Horányi Özséb A dialógusok sikerfeltételeiről Vázlat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horányi Özséb A dialógusok sikerfeltételeiről Vázlat"

Átírás

1 Horányi Özséb A dialógusok sikerfeltételeiről Vázlat Dialógusnak tekintem (kiindulásként) azokat a minimum két ember közti kommunikatív interakciókat, amelyek valamilyen eredményre vezetnek: például a dialógusban résztvevők közös álláspontot alakítanak ki. Ha ilyen nincs, akkor nincs dialógus. Ha nem vezet eredményre az interakció, akkor talán kommunikatívnak sem lehet nevezni azt az eseményt, ami megtörtént, hiszen a kommunikáció minden formájában eredménycentrikus. Hogy ezt érzékeltessem, mondok egy példát. A megtanulás azt jelenti, hogy akkor már tudom, amit megtanultam. Ha tanulok, akkor még nem tudom, amit tanulok. A megtanulok eredménycentrikus, a tanulás pedig vállalkozás típusú tevékenység. Ebben az értelemben nincs sikertelen dialógus; ha sikertelen, akkor nem is dialógus. Sikeres az a dialógus-törekvés, amely kielégít bizonyos feltételeket: ezek a sikerfeltételek. A sikerfeltételek szerinti elemzés voltaképpen sajátos elemzési keret: az a mód, ahogy ránézek a dialógusra. Ugyanakkor a sikerfeltételek szerinti elemzés nem kizárólagos. Lehet másféle is az elemzési keret, például a dialógus vizsgálható a résztvevők attitűdjei szerint is, ami jellegzetesen szociálpszichológiai keret volna; 1 vagy a résztvevőknél maradva: a társadalmi szerkezetekbeli státuszuk szerint is vizsgálhatnánk, akkor egy szociológiai háttérből néznénk a dialógusra; 2 vagy történhetne az utóbbi évtizedekben divatossá és roppant effektívvé válójátékelmélet keretében, ahol arról van szó, hogy a dialógusban résztvevők egy sajátos játékot játszanak, amelynek van mérhető eredménye. 3 A sikerfeltételek szerinti elemzés mindezektől különbözik. A szerző kommunikációkutató, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetemen tanít; 1 Vö. VIRGINIA M. MCDERMOTT: Interpersonal Communication Theories. STEPHEN W. LITTLEJOHN KAREN A. FOSS (eds.): Encyclopedia of Communication Theory. Sage, pp És egy magyar klasszikussá vált hozzájárulás a perspektívához: BUDA BÉLA: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, Vö. ERIC M. EISENBERG: Organizational Communication Theories. Encyclopedia of Communication Theory. Id. kiad. pp ; vagy FREDRIC M. JABLIN LINDA L. PUTNAM (eds.):the New Handbook of Organizational Communication. Sage, 2001; magyarul hozzáférhető: LOET LEYDESDORFF: A Sociological Theory of Communication. Universal Publishers, 2001; magyar kiadása: Uő: A kommunikáció szociológiai elmélete. Typotex, Budapest, 2007; illetőleg KARL ERIK ROSENGREN: Communication: An introduction. Sage, 2000; magyar kiadása: Uő: Kommunikáció. Typotex, Budapest, Vö. MÉSZÁROS JÓZSEF: Játékelmélet. Gondolat Kiadó, Budapest, 2003; továbbá: BENJAMIN J. BROOME: Dialogue Theories. Encyclopedia of Communication Theory. Id. kiad. pp ; illetőleg ROBERT C. SWIERINGA: Convsational Analysis. Encyclopedia of Communication Theory. Id. kiad. pp ; LAURI CARLSON: Dialogue Games. An Approach to Discourse Analysis. Reidel, Dordrecht,1985; végül két magyarul is elérhető klasszikus szerző: MARTIN BUBER: Ich und Du. 1923; magyar fordítása: Én és Te. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999; illetőleg MIHAIL BAHTYIN: A szó esztétikája (Válogatott tanulmányok). Gondolat Kiadó, Budapest, 1976; A beszéd és a valóság (Filozófiai és beszédelméleti írások). Gondolat Kiadó, Budapest,

