Szegény György. A stressz és a pszichés kockázatelemzés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szegény György. A stressz és a pszichés kockázatelemzés"

Átírás

1 Szegény György A stressz és a pszichés kockázatelemzés 30/2004. (XII.6.) HM rendelet 2. b) bekezdése szerint: kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés, vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása;. Ez a meghatározás, azonban nyilvánvalóan csak egy szűk eseménytérre igaz, a veszélyhelyzetre. Azonban a megterhelés nyilvánvalóan nem csak itt jelentkezik, hanem folyamatosan létezik az adott munkakörben, ami kialakíthatja akár a későbbi veszélyhelyzetet is. A 21/2003. (VI.24.) HM-ESzCsM együttes rendelet megfogalmazásában a kockázati események (bizonyos esetben, pl. stressz, mint kóroki tényező) között nevesíti a pszichoszociális kockázatot, veszélyt. Igaz, összefoglalóan nevez meg pszichoszociális tényezőt, de könnyen belátható, hogy ez óriási területet takar, gyakorlatilag az egyén állapotától, a csoporthatásokig, a szervezetpszichológiai hatásokig mindent felölel. Mivel ilyen óriási terület, ezért bizton állítható, hogy szinte minden emberi tevékenységnek megvan a pszichológiai kockázata, így a munkatevékenységnek is. Tehát, ha a pszichés kockázatot kívánjuk meghatározni, akkor elkerülhetetlenül foglalkozni kell a streszszel ezen belül a munkahelyi stresszel. Miért van erre szükség? Amikor a stresszről beszélünk, az szinte varázsszónak tűnik, van valami ok, amire visszavezethetjük miért nem szeretünk a munkahelyünkre bejárni, ha szeretünk, akkor csak ne ő lenne a főnököm, stb. Ha az orvosok nem találnak szervi okot a különböző szomatikus és/vagy pszichés problémáink mögött akkor jön a mindent megindokló szó: a stressz. Mi is az a stressz? Ez egy angol szó, mely eredetileg feszültséget, nyomást, nyomatékot, megpróbáltatást, erőkifejtést stb. jelent. Először Walter Bradford Cannon használta 1914-ben a belső elválasztású mirigyek és az idegi jelenségek összefüggéseit tárgyaló művében, de Selye János magyar kutató nevéhez fűződik ennek, mint élettani-kórtani jelenségnek a felismerése 1936-ban. Tényszerűen a mindennapi életben mást jelent, azaz mindenféle káros testi, lelki, környezeti hatást, ami ér bennünket a tevékenységeink során. Selye János által javasolt jó (eustressz) és rossz, káros (distressz) megkülönböztetés nem ment át a köztudatba. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag a kisebb stresszhatások váltják ki a szervezet életjelenségeinek többségét. A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden erőteljes ingerre. A stressz tulajdonképpen valamely streszszor hatására kialakuló általános alkalmazkodási válasz, jellegzetes, de nem specifikus elváltozásokkal. A stresszor a kiváltó hatás, aminek okozata a stressz. Alapja az, hogy az idegrendszer különböző területeinek létrejövő izgalmi állapota és az ez által beindított fokozott hormontermelés az egész folyamat kiindulópontja. A stressz tehát egy olyan jellegzetes tünetcsoportban megnyilvánuló válasza a szervezetnek, amit bármilyen testi vagy lelki károsító tényező kiválthat. Ezért a szervezet stresszre adott válasza az ún. általános alkalmazkodási tünetegyüttes (General Adaptation Syndrome GAS). Selye kutatásaiban három fázist különített el: a vészfázist, az ellenállást és a kimerülést. 1) Vészfázis Fokozódik a szimpatikus idegrendszer tevékenysége, és növekszik a katekolamin és kortikoszteroid kibocsátás. A vészfázisra a szervezet katabolikus összeomlásajellemző.

2 2) Ellenállás vagy adaptáció Ha a stresszt kiváltó ok továbbra is fennáll, a szervezet fokozott ellenállással reagál a károsító tényezőkre. Az anabolikus funkciók kerülnek előtérbe a katabolikus folyamatok rovására, és egyre fokozódik a szervezet stresszorral szembeni rezisztenciája. Adaptációs betegségek alakulnak ki, ha az ellenállás vagy az adaptáció nem állítja helyre a homeosztázist. A homeosztázis azoknak a folyamatoknak az összessége, melyek által a szervezet fenntartja saját dinamikus, állandó állapotát. A stresszre adott pszichés reakció a szervezet dinamikus egyensúlyi állapotának fenntartására irányul 3) Kimerülés Ha a stresszor továbbra is folyamatosan jelen van, akkor a második fázisban létrejött ellenállás megszűnik. A szervezet már nem képes ellenállni a stresszornak. A stresszel összefüggésbe hozható betegségek és állapotok a általában a kimerülési fázisban nyilvánulnak meg. Ahhoz azonban hogy kialakuljon az általános alkalmazkodási tünetegyüttes stresszorokra van szükség. A fizikai sérülések, külső környezeti ártalmak (fény, hang, vibráció, stb.) kívül jelentős szerepet játszanak a kognitív faktorok. Ebben a szemléletmódban a stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek. Mik lehetnek ezek? Traumatikus események Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. Befolyásolhatóság Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy esemény mennyire befolyásolható a személy által, és ezt hogyan éli meg. Bejósolhatóság Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni. Próbatételek Pl. a vizsgák az iskolában. Belső konfliktusok A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő. Függetlenség vagy függőség szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat, miközben az autonómiát keressük. Intim kapcsolat vagy magány Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség. Együttműködés vagy versengés A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése. Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség. A stresszkeltő események kategorizálásakor egyre inkább előtérbe kerül a stressz egy meghatározott helyen való átélése és ennek következményei. Ez a meghatározott hely: a munkahely. Mindez világjelenség. A svéd Karolinska Intézet kutatói 3500 dolgozón

3 vizsgálták a munkahelyi stressz szervezetre gyakorolt hatását. Megállapították, hogy a szoros határidővel elvégzett munkák leadását követő napon hatszorosára nőtt a szívroham veszélye. A férfiaknál 80%-kal nő a betegségek valószínűsége, ha sorozatos munkahelyi konfliktusokkal küzdenek. A nőknél pedig akkor emelkedett háromszorosára, ha csökkentették fizetésüket. Mindkét nemre egyformán rosszul hat a munkahelyi felelősség növekedése, és a szívroham is veszélyeztetheti a cég valamennyi dolgozóját. Stresszt okoz a kialvatlanság is, aki pedig nem tudja kialudni magát, annak gyengül az immunrendszere, és egyre fogékonyabb lesz a betegségekre. Az unió munkavállalóinak mintegy 28 százaléka munkahelyi stressztől szenved, és az Európai Bizottság adatai szerint a betegállomány igénybevételét is százalékban a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. Az unió 27 tagállamában mintegy embert kérdeztek meg a munkahelyi stresszel kapcsolatban. Ennek alapján a munkahelyi stressz a menedzserek 45 százalékát, míg a magánvállalkozók 44 százalékát érinti. Az elmúlt 45 évben 33 százalékkal nőtt a év közötti férfiak halálozása. Két évvel ezelőtt 11 ezerrel több férfi halt meg ebben az aktív korosztályban, mint 1960-ban, jelentős részük a munkahelyi stressz következtében. Magyarországon a Semmelweis egyetem (SOTE) Magatartástudományi Intézete végzett négy alkalommal (1983, 88, 95, 02) felmérést a stresszről. Tartós stressz hatására a fiziológiai eltérések állandósulnak és szervi elváltozásokhoz, például az erek beszűküléséhez vagy szívmegnagyobbodáshoz vezethetnek. Nagyon sokan arról számolnak be, hogy negyvenéves korukra már megjelent náluk az életminőséget rontó tartós stressz. Mérhetően magasabb is volt a vérnyomásuk, rosszabbul aludtak, és általában altatót, nyugtatót vagy antidepresszánst is szedtek. A korosztályok közül a pályájuk elején álló, bizonyítani akaró fiatal diplomások, illetve a munkahelyeik elvesztésétől félő évesek a legveszélyeztetettebbek. Azaz jelentős problémáról beszélhetünk. Azonban nézzük meg közelebbről az általánosnak tekinthető nézetek alapján a stresszt: A stresszre adott válasz akkor indul, amikor stresszor van jelen a szervezetben, vagy, ha az agy stresszort észlel. A stersszválaszban részt vesz az idegrendszer (az autonóm idegrendszer szimpatikus ága/sns/), a belső elválasztású mirigyek (a hipofízis és a mellékvese) és az immunrendszer. Kétségkívül tény, hogy fiziológiai elváltozásokat okoz a stresszor jelenléte, azonban az is tény, hogy ez pszichológiai reakciókat is produkál. A fentebbiekből kitűnik, hogy az észlelés, a kogníció, az értékelés döntő fontosságú lehet. Milyennek értékelem a sérülést, milyennek a helyzetemet, stb. A stresszor érzékelése és értékelése határozza meg a következményt, azaz a stressz mértékét és irányultságát. Tehát nem mindegy a szemléletmód. Visszatérve a stressz köznapi értelmezéséhez, relevánsan vetődik fel (a nyilvánvaló fiziológiai reakciókon túl), hogy a stressz betegség- e, ha igen réteg specifikus, vagy foglalkozás specifikus-e? A kérdést indokolja, hogy ha igen, akkor gyógyszerekkel kezelhető, vagy sem. Sokan odáig mennek, hogy a stresszt népbetegségnek aposztrofálják. Vannak -diagnózis szerűen- olyan meghatározások, amelyekben a stressz név szerint is szerepel, illetve valóban domináns az adott tünet együttesben. (Pl.: A Posttraumás stressz syndróma.) Azonban, a stressz semmiképpen nem népbetegség, mert nem betegség. A stressz állapot, azaz a személytől függetlenül is létezik (stresszorok). A kulcs tehát az, milyen a személy, milyen tanult jellemzőkkel rendelkezik és milyen interakcióba kerül a stresszorral. Mivel a stressz nem specifikus syndróma, azaz a kiváltó inger nem feltétlenül ugyanaz az embereknél gondoljunk arra, hogy valakinek stresszt okoz egy kígyóval találkozni, másnak, meg az a mindennapi munkája- illetve az egyes egyénnél sem mindig ugyanaz az inger vált ki stresszt, valamint a mértéke is más és más lehet akár ugyanazon embernél. Ebből adódóan nem lehet önállóan betegségnek nevezni. Az úgy megállja a helyét, hogy számos, akár

4 szomatikus tüneteket is okozó betegség kialakulásában domináns szerepet játszhat épp a pszichofiziológiai egyensúlyból való tartós kibillenés által. Korunkban valóban előtérbe került az a kérdés, hogy az emberek stresszt élnek át, ami számos betegség kiváltó oka lehet. Valamelyest divat is lett hangoztatni sőt talán dicsekedni, hogy milyen stresszt élünk át. Azonban általában a kisgyermek nem fél a farkastól, azt sem tudja mi az, de ha sokat meséljük neki a Piroska és a farkas mesét, akkor a gyermek megtanulja, hogy az a farkas megeheti a szeretett nagymamát! Vagyis az emberek tanulni szokták azt, hogy számukra mi a stresszor (gondoljunk a szülői intelmekre!), azaz az általános ingereken felül (fény, hang, ingermegvonás, stb.) jórészt szocializációs hatás a stressz. Azt is megtanuljuk, hogy miként reagáljunk. Megállapíthatóan, bár a stressz nem specifikus reakció fiziológiai értelemben, de az embernél mindenképpen specifikus pszichoszociális értelemben. Ezért lesz a stressz egyedi az embereknél. Ezen alapszik Lazarus azon elmélete, hogy a stressz átélésében, hatásának mértékében domináns szerepet játszik a kogníció. Mivel a lényeg -ezen elmélet szerint- az emberi megismerő folyamatokban keresendő, így várható az, hogy a magasabb absztrakciós szinten álló emberek több mindent élnek át stresszként. Az absztrakciós szint köthető az intelligenciához, így akár a végzettséghez (diploma), ami eredményezheti azt, hogy más jellegű stresszorok jelentkeznek, illetve ugyanazon stresszorra intenzívebb reakciót élnek át, mint az alacsonyabb végzettséggel, vagy társadalmi státusszal rendelkező emberek. Az alacsonyabb státusznál más (pl. fertőzések, stb.) betegségek jelentkeznek dominánsan. Igaz, a betegség már önmagában is stresszt okoz. Belátható, hogy egy eddig jól kereső embernek sokkal intenzívebb stresszt fog okozni, ha hirtelen elveszti a munkáját és az életszínvonalát drasztikusan kénytelen leszállítani, akár arra a szintre, amelyen milliók élnek és számukra az az élet. Ebből adódóan a stressz legalábbis a megnevezése és az átélése- mindenképpen szocializációs termék. Megállapíthatóan közhelyként jelentkezik a felgyorsult életvitel, a pörgés, a hajtás, stb., amivel önmagában nem is lenne probléma, ha igazodna az egyén igényeihez, neveltetéséhez, szocializációjához. Sajnos a világ nem igazán vesz tudomást az egyénről, mindig valamely csoporthoz, réteghez, szerephez, stb. tartozónak tartanak bennünket, manipulált igényekkel, szükségletekkel, kikapcsolódási lehetőségekkel. Így, nem lehet azt állítani, hogy a stressz betegség, hanem a bennünket ért hatásokra adott fiziológiailag jól körül írható reakció, ami, pszichés szinten, nagyon is az alkalmazkodást szolgáló egyéni és reális reakció. Az más kérdés, hogy hosszabb távon káros lehet, hogy rossznak, esetleg szükségtelennek értékeljük a kiváltó stresszorokat, de tényszerűen azok érnek bennünket. Hangsúlyozom, hogy a köznapi értelemben vett stresszről van szó, mert ki tiltakozik a jutalom, a szabadság, a sikerélmény, vagy a szexuális élmények ellen? Pedig ezen dolgok is stresszt okozó események, történések. Mégis, uralkodik a betegség elmélet. Ha ezen szemléletmódot igaznak fogadjuk el, akkor joggal várhatjuk el, hogy valamely gyógyszer egyszer és mindenkorra csökkenti a stresszt, nem kell mást tennünk, csak kiváltanunk és minden rendben lesz. Azonban ismereteim szerint nincsenek stressz elleni készítmények, mert nem lehetnek, annál sokkal komplexebb a stressz pszichés hatása. Vannak, amik valamely összetevőire reagálnak, például a szorongáscsökkentők, szerotonin-dopamin egyensúlyra hatók, stb., vannak, amik tüneteket kezelnek, például vérnyomáscsökkentők, vannak alternatív lehetőségek, mint például az aromaterápia, vagy a relaxáció. Gondoljunk bele, gyógymód az alkohol, vagy a drog is. Átmenetileg. Valóban egyfajta öngyógyító mechanizmusként jelentkeznek, de a hosszú távú hatásai közismerten károsak. Azonban nincs főnök elleni, vagy munkahely elvesztése elleni pirula. Pedig ezek a stresszorok. Ha pikírt lehetek, akkor azt mondanám, hogy idegesít a

5 munkahelyem, a főnököm, nem tudok aludni, már akkor ideges vagyok, ha a munkahelyemre megyek, ha hazamegyek leszúrom a családom és végén belerúgok a kutyába, mert mért pont akkor kellet odajönnie hozzám. Egy idő után rájövök (mondják azért egy páran), hogy ez nem mehet tovább, ezért nyugtatót kezdek el szedni. Egy idő után azt veszem észre, hogy furcsán néz rám a főnököm, és nem értem miért ideges azért, mert az értekezleten, ami a cég jövőjéről dönt, én csak idiótán vigyorgok és cseppet sem szorongok. Úgy gondolom, hogy nem lehet ez a megoldás, de realistaként tudom, hogy álságos módon nem szeretünk önmagunkkal küzdeni, nem is igazán akarjuk megoldani az élethelyzeteinket, nehogy szembenézzünk magunkkal. Sokkal egyszerűbb pirulákat bevenni, vagy megideologizálni azt, hogy más az ok, kívül kell keresni a megoldást és rögtön és azonnal változtatni akarunk. Ez a stressz esetén alighanem nem járható út. Fontosak a gyógyszerek, akár tünetkezelésként is, de ha kigyógyulva a megfázásból újra és újra visszamegyek a sötét, nyirkos és rettentően hideg irodámba, akkor ne csodálkozzam, hogy újra tüneteim lesznek. Ha tüneteink vannak, akkor nem feltétlenül kell megszokásból orvoshoz menni. A tünetek megszüntetésével nem feltétlenül szűnnek meg az okok, de jó esélyünk van arra, hogy tünetváltással más betegséget is összeszedjünk. Pl.: Ha beállítják a magas vérnyomásunkat az jó dolog, de ha a stressz az oka, akkor a szervezetünk, az agyunk olyan ügyes, hogy nemsokára kezeltethetjük a gyomorfekélyünket is. Nem lebecsülve a tünetek enyhítésére és megszüntetésére irányuló kezelések jelentőségét, ésszerű az okokat keresni, kezelni. Nagyon is tudni szoktuk, hogy streszt élünk át, csak a rohanásban nem figyelünk a vészjelekre, vagy éppen a másik hibát követjük el, amikor túlzottan a fiziológiai jelekre figyelünk! Ezért a stresszt és pszichikai hatásait folyamatosan és időben célszerű karbantartani, optimalizálni és ha már kialakult valami szomatikus betegségünk, akkor a tünetek enyhítésére szükséges felkeresni a háziorvosainkat. A stresszel kapcsolatban tehát célszerű pszichológust, pszichiátert keresni előbb és valóban az okok megoldására érdemes törekedni, még ha ez esetenként fájdalmasabb is lehet, mint a gyomorfekély. Ezen megállapítások azonban nem azt jelentik, hogy a stresszt megúszhatjuk, még akkor sem, ha mindent meg akarunk tenni, hogy elkerüljük, megelőzzük. Ugyanis azt gondolom, hogy a stresszt nem lehet megelőzni. A stresszt kezelni lehet, még akkor is, ha ez a külső és belső ingerre adott nem specifikus válaszreakció. A stressz nagyon egyéni, ebből adódóan nincs univerzális ellenszere. Szerencsére, mert ha teljesen eltűnne, megszüntetnénk azon életeseményeinket, ami stresszt okoz, akkor az olyan stressz lenne, amibe belehalnánk! Tényszerűen kevesebben félünk a kígyótól (itthon azért nem jellemző stresszor), ezt el lehet kerülni, mint a főnökünktől, vagy a munkahely megszűnésétől, vagy a különböző megszorító csomagoktól, mert ezt nehéz elkerülni. Ráadásul az a szép a stresszorokban, hogy már akkor félünk tőle, előrevetítjük a hatásait, amikor még meg sem valósult! Igaz, ez a szervezetünknek mindegy, a szervezet ugyanúgy stressz reakciót ad. Tényszerűen a szociális státuszunknak (beosztás, munkakör, nemi hovatartozás, régió, élettér, stb.) megfelelően megvan a maga stressz indexe, térképe, ami a megterhelést jelenti, míg az egyéni adottságaink, szocializációnk az igénybevételt jelentik, amit célszerű az egyén és a szervezet (munkahely, szocializációs színterek, stb.) komplex szintjén optimalizálni. Ez a folyamat pedig a pszichés kockázatelemzésen alapszik és a kimenetele pedig az eredmények menedzselésén múlik. A munkahely kétségen kívül releváns eseménytér a minket ért öszterhelés szempontjából. Egyes meghatározások szerint a munkahelyi stressz az, ami a munkahelyen ér bennünket. Azonban ez az állítás némi pontosításra szorul. A folyamat sokkal összetettebb, mint első pillantásra látszik. A pszichés kockázatelemzés lényegéből kitűnik, hogy csak sajátos eseménytérhez (pl.: munkahely) nem célszerű kötni a stressz reakciót sem mértékében, sem irányultságában. Beláthatóan nem mindegy, hogy ha úgy megy az ember a munkahelyre,

6 hogy már eleve feszült a családi problémái miatt, amiért jó eséllyel máskor kisebb stresszornak értékelt eseményt is intenzívebben érez és intenzívebben reagál rá, mert akkor az nem nevezhető pusztán munkahelyi stressznek. Miközben a megterhelés adott, munkakörtől és szervezeti kultúrától, ciklikusságtól, valamint az interakcióktól függ. Azonban az igénybevétel számos egyéni és szituatív tényezőtől függ és ennek valós tényezőként való értékelése mindenképpen az egyén teljes életciklusának figyelembevételét feltételezi. A teljes életciklust azonban nagyon nehéz lenne minden egyes munkavállalóra dokumentálni és a dokumentációkból hiteles következtetéseket levonni. Ráadásul felvetődik a felelősség kérdése is, amennyiben a stresszért illetve annak következményeiért mennyire felelős az egyén, a munkáltató, vagy az állam. Ebbe a kérdéskörbe beleértem a maladaptívnak tartott stresszoldó tényezőket is, mint például az alkoholt, drogot, dohányzást. Meglátásom szerint a felelősséget nem lehet egyoldalúan csak az egyik oldalnak tulajdonítani és nem lehet az aktuális érdekeink szerint egyoldalúan kiemelni és minősíteni az egyes tényezőket, még akkor sem, ha társadalmi konszenzus látszik kialakulni a megítéléséről. Az EU törekvései szerint azonban a munkahelyi stressz csökkentésében a legnagyobb szerepe magának a munkahelynek van. Ezt az EU annyira komolyan veszi tagállamaiban, hogy október 8-án keretegyezményben szabta meg: a vállalatoknak meg kell jeleníteniük a dolgozók testi és lelki egészségéért vállalt felelősség mértékét és hogyanját. Deklarálniuk kell, hogy milyen intézkedéseket terveznek a munkahelyi stressz csökkentésére olyannyira, hogy a vezetők munkaköri leírásának ezt tartalmaznia is kell. Deklarált az EU részéről, hogy a vezetőket szükséges ilyen irányú továbbképzésben részesíteni. A probléma kezelésére az Európai Bizottság keret megállapodást javasolt az európai szakszervezeti és az európai munkáltatói szövetség számára. A keret megállapodás célja felhívni a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a jelenségre, a munkahelyi stressz okainak és következményeinek feltárására, illetve a stresszt okozó helyzetek kialakulásának megelőzésére irányuló törekvések ösztönzése. Törekvés van a szakszervezetekkel való együttműködésre, melyek elfogadhatónak tartanák, ha a munkavédelmi törvényben vagy önálló jogszabályban rögzítenék a veszélyforrásokat, amelyek a munkavállalók egészségkárosodásához vezetnek. Álláspontjuk szerint rizikófaktorok nagy mértékben megjelennek a munkahelyen, amiknek kialakulásáért, megelőzéséért a munkáltatók sokat tehetnek. A javaslatok között szerepel, hogy bizonyos munkaköröknél - például a fegyveres szervek dolgozóinál, a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében - alkalmassági feltételként írják elő a stressztűrő, stresszkezelési képesség valamilyen szintű meglétét. Ebből azonban az következik, hogy vannak olyan munkakörök, amik jelentős stresszel járnak. Ha a fentebbi okfejtéseket elfogadjuk, ha a stresszt betegségnek kezeljük, ha a köznapi értelemben számolunk a hatásokkal, akkor viszont parttalanná válik az egész elképzelés. Konkrétan ésszerű meghatározni egyáltalán milyen kockázatelemzést kívánunk végezni. Valóban csak a már meglévő szomatikus és/vagy pszichés tünetek a mérvadóak, vagy annak bekövetkezésének valószínűsége számít? Ha a már meglévő tünetek számítanak, akkor nincs mit keresni, nem beszélhetünk megelőzésről. Ha a bekövetkezésüknek valószínűsége számít, akkor viszont nagy mértékben spekulatív szemléleteken alapuló becslésekre számíthatunk. Lehetőség még, hogy a kettő variációt egyidejűleg vesszük figyelembe, aminek lehet relevanciája, hiszen ha az adott munkakörben gyakori a szomatikus elváltozás (pl.: magas vérnyomás), akkor számolhatunk visszafelé is és a többiek védelmében a munkakörre jellemző rizikófaktorokat meghatározzuk és intézkedéseket dolgozunk ki a rizikófaktorok hatásának, vagy számának csökkentésére. Jól hangzó teória, azonban a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Gondoljunk arra, amikor a ügyféllel kapcsolatot tartó munkatársak legfőbb stressz forrása maga az ügyfél. Ha ezt a rizikófaktort kiiktatjuk, akkor elvész a munkakör

7 értelme. Másik hiba lehet, amikor túl általánosan vagy túl konkrétan fogalmazzuk meg, mit tekintünk stresszforrásnak. Már szóba került az EU ajánlásoknál a vezetők, a főnök szerepe. Gondoljunk arra, hogy ha előírjuk, akár jogszabályi háttérrel, hogy a főnök köteles úgy viselkedni, hogy ne legyen stresszforrás a beosztottjának. Nyilvánvalóan végrehajthatatlan előírás, hiszen mindig lesz olyan beosztott, akitől követelnek (márpedig ez az érdek), aki elégedetlen lesz a főnökével és azt fogja állítani, hogy rizikófaktor. Ha túl konkrétan fogalmazzuk meg a kritériumokat, pl.: ha a beosztottak legalább fele rizikófaktornak tekinti a főnökét, akkor azt a főnököt le kell váltani és a munkáltató köteles a főnököket évente kétszer minősíttetni ezen szempontok alapján a beosztottjaival, akkor lehetséges, hogy kevésbé lesznek kitéve a beosztottak a munkahelyi stressz ártalmainak. Azonban a főnökök bizonyosan nagy stresszt fognak átélni, aminek kivédésére törekedni fognak. Hogy hogyan? Nem lesz feladat végrehajtás, csökken a munka hatékonysága, a kapcsolatorientált vezetők kerülnek előtérbe, stb. Érzékelhető ez a tendencia a közszférában dolgozók körében, ami már a kiválasztásnál is megjelenik, amennyiben erőteljes szempont, hogy az én pártomon áll- e, egyeznek- e a nézeteink, stb.. Számomra adódik a következtetés, hogy a jelentősnek értékelt munkahelyi stressz csökkentése egyes munkakörökben, beosztásokban, egyes személyek részére nem lehetséges úgy, hogy további, akár jogszabályi háttéren alapuló, stresszforrásokat teremtünk. A fentebbi okfejtésekből adódóan ésszerű a stresszt úgy tekinteni, mint kóroki tényezőt a pszichés kockázatelemzés folyamán. Mit jelent ez? A stresszhatásokat egyértelműen differenciálni kell a munkakörre és a szervezeti kultúrára jellemző és az úgymond felesleges rizikófaktorokra. Ami jellemző hatás, ha úgy tetszik a munkakör jellegét adja (az említett ügyfélkapcsolattartók, a fegyveres szervek) azt a stresszforrást nem lehet és nem kell csökkenteni. Optimalizálni lehet, ami jelen esetben nem jelent mást, mint hogy olyan emberekkel végeztetem a munkát, töltöm be a beosztást, akik ezen stresszforrásokat ismerik, elfogadják és megfelelően tolerálják. Ez a kritérium rendszer meg kell hogy jelenjen a kiválasztásban és a munkahelyi szocializációban, különös tekintettel a karriertervezésben. Ezen stresszforrások jelenthetik a megterhelést adott munkakörben, amihez illesztjük azon személyeket, akiknél meghatározott expozíciós idővel számolva, nem jelentkezik tartós egészségromlás. Azaz az igénybevétel nem haladja meg a munkakörre jellemző átlagos szintet. Külön kérdés a felesleges stresszorok jelenléte és meghatározása. Nyilvánvaló, hogy meglehetősen szubjektív kategória az, hogy ki mit érez feleslegesnek. Az is nyilvánvaló, hogy itt nincs mit optimalizálni, itt releváns az elkerülés és a csökkentés igénye. Ebben a kérdéskörben jelenek meg a fizikai sérülések, külső környezeti ártalmak (fény, hang, vibráció, stb.) kockázatai, az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek. Itt jelennek meg a jelentősen nagyra értékelt rizikófaktorok, amik nem feltétlenül a munkakörből, hanem a szervezés hiányából, a nemtörődömségből, az interperszonális kapcsolatokból, az ésszerűtlen átalakításokból, a pillanatnyi érdekérvényesítésből, a teljesítmény visszatartásból, a hatalmi versengésekből szinte végtelen a sor- adódnak. Például a szoros határidővel elvégzett munkák, a sorozatos munkahelyi konfliktusok, fizetés csökkentetés, munkahelyi felelősség növekedése, a rosszul kommunikált elvárások, a munkahely elvesztésétől való félelem, a bizonytalanság, a teljesítményértékelés szubjektivitása, a koncepciók változása. Sajnos ez a sor is a végtelenségig folytatható.

8 Amit bizonyosan meg lehet állapítani, az az, hogy szükség van akár jogszabályokkal támogatott- intézkedésekre, amik viszont nem feltétlenül fognak hatékony eredményeket produkálni, ha nincs társadalmi konszenzus, ha tévhitek és a látszat alapján ítélünk. A stressz önmagában betegségként való felfogása, a munkakörök rizikófaktorainak spekulatív értelmezése, a felelősség egyenlőtlennek tűnő megosztására való törekvés, a hiedelmek, a tisztázatlan fogalmak semmiképpen nem szolgálják a probléma releváns megoldását. A stressz létezik. Legtöbbször még jó is mind fiziológiailag, mind pszichológiailag. Azonban valóban vannak olyan tényezők, amik jelentősen növelik a szervezet öszterhelését. Felvetettem, hogy nem általánosságban, nem statisztikai vizsgálatokkal érdemes megoldást keresni arra, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából valóban hatékony és megoldásra törekvő szemlélettel kialakított szabályozókat alkossanak. A probléma jelentősége, a következmények súlya talán megér annyit, hogy komplexen, megfelelően súlyozva és konkrétan adott munkakörre és személyre vonatkozóan foglalkozzunk vele. A pszichés kockázatelemzés a folyamatszemléletével, a rendszerek optimatizálásának igényével, a komplexitásával és a szigorú érdekmentességével akár lehetséges alternatívát nyújthat a stresszorok megállapításánál, a konkrét rizikófaktorok kockázatainak értékelésénél és nem utolsó sorban a pszichés kockázatok menedzselésében január 21.

9 Irodalomjegyzék A munkahelyi stressz főként férfiakat öl, Bertók Lóránd: Újabb szempontok a stressz kórélettanában, Magyar Tudomány, 2007/ o. 30/2004. (XII.6.) HM rendelet a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások köréről, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról Juhász Ágnes: Munkahelyi streszz, munkahelyi egészségfejlesztés, Bp Pascal Paoli: Munkahelyi egészség Európában. Leltár a munkakörülmény-felmérések alapján, ETUI-REHS, Stressz a munkahelyen, Szegény György: Pszichikai kockázatelemzés a Magyar Honvédségben. Humán Szemle, Törvény készülhet a munkahelyi stressz ellen,

A szervezeti kultúra, mint lehetséges pszichoszociális kockázat

A szervezeti kultúra, mint lehetséges pszichoszociális kockázat Szegény György A szervezeti kultúra, mint lehetséges pszichoszociális kockázat Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a munkahelyen tapasztalható stressz és az ebből következő egyéni és szervezeti következményeinek

Részletesebben

A munkahely pozitív és negatív hatása a mentális egészségre

A munkahely pozitív és negatív hatása a mentális egészségre A munkahely pozitív és negatív hatása a mentális egészségre PATAKI NATÁLIA PSZICHOSZOMATIKUS AMBULANCIA KFT. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI FÓRUM PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK A MUNKAHELYEN 2016. ÁPRILIS 13. Munkahelyi

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből

Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből BUDAPEST 2010. MÁRCIUS 23. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz

Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz A módszerek, válságkezelési megoldások a munkáltatói oldalon 2010. március 23 Az egészs szség g fogalma Az egészs szség g olyan állapot,

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt!

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Balogh Katalin Nemzeti Fókuszpont vezető Budapest, 2014. október 21. IBS A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, 2016.04.14. FODOR GÁBOR Miről lesz szó? Problémafelvetés: A pedagóguspálya veszélyes üzem Tapasztalat A kiégés kockázata komolyan veendő

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Stressz-M kérdőív leírás

Stressz-M kérdőív leírás Stressz-M kérdőív leírás www.healthy-workplaces.eu www.stressz-m.hu A kérdőív kialakításának a főbb szempontjai: Cél: Egy olyan pszichoszociális kockázatok felmérésére használható eszköz elkészítése, mely

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

Szociális párbeszéd. Munkahelyi stressz. Keretszerzdés a munkahelyi stresszrl

Szociális párbeszéd. Munkahelyi stressz. Keretszerzdés a munkahelyi stresszrl Szociális párbeszéd Munkahelyi stressz Keretszerzdés a munkahelyi stresszrl This project is organised with the financial support of the European Commission 2 1. Bevezetés A munkahelyi stresszt nemzetközi,

Részletesebben

Dr. Nemeskéri Gyula. A stressz felmérése

Dr. Nemeskéri Gyula. A stressz felmérése Dr. Nemeskéri Gyula A stressz felmérése A stressz felmérésének célja a munkavégzés jellemzőiből, környezetéből, a technológiából eredő azon veszélyforrások meghatározása, amelyek a munkavégzés különböző

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE: Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN

KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÁSA A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.

Részletesebben

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák

Részletesebben

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése Dr. Erősné dr. Bereczki Edit orvos szaktanácsadó NHH MMI Munkavédelmi Főosztály - TÁMOP 2.4.8./12 Projekt Végrehajtási

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Természetgyógyászati Klinikum

Természetgyógyászati Klinikum Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

Munkavédelmi oktatás

Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék A meddőség a páciensek szemszögéből Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék Egészség - betegség Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET 1. Hibamód és hatás elemzés : FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabbtávon megmaradni, melyek gazdaságosan

Részletesebben

A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA

A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden jelentős megküzdést, alkalmazkodást igénylő ingerre. A stressz a túlzott elvárások, megterhelések

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben

Az elemzés szempontjából célszerű megkülönböztetnünk a veszélyt és a kockázatot.

Az elemzés szempontjából célszerű megkülönböztetnünk a veszélyt és a kockázatot. 6. KOCKÁZATELEMZÉS Az információ biztonsága a rendszerek alapvető problémájává vált az utóbbi években. Az információs rendszer nem egy kiegészítő, regisztrációs jellegű tevékenység, hanem a termelő folyamat

Részletesebben

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei 11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

Kapás Zsolt. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke E-mail: zsolt.kapas@vnet.hu

Kapás Zsolt. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke E-mail: zsolt.kapas@vnet.hu Kapás Zsolt Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke E-mail: zsolt.kapas@vnet.hu Egy veszélyes esemény vagy annak való kitettség előfordulási valószínűsége és az általa okozott sérülés vagy egészségkárosodás

Részletesebben

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Dr. Kudász Ferenc Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály E-mail cím: kudasz@omfi.hu Telefonszám: +36-1-459-3086 Ergonómiai

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03.

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés Kerek Judit fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Budapest, 2010. február 03. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS

A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS A stressz fogalma A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS megterhelés igénybevétel. (stress) (strain) Megterhelés (stress): minden olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Esélyegyenlőség a callcenterben

Esélyegyenlőség a callcenterben Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Egyed Mihály HR Generalista

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Egyed Mihály HR Generalista Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Egyed Mihály HR Generalista Ki fog itt dolgozni 20 év múlva? Kik? (lásd korábban) -Y és Z generáció integrálása az általunk ismert munka világába (20 év múlva a munkaerőpiac

Részletesebben