Hubbes László Tamás Dénes: S Z E M I O T I K A A JEL TUDOMÁNYA. A tantárgy blogja:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hubbes László Tamás Dénes: S Z E M I O T I K A A JEL TUDOMÁNYA. A tantárgy blogja: http://jelkepesseg.wordpress.com"

Átírás

1 Hubbes László Tamás Dénes: S Z E M I O T I K A A JEL TUDOMÁNYA A tantárgy blogja: Az előadások felépítése 1. A JELTUDOMÁNY MEGHATÁROZÁSA, TÖRTÉNETE, TÁRGYA - A jeltudomány definíciói, megnevezései, vizsgálati köre. A jeltudomány történeti kialakulása, kapcsolata más tudományágakkal. 2. A JEL ÉS SZERKEZETE A jel fogalma, összetevői. Jel és információ. A szemioszféra értelmezése. Nooszféra. 3. SZEMIÓZIS - A JELHELYZET VAGY JELFOLYAMAT 4. A JELEK OSZTÁLYOZÁSA - Jeltipológia és osztályozás. Paradigmák és szintagmák; szintagmatikus és paradigmatikus analízis 5. JELENTÉS ÉS ÉRTELEM - Jelentés: denotáció, konnotáció gondolkodási minták, jelek szerveződése. Alárendeléses gondolkodás, mellérendeléses gondolkodás. 6. A NYELVI JELRENDSZER nyelv és beszéd, fogalmi nyelv, gesztusnyelv 7. SZÖVEGSZEMIOTIKA - A szó, mint jel. A szöveg. 8. A TRÓPUSOK ÉS ALAKZATOK a szóképek, mint stilisztikai eszközök, fordulatok, a metafora kérdése; Poétika Retorika Politika 9. A SZIMBÓLUMOK RENDSZERÉTŐL A MÍTOSZOKIG A kozmikus szimbólumok, az ősképek jelképeinek ismertetése és elemzése. A mítosz, mint nyelv, mint jelrendszer archetípusok, szimbólumok 10. A KULTÚRA SZEMIOTIKÁJA A kultúra, mint jelvilág. A jel, mint kultúrahordozó. 11. A KÉPEK SZEMIOTIKÁJA. KÉPEK OLVASÁSA A kép, mint jel. Ikonológia, ikonográfia, ikonika. Képi kommunikáció, multimédiás kommunikáció. 12. FILMSZEMIOTIKA - A film kommunikáció 13. REKLÁMSZEMIOTIKA. MODERN MITOLÓGIÁK manipuláció, mitológia A szemiotika gyakorlati alkalmazásai a reklám, a kampány: szó kép hang film intermedialitás Könyvészet, források: Kötelező: Horányi Ö. Szépe Gy. (szerk.): A jel tudománya, Gondolat / General Press, 1975 / 2004 Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ, Magvető / General Press, 1975 / 2006 Jean-Marie Klinkenberg: Iniţiere în semiotica generală, Iaşi, Institutul European, 2004 Hoppál M, Jankovics M., Szemadám Gy., Jelképtár, Budapest, 2002 Chevalier, J: Dicţionar de simboluri, Buc., Ed. Artemis, 1994 Opcionális: Daniel Chandler: Semiotics for beginners - online: Eco, U.: Kant és a kacsacsőrű emlős, Európa Könyvkiadó, 1999

2 I. ELŐADÁS: A JELTUDOMÁNY MEGHATÁROZÁSA, TÖRTÉNETE, TÁRGYA 1.1. Mi a szemiotika/szemiológia? A szemiológia azoknak a jeleknek a vizsgálati eszköze, amelyeket az ember társadalmi élete során használ, ezek a jelek elárulják azokat a társadalmi, morális, ideológiai értékeket, amelyek meghatározzák életét. (BARTHES) 1.2. Régi és új megnevezései Maga a szó görög eredetű. A görög szémeiótiké jelmegállapítást, a szémeiótikosz jeleket megfejtőt jelent. Mindkét szó töve a széma, a jel kifejezés. Bár a görög szó látszólag megegyezik a jeltudomány mai megnevezésével, kezdetben nem ezt jelentette. Az orvostudományban használták a betegségek tüneteivel, szimtómáival kapcsolatos vizsgálatok megnevezésére. Galénosznál a szémeiótiké elnevezés azt jelenti, amit később a szimptomatológia Mivel foglalkozik? A szemiotika egy jól körülhatárolható kutatási területtel rendelkezik, és ez nem más mint a különböző nyelvek, és jelölési gyakorlatok, illetve ezeknek a beépülése az ember társadalmi életébe. A szemiotika vizsgálja azokat a körülményeket, amelyek között megtörténik a jelek előállítása és termelése. A szemiotika, mint tudomány feltételezi, hogy a jelek az ember számára felfogható, összekapcsolódó, és leírható dolgok Mi a szemiotika? A szemiotika magyarul a következő nevekkel jelezhető: jeltan / jeltudomány / jelelmélet, amely megnevezések a vizsgálata tárgyából adódnak: JEL ami valami más helyett áll, valamit KÉPvisel, valamit megjelenít Régi és új megnevezései Első említése, mint szémeiotiké (a széma /jel/ szémeion /tünet/ szavakból) már az ókori orvosnál, Krüszipposznál előfordul, a sztoikusok is az orvostudomány kötelékében vizsgálták, mint tünettant. Ebből vált sokkal később jelentéstágulással a jelek tudománya megnevezésévé John Locke már a szémeiotiké szót a mai értelemben használja. Ferdinand de Saussure alapvető művében, a Cours de linguistique generale (1916) nyelvészeti traktátusában a szémeion szóból kiindulva használja a jelek vizsgálatának jelölésére a semiologie (szemiológia) terminust: elképzelhető egy olyan tudomány, amely a jeleknek a társadalom életében betöltött szerepét vizsgálja. Szemiológiának fogjuk nevezni (a görög szémeion jel nyomán). Saussure nyomán az európai nyelvészeti hagyományban a jelkutatók többsége ma is a szemiológia megnevezést részesíti előnyben.

3 A jeltudomány másik alapítójaként számon tartott amerikai Charles Sanders Peirce a XIX. század végén ugyancsak a görög szémeion értelmére alapozva, használja váltakozva a semiotics / semeotics fogalmakat a jeltudomány megjelölésére. Mai használatát a Peirce-féle jeltudomány követői honosították: Charles William Morris alapvető munkájában (Foundations of the Theory of Signs, 1938) megkülönböztetésképpen a szemantikával (semantics jelentéstan) szembeállítva használja a szemiotika (semiotics jeltan) megnevezést, de véglegesen majd Margaret Mead javaslatára fogadták el az első nemzetközi Bloomingtoni Jeltani Konferencián 1962-ben a semiotics nevet az általános jelelmélet jelölésére Mivel foglalkozik a szemiotika? A jeltudomány legfőbb vizsgálati területei: a jelölés (szemiózis) tanulmányozása, a jelek, jelrendszerek tanulmányozása, valamint a jelek használata a társadalomban a jelölés szemiózis tanulmányozása A szemiotikát azok a helyzetek foglalkoztatják, amikor valami jelként funkcionál. Voltaképpen egy összetett jelenségről van szó: valami jellé válik, jelként működik és jelként fogják fel. A jel mindig helyettesít valamit, s ezt a valamit - dolgot vagy dolgok osztályát - a jel tárgyának, jeltárgynak, jelöltnek nevezzük. Ahhoz, hogy egy szemiotikai helyzetről beszélhessünk, a jelek meglétét kell feltételeznünk. Egy dolog jelhelyzetbe kerülését jelfolyamatnak nevezzük. Ezt a helyettesítést, vagyis azt a folyamatot, amelyben egy dolog jellé válik, jelként funkcionál, és jelként fogják fel, Morris nyomán idegen szóval ezt jelöljük szemiózisnak. Voigt meghatározása szerint: "Azt a folyamatot, amelynek során egy bonyolultabb jelenséghez vagy szervezethez azzal bizonyos speciális szempontok alapján azonosított egyszerűbb jelenséget kapcsolunk, jelölésnek, jelfolyamatnak, szemiozisznak nevezzük" (VOIGT, 1977). Erről a különleges jelenségről a második előadásban részletesen fogunk tárgyalni jelek, jelrendszerek tanulmányozása A szemiotika ahhoz, hogy önálló tudományként határozhassa meg magát, definiálnia kell kutatási területét, (a jelek világát), meg kell határoznia azt, hogy mi a jel, mi jelszerű, mi nem, milyen aspektusai vannak a jelszerűségnek, hogyan kapcsolódik a jel a dolgok világához, osztályoznia kell a jeleket, illetve el kell határolnia a jelet a nem jelszerű dolgoktól. Ezekkel a problémákkal az általános szemiotika foglalkozik A jelek használata a társadalomban Roland Barthes szerint minden szemiológiai rendszer keveredik a nyelvel. Mit kell értsünk egy szemiológiai rendszer alatt? A dolgok világának bármely területét, amely jelként mutatkozhat meg előttünk (Ruházat, táplálék, reklám, mozi, újságfényképek stb.) Barthes szerint ezek közül a legtöbb nyelvi közleményekkel kettőzi meg magát (mozi, reklám, újságfényképek), mások csak a nyelv közvetítésével válnak jelrendszerré, hiszen a nyelv darabolja fel részekre, és

