Programme co-funded by the EUROPEAN UNION PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES. The SARMa manuals POLITECNICO DI TORINO

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Programme co-funded by the EUROPEAN UNION PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES. The SARMa manuals POLITECNICO DI TORINO"

Átírás

1 Programme co-funded by the EUROPEAN UNION THE PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES AGGREGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA F RINERT O M HULLADÉKOKBÓL I N E R T WA S T E The SARMa manuals POLITECNICO DI TORINO

2

3 ÚJRAFELDOLGOZOTT AGGREGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA INERT HULLADÉKBÓL Szerkesztő: Tecnitalia Consultants, MILANO Szerzők: Bressi Giorgio, Volpe Gianpaolo, Pavesi Elisabetta ANPAR - Associazione Nazionale Produttori Aggregati Riciclati Tanácsadó Testület Blengini Gian Andrea Garbarino Elena Pelosio Andrea Ratta Manuela, Rizzati Anna Rita, Romagnoli Massimo, Segadelli Stefano Sarma koordináció Projektkoordinátor Solar Slavko Olasz koordinátorok Cibin Ubaldo Peri Sergio Belső lektorok Solar Slavko Chalkiopoulou Fotini Agioutantis Zacharias Marinescu Mihai Simic Vladimir Külső lektorok Brown Teresa Hejny Horst O Brien Jim Politecnico di Torino, Italy Sustainable Development and Environmental Department, Environmental Impact Assessment Service, Torino Province, Italy Territorial Planning Service, Parma Province, Italy Emilia Romagna Region, Environment, Soil and Coast Defence Department, Italy Geological Survey of Slovenia, Slovenia Emilia Romagna Region, Environment, Soil and Coast Defence Department, Italy Territorial Planning Service, Parma Province, Italy Geological Survey of Slovenia, Slovenia Institute of Geology & Mineral Exploration (IGME), Greece Technical University of Crete (TUC), Greece University of Bucharest, Faculty of Geology and Geophysics, Romania University of Belgrade, Faculty of Mining and Geology, Serbia British Geological Survey (BGS), United Kingdom Külső szakértő (szaktanácsadó), Germany A European Aggregates Association (UEPG) Board elnöke, United Kingdom

4 Szerkesztési információ Szerkesztő: Scappini Simonetta - Emilia Romagna Region, Environment, Soil and Coast Defence Department, Italy Címlapterv és fotó: Scappini Simonetta - Emilia Romagna Region, Environment, Soil and Coast Defence Department, Italy ANPAR - Associazione Nazionale Produttori Aggregati Riciclati Politecnico di Torino (Polito), Italy Szerkesztés éve: szeptember Copyright Ez a kiadvány csak a szerzők véleményét tükrözi, a South East Europe Programme Managing Authority nem vállal semmilyen felelősséget az itt közölt információk bármilyen felhasználásáért.

5 A természetes aggregátumok (kavics, homok és zúzottkő) alapvető nem-megújuló erőforrások, amelyek jól hasznosíthatók az utak, épületek és közművek építése során. A becslések szerint az építőipar teljesítménye 4,2%-kal fog növekedni az Európai Unió új tagállamaiban, valamint Délkelet-Európában az elkövetkező években. Ilyen mértékű növekedés valószínűleg megnehezítené az aggregátumkínálat átfogó szabályozását és így magát a kőbányászatot is, amely jelenleg rendkívül egyenetlen, és továbbra is helyi illegális tevékenységekkel és/vagy súlyos környezeti hatásokkal társul. Ezen túlmenően az aggregátumiparhoz kapcsolódó további fontos kérdés a lehetséges erőforrások kiaknázatlansága a főleg építési és bontási tevékenységből származó inert hulladékok (időnként illegális) lerakása következtében, holott ezeket a hulladékokat újra lehetne hasznosítani a műszakilag kivitelezhető, gazdaságosan üzemeltethető, társadalmilag támogatott újrafeldolgozó üzemekben, és kiegészítő forrásokká válhatnának az aggregátumkínálatban. Ez volt a kiváltó oka a SARMa (Sustainable Aggregates Resource Management; Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás) projekt elindításának, amelynek az Európai Unió a társfinanszírozója a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Programon keresztül. A projekt célja nagy lépést tenni a Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás irányába az aggregátumok tervezésében, kínálatában, használatában és újrafeldolgozásában részt vevő folyamatok és szereplők jobb koordinálása révén

6 egész Délkelet-Európában. A különböző tevékenységek közül a SARMa kiemelt figyelmet fordít az aggregátumok újrafeldolgozására. Ennek érdekében célirányos, mélyreható elemzéseket folytat az inert hulladékok újrafeldolgozásának fejlődéséről, különös tekintettel az építési és bontási hulladékokra (Construction and Demolition Waste; C&DW), amelyek alighanem a nem hagyományos aggregátumok legfontosabb forrásai lesznek a közeljövőben. Ezen túlmenően a SARMa egyik legfőbb szándéka a Fenntartható Kínálati Mix (Sustainable Supply Mix; SSM amely a természetes aggregátumok, az újrafeldolgozott aggregátumok, a kőbányászati melléktermékek, valamint a kitermelt föld és kőzetek összességének tekinthető) alapelvének következetes érvényesítése a különböző, akár nem hagyományos forrásokból származó aggregátumok hasznosításából adódó előnyök maximalizálása érdekében. A SARMa projekt keretén belül a jelen kézikönyv felvázolja az inert hulladékok újrafeldolgozásának korszerű vonatkozásait, miközben hangsúlyt helyez az építési és bontási tevékenységekből származó hulladékokra, és a középpontba helyezi az újrahasznosított aggregátumok előállítását. A kézikönyv röviden szemlélteti az inert hulladékok újrafeldolgozásához kapcsolódó tevékenységek széles skáláját: elemzi a hulladékok kibocsátását, áttekinti az inert hulladékok kezelésének technológiáit és az újrafeldolgozott aggregátumok főbb jellegzetességeit, gyors leírást ad a piacról, és végül ajánlásokat fogalmaz meg.

7 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az inert hulladékok kibocsátása Európában A C&D hulladékok kezelése újrafeldolgozott aggregátumok előállításához Újrafeldolgozott aggregátumok Az aggregátumok piaca Ajánlások Források. 45

8 1. BEVEZETÉS Az utóbbi időkben az építőipari ágazat olyan mértékben vette igénybe a természeti erőforrásokat és folytatta a hulladékkibocsátást, amely már meghaladta a környezet felvevőképességét. Egyfelől az aggregátumok iránti szükségszerű kereslet durva hatást gyakorolt a területre a kőbányászati műveletek következtében, amelyeket az elmúlt évtizedekben egyre nehezebb volt tervezni és szabályozni. Másfelől az építőiparból származó jelentős mennyiségű hulladék igényt teremtett részint lerakóhelyekre, részint újrahasznosító üzemekre, amelyet nehéz kielégíteni. Ez a gyakori illegális hulladékelhelyezéshez vezet a külvárosi területeken. A nem-megújuló természeti erőforrások használatának csökkentése és egyidejűleg az építőipari ágazat által kibocsátott hulladék negatív hatásainak minimalizálása iránti szükséglet egyre nagyobb érdeklődést teremt az újrafeldolgozással kapcsolatban, különösen, ami az Európai Bizottságot illeti. Így kihívásnak tűnik annak a lehetősége, hogy a hulladék egy részét újrahasznosítsuk, és visszahelyezzük a termelési ciklusokba termék vagy nyersanyag formájában. A SARMa projekt egyik fő célkitűzése a hulladék-újrahasznosítási és -feldolgozási irányelvek támogatása a Fenntartható Kínálati Mix (SSM) gyakorlat ösztönzésével a délkelet-európai országokban. Definíciója szerint az SSM aggregátumok kínálata a gazdasági, környezeti és társadalmi ismérvek alapján választott sokféle forrásból. Az aggregátumok lényeges forrásai egy ország gazdasági és társadalmi fejlődésének. Előállításuk és használatuk során azonban ügyelni kell a fenntartható fejlődés elveire. Annak a ténynek az ellenére, hogy az újrafeldolgozott aggregátumok hozzájárulása az építőipari ágazat szükségleteinek kis százalékát elégíti csak ki, fontos kiemelni, hogy minden aggregátumtípus hasznos hozzájárulást tehet a saját jellegzetességei alapján. Nem létezhet tehát verseny a különböző eredetű aggregátumok között júniusában a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelvet felváltó új 2008/98/EK keretirányelv (Waste Framework Directive; WFD) kibocsátásával pont került egy hosszú folyamat végére, amelyet még 2003 májusában indított el az 7

9 Európai Bizottság A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégia felé című 2003-as közleményével. Az akkori európai környezetvédelmi biztos, Stavros Dimas görög közgazdász kijelentette, hogy az új irányelvnek nem kívánt teherről értékes erőforrásra kell változtatnia a hulladék megítélését, és hozzá kell járulnia, hogy Európa újrafeldolgozási társadalommá váljon. Az ásványi nyersanyagok felkutatásából, kitermeléséből, kezeléséből és tárolásából, illetve a kőbányák üzemeltetéséből származó hulladékra nem terjed ki az új WFD, mert azzal az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK irányelv foglalkozik. Dióhéjban az új FWD: 2020-ra 50%-os újrafeldolgozási arányt tűz ki célul a kommunális hulladékok és 70%-osat az építési és bontási hulladékok esetében; megköveteli a tagállamoktól, hogy hulladékmegelőzési programokat dolgozzanak ki a kulcsfontosságú környezeti hatások középpontba állításával és a termékek és anyagok teljes életciklusának figyelembe vételével; ötlépcsős hierarchiát határoz meg prioritásként a tagállamok hulladékmegelőzési és -gazdálkodási jogszabályaiban és irányelveiben: a) megelőzés, b) újrahasználatra való előkészítés, c) újrafeldolgozás, d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás, valamint e) utolsó eszközként lerakóhelyeken való elhelyezés; különbséget tesz a hulladék és a melléktermék között; o a hulladék olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; o valamely anyagot vagy tárgyat amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem e termék előállítása csak akkor lehet nem hulladéknak, hanem mellékterméknek tekinteni, ha bizonyos feltételek teljesülnek; egyértelmű különbséget tesz a hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalma között azon az alapon, hogy a két eljárás a gazdaságban felhasznált természeti erőforrások helyettesítése által környezeti hatásában rendkívül eltérő, és annak elismerésével, hogy a hulladék erőforrásként történő felhasználása a környezet és az emberi egészség számára potenciális előnyökkel szolgál; ebben az értelemben az újrafeldolgozás újrahasznosítási műveletnek számít; meghatározza a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit a következők szerint: egy adott hulladék megszűnik a WFD értelmében hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten, beleértve az újrafeldolgozást, esett át, és megfelel a WFD 6. cikkébe foglalt feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak. A WFD-ben vázolt újrahasznosítási célhoz vezető út óhatatlanul a fenntartható hulladékgazdálkodásnál kezdődik, amelynek célja a hulladékelőállítással kapcsolatos 8

