Kommunikáció I. Dr. Móré Mariann

Átírás

1 Kommunikáció I. Dr. Móré Mariann

2 Népszerűsítő összefoglalás Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését.

3 Az állati kommunikáció Jeleket bocsátanak ki, melyben azt fejezik ki, milyen élettani állapotban vannak. A jelekkel nem közölni akarnak valamit, mint az ember, hanem belső parancsoknak engedelmeskednek. Szagok (jók vagy sem?)

4 Az emberi kommunikáció Biológiai Társadalmi információátadás

5 Biológiai kommunikáció Ösztönös, tudattalan jelzések, olyanok, amelyek az ember öntudatlan érzelmi állapotát hivatottak kifejezni. Az izgalom a szégyen jelei az arcon, félelem, láz.

6 Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció: - minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik. - felöleli két ember kapcsolatát, - a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást, - és a társadalmi intézmények között zajló információcserét.

7 Kommunikáció:= Közlések útján történő kölcsönhatás és kölcsönös cselekvés, amely az embernek a létre, az értékekre, a viszonyokra vonatkozó fogalmaival kapcsolatos.

8 A kommunikáció általános sémája: ADÓ KÓDOLÁS CSATORNA DEKÓDOLÁS VEVŐ

9 A közvetlen emberi kommunikáció modellje: Kommunikátor: az információ elindítója, akitől az üzenet származik, s aki a kódolást végzi Címzett: akinek az információt szánták, aki a közleményt észleli, s a kód ismeretében megfejti az üzenetet Üzenet: az a tartalom, amely még csak a fejünkben született meg, és amelyet egy kód, egy jelrendszer segítségével meg kell formálnunk, közleménnyé kell alakítanunk Kód: a közleményt kifejező nyelv vagy jelrendszer elemei és szabályai, amelyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek

10 A közvetlen emberi kommunikáció modellje: Közlemény: a kódolt üzenet, a megformált információ (Fázom: mondhatom, vagy gesztusokkal közölhetem) Csatorna: az információ továbbításának eszköze, az a közeg, amelyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a címzetthez. Zaj: a külső zavaró hatásokat zajnak nevezzük, elnyomhatja az információ adását és vételét Szituáció és kontextus: a szituáció függ a kommunikáló felek viszonyától, a kommunikáció helyétől, a két fél szerepétől, stb. A kontextus ennél tágabb társadalmi összefüggést jelöl, amelybe beszédhelyzet, a szituáció be van ágyazva.

11 A közvetlen kommunikáció csatornái: Verbális (nyelvi) Nonverbális Metakommunikáció

12 Verbális (nyelvi) kommunikáció A kommunikációs csatornák közül a legbonyolultabb kódja a verbális információcserének van. A nyelv hangzó formája a beszéd, írott formája a szöveg. A nyelv nem maga a valóság, csak annak jele, (a közlő és címzett sokszor ugyanazt a szót más jelentéssel, értelemmel, sőt érzelmi értékkel használja, látja el)

13 Nonverbális kommunikáció Ismétlés Ellentmondás Helyettesítés Kiegészítés Hangsúlyozás Viszonyítás és szabályozás

14 Metakommunikáció A kommunikáció e sajátos szintje elvont jelentéstartalmat közvetít, amely mintegy a nyilvánvaló, énből eredő verbális közlési szint mögött helyezkedik el.

15 A nyelv feladata biztosítsa a társadalmi tudat folyamatosságát segítségével képes az emberiség tudását átörökíteni szolgálja az emberek kommunikációját, társadalmi érintkezését (beszéd a nyelv eszközrendszere)

16 A nyelvek keletkezése A monogenezis (mono = 'egy'; genezis = 'eredet') elmélete szerint a nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek. (Biblia, Bábel tornya) A poligenezis (poli='sok') elmélete ellentétesen képzeli el a nyelv keletkezését, miszerint az emberi hordák a Föld több pontján alakultak ki, így a nyelvük is többféle volt

17 Az írás keletkezése Rováspálcák Az emlékezet felfrissítését szolgálják. kölcsönadott értékeket, adósságokat tartották nyilván úgy, hogy az összeg nagysága a botra kerülő bevágások (rovások) módjából és számából derült ki.

18 Az írás keletkezése Hírnökbot titkos üzenetek küldése ausztráliai őslakosok

19 Az írás keletkezése A kipuk csomós fonalak statisztikák

20 Az írás keletkezése Tulajdonjegy (billog) Állattenyésztéssel foglalkozó népek A leggyakoribb jelek közé tartoztak a madárláb, kereszt, kör, csillag, sarló, kehely, szív.

21 Az írás keletkezése A Kr. e. IV. század végén Mezopotámiában

22 Az írás keletkezése Kr.e. IV. Egyiptom

23 A nyelvi kommunikáció funkciói: Kifejező (expresszív) funkció: az üzenet legfontosabb feladata, hogy kifejezze a kommunikátor érzelmeit, akaratát, indulatait Felszólító (konatív) funkció: az üzenet címzettje számára az a fontos, amit az üzenet sugall, azaz a cselekvésre, állásfoglalásra, érzelmi, gondolati megnyilvánulásra való felszólítás Tájékoztató (referenciális) funkció: a kommunikáció során a valóságra vonatkozó információkat, adatokat, észrevételeket közvetítünk társainknak Esztétikai funkció: a közlemény lehet megformált, igényes, többjelentésű, stb.

24 Elméleti megközelítés Információelméleti megközelítés: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki. (kommunikáció a gépekben és gépi rendszerekben továbbadott információ is)

25 A közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége a kollektív tudatban a kommunikáció mindig társadalmilag adott viszonylatban történik

26 A kommunikáció tényezőinek taxonómikus modellbe sorolása A kommunikációs tartalom változói A kód A kommunikáció szituációja A kontextusban (szövegösszefüggésben) elfoglalt helytől való függés A kommunikáló személyiség A kommunikáció címzettje, befogadója

27 A társadalmi kommunikáció szociológiai megközelítése Normák A szerep A kultúra A státusz

28 A szerep Pervazív szerepek (nem, életkor) Családi (és rokonsági) szerepek Organizációs vagy foglalkozási szerepek Szituációs vagy "passzazsér" szerepek A privátszféra szerepei

29 A kommunikáció dinamikai törvényszerűségei A kommunikáció szükségszerű A reciproitás (kölcsönösség) elve A kommunikáció többcsatornás A kommunikáció vagy egyenrangú, vagy egyenlőtlen A kommunikáció szükséglet Hírközlő és befolyásoló tendencia

30 A kommunikáció általános sémája ADÓ KÓDOLÁS CSATORNA DEKÓDOLÁS VEVŐ Az újságírók vagy a műsorkészítők tartósan az adó szerepét veszik fel, és a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg a vevő szerepébe kerül

31 Tömegkommunikáció és szociálpszichológia A tömegkommunikáció: egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között, melyben a közlemény adója, legyen az egyén vagy intézmény, tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest

32 Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció feltétele: az ipari forradalom a tömegtermelés urbanizáció A középkor tömegei csak korlátozottan voltak alkalmasak a tömegkommunikáció befogadói szerepére ( írástudatlanság).

33 Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció ipari jellegű információtermelési folyamat: A befogadói oldal: az ipari forradalom által létrehozott, bizonyos elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet. A gyártó oldal: az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel megfigyelve és megteremtve a befogadói igényeket, melyeket a termék majd ki fog elégíteni.

34 A tömegkommunikáció szociológiai szemlélete tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság, ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka, ipari folyamatként szervezett gyártás technológia (nyomda, stúdió), piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció (rászoktatás a termékre), különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám, előfizetés stb.), a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem maradhat kívülálló.

35 LASSWELL (1948) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk: Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában az alkotó elemzése Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése Milyen csatornák felhasználásával?: a tömegkommunikációs eszköz elemzése Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt hatásának elemzése

36 További kérdések (Gálik 2000) Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai elemzése Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz működésének elemzése Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak elemzése

37 A tömegkommunikáció funkciói tájékoztatás-tájékozódás (hírek, adatok képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése) vita-eszmecsere (közérdekű kérdésekben a megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala) szocializáció (részvétel a társadalmi normák, magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában) kultúra-oktatás (kulturális és művészi ismeretek terjesztése) szervezés-mozgósítás (rendkívüli állapot esetén)

38 A tömegkommunikáció folyamata A tömegkommunikációs folyamatok: a mindennapi kommunikáció jellegzetességeit mutatják, a társadalom kommunikációs rendszerén belül a kifejezésben szereplő tömeg, mint a nemzetet alkotó emberek összessége jelenik meg,

39 A tömeg kifejezés kettős jelentése A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket A szétsugárzott üzenetek: a fogyasztási cikkekhez hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített, professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, Az információk a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.

40 A tömegkommunikáció jellegzetességei Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét. A feladó: centrális helyzetben van a címzettekhez képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez) A tömegesség: társadalmi feszültségszabályozó szerep

41 Tömegkommunikációs eszközök A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai sajátos árucikként jelennek meg a kereskedelmi piacokon, melyeket a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak. Ezeket a termékeket a tömegkommunikáció közvetítő eszközök a média segítségével jutatja el a társadalom tagjaihoz.

42 Tömegkommunikációs eszköz Sajtó, rádió, televízió? Ipari televízió? Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.

43 A társadalom és a média közötti kapcsolat A média a társadalmi változások oka vagy okozója? Médiaközpontú szemlélet: a médiumok a társadalmi változások elsődleges mozgatói Társadalomközpontú szemlélet: a médiumokat a társadalmi változások alakítják.

44 Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka október 30. a dátum jelentősége a marslakók leszálltak New Jersey-ben az emberek az utcákra rohantak többen állították, hogy látták az idegeneket

45 Van-e és mekkora hatása a médiának? az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk, egy reklám miatt veszünk meg valamit, számtalan módon reagálunk a médiahírekre, az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha médiabeli ábrázolásukat másolnák

46 TERESTYÉNI (2002 ) A tömegkommunikációs eszközöknek fontos, de nem kizárólagos szerepet tulajdonít a társadalmi tematizáció folyamatában Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezeténe alakításához Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel

47 GERBNER (2002) Kultivációs elmélet: a televízió szerepe a mindennapi életben: helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit gyerekek számára a televízió a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása

48 A média elkerülhetetlen hatása A média: részese a társadalmi és kulturális eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.

49 A média elkerülhetetlen hatása A hatás erőssége: szorosan összefügg azzal a társadalmi-szociális közeggel, amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él. azok a tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének mindennapi tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket

50 A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik. Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.