4 nevezi meg jelentőiket (ruházat, táplálék). Más gondolkodók ellentmondnak ennek az álláspontnak, szerintük például a képek szemiotikai rendszere a nyelvtől függetlenül működő rendszernek tekinthető, és nem vezethető vissza teljességében a nyelvi rendszerre. Más megközelítésben, a jeltudomány feladata a társadalomban használt jelrendszerek vizsgálata (IVANOV). Ugyanakkor azonban ez a szemlélet jelentősen leszűkíti a szemiotika mozgásterét, hiszen eleve kérdéses, hogy minek tekinthető: társadalomtudomány vagy természettudomány (bioszemiotika, zooszemiotika )? 2. A jeltudomány történeti kialakulása, irányzatai 2.1. a jeltudomány előtörténete A jelek a legősibb időktől fogva foglalkoztatták az ember képzeletét. A természeti jelenségeket jelekként értelmezve sok hasznos, ma is érvényes ismeret birtokába jutott. Mint jelalkotó és jelhasználó pedig már nagyon korán magyarázatot keresett a jelek természetére, a jelek és a jelzett dolgok, azaz a valóság összefüggéseire. A görög bölcselők közül elsősorban Szókratész, Platón (Kratülosz) és Arisztotelész (Az értelmezésről) foglalkozott a név, a tárgy és a róla alkotott fogalom közti kapcsolatokkal. (FÜLÖP) Míg Platónnál a fogalmak: ideák (/ős/képek) valós léttel bírnak addig Arisztotelész vélekedésében a fogalmak csupán a gondolkodás eszközei. Ennek a két ütköző véleménynek a nyomán bontakozott ki a középkoron átívelő univerzália-vita, amely a platonikus realistákat az arisztoteliánus nominalistákkal szembeállította: előbbiek szerint a reáliák (ideák) az igaziak és a dolgok előképeként valósan léteznek (universalia ante rem), az utóbbiak álláspontja szerint a fogalmak csak nevek, és utólag vannak a dolgokra aggatva (universalia post rem). A vitában Occam (conceptus), majd Abélard talál áthidaló megoldásokat, mondván, hogy nem szavakról és nem tárgyakról van szó, hanem jelentésekről! (VOIGT) A középkori skolasztikusok logikai és ismeretelméleti munkáiban, a reneszánsz filozófusok műveiben nagyon sok érdekes eszmefuttatást találunk a jelekről, jelműködésről. A reneszánsz idején kiemelkedő munkát Cesare Ripa szentelt a jelek kérdésének, az ikonológia tudományát megalapozva, később, ugyancsak Itáliában Gianbattista Vico foglalkozott a jeltannal Új tudományában. Megállapításaik közül sok ma is érvényes a jeltudomány önállósodása A felvilágosodás idején több filozófus is figyelmet fordított a jelek értelmezésére, mint többek között Descartes, vagy Jansen. De valójában az első komolyabb, önálló tárgyalását John Locke-nak tulajdonítják, aki Értekezés az emberi értelemről című traktátusában a szellemtudományokat a következő ágakra osztotta fel: 1. fizika 2. praktika 3. szemiotika. Locke a tudományokat három csoportra osztotta. Az első a füsziké (természetfilozófia), a második a praktiké (az emberi cselekvés, a hasznos és jó célok elérésének módszertana, aminek legfőbb része az etika), a harmadik a szemiotiké, amelyről a következőt mondja: "A harmadik: ezt az ágazatot szemiotikének vagy a jelek tudományának lehetne nevezni, amelyek között a legszokottabbak a szavak, de elég alkalmas volna logiké, logika néven emlegetni. Ennek a feladata megvizsgálni azoknak a jeleknek a természetét, amelyeket az elme használ a dolgok megértésére vagy tudásának másokkal való közlésére. Mert mivel ama dolgok közül, amelyeket

5 az elme szemlél, magát az elmét kivéve, egyik sincs jelen az értelemben, szükséges, hogy valami más, a vizsgált dolgok valami jele vagy ábrázolása legyen ott, és ezek az ideák. És minthogy az ideáknak az a színtere, amely az ember gondolatait alkotja, nem tehető egy másik elme közvetlen látása elé, sem el nem tehető másutt, mint az emlékezetben, ebben a nem nagyon biztonságos raktárban, tehát mind gondolataink egymással való közlése, mind a magunk használatára való rögzítése kedvéért ideáinknak jelekre is van szüksége. Az emberek a tagolt hangokat találták a legkényelmesebbnek, és erre a célra ezeket használják a legáltalánosabban. Az ideáknak és a szavaknak, mint a tudás hatalmas eszközeinek meggondolása tehát nem megvetendő része azok szemlélődéseinek, akik az emberi tudást egész terjedelmében kívánják áttekinteni. És ha mindezt pontosan mérlegelnénk, és kellően megfontolnánk, talán másféle logika és kritika származnék belőle, mint az, amelyet eddig ismerünk" (LOCKE). Locke munkájában sokat foglalkozik nyelvészeti kérdésekkel. Helyesen ismerte fel a nyelv jelrendszer-jellegét, a jel- és nyelvelmélet szoros kapcsolatát, a jelhasználat társadalmi és kulturális vonatkozásait. Kis túlzással azt is mondhatnánk talán, hogy Locke megfogalmazta a jel-, a kommunikáció- és az információtudomány alapelveit. (FÜLÖP) Később Leibniz (characteristica universalis), majd Hegel A szellem fenomenológiája művében is foglalkozik a jelek kérdésével, de voltaképpen a XIX. század végéig önálló munkát nem fordít senki a szemiotikára. Gottlob Frege: Jel, jelentés, jelölet nyelvlogikai művében nagy figyelmet fordít a jelek osztályozására és tárgyalására a szemiotika klasszikusai Ferdinand de Saussure ( ) nyelvész a társadalmi jelek területéről az emberi nyelvet tekintette a legfontosabb jelrendszernek, egy szemiológiai probléma megértésére szerinte a nyelv a legalkalmasabb eszköz. Egyetlen műve jelenik meg, 1916-ban (tanítványai adják ki): Bevezetés az általános nyelvészetbe. Jelfelfogása a diadikus vagy két részből álló modell. (használatcentrikus modell) Charles Sanders Peirce amerikai logikust és filozófust tekintik a modern szemiotika megalapítójának. Ő egyenlőségjelet tesz a logika (amely az emberi gondolkodás szabályait tanulmányozza) és a szemiotika között: A logika általános értelemben véve... pusztán más elnevezés a szemiotikára, a jelek kvázi-szükségszerű vagy formális tudományára. Ő dolgozza ki a jelviszony triadikus, azaz hármas modelljét, valamint a jelek máig is használt felosztási modelljeit. Charles Morris is a jelek általános tudományként határozza meg a szemiotikát. A szemiotika egyik legeredetibb gondolkodója sok tekintetben Peirce eszméit fejlesztette tovább, de nagyon sok új gondolattal gazdagította a jeltudomány ismeretanyagát. Többek közt tőle származik a jelhelyzet elemei közötti viszonyoknak, a jelhelyzet dimenzióinak - ahogy Morris nevezte - a meghatározása. S ő volt az első kimondottan szemiotikai tárgyú könyv, az 1938-ban megjelent Foundations of the Theory of Sign szerzője.

