A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIÁI AZ EURÓPA- FOGALOM VÁLTOZÁSÁNAK TÜKRÉBEN
|
|
- Barnabás Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, V. évfolyam, 1. szám, (2010) pp A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIÁI AZ EURÓPA- FOGALOM VÁLTOZÁSÁNAK TÜKRÉBEN JOÓ ETELKA Miskolci Egyetem, Modern Filológiai Intézet, Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros gerjooet@uni-miskolc.hu Kivonat: Jelen cikk elıször a legalapvetıbb fogalmakat tisztázza, majd röviden felvázolja a politikai kommunikáció, illetve a politikai nyelv sajátosságait, melyek közül a legfontosabb az, hogy a politikai nyelv nemcsak ábrázolja, hanem maga is konstituálja a valóságot. További fontos vonása, hogy nyilvánossághoz kötött, illetve függ a kontextustól, tehát vizsgálatakor mindig figyelembe kell venni az adott korszak szociális, kulturális és történelmi vonatkozásait is. Ennek megfelelıen kerül sor az Európa-, illetve Közép-Európa-fogalom fejlıdésének kapcsán a különbözı kommunikációs stratégiák bemutatására 1945-tıl napjainkig. Tíz ilyen stratégiát mutat be a tanulmány, a megosztástól kezdve a konszenzuskeresésen és Németország rehabilitációján át egészen a német egység elısegítéséig, valamint a közép-kelet-európai országok EU-csatlakozásáig. Kulcsszavak: politikai kommunikáció, kommunikációs stratégia, Európa-fogalom, megosztottság, német egység Bevezetés A politikai nyelv, a politikai kommunikáció mindig az adott történelmi korszak lenyomata. Ezért híven tükrözi a politikai gondolkodás változásait, hiszen a különbözı korszakokban más-más stratégiákat alkalmaznak a politikai élet résztvevıi. Jól mutatja ezt a második világháború lezárását követı történelmi-politikai fejlıdés Németországban és Kelet-Közép- Európában. Az európai gondolat és maga az Európa-fogalom is sokféle értelmezést nyert az idık folyamán, s ezen értelmezések mögött mint a késıbbiekben látni fogjuk mindig más kommunikációs stratégia érhetı tetten. 1. Az alapfogalmak tisztázása Mindenek elıtt szükségesnek tartom bizonyos alapfogalmak tisztázását, mert mind a magyar, mind a német szakirodalomban sokféleség uralkodik a szaknyelvi terminológia alkalmazásában, és nagyon zavaró, ha ugyanazt a fogalmat mindenki más jelentésben használja Kommunikáció A kifejezés a latin communitas = közösség, illetve communicatio = közzététel, gondolatok közlése szavakból ered. A legáltalánosabb értelmezés szerint az a mővelet, melyben két vagy több ágens (adó, vevı) között információ átadására, visszacsatolására, cseréjére kerül sor. A szó eredetébıl is következik, hogy csak társadalmi kontextusban képzelhetı el. Feltétele az egységes és közös kódrendszer. A kommunikáció képessége és kényszere velünk születik. A természet tehát úgy alkotott meg bennünket, hogy biológiailag képesek vagyunk kommunikálni, ugyanakkor ez egy pszichológiai kényszer is. Úgy is kifejezhetnénk, hogy kommunikációra ítéltettünk.
2 112 Joó Etelka Buda Béla (1994) azt mondja, hogy a kommunikációnak respiratorikus jellege van, azaz olyan, mint a lélegzés. Állatok és emberek körében végzett izolációs kísérletek bebizonyították, hogy ha megvonták tılük a kommunikáció lehetıségét, abba belebetegedtek. Az embernél a kommunikáció hiánya tartós személyiségzavarhoz vezet. A szükségszerőség azt jelenti, hogy az ember képtelen nemkommunikálni, mivel a szociális viszonylatok olyan sőrő hálózatában él, hogy minden interaktív helyzetben mindenféle megnyilvánulása kommunikációnak számít, és különösképpen kommunikáció az, ha egy megszokott és minısített kommunikációs csatorna használatáról lemond (Buda 1994: 12) Stratégia A görög strategos szóból származik, és eredetileg a hadászat területéhez kötıdött. A háború megnyerésének mővészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Mai jelentése: a cselekvésnek egy hosszabb távú terve bizonyos cél elérése érdekében. Számunkra pillanatnyilag ez a jelentés a fontos Kommunikációs stratégia Hosszú távú cselekvési terv a célok elérésére, melynek eszköze az emberi kommunikáció Politikai kommunikáció A politikai kommunikáció csak interdiszciplináris megközelítésben vizsgálható, mert olyan komplex fogalom, illetve kutatási terület, amelynek nem létezik egyetlen, egységesen alkalmazható definíciója. A politikai kommunikációval több tudomány is foglalkozik: a kommunikációtudomány, a szociológia, a pszichológia, az antropológia, a politikatudomány, valamint a nyelvészet és ezen belül a retorika is. A politikai kommunikációnak többféle definíciója létezik: a./ A politikai kommunikáció mint tér. Legtágabb értelemben a politikai