Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály)"

Átírás

1 Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály)

2 Kósa László - Vas László Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály) Lektorálta: Prof. Dr.Vass Miklós Egyetemi Tanár Készült a Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézetének megbízásából az Altamira Grafikai Stúdióban 2014-ben. Felelős kiadó: Pásztorné Dr. Batta Klára 2 3

3 Tartalomjegyzék III. fejezet 3. Az atlétikai mozgások technikája és oktatása Atlétikai ugrások Az ugrások technikája Az ugrások fő és részmozzanatai a) A nekifutás vagy lendületszerzés b) Elugrás vagy felugrás b) 1. Az ugró láb munkája b) 2. A lendítő végtagok mozgása c) Légmunka d) Talajfogás vagy talajra érés A távolugrás technikája A nekifutás vagy lendületszerzés szakasza a) A lendületszerzés megkezdése b) A nekifutási sebesség kialakítása c) Az elugrás előkészítése Az elugrás szakasza Az ugróláb munkája A lendítő végtagok mozgása A légmunka szakasza A guggoló technika (14. ábra) A lépő technika (15. ábra) A talajfogás szakasza A távolugrás oktatása Az oktatáshoz szükséges előfeltételek megteremtése Pedagógiai, pszichológiai előfeltételek megteremtése Az oktatási folyamat fizikai előfeltételeinek megteremtése A távolugrás guggoló technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Rávezető gyakorlatok Az alaptechnika végrehajtása A távolugrás lépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Rávezető gyakorlatok a lépő távolugrás oktatásához A távolugrás fontosabb versenyszabályai A magasugrás technikája A nekifutás vagy lendületszerzés a) A lendületszerzés megkezdése b) A nekifutás sebességnövelő szakasza c) A felugrás előkészítése (18. ábra) A felugrás szakasza A felugrást végző láb munkája A lendítést végző végtagok mozgása A légmunka szakasza A talajra érkezés szakasza A magasugrás oktatása A magasugrás oktatásának előfeltételei A magasugrás átlépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Rávezető gyakorlatok az átlépő magasugrás oktatásához Az alaptechnika végrehajtása A magasugrás fontosabb versenyszabályai A 6-10 éves korú tanulók atlétikai ugrásoktatásának sajátosságai a testnevelés órán Atlétikai dobások Az atlétikai dobásokról általában Az atlétikai dobások jellemzése

4 A dobások távolságát befolyásoló biomechanikai törvényszerűségek A kislabda hajítás technikája Felállás. A szer fogása, tartása Lendületszerzés A lendületszerzés összekapcsolása a dobással (ívképzés) A dobás Véghelyzet A kislabda hajítás oktatása A kislabda hajítás oktatásának előfeltételei A kislabda hajítás oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával A súlylökés technikája Felállás, a golyó tartása (25. ábra) Indulási helyzet (27/a ábra) Becsúszás A lökés előkészítése (27/e,f.) A lökés szakasza Véghelyzet A súlylökés oktatása A súlylökés oktatásának előfeltételei A súlylökés oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával A 6-10 éves korú tanulók atlétikai dobások oktatásának sajátosságai a testnevelés órán Irodalom Atlétikai ugrások Az ugrások technikája Az atlétikai ugrásokat két ugrási mód alkalmazásával hajtjuk végre: elugrással illetve felugrással. Hogy az ugró ugrása végrehajtása során melyik ugrási módot alkalmazza, két fontos tényező dönti el. Ha az ugró súlypontjának vízszintes irányú sebessége nagyobb, mint a függőleges, és a súlypontjának függőleges vetülete az ugró láb előtt van a talajtól való elszakadás pillanatában akkor elugrással hajtja végre ugrását az ugró. Felugrással ugrik az ugró, ha súlypontja nagyobb függőleges irányú sebességgel rendelkezik, mint vízszintessel,és a súlypont függőleges vetülete megközelítőleg az ugróláb felett helyezkedik el a talajtól való elszakadás pillanatában. Ennek megfelelően felugrással ugranak a magasugrók, elugrással hajtják végre ugrásaikat a távol,- hármas-és rúdugrók. Az atlétikai ugrások meglehetősen bonyolult mozgássorokból összetevődő, egymáshoz kapcsolódó aciklikus mozgások. A mozgás könnyebb megértése, a mozgássorozat elemzése céljából minden atlétikai ugrás a következő fő- és részmozzanatokra osztható. Megjegyezzük, hogy a mozgás szakaszai nem elválaszthatóan kapcsolódnak egymáshoz. Sok esetben a részmozdulatok átfedésekkel, azonos időben zajlanak le Az ugrások fő és részmozzanatai a) Nekifutás vagy lendületszerzés - a lendületszerzés megkezdése - a nekifutási sebesség kialakítása - az elugrás / felugrás előkészítése b) Elugrás vagy felugrás - az ugróláb munkája a kitámasztás az ízületek behajlásának szakasza 6 7

5 az ízületek kinyúlásának szakasza - a lendítést végző végtagok mozgása a lendítés gyorsuló szakasza a lendítés lassuló szakasza c) A légmunka - a forgások szabályozása - a talajfogás / talajra érés előkészítése d) Talajfogás vagy talajra érés a) A nekifutás vagy lendületszerzés Az ugrók törekvése ebben a szakaszban, hogy a nekifutás végére olyan optimális vízszintes irányú sebességet szerezzenek, mely számukra a legjobb teljesítményt biztosítja, amelyből az el-illetve felugrásukat a legeredményesebben tudják végrehajtani. Az optimális nekifutási sebesség ugrószámonként változó, az ugrószám céljának, jellegének kell megfelelnie. A lendületszerzést kezdheti az ugró helyből (állórajtszerűen) és előzetes rámozgással. Ez utóbbi esetben a nekifutási sebesség kialakítása kevésbé görcsös, erőlködő. A nekifutási sebességet a vágtafutás technikáját alkalmazva alakítja ki az ugró. Összehasonlítva a vágtafutás technikáját az ugrók futótechnikájával néhány formai jegyben eltérés tapasztalható. Eltérés mutatható ki (az ugrás jellegétől függő mértékben) a lépéshosszban, lépésfrekvenciában és a törzs helyzetében is. A lendületszerzés utolsó szakaszának legszembetűnőbb változása az utolsó két lépés szerkezetének megváltozása. A három utolsó lépés egy N (normál), H (hosszú), R (rövid) lépésszerkezeti képlettel írható le. További változások a lendületszerzés ezen szakaszában: az ugró súlypontja mélyebb helyzetbe kerül, a törzs pedig fokozatosan hátradöntöttebb helyzetet foglal el a függőlegeshez viszonyítva b) Elugrás vagy felugrás E szakaszban végrehajtott mozdulatsorral az ugró célja, hogy súlypontjának olyan pályát és kezdősebességet biztosítson, mely számára a legjobb teljesítmény elérését teszi lehetővé. Ebben a tevékenységében az összefüggések és kölcsönhatások ellenére célszerű külön-külön vizsgálni az ugró láb és a lendítő végtagok munkáját b) 1. Az ugró láb munkája A kitámasztás Az ugróláb támaszhelyzetbe kerülésének pillanatában ütközést hoz létre a talajjal. Az ütközés következtében az ugró eddig vízszintes pályán mozgó súlypontja új pályán (előre és felfelé irányuló) folytatja mozgását. Az új pálya meredeksége az ugrás jellegétől függ. Szintén az ugrás jellegétől függenek azok a szögek is melyek a kitámasztás pillanatában az ugrólábon mérhetők (kitámasztás szöge, térd szög, csípő szög, bokaszög, combszög). Az ízületek behajlásának szakasza A támaszlábnak a talajjal való rugalmas ütközését követően a támaszláb a nagy terhelés hatására behajlik. A lendületszerzéssel kialakított, és az ugrás közben kiegészített mozgási energia egy része az ugróláb izmaiban helyzeti energia (elasztikus energia) formájában raktározódik. Az ízületek kinyúlásának szakasza Az ízületi behajlás végső pillanatában ( fokos térdszög) megtörténik az elugrás közben működő izmokban az átkapcsolás, az ugró láb elkezdi kinyúlását. Az izmokban raktározott helyzeti energia ismét mozgási energiává alakul. Megkezdődik az elrugaszkodás, ami mindaddig tart amíg az ugró láb el nem szakad a talajtól. 8 9