6 Richards és Ogden a morrisi jelelmélet továbbgondolását valósítják meg. (jelentéscentrikus modell) Luis Hjelmslev dán nyelvész, koppenhágai nyelvészkör alapítója, strukturalista (II. generációs, 60-as években) számára egyik alapkérdés, hogy honnan van a jelölő? Számára a nyelv a jelek rendszere, és a jel egy jelentést hordoz. A szavak nem oszthatatlanok, hanem részekre bonthatók (képzők, tövek), amiknek jelentése van. De nem mindegyik bír önálló jelentéssel. A rendszert alkotják az önálló jelentéssel bíró jelek, illetve az önálló jelentéssel nem bíró, de jelentést alkotó jelek. Ezeket nevezi figuráknak. (hangok, képzők). A jelölt mögött is áll egy halmaz, a tartalmi jelentések halmaza. Roman Jakobson ( ) orosz származású amerikai nyelvész vizsgálatai kiterjedtek a nyelv kommunikációs funkcióira, a nyelvi és nem nyelvi jelekre ezáltal a modern szemiotika egyik megalapítójának számít, az információelmélet nyelvészeti felhasználására a modern szemiotika körképe A jeltudományban két hagyomány él együtt párhuzamosan. A Saussure nyomában haladó európai, strukturalista, majd posztstrukturalista SZEMIOLÓGIA nyelvészet-központú tudomány jelentősebb képviselői: Louis Hjelmslev, Algirdas Greimas, Jurij Lotman, Roman Jakobson, Roland Barthes, Claude Lévi-Strauss, Julia Kristeva, Christian Metz, Jean Baudrillard, Jacques Lacan, Jakob von Uexküll. A Peirce-i hagyományt követő amerikai pragmatista és behaviorista alapokon nyugvó SZEMIOTIKA, amely Charles W. Morris, Ivor A. Richards, Charles K. Ogden, Thomas A. Sebeok, John Deely nevéhez köthető. Vannak persze egységesítő törekvések is, ilyen Umberto Eco, vagy a finn Eero Tarasti munkássága. 3. Mivel foglalkozik a szemiotika? A szemiotikai vizsgálódás ma már oly sok területet fog át, hogy e helyütt csupán szokásos színtereinek, néhány kulcskifejezésnek, és főbb képviselőinek vázlatos felsorolására van lehetőség. * 1) szövegszemiotika, szöveg-pragmatika, textológia (Petőfi S. János, Uszpenszkij, Todorov, Lotman, Greimas, Kristeva). Kulcsszavak: a szöveg, mint koherens struktúra; a kultúra, mint szöveg; szöveg vs diskurzus; a szöveg, mint korpusz; a szöveg, mint kontextusba ágyazott üzenet. * 2) hermeneutika, exegetika. A szemiotikai hermeneutika egyfelől a textológiából, másrészt a hermeneutikai hagyományból (Schleiermacher, Dilthey, Heidegger, Bultmann, Gadamer, Habermas, Ricoeur, Szondi, Apel). Ezek szemiotikával való elsősorban történeti - összevetése McKnight, Seung, illetve Güttgemans nevéhez köthető. Kulcsszvak: interpretáció, rekonstrukció, az értelmezői perspektíva, a szöveg poliszémiája. * 3) retorika és stilisztika, vers ( Koch, Levin, Greimas)-film (Metz, Eco, Pasolini, Lotman, Kaemmerling) drámaszemiotika (Koch, Pfister, Elam, Prágai Iskola Bogatytev, Veltrusky), a jog szemiotikája, meggyőzés szemiotikája, politikai szemiotika. Ezek egy része alkalmazott szemiotikának számít mint például a politikai vagy jogi szemiotika (Schreckenberger,

7 Podlewski), illetve a reklámszemiotika, képszemiotika (lsd in.: HORÁNYI), vagy a tömegmédia szemiotikája (Flusserl, Barthes etc.). A stilisztika gyakran pán-szemiotikainak mondja vizsgálati módszerét, és visszautasítja a szigorú értelemben vett szöveg-szemiotikát (lsd. pl. Bureau, Granger). Ugyanakkor létezik a stilisztika pragmatikai megközelítése mellett egy szemantikaiszintaktikai módszer is, amely a generatív nyelvészetből táplálkozik (lsd pl Spillner). * 4) irodalom és művészetszemiotika. (Kloepfer, Koch, Wienold, Plett, Bohn). Az irodalomszemiotikát gyakran az irodalomkritika meta-teóriájaként tartják számon. Az irodalomszemiotika a szövegnyelvészettel van szorosabb kapcsolatban, de erősen hatott rá a strukturalizmus és az orosz formalizmus is. Kulcsszavak: az irodalom, mint mimézis; az irodalmi ikonicitás; irodalmiság, mint jelentés-struktúra; másodlagos jelentés-másodlagos kódolás; * 5) narratív szemiotika. Tulajdonképpen a szövegszemiotikából nőtt ki, legközelebb talán az irodalomszemiotikához áll, noha nem-irodalmi narratívákkal is foglalkozik. A narratívák minimális egységeit keresi, illetve az ezek közötti összeköttetéseket, s ezzel az orosz formalizmus (Propp), illetve a stukturális antropológia (Levi-Strauss) hagyományát folytatja. a narratívákhoz való szemiotikai megközelítést alkalmazza Gülich, Haubrichs, Hawkes, Hornung, Genette, Prince, Greimas stb. Saussure, bár természetesen foglalkozott narratívákkal, nem gyakorolt jelentősebb hatást erre az iskolára. Kulcsfogalmak: narratíva, történet, diskurzus, elemi egység narratív monád -, dyadikus és triadikus narréma(!); narratív szintaxis; makrostruktúra; * 6) mítosz-szemiotika. A mítoszok modern interpretációi Vico nyomán (1725) kezdődtek el; a mítoszkutatás azonban igazán népszerűvé Levi-Strauss és Barthes nyomán vált (Levi-Strauss, Loszev, Cassirer, Eliade, Jung, Langer, Frye stb.) Kulcsszavak: mítosz-logika; mítosz vs igazság vs tudomány; mítosz vs történelem; mítosz és személyiség; * 7) ideológiák szemiotikája. Néhány kivételtől eltekintve (mint pl Baktyin) a szemiotikusok az ideológiákat negatív konnotációkkal tárgyalják (Heim, Larrain). A vizsgálatok hipotézise az, hogy az ideológiák afféle másodlagos szemiotikai rendszert alkotnak (Barthes). Eco viszont az ideológiákat kód-ként értelmezi, amely az üzeneteket egy bizonyos fajta konnotációval fűszerezi. Eco és Barthes mellett foglalkozik ideológiák szemiotikájával Kristeva, Rossi-Landi, Prieto, Verón stb. Bizonyos értelemben mondható, hogy az ideológiák szemiotikája sem mentes az ideológiától, mert elsősorban leleplezni, kritizálni, vagy finomabban szólva - semlegesíteni igyekszik az ideológiákat. * 8) teológiai szemiotika. Davidsen meghatározása szerint a teológiai szemiotika olyan tudomány, amely a vallásos diskurzust a vallásos praxison belül tanulmányozza. Azonban a teológiai szemiotikát nem lehet kizárólag az egzegézisre, s így a textológiára redukálni, mert például magába foglalja a definíció értelmében is a liturgia jelrendszerének, illetve a nemliterális vallási jelek vizsgálatát, amely egyébként a kereszténységen belül meglehetősen régi hagyomány (pl.: Pszeudo-Dionüsziosz Aeropagita liturgia-magyarázata). A teológia bevonására a szemiotika vizsgálati terei közé egyébként már Peirce nél megtörténik, a szent kategóriáját pedig külön kezeli már Cassirer, Eliade, Meschonnic is. Kulcsszavak: a szent kommunikációja, a transzcendens mutatkozása (lsd Szilcz-Korpics, Ries), a szentségek, mint jelek (Güttgemanns), liturgikus szemiotika (Schiwy, Calloud, Schmemann, Ware), az osztentatív illetve szakrális szignifikáció és kommunikáció (Horányi).

8 * 9) zooszemiotika, bioszemiotika, szemiobiológia, endoszemiotika, phytoszemiotika, szemiogenezis. Állatok szemiotikai viselkedését tanulmányozza, fő képviselője Thomas A. Sebeok, valamint Florkin (a molekuláris biológia felől); Tembrock (az állati információtranszferre koncentrálva); a bioszemiotika elsősorban biológiai, míg a szemiobiológia elsősorban szemiotikai perspektívából tekint e jelenségekre, az endoszemiotika pedig az aminosavak bioszemiotikai jellemzőit kutatja (Florkin). A Phytoszemiotika a nyolcvanas évek óta létezik (Martin Krampen), és a növények kommunikatív viselkedését tanulmányozza. A szemiogenezis előbbiek tapasztalatait is felhasználva kutatja a jelhasználat kialakulásának folyamatát. Kulcsszavak: állati nyelvek (méhek, madarak, emberszabásúak), jel-tanulás; mesterséges szimbólumok megtanulása * 10) esztétikai szemiotika. Az esztétikai szemiotika hipotézise szerint egy jel kommunikatív funkciója mellett szükség van annak esztétikai funkcióját is elkülöníteni (Mukarowsky). Ezeket általában autonóm funkciókként tekintik. Esztétikai szemiotikával foglalkozott Eco és Lotman is. Kulcsszavak: esztétikai kód, nyitott mű (Eco); az esztétikai kód pluralitása (Lotman). Külön figyelmet érdemel a zene szemiotikája, amellyel szinte minden nagyobb iskola foglalkozott. * 11) végül, természetesen, vannak a szemiotikai vizsgálódásoknak olyan multi-színterei, amelyek több színtér metszetén helyezkednek el. Az aktuális szerző vagy iskola függvénye, hogy az adott területet inkább esztétikai, vagy mondjuk nyelvi vagy narratív terepnek tartja elsősorban. Így a felsorolás szintjén megemlítve beszélhetünk egy o 11.1) nyelvi csoportról - a jelnyelvek, az univerzális nyelvek, a paranyelvek és a formális nyelvek szemiotikájáról (Saussure, Jacobson, Peirce, Carnap, Morris, Eco, Frege, Russel- Whitehead...) valamint o 11.2) a nemverbális szemiotikai rendszerekről (gesztusok, tesbeszéd, kinezika, tekintetes kommunikáció, mimetikus kommunikáció, térközszabályozás, paralingvisztika, taktilis kommunikáció, a tér és az idő szemiotikája stb.) o 11.3) külön alkalmazott szemiotikaként beszélhetünk továbbá a festmények, fényképek, mozgóképek, MUD-rendszerek, rizómák, VR szimulációk szemiotikájáról, valamint az építészet (M. Krampen), a design, a használati tárgyak szemiotikájáról, de a hirdetések, a propaganda vagy általában a meggyőzés szemiotikájáról is. * 12) létezik továbbá a kultúra szemiotikája (Lotman, Eduardo Neiva, Reznyikov) ; a fogyasztás szemiotikája (Holbrook-Hirschmann); információs rendszerek szemiotikája (P.B.Andersen; Liu-Clark-Andersen); marketingszemiotika (Umiker-Sebeok, D.); társadalomszemiotika (Theo van Leeuwen), médiaszemiotika (Marcus; Sonesson; Nöth, Cohen; Gendelman), az etikett szemiotikája (Zólkiewski) stb. (PETE) Nyomtatott és elektronikus források: FRUMUSANI, Daniela: Introducere în semiotică, Universitatea din Bucureşti, s.a. Semiotica contemporana HORÁNYI Özséb: A jel tudománya, Gondolat Kiadó, 1975 Bevezető VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium könyvkiadó, Kolozsvár, 1999 Mi a szemiotika? VOIGT Vilmos: Bevezetés a szemiotikába, 1977

9 FÜLÖP Géza: Az információ - PETE Krisztián: Szemiotika (A Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia wikiből) CHANDER, Daniel: Semiotics for Beginners -

10 II. ELŐADÁS: MI A JEL ÉS HOGYAN ÉPÜL FEL A SZERKEZETE? A JEL ÉS SZERKEZETE 1. a jel fogalma 2. a jel összetevői és szerkezete 1.1 a jel fogalma dologi lét és jellét kettőssége Az ember tapasztalatában megmutatkozó létezők kétféleképpen nyilvánulnak meg. Valami előtérbe helyezheti magát mint dolog, elsődlegesen dologként hat, működik és dologként fogható fel. Vagy valami megmutatkozhat egy viszony által, mint ami viszonyok, kapcsolatok elemeként, közvetítőjeként fogható fel. (Pl. a szél hathat ránk, mint természeti jelenség is, de hathat ránk úgy is, mint jel, arra nézve, hogy az időjárás meg fog változni, és arra szólít fel, hogy öltözzünk fel jobban). Ahogy a példából is kiderülhetett a két megnyilvánulás mód együttesen is kibontakozhat. Ugyanaz a létező egyik viszonylatban dologi identitással, önazonossággal rendelkezhet, másrészt viszont rendelkezik azzal a lehetőséggel is, hogy más létezők helyébe kerülve, más létezők helyett állva, az előbbitől eltérő identitással rendelkezzen. A világban előforduló létezők képesek arra, hogy olyan vonatkozásba kerüljenek, hogy egy adott összefüggésben másvalami helyett álljanak, anélkül, hogy ebben a hely- és szerepcserében megszűnjenek dolognak lenniük. (Pl. a papíron található tintanyom úgy utal egy kiolvasható betűre, hogy nem szűnik meg, mint tintanyom.) A világ, amelyben az ember él, nemcsak a dolgok világa, hanem a jelek világa is. Ez a két világ nem helyezhető egymáson kívül. A létezők dologként kerülnek, olyan helyzetbe melyben jelekként nyilvánulnak meg, a jelekként funkcionáló létezők viszont a maguk módján dolgok is, s jelekként való megtapasztalásukhoz elengedhetetlen, hogy ilyen módon tapasztalhatók legyenek. Az ember pedig egyszerre tud viszonyulni ehhez a két dimenzióhoz. Példák arra, hogy a dologi- és a jelfunkció milyen módon kapcsolódhat össze: Mi történik, amikor egy kiejtett szót hallunk? Ez fizikai jelenségként leírható hangoknak a soraként, de egy bizonyos nyelv vonatkozásában ennél sokkal több, és főleg más. Egyszerre teremt kapcsolatot a hangok fizikai-dologi világával és a jelentések nyelvi világával. Egy régi használati tárgy egyszerre őrizheti meg funkcionalitását, de ugyanakkor kiállítási tárgyként egy múzeumban egy letűnt kultúra jeleként szerepelhet. Egy előttem levő toll ott állhat előttem a maga dologi mivoltában, mint írásra alkalmas eszköz, de ugyanakkor önmagának, mint írásra alkalmas eszköznek a jeleként is. A jel mivolta attól a kulturális kontextustól függ, amelyben az ilyen eszközöket írásra használják. Hogyha a dologi mivoltát megszüntetnék, eltűnne jel mivolta is, de hogyha jellétét megszüntetik (ha ebben

11 a kultúrában már nem tollakkal írnak) odalesz dologi mivolta is, és csupán felismerhetetlen anyagként mutatkozik meg. Nem tapasztalható rajta semmilyen különbözőség. Az előttünk megnyilvánuló dolgok a különbözőségek egységeként jelennek meg. Ebben az egységben a különbözőség egyszerre nem tapasztalható meg. A közvetlen tapasztalatban a létezők mindig egy meghatározott identitással jelennek meg. A megjelenő identitás elfedi, elrejti a másikat. Pl. a kiejtett szó, mint jel elfedi a hang dologi identitását. Az írásra használt toll, mint dolog elfedi a toll jelbeli identitását a jellét Dologi lét és jellét összefüggései: a létezők azok önmaguk, ha már viszonyként tűnnek fel, akkor jellétről beszélünk. A dolgok világa egyben a jelek világa az ember számára: a DOLOG az JEL is. Eric Gans megfogalmazásában egy dolog akkor jel, ha jelként nevezzük meg, ha jel-értelmet tulajdonítunk neki. De mi a jellét sajátossága? Feltevődik a kérdés, hogyha a létezők hol mint dolgok, hol mint jelek tűnnek fel előttünk, honnan tudhatjuk, hogy most nem dologgal, hanem jellel van dolgunk? Szent Ágoston: A jel /.../ olyan dolog, amely alkalmas arra, hogy érzékeinkbe vésődő látszata mellett még valami másra is ráirányítsa gondolatunkat (De doctrina christiana) 1. A jel olyan dolog, amelynek a látszata az érzékeinkbe vésődik. Érzékileg megmutatkozik. 2. A jel azonban az érzéki megjelenésen túl valami másra is ráirányítja a figyelmünket. Ez a más azonban nem az érzékeinknek, hanem az értelműnknek mutatkozik meg. Ugyanakkor ez a más különbözik saját dologi mivoltától. A jel tehát egyszerre közvetlenül létező és közvetítő. A jel paradoxona az, hogy a JEL másvalaminek, a saját dologi valójától különbözőségnek a jele. A tartalom: egyszerre közvetlenül létező (immanencia) és közvetítő (transzcendencia). A jel ambivalenciája, hogy egyszerre megjelenít és elrejt. (VERESS) JEL itt megjelenít JELENvalóvá tesz JELENTÉS ott nincs JELEN Hans Georg Gadamer szavaival: Mert a jel semmi más, mint amit funkciója követel; s funkciója az, hogy magától elfelé, valami másra utaljon. Persze ezt a funkciót csak úgy tudja betölteni, ha előbb magára vonja a figyelmet. Feltűnőnek kell lennie, azaz világosan el kell különülnie, és a maga utalástartalmában kell megmutatkoznia /.../ Nem szabad annyira maga felé vonnia bennünket, hogy elidőzzünk nála, mert feladata csupán az, hogy megjelenítsen valamit, ami nincs jelen, s így egyedül arról van szó, ami nincs jelen.

12 1.1.3 a jelkapcsolat A jelkapcsolat lehet természetes kapcsolat, ami alapulhat oksági vagy hasonlósági viszonyon, bár ez ritkábban adódik. Másrészt lehet konvencionális, azaz egyezményes kapcsolat erre az önkényesség és a véletlenszerű hozzárendelés jellemző. Ez a típus az általánosabb. A jel tiszta utalás: két tartalomnak, a dologi és a jelentéstartalomnak a kapcsolata. Ez a kapcsolat lehet természetes. Amikor a jel közvetlenül hozzátartozik a jelölt dologhoz, vagy hasonlít a dologhoz, vagy a jelölt dolog működése által jött létre Lehet konvencionális. Amikor valamilyen emberi megegyezés, egyetértés rendeli egymás mellé a két tartalmat. Gadamer megfogalmazásában a jelkapcsolat voltaképpen létesítés ebben áll a jellét eredetkölcsönző aktusa: szimbólumfunkció. (VERESS) Azonban, függetlenül attól, hogy természetes vagy mesterséges jel-e, eredetét tekintve minden jel létrehozott, teremtett, megállapított. A jelek világa nem a meglévő világhoz adódik hozzá, hanem egy önálló világgá szerveződik össze. Mi ezt nevezzük kultúrának. És sokszor amikor azt érezzük, hogy valami egy dolog súlyával nyomaszt bennünket, legtöbb esetben csak jelmivoltában hat ránk. A szemiotika egy eszközt jelenthet számunkra, hogy felfedhessük magunk számára világunk kettős természetét, ahol jelek és dolgok egy különös kapcsolat révén hatnak ránk a jellét határai A jel annál tisztább, minél inkább csak a helyettesítésre, az utalásra korlátozódik a szerepe. De a jel mindig meg is őriz annyit a konkrét dologiságából, amennyi által utalhat valamire. És ez a konkrét dologiság magának a jelnek a dologisága, s nem annak a másvalaminek az érzéki megjelenítődése, amire a jel utal. A tiszta jel legfeljebb sematikusan hasonlít azzal amire utal. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jelet egyrészt olyasvalami határolja, amiben az érzéki dologiság hangsúlyozódik ki, másrészt olyasvalami, amiben az eszmeiség. Mind a két esetben az utalásfunkció megváltozásáról van szó. Ezáltal a jelszerűség határeseteinek tekinthetők: a kép és a szimbólum a kép A kép lényegi funkciója az ábrázolás. Ez a szerepet a kép pedig az érzéki-dologi tartalma által tölti be. Úgy mutat be valamit, hogy közben arra ösztönöz, hogy nála magánál idézzünk el. Akkor

13 vagyunk a bemutatottnál, amikor elmélyedünk a képben. Az ábrázolás révén a távollevő érzéki közelségbe kerül a képen, a kép által láthatóvá válik, anélkül, hogy ténylegesen jelen lenne. A lényegi különbség a kép és a jel között tehát az utalás és az ábrázolás funkciójának különbségében rejlik. Mindkét esetben a jel által megidézett jelentéstartalom ténylegesen távol van. De míg a jel által ez a tartalom értelmi közelségbe kerül, felfogható, addig a kép által érzéki közelségbe, érzékelhető. A megkülönböztetés ellenére, nem olyan éles a határ a kép és a jel között, mint ahogy a fentiekből kitűnhetett. Létezik a jeleknek egy olyan osztálya, az ikonikus jelek, amelyek hasonlóságon alapulnak. Sok esetben a későbbi konvencionális kapcsolat kezdetben természetes, hasonlóságon alapuló kapcsolat lehetett. Pl. a nyelv hangutánzó szavainak alakulása. Számos esetben a képek utalási funkciót is betöltenek. A megkülönböztetés ennek ellenére érvényes. Hiszen minél inkább előtérbe kerül a jelben az érzéki-dologi összetevő a jel annál képszerűbb lesz. A képi ábrázolás, minél inkább a szellemi látásnak adja át a helyét, a kép annál jelszerűbb lesz a szimbólum: jelkép fokozatok: képszerűség > > > jelszerűség A jelkép funkciója (szerepe): reprezentálás megjelenítés KÉPviselet! A jel utal, a kép ábrázol. A képet a másik oldalon olyasvalami határolja körül, amiben a szellemi jelleg hangsúlyozódik ki. A szimbólum lényege a megjelenítés, a reprezentálás. Reprezentál: vagyis azt amit képvisel, jelenvalóvá is teszi. A szimbólum egyszerre utal a szimbolizált dologra, és meg is jeleníti azt. A jelkép: kölcsönadott másság zászló, Szabadság-szobor Pl. Egy bizonyos helyre kitűzött nemzeti zászló nem egy egyszerű fizikai tárgyként, hanem az illető nemzet megjelenítőjeként van ott. Erre a törvénykezés is tekintettel van, mivel a zászló szándékos megrongálóját nem egy fizikai tárgy tönkretételéért, hanem egy nemzet méltóságának a megsértéséért büntetik meg. (Ezért is történnek zászlóégetések.) Egy hívő vallás ember előtt a szent szobor amely előtt leborul, imádkozik, nem egyszerűen fizikai tárgyként, s nem is az istenség képmásaként van jelen, hanem benne, általa maga a szentség, az isteni válik érzékletesen jelenvalóvá. A példákból az látszik, hogy a szimbólum által mind a nemzet, mint a szent érzéki realitásra tett szert a zászlóban és a szoborban.

14 Miért van szükség arra, hogy egy realitás, a nemzet és a szentség szimbólumok által fejeződjön ki? Azért mert a nemzetnek és a szentségnek nincs is semmiféle, a szimbolikus megjelenésen kívüli valós érzékelhetősége. A szimbólum dologi érzékisége arra szolgál, hogy általa olyas valami váljék megtapasztalhatóvá, ami érzékileg nem tapasztalható. Úgy is lehet mondani, a szimbólum dologisága egy kölcsönzött érzékiség, ami azáltal, hogy megjelenik, valami másvalami tud érzékileg megjelenni. A szimbólum ezáltal különbözik a jeltől és a képtől is. Ugyanis mind a jel, mind a kép úgy áll kapcsolatban az általa megjelenített valósággal, hogy az a jel és a kép által megidézettségén kívül is valós megtapasztalható realitással rendelkezik. Kérdés: ha jel teljesen konvencionális, a kép pedig hasonlít az általa ábrázolt dologra, hogyan képes a szimbólum a megjelenítésre? A szimbólum ebben a vonatkozásban a jelhez áll közel. A szimbolizáló és a szimbolizált között ugyanis nincs hasonlóság. A szimbólum ugyanis létesítésen, egy kulturálisan érvényesülő konvención alapul, akár a jel. Ez a létesítés feltételezi a szimbólum beiktatási vagy felavatási ceremóniáját. Minden szimbólum-létesítés beavatás. Nélküle nem lehetne felismerni a szimbólumokat. Persze itt is léteznek ellenpéldák, arra, hogy a szimbólum nem teljesen önkényes. Számos példa igazolja hogy nem véletlen, hogy éppen az a bizonyos dolog szimbolizálja az illető jelentéstartalmat, hanem éppen formája által. Pl. Folyóvíz, mint az idő szimbóluma: ebben az esetben a víz folyása utal az idő múlására. Vagy egy szimbolikus vers: pl. Héja-nász az avaron című vers azért szimbolizálja a szerelmet, mert valahogy hasonlít rá. De amiben a két jelentéstartomány mégis különbözik az, hogy nem vagyunk képesek, mint a kép esetében összehasonlítani a két dologi létezőt tulajdonságaik alapján. Hiszen az egyik nem dologi létező (az idő és a szerelem). És mégis a víz folyását látva nem csupán belátjuk az értelmünkkel az idő múlását, mint a jel esetében, hanem át is érezzük azt. Ugyanez megtörténik a vers esetében. Egy kulturális jelentéstartalom (az idő és a szerelem) tapasztalati megnyilvánulássá válik. De ugyanezt a jelenséget meg lehet vizsgálni összetettebb jelölők esetében is, pl. egy reklámban hogyan válik egy autó használata a szabadság szimbólumává? jel és értelmezés A jelelmélet általános szabálya Charles Sanders Peirce megfogalmazásában: Semmi sem JEL mindaddig, amíg nem ÉRTelmezik JELként. Következésképp: bármi lehet JEL, ha valaki ÉRTelmet tulajdonít neki, ÉRTelemmel ruházza fel (jelképzés létesítés), közérthetővé teszi (jelzés, közlés), ÉRTelmezi, megérti (jelértés, értelmezés). 2. A jel összetevői Az alábbiakban a két alapvető jelmodellt tárgyaljuk: a diadikus kettős szerkezetű modellt, ami Saussure nevéhez fűződik, és Peirce triadikus, azaz hármas szerkezetű jelmodelljét.

15 2.1 Diadikus vagy kettős jelszerkezet Saussure Ebben a felfogásban a JEL: önelégséges düád. Szerkezete a következőképpen vázolható: jelölő (signifiant) az alak (forma), amiben a jel megjelenik (amit a jel magára ölt), valamint a jelölt (signifié) a fogalom (concept), amit a jel jelent. Saussure a jeleket csak a nyelv rendszerén belül vizsgálta. - jelölő jelölt JEL: a két elem viszonya a jelentés (signification) pl. NYITVA feliratú táblácska : szó jelölő Tehát minden jelnek két oldala van az üzlet nyitva van a jelölt fogalom a jelölő (franciául signifiant), ami egy szó alakja, ti. fonémák vagy betűk szekvenciája a jelölt (franciául signifié), az a fogalom vagy tárgy, amely megjelenik az elménkben, amikor hallunk, olvasunk egy jelölőt 1. Saussure szerint a jel annak egésze, amit a jelölő a jelölttel kapcsolatban asszociál 2. a kettő közötti kapcsolat a szignifikáció, vagyis a jellé válás folyamata 3. 1 jelölő, 2 vagy több jelölt helyett; pl.: azonos alakú szavak: vár, nyúl 4. 1 jelölt, több jelölő: rokonértelmű szavak 5. JELÖLŐ: signifiant: egy nyelvi jel, nem a dolog és a neve közötti kapcsolat, hanem egy fogalom és egy hangkép közötti kapcsolat. A beszéd elsődleges, az írás csak másodlagos. A hangkép a hangsor tudati leképződése. 6. JELÖLT: signifié: egy mentális egység, egy fogalom. A jelölő nem a valóság egy darabját jelöli, hanem egy fogalmat. A közlés során nem rendelkezünk a dologgal magával, vagyis a jelekben a jelölő koncepciókra vonatkozik. 7. A koncepciókkal való foglalkozás a gondolkodás. Egy jel jelöltből és jelölőből áll. Természetesen a jelölt és a jelölő nem foghatók fel különálló entitásokként, sokkal inkább a hangzásbeli különbségekről a lehetséges különböző denotálásokra való leképezésként. A saussure-i jel csak a szinkronikus rendszer szintjén létezik, melyben a jelek az együtt-előfordulás mentén határohatók meg. Épp ezért félreértés úgy

16 értelmezni Saussure-t, mint aki a jelölőt olyasminek mondja, amit mindentől függetlenül ki lehet mondani, vagy a jelöltet olyasminek, ami a világ része. (PETE) különbözőség elve A Saussure jelfelfogásának egyik legfontosabb elve a differencialitás a különbözőség elve: a JELt az teszi azzá, amiben KÜLÖNbözik! : Valami AZ, ami semmi más NEM! fogalmak NEM pozitív módon határozódnak meg a tartalmuk által fogalmak negatív módon határolódnak el a másságuk által Az Ali Baba elv A festékjel csak addig hordoz információt, amíg az ajtó különbözik a többitől. Ha a falu minden ajtaja meg van jelölve, akkor egyik sincs megjelölve, hiszen megjósolható, hogy a következő ajtón is lesz festék a jel önkényessége Saussure másik fontos alapelve a jelek tekintetében az önkényesség és egyezményesség kritériuma: minden nyelv más és más megkülönböztetéseket alkalmaz. Ennek következtében minden nyelv másként reprezentálja a világot. A nyelv nem tükrözi, hanem felépíti a világot teremtő nyelv, avagy hogyan teremtsünk világot? 2.2. Triadikus vagy hármas jelszerkezet Peirce Meg kell érteni a különbséget a jel, a kép és a szimbólum között. Mindhárom viszony ugyancsak jelnek tekinthető. A megkülönböztetés alapját a dologiság jelenlétének módosulásai képezték. De mindhárom összefüggés jelnek tekinthető, hiszen egy háromdimenziós viszonyrendszer erőterében, a szemiózisban határozható meg. Ahhoz, hogy valami jelnek minősüljön, ezt a feltételt kell teljesítenie. Peirce ennek alapján alkotja meg a jel fogalmát: A jel vagy helyettesítő, az, ami valamit valaki számára valamely tekintetben vagy minőségben helyettesít. Valakihez szól, tehát az illető személy tudatában megfelelő vagy esetleg fejlettebb jelet hoz létre. Ezt a létrehozott jelet az első jel értelmezőjének nevezem. A jel valami helyett, tárgya helyett áll. E tárgyat nem minden tekintetben helyettesíti, hanem egy eszmére utalva, amelyet olykor a helyettesítő alapjának neveztem. Peirce ebben az idézetben a szemiózis alapvető fogalmait emeli ki, de kommentárt fűz hozzájuk. A helyettesítő, a tárgy, az értelmező fogalmairól van szó Helyettesítő representamen

17 Világos, hogy a helyettesítés oly módon is meg tud történni, hogy nincs szemiózis. Pl. egy tanár helyettesítése egy bizonyos órán nem jelenti azt, hogy a helyettesítő a helyettesített jele. A helyettesítés nem azonos a tényleges fizikai értelemben vett helyettesítéssel (egy elromlott alkatrész kicserélése nem jelölési viszony). Tehát a helyettesítésnek létezik egy szemiotikai értelme. A szemiotikai értelemben felfogott helyettesítési viszony: utalási vagyis referenciális viszony. A jel által megvalósuló helyettesítés nem azt jelenti, hogy valami itt-nem-levőnek, tényleges dologi valójában jelen-nem-levőnek megszűnik a hiánya. Ugyanakkor a helyettesítő nem vezet a tárgy felismeréséhez vagy megismeréséhez. Ha nem lennénk tudatában ennek az utalási szerepnek, nem tudnánk mire utal a jel. Ami azt jelenti, hogy a helyettesítő nem ismereteket tár fel a tárgyról, hanem a már meglevő és kulturálisan rögzült ismereteket mozgósítja, aktivizálja. A helyettesítő révén úgy tudunk viszonyulni a tárgyhoz, mintha az jelen lenne. De nem a maga dologi valójában, hanem egy ettől különböző állapotban. A felidézés és a rágondolás állapotában. Ami az értelmezőt feltételezi. Õ a dolgot a szellemi létmód törvényei alapján újraalkotja, és csupán ebben a minőségében tudja jelenvalóvá tenni. Ehhez pedig szükség van egy helyettesítési szabályra is, hiszen ha bármit tudnánk bármivel helyettesíteni, akkor nem lehetne jelről beszélni. A kapcsolat a helyettesítő, a tárgy és az értelmező között konvencionális és szabályozott. Ez a szabály kulturálisan szavatolt, mivel társadalmi megegyezés rögzíti. Minden egyes jel, mint egy bonyolult helyettesítési viszonyrendszer egy adott kultúra hordozója. Ez a szemiotikai értelemben vett helyettesítés értelme Jeltárgy obiectum A jel tárgya a maga a helyettesített dolog: esemény, helyzet, bármi, amelyre a jel utal, vonatkozik. Ez nyilvánvaló, de a tárgy problémája mégsem ilyen egyszerű. Számos olyan jelet használunk, amelyek nem utalnak a jeltől független érzéki dologra. Pl. Mi asztal szó tárgya? Ez egyszerre jelöl egy tárgyat és egy fogalmat, a kérdést eldönteni csak a konkrét használat megértésén keresztül tudjuk megtenni. Volt úgy, hogy azt gondolták, ez a két vonatkozás ugyanolyan módon létezik (Platón ideatana, ami szerint létezik az ideák világa is, aminek másolatai a körülöttünk levő dolgok). Feltevődik a kérdés a jeltől függetlenül létezik-e a fogalom? Pl. mi van a hétfejű sárkánnyal, ez létezhet-e a jeltől függetlenül, ahogyan a valóságos dolgok? Mindebből arra lehet következtetni, hogy a tárgy problémája nem redukálható egy külső dolog meglétére vagy hiányára. Komplikált esetek vannak, amelyek a jelölési viszony bonyolultságában fejeződnek ki.

18 Mi a jelölés? Mint ahogy a helyettesítés vizsgálatakor is kiderülhetett a jelölés nem magát a dolgot jelöli, hanem a dologra utalva, valamilyen vonatkozásba helyezi azt, egy jelentést közvetít. Pl. H = Korház. A betű csupán abban a vonatkozásban utal a korházra, hogy következni fog, elő fog tűnni, a korház ennél egy sokkal bonyolultabb entitás, amit nem jelenít meg a jel. A dolog jelentésessé válik, és bekerül a jelbe Értelmező interpretans Hogyha figyelmesen megnézzük Peirce idézetét, észrevehetjük, hogy ő értelmező alatt nem magát az értelmező szubjektumot érti, a jel értelmezője nem azonos az értelmezést megvalósító alannyal. pl. Az autós számára a közlekedési tábla feltűnése és a következő szöveg: Vigyázz, éles kanyarok következnek! ugyanazt jelenti. Tehát, amikor megfejti a közlekedési jel értelmét nem tesz mást, mint a jel helyettesítőjét egy másikkal helyettesítette. Az értelmezés tehát azon a lehetőségen alapszik, hogy ugyanarra a dologra különböző jelek utalhatnak. Az értelmező szubjektum egyik jelet lefordítja a másikra, pontosabban az egyik jelölőt behelyettesíti a másikkal. A jel értelmező tehát egy másik jel. Ez a jel látszólag ugyanarra a tárgyra irányul, mint a helyettesítő, de csak látszólag. Ugyanis a helyettesítés már megtörtént, a jeltárgy beemelődött a jelbe, az értelmező erre reagál, ezt a szellemi állapotot fordítja le egy másik jelre. Az értelmező nemcsak magát a dolgot, hanem a dolgot jelölő jelet is helyettesíti a szubjektum tudatában A jel egysége Ez a hármas viszony egységet képez. A jelben ugyanis a jeltárgy és az értelmező a helyettesítő közvetítésével kölcsönösen egymásra vonatkoztatódnak. A helyettesítő nem egyszerűen csak helyettesíti a jelölt dolgot, hanem mindig egy értelmező vonatkozásában helyettesíti. A helyettesítő a representamen az alak, amelyben a jel megjelenik (nem föltétlenül anyagi!). A jeltárgy obiectum a jel tárgya, amire a jel mutat. Az értelmező interpretans nem az értelmező (személy), hanem a jel (által jelentett) ÉRTELeMe! 2.3. Peirce és Saussure egybevetése Peirce hármas jelszerkezete (representamen, interpretans, obiectum) nemcsak egy külön, új elemet tartalmaz Saussure diadikus struktúrájához képest (signifiant, signifié), hanem kissé eltérő módon is értelmezi a jelölt fogalmát. Más vonatkozásban az a fő különbség a két rendszer között, hogy míg Saussure statikus szerkezetként tekinti a maga jelviszonyát, addig Peirce dinamikus folyamatként kezeli ezt a viszonyt. Peirce: Saussure: representamen signifiant jelölő interpretans signifié jelölt obiectum jel tárgya

19 Későbbi szemiotikusok: az interpretans helyét átadják az interpreter számára Könyvészet, források: FRUMUSANI Daniela: Introducere în semiotică, Universitatea din Bucureşti, s.a. Semiotica contemporana DE SAUSSURE, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe; Corvina, Bp PEIRCE, Charles Sanders: A jelek felosztása, in HORÁNYI Özséb (szerk.): A jel tudománya, Gondolat, Bp. 1975, pp VERESS Károly: Filozófiai szemiotika; Stúdium, Kolozsvár, 1999 FÜLÖP Géza: Az információ - PETE Krisztián: Szemiotika (A Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia wikiből) CHANDLER, Daniel: Semiotics for Beginners -

20 III. ELŐADÁS: JELHELYZET VAGY JELFOLYAMAT? 1. A SZEMIÓZIS JELHELYZET 1.1. a szemiózis fogalma A szemiózis az a folyamat, amelynek révén a dolog jellé válik jelfolyamat. A szemiotikát azok a helyzetek foglalkoztatják, amikor valami jelként funkcionál. Voltaképpen egy összetett jelenségről van szó: valami jellé válik, jelként működik és jelként fogják fel. Tehát ahhoz, hogy egy szemiotikai helyzetről beszélhessünk, a jelek meglétét kell feltételezzük. Mi a jel? Azt hisszük a jel megmagyarázható azzal, hogy valamire utal, valami helyett áll. Hogy egy sokkal bonyolultabb helyzettel van dolgunk, azt a Voigt Vilmos kedves példáján keresztül szeretném szemléltetni. 1.2 a szemiózis folyamatai Mi történik, amikor a kutyánknak azt a nevet adjuk, hogy Sajó? 1. Egy élőlényt egy fogalommal helyettesítünk, azaz egy konkrét élőlény helyett egy általános kategóriát alkalmaztunk. Élőlény = kutya. Ezt logikai jelölésnek lehet nevezni. 2. A fogalom helyett egy szót mondunk. Kutya = Sajó. Ezt nyelvi jelölésnek lehet nevezni. 3. Ennél a példánál ez a szó ráadásul név, amely a jelentésnek egyedi, akár személyes vonásait is hordozza. (Sajó = az én borzas szeleburdi Sajóm ) A név szemantikai vagy jelentéstani jelölés: több mint logikai vagy nyelvi jelölés, közvetlen kapcsolatot akar képviselni jelölő és jelölt között. 4. Az sem véletlen, hogy a kutya neve helyett egy folyónevet találunk, a magyar kultúrában ez megszokott dolog, míg a macskák ilyen elnevezése szokatlan lenne (állítólag a azért kapják a kutyák a folyók neveit, hogy ne vesszenek meg babona.) Mivel ez a sajátosság kulturálisan meghatározott, kulturális jelölésnek, szemiózisnak lehet nevezni. (VOIGT) 1.3 A jelhelyzet A jellétben megváltozik a dolog helyzete nem önmaga, hanem a viszony számít. Ez a viszonylényegűség: ugyanaz a létező egyik viszonylatban dologi identitással, önazonossággal rendelkezik, másrészt viszont más létezők helyébe kerülve eltérő (helyettesítő) identitással bírhat. (VERESS) 2. KÉT SZEMIÓZIS-KONCEPCIÓ Több ilyen szemiózis koncepció létezik. A két legfontosabb és egymásra épülő koncepció a Peirce és Morris által bemutatott szemiózis felfogás.

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Jel, nyelv, irodalom - irodalomtudomány tárgya: az irodalmi szöveg, az irodalom mint kulturális részrendszer - az irodalmi szövegek

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA

A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 145-171 A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA Ebben a tanulmányban arra vállalkozom, hogy bemutassam azt a nyelvészeti hátteret,

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia MI

Mesterséges Intelligencia MI Mesterséges Intelligencia MI Logikai Emberi ágens tudás és problémái gépi reprezentálása Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade

Részletesebben

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere A nyelvészet története 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere Ókor A nyelv romlása Ókori India: vallási szempontból elfogathatatlan a nyelv változása (eltérés a Védáktól) Nyelvészt célja: az

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK JEL ÉS ÉPÍTÉSZET Az építészetszemioitika helye az építészénél és a jelekkel foglalkozó tudományok között VOIGT VILMOS A szemiotika sokféleképpen osztja fel a maga kutatási területeit.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben

A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben áthé Dénes A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben rdélyi Tudományos Füzetek 252 Az rdélyi úzeum-gyesület Kiadása Kolozsvár, 2005 egjelent a Nemzeti

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

A retorika, jelelmélet és nyelvelmélet összefüggéséről

A retorika, jelelmélet és nyelvelmélet összefüggéséről VILÁGOSSÁG 2003/11 12. Nyelv Horváth Kornélia A szó mint metafora A retorika, jelelmélet és nyelvelmélet összefüggéséről A metafora-koncepció egyben mindig nyelvkoncepció is. (Bezeczky Gábor) A metaforával

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Bevezetés a szemiotikába (2009/2010, őszi félév) Szemináriumvezető: Dr. Andok Mónika. 1. sz. segédanyag: A jel a nyelvtudomány történetében

Bevezetés a szemiotikába (2009/2010, őszi félév) Szemináriumvezető: Dr. Andok Mónika. 1. sz. segédanyag: A jel a nyelvtudomány történetében Bevezetés a szemiotikába (2009/2010, őszi félév) Szemináriumvezető: Dr. Andok Mónika 1. sz. segédanyag: A jel a nyelvtudomány történetében Ajánlott irodalom: Horányi Özséb: 1975 Jel, jelentés, információ.

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv leírása A nyelv Emberi nyelv állati kommunikáció A nyelv mint jelrendszer Mi is az emberi nyelv? a nyelv használata: beszéd és írás nyelvtudomány: a nyelv használata

Részletesebben

H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA. A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti és pragmatikai keretben

H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA. A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti és pragmatikai keretben H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti és pragmatikai keretben Pandora Könyvek 36. kötet H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben

Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században

Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században KGRE, 2011. november 11. Strukturalizmus Biró Tamás Universiteit van Amsterdam (UvA) t.s.biro@uva.nl, http://home.medewerker.uva.nl/t.s.biro/ Nyelvészet:

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában MANDALA A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában Dr. Antalfai Márta Kapu 2. Konferencia 2008. október 26. Chartres, katedrális Kréta szigetéről Reims-i katedrális Perui mandala

Részletesebben

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ 2010 TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL A jelen dolgozat célja bemutatni

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Kódolás. A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát.

Kódolás. A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát. Kódolás A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát. Mi az információ? Az információ egy értelmes közlés, amely új ismeretet, új tudást ad. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

JELKÉPEINK SZEREPVÁLTÁSA

JELKÉPEINK SZEREPVÁLTÁSA BODÓ JULIANNA [Erdélyi Magyar Adatbank] JELKÉPEINK SZEREPVÁLTÁSA Rohanó világunkban, a felgyorsított életformaváltás közepette gyakran hajlunk arra, hogy a hagyományos falu, a paraszti társadalom világát

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

Szénási Zoltán MÛALKOTÁS ÉS ESZTÉTIKUM A VILÁGHÁLÓN

Szénási Zoltán MÛALKOTÁS ÉS ESZTÉTIKUM A VILÁGHÁLÓN Liter_2014_uj.qxd 3/12/2014 1:51 PM Page 89 Szénási Zoltán MÛALKOTÁS ÉS ESZTÉTIKUM A VILÁGHÁLÓN Szûts Zoltán: A világháló metaforái: Bevezetés az új média mûvészetébe. Osiris, Budapest, 2013. 232 lap Aligha

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Tartalom XXXIX. évf. 2013/2. KOVÁCS Árpád Mi az egzisztenciális metafora? 95

Tartalom XXXIX. évf. 2013/2. KOVÁCS Árpád Mi az egzisztenciális metafora? 95 Tartalom XXXIX. évf. 2013/2. Tanulmány KOVÁCS Árpád Mi az egzisztenciális metafora? 95 Mûértelmezés HITES Sándor A kincstõl a tõkéig Kísértettörténet és pénz a korai magyar novellában (Kármán, Fáy, Kölcsey)

Részletesebben

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2. ANDB-705, ANDB-111 2014/15 II. félév Kurzusleírás B. A. Alapképzés 2/2 kredit- 2 félév második félév - heti 2 óra előadás kollokvium Striker Sándor,

Részletesebben

TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA

TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA PETHŐ JÓZSEF JELENTÉSTAN TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA PETHŐ JÓZSEF JELENTÉSTAN TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA Kiadta a Bölcsész Konzorcium A Konzorcium tagjai: Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet MAGYAR PEDAGÓGIA 115. évf. 3. szám 255 294. (2015) DOI: 10.17670/MPed.2015.3.255 A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Beszédes Nimród Attiláné Békéscsabai Regionális Képző Központ Képzési igazgatóhelyettes 2007. november 28-30. A jogszabályi háttérről 2001. évi CI. törvény 24/2004.

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat. Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

100 Szemle. Nyomárkay István

100 Szemle. Nyomárkay István 100 Szemle Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar nyelvi hatás az említett idıponttal nem szőnt meg, csak átalakult. A XVIII. század végétıl folyó, majd a XIX. század harmadik harmadában létrejött standardizáció

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

A Szemiotikai Tájékoztató (a Magyar Szemiotikai Társaság kiadásában) új folyamának bibliográfiája

A Szemiotikai Tájékoztató (a Magyar Szemiotikai Társaság kiadásában) új folyamának bibliográfiája A Szemiotikai Tájékoztató (a Magyar Szemiotikai Társaság kiadásában) új folyamának bibliográfiája Új folyam 1 (5), 1991. 1. szám (A4-es méretben) Voigt Vilmos: A magyar szemiotikai terminológia általános

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

JOGBÖLCSELET A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA *

JOGBÖLCSELET A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA * SÓLYOM PÉTER A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA * Az az ember, akinek az igazság kell, tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani, író; mit tegyen viszont az az ember, aki két

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

A színházi előadás elemzési szempontjai

A színházi előadás elemzési szempontjai A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Műszaki rajz alapjai

Műszaki rajz alapjai Műszaki rajz alapjai Definíció A műszaki rajz valamilyen információhordozón rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos Műszaki

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Varga Marianna SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Összefoglaló Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk

Részletesebben

Képzőművészet és pedagógia Sándor Zsuzsa arcai

Képzőművészet és pedagógia Sándor Zsuzsa arcai Képzőművészet és pedagógia Sándor Zsuzsa arcai A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara (a korábbi Comenius Tanítóképző Főiskola) Művészeti Nevelési Tanszékének vizuális művészetekkel foglalkozó

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani

Részletesebben