kommunikáció egyfajta tér, a társadalmi nyilvánosság egyik jellegzetes metszete, amelyen belül több kommunikációs színtér (pl. közpolitikai, pártpolitikai) különíthetı el. Ebben az értelmezésben tehát a politikai kommunikáció ugyanazt jelenti, mint a politikai nyilvánosság (Bátori et al. 2005). b./ A politikai kommunikáció mint folyamat. A leggyakrabban használatos meghatározások nem térnek vagy közegnek tekintik a politikai kommunikációt, hanem a nyilvánosság terében lejátszódó közlésfolyamatnak. Ezek szerint a politikai kommunikáció a politikai szereplık, a média szereplıi, valamint a választók által létrehozott politikai információk, tartalmak cseréje, kölcsönhatása (Mazzoleni 2002). Ebben a megközelítésben a politikai kommunikáció összetett jelenségvilága a kommunikáció legáltalánosabb, legegyszerőbb meghatározására vezethetı vissza, azaz leírhatóvá válik a kommunikatív folyamatok alapelemei segítségével (adó, vevı, üzenet, csatorna). c./ A politikai kommunikáció mint eszköz. A definíciók harmadik csoportját azok a meghatározások alkotják, melyek szerint a politikai kommunikáció nem több, mint a hatalom megtartására vagy megszerzésére irányuló kommunikatív politikai cselekvés. Eszerint nem önmagában a politikai színtér vagy a folyamat avat valamit politikai kommunikációvá, hanem elvileg bármilyen téma instrumentalizálása a hatalom megtartása,
3 A politikai kommunikáció stratégiái az Európa-fogalom változásának tükrében 113 illetve megszerzése érdekében (Karácsony 2000). Ebben a szőkebb értelmezésben tehát a politikai kommunikáció szinte azonos a politikai marketinggel. Szabó (2000) a politikai kommunikációt diszkurzív politológiának nevezi, melynek tárgya a beszélı politika szövevényes realitása és jelentéstana. Rámutat arra az összefüggésre, hogy a politikai kommunikációt korábban ideológiának vagy propagandának, még korábban retorikának nevezték. (Álláspontom szerint ezek a fogalmak nem teljesen fedik egymást. Az ideológia olyan értékképzeteket és gondolkodási mintákat jelöl, melyek egy bizonyos társadalmi csoport vagy társadalmi rendszer alapjait képezik. Az ideológia vezérli a politikai cselekvést. A propaganda pedig mai szóhasználattal a politikai reklámnak felel meg.) A politikai kommunikációt úgy is felfoghatjuk, mint a politikai rendszer, a média rendszere és az állampolgárok által létrehozott közérdekő és politikai tartalmak cseréjét, illetve konfrontációját Politikai kommunikáció és retorika Egyértelmő a politikai nyelv, illetve a politikai kommunikáció kapcsolata a retorikával is. A politikai beszéd mőfaji sajátosságai egybeesnek a szónoki beszéd sajátosságaival. A retorika a meggyızés mővészete, ugyanakkor a polisz életének legjelentısebb tevékenysége volt a hatalomért folytatott harcban. Szabó (1998) a retorika szó három jelentését különbözteti meg: a./ szónoklástan (vagy szónoklattan), b./ stílustan, c./ politikai tudás. A szó legrégebbi értelme az elsı jelentéshez kapcsolódik. A retorika a meggyızés elmélete és gyakorlata. A szónok (rétor) tudását, fogásait foglalja magába, melyekkel elérhetı a meggyızı, hatásos beszéd. Van egy pejoratív értelme is: a szócsavarás mestersége, mások becsapása, öncélú fecsegés. A szó második jelentése, a stílustan is szorosan kapcsolódik a retorika kialakulásának történetéhez, tehát a görög poliszhoz. Ebben az értelemben az élı prózai beszéd stílustanát, a szép beszéd stíluseszközeit jelenti (ellentét, felsorolás, ismétlés, körmondat, stb.). A harmadik jelentés, a politikai tudás, kevésbé ismert. Eszerint a retorika a közéleti politikai tudás jellegzetes tudatformája Közéleti nyelv, politikai nyelv, politikai diskurzus, politikai szaknyelv A magyar szakirodalomban a politikai nyelv kifejezést sokan a közéleti nyelv szinonimájaként, mások annak részeként definiálják (Goldman 2003). Sokszor a politikai nyelvet a politikai kommunikációval azonosítják. Szerintem a közéleti nyelv nem szinonimája a politikai nyelvnek. A közéleti nyelv tágabb fogalom, amely magába foglalja a politikai nyelvet, valamint más szaknyelvek bizonyos részét is. (A politika és a közélet is csak akkor szinonimák, ha a politika fogalmát tágabban értelmezzük.) A magam részérıl a továbbiakban a politikai kommunikáció, illetve a politikai nyelv fogalmát fogom használni. A politikai nyelvet nehéz egyetlen definícióval meghatározni. Talán legegyszerőbben a politikai kommunikáció eszközeként lehet definiálni. Corcoran a következıképpen fogalmaz: A politikai nyelv, mint a politikatudományban lévı paradigma, minden, csak nem világosan definiált fogalom (Corcoran 1990: 66 in Mazzoleni 2002:100).
4 114 Joó Etelka A politikai nyelvet gyakran azonosítják a politikai diskurzussal, a politikai üzenettel, vagy magával a politikai kommunikációval. A diskurzus fogalma is sokrétő: eredetileg kedélyes beszélgetést, társalgást jelent, Goldman (2003) közbeszédnek nevezi. Ebben a jelentésben valóban közel áll a politikai nyelvhez. Diszkurzuson, közbeszéden egy személy (animátor) által elmondott oly beszédet értünk, mely alkalmas a társadalomnak, vagy valamely csoportjának, rétegének szocio-kulturális befolyásolására. [ ] A diszkurzussal szemben a konverzálás nem szocio-kulturális tartalmú (Goldman 2003: 21). Napjainkban már egyértelmő, hogy a politikai nyelv a szaknyelvek egyik fajtájának tekinthetı (v.ö. Mihalovics 2000), ám ez nem volt mindig ilyen magától értetıdı. Sobrero (1993) nyomán Mazzoleni (2002), valamint Mihalovics hívja fel a figyelmet arra, hogy a politikai nyelvben sokkal kevesebb a szakszó, mint más szaknyelvekben, ennek megfelelıen sokkal több köznyelvi elemet tartalmaz. Ezért vitatják sokan, hogy önálló szaknyelv lenne. Ráadásul: tele van kétértelmőségekkel, elhallgatással és többértelmő kifejezésekkel (Sobrereo1993 in: Mazzoleni 2002:106). Hasonlóan fogalmaz Dieckmann (1969) is, aki egy egész tanulmányt szentel a politikai nyelv többértelmőségének. Mazzoleni szerint még nem állítható egyértelmően, hogy létezik egy politikai szubnyelv, mint ahogyan van például közgazdasági, jogi vagy fizikai. Mások szerint a politikai nyelvnek megvan a maga terminológiája, de más nyelvi szinteken (szintaktikai, pragmatikai, stilisztikai) is rendelkezik bizonyos egyéni sajátosságokkal. A német szakirodalomban sem egységes a fogalmak használata. A 20. század 60- as, 70-es éveiben a kerülték a politikai nyelv kifejezést. Klaus (1971) az NDK-ban bevezette a Sprache der Politik (a politika nyelve) megjelölést, Dieckmann (1969) a Sprache in der Politik (a nyelv a politikában) kifejezést használja, de nála már megtalálható a politische Sprache elnevezés is. Használatosak még a szakirodalomban a politischer Sprachgebrauch (politikai nyelvhasználat), politisches Sprechen (politikai beszélés), politische Kommunikation kifejezések is. 2. A politikai nyelv, illetve a politikai kommunikáció sajátosságai A német nyelvterületen és Amerikában folyó kutatások eredményeinek közös vonásait a következıképpen foglalhatjuk össze: - A politikai nyelv nemcsak ábrázolja, hanem maga is konstituálja a valóságot (Dieckmann 1980, Edelman 1980). - A politikai nyelv nyilvánossághoz kötött. A publikum meggyızése nyelvi-szemiotikai probléma, mert a nyilvánosság résztvevıi specifikus érveléstechnikákat, fogalmakat, metaforákat alkalmaznak. - A politikai nyelv kontextushoz kötött. Vizsgálatakor mindig figyelembe kell venni a szociális és szociokulturális, valamint a történelmi vonatkozásokat is. A politika és a nyelv tehát nem választható el egymástól. A politika a nyelven keresztül valósul meg, mint ahogy ezt Grünert megfogalmazza: A politikát a nyelv által tervezik, készítik elı, váltják ki, a nyelv kíséri, befolyásolja, irányítja, szabályozza, a nyelven keresztül írják le, világítják meg,
5 A politikai kommunikáció stratégiái az Európa-fogalom változásának tükrében 115 motiválják, igazolják, szavatolják, ellenırzik, kritizálják, ítélik meg és ítélik el (Grünert 1983: 43. Ford. tılem: Joó). A politika és a nyelv kapcsolata dialektikus, hiszen a nyelv Kopperschmidt (1995) szerint nemcsak eszköze a politikának, hanem feltétele és médiuma is. Szavak nélkül a politika elképzelhetetlen. Dieckmann (1975) egyenesen azonosítja a nyelvet a politikával. Szerinte a politika állami vagy az államra vonatkozó beszéd. Hasonlóan fogalmaz Heringer (1990), mikor azt mondja: a politikai tevékenység tulajdonképpen nyelvi tevékenység. Ezzel ellentétes pozíciót foglal el például Bergsdorf (1991), aki azt tarja, hogy a nyelv és a politika viszonyában az utóbbinak van primátusa. - A politikai nyelv másik alapvetı sajátossága a homályosság. Ezért van kudarcra ítélve minden olyan tudományos törekvés, amely cáfolhatatlan bizonyossággal meg akarja mondani, hogy pontosan ki mit gondolt, miért beszélt, és mik a céljai (Szabó 2000: 8). Ezzel egybevág Dieckmann megállapítása, miszerint a politikai nyelv lényegéhez tartozik a homályosság és a többértelmőség. - Fontos jellemzıje a politikai nyelvnek Lasswell szerint a kulcsszimbólumok és jelszavak megléte. A kulcsszavak elemi terminusok, például a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, vagy éppen Európa és az európaiság. Legfontosabb funkciójuk az, hogy közösségi identitást teremtsenek. A jelszavak pedig elemi mondatok a politikában. Olyan maximák, melyek erkölcsi elvárásokat fogalmaznak meg. Érzelmileg is hatnak az emberekre, ezért a média világában is fontosak. 3. A politikai nyelv történelmi és társadalmi beágyazottsága Fentebb már kimondtuk, hogy a politikai nyelv nemcsak ábrázolja, hanem konstituálja is a társadalmi valóságot. A polisz fennállása óta ez a tétel világos és egyértelmő. Girnth (2002) ilyen értelemben foglalja össze a politikai nyelvalkalmazás ismérveit: - nyilvánosság (Öffentlichkeit): a demokrácia alapelveihez tartozik, hogy a politikai cselekvés a nyilvánosság elıtt zajlik, és egyben a nyilvánosságra vonatkozik. Kivételt képezhetnek ez alól egyes bizottsági ülések vagy frakcióülések, melyek zárt ajtók mögött zajlanak. - csoportra vonatkoztatottság (Gruppenbezogenheit). A politikai nyelv társadalmi csoportok eszköze és egyben ezek a csoportok a címzettjei is. Ebben az összefüggésben beszélhetünk saját csoportról (Eigengruppe), azaz a mi csoportunk, a mi pártunk, és az idegen csoportról (Fremdgruppe), azaz: ık, az idegenek, az ellenfelek, esetleg ellenségek. - többszörös címzettség (Mehrfachadressiertheit), és ezzel összefüggésben a megrendezettség (Inszeniertheit). Girnth (2002) itt ugyanarra utal, mint Mazzoleni, hogy a parlamenti beszédeket a média is közvetíti, így direkt címzettjei a képviselıtársak, de indirekt címzettje a nyilvánosság. Ebbıl következik, hogy sok olyan elemet találhatunk a politikai beszédekben, amelyek kifejezetten a széleskörő nyilvánosságnak szólnak. - egyetértésre, illetve megosztásra törekvés (Konsens-/Dissensorientiertheit): Ez a pont összefüggésbe hozható az Eigengruppe-Fremdgruppe megosztással is, de általában is elmondható, hogy a politikai nyelv szituációtól függıen a konszenzus létrehozására
6 116 Joó Etelka törekszik, más esetben éppen a konfrontációra. Mindez jól megfigyelhetı például a választási kampányok idején. Ezzel elérkeztünk a politikai kommunikáció stratégiáihoz, melyekben a fenti ismérvek jórészt megtalálhatók. A kommunikációs stratégiák változását az Európa-fogalom változásán keresztül szeretném bemutatni. 4. Az Európa-fogalom változásai és a mögöttük húzódó kommunikációs stratégiák A történelem folyamán az európaiság, az egységes Európa már elég korán megvalósult, még ha akkor nem is nevezték annak. Nagy Károly birodalma ugyanis már a középkorban sok mindent megvalósított abból, amit ma az európaiság fogalomkörébe sorolunk. (Egységes gazdaság, kultúra, politika, a résztvevık bizonyos fokú függetlenségének megırzésével, de a feudális állam keretein belül.) A 17. századtól kezdve Európa már nemcsak földrajzi fogalomként, hanem koncepcióként is létezett, a 20. század 50-es évei óta pedig kulturális és politikai kulcsszóvá, vezérszóvá (németül Fahnenwort = zászlószó) vált, melynek jelentése sokat változott. (Vö. Jung / Wengeler 1995). Ezek a jelentésváltozások egyértelmően visszatükrözik a nagyhatalmak, illetve a politikusok kommunikációs stratégiájának változását. Nézzük tehát e folyamat fıbb állomásait! a./ Az európai gondolat az elsı világháború után született ban alapították a Páneurópa-mozgalmat azzal a céllal, hogy a kontinentális Európa minden demokratikus államát összefogja. A Páneurópai Kiáltványban megfogalmazódik a nagyhatalmak stratégiája: meg kell akadályozni új katonai konfliktusok kialakulását, az orosz és az amerikai dominanciát, és támogatni kell az európai gazdaságot. Mindezek a célok csak késıbb, a második világháború után kezdtek megvalósulni. b./ 1945 októberében Adenauer mint kívánatos végcélt említi a nyugat-európai államok uniójá-t (Union der westeuropäischen Staaten); c./ 1946: az SPD (szociáldemokrata párt) elsı kongresszusán elhangzik az Európai Egyesült Államok (Vereinigte Staaten von Europa) kifejezés, mely alatt egy demokratikus és szocialista föderációt értettek. d./ 1946: Adenauer egyik levelében azt írja, hogy a németek gazdaságilag és szellemileg egészséges Nyugat-Európát akarnak, amely fel tudja tartóztatni Ázsia további szellemi és hatalmi elınyomulását. e./ március 5.: Churchill híres fultoni beszéde, melyben elıször jelenik meg a vasfüggöny fogalma. f./ szeptember 19. Zürich: Churchill követeli az Európai Egyesült Államok létrehozását. Elképzelése szerint ehhez más államok is csatlakozhatnának, akik akarnak, vagy tudnak. Ez azt mutatja, hogy ı is csak Nyugat-Európát értette ezen államalakulat fogalmán. Az eddigi elnevezések azt tükrözik, hogy a nagyhatalmak stratégiája a második világháború után Európa (és Németország) megosztása volt, ezt egyébként ki is mondták a Postdami Egyezményben. A következı kulcsszavak azonban már jelzik a mélyben készülıdı történelmi-politikai változásokat, még ha azok jóval késıbb realizálódtak is. A politikai kommunikáció stratégiája innentıl kezdve valamiféle konszenzus keresése, végsı célja pedig az integráció: g./ A fiatal Nyugat-Németországban már felmerül az a gondolat, hogy Európa az újraegyesítés eszköze lesz. (Europa als Instrument zur Wiedervereinigung)
7 A politikai kommunikáció stratégiái az Európa-fogalom változásának tükrében 117 h./ 1951: Walter Hallstein kimondja az európai haza (Europäisches Vaterland) fogalmát; i./ Adenauer változtat egy kicsit a szóképen: az európaiak hazája (Vaterland der Europäer) kifejezést használja. Mind Hallstein, mind Adenauer szóhasználata azt tükrözi, hogy Németország az európaizálástól remélte a második világháború utáni rehabilitációját. A kommunikációs stratégia itt tehát egyértelmően annak bizonyítása, hogy Németország szakított a fasizmussal, tanult a múlt bőneibıl, és vissza akar térni az európai államok közösségébe. j./ de Gaulle megfordítja Adenauer genitivusos szerkezetét (Europa der Vaterländer), és nem véletlenül: emögött a francia nacionalizmus, illetve a nemzetállamiság megırzésének stratégiája húzódik meg: A hazák (vagyis a nemzetek) Európája. De Gaulle úgy gondolta, ha Franciaország és más nemzetállamok elég erısek maradnak, akkor a németek már nem fenyegethetik ıket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kommunikációs stratégia mélyén egy esetleges újabb világháborútól való félelem húzódik meg motívumként. k./ 1965-tıl kezdve egyre gyakrabban merül fel az európai integráció és a német egység fogalma (europäische Integration, deutsche Einheit ). A két kulcsfogalom együttes emlegetése is határozott kommunikációs stratégiát takar: a német egység nem valósítható meg az európai integráció nélkül, és fordítva: az európai integráció sem lehetséges a két német állam egyesítése nélkül. l./ Az európai integrációs törekvések jelszava német részrıl A német kérdés európaizálása kifejezéssel foglalható össze (Europäisierung der deutschen Frage). A kommunikáció stratégiája itt a megnyugtatás volt: le kell építeni a szomszéd népek félelmét bármiféle német háborús törekvéssel kapcsolatban. A német politikusok folyamatosan hangsúlyozták, hogy a német egységnek minden szomszédos állam beleegyezésével kell megvalósulnia. Ezt a jelenséget nevezem én nagy-nép-szindrómának, amirıl a késıbbiekben még szó lesz. m./ 1990 után született a két ellentétpár: az Európa-nemzet és a nemzetek Európája (Nation Europa vs. Europa der Nationen). Ez már az EU-n belüli dilemmát tükrözi: milyen legyen az új egyesült Európa? Egyetlen egyesült nemzet, vagy az egyesült nemzetek közössége? n./ 80-as, 90-es évek: Európa és Közép-Európa integrációs fogalommá vált. Ez a folyamat már a 70-es években elkezdıdött, s az Európa-fogalom alatt immár Össz-Európát értették. A 80-as évek közepén született meg a Közép-Európa-koncepció, melyet egykori keleteurópai disszidensek ösztönöztek. Stratégiájuk Jalta, Potsdam és az európai megosztottság meghaladása volt. A közép-európaiság mint fogalom a történelem folyamán különbözı konnotációkat nyert. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején még részben pozitív volt, egy sokszínő, soknyelvő, igaz, hogy feszültségekkel terhes, de kultúrájában mégis egységes birodalmat jelölt, amelyben Ruszcsuktól Zágrábig, Prágától Budapestig és Bécsig felismerhetık voltak ennek a kultúrának a nyomai. Volt azonban egy negatív konnotációja is, melyre Jung/Wengeler hívja fel a figyelmet. Az eredeti Közép-Európa-koncepció ugyanis Friedrich Naumann nevéhez főzıdik, aki 1915-ben megjelent Közép-Európa c. könyvében kifejti, hogy Németországnak egy új, vezetı szerepet kell kapnia Európa közepén, mind gazdasági, mind politikai értelemben. Naumann ezzel a mővével megalkotta a liberális imperializmus elméletét, amely tehát Németország politikai és gazdasági dominanciáját jelentette és egyben Nyugat-Európa-ellenességet is. Franciaországban emiatt a Közép-Európa kifejezés idegen szónak számított. A népi demokráciák összeomlása óta Közép-Európa fogalma ismét felértékelıdött, mert Európa egyesítésében a híd szerepét szánták neki. (Érdekes megfigyelni, hogy
8 118 Joó Etelka Németország, Ausztria, Magyarország és bizonyos mértékben Csehország is magának tulajdonítja ezt a szerepet.) o./ A 80-as évek végén bıvül az Európa szó jelentése: a közös Európa-ház (Gemeinsames Haus Europa) kifejezést Gorbacsovnak tulajdonítják. p./ Ugyanebben az idıben kezdenek a politikusok a kelet-közép-európai országok Európába való visszatérésérıl beszélni, különösen Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Az értelmiség azonban mindhárom országban erısen kritizálta, illetve elutasította ezt a kommunikációt, mondván, hogy mi mindig is Európához tartoztunk. Jól emlékszünk még a rendszerváltás és az EU-csatlakozás körüli vitákra és szónoklatokra. Több akkori magyar miniszterelnök (Antall, Horn, Orbán, Medgyessy) beszédeiben megtaláljuk ezt a nézetet. Magyarországon a mai napig megfigyelhetı annak hangsúlyozása, hogy mi mindig is Európához tartoztunk, már Szent István idején betagozódtunk Európába, és a negyven év csak félresiklás volt. Mi nem csatlakozunk, hanem visszatérünk Európához (Rückkehr nach Europa), ahová mindig is tartoztunk. Nem mi hagytuk el Európát, hanem Európa hagyott el minket. Ez egyfajta nemzeti önerısítésnek is tekinthetı, ami párosul annak hangsúlyozásával, hogy mi gazdagítjuk Európát. Ezt a jelenséget nevezem kis-nép-szindrómának, melynek mélypszichológiai okai vannak. De annak illusztrálására, hogy ez mennyire áthatotta a többi közép-kelet-európai országot is, a lengyel Szczypiorsky-tól idézek: A közép-európaiak [ ] sosem hagyták el és sosem árulták el Európát. Európa hagyott el minket, Európa árult el minket. Ez az igazság. Nem úgy van, hogy mi térünk vissza Európába, Európának kell hozzánk jönni. Ez a nyugat-európaiak morális, politikai és kulturális kötelessége. [ ] Mi mindig is Európában voltunk (Szczypiorsky Ford. tılem: Joó). Hosszú út vezetett tehát a páneurópai gondolattól addig a pontig, amikor Közép-Kelet- Európa országaiban is napirendre került az Európához való csatlakozás kérdése tıl a rendszerváltásig a kelet-közép-európaiság egyet jelentett az elmaradottsággal, a szovjet érdekszférával, a vasfüggönyön túli világgal. Kelet- és Nyugat-Európa politikai választóvonala éppen az NDK és NSZK között húzódott, és valóban két világrendszert, ugyanakkor egy népet választott ketté. Az Európához tartozás az NDK-ban ugyanolyan vágyálom volt, mint Magyarországon. Mivel azonban az egykori NDK a német egyesítéskor automatikusan tagja lett az Európai Uniónak, ott másként merült fel az európaiság kérdése, mint nálunk. Németországban más szindrómát lehet megfigyelni Európával kapcsolatban: a fasizmus tragikus korszakával való szembenézést, önvizsgálatot és leszámolást. A német szónokok beszédeit a túllépni akarás hatja át, amely szándék visszatérı motívumként jelenik meg a német-francia viszony rendezıdésének és a németlengyel barátságnak a gyakori emlegetésében. Ezt a jelenséget nevezem nagy-népszindrómának. Mind Kohl, mind Schröder rendre hangsúlyozta a rendszerváltást megelızı, illetve kísérı beszédeiben, hogy az egyesült Németország senkit sem fenyeget, mindenkivel békében akar élni.
9 A politikai kommunikáció stratégiái az Európa-fogalom változásának tükrében 119 Összegzés A nagyhatalmak és az európai politika kommunikációs stratégiái határozott és jól követhetı változást mutatnak 1945-tıl napjainkig. Tíz stratégiát lehet elkülöníteni az elmúlt közel 60 év folyamán: 1./ megosztás, 2./ konszenzus keresése, 3./ Németország rehabilitációja, 4./ erıs Nyugat-Európa (az amerikai és az orosz befolyás ellen), 5./ erıs nemzetállam (a német hegemónia ellen), 6./ német egység = európai egység, 7./ megnyugtatás, 8./ integráció, 9./ Közép-Európa (híd-szerep), 10./ csatlakozás ~ visszatérés Európához, Ezekbıl a stratégiákból kirajzolódik a 20. századi Európa egész története. Azt a kérdést már a történészeknek és a filozófusoknak kell eldönteniük, hogy ezek a stratégiák és kulcsszavak alakították-e ilyenre az európai történelmet, vagy a történelem alakulása termelte ki ezeket a kommunikációs stratégiákat. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a nyelv hően tükrözi ezeket a változásokat mind lexikai, mind szemantikai síkon. Irodalom Bátori et al Bátori, Zs. / Hamp, G. / Horányi, Ö.: A társadalmi kommunikáció szerkezete és mőködése a második modernitás idıszakában. Budapest: Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet. Bergsdorf, W Zur Entwicklung der Sprache der amtlichen Politik in der Bundesrepublik Deutschland. In: Liedtke, F. et al. (Hrsg.) Begriffe besetzen. Strategien des Sprachgebrauchs in der Politik. Opladen: Westdeutscher Verlag Buda, B A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerőségei. Budapest: Animula. Corcoran, P. E Langue and Politics. In: Mazzoleni, G Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris. Dieckmann, W. 1969, Sprache in der Politik. Einführung in die Pragmatik und Semantik der politischen Sprache. Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag. (Sprachwissenschaftliche Studienbücher 2.) Dieckmann, W Sprache in der Politik. In: Greiffenhagen, M. (Hrsg.) Kampf um Wörter? Politische Begriffe im Meinungsstreit. Bonn: Bundeszentrale für Politische Bildung Dieckmann, W Politische Sprache politische Kommunikation. Vorträge, Aufsätze, Entwürfe. Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag. (Sprachwissenschaftliche Studienbücher Abt. 1). Edelman, M Politische Sprache und politische Realität. In: Greiffenhagen, M. (Hrsg.) Kampf um Wörter? Politische Begriffe im Meinungsstreit. Bonn: Bundeszentrale für Politische Bildung
10 120 Joó Etelka Girnth, H Sprache und Sprachverwendung in der Politik. Eine Einführung in die linguistische Analyse öffentlich-politischer Kommunikation. Tübingen: Niemeyer. Goldman, L A XX. század magyar közéleti nyelve. Veszprém: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. Grünert, H Politische Geschichte und Sprachgeschichte. Überlegungen zum Zusammenhang von Politik und Sprachgebrauch in Geschichte und Gegenwart. In: Sprache und Literatur in Wissenschaft und Unterricht Heringer, H. J Ich gebe Ihnen mein Ehrenwort. Politik Sprache Moral. München: Beck. Karácsony, A A politikai kommunikáció elméleti megközelítése Niklas Luhmann munkásságában. In: Szabó, M. (szerk.) Beszélı politika. A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete. Budapest: Jószöveg Mőhely Kiadó Kopperschmidt, J. (Hrsg.) Politik und Rhetorik. Funktionsmodelle politischer Rede. Opladen: Westdeutscher Verlag. Mazzoleni, G Politikai kommunikáció. Osiris: Budapest. Mihalovics, Á A politikai szaknyelv néhány sajátossága. In: Mihalovics / Révay (szerk.): Tanulmányok a politikai szaknyelvrıl. Nyíregyháza: Bessenyei Kiadó Sobrero, A. A. (szerk.) Introduzione all italiano contemporaneo. Bari: Laterza. In: Mazzoleni Szabó, M Politikai tudáselméletek. Budapest: Tankönyvkiadó. Szabó, M. (szerk.) Beszélı politika. A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete. Budapest: Jószöveg Mőhely Kiadó. Szczypiorsky, A Wir waren immer in Europa. In: Europäische Rundschau, H
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenElőszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA
Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenA JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE
A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE - leíró és történeti jelentéstan: változás állapot új változás - A jelentés fogalma: 1. nyelvi kategória 2. sokrétő vonatkozást fejez ki - Általános definíció: 1. jel(kapcsolat)
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY 1. Ismertesse a deviáns viselkedés kialakulásának társadalmi okait, magyarázatait! Jellemezze a deviáns viselkedésformákat Magyarországon!
Részletesebbeni-1 Politikai tudáselméletek
i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász
RészletesebbenELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus Szabó Márton: Politikai tudáselméletek A Politikai tudáselméletek propedeutikai jellegű, bemutatja azokat a tudományos tradíciókat,
RészletesebbenI. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket
Részletesebbene-közigazgatás fejlesztési koncepció
Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenCÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.
CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenTanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet
Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenBA szak I. évfolyam. Idıpont Tantárgy Kód Oktató Terem Hétfı 8.00-10.00 Nyelvóra IOK
BA szak I. évfolyam Idıpont Tantárgy Kód Oktató Terem Nyelvóra IOK Bevezetés a jogtudományba ea. AJJOE111PN Dr. Szabó Miklós C/2. 35.ea. 12.00-14.00 14.00-16.00 Bevezetés a társadalomfilozófiába ea. BTPLN187
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó
RészletesebbenA Kárpát-medence politikai földrajza
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Kárpát-medence politikai földrajza Hajdú Zoltán hajdu@rkk.hu Az előadás négy érintett
RészletesebbenFelkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu
Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBevezetés a. Takács Judit.
Bevezetés a kommunikációelméletbe Takács Judit 2016-17. őszi félév judtaka@gmail.com Bevezetés a kommunikációelméletbe Tematika I. A kommunikáció fogalmának értelmezései II. A kommunikáció kutatása, iskolák
RészletesebbenURBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH
RészletesebbenTársalgási (magánéleti) stílus
Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók
Részletesebben1. A dolgozat tárgya és célkitőzései
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenLENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.
1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenA menekültügy képe a magyar sajtóban
A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),
Részletesebbens z o l g á l t a t á s i i r o d a
s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás
RészletesebbenBA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)
BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév) Neptun kód Tanegység Heti Féléves Beszámolási óraszám óraszám kötelezettség Kredit Megjegyzés Előfeltétel 1. év 1. félév BTSBN001X01 Filozófia
RészletesebbenTájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl
Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt
RészletesebbenMiskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITOLÓGIA ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV
Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITOLÓGIA ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV ELSŐ ÉVFOLYAM 1. évf. 1. félév 28 BTUPLN105 Bevezetés a közigazgatástanba
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenVersenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860
Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés
RészletesebbenSALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL
SALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL Az elmúlt négy évben a Magyar Rendészettudományi Társaság elsıdleges céljai között szerepelt a rendészettudomány elfogadtatása, az MTA rendszerébe történı
RészletesebbenMiért olyan fontos a minıségi pont?
A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)
ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenA szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992
1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a
Részletesebbenintegrációs folyamatok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország és a nemzetközi integrációs folyamatok 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kétpólusú világrendszer
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenHatáráttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete
A Konrad Adenauer és a Fidesz Ifjúsági Tagozata tisztelettel meghívják közös szimpóziumukra Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete címmel. Helyszín: Pannonia Med Hotel (9400 Sopron, Várkerület
RészletesebbenTalálkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.
Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenTantárgyi program 2012/2013. II. félév
Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés
RészletesebbenAz egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció
Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenMiskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV
Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV ELSŐ ÉVFOLYAM 1. évf. 1. félév 28 Alapozó tárgyak BTUMNPOL101
RészletesebbenEgyüttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén
P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenGERMANISZTIKA ALAPSZAK (BA) MINTATANTERVE NÉMET szakirány Germanisztika fakultatív modul NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2014/2015.
GERMANISZTIKA ALAPSZAK (BA) MINTATANTERVE NÉMET szakirány NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2014/2015. tanévtől Tárgykód Tantárgy megnevezése Előeltétel Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
RészletesebbenVállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március
Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg
RészletesebbenA PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA
A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
RészletesebbenMédiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen
Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók
Részletesebben2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X
Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István
RészletesebbenA Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolájának minıségpolitikája
A Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolájának minıségpolitikája A Doktori Iskola szerves része a Wesley János Lelkészképzı Fıiskolának, így annak szabályozó dokumentumai értelemszerően érvényesek
RészletesebbenElıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenHelikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke
Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,
RészletesebbenIGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni
Részletesebben