AZ ERM II MŰKÖDÉSE ÉS TAPASZTALATAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ERM II MŰKÖDÉSE ÉS TAPASZTALATAI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány AZ ERM II MŰKÖDÉSE ÉS TAPASZTALATAI Készítette: Szakács Zsófia Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Előzmények... 5 I. 1. A monetáris együttműködés kezdeti jelei... 5 I. 2. Az Európai Monetáris Rendszer... 9 I. 3. A Delors- jelentés I. 4. A Maastrichti Szerződés I. 5. A Gazdasági és Monetáris Unió II. Az ERM II. rendszer jellemzői és működése II. 1. Az EMS-válság II. 2. Az ERM II. rendszer intézményi keretei II Az árfolyamrendszerek fajtái II Az ERM II. létrejötte II Az ERM és az ERM II. összehasonlítása II Az új árfolyam-mechanizmus jellemzői II. 3. Az ERM II. tagság érvei, ellenérvei II. 4. Az ERM II. rendszerbe való belépés kérdései III. Az ERM II. rendszer tapasztalatai III. 1. Alkalmazandó árfolyamrendszer az EMU- csatlakozás előtt III A Balassa-Samuelson-effektus III. 2. Az ERM II. jelenlegi tagjai III Észtország III Lettország III Litvánia III Dánia IV. Magyarország és a GMU IV. 1. Árfolyamrendszerek Magyarországon IV. 2. Magyarország és a maastrichti konvergencia-kritériumok IV. 3. Milyen előnyökkel jár az euró bevezetése? Összegzés Ábrajegyzék Irodalomjegyzék

3 Bevezetés Szakdolgozati témaválasztásomat az indokolja, hogy a közösségi jog értelmében minden EU-s tagországnak, akik teljesítik a Maastrichti Szerződés feltételeit, azok számára ez a monetáris rendszer elkerülhetetlen a jövőjüket tekintve. Ez alól kivételt képez Dánia és az Egyesült Királyság, mivel ez a két ország kijelentette, hogy nem kíván élni a GMU-s tagsággal. Hazánk május 1-e óta az Európai Unió tagja, így Magyarország jövőbeni csatlakozása is szükséges ehhez a rendszerhez, amely a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának elindulásakor jött létre. Az Európai Unió alapelvei megkövetelik a tagokkal szemben az árstabilitást, és ennek megvalósításához a független és átlátható jegybanki működést. 1 A csatlakozásunkkal kötelezettséget vállaltunk a közös valuta bevezetésére, így az ehhez szükséges feltételek megvalósítására is. Azaz az euró bevezetéséhez szükséges úgynevezett konvergencia-kritériumoknak 2 is eleget tennünk. Ezáltal tisztában kell lenni Magyarország lehetőségeivel, az adott gazdasági, pénzügyi helyzetével annak érdekében, hogy tudjuk mi áll annak a hátterében, hogy bevezessük az eurót. A forint árfolyamának elemzése is szükségeltetik valutánk stabilitásának kifejezésére. Ez a rendszer számos előny mellett hozzájárul olyan nagy lépésekhez többek között, mint például, hogy országunk gazdaságpolitikáját a stabilitás irányába orientálja, támogatja a konvergenciát, és megteremti a közös valuta bevezetését. Azon országok tapasztalatait érdemes megvizsgálni, amelyek már csatlakoztak ehhez a rendszerhez, annak érdekében, hogy lássuk mi vár/várhat Magyarországra is. Érdeklődésem tárgyát képezi az is, hogy hol tart most éppen hazánk ebben a folyamatban, milyen lehetőségeink vannak a jövőt illetően. Úgy gondolom ennek a témának a feldolgozása mind egy tájékozottsági szinten, mind pedig szakmailag is nagy jelentőséggel bírhat. A szakdolgozatom során a következő kutatási kérdésekre szeretnék választ kapni: - miért jött létre ez a sávosan rögzített árfolyamrendszer - miben különbözik az ERM II. rendszer az elődjétől 1 Horváth Ágnes: Monetáris politika Magyarországon, harmadik kiadás MNB augusztus (18-19.oldal) 2 Konvergencia-kritériumok, maastrichti konvergencia-kritériumok: A monetáris unió megavalósításához szükséges a részt vevő országok makroökonómiai jellemzőinek konvergenciája. A monetáris unió hatékony működéséhez szükséges a konvergencia fejlett és kevésbé fejlett tagországok között. A kritériumok a monetáris és fiskális politika makrogazdasági mutatóit szorítják korlátok közé. (112.oldal) 3

4 - milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a rendszer jelenlegi tagjai - hogyan áll hazánk a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása terén Ezek alapján a szakdolgozatot 4 fő fejezetre osztottam: Az első fejezetben az előzményeket kívánnám bemutatni, vagyis hogy mi áll az ERM II. rendszer hátterében, milyen események hívták életre az ERM II. rendszert. A második fejezet az ERM II. rendszer működését mutatja be a rendszer elődjével összehasonlítva. A harmadik részben azoknak az országoknak a tapasztalatairól kívánok részletesebben írni, amelyek már csatlakoztak ehhez az ún. módosítható (sávosan) rögzített árfolyamrendszerhez. Végül a negyedik fejezetben Magyarország jelenlegi helyzetével kívánok foglalkozni, vagyis hogy állunk a maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése területén, a forint árfolyamának alakulása mennyire befolyásolja a közös valuta bevezetését, illetve várhatóan mikorra sikerül bevezetnünk az eurót. 4

5 I. Előzmények I. 1. A monetáris együttműködés kezdeti jelei A Római Szerződéssel március 25.-én az alapító Hatok létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), valamint ugyanezen a napon aláírtak még egy szerződést az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) létrehozásáról. Mind a két szerződés január 1.-jén lépett életbe. A szerződés középpontjában a közös piac megvalósítása állt, a gazdasági és monetáris együttműködésről ekkor még nem döntöttek az alapító tagok. 3 A szerződésnek csak néhány cikke foglalkozott a monetáris és árfolyam- politikával. Főként a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolását említi meg a szerződés, azonban az árfolyamok stabilitásával nem foglalkozik. A szerződés kimondta, hogy a Közösség intézményeinek a feladata a tagállamok közötti belső vagy külső pénzügyi stabilitás megteremtése. A Római Szerződés 99. cikke a tagállamok közös konjunktúrapolitákájáról rendelkezik, azonban a tagállamok megőrzik gazdaságpolitikai autonómiájukat. A monetáris együttműködés érdekében létrehozták a tanácsadó jogkörrel bíró Monetáris Bizottságot, azonban a monetáris politika gyakorlása ekkor még a nemzeti kormányok kezében volt. A szerződés a tagállamok fizetési egyensúlyproblémáira is kitért, mely alapján vagy segítséget nyújt a Bizottság az érintett országnak vagy védelmi intézkedéseket szab ki rá. 4 A monetáris politikát leginkább a II. világháború után létrejött nemzetközi monetáris rendszer élezte ki. A rendszernek a középpontjában a dollár és az arany állt. Ez a Bretton Woods-i rendszer, melynek értelmében az amerikai dollár árfolyama rögzítve volt az aranyhoz és a dollár aranyra történő átválthatósága is garantált volt. Az 1960-as években az Amerikai Egyesült Államok fizetési egyensúlyhiányának következtében aggodalom alakult ki a világ országaiban, melyek így próbáltak megszabadulni dollártartalékaiktól, és ezt követően a dollár leértékelődését már nem lehetett elkerülni. A dollár év végi és évi 3 Kengyel Ákos: Az Európai Unió közös politikái, Akadémiai Kiadó (130.oldal) 4 Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana- Aula Kiadó,1998 5

6 leértékelése megszűntette ezt a rendszert, amely egyúttal a rögzített árfolyamrendszernek is véget vetett. Már az 1969-ben megtartott EK hágai állam-és kormányfői találkozón kinyilvánították a gazdasági és monetáris unió létrehozásának szükségességét, mely előmozdítja a gazdasági és politikai integrációt. Az alapító tagok meghatározták a monetáris unió célját, azaz a tagállamoknak egy olyan gazdasági fejlődési szintet kell elérniük, amely a monetáris és fiskális politika összehangolását eredményezi. Monetáris együttműködésre késztetették a tagokat az 1969 augusztusában bekövetkezett árfolyam-kiigazítások, mellyel 11,1%-kal értékelték le a francia frankot, míg a német márka 10%-os felértékelődése is bekövetkezett. A Bizottság első kompromisszumos javaslata a gazdasági és monetáris unióra vonatkozóan az 1970-ben elkészített Werner-tervvel indult el. A gazdasági és monetáris unió terve alapján a célkitűzések a következők voltak: 1. A tagállamok valutái között biztosítva van az átválthatóság, valamint a tőkék szabad áramlását is biztosítják. 2. A valutaárfolyamokat egymáshoz rögzítik, mely hozzájárulhat a közös valuta bevezetéséhez. 3. A fizetési egyensúlyhiányok kiküszöbölése érdekében monetáris tartalékalapok létrehozása szükséges, valamint össze kell hangolni a pénzügyi és gazdaságpolitikáit a tagoknak. A terv tehát az árfolyam-ingadozások felszámolását, a fiskális politika megszorításait foglalta magában, valamint egy gazdaságpolitikai döntési központ létrehozását is felvetette. Nem foglalkozott azonban a központi bankrendszer függetlenségével. A terv célkitűzései a Maastrichti Szerződésben is megjelennek. A Werner-jelentéssel a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítására egy 10 éves akciótervet dolgoztak ki. amit eleinte három szakaszban kívántak véghezvinni. Az első szakaszt január 1. és december 31. között képzelték el, és ebben a szakaszban a valutaárfolyamok korábbi +/-1%-os lebegési sávját 0,6%-ra szűkítették a dollárral szemben. Így a tagvaluták keresztárfolyamainál 1,2%-os intervenciós sávot biztosítottak. A Werner-terv megvalósításának a világgazdaságban kialakult körülmények nem kedveztek. A tervet ugyanis félbeszakította a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása, melynek hátterében az USA krónikus és fokozódó fizetésimérleg-hiánya állt. Az Amerikai Egyesült Államok helyzetét az akkor zajló vietnami háború nehezítette meg, melyet az amerikaiak külföldi hitelekből fedeztek. A helyzetet súlyosbította még az is, hogy a nyersolaj ára is 6

7 megemelkedett. A kialakult gazdasági helyzet következtében felfüggesztették a dollár aranyra válthatóságát, valamint ez a gazdasági helyzet kényszeríttette ki azt a rendszert, amely az árfolyamok stabilizálódását tűzte ki célul és a közös lebegtetésre irányult decemberében az IMF a Smithsonian Egyezménnyel az árfolyamrendszert jelentősen átalakította. Az Egyezmény az intervenciós sáv kibővítését tűzte ki célul, így +/-2,25%-ra bővítették a piaci árfolyamok ingadozási sávját a dollárral szemben. A tagországok valutáinak keresztárfolyamainál +/-4,5%-os ingadozási sávot is lehetővé tettek. Ezt követően a stabilabb árfolyamok érdekében a tagok szigorúbb kötelezettségeket vállaltak, és így a +/-4,5%-os sáv helyett +/-2,25%-os sávban lebegtették valutáikat. A tagországok egymás valutái között rögzített árfolyamot, míg a tagországok a kívülálló valutákkal szemben lebegő árfolyamot alkalmaztak. A kígyó az alagútban elnevezést erre vonatkozóan hozták létre. A valutakígyóhoz az Európai Uniót alapító tagok csatlakoztak elsőként. Ehhez a lebegési sávhoz még 1972-ben Nagy-Britannia, Dánia és Norvégia is csatlakozott, majd 1973-ban Svédország is. Az országok gazdasági pozíciója meghatározta az adott valuta árfolyam-trendjét. Egy gyengébb pozícióban lévő ország csak akkor képes a valutakígyó résztvevője maradni, ha a központi bankja a belső és a külső árfolyamokat is beavatkozásokkal védi meg. A gyengülő tendenciát mutató valuták rendszerben maradása kérdéses volt végén az országok világgazdasági pozíciójában változások következtek be, valamint az EK-n belüli árfolyam-politika jelentősen eltért a világszintű tendenciától. Míg a globális rendszert tekintve egy rugalmasabb árfolyamrendszer alkalmazása volt indokolt, addig az EKországok számára az árfolyam-stabilizáció alkalmazása volt célszerű. A Smithsonian Egyezmény csak késleltette a feszültségek kibontakozását, hiszen az árfolyamok ismét lebegésbe kezdtek. A dollár túlértékeltsége továbbra sem enyhült, így a Bretton Woods-i árfolyamrendszer 1973-ban felbomlott. A rendszer szétesése a valuták árfolyamainak ingadozását vonta maga után az Európai Közösség országaiban. Elsőként Nagy-Britannia hagyta el a valutakígyót. Őt követte Olaszország, majd az USA 1973 márciusában a dollár lebegtetésébe kezdett. Ezzel megszűnt az alagút, azaz a kígyó szabadon mozoghatott tovább. 6 5 A francia frank, a belga és luxemburgi frank, valamint a dán korona gyenge valutának számított. 6 Kengyel Ákos: Az Európai Unió közös politikái, Akadémiai Kiadó, 2010 ( old) 7

8 Míg az Európai Közösség országai kiléptek a valutakígyóból, addig azok az országok, amelyek nem voltak tagjai az EK-nak a német márka stabilitását egyfajta védelemként tekintették, és ezt a márka erősödése is bizonyította. 7 Az országok gazdasági pozíciójából fakadóan a valuták között eltérések húzódtak. A gyengébb helyzetben lévő országot árfolyam beavatkozásokra kényszerítette, melyet végül nem lehetett a végsőkig fenntartani. Annak érdekében, hogy a tagországok a rögzített, módosítható árfolyamrendszert továbbra is fenn tudják tartani, ahhoz a tagállamok politikai koordinálása szükségeltetik, amely gazdasági konvergenciához vezethet. A monetáris unió elmélyítését segítette, hogy az akkori 9 tagállam inflációs rátája % között, gazdasági növekedésük, pedig valamivel kevesebb, mint 1 és 10 % felett ingadozott. Az 1973 októberében bekövetkezett első olajválság megtörte a monetáris unió mielőbbi kialakulásának lehetőségét. Azonban nem csak ennek a nemzetközi gazdasági eseménynek köszönhető ez, hanem ehhez nagymértékben hozzájárultak a tagállamok eltérő gazdaságpolitikái. Az olajárrobbanás következtében a tagok közötti árfolyamokat intervenciókkal, valamint az 1973-ban létrehozott valutáris együttműködést szolgáló intézménnyel tudták stabilizálni. Az Európai Monetáris Együttműködési Alapot (angolul: European Monetary Cooperation Fund, EMCF) a közösségi árfolyamrendszer folyamatos ellenőrzése érdekében hozták létre. Az Alap a kígyómechanizmus részének tekintendő, mely a tagországok fizetésimérleg-problémáinak támogatására is célt szolgált. Az intézmény élén az EK országok jegybankjainak elnökei álltak. A Werner-terv értelmében az Alap a közösségi monetáris döntések centrumának intézménye lett volna. A 70-es években kialakult világgazdasági helyzet meghiúsította a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításának tervét. Ezt követően az országok egyfajta sajátos gazdaságpolitikai koncepciót, valamint kiigazítási stratégiát alkalmaztak. Az országok gazdaságfilozófiája irreálissá tette a gazdasági és monetáris unió harmonizációját. 7 Svájc, Svédország, Norvégia és Ausztria a német márka stabilizációjára törekedett, és ezek az országok csatlakoztak az EK-szintű kooperációs megállapodáshoz. 8

9 I. 2. Az Európai Monetáris Rendszer Az EK tagállamai - az Egyesült Királyság kivételével - egy monetáris stabilitási övezet kialakítása érdekében az Európai Monetáris Rendszer (EMR), (angolul: European Monetary System (EMS)) létrehozásával válaszoltak. Ez az 1979-ben megalakult rendszer a Közösségen belüli nagyobb monetáris stabilitást, valamint a regionális különbségek kiküszöbölését tűzte ki célul. A rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a kevésbé fejlett országok felzárkózzanak a fejlett országokhoz. A rendszer korlátozta az európai valuták árfolyamai közötti ingadozást, hiszen a rendszer keretében alakult meg az árfolyam-mechanizmus intézménye. A rendszer tulajdonképpen 3 részből tevődött össze: Elsőként létrejött az Európai Valutaegység, az ECU (angolul: European Currency Unit), amely egy rögzített, azonban módosítható elszámolási egység. Ez a valutakosár az Európai Közösség valutáiból tevődött össze, melyben a valuták árfolyamai a belső kereskedelemben való részesedésük alapján súlyozva szerepeltek. A kosárba a német márka került be a legnagyobb súllyal. Az ECU az EMS központi elemének tekintendő. Az ECU a használatát tekintve árfolyamrendszer, indikátorjelző, intervenciós és hiteleszköz, valamint a monetáris hatóságok közötti elszámolási egység is egyben. 8 Az ECU az SDR-hez képest egy jóval erősebb értékmérőként, illetve elszámolási egységként jött létre. 9 Létrehoztak emellett egy bilaterális paritásrácsot is, amely a valuták egymáshoz viszonyított hivatalos (központi) árfolyamát alkotta, és ehhez a paritáshoz képest +/- 2,25%-os sávot szabtak meg az árfolyam szabad mozgására. Ha az országok nem tudták az árfolyamot a sávon belül tartani, azaz a maximum megengedett határ 75 %-át átlépték, akkor a tagállamok központi bankjainak a valutapiaci intervenció, azaz a beavatkozás, mint monetáris politikai eszközhöz kellett folyamodniuk. Ezzel megalakult az árfolyam-szabályozás mechanizmusa az Exchange Rate Mechanism, az ERM. 8 Lőrincné Istvánffy Hajna: Pénzügyi integráció Európában KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2001 (81.oldal) 9 Már korábban is létezett egy valutakosár, az SDR. Az SDR-t 1969-ben hozta létre az IMF egy stabilabb nemzetközi tartalékeszközként a tagországok számára. Az SDR értéke aranyban volt kifejezve. Majd a dollár első, és második leértékelése után letértek az aranyalapról. Ezt követően az SDR valutakosárként funkcionált, melyben 16 IMF-tagország valutája vett részt, akiknek a világkereskedelemből való részesedésük elérte az 1%- ot. 9

10 Harmadik lépésként létrejött még a hitelmechanizmus intézménye is, mely a tagállamok valuta és aranytartalékainak 20%-át képezte. Ez a hitelfelvételhez nyújt lehetőségeket, melyek a korlátlan intervenciókhoz szükségesek, hiszen ezt a valutatartalékok nem tudnák a végsőkig fedezni. 25 millió ECU volt a felvehető hitelek értéke, melyből 14 millió a rövid lejáratú hitelekre, míg a többi 11 millió a középlejáratú hitelekre volt támogatás. Az ECU még nem vált törvényes fizetőeszközzé, azonban kosárvalutaként az EK közös valutájaként tekinthetjük. Az ECU az államközi fizetési eszköz szerepét töltötte be, hiszen a nemzeti bankok egymás közötti hitelezésre használták. Majd az 1980-as évektől már a tényleges fizetőeszköz szerepét is betöltötte. Kereskedelmi ügyleteket kötöttek ECU-ban, majd abban is számolták el azokat. A magánszektorban, mint befektetési és finanszírozási eszközként volt gyakori a megjelenése. Mivel árfolyam stabilizálásra is használták, így egy intervenciós eszköznek is tekinthető. Az ECU egyfajta árfolyam-indikátor is, hiszen a valuták közötti árfolyameltérések kifejezésére is szolgált. Az ECU-ban kifejezett világpiaci árak már megjelentek, viszont a fogyasztói piacon nem létezett. Az ECU tehát nem más, mint bankszámlapénz volt. Az EMS történetében öt szakaszt különíthetünk el. 10 Az első szakaszban ( ) számos kedvezőtlen tendencia mutatkozott a világgazdaságban. Az Amerikai Egyesült Államok szigorúbb monetáris politikát alkalmazott, melynek következtében a kamatlábak emelkedtek. Ez hatást gyakorolt a többi ország politikájára is, így hogy elkerüljék a valutáik értékcsökkenését, ők is ezt a politikát alkalmazták. Ezt tetőzte ráadásul a második olajválság is, melynek hatására emelkedtek a kamatlábak, és a valuták leértékelődtek. Ezen külső hatások ellenére az Európai Monetáris Rendszer sikeresnek bizonyult, hogy hét árfolyamkiigazítás segítette az egyensúlytalanságok megfékezését a tagországok között. A második szakasz ( ) kedvezőbbnek tekinthető a rendszer életében után a monetáris politikák összehangolását helyezték előtérbe és a gazdaságok konvergenciájára törekedtek. A dollár árfolyam-ingadozásának következtében árfolyam-kiigazításokat hajtottak végre, azonban ez nem befolyásolta a rendszer stabilitását. Ez időszak alatt négy árfolyamkiigazítást hajtottak végre ben lépett életbe a basel-nyborg-i egyezmény az integráció elmélyítése érdekében. Az egyezmény értelmében a Monetáris Bizottság félévente ellenőrzi a tagországok politikáját, 10 Gros D. - Thygesen N.(1998) European Monetary Integration, 2. kiadás, Longman, New York (3.fejezet) 10

11 míg a Jegybankelnökök feladata havonta a tagok árfolyam-és kamatpolitikájának felülvizsgálata. Továbbá az egyezmény alapján a központi bankok nem akkor avatkoznak be a gazdaságba, mikor az árfolyamok már elérik a határértéket, hanem már azt megelőzően kerül sor a beavatkozásra. Ezt nevezzük intramarginális intervenciónak. A Basel-Nyborg Egyezmény egyik legfontosabb eredménye, hogy megváltoztatta az EMS működését: a hitel igénybevételének időtartamát meghosszabbították, nőtt a rövid távú finanszírozás időtartama, a legrövidebb hitelek intramarginális intervenciókra történő felhasználását engedélyezték, valamint a hitelek 100%-ban történő törlesztése megengedetté vált az ECU-ban. Az Egyezmény kötelezővé tett olyan árfolyam stabilizációs eszközök használatát, amelyek az EMS által támogatva voltak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a központi bankok beavatkozásai mellett a kamatlábak szabályozása is szükségeltetik annak érdekében, hogy a régión belül valutáris stabilitás alakuljon ki. Az Egyezmény aláírása kedvezőtlenül befolyásolta a nemzetközi valutáris helyzetet. A tőzsdei válság következtében a dollár árfolyamának jelentős esése volt megfigyelhető, valamint a német márkával ellentétben a francia frank árfolyama is zuhanásba kezdett. Ezt követően árfolyam-stabilizációs politikát alkalmaztak, azaz az NSZK a kamatlábak csökkentésébe, míg Franciaország a kamatlábak növelésébe kezdett től 1992 szeptemberéig tartott az EMS harmadik szakasza. Ebben az időszakban három új tag csatlakozott az ERM-hez, ennek ellenére nem kellett árfolyam-kiigazításokat végrehajtani. Ennek köszönhetően 1987-től a rendszert új EMS -nek nevezték el. A rendszer a negyedik szakaszában élte meg a saját maga válságát. Ebben a szakaszban a rendszer megszűnése elkerülhetetlenné vált. (Ezt a szakaszt a II. fejezetben kívánom részletesen bemutatni.) Az ötödik szakaszban került sor a rekonszolidációra, valamint ez az időszak jelenti a felkészülést a GMU-ra ben került sor az utolsó árfolyam-módosításra a rendszer életében, s ezt kövezően két tag (Finnország és Olaszország) csatlakozott az EMS-hez. Az EMS-ben nem minden tagország vett részt. Az ERM-hez 1989-ben Spanyolország, ben Nagy-Britannia, 1992-ben Portugália 6%-os lebegési sávval csatlakozott ben Olaszország 2,25%-os sávot vezetett be. Görögország ekkor még nem volt tagja az ERM-nek ben elsőként Nagy-Britannia és Olaszország lép ki az EMS-ből, majd a spanyol, portugál és ír valuta leértékelődött, ezt követően a sávokat 2,25%-ról 15%-ra kiszélesítették. Erre vonatkozóan ezt az időszakot puha EMS -ként szokták emlegetni. A szűkebb 2,25%-os sáv csak Németországra és Hollandiára vonatkozóan tudott megmaradni. Az Európai Monetáris Rendszer 5 évig működött, így 1992-ben összeomlott. 11

12 Az EMS valamennyi tagállam számára nagy jelentőséggel bírt. Elsődleges céljához nagymértékben hozzájárult, vagyis sikerült elérnie a rendszernek a monetáris stabilitás megteremtését. A rendszer pozitívumaként elmondhatjuk, hogy hozzájárult az inflációs ráták konvergenciájához, az országok gazdasági teljesítményeinek összehangolásához, erősítette a kormányok közötti gazdaságpolitikai együttműködést. A rendszer negatívumaként kell azonban megemlíteni, hogy az 1980-as évektől a kedvezőbb árszínvonal elérése érdekében lassúbb volt a gazdasági növekedés, valamint a munkanélküliségi ráta is kedvezőtlenül alakult. Mindezek mellett a tagok fizetési egyensúlyproblémákkal szembesültek. Az EMS nagy hatással volt az inflációra is. A fogyasztói árak növekedése volt megfigyelhető a Közösségen belül. Az EMS tagok inflációs rátája 3,1% volt, míg a nem EMS országoké 5,6%. A Werner-tervet követően 1986-ban merült fel ismét a gondolat a monetáris unió létrehozására, melynek eredményeként született meg az Egységes Európai Okmány, EEO (angolul: Single European Act). Ez az 1987-ben létrejött szerződés már a gazdasági és monetáris politikai együttműködésről rendelkezett, illetve módosította az EMS/ERM működési feltételeit. A szerződéssel megjelent a gazdasági és monetáris unió a Közösség életében, azonban ekkor még nem született meg az egységes valuta, közös fizetőeszköz gondolta. Az EEO alapján a tőkeforgalom liberalizációja került előtérbe. Néhány ország kivételével egy egységes tőkepiac megvalósítására programtervet hoztak létre. Azonban a tőke szabad áramlása a pénzügy-politikai döntések koordinálását vonja maga után. Az országoknak dönteniük kellett két fő kérdésben: 1. Az áru-és tőke szabad áramlásához jóval szorosabb monetáris koordináció szükségeltetik. 2. Ha a tagok nem kívánnak maximális pénzügy-politikai autonómiával élni, akkor a tőke liberalizációjához lazább árfolyam-politika alkalmazása szükséges. I. 3. A Delors- jelentés Jacques Delors irányításával a Delors- Bizottság továbbvitte ezeket a célkitűzéseket, és ennek eredményeként született meg a Maastrichti Szerződés. A bizottság úgy vélte, hogy a 4 alapvető szabadságjog egyike, a tőke szabad áramlása, valamint nemzeti politikák közötti eltérések miatt árfolyam-ingadozások alakulhatnak ki, melyek veszélyeztetik a monetáris 12

13 politikát. A Delors-jelentés alapján a gazdasági és monetáris unió megvalósulása nélkül az árfolyam-ingadozások meggátolnák egy egységes piac kialakulásának lehetőségét. A bizottság kijelentette, hogy a gazdasági és monetáris unió nagyobb ugrással bírna az integráció történetében, mint amilyet a belső piac létrehozása eredményezett. Ez abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági és monetáris unió a négy alapvető szabadságjog (a tőke, a szolgáltatások, a munkaerő, valamint a javak) áramlása mellett a rögzített valutaárfolyamokhoz és a közös, egységes fizetőeszköz megteremtéséhez is hozzájárulna. Kinyilvánították, hogy a közös valuta bevezetéséhez a rögzített árfolyamok alkalmazása elkerülhetetlen, így megszűnne a valutakonverzió a tagállamok között. Ezzel felismerték, hogy a nemzeti szintről Közösségi szintre kerülne a monetáris politika. A Delors- bizottság 3 részből álló tervet készített a GMU létrehozására. Három tényező, ami szükséges a monetáris unió megvalósításához: a valuták konvertibilitása, a tőkekorlátozások felszámolása, valamint a keresztárfolyamok rögzítése. Az első szakasz július 1-jétől indult el, és ebben a szakaszban olyan elvek és eszközök megvalósítását tűzték ki célul, amelyek szükséges a gazdasági és monetáris unió megvalósításához. E szakasz fő célkitűzése a tőkeliberalizáció volt. Ez azt jelentette, hogy 1993 végéig teljes tőkeliberalizációt kívántak megvalósítani. Előírták az országok csatlakozását az ERM-hez, továbbá az ECU használatát. 11 A tagországok közötti szorosabb gazdaságpolitikai, illetve monetáris politikai koordinációra van szükség. Ugyanekkor kinyilvánították még a jegybankok függetlenségét is. A második részben egy intézményi rendszer fontosságát szorgalmazták, amely centralizált és kollektív döntéseket hoz. A jegybankok európai rendszerét, az ESCB-t (European System of Central Banks) a monetáris politikák koordinációjára hozták létre. Az intézmény feladata az árfolyamok stabilitásának biztosítása. Az ESCB-vel megteremtették a közös gazdasági és monetáris politika intézményi kereteit. Továbbá ebben a szakaszban került sor a harmadik szakaszba kerülő országok döntésére. A jelentés harmadik szakasza az árfolyamok rögzítéséről, illetve a közös pénz bevezetéséről rendelkezik. A kötelező fiskális politikára vonatkozó szabályokat határozták meg, illetve a strukturális és regionális politikák megerősítését szorgalmazták. A bizottság kijelentette, hogy a résztvevők makroökonómiai jellemzőinek konvergenciája szükségeltetik a monetáris unió bevezetéséhez. A konvergencia-kritériumok jól mérhetőségét 11 +/-2,25%-os árfolyam-ingadozási sáv betartása vonatkozott a tagok számára 13

14 kell biztosítani. A jelentés szorgalmazta a költségvetési deficit és az államadósság megszorítását, a központi bank függetlenségét, valamint a hitelek nem tagországbeli valutában történő felvételének lehetőségét február 7-én a Delors- bizottság jelentését a Maastrichti Szerződéssel tudták törvényi szintre emelni, amely a Gazdasági és Monetáris Uniót jogi alapjának tekintendő. 12 I. 4. A Maastrichti Szerződés Az ERM az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának állásfoglalása szerint kettős funkciót tölt be. Egyrészt az euróövezeten kívüli tagállamok valutáit az euróhoz kapcsolja, másrészt a konvergencia kritériumok teljesítésére szolgál. A szerepe tehát nem más, mint azon országok gazdaságpolitikájának stabilitásának irányítása, melyek már csatlakoztak az Európai Unióhoz, azonban még nem tagjai az euróövezetnek. Segíti ezen országok konvergenciáját, valamint az euró bevezetését. A Maastrichti Szerződés 121. cikke az ERM II. második funkciójáról, azaz a konvergenciakritériumokról rendelkezik. A monetáris unió bevezetése érdekében a tagállamok felé az alábbi 4 kritériumot szabták ki, melyek a következőek: 13 Az első az árstabilitási kritérium, mely azt jelenti, hogy az infláció, azaz a fogyasztói árszintemelkedés a vizsgált 1 éves időszakban legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legjobb inflációs rátával rendelkező tagállam átlagos árszínvonalánál ben a legalacsonyabb infláció 1,2% volt, így 2,7 %-nál nagyobb inflációval nem kerülhetett be ország a GMU-ba harmadik szakaszába. A kritériumot nem csak a bejutásig kell betartania az érintett országnak, hanem azt követően is. Az Európai Központi Bank szerint az árstabilitás, mint kritérium: a tagállamok átlagos fogyasztói árindexe 2%-nál nagyobb növekedést nem léphet túl. Megemlítendő, hogy 2006-ot megelőző évben a legjobb árstabilitással Svédország, Finnország és Lengyelország rendelkezett. A második az állami költségvetési helyzetre vonatkozó kritérium, amely két követelményt állít a GMU 3. szakaszához csatlakozni kívánó országok elé. Az egyik követelmény az, hogy a bruttó államadósság a GDP 60%-át nem haladhatja meg. A 60%-kos határt azért határozták meg, mert a Maastrichti kritériumokról szóló tárgyalás idejében ennyit tett ki az Európai Közösségen belüli adósság. A szerződés jóváhagyta, hogy az államadósság GDP-hez mért 12 A Maastrichti Szerződés november 1-jén lépett életbe

15 értéke kielégítően megközelítse a hivatkozási értéket. Ezt bizonyítja azt, hogy 1998-ban Belgium és Olaszország csatlakozhatott a GMU 3. szakaszához annak ellenére, hogy az országuk adóssága a GDP-hez meghatározott értéket kétszer meghaladta. A költségvetési politika másik követelménye a csatlakozni kívánó országokkal szemben a költségvetési deficitre vonatkozik, mely alapján a tényleges és tervezett költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 %-át. Azoknál az országoknál, amelyeknél gazdasági visszaesés figyelhető meg, és így átlépik a hivatkozási értéket, azoknál a Bizottság jelentést készít és a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának (angolul: Council of Economics and Finance Ministers of the European Union, ECOFIN) kezébe adja át a költségvetési hiányra vonatkozó döntést. A harmadik kritérium a kamatok konvergenciájára vonatkozik, mely szerint a vizsgált 1 évben az átlagos, nominális hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékponttal térhetnek el a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagország hosszú lejáratú átlagkamatlábaitól. A viszonyítás alapja szintén a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország teljesítménye ban 5,8 % volt a viszonyítási alap. Az utolsó kritérium pedig az árfolyam-politika, mely alapján az elmúlt 2 év alatt nem történt leértékelés másik tagország valutájával szemben, vagyis az árfolyamnak a már meghatározott 2,25%-os ingadozási sávon belül kell maradnia. Az alábbi konvergenciával kapcsolatos követelmények Görögországnak, Portugáliának és Spanyolországnak jelentettek különösen nehézséget ben a kritériumokat Luxemburg, Dánia, és Franciaország számára teljes mértékben megfeleltek. A második kritériumnak Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország tudtak eleget tenni, azaz ezen országok esetében a költségvetési hiány nem haladta meg a GDP 3 %-át. A tagországok közötti gazdasági egyenlőtlenségek miatt nehezebb a gazdasági és monetáris unió megvalósítása. A kevésbé fejlett országok felzárkózása érdekében pénzügyi transzfereket állítottak fel. A programok finanszírozására létrehoztak kohéziós, valamint strukturális alapokat. 15

16 I. 5. A Gazdasági és Monetáris Unió Az integráció lépcsőjeként elindult július 1-jén a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) első szakasza. Ezzel a négy szabadságjog közül, a tőke szabad áramlását engedélyezték az EU-n belül, megszűntették az árfolyam-ellenőrzéseket, strukturális alapokat alkalmaztak az európai régiók egymáshoz való felzárkózásának érdekében, valamint gazdasági konvergenciát hirdettek, azaz a gazdaságilag kevésbé fejlett országok felzárkózzanak a fejlett országok mellé. Ez az első szakasz új intézmények létrehozását még nem követelte meg. A GMU második szakaszát január 1-jétől számítjuk. Ekkor megalakítják az Európai Központi Bank (EKB) elődjét az Európai Monetáris Intézetet (EMI). Ez az intézet az EU-s országok központi bankjainak elnökeiből, valamint az intézet élén álló tanács elnökéből állt össze. Az Intézet feladat a monetáris kooperáció megteremtése a központi bankok között, az EMS működésének ellenőrzése. Lefektetnek szabályokat a nemzeti költségvetési hiányok csökkentésére, valamint a nemzeti központi bankok önállóságát kinyilvánítják. Az Európai Központi Bank fő feladata az árstabilitás megteremtése és fenntartása. Függetlensége abban nyilvánul meg, hogy sem a nemzeti kormányok sem az EU-intézményei nem szabnak ki rá instrukciókat. Ha egy ország központi bankja nagyobb függetlenséget élvez, akkor az inflációs rátája alacsonyabb. Németország és Svájc központi bankja élvez leginkább függetlenséget, és az inflációs rátáik is a legalacsonyabbak. Az EMI mellett létrehoztak egy másik intézményt is a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER), mely az Európai Központi Bankból és a nemzeti központi bankokból áll össze. Feladata az árstabilitás fenntartása. Gyakorolja a közösség monetáris politikáját. A harmadik szakaszban a gazdasági és monetáris politika egyik legfontosabb célkitűzése valósul meg, mely a tagállamok közötti kooperációra is irányul. Így január 1-jén az akkori tagok közül Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország közös valutaként elfogatták az eurót. Ezután az EMI szerepét az Európai Központi Bank vette át, azaz a monetáris politika az ő kezébe került. A monetáris unió magában foglalja a hatáskörök megosztását a tagállami és a nemzeti szint között. Az Európai Központi bank dönt a monetáris politikáról a közös valutát illetően. A közös fizetőeszköz bevezetését nem befolyásolja a központi bankok függetlensége. 16

17 II. Az ERM II. rendszer jellemzői és működése Az I. fejezetben már ismertettem az EMS keretében megvalósult árfolyam-mechanizmust, az ERM-et. Azonban az EMS válságára nem tértem ki részletesen, amely viszont úgy vélem szükséges, annak érdekében, hogy lássuk az előző rendszernek a problémáit. Most elsőként az EMS válságát mutatom be, majd ezt követően a két rendszer közötti hasonlóságok és különbségek alapján az ERM II.-vel kívánok foglalkozni. II. 1. Az EMS-válság Az új EMS 1987-től kezdődően nagymértékben elindította a monetáris integráció folyamatát, melynek eredményeként létrejött a Maastrichti Szerződés. Azonban ezt követően az EMS problémákkal került szembe. Németország egyesítése is problémát okozott a rendszernek. A tagországok között hatalmas gazdasági eltérések húzódtak. A nyugat- kelet Németország között húzódó eltérések miatt, a német központi bank a kamatlábak emelésében látta a megoldást, míg a többi tagország recesszióban szenvedett. A német újraegyesítéssel aszimmetrikus helyzet alakult ki a német gazdaságon belül. Mindezek mellett a rendszerhez ekkor csatlakozó 3 új tag (Spanyolország, Nagy-Britannia, Portugália) számára megállapított árfolyam túlértékelt volt, ami nehezítette a versenyképességüket. Az is súlyosbította a helyzetet, hogy Norvégia, Svédország és Finnország a valutáik árfolyamát az ECU-hoz kötötték ben a maastrichti szerződés ratifikációja ellen voksolt Dánia, így ez az esemény veszélyeztette az integrációs folyamat egészét. Dánia mellett még Franciaország is bizonytalan volt a szerződést illetően. Németország pedig későbbre halasztotta az állásfoglalást és 1987 között 13 központi kiigazításra volt szükség. Kiemelendő a német márka hétszeri felértékelése, míg az olasz líra hatszori leértékelést szenvedett el szeptember 16-án Anglia, 17-én Olaszország kilép az ERM-ből. Spanyolország és Írország tőkekorlátozásokat vezetett be. A német márka mellett a holland gulden is felértékelést élt meg, mintegy 17 százalékosat az ECU-hoz viszonyítva. 17

18 A rendszer fennállása alatt számos árfolyam-módosításokat hajtottak végre. Az inflációs ráták különbözősége figyelhető meg az országok között, különösen Olaszország, Nagy- Britannia, Spanyolország, és Németország között. Mivel az ERM fix árfolyamok rendszerévé vált, így meg kell említeni a fenntartásához szükséges feltételeket. Ezek az alábbiak: - ritkán kerüljön sor nagymértékű relatív árváltozás következtében kialakuló aggodalomra - az árak és bérek könnyű és gyors alkalmazkodása, valamint - kivételes sokkok megtörténtekor nominális árfolyam-kiigazítások lehetősége adott legyen. 14 A rendszer sikerességét nehezítette, hogy az első két feltétel nem valósult meg. A rendszer fenntartásához a következetes és szigorú monetáris szabályok betartása elengedhetetlen. Ilyen szabálynak tekintendő, hogy a paritás módosításához valamennyi tagállam egyetértése szükséges. Ezek mellett a rendszer sikerességét befolyásolja a központi bank magatartása is, azaz mennyire képes a beavatkozásra, a válságos helyzet kezelésére. A rendszer válságának legfőbb problémájaként kell megemlíteni a versenyképességi tényezőt. E tényező szerint azok az országok valutái kerültek bajba, akiket a magas infláció és munkanélküliség sújtott, és ez kizárta a versenyképesség lehetőségét a nemzetközi kereskedelemben. Ezen országok aktuális gazdaságpolitikái ellentétben állnak a rögzített árfolyamrendszerrel. Ilyen ország volt Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország. A francia frank árfolyama 1980-hoz viszonyítva 1991-re 10%-kal leértékelődött. A líra erős leértékelődést szenvedett el. A font 10%-kos felértékelődést ért el 1992-re 1970-es évekhez képest. A tőkekorlátozások jelentőségét is meg kell említeni az EMS-válság kapcsán. A tőkekorlátozással a túlzott tőkekiáramlást kívánják megfékezni. Azonban a tőkekorlátozások megszüntetésével a valutatartalékok feleslegessé váltak, valamint tőkekorlátozások nélkül az árfolyamok megtartása csak magas kamatlábak mellett lehetségesek. Azonban a nagyon magas kamatlábak akadályozzák a valutatartalékok kimerülését. Azok az országok, akik tőkekorlátozásokat alkalmaztak, azok árfolyam-módósításokkal nem tudtak a rendszerben életben maradni. Akik viszont nem alkalmaztak tőkekorlátozásokat, azok az ERM-ből mind kilépésre kényszerültek. Franciaország és Dánia nem élt a tőkekorlátozások lehetőségével, és 14 Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana- Aula Kiadó,

19 nem került sor valutáik leértékelődésre. Olaszország esetében szükség volt 12%-kot meghaladó árfolyam-módosításra, és ez kikényszerítette a korlátozások alkalmazását. Az EMS történetében kijelenthetjük, hogy a korlátozások következtében kialakult egyes országok kamatlábai kihatottak a nemzetközi kamatlábakra is. A hosszú távú tőkekorlátozások késleltetik a tőkeáramlásokat, ezáltal lassítják a pénzkínálat csökkenésének mértékét, amely a leértékelés megfékezéséhez szükséges. A tőkekorlátozások felszámolása azonban a devizapiaci spekulációk erősödéséhez vezetett, ami a válság egyik legfőbb okának tekinthető. A spekulációk megfékezése az egységes belső tőkepiac és pénzügyi szolgáltatáspiac létrejöttét akadályozná. Az as válságot az is igazolja, hogy egy túl lassú folyamat, vagyis egy rugalmas árfolyamrendszeren keresztül egy fix árfolyamrendszer kiépítése vezetett a cél eléréséhez. Ez az idő azonban lehetőséget adott a spekulációk felerősödésének. Minél több időt szánnak egy közös valuta bevezetésére, azaz megvárják míg az összes tag maximálisan felkészül a gazdasági és monetáris unióra, annál nagyobb mértékben veszélytetve lesznek az országok a spekulációs támadásokkal szemben. Összességében elmondhatjuk, hogy az EMS bukásához számos tényező nagymértékben hozzájárult. Az augusztus 1-jén +/-15%-kos sávszélesítéssel a rendszer elvesztette fontosságát. Ezt követően nem volt szükség árfolyam-politikai koordinációra és kooperációra. A rendszer jelentőségét meg tudta őrizni, hiszen a válság után az árfolyamok visszatértek a válság előtt alkalmazott szűkebb sávokhoz. Ennek köszönhetően nem hiúsult meg a monetáris unió megvalósításának terve. Az EMS válsága bebizonyította, hogy a rögzített árfolyamok, a teljes tőkeáramlás és az autonóm monetáris politikák összeegyeztethetetlenek. II. 2. Az ERM II. rendszer intézményi keretei II Az árfolyamrendszerek fajtái Elsősorban ahhoz, hogy be tudjuk határolni az ERM II. rendszert, ismertetni szeretném az egyes árfolyamrendszereket, és így láthatjuk, hogy ez a rendszer pontosan hol is helyezkedik el. 19

20 Árfolyamrendszerek Rögzített (fix) Köztes Lebegő -monetáris unió -dollarizáció/ euróizáció -valutatanácsi rendszer -rögzített, de kiigazítható -más valutához, valutakosárhoz kötött -csúszó leértékelés -szabadon lebegő -irányítottan lebegő -sávosan lebegő 1. ábra Az árfolyamrendszerek fajtái Forrás: Az árfolyamrendszerek egyik nagy csoportja a rögzített (fix) árfolyamrendszer. A rögzített árfolyamrendszer korlátozza a monetáris politikát, hiszen egy ország valutáját egy másik ország valutájához kötik. A központi bank feladata, hogy a valutát meghatározott keretek között tartsa. A rendszer előnyeiként tartják számon a nagyobb nominális stabilitást, valamint egy ország valutájához való rögzítéssel a hazai infláció csökkenthető. Így egy magas inflációval rendelkező ország a rögzített árfolyamrendszer alkalmazásával stabil inflációs környezetet tud megteremteni. Megállapítható tehát, hogy ezt a rendszert a válság által sújtott országok alkalmazták. Számos történelmi esemény igazolja ezt, ilyen volt például elsőként az as gazdasági világválság, mely után Keynes felvetése alapján az államnak be kellett avatkoznia a gazdaságba. A második világháború végével 1944-ben a Bretton Woods-i konferenciával született meg az a monetáris rendszer, amelyben az egymástól független országok elkötelezték magukat a monetáris politika iránt. Így vezették be azt a rögzített árfolyamrendszert, melyben egy átváltási arányt határoztak az arany és a dollár között, valamint az országok valutái és az arany között. A másik nagy csoportot a rugalmas (lebegő) árfolyamrendszer alkotja. Nevéből fakadóan rugalmas, azaz a monetáris hatóság nem gyakorol hatást a monetáris politikára, itt a kereslet és a kínálat határozza meg egy ország valutájának viszonyát egy másik ország valutájához. A gazdaságot érő sokkok hatnak az árfolyamokra, így a belgazdaság reagálása gyorsabban és egyszerűbben történik meg. Mivel nem kerül sor intézményi beavatkozásra, így a kamatlábak 20

21 és az árfolyam is szabadon mozoghatnak, tehát egy rugalmas rendszernek az alkalmazása egy ország számára bizonytalanabb gazdasági környezetet von maga után. Ennek értelmében ezt a rendszert a gazdaságilag stabil helyzetben lévő országok tudják alkalmazni. Ez a két rendszer az árfolyamrendszerek két végpontját jeleníti meg. Azonban meg kell említeni, hogy a valóságban ritkán alkalmazzák e két szélső eset közül valamelyiket. A rugalmas oldalról megközelítve az irányított lebegtetést alkalmazzák, míg a másik, a fix oldalról pedig a sávosan rögzített árfolyamrendszereket. Az irányított lebegtetés azt jelenti, hogy a hatóságok az árfolyamot egy bizonyos sávban próbálják tartani. A széles sávval rögzített árfolyamrendszer, vagy szakszóval kifejezve célzóna kategóriába tartozik az ERM II. árfolyamrendszer. Ebben a rendszerben az árfolyamnak a sávon belül elég nagy mozgástere van, azonban a sávot sosem hagyja el. Meg kell említeni még a fix és a lebegő árfolyamrendszer között elhelyezkedő úgynevezett köztes árfolyamrendszert is. Ennek egyik gyakori fajtája a csúszó leértékelés. A csúszó árfolyamrendszerben a központi bank előre meghatározza az árfolyam változásának mértékét, és folyamatosan változtatja az árfolyamot. Az árfolyamok azonban a jegybank által meghatározott árfolyamtól eltérhetnek, így az eltérés mértékét az intervenciós sávok szabják meg. A csúszó árfolyamrendszert rendszerint a magas inflációval rendelkező országok alkalmazzák. Magyarország 1995-től 2001-ig ezt a fajta árfolyamrendszert alkalmazta. 15 II Az ERM II. létrejötte Az európai döntéshozók az infláció költségei és a monetáris politika hatékonysága érdekében szabályokat hoztak létre az európai monetáris politikára vonatkozóan. Az Európai Unió által lefektetett alapelvek elismerik, valamint megkövetelik a tagállamoktól az árstabilitást, azaz az egyik legfontosabb monetáris politikai célt. Mindemellett az árstabilitás érdekében a független és átlátható jegybank működését is megköveteli az EU. Ennek értelmében az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamoknak az árfolyam-stabilitást kell szem előtt tartaniuk ben csatlakozott országok mind gazdasági szerkezetük, árfolyam és monetáris rendszerük tekintetében különböznek egymástól. Ennek köszönhetően egy olyan árfolyam-politika kidolgozására volt szükség, amely az egymástól eltérő tagállamok 15 Darvas Zsolt- Halpern László: Árfolyamelmélet, Osiris Kiadó Polgár Éva Katalin: Az Európai Monetáris Rendszer és az ERM-2 Közgazdasági szemle, I.évf.,2003.április ( old.) 21

22 kooperációját, konvergenciáját elősegíteni képes. Erre vonatkozólag az EKB mindegyik tagállamot a saját lehetőségeihez képest méri fel. Mindegyik tagállam vállalja a közös valuta, az euró bevezetését, miután a Maastrichti Szerződés által lefektetett konvergenciakritériumokat teljesíteni tudják. A csatlakozást követően az országoknak el kell dönteniük, hogy milyen árfolyamrendszert kívánnak alkalmazni. Az EU csatlakozást követően a tagoknak az árfolyam-politikát közös érdekű ügyként kell tekinteniük, azonban a tagoknak nem feltétlenül kell a módosított árfolyam-rendszerbe belépniük, azaz az ERM II.-be. Az euró bevezetése előtt a tagok valutáinak legalább két évet el kell tölteniük az ERM II.-ben. Az ERM II. rendszert június 16-án fogadta el az Európai Tanács a dublini csúcstalálkozón, azonban intézményként a GMU harmadik szakaszával együtt január 1-jével alakult meg. Ennek a rendszernek az elődje, az ERM 1979-ben az EMS keretén belül született meg, azonban a rendszer hiányosságainak, majd ezt követően bukásának következében a rendszer továbbfejlesztésére került sor, amely eredményeképpen megszületett az ERM II. Az előző rendszer bukását a szűk 2,25%-os ingadozási sáv is bizonyítja, melyet még a fejlett nyugat-európai országok sem tudtak teljesíteni. A rendszer célja a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépés, a konvergencia kiépítése a tagállamok között, valamint a valutaárfolyamok stabilitására való törekvés. Egy elméleti megközelítés alapján egy működőképes rögzített árfolyamrendszer hozzájárul a monetáris konvergencia megteremtéséhez, és ha a rögzítés alapjául választott valuta, jelen esetben az euró stabil valuta, akkor ez egyúttal egy stabil monetáris politikát eredményez. Azon országok számára, amelyek még nem tagjai a GMU-nak, azoknak ez a szempont mérvadó lehet, ha egy stabil monetáris politikát kívánnak folytatni. II Az ERM és az ERM II. összehasonlítása A rendszer számos ponton mutat hasonlóságot az elődjével szemben, azonban a két rendszer között néhány ponton eltérések is mutatkoznak. Elsőként a két rendszert szeretném összehasonlítani, majd azt követően az ERM II. rendszerrel kívánok részletesebben foglalkozni. Az ERM egy formálisan szimmetrikus rendszernek tekinthető, azaz a tagok közösen döntenek az alkalmazandó monetáris politikáról. Ezzel ellentétben az ERM II. aszimmetrikus rendszer, melyben egyes országok a többi országoktól függetlenül határozzák meg saját politikájukat. 22

23 Ami a valutakapcsolatok jellegét illeti, aszerint az ERM multilaterális, míg az ERM II. bilaterális, azaz az Európai Központi Bank és a nemzeti bankok közötti kapcsolatok határozzák meg. A rendszer tagjainak kereskedelmi kapcsolatait az eurózónával folytatott kereskedelem határozza meg, az EMU- tagok az egymás közötti kereskedelmet preferálják. Így a rendszer valutáinak meghatározó szerepe van az euróval szemben. Mindkét rendszerben való részvétel önkéntes, viszont az Európai Tanács határozata szerint, azoknak az országoknak a csatlakozása nem tanácsos, akik a maastrichti kritériumoknak nem tudnak megfelelni. Az ERM II.-be való belépésnek nincsen meghatározott feltétele, azonban a rendszer tagjaként már gazdaságpolitikai kiigazítások betartására van szükség. Az árfolyam-megállapítás formája az ERM II. esetében nem paritásrács alapján történik, hanem az euró központi szerepet tölt be, hiszen az egyes valuták középárfolyamait euróban határozzák hat tizedes számjegyig, és ehhez képest +/- 15%-os sávban ingadozhat az adott valuta árfolyama. Az Európai Központi Bank, az ECOFIN, az Európai Bizottság és az adott ország központi bankja és pénzügyminiszterei határozzák meg a középárfolyamot. Egy olyan középárfolyam kialakítására van szükség, amely a rendszerbe való belépéskor az egyensúlyi árfolyam közelében jár. Ezt a középárfolyamot a gazdasági mutatók és a piaci árfolyam figyelembevételével kell meghatározni. Míg a paritásmódosítást az EMS életében csak a központi bankok javasolhatták, addig a középárfolyamról az ERM II. tagok kölcsönös megállapodás alapján tudnak dönteni. Ezáltal a középárfolyam módosítására jóval nagyobb lehetőség van az új rendszer tekintetében, hiszen a rendszer aszimmetrikus, így a tagoknak csak az euróval szemben kell a valutájuk értékét meghatározni. Minden tagnak joga van a középárfolyamok felülvizsgálatát kérni, amely az egyensúlyi árfolyamok változásakor következhet be. 16 II Az új árfolyam-mechanizmus jellemzői Az Európai Tanács állásfoglalása lehetőséget nyújt szűkebb ingadozási sáv alkalmazására egy olyan tagállam esetében, melynél az adott valuta árfolyama stabilitást mutatott hosszú időn keresztül. Dánia esetében fogadtak el szűkebb +/-2,25%-os lebegési sávot. 16 Polgár Éva Katalin: Az Európai Monetáris Rendszer és az ERM-2 Közgazdasági szemle, I.évf.,2003.április ( old.) 23

24 A Maastrichti Szerződés 121.cikke alapján az EMS árfolyam-mechanizmusában az adott tagállamnak a vizsgálatot megelőző két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az ERM által meghatározott ingadozási sávon belül kell maradnia. Emellett ugyanebben az időszakban a tagállam a valutájának egy másik valutával szembeni leértékelését el kell kerülnie. A sávok határán az Európai Központi Bank rövid lejáratú finanszírozási eszközének alkalmazásával lehetőség van a beavatkozásra, melynek nincs meghatározott felső határa. Ha valutatartalékaikat kimerítették az országok, akkor rövid lejáratú hitel áll rendelkezésükre. Ezt a megoldást azonban csak abban az esetben indokolt alkalmazni, mikor már a belső gazdaságpolitikai lépések sem segítettek. Az ECB, az ERM II. tagok és csatlakozni kívánó országok központi bankjai felfüggeszthetik a beavatkozást, hogyha az a monetáris politika legfőbb célját, az árstabilitást veszélyezteti. A korlátlan beavatkozás negatívuma, hogy növeli a visszaélés lehetőségét a csatlakozni kívánók számára. A sávszéleken való intervenció nem kedvező abból a szempontból, hogy a csatlakozni kívánó ország nem tartotta be az árstabilitási kritériumot, akkor bekövetkezik a beavatkozás. Ha nem történik beavatkozás, akkor a Központi Bank hitelének visszafizetése adósságba szoríthatja a költségvetést, ez pedig már a fiskális kritérium betartását is nehezítené. Az ERM II. esetében a sávszéleken történő beavatkozás mellett a sávközbeni intervenció is helyet kapott. A sávközbeni beavatkozásnál az Európai Központi Bank nem vállal korlátlan beavatkozást. Ennek mértékét kvóták szerint az adott ország jegybankja az EKB-val együttes megállapodás alapján határozza meg. Az ERM II. ugyanúgy, mint elődje intézményes támogatást jelent az árfolyam stabilizálására. Az új tagoktól elvárják az ERM II.-ben való részvételt, valamint a tagoknak saját érdekük mielőbb csatlakozni a rendszerhez, hiszen ezáltal elkötelezettségüket nyilvánítják ki a monetáris politika iránt, valamint uniós támogatásokat is élvezhetnek. A rendszer célja többek között az is, hogy megakadályozza az unión kívüli országok valutáinak alulértékeltségét az euróval szemben, ezáltal növelve versenyképességüket az uniós tagokkal szemben. Az unióba való csatlakozás után javasolt az ERM II.-be is belépni, hiszen a maastrichti kritériumok egyike a rögzített árfolyamrendszer alkalmazása. Másrészt a kritériumok teljesítése után van lehetőség a közös pénz bevezetésére, ami az újonnan csatlakozó országok számára kötelező. Az árfolyam-kritériumot akkor teljesíti egy tagállam, ha két éven keresztül sikeresen fent tudja tartani az új árfolyam-mechanizmust. Ha egy ország a +/- 15%-os 24

25 ingadozási sávot a gyenge oldalon nem tudja megtartani, illetve ha a sávközép leértékelésére kerül sor, akkor ez a rendszer bukásához vezet. Az ERM II. határt szab az alkalmazott árfolyamrendszer számára. Meg kell említeni azonban olyan árfolyamrendszereket, amelyek működése ellentétben áll az ERM II.-vel. Ilyennek tekintendő a szabad lebegtetés, a csúszó árfolyam, és az olyan rögzített rendszerek, amelyekben egy adott ország valutájának árfolyama nem az euróban van kifejezve. 17 A valutatanács alkalmazása nem jelent kivételt az ERM II.-ben való részvételre, azonban olyan országok esetében, amelyeknél az euróalapú valutatanács sok évig eredményesnek bizonyult azoknak nem feltétlenül kell a kettős rezsimváltást alkalmazniuk. Ez alapján a tagoknak nem kötelességük a rendszeren belüli lebegtetés, majd a valutájuk rögzítése az euróhoz. 18 Az EU főhatóságai tiltják az euroizációt, így az ECB-nek, az euróövezet pénzügyminisztereinek, a Bizottságnak és az adott ország központi bankjainak az együttes megállapodása szükséges az árfolyamot illetően. Mielőtt az EU-s országok belépnének a rendszerbe, azelőtt a monetáris politikát közös érdekként kell tekinteniük a csatlakozni kívánóknak, valamint a monetáris politika legfőbb céljára, az árstabilitásra kell törekedniük. A közös érdek szerepet játszik a rendszer életében is, hiszen a résztvevőknek törekedniük kell a valutáik leértékelésének elkerülésére, mivel az euró bevezetésekor sem folyamodhatnak ehhez a monetáris politikai eszközhöz. Az ERM II. tehát az euróövezet országainak és a jövőben csatlakozó országok érdekeinek kooperálására létrejött monetáris mechanizmus. Kettős funkciót tölt be, hiszen egyrészt védelmet nyújt a már meglévő tagok számára, másrészt az újonnan csatlakozókat is védi a valutaválságtól. A rendszert gyakran az euró előszobájaként szokták emlegetni, azonban ez ennél nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az ERM II. a nominális és reál konvergencia színtere is egyben. Ebből következően ennek az új árfolyam-mechanizmusnak segítenie kell a felzárkózási folyamatot a tagországok számára. 19 Az Európai Központi Bank az ERM II. szerepét az alábbi módon fogalmazza meg: Az ERM II rendeltetése, hogy segítse az euróövezethez nem tartozó tagországokban a stabilitás megteremtését, elősegítse a konvergenciát, és így megkönnyítse az euró átvétele érdekében tett erőfeszítéseket. (ECB Agreement, 2000) 17 ECOFIN Nizzai Jelentése alapján 18 A balti államok is ezt az euróalapú valutatanácsi rendszert alkalmazták

26 II. 3. Az ERM II. tagság érvei, ellenérvei Az EU főhatóságai a csatlakozás késleltetése mellett foglalnak állást, mivel az országok között húzódó gazdasági különbségek nehézségeket jelentenek az optimális monetáris politika kialakítására. Az ERM II. esetében nem kell aggódni a gazdaságpolitika miatt, hiszen a tagság megköveteli a valuta leértékelésének elkerülését. Létezik olyan tanulmány is, amely szerint az ERM II. tagság vagy válság kialakulása a nyugat európai országok veszélyeztetését vonná maga után. 20 Fahrholz szerint új tagok csatlakozása a rendszerhez hozzájárul a kelet-közép európai országok stabilizálásához. Különbséget kell tenni a már korábban csatlakozott kohéziós országok és Kelet- Közép Európa országai között aszerint, hogy ki mit nyer a tagsággal. Míg a korábban csatlakozott országokra további előnyök révén vártak megszorítások, addig a kelet-közép európai régió számára a maastrichti kritériumok teljesítése azonnal kötelező, és ők támogatásokat sem élvezhettek. Az ERM II-ben történő valutaválság, illetve egy tag önkéntes kilépése negatív hatással lenne a belépni szándékozó országokra. Az EU-s tagok kohéziós támogatásokat élveznek, ezáltal a rendszerhez való csatlakozással szerkezetátalakulás figyelhető meg náluk, amely az árszintre, és az árarányokra is egyaránt hatással van. Azok a valuták, melyek stabilitása kérdéses, azoknál nominális leértékelődés (árszínvonalbeli, pénzmennyiségbeli) következhet be. A devizapiacok kiszámíthatatlansága miatt az országok öngerjesztő leértékelődése is bekövetkezhet. A tagság negatívumaként kell megemlíteni az új tagok helyzetét a tökéletesen liberalizált piacokon. Már a belépést megelőzően teljes szabadságot kell biztosítani a kereskedelmi kapcsolataik terén. Nagy változást jelent a tagság a pénzügyi piacok terén. A belépést követően még a tőke áramlásának teljes liberalizációja nem biztosított az új tagok számára. A tőkeügyletek közül főként a rövid lejáratú befektetések terén kell számítani bonyodalmakra. A 2004-ben csatlakozott országok számára Észtország és Lettország kivételével a portfólióügyletek teljes körű szabadsága nem biztosított. Azonban miután beindul a tőke liberalizációja az új tagállamokban, azt követően árfolyam-ingadozásokra valamint irreális devizapiaci reakciókra kell számítani. Ezzel kijelenthetjük, hogy az ERM II. tagság árfolyamfluktuációt vonhat maga után. Az országok gazdasági nyitottsága is fontos szempont az árfolyamrendszer alkalmazása terén. Mivel minél nyitottabb egy gazdaság, annál nagyobb a piacok igénye a rugalmas árfolyam- 20 Wyplosz,

27 módosításokra. A kis országok számára a hivatalos árfolyamrendszer alkalmazása indokolt, valutájukat egy kulcs valutához kell kötniük, és az árfolyam-stabilitásra kell törekedniük. Az ERM II.-ben való részvétel javasolt a fejlett pénzügyi struktúrával rendelkező országok számára, akik szervesen képesek csatlakozni a devizapiacokhoz és képesek más devizapiacokkal kapcsolatok fenntartására, valamint piaci típusú árfolyam-mechanizmus működtetésére is. Előnyként kell megemlíteni a nemzetközi pénz-és tőkeforgalom liberalizációját. Minél nagyobb a tőke liberalizációja, minél szorosabb a nemzeti-és nemzetközi tőkepiacok összefonódása, annál nagyobb a lehetőség a rögzített árfolyamok alkalmazására. Ezt az igazolja, hogy a tőkeáramlások árfolyam-ingadozásokat idéznek elő, amelyeket még gyakori és erőteljes intervenciókkal sem lehet kiküszöbölni. A nyitott és liberalizált országok tehát a gazdaságpolitika valamely területén nem élhetnek a szuverenitás lehetőségével. Ahhoz hogy egy ország árfolyamszintet tudjon tartani, ahhoz ugyanazt a monetáris és fiskális irányvonalat kell követnie, mint amit a partnerországai alkalmaznak. Az új EU tagoknak makrogazdasági politikákhoz való alkalmazkodást kell betartaniuk. Az ERM II. olyan tagországok számára jelent egyfajta árfolyam-védekezést, akik gazdaságpolitikai koordinációt vállalnak. Az Európai Központi Bank feltételes intervenciós támogatásra vállalkozhat az unión kívüli országok felé. Az ERM II.-ben való részvétellel csak az EU-s országok élveznek védelmet, a tagállamoknak viszont ERM-tagságuktól függetlenül évente konvergencia- programot kell az Európai Tanács számára bemutatni. Az Európai Központi Bank de facto interveniálása annak köszönhetően következik be, hogy a beavatkozás összefügg-e az árstabilitással. Ez alapján az ERM II.- tagsággal tehát nem csökken a nemzeti bankok beavatkozásának száma. Az ERM II. esetében a monetáris és fiskális politikák összehangolása a cél a tagok számára. Így a monetáris politika (árstabilitás), valamint a költségvetési politika (egyensúly, átmeneti deficitek) terén a nemzeti és közösségi szint között nem lehetnek eltérések. Az ERM II. rendszerhez való csatlakozást a központi árfolyam körül meghatározott sáv szélessége is befolyásolja. Amint már említettem e ponton is különbség van a két rendszer között. Az előző rendszerben egységesen határozták meg az ingadozási sáv szélességét: között +/-2,25%, míg 1993-at követően +/-15%-os sávban ingadozhattak a piaci árfolyamok. Ezzel ellentétben az új rendszerben a tagok egyedileg, az Európai Központi Bankkal történő egyeztetés alapján szabják meg az intervenciós sávot. A szűkebb intervenciós sáv alkalmazása az adott ország valutája és az euró közötti szorosabb kapcsolatot jelenti. Az előző rendszer válságának köszönhetően az új rendszer tagjainak el kell kötelezniük magukat a kamatláb rugalmas bevetésére annak érdekében, hogy a rendszer működése 27

28 garantált legyen. Ha az árfolyam gyengül, akkor kamatlábemelést, míg árfolyamnövekedésnél kamatlábcsökkentést kívánnak alkalmazni. Az új tagállamoknak el kell kötelezniük magukat arra, hogy a monetáris politika legfőbb eszközét, a kamatlábat az árfolyam-stabilizációs célnak rendelik alá. Korábban egy egyezmény keretében megállapodtak a tagok arról, hogy az intervenció mellett kamatpolitika alkalmazásával is hozzájárulnak az árfolyam stabilitásához. A rendszer szigorú szabályok alapján ad lehetőséget a központi árfolyamok kialakítására. A központi árfolyamot és az intervenciós sávot az ESCB tagjai, valamint az EMU-n kívüli EUtagállamok jegybankelnökei közösen határozzák meg, miután az ECOFIN-nel és a Bizottsággal egyeztettek. Az ESCB az Európai Központi Bankot (ECB) és az uniós jegybankot foglalja magába. Kijelenthetjük, hogy az ERM-hez való csatlakozás a legtöbb ország számára csak komoly koncepcióváltással vihető végbe. A rendszerhez való csatlakozás mellett szól, hogy az árfolyam túlzott ingadozása nagymértékben hozzájárulnak az új tagállam belső piaci beilleszkedéséhez. Azonban az kérdéses, hogy a nominális árfolyam stabilizálása mennyiben befolyásolná a reálárfolyam változását. Mindezek mellett az EU elvárja az új tagoktól az ERM II.-ben való részvételt. A részvétel esetén a piaci árfolyam gyengülése, azaz euró erősödése következhet be. Az új tagállamok valutáit az euróeladás vagy más devizaeszközök felhasználása védhetné meg, ami az euró gyengüléséhez, így a belső infláció erősödéséhez vezetne. Az új tagállamok számára a tagság egyrészt árfolyam-politikai függetlenségüket korlátozza, másrészt csökkenti az árfolyam-politikai terheket. II. 4. Az ERM II. rendszerbe való belépés kérdései A rendszerhez való csatlakozáskor három fő kérdés merül fel a csatlakozni kívánókat illetően: 1. a középárfolyam megállapításának módja 2. mikor csatlakozzon egy ország a rendszerhez, vagyis az időzítés kérdése 3. a rendszerben eltöltendő optimális idő Az első kérdés alapján tehát a középárfolyamot kell meghatározni. A középárfolyam megegyezhet az egyensúlyi árfolyamszinttel, azonban az egyensúlyi árfolyam dinamikus 28

29 volta miatt nem pontos adatokat eredményez, azaz időben változik az országokban. A rendszer középárfolyamát az adott piaci árfolyam alapján szükséges meghatározni. Mivel ha a piaci árfolyamnál gyengébb középárfolyamot állapítanának meg, akkor az veszélyeztetné inflációra vonatkozó célt. A piaci árfolyamnál erősebb középárfolyamot akkor indokolt alkalmazni, ha a versenyképesség nem jelent problémát. Ugyanis a piacinál erősebb középárfolyam csökkenti az inflációt és a felértékelődés lehetőségét. Így a piacinál erősebb középárfolyam alkalmazása irányadó lehet annak érdekében, hogy az inflációt alacsonyabb szintre szorítsák le, ezáltal az inflációs követelménynek eleget tudnak tenni. Ennek az árfolyamnak az alkalmazását az ERM II. rendszerhez csatlakozó országok helyzete határozza meg, azaz hogyan állnak éppen az országok az infláció és a versenyképesség terén. Ha az országok makrogazdasági stabilitása megfelelő mértékűnek tekinthető, akkor a középárfolyam az aktuális piaci árfolyammal egyezik meg. A rendszerhez csatlakozott tagállamok mind ezt választották a középárfolyam alapjának. A másik fontos kérdés, hogy mikorra időzítse egy ország a rendszerhez való csatlakozását. Egy ország csatlakozása akkor indokolt, ha a keresletoldali gazdaságpolitikája megfelelő úton halad a fenntartható árstabilitás irányába, valamint az ország eleget tesz olyan kritériumoknak, mint az infláció, a költségvetési hiány, és kamatlábak alakulását illetően. A rendszerben való részvétel egyik legfőbb előnye egy ország számára, hogy lehorgonyozhatja az inflációs várakozásokat. Az infláció megfékezése hozzájárul a stabilitáshoz, ezáltal csökkentve egy ország gazdaságpolitikai nehézségeit. A rendszerhez való csatlakozáskor felmerül az a kérdés is, hogy a belépő ország mennyi ideig legyen a rendszer tagja. A Maastrichti Szerződés az eltöltendő idő hosszát legalább két évben határozza meg. A két évnél hosszabb időeltöltést az cáfolja meg, hogy a konvergenciatőke beáramlása az árfolyam felértékelődéséhez vezet. A veszélyt az jelenti, hogy a piac az euróövezethez való csatlakozáskor a végső árfolyam felértékelődésére spekulál. Írország, Görögország és Szlovákia csatlakozásakor is az ERM II.-n belüli felértékelésekre került sor. A rendszerben hosszabb ideig történő tartózkodás egyfajta nagyobb fegyelmezettséget kölcsönöz az országoknak, valamint stabilitásorientált gazdaságpolitika alkalmazásában segíti őket. Azonban fontos szempont az is, hogy egy ország stabilitását nagymértékben az befolyásolja, hogy már a belépéskor mennyire volt erőteljes a gazdaságpolitikája Közgazdasági Szemle, XLVII. Évf., december ( old) Szapáry György: Az árfolyamrendszer kiválasztása az átmenet országaiban az EMU-csatlakozás előtt 29

30 III. Az ERM II. rendszer tapasztalatai III. 1. Alkalmazandó árfolyamrendszer az EMU- csatlakozás előtt A Gazdasági és Monetáris Unió megalakulása egy új árfolyamrendszer bevezetését követelte meg. A cél egy olyan árfolyam-mechanizmus kiválasztása volt, amely elősegíti Közép-Kelet- Európa országainak csatlakozását az Európai Unióhoz, és hozzájárul a Maastrichti Szerződés által lefektetett konvergenciakritériumok teljesítéséhez. Így ezt követően a GMU-hoz is csatlakozhatnak majd a tagállamok. A Közép-Kelet- Európa országainak fő törekvésük, hogy a Delors- jelentés első szakaszának megvalósítása után (tőke és kereskedelem liberalizációja) az EU tagjaivá váljanak, majd az euróövezethez is csatlakozzanak. Ez a célkitűzés számos gazdasági előnyt biztosít ezen országok számára, többek között csökkenek a kamatlábak és a tagok tranzakciós költségei. A legfontosabb kérdés az, hogy milyen árfolyamrendszer képes teljes mértékben hozzájárulni a GMU-hoz. Egy olyan árfolyamrendszer kiválasztására volt szükség, amely a csatlakozó országok stabilitását biztosítja, javítja és fenntartja a versenyképességet, segíti a maastrichti konvergencia-követelmények teljesítését. A május 1.-jei csatlakozást megelőzően az országoknál valamennyi árfolyamrendszerfajtát megtalálhatjuk. Bulgária, Észtország és Litvánia a valutatanács intézményét alkalmazta, Lettország rögzített árfolyamokat működtetett. Ezen országokkal ellentétben Csehország, Lengyelország és Románia a szabad lebegtetést alkalmazza. 22 Horvátország, akivel október 3-án elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Szlovéniával együtt szigorúan irányított lebegő árfolyamrendszert működtet. A még nem EU tag, de a térséghez tartozó Macedónia is az utóbbi árfolyamot alkalmazza. A 2004-ben szintén csatlakozott Lengyelországban 2000 áprilisáig az előre bejelentett csúszó leértékelés volt érvényben, amelyben a sávot fokozatosan +/- 15 százalékra szélesítették ki. A magyar árfolyamrendszer a két szélső árfolyamrendszer, a valutatanács és a lebegő árfolyamok között helyezkedett el, azaz hazánk egy előre bejelentett csúszó árfolyamrendszert alkalmazott egy szűk +/- 2,25 százalékos ingadozási sávon belül. Ezen országok közös célja, hogy megfeleljenek a Maastrichti Szerződés követelményeinek, azonban e cél és az általunk működtetett árfolyamrendszer nem áll összhangban egymással. Ezt igazolja az is, hogy míg Észtország a valutatanács, addig Csehország az ellenkező 22 Románia és Bulgária csak később, január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz 30

31 működésű lebegő árfolyamrendszer alkalmazásával tudta megvalósítani az Európai Unió inflációs szintjét megközelítő inflációt. Ugyanezt igazolja a dezinfláció területén a Lengyelország és Magyarország által működtetett árfolyamrendszerek. III A Balassa-Samuelson-effektus Az EU-hoz csatlakozott országok számos közös tényezője hatással volt az árfolyampolitikára. Az első közös vonás, mely szerint a bérek és non-tradable termékek, azaz a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek árai alacsonyabbak azokban az országokban, amelyek még nem csatlakoztak az EU-hoz, mint akik már EU-s tagok. Ezt az igazolja, hogy a belépés előtt állók technológiai fejlettsége és termelékenysége alacsonyabb szinten van, majd a csatlakozásukat követően gyorsabb növekedésre tesznek szert az EU gazdaságával szemben. A Balassa-Samuelson-effektus alapján a szektorok termelékenysége eltérő ütemben javul, míg a bérek viszonylag változatlanok. A tradable ágazatokban (a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk ágazatai) a termelékenység gyorsabban javul a non-tradable ágazatokkal szemben. A tradable ágazatok gyorsabb termelékenysége a gazdaság egészében a bérek emelkedését eredményezi, így a non-tradable termékek árai a tradable termékek áraihoz viszonyítva növekedni fognak. A csatlakozó országok termelékenysége gyorsabban emelkedik, így az effektus alapján a csatlakozó ország fogyasztói árindexe gyorsabban emelkedik a már EU-s tagországokéval ellentétben. A versenyző szektorban a nemzetközi árak alakítják az árszínvonalat, az árkiegyenlítődés árszínvonal emelkedését eredményezni, ha az árfolyam rögzített. Így tehát az infláció mértéke az magasabb lesz a csatlakozás előtt álló országokban. Az Európai Központi Bank 1999-ben kinyilvánította, hogy a Balassa-Samuelson-effektus az euróövezeten belül működik. Az effektus meghaladta az inflációs rátákra vonatkozó Maastrichti Szerződés által előírt 1,5 százalékpontos eltérést. Ezt igazolják a becsült értékek, mely alapján Magyarország esetében 1991 és 1998 között az effektus értéke 1,9% volt, míg az EU országaiban 1,5 és 2 % közé esett ez az érték. A felzárkózni kívánó országok a kereskedelem és a fizetési rendszerek liberalizációja végett nyitott országokká váltak, megkezdődött beintegrálódásuk a pénzügyi rendszerbe. Így a csatlakozni kívánó országok számára a tőke szabad áramlása egyfajta veszélyt jelent. 31

32 AZ EU-hoz csatlakozó országok számára a Balassa-Samuelson-effektust meghaladó árkorrekciók gazdasági változást jelentenek. Valamint ezen országok külkereskedelmét az export nagymértékben meghatározza, így a versenyképesség fenntartása és erősítése nagyon fontos e térség számára. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a csatlakozni kívánó országoknak három egymással ellentétben álló célnak kell megfelelniük egy alkalmas árfolyamrendszer megválasztásakor: 1. az árfolyam stabilizációja a tőke szabad áramlása mellett 2. a Balassa-Samuelson-effektus alapján a reálárfolyamok rendezett felértékelődése 3. közeledés az inflációs ráta Maastrichti Szerződés által meghatározott értéke felé. A monetáris politika legfőbb célja, azaz az árfolyam-stabilitás leginkább egy rögzített árfolyamrendszer alkalmazását teszi indokolttá. Azonban az árfolyamrendszer szigorú gazdaságpolitika alkalmazását követeli meg, valamint a felzárkózáskor a gyorsabb ütemű infláció a reálárfolyam felértékelődését eredményezné, ami viszont a belépni kívánókat kedvezőtlenül érintené. Ezt bizonyítja Észtország esete, ahol a reálfelértékelődés 1993 és 2000 között 100%-kal emelkedett a valutatanács működtetése mellett. A rögzített árfolyamrendszer erős fiskális és monetáris politikát követel meg, valamint rugalmas bérekre van szükség. Azonban egy ilyen árfolyamrendszer alkalmazása megmentheti egy adott valutának a nominális felértékelődését ábra Az észt inflációs többlet az euróövezethez képest 23 MNB: Monetáris politika Magyarországon augusztus (32.old.) 32

33 Az árfolyamrendszerek másik nagy csoportja, a rugalmas árfolyamrendszerek alkalmazása kevésbé járul hozzá a reálárfolyamok túlzott felértékelődéséhez. Ez az árfolyamrendszer támogathatná a Maastrichti Szerződés inflációra vonatkozó követelményét. Azonban a csatlakozó országok erősen ki vannak téve a tőkespekulációknak, így egy lebegő árfolyamrendszer alkalmazása a reálárfolyamok ingadozásához vezetne. Lengyelország esetében a Balassa-Samuelson hatás a nominális árfolyam erősödésében nyilvánult meg. A multinacionális vállalatok számára az árfolyam-ingadozások kisebb akadályt jelentenek, mint a hazai tulajdonú kisebb vállalkozások. Ha egy szabadon lebegő árfolyamrendszert alkalmazó országba beáramlik a tőke, akkor a valuta túlzott mértékű felértékelődése elkerülhetetlen. Egy keskenyebb sávval bíró árfolyamrendszer csökkenti az árfolyam ingadozásokat és a valuta túlzott fel- vagy leértékelődését is elkerülheti a tőkék áramlásának idején. Egy szűk sávban ingadozó árfolyamrendszer sem lehet tökéletes, mint ahogy ezt a már korábban ismertetett ERM I/EMS válság is igazolja. Ezek alapján láthatjuk, hogy az egyes árfolyamrendszereknek mind megvannak az előnyei és a hátul ütőjük is egyaránt. Nincs egy egységes árfolyamrendszer, amelyet az EU és EMUtagság előtt álló országok együttesen alkalmazni tudnának. Ezt igazolja Szapáry György kijelentése is: 24 Nem létezik minden esetre alkalmas árfolyamrendszer! Mielőtt az országok az Európai Unió tagjává válnának, azt megelőzően saját maguk dönthetik el, hogy milyen árfolyamrendszert kívánnak alkalmazni. A csatlakozásukat követően pedig önkéntes elhatározással csatlakozhatnak az Európai Unió árfolyamrendszeréhez, az ERM II. mechanizmushoz. (Már korábban említettem azokat az árfolyamrendszereket, amelyek alkalmazását kizárják az EU-s felvételt követően.) 24 Szapáry György között az IMF magyarországi megbízottja volt, majd ezt követően 2007-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt. 33

34 III. 2. Az ERM II. jelenlegi tagjai A szakdolgozat során azokat az országokat kívánom elemezni, akik jelenleg tagjai ennek a sávosan rögzített árfolyamrendszernek. Az országokat a Maastrichti Szerződés 4 konvergencia-kritériuma alapján elemzem, melynek 140. cikkének harmadik bekezdése az árfolyam alakulásáról és az ERM II. rendszerről rendelkezik. Ezek alapján elemzem a valuták árfolyamát a csatlakozás évétől, valamint hogy hogyan állnak az érintett tagállamok a maastrichti konvergencia-kritériumok terén, mikorra sikerül bevezetniük az eurót. A közös pénz bevezetésére január 1-jén 11 országban került sor, majd január 1- jén Görögország is tagja lett az euróövezetnek május 1-jén 10 ország csatlakozott hazánkkal együtt az EU-hoz, majd az Unió legutóbb január 1-jén két új taggal bővült. Jelenleg 27 tagja van az Európai Uniónak, ebből 16 ország tagja az euróövezetnek is. 25 Utoljára Szlovákia január 1-jén vezette be az eurót. Jelenleg 11 olyan tagország van, amely nem csatlakozott a Gazdasági és Monetáris Unióhoz, azaz még nem vezette be az egységes fizetőeszközt. A jelenlegi tagoktól megkülönböztető szerepben részesül Dánia és az Egyesült Királyság, ugyanis e két ország nem tagja az euróövezetnek, míg az újonnan csatlakozó országoknak már kötelességük a közös valuta bevezetése. Az euró bevezetése csak akkor lehetséges, ha a tagállamok megfelelnek a Maastrichti Szerződés által lefektetett konvergencia-kritériumoknak. A közös valuta bevezetése számos előnyt biztosít a tagországok számára, többek között előtérbe kerül a külkereskedelem, a pénzügyi integráció, fokozódik az ártranszparencia és a verseny is. Valamint segíti a reál-és nominális konvergencia hosszú távú fenntarthatóságát, és reformok véghezvitelét a gazdaságpolitika több területén. Ezáltal elérik az országok a gazdaságpolitika legfőbb célját, azaz a társadalmi jólét növelését. 25 Az euróövezet jelenlegi tagjai: Ausztria (osztrák schilling, ATS), Belgium (belga frank, BEF), Ciprus (ciprusi font, CYP), Finnország (finn márka, FIM), Franciaország (francia frank, FRF), Görögország (görög drachma, GRD), Hollandia (holland forint, NLG), Írország (ír font, IEP), Luxemburg (luxemburgi frank, LUF), Málta (máltai líra, MTL), Németország (német márka, DEM), Olaszország (olasz líra, ITL), Portugália (portugál escudo, PTE), Spanyolország (spanyol peseta, ESP), Szlovákia (szlovák korona, SKK) és Szlovénia (tolár, SIT) 34

35 Mivel az ERM I. rendszer tagjai csatlakoztak az euróövezethez, így akkor két ország- Görögország és Dánia- maradt tagja a rendszer utódjának, az ERM II. rendszernek. Az euró 1999-ben történő bevezetésekor az akkori tagállamok közül három ország nem lépett be a Gazdasági és Monetáris Unióba, ez a három ország: Dánia, Nagy-Britannia és Svédország ben Görögország is csatlakozott az euróövezethez, így Dánia maradt akkor egyedüli tagja az ERM II.-nek. Dánia az ERM II. által meghatározott +/- 15%-os ingadozási sávhoz képest szigorúbb szabályt vezetett be, ugyanis az akkor meghatározott középárfolyamhoz képest egy szűkebb +/- 2,25%-os ingadozási sávot alkalmazása mellett döntött. Dánia nemzeti bankja, a Danmarks Nationalbank 1 eurót 7,46038 dán koronában rögzített. Inflációs ráták alakulása között Ország/Év Bulgária 2,6 10,3 7,4 5,8 2,3 6,1 6 7,4 7,6 12 2,5 Csehország 1,8 3,9 4,5 1,4-0,1 2,6 1,6 2,1 3 6,3 0,6 Észtország 3,1 3,9 5,6 3,6 1,4 3 4,1 4,4 6,7 10,6 0,2 Ciprus 1,1 4,9 2 2,8 4 1,9 2 2,2 2,2 4,4 0,2 Lettország 2,1 2,6 2,5 2 2,9 6,2 6,9 6,6 10,1 15,3 3,3 Litvánia 1,5 1,1 1,6 0,3-1,1 1,2 2,7 3,8 5,8 11,1 4,2 Magyarország ,1 5,2 4,7 6,8 3,5 4 7,9 6 4 Málta 2,3 3 2,5 2,6 1,9 2,7 2,5 2,6 0,7 4,7 1,8 Lengyelország 7,2 10,1 5,3 1,9 0,7 3,6 2,2 1,3 2,6 4,2 4 Románia 45,8 45,7 34,5 22,5 15,3 11,9 9,1 6,6 4,9 7,9 5,6 Szlovákia 10,4 12,2 7,2 3,5 8,4 7,5 2,8 4,3 1,9 3,9 0,9 Szlovénia 6,1 8,9 8,6 7,5 5,7 3,7 2,5 2,5 3,8 5,5 0,9 3. ábra Az inflációs ráták alakulása között a 2004 és 2007-es uniós országok esetében Forrás: Eurostat 2004-ben csatlakozást követően közvetlenül három ország vált az ERM II. tagjává június 28-án Észtország Litvániával együtt lépett be az árfolyam-mechanizmusba. Egy euró középárfolyamát 15,6466 észt koronában állapították meg, amihez képest +/- 15 %-os lebegési sávot biztosítottak. A litván litas február 2-áig az amerikai dollárhoz volt rögzítve, ezt követően 2004-ben 3,45280 litasban rögzítették a középárfolyamot az euróval szemben. Litvánia is az ERM II. által meghatározott lebegési sávot alkalmazta a középárfolyam körül. A valutatanácsot működtető Lettország év végéig a lett latot az SDR-hez rögzítette, majd január 1.-jétől az euróhoz május 2-án 1 eurót 0, latban határoztak meg, és Lettország is a megengedett +/-15%-os ingadozási sávot alkalmazta. Az új tagállamok közül november 28-án Szlovákia csatlakozott az ERM II-höz, a központi arányt 35,4424 szlovák koronában határozták meg és szintén a középárfolyamhoz 35

36 képest +/- 15%-os lebegési sáv volt a megengedett. Szlovákia január 1-jén bevezette az eurót, így jelenleg négy tagja maradt az ERM II.-nek: Dánia, Észtország, Lettország és Litvánia. III Észtország 26 Észtország június 28-án csatlakozott az ERM II. rendszerhez, így mint jelenlegi tagként mutatom be az ország tapasztalatait. Az Európai Bizottság május 12-én közzé tett konvergencia-jelentésével támogatja Észtország január 1-jei euró bevezetését, ezért az ország gazdasági mutatóit különösen érdemes megvizsgálni. A következő táblázatban Észtország makrogazdasági mutatói szerepelnek, melyek alapján a referenciaértékekhez viszonyítva jellemezhetjük az ország gazdasági állapotát Infláció (%) 3 4,1 4,4 6,7 10,6 0,2 Hosszú távú kamat (%) * * * * * * Államháztartási mérleg (%/GDP) 1,6 1,6 2,4 2,5-2,8-1,7 Államadósság (%/GDP) 5 4,6 4,4 3,7 4,6 7,2 4.a ábra Észtország konvergencia-kritériumai között Forrás: Eurostat *Észtország esetében nem áll rendelkezésre hosszú távú kamatláb ** A 2008 és 2009-es kamatlábak adatai nem állnak rendelkezésre 26 EKB: Konvergenciajelentés május (40-42.old.) EKB: Konvergenciajelentés május ( old.) 36

37 Referenciaértékek Infláció (%) 2,1 2,5 2,9 2,8 4 1,6 Hosszú távú kamat (%) 6,3 5,4 6,3 6,2 ** ** 4.b ábra Referenciaértékek között Forrás: Eurostat Észtország esetében a csatlakozást követő években jelentős inflációs emelkedés figyelhető meg, és az inflációs ráták mind meghaladják a refenciaértékeket. Az ország uniós tagsága előtti években az infláció alacsony mértékű volt, 2003-ban 1,4%-kos inflációs rátával rendelkezett az ország ban 10,6%-os inflációt ért el az ország, ami több mint háromszorosa a csatlakozás évében elért mutatónak. Ezt követően a harmonizált fogyasztóiárindex jelentős mértékben csökkent 0,2%-ra. Az infláció elmúlt 7 éves időszaka alatt a reál GDP növekedés jelentős mértékben nőtt ban 7,6%-os növekedéssel párosult az infláció, míg 2008-ban -5,1%-os gazdasági visszaesés figyelhető meg. Ugyanis 2008-ig a gazdaság túlfűtöttsége figyelhető meg, a munkatermelékenység növekedése a bérek emelkedéséhez vezetett, amely viszont a versenyképesség romlását eredményezte. Ezek a későbbiek fenntarthatatlan makrogazdasági folyamatok, illetve a 2008-ban a világban kialakult világgazdasági válság a gazdasági konjunktúrában fordulatot eredményezett, amely az észt gazdasági növekedésre is hatást gyakorolt ben az észt gazdaság -13,9%-os gazdasági visszaesést élt meg ben az átlagos HICP- infláció 0,2% volt, azonban 2009 októbernovember időszakban a mélypontját -2,1%-os értéken érte el. Az Európai Bizottság által közölt adatok alapján 2010 márciusában az infláció 1,4%-ot ért el. A nagy nemzetközi intézmények 2010-ben 0,7% és 1,3% közötti értékkel, míg 2011-re 1,1% és 2,0% között inflációs rátával számolnak. Azaz az infláció mértéke év végéig várhatóan 2% alatt marad, így eleget tesz az ország az inflációra vonatkozó kritériumnak. Az infláció növekedésének hátterében az energia- és élelmiszerárak nem várt mértékű emelkedései állnak. Ezenkívül a jövedéki adók és a közvetlen adók emelkedése is az árszínvonal emelkedését eredményezi. Azonban Észtország gyenge gazdasági környezettel rendelkező ország, és emellett a magánszektor eladósodottsága végett is az infláció hosszú távon nem képes alacsony szinten maradni. Az ország monetáris politikai korlátozottsága, valamint a felzárkózási folyamata is magasabb inflációt gerjeszt. 37

38 Észtországban az egy főre jutó GDP jóval elmarad az euróövezet átlagával szemben. Észtország a valutatanács intézményét tartja fent, így a rögzített árfolyamrendszer mellett a kibocsátás növekedése reálfelértékelődéssel jár, ami magasabb inflációt eredményez. Ami Észtország államháztartási hiányát illeti, kijelenthetjük, hogy túlzott hiányról nem beszélhetünk az ország esetében ben a költségvetési hiány a GDP-hez viszonyítva 1,7%-os hiányt mutatott, ami nem haladja meg a 3%-os referenciaértéket. Az államadósság mértéke a GDP-hez viszonyítva 2009-ben 7,2%, ami szintén messze elmarad a 60%-os referenciaértéktől. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján a költségvetési hiány a GDP 20,4%-ra, míg az államadósság a GDP 9,6%-ra fog emelkedni. Mind a két költségvetési kritériumoknak is eleget tesz Észtország. Az észt korona az ERM II. tagvalutájaként a csatlakozást követően stabilan tartotta a 15,6466 észt korona/euró középárfolyamot. Az euró bevezetésének egyik kritériuma, az árstabilitási kritérium, amely szerint az észt korona legalább 2 éves ERM II. rendszerben való tartózkodása alatt el kell kerülni az euróval szembeni túlzott leértékelődést. Azaz meg kell vizsgálni, hogy az észt korona mennyire képes tartani az euróval szembeni középárfolyamot. Az észt korona 2004-től napjainkig tudta tartani az euróval szembeni 15,6466-os középárfolyamot. Az Európai Központi Bank 2010 májusában készített konvergenciajelentése alapján az árfolyamokra a április 24-től a április 23-ig tartó időszakot vesszük referencia-időszaknak. Az észt koronát ez időszak alatt a középárfolyamon tudták rögzíteni, így a Központi Bank is megerősítette, hogy nem került sor a valuta le-illetve felértékelődésére. A valuta tehát nem használta ki a középárfolyam körüli +/-15%-os ingadozási sávot, így az árstabilitási kritériumnak is eleget tett az ország. 5. ábra 1 euró/ észt korona árfolyama Forrás: 38

39 Észtország esete a hosszú lejáratú kamatkötvényekre vonatkozó kritériumot illetően egyedinek tekinthető, mivel nincs az országnak fejlett kötvénypiaca, ugyanis az ország nem bocsát ki benchmark kötvényeket. Ahogy azt már a táblázat is mutatta nem állnak rendelkezésre hosszú távú kamatlábak Észtország esetében. A kamatlábak vizsgálatát a pénzügyi piacok átfogó elemzésével helyettesítették, azonban az így kapott mutatók nem helyettesítik a hosszú távú kamatlábakat. Ahhoz, hogy Észtország fenn tudja tartani a konvergenciát, egy olyan gazdaságpolitikára van szüksége, amely az árstabilitásra törekszik. Az ország számára fontos, hogy költségvetési többletet érjen el az elkövetkezendő időszakban. A április 23-ig figyelembe vett adatok alapján Észtország eleget tesz valamennyi maastrichti konvergenciakritériumnak, így nagy a valószínűsége, hogy 17. tagként csatlakozhat az euróövezethez. III Lettország 27 Lettország makrogazdasági mutatóit is összefoglaltam egy táblázatba az uniós csatlakozásától egészen 2009-ig. A négy mutatót elemezve Lettország esetében is megállapíthatjuk, hogy hogyan áll az ország a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása területén. Kritériumok/Év Infláció (%) 6,2 6,9 6,6 10,1 15,3 3,3 Hosszú távú kamat (%) 4,85 3,53 4,16 5,63 6,71 15,5 Államháztartási mérleg (%/GDP) -1-0,4-0,5-0,3-4,2-10,2 Államadósság (%/GDP) 14,9 12,4 10,7 9 19,7 36,7 6. a ábra Lettország konvergencia-kritériumai között Forrás: Eurostat 27 EKB: Konvergenciajelntés május (42-44.old.) EKB: Konvergenciajelntés május ( old.) 39

40 Referenciaértékek Infláció (%) 2,1 2,5 2,9 2,8 4 1,6 Hosszú távú kamat (%) 6,3 5,4 6,3 6,2 ** ** 6. b ábra Referenciaértékek között Forrás: Eurostat A Maastrichti Szerződés első kritériumát a fogyasztóiár-indexet vizsgálva 2004 és 2009 között magas inflációt állapíthatunk meg Lettország esetében től 2003-ig az infláció stabil volt, ugyanis 2% és 3% között volt az inflációs ráta. Az Európai Unióba való csatlakozásával jelentősen emelkedett ez a mutató, 2004-ben 6,2% volt, ami azt jelenti, hogy az akkor 3 legjobb inflációt nyújtó ország átlaginflációjának háromszorosa lett. Majd ez az érték emelkedett egészen 2008-ig, amikor elérte a 15,3 %-os csúcsértéket, majd 2009-ben visszaesett 3,3%-ra, de még így is messze meghaladta a 2009-es 1,6%-os referenciaértéket. A 2005 és 2008 közötti magas mutatókat a gazdasági környezet túlfűtöttsége magyarázza, amely a kereslet túlzott növekedése, a bérek kiáramlása, illetve az energia-és élelmiszerárak világpiaci emelkedése eredményezett. A munkatermelékenység miatti bérkiáramlás rontotta a versenyképességet. Ezek a makrogazdasági folyamatok válságba sodorták Lettországot, amit a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság teljesen elmélyített. A HICP- infláció 2009 utolsó negyedévében negatív értéket ért el, majd 2010 márciusában -0,4% volt. Az inflációt nagymértékben befolyásolja a jelenlegi fogyasztási helyzete a lett gazdaságnak. Az Európai Központi Bank májusi jelentése alapján az infláció 2011-ben -2,5% és -0,7% között fog mozogni. Az infláció növekedésének hátterében a közvetett adók és a világpiaci nyersanyagárak jövőbeni emelkedése áll. Mivel Lettországban a monetáris politika korlátozott keretek közé van szorítva, így a jövőben elég nehéz feladata van az inflációs nyomás megfékezése érdekében az országnak. A felzárkózás a fejlett országok mellé Lettország számára is komoly inflációval jár együtt. Az egy főre jutó GDP messze elmarad az uniós szinttől. Az Európai Bizottság adatai alapján, ha az euróövezet egy főre jutó GDP-je 108%, akkor 49 % az egy főre jutó GDP Lettországban. Azonban a rögzített árfolyamrendszer melletti kibocsátás növekedése reálárfolyam-felértékelődést eredményez, ami viszont magas 40

41 inflációval jár együtt. A rögzített árfolyamrendszer miatt a gazdaságpolitikai eszközök korlátozva vannak, így a magas infláció megfékezése is gondot jelenthet az ország számára áprilisától 2010 márciusáig a 0,1% HICP- infláció jóval messze elmaradt az 1%-os referenciaértéktől, azonban az elemzők vélekedése szerint Lettország számára az inflációra vonatkozó kritériumnak való megfelelés komoly gazdasági nehézséget jelent. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiányra vonatkozó kritériumnak nem felel meg az ország. Míg az uniós csatlakozást követő években nem haladta meg a 3%-os referenciaértéket, úgy ez az érték 2009-re jelentősen megugrott. A 2009-es deficit 10%, ami jóval elmarad a várt értéktől. A bruttó államadósságot is az a tendencia jellemzi, hogy között messze alulmaradtak az értékek a kritériumértéktől, azonban a 2009-es 36,7% már jóval magasabb érték, de még ez is messze elmarad a 60%-os referenciaértéktől re az államháztartási hiány a GDP 8,6%-ra fog csökkeni, míg az államadósság a GDP 48,5%-ra fog emelkedni és 2008 között a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg GDP-hez mért együttes hiánya 11,3 % volt, ami kiemelkedően magas értéknek számít. Az ország GDP-arányos nettó nemzetközi befektetési pozíciója a 2000-ben -30% volt, míg 2009-re ez az érték jelentősen csökkent, mintegy -81,3%-ra. Lettország valutája, a lett lat május 2-án csatlakozott az ERM II. árfolyammechanizmushoz. Lettország valutájának euróhoz viszonyított középárfolyamát 0, lett latban rögzítették 2005 májusában, az ország rendszerhez való csatlakozásakor. Lettország tapasztalatait az ERM II. rendszerben az euró/ lett latt árfolyammal jellemezhetjük a csatlakozás évétől egészen 2009 végéig: Euró/lett latt árfolyam középárfolyam ,6652 0,6962 0,6962 0,7001 0,7027 0, ábra 1 euró/ lett latt középárfolyam Forrás: Eurostat 41

42 8. ábra 1 euró/ lett latt árfolyam novemberétől 2010.októberéig Forrás: Eurostat Az észt koronával ellentétben a lett lat az elmúlt évek folyamán nem tudott stabil valuta maradni ben a lett latt árfolyama erősödött az euróval szemben, a középárfolyamhoz képest +1%-os ingadozást ért el a valuta ban is ugyanez az érték jellemző a valutára ben a valuta középárfolyama erősödött, akkor egy euró 0,7027 lattot ért, azaz közelebb került a 2005-ben meghatározott középárfolyamhoz. A lett lat euróval szembeni árfolyama a meghatározott +/-1%-os sávon belül 2009 júliusában volt a legerősebb, majd ezt követően enyhült. Számos olyan alkalom volt a lett latt életében, amikor az árfolyam közel került az ingadozási sáv gyengébb széléhez. Ez a világgazdaságban kialakult piaci feszültségeknek tudható be, főként akkor amikor szeptember 24-én a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers csődöt jelentett. Ezt súlyosbította még Lettország kedvezőtlen gazdasági helyzete, az ERM II. rendszer középárfolyamának leértékelésére irányuló spekulációk, valamint a bankrendszerben kialakult likviditási nehézségek. Ezek a gazdasági feszültségek kihatottak Lettország fizetési mérlegére, így az ország az EU és IMF nemzetközi segítségnyújtó csomagját igényelte és hozzálátott a gazdasági kiigazítási programjához márciusától júniusáig a lett gazdaság államháztartásának állapota romlott, és a helyzetet súlyosbította az is, hogy az ország nem tett eleget a vállalt kötelezettségeinek a kapott pénzügyi segítségért cserébe októberében a lett latt árfolyama a +/- 1%-os ingadozási sáv negatív széle felé tartott decemberében 1 euró középárfolyamát 0,7077 lattban határozták meg. Ezt követő hónapokban a lett latt árfolyama fokozatosan gyengült az euróval 42

43 szemben októberében érte el a legnagyobb leértékelődést a valuta, amikor 1 euró 0,7094 lett lattot ért. Az utolsó konvergencia-kritérium, a hosszú távú kamatlábak vizsgálata is fontos szempont. A hosszú távú kamatlábak Észtország esetében a 2004-es EU-s tagság óta jelentős mértékben elmaradnak a referenciaértékektől ben az átlagos hosszú lejáratú kamatkötvények nominális kamatlába 15,5 % volt, míg 2009 áprilisától 2010 márciusáig 12,7 %. Mivel az államháztartás hiánya is jelentősen nőtt, így a kamatlábak is megemelkedtek januárjában 13,8 % volt a hosszú távú kamatláb. Mivel Lettország is a rögzített árfolyamrendszert alkalmazza, így a monetáris politika korlátozva van. Lettország számára is egy olyan gazdaságpolitika kialakítása fontos, amely az árstabilitásra irányul. Az infláció túlzott növekedésének megfékezése komoly probléma az ország számára, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány megfékezése is egyaránt. Lettország számára fontos, hogy erősítsen a jelenlegi fiskális helyzeté, ezzel erősítve a rögzített árfolyamrendszer jelentőségét. III Litvánia 28 Litvánia június 28-án csatlakozott a módosítható rögzített árfolyamrendszerhez. Az ország ERM II.-höz való csatlakozásáig a litas stablitása volt megfigyelhető az euróval szemben. Az ország úgy vált az ERM II. tagjává, hogy egyik oldalról a valutatanács intézményét tartotta fenn. A rendszerhez való csatlakozása óta az ország valutájának, a litasnak az árfolyama tudta tartani a középárfolyamot, és az ország nem szorult rá a valuta euróval szembeni leértékelésére. 28 EKB: Konvergenciajelentés május (44-46.old.) EKB: Konvergenciajelentés május (42-44.old.) 43

44 9. ábra 1 euró/litván litas középárfolyam között Forrás: Eurostat 10. ábra 1 euró/ litván litas középárfolyam és között Forrás: Mivel az ország a valutatanács rendszert alkalmazza, így a központi bank, a Lietuvos Bankas aktív szereplőként vesz részt a devizapiacokon. Ennek ellenére a központi bank litván kereskedelmi bankokkal bonyolított devizaügyleteinek a száma nettó értékben kifejezve alacsonynak tekinthető. Az euróval szembeni reálárfolyamok a múltbéli mutatók átlagértékei felett találhatóak. Az államháztartási hiány a folyó fizetési mérleget és a tőkemérleget beleszámítva 2005-ben a GDP 5,6%-át tette ki. Ez az érték a maastrichti konvergenciakritérium államháztartási hiányára vonatkozóan a megengedett 3%-nál lényegesen nagyobb adatnak számít. A nettó működő tőke beáramlása ennek a hiánynak valamivel a felével kevesebbet tudott fedezni. 44

45 A következő két táblázatba összegyűjtöttem Litvániára vonatkozó gazdasági mutatókat. Az első táblázat 2004-től, a csatlakozás évétől 2009-ig mutatja a Maastrichti Szerződés által lefektetett konvergencia-kritériumokat a GMU csatlakozást illetően. A második táblázat a referenciaértékeket mutatja évek szerinti bontásban az inflációra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan. A másik két kritérium referenciaértéke állandó, azaz az államháztartási hiány a GDP 3%-ka, míg az államadósság esetében a GDP 60%-ka lehet maximálisan. Kritériumok/ÉV Infláció (%) 1,2 2,7 3,8 5,8 11,1 4,2 Hosszú távú kamat (%) 4,4 3,7 4 4,6 0 0 Államháztartási mérleg (%/GDP) 1,5 0,5 0,4 1 3,3 9,2 Államadósság (%/GDP) 19,4 18, ,9 15,6 29,5 11. a ábra Litvánia konvergencia-kritériumai között Forrás: Eurostat Referenciaértékek Infláció (%) 2,1 2,5 2,9 2,8 4 1,6 Hosszú távú kamat (%) 6,3 5,4 6,3 6,2 ** ** 11.b ábra Referenciaértékek Forrás: Eurostat Litvánia tizenkét havi HICP-inflációja 2005-ben átlagosan 2,7% volt, azaz meghaladta a referenciaértéket, azaz maximum 2,5% lehetett volna az ország inflációs rátája. 29 Ahogy azt a X.táblázat is mutatja, a fogyasztóiár-infláció 2005 előtti években alacsony volt. A valutatanács rendszere egy szigorúbb monetáris politikát követel meg, ami az árstabilitásra irányul, ezáltal rögzítve az inflációs várakozásokat, valamint visszatartja az áremelkedési ütemet. Az alacsony inflációs rátához erős reál GDP növekedési ráta társult. Litvánia inflációs rátája 2001-ben 1,1% volt, míg a reál GDP növekedés 3,3%. Az alacsony inflációt Litvánia által folytatott árfolyam-stratégia befolyásolta. Az euró előtt, a litván litas árfolyama az USA dollárhoz volt rögzítve, amikor a dollár felértékelődése következtében az importárak jelentősen csökkentek. Majd ezt követően 2002-től az euróhoz rögzítették a litast, és az euró felértékelődése más valutákkal szemben az importárak csökkenését eredményezte ban 29 HICP:Harmonized Indices of Consumer Prices, harmonizált fogyasztóiár-index. Az euróövezetben használt és az euróbevezetés feltételeinél ezt a mutatót használják, ami csak kis mértékben tér el a magyarországi fogyasztóiár-indextől. 45

46 az inflációs ráta -1,1% volt, azaz a dezinfláció a belföldi piacon megélénkült versenynek és külső tényezőknek köszönhetően alakult ki. Az egy főre jutó jövedelem 2001 óta fokozatosan emelkedett. Az infláció növekedésének üteme az uniós csatlakozást követően jelentősen megugrott. Az eddigi legmagasabb infláció a csatlakozás óta 2008-ban következett be, amikor 11,1% volt az infláció. Ez az árszintnövekedés nagymértékben a jövedéki adó hatálya alá eső termékek uniós adószinttől való eltérésének tudható be. Másrészt a kibocsátás növekedése, ezáltal a fajlagos munkaköltségek emelkedése az árak növekedéséhez vezet. Valamint az ország felzárkózása az uniós országokhoz az infláció emelkedésével jár együtt áprilisától 2010 márciusáig a 12 havi átlagos HICP- infláció 2% volt, ami jóval magasabb az 1%-os referenciaértékhez képest márciusában már negatív tartományt érte el, akkor - 0,4% volt az inflációs ráta re az EKB jelentése szerint várhatóan az infláció -1% és 1,4% között lesz. Pozitív gazdasági mutatónak tekinthetjük az ország 2005-ös GDP-hez viszonyított államháztartási hiányát, amelynek értéke 0,5% volt, azaz a 3%-os referenciaértéket messze nem érte el, így nem beszélhetünk Litvánia esetében költségvetési hiányról. Ez az érték ra viszonyt meghaladta a maximális értéket, ugyanis 0,3%-kal átlépte a referenciaértéket ben 9,2%-ra emelkedett a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány. Az államadósság a GDP-hez viszonyítva 2005-ben 18,4% volt, valamint ezt követő években is messze elmaradt a 60%-kos referenciaértéktől re ez az arány 29,5%-ra emelkedett, de még ez is messze távol maradt a 60%-os referenciaértéktől. A hosszú távú kamatlábak sem haladták meg a referenciaértékeket, hiszen 2006-ban Litvánia hosszú lejáratú kamatkötvényeinek a nominális kamatlába 4% volt, azaz alul maradt a maximális 6,3%-kos rátával szemben márciusától 2010 áprilisáig a hosszú távú kamatláb 12,1% volt, ami jelentősen átlépte a konvergencia-kritérium 6%-os referenciaértékét. A világgazdasági válság, a rosszabb adóbesorolás kedvezőtlenül érintette a piacokat, és ez a litván kamatlábakra is hatást gyakorolt év végére egy élénkebb kereskedés indult be, és ekkor a kamatláb 5,2%-ra csökkent. A makrogazdasági mutatók alapján elmondhatjuk, hogy továbbra is fontos, hogy Litvánia szigorú monetáris politikát folytasson, annak érdekében, hogy az infláció növekedését megfékezze, és ezáltal közelebb kerüljön a közös valuta bevezetéséhez. Litvániára vonatkozóan is azt mondhatjuk el, hogy egy olyan gazdaságpolitika alkalmazására van szükség, amelynek elsődleges célkitűzése az árstabilitás. A következő grafikon Litvánia makrogazdasági mutatóit szemlélteti az uniós tagság óta 2009 év végéig. 46

47 III Dánia A három balti állam mellett Dánia vesz részt jelenleg az ERM II. rendszerben, azonban az ország kiváltságos joggal rendelkezik a többi újonnan csatlakozott uniós országgal szemben. Dánia november 3-án az Európai Unió Tanácsának adott értesítéssel jelezte, hogy nem kíván részt venni a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában. A 16-os számú jegyzőkönyv alapján Dánia kivétellel rendelkező ország, és ezt az álláspontot csak Dánia kérésére lehet megváltoztatni. Ezek alapján csak Dánia külön kérésére készít az Európai Központi Bank konvergenciajelentést, azonban 1998 óta nem vizsgálják az ország konvergenciáját. A Maastrichti Szerződés 130. cikke Dániára is vonatkozik, így a dán központi banknak, a Danmarks Nationalbanknak is kötelessége a központi bank függetlenségére vonatkozó követelmény teljesítése. Amíg Dánia nem jelzi az EU-Tanács felé, hogy ő is be kívánja vezetni az eurót, addig a dán központi banknak nem kötelessége beintegrálódni az eurórendszerbe, és a dán szabályok módosítása sem érinti az országot. Dánia 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, és már az EMS előtt működő úgynevezett currency snake rendszernek is tagja volt. Az 1979-ben létrejött EMS-hez is csatlakozott, majd az euró bevezetésekor január 1-jén lépett be az ERM II. rendszerbe. Dánia a középárfolyamhoz képest +/-15%-os ingadozási sávhoz képest egy szigorúbb lebegési sáv mellett döntött. A dán központi bank az euróval szemben 7,46038 dán koronában határozta meg a középárfolyamot, és Dánia ehhez képest +/-2,25%-os lebegési sáv mellett döntött. Annak ellenére, hogy Dánia kijelentette, hogy nem kíván részt venni a közös valuta bevezetésében, az Európai Unió Tanácsa február 27.- én jelentést készített Dánia aktualizált konvergenciaprogramjáról. 47

48 Középárfolyam Euró/dán korona középárfolyama ,465 7,46 7,455 7,45 7,445 7,44 7,435 7,43 7,425 7,42 7, Év Euró/dán korona árfolyam 1999-es középárfolyam 12. ábra 1 euró/ dán korona középárfolyam Forrás: Eurostat A grafikon 1 euró dán koronában kifejezett középárfolyamát ábrázolja 2000-től 2009-ig. Mivel Dánia az euró bevezetésekor 1999-ben lépett be az árfolyam-mechanizmusba, így az azt követő évtől érdemes elemezni a valuta euróhoz viszonyított árfolyamát. A belépéskor 1 euró középárfolyama 7,46038 korona volt. Az ingadozási sáv negatív tartományába ezen időszak alatt az árfolyam nem mozdult el. A korona felértékelődése figyelhető meg, azaz az euró gyengült az 1999-ben meghatározott középárfolyamhoz viszonyítva ben a korona árfolyama középárfolyamhoz képest +0,6%-os ingadozást ért el. Ez az érték Dánia által vállalt +/-2,25%-os ingadozási sávon belül van. A dán korona árfolyama 2003-ig erősödött, amikorra a középárfolyam az ingadozási sáv +1%-kát elérte től 2005-ig a korona árfolyama a évi középárfolyam közelében járt re ismét a középárfolyamhoz képest +1%-os lebegési sávot érte el a valuta árfolyama ban 1 euró árfolyamát 7,4560 dán koronában rögzítették, ami az 1999-es középárfolyamhoz képest +1%-os eltérést jelent re a korona árfolyama erősödött, akkor 1 eurót 7,4462 koronában határoztak meg. A következő két táblázatban 2004 és 2009 között a dán gazdaság legfőbb makrogazdasági mutatóit láthatjuk, valamint az erre az időszakra az inflációra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó referenciaértékeket. 48

49 Kritériumok/ÉV Infláció (%) 0,9 1,7 1,9 1,7 3,6 1,1 Hosszú távú kamat (%) 4,3 3,4 3,81 4,02 * * Államháztartási mérleg (%/GDP) 2,1 5,2 5,2 4,8 3,4-2,7 Államadósság (%/GDP) 45,1 37,8 32,1 27,4 34,2 41,4 13.a ábra Dánia konvergencia-kritériumai között Forrás: Eurostat Referenciaértékek Infláció (%) 2,1 2,5 2,9 2,8 4 1,6 Hosszú távú kamat (%) 6,3 5,4 6,3 6, b ábra Referenciaértékek Forrás: Eurostat Az ország reál GDP növekedése 2006-ban átlagosan 3,4% volt, és ez az érték az ezt követő 3 évben fokozatosan csökkent re 1,6%-ra lassult a reál GDP növekedés, majd 2008 és 2009-ben a mutató a negatív tartományba váltott át re az Európai Unió Tanácsa pozitív, 1,6%-os kibocsátási rés bezáródását prognosztizálta. A táblázat alapján láthatjuk, hogy az árstabilitási kritériumnak eleget tesz Dánia 2004 és 2009 között ben az ország HICP- inflációja 0,9% volt, ezt követő években az árszínvonalak emelkedése figyelhető meg ban 1,9% volt az átlagos infláció, ami 1%-al maradt el a referenciaértéktől ra 3,6%-os HICP- inflációt ért el az ország, az akkori 4%-os referenciaértékhez viszonyítva. Majd 2009-re csökkent az infláció mintegy 1,1%-os értékre. Dánia az árstabilitási kritériumnak eleget tesz, mivel 1,5 százalékponttal egyik évben sem haladta meg a legjobb három teljesítményű ország inflációs rátájának számtani átlagát. A hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumnak is eleget tesz Dánia, hiszen 2004 és 2009 között egyik évben sem haladta meg a kamatláb a referenciaértéket. Mindegyik évben átlagosan 2%-kal alacsonyabb a hosszú távú kamatláb a referenciaértékhez képest. A évi adat az utolsó, ami rendelkezésre áll, akkor az államkötvények hosszú távú nominális kamatlába 4,02% volt, és ez az érték közel 2%-al alulmaradt a 6,2%-os referenciaértékhez viszonyítva. Az államháztartás mérlegét tekintve az államháztartási többlet 2004-ben 2,1% volt a GDP-hez viszonyítva, majd az érték 2005-ben és 2006-ban 5,2%-ra emelkedett. Ennek alapjául a vártnál nagyobb növekedés, valamint a világpiaci energiaárak magas árszintje, főként Dánia 49

50 olaj-és gáztermelésből származó bevételei tekintendőek ben ez az érték csökkent 4,8%- ra ben az államháztartási hiány -2,7%- lett a GDP-hez viszonyítva. Dánia költségvetési stratégiájának a célja, hogy 2010-ig a GDP 0,5-1,5%-ának megfelelő szintű többletet érjen el. Ezt nem sikerült 2009-ig Dániának teljesítenie, viszont a Szerződés által lefektetett államháztartási hiányra vonatkozó kritériumnak Dánia eleget tesz, hiszen a GDP-hez viszonyított - 3%-os referenciaértéket egyik évben sem érte el az ország. A bruttó államadósság 2004-ben a GDP 45,1 %-a volt, majd ez az érték az ezt követő években fokozatosan csökkent ban a GDP-hez viszonyítva 32,1%, 2007-ben pedig az eddigi legalacsonyabb értéket érte el az ország, a GDP 27,4%-át re nőtt az államadósság, akkor 41,4% volt a GDP-hez mérve. Azonban az elmúlt 6 év alatt Dánia az államadósságra vonatkozó konvergencia-kritériumnak is eleget tudott tenni, hiszen egyik évben sem érte el az államadósság GDP-hez viszonyított 60%-os referenciaértéket. Dánia elöregedő társadalma révén hosszú távon az EU-átlagához viszonyítva jelentősebb mértékben befolyásolja a költségvetést júniusában Dániában elfogadták a Megállapodás a jövőbeli jólétről és a jövőre irányuló befektetésekről szóló átfogó reformcsomagot, melynek a legfőbb célja, hogy Dániában a nyugdíjkorhatár felső határát kitolják. Ennek értelmében 2 évvel bővítették ki a nyugdíjkorhatárt, és ez az intézkedés jelentős mértékben csökkenti a hosszú távú kiadásokat, ezáltal hozzájárul az államháztartás fenntarthatóságához. Mivel Dánia ERM II. rendszer tagja, így a Maastrichti Szerződés 140. cikk harmadik bekezdésére vonatkozó árfolyam kritériumnak is eleget kell tennie. Ez alapján a tagállamnak a vizsgálatot megelőző legalább két évben az euróval szembeni 7,46038 dán koronában kifejezett középárfolyamhoz képest a +/-2,25%-os ingadozási sávon belül kell maradnia, valamint ezen időszak alatt nem kerülhet sor a dán korona euróval szembeni leértékelésére. A konvergencia-kritériumokat vizsgálva Dánia mind a négy kritériumnak eleget tett 2004 és 2009 között. Ebből következően Dánia beléphetne a Gazdasági és Monetáris Unió 3. szakaszába, azaz bevezethetné az EU közös fizetőeszközét. Az EMU tagokhoz viszonyítva a költségvetési egyensúlyt és az államadósság mértékét tekintve Dániának nincsenek problémái, és az árszínvonal emelkedése is alacsony. Valamint ERM II. tagsága révén az euróval szemben meghatározott középárfolyamot is tudja tartani az ország. Ebből kifolyólag kijelenthetjük, hogy Dániát a politikai előfeltételek hiányossága akadályozza az EMU tagságot illetően. 50

51 IV. Magyarország és a GMU A Gazdasági és Monetáris Unió létrejötte előtt Dánia és az Egyesült Királyság kijelentette, hogy nem kívánnak belépni a GMU-ba. A közép-, kelet- és dél-európai országok, így Magyarország számára is ez nem lehetőség kérdése, hanem jogi kötelezettség. Magyarország május 1-jén az Európai Unióhoz való csatlakozásával a többi 9 közép-, kelet- és déleurópai országgal együtt vállalta, hogy rövid vagy középtávon belép a Gazdasági és Monetáris Unióba. A GMU a közösségi vívmányok részének tekintendő, így a magyar lakosság is az EU- csatlakozást megerősítő népszavazáson állást foglalt a GMU tagságról. A magyar kormány a Magyar Nemzeti Bankkal együttesen határozza meg Magyarország GMUba történő csatlakozásának időpontját. Ha csatlakozásunkra minél később kerül sor, akkor annál nagyobb hátrányban részesül hazánk a versenytársakkal szemben, valamint annál később élvezhetjük a GMU- tagságból fakadó előnyöket. A 2004-ben csatlakozott 10 ország közül már 4 ország (Ciprus, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozott az euróövezethez. A balti államok és a jugoszláv utódállamok kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek a konvergencia-kritériumok terén, mint Magyarország, Lengyelország vagy akár Csehország, mivel ők magukban hordozzák Szovjetunió államadósságát. A GMU- tagság Magyarország számára nem csupán jogi kötelezettség, hanem az ország gazdasági és politikai érdeke is. Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie a Maastrichti Szerződés konvergencia-kritériumainak, amelyek teljesítése viszont fenntartható gazdasági növekedést jelenthet. Minél több ország csatlakozik a GMU- hoz, annál jobban diverzifikálódik a tagok között az árfolyam- kockázat és az árfolyam-bizonytalanság, ezáltal javítva a magyar külgazdaság politika környezeti feltételeit. Ezek alapján Magyarország érdeke a GMU fennmaradása, az euróövezet bővítése. 30 Az Európai Unió alapelvei elismerik és a tagállamoktól elvárják a monetáris politika legfőbb célját, az árstabilitást. Az árstabilitás megvalósítása a jegybank átlátható és független működését követeli meg. Magyarországnak a monetáris politikai stratégiájának alakításakor figyelembe kell vennie az EU monetáris politikájára vonatkozó követelményeket, valamint törekednie kell a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítására. A Szerződés 140. cikkének harmadik francia bekezdése az árfolyamra vonatkozó kritériumról rendelkezik. Ez alapján Magyarországnak legalább két évig részt kell vennie az Európai Unió

52 árfolyamrendszerében, az ERM II.-ben és ezen időszak alatt az országnak el kell kerülnie a forint euróval szembeni leértékelődését. Magyarország még nem tagja az ERM II. árfolyamrendszernek, így az euró bevezetése még későbbre tolódik hazánk esetében. Az eurót bevezető országok tapasztalatai alapján 4-5 év is szükségeltetik ahhoz, hogy az adott ország felkészüljön a közös valuta bevezetésére. Az Ernst & Young elemzése alapján a jelenlegi piaci várakozások alapján Magyarország 2014-ben vezetheti be legkorábban az eurót. 31 Az euró bevezetése nem csak jogi kötelezettség egy ország számára, hanem alapvető érdek. Ezt bizonyítja a közép-kelet európai országok számára is a 2008-ban az amerikai jelzálogpiacon kirobbant és a világgazdaság egészére kihatott válság. Egy közös valuta segít megvédeni egy országot a pénzügyi fertőzésektől, a hazai valutát érintő spekulációs támadásoktól. A válság több eurózónán kívüli uniós tagországot rávilágított a közös valuta mielőbbi bevezetésének szükségességére. A válság viszont rontotta az országok makrogazdasági megítéléseit, amely viszont nehezíti az euróövezethez való csatlakozást. Az euróbevezetés időpontját igazolják az Magyarország makrogazdasági mutatói, illetve a forint árfolyamának euróval szembeni ingadozása az elmúlt két évben. A modern jegybankok mellett a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is a monetáris politikára irányuló legfőbb célja az árstabilitás megteremtése és a jövőbeni fenntartása. Az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához egy nominális horgony kialakítása szükségeltetik, annak érdekében, hogy a gazdaság szereplőinek nominális változókra irányuló törekvéseit megfelelő mértékben irányítsa. A nominális horgony kijelölése mellett egy intézményi keret kialakítása is szükséges. IV. 1. Árfolyamrendszerek Magyarországon ben lezajlott gazdasági átalakulást követően bizonytalanság jellemezte az érintett országok piacait, ezáltal Magyarországét is. A bizonytalanság magas inflációt eredményezett, valamint a gazdaságpolitika hitelessége is megszűnt. A rendszerváltoztató országok közül többen árfolyamra alapozott stratégiát alkalmaztak, azaz egy rögzített, viszont kiigazítható árfolyamrendszert működtettek. Miután a gazdasági átalakulás hatásai kezdtek enyhülni és gazdasági stabilizálódás feltételei megjelentek, akkor az országok másik árfolyamrendszer

53 alkalmazására tértek át. A rögzített árfolyamrendszer ugyanis lehetőséget teremt a spekulációs támogatásoknak, valamint az alacsony infláció az árfolyamcélnak van kitéve. A rendszerváltás után Magyarország súlyos adósságterhekkel rendelkezett. A forint egy erős valutához való rögzítése enyhítette volna az inflációt, azonban a versenyképességre kedvezőtlenül hatott volna. Magyarországon az 1990-es évek első felében rögzített árfolyamrendszer időnkénti leértékeléssel (angolul: adjustable peg) volt érvényben. A forint 1990 január és 1995 február között egy valutakosárhoz volt rögzítve, és 22 alkalommal került sor a valuta leértékelésére. A leértékeléseknek kedvező hatása volt a versenyképességre, másik oldalról viszont a spekulációk erősödéséhez vezetett év végéig a valutakosár 9 valutából tevődött össze decemberétől 1993 augusztusáig a kosár 50%-át az USA dollár, míg a másik 50%-át az ECU képezte. Az ECU szerepét 1993 augusztusában a német márka vette át májusában a kosár összetétele megváltozott, 70%-kát az ECU, míg 30%- át az USA dollár adta ben a költségvetési deficit a GDP 10%-át képezte ban 5 alkalommal került sor árfolyam-módosításokra, és összesen 15%-kal értékelődött le a forint ben az MNB elsődleges célja az eladósodás megfékezése és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése volt március 1.-jén Surányi György jegybankelnöksége alatt vezették be a csúszó leértékelést és a forint 4,5%-os lebegési sávját. A csúszó leértékelés szűk ingadozási sávval (angolul: preannounced crawling peg) azt jelenti, hogy a jegybankunk a leértékelési ütem fokozatos mérséklésével igyekezett az inflációt befolyásolni. Eleinte havi 1,9%-kal, majd csökkenő mértékben.1995 júniusában az infláció 31% volt, majd az ezt követő években fokozatosan csökkent, 1999 decemberében 10% volt. Magyarországon egy teljesen rugalmas árfolyamrendszer bevezetését több ellenérv is gátolta. Akkoriban még volt remény az euró mielőbbi bevezetésében, így az ország az ERM II. rendszerhez való csatlakozásával a rugalmas árfolyamrendszertől egy teljesen eltérő árfolyamrendszert alkalmazott volna. Azonban Magyarországon problémát okozott a tőkeáramlás teljes liberalizációjának megvalósítása, ugyanis a tőkekiáramlás a jegybank kamatpolitikáját hatástalanította. Ezáltal a tőkekiáramlás magas kamatokkal járt, amelyek még gyorsabb tőkeáramlást eredményeztek, így magas infláció alakult ki az országban. Ezt követően a jegybanknak a pénzpiacon megjelenő többletlikviditás kivonását kellett végrehajtania. 53

54 A csúszó leértékelést követően Magyarországon május 1.-jén Járai Zsigmond jegybankelnöksége alatt sávos árfolyamrendszer alkalmazására került sor. A forint lebegési sávját kiszélesítették és a forint teljes konvertibilitása lehetővé vált. Ez az árfolyamrendszer az ERM II. rendszerhez hasonló árfolyamrendszer, amelyben egy +/- 15%-os ingadozási sáv volt az euróval szemben és ezt kombinálta a jegybank az inflációs törekvéssel. Magyarország nem pénzügyi nehézségek miatt tért át az inflációs célkitűzés alkalmazására, hanem gazdaságpolitikai megfontolásokból. Az inflációs célkövetése ben: 4,5 +/-1, 2003-ba: 3,5 +/-1, 2004-ben 3,5 +/-1, 2004-ben 4 +/-1 százalékpont volt. A csúszó leértékelés október 1-jént szűnt meg, a sávközép 276,1 forint/ euró volt, az alsó sáv széle 241,1 míg a felső sáv széle 324,71 forint/ euró ban a középárfolyamot a kormány megemelte 282,36 forint/ euróra első hónapjában spekulatív támadások érték a forintot, ezt követően a forint árfolyama nyár elejéig esésbe kezdett ben a forint árfolyamának alakulása viszonylag stabil volt júliusában a forint árfolyama erőteljesen gyengült, amikor 1 euró 285 Ft-ot ért. Ez a befektetők bizalmatlanságának volt köszönhető a magyar piacon, amelyhez az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya járult hozzá ben a forint árfolyamának gyengülését a nemzetközi hírek befolyásolták, a sub-prime válság éreztette közvetlen hatását a magyar piacon február 26-án az MNB eltörölte a forint intervenciós sávját, és a lebegő árfolyamrendszert vezették be Magyarországon. Magyarország számára hátrányt jelenthet, hogy előbb-utóbb be kell lépnie az ERM II. árfolyamrendszerbe, ami alig különbözik a jelenlegi lebegő árfolyamrendszer előtt működtetett árfolyamrendszertől. IV. 2. Magyarország és a maastrichti konvergencia-kritériumok 32 Magyarország esetében is érdemes megvizsgálni a makrogazdasági mutatókat. A táblázatban 2004-től, a csatlakozás évétől 2009 év végéig szerepelnek a legfőbb gazdasági mutatói hazánknak. 32 EKB: Konvergenciajelentés május (46-48.old.) EKB: Konvergenciajelentés május (44-46.old.) 54

55 Infláció (%) 6,8 3,5 4 7,9 6 4 Hosszú távú kamat (%) 8,19 6,6 7,12 6,74 8,24 9,11 Államháztartási mérleg (%/GDP) -6,4-7,9-9,3-5 -3,7-4,4 Államadósság (%/GDP) 59,1 61,8 65,7 66,1 72,3 78,4 14.a ábra Magyarország konvergencia-kritériumai között Forrás: Eurostat Referenciaértékek Infláció (%) 2,1 2,5 2,9 2,8 4 1,6 Hosszú távú kamat (%) 6,3 5,4 6,3 6,2 * * 14.b ábra Referenciaértékek között Forrás: Eurostat A Szerződés 140. cikkének első francia bekezdése az árak alakulásáról rendelkezik. Az EUhoz való csatlakozás évében hazánk harmonizált fogyasztóiár-indexe 6,8 % volt. Ezt követő 2 évben csökkent a fogyasztói árak inflációja azonban az értékek egyik évben sem feleltek meg a követelménynek, hiszen a referenciaértéket jelentős mértékben meghaladták. Az elmúlt hat év alatt a legnagyobb áremelkedés 2007-ben volt Magyarországon, amikor a 12 havi HICPindex 7,9 % volt. Ebben az évben a három legjobb inflációs teljesítményt nyújtó ország átlaginflációja 1,3% volt, amihez a 1,5%-ot hozzáadva 2,8%-os referenciaértéket kapunk es inflációt nagymértékben befolyásolta az importárak ingadozása, a szabályozott árak és a közvetlen adók emelése től a drágulás üteme mérséklődött, 2008-ban a HICPinfláció 6% volt, azonban ez is jóval meghaladta a 4%-os referenciaértéket áprilisától 2010 márciusáig a 12 havi átlagos HICP- index hazánkban 4,8% volt, ami jelentősen meghaladta az 1%-os referenciaértéket. Az elmúlt években tehát a fogyasztói árak 55

56 inflációjának emelkedése figyelhető meg, amely nagymértékben a nyersanyagárak, az indirekt adók változásával függ össze. Ezen időszak alatt a reál GDP fokozatos csökkenése figyelhető meg hazánkban ben 4,5%-os 2006-ban 3,6%-os GDP növekedés volt ben és 2008-ban az ország 0,8%-os növekedést ért el, majd a 2008-as világgazdasági válság súlyosbította hazánk helyzetét, így a gazdaság visszaesésen ment keresztül 2009-ben, amikor a GDP növekedés a negatív tartományt érte el, -6,7%-ot. A 2000-es évek elején a fajlagos munkaerőköltségek gyors emelkedése volt megfigyelhető. Majd 2009-ben a munkaerőpiacikiigazítás felgyorsult, ami a munkaerőköltségek csökkenéséhez vezetett vége óta megemelkedett inflációt az áfa 20%-ról 25%-ra való felemelése is befolyásolja. A nemzetközi intézmények előrejelzései szerint 2010-re 4-4% közötti, míg 2011-re 2,5-3% közötti inflációs rátát prognosztizálnak. A következő években az ország felzárkózása is hatással lesz az inflációra és a nominális árfolyamra is. Magyarország az egy főre jutó GDP alacsonyabb, mint az euróövezet 63%-ka. A Szerződés 140. cikkének második francia bekezdése a fiskális folyamatokról rendelkezik. Magyarország államháztartási mérlegének egyenlege túlzott hiányt mutat az elmúlt hat év alatt ben az államháztartási hiány 6,4% volt, ami több mint 3%-kal meghaladta a referenciaértéket ig a hiány tovább növekedett, amikorra -9,3%-os deficittel rendelkezett az ország re jelentősen csökkent a hiány a 2006-os értékhez képest ban érte el hazánk a -3%-os referenciaértékhez legközelebbi értéket. Majd ezt követően re ismét nőtt az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított értéke. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított értéke 2005 óta jelentős mértékben meghaladja a 60%-os referenciaértéket óta fokozatosan nő hazánk államadóssága ben 78,4 % a GDPhez viszonyított államadósság. Ezen mutatók alapján Magyarország a Szerződés második kritériumának sem felel meg. Magyarország jelenleg nem tagja az Európai Unió árfolyamrezsimjének, az ERM II.-nek, valamint az árfolyam euróval szembeni túlzott leértékelődése figyelhető meg az elmúlt egy évben. A rugalmas árfolyamrendszer február 26-i bevezetése előtt 282,36 euró/forint középárfolyam volt érvényben, és ehhez képest +/-15%-os ingadozási sávban zajlott a kereskedés júniusáig leértékelődött a forint árfolyama az euróhoz viszonyítva, az akkori középárfolyam 252,30 forint volt. Majd a régió pénzügyi piaci megítéléséről alkotott kedvező kép, valamint a hitelesebb költségvetési konszolidációs tervek hozzájárultak a forint 2007 júliusáig történő felértékelődéséhez márciusában a forint reálárfolyama és az euróval szembeni reálárfolyama is meghaladta a tízéves átlagszintet júniusától 2009 márciusáig a forint az euróval szemben jelentősen leértékelődött július 22-én egy euró 56

57 középárfolyama 229,45 Ft volt. Ezt követően jelentősen leértékelődött a forint október 22-én már 1 euró 275,79 Ft-ot ért. A legnagyobb euróval szembeni leértékelődést a forint 2009.március 6-án élte meg, amikor az euró/forint középárfolyam 316 Ft volt közepétől 2010 áprilisáig a forint stabil maradt májusától a forint ismét felértékelődése volt megfigyelhető, ugyanis május 7-én 281,99 Ft volt az euróhoz viszonyított középárfolyam. Ezt követően szeptemberig az árfolyam stabil maradt, szeptember 8-án 288,78 Ft-ot ért egy euró. Október 6-án 270,53 Ft volt az euró/forint középárfolyam, majd a forint gyengülése után november 29-én 280,45 Ft-os középárfolyam jellemzi az árfolyamot. Magyarország a Maastrichti Szerződés árfolyam-kritériumának sem felel meg, mivel egyrészt még nem tagja az ERM II.-nek, másrészt az elmúlt két évben a forint középárfolyamának euróval szembeni túlzott leértékelődését nem tudta elkerülni az ország. 15. ábra 1 euró/ forint árfolyama Forrás: 57

58 16. ábra 1euró/ forint középárfolyam között Forrás: Eurostat 2004-ben a hosszú lejáratú kamatláb 8,19% volt Magyarországon, ami jóval meghaladta az akkori 6,3%-os referenciaértéket. Ezt követő évben a kamatláb csökkent 5,5%-ra, és ez az érték viszont csak 0,1%-kal haladta meg a referenciaértéket. Ezt követő évben 2006-ban jelentős mértékben nőtt a kamatláb áprilisától 2008 márciusáig a magas kamatláb alacsony GDP arányos gazdasági növekedéssel párosult áprilisától 2010 márciusáig a hosszú távú kamatlábak átlagosan 8,4%-on voltak, ami a 6%-os referenciaértéket jóval meghaladták. A magas kamatlábak a befektetők csökkent kockázati hajlandóságának, a piaci likviditás hanyatlásának, a magas belföldi inflációnak és a költségvetési problémáknak köszönhetőek. Magyarország a Szerződés negyedik konvergencia-kritériumának sem tud eleget tenni, ezáltal hazánk egyik kritériumnak sem felel meg. A magyar gazdaságnak egy hiteles fiskális konszolidációra van szüksége, amely hozzájárul a konvergencia megteremtéséhez és fenntarthatóságához. A magyar gazdaságnak jelentős mértékben csökkentenie kell a költségvetési kiadásain és javítania kell a fiskális teljesítményén. A társadalmi jólét megteremtéséhez fontos olyan intézkedések meghozatala, amely elősegíti az ország foglalkoztatási rátájának emelését. Mindemellett csökkenteni kell az adók mértékén, javítani kell a munkaerő mobilitásán. Ezen intézkedések mellett stabilitásra irányuló monetáris politika alkalmazására van szükség. Ezen tényezők együttesen hozzájárulnak a fenntartható árstabilitáshoz, a versenyképesség és a társadalmi jólét növeléséhez. 58

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az euró bevezetése Magyarországon

Az euró bevezetése Magyarországon Debreceni Egyetem Informatika kar Az euró bevezetése Magyarországon Konzulens: Dr. Győrffy Dóra Készítette: Pálfy István Gazdaságinformatikus Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Az Európai

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban EURÓPAI FÜZETEK 50. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban Gazdasági és Monetáris Unió A Miniszterelnöki

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak?

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Észtország, Magyarország, európai csatlakozás Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Az észt miniszterelnök januárban bejelentette, hogy fel fogja kérni az EU brüsszeli bizottságát: vizsgálja

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS MAGYARORSZÁG HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ KONVERGENCIAKRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSÉBEN 2003 VÉGÉN A Mûhelytanulmányok sorozatban megjelenô

Részletesebben

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 341 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés (készült az Európai Unió működéséről

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK (francia nyelven) Nappali tagozat. Külgazdasági vállalkozások szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK (francia nyelven) Nappali tagozat. Külgazdasági vállalkozások szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK (francia nyelven) Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány A GÖRÖG ADÓSSÁGVÁLSÁG SZEREPE AZ EURÓZÓNA SZABÁLYRENDSZERÉNEK

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

PÉNZÜGYTAN 2015.12.03. 8. Nemzetközi pénzügyek. Valuta, deviza, árfolyamok. Fizetési mérleg jellemzői, részei

PÉNZÜGYTAN 2015.12.03. 8. Nemzetközi pénzügyek. Valuta, deviza, árfolyamok. Fizetési mérleg jellemzői, részei PÉNZÜGYTAN. Nemzetközi pénzügyek Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Valuta, deviza, árfolyamok A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai Unió pénzügyi rendszere 140. lecke Elméleti alapok Integráció

Részletesebben

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

PSZE SZAKMAI NAP EURÓRA VÁRVA

PSZE SZAKMAI NAP EURÓRA VÁRVA PSZE SZAKMAI NAP EURÓRA VÁRVA Szarka Imre Budapest, 2009.05.21. Tartalom Az EU kialakulásának lépései a kezdetektől Az EU közelmúltja és jelene Az euró története Felkészülés az átállásra Az EU kialakulásának

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan 9.

Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1 A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás visszahatás illetve a két rendszer

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu A4/414. szoba 1 Tantárgy célja Makroszinten: nemzetgazdaságok közötti együttműködés és az árfolyammozgások főbb jellemzői,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Monetáris politika az EU csatlakozás tükrében Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. (Napi Gazdaság konferencia, 2004. március 9.

Monetáris politika az EU csatlakozás tükrében Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. (Napi Gazdaság konferencia, 2004. március 9. Monetáris politika az EU csatlakozás tükrében Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke (Napi Gazdaság konferencia, 2004. március 9.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kevesebb, mint két hónappal az EU

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK MONETÁRIS POLITIKÁJA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK MONETÁRIS POLITIKÁJA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK MONETÁRIS POLITIKÁJA Készítette: Gutmayer

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Mibe fog ez nekünk kerülni?

Mibe fog ez nekünk kerülni? Mibe fog ez nekünk kerülni? Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott EMR 2 rendszerbe. A méltányos

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben