A Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Átírás

1 9482 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá A Korány 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelete a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalazásáról A Korány az állatok védelérõl és kíéletérõl szóló évi XXVIII. törvény 49. -a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelerõl szóló évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalazás alapján az Alkotány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában eghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet alkalazási köre a kedvtelésbõl tartott állatok tartására és forgalazására terjed ki. (2) E rendelet alkalazásában a) kedvtelésbõl tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül inden olyan állat, aelyet ne kizárólag tudoányos kutatás, állati eredetû terék elõállítása, igavonás, teherhordás, terészetvédele, géntartalékvédele és eb és acska kivételével közcélú beutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalaznak, továbbá az az állat, aelyet ás kedvtelésbõl tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valaint a ne gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat; b) állatkereskedés: kedvtelésbõl tartott állat kereskedeli tevékenység keretében történõ forgalazása, kivéve a kizárólag saját álloányból szárazó kedvtelésbõl tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyérõl közvetlen értékesítés keretében történõ forgalazását. 2. (1) Kedvtelési célra ne tartható és ne forgalazható olyan állat, aelynek tartása az adott faj fennaradását veszélyeztetheti. (2) A védett állatfajok védelére, tartására, hasznosítására és beutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban eghatározott rendelkezések az irányadóak. (3) Az állatok védelérõl és kíéletérõl szóló évi XXVIII. törvény (a továb biak ban: Ávtv.) 24/F. -ának hatálya alá tartozó, az ország õshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szepontból veszélyes állatfajok listáját az 1. száú elléklet tartalazza. Állatforgalazásra vonatkozó szabályok 3. (1) Kedvtelésbõl tartott fõelõs ne forgalazható. (2) Ebet forgalazni, illetve tulajdonjogát forgalazásnak ne inõsülõ ás ódon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bõr alá ültetett ikrochip) történõ egjelölése után lehet. Aennyiben a jelölésre használt transzponder ne felel eg a ISO-szabványnak vagy a ISO-szabvány A. ellékletének, az állattartónak a hatósági ellenõrzés idõpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt. 4. (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel ûködtethetõ. (2) Állatkereskedés akkor ûködtethetõ, ha az állatkereskedés a) az álloány ellátására agánállatorvossal szerzõdést kötött, b) rendelkezik jóváhagyott ûködési szabályzattal, valaint c) biztosítani tudja az e rendeletben eghatározott tartási körülényeket. (3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kéreleben eg kell jelölni, illetve ahhoz ellékelni kell: a) veszélyes állat, illetve a vadon élõ állat- és növényfajok száára kereskedelük szabályozása által biztosított védelérõl szóló, deceber 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továb biak ban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az elõsök kivéve rágcsálók és nyulak esetében az értékesíteni kívánt állatfajok egnevezését és egyedszáát, b) az ellátó állatorvossal kötött szerzõdés egy példányát, c) a kereskedésnek a ûködési szabályzatát (a továb biak ban: az állatkereskedés ûködési szabályzata), aely tartalazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenõrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a teteek tárolására és ártalatlanítására, a takarításra, a fertõtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédeli elõ írások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó elõ írásokat.

