Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály)"

Átírás

1 Kósa László - Vas László: Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály)

2 Kósa László - Vas László Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály) Lektorálta: Prof. Dr.Vass Miklós Egyetemi Tanár Készült a Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézetének megbízásából az Altamira Grafikai Stúdióban 2014-ben. Felelős kiadó: Pásztorné Dr. Batta Klára 2 3

3 Tartalomjegyzék III. fejezet 3. Az atlétikai mozgások technikája és oktatása Atlétikai ugrások Az ugrások technikája Az ugrások fő és részmozzanatai a) A nekifutás vagy lendületszerzés b) Elugrás vagy felugrás b) 1. Az ugró láb munkája b) 2. A lendítő végtagok mozgása c) Légmunka d) Talajfogás vagy talajra érés A távolugrás technikája A nekifutás vagy lendületszerzés szakasza a) A lendületszerzés megkezdése b) A nekifutási sebesség kialakítása c) Az elugrás előkészítése Az elugrás szakasza Az ugróláb munkája A lendítő végtagok mozgása A légmunka szakasza A guggoló technika (14. ábra) A lépő technika (15. ábra) A talajfogás szakasza A távolugrás oktatása Az oktatáshoz szükséges előfeltételek megteremtése Pedagógiai, pszichológiai előfeltételek megteremtése Az oktatási folyamat fizikai előfeltételeinek megteremtése A távolugrás guggoló technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Rávezető gyakorlatok Az alaptechnika végrehajtása A távolugrás lépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Rávezető gyakorlatok a lépő távolugrás oktatásához A távolugrás fontosabb versenyszabályai A magasugrás technikája A nekifutás vagy lendületszerzés a) A lendületszerzés megkezdése b) A nekifutás sebességnövelő szakasza c) A felugrás előkészítése (18. ábra) A felugrás szakasza A felugrást végző láb munkája A lendítést végző végtagok mozgása A légmunka szakasza A talajra érkezés szakasza A magasugrás oktatása A magasugrás oktatásának előfeltételei A magasugrás átlépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Rávezető gyakorlatok az átlépő magasugrás oktatásához Az alaptechnika végrehajtása A magasugrás fontosabb versenyszabályai A 6-10 éves korú tanulók atlétikai ugrásoktatásának sajátosságai a testnevelés órán Atlétikai dobások Az atlétikai dobásokról általában Az atlétikai dobások jellemzése

4 A dobások távolságát befolyásoló biomechanikai törvényszerűségek A kislabda hajítás technikája Felállás. A szer fogása, tartása Lendületszerzés A lendületszerzés összekapcsolása a dobással (ívképzés) A dobás Véghelyzet A kislabda hajítás oktatása A kislabda hajítás oktatásának előfeltételei A kislabda hajítás oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával A súlylökés technikája Felállás, a golyó tartása (25. ábra) Indulási helyzet (27/a ábra) Becsúszás A lökés előkészítése (27/e,f.) A lökés szakasza Véghelyzet A súlylökés oktatása A súlylökés oktatásának előfeltételei A súlylökés oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával A 6-10 éves korú tanulók atlétikai dobások oktatásának sajátosságai a testnevelés órán Irodalom Atlétikai ugrások Az ugrások technikája Az atlétikai ugrásokat két ugrási mód alkalmazásával hajtjuk végre: elugrással illetve felugrással. Hogy az ugró ugrása végrehajtása során melyik ugrási módot alkalmazza, két fontos tényező dönti el. Ha az ugró súlypontjának vízszintes irányú sebessége nagyobb, mint a függőleges, és a súlypontjának függőleges vetülete az ugró láb előtt van a talajtól való elszakadás pillanatában akkor elugrással hajtja végre ugrását az ugró. Felugrással ugrik az ugró, ha súlypontja nagyobb függőleges irányú sebességgel rendelkezik, mint vízszintessel,és a súlypont függőleges vetülete megközelítőleg az ugróláb felett helyezkedik el a talajtól való elszakadás pillanatában. Ennek megfelelően felugrással ugranak a magasugrók, elugrással hajtják végre ugrásaikat a távol,- hármas-és rúdugrók. Az atlétikai ugrások meglehetősen bonyolult mozgássorokból összetevődő, egymáshoz kapcsolódó aciklikus mozgások. A mozgás könnyebb megértése, a mozgássorozat elemzése céljából minden atlétikai ugrás a következő fő- és részmozzanatokra osztható. Megjegyezzük, hogy a mozgás szakaszai nem elválaszthatóan kapcsolódnak egymáshoz. Sok esetben a részmozdulatok átfedésekkel, azonos időben zajlanak le Az ugrások fő és részmozzanatai a) Nekifutás vagy lendületszerzés - a lendületszerzés megkezdése - a nekifutási sebesség kialakítása - az elugrás / felugrás előkészítése b) Elugrás vagy felugrás - az ugróláb munkája a kitámasztás az ízületek behajlásának szakasza 6 7

5 az ízületek kinyúlásának szakasza - a lendítést végző végtagok mozgása a lendítés gyorsuló szakasza a lendítés lassuló szakasza c) A légmunka - a forgások szabályozása - a talajfogás / talajra érés előkészítése d) Talajfogás vagy talajra érés a) A nekifutás vagy lendületszerzés Az ugrók törekvése ebben a szakaszban, hogy a nekifutás végére olyan optimális vízszintes irányú sebességet szerezzenek, mely számukra a legjobb teljesítményt biztosítja, amelyből az el-illetve felugrásukat a legeredményesebben tudják végrehajtani. Az optimális nekifutási sebesség ugrószámonként változó, az ugrószám céljának, jellegének kell megfelelnie. A lendületszerzést kezdheti az ugró helyből (állórajtszerűen) és előzetes rámozgással. Ez utóbbi esetben a nekifutási sebesség kialakítása kevésbé görcsös, erőlködő. A nekifutási sebességet a vágtafutás technikáját alkalmazva alakítja ki az ugró. Összehasonlítva a vágtafutás technikáját az ugrók futótechnikájával néhány formai jegyben eltérés tapasztalható. Eltérés mutatható ki (az ugrás jellegétől függő mértékben) a lépéshosszban, lépésfrekvenciában és a törzs helyzetében is. A lendületszerzés utolsó szakaszának legszembetűnőbb változása az utolsó két lépés szerkezetének megváltozása. A három utolsó lépés egy N (normál), H (hosszú), R (rövid) lépésszerkezeti képlettel írható le. További változások a lendületszerzés ezen szakaszában: az ugró súlypontja mélyebb helyzetbe kerül, a törzs pedig fokozatosan hátradöntöttebb helyzetet foglal el a függőlegeshez viszonyítva b) Elugrás vagy felugrás E szakaszban végrehajtott mozdulatsorral az ugró célja, hogy súlypontjának olyan pályát és kezdősebességet biztosítson, mely számára a legjobb teljesítmény elérését teszi lehetővé. Ebben a tevékenységében az összefüggések és kölcsönhatások ellenére célszerű külön-külön vizsgálni az ugró láb és a lendítő végtagok munkáját b) 1. Az ugró láb munkája A kitámasztás Az ugróláb támaszhelyzetbe kerülésének pillanatában ütközést hoz létre a talajjal. Az ütközés következtében az ugró eddig vízszintes pályán mozgó súlypontja új pályán (előre és felfelé irányuló) folytatja mozgását. Az új pálya meredeksége az ugrás jellegétől függ. Szintén az ugrás jellegétől függenek azok a szögek is melyek a kitámasztás pillanatában az ugrólábon mérhetők (kitámasztás szöge, térd szög, csípő szög, bokaszög, combszög). Az ízületek behajlásának szakasza A támaszlábnak a talajjal való rugalmas ütközését követően a támaszláb a nagy terhelés hatására behajlik. A lendületszerzéssel kialakított, és az ugrás közben kiegészített mozgási energia egy része az ugróláb izmaiban helyzeti energia (elasztikus energia) formájában raktározódik. Az ízületek kinyúlásának szakasza Az ízületi behajlás végső pillanatában ( fokos térdszög) megtörténik az elugrás közben működő izmokban az átkapcsolás, az ugró láb elkezdi kinyúlását. Az izmokban raktározott helyzeti energia ismét mozgási energiává alakul. Megkezdődik az elrugaszkodás, ami mindaddig tart amíg az ugró láb el nem szakad a talajtól. 8 9

6 b) 2. A lendítő végtagok mozgása A lendítő végtagok esetében lendítő lábról és lendítő karokról beszélünk. A különböző ugrások alkalmával a lábat lehet lendíteni nyújtva (pl. átlépő magasugrás) és térdben hajlítva (pl. távolugrás, flop magasugrás). A karokat lehet lendíteni váltottan (pl. távolugrás), párosan hajlítva (pl. hármasugrás) és párosan nyújtva(pl. hasmánt magasugrás). A lendítések végrehajtása közben a lendítő végtagok mozgásán megfigyelhetünk egy gyorsuló és egy lassuló szakaszt. A végtaglendítések gyorsuló szakaszában fokozódik a terhelés az ugró lábon, tehát a növekvő terhelés az ugró láb izmaiban növeli a helyzeti energia nagyságát. A lendítés lassuló szakaszában csökken a terhelés az ugró lábon, megkezdődik az ugró láb kinyúlása c) Légmunka A légmunka során az ugró a levegőben úgy irányítja mozgásait, hogy a legkedvezőbb röppályát tudja kihasználni. Ezt a törekvését a forgások szabályozásával érheti el. Ebben a szakaszban történik a talajfogásra / talajra érésre való felkészülés is d) Talajfogás vagy talajra érés A nekifutás vagy lendületszerzés szakasza Az optimális nekifutási végsebességet a különböző felkészültségű ugrók különböző nekifutási távolsággal érik el. Az élversenyzők futólépéssel biztosítják a nekifutási végsebességet, az iskoláskorúak futólépéses nekifutással versenyeznek a) A lendületszerzés megkezdése Az ugró nekifutását megkezdheti nyugalmi helyzetből és előzetes mozgásból. Ha nyugalmi helyzetből kezdi nekifutását az ugró, akkor megindulása állórajtszerű. A szabályozott lépések következtében pontosabb a gerendafogás, ugyanakkor a hátránya, hogy a meginduláshoz nagyobb erőkifejtésre van szükség. Az előzetes rámozgással végrehajtott megindulás esetében az indulási jelhez érve már mozgási energiával rendelkezik az ugró, így nekifutási sebességének kialakítása kevésbé lesz erőlködő, görcsös. A pontos gerendafogás sok gyakorlással érhető el. Ezért tanulók és kezdő versenyzők esetében az első változatot javasoljuk b) A nekifutási sebesség kialakítása A talajfogásnak (távolugrás, hármasugrás) kettős célkitűzése van: eredmény növelése, sérülés elkerülése. A talajra érésnél (magasugrás, rúdugrás) a sérülés elkerülésének kell megvalósulnia A távolugrás technikája Távolugrás alkalmával az ugró arra törekszik, hogy a lendületszerzéssel létrehozott mozgási energiáját az ugrólábról történő elugrásával kiegészítve, olyan légmunkát alkalmazzon, mely biztosítja számára, hogy a homokgödörbe (képességeihez mérten) a legtávolabbra érkezzen. Az optimális nekifutási sebességet egyenletesen gyorsulva éri el a távolugró. A kedvező elugrási helyzet elérésének érdekében az ugró futómozgása a következő eltéréseket mutatja a vágtafutó futómozgásához viszonyítva: - a törzs helyzete közelebb van a függőlegeshez - a térdek magasabbra lendülnek - a lépések valamivel rövidebbek, mint a vágtafutóknál c) Az elugrás előkészítése Mint ahogy azt az ugrások technikájának általános elemzésénél leírtuk, a lendületszerzés utolsó szakaszában az ugró 10 11

7 futómozgásának lépésszerkezete megváltozik (N-H-R lépésszerkezet). A lépésszerkezet megváltozása legkifejezettebb a távolugrásnál.(10. ábra). A lépésszerkezet megváltozásakor a súlypont mélyebb helyzetbe kerül (a H lépés alatt 8 10 cm-rel), a támaszláb pedig a R lépés alatt a súlypont függőleges vetülete előtt fog talajt, biztosítva ezzel a nagyobb kitámasztás lehetőségét. A törzs lemarad, és a függőlegeshez viszonyítva kissé hátradöntött helyzetet foglal el Az elugrás szakasza Ebben a szakaszban történik a nekifutással megszerzett vízszintes irányú mozgási energiának a kiegészítése és átalakítása 3:1 arányú vízszintes (3) és függőleges (1) irányúvá. Az eddigi ciklikus mozgást úgy kell átalakítani egy bonyolult aciklikus mozgássá, hogy az a legjobb teljesítményt biztosítsa a távolugró számára Az ugróláb munkája 3 N H R Rendkívül fontos a szerepe az ugrólábnak az elugrás szakaszában, ugyan is a nekifutás mozgási energiájának átalakítása és a súlypont új pályára térítése az ugrólábon keresztül valósul meg. A kitámasztás (11. ábra). Az elugrás e pillanatnyi szakaszában az ugróláb nyújtva, először sarokkal érinti a talajt. A stabilabb támaszhelyzet érdekében a kitámasztás csontos kitámasztás. Az ütközés pillanatában igen nagy teher nehezedik az ugrólábra. A megnövekedett extrém terhelésre fel kell készülni az ugrónak, ízületeit rögzíteni kell. (különösen a csípőtájéki 1.: : : összefogottság nagyon fontos) Az ízületi behajlások feleslegesen energiát nyelnek 10. ábra: Az elugrás előkészítésének lépésszerkezete 11. ábra: Kitámasztás el

8 Fontosabb szög értékek a kitámasztás pillanatában: - 1. A kitámasztás szöge: fok - 2. Térdhajlati szög: fok - 3. Csípő szög: fok E szakasz végén megtörténik az átkapcsolás (a helyzeti energia ismét mozgási energiává alakul). Az ízületek kinyúlásának szakasza (13. ábra). Az ízületek behajlásának szakasza (12. ábra). A kitámasztáskor létrejövő ütközést követően a teljes talp azonnal lenyomódik a talajra, biztosítva ezzel a stabil alátámasztást. A kitámasztáskor a támaszlábra ható terhelések (mely az ugró testtömegének a többszöröse is lehet) hatására az ugróláb elkezdi behajlását. Az ugróláb behajlása közben a súlypont enyhén emelkedő pályára tér ki, és e szakasz végére a súlypont függőleges vetülete az alátámasztási pont elé kerül. A törzs hátradöntött helyzetéből fokozatosan kissé a függőleges elé tolódik. Az ízületi behajlás végső szakaszában (a térdszög fok) a hajlított lendítőláb megelőzi az ugrólábat. A karok az ellentétes lábmozgáshoz igazodva, hajlítva fokozatosan hátulról előre, illetve elölről hátra lendülnek. A nekifutással létrehozott, és az elugrás eddigi szakaszának mozgásaival kiegészített mozgási energia a távolugró izmaiban helyzeti energia formájában tárolódik. 12. ábra: Ízületek behajlási szakasza 13. ábra: Ízületek kinyúlási szakasza Az elugrásnak ebben a szakaszában a csípőnek, térdnek és bokának a teljes kinyúlása zajlik le. A talajtól való elszakadás előtti pillanatban a következők figyelhetők meg az ugró testén: - a talajjal még érintkező ugróláb teljesen nyújtott - a törzs az ugróláb meghosszabbításában van - a karok a lábakkal ellentétesen, a törzs előtt illetve mögött, hajlítva helyezkednek el - a lendítőláb combja vízszintes, lábszára merőleges a talajra - az elrugaszkodás szöge: fok Az ízületi kinyúlás közben az izmokban tárolt helyzeti energia ismét mozgási energia formájában realizálódik A lendítő végtagok mozgása A távolugrás alkalmával váltott és könyökben hajlított karlendítést, térdben hajlított láblendítést végeznek az ugrók. A végrehajtás fontos követelménye, hogy dinamikus legyen és a lendítések iránya segítse a távolugró függőleges komponensének kialakítását

9 Korábban már megállapítottuk, hogy a lendítések végrehajtása közben megfigyelhetünk a lendítő végtagon egy gyorsuló és egy lassuló mozgásszakaszt. A gyorsuló szakaszban nő a terhelés az ugrólábon, tehát növeli az ugróláb izmainak helyzeti energiáját. A lassuló szakaszban csökken a terhelés az ugrólábon, vagyis a lendítés ezen szakasza segíti az ugróláb kinyúlását A légmunka szakasza A fizika törvénye szerint az ugró súlypontjának útja a talajtól való elszakadás után már nem változtatható meg. Ez azt jelenti, hogy az ugrás távolsága az elugrást követően már eldőlt. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy ha az ugrók légmunkájuk során olyan mozdulatokat végeznek melyekkel a forgásokat szabályozni tudják a levegőben, a kedvező talajfogást jól elő tudják készíteni, akkor ugrási távolságuk is növelhető A guggoló technika (14. ábra) 14. ábra: A távolugrás guggoló technikája Az ugró miután elszakadt a talajtól az ugrólábát a lendítő lába mellé zárja, majd mindkét térdét a mellkasához közelíti. A lábak felhúzásával egy időben mindkét karját a törzse mögé lendíti hátsó rézsútos mélytartásba. Ebben a zsugorhelyzetben repül az ugró a talajfogás megkezdéséig. A legkevésbé eredményes távolugró technika, mert a zsugorhelyzet miatt felgyorsul a szélességi tengely körül az előreforgás. Az előreforgás következményeként az ugró kénytelen kinyújtani a lábát, ami korai talajfogást eredményez A lépő technika (15. ábra) Az elugrást követően az elugrás helyzetét megtartva repül az ugró a levegőben és közvetlenül a talajfogás előtt hozza előre ugrólábát a lendítő mellé. A mellézárást követően nyújtja előre mindkét lábát a talajfogáshoz az ugró. E technika előnye a guggoló technikához viszonyítva, hogy mivel az ugró testrészei sokáig távol vannak a szélességi tengelytől az ugrás szempontjából káros előreforgás kisebb mértékű. Ennek megfelelően a repülés hossza is nagyobb lehet, mivel a lábak később kényszerülnek a talaj irányába. 15. ábra: A távolugrás lépő technikája 16 17

10 A talajfogás szakasza A sikeresen végrehajtott légmunkát követően az ugrási távolság növelhető a jól végrehajtott talajfogással. A tanulók és kezdő versenyzők a hagyományos technikával (16. ábra) hajtják végre talajfogásaikat. Ez azt jelenti, hogy amikor az összezárt, megfelelően előrenyújtott lábak sarkai érintik a homokot, az ugró térdben hajlítja lábait és mindkét karját energikusan hátulról előre lendíti. Ily módon az ugró guggoláson keresztül halad tovább az ugrás irányába. Eredményesebb a versenyzők által használatos kiüléses illetve beüléses vagy csúszó talajfogási technika A távolugrás oktatása Az oktatáshoz szükséges előfeltételek megteremtése A távolugrás oktatása már az általános iskola alsó tagozatában is eredményesen megoldható. Hogy sikeresek legyünk az oktatási folyamat célkitűzéseinek megvalósításában, már ennél a legfiatalabb korosztálynál el kell kezdenünk a megfelelő alapok megteremtését. Az alapok, az előfeltételek megteremtését két területen végezzük: Pedagógiai, pszichológiai előfeltételek megteremtése Az oktatási folyamat fizikai előfeltételeinek megteremtése A fizikai előfeltételeket két gyakorlatcsoport segítségével teremtjük meg. Előkészítő gyakorlatok Az előkészítő gyakorlatok segítségével biztosítjuk a szervezet általános és sokoldalú fejlődését, izom-és ízületi rendszer erősítését, lazítását. Biztosítjuk továbbá az elugrással kapcsolatos mozgáskészségek kialakítását. Legalkalmasabbak ezen célok megvalósítására a gimnasztikai gyakorlatok. A gimnasztikai gyakorlatok végezhetők kézi szerekkel és kézi szerek nélkül. A kézi szerekkel végzett gyakorlatok esetében jelentősen nő a gyakorlatok hatásfoka. Célgyakorlatok A célgyakorlatok segítségével a távolugrás végrehajtásában résztvevő izmok, izomcsoportok, ízületek erejét, mozgékonyságát növeljük. A távolugrás sikeres végrehajtása leginkább a láb dinamikus erejétől, törzs-és csípőtájéki izmok erejétől, a csípőízület mozgékonyságától függ. Ezért a célgyakorlatoknak ezen izmok, testrészek erejének, ízületi lazaságának növelésére kell irányulniuk. Dinamikus láberőt fejlesztő gyakorlatok 16. ábra: Hagyományos (guggolásos) talajfogás Megfelelő motiválással fel kell keltenünk a tanulók érdeklődését, tanulásvágyát a távolugrás elsajátítására, mely megteremti a lehetőségét a gyorsabb és sikeresebb mozgástanulásnak. Az érintett korosztály dinamikus láberejének növelésére a különböző szökdelő és ugrás gyakorlatok a legalkalmasabbak. Szökdelő gyakorlatok: Helyben végzett szökdelések: - szökdelés egy lábon - szökdelés páros lábon 18 19

11 Szökdelés tovahaladással: - szökdelés egy lábon tovahaladással - szökdelés váltott lábon tovahaladással - szökdelés páros lábon tovahaladással - szökdelés akadályok között szlalomban egy lábon és páros lábon - fel-és leszökkenés akadályokra, akadályokról egy lábon és páros lábon - átszökkenés akadályok felett egy- páros-és váltott lábon - váltakozó magasságú akadályokra való fel- és leszökkenés, egy lábon és páros lábon - váltakozó magasságú akadályokon átszökkenés egy- és páros lábon - szökdelések tovahaladással a korábban felsorolt gyakorlatok alapján, a kiinduló-és befejező helyzet valamint a láb tartások változtatásával pl. guggoló állásból felszökkenés a zsámoly tetejére állásba, 90-fokos fordulattal balra, leszökkenés a zsámolyról guggolásba, 90-fokos fordulattal jobbra stb. - lépcsőn szökdelések különböző formái felfelé- és lefelé haladással - szökdelések ugrókötéllel helyben és tovahaladással Ugró gyakorlatok: - helyből távolugrás ugrógödörbe érkezéssel - sorozat ugrások páros- és váltott lábbal végrehajtva ugrógödörbe érkezéssel pl. helyből ötös ugrás stb. Törzsizmokat erősítő gyakorlatok - mászások, kúszások talajon és tornapadon pl. mászás kötélen, rákjárás, pókjárás stb. - erősítő hatású társas gyakorlatok pl. társ hordása, talicska stb. - tornaszerek felhasználásával végzett játékos gyakorlatok - medicinlabda dobások különböző kiinduló helyzetekből A gyakorlatok példaként szolgálnak, végrehajtási nehézségüktől függően nem minden évfolyamon alkalmazhatók A távolugrás guggoló technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával A legfiatalabb korosztály távolugró technikája. Az oktatás során elsődlegesen a helyes és eredményes elugrást kell az oktatás középpontjába állítani. Ez úgy valósítható meg sikeresen, ha az elugrásaikat kisebb lendülettel,a részmozdulatok helyes végrehajtására figyelve hajtják végre tanítványaink Rávezető gyakorlatok 1. Indiánszökdelés ellentétes karlendítéssel, a szökdelések hosszirányú növelésére törekedve. 2. Lassú futás közben elugrások egyik, majd a másik lábról, érkezés tetszés szerinti lábra. 3. Lassú futás közben elugrás és az egyik, majd a másik térd felrántása mellig, leérkezés az elrugaszkodó lábra. 4. Lassú futás közben ugrólépés távolságra törekvéssel, érkezés a lendítő lábra (a levegőben tartani kell az elugrás testhelyzetét). 5. Lassú nekifutást követően hosszában helyezett zsámoly átugrása térdfelhúzással a mellig, érkezés a tornaszőnyegre, páros lábra, térdhajlítással (a térdek felhúzása közben és alatt ügyelni kell a tanítványnak arra, hogy a törzs jelentősen ne dőljön előre) lépés nekifutásból csak az elugrás végrehajtása, érkezés az ugrógödörbe az ugró lábra. 7. Elugrás, mint az előző gyakorlatnál, a repülés legmagasabb pontján mindkét térd felhúzása úgy, hogy a törzs ne dőljön túlzottan előre, érkezés az ugrógödörbe páros lábra, térdhajlítással Az alaptechnika végrehajtása A jó előkészítés, és a jól végrehajtott rávezető gyakorlatokat követően megtörténhet a távolugrás guggoló technikájának példaszerű bemutatása. A szemléletes bemutatást követően tanítványaink hajtsák végre 4-8 futólépés lendületszerzéssel, ugrósávból a guggoló távolugrás alaptechnikáját. Az alaptechnika elsajátítását követően gyakorlással (az előforduló hibák folyamatos javítása közben) fokozatosan tökéletesítjük a technikai végrehajtást

12 A tökéletesítés feladatai: - a nekifutás sebességének növelése a lendületszerzés hosszának növelésével - a térddel vezetett lendítés tudatosítása - a légmunka tökéletesítése különös tekintettel a felhúzott lábakra és a törzs helyzetére - a talajfogás eredményt növelő mozgássorának jó végrehajtása (a sarkak előrenyújtása, majd a törzs előredöntése a térdek hajlítása közben). A nekifutás hosszának kimérése kísérleti módszerrel: A tanuló az elugrás helyéhez helyezi az ugrólábát és a nekifutás sebességével visszafelé fut a nekifutó sávban. B tanuló az optimális nekifutási hossz indulási pontja közelében áll és megjelöli A tanuló ugró lábának lelépési helyét. Két-három próbálkozást követően helyet cserélnek. A tanuló imitált távolugrást végez a megjelölt jelzéstől indulva. Kétszer-háromszor történő végrehajtást és a szükséges korrekciót követően A tanuló lábfej lépésekkel leméri nekifutása hosszát. Megjegyezzük, hogy a kísérlet akkor ad pontos eredményt, ha A tanuló versenyszerűen végzi nekifutásait és imitálja az elugrást. Előforduló hibák és javításuk 4. A láb lendítése nem dinamikus, vagy a lábszár idő előtt előrecsapódik. Következmény: Kicsi, lapos ugrás, korai talajra érés. A megfelelő elugrás gyakorlása. 5. Az ugró beleül az ugrásba. A csípő elugrás közben leengedése. Felfüggesztett tárgy megérintése indiánszökdelésből, vagy néhány futólépésből. 6. A tanulók légmunka során túl korán felhúzzák, vagy sokáig lógatják a lábukat. Következmény: Első esetben túlzott előreforgás, második esetben korai talajfogás. Javítás: Szóbeli figyelmeztetés. 7. Talajfogás előtt elmarad a lábszár előrecsapása. Következmény: Kicsi ugrás. Szóbeli figyelmeztetés A távolugrás lépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával 1. A tanulók túl nagy sebességgel érkeznek az elugráshoz. Következmény: Az ugró hamar átjut az ugró láb alátámasztási pontján, lapos ívű lesz az ugrás. Elrugaszkodáskor előreforgás. A nekifutási sebesség csökkentése a nekifutási távolság rövidítésével. 2. Optimális nekifutási sebesség mellett sem tudnak jól elugrani. Következmény: Ugrásuk lapos ívű. Gyenge láb- és törzsizomzat. Szükséges izmok erősítése. 3. Elugrás közben nem megfelelő a törzs helyzete (túlzott előre vagy hátra dőlés). Következmény: Fokozott előre, illetve hátra forgás jön létre, felesleges mozdulatok a légmunka alatt, idő előtti talajfogás. Szóbeli figyelmeztetés. A jól végrehajtott lépő távolugró technika biztosítéka egy jó teljesítménynek, ugyanakkor megteremti az ollózó távolugrás könnyebb elsajátításának lehetőségét az idősebb korosztályok számára Rávezető gyakorlatok a lépő távolugrás oktatásához 1. A guggoló távolugrás számú rávezető gyakorlatának átismétlése. 2. Váltott lábú átugrások egyik lábról a másikra, váltott karlendítéssel (lendítő láb combja vízszintesig lendül). 3. Sorozatugrások páros számú (2-4) futólépést követően, érkezés a lendítő lábra. A sorozatugrások végrehajtása közben a következő utasításoknak eleget kell tenni: - az ugró láb ízületei az elugrás végére teljesen nyúljanak ki - az ellentétes karlendítések dinamikusak legyenek - a lendítő láb combja vízszintesig lendül, lábszára függőleges 22 23

13 - az ugrás repülő szakaszában az elugrás testhelyzetének megtartása - a törzs megközelítően függőleges legyen. 4. Sorozatugrások páratlan számú (3-5) futólépést követően, érkezés a lendítő lábra. A sorozatugrások gyakorlata megfelelő távolságban elhelyezett alacsony akadályok felett is végrehajthatók, kikényszerítve ezzel a hosszabb repülést. Ugrógödörben végzett gyakorlatok 1. Négy-hat futólépést követően elugrás, a levegőben a lépő helyzet megtartása viszonylag hosszú ideig, érkezés az ugró lábra és továbbfutás. 2. Az előző gyakorlat végrehajtása a lendítő lábra érkezéssel (ügyeljen a tanítvány arra, hogy a lendítő láb megfelelő ideig történő megtartását követően induljon a talaj irányába). 3. Négy-hat futólépést követően elugrás, lépő helyzet tartása minél tovább, talajfogás páros lábbal, a térdek hajlításával. 4. Az előző gyakorlat emelt elugró helyről (15-20 cm). Ennél a gyakorlatnál a kihúzatás testhelyzete jobban kivitelezhető. A tanuló hosszabb ideig tartózkodik a levegőben, ily módon jobban érzékeli a kihúzatás testhelyzetének hosszabb idejű megtartását. A következőkben fokozatosan növeljük (lépés párokkal) a nekifutás hosszát és dinamikáját, mindaddig, amíg el nem érjük azt a távolságot, ahonnan tanítványaink lendületszerzésüket megkezdik. Ugrásaikat ugrósávból hajtsák végre (az érintett korosztály). Előforduló hibák és javításuk 1. A nekifutás nem egyenletesen gyorsuló. Következmény: Ritmusvesztés a lendületszerzésben. Helytelen értelmezés. Szóban közlés, gyakorlás. 2. Lapos vagy magas ívű az elugrás. Következmény: Korai talajfogás. Nagy sebességű nekifutás, nagy kitámasztás. A nekifutási sebesség mérséklése, az ugrás helyes ívének kikényszerítése magasugró léccel. 3. Korán zárja tanítványunk az ugró lábát. Következmény: Beindul az előreforgás, korai talajfogás. Hibás repülési érzékelés, türelmetlenség a légmunka alatt. Visszatérés a megfelelő rávezető gyakorlatokhoz. 4. A láblendítés feszített lábfejű, és kissé előrecsapódó lábszárú. Következmény: Elégtelen láblendítés. Hibás mozgásérzékelés. Visszatérés a megfelelő rávezető gyakorlatra A távolugrás fontosabb versenyszabályai - A távolugrást a lendületszerzésre használt ugrósávból, puha töltettel (homok, folyami homok) ellátott ugrógödörbe kell végrehajtani. - Az elugrás 60 cm széles ugrósávból (hatodik osztályos korosztállyal bezárólag), illetve elugró gerendáról (idősebb korosztály) történik. - A versenyzők három kísérletet tehetnek, majd a döntőbe jutottak újabb három kísérletet végezhetnek. - Hibás a kísérlet: ha a versenyző elugráskor az ugrósávon (ugróvonalon) túl érinti a talajt testének bármely részével (akár ugrott, akár nem), ugrás után a leérkezési területen az ugrás irányába, visszafelé hagyja el az ugrógödröt az ugró. - A versenyzők teljesítményét az ugrógödörben hagyott, az ugróvonalhoz legközelebbi nyomtól, az ugrósávra (ugrógerendára) merőlegesen mérve kell megállapítani. (Az ugrósávból elugró versenyző ugrólába által hagyott nyomának ugrási irányba eső elülső része a mérés egyik támpontja)

14 A magasugrás technikája A magasugrás teljesítményét függőleges irányban mérjük. Ennek megfelelően az ugró arra törekszik, hogy a lendületszerzés során létrehozott vízszintes irányú mozgási energiát felugrása során felfelé alakítsa át. A vízszintes irányú mozgási energiából annyit tart meg az ugró, amennyi a felugrás helyétől a léc fölött áthaladva, a léc függőleges síkja mögé segíti. Számos magasugró technika alakult ki az idők folyamán, de csak azok maradtak meg az alkalmazásban, melyek az adott korosztály számára megfelelő eredményességet tudnak biztosítani. Könyvünkben, mi csupán az átlépő technikával foglalkozunk. (17. ábra). Ez az a technika melynek segítségével tanítványaink elsajátíthatják a tiszta felugrást, mely biztosítja az ugróláb teljes kinyúlását, a súlypont meredek emelkedését a felugrás során. Elsajátítása egyszerű, mindamellett az iskolai testnevelésben megfelelő sikerélményt biztosít tanítványaink számára A nekifutás vagy lendületszerzés A nekifutás pályája egyenes vonalú, a futólépések végig egyenes vonal mentén haladnak. A nekifutás iránya a léc síkjához viszonyítva 45-foknál kisebb szöget zár be. Az optimális nekifutási szög nagysága a következő tényezőktől függ: - a nekifutás sebessége - az ugrás magassága - a felugrás léctől való távolsága Mivel az átlépő technika esetében a léctől távolabbi lábról történik a felugrás, ezért a jobb lábas ugrók balról, a bal lábas ugrók jobbról végzik nekifutásukat a) A lendületszerzés megkezdése Mivel tanítványaink még tapasztalatlanok abban, hogy az előzetes rámozgásból történő lendületszerzés előnyeit megvalósítsák, ezért célszerű a lendületszerzést helyből indítani. 17. ábra: A magasugrás átlépő technikája 26 27

15 b) A nekifutás sebességnövelő szakasza A nekifutás alatt az ugró a sarkon átgördüléses futást alkalmazza. A futólépések hossza a sebesség növekedésével arányosan, fokozatosan nő. Ennek következtében a súlypont mélyebb helyzetbe kerül. Az 5-7 futólépéssel kialakított optimális végsebesség kisebb, mint a távolugrás esetében c) A felugrás előkészítése (18. ábra) Már korábban megállapítottuk, hogy a lendületszerzés alatt a felugráshoz közeledve az ugró súlypontjának függőleges vetülete egyre hátrább kerül a láb talajfogási pontjától, magassága fokozatosan csökken. A törzs helyzete fokozatosan közelit a függőlegeshez. A felugrás közvetlen előkészítése a lendületszerzés utolsó két lépése alatt történik. Az utolsó előtti lépés (hosszú lépés) alatt éri el a súlypont a legmélyebb helyzetét. A törzs a hosszú lépés támaszhelyzetének második felében hátradöntött helyzetbe kerül. 18. ábra: A felugrás előkészítése Az utolsó lépésben (rövid lépés) az ugró megkezdi a minél hamarabbi támaszhelyzet kialakítását. A támaszláb gyors talajfogása biztosítja a súlypont helyzetének, és az eredményes felugrás kedvező testhelyzetének megmaradását A felugrás szakasza Az átlépő magasugró technika alkalmazása során tanítványaink páros vagy váltott karlendítéssel, a léctől távolabbi lábukról ugranak fel. Ebben a szakaszban dől el, hogy a lendületszerzés vízszintes sebességének átalakításával, sikerül-e az ugrónak egy olyan irányú és sebességű súlypont pálya kialakítása, mely a legjobb teljesítményt biztosítja számára A felugrást végző láb munkája A kitámasztás Az ugró megközelítően nyújtott támaszlábának sarkával érinti először a talajt. A stabilabb támaszhelyzet létrehozása érdekében a talp a talajérintést követően azonnal rányomódik a talajra. A nyújtott térd ízület és a nyújtott csípőízület is megfeszített helyzetben van. Mivel a magasugrás esetében a lendületszerzéssel kialakított vízszintes irányú mozgási energiát nagyobb mértékben függőleges irányúvá alakítja az ugró, ezért nagyobb mérvű kitámasztást kell biztosítania, mint távolugrás alkalmával. A nagyobb kitámasztás viszont kisebb kitámasztási szöggel érhető el. (A kitámasztás mértéke és a kitámasztás szöge közt fordított az arányosság). Megjegyezzük, hogy a kitámasztás mértéke (és így a szöge is), függ a nekifutás sebességétől. Kisebb nekifutási sebesség esetén kisebb, nagyobb nekifutási sebesség esetén nagyobb mértékű kitámasztást kell létrehozni. Az ugró láb ízületeinek behajlása Kitámasztáskor az ugró láb rugalmasan ütközik a talajjal. Ez azt jelenti, hogy a támaszláb a terhelésnek utána enged, a támasz láb ízületei behajlanak. Az ugrásban résztvevő izmok megnyúlnak és megfeszülnek. Az izmok megnyúlása addig tart, amíg az általuk kifejtett belső erők nagysága egyensúlyba nem kerül a rájuk ható külső erőkkel

16 Az ugró láb ízületeinek kinyúlása Az előző szakaszban átalakított és raktározott helyzeti (elasztikus) energia az ízületi kinyúlások alkalmával ismét viszszaalakul mozgási energiává. A súlypont mozgásának iránya megváltozik, a léc felső síkja felé tart. Az ugró láb ízületei a talajtól való elszakadás pillanatára teljesen nyújtott állapotba kerülnek A lendítést végző végtagok mozgása A talajra érkezés szakasza A leérkező helyet először a lendítő láb talpának elülső részével érinti az ugró. A leérkező hely érintését követően enyhén hajlítja a leérkező láb ízületeit, csillapítja ezzel az ütközés mértékét. A talajra érkező lendítő láb hajlítása közben az ugró láb is talajra érkezik, és bekapcsolódik a zuhanás tompításába. A talajra érkezés egyetlen feladata: a sérülések elkerülése A magasugrás oktatása Az átlépő magasugró technika esetében (mint ahogyan már korábban jeleztük), tanítványaink alkalmazhatják mind a váltott, mind a páros karlendítést. A technika láblendítési formája nyújtott láblendítés. A többi ugráshoz hasonlóan, a lendítő végtagok mozgásán itt is megfigyelhetünk egy gyorsuló, és egy lassuló szakaszt. A gyorsuló szakaszban helyzeti energia növekedés mutatható ki az ugró láb izmaiban. A lendítő láb gyorsuló szakaszának helyzeti energia növelő hatása jelentősebb, mint a felső végtagok esetében. A láblendítés lassuló szakaszában a lendítő láb lábszára előre csapódik. A vízszintes fölé lendülő nyújtott láb húzó hatást fejt ki az ugró testére, a léc felső síkjának irányába. A láblendítést célszerű a lendítés vízszintes síkját fokkal elhagyva megállítani A légmunka szakasza A talajtól való elszakadás pillanatában az ugró ugrólábának ízületei teljesen kinyúlnak. A törzse az ugrólábbal egy egyenesbe esik, és merőleges a talajra. Az elrugaszkodás közben kinyúló lendítő láb a léc vízszintes síkja fölé lendül, majd a léc túloldalán elkezdi süllyedését, megteremtve ezzel az ugróláb léc fölé emelésének lehetőségét. A lábtartás csere végrehajtása közben az ugró ülő helyzetben halad át a léc fölött. A léc fölött történő áthaladáskor a törzs kissé előre dől és visszafordul az ugró láb irányába. Karjai a lábak mozgásának megfelelően ellentétesen lendülnek elöl, körülbelül szem magasságig, hátul, hátsó rézsútos mélytartásba.(váltott karlendítés) A magasugrás technikáit, ha összehasonlítjuk, eltéréseket tapasztalunk. Az eltérések ellenére az egyes fázisokban megegyezőségekkel, hasonlóságokkal találkozunk (pl. lendületszerzés, felugrás, lendítések). Ezek a megegyező jegyek megkönnyítik a későbbiek során oktatásra kerülő bonyolultabb magasugró technikák elsajátítását A magasugrás oktatásának előfeltételei A magasugrás oktatásának kezdetére tanítványainknak már bizonyos előfeltételekkel kell rendelkezniük. Ezek a következők: - képesek legyenek a tanulók saját testsúlyuktól nagyobb testsúly mozgatására - képesek legyenek egy lábról felugorva elszakadni a talajtól - képesek legyenek a futásnál bonyolultabb mozgásláncolatok végrehajtására 30 31

17 Előkészítő-és cél gyakorlatok A korábban említett előfeltételeknek a megteremtése akkor biztosított, ha tanítványaink megfelelő szintű testi képességekkel rendelkeznek. Az elvárt ütemű, eredményes magasugró mozgás oktatásához a következő testi képességek szükségesek: - erő (az egész testre kiterjedően) - ruganyosság (dinamikus láberő) - ügyesség (a sikeres légmunka érdekében) - ízületi lazaság (főleg a csípő ízületben) Mivel a távolugrás oktatása során is ezeknek a testi képességeknek a megfelelő szintű kialakítására törekszünk, ezért a távolugrás oktatásánál alkalmazott előkészítő- és cél gyakorlatok, a magasugrás oktatása során is felhasználhatók (lásd a távolugrás oktatása). Eltérést a speciális cél gyakorlatok mutatnak A magasugrás átlépő technikájának oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Az oktatás középpontjában a magasugrás legfontosabb szakasza a felugrás áll. Tanítványainkkal először a helyes felugrást sajátíttatjuk el. Ezt követően néhány lépés (3-4) lendületszerzésből végeztetjük a felugrást, majd összekötjük az elsajátított mozdulatokat a légmunkával, és a talajra érkezéssel Rávezető gyakorlatok az átlépő magasugrás oktatásához 1. Indián szökdelés megközelítőleg függőleges felugrással, váltott-és páros karú lendítéssel. 2. Az ugró láb előre helyezése, lendítés, láb újhegyre emelkedés, minden ízületből kinyúlás. 3. Az előző gyakorlat, majd a lendítő láb visszahelyezése oldalt a talajra, és az ugró láb felemelése vízszintesig. 4. Az előző két gyakorlat összekapcsolása kis elrugaszkodással, a talajra húzott vonal átugrásával. 5. A négyes számú gyakorlat egymás után többször végrehajtva, először járás, majd lassú futást követően (a magasugró lécet imitáló segédvonalként felhasználhatjuk a kézilabdapálya, vagy a kosárlabdapálya oldal-, és alapvonalait. 6. Az ötös számú gyakorlat végrehajtása egymás végébe helyezett tornapadok fölött (egy végrehajtást követően mindig lépjen vissza a tanítványunk a megfelelő ugró oldalra). Megjegyezzük: A rávezető gyakorlatok alkalmazása előtt célszerű a felugró láb kiválasztása és tudatosítása, ugyanis a legtöbb rávezető gyakorlatot az ugró lábról kell végrehajtani. A kiválasztás menete: a bemutatást követően, végezzenek felugrást és lábtartás cserét a levegőben tanítványaink, egyik, majd másik lábukról. Figyeljék meg melyik lábukról végezték ügyesebben a bemutatott gyakorlatot. Az ugró láb kiválasztására ne fordítsunk sok időt, ugyanis a természetes kiválasztódás útján eldől, hogy jó lábát használja-e tanítványunk a felugrás során Az alaptechnika végrehajtása A lendületszerzést követő felugrás és légmunka elsajátítása után, magasugró leérkező helynél folytatódik az oktatás. A leérkező hely mindenkor puha talajú és balesetmentes legyen. Az első végrehajtások kis magasságban elhelyezett gumiszalag felett történjenek. A magabiztos végrehajtásokat követően alkalmazhatjuk a magasugró lécet. Az oktatásban történő előrehaladásnak megfelelően, fokozatosan emeljük a magasságot. A magasság emelésével összhangban, tanítványaink arányosan növeljék a nekifutás hosszát, és a nekifutás sebességét. A megfelelő minőségű és idejű gyakorlást követően tanítványaink adjanak számot az elsajátítás mélységéről és az elért teljesítmény szintről (magasugró háziverseny). Előforduló hibák és javításuk 1. A nekifutás szöge nem megfelelő. Következmény: Az ugró meredek szögben nekilendíti lábát az ugró lécnek a léctől távoli felugrás. A nekifutás szögének megrajzolása. 2. A tanítvány nem egyenes pályán végzi nekifutását. Következmény: Felesleges irányváltoztatások, ritmusvesztés. A lendületszerzés pályájának megrajzolása a talajon, és ezen történő futás

18 3. A felugrás helye túl közel vagy túl távol van a magasugró léctől. Következmény: A felszálló ágban leüti, a leszálló ágban lesodorja a lécet az ugró. A felugrás helyének megrajzolása a talajon. 4. A kitámasztás mértéke kicsi. Következmény: Az ugró hamar átsodródik a támaszhelyzeten, elégtelen felugrás, sodródás vízszintes irányba. Kisebb nekifutási sebesség, kisebb kitámasztási szög, a támasz lépés hosszának növelésével. 5. A láblendítés a vízszintes alatt marad. Következmény: A lendítés alacsony energia szintje. Csípőízület lazítása, a lendítést végző izomzat erősítése, megfelelő magasságban elhelyezett tárgy megérintése az ugró lábbal felugrást követően. 6. Az ugró hamar elkapja ugrólábát a talajról, nincs teljes kinyúlás. Következmény: A felugrás nem teljes, az erőközlés csorbát szenved, kisebb ugrási magasság. A 2. számú rávezető gyakorlat alkalmazása A magasugrás fontosabb versenyszabályai - a versenyzőknek egy lábról kell felugrani - minden magasságon három kísérletet tehetnek az ugrók - sikertelen a kísérlet, ha, a) az ugrás után leesik a léc b) a két mérce között vagy azok külső meghosszabbításának síkján túl a versenyző testének bármely részével megérinti a talajt vagy a leérkező helyet, és a lécet nem ugrotta át. - az ugró szólítást követően megszakíthatja, és újra kezdheti ugrását, ha az előző b eset nem áll fent, illetve tényleges ugrását a várakozási idő letelte előtt megkezdi A 6-10 éves korú tanulók atlétikai ugrásoktatásának sajátosságai a testnevelés órán Azok a testi, lelki és értelmi feltételek, amelyek lehetővé teszik az ugrások előkészítését, az iskoláskor kezdetére kialakulnak. Már ebben a korban el kell kezdenünk a távol- és magasugrás egyidejű előkészítését. Célszerű először a magasba ugrással megismertetni a tanulókat, amelyre a testnevelési játékok alkalmazása kiválóan megfelel. A magasba történő ugrások alatt a tanulók függőleges felugrást végeznek helyben, illetve előrehaladással páros vagy egy lábról. A távolugrás megismerése után kezdjük el a magasugrás oktatását, amely kezdetben nem az atlétikai jellegű magasugrást jelenti. Fontos, hogy játékos formában oldjuk meg az ugrást, különböző tárgyak, pl. kis gátak, medicinlabdák, stb. átugrásával. Az oktatás mindig páros lábról végrehajtott ugrásokkal kezdjük, majd az elsajátítás után az egylábas felugrásokat tanítsuk meg alábbiak szerint: n felugrás guggolásból egyenként, majd folyamatosan, n felugrás guggolásból cm magas helyre (pad, zsámoly, lépcső) érkezés páros lábra, n fel-leugrás páros lábbal cm magas helyre, illetve helyről, folyamatosan, n átugrás páros lábbal cm magas akadályokat, érkezés páros lábra, n átugrás páros lábbal cm magas akadályokat folyamatosan, érkezés páros lábra, n indiánszökdelés előre-felfelé váltott karú lendítéssel n indiánszökdelés felfelé, megközelítőleg függőleges felugrással váltott és páros karú lendítéssel, n elérhető magasságba felfüggesztett tárgyak megérintése a lendítőláb oldali kézzel, lassúfutás közben n 3-4 lépés ráfutás után felugrás egy lábról érkezés páros lábra cm magas tárgyra (zsámoly, tornapad), n cm magas akadályokon átugrás, érkezés páros lábra, Az akadályok átugrásakor figyeljünk arra, hogy a leérkező hely ne legyen kemény, (tornaszőnyeg, vagy filc) hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy leérkezéskor az alsó végtag ízületeit hajlítsák be. Miután a tanulók elsajátították a tárgyakra való fel, illetve azok átugrását, legyőzték esetleges félelmüket, elkezdődhet az ugrások oktatása a következők szerint: n távolugrás 4-8 m-es ráfutással, n távolugrás 4-8 m-es ráfutással, 5-10 cm magas elugró helyről, n távolugrás 4-8 m-es ráfutással, 5-10 cm magas elugró helyről, az elugrási távolság első harmadában cm magasra helyezett léc, szalag, vagy gumikötél fölött, 34 35

19 n az előző gyakorlat, de a lécet közelítve az elugró sávhoz, n az előző gyakorlat, de a léc magasságát emelve, Javasolt játékok: n csürizés (kocsizás) n botgyűjtés n ugróiskola és változatai n ugróköteles játékok n Piri, Feri, Sári n sor és váltóversenyek szökdelő feladatokkal Képzési feladat: téri tájékozódó képesség, gyors reagálás, egyensúlyozó, ritmusérzék fejlesztése 3.3. Atlétikai dobások Az atlétikai dobásokról általában Az atlétikai dobások jellemzése Az atlétikai dobásokat három féle dobásformát alkalmazva hajtjuk végre. Vetőmozgással végezzük a diszkoszvetést, kalapácsvetést. Hajító mozgással hajtjuk végre a gerelyhajítást (kislabda hajítás), és lökő mozgással végezzük a súlylökést. Az egyes dobásformák bizonyos szabályszerűségekkel jellemezhetők. Vetőmozgás: Nyújtott karral történő lendítést jelent. Végezhető páros-és egy karral. Hajító mozgás: A hajítások a váll síkja felett történnek. A hajítás végrehajtása közben a dobó kar könyöke megelőzheti a szer fogáspontját. Lökő mozgás: A lökések végrehajtásakor a dobószer nem kerülhet a váll vonala mögé, a dobókar könyöke a szer fogáspontja mögött található. A dobó versenyszámok végrehajthatók helyből, és előzetes lendülettel. Az alkalmazott lendületszerzés alapján, nekifutással hajtjuk végre a gerelyhajítást (kislabda hajítást), becsúszással és pördülettel a súlylökést, pördülettel a diszkoszvetést, forgással a kalapácsvetést A dobások távolságát befolyásoló biomechanikai törvényszerűségek Minden dobó arra törekszik, hogy az általa használt dobószert (képességeihez mérten) a lehető legtávolabbra juttassa. Ennek érdekében olyan technikát igyekszik alkalmazni, amely megfelel azoknak a fizikai törvényszerűségeknek, amelyek a dobás távolságát pozitív irányba leginkább befolyásolják. Növeli a dobás távolságát a kidobás kezdősebességének növelése, az optimális kidobási szög biztosítása, valamint a szer kirepülési kezdőmagasságának lehetőség szerinti kihasználása. Az eredményt növelő összetevők jellemzői: Kidobási kezdősebesség - növekedésével négyzetesen nő a dobás távolsága - növekedését leginkább a szer gyorsítási útja befolyásolja,de függ a gyorsító erő nagyságától is Kidobási szög - az optimális értékig növelve, nő a dobás távolsága - optimális értékek: o gerelyhajítás: fok o diszkoszvetés fok o súlylökés fok o kalapácsvetés fok Az optimális kidobási szögek közti eltérés az egyes dobószámoknál, az elméleti 45 -tól az egyes dobószerek repülési tulajdonságaira vezethetők vissza. Kirepülési kezdőmagasság növelésével nő a dobás távolsága A kislabda hajítás technikája A kislabda hajítás technikája jelentős mértékű egyezőséget mutat a gerelyhajítás technikájával. A különbségek a szerek eltérő megvezetési nehézségeiből adódnak

20 A kislabda pontszerű, viszonylag könnyű szer, míg a gerely hosszanti kiterjedése nagy (260 cm, 280 cm). Ily módon a szer megvezetése, dobás irányba tartása nehézkes. Technikai értelemben a kislabda hajítás könnyített feltételek mellett végrehajtott gerelyhajításnak is tekinthető. A kislabda hajítás technikája a következő szakaszokra bontható: Felállás. A szer fogása. Lendületszerzés. - nekifutás - dobást előkészítő lépések A lendületszerzés összekapcsolása a dobással. A dobás. Véghelyzet. A nekifutási sebesség nagysága olyan legyen, hogy megfelelő mozgási energiát biztosítson a dobó számára, ugyan akkor ne veszélyeztesse az előkészítő lépések helyes technikai kivitelezését. A dobást előkészítő lépések a dobó által kijelölt helyen kezdődnek. (21. ábra). A lépések száma páratlan. 5-6 osztályban három, 7-8 osztályban öt előkészítő lépést célszerű alkalmazni a dobások során. Bal lábával éri el a dobó a kislabda lekészítési helyét. (21/1. ábra) A jobb láb előrelépésekor törzsét 90-fokban elfordítja a dobás irányától jobbra, és dobókarját hátranyújtja a dobószerrel. (20/2. ábra). A csípő csak kis mértékben kövesse a törzs elfordulását. A tekintet továbbra is a dobás irányába néz. Az előkészítő lépések alatt a lábak gyorsabban haladnak előre, mint a törzs, ennek eredményeként hátradöntött törzshelyzet alakul ki a kitámasztás pillanatára. Az utolsó jobb lábas lépés (21/4. ábra) szökkenés szerű, hosszú keresztlépés, melyet laposan kell végrehajtani. Az utolsó lépésben, a bal láb kitámasztásával alakul ki a dobó terpesz. (21/5. ábra) Felállás. A szer fogása, tartása A dobó (a lendületszerzés hosszától függően) a nekifutó sáv távolabbi végében áll fel, hord helyzetben tartott kislabdával. A kislabda fogása történhet: Kétujjas fogás: A labdát a mutató-és a középső ujjra kell helyezni, a többi ujj oldalról támasztja a labdát. (19. ábra) Sportfogás: A labdát a három középső ujjra kell helyezni, a hüvelyk-és kisujj oldalról támaszt. (20. ábra) A könyökben hajlított dobókar fejmagasságban tartja a kislabdát. A könyök a dobás irányába mutat. A bal kar emelt, hajlított helyzetben, a mellkas előtt helyezkedik el. A tekintet a dobás irányába néz Lendületszerzés A lendületszerzés két szakaszra bontható. A nekifutási szakaszban történik a dobó-dobószer rendszer vízszintes irányú sebességének a kialakítása. 19. ábra: A kislabda kétujjas fogása 20. ábra: A kislabda sport fogása 38 39

Nyugat-magyarországi Egyetem. Savaria Egyetemi Központ. Sporttudományi Intézet. Atlétika (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatása

Nyugat-magyarországi Egyetem. Savaria Egyetemi Központ. Sporttudományi Intézet. Atlétika (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatása Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Atlétika (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatása Konzulens: Dr. Koltai Miklós

Részletesebben

Atlétika. A súlylökés tanítása középiskolában. Németh Aladár(D4SA2V)

Atlétika. A súlylökés tanítása középiskolában. Németh Aladár(D4SA2V) Nyugat- magyarországi Egyetem Művészeti- Nevelési és Sporttudományi Kar Szombathely, Károlyi Gáspár tér 3. Atlétika A súlylökés tanítása középiskolában Németh Aladár(D4SA2V) Földrajz- testnevelés szakos

Részletesebben

Az atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás általános iskola

Az atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás általános iskola NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT Művészeti, Nevelés és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMALTE 2202)

Részletesebben

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt

Részletesebben

Atlétika SMDLTE2202. Az átlépő magasugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai

Atlétika SMDLTE2202. Az átlépő magasugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Atlétika SMDLTE2202 Az átlépő magasugrás általános iskolai oktatásának gyakorlatai Pup Ildikó Testnevelés msc

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI JAVASLAT

FELKÉSZÜLÉSI JAVASLAT FELKÉSZÜLÉSI JAVASLAT (fekvőtámasz, felülés, ingafutás, helyből távolugrás, függeszkedés, fekve-nyomás és 2000 méteres futás) Állóképesség fogalma: egy adott fizikai pszichikai teljesítmény jellemző intenzitásának

Részletesebben

TESTNEVELÉS TANMENET. 11. és 12.OSZTÁLY

TESTNEVELÉS TANMENET. 11. és 12.OSZTÁLY TESTNEVELÉS TANMENET 11. és 12.OSZTÁLY Készítette: György Gábor 2012/2013 2 Időkeret, óraszámfelosztás Óraszám: 4 óra/hét Foglalkozások szabadban: 10 óra, gimnasztika, prevenció: 17 óra : 35 óra Torna:

Részletesebben

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása. szeptember TANMENET október I. osztály Az irányok tisztázása. Ugrások egy, páros lábon. Eltérő testhelyzetek felvétele. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

Részletesebben

Kézilabda. történő teljesítése 65 mp történ teljesítése. sorozatterhelések közben is. kiinduló helyzetekből 20 m-es Helyes futótechnika távon

Kézilabda. történő teljesítése 65 mp történ teljesítése. sorozatterhelések közben is. kiinduló helyzetekből 20 m-es Helyes futótechnika távon Évfolyam: 5-8. Kézilabda Korosztály: Cél A korosztálynak megfelelő kondicionális képességek kialakítása. A hozott kézilabdás mozgásminták megerősítése, ill. felülvizsgálata alapján jó technikai alapok

Részletesebben

Fitnesz / fit-kid/ CÉL: RÉSZCÉL:

Fitnesz / fit-kid/ CÉL: RÉSZCÉL: Fitnesz / fit-kid/ Évfolyam: 1-2 osztály,7-8 évesek Korcsoport: I.-II. CÉL: a sportág megismertetése a mozgás megszerettetése - élvezetes fejlesztő gyakorlatok, játékok végeztetése minden izomcsoportra

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz

Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz 9. osztály: Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz Kondicionális képességszintek: - iskolakör futás: 4 perc 51mp - Cooper-teszt: 1550m - Tömöttlabda dobás (hátra

Részletesebben

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam 1. évfolyam 1-5 Szökdelések ugrások - Szigetről szigetre /ugrálás karikába/ - Mocsár -szökdelések, akadályok fölött 6-10 Egyensúly-gyakorlatok -gyakorlatok

Részletesebben

Alapkövetelmények. 1.osztály

Alapkövetelmények. 1.osztály Alapfeladatok A testnevelés tanterv a tantárgyi feladatokon kívül elő kívánja segíteni a nyitottságot, megértést. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely a testnevelés

Részletesebben

A bukó fordulók oktatása

A bukó fordulók oktatása A bukó fordulók oktatása Elsősorban a gyorsúszás fordulójának oktatását meg kell kezdeni azoknál a gyermekeknél, akik bekerültek a legalacsonyabb versenyzői korcsoportba, hiszen a gyorsúszás az úszásnemek

Részletesebben

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok A gyakorlatokat a talajon egy tornamatracon végezzük! 1. Medence mobilizálás Kiinduló helyzet: Hanyatt fekvés, térdhajlítás, terpesz talptámasz. Tarkóra tartás.

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann Szeptember Balesetvédelmi oktatás. Futás gyakorlatok, labda

Részletesebben

ATLÉTIKA. A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai. Nyugat-magyarországi Egyetem (SMDLTE 2202) Szombathely 2014.

ATLÉTIKA. A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai. Nyugat-magyarországi Egyetem (SMDLTE 2202) Szombathely 2014. Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet ATLÉTIKA (SMDLTE 2202) A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Készítette: Kéri Péter Szak: Testnevelőtanár

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli és gyakorlati Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati A testnevelés érettségi vizsga célja A tárgy jellegébõl

Részletesebben

Rögbi. - 60 m fejlesztése 7.3 mp alatt - 45 mp 2 perc közötti erőkifejtés

Rögbi. - 60 m fejlesztése 7.3 mp alatt - 45 mp 2 perc közötti erőkifejtés Rögbi Évfolyam: 9-10. osztályosok Korosztály: junior II. Cél 1. A versenysport és élsporthoz szükséges testalkati tényezők, élettani összetevők optimális fejlesztésére való törekvés. 2. Terhelési összetevők

Részletesebben

A diszkoszvetés oktatása középiskolában

A diszkoszvetés oktatása középiskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A diszkoszvetés oktatása középiskolában (SMANTE 2302) Készítette: Szóka Orsolya GA5B0D

Részletesebben

A SZERZŐDÉSES KATONÁK KONDÍCIONÁLIS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI (ERŐFEJLESZTÉS)

A SZERZŐDÉSES KATONÁK KONDÍCIONÁLIS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI (ERŐFEJLESZTÉS) TÓTH JÁNOS A SZERZŐDÉSES KATONÁK KONDÍCIONÁLIS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI (ERŐFEJLESZTÉS) Az emberi fejlődéstörténet folyamán az aktív testmozgás és a hozzá kapcsolódó fizikai kondíció alapvető

Részletesebben

Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 1. osztálya számára

Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 1. osztálya számára Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 1. osztálya számára Készítette: Kamen Juhos Ildikó és Spák József A Magyar Atlétikai Szövetség felkérésére Budapest, 2013 1 BEVEZETÉS

Részletesebben

TESTNEVELÉS. Fakultációs képzés tanterve. Heti 2 óra, évi 72 óra. 11.,12. évfolyam

TESTNEVELÉS. Fakultációs képzés tanterve. Heti 2 óra, évi 72 óra. 11.,12. évfolyam TESTNEVELÉS Fakultációs képzés tanterve Heti 2 óra, évi 72 óra 11.,12. évfolyam TÉMÁK A magyar sportsikerek Elmélet FELADATOK Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat- magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana SMALTE2202 Dr. Koltai Miklós A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet. Dr.Koltai Miklós főiskolai docens ATLÉTIKA

Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet. Dr.Koltai Miklós főiskolai docens ATLÉTIKA Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Dr.Koltai Miklós főiskolai docens ATLÉTIKA Összetett versenyek az általános iskolában Tantárgy kódja: SMDLTE2202

Részletesebben

ÚSZÁS. A sportág nevelési célrendszere. I. Szakasz: Oktatási és alaptechnika képzés szakasza. Az időszak fő feladatai:

ÚSZÁS. A sportág nevelési célrendszere. I. Szakasz: Oktatási és alaptechnika képzés szakasza. Az időszak fő feladatai: ÚSZÁS A sportág nevelési célrendszere Ki kell alakítani az általános szokásrendet, és kapcsolatrendszert. Irányítással és figyelem felkeltéssel viselkedési normákat kell elfogadtatni, melyek közösségre

Részletesebben

ATLÉTIKA SMDLTE 2202. Kislabdahajítás. Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar.

ATLÉTIKA SMDLTE 2202. Kislabdahajítás. Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar SMDLTE 2202 ATLÉTIKA Kislabdahajítás Molnár László Testnevelőtanár MC levelező 2010/2011 I. félév Neptun

Részletesebben

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság KÖZPONTI EDZÉS Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság JANUÁR, 0 H K Sze Cs P Szo V 6 7 8 9 0 6 7 8 9 0 6 A további edzésprogram sikeres végrehajtásához és a kitűzött

Részletesebben

Változások: A félelem, szorongás a terhesség alatt:

Változások: A félelem, szorongás a terhesség alatt: Várandósok Várandósok Évekig azt tartották, hogy a terhes nőnek kilenc hónapot ágyban kell töltenie. Az orvosok attól féltek, hogy az aerobik, vagy a kocogás árthat a magzatnak, így még a legaktívabb sportolóknak

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202

A közép-és hosszútávfutás, állórajt általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Sudár Mónika

Részletesebben

TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA

TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA Békés Dévaványa Orosháza 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. A t a n u l ó k f i z i k a i á l l a p o t á n a k, e d z e t t s é g é n e k m é r é s e 2.számú melléklet A tanulók

Részletesebben

Vitorlázás 6. évfolyam

Vitorlázás 6. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: Vízbiztonság továbbfejlesztése; A sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; A serdülőkori fiziológiás elváltozások (végtaghossz-, testmagasság növekedés) miatt

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 529 MINDENNAPOS TESTEDZÉS

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 529 MINDENNAPOS TESTEDZÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 529 MINDENNAPOS TESTEDZÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 530 AJÁNLÁS A MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉS PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette

Részletesebben

IV.2.15. TORNA (NŐI) IV.2.15.1. ELŐKÉPZŐ SZAKASZ 1 2. évfolyam Korosztály: 6 8. év CÉL RÉSZCÉL alapvető mozgáselemek, készségek, képességek tanítása motorikus képességek színvonalának növelése: a kondícionális

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

1005 röplabda játék és gyakorlat

1005 röplabda játék és gyakorlat 1005 röplabda játék és gyakorlat lõszó Sokszor mondjuk gyerekeinknek és tanítványainknak az egyesületi edzéseken vagy az iskolában, hogy elõször a röplabda technikáját kell megtanulniuk, mielõtt játszani

Részletesebben

A GÁTFUTÁS OKTATÁSA gyakorlat gyűjtemény SMDLTE2202

A GÁTFUTÁS OKTATÁSA gyakorlat gyűjtemény SMDLTE2202 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési és Sporttudományi Kar A GÁTFUTÁS OKTATÁSA gyakorlat gyűjtemény SMDLTE2202 Selmeczi Zsófia testnevelő tanár MA UKWBLI I. Az oktatott

Részletesebben

Óraterv (5.) Tantárgyi kapcsolatok: biológia-egészségtan, fizika, ének-zene, életvitel, etika, történelem, művészettörténet

Óraterv (5.) Tantárgyi kapcsolatok: biológia-egészségtan, fizika, ének-zene, életvitel, etika, történelem, művészettörténet Óraterv (5.) A pedagógus neve: C. Szabóné Kocsiczki Ilona Műveltségi terület: testnevelés és sport Tantárgy: testnevelés Osztály:12. évfolyam lány labdajáték csoport Az óra témája: Kosárlabda Az óra cél-

Részletesebben

Emlékeztető (1-2. óra) Előadó: Gyulai Gergely

Emlékeztető (1-2. óra) Előadó: Gyulai Gergely Előadó: Gyulai Gergely gyulai@tf.hu Semmelweis Egyetem TS Kar Emlékeztető (1-2. óra) Előadó: Gyulai Gergely Irodalom: Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika jegyzet (TFTI) Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Ez a fejezet elsősorban azoknak szól, akiknek bár vannak gerinc (nyaki, háti, deréktáji) problémáik, panaszaik, azonban diagnosztizált deformitásuk

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Táncforma Létszám Táncidő döntőkben. Az alábbi korosztályokban indulhatnak versenyzők: Pindur (csak Trióban)

Táncforma Létszám Táncidő döntőkben. Az alábbi korosztályokban indulhatnak versenyzők: Pindur (csak Trióban) Kötetlen táncstílus Szabadon választható zenék Csoportos akrobatikák Csillogó pomponok Talajelemek, ugrások Táncforma Létszám Táncidő döntőkben Akrobatikák száma Trió 3 fő 55 mp - 1 perc 15mp 3 Kiscsapat

Részletesebben

Vitorlázás 10. évfolyam

Vitorlázás 10. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, alapismereteinek továbbfejlesztése;

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

Követelmények és célok szárazföldi edzésmunkában utánpótlás vízilabdások számára

Követelmények és célok szárazföldi edzésmunkában utánpótlás vízilabdások számára Szedlmayer Ildikó: Követelmények és célok szárazföldi edzésmunkában utánpótlás vízilabdások számára Bevezetés: Miért elengedhetetlenül fontos a legkisebb kortól kezdve a szárazföldi edzések beiktatása

Részletesebben

ATLÉTIKAI DIÁKOLIMPIA TÖBBPRÓBA ÉS EGYÉNI MEGYEI BAJNOKSÁGAINAK V E R S E N Y K I Í R Á S A

ATLÉTIKAI DIÁKOLIMPIA TÖBBPRÓBA ÉS EGYÉNI MEGYEI BAJNOKSÁGAINAK V E R S E N Y K I Í R Á S A ATLÉTIKAI DIÁKOLIMPIA TÖBBPRÓBA ÉS EGYÉNI MEGYEI BAJNOKSÁGAINAK V E R S E N Y K I Í R Á S A II-III-IV. korcsoport 1. A bajnokság célja: A megyebajnoki cím eldöntése. Versenyalkalom biztosítása a 2000-2001-2002-2003-2004-2005-ben

Részletesebben

Grafomotoros fejlesztés

Grafomotoros fejlesztés Grafomotoros fejlesztés Nagyon sok szülőnek feltűnik az iskola megkezdése előtt, hogy gyermeke nem jól fogja a ceruzát, nem úgy rajzol, mint a többiek. Sőt, esetleg le sem lehet ültetni papír-ceruza feladatok

Részletesebben

Műtét utáni gyakorlatok

Műtét utáni gyakorlatok Műtét utáni gyakorlatok 1. Korai, műtét utáni fekvőgyakorlatok Ezek a gyakorlatok igen fontosak a lábak keringési rendszerének beindítása és a vérrög kialakulásának elkerülése céljából. Emellett segíti

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 9 13. évfolyam. Évfolyamonént heti 2.5 óra. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 9 13. évfolyam. Évfolyamonént heti 2.5 óra. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9 13. évfolyam Évfolyamonént heti 2.5 óra Célok és feladatok A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek

Részletesebben

TESTNEVELÉS II. A VIZSGA LEÍRÁSA

TESTNEVELÉS II. A VIZSGA LEÍRÁSA TESTNEVELÉS II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 50 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető

Részletesebben

KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL. Mérkőzés követelmények 2013.10.02. Alapfogalmak

KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL. Mérkőzés követelmények 2013.10.02. Alapfogalmak KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL Alapfogalmak KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL Kondíció /fitness/ Edzettség Erőnlét Fizikai képességek Forma Kondíció (feltétel) Koordináció játékkészség

Részletesebben

I. Kisbéri 7próbás Csapatverseny Szabályzata 2014/2015 tanév

I. Kisbéri 7próbás Csapatverseny Szabályzata 2014/2015 tanév I. Kisbéri 7próbás Csapatverseny Szabályzata 2014/2015 tanév VERSENYKATEGÓRIA: CSAPATVERSENY Olyan közösségi eseményt szeretnénk létrehozni, amelyben a kisbéri gimnázium vonzáskörzetében lévő általános

Részletesebben

járás különböző sebességgel, járás a talp különböző részein rövidtávú futások: 10-30 m szubmaximális iramú futás (versenyek)

járás különböző sebességgel, járás a talp különböző részein rövidtávú futások: 10-30 m szubmaximális iramú futás (versenyek) 1-2. évfolyam (6-8 évesek) Judo Általános jellemzők: - képes mozgásokat kombinálni - kategorikus azonosítás - mozgásban a teljesítmény javul - mozgásvégrehajtás minősége, pontossága javul Jellemzően gyorsan

Részletesebben

Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 2. osztálya számára

Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 2. osztálya számára Tanmenet - javaslat a Kölyök Atlétika tananyagából az általános iskola 2. osztálya számára Készítette: Kamen Juhos Ildikó és Spák József A Magyar Atlétikai Szövetség felkérésére Budapest, 2013 1 BEVEZETÉS

Részletesebben

Kezdő íjászok kézikönyve KÉK NYÍL

Kezdő íjászok kézikönyve KÉK NYÍL KÉK NYÍL 1 A FITA KÉK NYÍL MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERETANYAG Találatok értékelése - pontszám Lőtávolság: Minimálisan elérendő pontok száma: 18 méter 115 pont Mozgástechnika: a lövésfolyamatot a következők

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET A műveltségi terület struktúrája A Testnevelés és sport műveltségi területet a testnevelés-elmélet által elfogadott diszciplínáknak megfelelően két művelődési területre

Részletesebben

Magyar Egyetemi Főiskolai Országos Atlétikai Bajnokság

Magyar Egyetemi Főiskolai Országos Atlétikai Bajnokság Magyar Egyetemi Főiskolai Országos Atlétikai Bajnokság A verseny célja: *Versenykiírás* A Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség által 2012/2013-ban meghirdetett egyetemi főiskolai országos atlétikai

Részletesebben

Vitorlázás 12. évfolyam

Vitorlázás 12. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A megszerzett állóképesség továbbfejlesztése; Korosztályos válogatottak képzése; A tantárgyhoz fűződő pozitív érzelem fenntartása; Az edzéshatások növelése (terjedelem,

Részletesebben

Vitorlázás 9. évfolyam

Vitorlázás 9. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; Országos

Részletesebben

Amatőr lovas verseny

Amatőr lovas verseny Amatőr lovas verseny Ügyességi versenyek szabályzata Az ügyességi verseny három versenyszámból áll, nehézségi sorrendben: 1. Kezdő 2. Könnyű 3. Nehéz Minden versenyszám nyílt, korhatár nélküli. A versenyrendező

Részletesebben

TESTNEVELÉS. 9 12. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

TESTNEVELÉS. 9 12. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények TESTNEVELÉS 9 12. évfolyam Célok és feladatok A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok,

Részletesebben

1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy 1609 m (1

1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy 1609 m (1 5. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére Dimenzió 7-8 évesek számára (1+3 motorikus próba értékelésével)

Részletesebben

A kondicionális felkészítés jelentősége az U9-es korosztályban

A kondicionális felkészítés jelentősége az U9-es korosztályban A kondicionális felkészítés jelentősége az U9-es korosztályban Dr. Sáfár Sándor PhD. Sporttudományi szakember MLSZ, Erőnléti - Rehabilitációs és Módszertani Központ Kondicionális Emocionális Koordinációs

Részletesebben

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM 6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu Gyakorló feladatok I. LEGO Robotprogramozó országos csapatversenyre A következő

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ATLÉTIKAI CSAPATBAJNOKSÁGA 2015

MAGYARORSZÁG ATLÉTIKAI CSAPATBAJNOKSÁGA 2015 MAGYARORSZÁG ATLÉTIKAI CSAPATBAJNOKSÁGA 2015 A bajnokság helye és ideje: a) Elődöntők: május 9-10. Keleti csoport: Nyugati csoport: Nyíregyháza Szombathely b) Döntő: szeptember 12-13. Székesfehérvár szeptember

Részletesebben

Tartalomjegyzék 1. A KÖNYV FELÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JELLEMZŐI

Tartalomjegyzék 1. A KÖNYV FELÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JELLEMZŐI 08 11 11 12 15 01 Tartalomjegyzék 1. A KÖNYV FELÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JELLEMZŐI 1.1. Bevezetés 1.2. Játékok az értelmi (kognitív) fejlesztés érdekében 1.3. Játékok az érzelmi és szociális (affektív) fejlesztés

Részletesebben

Budapesti Középiskolás Atlétikai Kupa

Budapesti Középiskolás Atlétikai Kupa Budapesti Középiskolás Atlétikai Kupa Iharos Sándor Margitszigeti Atlétikai Centrum 1138, Budapest, Margitsziget 2014. október 10. (péntek) 13. óra www.bpdiaksport.hu Budapesti Középiskolás Atlétikai Kupa

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MOZAIK. 1-4. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Csóti Ildikó

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MOZAIK. 1-4. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Csóti Ildikó MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. évfolyam Készítette: Csóti Ildikó A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED,

Részletesebben

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia Segédeszközök használata a gyakorlatban Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia 1 Járás gyógyászati segédeszközeinek meghatározása A járás gyógyászati segédeszközén értjük azon testhez nem hozzáerősített

Részletesebben

JÁTÉKTERÜLET. min. 3 m. min. 3 m. Jegyzôkönyvvezetôi asztal. 16 m. Kifutó. 6 m. max. 5 m. min. Kifutó. 8 m. 8 m. 5 m. min.

JÁTÉKTERÜLET. min. 3 m. min. 3 m. Jegyzôkönyvvezetôi asztal. 16 m. Kifutó. 6 m. max. 5 m. min. Kifutó. 8 m. 8 m. 5 m. min. . RÉSZ ÁBRÁK JÁTÉKTERÜLET min. 3 m. min. 3 m. Jegyzôkönyvvezetôi asztal Kifutó 16 m. 5 m. min. 6 m. max. 8 m. 8 m. Kifutó 5 m. min. 2 18 m. minimum / 20 m. maximum Nyitó zóna 6 m. max. End Line Ligne de

Részletesebben

A középszintű gyakorlati érettségi vizsga

A középszintű gyakorlati érettségi vizsga A középszintű gyakorlati érettségi vizsga A középszintű gyakorlati érettségi vizsgán az érettségizőnek az elégséges osztályzat megszerzéséért legalább 10%-os eredményt kell elérnie. Amennyiben a vizsgázó

Részletesebben

TISZTÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Első használat előtt feltétlen olvasd el ezen használati útmutatót!

TISZTÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Első használat előtt feltétlen olvasd el ezen használati útmutatót! Használati Útmutató BIZTONSÁGI FIGYELMEZTETÉSEK Első használat előtt feltétlen olvasd el ezen használati útmutatót! Minden használat előtt ellenőrizd az összes szíj és csat állapotát, illetve, hogy megfelelően

Részletesebben

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A középszintű szóbeli vizsga célja A testnevelés középszintű szóbeli érettségi vizsga célja annak felmérése, hogy a vizsgázó milyen mélységig sajátította el a követelményekben

Részletesebben

Atlétika módszertana. NYME-SEK MNSK Sporttudományi Intézet. Készítette: Fülöp Gábor Testnevelő tanár Msc. Neptunkód: CKNMNL

Atlétika módszertana. NYME-SEK MNSK Sporttudományi Intézet. Készítette: Fülöp Gábor Testnevelő tanár Msc. Neptunkód: CKNMNL NYME-SEK MNSK Sporttudományi Intézet Konzulens: Dr. Koltai Miklós Atlétika módszertana Készítette: Fülöp Gábor Testnevelő tanár Msc. Neptunkód: CKNMNL A futás technikája I.A közép és hosszútávfutás, állórajt

Részletesebben

Testnevelés A, ELMÉLETI ISMERETEK

Testnevelés A, ELMÉLETI ISMERETEK Testnevelés A, ELMÉLETI ISMERETEK 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 5 8. évfolyam. Célok és feladatok

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 5 8. évfolyam. Célok és feladatok TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos

Részletesebben

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. 2030 Érd, Fácán köz 1. Sportiskolai helyi tanterv 2013.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. 2030 Érd, Fácán köz 1. Sportiskolai helyi tanterv 2013. Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. HELYI TANTERV ÚSZÁS 1.-8. évfolyam KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Pécz Imre Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános

Részletesebben

10023002-00282376-00000000

10023002-00282376-00000000 VI. Országos Középiskolai Rendészeti Csapatverseny Szabályzata 2009/2010-as tanév VERSENYKATEGÓRIA: CSAPATVERSENY A verseny célja: a belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat tanulók közül a tehetségek kiválasztása,

Részletesebben

PÉLDASZÁMÍTÁS A MUNKA-ENERGIA SZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSÁHOZ

PÉLDASZÁMÍTÁS A MUNKA-ENERGIA SZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSÁHOZ PÉLDASZÁMÍTÁS A MUNKA-ENERGIA SZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSÁHOZ Az ismertetendő módszerrel a munka-energiaszükségletet számíthatjuk ki, tehát azt az energiaszükségletet, amelyet a dolgozó az alapenergiaszük-ségleten

Részletesebben

Karatéban lényeges képességek-készségek, és fejlesztésük: II. A Gyorsaság és a speciális gyorserő. Vincze Virgil

Karatéban lényeges képességek-készségek, és fejlesztésük: II. A Gyorsaság és a speciális gyorserő. Vincze Virgil Karatéban lényeges képességek-készségek, és fejlesztésük: II. A Gyorsaság és a speciális gyorserő Vincze Virgil A gyorsaság képesség a mozgások lehető nagy sebességű végrehajtására, adott feltételek mellett.

Részletesebben

10:00 KEZDŐ ÜGYESSÉGI VERSENY Kezdő lovasok versenye, ahol különböző ügyességi feladatokat kell időre végrehajtani, minél kevesebb hibával.

10:00 KEZDŐ ÜGYESSÉGI VERSENY Kezdő lovasok versenye, ahol különböző ügyességi feladatokat kell időre végrehajtani, minél kevesebb hibával. NAGYCENKI CSALÁDI LOVAS NAP Helyszín: Gróf Széchenyi István Kastély, Lovas pálya Időpont: 2014. augusztus 9. 09:00 Ünnepélyes Megnyitó 09:15 FUTÓSZÁRAS VERSENY Kezdő gyermek lovasok futószáron mutatják

Részletesebben

ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ

ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ Lapszám: 1/6 ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ Termék: Összecsukható gyümölcsszedő állványok Állványmagasság: 2000 mm (L=2000) Cikkszám: 92110013 Állványmagasság: 1650 mm (L=1650) Cikkszám: 92110014 Állványmagasság:

Részletesebben

Önálló eszköz. Önálló eszköz Más gyártók által gyártott termékek rajza (csak szemléltetésképpen)

Önálló eszköz. Önálló eszköz Más gyártók által gyártott termékek rajza (csak szemléltetésképpen) Mit kérünk a pályázatban: A rendelkezésre álló minták alapján, a funkciók megtartásával, egy egyedi arculatú termékcsalád megtervezését, és a pályázat nyertesétől ezt követően a gyártási szintű tervek

Részletesebben

Total gym 1000 Kézikönyv az edzéshez

Total gym 1000 Kézikönyv az edzéshez Hogyan használja ezt a kézikönyvet? Total gym 1000 Kézikönyv az edzéshez A Totalgym 1000 edzőprogramja jó módszer a tökéletes alak kidolgozására és megőrzésére. Ezt az edzőgépet használhatja sportolás

Részletesebben

Magyar Népi Küzdelmi Játékok. Futárméta. Versenyrendszer

Magyar Népi Küzdelmi Játékok. Futárméta. Versenyrendszer Magyar Népi Küzdelmi Játékok Futárméta Versenyrendszer A versenyszabályokat az Országos Baranta Szövetség adja ki, azok felhasználása, sokszorosítása, felhasználása csak a Szövetség engedélyével történhet.

Részletesebben

MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG Változások az új IIHF szabálykönyvben A Nemzetközi Jégkorong Szövetség jelenlegi szabálykönyve 2014. június 30-án érvényét veszítette. A 2014. július 1-től érvényes új szabálykönyvet az IIHF májusi, Minszkben

Részletesebben

Ragasztócsík ellenőrző kamerás rendszer

Ragasztócsík ellenőrző kamerás rendszer Ragasztócsík ellenőrző kamerás rendszer / Esettanulmány egy új fejlesztésű, flexibilis, felhasználóbarát betanítási rendszerről./ A papírdobozok gyártása során elengedhetetlen, hogy a ragasztás jó minőségű

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TANTERV 5-8. ÉVFOLYAM

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TANTERV 5-8. ÉVFOLYAM 1 TESTNEVELÉS ÉS SPORT TANTERV 5-8. ÉVFOLYAM Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek, valamint a természet

Részletesebben

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény Munka, energia, teljesítmény Ha egy tárgyra, testre erő hat és annak hatására elmozdul, halad, megváltoztatja helyzetét, akkor az erő munkát végez. Ez a munka annál nagyobb, minél nagyobb az erő (F) és

Részletesebben

InSPORTline Vin-bell edzésprogram

InSPORTline Vin-bell edzésprogram InSPORTline Vin-bell edzésprogram Az insortline Vin-bell kiválasztásánál válassza ki az edzési szintjének megfelelő súlyt. Olyan súlyt válasszon, amellyel minden gyakorlatot 10 ismétléseses sorozatban

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

Súlyemelés. Évfolyam: 1-2. Életkor: 6-8. év Korosztály: kölyök IV.

Súlyemelés. Évfolyam: 1-2. Életkor: 6-8. év Korosztály: kölyök IV. Súlyemelés Évfolyam: 1-2. Életkor: 6-8. év Korosztály: kölyök IV. Cél: Legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, és a versengés öröme Becsüljék társaik teljesítményét Alakuljon ki a felelősségtudat,

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Testnevelés tantárgyi program

Testnevelés tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Testnevelés tantárgyi program 2010. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9 13. évfolyam Célok és feladatok Testnevelés tantárgyi program Az iskolai

Részletesebben

AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLÁN

AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLÁN A Z A L K A L M A S S Á G I V I Z S G Á K I N T É Z M É N Y I K Ö V E T E L M É N Y E I AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLÁN Tanító és óvodapedagógus szakra jelentkezőknek - az óvónői szakközépiskolát végzett és

Részletesebben