A tananyag címe: Kommunikációs alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tananyag címe: Kommunikációs alapfogalmak"

Átírás

1 A tananyag címe: Kommunikációs alapfogalmak A tananyag alcíme: A kommunikációelmélet diszciplinarizálódása, a kommunikációtudomány kialakulása Szerző: Béres István - Kárpáti Eszter- Korpics Márta Lektor:Horányi Özséb

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban Ön megismerkedhet a kommunikáció szó jelentésével, etimológiájával. Ezt követően bemutatjuk, hogy a kommunikációtudomány hogyan jött létre, milyen tudományterületek talaján fejlődött ki, és milyen pozíciót tölt be jelenleg a társadalomtudományok között. Ezt követően három rokon tudományterület rövid bemutatása következik. Ezek a tudományterületek nagy hatással voltak a kommunikációelmélet különböző modelljeire és elméleteire, és azért tartottuk ezeket fontosnak részletesen is bemutatni egy kommunikációelméleti bevezető tananyagban, mert a kommunikáció bizonyos részterületeinek tanulmányozásához ezek ismerete megkerülhetetlen. A három részletese bemutatott tudományterület: retorika, szemiotika, szociálpszichológia. Ezek a tudományterületek a kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók tanulmányainál rendszeresen előkerülnek, ezért ezt a hármat választottuk a tananyagban részletesebb bemutatásra.

3 Tartalom Első rész: A kommunikáció kifejezés jelentése. Mit jelent maga a kommunikáció kifejezés, milyen értelemben használjuk ma. A szó etimológiája, definíciók. Második rész: A kommunikációtudomány helye a társadalomtudományok között. Mivel foglalkozik a kommunikációelmélet, ebből következően milyen helyet foglal el a társadalomtudományok között. Harmadik rész: A kommunikációkutatás története. Milyen területekkel foglalkozott és foglalkozik a kommunikációelmélet, a kommunikációkutatás milyen empirikus területek kutatását tartotta fontosnak. Negyedik rész: Retorika. A kommunikáció mint a meggyőzés tudománya. A retorika az ókorban már a meggyőzés tudománya volt. Hogy változott ez a századok során, és ma milyen feladatokat tölt be a hétköznapi kommunikációban? Ötödik rész: Szemiotika. A kommunikáció mint a jelentéstulajdonítás tudománya. A kommunikációt sokszor a jelekkel és a jelentéssel azonosítjuk. Mit mond erről a szemiotika? Hatodik rész: A szociálpszichológia. A kommunikáció mint az emberi társas viselkedés tudománya. Az emberek között zajló kommunikáció több szempontú vizsgálata.

4 Első rész A kommunikáció kifejezés jelentése

5

6 A kommunikációról A kommunikáció napjainkban divatfogalom (Buda 2002, 7). Könyvek, előadások, értelmezések sora foglalkozik a kommunikáció fogalmával, gyakorlatával, a kommunikációban való jártásság elsajátítására pedig különböző tréningek sora áll az arra vállalkozók rendelkezésére. Az első Magyarországon kommunikáció témában olvasható szöveggyűjtemény bevezetőjében Horányi Özséb provokatív módon határozza meg a kommunikáció szó jelentését, amikor a kommunikációs jelenségeket bemutató kötetét ezen mondattal indítja: Ez a válogatott tanulmánygyűjtemény kommunikáció a kommunikációról. Mindenekelőtt arról a tényről, hogy valójában nincs kommunikáció; minthogy ezt a terminust olyasminek a jelölésére használjuk, amellyel mint társalgással vagy telefonálással vagy levelezéssel vagy táviratozással vagy tárlatlátogatással vagy moziba járással vagy tévénézéssel vagy újságolvasással vagy éppen kutyaugatással találkozunk. Vagyis nem kevesebbről van szó, mint annak állításáról, hogy nincsenek olyan jelenségek, amelyek kommunikációk volnának, legfeljebb mindezeket és még másokat vizsgálhatjuk mint kommunikációkat, avagy más szavakkal: amelyeknek lehetséges kommunikatív leírásuk. (Horányi, 1974, 9).

7 A kommunikáció mint megosztás Egy évtizedekkel később megjelent tankönyv (2004) szerzője, Karl Erik Rosengren a kommunikációt a szó latin eredetű etimológiája alapján határozza meg: megoszt, közöl, közzétesz. Rosengren a kommunikáció azon sajátosságát is kiemeli meghatározásában, miszerint a kommunikáció fontos szerepet tölt be a közösség által létrehozott és fenntartott tudás gyarapodásában, működtetésében és továbbadásában. Terestyéni Tamás (aki Horányival együtt szintén a magyarországi kommunikációkutatás meghatározó alakja ) nem meghatározást ad, hanem azt sorolja fel, hogy mit tekint kommunikációnak: Szokásosan kommunikációnak tekintek minden olyan eseményt, amelyben valaki (a hírforrás, a közlő, a beszélő, a rádió, a televízió, a média stb) információt (üzenetet) juttat el valaki máshoz (a vevőhöz, a befogadóhoz, a hallgatóhoz, a közönséghez). Szerteágazó, szinte beláthatatlan területről van szó, hiszen az emberek életét a születésüktől a halálukig vannak akik szerint még az előtt és az után is át-meg átszövik a kommunikációs események. (Terestényi 2006,13)

8 Sorok a szó történetéből munus, -eris fn, Kötelesség, feladat, szolgálat 2. Hivatal, állás 3. Szívesség, ajándék, adomány [Ehhez két melléknév tartozik:] I. Munis, -e mn kötelességtudó, -teljesítő [A következő két összetételből elvont másodlagos képzés] Immunis, -e mn 1. adómentes 2. közszolgálattól mentes 3. ajándékot nem adó, fukar 4. szabad, vmiben nem részt vevő, tiszta communis, -e mn, 1. Közös, általános 2. Barátságos, jóindulatú 3. Közönséges 4. Egyh tisztátalan [Ebből származik] Communio,-onis fn 1. közösség 2. egyházi közösség 3. egyh közös vacsora, áldozás Communitas, -atis fn 1. közösség, közérzület 2. közlékenység II. muncius,a,-um mn közös [rokon nyelvekből kikövetkeztetett forma; ebből származik] Communico, -are ts ige 1. közöl, közössé tesz, megad, részesít 2. megoszt 3. megbeszél, tanácskozik Excommunicatio, -onis fn 1. a közösségből kitagadás, kiátkozás Communicatio, -onis fn 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal (Forrás: Ernout-Meillet: Dictionnaire etymologique de la langue latine alapján In Horányi (szerk.) Kommunikáció I-II.)

9 Kommunikáció versus kommunikatív Horányi szerint a kommunikációról kétféle megközelítésben lehet gondolkodni. Valamilyen kommunikációfogalom (modell) által adott keretek között, ebben az esetben lehet kommunikációról beszélni. A másik, amikor a kommunikációról valamilyen jelenség szintjén beszélünk, amelyben hasonlóságok mutatkoznak kommunikatív jelenségekkel, ez utóbbi esetet ő kommunikatív jelenségként határozza meg. Fontos, hogy míg a kommunikáció(k) lehetnek kommunikatívak, a kommunikatív jelenségek nem mindig minősülnek kommunikációnak (vö Horányi, 1999, 9). Terestényi is fontosnak tartja tisztázni a terminológiai különbségeket a kommunikatív és a kommunikációs melléknév jelentése és használata között. Ezt írja Kommunikációelmélet című könyvének bevezetőjében: A kommunikációkutatás magyar nyelvű szakirodalmában annak kifejezésére, hogy valami kommunikációszerű, kommunikációval kapcsolatos, kommunikációra vonatkozó, kommunikáció szempontú, két melléknév is használatos: kommunikatív és kommunikációs. (Terestényi, 2006, 14)Őmaga a könyvében tudatosan a kommunikációs kifejezést használja. Ezt azzal indokolja, hogy a kommunikációs melléknév egyszerű, természetesen hangzó, bevett képzés a kommunikáció szóból, amely igei párjával (kommunikálni) már teljesen meghonosodott a magyarban. (Terestényi im, 15)

10 Kommunikáció Kommunikatív

11 A kommunikáció meghatározása A kommunikáció fogalmát sokan sokféleképpen határozták meg, attól függően, hogy milyen szempontból tekintettek a kommunikációra. Nézzünk néhányat ezek közül! Két személy között a kommunikációs aktus akkor teljes, amikor az azonos jeleket azonos módon értelmezik (Laswell, 1946). A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok stb. átadása szimbólumok szavak, képek, grafikai alakzatok stb. használata révén (Thayer 1962). A kommunikáció szimbólumokon és üzenetrendszereken keresztül megvalósuló társadalmi interakció (Gerbner, 1966). A kommunikáció célja, hogy összekössön két egyént olyan üzenetek létrehozása és befogadása révén, amelyeknek mindkettőjük számára van jelentése (Berlo, 1969). A kommunikáció akkor jön létre, amikor személyek jelentőséget tulajdonítanak az üzenettel kapcsolatos viselkedésnek (Mortensen, 1972). A közvetlenül vagy a telefonon, vagy a rádión keresztül kimondott szó; a kézzel, a postán, a távírón vagy bármilyen más módon írott vagy nyomtatott szó mindezek a kommunikáció nyilvánvaló és közismert formái (Weaver In Horányi 1977, 17). Az, ami kommunikál<, a beszéd egésze, beleértve nemcsak a ki nem mondott szavakat, hanem az egész atmoszférát is, amelyben a szavakat kimondják és meghallják (Barnlund In Horányi im, 27).

12 Felhasznált irodalom Buda Béla 1976 A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Fercsik Erzsébet-Raátz Judit 2006 Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Horányi Özséb 2003 (szerk.) Kommunikáció I-II. General Press. Eredeti megjelenés Közgazdasági és Jogi Kiadó Horányi Özséb 2007 A kommunikációkutatás történetéből. In uő (szerk.) A kommunikáció mint participáció. Typotex, Rosengren, Karl 2004 Kommunikáció. Budapest, Typotex. Schiller, D Theorizing Communication. A History. New York, OUP. Terestyéni Tamás 2006 Kommunikációelmélet. Budapest, AKTI-Typotex.

13 Második rész A kommunikációtudomány helye a társadalomtudományok között.

14 A kommunikációkutatásban szerepet játszó diszciplínák a kommunikációkutatásban szerepet játszó diszciplínáknak csak egy része számít úgy diszciplínának (a terminus szokásos értelmében), mint az etológia, a pszichológia vagy a szociológia. Egy másik, nem kevésbé fontos részük sokkal inkább a kommunikáció jelenségei teoretikus megragadásának módjához hasonlóan maguk is inkább kutatási irányzatok, s nem zárt diszciplínák. Ismeret- és tudományelméleti diszkussziónak nincs itt helye, ezért inkább példákat említünk: ez utóbbi csoportba tartozónak tekinthető a kulturális antropológia hozzájárulása a kommunikációkutatás eredményeihez, de ugyanígy tekinthetünk a szociális reprezentációk vizsgálatára vagy a megismeréstudományra is. A kommunikáció kezdő kutatójának tisztánlátását még az is rontja, hogy mindezek a diszciplináris megközelítések egymáshoz is különböző módokon kapcsolódnak, s kapcsolódásaik gyakran konfliktusosak." (Horányi 1999,191)

15 Diszciplínák A kommunikáció kutatásában érintett diszciplínák, ahogy az előbbi idézetből is kiderült, számosak, azonban mégis kísérletet lehet tenni egyesek megnevezésére. A felsorolt diszciplínák azért fontosak a kommunikációkutató számára, mert ezek valamilyen kapcsolódási pontot jelentettek / jelentenek a kommunikációtudománnyal. Biológia: evolúciós nézőpontok Etológia v. szociobiológia: állati kommunikáció, viselkedések vizsgálata Kognitív tudomány: megismerés, fogalomalkotás, megértés Pszichológia: kognitív pszichológia, szociálpszichológia Antropológia: szimbólumkutatás, szokások, normák, kultúra Szociológia: Intézmények, szervezetek, vélemények kialakulásának mintázatai és technikái Filozófia: nyelvfilozófia, etika

16 A kommunikációtudomány helye A kommunikáció nem akadémiai tudományág abban az értelemben, ahogyan annak minősítjük a fizikát vagy a gazdaságtant, hanem inkább tudományágak útkereszteződése, amelyen sokan áthaladnak, de ahol csak kevesen állnak meg. (Schramm 1963 cit Lázár 2001, 5) Önálló tudományterületként való meghatározásában a területe hazai művelői sem foglalnak egyértelműen állást. Tudományos státusa annyiban kétségtelen, hogy az empíria alapján jöttek létre a rá vonatkozó megállapítások, a megfigyelés nyomán fogalmazták meg szabályszerűségeit, majd pedig a kutatások fejlesztették tovább. (Buda im, 7) A korai kommunikációkutatás a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok keretén belül zajlott. Az amerikai megközelítések eleinte szintén humán és bölcsész irányból érkeztek, de ehhez fokozatosan hozzáadódott a természettudományos perspektíva alkalmazása is. Sok impulzus érte a tudományágat a viselkedés és társadalomtudományok felől is.

17 Helye a társadalomtudományok között A társadalom, a társadalmi viselkedések, jelenségek megközelítése, leírása alapvetően két felfogásban tárgyalható. Az egyik a konfliktus, a másik a konszenzus felől közelít a társadalomhoz. Az emberek tanulmányozásában a fenti két megközelítést alapul véve, illetve ezt kombinálva a humán és természettudományos megközelítésekkel, egy négyes felosztású tipológia jön létre a bölcsészet és társadalomtudományok vonatkozásában. Rosengren ez alapján a felosztás alapján magyarázza a kommunikáció tanulmányozásának különböző hagyományait (vö Rosengren im, 19-20). Hogy mit látunk, az attól függ, hogy hol helyezkedünk el. Perspektívánk együtt változik pozíciónk változásával. Nyilvánvaló, hogy a tipológiában elfoglalt helyünk nagymértékben megszabja, hogy hogyan tekintünk a társadalomra és annak kommunikatív rendszereire, amikor új ismereteket hozunk létre, vagy új ismereteket használunk fel, hogy pontosabban leírjunk, megértsünk valamely kommunikatív jelenségeket, és/vagy magyarázatot adjunk rá (Rosengren, im, 20)

18 Rosengren négyes felosztású tipológiája

19 A háromdimenziós tipológia Az előző dián bemutatott megközelítés mellé Rosengren egy háromdimenziós tipológiát is odatesz. Ebben a tipológiában a kommunikáció diszciplínáját Rosengren a következőképpen tájolja be: A szintek dimenziójában: a pszichológia és szociológia szintjein A kommunikációs dimenzióban olyan diszciplínák mellett, amelyek a szocializáció más jelentős ágenseivel és/vagy a kontroll és kommunikáció alapvető folyamataival foglalkoznak Az intézményi dimenzió szintjén pedig olyan klasszikus intézményes irányultságú diszciplínákat keresztez, mint a közgazdaságtan, a politikatudomány, a teológia. Az idő és tér dimenziójával kapcsolatban annyit jegyez meg, hogy a kommunikáció mindenkori tanulmányozása ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Rosengren a kommunikáció diszciplináris beazonosításával kapcsolatban óvatosságra és körültekintésre int, hiszen az interdiszciplináris viszonyok kezelése ezt követeli meg (Rosengren im, 28).

20 Rosengren háromdimenziós tipológiája

21 A kommunikációtudomány empirikus és elméleti területei A kommunikációtudomány területei nagyon széleskörűek. Szintekről vagy még inkább színterekről lehet itt beszélni. A leginkább illusztrálja ezt a McQuail piramis.

22 A kommunikációtudomány mint önálló diszciplína A kommunikációtudomány három nagy nemzetközi szervezete: International Communication Association, ICA (Nemzetközi Kommunikációs Társaság), és folyóiratai American Communication Association (Amerikai Kommunikációs Társaság) International Association for Media and Communication Research, IAMCR) UNESCO (Média és Kommunikáció Kutatás Nemzetközi Társaság) A kommunikációkutatás hazai szervezetei. Magyar kommunikációtudományi Társaság Fontos eligazodási pont a honlap Hazai folyóiratok KOME Jelkép Médiakutató

23 A képesítés megszerzése Magyarországon 2002-től lehet önálló szakképesítést szerezni felsőfokú tanulmányok alapján. A kétszintű képzési rendszer bevezetése után a média és kommunikációtudomány szakon lehet végzettséget szerezni. A kommunikáció és a média területe tehát a hazai képzésben összekapcsolódik. 2012/13-ban a nagy hazai egyetemek mindegyikén lehet alap és mesterképzésben kommunikáció és médiatudomány szakon diplomát szerezni. A szakirányokról a diplomabejegyzések tanúskodnak. Kommunikáció doktori képzés korábban a PTE Bölcsészettudományi Karának Nyelvtudományi Doktori Iskoláján belül (Kommunikáció Doktori Program) zajlott, a 2012/2013-as tanévtől pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában folyik.

24 Felhasznált irodalom Buda Béla 1988 A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Membrán. Rosengren, Karl Erik 2004 Kommunikáció. Budapest, Typotex. Lázár Judit 2005 A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi. McQuail, Dennis 2003 A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris.

25 Harmadik rész A kommunikációkutatás története

26 A kommunikációkutatás története Bár egy olyan tudományterületről van szó, mely kialakulása a 20. század második feléhez köthető, magának a kommunikációnak a tanulmányozása ennél jóval nagyobb múltra tekint vissza. A korai előzmények (ókor) az emberi kommunikáció egyik legalapvetőbb formájának, a szóbeli kommunikációnak a vizsgálatával foglalkoztak. Az ókori demokráciában kiemelt szerepe volt a meggyőzésnek. A retorika az ékesszólás művészete és tudománya ekkor született, de a középkori egyetemeken is az egyik fő tárgy volt. A technikai médiumok fejlődése és társadalomra gyakorolt hatása hamar felkeltette a tudósok figyelmét. Franciaországban és Németországban a kommunikáció tanulmányozása főként történeti jellegű volt, ez leginkább a nyomtatott kiadványokkal, és ezek társadalmi hatásával foglalkozott. Németországban már a 20. század elején Sajtótudomány (Zeitungswissenschaft) nevű speciális tanszékek és intézetek léteztek, illetve az irodalom és történelem tanszékeken is megjelent a tömegkommunikációs médiumok mint téma tanulmányozása. Az amerikai fejlődés ettől egy kicsit eltérő irányt mutat. A 30-as, 40-es évekig csak a tömegkommunikáció kutatásáról lehetett beszélni, majd ezt követik azok a kutatások, amelyek az emberek társas viselkedésének szabályszerűségeivel foglalkoztak.

27 Előfutárok: A chicagói Iskola ( ) A chicagói iskolát általános társadalomelméleti megközelítés jellemezte. A kommunikációnak főként a társadalmi életben betöltött szerepét vizsgálta. A kommunikációra nem mint egyszerű üzenetátadásra tekintettek, hanem mint szimbolikus folyamatra, melynek nagy szerepe van a kultúra alakításában. A kommunikációt széles körű megjelenési formáiban vizsgálták: a művészet, az építészet, a szabályok, normák, rítusok, politika. Az iskola kiemelt kutatási témái: társadalmi interakció, interperszonális kapcsolatok. Az iskolát ugyanakkor a módszertani következetesség jellemezte, mely az adatgyűjtésen és résztvevő megfigyelésen alapuló empirikus kutatásokat preferálta (kvantitatív és kvalitatív adatok együttes alkalmazása a kutatások során). Jellemző volt még az elméleti és alkalmazott kutatás összeolvadása is.

28 Az iskola jelentős kutatói Charles Cooley a szimbolikus interakcionizmus (1909) jeles képviselője volt. Fontos szerepe volt a társadalmi kommunikáció modern értelmezésének megalkotásában. Jelentős eredményei: A tömegkommunikáció új eszközeinek megjelenése jelentős változásokat hoz, mivel gyökerestül felforgatják az egyén mindennapi életfelfogását. Az új médiumok négy fontos jellemzőjét állapítja meg: expresszivitás, folyamatos rögzítés, gyorsaság, terjedés. George Herbert Mead a társadalmi interakció folyamatát szimbólumokon keresztül ragadja meg, s mindenekelőtt a kommunikációs aktusra összepontosít. Fontos szerepet tulajdonít a kommunikációnak és a kommunikációs aktus tudatosságának. A társadalmi Én gondolata alapján fejlesztette ki a szimbolikus interakcionizmus elméletét. A társadalmi interakciót szimbólumokon keresztül ragadja meg, a kommunikációs aktusra összpontosít. John Dewey a kommunikációt a nevelés és az intelligencia eszközeként, ily módon a tudomány eszközeként definiálja. A kommunikációt a társadalmi pontosság eszközeként határozza meg.

29 Alapító atyák ( ) A kommunikációkutatás kezdeti időszaka több típusú vizsgálatot, elemzést foglalt magába. Az akadémiai kutatások (elmélet) és a kereskedelmi érdekeltségek közötti kapcsolat működőképességét jól igazolják Paul Felix Lazarsfeld matematikusszociológus kutatásai (pl. rádióhallgatók vizsgálata, amely a média hatásának működésére próbált meg eredményeket felmutatni). A csoportdinamikai vizsgálatok közül fontos megemlíteni Kurt Lewin pszichoszociológus vizsgálatait. Lewin és munkatársai kutatásai rámutattak a társas viselkedés meghatározó mechanizmusaira. Az egyik legfontosabb ilyen mechanizmus a közös döntés, amelynek meghozatalával élik meg a csoport tagjai összetartozásukat. Foglalkoztak még a kiscsoportok konfliktusaival, a csoportok belső életének vizsgálatával, a csoportfeszültségek kialakulásának okairól, a társas viselkedések különböző jelenségeivel ban lefolytatott kísérletük a vezetői stílusokról a mai napig meghatározza a társas viselkedés ez irányú kutatásait.

30 Alapító atyák Carl Hovland kísérleti pszichológus a magatartásformák alakulásával, a meggyőzés módszereinek társadalompszichológiájával foglalkozott. A kísérletek arra irányultak, hogy megfigyeljék, hogy különböző közlemények hatására hogyan változnak meg a beállítódások és a viselkedések. Harold Laswell, akire az amerikai kommunikációkutatás első szakembereként szokás utalni, a háborús propaganda hatását vizsgálta, tartalomelemzés alkalmazásával. Kommunikációs modellje az inger-válasz modell a beheviorista pszichológia hatását mutatja.

31 Összefoglalóan Kutató szemlélet módszer kutatási irány Harold Laswell szociológiai dokumentatív propaganda Kurt Lewin pszichológiai laboratóriumi személyközi kommunikáció Carl Hovland pszichológiai laboratóriumi propaganda Paul Lazarsfeld szociológiai felmérés ( survey ) tömegkommunikáció

32 A kritikai iskola ( ) A Frankfurti Iskola első nemzedéke: Theodor W. Adorno, Herbert Marcuse, Max Horkheimer, Erich Fromm. A kommunikációelmélet szempontjából fontos szerepük volt abban, hogy elsőként mutattak rá a modern tömegkommunikációs kultúra egységes hatására és arra, hogy létezhet egy az adott politikai rendszer hatásaitól mentes szabad tömegkommunikáció is. Írásaikban, elemzéseikben a társadalmi kontextus került előtérbe, az a tér, ahol a kommunikáció aktusa zajlik. Fontos kérdésfeltevéseik a kommunikáció és a hatalom viszonyát firtatták: Ki ellenőrzi a kommunikációt? Miért? Kinek a javára?

33 : A Yale Egyetem kutatócsoportja Ebben az időszakban az amerikai kommunikációkutatásra a szociálpszichológia volt leginkább megtermékenyítő hatással. A II. világháború után Carl Hovland a magatartás-változásokkal kezdett el foglalkozni. Célja az volt, hogy a társadalmi kommunikáció hatékonyságát befolyásoló tényezők tárja fel. Meghatározása szerint a kommunikáció olyan folyamat, melynek révén az egyén (a közlő) ingereket (leggyakrabban verbális ingereket) közvetít a célból, hogy megváltoztassa más egyének (befogadók) viselkedését (Schramm 1948, 59 cit Lázár im 26). A befogadói viselkedés magyarázatát a magatartásformák fejlődésével magyarázták. További kutatási területek: közlés hatékonysága, presztízsének elemzése, hogyan tűnik el ez a presztízs.

34 Az 1970-es évek Ennek az időszaknak a kommunikációkutatását sokféle hatás együttes jelenléte jellemezte. Ennek oka, hogy a gazdasági, politikai és kulturális viszonyok teljesebb és elmélyültebb megközelítést kívántak. A kommunikációkutatásban főként történeti és kulturális jellegű kutatások váltak jellemzővé. Az időszakot ugyanakkor robbanásszerű fejlődés jellemezte, ugrásszerűen megnőtt az egyetemi képzések száma, növekedtek a témával foglalkozó tudományos folyóiratok, megnőttek a kutatói együttműködések. Egyszóval a szakma önállósodott.

35 A kritikai iskola több irányzatra bomlása Az irányzatokra bomlás a terület fejlődését, a különböző megközelítések különválását jelentette. Irányzatok: Politikai-gazdasági nézőpont: a gazdasági tényező van a középpontban, médiumbirtoklás vizsgálata, médiumok cselekvésmódjainak elemzése, társadalmi ellenőrzés, a változás vizsgálata. Hegemonikus nézőpont: az ideológia kifejezésformáinak vizsgálata. Kulturális elmélet és kulturális imperializmus: a populáris kultúra vizsgálata a kulturális tapasztalat keretében, a kultúra nem külön létező terület. Kulturális imperializmus: a nyugati világ tömegkommunikációs termékeinek átvitele a fejlődő országaiba a kapitalizmus értékeinek megjelenése ezzel - kulturális gyarmatosítás. Az empirikus iskola hagyományát folytató iskolák, amelyek a média hatását vizsgálták különböző hipotézisek felállításán keresztül - erős és gyenge hipotézis iskolák. (bővebben lásd: A tömegkommunikáció. Domináns elméleti paradigmák a médiakutatásban c. tananyag) Felhasználás és kielégítés: mit kezdenek a befogadók a médiumokkal.

36 A kommunikációelmélet nagy hatású elméletalkotói Jürgen Habermas, aki a tömegmédia és a nyilvánosság kérdésének vizsgálatát végzi el a Társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című munkájában. A normatív elméletnek elemei ezen kötet nyomán született vitákból alakulnak (vö McQuail, 2003, 143). A kommunikáció Habermas szerint a racionalizálódás elsődleges forrása. A kommunikatív cselekvés során a résztvevők cselekvései nem egocentrikus sikerkalkulusok, hanem kölcsönös megértés segítségével hangolódnak össze. A résztvevők elsődlegesen nem saját sikerükre, hanem a kölcsönös megértésre törekszenek. Marshall McLuhan munkájának fő vizsgálati iránya, hogy a kommunikáció különböző médiumain keresztül mit és főkként hogyan lehet megtapasztalni a világot? A társadalmi változás és a tömegmédiumok vizsgálatának egy új dimenzióját nyitja meg ezzel. Művének címe: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte (2001). Részletesebben lásd:

37 Felhasznált irodalom Buda Béla 1988 A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Membrán. Rosengren, Karl Erik 2004 Kommunikáció. Budapest, Typotex. Lázár Judit 2005 A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi. McQuail, Dennis 2003 A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris.

38 Negyedik rész Retorika: A kommunikáció mint a meggyőzés tudománya

39 A kommunikáció mint meggyőzés? Aczél Petra a retorikát a tudás és a tapasztalat felől határozza meg (Aczél 2001). A retorika olyan verbális eszközrendszer, amely a nyelvi építkezés egészére vonatkozik úgy, hogy a logika, az esztétika és az erkölcs nem nyelvi elemeit a nyelvi struktúrában a hatás elérése végett használja fel. (Aczél im, 21) A retorika 2500 éves tudomány (az alkalmazott beszéd tudománya), amely volt elmélet, gyakorlat, művészet, eszköztár. A tudományterületek felől nézve tudományközi szakágként lehet meghatározni. A retorika tekhné, ars, vagyis művészet, mesterség és gyakorlat is egyben. De nemcsak művészet, hanem egy olyan tudomány, amely a jól beszélés tudománya (Ars bene dicendi) tudománya, ami egyben azt is jelenti, hogy a jó beszéd erkölcsös is beszéd is, vagyis etikus beszéd is egyben. Ma a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya a nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló közéleti ember. A kommunikációtudomány önálló diszciplínává válása előtt a legkorábbi előzmények (ókor) az emberi kommunikáció egyik legalapvetőbb formáját, a beszédet mint a meggyőzés eszközét vizsgálták.

40 A retorika A klasszikus retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is, kiegészülve a modern kommunikációelméleti, nyelvészeti, szociálpszichológiai stb. ismeretekkel. Egy szöveget a megszerkesztettsége, a retorikai alapelvek következetes és tudatos alkalmazása tesz kommunikációs üzenetté.

41 A retorika nagyjai: Platón Platón A retorikát a rábeszélés művészeteként határozta meg, amelyre különböző gyülekezetekben van szükség. A retorika nála tehát gyakorlati tudományként jelent meg. Gorgias című művében a következőképpen írja ezt le: A szónoklás tárgya a beszéd, a beszéddel tesz és végez mindent. A szónoklás a rábeszélés művészete. Olyan gyakorlat, amellyel élvezetet és gyönyört szerezhetünk másoknak és önmagunknak.

42 A retorika nagyjai: Arisztotelész Arisztotelész A retorikát a képesség felől határozza meg, és mindenfajta beszédet ért a retorikai képesség alatt. Retorika című művében meghatározta a beszéd lehetséges tárgyait, a beszédek nyelvi megformálását, a beszéd által kiváltott esztétikai élményt, és azt a hatást, amelyet a mű és előadója elér az előadásával.

43 A retorika nagyjai: Cicero Cicero szerint szónoklat az a művészet, amely a szó erejével mások akaratára hat. Cicero egyedülálló szónoki tehetséggel rendelkezett. Ez a tehetség tette őt az akkori Róma komoly hatással bíró politikai szereplőjévé. Hagyatékából több olyan mű maradt fenn, amely a szónoklás tudományával és mesterségével foglalkozik. Generációk sora tanulta a latint, és a retorikát az ő műveiből.

44 A retorika és a kommunikációelmélet Hogy a retorikának van mit mondania a jelen számára, annak ékes bizonyítéka a tananyagban már többször idézett Aczél Petra munkássága, aki könyveiben, tanulmányaiban a jelenkori kommunikációs és média jelenségek értelmezésénél gyakran használja a retorika tudományterületét. Kibédi Varga Áron meghatározása szintén a kommunikációval való rokonságot hangsúlyozza, definíciója szerint a retorika átfogó kísérlet minden emberi beszéd, azaz szóbeli közlés kodifikálására, szabályokba foglalására (Kibédi Varga 1998, 52).

45 A retorika kommunikációs modellje Arisztotelész a beszéd meghatározására három összetevőt sorolt fel. A beszéd három egységből tevődik össze: a beszédből, a beszéd tárgyából, és a beszéd címzettjéből, a beszéd célja tehát a hallgatóra irányul. Ez egy egyoldalú kommunikációs helyzet vázlata. A retorika kommunikációs modellje olyan közlésfolyamatot ír le, amelyben a metanyelvi és poétikai funkció a sikeres meggyőzésre irányul. A B de B és A között van kapcsolat, vagyis nem egyirányú a kommunikáció A B A klasszikus retorika a nyelvi üzenet meghatározottságára hét kérdőszóval (elementák) utal: qius ki; quid mi; ubi hol; quando- mikor; quibus auxiilis milyen segédeszközökkel; cur miért; quamodo hogyan. Ezek az összetevők határozzák meg a retorika tudománya szerint egy adott anyag témává formálását. A modern kommunikációtan az előbbiekből kiindulva tízre bővítette a kommunikáció meghatározó tényezőinek számát: ki, kinek, mit, miért, mikor, hol, hogyan (szóbanírásban), miképpen (milyen stílusban), kinek a jelenlétében, milyen körülmények között.

46 A retorika haszna Funkció Ókor Modern-kor Társadalmi berendezkedés demokrácia: egyenlő polgárok demokrácia: egyenlő polgárok A képesség társadalmi eloszlása minden polgár rendelkezik a jó beszéd képességével (érvelés, meggyőzés, megértés) nem mindenki rendelkezik a jó beszéd képességével Társadalmi színtér védbeszéd, politikai gyűlések bizonyos színtereken fontos Kommunikáció szintje elmondott és meghallgatott beszéd - élőszó főként a tömegkommunikáció eszköztárán keresztül csoportkommunikáció kommunikációs funkció meggyőzés meggyőzés, befolyásolás Kommunikációs jellegzetesség a kommunikáció a demokrácia feltétele üzenet túltengés, kommunikációs túlterheltség Társadalmi funkció Tanulási tevékenység a beszélni tudás képessége védelemként szolgál iskolában 4 évig házitanítót fogadva bizonyos szakmák képviselőinél előírás nem része az általános tanulási folyamatnak, bizonyos szakmák területe Állampolgári kötelesség a közéletben való részvétel csak ily módon biztosított a közéletben való részvétel a nagykorúsághoz van kötve Metafora meggyőzés A Rábeszélőgép

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Bevezetés a. Takács Judit.

Bevezetés a. Takács Judit. Bevezetés a kommunikációelméletbe Takács Judit 2016-17. őszi félév judtaka@gmail.com Bevezetés a kommunikációelméletbe Tematika I. A kommunikáció fogalmának értelmezései II. A kommunikáció kutatása, iskolák

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA Babeş Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 2012/2013-as tanév Dr. Vincze Hanna Orsolya adjunktus vincze.orsolya@polito.ubbcluj.ro BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Cambridge Business Design Academy

Cambridge Business Design Academy Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak

Részletesebben

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu 2015. ősz BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2 MIÉRT LESZ HASZNOS?

Részletesebben

Tantárgy adatlap Társadalom és lélektan

Tantárgy adatlap Társadalom és lélektan A tantárgy kódja: 7PE20NGKC4B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Society and Psychology A tanóra száma (Előadás szeminárium gyakorlat egyéb): Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

Bevezetés a kommunikációelméletbe

Bevezetés a kommunikációelméletbe Bevezetés a kommunikációelméletbe Takács Judit 2015-16. őszi félév Fogadó óra: H 9-10, Sz 9-10 (főép. 336) judtaka@gmail.com Bevezetés a kommunikációelméletbe Tematika: I. A kommunikáció fogalmának értelmezései

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010. Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

Bevezetés a kommunikációelméletbe 2.

Bevezetés a kommunikációelméletbe 2. Bevezetés a kommunikációelméletbe 2. Marshall McLuhan A világtörténelem kommunikációs korszakai: 1. Az orális kultúra korszaka 2. Az írásbeliség kora 3. Az elektronikus médiumok kora A kommunikáció fejlődése

Részletesebben

Tanegységlista (BA) 2016-tól fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) 2016-tól fölvett hallgatóknak Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2016-tól fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési-

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

i-1 Politikai tudáselméletek

i-1 Politikai tudáselméletek i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász

Részletesebben

Szerkesztő munkatársa Szerkesztő munkatársa

Szerkesztő munkatársa Szerkesztő munkatársa 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti

Részletesebben

A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA

A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA Németh Gergely munka és szervezetpszichológus Corporate Values Vezetési és Szervezetfejlesztési Tanácsadó Kft. Vállalkozó

Részletesebben

INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció

INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.

Részletesebben

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus Szabó Márton: Politikai tudáselméletek A Politikai tudáselméletek propedeutikai jellegű, bemutatja azokat a tudományos tradíciókat,

Részletesebben

Társadalmi és vizuális kommunikáció

Társadalmi és vizuális kommunikáció Nyomtatás Társadalmi és vizuális kommunikáció Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék TANTÁRGYI ADATLAP 0 I. Tantárgyleírás

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

2016-tól fölvett hallgatóknak

2016-tól fölvett hallgatóknak TANEGYSÉGLISTA (BA) SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPSZAK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SPECIALIZÁCIÓ 2016-tól fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:

Részletesebben

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Férfi 19 26% Nő 53 74%

Férfi 19 26% Nő 53 74% 72 válasz Összes válasz megtekintése Elemzések közzététele vizkult.tanszek.szeged@gmail.com Űrlap szerkesztése Összegzés Mi a nemed? Férfi 19 26% Nő 53 74% Mikor születtél? (évszám elegendő) 1971 1990

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Kommunikáció és médiatudomány alapszak (BA)

Kommunikáció és médiatudomány alapszak (BA) Kommunikáció és médiatudomány alapszak (BA) Érvényes 2008 szeptemberétől Félévek I. ALAPOZÓ MODUL NBB_FL008K2 Filozófiatörténet 2 2 2 K NBP_PS018K2 Pszichológiai elméleti alapok 2 2 2 K NBP_PS874K3 Szociálpszichológia

Részletesebben

Bevezetés a kommunikációelméletbe 4.

Bevezetés a kommunikációelméletbe 4. Bevezetés a kommunikációelméletbe 4. A jelek természetes jelek mesterséges jelek szimptómák szignálok szimbólumok 1 Pierce: jelfelosztás ikon Index szimbólum Pierce: jelfelosztás IKON hasonlóságon alapul:

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Szaktanárok a 21. században

Szaktanárok a 21. században Szaktanárok a 21. században Pedagógiai, pszichológiai kihívások és lehetőségek Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia 1 Vázlat Történeti áttekintés (2010 jan 2011 október) A szaktanárképzés lehetséges

Részletesebben

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.

Részletesebben

Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány szakirány től fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány szakirány től fölvett hallgatóknak Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány szakirány 2011-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista Kód BBN- Tanegység félév értékelés köt.vál. óraszám kredit előfeltétel

Részletesebben

Ügyvitel. B típusú tantárgyak

Ügyvitel. B típusú tantárgyak Ügyvitel Gyorsírás I. Gyorsírás II. Gyorsírás III. Gyorsírás IV. Gépírás I. Gépírás II. Gépírás III. Gépírás IV. Gyorsírástörténet Gyorsíráselmélet I. Gyorsíráselmélet II. 4 Jegyzőkönyv-vezetési ismeretek

Részletesebben

MINTATANTERV Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési (MA) szak

MINTATANTERV Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési (MA) szak MINTATANTERV Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési (MA) szak érték Kötelező alapozó ismeretek 1 Interdiszciplináris kommunikációkutatás BMEGT43M100 4/0/0/v/ 4/ Társadalomelmélet BMEGT43M101 4/0/0/v/

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Verbális és nem verbális kommunikáció Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu BME GTK Filozófia és Tudománytörténet

Részletesebben

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma

Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma Könyvek: Biedermann, Hans: Szimbólumlexikon. Budapest: Corvina, 1996. (301 B 63) Dhanjal, Beryl: Jelek és jelképek : múlt és jelen. Budapest: Ventus

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde Germanisztika (német) alapszakos képzés A Miskolci Egyetem Német Nyelv-és Irodalomtudományi Tanszékén Tájékoztató Germanisztika, német alapszakos bölcsész képzésről a Miskolci Egyetemen SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning CB3063 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Spanyol Ágnes tanársegéd-gyakornok SP A tréning

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

RETORIKA A PEDAGÓGUS- KÉPZÉSBEN

RETORIKA A PEDAGÓGUS- KÉPZÉSBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 RETORIKA A PEDAGÓGUS- KÉPZÉSBEN Dr. habil. Aczél Petra Katalin Budapesti Corvinus Egyetem petra.aczel@uni-corvinus.hu

Részletesebben