2 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá 9483 (4) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kereskedés helye szerint ille té kes kerületi hivatala (a továb biak ban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés ûködési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt. 5. A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkaloal az állatkereskedésben hatósági ellenõrzést végez. 6. (1) Forgalazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzõkönyvben az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján forgalazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalazó köteles tájékoztatni a vevõt a helyszíni jegyzõkönyvben foglalt állatorvosi leletrõl és véleényrõl. (2) A külön jogszabály szerint eghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésbõl tartott állat ne forgalazható. (3) Aennyiben a kedvtelésbõl tartott állat tartásáról, tenyésztésérõl, jelölésérõl, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott eghatározott rendelkezéseknek eg fele lõen tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valaint egjelölt állat hozható forgaloba. 7. (1) Ne forgalazható az az állat, a) ely szülõjének gondoskodása nélkül ne képes önálló életre, b) elynek utódai ne képesek önálló életre, kivéve, ha a szülõt és utódokat együtt értékesítik. (2) Az (1) bekezdésben szereplõ tilalo ne vonatkozik a kizárólag ás állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire. 8. (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalazásakor át kell adni a vevõ részére a) a 338/97/EK rendeletben, illetve b) a Washingtonban, árcius 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nezetközi kereskedelérõl szóló Egyezény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban eghatározott esetekben az elõírt szárazási igazolást, tenyésztõi bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt. (2) Aennyiben jogszabály a kedvtelésbõl tartott állatfaj esetében kötelezõ iunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalazható, ha az állat rendelkezik az életkorának egfelelõ igazolt kötelezõ iunizálással. 9. (1) A forgalazásra szánt állat fajának agyar és tudoányos egnevezését, a fajta egjelölését, ha isert az egyed neét és korát, valaint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekrõl, bizonyítványokról, illetve egyéb dokuentuokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történõ forgalazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni. (2) Az állat forgalazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben eghatározott adatokat, valaint a 2. száú elléklet szerinti írásos dokuentuokat. 10. (1) Veszélyes állat csak azon szeély részére forgalazható, valaint állatforgalazásnak ne inõsülõ ódon annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély ásolatát átadja a forgalazó, illetve az átruházó részére. (2) A veszélyes állat forgalazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy ásolatát köteles az átruházást köve tõen 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére egküldeni, valaint egy ásik példányát 5 évig egõrizni. 11. (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülényeire és a velük való bánásódra a ban eghatározottakat is alkalazni kell. (2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos ódon úgy kell elhelyezni, hogy nyugaluk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen. (3) Az állatkereskedésben a takarány- és víztartalékokat, valaint a tiszta alot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertõzésektõl és szennyezésektõl.

3 9484 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá (4) Állatkereskedés esetében veszélyes állatok kivételével a kedvtelésbõl tartott állatok iniális elhelyezési feltételeit a 3. száú elléklet tartalazza. (5) Kedvtelésbõl tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történõ forgalazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülényeire vonatkozó rendelkezéseket. 12. A 2. (1) bekezdésében, a 3. -ban, a ban, a 9. (2) bekezdésében, a 10. (1) bekezdésében, a 11. -ban, valaint a ban foglalt elõ írásokat a kedvtelésbõl tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történõ forgalazására is alkalazni kell. A kedvtelésbõl tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásódra vonatkozó rendelkezések 13. Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelezõ iunizálásra vonatkozó indenkori adatokkal és dokuentuokkal, egyedi tartós egjelöléssel rendelkezõ állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokuentuokkal is. Aennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokuentuokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), ha isert az egyed neérõl és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges iniális iseretekrõl. 14. (1) Az állatok száára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának egfelelõ inõségben, ennyiségben és lehetõség szerint az adott faj terészetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalazkodó idõközönként kell biztosítani. (2) A kedvtelésbõl tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetõvé tegye annak terészetes viselkedését, ugyanakkor a környezõ lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. (3) A kedvtelésbõl tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkaloal ellenõrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok egfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valaint állandó zajban állatot tartani ne szabad. (4) A kedvtelésbõl tartott állat tartási helyének olyan éretûnek kell lennie, hogy az állat fajára jellezõ ozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a ozgási igény az állat ozgatása útján is kielégíthetõ, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási ódra, aely lehetõvé teszi az állat kedve szerinti ozgását. (5) Tilos a) ebet tartósan 10 -nél kisebb területen, b) ebet tartósan 4 -nél rövidebb eszközzel kikötve, c) gerinces állatot kör alapú kalitkában, d) gerinces állatot göb alakú akváriuban tartani. (6) Ebek csoportos tartása esetén száukra egyedenként legalább 6 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Ne inõsül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig. (7) Aennyiben ebet futólánccal vagy ahhoz hasonló elven ûködõ szerkezettel kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege ne lehet kevesebb 5 -nél, valaint a futó rész ne lehet rövidebb 3 -nél. (8) A csoportosan tartott állatok esetében hacsak az adott fajra vonatkozó tudoányosan elfogadott iseretekbõl ás ne következik a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy indegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy idõben hozzáférjen az etetõ-, itató-, fürdõ-, pihenõ-, illetve búvóhelyhez. (9) A talajszinten élõ állatok hálós aljzaton ne tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet. (10) A ne kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülõrudat kell elhelyezni, aelyek érete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és terészetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni. (11) Az akváriuot, aelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy ás arra alkalas tárggyal kell lefedni, illetve az akváriu olyan értékben tölthetõ fel vízzel, hogy a vízszint és az akváriu felsõ peree közti távolság alkalas legyen a hal kiugrásának egakadályozására. (12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésbõl tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.