2 Sikerfeltételnek nevezem azt, aminek teljesülése kell ahhoz, hogy a dialógus dialógus legyen. Ilyen például, hogy legyenek résztvevői (ágensek); ezek a résztvevők legyenek egyenrangúak (például a megszólalás lehetőségeit illetően). Vagy, hogy értsék egymást (bármit is értünk az értésen); időben belátható legyen (alapesetben nem dialógus az, ha ma megszólalok, és arra két hét múlva jön a válasz; miközben azért kommunikációnak mégiscsak nevezhető). 4 Vagy, hogy legyenek nyitottak egymás iránt, tiszteljék egymást. Ezek olyan alapvető feltételek egy dialógus esetében, amelyek nélkül nem várható, hogy a dialógus-törekvés sikeres legyen. A sikerfeltételek egyenként szükséges, összességükben elégséges feltételei a sikernek. Lehet, hogy egy bizonyos dialógus sikeréhez az összes lehetséges feltétel egy része is elegendő, és lehet az is, hogy több mint egy ilyen részcsoport is létezhet. Ha több van, mint amennyi elégséges lenne, akkor többnyire különféleképpen lehet válogatni közülük vagyis elég széles az a módszertani paletta, amelyben a sikerfeltételekkel dolgozni lehet. Nagyon sokfélék a dialógusok, és esély sincs arra, hogy egyetlen típusra legyenek redukálhatók. Ebből az következik, hogy nagyon változatos sikerfeltételeket kell összegyűjtenünk, amelyek az egyik típusban működnek, a másik típusban nem működnek, esetleg feleslegesek. Ezeket nevezem speciális sikerfeltételeknek. Azt mondtam, hogy nincs olyan dialógus, amelynek nincsenek résztvevői. A dialógusban lehet két résztvevő, lehet egyetlen résztvevő, és több mint kettő is. A két résztvevős dialógus nemigen okozhat intellektuális izgalmat, ha a görög eredetű szó első tagjára (dia = kettő) gondolunk. Bár erről nem szoktunk hangosan beszélni, de mindenki tudja, hogy folyamatosan dialogizálunk magunkkal. Veszekedni szoktunk magunkkal, és örülünk, ha sikerül megegyeznünk magunkkal, vagyis megnyugszunk valamiben. Abban sincs tehát semmi meglepő, ha egy dialógusnak egyetlen résztvevője van. A kettőnél több résztvevő azonban egy kis megfontolást igényel. Úgy néz ki, antropológiai univerzálé az, hogy egy ember egyszerre 7±2 egymástól független dolgot tud figyelemmel kísérni, kontrollálni. 5 És ez nagyon jó egyezésben van azzal, hogy a dialógusoknak van felső határa a résztvevők számát tekintve, de ez nem a kettő. Az 5-től 9 résztvevőig stabil formáció tud lenni. Noha nem 4 Horváth János, a múlt század első felének egyik legizgalmasabb és legérdekesebb magyar irodalomtörténésze a maga magyar irodalomtörténetét úgy kezdi, hogy az irodalom az író és az olvasó közti kommunikáció. De nem dialógus. HORVÁTH JÁNOS: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Akadémiai Kiadó, Budapest, p GEORGE A. MILLER: The Magical Number Seven, Plus or Minus Two: Some Limits on our Capacity for Processing Information. Psychological Review 63 (1956) pp

3 ugyanúgy működik a dialógus négy résztvevővel, mint kettővel; de nyugodtan lehet dialógusnak nevezni: hiszen a dialógus nagyon fontos feltételeit képes kielégíteni, például minden résztvevőnek egyforma lehetősége van megszólalni stb. Ha hét, nyolc, kilenc fő vesz részt egy beszélgetésben (még ez is nyugodtan nevezhető dialógusnak), akkor megközelítve a felső határt egyre nehezebb fenntartani a dialógust: könnyen szétesik darabokra, instabillá válik. Ahogy nő a résztvevőknek a létszáma, egyre szűkül a megvitatható témáknak a spektruma. Minél több a résztvevő, annál kevésbé lehet árnyaltan beszélni. És így tovább. A dialógusban résztvevők típusa szerint is vannak olyan szempontok, amelyek a sikert segítik, illetve megakadályozzák. Három típusú résztvevőről lehet beszélni talán. Az egyik a humán-, azaz az emberi ágensek; a másik a szubhumán (pl. az állatok vagy a gépek; a növényekről nem tudunk semmit, hogy kommunikálnak-e); és a szuperhumán, amely valamilyen értelemben több mint mi. Például ilyen szuperhumán jelenség egy kollektív ágens, egy szervezet; és hát tulajdonképpen ide kellene sorolni a transzcendens ágenst is, ha van ilyen egyáltalán. Vélekedhetünk úgy, hogy dialógus csak homogén, azaz azonos típusú ágensek között lehetséges, pl. egy individuális humán ágens és egy másik individuális humán ágens között. Vagy egy szervezetnek megvan az esélye, hogy tud dialogizálni egy másik szervezettel (kollektív ágens kollektív ágens). Az ökumené pl. egy ilyen tipikus eset, amikor szervezetek, egy egyház (egy konfesszió, mögötte álló intézménnyel) egy másikat megszólít. Vélekedhetünk úgy, hogy ha nem azonos típusúak az ágensek, akkor nem tud létrejönni köztük dialógus. Például ember és állat között. Nem foglalok állást abban, hogy ez így van-e vagy nincs: mindenki tudja, aki tart kutyát, hogy nagyon jól meg tud a kutyájával lenni, megértik egymást, tudnak dialógust folytatni abban az esetben, ha megengedjük magunknak, hogy nem csak szavakkal lehet dialogizálni. Ha elfogadnánk, hogy individuális ágens és kollektív ágens között nem lehet dialógus, akkor abban az esetben igaza volna Kafkának (és én azt nagyon nem szeretném, noha igen sok tapasztalatunk van arról, hogy minden olyan, mint Kafka Kastélya, sőt, mégolyanabb), és akkor pl. azok a törekvések, melyek az elmúlt évtizedekben a közigazgatásban nemcsak Magyarországon, sőt, Magyarországon a legkevésbé, de mondjuk, például az EU-ban a participatív közigazgatással kapcsolatban létrejöttek, hogy a különböző típusú résztvevői a kommunikációnak egyaránt, egyenlő jogon részt tudnak venni az eseményekben; mindezek 3

4 értelmezhetetlenek lennének. Nem megmondják neki, hanem ő megkérdezi, fölvilágosítják, segítik stb. Könnyű volna azt mondanunk, hogy az individuális humán ágens és a transzcendens ágens között nincs, nem is lehet dialógus. Egy imádkozó ember azonban biztosan nem ért ezzel egyet, különösen, ha van minimális tapasztalata a szemlélődés terén. Mindhárom esettípus (ember-állat, individuális-kollektív, individuális-transzcendens) esetében szeretnék igennel válaszolni: lehet köztük dialógus, sőt, van is. Az viszont kétségtelen, hogy nagyon különböző sikerfeltételek tartoznak ezekhez a különböző típusú résztvevő ágensekhez, és ha nem elég körültekintően koncipiáljuk ezeket, sikertelennek minősíthetünk egy olyan helyzetet, ami valójában nem az. A kutyákkal kapcsolatban már említettem, hogy ha például a dialógus sikerét a nyelvhasználathoz kötnénk, hiába is válaszol kutyánk a maga módján, nem tekinthetnénk válasznak. És nincs ez másként a transzcendenssel való dialógus esetén sem. A katolikus teológia a lelki áldozás kategóriáját ajánlja föl ennek a végiggondolására. Az Úr a legritkább esetben szól ugyanis hozzánk a mi szavainkkal de ha elegendően figyelmesek vagyunk, akkor esetről esetre megtaláljuk magunkban és környezetünkben azokat a támpontokat, amelyek a kérdéseinkre, felvetéseinkre választ jelentenek, de legalábbis jelenthetnek. A dialógusban mint kommunikációban szükségképpen mindig megmutatkozik valamifajta egység: kissé technikai kifejezéssel úgy szokták mondani, hogy a felek között van valamiféle integráció. 6 A résztvevők valamiféle integráltsága elengedhetetlen feltétele a dialógusnak. Vagy megvan és akkor egységben vagyunk; vagy nincs meg és akkor meg kell teremteni. Deskriptív értelemben és az integráltság kiterjedését illetően egyaránt különbözőféle egységek vannak. Ezekről gondolkozhatunk úgy is, mint a dialógus szintjeiről. Ez az egység nagyon különböző dolgokban nyilvánulhat meg: vagyis az egység deskriptív tartalma nagyon változatos lehet. De most nem erről akarok beszélni, hanem arról, hogy az egység lehet intenzívebb és kevésbé intenzív. Kiterjedtebb és kevésbé kiterjedt. Pl. a családon belül folyik egy dialógus folyamatosan, kisebb-nagyobb megszakításokkal (reggel elviszem a gyerekemet az iskolába, a mondat félbemarad, délután folytatjuk) ez a családi dialógus egészen más, mint az a dialógus, ami a gyerekeim bandáiban zajlik. Vagy ami, adott esetben egy törzsben folyik. A nemzet tulajdonképpen ugyanilyen: egy sajátos fajta egysége a dialogikus kommunikációnak. Olyan szavaink vannak különböző tudományokból, mint a szociális, a 6 A társadalmi integrációhoz vö. például BOCZ JÁNOS rövid összefoglalóját 2002-ből: (Letöltve: ) 4

5 társas, a társadalmi; és van egy jó kis szavunk, ami a kommunikáció szónak a gyökében is benne van: a kommunió. A közösség. A kommunikáció szó középkori képzés, a klasszikus latinban nincs benne, a középkori egyházi latinban jött létre, kifejezetten a közösségteremtés, méghozzá a felelősségteljes közösségteremtés jelentésben. 7 Ha eszmetörténetileg tekintjük át, a kommunikációkutatás tulajdonképpen a múlt század húszas éveiben lendült meg, abban az értelemben, hogy lehet valamilyen szempontból tudományosnak tekinteni. George Mead, amerikai szociálpszichológus 1928-ban fogalmazza meg, hogy a sikeres kommunikáció feltétele a Másik (kommunikációban résztvevő ágens) részvétele; vagyis a Másikkal való participatív egység nélkül nincs kommunikáció. 8 Vagy 1923-ban Martin Buber viszonylag ismert, magyarul is megjelent én és te koncepciója: az egymáshoz rendeltség manifesztációja a dialógus. 9 Vagy Karl Barth: a személyközi kapcsolatok metafizikai forrása az Isten-emberkapcsolat. 10 Ebből a szempontból, legalábbis az én számomra tényleg a keresztény, illetve a katolikus teológia hozzájárulása ehhez (analógiásan) a legizgalmasabb: a Szentháromság mint kommunió gondolata. Ez nem túl régi, mondjuk, zsinatkörnyéki, azutáni gondolkozás, 11 noha adott esetben biblikus háttere van: Én az Atyába vagyok és az Atya énbennem. (Jn 14,10) Ezt sehogy másként nem lehet érteni, minthogy olyan egységben vagyunk mi ketten, amelyben minden, ami én vagyok, az egyúttal ő is. Ez az egység. Lehet azt mondani, hogy az egység legintenzívebb formájának a megnevezése a kommunió. Hihetetlen izgalmas az, hogy ez nem azt jelenti, hogy kettő. Hanem azt jelenti, hogy a Szentlélek és én (Krisztus). Az Atya és a Szentlélek. Vagyis a kettő szeretete igényli a harmadik közös szeretésének a lehetőségét. Ebben az értelemben a valódi kommunió minimum háromszemélyes, és egy elképesztő dinamikát jelent. S van még egy nagyon fontos tulajdonsága, s ez viszont már 7 Sorok a szó történetéből Ernout-Meillet: Dictionnaire etymologique de la langue latine alapján,vö. HORÁNYI ÖZSÉB (szerk.): Kommunikáció I.Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975; újra: General Press Kiadó, Budapest, (2003) p. 5: munus, -eris fn 1. kötelesség, feladat, szolgálat 2. hivatal, állás 3. szívesség, ajándék, adomány [Ehhez két melléknév tartozik:] I. munis, -e mn kötelességtudó, -teljesítő [a következő két összetételből elvont másodlagos képzés:] immunis, -e mn 1. adómentes 2. közszolgálattól mentes 3. ajándékot nem adó, fukar 4. szabad, vmiben részt nem vevő, tiszta; communis, -e mn 1. közös, általános 2. barátságos, jóindulatú 3. közönséges 4. egyh tisztátalan [ebből származik:] communio, -onis fn 1. közösség 2. egyházi közösség 3. egyh közös vacsora, áldozás; communitas, -atis fn 1. közösség, közérzület 2. közlékenység; II. *municus, -a, -um mn közös [rokon nyelvekből kikövetkeztetett forma; ebből származik:] communico, -are ts ige 1. közöl, közössé tesz, megad, részesít 2. megoszt 3. megbeszél, tanácskozik; excommunicatio, -onis fn a közösségből kitagadás, kiátkozás; communicatio, -onis fn 1.közzététel 2. teljesítés, megadás 3.ret a gondolatok közlése a hallgatókkal. 8 GEORGE HERBERT MEAD: A pszichikum, az én és a társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest, Vö. a 3. jegyzettel. 10 KARL BARTH: Mensch und Mitmensch. Göttingen, 1955; magyarul: Ember és embertárs. Európa Könyvkiadó, Budapest, KOVÁCS LAJOS: Egyház Kommunikáció. PhD disszertáció. Budapest, 2011, kézirat; részletei megjelentek: Egyház = kommunikáció = kommunió. A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Typotex, Budapest, pp

6 nagyon régi, a Denzingerben is benne van: minden egy mármint a kommunióban, ahol nem merül fel a viszonyulás szembenállása. 12 Nincs benne semmiféle hierarchia. A dialógusban igényelt felkészültségek szerint is vannak sikerfeltételek. Felkészültség alatt, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a dolgot, akkor azt mondom, hogy tudásokról beszélünk. Persze messze nem pusztán tudásokról van szó: hiedelmekről, hitekről, érzelmekről, attitűdökről, nagyon sok, részben kognitív, részben nem kognitív viszonyulásról. Ennek a felkészültségnek, ami szükséges a kommunikációhoz, három nagy típusát lehet megállapítani. Az egyik az, hogy ahhoz, hogy dialogizálni tudjunk, kell ismernünk egy nyelvet, de nem feltétlenül a magyar nyelvet; általánosabban fogalmazva: kell ismernünk egy kódot. Kell ismernünk magát a kommunikációs rendszert. Ez többé-kevésbé független ettől. És végül kell ismernünk az adott kommunikáción kívüli világot. Ez három nagyon különböző felkészültségköteg. Ezeknek egy része, talán a kisebbik része olyan, hogy eredendően megvan bennünk: így születtünk. A XVI XVII. század antropológiája, ismeretelmélete, például John Locke nem érthető meg, hogyha azt nem értjük, hogy az egyik ember másikat megértésének feltétele, hogy a nyelvüknek, bár mindannyiunkban külön-külön képződik meg és tiszta lappal indulunk (azaz nincsenek velünk született eszmék) valahogy mégis bennünk kell lennie. 13 Aztán a XX. század közepén, Noam Chomsky munkássága nyomán lángolt fel igazán a vita, hogy vannak-e velünk született eszmék. 14 Amit én állítok: a szükséges felkészültség egy része eredendően megvan bennünk hogy ezek mik, mik nem, azt most hagyjuk. Egy másik részét pedig és a kommunikáció szempontjából ez a többség többletként, személyes életünkben szerezzük meg: tanulással, mások megfigyelésével stb. Egy adott helyzetben, hogy ki tudjon alakulni az egység, szükségünk van közös vagy kölcsönös tudásra. A közös és a kölcsönös között különbséget teszek. Világosan kell látnunk, hogy a személyes dialógusban másként működik az integráció, mint mondjuk pl. a szervezetek között. A kölcsönös tudást, felkészültséget körülbelül úgy tudom jellemezni, hogy az egyik résztvevő nevezzük a-nak, a másikat pedig b-nek, a tudja, hogy b tudja, hogy a tudja, hogy Vagyis hogy én fel tudom tételezni róla, hogy ő 12 Denzinger, 1330; lásd Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai; magyarul közreadta: FILA BÉLA ÉS JUG LÁSZLÓ. Örökmécs Alapítvány, Kisterenye Budapest, JOHN LOCKE: Értekezés az emberi értelemről, I II. Akadémiai Kiadó, Budapest, Nincs mód itt áttekintést adni minderről, de talán nem érdektelen belepillantani Pinker monográfiájába azt érzékelendő, milyen szerteágazó kérdésről is van szó: STEVEN PINKER: The Language Instinct (How the Mind Creates Language). 1994; magyarul: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Typotex, Budapest,

7 tudja azt, amit én tudok. Ha ez megvan, akkor kölcsönösen abban a helyzetben vagyunk, hogy tudunk beszélni. De ezt nem tudjuk mindig megcsinálni. Az lehetetlen, hogy mindig mindenkivel tisztázzuk, tudjuk előre, hogy mit tud. A másik forma a közös tudás. A kultúrából jön. Ezeket a kölcsönöst és a közöst nagyon élesen meg kell különböztetnünk ahhoz, hogy jó sikerfeltételeket tudjunk megfogalmazni. Ezek tárgyaláshoz jó kiindulópont Hamp Gábor nemrégiben megjelent könyve: A kölcsönös tudás. 15 A dialógus színtere szerint különbséget tehetünk aszerint, hogy milyen szimbolikus intézmények működnek az adott színtéren. A dialógusban résztvevő ágensek együttesen konstituálják a dialógus színterét, avagy belépnek (egy részük belép) egy már létezőbe: a Másik kontextusába. A dialógus dinamikája szerint két részre lehet a dolgot bontani. Van egy olyan dinamika, amely közvetlenül érvényesül, és van egy olyan másik, amelyik nem ilyen. Közvetlenül érvényesül az a típusú dinamika, amit kooperációnak szokás nevezni. Amikor a felek figyelembe veszik azt, hogy a másiknak mi a teljesítőképessége, hogy miről gondolja azt, hogy az igaz stb. Paul Grice írt erről egy hihetetlenül érdekes cikket, sőt, könyvet 16 arról, hogy a dialógusban mit kell nekem csinálnom, milyen szempontokat kell figyelembe vennem, milyen feltételeket kell megtartanom ahhoz, hogy a másik abban a helyzetben legyen, hogy egyet tudjon érteni velem. Ezeket ő konverzációs maximáknak nevezi. Beszél mennyiségi, minőségi, viszony- vagy relevancia- és módmaximáról. Egyébként Habermas (1973) mondja azt, 17 hogy a kooperatív dialógusban a résztvevők érvényességi igényeinek a bejelentése az egyik legfontosabb dolog; vagyis az, hogy én ezt gondolom, és ehhez szeretnék ragaszkodni. A hűség kérdése Typotex, Budapest, HERBERT PAUL GRICE: Logic and Conversation.P. COLE AND J. MORGAN (eds.): Syntax and Semantics, vol.3. Academic Press, New York, 1975.pp ; magyarul: A társalgás logikája. Nyelv kommunikáció cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest, pp ; újra megjelent Studies in the Way of Words. Harvard University Press, pp ; magyarul: Tanulmányok a szavak életéről. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011.pp JÜRGEN HABERMAS: Theorie des kommunikativen Handelns. Suhrkamp Verlag, Fankfurt am Main, 1987; magyarul: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, JÜRGEN HABERMAS: A kommunikatív etika. A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és a társadalmi integráció elmélete. Új Mandátum Kiadó, Budapest, Habermas a német társadalmat a hetvenes években a feje tetejére állította. A német szakszervezetek fölkérték tanácsadónak, és ő elmagyarázta nekik, hogy az állammal és a munkáltatókkal hogyan kell tárgyalni ahhoz, hogy az történjen, amit szeretnének. Gyakorlatilag a német társadalom szerkezete a hetvenes években ennek következtében megváltozott. 7

8 A kooperáció mellett van egy másik nagyon fontos dinamikája a dialógusoknak: a kompetíció. Amikor vetélkedések vannak, amikor látszólag nincs egyetértés, hanem az egyik győzni akar a másik fölött. Ezt Eric Berne, amerikai szociálpszichiáter írta le először, hallatlan nagy iskola lett belőle, tranzakcionális elemzésnek hívják, és Magyarországon a legtöbb empirikus kommunikációkutatás ebben az ügyben folyik, Járó Katalin közreműködésével. 19 Tehát a közvetlenül érvényesülő dinamikák vagy kooperatívak vagy kompetitívek. Van azonban még egy másik nagyon fontos dolog, amit említenünk kell. Intézményes világban élünk, ahol intézmények vannak, ahol intézményeket mozgatunk és mi magunk is részei vagyunk ezeknek az intézményeknek. Ilyen körülmények miatta felek között igen gyakran működik közvetítő vagy közvetítő szervezet. Ilyen például a szolgáló pap. Ha visszagondolunk az egyháztörténelemben arra, hogy milyen koncepcionális változások vannak pl. a szolgáló papsággal kapcsolatban, akkor kiderül, hogy mindig erről a közvetítő szerepről szól a történet. Vagy a terapeuta, a gyógyító, a pszichiáter. Ők is közvetítők. Vagy újabban megjelent a civil társadalomban a mediátor. Tipikus közvetítés: két egymással dialógusképtelen, megegyezésképtelen társaság között egy olyan helyzetet hoz létre, hogy végül is megegyeznek. Ez időnként a bíróságot váltja ki (Magyarországon pillanatnyilag ez van leginkább, alternatív tárgyalási technikának hívják: a bíróság helyett elmennek a választott bírósághoz vagy mediációba, és megpróbálnak megegyezni az adott esetben szöges ellentétben álló felek egymással.) Ezek különböző szakmák, melyeknek vannak szabályai, hogy hogyan kell csinálni, s ezeket meg kell tanulni; ezeket is tekinthetjük sikerfeltételeknek. Végül a dialógus ágenseinek a szándéka. Ha nincs megegyezési szándék, ha nincs együttműködési szándék, akkor nincs dialógus. Ugyanakkor az együttműködés nem azonos a kooperációval: lehet a dinamika kompetitív is. Ahogy Tóth Pál hozzászólásában megjegyezte a konferencián: a dialógus nem csak konszenzust teremthet, de például növelheti a változatosságot is. Teljesen egyek vagyunk, és az a törekvésünk, hogy különbözzünk ezen egységen belül, mert ettől gazdagabbá válunk. 19 ERIC BERNE: Games People Play. London, 1968; magyarul: Emberi játszmák. Gondolat Kiadó, Budapest,1984; valamint: IAN STEWART VANNJOINES: TA Today. A New Introduction to Transactional Analysis. Nottingham, 1987, magyarul: A TA-MA. Bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe. Xénia Könyvkiadó, Budapest, 1994; továbbá: JÁRÓ KATALIN (szerk.): Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Helikon Kiadó, Budapest, 1999; JÁRÓ KATALIN (szerk.): Sors mint döntés. Az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó, Budapest,

9 Ez a bemutatás egyáltalán nem törekedett a teljességre, de arra igen, hogy érzékeltesse,a sikerfeltételek vizsgálata adott esetben hajlékony kerete lehet a dialógusok elemzésének és adhat egységes keretet nagyon tág határok között a különböző típusú dialógusok vizsgálatának; és ami legalább ugyanilyen fontos: az összehasonlító elemzésnek. 9

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag alcíme Szerző: Béres István Lektor: Horányi Özséb Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a személyközi kommunikáció

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat.

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. 1 Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. A statisztika tanulásához a legtöbb infomrációkat az előadásokon és számítógépes

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I.

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I. A tantárgy kódja: 7SO30NAKL3M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Sociological Theories I. A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2 óra előadás hetente

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

i-1 Politikai tudáselméletek

i-1 Politikai tudáselméletek i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

Gondolatok a tegnapokról. és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek?

Gondolatok a tegnapokról. és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek? Gondolatok a tegnapokról és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek? Semmi értelme azon gondolkodni, hogy a tegnap miért alakult úgy, ahogy. Azon azonban érdemes elmélkedni, hogy miképpen lehet

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Bősze Péter 1 HÍRADÁS

Bősze Péter 1 HÍRADÁS Bősze Péter 1 Megalakult az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Orvosi Nyelvi Munkabizottsága Az alakuló ülés: Magyar Tudományos Akadémia, 2014. június 25-én A BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA Tavaly

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Olvasástanulás egy életen át

Olvasástanulás egy életen át Kópisné Gerencsér Krisztina Olvasástanulás egy életen át A XXI. század már eddig is több oktatáspolitikai reformelképzelésnek adott utat. Ezek közül az egyik az egész életen át tartó tanulás (azaz a lifelong

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. A nevelés történeti alapjai 3. ( A magyar nevelés történetének forrásai) Tantárgy neve: Tantárgy kódja: PDB 1103

KÖVETELMÉNYEK. A nevelés történeti alapjai 3. ( A magyar nevelés történetének forrásai) Tantárgy neve: Tantárgy kódja: PDB 1103 Tantárgy kódja: PDB 1103 Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgy oktatója és beosztása: Tantárgy oktatójának elérhetősége: 2230 A nevelés történeti alapjai 3. ( A magyar nevelés történetének

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Mi a virtuális valóság?

Mi a virtuális valóság? VIRTUÁLIS VALÓSÁG - KERESZTYÉNYSÉG Kol 2,20-23 Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők:

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

domokos gábor - várkonyi péter

domokos gábor - várkonyi péter mono-monostatic bodies: the answer to Arnold s question www.gomboc.eu domokos gábor - várkonyi péter DESIGNCOMMUNICATION: CO&CO Honnan származik a Gömböc gondolata? A Gömböc létezését a XX. század egyik

Részletesebben

10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK.

10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK. 10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK. Az írni-olvasni tudás és az iskoláztatás kezdeti fejlődése Az iparosodott országokban

Részletesebben

Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral

Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral A művészeti intézményeknek van egy optimális léptéke Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral Educatio: Hogyan épül fel a hazai művészeti felsőoktatás intézményi háttere? Droppa Judit: Vannak

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Hogyan vagyok másokkal?

Hogyan vagyok másokkal? Mentorálás témái II.B: Hogyan vagyok másokkal? Kommunikáció Kapcsolatok Konfliktuskezelés Igények felmérése és kielégítése Dömös, 2011. december 2-4. 2011.12.12. Mentorálás tanfolyam Dömös 1 2011.12.12.

Részletesebben

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai

Részletesebben

Palánki Ferenc segédpüspök prédikációja. csak a nyitó szentmisén és most így a vége felé. Biztos, hogy nagyon sok élménnyel van tele a

Palánki Ferenc segédpüspök prédikációja. csak a nyitó szentmisén és most így a vége felé. Biztos, hogy nagyon sok élménnyel van tele a Palánki Ferenc segédpüspök prédikációja Fıtisztelendı paptestvérek, Krisztus hívei, szeretett testvéreim! Sajnálom, hogy nem tudtam részt venni ezen a találkozón, ezen a mőhelyen, lelkigyakorlaton, csak

Részletesebben

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus Szabó Márton: Politikai tudáselméletek A Politikai tudáselméletek propedeutikai jellegű, bemutatja azokat a tudományos tradíciókat,

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA "... ott, ahol egybetorkollik a biológia és önmagunk filozófiai megbízatása, az ember hivatásába gyökerezve áll az igazság és a nagyság égboltja alatt. Ennek tanításai

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Fotózó kamaszok, avagy a 14 18 éves korosztály fotózási szokásai az információs társadalomban 9

Fotózó kamaszok, avagy a 14 18 éves korosztály fotózási szokásai az információs társadalomban 9 Ifjúság, ízlés, identitás 97 Fotózó kamaszok, avagy a 14 18 éves korosztály fotózási szokásai az információs társadalomban 9 Információs csatornák és ifjúsági kultúra az iskola falain innen és túl Diplomázó

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012. Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk

Részletesebben

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés Ökoiskola Ökoiskolaság és szakképzés Réti Mónika Varga Attila Ökoiskolaság és szakképzés A bevezetõ szövegek szinte mindig általánosságokról szólnak, és emiatt nagy a veszélye annak, hogy csak a felszínt

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk

A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés c. könyvérıl Sanoma Budapest, Nık Lapja Mőhely, 2007. Kitőnı könyvet ajánlok az olvasó figyelmébe, noha a szerzı

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Nyilvánvaló, hogy az egyetemek irányítása szorosan összefügg

Nyilvánvaló, hogy az egyetemek irányítása szorosan összefügg 756 változó egyetem AZ EGYETEMVEZETÉS LASSÚ VÁLTOZÁSA Nyilvánvaló, hogy az egyetemek irányítása szorosan összefügg az intézményt körülvevő társadalmi, gazdasági és politikai erőtérrel. Úgy is fogalmazhatjuk,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói

Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói Czabán Katalin* NYELVTANÍTÁS ÉS KULTÚRAKÖZVETÍTÉS Magyarnyelv-oktatás arab anyanyelvûeknek** Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói Ain Shams Egyetem Al-Alsun (Idegen

Részletesebben

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce Zoran LONČAR Kisebbségi nyelvhasználat a hazai törvényhozásban és a gyakorlatban I. Megállapítva, hogy egy

Részletesebben

A magyar nyelv oktatása(1) a csatlakozás(2) után

A magyar nyelv oktatása(1) a csatlakozás(2) után A magyar nyelv oktatása(1) a csatlakozás(2) után A Balassi Bálint Intézet(3) vezetője szerint a "magyar mint idegen nyelv" oktatásának komoly piaca lehet az Európai Unióhoz való csatlakozás után. szervezet(12)

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/10-1/2014. EMB-2/2014. sz. ülés (EMB-159/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/10-1/2014. EMB-2/2014. sz. ülés (EMB-159/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: EMB/10-1/2014. EMB-2/2014. sz. ülés (EMB-159/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának 2014. február 6-án, csütörtökön,

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben