2T Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, éves.

Átírás

1 2T Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. 2T 2TPaulo Coelho Csoda-Bogár Ház Óvoda 1kkacsb ép és sajátos nevelési igényű, éves gyermekek számára Készítette: A nevelőtestület Jóváhagyta: Két Kéz Segítő Alapítvány ó84 Budapest

2 Csoda-Bogár Ház Óvoda TARTALOM 14TUTARTALOMU 14T TUAZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI U 14T TUI. BEVEZETÉSU14T TUI. GYERMEKKÉP ÓVODAKÉPU14T TU1. GYERMEKKÉPU14T TU2. ÓVODAKÉPU14T TUIII. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI U14T 9 14TU1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAIU14T kkacsb 14TU2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSAU14T TUA higiénés szabályok betartásau14t TUÉtkezésU14T TUÖltözködésU14T TUEdzésU14T... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14TUPihenésU14T TUEgészségvédelemU14T TUPrevenció, korrekcióu14t TUGyermek-balesetek megelőzéseu14t TUAz egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetébenu14t TU3. ÉRZELMI NEVELÉS SZOCIALIZÁCIÓU14T TUEgyéni bánásmód a közösségi életbenu14t TUKözös élményeink - hagyományainku14t TUKözösségi nevelés szocializációu14t TUSérült gyermek érzelmi neveléseu14t TUSzocializáció sérült gyermekek eseténu14t ó84 14TU4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉSU14T TUIV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEIU14T TU1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINKU14T TU2. TÁRGYI FELTÉTELEINKU14T TU3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSEU14T TUNapirend, hetirendu14t TUDokumentumokU14 T 23 14TU4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAIU14T TUAz óvoda és a családu14t TUKapcsolattartás intézményekkelu14t

3 TUV. AZ Csoda-Bogár Ház Óvoda ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINKU14T TU1. JátékU14T TU2. Vers, meseu14t TU3. Ének, zene, énekes játékoku 14T TU4. MozgásU14T TU5. Mintázás, rajz, kézi munkau14t TU6. Külső világ tevékeny megismeréseu 14T 41 14TU7. Munka jellegű tevékenységeku14t TUTevékenységekben megvalósuló tanulásu14t TUVI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI U14T 50 1kkacsb 14TUVII. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYÜNKBENU14T TUAMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOKU14T TUA PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTEREU14T ó84

4 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda neve: Csoda-Bogár Ház Óvoda Pontos címe: Budapest 1184 Bethlen u. 6. Telefonszáma: 06 (20) Az óvoda fenntartója: Két Kéz Segítő Alapítvány Címe: 1191 Budapest, Kosárfonó u. 4. 8/29. Tel: 06 (20) Az intézmény OM azonosítója: Az óvoda vezetője: Az intézmény alapfeladatai: Réthy Rozália 8510 Iskolai előkészítő oktatás Óvodai nevelés 1kkacsb Ellátandó alapfeladat: Óvodai nevelés, ellátás A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése a következők szerint: Sajátos nevelési igényű gyermekek: értelmi (enyhe vagy nem osztályozható) vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése Óvodai intézményi étkeztetés Helyi óvodai program hatályba lépésének ideje: szeptember 1. Az óvodai nevelőmunka magyar nyelven folyik. Nemzetiségtől függetlenül fogadunk gyermekeket. A törvényi elvárásoknak megfelelően szülői igény szerint hitoktatási lehetőség. Az óvodai beiratkozás intézményünkben egész évben folyamatos. A gyermekeket 2,5 éves kortól várjuk, szobatisztaságtól függetlenül. ó84 4

5 I. BEVEZETÉS Helyi nevelési programunk kidolgozásánál ügyeltünk a mindenkori törvényi szabályozásokkal való megfelelésnek. A Két Kéz Segítő Alapítvány 2010 óta részt vett egy integrált játszóház működésében, ahol egyre gyakrabban szembesültünk azzal, hogy mekkora igény jelentkezik a fejlesztő intézmények iránt nyarán döntöttük el, hogy óvodát alapítunk, amelyhez alkalmas épületet találtunk Budapest XVIII. kerületében. Az óvoda földszintes épülete családi házas környezetben, közel az Üllői úthoz, átmenő forgalomtól mentes, csendes utcában helyezkedik el. Az épületben négy csoportot indítunk, egy 6 fős beszédindító és három integrált 7-8 fős csoportot, ahová csoportonként legfeljebb 2-3 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk. Nevelőmunkánk során a gyermekeknek egyenlő jogokat biztosítunk, hátrányos megkülönböztetéstől és előítéletektől mentesen. Ezt a szemléletet szeretnénk átadni a gyermekeknek és a szüleiknek is. Óvodapedagógusaink és gyógypedagógus szakembereink sokkal képzettebbek a minimálisnál, a legtöbb kollégánk több szakmával és diplomával rendelkezik. Intézményünkben az óvodai nevelőmunkával párhuzamosan zajlik a fejlesztő munka, részben csoportba integrált, részben csoportból kiemelő módszerekkel, csoportos és egyéni formában. Ehhez a tanév elején végzett felmérések alapján egyéni fejlesztési terv létrehozása és alkalmazása szükséges. Ily módon egyénre szabott, differenciált fejlesztési program valósulhat meg. Jelen nevelési program elkészítésekor a hagyományos óvodai program alapelveit, célkitűzéseit és feladatait vettük alapul, amit kiegészítettünk a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteinek kielégítésével. Az integrált neveléssel célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megtanuljanak a társadalom közegében élni, és annak hasznos tagjává válni. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, ha nem tesszük elérhetővé, és nem kezdjük el időben a korai fejlesztést, akkor tíz év múlva már komoly társadalmi problémákkal kell számolnunk. Megfelelő fejlesztő program nélkül ezek a gyerekek felnőttként passzív résztvevőként élnek majd hazánkban, ezt szeretnénk az összes elérhető és lehetséges fejlesztési eszközzel megakadályozni. 5

6 Az ép gyermekek számára az integráció megtanítja, hogy felnőttkorában elfogadóbb, együttműködőbb legyen sérült emberekkel. Megértésre, toleranciára, emberségre neveljük az óvodásainkat, és környezetünket, mellette megmutatjuk a leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket, hogy az elérhető legjobb állapotba hozzuk a gyermekeket mire iskolába kerülnek. Intézményünkben biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő esélyeket, ezáltal csökkenthetjük a társadalmi kirekesztést, ami az utóbbi évek oktatáspolitikájának is kiemelt feladata. Mivel társadalmi szinten is nagy jelentősége van az integráció megvalósulásának, annak, hogy senkit semmilyen mértékben ne különböztessenek meg, ne rekesszenek ki, ezért rendkívül fontos és egyben az egyik legnagyobb kihívás az integráció sikeres megvalósítása. Kollégáink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy rendelkezzenek tapasztalattal a sajátos nevelési igényű gyermekekről, rendelkezzenek azokkal az alapismeretekkel, amelyekkel képessé válik kezelni a csoportban adódó helyzeteket, példát mutatva a gyerekeknek ehhez. Nevelőmunkánkban hangsúlyt kap a gyermekközpontúság, egyenlő hozzáférést biztosítunk minden gyermek részére. Derűs nyugodt légkörben, természetessé válik a gyermekek számára a különbözőség, valamint az egymással való kapcsolatukban kialakul a türelem, figyelmesség, a sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, az egymás iránti tolerancia. Beszédindító csoportunk meghatározott napirend szerint, a délelőtt folyamán intenzív gyógypedagógiai foglalkozásokkal működik. A csoport kialakításánál figyelembe vettük a specifikumokat, ezért a csoportszoba jellegében ingerektől mentes, a gyerekek igényeit figyelembe véve működik. A napirendbe beépített gyógypedagógiai foglalkozások, rendszeres egyéni logopédiai és pszichológiai fejlesztésekkel egészülnek ki, a gyermek igénye szerint shadow (árnyék segítő) alkalmazásával. A beszédindító csoportunk célja a gyermek képességeinek olyan szintre hozása, hogy az integrált csoport tagjaként az egészséges gyerekekkel együtt működhessen. 6

7 I. GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP 1. GYERMEKKÉP Az óvodáskorú gyermek általában életében először kerül közösségbe, szociális érése ebben a korban kezdődik meg. Személyisége fejlődik, melyet a felmenőiktől hozott genetikai adottságok és a körülvevő környezet spontán és tervszerűen alkalmazott hatásai formálnak. Gyermekeink folyamatosan tanulnak a környezetükből, a sajátos nevelési igényű gyermekek is, a mi feladatunk, hogy eldöntsük, mit tanítunk nekik. Fejlesztő nevelőmunkát leghatékonyabban a családok együttműködésével lehet végezni, hogy az óvodáskor végéhez érve empatikus, szolidáris társa legyen a többi gyermeknek. Óvodánkban nincs helye előítéleteknek, így a gyermekek együttműködővé, befogadóvá válhatnak. 2. ÓVODAKÉP Az óvoda az oktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. UAz óvoda funkciói: Uóvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő. Ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, minden gyermek személyisége egyedi. Emiatt törekszünk az egyéni bánásmódra, differenciált fejlesztésre, a gyermekek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására, figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni sajátosságaikat. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánkban víztisztító berendezéssel, szelektív hulladékgyűjtéssel, energiatakarékossággal igyekszünk a gyermekeket környezettudatosságra nevelni. 7

8 UAz óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermek testi és lelki szükségletének kielégítéséről; érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, ahol a gyermekeket szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés és bizalom veszi körül; testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; 1kkacsb a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékról; életkorhoz és a gyermek egyéni kepésségeihez igazodó megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről; a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és átörökítését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megerősítését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Hangsúlyt fektetünk a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását támogató alapelvekre. 8 ó84

9 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 10TÓvodai nevelésünk feladatai Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermek testi, lelki és szellemi szükségleteinek kielégítése a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők, óvodapedagógusok együttműködésében. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, egészséges táplálkozás biztosítása a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Minden típusú sérült gyermekre vonatkozó, általános feladatok Kommunikációs képesség fejlesztése, beszédnevelés. Érezzen motivációt a gyermek a cselekvésre. Sikertelenségek, kudarcok elkerülése. Megismerő tevékenység, kognitív kép fejlesztése Magatartás, érzelmi, akarati tényezők nevelése Családgondozás, tanácsadás. Önellátás segítése. Segédeszközök használatának megtanítása. A személyiségfejlődés zavarainak megakadályozása. Biztosítani a sérülésspecifikus módszereket, terápiákat, speciális segédeszközöket, megfelelő szakembereket A természetes mozgásigényre alapozott rendszeres (napi) testmozgás, a tanulási képességek fejlesztésének megsegítésére, megerősítésére A másságot elfogadó személyi, tárgyi környezet kialakítása Esélyegyenlőség megvalósítása A fogyatékosságukhoz méretezett elvárási szint Felkészítés az iskolai életre; differenciált fejlesztéssel az SNI-ből adódó képesség/készség vesztések kontrolljának megtanítása; a többségi nevelésioktatási intézmények elérése a cél A célok, feladatok megvalósításában elérendő sikerkritériumokat minden területhez meghatároztuk, és az adott témakörnél került rögzítésre, kifejtésre. 9

10 2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Célunk: Alakuljon ki a gyermekek egészséges életmód-, életvitel igénye A testmozgás egészségjavító hatásának hangsúlyozása Testileg, mentálisan, szociálisan harmonikusan fejlődjenek. 1kkacsb A lelki-testi egészség, mint érték szülői ház általi elfogadása. Feladataink: Az egészséges nyugodt, biztonságos, elfogadó, bizalmat ébresztő és szeretetteljes környezet kialakítása. A gyerekek testi fejlődésének elősegítése, harmonikus összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, mozgásigényének kielégítése, melyet alapul véve a tanulási képesség kialakítása, fejlesztése, megerősítése a cél. A különleges testi, lelki gondozási igény kielégítése, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok elvégzése csoportos és egyéni speciális megsegítéssel, sérülés-specifikus módszerekkel, terápiákkal a szülők és a gyógypedagógusok együttműködésével. Szükséges tárgyi eszközök biztosítása, segédeszközök használatának megtanítása és elfogadtatása. A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása, pedagógiai módszerekkel támogatva. A testápolás, ékezés, öltözködés, betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés kialakítása. Egészséges táplálkozás biztosítása Anyanyelvi nevelés - kommunikáció fejlesztése Gondozás ó84 A gondozás a gyermekek legalapvetőbb szükségleteit elégíti ki. Kialakításakor előtérbe kell helyezni a gyermek egyéni személyiségjegyeit, egyéni bánásmódot. A megfelelő gondozás elősegíti a gyermekek növekedését, fejlődését, egészségének megőrzését, ezáltal hozzájárul jó közérzetéhez, személyiségének fejlődéséhez. Kizárólag a szülő és az óvoda együttműködése alapján lehet eredményeket elérni, 10

11 és a testi-lelki egészség megőrzéséhez és betegség megelőzéséhez szükséges, testápolási, étkezési, öltözködési szokásokat kialakítani. A higiénés szabályok betartása A gyermekek higiénés szokásainak kialakításánál elsősorban a példamutatás eszközét használjuk. Pozitív példa alapján, egyéni ütemben tanulhatják meg a helyes alap higiénés, tisztálkodási, öltözködési, étkezési szokásokat, illemszabályokat. Problémák esetén beszélgetést kezdeményezünk és magyarázatot adunk a helyes viselkedési szokások kialakítása érdekében. Így a gyermekek saját tempójukban és befogadó képességükhöz mérten leginkább utánzó képességeikre építve sajátítják el az egészségügyi szokásokat. Törekszünk az önkiszolgálás önálló öltözködés, testápolás, étkezés kialakítására, melyhez a családok segítségét is kérjük. Ha a gyermek az otthonában és az óvodában is ugyanazokkal a szabályokkal találkozik, sokkal hamarabb válik számára természetessé az adott viselkedés. Étkezés Az étkezési szokások kialakításakor is kulcsfontosságú szerepet kap az utánzás. A pedagógus példamutatásával biztosítja a helyes étkezési szokások elsajátítását. Az otthonról hozott pozitív példát erősítve megtanítjuk a helyes testtartást, evőeszközök használatát, figyelemmel kísérjük a gyermekek kiegyensúlyozott étrendjét. Rendszeresen fogyasztunk gyümölcsöket, zöldségeket, hogy a gyermekek szervezetét még ellenállóbbá tegyük. Az eltérő étkezési kultúrákat figyelembe vesszük. Öltözködés Célszerű rétegesen, időjárásnak megfelelően öltöztetni a gyermekeket, melyhez megfelelő váltóruhát kérünk a szülőktől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a hőérzetüknek megfelelően megváltoztathassa öltözékét. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermek öltözéke sem a csoportszobában, sem az udvari játék közben ne akadályozza a mozgását, évszaknak és napi időjárásnak is megfeleljen. Kényelmes, a lábat biztonságosan ölelő lábbelit kérünk a gyerekeknek. Öltözködéskor szükség esetén az életkornak és fejlettségnek megfelelő segítséget biztosítunk. 11

12 Mozgás Csoda-Bogár Ház Óvoda A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen a gyermekek életében. A mindennapi élet keretein belül törekszünk arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt tartózkodjanak szabad levegőn, ha ez nem lehetséges, akkor a csoportszobában rendszeres szellőztetéssel biztosítjuk a friss levegőt. A többféle mozgásfejlesztő eszközökön gyakorolhatják a gyermekek a természetes nagymozgásokat. Az óvodáskorú gyermekeknél kialakuló alakváltozás, gyakran hanyag testtartást eredményez, ezért a gerinc deformitások megelőzése érdekében prevenciós fejlesztő tornákat végzünk. Pihenés Minden nap ebéd után lágy zene vagy mese támogatja a gyermekek pihenését. Az alvás és pihenés a legfontosabb eszköze a testi és lelki fejlődésnek, különösen az idegrendszer megfelelő kialakulásának. Minél kisebb a gyerek, annál több alvásra, pihenésre van szüksége. Alvásidő közben is biztosítjuk a friss, oxigéndús levegőt. Elalvás előtt halk zene, vagy mese nyugtatja a gyerekeket. Egészségvédelem Az egészséges életmód tudatosságát óvodáskorban kezdjük kialakítani. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére. A családokkal, védőnői szolgálattal, gyermekorvosokkal együttműködve igyekszünk az esetleges fejlődési eltéréseket időben kiszűrni, és ezáltal korai fejlesztésben részesíteni a gyerekeket. Gyógypedagógusaink, pszichológusunk és logopédusunk segítségével rendszeresen szűrjük a gyerekeket, hogy a nagyobb, komolyabb gondokat elkerülhessük. A betegségek megelőzése és terjedése érdekében a beteg gyerekeket szülő segítség bevonásával elkülönítjük társaiktól, a fertőzésveszély elkerülése kiemelt fontosságú. Prevenció, korrekció A gyógypedagógus és mozgásfejlesztés területén jártas kolléganők megelőző tornagyakorlatokat állítanak össze igény esetén a tartáshibák, lábboltozat erősítés és helyes légzéstechnika elősegítésének érdekében. 12

13 Gyermek-balesetek megelőzése Csoda-Bogár Ház Óvoda A megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a különböző eszközök, használati tárgyak folyamatos ellenőrzésével, karbantartásával, hibaforrások megszüntetésével igyekszünk megelőzni a baleseteket. Sikerkritériumok az óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges. Egyedül mosnak fogat és fésülködnek, kulturáltan étkeznek. Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhájukra, környezetükre, saját épségükre vigyáznak, és óvják ezek tisztaságát. Szobatisztaságuk legalább jelzés szinten kialakult, kommunikációjuk beszéd szintjén megfelelő a szociális és egyéb szükségleteik kifejezésére a beszédindító csoportra vonatkoztatva. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában, önmagához mérten a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyerek, amennyi feltétlenül szükséges, hogy később önállóan tudjon cselekedni. A sajátos nevelési igényű kisgyermekeknél több időre, türelemre, biztatásra, dicséretre, pozitív példaadásra van szükség a feladatok elvégzéséhez, mint ép társaiknál. Ellenkező esetben türelmetlenné, kapkodóvá válhat, elbizonytalanodhat, ami kudarcérzethez, frusztrációhoz vezet. Szükség van tárgyi segédeszközökre, mint pl. kapaszkodók, feljárók, támaszkodók, valamint szakszerű segítségnyújtásra a gyógypedagógus, az óvónő és az asszisztens személyében. A biztonságérzetet fokozza a tárgyi környezet állandósága, valamint az is, ha előre tudja, számára kiszámíthatóvá válik a napirendje. Az étkezésnek, a pihenésnek, a játéknak meghatározott ideje van. Jó közérzetet és harmóniát ad, biztonságérzetét segíti, ha előre tudja, és szokásává válik a napirend. 13

14 A fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési terv szerint történnek, amihez nagyon fontos a megfelelő dokumentálás. Minden sajátos nevelési igényű gyermekről a kötelezően elírt Tü.- nyomtatványokon vezetjük napi szinten a fejlesztési foglalkozások célját, módszerét, tartalmát, amely információval szolgál a speciális fejlesztéshez az óvónőnek és a szülőknek. A gondozási feladatok során arra törekszünk, hogy a nem, vagy csak részben sérült 1kkacsb funkciók tudatos fejlesztésével nagyobb teret adhassunk a kiesett funkciók kompenzálására. 14 ó84

15 3. ÉRZELMI NEVELÉS SZOCIALIZÁCIÓ Célunk: A szociális és egyéni neveléssel el szeretnénk érni, hogy a gyermeket az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig kiegyensúlyozott, szeretetteljes környezet vegye körül, és hogy az egyéni érdekeit és tulajdonságait a csoport normái alapján bontakoztathassa ki. Feladataink: Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatban a pozitív attitűd, érzelmi töltés kialakítása. A szociális készségek fejlesztése az önérvényesítés, önkifejezés megtartása mellett. A sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, különbözőségek tisztelete, a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztési igényének kielégítése megfelelő szakemberek közreműködésével. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modell értékű. Az óvodáskorú gyermekek viselkedését legfőképpen az érzelmeik motiválják. Ezért különösen fontos, hogy a gyermekeket nyugodt, biztonságos érzelmi légkör vegye körül. Amikor a gyermek először meglátogatja az óvodát, már éreznie kell az otthonos, derűs attitűdöt, hogy érzelmi biztonság és kiegyensúlyozottság alakulhasson ki. A jó érzelmi kapcsolat serkenti az egyéni képességek kibontakozását, a gyermeki aktivitást, és az önállóságot, és teret enged önkifejező, önérvényesítő törekvéseiknek. Már a beszoktatás időszakában igyekszünk a megfelelő érzelmi kötődést kialakítani. Az óvodába lépés előtt lehetősége van a szülőknek gyermekével együtt bepillantást nyerni óvodánk életébe. Bejöhetnek megismerkedni a leendő óvónővel, információt kaphatnak az óvoda életéről. A szülő jelenléte, csak megerősítő jelleggel bír. Így szeptemberben már ismerősként üdvözölhetjük egymást, ami a biztonságérzést formálja az új környezet elfogadásához. A családias légkör megteremtése elősegíti a 15

16 gyermek társas kapcsolatainak alakulását, a szociális érzékenységet, a biztonságérzetet. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokás- és normarendszert, napirendet alakítson ki, mely minden szabad játékos tevékenység elvégzésére elegendő időt és helyet biztosít. A gyermeki önérvényesítő törekvések mellett fontosnak tartjuk a gyermeki 1kkacsb önkifejezésnek teret adó szemlélet előtérbe helyezését. Az óvodai nevelés segíti a gyermekben együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, feladattudat, kitartás és szabálytudat kiépítését. Fontos tudatosítani a gyermekben, hogy észre kell venni a környezetében lévő szép és jó dolgokat, melyet elsősorban példamutatással tudunk elérni. Az óvodapedagógus elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, kommunikációjában, bánásmódjában, ő szervezi a gyermek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenységek a csoport és az óvoda hagyományrendszerében épül ki és mélyíti az összetartozás élményét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Lehetőséget teremtünk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az óvodai nevelés keretén belül biztosítva az önazonosság megérzését, társadalmi integrálását, az emberi jogok védelmét. Egyéni bánásmód a közösségi életben A gyerekek fejlődési tempója, élet és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk érzelmeik, aktivitásuk terén. Az egyéni bánásmódunkkal biztosítjuk, hogy gyermekeink a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Nevelésünk során egyszerre segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és az éntudatuk kialakulását is. Az egyéni bánásmódot az óvodai életünk mindennapi területén minden gyermekre a halmozottan sérült gyermek speciális fejlesztése során is érvényesítjük. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodában dolgozó szakemberek, ami alapján a fejlesztési munka folyik a szülőkkel történt egyeztetést követően. ó84 16

17 Közös élményeink - hagyományaink Csoda-Bogár Ház Óvoda Óvodánk a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelőmunkáját. Célunk biztosítani a gyermekek számára a tevékenységeknek és a társas kapcsolatoknak azt a rendszerét, amelyben személyiségfejlődésük pozitív irányba mutat. Közösen készülünk az ünnepekre (Télapó, Advent, Farsang, Húsvét, a Föld napja, A Víz világnapja, Anyák napja, kirándulások, stb). Az ünnep fényét emeli az alkalomhoz illően feldíszített óvoda. A gyerekek születésnapját, névnapját minden csoport megünnepli (tortával, énekkel, esetleg saját készítésű ajándékkal, kedvenc meséjével). Ezek a programok segítik a gyermekek közösségi érzésének erősítését, a szülői közösség alakulását, erősítik az összetartozást, és az egymásra való odafigyelést. Közösségi nevelés szocializáció Az óvodai nevelés által célunk, hogy megkönnyítsük a társadalomba való beilleszkedés folyamatát, és megfelelő szociális tanulási formákat alakítsunk ki. A szocializáció fejlődésének alapja a családi élet, erre épülhet az óvodai nevelés. A gyermekek személyisége a család és az óvoda hatásai alapján fejlődik, ezért igyekszünk az óvodai nevelést a családi neveléssel összhangba hozni. Ezáltal a gyermekek képessé válnak megfelelő viselkedéskultúra és erkölcsi gondolkodás kialakítására. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását, a másság elfogadását, az esélyegyenlőség megvalósulását, a szociális hátrányok csökkenésével. Sérült gyermek érzelmi nevelése A sérült gyermekek érzelmi nevelése még több figyelmet és gondosságot igényel, mint az ép gyermekek esetén. Erősebb kötődést mutatnak az őket körülvevő személyekhez, tárgyakhoz, emiatt a változásokat nehezebben tűrik. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodába érkezés pillanatától pozitív érzelmi hatások érjék a sajátos 17

18 nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban tükröződik a megértés, elfogadás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség légköre. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is fontosnak érezzük a közös élmények megélését, hiszen egy zenés foglalkozás vagy az óvodai műsorban való szereplés közben, elmosódnak a gyermekek közötti különbözőségek. Ezért különös jelentőséget tulajdonítunk a különböző programok szervezésének, helyszínválasztásának, hogy a kiválasztott program az ép és a sérült gyermekek számára is meghatározó legyen. 1kkacsb Szocializáció sérült gyermekek esetén Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek számára általában az első helyszín, ahol a családon kívüli világgal találkoznak, így megkezdődhet integrációjuk. Az integrált nevelés a sérült gyermekek számára természetes életszituációkat mutat be, és ép társaiktól pozitív szereptanulási modellt tanulhatnak, ugyanakkor az ép gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére, toleranciára és együttérzésre neveli. A sérült gyermekek mindenek fölött gyermekek, akik valamilyen különbözőséggel bírnak. Ugyanolyan joguk és sok esetben még nagyobb igényük van a szeretetre, az emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, emberi méltóságuk tiszteletben tartására. Ennek az emberi létformának az esélyét próbáljuk biztosítani szocializációs folyamatban, a társadalom szemléletformálásában, nagy mértékben hangsúlyt fektetve a szocializációs hátrány csökkentésére, az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében. 4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS Ingergazdag, információkkal teli világunkban ki kell alakítanunk a tájékozódási képességet, a felfedezésre való alkalmasságot. Az óvodai nevelésünkkel ki kell fejlesztenünk az önálló tapasztalatszerzés lehetőségeit, majd megtanítjuk az ily módon spontán szerzett tapasztalatok rendszerezését, bővítését, biztosítjuk a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztését. ó84 Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb életkori sajátossága az érdeklődés és kíváncsiság. Ezt kihasználva meglévő tapasztalataira és élményeire építve 18

19 változatos tevékenységek biztosításával további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében fontos feladatunk. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó 1kkacsb feladat. Az anyanyelv fejlesztése és kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Az anyanyelvi foglalkozások megtartásában logopédus szakember is részt vesz, támogatva átfogó gyógypedagógiai ismereteivel az óvónő munkáját. Az anyanyelvi nevelés általános feladatai: A beszélő környezet kialakítása. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nonverbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával, kiegészítve a gesztusnyelv és mimika tudatos kommunikációhoz kapcsolódó megerősítő mechanizmusával. Szoros együttműködés kialakítása a logopédus óvodapedagógus család között a megelőzés és korrekció érdekében. ó84 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. 19