10 környezeti és társadalmi hatások csökkentése az újrahasznosítási és újrafeldolgozási műveleteken keresztül, figyelembe véve azt a tényt, hogy csak az építési és bontási hulladékok az Európában termelt összes hulladék több mint 30%-át tették ki ban (forrás: Eurostat 2008). Ebből következően a nyersanyagok iránti keresletet, amely a kőbányászati műveletek eredményeképpen komoly igénybevételt jelent a területnek, a természeti erőforrások fenntartható kiaknázásának elve szerint kell tervezni és szabályozni. 1. sz. ajánlás Az építési és bontási hulladékok (C&DW) újrafeldolgozása fontos lehetőségeket kínál: a) a hulladékelhelyezési kötelezettségek csökkenése; b) a nem-megújuló természetes aggregátumforrások kiapadásának megelőzése az alternatív és kiegészítő anyagok megjelenésével az aggregátumok piacán; c) új üzleti lehetőségek teremtése a hulladék-újrafeldolgozásban. 1.1 ábra: Építési és bontási hulladék termelése egy bontási területen Milánóban (forrás: ANPAR, 2006). 9

11 10

12 2. AZ INERT HULLADÉKOK KIBOCSÁTÁSA EURÓPÁBAN Évről-évre különböző hulladékok keletkeznek Európában. Ezek mindegyike más és más hatást gyakorol a környezetre és az emberi egészségre a saját jellegzetességei alapján. A hulladékkibocsátás gazdasági ágazatonkénti elemzése során kézenfekvőnek tűnik a hulladékokat származásuk alapján három főbb típusra osztani: az építési, a bányászati/kőbányászati, valamint az ipari/gyártási hulladékokra. Ezek teszik ki az Európai Unió 27 tagállamában keletkező összes hulladék 74%-át. Építési és bontási hulladékok Építési hulladék Bontási hulladék Utak építéséből és bontásából származó hulladék Kitermelt talaj és kőzetek C&D HULLADÉKOK Származási terület Az épületek és a közművek karbantartási és/vagy építési munkálataiból származó hulladék Az épületek és a közművek karbantartási és/vagy részleges vagy teljes bontási munkálataiból származó hulladék Az utak karbantartási és építési munkálataiból származó hulladék 2.1 táblázat: C&DW fajták származás és összetevők alapján. Összetevők beton (előregyártott, helyben öntött) cement és különböző habarcsok törmelék és kevert bitumen tégla, tetőcserép, egyéb építőanyag kitermelt talaj fa papír, cellulóz, hungarocell fém műanyag mész kerámiaáru üveg azbeszt törmelék és kevert bitumen kitermelt talaj beton fa fém műanyag Az épületek és a közművek építésének földmunkáiból és kitermelt talaj a kitermelésből származó fa hulladék 11

13 2.1 ábra: Az egyes gazdasági ágazatok által termelt hulladék az EU 27 tagállamában 2008-ban (a teljes hulladékmennyiség %-ában) Forrás: Eurostat, Bár a jelen dokumentum főképp az építőipari ágazat által kibocsátott hulladékokkal (a továbbiakban összefoglaló néven építési és bontási hulladékok; C&DW) foglalkozik, szükséges hangsúlyozni a más ágazatok által végzett kibocsátások fontosságát is; nem pusztán a teljes hulladéktermelésből kivett részük, hanem a bennük rejlő hatalmas aggregátum-újrafeldolgozási lehetőségek miatt is. A fent említett hulladékokat főleg inert hulladékok alkotják, amelyek többnyire újrafeldolgozhatók. A hulladékkezelés a bányászati/kőbányászati és az ipari/gyártási ágazatban valójában gyártásból származó aggregátumok előállítását jelenti, amelyek hasonlók a természetes aggregátumokhoz, akárcsak az újrafeldolgozott aggregátumok ban az EU 27 tagállamában nagyjából 860 millió tonna hulladékot állított elő az építőipar. Ez a teljes európai hulladéktermelés 33%-át (2.1 ábra) alkotja (forrás: Eurostat, 2008). A 2.2 táblázat az építési és bontási hulladékok (C&DW) termelését mutatja az EU 27 tagállamában. A számok az Eurostat adatbázisából származnak megfelelő szűrés után (Építőipar gazdasági terület, Nem veszélyes hulladékok, Ásványi és megszilárdított hulladékok). Azoknak az országoknak az esetében, ahol nemzeti adatok rendelkezésre állnak, a 2.2 ábra az újrahasznosított építési és bontási hulladékok százalékos arányát mutatja az ANPAR becslése alapján, amely magában foglalja az Eurostat adatait a 2008-as C&DW termelésről, illetve az UEPG adatait ugyanerről az évről az újrafeldolgozott aggregátumok előállításáról (UEPG, ). 12

14 A számokból láthatjuk, hogy olyan lelkiismeretes országokkal együtt, mint Hollandia (100%) és az Egyesült Királyság (79%), a Cseh Köztársaság (44%) és Németország (37%) is 35%-nál több hulladékot dolgoz fel újra. Jóval mögöttük jár Ausztria, Spanyolország, Olaszország és Franciaország 16, 14, 9, illetve 7%-kal. Ország /- Európai Unió (27 ország) ,56% Belgium ,74% Bulgária ,99% Cseh Köztársaság ,54% Dánia ,74% Németország (és a volt NDK 1991-től) ,19% Észtország ,45% Írország Görögország = Spanyolország ,06% Franciaország ,31% Olaszország ,56% Ciprus ,72% Lettország ,60% Litvánia ,34% Luxemburg ,24% Magyarország ,11% Málta ,16% Hollandia ,92% Ausztria ,00% Lengyelország ,30% Portugália ,80% Románia ,72% Szlovénia ,72% Szlovákia ,68% Finnország ,51% Svédország ,74% Egyesült Királyság ,18% Horvátország Norvégia ,31% 2.2 táblázat: C&DW termelése az EU 27 tagállamában. Az éves adatok tonnában értendők. 13

15 2.2 ábra: Újrahasznosított C&D hulladékok százalékos aránya 2008-ban. (Forrás: ANPAR a UEPG, és az Eurostat, 2008 adatai nyomán). Az aggregátumok előállításának további lehetséges forrása a feldolgozóipari és a bányászati/kőbányászati ágazat. A bányászati/kőbányászati és feldolgozóipari ágazat hulladékai Bányászat/ kőbányászat A BÁNYÁSZATI/KŐBÁNYÁSZATI ÉS FELDOLGOZÓIPARI ÁGAZAT HULLADÉKAI Feldolgozóipar Származási terület A nemfémes ásványok kémiai és fizikai kezeléséből származó hulladék Összetevők kő feldolgozási melléktermékek üledékes anyagok vas és acél előállítási A vas- és acéliparból származó hulladék hulladéka kerámiaáru A kerámiaáruk, téglák, tetőcserepek és tégla egyéb építőanyagok előállításából tetőcserép származó hulladék építőanyagok 2.3 táblázat: A bányászati/kőbányászati és feldolgozóipari hulladékfajták származás és összetevők alapján. 14

16 2.3 ábra: A fő ipari területek által termelt hulladék az EU 27 tagállamában 2008-ban (a teljes hulladékmennyiség %-ában) ban a bányászat/kőbányászat volt a második legfontosabb ágazat az EU 27 tagállamában előállított hulladék mennyisége szempontjából (28%, illetve 727 millió tonna; 2.3 ábra). Ugyanebben az évben a feldolgozóipar 13%-kal (343 millió tonna) járult hozzá a végösszeghez, így a harmadik legfontosabb ágazat lett ezen a téren. Ezek a területek azon kívül, hogy rendkívül fontosak a mennyiség szempontjából (2008-ban az Európában előállított összes hulladék 40%-át adták), egyaránt fontosak a minőség oldaláról is: az általuk előállított hulladék gyakorlatilag elsősorban inert hulladékból áll. A két ipari ágazat hulladéktermelésének százalékarányában megfigyelhető eltérések az Európai Unió tagállamaiban (2.4 ábra) a bányászati ipar jelenlétének és az ipari folyamatok technológiai szintjének függvényében váltakoznak. Az előállított mennyiségek elemzéséből világosan kitűnik, hogy a valamennyi ország előtt álló kihívás része a környezeti fenntarthatóságon alapuló hulladékgazdálkodási irányelvek támogatása, főképpen azokban az ágazatokban, amelyek nagyobb hatást fejtenek ki, mint például az építőiparhoz kapcsolódó ágazatok. Ezeknek az irányelveknek azon kívül, hogy célul tűzik ki a gazdasági növekedés és a fogyasztásból és a források felhasználásából eredő környezeti hatások elkülönítését, szükségszerűen a hulladékkezelés/-hasznosítás fokozásának irányába kell fordulniuk annak érdekében, hogy csökkentsék egyrészt a természeti erőforrások felhasználását, másrészt a lerakóhelyeken elhelyezett hulladék mennyiségét. 15

17 2.4 ábra: Az egyes gazdasági ágazatok által termelt hulladék az EU 27 tagállamában 2008-ban (a teljes hulladékmennyiség %-ában). Ezzel összhangban a hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv (WFD) megerősíti az Európai Parlamentnek azt a szándékát, hogy kijelölje a szabályok fő irányvonalát, amely szilárd alapot nyújt hulladékkezelési normák szélesítéséhez az újrahasznosított termékek gyártása érdekében. Elsősorban a 4. cikk szabályozza az újrafeldolgozás elsőbbségét a lerakóhelyeken való elhelyezéssel szemben, amikor kimondja, hogy a hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén. A 6. cikk írja elő a feltételeket, amelyekkel összhangban konkrét kritériumokat kell kidolgozni, hogy egy adott hulladék megszűnjön hulladék lenni, ha hasznosítási műveleten, beleértve az újrafeldolgozást, esett át. Ezek a feltételek a következők: az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel; az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet; az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak; és az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat. A kritériumok szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazzák, és figyelembe veszik az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait. 16

18 A fenti feltételekből adódó kritériumok abból a felfogásból indulnak ki, hogy egy anyag vagy tárgy abban a pillanatban megszűnik hulladék lenni, amikor megvannak a hatékony újrahasznosításához szükséges feltételek. Következésképpen egy ilyen anyagnak vagy tárgynak ugyanazon műszaki értékelési kritériumoknak kell megfelelnie, mint a hasonló célból gyártott nyersanyagoknak. A környezeti követelmények meghatározásának célja olyan kritériumok azonosítása is, amelyek szavatolják az emberi egészség és a környezet megfelelő szintű védelmét. Összefoglalásképpen, valamely hulladéknak minősített anyag megszűnik hulladék lenni, ha hasznosítási műveleten esik át, és megfelel a hulladékokról szóló irányelv négy feltételének alapeszméje szerint kidolgozott konkrét kritériumoknak. Figyelembe véve az érintett hulladékok különböző jellegét és a hozzájuk kapcsolódó környezeti hatásokat, a kialakítandó kritériumoknak ki kell terjedniük a hulladékok minden típusára, illetve minden melléktermékre és azok alkalmazására. A megközelítésnek egységesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie a hasznosítási folyamatlánc valamennyi elemét. Jelenleg ezek a kritériumok kidolgozás alatt állnak. Végezetül a WFD 11. cikke 2020-ig EU-szinten 70%-os újrafeldolgozási célt tűz ki a nem veszélyes C&D hulladékok esetében. 2. sz. ajánlás A 2008/98/EK irányelv 2020-ig EU-szinten 70%-os újrafeldolgozási célt tűz ki a nem veszélyes C&D hulladékok esetében. Szükséges, hogy a tagállamok köztes célokat határozzanak meg a végső cél és a WFD-ben foglalt újrafeldolgozási célkitűzések megvalósulásának nyomon követésére és elősegítésére. 3. sz. ajánlás A C&D hulladékgazdálkodás kérdése nem annyira a minőségről, mint inkább a mennyiségről szól. A teljes C&D hulladéktermelés 850 millió tonnát tesz ki Európában. Ennek jelentős százalékát számos országban még lerakóhelyeken helyezik el. Ezt az arányt csökkenteni kell a következő években. 17

19 A 2008/98/EK keretirányelv a hulladékokról 4. cikk Hulladékhierarchia (1) Az alábbi hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és - gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén: a) megelőzés; b) újrahasználatra való előkészítés; c) újrafeldolgozás; d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint e) ártalmatlanítás. (2) Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet. A tagállamok biztosítják, hogy a hulladékra vonatkozó jogszabályok és politika létrehozása teljes egészében átlátható folyamat legyen, amelynek során betartják a polgárokkal és érdekeltekkel folytatott konzultációra és részvételükre vonatkozó meglévő nemzeti szabályokat. A tagállamok figyelembe veszik az elővigyázatosságra és a fenntarthatóságra, a műszaki megvalósíthatóságra és a gazdasági életképességére, az erőforrások védelmére vonatkozó általános környezetvédelmi elveket, valamint az általános környezeti, emberi egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásokat az 1. és 13. cikkel összhangban. 6. cikk A hulladékstátusz megszűnése (1) Egy adott hulladék megszűnik a 3. cikk 1. pontja értelmében hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten, beleértve az újrafeldolgozást, esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak: a) az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel; b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet; c) az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó létező jogszabályoknak és előírásoknak; és d) az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat. A kritériumok szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazzák, és figyelembe veszik az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait. (2) Az ilyen kritériumok elfogadására és a hulladék meghatározására vonatkozó intézkedéseket melyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak a 39. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 18

20 A hulladékstátusz megszűnése tekintetében konkrét kritériumok kidolgozását kell fontolóra venni, legalábbis az adalékanyagok, a papír, az üveg, a fém, a gumiabroncsok, a textilanyagok vonatkozásában. (3) Az a hulladék, amely az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megszűnik hulladéknak lenni, a 94/62/EK, a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és a 2006/66/EK irányelvekben, valamint az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az említett jogszabály újrafeldolgozásra vagy hasznosításra vonatkozó követelményeinek eleget tettek. (4) Ha közösségi szinten nem határoztak meg kritériumokat az (1) és (2) bekezdésben foglalt eljárás szerint, a tagállamok eseti alapon határozhatnak arról, hogy egy konkrét hulladék megszűnt-e hulladéknak lenni az alkalmazandó esetjog figyelembevételével. Az ilyen határozatokról értesítik a Bizottságot a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, ha ezt az az irányelv megköveteli. (1) kihagyva 11. cikk Újrafelhasználás és újrafeldolgozás (2) Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újrahasznosító társadalom irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket: a) 2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, illetve lehetőség szerint a háztartásokból származó hulladékáramokhoz hasonló hulladék estében az újrahasznosításra történő előkészítést és az újrafeldolgozást súlyban minimum 50%-kal növelni kell. b) 2020-ig az újrafelhasználást, az újrafeldolgozást, illetve az egyéb anyaghasznosítást, ideértve a más anyagok helyettesítésére nem veszélyes építési és bontási hulladékot, de nem a természetesen keletkező, az Európai Hulladékkatalógus es kategóriájában maghatározott hulladékot használó telítéses eljárásokat is, súlyban minimum 70%-kal növelni kell. 19

21 20

22 3. A C&D HULLADÉKOK KEZELÉSE ÚJRAFELDOLGOZOTT AGGREGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ Napjainkban különböző C&D hulladékkezelési technológiák léteznek jó minőségű újrafeldolgozott aggregátumok előállításához, amelyeket aztán a természetes aggregátumokéhoz hasonló műszaki adottságokkal rendelkező újrafeldolgozott termékekként vagy nyersanyagokként lehet felhasználni az építőiparban. Ezeket a technológiákat jelenleg egyaránt alkalmazzák állandó (3.1 ábra) és mobil (3.2 ábra) üzemekben a különböző igények kielégítésére. Az alkalmazott technológiától függetlenül azonban minden hatékony üzemnek alapvetően három csoportra kell tudnia osztani a beérkező anyagot: újra felhasználható kő, könnyű frakció (papír, műanyag, fa, szennyező anyagok stb.) és fém frakció. 3.1 ábra: Állandó üzem látképe Montecatini(Olaszország) mellett(forrás: ANPAR, 2008). 21

23 3.2 ábra: Mobil üzem látképe (forrás: ANPAR, 2006). Az építési és bontási hulladékok kezelésének jellegzetes folyamata az alábbi fő szakaszokra bontható: Aprítás: célja a méret csökkentése a végső felhasználásra alkalmas részecskék létrehozása érdekében ( ábra); 3.3 ábra: Törési mechanizmus pofás törőgéppel végzett aprítás során (forrás: Garbarino & Cardu, 2008). 3.4 ábra: Törési mechanizmus rotoros törőgéppel végzett aprítás során (forrás: Garbarino & Cardu, 2008) 22

24 Rostálás: célja az összetört anyag szemcseméret szerinti osztályozása homogén részecskeméretű halmazok kialakítása érdekében (3.5 ábra); 3.5 ábra: Kétsíkú vibrációs osztályozógép (forrás: Garbarino, 2005.) Dúsítás: célja a nem kívánatos anyagok eltávolítása. Két alapvető típusát alkalmazzák általánosan: o dúsítás mágneses tulajdonságok alapján, azaz mágneses szeparálás ( ábra); o dúsítás súlybeli különbségek alapján, azaz gravitációs szeparálás (3.8 ábra). 3.6 ábra: Mágneses vaskiválasztó szalag (forrás: Mancini et al., 2005). 23

25 3.7 ábra: Mágneses vaskiválasztó gép egy állandó újrafeldolgozó üzemben Pisa mellett. A kiválasztott darabok fémhulladékként kerülnek újrahasznosításra (forrás: ANPAR, 2003) ábra: Gravitációs szeparálás a Pisa melletti üzemben. A nem kívánatos könnyű frakciót (műanyag, papír, fa stb.) eltávolítják (forrás: ANPAR, 2003).

26 Fontos kiemelni, különösen a C&D inert hulladékok esetében, hogy a kezelésüknél használt technológia mellett a bontásnál alkalmazott folyamat is központi szerepet játszik. Valójában egy adott hulladékot minél homogénebb halmazokra osztályoznak a termelési szakasz (azaz a bontás) során, annál egyszerűbb és hatékonyabb lesz majd a későbbi újrafeldolgozási folyamat. A hagyományos bontás során termelt hulladék különböző anyagokat tartalmaz, amelyek közt nem kívánatos frakciók (pl. papír, műanyag és fa, gipsz) is előfordulnak. Ez negatív irányban befolyásolhatja a kezelés révén nyert újrafeldolgozott aggregátum minőségét. A hulladék előre osztályozása a keletkezés helyén jobb minőségű újrafeldolgozott anyagot nyújt a természetes anyagok helyettesítéséhez, és az ártalmatlanítási vagy kezelési költségek csökkentését eredményezi, amelyek jelentősen megnövekednek, ha a halmaz nem homogén, és szennyezőanyagokat tartalmaz. Ezen kívül a különböző hulladéktípusok helyszínen való osztályozása nemcsak a tipikus építési anyagok (pl. tégla és beton), hanem a fa, műanyag, üveg és fém kezelését is lehetővé teszi saját újrahasznosítási területükön. Ehhez a bontási tevékenységet a teljes építmény elbontásáig meg kell tervezni és szervezni. Ezt a szelektív bontásnak nevezett stratégiát jelenleg még nem alkalmazzák széles körben, mert komoly költségekkel jár a jelentős munkaerőigény és a hosszú kivitelezési idő miatt. Ezen kívül egy jól szervezett hálózat értjük itt az egyes anyagok kiaknázására képes elterjedt létesítmények és/vagy szolgáltatások hálózatát és a termékek és/vagy előállított anyagok hatékony piacának hiánya ez idáig eltántorította a bontási cégeket. A valóságban a bontási technikák kiválasztása során a gazdasági tényezőket és a kivitelezési gyorsaságot tekintik elsődleges szempontnak, és nem veszik figyelembe a különböző hulladékok és összetevők helyettesítésének szükségességét az előállítási folyamat során. A bontási munkálatokra vonatkozó előírások ritkán követelik meg szelektív eljárások alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a bontási hulladék újrahasznosítását és minél jobb kiaknázását, ezért a bontási helyszíneken főleg hagyományos módon bontanak. Az így keletkező C&D hulladékot elhelyezni vagy újrahasznosítani lehet. Az utóbbi esetben azonban olyan üzemet kell választani, amely speciális felszerelésével képes szavatolni a nem-inert és a biológiailag lebontható anyag, a vas és a könnyű frakció kiszűrését. Csak ebben az esetben beszélhetünk igazi újrafeldolgozásról, vagyis más szavakkal olyan kezelésről, amelynek célja a hulladék jó minőségű és jól használható termékké alakítása. Általában ez az eredmény olyan állandó üzemekben érhető el, amelyek összetett és kifinomult technológiákat alkalmaznak. 25

27 Összegzésként azt mondhatjuk, hogy nagyon szoros kapcsolat van az alkalmazott technológia és a választott bontási eljárás, illetve az újrafeldolgozott aggregátumok minősége között. Tulajdonképpen az alkalmazott bontási technikák döntő mértékben befolyásolják a bontási hulladékok homogenitását, a választható kezelési technológiák körét és ebből következően az újrafeldolgozott anyagok minőségét. A homogén hulladékokból nyert újrahasznosított termékek jobb minőségűek, mint a heterogén keverékből származó társaik. Ha a cél támogatni a bontási hulladékok újrafeldolgozását, akkor azokat a bontási folyamatokat kell általánossá tenni, amelyek képesek a hulladékot homogén halmazokra osztályozni. 4. sz. ajánlás A bontásnál alkalmazott módszer jelentősen befolyásolja a későbbi újrafeldolgozási folyamat hatékonyságát és az így kapott termékek műszaki sajátosságait. A C&DW homogén halmazokra történő előre osztályozása a keletkezés helyén csökkenti az újrafeldolgozási vagy ártalmatlanítási (ha van) költségeket, és jobb minőségű terméket ad. 5. sz. ajánlás Napjainkban számos korszerű technológia létezik a C&DW kezelésre műszaki szempontból a bányatermékekkel vetekedő, jó minőségű újrafeldolgozott aggregátumok előállításáért. Ezek a technológiák a helyszínre telepíthető mobil feldolgozó üzemek és speciális állandó újrafeldolgozó üzemek formájában is elérhetők. 26

28 3.9 ábra: A bontásihulladék-gazdálkodás folyamatábrája.

29 28

30 4. ÚJRAFELDOLGOZOTT AGGREGÁTUMOK 4.1 ábra: Újrafeldolgozott aggregátumok előállítása: végső készletfelhalmozás (forrás: ANPAR, 2003) 29

31 Az aggregátumok felhasználási területét nagyjából két fő csoportra lehet osztani: kötőanyag nélküli alkalmazások (útépítés, vasútikavicságy-építés stb.), amelyek során durva anyagokat használnak; kötőanyagos alkalmazások, amikor a keverék tartalmaz valamilyen kötőanyagot, például betont, bitument, vagy vízzel érintkezve jó kötési tulajdonságot mutató anyagot, például cementet (beton, habarcs stb.). Ami a lehetséges felhasználást illeti, az újrafeldolgozott aggregátumok jellegzetesen az alábbi területeken kerülnek rendeltetési helyükre: épületek és közművek építésének földmunkái; út- és vasútépítési munkálatok. Épület- és közműépítés földmunkái Épület- és közműépítési földmunkák végzése Környezeti rekultiváció végrehajtása (régi kőbányák betemetése, művelésre alkalmassá tétel) Kis nyomószilárdságú beton (Rck 15 MPa) előállítása Út- és vasútépítési munkálatok Út, vasút, repülőtér és épületek, valamint lakossági és ipari létesítmények alapozása Közlekedési infrastruktúra ágyazati rétegeinek építése Kiegészítő (antikapilláris, fagyvédő, vízelvezető stb.) rétegek építése 4.1 táblázat: Az újrafeldolgozott aggregátumok fő felhasználási területei. Az útépítés kifejezetten olyan terület, ahol az újrafeldolgozott aggregátumokat nagy mennyiségben lehet használni az elsődleges aggregátumok helyettesítésére. A 4.2 ábrán a rugalmas útburkolat szerkezetét alkotó rétegeket láthatjuk. Egy ilyen útfelépítmény elkészítése során különböző kevert rétegeket helyeznek egymásra. A rétegek némelyike kötőanyag nélküli, a többi kötőanyagos. Az utóbbiak esetében a kötőanyag csaknem mindig bitumen. Az újrafeldolgozott aggregátumok felhasználhatók ágyazati rétegek, útágyazat vagy töltés építéséhez granulometriai szempontból stabilizált, kötőanyag nélküli keverékek formájában. 30

32 4.2 ábra: Rugalmas útburkolat vázlatos metszete (forrás: A. Marradi, 1999). 6. sz. ajánlás Újrafeldolgozott aggregátumokat tömegesen használnak kötőanyag nélkül infrastruktúraépítéshez (út és vasút alapozása) és környezeti rekultivációhoz. Ugyancsak jól használhatók kis nyomószilárdságú betonkeverékek előállításánál. Az újrafeldolgozott aggregátumokat, akárcsak természetes társaikat, eltérő vonások jellemzik, így saját adottságaik alapján jobban vagy kevésbé alkalmasak egy bizonyos felhasználási célra. Ezért nagyon fontos tudni, hogy milyen tulajdonságaik vannak, és hogyan reagálnak különböző hatásokra (például mechanikai feszültségre, fagyás és felengedés váltakozására, vízzel való érintkezésre). Ezzel szemben a származásuk nem lényeges. 7. sz. ajánlás Valamely aggregátum kiválasztása egy bizonyos felhasználási célra csak az anyag tulajdonságain és nem a származásán múlhat. 31

33 4.3 ábra: Újrafeldolgozott aggregátumok felhasználása környezeti rekultivációhoz (forrás: ANPAR, 2005). 32

34 Az építőanyagok CE jelölésének bevezetése, valamint az aggregátumok harmonizált szabványainak közzététele hivatalosan megszüntette az aggregátumok hagyományos megkülönböztetését természetük alapján, és megteremtette az alapot ahhoz, hogy az anyagokat csak teljesítményi mutatóik alapján értékeljék. Ily módon a CE jelölés lehetővé teszi az újrafeldolgozott aggregátumok összevetését a természetes aggregátumokkal és a helyettesítésüket egymással megkülönböztetés nélkül (a tervező által meghatározott kereteken belül). A CE jelölést viselő újrafeldolgozott aggregátumok minden tekintetben teljes értékű építőanyagnak számítanak. Fig.4.4: CE jel a harmonizált európai szabványnak megfelelően. SZABVÁNY EN EN13139 EN EN EN EN MEGNEVEZÉS Könnyű kőanyaghalmazok. 1. rész: Könnyű kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) habarcshoz Vízépítési terméskő. 1. rész: Műszaki előírás Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt kötőanyag nélküli és hidraulikus kötésű anyagokhoz Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz 4.2 táblázat: Harmonizált szabványok a természetes, újrafeldolgozott és gyártott aggregátumok CE jelölésére. 33

35 Mint már említettük, a hulladékhasznosítás a hulladékstátusz megszűnésének kritériumán alapul, amely meghatározza, hogy egy adott hulladék milyen feltételek mellett szűnik meg hulladék lenni, és válik új anyaggá vagy tárggyá. A végtermék minőségellenőrzése sarkalatos folyamattá válik, hogy meg lehessen teremteni az összhangot a hulladékstátusz megszűnésének kritériumával. Az új termék létrejötte egyértelműen megállapítható abban a pillanatban, amikor az anyag megfelel bizonyos (a tervező vagy a vonatkozó szabványok által előírt) minőségi követelményeknek az előre látható felhasználás függvényében. A minőségi követelményeknek való megfelelést az egész újrahasznosítási folyamat ellenőrzésével lehet szavatolni a beérkező hulladék kezelésétől kezdve az előállítási folyamaton és az alkalmazott technológiákon át a végtermék előállításáig. Olyan minőségellenőrzési eljárásra gondolunk itt, amely műszaki és környezeti szempontból egyaránt elemzi a végterméket. Mint a 4.5 ábrán látható, az ellenőrzési eljárás során a terméknek meg kell felelnie a harmonizált európai szabvány szerinti CE jelölés, valamint a kioldási próbának kitett újrafeldolgozott anyagok viselkedése tekintetében egyaránt. 8. sz. ajánlás Az európai műszaki szabványok az aggregátumokat tulajdonságaik és nem származásuk alapján különböztetik meg. Az újrafeldolgozott aggregátumok ezért minden tekintetben felvehetik a versenyt a természetes aggregátumokkal. 9. sz. ajánlás Csak az érvényes európai szabványoknak és előírásoknak megfelelő, CE jelölésű újrafeldolgozott aggregátumtermékek versenyezhetnek a hagyományos aggregátumokkal. Az újrafeldolgozott aggregátumok ökokompatibilitását szintén ellenőrizni kell kioldási próbák és más megfelelő tesztek révén az érvényes eljárásrendekkel összhangban. 34

36 4.5: A végtermékkel szembeni minőségi kritériumok folyamatábrája. 35

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében Dr. Bándi Gyula Tanszékvezető egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem III. Szelektív Hulladékgyűjtési

Részletesebben

Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése

Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése Tájékoztató workshop Sárosi Eszter, Héjja Eszter Budapest, 2011. szeptember 27. Tartalom 1. A koncepció 2. Kritériumok 3. Alkalmazási kérdések

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek. Kézikönyv

Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek. Kézikönyv Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Kézikönyv A bányászat elfogadtatása a lakossággal A legjobb gyakorlat alkalmazása a bányászatban A környezet fokozott megóvása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2010. május 11-12-13. Horváth Elek, ügyvezető Gépsystem Kft. A Gépsystem

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Erős György NYÁSZATI

Erős György NYÁSZATI Erős György ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYB NYÁSZATI ÉS S KOHÁSZATI EGYESÜLET Fenntartható fejlődés: A gazdasági növekedés és a természetes környezet egyensúlyának biztosítása. Természeti erőforrásokkal történő

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

C 287 E/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja. IV. melléklet

C 287 E/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja. IV. melléklet C 287 E/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 8. cikk (2) bekezdése a) pont - 8. cikk (2) bekezdése b) pont - 8. cikk (3) bekezdés 9. cikk - 10. cikk (1) bekezdés 20. cikk 10. cikk (2) bekezdés 10. cikk

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. február 23. Hulladékgazdálkodási törvénnyel

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai 2009. Markó Csaba Új EU tervek Hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási tematikus stratégia: - újrafeldolgozó társadalom (recycling society) - életciklus

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények)

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények) C 155/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság közleménye a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Elektronikai hulladékok kezelése XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2007. április 24-25-26. Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Háztartási gépek mennyisége a háztartásokban

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13. AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008 A képződő hulladékmennyiség

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

Építési és bontási hulladékok zárt rendszerű újrahasznosítása

Építési és bontási hulladékok zárt rendszerű újrahasznosítása EGYÉB HULLADÉKOK 6.5 Építési és bontási hulladékok zárt rendszerű újrahasznosítása Tárgyszavak: betongyártás; építés; építőipar; hulladékhasznosítás; mélyépítés; útépítés. A tanulmány céljai Németországban

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

2008.11.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312/3 IRÁNYELVEK

2008.11.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312/3 IRÁNYELVEK 2008.11.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312/3 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Hivatalos Lap L 312, 22/11/2008 o. 0003-0030

Hivatalos Lap L 312, 22/11/2008 o. 0003-0030 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve ( 2008. november 19. ) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos Lap L 312, 22/11/2008 o. 0003-0030

Részletesebben

Karbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, 2012. március 8.

Karbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, 2012. március 8. Karbon lábnyom dr. Biczó Imre László Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA Eger, 2012. március 8. 1 Karbon lábnyom Gazdasági / környezeti indikátorok szerepe, célja Amikor a GDP

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL. Hámor Tamás. MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4.

TÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL. Hámor Tamás. MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4. TÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL Hámor Tamás MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4. Sustainable Aggregate Resources Managament: Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás Európai Regionális

Részletesebben