6 b) 2. A lendítő végtagok mozgása A lendítő végtagok esetében lendítő lábról és lendítő karokról beszélünk. A különböző ugrások alkalmával a lábat lehet lendíteni nyújtva (pl. átlépő magasugrás) és térdben hajlítva (pl. távolugrás, flop magasugrás). A karokat lehet lendíteni váltottan (pl. távolugrás), párosan hajlítva (pl. hármasugrás) és párosan nyújtva(pl. hasmánt magasugrás). A lendítések végrehajtása közben a lendítő végtagok mozgásán megfigyelhetünk egy gyorsuló és egy lassuló szakaszt. A végtaglendítések gyorsuló szakaszában fokozódik a terhelés az ugró lábon, tehát a növekvő terhelés az ugró láb izmaiban növeli a helyzeti energia nagyságát. A lendítés lassuló szakaszában csökken a terhelés az ugró lábon, megkezdődik az ugró láb kinyúlása c) Légmunka A légmunka során az ugró a levegőben úgy irányítja mozgásait, hogy a legkedvezőbb röppályát tudja kihasználni. Ezt a törekvését a forgások szabályozásával érheti el. Ebben a szakaszban történik a talajfogásra / talajra érésre való felkészülés is d) Talajfogás vagy talajra érés A nekifutás vagy lendületszerzés szakasza Az optimális nekifutási végsebességet a különböző felkészültségű ugrók különböző nekifutási távolsággal érik el. Az élversenyzők futólépéssel biztosítják a nekifutási végsebességet, az iskoláskorúak futólépéses nekifutással versenyeznek a) A lendületszerzés megkezdése Az ugró nekifutását megkezdheti nyugalmi helyzetből és előzetes mozgásból. Ha nyugalmi helyzetből kezdi nekifutását az ugró, akkor megindulása állórajtszerű. A szabályozott lépések következtében pontosabb a gerendafogás, ugyanakkor a hátránya, hogy a meginduláshoz nagyobb erőkifejtésre van szükség. Az előzetes rámozgással végrehajtott megindulás esetében az indulási jelhez érve már mozgási energiával rendelkezik az ugró, így nekifutási sebességének kialakítása kevésbé lesz erőlködő, görcsös. A pontos gerendafogás sok gyakorlással érhető el. Ezért tanulók és kezdő versenyzők esetében az első változatot javasoljuk b) A nekifutási sebesség kialakítása A talajfogásnak (távolugrás, hármasugrás) kettős célkitűzése van: eredmény növelése, sérülés elkerülése. A talajra érésnél (magasugrás, rúdugrás) a sérülés elkerülésének kell megvalósulnia A távolugrás technikája Távolugrás alkalmával az ugró arra törekszik, hogy a lendületszerzéssel létrehozott mozgási energiáját az ugrólábról történő elugrásával kiegészítve, olyan légmunkát alkalmazzon, mely biztosítja számára, hogy a homokgödörbe (képességeihez mérten) a legtávolabbra érkezzen. Az optimális nekifutási sebességet egyenletesen gyorsulva éri el a távolugró. A kedvező elugrási helyzet elérésének érdekében az ugró futómozgása a következő eltéréseket mutatja a vágtafutó futómozgásához viszonyítva: - a törzs helyzete közelebb van a függőlegeshez - a térdek magasabbra lendülnek - a lépések valamivel rövidebbek, mint a vágtafutóknál c) Az elugrás előkészítése Mint ahogy azt az ugrások technikájának általános elemzésénél leírtuk, a lendületszerzés utolsó szakaszában az ugró 10 11

7 futómozgásának lépésszerkezete megváltozik (N-H-R lépésszerkezet). A lépésszerkezet megváltozása legkifejezettebb a távolugrásnál.(10. ábra). A lépésszerkezet megváltozásakor a súlypont mélyebb helyzetbe kerül (a H lépés alatt 8 10 cm-rel), a támaszláb pedig a R lépés alatt a súlypont függőleges vetülete előtt fog talajt, biztosítva ezzel a nagyobb kitámasztás lehetőségét. A törzs lemarad, és a függőlegeshez viszonyítva kissé hátradöntött helyzetet foglal el Az elugrás szakasza Ebben a szakaszban történik a nekifutással megszerzett vízszintes irányú mozgási energiának a kiegészítése és átalakítása 3:1 arányú vízszintes (3) és függőleges (1) irányúvá. Az eddigi ciklikus mozgást úgy kell átalakítani egy bonyolult aciklikus mozgássá, hogy az a legjobb teljesítményt biztosítsa a távolugró számára Az ugróláb munkája 3 N H R Rendkívül fontos a szerepe az ugrólábnak az elugrás szakaszában, ugyan is a nekifutás mozgási energiájának átalakítása és a súlypont új pályára térítése az ugrólábon keresztül valósul meg. A kitámasztás (11. ábra). Az elugrás e pillanatnyi szakaszában az ugróláb nyújtva, először sarokkal érinti a talajt. A stabilabb támaszhelyzet érdekében a kitámasztás csontos kitámasztás. Az ütközés pillanatában igen nagy teher nehezedik az ugrólábra. A megnövekedett extrém terhelésre fel kell készülni az ugrónak, ízületeit rögzíteni kell. (különösen a csípőtájéki 1.: : : összefogottság nagyon fontos) Az ízületi behajlások feleslegesen energiát nyelnek 10. ábra: Az elugrás előkészítésének lépésszerkezete 11. ábra: Kitámasztás el

8 Fontosabb szög értékek a kitámasztás pillanatában: - 1. A kitámasztás szöge: fok - 2. Térdhajlati szög: fok - 3. Csípő szög: fok E szakasz végén megtörténik az átkapcsolás (a helyzeti energia ismét mozgási energiává alakul). Az ízületek kinyúlásának szakasza (13. ábra). Az ízületek behajlásának szakasza (12. ábra). A kitámasztáskor létrejövő ütközést követően a teljes talp azonnal lenyomódik a talajra, biztosítva ezzel a stabil alátámasztást. A kitámasztáskor a támaszlábra ható terhelések (mely az ugró testtömegének a többszöröse is lehet) hatására az ugróláb elkezdi behajlását. Az ugróláb behajlása közben a súlypont enyhén emelkedő pályára tér ki, és e szakasz végére a súlypont függőleges vetülete az alátámasztási pont elé kerül. A törzs hátradöntött helyzetéből fokozatosan kissé a függőleges elé tolódik. Az ízületi behajlás végső szakaszában (a térdszög fok) a hajlított lendítőláb megelőzi az ugrólábat. A karok az ellentétes lábmozgáshoz igazodva, hajlítva fokozatosan hátulról előre, illetve elölről hátra lendülnek. A nekifutással létrehozott, és az elugrás eddigi szakaszának mozgásaival kiegészített mozgási energia a távolugró izmaiban helyzeti energia formájában tárolódik. 12. ábra: Ízületek behajlási szakasza 13. ábra: Ízületek kinyúlási szakasza Az elugrásnak ebben a szakaszában a csípőnek, térdnek és bokának a teljes kinyúlása zajlik le. A talajtól való elszakadás előtti pillanatban a következők figyelhetők meg az ugró testén: - a talajjal még érintkező ugróláb teljesen nyújtott - a törzs az ugróláb meghosszabbításában van - a karok a lábakkal ellentétesen, a törzs előtt illetve mögött, hajlítva helyezkednek el - a lendítőláb combja vízszintes, lábszára merőleges a talajra - az elrugaszkodás szöge: fok Az ízületi kinyúlás közben az izmokban tárolt helyzeti energia ismét mozgási energia formájában realizálódik A lendítő végtagok mozgása A távolugrás alkalmával váltott és könyökben hajlított karlendítést, térdben hajlított láblendítést végeznek az ugrók. A végrehajtás fontos követelménye, hogy dinamikus legyen és a lendítések iránya segítse a távolugró függőleges komponensének kialakítását

9 Korábban már megállapítottuk, hogy a lendítések végrehajtása közben megfigyelhetünk a lendítő végtagon egy gyorsuló és egy lassuló mozgásszakaszt. A gyorsuló szakaszban nő a terhelés az ugrólábon, tehát növeli az ugróláb izmainak helyzeti energiáját. A lassuló szakaszban csökken a terhelés az ugrólábon, vagyis a lendítés ezen szakasza segíti az ugróláb kinyúlását A légmunka szakasza A fizika törvénye szerint az ugró súlypontjának útja a talajtól való elszakadás után már nem változtatható meg. Ez azt jelenti, hogy az ugrás távolsága az elugrást követően már eldőlt. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy ha az ugrók légmunkájuk során olyan mozdulatokat végeznek melyekkel a forgásokat szabályozni tudják a levegőben, a kedvező talajfogást jól elő tudják készíteni, akkor ugrási távolságuk is növelhető A guggoló technika (14. ábra) 14. ábra: A távolugrás guggoló technikája Az ugró miután elszakadt a talajtól az ugrólábát a lendítő lába mellé zárja, majd mindkét térdét a mellkasához közelíti. A lábak felhúzásával egy időben mindkét karját a törzse mögé lendíti hátsó rézsútos mélytartásba. Ebben a zsugorhelyzetben repül az ugró a talajfogás megkezdéséig. A legkevésbé eredményes távolugró technika, mert a zsugorhelyzet miatt felgyorsul a szélességi tengely körül az előreforgás. Az előreforgás következményeként az ugró kénytelen kinyújtani a lábát, ami korai talajfogást eredményez A lépő technika (15. ábra) Az elugrást követően az elugrás helyzetét megtartva repül az ugró a levegőben és közvetlenül a talajfogás előtt hozza előre ugrólábát a lendítő mellé. A mellézárást követően nyújtja előre mindkét lábát a talajfogáshoz az ugró. E technika előnye a guggoló technikához viszonyítva, hogy mivel az ugró testrészei sokáig távol vannak a szélességi tengelytől az ugrás szempontjából káros előreforgás kisebb mértékű. Ennek megfelelően a repülés hossza is nagyobb lehet, mivel a lábak később kényszerülnek a talaj irányába. 15. ábra: A távolugrás lépő technikája 16 17

10 A talajfogás szakasza A sikeresen végrehajtott légmunkát követően az ugrási távolság növelhető a jól végrehajtott talajfogással. A tanulók és kezdő versenyzők a hagyományos technikával (16. ábra) hajtják végre talajfogásaikat. Ez azt jelenti, hogy amikor az összezárt, megfelelően előrenyújtott lábak sarkai érintik a homokot, az ugró térdben hajlítja lábait és mindkét karját energikusan hátulról előre lendíti. Ily módon az ugró guggoláson keresztül halad tovább az ugrás irányába. Eredményesebb a versenyzők által használatos kiüléses illetve beüléses vagy csúszó talajfogási technika A távolugrás oktatása Az oktatáshoz szükséges előfeltételek megteremtése A távolugrás oktatása már az általános iskola alsó tagozatában is eredményesen megoldható. Hogy sikeresek legyünk az oktatási folyamat célkitűzéseinek megvalósításában, már ennél a legfiatalabb korosztálynál el kell kezdenünk a megfelelő alapok megteremtését. Az alapok, az előfeltételek megteremtését két területen végezzük: Pedagógiai, pszichológiai előfeltételek megteremtése Az oktatási folyamat fizikai előfeltételeinek megteremtése A fizikai előfeltételeket két gyakorlatcsoport segítségével teremtjük meg. Előkészítő gyakorlatok Az előkészítő gyakorlatok segítségével biztosítjuk a szervezet általános és sokoldalú fejlődését, izom-és ízületi rendszer erősítését, lazítását. Biztosítjuk továbbá az elugrással kapcsolatos mozgáskészségek kialakítását. Legalkalmasabbak ezen célok megvalósítására a gimnasztikai gyakorlatok. A gimnasztikai gyakorlatok végezhetők kézi szerekkel és kézi szerek nélkül. A kézi szerekkel végzett gyakorlatok esetében jelentősen nő a gyakorlatok hatásfoka. Célgyakorlatok A célgyakorlatok segítségével a távolugrás végrehajtásában résztvevő izmok, izomcsoportok, ízületek erejét, mozgékonyságát növeljük. A távolugrás sikeres végrehajtása leginkább a láb dinamikus erejétől, törzs-és csípőtájéki izmok erejétől, a csípőízület mozgékonyságától függ. Ezért a célgyakorlatoknak ezen izmok, testrészek erejének, ízületi lazaságának növelésére kell irányulniuk. Dinamikus láberőt fejlesztő gyakorlatok 16. ábra: Hagyományos (guggolásos) talajfogás Megfelelő motiválással fel kell keltenünk a tanulók érdeklődését, tanulásvágyát a távolugrás elsajátítására, mely megteremti a lehetőségét a gyorsabb és sikeresebb mozgástanulásnak. Az érintett korosztály dinamikus láberejének növelésére a különböző szökdelő és ugrás gyakorlatok a legalkalmasabbak. Szökdelő gyakorlatok: Helyben végzett szökdelések: - szökdelés egy lábon - szökdelés páros lábon 18 19

11 Szökdelés tovahaladással: - szökdelés egy lábon tovahaladással - szökdelés váltott lábon tovahaladással - szökdelés páros lábon tovahaladással - szökdelés akadályok között szlalomban egy lábon és páros lábon - fel-és leszökkenés akadályokra, akadályokról egy lábon és páros lábon - átszökkenés akadályok felett egy- páros-és váltott lábon - váltakozó magasságú akadályokra való fel- és leszökkenés, egy lábon és páros lábon - váltakozó magasságú akadályokon átszökkenés egy- és páros lábon - szökdelések tovahaladással a korábban felsorolt gyakorlatok alapján, a kiinduló-és befejező helyzet valamint a láb tartások változtatásával pl. guggoló állásból felszökkenés a zsámoly tetejére állásba, 90-fokos fordulattal balra, leszökkenés a zsámolyról guggolásba, 90-fokos fordulattal jobbra stb. - lépcsőn szökdelések különböző formái felfelé- és lefelé haladással - szökdelések ugrókötéllel helyben és tovahaladással Ugró gyakorlatok: - helyből távolugrás ugrógödörbe érkezéssel - sorozat ugrások páros- és váltott lábbal végrehajtva ugrógödörbe érkezéssel pl. helyből ötös ugrás stb. Törzsizmokat erősítő gyakorlatok - mászások, kúszások talajon és tornapadon pl. mászás kötélen, rákjárás, pókjárás stb. - erősítő hatású társas gyakorlatok pl. társ hordása, talicska stb. - tornaszerek felhasználásával végzett játékos gyakorlatok - medicinlabda dobások különböző kiinduló helyzetekből A gyakorlatok példaként szolgálnak, végrehajtási nehézségüktől függően nem minden évfolyamon alkalmazhatók A távolugrás guggoló technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával A legfiatalabb korosztály távolugró technikája. Az oktatás során elsődlegesen a helyes és eredményes elugrást kell az oktatás középpontjába állítani. Ez úgy valósítható meg sikeresen, ha az elugrásaikat kisebb lendülettel,a részmozdulatok helyes végrehajtására figyelve hajtják végre tanítványaink Rávezető gyakorlatok 1. Indiánszökdelés ellentétes karlendítéssel, a szökdelések hosszirányú növelésére törekedve. 2. Lassú futás közben elugrások egyik, majd a másik lábról, érkezés tetszés szerinti lábra. 3. Lassú futás közben elugrás és az egyik, majd a másik térd felrántása mellig, leérkezés az elrugaszkodó lábra. 4. Lassú futás közben ugrólépés távolságra törekvéssel, érkezés a lendítő lábra (a levegőben tartani kell az elugrás testhelyzetét). 5. Lassú nekifutást követően hosszában helyezett zsámoly átugrása térdfelhúzással a mellig, érkezés a tornaszőnyegre, páros lábra, térdhajlítással (a térdek felhúzása közben és alatt ügyelni kell a tanítványnak arra, hogy a törzs jelentősen ne dőljön előre) lépés nekifutásból csak az elugrás végrehajtása, érkezés az ugrógödörbe az ugró lábra. 7. Elugrás, mint az előző gyakorlatnál, a repülés legmagasabb pontján mindkét térd felhúzása úgy, hogy a törzs ne dőljön túlzottan előre, érkezés az ugrógödörbe páros lábra, térdhajlítással Az alaptechnika végrehajtása A jó előkészítés, és a jól végrehajtott rávezető gyakorlatokat követően megtörténhet a távolugrás guggoló technikájának példaszerű bemutatása. A szemléletes bemutatást követően tanítványaink hajtsák végre 4-8 futólépés lendületszerzéssel, ugrósávból a guggoló távolugrás alaptechnikáját. Az alaptechnika elsajátítását követően gyakorlással (az előforduló hibák folyamatos javítása közben) fokozatosan tökéletesítjük a technikai végrehajtást

12 A tökéletesítés feladatai: - a nekifutás sebességének növelése a lendületszerzés hosszának növelésével - a térddel vezetett lendítés tudatosítása - a légmunka tökéletesítése különös tekintettel a felhúzott lábakra és a törzs helyzetére - a talajfogás eredményt növelő mozgássorának jó végrehajtása (a sarkak előrenyújtása, majd a törzs előredöntése a térdek hajlítása közben). A nekifutás hosszának kimérése kísérleti módszerrel: A tanuló az elugrás helyéhez helyezi az ugrólábát és a nekifutás sebességével visszafelé fut a nekifutó sávban. B tanuló az optimális nekifutási hossz indulási pontja közelében áll és megjelöli A tanuló ugró lábának lelépési helyét. Két-három próbálkozást követően helyet cserélnek. A tanuló imitált távolugrást végez a megjelölt jelzéstől indulva. Kétszer-háromszor történő végrehajtást és a szükséges korrekciót követően A tanuló lábfej lépésekkel leméri nekifutása hosszát. Megjegyezzük, hogy a kísérlet akkor ad pontos eredményt, ha A tanuló versenyszerűen végzi nekifutásait és imitálja az elugrást. Előforduló hibák és javításuk 4. A láb lendítése nem dinamikus, vagy a lábszár idő előtt előrecsapódik. Következmény: Kicsi, lapos ugrás, korai talajra érés. A megfelelő elugrás gyakorlása. 5. Az ugró beleül az ugrásba. A csípő elugrás közben leengedése. Felfüggesztett tárgy megérintése indiánszökdelésből, vagy néhány futólépésből. 6. A tanulók légmunka során túl korán felhúzzák, vagy sokáig lógatják a lábukat. Következmény: Első esetben túlzott előreforgás, második esetben korai talajfogás. Javítás: Szóbeli figyelmeztetés. 7. Talajfogás előtt elmarad a lábszár előrecsapása. Következmény: Kicsi ugrás. Szóbeli figyelmeztetés A távolugrás lépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával 1. A tanulók túl nagy sebességgel érkeznek az elugráshoz. Következmény: Az ugró hamar átjut az ugró láb alátámasztási pontján, lapos ívű lesz az ugrás. Elrugaszkodáskor előreforgás. A nekifutási sebesség csökkentése a nekifutási távolság rövidítésével. 2. Optimális nekifutási sebesség mellett sem tudnak jól elugrani. Következmény: Ugrásuk lapos ívű. Gyenge láb- és törzsizomzat. Szükséges izmok erősítése. 3. Elugrás közben nem megfelelő a törzs helyzete (túlzott előre vagy hátra dőlés). Következmény: Fokozott előre, illetve hátra forgás jön létre, felesleges mozdulatok a légmunka alatt, idő előtti talajfogás. Szóbeli figyelmeztetés. A jól végrehajtott lépő távolugró technika biztosítéka egy jó teljesítménynek, ugyanakkor megteremti az ollózó távolugrás könnyebb elsajátításának lehetőségét az idősebb korosztályok számára Rávezető gyakorlatok a lépő távolugrás oktatásához 1. A guggoló távolugrás számú rávezető gyakorlatának átismétlése. 2. Váltott lábú átugrások egyik lábról a másikra, váltott karlendítéssel (lendítő láb combja vízszintesig lendül). 3. Sorozatugrások páros számú (2-4) futólépést követően, érkezés a lendítő lábra. A sorozatugrások végrehajtása közben a következő utasításoknak eleget kell tenni: - az ugró láb ízületei az elugrás végére teljesen nyúljanak ki - az ellentétes karlendítések dinamikusak legyenek - a lendítő láb combja vízszintesig lendül, lábszára függőleges 22 23

13 - az ugrás repülő szakaszában az elugrás testhelyzetének megtartása - a törzs megközelítően függőleges legyen. 4. Sorozatugrások páratlan számú (3-5) futólépést követően, érkezés a lendítő lábra. A sorozatugrások gyakorlata megfelelő távolságban elhelyezett alacsony akadályok felett is végrehajthatók, kikényszerítve ezzel a hosszabb repülést. Ugrógödörben végzett gyakorlatok 1. Négy-hat futólépést követően elugrás, a levegőben a lépő helyzet megtartása viszonylag hosszú ideig, érkezés az ugró lábra és továbbfutás. 2. Az előző gyakorlat végrehajtása a lendítő lábra érkezéssel (ügyeljen a tanítvány arra, hogy a lendítő láb megfelelő ideig történő megtartását követően induljon a talaj irányába). 3. Négy-hat futólépést követően elugrás, lépő helyzet tartása minél tovább, talajfogás páros lábbal, a térdek hajlításával. 4. Az előző gyakorlat emelt elugró helyről (15-20 cm). Ennél a gyakorlatnál a kihúzatás testhelyzete jobban kivitelezhető. A tanuló hosszabb ideig tartózkodik a levegőben, ily módon jobban érzékeli a kihúzatás testhelyzetének hosszabb idejű megtartását. A következőkben fokozatosan növeljük (lépés párokkal) a nekifutás hosszát és dinamikáját, mindaddig, amíg el nem érjük azt a távolságot, ahonnan tanítványaink lendületszerzésüket megkezdik. Ugrásaikat ugrósávból hajtsák végre (az érintett korosztály). Előforduló hibák és javításuk 1. A nekifutás nem egyenletesen gyorsuló. Következmény: Ritmusvesztés a lendületszerzésben. Helytelen értelmezés. Szóban közlés, gyakorlás. 2. Lapos vagy magas ívű az elugrás. Következmény: Korai talajfogás. Nagy sebességű nekifutás, nagy kitámasztás. A nekifutási sebesség mérséklése, az ugrás helyes ívének kikényszerítése magasugró léccel. 3. Korán zárja tanítványunk az ugró lábát. Következmény: Beindul az előreforgás, korai talajfogás. Hibás repülési érzékelés, türelmetlenség a légmunka alatt. Visszatérés a megfelelő rávezető gyakorlatokhoz. 4. A láblendítés feszített lábfejű, és kissé előrecsapódó lábszárú. Következmény: Elégtelen láblendítés. Hibás mozgásérzékelés. Visszatérés a megfelelő rávezető gyakorlatra A távolugrás fontosabb versenyszabályai - A távolugrást a lendületszerzésre használt ugrósávból, puha töltettel (homok, folyami homok) ellátott ugrógödörbe kell végrehajtani. - Az elugrás 60 cm széles ugrósávból (hatodik osztályos korosztállyal bezárólag), illetve elugró gerendáról (idősebb korosztály) történik. - A versenyzők három kísérletet tehetnek, majd a döntőbe jutottak újabb három kísérletet végezhetnek. - Hibás a kísérlet: ha a versenyző elugráskor az ugrósávon (ugróvonalon) túl érinti a talajt testének bármely részével (akár ugrott, akár nem), ugrás után a leérkezési területen az ugrás irányába, visszafelé hagyja el az ugrógödröt az ugró. - A versenyzők teljesítményét az ugrógödörben hagyott, az ugróvonalhoz legközelebbi nyomtól, az ugrósávra (ugrógerendára) merőlegesen mérve kell megállapítani. (Az ugrósávból elugró versenyző ugrólába által hagyott nyomának ugrási irányba eső elülső része a mérés egyik támpontja)

14 A magasugrás technikája A magasugrás teljesítményét függőleges irányban mérjük. Ennek megfelelően az ugró arra törekszik, hogy a lendületszerzés során létrehozott vízszintes irányú mozgási energiát felugrása során felfelé alakítsa át. A vízszintes irányú mozgási energiából annyit tart meg az ugró, amennyi a felugrás helyétől a léc fölött áthaladva, a léc függőleges síkja mögé segíti. Számos magasugró technika alakult ki az idők folyamán, de csak azok maradtak meg az alkalmazásban, melyek az adott korosztály számára megfelelő eredményességet tudnak biztosítani. Könyvünkben, mi csupán az átlépő technikával foglalkozunk. (17. ábra). Ez az a technika melynek segítségével tanítványaink elsajátíthatják a tiszta felugrást, mely biztosítja az ugróláb teljes kinyúlását, a súlypont meredek emelkedését a felugrás során. Elsajátítása egyszerű, mindamellett az iskolai testnevelésben megfelelő sikerélményt biztosít tanítványaink számára A nekifutás vagy lendületszerzés A nekifutás pályája egyenes vonalú, a futólépések végig egyenes vonal mentén haladnak. A nekifutás iránya a léc síkjához viszonyítva 45-foknál kisebb szöget zár be. Az optimális nekifutási szög nagysága a következő tényezőktől függ: - a nekifutás sebessége - az ugrás magassága - a felugrás léctől való távolsága Mivel az átlépő technika esetében a léctől távolabbi lábról történik a felugrás, ezért a jobb lábas ugrók balról, a bal lábas ugrók jobbról végzik nekifutásukat a) A lendületszerzés megkezdése Mivel tanítványaink még tapasztalatlanok abban, hogy az előzetes rámozgásból történő lendületszerzés előnyeit megvalósítsák, ezért célszerű a lendületszerzést helyből indítani. 17. ábra: A magasugrás átlépő technikája 26 27

15 b) A nekifutás sebességnövelő szakasza A nekifutás alatt az ugró a sarkon átgördüléses futást alkalmazza. A futólépések hossza a sebesség növekedésével arányosan, fokozatosan nő. Ennek következtében a súlypont mélyebb helyzetbe kerül. Az 5-7 futólépéssel kialakított optimális végsebesség kisebb, mint a távolugrás esetében c) A felugrás előkészítése (18. ábra) Már korábban megállapítottuk, hogy a lendületszerzés alatt a felugráshoz közeledve az ugró súlypontjának függőleges vetülete egyre hátrább kerül a láb talajfogási pontjától, magassága fokozatosan csökken. A törzs helyzete fokozatosan közelit a függőlegeshez. A felugrás közvetlen előkészítése a lendületszerzés utolsó két lépése alatt történik. Az utolsó előtti lépés (hosszú lépés) alatt éri el a súlypont a legmélyebb helyzetét. A törzs a hosszú lépés támaszhelyzetének második felében hátradöntött helyzetbe kerül. 18. ábra: A felugrás előkészítése Az utolsó lépésben (rövid lépés) az ugró megkezdi a minél hamarabbi támaszhelyzet kialakítását. A támaszláb gyors talajfogása biztosítja a súlypont helyzetének, és az eredményes felugrás kedvező testhelyzetének megmaradását A felugrás szakasza Az átlépő magasugró technika alkalmazása során tanítványaink páros vagy váltott karlendítéssel, a léctől távolabbi lábukról ugranak fel. Ebben a szakaszban dől el, hogy a lendületszerzés vízszintes sebességének átalakításával, sikerül-e az ugrónak egy olyan irányú és sebességű súlypont pálya kialakítása, mely a legjobb teljesítményt biztosítja számára A felugrást végző láb munkája A kitámasztás Az ugró megközelítően nyújtott támaszlábának sarkával érinti először a talajt. A stabilabb támaszhelyzet létrehozása érdekében a talp a talajérintést követően azonnal rányomódik a talajra. A nyújtott térd ízület és a nyújtott csípőízület is megfeszített helyzetben van. Mivel a magasugrás esetében a lendületszerzéssel kialakított vízszintes irányú mozgási energiát nagyobb mértékben függőleges irányúvá alakítja az ugró, ezért nagyobb mérvű kitámasztást kell biztosítania, mint távolugrás alkalmával. A nagyobb kitámasztás viszont kisebb kitámasztási szöggel érhető el. (A kitámasztás mértéke és a kitámasztás szöge közt fordított az arányosság). Megjegyezzük, hogy a kitámasztás mértéke (és így a szöge is), függ a nekifutás sebességétől. Kisebb nekifutási sebesség esetén kisebb, nagyobb nekifutási sebesség esetén nagyobb mértékű kitámasztást kell létrehozni. Az ugró láb ízületeinek behajlása Kitámasztáskor az ugró láb rugalmasan ütközik a talajjal. Ez azt jelenti, hogy a támaszláb a terhelésnek utána enged, a támasz láb ízületei behajlanak. Az ugrásban résztvevő izmok megnyúlnak és megfeszülnek. Az izmok megnyúlása addig tart, amíg az általuk kifejtett belső erők nagysága egyensúlyba nem kerül a rájuk ható külső erőkkel

16 Az ugró láb ízületeinek kinyúlása Az előző szakaszban átalakított és raktározott helyzeti (elasztikus) energia az ízületi kinyúlások alkalmával ismét viszszaalakul mozgási energiává. A súlypont mozgásának iránya megváltozik, a léc felső síkja felé tart. Az ugró láb ízületei a talajtól való elszakadás pillanatára teljesen nyújtott állapotba kerülnek A lendítést végző végtagok mozgása A talajra érkezés szakasza A leérkező helyet először a lendítő láb talpának elülső részével érinti az ugró. A leérkező hely érintését követően enyhén hajlítja a leérkező láb ízületeit, csillapítja ezzel az ütközés mértékét. A talajra érkező lendítő láb hajlítása közben az ugró láb is talajra érkezik, és bekapcsolódik a zuhanás tompításába. A talajra érkezés egyetlen feladata: a sérülések elkerülése A magasugrás oktatása Az átlépő magasugró technika esetében (mint ahogyan már korábban jeleztük), tanítványaink alkalmazhatják mind a váltott, mind a páros karlendítést. A technika láblendítési formája nyújtott láblendítés. A többi ugráshoz hasonlóan, a lendítő végtagok mozgásán itt is megfigyelhetünk egy gyorsuló, és egy lassuló szakaszt. A gyorsuló szakaszban helyzeti energia növekedés mutatható ki az ugró láb izmaiban. A lendítő láb gyorsuló szakaszának helyzeti energia növelő hatása jelentősebb, mint a felső végtagok esetében. A láblendítés lassuló szakaszában a lendítő láb lábszára előre csapódik. A vízszintes fölé lendülő nyújtott láb húzó hatást fejt ki az ugró testére, a léc felső síkjának irányába. A láblendítést célszerű a lendítés vízszintes síkját fokkal elhagyva megállítani A légmunka szakasza A talajtól való elszakadás pillanatában az ugró ugrólábának ízületei teljesen kinyúlnak. A törzse az ugrólábbal egy egyenesbe esik, és merőleges a talajra. Az elrugaszkodás közben kinyúló lendítő láb a léc vízszintes síkja fölé lendül, majd a léc túloldalán elkezdi süllyedését, megteremtve ezzel az ugróláb léc fölé emelésének lehetőségét. A lábtartás csere végrehajtása közben az ugró ülő helyzetben halad át a léc fölött. A léc fölött történő áthaladáskor a törzs kissé előre dől és visszafordul az ugró láb irányába. Karjai a lábak mozgásának megfelelően ellentétesen lendülnek elöl, körülbelül szem magasságig, hátul, hátsó rézsútos mélytartásba.(váltott karlendítés) A magasugrás technikáit, ha összehasonlítjuk, eltéréseket tapasztalunk. Az eltérések ellenére az egyes fázisokban megegyezőségekkel, hasonlóságokkal találkozunk (pl. lendületszerzés, felugrás, lendítések). Ezek a megegyező jegyek megkönnyítik a későbbiek során oktatásra kerülő bonyolultabb magasugró technikák elsajátítását A magasugrás oktatásának előfeltételei A magasugrás oktatásának kezdetére tanítványainknak már bizonyos előfeltételekkel kell rendelkezniük. Ezek a következők: - képesek legyenek a tanulók saját testsúlyuktól nagyobb testsúly mozgatására - képesek legyenek egy lábról felugorva elszakadni a talajtól - képesek legyenek a futásnál bonyolultabb mozgásláncolatok végrehajtására 30 31

17 Előkészítő-és cél gyakorlatok A korábban említett előfeltételeknek a megteremtése akkor biztosított, ha tanítványaink megfelelő szintű testi képességekkel rendelkeznek. Az elvárt ütemű, eredményes magasugró mozgás oktatásához a következő testi képességek szükségesek: - erő (az egész testre kiterjedően) - ruganyosság (dinamikus láberő) - ügyesség (a sikeres légmunka érdekében) - ízületi lazaság (főleg a csípő ízületben) Mivel a távolugrás oktatása során is ezeknek a testi képességeknek a megfelelő szintű kialakítására törekszünk, ezért a távolugrás oktatásánál alkalmazott előkészítő- és cél gyakorlatok, a magasugrás oktatása során is felhasználhatók (lásd a távolugrás oktatása). Eltérést a speciális cél gyakorlatok mutatnak A magasugrás átlépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Az oktatás középpontjában a magasugrás legfontosabb szakasza a felugrás áll. Tanítványainkkal először a helyes felugrást sajátíttatjuk el. Ezt követően néhány lépés (3-4) lendületszerzésből végeztetjük a felugrást, majd összekötjük az elsajátított mozdulatokat a légmunkával, és a talajra érkezéssel Rávezető gyakorlatok az átlépő magasugrás oktatásához 1. Indián szökdelés megközelítőleg függőleges felugrással, váltott-és páros karú lendítéssel. 2. Az ugró láb előre helyezése, lendítés, láb újhegyre emelkedés, minden ízületből kinyúlás. 3. Az előző gyakorlat, majd a lendítő láb visszahelyezése oldalt a talajra, és az ugró láb felemelése vízszintesig. 4. Az előző két gyakorlat összekapcsolása kis elrugaszkodással, a talajra húzott vonal átugrásával. 5. A négyes számú gyakorlat egymás után többször végrehajtva, először járás, majd lassú futást követően (a magasugró lécet imitáló segédvonalként felhasználhatjuk a kézilabdapálya, vagy a kosárlabdapálya oldal-, és alapvonalait. 6. Az ötös számú gyakorlat végrehajtása egymás végébe helyezett tornapadok fölött (egy végrehajtást követően mindig lépjen vissza a tanítványunk a megfelelő ugró oldalra). Megjegyezzük: A rávezető gyakorlatok alkalmazása előtt célszerű a felugró láb kiválasztása és tudatosítása, ugyanis a legtöbb rávezető gyakorlatot az ugró lábról kell végrehajtani. A kiválasztás menete: a bemutatást követően, végezzenek felugrást és lábtartás cserét a levegőben tanítványaink, egyik, majd másik lábukról. Figyeljék meg melyik lábukról végezték ügyesebben a bemutatott gyakorlatot. Az ugró láb kiválasztására ne fordítsunk sok időt, ugyanis a természetes kiválasztódás útján eldől, hogy jó lábát használja-e tanítványunk a felugrás során Az alaptechnika végrehajtása A lendületszerzést követő felugrás és légmunka elsajátítása után, magasugró leérkező helynél folytatódik az oktatás. A leérkező hely mindenkor puha talajú és balesetmentes legyen. Az első végrehajtások kis magasságban elhelyezett gumiszalag felett történjenek. A magabiztos végrehajtásokat követően alkalmazhatjuk a magasugró lécet. Az oktatásban történő előrehaladásnak megfelelően, fokozatosan emeljük a magasságot. A magasság emelésével összhangban, tanítványaink arányosan növeljék a nekifutás hosszát, és a nekifutás sebességét. A megfelelő minőségű és idejű gyakorlást követően tanítványaink adjanak számot az elsajátítás mélységéről és az elért teljesítmény szintről (magasugró háziverseny). Előforduló hibák és javításuk 1. A nekifutás szöge nem megfelelő. Következmény: Az ugró meredek szögben nekilendíti lábát az ugró lécnek a léctől távoli felugrás. A nekifutás szögének megrajzolása. 2. A tanítvány nem egyenes pályán végzi nekifutását. Következmény: Felesleges irányváltoztatások, ritmusvesztés. A lendületszerzés pályájának megrajzolása a talajon, és ezen történő futás

18 3. A felugrás helye túl közel vagy túl távol van a magasugró léctől. Következmény: A felszálló ágban leüti, a leszálló ágban lesodorja a lécet az ugró. A felugrás helyének megrajzolása a talajon. 4. A kitámasztás mértéke kicsi. Következmény: Az ugró hamar átsodródik a támaszhelyzeten, elégtelen felugrás, sodródás vízszintes irányba. Kisebb nekifutási sebesség, kisebb kitámasztási szög, a támasz lépés hosszának növelésével. 5. A láblendítés a vízszintes alatt marad. Következmény: A lendítés alacsony energia szintje. Csípőízület lazítása, a lendítést végző izomzat erősítése, megfelelő magasságban elhelyezett tárgy megérintése az ugró lábbal felugrást követően. 6. Az ugró hamar elkapja ugrólábát a talajról, nincs teljes kinyúlás. Következmény: A felugrás nem teljes, az erőközlés csorbát szenved, kisebb ugrási magasság. A 2. számú rávezető gyakorlat alkalmazása A magasugrás fontosabb versenyszabályai - a versenyzőknek egy lábról kell felugrani - minden magasságon három kísérletet tehetnek az ugrók - sikertelen a kísérlet, ha, a) az ugrás után leesik a léc b) a két mérce között vagy azok külső meghosszabbításának síkján túl a versenyző testének bármely részével megérinti a talajt vagy a leérkező helyet, és a lécet nem ugrotta át. - az ugró szólítást követően megszakíthatja, és újra kezdheti ugrását, ha az előző b eset nem áll fent, illetve tényleges ugrását a várakozási idő letelte előtt megkezdi A 6-10 éves korú tanulók atlétikai ugrásoktatásának sajátosságai a testnevelés órán Azok a testi, lelki és értelmi feltételek, amelyek lehetővé teszik az ugrások előkészítését, az iskoláskor kezdetére kialakulnak. Már ebben a korban el kell kezdenünk a távol- és magasugrás egyidejű előkészítését. Célszerű először a magasba ugrással megismertetni a tanulókat, amelyre a testnevelési játékok alkalmazása kiválóan megfelel. A magasba történő ugrások alatt a tanulók függőleges felugrást végeznek helyben, illetve előrehaladással páros vagy egy lábról. A távolugrás megismerése után kezdjük el a magasugrás oktatását, amely kezdetben nem az atlétikai jellegű magasugrást jelenti. Fontos, hogy játékos formában oldjuk meg az ugrást, különböző tárgyak, pl. kis gátak, medicinlabdák, stb. átugrásával. Az oktatás mindig páros lábról végrehajtott ugrásokkal kezdjük, majd az elsajátítás után az egylábas felugrásokat tanítsuk meg alábbiak szerint: n felugrás guggolásból egyenként, majd folyamatosan, n felugrás guggolásból cm magas helyre (pad, zsámoly, lépcső) érkezés páros lábra, n fel-leugrás páros lábbal cm magas helyre, illetve helyről, folyamatosan, n átugrás páros lábbal cm magas akadályokat, érkezés páros lábra, n átugrás páros lábbal cm magas akadályokat folyamatosan, érkezés páros lábra, n indiánszökdelés előre-felfelé váltott karú lendítéssel n indiánszökdelés felfelé, megközelítőleg függőleges felugrással váltott és páros karú lendítéssel, n elérhető magasságba felfüggesztett tárgyak megérintése a lendítőláb oldali kézzel, lassúfutás közben n 3-4 lépés ráfutás után felugrás egy lábról érkezés páros lábra cm magas tárgyra (zsámoly, tornapad), n cm magas akadályokon átugrás, érkezés páros lábra, Az akadályok átugrásakor figyeljünk arra, hogy a leérkező hely ne legyen kemény, (tornaszőnyeg, vagy filc) hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy leérkezéskor az alsó végtag ízületeit hajlítsák be. Miután a tanulók elsajátították a tárgyakra való fel, illetve azok átugrását, legyőzték esetleges félelmüket, elkezdődhet az ugrások oktatása a következők szerint: n távolugrás 4-8 m-es ráfutással, n távolugrás 4-8 m-es ráfutással, 5-10 cm magas elugró helyről, n távolugrás 4-8 m-es ráfutással, 5-10 cm magas elugró helyről, az elugrási távolság első harmadában cm magasra helyezett léc, szalag, vagy gumikötél fölött, 34 35

19 n az előző gyakorlat, de a lécet közelítve az elugró sávhoz, n az előző gyakorlat, de a léc magasságát emelve, Javasolt játékok: n csürizés (kocsizás) n botgyűjtés n ugróiskola és változatai n ugróköteles játékok n Piri, Feri, Sári n sor és váltóversenyek szökdelő feladatokkal Képzési feladat: téri tájékozódó képesség, gyors reagálás, egyensúlyozó, ritmusérzék fejlesztése 3.3. Atlétikai dobások Az atlétikai dobásokról általában Az atlétikai dobások jellemzése Az atlétikai dobásokat három féle dobásformát alkalmazva hajtjuk végre. Vetőmozgással végezzük a diszkoszvetést, kalapácsvetést. Hajító mozgással hajtjuk végre a gerelyhajítást (kislabda hajítás), és lökő mozgással végezzük a súlylökést. Az egyes dobásformák bizonyos szabályszerűségekkel jellemezhetők. Vetőmozgás: Nyújtott karral történő lendítést jelent. Végezhető páros-és egy karral. Hajító mozgás: A hajítások a váll síkja felett történnek. A hajítás végrehajtása közben a dobó kar könyöke megelőzheti a szer fogáspontját. Lökő mozgás: A lökések végrehajtásakor a dobószer nem kerülhet a váll vonala mögé, a dobókar könyöke a szer fogáspontja mögött található. A dobó versenyszámok végrehajthatók helyből, és előzetes lendülettel. Az alkalmazott lendületszerzés alapján, nekifutással hajtjuk végre a gerelyhajítást (kislabda hajítást), becsúszással és pördülettel a súlylökést, pördülettel a diszkoszvetést, forgással a kalapácsvetést A dobások távolságát befolyásoló biomechanikai törvényszerűségek Minden dobó arra törekszik, hogy az általa használt dobószert (képességeihez mérten) a lehető legtávolabbra juttassa. Ennek érdekében olyan technikát igyekszik alkalmazni, amely megfelel azoknak a fizikai törvényszerűségeknek, amelyek a dobás távolságát pozitív irányba leginkább befolyásolják. Növeli a dobás távolságát a kidobás kezdősebességének növelése, az optimális kidobási szög biztosítása, valamint a szer kirepülési kezdőmagasságának lehetőség szerinti kihasználása. Az eredményt növelő összetevők jellemzői: Kidobási kezdősebesség - növekedésével négyzetesen nő a dobás távolsága - növekedését leginkább a szer gyorsítási útja befolyásolja,de függ a gyorsító erő nagyságától is Kidobási szög - az optimális értékig növelve, nő a dobás távolsága - optimális értékek: o gerelyhajítás: fok o diszkoszvetés fok o súlylökés fok o kalapácsvetés fok Az optimális kidobási szögek közti eltérés az egyes dobószámoknál, az elméleti 45 -tól az egyes dobószerek repülési tulajdonságaira vezethetők vissza. Kirepülési kezdőmagasság növelésével nő a dobás távolsága A kislabda hajítás technikája A kislabda hajítás technikája jelentős mértékű egyezőséget mutat a gerelyhajítás technikájával. A különbségek a szerek eltérő megvezetési nehézségeiből adódnak

20 A kislabda pontszerű, viszonylag könnyű szer, míg a gerely hosszanti kiterjedése nagy (260 cm, 280 cm). Ily módon a szer megvezetése, dobás irányba tartása nehézkes. Technikai értelemben a kislabda hajítás könnyített feltételek mellett végrehajtott gerelyhajításnak is tekinthető. A kislabda hajítás technikája a következő szakaszokra bontható: Felállás. A szer fogása. Lendületszerzés. - nekifutás - dobást előkészítő lépések A lendületszerzés összekapcsolása a dobással. A dobás. Véghelyzet. A nekifutási sebesség nagysága olyan legyen, hogy megfelelő mozgási energiát biztosítson a dobó számára, ugyan akkor ne veszélyeztesse az előkészítő lépések helyes technikai kivitelezését. A dobást előkészítő lépések a dobó által kijelölt helyen kezdődnek. (21. ábra). A lépések száma páratlan. 5-6 osztályban három, 7-8 osztályban öt előkészítő lépést célszerű alkalmazni a dobások során. Bal lábával éri el a dobó a kislabda lekészítési helyét. (21/1. ábra) A jobb láb előrelépésekor törzsét 90-fokban elfordítja a dobás irányától jobbra, és dobókarját hátranyújtja a dobószerrel. (20/2. ábra). A csípő csak kis mértékben kövesse a törzs elfordulását. A tekintet továbbra is a dobás irányába néz. Az előkészítő lépések alatt a lábak gyorsabban haladnak előre, mint a törzs, ennek eredményeként hátradöntött törzshelyzet alakul ki a kitámasztás pillanatára. Az utolsó jobb lábas lépés (21/4. ábra) szökkenés szerű, hosszú keresztlépés, melyet laposan kell végrehajtani. Az utolsó lépésben, a bal láb kitámasztásával alakul ki a dobó terpesz. (21/5. ábra) Felállás. A szer fogása, tartása A dobó (a lendületszerzés hosszától függően) a nekifutó sáv távolabbi végében áll fel, hord helyzetben tartott kislabdával. A kislabda fogása történhet: Kétujjas fogás: A labdát a mutató-és a középső ujjra kell helyezni, a többi ujj oldalról támasztja a labdát. (19. ábra) Sportfogás: A labdát a három középső ujjra kell helyezni, a hüvelyk-és kisujj oldalról támaszt. (20. ábra) A könyökben hajlított dobókar fejmagasságban tartja a kislabdát. A könyök a dobás irányába mutat. A bal kar emelt, hajlított helyzetben, a mellkas előtt helyezkedik el. A tekintet a dobás irányába néz Lendületszerzés A lendületszerzés két szakaszra bontható. A nekifutási szakaszban történik a dobó-dobószer rendszer vízszintes irányú sebességének a kialakítása. 19. ábra: A kislabda kétujjas fogása 20. ábra: A kislabda sport fogása 38 39

Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMANTE2202) Távolugrás

Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMANTE2202) Távolugrás Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMANTE2202) Távolugrás Készítette: Harcz Gergő Testnevelő tanár Msc

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet. Atlétika. Magasugrás általános iskola.

Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet. Atlétika. Magasugrás általános iskola. Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Atlétika Magasugrás általános iskola Takács Zsoltné testnevelés msc 2010/11 Módszertani gyakorlatgyűjtemény

Részletesebben

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt

Részletesebben

A Sport XXI. Terem Atlétikai Verseny gyakorlatanyaga

A Sport XXI. Terem Atlétikai Verseny gyakorlatanyaga A Sport XXI. Terem Atlétikai Verseny gyakorlatanyaga T1 / 1. Sprint váltó 1 1. A meghatározott létszámú csapat (8fő) egy 3m x 0,8m alapterületű területen áll fel a futás 2. A gyermekek tetszőleges sorrendben

Részletesebben

Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat

Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat Célja: A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel ruházzuk fel tanulóinkat, mely későbbi cselekvési biztonságukat,

Részletesebben

1.ábra Az edzés blokkvázlata

1.ábra Az edzés blokkvázlata Előkészítő, rávezető, célgyakorlatok a köríves rúgás gyakoroltatásánál 1.ábra Az edzés blokkvázlata Tervezett edzésprogramom célcsoportjai olyan haladó edzett versenyzők, akik a szereplő technikákban már

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Savaria Egyetemi Központ. Sporttudományi Intézet. Atlétika (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatása

Nyugat-magyarországi Egyetem. Savaria Egyetemi Központ. Sporttudományi Intézet. Atlétika (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatása Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Atlétika (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatása Konzulens: Dr. Koltai Miklós

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga testnevelésből

Osztályozó vizsga anyaga testnevelésből Osztályozó vizsga anyaga testnevelésből Osztály: Szakközép iskola 9-12. Szakiskola 9-10 A vizsga szerkezete: Testnevelés tantárgyból csak gyakorlati vizsga van. 1. Gyakorlati vizsga - Időtartama: 45 perc

Részletesebben

Pótvizsga Feladatsor 9. évf.

Pótvizsga Feladatsor 9. évf. Pótvizsga Feladatsor 9. évf. A pótvizsga feladatsora a tanév tananyaga és a tanév során tanultakból áll. A feladatok sorrendjét a szaktanár jelöli ki a pótvizsga napján. A tanuló a pótvizsgát akkor kezdheti

Részletesebben

A távolugrás oktatásának gyakorlatai

A távolugrás oktatásának gyakorlatai NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET A távolugrás oktatásának gyakorlatai Általános iskola, felső tagozat Készítette: Simon Bence Egészségfejlesztő- Testnevelő

Részletesebben

Atlétika. A súlylökés tanítása középiskolában. Németh Aladár(D4SA2V)

Atlétika. A súlylökés tanítása középiskolában. Németh Aladár(D4SA2V) Nyugat- magyarországi Egyetem Művészeti- Nevelési és Sporttudományi Kar Szombathely, Károlyi Gáspár tér 3. Atlétika A súlylökés tanítása középiskolában Németh Aladár(D4SA2V) Földrajz- testnevelés szakos

Részletesebben

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMALTE2202 SZABÓ ENIKŐ E3OGJC 1, A távolugrás középiskolában

Részletesebben

PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK

PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK Törös Károly Utánpótlás szövetségi kapitány Vezetőedző, szövetségi kapitány ex Délfrika Afrika és ex Algéria 2009-2013 1. Kiinduló helyzet: kisterpeszben állva, két kéz a vesetájon

Részletesebben

Atlétika SMDLTE2202. Az átlépő magasugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai

Atlétika SMDLTE2202. Az átlépő magasugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Atlétika SMDLTE2202 Az átlépő magasugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai Pup Ildikó Testnevelés msc

Részletesebben

Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMANTE2202)

Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMANTE2202) Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Dr. Koltai Miklós Főiskolai docens Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMANTE2202)

Részletesebben

Az atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás általános iskola

Az atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás általános iskola NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT Művészeti, Nevelés és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMALTE 2202)

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

Magasugrás előkészítő és rávezető gyakorlatai általános iskolában

Magasugrás előkészítő és rávezető gyakorlatai általános iskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészet, Nevelés-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Magasugrás előkészítő és rávezető gyakorlatai általános iskolában Készítette: Balassáné

Részletesebben

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Az ökölvívás nyílt mozgáskészségére utalva döntő szerepet kap a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezeket a tulajdonságokat a felkészülésnek is követnie kell.

Részletesebben

ATLÉTIKA. Távolugrás oktatása az általános iskolában. Nyugat-magyarországi Egyetem. Savária Egyetemi Központ. Dr. Koltai Miklós.

ATLÉTIKA. Távolugrás oktatása az általános iskolában. Nyugat-magyarországi Egyetem. Savária Egyetemi Központ. Dr. Koltai Miklós. Nyugat-magyarországi Egyetem Savária Egyetemi Központ Dr. Koltai Miklós ATLÉTIKA Távolugrás oktatása az általános iskolában Készítette: Molnár Balázs Testnevelő tanár MSC A távolurás története Az ókori

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI JAVASLAT

FELKÉSZÜLÉSI JAVASLAT FELKÉSZÜLÉSI JAVASLAT (fekvőtámasz, felülés, ingafutás, helyből távolugrás, függeszkedés, fekve-nyomás és 2000 méteres futás) Állóképesség fogalma: egy adott fizikai pszichikai teljesítmény jellemző intenzitásának

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 4. ÉVFOLYAM 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Készült: A Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv alapján. Éves óraszám:144

Részletesebben

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Készítette Marton Kristóf Testnevelő tanár

Részletesebben

TESTNEVELÉS TANMENET. 11. és 12.OSZTÁLY

TESTNEVELÉS TANMENET. 11. és 12.OSZTÁLY TESTNEVELÉS TANMENET 11. és 12.OSZTÁLY Készítette: György Gábor 2012/2013 2 Időkeret, óraszámfelosztás Óraszám: 4 óra/hét Foglalkozások szabadban: 10 óra, gimnasztika, prevenció: 17 óra : 35 óra Torna:

Részletesebben

Sport XXI. Versenyrendszer Atlétika előkészítő program pályaversenye az U 11 korosztály számára

Sport XXI. Versenyrendszer Atlétika előkészítő program pályaversenye az U 11 korosztály számára Sport XXI. Versenyrendszer Atlétika előkészítő program pályaversenye az U 11 korosztály számára Általános szabályok A verseny lebonyolítása: Körverseny rendszerű lebonyolítás a táblázatban látható versenyszámokkal

Részletesebben

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Az atlétika gyakorlata és módszertana SMANTE 2202 Készítette: Kolontáry

Részletesebben

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Atlétika SMDLTE2202 Szakács Tibor HKND4Z

Részletesebben

Magyarország 2015. évi Serdülő és Újonc Atlétikai Bajnoksága, egyben Serdülő Magyar Liga

Magyarország 2015. évi Serdülő és Újonc Atlétikai Bajnoksága, egyben Serdülő Magyar Liga Magyarország 2015. évi Serdülő és Újonc Atlétikai Bajnoksága, egyben Serdülő Magyar Liga A verseny rendezője: Magyar Atlétikai Szövetség A verseny időpontja és helyszíne: 2015. július 11-12. (szombat-vasárnap)

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt

A közép-és hosszútávfutás, állórajt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt Készítette: Süle Szilvia CIK759 1. A közép-és

Részletesebben

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Nagyon fontos, hogy szülés után erős legyen a váll és hátizmod, mert a gyereket sokat kell majd cipelned, a mellizom gyakorlatok pedig

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása. szeptember TANMENET október I. osztály Az irányok tisztázása. Ugrások egy, páros lábon. Eltérő testhelyzetek felvétele. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai A flop magasugrás Atlétika SMDLTE2202 Nagy Eszter AVBK27 Testnevelő-egészségfejlesztő

Részletesebben

Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium

Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium 1. számú melléklet Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium A tanulók fizikai állapotfelmérésének terve A tanulók fizikai állapotának mérését eszköznek tekintjük, melyet egyfelől a

Részletesebben

Testedzési program: 1.-6. hét

Testedzési program: 1.-6. hét Testedzési program: 1.-6. hét Az alábbiakban közreadunk egy teljes test megmozgatására alkalmas, kezdőnek szóló edzéstervet. A napi életritmusba rugalmasan beilleszthető, és emellett lehetőséget nyújt

Részletesebben

1. Próba: Aerob állóképesség mérése

1. Próba: Aerob állóképesség mérése 1. Próba: Aerob állóképesség mérése 6 perc futás Leírás: A megadott idő alatt a lehető legnagyobb táv megtételére kell ösztönözni a diákokat. Fontos, hogy igyekezzenek egyenletes futótempóban, megállás

Részletesebben

Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz

Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz 9. osztály: Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz Kondicionális képességszintek: - iskolakör futás: 4 perc 51mp - Cooper-teszt: 1550m - Tömöttlabda dobás (hátra

Részletesebben

ATLÉTIKA Korosztály: Gyermekkorcsoport B (6-9 évesek) Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú foglalkoztatás

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMANTE2202 Geröly Patricia G7AH72 A dolgozat szerkezete

Részletesebben

10-15 éves ugrók előkészítése az idősebb kori terhelhetőségre

10-15 éves ugrók előkészítése az idősebb kori terhelhetőségre 10-15 éves ugrók előkészítése az idősebb kori terhelhetőségre MASZ gyakorlati tájékoztató és szakmai konzultáció Magyar Testnevelési Egyetem 2015 december 13. Petrovai József Bevezető Az előadás célja

Részletesebben

Fitnesz / fit-kid/ CÉL: RÉSZCÉL:

Fitnesz / fit-kid/ CÉL: RÉSZCÉL: Fitnesz / fit-kid/ Évfolyam: 1-2 osztály,7-8 évesek Korcsoport: I.-II. CÉL: a sportág megismertetése a mozgás megszerettetése - élvezetes fejlesztő gyakorlatok, játékok végeztetése minden izomcsoportra

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria egyetemi központ Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria egyetemi központ Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria egyetemi központ Sporttudományi Intézet Beadandó dolgozat Atlétika SMALTE2202 Távolugrás oktatása általános iskola alsó tagozatában Készítette: Huszár Vanda (W4PNRO)

Részletesebben

1. Próba: Aerob állóképesség mérése

1. Próba: Aerob állóképesség mérése 1. Próba: Aerob állóképesség mérése 1-4. évfolyam: 6 perc futás Leírás: A megadott idő alatt a lehető legnagyobb táv megtételére kell ösztönözni a diákokat. Fontos, hogy igyekezzenek egyenletes futótempóban,

Részletesebben

VERSENYFÜZET. Terematlétika Diákolimpiai Bajnokság 2014. www.fodisz.hu

VERSENYFÜZET. Terematlétika Diákolimpiai Bajnokság 2014. www.fodisz.hu VERSENYFÜZET Terematlétika Diákolimpiai Bajnokság 2014. www.fodisz.hu A verseny célja: Lehetőséget biztosítani az intézmények alsó tagozatos tanulói számára, hogy az atlétika játékos formában történő gyakorlásával

Részletesebben

A flop magasugrás oktatása a középiskolában

A flop magasugrás oktatása a középiskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE2202 Oktató: Dr. Koltai Miklós A flop magasugrás oktatása a középiskolában

Részletesebben

FIZIKAI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM, AZ ÉLVONALBELI TELJESÍTMÉNYHEZ

FIZIKAI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM, AZ ÉLVONALBELI TELJESÍTMÉNYHEZ FIZIKAI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM, AZ ÉLVONALBELI TELJESÍTMÉNYHEZ Időszak: 1. és 2. felkészülési fázis Ízületi mozgékonyság Lazaság - Erő-Állóképesség FIGYELEM Erőfejlesztés, kondicionálás gumiszalag segítségével.

Részletesebben

A MAGASUGRÁS OKTATÁSA

A MAGASUGRÁS OKTATÁSA A MAGASUGRÁS OKTATÁSA általános iskola Készítette: Börzsönyi Judit testnevelőtanár msc 2011/12 Az átlépő magasugrás A magasugrás az ügyességi versenyszámokhoz tartozik, célja, hogy az ugró egy bizonyos

Részletesebben

A távolugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A távolugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202 Répási Hajnalka Előadó: Dr. Koltai Miklós

Részletesebben

Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő, cél- és rávezetőgyakorlatok általános iskola felső tagozat

Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő, cél- és rávezetőgyakorlatok általános iskola felső tagozat Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet dr. Koltai Miklós Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő,

Részletesebben

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam 1. évfolyam 1-5 Szökdelések ugrások - Szigetről szigetre /ugrálás karikába/ - Mocsár -szökdelések, akadályok fölött 6-10 Egyensúly-gyakorlatok -gyakorlatok

Részletesebben

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok A gyakorlatokat a talajon egy tornamatracon végezzük! 1. Medence mobilizálás Kiinduló helyzet: Hanyatt fekvés, térdhajlítás, terpesz talptámasz. Tarkóra tartás.

Részletesebben

Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához I. (1-8. osztály)

Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához I. (1-8. osztály) Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához I. (1-8. osztály) Kósa László - Vas László Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához (1-8. osztály) Lektorálta: Prof. Dr.Vass

Részletesebben

Kézilabda. történő teljesítése 65 mp történ teljesítése. sorozatterhelések közben is. kiinduló helyzetekből 20 m-es Helyes futótechnika távon

Kézilabda. történő teljesítése 65 mp történ teljesítése. sorozatterhelések közben is. kiinduló helyzetekből 20 m-es Helyes futótechnika távon Évfolyam: 5-8. Kézilabda Korosztály: Cél A korosztálynak megfelelő kondicionális képességek kialakítása. A hozott kézilabdás mozgásminták megerősítése, ill. felülvizsgálata alapján jó technikai alapok

Részletesebben

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése:

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: 1. Alkalmasság LABDA NÉLKÜLI KOORDINÁCIÓ 2. Megfelelés 3. Rátermettség 4. Állóképesség A körülmény, amikor valaki fizikailag erős és egészséges (Oxford Dictionary)

Részletesebben

Az atlétikai ugrószámok (Dr. Béres Sándor)

Az atlétikai ugrószámok (Dr. Béres Sándor) Az atlétikai ugrószámok (Dr. Béres Sándor) Bevezetés Az ugrószámok két fő csoportba sorolhatók, úgy mint a távolba és a magasba ugrások. A távolba ugrások a távolugrás, hármasugrás a magasba ugrások a

Részletesebben

A bukó fordulók oktatása

A bukó fordulók oktatása A bukó fordulók oktatása Elsősorban a gyorsúszás fordulójának oktatását meg kell kezdeni azoknál a gyermekeknél, akik bekerültek a legalacsonyabb versenyzői korcsoportba, hiszen a gyorsúszás az úszásnemek

Részletesebben

STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök)

STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök) STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök) Rendelési szám Eszköz leírása Méret (mm) Nettó ár (Ft) Bruttó ár (Ft) SL116 GYALOGLÓ 1250x600x1600 207 000 Ft 262 890 Ft Végtagok formálására, erősítésére és

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE2202 Dr. Koltai Miklós Név: Konrád Hajnalka

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA A testnevelés és sport műveltségtartalma a középiskolában tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához

Részletesebben

Atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás előkészítő és rávezető gyakorlatai általános iskola felső tagozatában

Atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás előkészítő és rávezető gyakorlatai általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelési és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék Atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE2202 Távolugrás előkészítő és rávezető

Részletesebben

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csontos váz és a mozgatórendszer fejlődése Csontosodás, izomzat és ízületek - a csontos vázrendszer az embryonális

Részletesebben

A diszkoszvetés középiskolai oktatásának gyakorlatai

A diszkoszvetés középiskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A diszkoszvetés középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMALTE2202 Vörös Dániel F1EQHZ Testnevelés- Játék

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Alapkövetelmények. 1.osztály

Alapkövetelmények. 1.osztály Alapfeladatok A testnevelés tanterv a tantárgyi feladatokon kívül elő kívánja segíteni a nyitottságot, megértést. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely a testnevelés

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában (Atlétika 2202) Készítette: Réti Pál Csaba FFT9X9 2014.

Részletesebben

ATLÉTIKA. A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai. Nyugat-magyarországi Egyetem (SMDLTE 2202) Szombathely 2014.

ATLÉTIKA. A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai. Nyugat-magyarországi Egyetem (SMDLTE 2202) Szombathely 2014. Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet ATLÉTIKA (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Készítette: Kéri Péter Szak: Testnevelőtanár

Részletesebben

A magasugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai A flop magasugrás

A magasugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai A flop magasugrás Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai A flop magasugrás Atlétika SMDLTE2202 Papp Dávid Q6I9TA Testnevelő-egészségfejlesztő

Részletesebben

Kezdő íjászok kézikönyve. Fehér. Nyíl

Kezdő íjászok kézikönyve. Fehér. Nyíl Fehér Nyíl 1 A FITA FEHÉR NYÍL MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERETANYAG TALÁLATOK ÉRTÉKELÉSE Lőtávolság: 10 méter Minimális elérendő pontszám: 115 pont MOZGÁSTECHNIKA - A lövési folyamat végrehajtása a következők

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann Szeptember Balesetvédelmi oktatás. Futás gyakorlatok, labda

Részletesebben

ATLÉTIKA KISLABDAHAJÍTÁS, ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZAT

ATLÉTIKA KISLABDAHAJÍTÁS, ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZAT NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM, SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT, MŰVÉSZETI, NEVELÉS ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR ATLÉTIKA KISLABDAHAJÍTÁS, ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZAT Készítette: Straub Irén, tanár T/D testnevelő

Részletesebben

2016-os XCO UP versenyek ido e s pá lyá ko vetelme nyei

2016-os XCO UP versenyek ido e s pá lyá ko vetelme nyei 2016-os XCO UP versenyek ido e s pá lyá ko vetelme nyei A versenyek időrendje: Az XCO UP versenyek időrendjét úgy érdemes kialakítani, hogy minden esetben tartható legyen, azaz akkor is, ha a verseny kombinációs

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Testnevelés. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Testnevelés. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Testnevelés tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni LÉTRA

Részletesebben

Rögbi. - 60 m fejlesztése 7.3 mp alatt - 45 mp 2 perc közötti erőkifejtés

Rögbi. - 60 m fejlesztése 7.3 mp alatt - 45 mp 2 perc közötti erőkifejtés Rögbi Évfolyam: 9-10. osztályosok Korosztály: junior II. Cél 1. A versenysport és élsporthoz szükséges testalkati tényezők, élettani összetevők optimális fejlesztésére való törekvés. 2. Terhelési összetevők

Részletesebben

A váltófutás oktatása általános iskolában. Atlétika SMDLTE 2202

A váltófutás oktatása általános iskolában. Atlétika SMDLTE 2202 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A váltófutás oktatása általános iskolában Atlétika SMDLTE 2202 Készítette: Németh

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A kislabdahajítás általános iskolai alsó tagozat oktatása, annak előkészítő -és rávezető gyakorlatai Atlétika gyakorlata

Részletesebben

Csípőforgás. Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon.

Csípőforgás. Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon. Csípőforgás Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon. Hatás: Erősíti a derekat és a hátizmokat. 2. Nyak-hát nyújtó gyakorlat

Részletesebben

EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési szám 7502

EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési szám 7502 EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési 7502 Eszköz leírása Méret (cm) Biztonsági tér (cm) Nettó ár (Ft) Bruttó ár (Ft) LIBEGŐ 160 x 97 x 127 460 x 397 300 000 381 000 Koordináció és egyensúly javítására. Erősíti

Részletesebben

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek 299 11. Testnevelés tanterv-kiegészítés 11.1 Célok és alapelvek Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési

Részletesebben

Az ár nem tartalmazza a szállítási, telepítési költségeket. 5 év garancia TÜV minősítés

Az ár nem tartalmazza a szállítási, telepítési költségeket. 5 év garancia TÜV minősítés Érvényes: 2015 december 31. KONDIKERT tulip-play.com 2015 Az ár nem tartalmazza a szállítási, telepítési költségeket. 5 év garancia TÜV minősítés Torony 1. KK-01 60 m2; r=4.38 m 3-4 m 5.14 m 4.73 m Kis

Részletesebben

Összetett versenyekről az általános iskolában

Összetett versenyekről az általános iskolában Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelési- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Összetett versenyekről az általános iskolában Atlétika SMDLTE 2202 Barthalos István IX8SCT A szabályokról

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

Atlétika SMDLTE 2202. A gerelyhajítás oktatása középiskolában

Atlétika SMDLTE 2202. A gerelyhajítás oktatása középiskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Atlétika SMDLTE 2202 A gerelyhajítás oktatása középiskolában Készítette: Szabó Róbert Testnevelés levelező(ma/msc)

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve

Részletesebben

Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet. Kölyökatlétika

Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet. Kölyökatlétika Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Kölyökatlétika Készítette: Mikos Patricia egészségfejlesztő tanár testnevelő tanár MSC levelező

Részletesebben

1. KETYEGŐ ÓRA 2. MÉRLEG gyakorlat 3. GURULÓ MEDENCE

1. KETYEGŐ ÓRA 2. MÉRLEG gyakorlat 3. GURULÓ MEDENCE ENERGIA MEDICINA GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK Dr. Lángfy György www.medandlife.hu info@viofor.hu 1. KETYEGŐ ÓRA 2. MÉRLEG gyakorlat 3. GURULÓ MEDENCE KETYEGŐ ÓRA cél: - csípőízület ki- és be-forgatásának megőrzése

Részletesebben

Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 1. osztálya számára

Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 1. osztálya számára Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 1. osztálya számára Készítette: Kamen Juhos Ildikó és Spák József A Magyar Atlétikai Szövetség felkérésére Budapest, 2013 1 BEVEZETÉS

Részletesebben

Súlylökés az általános iskolában

Súlylökés az általános iskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Súlylökés az általános iskolában Készítette: Sörös János Neptunkód: iw4gmx 2014-03-18 Felosztás: Az általános iskolai

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika...

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202. 2010/2011 I.

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202. 2010/2011 I. Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 2010/2011 I. félév Konzulens: Dr. Koltai Miklós A súlylökés általános iskolai oktatására

Részletesebben

Atlétika Kislabdahajítás általános iskola alsó tagozat

Atlétika Kislabdahajítás általános iskola alsó tagozat Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Pedagógia Intézeti Tanszék Atlétika SMDLTE 2202 Kislabdahajítás általános iskola alsó tagozat 1 Bellovics Diána Testnevelő tanár MA Levelező tagozat

Részletesebben

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság KÖZPONTI EDZÉS Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság JANUÁR, 0 H K Sze Cs P Szo V 6 7 8 9 0 6 7 8 9 0 6 A további edzésprogram sikeres végrehajtásához és a kitűzött

Részletesebben

ATLÉTIKA (SMDLTE 2202) Gyakorlatok a gerelyhajítás középiskolai oktatásához.

ATLÉTIKA (SMDLTE 2202) Gyakorlatok a gerelyhajítás középiskolai oktatásához. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT Művészeti, Nevelési- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék ATLÉTIKA (SMDLTE 2202) Gyakorlatok a gerelyhajítás

Részletesebben