4 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá 9485 (13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történõ rögzítésére kizárólag nyakörv vagy há használható oly ódon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse. (14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valaint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés ne terjed ki az állatenhelyekre. 15. (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék ás állatok kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élõ egyedek, illetve az eber biztonságát. (2) Különbözõ fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt az (1) bekezdésben leírtak figye lebe véte lével, ha az állatok egyás testi épségét ne veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi egterhelést egyik fajhoz tartozó egyed száára se okoz, továbbá ha inden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugaloban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésû állatokat tilos ás állatokkal együtt tartani. 16. (1) A kedvtelésbõl tartott állatokkal kíéletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalat, szenvedést, illetve félelet okozni ne szabad. (2) A kedvtelésbõl tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figye lebe venni, b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) eg fele lõen olyan takaránnyal ellátni, aely annak jólétét szolgálja. (3) A kedvtelésbõl tartott állat tartójának eg kell akadályozni azon állatok szaporodását, aelyeken olyan küllei, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elõ, elyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve. (4) Reklá, beutatás, illetve a figyele felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, ûködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben eghatározott tartási feltételek ellett tartható. 17. (1) Belterület közterületén kivéve az ebek futtatására kijelölt területet ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan szeély vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb se ás állatot, se ebert harapásával ne veszélyeztethessen. (3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében ha külön jogszabály a szájkosár használatát ne írja elõ kizárólag az egyed jellezõen agresszív agatartásának iserete esetén kell. Áteneti és záró rendelkezések 18. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) Az 1 17., a 19., , valaint az 1 3. száú elléklet július 1-jén lép hatályba. (3) Az Ávtv. 48/B. -a szerinti adatokat az állattartó október 31-ig köteles bejelenteni a területileg ille té kes környezetvédeli, terészetvédeli és vízügyi felügyelõségnek. (4) E rendelet hatályba lépésekor agánháztartásban ár tartott állat vonatkozásában a 14. (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek deceber 31-ig kell egfelelni. 19. A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és ûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Kor. rendelet 15. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Az Ávt a (6) bekezdésének alkalazásában a Korány kereskedeli hatóságként a kerületi hivatalt jelöli ki. 20. (1) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Kor. rendelet 1. -ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalazásában] g) állatvásár: olyan idõszaki értékesítési hely ideértve az állatbörzét és az állatárverést is, ahol ne kizárólag egy állattartási helyrõl szárazó élõ állatot ide ne értve a fogyasztási célra szánt halat és ás hasznos vízi állatot árusítanak. (2) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Kor. rendelet 5. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az (1) bekezdés szerinti agánszeély a tulajdonát képezõ élõ állatot állatvásáron alkaloszerûen értékesítheti.

5 9486 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá 21. (1) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 13. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Autoatából ne értékesíthetõ neesfébõl készült ékszer, díszûáru és egyéb tárgy, szeszes ital, élõ állat, valaint szexuális terék. (2) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 14. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Mozgóbolt útján élõ állat, neesfébõl készült ékszer, díszûáru és egyéb tárgy ne forgalazható. (3) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 17. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 17. (1) Csoagküldõ kereskedele útján a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésbõl tartott állat ne forgalazható. (2) Ha a csoagküldõ kereskedõnek a szeélyes adatok védelérõl, valaint a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény értelében az adatvédeli nyilvántartásba be kell jelentkeznie, a csoagküldõ kereskedõ a külön jogszabályban elõírt tájékoztatási követelényekben elõírtakon túl köteles a terék isertetõjében, illetve a terékrõl szóló tájékoztatóban feltüntetni az adatvédeli nyilvántartási száát. (4) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 18. -a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ne forgalazható üzleten kívüli (házaló) kereskedele útján] d) élõ állat, növényi szaporítóanyag, 22. A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 10. -ának (5) bekezdésében a 2. elléklet szövegrész helyébe a 4. elléklet szöveg lép. 23. Hatályát veszti a kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 3. -ának (2) bekezdésében a ha a külön engedély iránti kérele a 3. ellékletben eghatározott terékre vonatkozik, e terék tekintetében a ûködési engedélyrõl szóló jogerõs határozatával együtt szövegrész, és az 5. ellékletének 13. pontjában a szeszesital kivételével szövegrész, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Kor. rendelet 5. -ának (1) bekezdésében az az (1) bekezdésben eghatározott terékek kivételével szövegrész. 24. Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, deceber 12-i 2006/123/EK európai és parlaenti irányelv 9. és 16. cikkének való egfelelést szolgálja. 25. A rendelet tervezetének a ûszaki szabványok és szabályok, valaint az inforációs társadalo szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén inforációszolgáltatási eljárás egállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlaenti és tanácsi irányelvvel ódosított június 22-i 98/34/EK európai parlaenti és tanácsi irányelv cikkében elõírt egyeztetése egtörtént. Bajnai Gordon s. k., iniszterelnök 1. száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez Az ország õshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szepontból veszélyes fajok A. Halak 1. Aurgéb (Perccottus glehni), 2. Kígyófejû halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja, B. Kétéltûek 1. Aerikai ökörbéka (Rana catesbeiana), 2. Keleti unka (Bobina orientalis),

6 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá 9487 C. Hüllõk 1. Aligátorteknõs (Macrocleys teinckii) 2. Díszes ékszerteknõs (Chryseys picta) 3. Keselyûteknõs (Chelydra serpentina) 4. Vörösfülû ékszerteknõs (Tracheys scripta elegans) a 15 c-nél kisebb páncélhosszúságú példányok D. Madarak Halcsontfarkú réce (Oxyura jaaicensis) E. Elõsök 1. Aerikai nyérc (Mustela vison) 2. Észak-aerikai osóedve (Procyon lotor) 3. Kanadai hód (Castor canadensis) 4. Kanadai vörösókus (Taiasciurus hudsonicus) 5. Közönséges szkunk (Mephitis ephitis) 6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) 7. Nutria (Myocastor coypus) 8. Szürke ókus (Sciurus carolinensis) 2. száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez A 9. (2) bekezdése szerinti írásos dokuentuok 1. A kötelezõ iunizálásra vonatkozó adatok és dokuentuok. 2. Egyedi tartós egjelöléssel rendelkezõ állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokuentuok. 3. Az állatfaj a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család tartásának iniális feltételeit, annak eberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalait tartalazó írásos isertetõ. Az írásos isertetõnek tartalaznia kell indazokat az isereteket, aelyek az állat egészségének és jólétének, valaint a tartó szeély egészségének biztosításához szükségesek. Az írásos isertetõ iniális tartali eleei a következõk: a) az állat faja és tudoányos neve, b) az állat nee, aennyiben ez külsõ jegyek vagy egy egyszerû vizsgálat alapján egállapítható, c) a faj szárazási országa és terészetes elõfordulási helyei, d) a fajra jellezõ kifejlett kori éret, e) a fajra jellezõ elérhetõ életkor, f) a fajra terészetes körülények között jellezõ aktivitás és szociális szervezõdés, g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni, h) hogyan lehet az állat hely, klía, fény és egyéb igényeit kielégíteni, i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni, j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan egoldani, k) bárely betegség, aire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni, l) az e rendelet szerinti iniális tartási követelények, ) az állat ilyen veszélyt és egészségügyi ártalat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet egelõzni. 3. száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez A kedvtelésbõl tartott állatok iniális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben Aennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt a) teknõs esetében egyenes vonalban a páncél elejétõl a végéig, b) ás állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig) kell érni.

7 9488 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá A. Madárpókok Madárpókok (Theraphosidae) fán lakó fajok Madárpókok (Theraphosidae) talajlakó fajok Terráriu érete (hosszúság szélesség agasság) Hosszúság: 2 az állat lábfesztávolsága, Szélesség: 2 az állat lábfesztávolsága, Magasság: 3 az állat lábfesztávolsága, de iniu c Hosszúság: 2 az állat lábfesztávolsága, Szélesség: 2 az állat lábfesztávolsága, Magasság: 1 az állat lábfesztávolsága, de iniu c B. Halak 1. A halakat életódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriui egységekben, recirkulációs vízrendszerekben kell elhelyezni, elynek eleei technikai egoldás függvényében a beutatási célt szolgáló akváriu, a kiegyenlítõ tartály, a szûrõegység a keringtetõ szivattyúval és a csõrendszer. 2. A beutatási célt szolgáló akváriu víztérfogata ne lehet kevesebb tengervizes akváriu esetén 100 liternél. A beutatási célt szolgáló akváriu térfogatának a teljes vízrendszer térfogatának legalább 70%-ának kell lennie. 3. Az egy-egy akváriui egységben axiálisan elhelyezhetõ halennyiséget az alábbiak szerint kell kiszáítani: A beutatási célt szolgáló akváriu (A) és a kiegyenlítõ tartály (B) literben száított térfogatának összegéhez hozzá kell adni a szûrõrendszer által elõállított tisztított víz literben száított ennyiségét [szûrõegység (C) és a csõrendszer (D) literben száított összes víztérfogata egszorozva a szûrõrendszer óránkénti forgatási rátájával (T) egyenlõ az összes literben száított hasznos víztérfogattal]. Az így kapott értéket el kell osztani a következõ táblázatban eghatározott 1 c halra jutó víztöeg értékkel. Az eredény a edencébe telepíthetõ halak összes testhosszát (L) adja c-ben. Képletben: A B ( C D) T L E I. Édes- és brakkvízi halak A halak testhossza 1 c halra jutó víztöeg literben egadva (E) c-ig c-t eghaladótól 100 c-ig c-t eghaladó 15 II. Tengeri halak A halak testhossza 1 c halra jutó víztöeg literben egadva (E) c-ig c-t eghaladótól 100 c-ig c-t eghaladó 60 C. Fán és talajon élõ kétéltûek Állat hossza farkos kétéltûek c Állat hossza farkatlan kétéltûek c Miniális terület Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Miniális agasság 1. 5-ig 2,5-ig 0,09 0,009 0, t eghaladótól 10-ig 2,5-t eghaladótól 5-ig 0,12 0,015 0, t eghaladótól 15-ig 5-t eghaladótól 7,5-ig 0,15 0,05 0, t eghaladótól 20-ig 7,5-t eghaladótól 10-ig 0,2 0,07 0, t eghaladó 10-t eghaladó 0,25 0,12 0,3

8 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá 9489 D. Fél vízi kétéltûek Állat hossza farkos kétéltûek c Állat hossza farkatlan kétéltûek c Miniális terület 1 Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Miniális agasság Miniális vízélység ig 5-ig 0,15 0,015 0,3 0, t eghaladótól 5-t eghaladótól 0,2 0,05 0,3 0,1 15-ig 7,5-ig t eghaladó 7,5-t eghaladó 0,25 0,07 0,3 0,15 1 Aibõl 1/3 rész száraz, 2/3 rész víz. E. Vízi kétéltûek Állat hossza farkos kétéltûek c Állat hossza farkatlan kétéltûek c Miniális vízfelület Egy állatra jutó iniális vízfelület csoportos tartásnál Miniális vízélység ig 5-ig 0,09 0,009 0, t eghaladótól 15-ig 5-t eghaladótól 7,5-ig 0,12 0,025 0, t eghaladótól 20-ig 7,5-t eghaladótól 10-ig 0,25 0,04 0, t eghaladótól 40-ig 10-t eghaladótól 20-ig 0,3 0,085 0, t eghaladó 20-t eghaladó 0,4 0,17 0,3 F. Fán- és sziklán élõ gyíkok Gyík hossza c Miniális terület Még ne ivarérett állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Ivarérett állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Miniális agasság ig 0,12 0,015 0,03 0, t eghaladótól 50-ig 0,2 0,04 0,1 0, t eghaladó 1,0 0,3 0,5 1,0 G. Talajon élõ gyíkok Gyík hossza c Miniális terület Még ne ivarérett állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Ivarérett állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Miniális agasság ig 0,16 0,02 0,08 0, t eghaladótól 50-ig 0,3 0,05 0,15 0, t eghaladó 0,6 0,2 0,3 0,3 H. Talajon élõ kígyók Kígyó hossza c Miniális terület Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Miniális agasság ig 0,03 0,015 0, t eghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0, t eghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0, t eghaladótól 200-ig 0,4 0,5 0, t eghaladó 1,5 1 0,7

9 9490 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá I. Fán élõ kígyók Kígyó hossza c Miniális terület Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Miniális agasság ig 0,03 0,015 0, t eghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0, t eghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0, t eghaladótól 175-ig 0,4 0,37 0, t eghaladó 1 0,5 1 J. Szárazföldi és fél vízi teknõsök Teknõs hossza c Miniális terület Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Miniális agasság ig 0,09 0,015 0, t eghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0, t eghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0, t eghaladó 1 1 0,5 K. Vízi teknõsök Teknõs hossza c Miniális vízfelület Egy állatra jutó iniális vízfelület csoportos tartásnál Miniális vízélység ig 0,09 0,015 0, t eghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0, t eghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0, t eghaladó 1 0,5 0,35 L. Madarak A tartási terület szélessége a adár hosszánál, illetve szárnyfesztávolságánál legalább kétszer nagyobb kell, hogy legyen, de iniu 35 c. Madár hossza c Miniális terület Egy adárra jutó iniális terület csoportos tartásnál Leghosszabb oldal iniális érete Miniális agasság ig 0,15 0,03 0,4 0, t eghaladótól 20-ig 0,2 0,04 0,6 0, t eghaladótól 45-ig 0,5 0,1 1,0 0, t eghaladó 2,0 1,0 2,0 1,8 M. Rágcsálók Állat faja Miniális terület Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Legrövidebb oldal iniális hossza Miniális agasság 1. Tengerialac 0,15 0,05 0,4 0,25 2. Aranyhörcsög 0,09 0,015 0,25 0,2 3. Törpehörcsög 0,09 0,015 0,2 0,2 4. Csincsilla, ókusok 0,4 0,2 0,4 0,7 5. Degu 0,3 0,15 0,4 0,4 6. Patkány 0,18 0,03 0,3 0,3 7. Futóegér és egyéb egerek 0,2 0,04 0,25 0,2

10 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 27. szá 9491 N. Nyulak Fajta érete (töeg kg) Miniális terület Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Legrövidebb oldal iniális hossza Miniális agasság 1. 3-t el ne érõ 0,5 0,25 0,5 0, tól 5-ig 0,7 0,35 0,6 0, t eghaladó 0,9 0,45 0,7 0,7 O. Görény Miniális terület Egy állatra jutó iniális terület csoportos tartásnál Legrövidebb oldal iniális hossza Miniális agasság 0,5 0, A Korány 42/2010. (II. 26.) Kor. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelérõl szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Kor. rendelet, valaint a közötti idõszakra vonatkozó Nezeti Kiosztási Terv kihirdetésérõl, valaint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Kor. rendelet ódosításáról Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelérõl szóló évi XV. törvény 20. (5) bekezdés a), c), d) és e) pontjában kapott felhatalazás alapján, az Alkotány 35. (1) bekezdés b) pontjában egállapított feladatkörében eljárva, a Korány a következõket rendeli el: 1. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelérõl szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Kor. rendelet (a továb biak ban: Üht. vhr.) a 2. -t köve tõen a következõ alcíel és 2/A. -sal egészül ki: A kibocsátási egység kereskedeli rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó létesítényekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség 2/A. (1) E rendelet 8. ellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítény üzeeltetõje a as évekre vonatkozóan a tüzelõanyag-felhasználás és a technológiai adatok alapján kiszáítja az erre az idõszakra vonatkozó üvegházhatású gáz kibocsátási adatokat, és azokat április 30-ig a környezetvédeli hatóságnak elektronikus adathordozón vagy elektronikus levélben benyújtja. A kibocsátási adatokhoz ellékelni kell az azok kiszáításához felhasznált dokuentuokra, adatokra és az alkalazott száítási ódszerre vonatkozó tájékoztatást. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kibocsátási adatok azért ne állapíthatók eg, ert az azok kiszáításához szükséges adatok ne állnak az üzeeltetõ rendelkezésre, az üzeeltetõ az erre vonatkozó nyilatkozatát április 30-ig egküldi a környezetvédeli hatóságnak. (3) Ha a környezetvédeli hatóság egállapítja, hogy a benyújtott adatok egalapozottak, június 30-ig egküldi azokat az Európai Bizottságnak (a továb biak ban: Bizottság). 2. Az Üht. vhr a helyébe a következõ rendelkezés lép: 11. (1) Azok az üzeeltetõk, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépõ tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésentes kiosztását az e jogosultságot egalapozó eseény évének deceber 1-jétõl az azt követõ év január 5-ig, utána pedig évente a tárgyév deceber 1-jétõl a tárgyévet követõ év január 5-ig kérhetik a inisztertõl. Ezen határidõk elulasztása jogvesztõ.