RÉSZLETES TERVEZÉSI PROGRAM

Átírás

1 RÉSZLETES TERVEZÉSI PROGRAM a Biopolisz Fejlesztési Pólus Program kiemelt akcióterületére, a tervezett Déli híd hídfőinek környezetében készülő szabályozási tervek továbbtervezéséhez ALAPVETÉSEK Szeged város egyike az Országgyűlés által kijelölt fejlesztési pólusoknak, amely nagyvárosok megerősödése, kisugárzó hatása révén a régió versenyképességének javulása prognosztizálható. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a Biopolisz Fejlesztési Pólus Program megvalósítását, amely a tudásközpont szerepre építő gazdaság- és környezetfejlesztést céloz meg. E feladat érdekében az önkormányzat a Szegedi Tudományegyetemmel, a város más tudományos intézményeivel, továbbá a megyei és regionális fejlesztési tanácsokkal, a gazdasági kamarákkal, valamint a kormányzati szervekkel együttműködik. A Biopolisz program kiemelt fejlesztési célterülete a város szerkezeti tervében tervezett Déli híd két hídfőjének környezete. Az e területre készülő részletes szabályozási tervekben kell rögzíteni a Biopolisz fejlesztési Pólus program ideillő program-elemeit, meghatározva azok optimális helyét, beillesztve a város térbeli rendjébe. Ehhez a kidolgozott Déli Híd és hídfők feltárása program-modul (elő)megvalósítási tanulmánya kiindulópontnak tekintendő. A tanulmány indokló összegzése: A város belterületébe mélyen beékelődik a Budapest-Cegléd-Szeged, illetve az Újszeged- Makó vasúti töltésektől délre eső terület (a Tisza folyó mindkét oldalán). A töltés mesterséges gátat képez, így ez a zóna a város természetes szerves fejlődéséből kimaradt. Rosszul feltárt rozsdaövezetek, részben felhagyott, alulhasznosított ipari-raktár területek, nagyméretű kertművelésű telekcsoportok maradtak itt, a város központjában, melyek feltárása, rehabilitációja, e városrészek szerves összekapcsolása nélkülözhetetlen Szeged fejlesztési pólussá válásához. E zóna mentén vannak a város felsőoktatási intézményei, egyetemei, kutatási intézményei, fejlesztési igényekkel. Adódik tehát, hogy a terület feltárása, rehabilitációja, a szerves kapcsolat megteremtése - új Tisza híddal, a rehabilitálandó városrészek közötti közlekedés fejlesztésével - az egyetemi-kutatási-innovációs fejlesztések jegyében történjen; azok befogadását, továbbá vonzó környezet létrehozását szolgálja az innovációs vállalkozói kör számára. Ideális fejlesztési területről van szó, hiszen azon túl, hogy fekvése a város szerkezetében jó, illetve a jelenlegi tudományos intézményekhez földrajzilag kapcsolódik, a Tisza folyó két oldalán megfelelő nagyságú terület válhat potenciális akcióterületté napjainkban. Jelenleg a két városrész között még nincs szerves kapcsolat, megvalósításának szükségessége permanens évtizedek óta. A Pólus Program elősegíti ezt a folyamatot is, miszerint megépülhet a harmadik híd Szegeden. A nagyszabású Pólus Program helyigényét (10-15 évre tervezve a megvalósulást) barnamezős beruházásokkal lehet biztosítani. A lebombázott, majd lebontott szegedi vasúti híd visszaépítése elmaradt, megszakítva a korábban organikusan fejlődő regionális kapcsolatokat. A vasúti hídkapcsolat megteremtése közúti híddal praktikusan közösen megvalósítható, így a Déli híd egyszerre szolgálhatja a 5

2 kutatási tevékenységek térbeli kapcsolódását, a két városrész összekötését az elővárosi, interregionális (határon átnyúló) vasúti kapcsolatok erősítésével, visszaállításával - íly módon a város, mint fejlesztési pólus kisugárzó hatásával -, emiatt lényeges kulcs-eleme a Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus Program megvalósulásának. 1. A BIOPOLISZ PROGRAM ÉS A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETE 1.1 A tervezés során kiindulópont a város érvényben lévő településszerkezeti terve, továbbá helyi építési szabályzata (SZÉSZ) és szabályozási terve. A fejlesztési célok megvalósítása, a források megszerezhetősége érdekében a Biopolisz programban meghatározott programelemeket oly módon kell beilleszteni a rendezési tervekbe, hogy a város szerkezeti tervét lehetőleg ne kelljen módosítani. Ez a tervezés során igazolandó, illetve a szerkezeti összefüggéseket vizsgálni, értékelni kell. 1.2 Szeged fejlesztési pólus régióközponti szerepét támogató (lehetséges) nagyléptékű fejlesztések előkészítésére, illetve a nagyszabású Biopolisz program ( + Újszegedi Hídfőnél tervezett bevásárlóközpont) megvalósulásának közlekedésszerkezeti hatásvizsgálatára tanulmánytervek készülnek, amelyek összegző megállapításaitól függően a város szerkezeti tervének módosítására, illetve az érintett szabályozási tervek korrekciójára lehet szükség. Ezek: Arad-Szeged-Pécs-Rijeka emelt sebességű vasúti nyomvonal tanulmányterve (készítteti DARFT) Szeged Nagyállomás Szeged-Szőreg vasútállomás vasúti összeköttetés tanulmányterve (készítteti MÁV Zrt) Budapest- Szeged- Belgrád nagysebességű vasúti nyomvonal tanulmányterve (készítteti MÁV Zrt) Fenntartható mobilitás megvalósítási tanulmány / Biopolisz program modul (készítteti SZMJV, tervező COWI Kft) A készülő terveket össze kell hangolni, a rendezési tervezés során a tanulmánytervekben megfogalmazott magasabb rendű szempontokat érvényesíteni kell, az érvényes szabályozást e szerint kell rögzíteni, illetve megváltoztatni. 2. SZEGED BIOPOLISZ FEJLESZTÉSI PÓLUS PROGRAMBÓL KÖVETKEZŐ TERVEZÉSI FELADATOK: 2.1. Délszegedi Hídfő feltárása Egészségipari Park Döntően az új hídtól északra eső területen, a Déli Klinika tömbben valósítandó meg, de a Tisza pályaudvar felszabaduló területe is figyelembe veendő. A Program tartalmazza a Klinikafejlesztés új épületeit, melyekben elhelyezendő: 1500 ágyas új klinika, beteghotel, ( m2) oktatási épület és Népegészségügyi Központ. ( m2), Tervezni kell az 6

3 Egészségipari Fejlesztési és Innovációs Park, valamint Inkubátorház optimális elhelyezését is. A Programban kidolgozott részletes orvosszakmai program alapján mintegy további 10 ezer m2 hasznos terület megvalósítását szükséges tervezni, biztosítva a szakmai szempontok, és a várostervezési elvek együttes érvényesülését. Az épületegyüttes része az Egészség-ipari Parknak, amelynek déli irányú ütemezett fejlesztése, szerkezeti kialakítása, területfelhasználása a barnamezős ipari-raktár területek felhasználásával tervezendő, a kialakult településszerkezet figyelembe vételével. 2.2 Délújszegedi Hídfő feltárása - Agro-Biotechnológiai Program A Program tartalmazza a hídtól délre eső területen a Biotechnológiai Tudományos Park mint tematikus park területelőkészítését, a színvonalas befogadói környezet kialakítását, továbbá a környezetben meglévő kutató-intézményekkel való közvetlen szerves közlekedési kapcsolat megteremtését az itt távlatosan megvalósuló kutató-fejlesztő intézmények, inkubátor házak megépítéséhez. Első lépcsőben itt egy mintegy férőhelyes multifunkcionális, tudományos és kulturális konferencia központ valósulhat meg, erősítve ezzel a Biopolisz program megvalósulását, egyúttal a terület városrészközpont jellegét. E szempontot más várostervezési szempontok figyelembe vétele mellett a tervezés során vizsgálni és értékelni kell, ennek függvényében az optimális helyet ki kijelölni. 2.3 Az Egészség-ipari Tudományos Park illetve a Biotechnológiai Tudományos Park olyan, ún. tematikus parkok, amelyek a Biopolisz Pólus Program más innovációs programjainak (csúcstechnológiai inkubációs program, illetve horizontális gazdaságfejlesztési program) tényleges és potenciális célterületei is, kínálati-befogadó jelleggel. A programok kiteljesedésére (támogatások igénybevételével), a terület felértékelődésre számítva további kutatói épületek, inkubációs és vállalkozói tőkéből létesülő üzemi épületek létesülhetnek itt, Nemzetközi tapasztalatok szerint a Fejlesztési és Innovációs Parkok hosszú évtizedeken keresztül folyamatosan fejlődnek és bővülnek, ezért a meglévő tudásközpontok tőszomszédságában minél nagyobb tartalékterület biztosítása indokolt. Ezért a lehetséges beépítést és ennek szabályozását optimalizálni szükséges. A befogadói környezet megteremtéséhez egyes ingatlanok részleges vagy teljes igénybevételét, a leromlott, alulhasznosított városrészek rehabilitációját, a kialakuló közterületek rendezését, a közmű hálózatok szükséges kiépítését, átépítését, a kapcsolódó úthálózat kiépítését, a környezet rendezését, közterületi parkolóhelyeket, parkosítást kell tervezni, a vonzó befogadói környezet kialakulása érdekében. 2.4 Az innovációs programok fokozatos megvalósulását kell feltételezni, ezt a tervezésnél figyelembe kell venni. A szegedi oldalon a terület-előkészítés I. üteme megvalósulásával a Klinikák fejlesztési területén és a Déli híd közvetlen környezetében részben egyidőben, részben azt követően épülhetnek meg a programhoz kötődő létesítmények. A területelőkészítés II. üteme a Tisza teherpályaudvar és az itt lévő korszerűtlen üzemi területek felszámolásához, illetve áttelepítéséhez kötődik; a közterületi infrastruktúrális hálózatok kiépülését és a környezet végleges rendezését jelenti. Az újszegedi oldalon a 7

4 területelőkészítés, előközművesítés, illetve zöldterületi fejlesztés közel párhuzamosan történhet. Kellő előregondolással távlatos megvalósulást kell feltételezni, ütemezett fejlesztéssel, területi tartalékolással. A szabályozást (közlekedési kapcsolatrendszer, beépítési mód, szintszám, beépítettség, parkolás módozatai stb.) ennek megfelelően kell megállapítani. 2.5 Déli Tisza-híd (új közúti-vasúti híd) építése A Déli Tisza híd a város szerkezeti tervében rögzített helyen, a Bécsi körút és a Kertész utca nyomvonalában tervezendő. Kiemelten fontos továbbá - térségi szerepe miatt - a meglévő tömegközlekedési hálózat fejlesztése, ezen belül az elővárosi vasúti vonal (gyorsvillamos) kiépítése. Ezért közös közúti-vasúti hidat kell tervezni. A terület közlekedési feltárását, hálózatát alapvetően meghatározza a Déli Tisza hídnak az Indóház téri MÁV állomásépülettel való attraktív kapcsolat kialakítása, figyelembe kell venni a folyamatban lévő felújítást, továbbá a vasúti pálya hídon való átvezetésének a lehetőségét (Szeged vasútfejlesztési koncepció, BME TKK szerint). A programozás része az a távlatos elgondolás, hogy nagyvasúti kapcsolatokat lehetővé tevő vágánypár lehet, amit figyelembe kell venni a hídfők területének felhasználásánál, a terület előkészítésénél Az eddigi elképzelések szerint a hídfőknél a töltések szintjén, azoktól indulva 300 m-es ívben, oszlopokon álló hídszerkezet készül, amit a területek feltárásánál, a híd tervezésénél egyaránt figyelembe kell venni. 3. RÉSZLETES TERVEZÉSI SZEMPONTOK 3.1 Mindkét hídfő környezetében törekedni kell arra, hogy a tervezési területen városrészi alközpontok jöjjenek létre, nyilvános közterekkel, középületekkel, az átjárhatóság lehetőség szerinti megteremtésével. Meg kell tervezni a kutatói bázisok közötti-, illetve a kialakuló városi terek és a természeti területek közötti direkt kapcsolatokat. Szükséges az árvízvédelmi töltés és a folyópart tartalommal való megtöltése, bevonása az élettérbe az árvízvédelmi szempontok kiemelt figyelembevételével. 3.2 A területek szűkösségére tekintettel a tervezés során vizsgálni és érvényesíteni kell a többszintes területhasználati megoldásokat (süllyesztett, épületek alatti többszintes parkolók, zöldtetők, stb). 3.3 A szabályozási tervekben meg kell határozni a terület teherbírásának megfelelő kubatúraszükségletet, a várható környezetterhelés ellensúlyozásának módját, a beépítésre szánt sávokat, az építészeti hangsúlyokat, stb. A legfontosabb kiemelt helyszínekre és létesítményekre (ezen belül a Híd, klinikatömb, és közvetlen környezete, Tisza parti területsáv, stb.) vonatkozóan látványtervek készítését kell előírni. 8

5 3.4 Az ismert és készülő tanulmánytervek, közlekedésfejlesztési programok, továbbá az érintett közlekedési vállalatokkal való egyeztetés figyelembevételével a tervezési területen meg kell tervezni a távlatos tömegközlekedési hálózatot, a tömegközlekedési megállók célszerű helyét. 3.5 A szegedi oldalon a klinikai létesítmények, a Tudományos Park és a Tisza közötti szerves kapcsolat biztosítása érdekében a nyugati feltáró út és a Huszár Mátyás rakpart szerkezeti terv szerinti összekapcsolása nem tervezendő, ehelyett a terület zsákszerű feltárását kell tervezni. 3.6 Az újszegedi oldalon tervezett városrészközpont (bevásárlóközpont) végső építészeti kialakítása érdekében a szabályozás tartalmazza a következő szempontokat: - a városrészközpont legyen multifunkcionális, szövete organikus, nőtt jellegű, kövesse a városszerkezet mintáját és szellemiségét. - A hídfeljáró és a vasútvonal által kettévágott terület alkosson szerves, funkcionálisan és vizuálisan is összehangolt egységet. - Az épület(csoport) tömege több tagból állóan, megbontva kerüljön kialakításra. A Tisza felőli homlokzati kialakítás legyen egyedi és emblematikus, a folyó valamint az Odessza lakótelep felől irányába, mind homlokzati, mind közlekedési szempontból történjen meg. - A gépkocsi parkolás látványát el kell tüntetni, illetve a felszíni parkolást minimalizálni szükséges. A parkolók min. 1/3-a az épület(ek) alá telepítve fél, vagy egész szint süllyesztéssel valósuljon meg. A földfelszíni parkolók tervezésénél a nagy felületen koncentráltan való kialakítás nem támogatott, helyette zöld felületekkel és közösségi terekkel való megosztott tagolás fogadható el. - A területen még meglévő, védelemre méltó tégla architektúrájú épület(ek) megtartása, illetve a homlokzati elemek alkalmazása szükséges. - Tömegközlekedési kapcsolat biztosítandó, megállók direkt megközelítésével. 3.7 A szabályozási tervekben rögzíteni kell azokat a fejlesztési területeket, tervezett épületegyütteseket, épületeket, létesítményeket, amelyekre nézve az építészeti - műszaki tervezés megalapozásához (város)építészeti tervpályázatot kell lebonyolítani. A kiíráshoz a tervezési szempontokat rögzíteni kell a helyi építési előírásokban. Szeged, április 9