A tananyag címe: Kommunikációs alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tananyag címe: Kommunikációs alapfogalmak"

Átírás

1 A tananyag címe: Kommunikációs alapfogalmak A tananyag alcíme: A kommunikációelmélet diszciplinarizálódása, a kommunikációtudomány kialakulása Szerző: Béres István - Kárpáti Eszter- Korpics Márta Lektor:Horányi Özséb

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban Ön megismerkedhet a kommunikáció szó jelentésével, etimológiájával. Ezt követően bemutatjuk, hogy a kommunikációtudomány hogyan jött létre, milyen tudományterületek talaján fejlődött ki, és milyen pozíciót tölt be jelenleg a társadalomtudományok között. Ezt követően három rokon tudományterület rövid bemutatása következik. Ezek a tudományterületek nagy hatással voltak a kommunikációelmélet különböző modelljeire és elméleteire, és azért tartottuk ezeket fontosnak részletesen is bemutatni egy kommunikációelméleti bevezető tananyagban, mert a kommunikáció bizonyos részterületeinek tanulmányozásához ezek ismerete megkerülhetetlen. A három részletese bemutatott tudományterület: retorika, szemiotika, szociálpszichológia. Ezek a tudományterületek a kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók tanulmányainál rendszeresen előkerülnek, ezért ezt a hármat választottuk a tananyagban részletesebb bemutatásra.

3 Tartalom Első rész: A kommunikáció kifejezés jelentése. Mit jelent maga a kommunikáció kifejezés, milyen értelemben használjuk ma. A szó etimológiája, definíciók. Második rész: A kommunikációtudomány helye a társadalomtudományok között. Mivel foglalkozik a kommunikációelmélet, ebből következően milyen helyet foglal el a társadalomtudományok között. Harmadik rész: A kommunikációkutatás története. Milyen területekkel foglalkozott és foglalkozik a kommunikációelmélet, a kommunikációkutatás milyen empirikus területek kutatását tartotta fontosnak. Negyedik rész: Retorika. A kommunikáció mint a meggyőzés tudománya. A retorika az ókorban már a meggyőzés tudománya volt. Hogy változott ez a századok során, és ma milyen feladatokat tölt be a hétköznapi kommunikációban? Ötödik rész: Szemiotika. A kommunikáció mint a jelentéstulajdonítás tudománya. A kommunikációt sokszor a jelekkel és a jelentéssel azonosítjuk. Mit mond erről a szemiotika? Hatodik rész: A szociálpszichológia. A kommunikáció mint az emberi társas viselkedés tudománya. Az emberek között zajló kommunikáció több szempontú vizsgálata.

4 Első rész A kommunikáció kifejezés jelentése

5

6 A kommunikációról A kommunikáció napjainkban divatfogalom (Buda 2002, 7). Könyvek, előadások, értelmezések sora foglalkozik a kommunikáció fogalmával, gyakorlatával, a kommunikációban való jártásság elsajátítására pedig különböző tréningek sora áll az arra vállalkozók rendelkezésére. Az első Magyarországon kommunikáció témában olvasható szöveggyűjtemény bevezetőjében Horányi Özséb provokatív módon határozza meg a kommunikáció szó jelentését, amikor a kommunikációs jelenségeket bemutató kötetét ezen mondattal indítja: Ez a válogatott tanulmánygyűjtemény kommunikáció a kommunikációról. Mindenekelőtt arról a tényről, hogy valójában nincs kommunikáció; minthogy ezt a terminust olyasminek a jelölésére használjuk, amellyel mint társalgással vagy telefonálással vagy levelezéssel vagy táviratozással vagy tárlatlátogatással vagy moziba járással vagy tévénézéssel vagy újságolvasással vagy éppen kutyaugatással találkozunk. Vagyis nem kevesebbről van szó, mint annak állításáról, hogy nincsenek olyan jelenségek, amelyek kommunikációk volnának, legfeljebb mindezeket és még másokat vizsgálhatjuk mint kommunikációkat, avagy más szavakkal: amelyeknek lehetséges kommunikatív leírásuk. (Horányi, 1974, 9).

7 A kommunikáció mint megosztás Egy évtizedekkel később megjelent tankönyv (2004) szerzője, Karl Erik Rosengren a kommunikációt a szó latin eredetű etimológiája alapján határozza meg: megoszt, közöl, közzétesz. Rosengren a kommunikáció azon sajátosságát is kiemeli meghatározásában, miszerint a kommunikáció fontos szerepet tölt be a közösség által létrehozott és fenntartott tudás gyarapodásában, működtetésében és továbbadásában. Terestyéni Tamás (aki Horányival együtt szintén a magyarországi kommunikációkutatás meghatározó alakja ) nem meghatározást ad, hanem azt sorolja fel, hogy mit tekint kommunikációnak: Szokásosan kommunikációnak tekintek minden olyan eseményt, amelyben valaki (a hírforrás, a közlő, a beszélő, a rádió, a televízió, a média stb) információt (üzenetet) juttat el valaki máshoz (a vevőhöz, a befogadóhoz, a hallgatóhoz, a közönséghez). Szerteágazó, szinte beláthatatlan területről van szó, hiszen az emberek életét a születésüktől a halálukig vannak akik szerint még az előtt és az után is át-meg átszövik a kommunikációs események. (Terestényi 2006,13)

8 Sorok a szó történetéből munus, -eris fn, Kötelesség, feladat, szolgálat 2. Hivatal, állás 3. Szívesség, ajándék, adomány [Ehhez két melléknév tartozik:] I. Munis, -e mn kötelességtudó, -teljesítő [A következő két összetételből elvont másodlagos képzés] Immunis, -e mn 1. adómentes 2. közszolgálattól mentes 3. ajándékot nem adó, fukar 4. szabad, vmiben nem részt vevő, tiszta communis, -e mn, 1. Közös, általános 2. Barátságos, jóindulatú 3. Közönséges 4. Egyh tisztátalan [Ebből származik] Communio,-onis fn 1. közösség 2. egyházi közösség 3. egyh közös vacsora, áldozás Communitas, -atis fn 1. közösség, közérzület 2. közlékenység II. muncius,a,-um mn közös [rokon nyelvekből kikövetkeztetett forma; ebből származik] Communico, -are ts ige 1. közöl, közössé tesz, megad, részesít 2. megoszt 3. megbeszél, tanácskozik Excommunicatio, -onis fn 1. a közösségből kitagadás, kiátkozás Communicatio, -onis fn 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal (Forrás: Ernout-Meillet: Dictionnaire etymologique de la langue latine alapján In Horányi (szerk.) Kommunikáció I-II.)

9 Kommunikáció versus kommunikatív Horányi szerint a kommunikációról kétféle megközelítésben lehet gondolkodni. Valamilyen kommunikációfogalom (modell) által adott keretek között, ebben az esetben lehet kommunikációról beszélni. A másik, amikor a kommunikációról valamilyen jelenség szintjén beszélünk, amelyben hasonlóságok mutatkoznak kommunikatív jelenségekkel, ez utóbbi esetet ő kommunikatív jelenségként határozza meg. Fontos, hogy míg a kommunikáció(k) lehetnek kommunikatívak, a kommunikatív jelenségek nem mindig minősülnek kommunikációnak (vö Horányi, 1999, 9). Terestényi is fontosnak tartja tisztázni a terminológiai különbségeket a kommunikatív és a kommunikációs melléknév jelentése és használata között. Ezt írja Kommunikációelmélet című könyvének bevezetőjében: A kommunikációkutatás magyar nyelvű szakirodalmában annak kifejezésére, hogy valami kommunikációszerű, kommunikációval kapcsolatos, kommunikációra vonatkozó, kommunikáció szempontú, két melléknév is használatos: kommunikatív és kommunikációs. (Terestényi, 2006, 14)Őmaga a könyvében tudatosan a kommunikációs kifejezést használja. Ezt azzal indokolja, hogy a kommunikációs melléknév egyszerű, természetesen hangzó, bevett képzés a kommunikáció szóból, amely igei párjával (kommunikálni) már teljesen meghonosodott a magyarban. (Terestényi im, 15)

10 Kommunikáció Kommunikatív

11 A kommunikáció meghatározása A kommunikáció fogalmát sokan sokféleképpen határozták meg, attól függően, hogy milyen szempontból tekintettek a kommunikációra. Nézzünk néhányat ezek közül! Két személy között a kommunikációs aktus akkor teljes, amikor az azonos jeleket azonos módon értelmezik (Laswell, 1946). A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok stb. átadása szimbólumok szavak, képek, grafikai alakzatok stb. használata révén (Thayer 1962). A kommunikáció szimbólumokon és üzenetrendszereken keresztül megvalósuló társadalmi interakció (Gerbner, 1966). A kommunikáció célja, hogy összekössön két egyént olyan üzenetek létrehozása és befogadása révén, amelyeknek mindkettőjük számára van jelentése (Berlo, 1969). A kommunikáció akkor jön létre, amikor személyek jelentőséget tulajdonítanak az üzenettel kapcsolatos viselkedésnek (Mortensen, 1972). A közvetlenül vagy a telefonon, vagy a rádión keresztül kimondott szó; a kézzel, a postán, a távírón vagy bármilyen más módon írott vagy nyomtatott szó mindezek a kommunikáció nyilvánvaló és közismert formái (Weaver In Horányi 1977, 17). Az, ami kommunikál<, a beszéd egésze, beleértve nemcsak a ki nem mondott szavakat, hanem az egész atmoszférát is, amelyben a szavakat kimondják és meghallják (Barnlund In Horányi im, 27).

12 Felhasznált irodalom Buda Béla 1976 A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Fercsik Erzsébet-Raátz Judit 2006 Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Horányi Özséb 2003 (szerk.) Kommunikáció I-II. General Press. Eredeti megjelenés Közgazdasági és Jogi Kiadó Horányi Özséb 2007 A kommunikációkutatás történetéből. In uő (szerk.) A kommunikáció mint participáció. Typotex, Rosengren, Karl 2004 Kommunikáció. Budapest, Typotex. Schiller, D Theorizing Communication. A History. New York, OUP. Terestyéni Tamás 2006 Kommunikációelmélet. Budapest, AKTI-Typotex.

13 Második rész A kommunikációtudomány helye a társadalomtudományok között.

14 A kommunikációkutatásban szerepet játszó diszciplínák a kommunikációkutatásban szerepet játszó diszciplínáknak csak egy része számít úgy diszciplínának (a terminus szokásos értelmében), mint az etológia, a pszichológia vagy a szociológia. Egy másik, nem kevésbé fontos részük sokkal inkább a kommunikáció jelenségei teoretikus megragadásának módjához hasonlóan maguk is inkább kutatási irányzatok, s nem zárt diszciplínák. Ismeret- és tudományelméleti diszkussziónak nincs itt helye, ezért inkább példákat említünk: ez utóbbi csoportba tartozónak tekinthető a kulturális antropológia hozzájárulása a kommunikációkutatás eredményeihez, de ugyanígy tekinthetünk a szociális reprezentációk vizsgálatára vagy a megismeréstudományra is. A kommunikáció kezdő kutatójának tisztánlátását még az is rontja, hogy mindezek a diszciplináris megközelítések egymáshoz is különböző módokon kapcsolódnak, s kapcsolódásaik gyakran konfliktusosak." (Horányi 1999,191)

15 Diszciplínák A kommunikáció kutatásában érintett diszciplínák, ahogy az előbbi idézetből is kiderült, számosak, azonban mégis kísérletet lehet tenni egyesek megnevezésére. A felsorolt diszciplínák azért fontosak a kommunikációkutató számára, mert ezek valamilyen kapcsolódási pontot jelentettek / jelentenek a kommunikációtudománnyal. Biológia: evolúciós nézőpontok Etológia v. szociobiológia: állati kommunikáció, viselkedések vizsgálata Kognitív tudomány: megismerés, fogalomalkotás, megértés Pszichológia: kognitív pszichológia, szociálpszichológia Antropológia: szimbólumkutatás, szokások, normák, kultúra Szociológia: Intézmények, szervezetek, vélemények kialakulásának mintázatai és technikái Filozófia: nyelvfilozófia, etika

16 A kommunikációtudomány helye A kommunikáció nem akadémiai tudományág abban az értelemben, ahogyan annak minősítjük a fizikát vagy a gazdaságtant, hanem inkább tudományágak útkereszteződése, amelyen sokan áthaladnak, de ahol csak kevesen állnak meg. (Schramm 1963 cit Lázár 2001, 5) Önálló tudományterületként való meghatározásában a területe hazai művelői sem foglalnak egyértelműen állást. Tudományos státusa annyiban kétségtelen, hogy az empíria alapján jöttek létre a rá vonatkozó megállapítások, a megfigyelés nyomán fogalmazták meg szabályszerűségeit, majd pedig a kutatások fejlesztették tovább. (Buda im, 7) A korai kommunikációkutatás a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok keretén belül zajlott. Az amerikai megközelítések eleinte szintén humán és bölcsész irányból érkeztek, de ehhez fokozatosan hozzáadódott a természettudományos perspektíva alkalmazása is. Sok impulzus érte a tudományágat a viselkedés és társadalomtudományok felől is.

17 Helye a társadalomtudományok között A társadalom, a társadalmi viselkedések, jelenségek megközelítése, leírása alapvetően két felfogásban tárgyalható. Az egyik a konfliktus, a másik a konszenzus felől közelít a társadalomhoz. Az emberek tanulmányozásában a fenti két megközelítést alapul véve, illetve ezt kombinálva a humán és természettudományos megközelítésekkel, egy négyes felosztású tipológia jön létre a bölcsészet és társadalomtudományok vonatkozásában. Rosengren ez alapján a felosztás alapján magyarázza a kommunikáció tanulmányozásának különböző hagyományait (vö Rosengren im, 19-20). Hogy mit látunk, az attól függ, hogy hol helyezkedünk el. Perspektívánk együtt változik pozíciónk változásával. Nyilvánvaló, hogy a tipológiában elfoglalt helyünk nagymértékben megszabja, hogy hogyan tekintünk a társadalomra és annak kommunikatív rendszereire, amikor új ismereteket hozunk létre, vagy új ismereteket használunk fel, hogy pontosabban leírjunk, megértsünk valamely kommunikatív jelenségeket, és/vagy magyarázatot adjunk rá (Rosengren, im, 20)

18 Rosengren négyes felosztású tipológiája

19 A háromdimenziós tipológia Az előző dián bemutatott megközelítés mellé Rosengren egy háromdimenziós tipológiát is odatesz. Ebben a tipológiában a kommunikáció diszciplínáját Rosengren a következőképpen tájolja be: A szintek dimenziójában: a pszichológia és szociológia szintjein A kommunikációs dimenzióban olyan diszciplínák mellett, amelyek a szocializáció más jelentős ágenseivel és/vagy a kontroll és kommunikáció alapvető folyamataival foglalkoznak Az intézményi dimenzió szintjén pedig olyan klasszikus intézményes irányultságú diszciplínákat keresztez, mint a közgazdaságtan, a politikatudomány, a teológia. Az idő és tér dimenziójával kapcsolatban annyit jegyez meg, hogy a kommunikáció mindenkori tanulmányozása ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Rosengren a kommunikáció diszciplináris beazonosításával kapcsolatban óvatosságra és körültekintésre int, hiszen az interdiszciplináris viszonyok kezelése ezt követeli meg (Rosengren im, 28).

20 Rosengren háromdimenziós tipológiája

21 A kommunikációtudomány empirikus és elméleti területei A kommunikációtudomány területei nagyon széleskörűek. Szintekről vagy még inkább színterekről lehet itt beszélni. A leginkább illusztrálja ezt a McQuail piramis.

22 A kommunikációtudomány mint önálló diszciplína A kommunikációtudomány három nagy nemzetközi szervezete: International Communication Association, ICA (Nemzetközi Kommunikációs Társaság), és folyóiratai American Communication Association (Amerikai Kommunikációs Társaság) International Association for Media and Communication Research, IAMCR) UNESCO (Média és Kommunikáció Kutatás Nemzetközi Társaság) A kommunikációkutatás hazai szervezetei. Magyar kommunikációtudományi Társaság Fontos eligazodási pont a honlap Hazai folyóiratok KOME Jelkép Médiakutató

23 A képesítés megszerzése Magyarországon 2002-től lehet önálló szakképesítést szerezni felsőfokú tanulmányok alapján. A kétszintű képzési rendszer bevezetése után a média és kommunikációtudomány szakon lehet végzettséget szerezni. A kommunikáció és a média területe tehát a hazai képzésben összekapcsolódik. 2012/13-ban a nagy hazai egyetemek mindegyikén lehet alap és mesterképzésben kommunikáció és médiatudomány szakon diplomát szerezni. A szakirányokról a diplomabejegyzések tanúskodnak. Kommunikáció doktori képzés korábban a PTE Bölcsészettudományi Karának Nyelvtudományi Doktori Iskoláján belül (Kommunikáció Doktori Program) zajlott, a 2012/2013-as tanévtől pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában folyik.

24 Felhasznált irodalom Buda Béla 1988 A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Membrán. Rosengren, Karl Erik 2004 Kommunikáció. Budapest, Typotex. Lázár Judit 2005 A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi. McQuail, Dennis 2003 A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris.

25 Harmadik rész A kommunikációkutatás története

26 A kommunikációkutatás története Bár egy olyan tudományterületről van szó, mely kialakulása a 20. század második feléhez köthető, magának a kommunikációnak a tanulmányozása ennél jóval nagyobb múltra tekint vissza. A korai előzmények (ókor) az emberi kommunikáció egyik legalapvetőbb formájának, a szóbeli kommunikációnak a vizsgálatával foglalkoztak. Az ókori demokráciában kiemelt szerepe volt a meggyőzésnek. A retorika az ékesszólás művészete és tudománya ekkor született, de a középkori egyetemeken is az egyik fő tárgy volt. A technikai médiumok fejlődése és társadalomra gyakorolt hatása hamar felkeltette a tudósok figyelmét. Franciaországban és Németországban a kommunikáció tanulmányozása főként történeti jellegű volt, ez leginkább a nyomtatott kiadványokkal, és ezek társadalmi hatásával foglalkozott. Németországban már a 20. század elején Sajtótudomány (Zeitungswissenschaft) nevű speciális tanszékek és intézetek léteztek, illetve az irodalom és történelem tanszékeken is megjelent a tömegkommunikációs médiumok mint téma tanulmányozása. Az amerikai fejlődés ettől egy kicsit eltérő irányt mutat. A 30-as, 40-es évekig csak a tömegkommunikáció kutatásáról lehetett beszélni, majd ezt követik azok a kutatások, amelyek az emberek társas viselkedésének szabályszerűségeivel foglalkoztak.

27 Előfutárok: A chicagói Iskola ( ) A chicagói iskolát általános társadalomelméleti megközelítés jellemezte. A kommunikációnak főként a társadalmi életben betöltött szerepét vizsgálta. A kommunikációra nem mint egyszerű üzenetátadásra tekintettek, hanem mint szimbolikus folyamatra, melynek nagy szerepe van a kultúra alakításában. A kommunikációt széles körű megjelenési formáiban vizsgálták: a művészet, az építészet, a szabályok, normák, rítusok, politika. Az iskola kiemelt kutatási témái: társadalmi interakció, interperszonális kapcsolatok. Az iskolát ugyanakkor a módszertani következetesség jellemezte, mely az adatgyűjtésen és résztvevő megfigyelésen alapuló empirikus kutatásokat preferálta (kvantitatív és kvalitatív adatok együttes alkalmazása a kutatások során). Jellemző volt még az elméleti és alkalmazott kutatás összeolvadása is.

28 Az iskola jelentős kutatói Charles Cooley a szimbolikus interakcionizmus (1909) jeles képviselője volt. Fontos szerepe volt a társadalmi kommunikáció modern értelmezésének megalkotásában. Jelentős eredményei: A tömegkommunikáció új eszközeinek megjelenése jelentős változásokat hoz, mivel gyökerestül felforgatják az egyén mindennapi életfelfogását. Az új médiumok négy fontos jellemzőjét állapítja meg: expresszivitás, folyamatos rögzítés, gyorsaság, terjedés. George Herbert Mead a társadalmi interakció folyamatát szimbólumokon keresztül ragadja meg, s mindenekelőtt a kommunikációs aktusra összepontosít. Fontos szerepet tulajdonít a kommunikációnak és a kommunikációs aktus tudatosságának. A társadalmi Én gondolata alapján fejlesztette ki a szimbolikus interakcionizmus elméletét. A társadalmi interakciót szimbólumokon keresztül ragadja meg, a kommunikációs aktusra összpontosít. John Dewey a kommunikációt a nevelés és az intelligencia eszközeként, ily módon a tudomány eszközeként definiálja. A kommunikációt a társadalmi pontosság eszközeként határozza meg.

29 Alapító atyák ( ) A kommunikációkutatás kezdeti időszaka több típusú vizsgálatot, elemzést foglalt magába. Az akadémiai kutatások (elmélet) és a kereskedelmi érdekeltségek közötti kapcsolat működőképességét jól igazolják Paul Felix Lazarsfeld matematikusszociológus kutatásai (pl. rádióhallgatók vizsgálata, amely a média hatásának működésére próbált meg eredményeket felmutatni). A csoportdinamikai vizsgálatok közül fontos megemlíteni Kurt Lewin pszichoszociológus vizsgálatait. Lewin és munkatársai kutatásai rámutattak a társas viselkedés meghatározó mechanizmusaira. Az egyik legfontosabb ilyen mechanizmus a közös döntés, amelynek meghozatalával élik meg a csoport tagjai összetartozásukat. Foglalkoztak még a kiscsoportok konfliktusaival, a csoportok belső életének vizsgálatával, a csoportfeszültségek kialakulásának okairól, a társas viselkedések különböző jelenségeivel ban lefolytatott kísérletük a vezetői stílusokról a mai napig meghatározza a társas viselkedés ez irányú kutatásait.

30 Alapító atyák Carl Hovland kísérleti pszichológus a magatartásformák alakulásával, a meggyőzés módszereinek társadalompszichológiájával foglalkozott. A kísérletek arra irányultak, hogy megfigyeljék, hogy különböző közlemények hatására hogyan változnak meg a beállítódások és a viselkedések. Harold Laswell, akire az amerikai kommunikációkutatás első szakembereként szokás utalni, a háborús propaganda hatását vizsgálta, tartalomelemzés alkalmazásával. Kommunikációs modellje az inger-válasz modell a beheviorista pszichológia hatását mutatja.

31 Összefoglalóan Kutató szemlélet módszer kutatási irány Harold Laswell szociológiai dokumentatív propaganda Kurt Lewin pszichológiai laboratóriumi személyközi kommunikáció Carl Hovland pszichológiai laboratóriumi propaganda Paul Lazarsfeld szociológiai felmérés ( survey ) tömegkommunikáció

32 A kritikai iskola ( ) A Frankfurti Iskola első nemzedéke: Theodor W. Adorno, Herbert Marcuse, Max Horkheimer, Erich Fromm. A kommunikációelmélet szempontjából fontos szerepük volt abban, hogy elsőként mutattak rá a modern tömegkommunikációs kultúra egységes hatására és arra, hogy létezhet egy az adott politikai rendszer hatásaitól mentes szabad tömegkommunikáció is. Írásaikban, elemzéseikben a társadalmi kontextus került előtérbe, az a tér, ahol a kommunikáció aktusa zajlik. Fontos kérdésfeltevéseik a kommunikáció és a hatalom viszonyát firtatták: Ki ellenőrzi a kommunikációt? Miért? Kinek a javára?

33 : A Yale Egyetem kutatócsoportja Ebben az időszakban az amerikai kommunikációkutatásra a szociálpszichológia volt leginkább megtermékenyítő hatással. A II. világháború után Carl Hovland a magatartás-változásokkal kezdett el foglalkozni. Célja az volt, hogy a társadalmi kommunikáció hatékonyságát befolyásoló tényezők tárja fel. Meghatározása szerint a kommunikáció olyan folyamat, melynek révén az egyén (a közlő) ingereket (leggyakrabban verbális ingereket) közvetít a célból, hogy megváltoztassa más egyének (befogadók) viselkedését (Schramm 1948, 59 cit Lázár im 26). A befogadói viselkedés magyarázatát a magatartásformák fejlődésével magyarázták. További kutatási területek: közlés hatékonysága, presztízsének elemzése, hogyan tűnik el ez a presztízs.

34 Az 1970-es évek Ennek az időszaknak a kommunikációkutatását sokféle hatás együttes jelenléte jellemezte. Ennek oka, hogy a gazdasági, politikai és kulturális viszonyok teljesebb és elmélyültebb megközelítést kívántak. A kommunikációkutatásban főként történeti és kulturális jellegű kutatások váltak jellemzővé. Az időszakot ugyanakkor robbanásszerű fejlődés jellemezte, ugrásszerűen megnőtt az egyetemi képzések száma, növekedtek a témával foglalkozó tudományos folyóiratok, megnőttek a kutatói együttműködések. Egyszóval a szakma önállósodott.

35 A kritikai iskola több irányzatra bomlása Az irányzatokra bomlás a terület fejlődését, a különböző megközelítések különválását jelentette. Irányzatok: Politikai-gazdasági nézőpont: a gazdasági tényező van a középpontban, médiumbirtoklás vizsgálata, médiumok cselekvésmódjainak elemzése, társadalmi ellenőrzés, a változás vizsgálata. Hegemonikus nézőpont: az ideológia kifejezésformáinak vizsgálata. Kulturális elmélet és kulturális imperializmus: a populáris kultúra vizsgálata a kulturális tapasztalat keretében, a kultúra nem külön létező terület. Kulturális imperializmus: a nyugati világ tömegkommunikációs termékeinek átvitele a fejlődő országaiba a kapitalizmus értékeinek megjelenése ezzel - kulturális gyarmatosítás. Az empirikus iskola hagyományát folytató iskolák, amelyek a média hatását vizsgálták különböző hipotézisek felállításán keresztül - erős és gyenge hipotézis iskolák. (bővebben lásd: A tömegkommunikáció. Domináns elméleti paradigmák a médiakutatásban c. tananyag) Felhasználás és kielégítés: mit kezdenek a befogadók a médiumokkal.

36 A kommunikációelmélet nagy hatású elméletalkotói Jürgen Habermas, aki a tömegmédia és a nyilvánosság kérdésének vizsgálatát végzi el a Társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című munkájában. A normatív elméletnek elemei ezen kötet nyomán született vitákból alakulnak (vö McQuail, 2003, 143). A kommunikáció Habermas szerint a racionalizálódás elsődleges forrása. A kommunikatív cselekvés során a résztvevők cselekvései nem egocentrikus sikerkalkulusok, hanem kölcsönös megértés segítségével hangolódnak össze. A résztvevők elsődlegesen nem saját sikerükre, hanem a kölcsönös megértésre törekszenek. Marshall McLuhan munkájának fő vizsgálati iránya, hogy a kommunikáció különböző médiumain keresztül mit és főkként hogyan lehet megtapasztalni a világot? A társadalmi változás és a tömegmédiumok vizsgálatának egy új dimenzióját nyitja meg ezzel. Művének címe: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte (2001). Részletesebben lásd:

37 Felhasznált irodalom Buda Béla 1988 A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Membrán. Rosengren, Karl Erik 2004 Kommunikáció. Budapest, Typotex. Lázár Judit 2005 A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi. McQuail, Dennis 2003 A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris.

38 Negyedik rész Retorika: A kommunikáció mint a meggyőzés tudománya

39 A kommunikáció mint meggyőzés? Aczél Petra a retorikát a tudás és a tapasztalat felől határozza meg (Aczél 2001). A retorika olyan verbális eszközrendszer, amely a nyelvi építkezés egészére vonatkozik úgy, hogy a logika, az esztétika és az erkölcs nem nyelvi elemeit a nyelvi struktúrában a hatás elérése végett használja fel. (Aczél im, 21) A retorika 2500 éves tudomány (az alkalmazott beszéd tudománya), amely volt elmélet, gyakorlat, művészet, eszköztár. A tudományterületek felől nézve tudományközi szakágként lehet meghatározni. A retorika tekhné, ars, vagyis művészet, mesterség és gyakorlat is egyben. De nemcsak művészet, hanem egy olyan tudomány, amely a jól beszélés tudománya (Ars bene dicendi) tudománya, ami egyben azt is jelenti, hogy a jó beszéd erkölcsös is beszéd is, vagyis etikus beszéd is egyben. Ma a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya a nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló közéleti ember. A kommunikációtudomány önálló diszciplínává válása előtt a legkorábbi előzmények (ókor) az emberi kommunikáció egyik legalapvetőbb formáját, a beszédet mint a meggyőzés eszközét vizsgálták.

40 A retorika A klasszikus retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is, kiegészülve a modern kommunikációelméleti, nyelvészeti, szociálpszichológiai stb. ismeretekkel. Egy szöveget a megszerkesztettsége, a retorikai alapelvek következetes és tudatos alkalmazása tesz kommunikációs üzenetté.

41 A retorika nagyjai: Platón Platón A retorikát a rábeszélés művészeteként határozta meg, amelyre különböző gyülekezetekben van szükség. A retorika nála tehát gyakorlati tudományként jelent meg. Gorgias című művében a következőképpen írja ezt le: A szónoklás tárgya a beszéd, a beszéddel tesz és végez mindent. A szónoklás a rábeszélés művészete. Olyan gyakorlat, amellyel élvezetet és gyönyört szerezhetünk másoknak és önmagunknak.

42 A retorika nagyjai: Arisztotelész Arisztotelész A retorikát a képesség felől határozza meg, és mindenfajta beszédet ért a retorikai képesség alatt. Retorika című művében meghatározta a beszéd lehetséges tárgyait, a beszédek nyelvi megformálását, a beszéd által kiváltott esztétikai élményt, és azt a hatást, amelyet a mű és előadója elér az előadásával.

43 A retorika nagyjai: Cicero Cicero szerint szónoklat az a művészet, amely a szó erejével mások akaratára hat. Cicero egyedülálló szónoki tehetséggel rendelkezett. Ez a tehetség tette őt az akkori Róma komoly hatással bíró politikai szereplőjévé. Hagyatékából több olyan mű maradt fenn, amely a szónoklás tudományával és mesterségével foglalkozik. Generációk sora tanulta a latint, és a retorikát az ő műveiből.

44 A retorika és a kommunikációelmélet Hogy a retorikának van mit mondania a jelen számára, annak ékes bizonyítéka a tananyagban már többször idézett Aczél Petra munkássága, aki könyveiben, tanulmányaiban a jelenkori kommunikációs és média jelenségek értelmezésénél gyakran használja a retorika tudományterületét. Kibédi Varga Áron meghatározása szintén a kommunikációval való rokonságot hangsúlyozza, definíciója szerint a retorika átfogó kísérlet minden emberi beszéd, azaz szóbeli közlés kodifikálására, szabályokba foglalására (Kibédi Varga 1998, 52).

45 A retorika kommunikációs modellje Arisztotelész a beszéd meghatározására három összetevőt sorolt fel. A beszéd három egységből tevődik össze: a beszédből, a beszéd tárgyából, és a beszéd címzettjéből, a beszéd célja tehát a hallgatóra irányul. Ez egy egyoldalú kommunikációs helyzet vázlata. A retorika kommunikációs modellje olyan közlésfolyamatot ír le, amelyben a metanyelvi és poétikai funkció a sikeres meggyőzésre irányul. A B de B és A között van kapcsolat, vagyis nem egyirányú a kommunikáció A B A klasszikus retorika a nyelvi üzenet meghatározottságára hét kérdőszóval (elementák) utal: qius ki; quid mi; ubi hol; quando- mikor; quibus auxiilis milyen segédeszközökkel; cur miért; quamodo hogyan. Ezek az összetevők határozzák meg a retorika tudománya szerint egy adott anyag témává formálását. A modern kommunikációtan az előbbiekből kiindulva tízre bővítette a kommunikáció meghatározó tényezőinek számát: ki, kinek, mit, miért, mikor, hol, hogyan (szóbanírásban), miképpen (milyen stílusban), kinek a jelenlétében, milyen körülmények között.

46 A retorika haszna Funkció Ókor Modern-kor Társadalmi berendezkedés demokrácia: egyenlő polgárok demokrácia: egyenlő polgárok A képesség társadalmi eloszlása minden polgár rendelkezik a jó beszéd képességével (érvelés, meggyőzés, megértés) nem mindenki rendelkezik a jó beszéd képességével Társadalmi színtér védbeszéd, politikai gyűlések bizonyos színtereken fontos Kommunikáció szintje elmondott és meghallgatott beszéd - élőszó főként a tömegkommunikáció eszköztárán keresztül csoportkommunikáció kommunikációs funkció meggyőzés meggyőzés, befolyásolás Kommunikációs jellegzetesség a kommunikáció a demokrácia feltétele üzenet túltengés, kommunikációs túlterheltség Társadalmi funkció Tanulási tevékenység a beszélni tudás képessége védelemként szolgál iskolában 4 évig házitanítót fogadva bizonyos szakmák képviselőinél előírás nem része az általános tanulási folyamatnak, bizonyos szakmák területe Állampolgári kötelesség a közéletben való részvétel csak ily módon biztosított a közéletben való részvétel a nagykorúsághoz van kötve Metafora meggyőzés A Rábeszélőgép

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning CB3063 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Spanyol Ágnes tanársegéd-gyakornok SP A tréning

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Ügyvitel. B típusú tantárgyak

Ügyvitel. B típusú tantárgyak Ügyvitel Gyorsírás I. Gyorsírás II. Gyorsírás III. Gyorsírás IV. Gépírás I. Gépírás II. Gépírás III. Gépírás IV. Gyorsírástörténet Gyorsíráselmélet I. Gyorsíráselmélet II. 4 Jegyzőkönyv-vezetési ismeretek

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

TANTÁRGYI ADATLAP Egyetem: Kar: Tantárgy kódja: Tantárgy megnevezése:

TANTÁRGYI ADATLAP Egyetem: Kar: Tantárgy kódja: Tantárgy megnevezése: KMJ/MJdm/BIK/15 Tantárgy megnevezése: Bilingvizmus a kontaktológia Oktatás formája: Szeminárium Hetente: 1 A tanulmányok ideje alatt: 13 Kreditszám: 3 Tanulmányi időszak javasolt szemesztere / trimesztere:

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

MINTATANTERV Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési (MA) szak

MINTATANTERV Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési (MA) szak MINTATANTERV Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési (MA) szak érték Kötelező alapozó ismeretek 1 Interdiszciplináris kommunikációkutatás BMEGT43M100 4/0/0/v/ 4/ Társadalomelmélet BMEGT43M101 4/0/0/v/

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról Nemesi Attila László Szombathelyi Nóra: Tudatosság a verbális énmegjelenítésben:

Részletesebben

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde Germanisztika (német) alapszakos képzés A Miskolci Egyetem Német Nyelv-és Irodalomtudományi Tanszékén Tájékoztató Germanisztika, német alapszakos bölcsész képzésről a Miskolci Egyetemen SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék. Nappali képzés. KÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév

Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék. Nappali képzés. KÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév Pszichológia Intézeti Tanszék Nappali képzés KÖVETELMÉNYEK Differenciált fejlesztés pszichológiája SPB 2301 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 1+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Jel, nyelv, irodalom - irodalomtudomány tárgya: az irodalmi szöveg, az irodalom mint kulturális részrendszer - az irodalmi szövegek

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány 1.3 Intézet Újságírás 1.4 Szakterület

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 090-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek 090-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

Amennyiben a vizsgázó az idegen nyelven nem tud megfelelő választ adni a feladatra, az idegennyelv-használat kompetenciára 0 pontot kell adni.

Amennyiben a vizsgázó az idegen nyelven nem tud megfelelő választ adni a feladatra, az idegennyelv-használat kompetenciára 0 pontot kell adni. 090-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Társadalomismeret képzési ág (BA) 2011-től fölvett hallgatóknak

Társadalomismeret képzési ág (BA) 2011-től fölvett hallgatóknak Társadalomismeret képzési ág (BA) Kommunikáció és médatudomány alapszak Újságíró szakirány Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga 2011-től fölvett hallgatóknak

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A Szemiotikai Tájékoztató (a Magyar Szemiotikai Társaság kiadásában) új folyamának bibliográfiája

A Szemiotikai Tájékoztató (a Magyar Szemiotikai Társaság kiadásában) új folyamának bibliográfiája A Szemiotikai Tájékoztató (a Magyar Szemiotikai Társaság kiadásában) új folyamának bibliográfiája Új folyam 1 (5), 1991. 1. szám (A4-es méretben) Voigt Vilmos: A magyar szemiotikai terminológia általános

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben