Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Átírás

1 bevezetô Editorial Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Reményeink szerint a Biohulladék Magazin legújabb számának összeállításával bizonyítani tudjuk kedves olvasóinknak, hogy a lap legfontosabb küldetése a gondolkodásmód megváltoztatása és a környezeti tudat formálása a legkorszerûbb szakmai ismeretek átadásán keresztül. Nemrégiben közel-keleti szakmai úton jártam, ahol még egyértelmûbbé vált számomra, hogy komoly gazdasági és környezeti érdekek rejlenek a hulladékgazdálkodásban bekövetkezett szemléletváltásban. A hulladékok esetében néhány évvel ezelôtt még megsemmisítésrôl, lerakásról beszéltünk, ma már a hulladék kifejezést is egyre óvatosabban használjuk, hiszen sokkal pontosabban fogalmazunk, ha erôforrásokról beszélünk. A mi esetünkben a biohulladékok energiaforrások, ha anaerob úton biogázt állítunk elô belôlük, vagy amikor komposztot készítünk belôlük és tápanyagokhoz juttatjuk a talajokat és a növényeket. Ezeken túlmenôen a komposztok felhasználása hozzájárul ahhoz is, hogy a talajok szénmegkötô potenciálját még jobban kihasználhassuk és így hozzájáruljunk a CO 2 kibocsátás csökkentéséhez. A komposztok felhasználása a talajjavításban, a szervesanyag-utánpótlásban nálunk is óriási jelentôségû, de azokban az országokban, ahol a talajok humusztartalma alacsony (többek között Európa mezôgazdasági területének 45%!), a biológiailag bontható hulladékok elpocsékolása teljességgel indokolatlan és érthetetlen. Ezekben a régiókban a komposztálás szempontjából a végtermék értéke, míg a jobb termôhelyû térségekben a hulladék mennyiségének csökkentése, a kedvezôtlen környezeti hatások csökkentése az elsôdleges hajtóerô. Óriási hiba lenne azonban ezekben az országokban így hazánkban is lebecsülni a komposztok hasznát, és kezelt hulladékként az ártalmatlanítás irányába vinnünk el a komposztokat! Sajnos az utóbbi idôben több rossz példát is láttunk ezzel kapcsolatban. Mindezek tükrében ebben a lapszámunkban is kiemelten foglalkozunk a komposztok hasznosításával, az elmúlt számokban bemutatott minôségbiztosítási rendszerek után ezúttal elsôsorban a gyakorlati kérdésekkel. Nagy örömünkre szolgál és büszkén ajánljuk figyelmükbe a minisztérium és a tudományos élet elismert képviselôjének cikkeit is. Tisztelettel: Dr. Alexa László Tartalomjegyzék / Table of contents Bevezetô / Editorial... 1 A mûszakilag nem megfelelô hulladéklerakók bezárása múlt és jövô / Closing down technically inadequate landfills past and future... 2 Helyzetértékelô elemzés a magyarországi komposztálásról / An Analysis of the Hungarian Composting Scene.7 Komposztok kijuttatása szervestrágyaszóró berendezésekkel / Spreading Composts with Organic Manure Spreaders Tudományos melléklet / Scientific section Szétválasztási technológiák a biomassza feldolgozásban: Osztályozás / Separation technologies on biomass production: Classification Fás szárú energianövények termesztése: területválasztás és termôhely vizsgálat / Cultivating woody energy plants: choice of area and examination of cultivation site Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége / Association of Environmental Service Providers and Producers ÖKOINDUSTRIA Dear Readers, We hope that through having compiled the latest issue of Biowaste Magazine we can prove that the most important mission of the Magazine is to promote a change in attitude and raise environmental awareness through sharing the latest and most up-to-date professional information. Recently, during my business travels to the Middle East it has become even clearer to me that there are important economic and environmental interests lying in the change of attitude happening in waste management. While in relation to waste a few years ago we talked about elimination and deposition, today we are increasingly careful about using the term waste itself as we are likely to be more specific about defining our terms when talking about resources. In our case, bio wastes are resources when they are used to generate biogas or make composts, the latter of which can then be used as nutrients for the soil and plants. Furthermore, the utilization of composts also helps increase the carbon fixing potential of soils and thus contributes to the reduction of CO2 emissions. Utilizing composts to improve soils and to supply organic matter is of great importance in Hungary, but is of even greater significance in countries where the humus content of soils is low (which covers about 45% of agricultural land in Europe!). Thus, wasting biodegradable waste is absolutely unjustified and incomprehensible. From the point of view of composting, the primary motivation in such humus-poor regions is to increase the value of the final product, while in regions where the soil is of better quality it is the reduction of waste and of unfavorable environmental impacts. At the same time, it would be a huge mistake to undervalue the usefulness of composts even in these countries including Hungary -, and put the emphasis on waste disposal. Unfortunately, there have been several bad examples recently in this field. In view of the above, in our current issue we are placing special emphasis on the utilization of composts; however, after introducing quality management systems in previous issues of the Magazine, now we are focusing on practical issues. We are honored to also feature articles from the Ministry of Environment and Water as well as from well-known and respected scientists, to which I would like to call your kind attention to. Sincerely, Dr. László Alexa Biohulladék 1

2 JOGszabály Legal background > Dr. Farkas Hilda fôosztályvezetô Környezetvédelmi és vízügyi minisztérium A hulladéklerakók mûködésének mûszaki feltételeire vonatkozó határidôk a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban már 1999-ben megjelölésre kerültek. A hulladéklerakókról szóló, április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 14. cikke szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az irányelvben foglalt mûszaki A mûszakilag nem megfelelô hulladéklerakók bezárása múlt és jövô A nem megfelelô mûszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók jelentôs környezeti, egészségügyi kockázatot jelentenek, mivel elszennyezhetik a felszíni és felszín alatti vizeinket, illetve a bomlástermékekbôl származó gázok hozzájárulnak a légkör szennyezéséhez. Ezért fontos, hogy az ilyen lerakók biztonságosan bezárásra kerüljenek és csak a megfelelô mûszaki védelemmel ellátott lerakók üzemelhessenek a jövôben. Modern lerakó építése / Proper landfill is under construction feltételeknek nem megfelelô lerakók legkésôbb az irányelv hatályba lépését követô nyolc év elteltéig, azaz július 16-ig bezárásra kerüljenek. Az irányelvet a január 1-jétôl hatályos Hulladékgazdálkodási Törvény harmonizálta. A lerakók bezárásával kapcsolatos fölkészülést a környezetvédelmi tárca 2002-ben kezdte meg egy PHARE fölméréssel, amelyben meghatároztuk az országban mûködô lerakók számát és állapotát. Ezen fölmérés rávilágított arra is, hogy az irányelvnek való megfelelés elsôsorban a telepüési szilárd hulladéklerakók esetén jelent majd nagy feladatot, a meglévô mûködô veszélyes hulladék lerakók, illetve a csak alacsony szervesanyag-tartalmú, többnyire egynemû, nem veszélyes ipari hulladék lerakók ezeket a követelményeket kielégítik ben több mint 2600 különbözô állapotú települési szilárdhulladék lerakót azonosítottak. Ezután országos szintû fölülvizsgálat kezdôdött, amelynek célja a lerakók környezeti állapotának meghatározása volt. Az elkészült felülvizsgálatok alapján a környezetvédelmi felügyelôségek döntést hoztak a lerakók további sorsáról. Azoknak, amelyek mûszaki állapota nem felel meg az európai követelményeknek, betelésükig, de legkésôbb július 16-áig hosszabbították meg az engedélyüket. Amennyiben a vizsgált lerakó mûszaki fejlesztéssel a megfelelô követelményi szintre építhetô ki, enge- 2 Biohulladék

3 JOGszabály Legal background Dr. Hilda Farkas, Head of Department Ministry of Environment and Water Closing down technically inadequate landfills past and future Depónia kezelése erôgéppel / Treatment of the landfill Landfills without adequate technical protection measures pose a considerable environmental and health risk as they may pollute water both above and below ground; what is more, gases produced during the decomposition processes may further pollute the atmosphere. For this reason it is essential to close down these landfills in a safe manner and ensure that, in the future, only technically adequate landfills continue to operate. délyében a felügyelôség elôírta a szükséges fejlesztések megvalósítását, mint a továbbmûködés feltételét, amelyet legkésôbb július 16-ig kell teljesíteni. A felülvizsgálati folyamat 2004-ben fejezôdött be, így minden mûködô lerakó további sorsa közismert lett mind az önkormányzatok, mind az üzemeltetôk számára. Ugyanakkor a bezáró lerakók kapacitásának kiváltására, valamint a biztonságos és a környezeti szempontokat is kielégítô ellátás biztosítása érdekében Magyarország az uniós források fölhasználásának egyik fô területeként a hulladékgazdálkodási beruházásokat jelölte meg. A hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése hazai és az elôcsatlakozási alapok forrásainak felhasználásával már 2000-ben megkezdôdött. A 12 támogatott ISPA projekt keretében eddig 14 lerakó került kivitelezésre, további 6 lerakó a elkövetkezô 1-2 év során kerül átadásra. A 12 ISPA projekt teljes támogatási összege 74 Mrd Ft volt. A Környezet és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) közötti támogatási idôszakában 2,87 Mrd Ft állt rendelkezésre hulladékgazdálkodás fejlesztési célokra. Az elôcsatlakozási alap támogatást követôen a Kohéziós Alap (KA) támogatások jelentik jelenleg is a hulladékgazdálkodási fejlesztések fô forrásait az önkormányzatok számára. KA projektek keretében várhatóan további 9 lerakó kiépítése fog megvalósulni. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatási idôszakában hulladék- gazdálkodási rendszerek fejlesztésére mintegy 104,84 Mrd Ft használható föl. Ezzel párhuzamosan források nyíltak meg a bezárt lerakók rekultiválásához is, hogy a fölhagyott lerakók környezeti kockázatai a lehetô legkisebbre csökkenjenek. Az ISPA hulladékgazdálkodási projektek keretében mintegy 328 lerakó rekultivációja valósult, valósul meg, a KEOP keretében önálló konstrukcióként meghirdetett Települési szilárdhulladéklerakókat érintô térségi szintû rekultivációs programok elvégzése keretében a as fejlesztési idôszakban 86,3 Mrd Ft forrás áll rendelkezésre, amely 100%-os támogatás mellett kb terület rekultivációjának megvalósulását teszi lehtôvé. Az eltelt öt év alatt a korszerûtlen lerakók folyamatosan bezárásra kerültek, amelynek eredményeként 2008-ra már csak mintegy 210 korábban mûködô lerakó maradt nyitva, július 16-ig további 132 lerakó került bezárásra. Ennek eredményeként a közeljövôben az országban 80 mûszakilag megfelelô lerakó fogadja a települési hulladékokat. Ezek a korszerû lerakók az országban jelentkezô kapacitás igényt bôségesen biztosítják, és területi elhelyezkedésük alapján átlagosan km-es gyûjtôkörzetbôl fogadják a hulladékokat. (Lásd a tovább mûködô lerakók térképét) A hosszú évek alatt következetesen megvalósított intézkedés sorozatnak és a fejlesztéseknek köszönhetôen elmondható, hogy Magyarország mára az egy település-egy lerakó országából a The parameters for determining the technical conditions of landfill operations were determined in European Union legal regulations back in Paragraph 14 of the 1999/31/EC Council Decree on Landfills ordains that member states close down landfills that do not meet the technical requirements set in the directive by the end of the eighth year after the coming into force of the decree; that is, by 16 July 2009 at the latest. The directive was harmonized with the related Law on Waste Management, which came into force on 1 January The Ministry of Environment started preparation for the closures of landfills through a PHARE survey which examined the numbers and condition of landfills in Hungary. The survey highlighted that it is mainly be in the area of municipal solid wastes where meeting the requirements of the directive presents a significant challenge. Pre-existing hazardous waste dumps and low organic level (mainly homogeneous non-hazardous industrial) waste dumps are up to the required standard. In 2002, more than 2600 municipal solid waste landfills of varying condition were identified. This was followed by a nation-wide examination of the conditions of the environment of the landfills. Based on the findings, the environmental authorities made decisions concerning the future of each landfill site. For those landfills whose technical conditions are below the levels required by the European Union, operating permission was still granted until the landfill was filled to capacity, but only until 16 July 2009 or whichever was sooner. If the operating conditions of the examined landfill could be improved to the right level, the authorities determined such necessary improvements as a prerequisite to future operation and required that these improvements should be carried out by 16 July As a result of the inspection process (concluded in 2004) the future of all operating landfills was revealed to both local governments and operators. At the same time, to compensate for the loss of > Biohulladék 3

4 JOGszabály Legal background Mûködô vagy épülô lerakó capacity due to the closing of landfills and to provide safe services that are also up to environmental standards, the country made investment in waste management one of the priority areas for utilizing European funding. The development of waste management systems which used both Hungarian funds and those offered before joining the Union started back in Within the framework of the 12 supported ISPA projects, 14 landfills were built and 6 more landfills will be handed over in the coming one to two years. The 12 ISPA projects received total support of 74 billion HUF. For the funding period between 2004 and 2006 in the Environment and Infrastructure Operative Program (KIOP) the fund available for waste management developments was 2.87 billion HUF. Following pre-accession funding, the Cohesion Fund is currently the main source for local governments to fund waste management developments. During the support period of 2007 to 2013 of the Environmental and Energy Operative Program (KEOP) the amount available for developing waste management systems is billion HUF. Concurrently, there now exist funding sources for the re-cultivation of former landfills for the purpose of reducing environmental risk to the minimum. Within the framework of ISPA waste management projects, as many as 328 landfills have been, or will be, re-cultivated. Within KEOP a separate program ( Implementation of regional level re-cultivation programs for municipal solid waste landfills ) has funding of 86.3 billion HUF for the development period 2007 to Calculated at a 100% support level, this amount is enough to re-cultivate about 100 to 1200 landfill sites. magyarországon július 16. után mûködô települési szilárdhulladék-lerakók / Working Municipal Solid Waste landfills after the 16th of July 2009 in Hungary települési szilárd hulladék kezelés tekintetében modern európai országgá vált. A bezárt lerakókat az illetékes hatóságok fokozottan ellenôrzik. Amennyiben a bezárt, engedéllyel nem rendelkezô lerakók határidôn túl továbbra is fogadnak hulladékot, úgy illegális hulladékkezelést végeznek, amelyet a hatóságok a megfelelô eszközökkel szankcionálnak. Tenniük kell ezt nem csak a hazai jogszabályok miatt, hanem azért is, mert EU kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálhatja meg a bezárások megtörténtét, és büntetheti a nem teljesítést (ilyen szankció lehet pl. a hulladékgazdálkodást érintô EU-s támogatások felfüggesztése, befagyasztása). De nem állhatunk meg itt. Annak ellenére, hogy a kialakult hulladékgazdálkodási rendszerek lényegében lefedik és biztosítják az ellátást, fokozatosan tovább kell lépnünk, azt is figyelembe véve, hogy a jelenlegi lerakó kapacitás kb. nyolc évre biztosított, és újabb lerakók építésére már nem állnak rendelkezésre további EU-s források. Ennek fényében a II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervben elôirányzott fejlesztéseket két fô irányba kell terelnünk. Az egyik fô feladat, hogy az ország területén további kiegészítô fejlesztésekkel közel azonos szintû szolgáltatási színvonal alakuljon ki, amely az ország lakosságának nagy része számára elérhetô olyan szelektív gyûjtési rendszer biztosítását jelenti, ami a területi adottságokhoz és a lakossági szokásokhoz leginkább illeszthetô, és megfelelôen költség-hatékony. Ezzel párhuzamosan formálni kell a lakosság szemléletét a szelektív gyûjtésben való minél nagyobb aktivitás érdekében. Ugyanakkor biztosítani kell mind a vegyes, mind a szelektíven gyûjtött hulladékok feldolgozásához szükséges kapacitásokat, de nagyobb gondot kell fordítani a megelôzéshez szükséges jogi és mûszaki feltételek fejlesztésére is. Magyarországon a települési szilárd hulladék éves képzôdô mennyisége 2006-ig nôtt, 2007-re a növekedés üteme megtört, ekkor a keletkezett települési szilárd hulladék mennyisége ezer tonna volt. A települési szilárd hulladék képzôdés mértéke jól követte a lakossági fogyasztás mértékét erôsen befolyásoló reáljövedelmek alakulását, a jövedelem 2%-os növekedése esetén átlagosan 1%-os hulladék mennyiség növekedés tapasztalható. A hatodik közössé- 4 Biohulladék

5 JOGszabály Legal background gi környezetvédelmi cselekvési program célul tûzi ki, hogy a hulladékképzôdés megelôzését célzó intézkedésekkel biztosítani kell a hulladékképzôdés gazdasági növekedéstôl történô elválasztását. Ennek érdekében Magyarországon célul tûztük ki, hogy a települési szilárd hul ladék 2014-ben ne haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fô/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fô mennyiséget. A házi és közösségi komposztálás lehetôségét biztosítani kell a kiépülô új hulladékkezelô rendszerekben, el kell érni a zöldhulladékok helyben történô feldolgozását. A keletkezô hul ladék mennyiség csökkentése érdekében ki kell alakítani az újrahasználati központok országos hálózatát. A hasznosítás terén jelentôs növekedés következett be, a évi 3%-os hasznosítási arány 2008-ra 20% fölé (ebbôl 8% a fôvárosi energetikai hasznosítás), mennyiségileg 140 ezer tonnáról 930 ezer tonnára emelkedett. A növekedés egyrészt a szelektív gyûjtés és az elkülönített biohulladék-kezelés fejlesztésének köszönhetô, másrészt a gyártói kötelezettségbe tartozó csomagolási és elektronikai hulladékok hasznosítási kötelezettségeinek teljesítésébôl adódik. Az elkövetkezô években el kell érni, hogy a szelektív gyûjtés rendelkezésre álljon a lakosság 80%-a számára, így a települési szilárd hulladék hasznosítása 40% fölé emelkedjen ig a papír, üveg, fém és mûanyag hulladékokat 35%-ban kell hasznosítani ahhoz, hogy 2020-ig elérjük az Unió által meghatározott 50%-ot. Mivel a biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hul- bezárt lerakó / Closed landfill Magyarországon célul tûztük ki, hogy a települési szilárd hul ladék 2014-ben ne haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fô/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fô mennyiséget. In the past five years landfills below the required operating standards have regularly been closed down, leaving only 210 old landfills in operation. By the 16th July 2009, 132 further landfills will be closed down, leaving Hungary with 80 landfills technically suitable to receive municipal wastes. These modern landfills will have enough capacity to meet Hungarian demand for waste disposal. Wastes will be delivered to these landfills from an average distance of 40 to 50 km. (See figure xxx for an overview of sites which will remain open after July 2009.) Thanks to many years of development and consistent implementation of measures, Hungary has changed from a one town one landfill country into a European country that is considered modern from the view of municipal solid waste management. Closed landfill sites are regularly monitored by the relevant authorities. When a landfill that has been closed (and is without necessary permits) is found to be still receiving wastes, appropriate sanctions are imposed by the authorities. This is necessary not only to comply with Hungarian regulations but also with European Union law, since the EU may examine the closure of landfill sites, and if the law is violated, impose punitive sanctions (such as suspending or freezing EU funding for waste management). However, the process must not stop at this point. Even though the existing waste management systems meet demand, continuous development is needed considering that present landfill capacity is enough only for about the next eight years and no more EU funding is available for new landfills. In the light of this observation, the measures specified in the 2nd National Waste Management Plan should be aimed in two main directions. One of the main tasks together with further development is to build up a system the quality of which is more or less the same across the whole country. This means that a selective waste collection system needs to be set up that is accessible to the majority of the people, suits regional characteristics and the customs of the population and is also cost-efficient. The awareness of the population should also be raised in order to involve as many people in selective waste collection as possible. In addition to these requirements, the right processing capacities also need to be ensured for both selectively collected and mixed wastes. Further, the legal and technical conditions for waste prevention must be prioritized. In Hungary the amount of municipal solid waste produced increased until In 2007 the increase stopped at 4,593 thousand tons of municipal solid waste. The degree of increase was closely and clearly connected with changes in real wages that strongly influence people s consumption. A 2% increase in wages results in an average increase of 1% in the amount of waste. The sixth communal environmental action program is geared to use preventive measures to ensure a decrease in waste production and to ensure that waste production and economic growth are not linked. To achieve this goal in Hungary, the aim > Biohulladék 5

6 JOGszabály Legal background > is to keep the amount of municipal solid waste at a maximum of 5 million tons in 2014 (500 kg/person/year) and in households a maximum of 1 kg/person daily. In the newly-set-up waste processing systems, the opportunity for household and communal composting must be ensured and the local processing of green wastes must be realized. A national network of recycling centers must be established to reduce the amount of waste produced. There has been a significant increase in the area of waste utilization. The utilization proportion of 3% in 2000 increased to over 20% in 2008 (8% energetic utilization in the capital city); that is, it increased from 140 thousand tons to 930 thousand tons. The increase took place due to the development of selective collection and separate biowaste processing as well as to introduction of producer responsibility concerning packaging and electronic waste utilization. In the coming years selective collection must be made available to 80% of the population so that municipal solid waste utilization rates can increase to over 40%. By % of paper, metal and plastic wastes must be utilized in order to reach the 50% expected by the European Union by As the dumping of municipal solid wastes containing biodegradable organic matter is limited, the establishment of composting and biogas plants and compost quality assurance systems should be supported. Stabilization of biodegradable organic matter from the remaining waste can be carried out using mechanical-biological waste pre-processing. (The diagram below shows the ratio of planned processing methods). To achieve this, a number of processing plants of this kind will be built. Energetic utilization of municipal solid wastes must also be more extensive. The separation and energetic utilization of the combustible fraction from mechanical-biological waste pre-processing can be done using power plants, cement factories and waste power plants. The communal collection system of wastes for which the producer has responsibility must be further developed (e.g. to include packaging material, batteries, electronic wastes and tires). Waste that still remains despite preventive measures and utilization must be eliminated without causing any health and environmental risks. In Hungary today almost 70% of waste produced is eliminated primarily using landfills, which are at the bottom of the waste management hierarchy. To protect existing landfill capacity the proportion of dumped wastes should decrease to under 60%; moreover, by 2016 the amount of dumped biodegradable organic matter should not exceed 820 thousand tons. In addition to this, the recultivation and monitoring of old, abandoned or closed landfills must also be continued. All in all, the biggest challenge in the coming years in the area of municipal solid waste processing will be in prevention of waste and utilization at the highest level TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint között (ezer tonna) / Changes in Quantity of MSW based on Method of Processing between 2004 and 2016 (thousand tonns) ladék lerakása korlátozott, támogatni kell a komposztáló és biogáz üzemek létesítését, a komposztok minôségbiztosítási rendszerének kialakítását. A maradék hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának stabilizálására mechanikaibiológiai hulladék elôkezelés útján valósítható meg (A tervezett kezelési módok megosztására vonatkozóan lásd a melléklet ábrát). Ennek érdekében több ilyen kezelômû épül. Bôvíteni kell a települési szilárd hulladék energetikai hasznosítását is, a mechanikai-biológiai hulladék elôkezelésébôl származó éghetô frakció elkülönítése és energetikai hasznosítása erômûvek, cementgyárak, hulladékerômûvek igénybevételével történhet meg. Tovább kell fejleszteni a gyártói felelôsségi körbe tartozó hulladékok lakossági begyûjtô rendszerét (csomagolóanyag, elem-akkumulátor, elektronikai hulladék, gumiabroncs). A megelôzést szolgáló intézkedések és a hasznosítás ellenére megmaradó Termikus hasznosítás / Thermal utilization Anyagában hasznosítás / Utilization with no change in material Lerakás / Dumping hulladék környezetet és egészséget nem veszélyeztetô ártalmatlanításáról mindenképpen gondoskodni kell. Hazánkban a keletkezett összes hulladéknak még ma is közel 70%-a ártalmatlanítást igényel, ami a gyakorlatban többnyire a hulladékgazdálkodási hierarchia legalján lévô lerakást jelenti. A meglévô lerakó kapacitás védelme érdekében a lerakással történô ártalmatlanítás arányának 60% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége 2016-ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát. Emellett tovább kell folytatni a régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválását és monitorozását. Összefoglalva, a települési szilárd hulladékok kezelése területén a megelôzés és a minél nagyobb arányú hasznosítás jelenti majd a legnagyobb kihívást az elkövetkezendô években. fólia kerakás / Laying of insulation foil 6 Biohulladék

7 Általános General > Vasas dávid okleveles környezetmérnök Helyzetértékelô elemzés a magyarországi komposztálásról Bevezetés Hazánkban az ipari komposztálás feltételeit négy jogi szabályozó foglalja keretek közé. Ezek a következôk: évi XLIII. a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, 23/2003.(XII. 29.) KvVM rendelet, 36/2006.(V. 18.) FVM rendelet és a 40/2008 (II.26.) Korm. rendelet, amely az 50/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása. A jelen elemzés szempontjából a legjelentôsebb az Európai Uniós jogrenddel és az 1999/31/EK irányelvvel harmonizáló hulladékgazdálkodási törvény, mely kötelezésként tartalmazza a hulladéklerakóra a települési szilárd hulladék részeként kerülô biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiség tömegarányos csökkentését három lépésben, az 1995-ös bázisévhez képest. Az Eurostat-nál nyilvántartott adat szerint 1995-ben 4,5 millió tonna települési szilárd hulladék képzôdött, melynek 35%-át vélelmeztük biohulladéknak (1575 ezer tonna), 17%-át papírhulladéknak (765 ezer tonna) (Nagy, 2006). Ez azt jelenti, hogy 2016-ra a biológiailag bontható szerves hulladékok mennyiségét 819 ezer tonnára kell csökkenteni, így 2178 ezer tonna szerves hulladékra kell kezelô, és hasznosító kapacitást ki- építeni. Az 1. táblázat tartalmazza a törvény módosítása elôtti pontos tervezési adatokat. Fokozatos fejlesztéssel rendre mintegy 400, 870 és 1210 ezer tonna bio- és zöldhulladék elkülönítését és feldolgozását kell megoldani. A késôbbiekben kiderül, mennyire sikerül tartani ezt az ütemet. Komposztáló telepek összes kezelô kapacitása Az utolsó pontos magyarországi felmérés 2005-ben készült el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából. A felmérés szerint addigra 34 darab, együttesen évi 190 ezer tonna komposzt elôállítására szolgáló telep épült az Országban. Év Keletkezô TSZH mennyisége (millió t/év) Keletkezô biohulladék mennyisége (millió t/év) Biohulladék lerakható mennyisége Hasznosítandó biohulladék (millió t/év) (%) (millió t/év) ,500 2, , ,729 2, ,755 0, (9)* 5,019 2, ,170 1, (16)* 5,764 2, ,819 2,178 Forrás: Biohulladék Program, 2006 (BioP) * törvény módosítása utáni évszám Ezen cikk alapjául szolgáló diplomamunka megírásához felhasználtam a ProfiKomp Kft. ügyféllistáját, a KvVMnél fellelhetô hulladékkezelési engedélyeket, az engedéllyel rendelkezô termésnövelô anyagok listáját, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél hozzáférhetô, elnyert ROP és KEOP pályázatok adatait, valamint segítséget kértem a Hulladék Munkaszövetségtôl és a velük kapcsolatban álló KÖTHÁLÓ-tól (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata). Kutatásaim során 60 olyan telepet gyûjtöttem össze, melyek jelenleg is mûködnek. Ezekrôl pontos adatok találhatóak a KvVM-nél. További 10 teleprôl tudok, melyek szintén mûködnek, de pontosabb adatot nem találtam róluk, és 1. táblázat: A Biohulladék-program (módosítás elôtti) tervezési alapadatai (millió tonna/év) > Biohulladék 7

8 Általános General > Vasas Dávid, Environmantal engineer An Analysis of the Hungarian Composting Scene Introduction In Hungary there are four legal regulations on industrial composting. They are the following: (1) The XLIII. Act on Waste Management, 23/2003.(XII.29.); (2) The Decree of the Ministry of Environment and Water, 36/2006.(V.18.); (3) The Decree of the Ministry of Agriculture and Regional Development, and; (4) The 40/2008 (II.26.) Governmental Decree, and the 50/2001 (IV. 3) Governmental Decree. For the present analysis the most significant piece of regulation is the Act on Waste Management, which is in harmony with European Union rules as well as with the 1999/31/EC Directive. The Act requires that the amount of biodegradable organic matter that gets dumped as part of municipal solid waste should be decreased in three steps, and that this decrease should be calculated as a mass ratio based on 1995 data. According to Eurostat data, 4.5 million tons of municipal solid waste was produced in 1995, 35% of which is considered biowaste (1,575,000 t), and 17% paper waste (765,000 t) (Nagy, 2006). This means that, by the year 2016, the amount of biodegradable organic matter should be reduced to 819,000 tons; that is, management and utilization capacity needs to be increased to be able to deal with 2,178,000 tons of organic matter. The table below shows the exact planning data prior to the modification of the Act. Year Amount of MSW produced (million t/year) Amount of biowaste produced (million t/year) Amount of biowaste for dumping (%) (million t/ year) Biowaste to be utilized (million t/year) ,500 2, , ,729 2, ,755 0, (9)* 5,019 2, ,170 1, (16)* 5,764 2, ,819 2,178 Source: Biowaste Program, 2006 * year after the modification of the Act Basic planning data of the Biowaste programme (prior to modification) (million t/year) Development requires finding a solution for the separation and processing of 400, 870 and 1,210 thousand tons of bio and green wastes. To what extent this can be done will turn out in the future. Total operational capacity of composting plants The last accurate survey was carried out in 2005 by the Ministry of Environment and Water. The results of the survey show that in 2005 there were 34 composting plants in Hungary with a total output 7 olyan van, ami vagy kivitelezés alatt áll, vagy idôközben megszûnt az engedélyük. Így 638 ezer tonna éves kapacitást állapítottam meg. Amennyiben figyelembe veszem azon telepeket is egy gyakorisági kapacitási átlagértékkel, amikrôl nincsen pontosabb információm, becslésem szerint ezer tonnás évi ipari komposztálási kapacitással rendelkezik az ország. 70%-os kihasználtsággal 447 ezer tonna valós, ezer tonna becsült hulladékkezeléssel lehet számolni évente. A vizsgálatot április 5-én lezártam, így az utána engedélyhez jutott telepeket már nem tartalmazza az összesítés. Forgalomban lévô komposztok Vizsgálatom második részének alapjául az évente megjelenô Növényvédô szerek, termésnövelô anyagok címû 2009-es kiadvány szolgált. Az ebben fellelhetô adatokat kiegészítve az Országos Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól beszerzett forgalomba hozatali engedélyekben leírtakkal, és a cégektôl kapott információkkal a következô megállapításokat tettem. Jelenleg Magyarországon 46 kü lön bözô a 36/2006.(V.18.) FVM rendelet szerint komposzt kategóriába sorolt, vagyis a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetû anyagokból külön jogszabály elôírásainak megfelelô komposztálás útján elôállított termésnövelô anyag rendelkezik forgalomban hozatali engedéllyel. Ezek fô alapanyag szerinti százalékos megoszlását az 1. ábrán látható. A kategóriákat magam alakítottam ki, melynek az egyes komposztok forgalomba hozatali engedélyében feltüntetett alapanyagok százalékos öszszetétele képezi alapját, de nem minden esetben a legnagyobb arányban jelenlévô alapanyag határozza meg a kategóriát, hanem a komposztálás célja. Ahol például szennyvíziszap szerepel (16 db), de nem fô összetevôként, azt is a szennyvíziszap komposztok közé soroltam, mert a cél itt a hulladék ártalmatlanítása és megfelelô hasznosítása, csakúgy mint a szervestrágyáknál (7 db). A vizsgálatom további részében a tôzegbôl készült komposztokkal (8 db), amik fôleg gombatermesztésben használatosak, és az egyéb kategóriába sorolt két komposzttal nem foglalkoztam, mert ezek nem képezik a hulladékgazdálkodás tárgyát, nem hulladék-anyagokból készülnek, és nem a lerakóktól való eltérítés okán végzik komposztálásukat. Bebizonyosodott, hogy 5 terméket már nem forgalmaznak, de forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek. 16 készítménynek ismert a gyártási helye, (9-rôl pedig nem rendelkezem még pontosabb adatokkal). Ezen telepek összes kezelési kapacitása 242 ezer tonna, ami közelrôl sem jelenti azt, hogy teljes a kihasználtságuk és minden képzôdô anyagot értékesíteni tudnak. Becslésem szerint legjobb esetben is ezer tonna az éves forgalmazható mennyiség, ami a kezelt biohulladéknak csupán 13-15%- át jelenti. 1. ábra: FVM engedélyes komposztok fô alapanyag szerinti megoszlása / Composts licensed by the Ministry of Agriculture and Regional Development and their proportions calculated based on their base material 15% 13% szennyvíziszap zöldhulladék mg-i melléktermék szerves trágya tôzeg egyéb sewage sludge green waste agricultural by-product organic manure turf other Forrás: Saját, 2009/Source: Own, % 4% 15% 36% 8 Biohulladék

9 Általános General Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô komposztok listája / List of composts holding marketing licence # Készítmény neve Gyártó/Engedélyes Jelleg 1. Berek Gomba Takaróföld Bereki Tôzeg 97 Kft (Vonyarcvashegy) tôzeg 2. Biokal 03 Tápkocka Biokál International Kft (Barcs) egyéb 3. Biomass Mikrokomplex Ajka Komposzt Bakonyi Erômû Zrt. (Ajka) szennyvíziszap 4. Biomass Solar Szennyvíziszap Komposzt Bakonykarszt Víz- és Csatornamû Rt (Veszprém) szennyvíziszap 5. Biomass Super Aksd Komposzt AKSD Városgazdálkodási Kft (Debrecen) szennyvíziszap 6. Biomass Super Aranykapu Komposzt ARANY KAPU Borászati Mellékt. Feld. Zrt. (Kunfehértó) mg-i melléktermék 7. Biomass Super Biofauna Komposzt Biofuna Kft. (Tapolca) Elmolight Kereskedelmi és Szolgáltató Bt (Tapolca) szennyvíziszap 8. Biomass Super Komposzt Boroszlán Építô, Szolgáltató, Tervezô Rt Pápai Víz- és Csatornamû Rt (Pápa) szennyvíziszap 9. Biomass Super Komszol Komposzt Gyôri Kommunális Szolgáltató Kft. (Gyôr) Elmolight Bt. (Tapolca) szennyvíziszap 10. Biomix Komposztált Szerves Trágya SOP AGRO TEAM Kft. (Sopron) szerves trágya 11. Bólykomposzt Bóly Város Önkormányzata szennyvíziszap 12. City Komposzt Fôvárosi Kertészeti Zrt. (Budapest) zöldhulladék 13. Compostal Komposzt COMPOSTAL Hulladékhasznosító, Ker. és Sz. Kft. (Tárnok) szerves trágya 14. Depónia Komposzt DEPÓNIA Kft. (Székesfehérvár) zöldhulladék 15. Délkomp Komposzt DÉLKOMP Hulladékhasznosító és Környgazd. Kft. (Pécs) szennyvíziszap 16. Eurokomposzt Bio-Fungi Kft. (Budapest) szerves trágya 17. Feritas Komposzt FEVIZSU Ker. és Szolg. Kft. (Kincsesbánya) mg-i melléktermék 18. Gomba Takaróföld Nooyen Dekaarde B.V., Hollandia Champignon Union Gombatermelô Kft. (Budapest) tôzeg 19. Granatur Komposzt Granatur Kft. (Bp.), Atevszolg Zrt. (Bp.) Bio-Food 2005 Kft. (Komló), Organoferm Kft (Bp.) mg-i melléktermék 20. Gyulai Zöldkomposzt Gyulai Közüzemi Kft. (Gyula) zöldhulladék 21. Hahóti Gomba Takaróföld Gánt Kô és Tôzeg Kft (Gánt) tôzeg 22. Hajdú-Bio Komposzt Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. (Hajdúböszörmény) NNK Környg., Számítástechnikai, Ker. és Szolg. szennyvíziszap (Debrecen) 23. Hamuvit Komposzt AES Borsodi Energetikai Kft Borsodi Hôerômû (Kazincbarcika) BIO-GEN Alkalmazott Talajbiológiai Kutató Kft szennyvíziszap (Tapolca) 24. Kompextra Interra Kft (Bp.) tôzeg 25. Korona Gomba Takaróföld Országos Korona Gombaipari Egyesülés (Kerecsend) tôzeg 26. Nyírkomposzt Nyírségvíz Zrt (Nyíregyháza) szennyvíziszap 27. Ökomusz Szôlôtörköly Komposzt Öko-Logika Kft. (Budapest) mg-i melléktermék 28. Pannónia Komposzt Umweltdienst Burgerland GmbH (Ausztria) Pannónia Öko Agrár Kft (Csapod) zöldhulladék 29. Pécsi Zöldkomposzt BIOKOM Kft (Pécs) zöldhulladék 30. Pilzsubstrat Gombakomposzt Pilzhof Pilzsubstrat Wallhausen GmbH (Németország) szerves trágya 31. Pötrétei Gomba Takaróföld ÖKOKER Környg., Mérnöktanácsadói, Szakértôi Kft (Keszthely) tôzeg TERRAKONTROL Talajellenôrzô és Szakértô Kft (Keszthely) 32. Prémium Terra Gomba Takaróföld Prémium Terra Kft (Bp.) tôzeg Perfect Terra Kft. (Bp.) 33. R-Komposzt ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási ZRt (Sajókaza) szennyvíziszap 34. Riolittufával és Karbamidmésszel Kevert Szennyvíziszap MIVIZ Miskolci Vízmû Rt (Miskolc) szennyvíziszap 35. Sylvan Gomba Takaróföld Sylvan Magyarország Komposzt Kft (Dunahatraszti) tôzeg 36. Szegedi Zöldkomposzt Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft (Szeged) zöldhulladék 37. Szelektív Komposzt Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft (Tura) zöldhulladék 38. Szolkomp M Víz- és Csatornamûvek Koncessziós Rt (Szolnok) Gerkomp Kft. (Gödöllô) szennyvíziszap 39. Szolkomp S Víz- és Csatornamûvek Koncessziós Rt (Szolnok) Gerkomp Kft. (Gödöllô) szennyvíziszap 40. Tanya-Komposzt OLIVIA Kft (Lajosmizse) szerves trágya 41. Teleki Parkföld Telek Tüzép Kft (Nyírtelek) szerves trágya 42. Terrasol Komposzt Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi szerves trágya Kutatóintézet Mohácsi Faroslemezgyár Zrt. (Mohács) 43. Terra-Vita M Komposzt Agro-Lippó Növénytermesztô és Szolgáltató Zrf mg-i melléktermék (Lippó) 44. Terra-Vita R Komposzt Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft (Eger) mg-i melléktermék 45. Vasivíz Komposzt VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamû Zrt. (Szombathely) szennyvíziszap 46. Vulkánkomplex Komposzt Elmolight Kereskedelmi és Szolgáltató Bt (Tapolca) Biofauna Mezôgazdasági Szolgáltató Kft (Tapolca) egyéb Forrás: Növényvédôszerek, termésnövelô anyagok, 2009 alapján * Jelleg: alapanyagi fô összetevô szerinti saját besorolás of 190,000 tons of compost (annually). While I was writing the thesis that provides the basis for this present article I used a customer list from ProfiKomp Ltd as well as waste management licences and a list of licensed yield-increasing materials found at the Ministry of Environment and Water and the data of the successful ROP and KEOP applications at the National Development Agency. At the same time I also contacted the Waste Prevention Alliance (Hulladék Munkaszövetség) and KÖTHÁLÓ, (the Hungarian Network of Eco-counselling Offices) which works in cooperation with it, to ask for support. During my research I put together a list of 60 plants which are currently active. The Ministry of Environment and Water provides accurate figures for all of them. I have information on 10 further plants that are also active but for which no accurate data is available. In addition to these, there are 7 seven more plants which are either under construction or their licenses have expired. I calculated an annual capacity of 638 thousand tons. If the plants without any accurate data are also taken into consideration using an average capacity value I estimate that the country has an annual industrial composting capacity of 680 to 710 thousand tons. At 70% utilization the annual real waste management figure is 447 thousand tons while the estimated figure is 480 to 500 thousand tons. The survey was concluded on 5 April and so does not include plants that obtained their licenses after this date. Composts on the market The second part of my research was based on the 2009 issue of the annual publication Pesticides and Yield Enhancing Materials. To the data found in the publication I added information received from marketing licenses obtained from the National Plant and Soil Protection Authority as well as from different companies and, finally, the following conclusions were drawn: In Hungary nowadays there are 46 different products that are categorized as composts based on the 36/2006.(V.18.) Decree of the Ministry of Agriculture and Regional Development. They are yield-enhancing materials with marketing licenses and they are produced through the composting process as ordained by law from organic, inorganic or mineral-based matter to provide nutritive materials or to improve the nutrition-providing capacity of the soil. The table Nr. 1. shows their proportions by percentage based on their main base material. These categories were determined by the author. They are based on the proportion of base material in percentage as listed in the marketing license for each compost. However, the category does not always depend on the base material with the highest proportion but rather on the purpose of composting. The category slewage sludge has 16 items in which slewage sludge does not take the biggest part, yet they have still been categorized > Biohulladék 9

10 Általános General > as slewage sludge composts since the aim is to eliminate and properly utilize waste materials just as in the case of organic manures (7 items). During the next phase of my research I did not deal with turf composts (8 items), which are mainly used in mushroom cultures, and did not deal with the two items categorized as other composts since they are not the subject of waste management as they are not produced from waste materials and the reason for their composting is not to prevent them from being dumped. It turned out that five products are no longer marketed, although they have their licenses. The production sites of 16 products are known (in the case of 9 products this information is not available at the moment). For these, total processing capacity is 242 thousand tons, which does not mean that their potential is used to the full nor that all products are sold. I estimate that in the best case scenario that the annual marketed amount is 60 to 70 thousand tons, which accounts for only 13-15% of all processed biowastes. Exploring the problems The number and processing capacity of composting plants is steadily increasing; however, at a pace slower than previously planned. The real problem is the future of the final product; that is, the compost. If we only aim at complying with legal regulations and delivering what has been undertaken, we are going the right way. However, if we want to ensure and promote the circulation of organic matter as well, considerable development is necessary. The legal regulation that provides the framework for the product quality classification process may also be a problem. Due to the 36/2006.(V.18.) Decree of the Ministry of Agriculture and Regional Development which determines conditions for product marketability, compost as a product is no longer part of the product from waste circle. Thus going through the licensing process that is necessary for composts to be taken to market may be costly and time-consuming. There is no opportunity to market lower quality composts, although at many places it is not possible to meet all the higher requirements. Plants in Hungary are 60 to 70% based on the elimination of sewage sludge, which means that the option to market the end product is lost during selection of base materials at some sites it is not possible to use more structure material which is one method to reduce the level of pollution to under the limit value. It needs to be emphasised, however, that the technology and infrastructure is good and it is the legal conditions that are the issue. It may also be difficult to utilise the product on the particular agricultural area, which is another way of its marketing, although no license is required in this case. In Hungary the prices of composts per ton are well below the European average. Currently, the Hungarian price is 2560 to 4350 HUF/t (according to a survey by ISWA). The survey carried Komposzt végtermék frakcionálása / Fractioning of compost product A forgalomba hozatal feltételeit meghatározó 36/2006. (V.18.) FVM rendeletnek köszönhetôen a komposzt, mint termék kikerült a hulladékból-termék körforgásból. Problémák feltárása A komposztáló telepek mennyisége és a kezelési kapacitás folyamatosan növekszik, igaz kisebb mértékben, mint a tervezett ütem. Az igazi probléma a késztermék, vagyis a komposzt további sorsa. Ha csak a vállalásunkat és a törvényi elôírásokat akarjuk teljesíteni, akkor jó úton járunk, ha viszont a szerves anyagok körforgását is biztosítani szeretnénk, akkor ahhoz még jelentôs fejlôdésre van szükség. Akadály lehet a termékminôsítési folyamatnak keretet adó jogi szabályozás. A forgalomba hozatal feltételeit meghatározó 36/2006.(V.18.) FVM rendeletnek köszönhetôen a komposzt, mint termék kikerült a hulladékból-termék körforgásból. A forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyezési eljárás azonban hosszadalmas és költséges lehet. Nincs lehetôség alacsonyabb minôségi kategóriájú komposzt értékesítésére, pedig sok helyen nem is lehetséges az elôírások 10 Biohulladék

11 Általános General teljesítése. A hazai telepek 60-70%-ban szennyvíziszap ártalmatlanításra épültek, így már az alapanyagoknál elvész a késôbbi értékesítés lehetôsége, mivel bizonyos helyeken akadályba ütközik a több struktúranyag használata, amivel a szennyezettség mértéke határérték alá csökkenthetô. Itt hangsúlyozni kell, nem a technológia rossz, csupán a feltételek nem adottak. Az értékesítés másik útja, amihez nem szükséges a forgalomba hozatali engedély megszerzése, az adott me zôgaz dasági területen történô elhelyezés úgyszintén nehézkes. Magyarországon a tonnánkénti komposzt eladási árak jelentôsen az európai átlag alatt vannak. Hazánkban jelenleg Ft-os tonnánkénti árral lehet számolni (ISWA felmérés szerint). Az Európai Komposzt Hálózat (ECN) felmérése szerint ez az ár az Unióban Ft (1000 literes zsákolt komposztra vonatkozóan). Ez a tény úgyszintén hátráltatja az telepeket abban, hogy belevágjanak egy minôsítési folyamatba, és elkezdjék komposztjukat értékesíteni. Jelenleg még nincs meg a kapcsolat a nagyobb felhasználók és a komposztáló telepek között. A termékekkel szembeni bizalmatlanság is jelentôs. Ennek megoldásában nagy segítség lenne egy független minôsítô szervezet, és egy minôségbiztosítási rendszer felállítása. A helyi komposztálásban rejlô le hetô ségekrôl Az egyéni kezdeményezésû komposztálást az Országos Biohulladék Program is támogatta, mely a házi és közösségi komposztálás eredményeit a 2008-as évre reálisan 160 ezer tonna éves kezelt hulladékmennyiségre tervezte, a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája ( ) pedig 220 ezer tonnás kezelt mennyiséget céloz meg a program végére, ami a kötelezettségünk majd 20%-át teszi ki. (Horváth, 2009) Felhasznált irodalom 1. Nagy Gy. (2006): A biohulladék kezelés helyzete a közszolgáltatók szemszögébôl. Biohulladék 1/4. 6-7p. 2. Jenei Cs. (2006): Komposztok minôségbiztosítási rendszerének kialakítási lehetôségei Magyarországon, szakdolgozat SZIE MKK KTI 3. Németh I.G. (2008): Felemás fejlôdés jellemzi a komposztálást. Hulladéksors 9/3. 8-9p. 4. Kocsis I. (2005): Komposztálás. Szaktudás Kiadó Ház 21p., 139p. 5. Növényvédô szerek, termésnövelô anyagok. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából Agrinex Bt. Budapest; Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. (2009) 6. Horváth Sz. (2009): I. Országos Helyi Komposztálási Konferencia out by the European Compost Network (ECN) shows that in the EU the corresponding price is 18,120 to 27,190 HUF (for composts packaged in a 1000 liter sack). This fact also hinders plants from embarking on a quality classification process in order to start marketing their composts. At the moment there is no contact between the bigger customers and composting plants. There is also a lack of trust as far as the products are concerned. An independent quality classification and quality assurance system could do a lot to overcome this problem. Opportunites for Composting Locally Private composting is supported by the National Biowaste Programme, which rightly estimated a yearly amount of 160 thousand tons of processed wastes for 2008 in the area of private and communal composting. Its development strategy for communal solid wastes ( ) aims to generate 220 thousand tons of processed wastes by the end of the programme, which accounts for 20% of Hungarian commitments (Horváth 2009.) Literature 1. Nagy Gy. (2006): A biohulladék kezelés helyzete a közszolgáltatók szemszögébôl. [The situation of biowaste processing from the point of view of public utility companies] Biohulladék 1/4. 6-7p. 2. Jenei Cs. (2006): Komposztok minô ség bizto sítási rendszerének kialakítási lehetôségei Magyarországon, szakdolgozat SZIE MKK KTI [thesis, Opportunities for setting up a quality assurance system for composts in Hungary] 3. Németh I.G. (2008): Felemás fejlôdés jellemzi a komposztálást. [The ambiguous development of composting] Hulladéksors 9/3. 8-9p. 4. Kocsis I. (2005): Komposztálás. [Composting] Szaktudás Kiadó Ház 21p., 139p. 5. Növényvédô szerek, termésnövelô anyagok. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. [Pesticides, yield enhancing materials commissioned by the Ministry of Agriculture and Regional Development] Agrinex Bt. Budapest; Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. (2009) 6. Horváth Sz. (2009): I. Országos Helyi Komposztálási Konferencia [I. National Local Composting Conference] Komposzt végtermék és nyersanyag: / Compost end product and row materials A Biohulladék Magazin 4. évfolyam 1-2. számának Általános rovatában a Dr. Alexa László által jegyzett Innovatív energetikai termékek kutatás-fejlesztési projekt c. cikkének végérôl sajnálatos módon lemaradt a projekt támogatására vonatkozó hivatkozás. Szíves elnézésüket kérjük, a hiányosságot ezúton pótoljuk. Biohulladék 11

12 Általános General > Jenei csaba profikomp kft. Komposztok kijuttatása szervestrágyaszóró berendezésekkel A komposztok kijuttatása nagy szervezettséget igénylô feladat a felhasználó részérôl, hiszen nagy mennyiségû anyagot kell kijuttatni az adott területre emellett pedig össze kell hangolni a rakodó-, szállítóés szórógépeket, hogy azok kihasználtsága maximális legyen. A folyamat végeredménye azonban egy kiváló kultúrállapotú talaj lehet, amely nemcsak az elsô évben látja el a növényeket a szükséges tápanyaggal, hanem hosszú távon növeli a talaj tápanyagtôkéjét. Hátulszóró gépkonstrukció / Machine with a rear spreading system A szervestrágya-szórás gépei A szervestrágya-szóró gépek ma már nem mutatnak nagy különbségeket, többé-kevésbé hasonló szerkezeti elemekbôl épülnek fel. Egy- vagy kéttengelyes (esetleg tandem) futómûvel rendelkezô traktorvontatású, vagy tehergépkocsira szerelt kialakításúak. A szórás irányát tekintve a gépek lehetnek hátul szórók, valamint oldalra szórók (Ma már kevésbé elterjedt konstrukciók az oldalra szóró gépek, így ezekkel a típusokkal nem foglalkozunk.) A hátul szóró gépek fontosabb szerkezeti megoldásai a vízszintes szó ródobos, illetve ugyanezen konstrukció kiegészítve szórótányérokkal, a vízszintes elhelyezésû egy szó ró dobos, a tépô-szóró hengerrel szerelt elosztócsigás és a füg gô leges szóróhengeres gép. A szó ró szer ke ze te khez a kocsiszekrény fenekén moz gó végtelenített egy-, két-, illetve há rom soros kivitelû láncos kaparóléces szállító elemek juttatják a trágyát a szórószerkezet tépôfogaihoz. A lehordóláncot az újabb gépeken a traktor vezetôfülkébôl állítható hidromotor hajtja. A hidromotoros hajtás fokozatmentes állítási lehetôséget biztosít, amivel a területegységre juttatható adagmennyiség állandó értéken tartható a kiszórás utolsó fázisában is, amikor a gépek már kevesebb mennyiséget szórnak ki. A felületegységre kiszórható 12 Biohulladék

13 Általános General Vízszintes szóródobos konstrukció / The horizontal drum spreading system mennyiség a lehordószerkezet sebességével és a haladási sebességgel változtatható, illetve a kettô kombinációjával szabályozható. A vízszintes szórószerkezettel rendelkezô gépeknél két vízszintes hengerbôl álló szórószerkezet esetén az alsó szóródob a trágyát maga felett átemelve dobja ki a kocsiszekrény mögött. A trágyával beszórt sáv széleire kevesebb anyagmennyiség jut, ezért az egymás melletti szórási sávoknak a megfelelô egyenletesség érdekében túlfedésben kell lenni. A vízszintesen szóró gépek szórásszélessége kb. 2,5 m. A függôleges hengerekkel ellátott gépek esetén általában négy szóró hengert helyeznek el a kocsiszekrény végén, mely hengereken spirális pályán találhatók a tépôfogak. A hengerek párban helyezkednek el egymással, és páronként egymással ellentétes irányba forognak. A szóróhengerek hajtásukat többnyire a traktor TLT-rôl kapják. A szervestrágyaszóró gépek hasznos teherbírása ~6-15 t. E gépek szórási szélessége: 5-7 m, míg munkaszélességük 4-5,5 m. A függôleges szórószerkezet nem terít olyan egyenletesen, mint a vízszintes szórószerkezet, így a keresztirányú szórásegyenlôtlensége is kedve zôtlenebb. A hátul szóró gépek esetén mind vízszintes, mind füg gô le ges szórószerkezet esetén nö vel he tô a munkaszélesség. Több gyártmá nyú gép esetén alkalmazzák ma már a szórótányérokkal kombinált szó ró szerkezetet, ami darabolt, illetve a tépett trágyadarabokat a röpítôtárcsás szerkezete révén nagyobb távolságokra juttatja el. Az így elérhetô munkaszélesség elérheti a ~10-12 m-t, valamint javulhat a szórás keresztirányú egyenlôtlensége is. Az oldalra szóró gépeket a kétfázisú trágyaszórási technológiában alkalmazzák. Ezeknek a gépeknek lényegi különbségük az elôzôekkel szemben, hogy csak a szórási munkafázis során kerülnek igénybevételre, a szállítási munkamûveleteket más gépekkel végzik, így a szórógépek a kijuttatást végzik. Az egyenletes szórás ellenére azonban a szántóföldi alkalmazásból kis munkaszélességük miatt egyre jobban kiszorul- Függôleges hengeres konstrukció / The vertical cylinder system Csaba Jenei, Profikomp Ltd. Spreading Composts with Organic Manure Spreaders Spreading composts is a task that requires a high degree of organization. On one hand, a large amount of material needs to be spread over the specified area and, on the other, the operation of the loading, transporting and spreading machines needs to be harmonized in order to use their capacity to the fullest. The final result of the process, however, may be a soil with excellent capacity for sustaining plant growth which not only provides plants with the necessary nutrients but also increases the nutrient level of the soil over the long run. Organic Manure Spreaders Nowadays, organic manure spreaders do not significantly differ. Their structural components are more or less the same; typically trailers drawn by tractors or fixed to trucks with a single-axle or double-axle (sometimes a tandem-axle) under-carriage. Manure is spread from either the rear or the side (left and right) of the vehicle (these days, however, sidespreading machines are less popular and thus are not the subject of the present paper.) Machines with a back spreading unit usually have one of the following structural systems: a horizontal spreading drum to which spreading plates may be added, a horizontally positioned element with one spreading drum or a tearingspreading cylinder with a pulley auger or a vertically mounted cylinder. At the bottom of the car body there are one, two or three-line flat link chain transporting belts that take the manure to the teeth of the spreading unit. On the latest models the conveyor belt is operated from the driver s seat using a hydraulic engine with variable settings. The hydraulic engine affords continuous control which makes it possible to keep the quantity of manure spread on any particular area uniform, even at the last stages of the spreading process when the machines usually spread more thinly. The amount of manure spread over the chosen area can be changed and controlled via variations in the speed of the spreading unit as well as > Biohulladék 13

14 Általános General > through the speed of the vehicle, or using a combination of the two. Machines utilizing a horizontal spreading system with two horizontal cylinders typically work in the following way: the drum at the bottom tips the manure up over itself and propels it backwards over the rear of the trailer. The edges of the line of manure which is deposited are usually more thinly coated with manure so that lines next to each other require some overlapping to ensure an even result. Machines using a horizontal spreading system have a spreading width of about 2.5m. Machines with vertical cylinders normally have four spreading cylinders at the back of the trailer. The teeth on the cylinders are positioned in a spiral. The cylinders are positioned in two pairs and each pair rotates in an opposing direction. The cylinders are typically driven by the tractor PTO. Organic manure spreaders have a carrying capacity of 6 to 15t. Their spread width is 5 to 7m while the width of the working line is typically 4 to 5.5m. The vertical system does not spread as evenly as in the case of the horizontal as cross-directional spreading results in lower quality coverage. In the case of back spreading machines the width of work can be enlarged in the case of both the horizontal and vertical systems. A number of different devices now exist, usually comprised of spreading units equipped with flying discs, which help to propel the shredded or torn pieces of manure further. In this way it is possible to achieve a working line width of 10 to 12m and a reduction in cross-directional unevenness of spreading. Szóráskép a talaj felületen / Picture of spreading on the surface of the soil nak. Alkalmazási területüket tekintve, elsôsorban a különbözô ültetvényekben (szôlô, gyümölcsös) lehet kihasználni kedvezô adottságaikat, ami a talaj takarásában jelentôs részben elvégezhetô. Fontos, hogy a gépek jól szabályozhatóak, a kijuttatott mennyiség pontos mérésére és ellenôrzésére alkalmas, egyenletesen szóró gépek legyenek. A jó konstrukció és az optimális beállítás nem jelent egyértelmûen jó munka minôséget, hiszen elrontható helytelen üzemeltetéssel. Közismert, hogy a röpítôtárcsás szórógépek a haladási irányra merôleges, úgynevezett keresztirányú szórásképben megfigyelhetô módon, a gép középvonalától távolodva el té rô anyagmennyiséget juttatnak ki, ezért az egyenletes eloszlás érdekében a gépeket általában átfedéssel kell üzemeltetni. Összefoglalva azt is lehet mondani, hogy a röpítôtárcsás szórógépek munkaminôségi hibáiért leginkább az optimális munkaszélességtôl való eltérés a felelôs. A komposzt kijuttatásának technológiai elemei Rakodás Rakodás céljára különféle típusú gépek állnak rendelkezésre. A legelterjedtebbek a különbözô teljesítményû homlokrakodók vagy kitológémes rakodók. A mezôgazdasági termelésben elterjedtek ezek a gépek, de kihasználtságukból adódóan többnyire az aratás utáni és az ôszi betakarítás elôtti, vagy az ôszi betakarítás utáni munkacsúcson kívüli - idôszakban állnak rendelkezésre. Keresztirányú szóráskép / Cross-directional spreading Szállítás a felhasználási területre Mivel a komposztot elôállítók és a mezôgazdasági felhasználók általában különbözô gazdasági ágakban te vé kenykednek (mezôgazdaság hul ladék gazdálkodás), ezért az istállótrágyák hoz viszonyítva nagyobb szállítási távolságokkal kell számolnunk. Ezt az elônytelen helyzetet valamelyest ellensúlyozza a komposztok szárazanyagra vonatkoztatott istállótrágyákéhoz viszonyítva magasabb tápanyagtartalma. A komposztáló teleprôl a felhasználás 14 Biohulladék

15 Általános General Rakodás kitológémes rakodóval / Loading with a jib crane loader helyére történô szállítás a legtöbb esetben a közúti szállításban is használatos nyerges vontatókkal vagy esetlegesen mezôgazdasági vontatókkal történik. A komposztok térfogattömege 0,5-0,8 t/m 3 - enként így a közúti szállítóeszközök jól kihasználhatóak. Szállítás a mezôgazdasági területen A hagyományos szervestrágya-szórási technológiákban a trágya szállítására és kiszórására azonos gépeket haszná lunk, azaz a lehordó szerkezettel rendelkezô, speciális kialakítású szerves trágyaszóró pótkocsikat, így a trágya szállítása, valamint kiszórása egy fázisban ugyanazon géppel történik. Ezek a szervestrágyaszórók általában vontatott kivitelûek, de találhatóak a piacon platós felépítmények is (pl. letolókocsik nagyteljesítményû szervestrágyaszóró adapterrel). A komposzt tárolása közvetlenül a felhasználás elôtt Mivel a komposztokban levô szerves anyagok az istállótrágyában lévô tápanyagokhoz viszonyítva stabilabbak, így az érett komposzt tápanyagtartalmának lényeges vesztesége nélkül hónapokig tárolható figyelembe véve a jó mezôgazdasági gyakorlat szabályait (1. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez). Új típusú gépekkel maximálisan méter lehet a szórásszélesség / The new types of machines have a maximum spread width of 15 to 20 metersdirectional spreading Machines which spread laterally (that is, to the left and right) are used in twostage manure spreading. Compared to the machines discussed above, the main difference is that they are used only once during the spreading process. Transportation of manure is carried out using different vehicles. Despite their even spreading abilities these machines are becoming less and less popular for use in arable land cultivation due to their narrow spreading widths. However, their benefits can be more easily exploited in vineyards and orchards where the spreading width may be more critical. It is important that the machines should be easily controllable and able to accurately measure and monitor the amount of manure spread as well as being able to spread evenly. Good construction and an optimal setting, however, do not necessarily equate to high quality work since operational errors may also take place during the spreading process. It is a well-known phenomenon that machines equipped with flying discs may contribute to cross-directional spreading in a direction perpendicular to the direction of the machine (this indicates that the amount of manure spread away from the central working line of the machine may be variable, and some overlapping of spreading lines is necessary to achieve an even result.) However, we can also say that it is often an inappropriate working line width that is to blame for faults in the quality of work in the case of machines with flying discs. Technical Elements in Manure Spreading Loading There are different types of machines available for the purpose of loading. The most popular ones are wheel loaders and jib crane loaders with various working capacities. These machines are widely used in agriculture but, due to being highly in demand, they are mostly available in the low work season (that is, before and after autumnal harvesting.) Transport to the Area of Utilization As compost producers and agricultural customers are normally active in different sectors of the economy (waste management vs. agriculture) transportation distances are usually longer than in the case of stable manures. This disadvantageous situation is to some extent compensated for by the nutrient content of composts, which is (calculated based on dry matter), higher than that of stable manures. > Biohulladék 15

16 Általános General Transportation from the composting plant to the place of utilization normally takes place using semi-trailer tractors that are also utilized as road transport, or occasionally using agricultural tractors. The mass volume of composts is 0.5 to 0.8 t/m 3, so regular road transport vehicles can be well utilized. Transport on the Agricultural Area In traditional organic manure spreading the same machines are used to transport and spread the manure. These are special organic manure spreading trailers equipped with a conveyor unit. These organic manure spreaders are usually vehicle-drawn, although there exist on the market machines with platforms (e.g. knockout cars with high performance organic manure spreading adapters.) Storage of composts directly before utilization As the organic matter in composts is more stable than the nutrient content of stable manures, the fully ready compost can be stored for months without any significant loss in its nutrient content provided the rules of good agricultural practice are respected (Appendix 1 of 49/2001. (IV.3) Governmental Decree.) Dózisok A területegységre kijuttatott komposztadag mennyisége a tapasztalatok és a mezôgazdasági gyakorlat szerint t/ha szárazanyag között változik figyelembe véve a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendeletet, amely szerint szer vestrágyával 170 kg nitrogén/ha/év juttatható ki és emellett mindenkor figyelembe veendô a talaj tápanyag-ellátottsága és a növény tápanyag igénye. NÖVÉNY ADAG SZERZÔ Gabona t/ha Gotschall (1990) m 3 /ha Dunst (1991) m 3 /ha Crepaz (1991) Kukorica t/ha Steinlechner és Katter (1991) m 3 /ha Crepaz (1991) 30 m 3 /ha Dunst (1991) Repce t/ha Steinlechner és Katter (1991) m 3 /ha Crepaz (1991) Tök 30 m 3 /ha Dunst (1991) Takarmányrépa 30 t/ha Gottschall (1990) Burgonya t/ha Gottschall (1990) 20 m 3 /ha Crepaz (1991) Kijuttatandó mennyiségek különbözô szerzôk szerint Application Quantity Based on experience gained from agricultural practice the recommended amount of compost to be spread on land units is from (10 to 30 t/h dry substance), according to the 49/2001. (IV.3) Governmental Decree, which ordains that through using organic manure 170 kilos of nitrogen/h/year can be added, considering the nutrient level of the soil and the nutrient requirements of the plant. PLANT QUANTITY AUTHOR Grains t/h Gotschall (1990) m 3 /h Dunst (1991) m 3 /h Crepaz (1991) Corn t/h Steinlechner és Katter (1991) m 3 /h Crepaz (1991) 30 m 3 /h Dunst (1991) Rape t/h Steinlechner és Katter (1991) m 3 /h Crepaz (1991) Marrow 30 m 3 /h Dunst (1991) Cattle-turnip 30 t/h Gottschall (1990) Potato t/h Gottschall (1990) 20 m 3 /h Crepaz (1991) Table 1 Manure application quantities according to different authors Sources: A szerves trágyák [Organic manures] - Lajos Ábrahám 10 t/ha komposztanyag mennyiség kiszórása / Spreading 10 t/h compost material Forrás: Ábrahám Lajos A szerves trágyák 16 Biohulladék

17 tudományos melléklet Scientific section Szennyvíziszap és termékeinek mezôgazdasági hasznosítása, várható hatásaik Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet Bevezetés A szennyvíziszap a civilizált társadalom települési szennyvíztisztításának egyik terméke, amely semmiképp nem tekintendô hulladéknak, mivel a benne lévô szerves anyagok, növényi tápanyagok közvetlenül, vagy kisebb-nagyobb átalakítás után a talajban, ásványi nyersanyagként, vagy energiahordozóként hasznosíthatók. (A fejlett országok többsége egyébként a hulladékoktól el különítetten kezeli a szennyvíziszapot.) A társadalom által kibocsátott szennyvíz összegyûjtését, kellô tisztítását végzô üzemeltetôk azonban a keletkezô szennyvíziszapot általában csak tôlük független és más szakágazatok által felügyelt, más gazdasági céllal mûködô szervezet érdekeltségi területén tudja elhelyezni, kiszolgáltatva azok jogszabályozási feltételeinek és érdekeiknek. Ez esetenként nem a célszerû megoldásokhoz vezet. A megfelelôen elôkészített szennyvíziszap jelenleg csak kis részarányában hasznosuló értékhordozó, mely az adott gazdasági közegünkben nehezen tud árucikké válni. Ennek ellenére mindent meg kellene tenni, hogy növényi tápanyagai szabályozott és leggazdaságosabb módon a természet körfolyamatába visszajussanak. Ezek között egyik leginkább szóba jöhetô lehetôség a rekultivációs célú és mezôgazdasági szennyvíziszap-komposzt hasznosítás. Ma már a deponálás nem tekinthetô megoldásnak (Juhász, 2002). A segédanyag nélküli, vagy csak minimális segédanyag (szalma, fûrészpor) tartalmú centrifugált iszap spontán, statikus komposztálódása hosszadalmas, több évet vesz igénybe, s jelentôs tápanyag, hasznos anyag veszteséggel jár. A lassú, szabályozatlan komposztálódás idôszükséglete az alapanyag összetételétôl, nedvességtartalmától, levegô átjárhatóságától függ. A hazai rendelkezések az iszap fél éves elkülönített tárolását írják elô valamilyen részkomposztálódás érdekében. Nem szabályozzák azonban a körülményeit. Ha a víztelenített iszap aközben folyamatosan vízben áll, csak anaerob átalakítások játszódhatnak le abban, ami nem a kitûzött irányba alakítják a terméket. Ekkor a cellulóz részleges feltárása jöhet csak létre, a lignin pedig változatlan marad. A komposztálódás lényege pedig lignin segítségével kialakítható humifikáció, s azzal a humuszképzésben résztvevô szerves anyagok és nitrogéntartalmuk biológiailag lassan lebomló, hasznosuló komplex szerves vegyületekben történô rögzítése. A mezôgazdaság szennyvíziszap hasznosítási kockázata A komposzt, mint biológiai termék esetében kockázatot jelenthet a fertô zô képes sége, fitotoxicitása, nehézfém tartalma (Vermes, 2000, 2003). A mezô gazdasági elhelyezésnél, hasznosításnál ezért a közeljövôben talán a jelenleginél is nagyobb súllyal, az élelmiszertermelésbôl idôszakosan kivont, energianövény termelô, vagy pihentetett területek jönnek majd számításba. Ez a megoldás elsôdlegesen a hulladék-anyag megszüntetését fogja ezzel szolgálni, s csak másodlagos célja lesz a nyersanyag újrahasznosítás (Whitte, 2000; Vermes, 2003). A szennyvíziszap, vagy komposzt mezôgazdasági hasznosításnál elsôdlegesen az iszap nitrogén, foszfor és káliumtartalma hasznosul, miközben szerves anyagai különbözô átalakulási folyamatokban széndioxiddá, illetôleg fokozatosan stabilizálódó humusz-komponensekké alakulnak (Stott és Martin, 1990). Az ásványi rész a talaj nehézfém tartalmát növeli, ami elvileg kedvezôtlen lehet a növényzetre, és annak a fogyasztóira (áttételesen vagy közvetlenül magára az emberre). A nehézfémek növényi felvétele azonban nem jelentôs, s a humusz semleges és lúgos ph-nál ezt a felvételt is egyértelmûen csökkenti. Egyedül a növényekben akkumulálódó kadmium jelent ilyen értelemben fokozott veszélyt. Bár számos más nehézfém túlzott koncentrációja is kedvezôtlen a növényekre, az elsôsorban fitotoxikus hatásuk révén jelentkezik. A terméken keresztül a legkönnyebben beépülô cink és réz hatása az állatra, emberre nem jelent különösebb veszélyt (Petruzzelli, 1996; Epstein, 1997). A nehézfémek mellett az iszap fertôzôképessége is kockázatot jelent (Vermes, 2003). Fontos a szennyvíziszap fertôtlenítése, stabilizálása a növények szempontjából is. Ezek azonban nem az emberre fertôzô szervezetekre érzékenyek, hanem a nem stabilizálódott, gyorsan bomló szerves anyagok bakteriális átalakítása során keletkezô közbülsô termékekre, aldehidekre, savakra. Ezek a növényre jelenthetnek mérgezô hatást, fitotoxicitást (Epstein, 1997). A hosszú távú hatások értékelésénél elengedhetetlen, hogy a fentiek idôbeni alakulását, a nem lebomló anyagok akkumulációját, dinamikus egyensúlyát és hatását kellôen figyelembe vegyék (Stefanovits, 1975; Filep, Gy., 1988). Ennek kapcsán válik különös jelentôségûvé a szerves anyagok és nitrogéntartalmuk átalakulásának a pontosabb ismerete, s annak a talajmátrixban betöltött szerepének, hatásának a részletes feltárása. A szerves anyagokból keletkezô humusz ugyanis a talajnak olyan ammóniumtározó kapacitást is biztosít, amely a növények nitrogén-hasznosításában jelent elônyt, vagy többleteredményt (Szabó, M., 1986; Németh, 1996). Az iszap fô tápanyag-összetevôi és szerepük a talajban Szerves anyag Az iszap szerves anyaga bármiféle fizikai-kémiai, vagy biológiai elôkezelését követôen a talajban tovább stabilizálódik saját, valamint a talaj mikroorganizmusai munkájának eredményeként. Ezek az átalakulások a mindenkori környezeti feltételeknek (nedvesség, oxigénellátottság), talajéletnek megfelelôen mélyülnek el, teljesednek ki. A stabilizálódott szerves anyag (a kémiailag erôsen kötött nitrogéntartalmával együtt) a talajmátrix része lesz. Nitrogéntartalmának leadása a talajban a korával arányosan lassul, bár jelentôsen függ a mindenkori körülményektôl is (szerves anyag kimerülése, vagy felhalmozódása a talajban). Nitrogén és foszfor A nitrogént és a foszfort, mint meghatározó tápanyagokat a növények nagy sebességgel forgatják, hasznosítják életciklusaik során. A talajban az iszapból keletkezô humuszszerû vegyületek nitrogéntartalmának az átalakítása, ammónium formájában történô leadása, kisebb - nagyobb sebességgel, de folyamatosnak tekinthetô, s egyidejûleg többirányú. A talaj mikroorganizmusai az ammónium egy részét saját anyagukba építik be, majd utódaiknak adják tovább. A növények ugyanezt teszik mind az ammóniummal, mind a nitráttal. A szerves anyag stabilizálódásakor, humifikálódásakor nitrogéntartalmának egyik része redukált nitrogénként kémiailag beépül a keletkezô termékbe, másik része ammóniumként ionosan kötôdik ahhoz (Németh, 1996; Epstein, 1997). Ez utóbbi részt a talaj mikroorganizmusai a körülményektôl függô (hômérséklet, nedvességtartalom, ph) ütemben részben nitráttá oxidálják. Ez utóbbi rész egyidejûleg más mikroorganizmusok révén redukálódhat is elemi nitrogénné (denitrifikáció), s így ki is kerülhet a talaj nitrogénforgalmából. A foszfor kevésbé kötött a szennyvíziszap szerves anyagához, mint a nitrogén. Egyébként is redukcióra alig hajlamos formában, mobil, vagy rögzült foszfát-ionként (a talaj fémkomponenseivel képzett csapadékként szilárd formában) van jelen. A szennyvíziszap szerves anyagainak átalakulása a talajban Az ôsszel talajra hulló levelek ugyan hasonlóan nyers szerves anyagnak tekinthetôk, mint a szennyvíziszap, de nem tartalmaznak olyan mennyiségben fehérjét (nitrogént), foszfort, baktériumot, emberre potenciálisan veszélyes patogén szervezetet. A cellulóz és lignin lebontását döntôen a gombák végzik (Kárpáti 2002, 2003). A teljes stabilizálódás azonban baktériumok és gombák együttes tevékenységének az eredménye, attól függetlenül, hogy a lebomlási folyamatokat a környezeti feltételek szabályozásával az ember hogyan alakítja (Stentiford, 1996). A szerves anyag lebomlása a talajban is a környezeti feltételek függvénye. A humifikálódó anyagnak közben ugrásszerûen megnô a biológiai stabilitása, lassul a lebomlása. Így lesz hosszú távon hasznos komponense a talaj termôrétegének. A humusz átlagos ciklusidejét, vagy lebomlási sebességét a talajban évre becsülik (Mac Carthy és társai, 1990; Stevenson, 1994). A humifikálódó anyagból természetesen a fenti ütemben szabadul fel és válik 4. évfolyam3. szám Biohulladék 17

18 tudományos melléklet Scientific section hasznosíthatóvá a nitrogén-tápanyag (Parker és Sommers, 1983). A kellôen stabil komposztból a nitrogéntartalmának csak a %-a válik felvehetôvé (mineralizáció) a talajban a kihelyezést követô évben (Cortellini és társai, 1997). Azt követôen a nitrogén leadása (biológiai lebomlása, hasznosulása) egyre lassúbb ütemû. A humusztartalom lassan beálló egyensúlyi értéke a talajban csak néhány százalék lesz, hiszen a humusztartalomra számolva az éves mineralizációt a nitrogéntartalom 3,5 %-a körüli értéknek becsülik (Németh, 1996). Az iszap vagy komposzt nitrogénjének hasznosítása a talajban A szennyvíz tisztításától függôen redukált nitrogéntartalmának, igen kis hányada kerül csak az iszapmaradékba, majd abból termelt komposztba. A nyers szennyvíz nitrogéntartalmának iszaprothasztás esetén az csak mintegy a hatoda. A szennyvíziszap nitrogéntartalmának hasznosítását illetôen ezért jobb lenne, ha a nyers iszapot közvetlenül juttatnák a talajba. Ez a nyers iszapnál csak 6-8 % szárazanyag tartalmú iszap injektálásával történhet. Az injektálás kedvezô a gyorsan bomló részek átalakulásánál jelentkezô szag minimalizálására is. A szállítás, kihelyezés költségei azonban az injektálhatóságot erôsen megkérdôjelezik. A nyárvégi nyersiszap-kihelyezést követôen nitrogéntartalma (elsôsorban a nitrifikálódott rész) nitrátként az ôszi esôkkel jobban lemosódhat a mélyebb talajrétegekbe, hiszen nem veszi fel azt a növényzet. Az ammónium egy részét azonban a talaj humusztartalma ioncserével rögzíti, így az hosszabb távon rendelkezésre áll a növények számára. A stabilizált iszap, vagy komposzt kijuttatása kisebb költséggel, s lényegesen kisebb egyéb kockázattal jár (stabilabb szerves anyag, lassúbb nitrogén mobilizáció). Kihelyezése ennek megfelelôen tavasszal vetés alá is történhet, sôt valószínûleg ilyenkor a legkedvezôbb. A komposztot mindenképpen be kell forgatni a talajba. A jó komposzt különösen kedvezô tulajdonsága, hogy abban a nitrogéntartalom döntôen a rendkívül nehezen lebontható humuszvegyületekben kémiailag kötötten van jelen, s így lassan hasznosuló tápanyagot jelent a növényzetnek (Stott és Martin, 1990, Inbar és társai, 1990). Ez azt jelenti, hogy elvileg akár az éves terhelésnek megfelelô nitrogéntartalom többszörösével is nyugodtan terhelhetô komposzttal a talaj a szerves anyag kedvezôtlen hatásai, s felvehetô nitrogén túladagolása nélkül (Epstein, 1997). A komposzt hasznosításának a gazdaságosságát azonban lényegesen befolyásolja a szennyvíztisztítók mérete és környezete is. Az utóbbi elsôsorban az iszap mezôgazdasági felhasználása (rendelkezésre álló terület) vonatkozásában. A kisebb tisztítóknál egyrészt nem gazdaságos az iszaprothasztás kiépítése, másrészt ugyanezért megfontolandó, hogy érdemes-e igényesebb komposztálást kiépíteni. Injektálás esetén még a víztelenítés is egyszerûbben, olcsóbban oldható meg. A kihelyezésre kerülô sûrû, de még folyékony iszapnak azonban a kihelyezés idejéig valamilyen tározó szükséges (beruházási költség) (Vörös, 2001). Az injektáló berendezések helyi beszerzése nem gyakorlat a viszonylagosan nagy költségük, illetôleg elsôsorban a beruházáshoz szükséges tôke hiánya miatt. A bérmunka ezzel szemben egyszerûen elszámolható a szennyvíz tisztítási költségében. A nagy kapacitású szennyvíztisztítók többsége megújuló energia elôállítása és az iszapmaradék csökkentése érdekében rothasztja a primer és szekunder iszapjának a keverékét. Nagy mennyiségû nyers iszap injektálása a nagyobb városok közelében a megfelelô terület hiánya miatt ritkán jöhet szóba. A víztelenített rothasztott iszap szabályozás nélküli stabilizálása ugyanakkor nagyvárosok mellett a szaghatása miatt lehetetlen. Megoldást ezért a technologizált komposztálása jelenthet. Ilyenkor is nagyobb gondot jelent a komposzt mezôgazdasági hasznosítása a nagyvárosok körzetében, mint vidéken, lehetôség adódhat ugyanakkor a minôségi komposzt kereskedelmi értékesítésére, s ezzel a város közvetlen közelében, vagy akár a város zöldterületein történô hasznosítására is. Foszfor és egyéb tápanyagtartalom sorsa a talajban Az eleveniszapos szennyvíztisztításnál keletkezô iszapban a foszfor mindig kötött állapotban van. Részben többértékû fémekkel alkotott nehezen oldható foszfátja formájában, részben a sejtben betárolt szervetlen foszfátként (Mg és K vegyület polifoszfát), részben a sejten kívül keletkezô magnézium-ammóniumfoszfátként (MAP vagy struvit), részben a sejt szerves anyagaként (szerves foszfát) (Pásztor és társai, 2004). A kötött formákból az anaerob rothasztásnál oldatba kerülhet, ha nincs a csapadékban megfelelô mennyiségû kicsapó hatású fémion. Egy része ilyenkor struvitként immobilzálódik. A struvit a semleges, savasabb ph-nál jól oldódik, ezért biztosabb, ha stabilabb vegyületbe viszik. A gyakorlatban ehhez vas-, és alumíniumiónokat használnak. A kalciummal csak tízes ph körül csapható ki a foszfát megfelelô hatásfokkal. Az iszapvíz foszfor-mentesítése azonban legtöbb tisztítónál elengedhetetlen a tisztítás elôírásai (határértékek) miatt. A foszfor ilyen immobilizálása ugyanakkor a foszfor növényi felvehetôségét csökkenti (Vermes, 2003). Általánosnak tekinthetô az a vélemény, hogy a komposzt nitrogéntartalomra történô adagolásakor a foszfor túladagolására a talajokban nem kerülhet sor. Más kérdés azonban, ha elfogadjuk, hogy a komposztban, vagy humuszban kötött nitrogén lényegesen túladagolható. Ilyen esetben is valószínû azonban, hogy a komposztban lévô stabilabb foszfát vegyületek, továbbá a talaj fémtartalmának a természetes foszfát stabilizáló hatása a növényi felvételként számolt foszfordózis többszörösének alkalmazását is lehetôvé teszi. Ezért is tudják a talajok hosszabb idôszakra is betárolni a foszfort. Más kérdés, hogy a hatályos rendelkezések a foszfor felhalmozódását sem különösebben engedélyezik, hasonlóan a humusz-nitrogénéhez. A túladagolhatóság egyébként mindkét komponensnél azért fontos, mert a nagyobb dózis kisebb fajlagos iszap kihelyezési költséget jelent. A kálium (alkálifém) tartalom a szennyvízbôl csak annyiban nyerhetô vissza, amennyiben a sejtanyagba beépül. A szennyvíziszapok ezért a növényeknek szükségesnél lényegesen kevesebb káliumot tartalmaznak (kicsi K:N, illetôleg K:P arány). Ezt részben ellensúlyozza, hogy a komposztáláshoz felhasználásra kerülô segédanyagok (szalma, fûrészpor) a káliumot nagyobb részarányban tartalmazzák. Mivel a komposztálásnál a káliumtartalom a késztermékben koncentrálódik, azaz vesztesége nincs, a végsô káliumigény beállítására a hiányzó mennyiség akár a komposztálás elôtt, akár azt követôen, kálium tartalmú ásványi termékekkel, mûtrágyákkal is megoldható. A növények fontos tápanyagai a kalcium és magnézium is, melyek alkáliföldfémek. Ezek is említésre kerültek már a korábbiak során éppen a foszfor kicsapódásával kapcsolatban. A szennyvízzel érkezô kalcium és magnézium döntô része ugyanakkor mégis inkább a tisztított szennyvízbe kerül hidrogén-karbonát formájában, mint a szennyvíziszapba. Ezért is gyakorlat a komposztok javítása megfelelô Ca-, és Mg-tartalmú vegyületekkel, hasonlóan a mûtrágyákhoz. Az utóbbiaknál azonban a nevezett fémek karbonátjainak az is feladata, hogy alkáliföld-fém tartalom növelésén túl a mûtrágya talajsavanyító hatását is kompenzálja. A komposzt vonatkozásában részben a Ca és Mg tartalomnak is tulajdonítható a talaj-porozitás, víztartó képesség javító hatás. Fémszennyezôk sorsa és akkumulációja a szennyvíziszappal A szennyvíztisztításra szükségszerûen más fémek is érkeznek a nyersvízzel. Ezek két csoportba sorolhatók. Az elsô csoport elemei (alkálifémek) döntôen oldatban maradnak. A többi fémek, nehézfémek viszont döntôen valamilyen szilárd vegyületükként megkötôdnek az iszapon. Az elsô csoportba tartozik a nátrium, a másodikba a nehézfémek és az arzén. Ide tartozhat még elvileg az alumínium is, amit ma a foszfor vegyszeres kicsapatására széles körben alkalmazzák segédanyagként. A nehézfémek a nátriummal szemben döntô mennyiségükben kicsapódva a vízbôl az iszapban akkumulálódnak. Az iszap a komposztálása, vagy bármilyen egyéb víztelenítése, szárítása során koncentrálódnak ott. A termékbe kerülô nehézfémek azonban csak olyan mértékben mérgezôek, vagy károsak, amilyen mértékben visszaoldhatók a szilárd formáikból. A növények gyökereinek környezetében ugyan olyan környezetet alakul ki, mely elôsegítheti az oldódásukat, túlzott felvételüket, amivel szemben viszont a gyökereknek van megfelelô szûrôrendszere, természetes védelmi mechanizmusa. Ettôl függetlenül a talajban mérhetô koncentrációik növekedésével a nehézfémek felvétele növénytípusonként is eltérô mértékben, de általában valamelyest nô. Fokozódhat azonban a nehézfémek felvétele a talaj savanyodása következtében, hiszen oldhatóságuk a ph csökkenésével jelentôsen nô. Megjegyzendô, hogy a mûtrágyák hatása ilyen vonatkozásban kedvezôtlen a nitrifikációnál keletkezô nagy savmennyiség hatása miatt. Az iszap tápanyagainak hasznosulása a talajokban A talajba kerülô komposzt vagy szerves anyag a talajmátrixba történô beépülése eredményeként annak számos tulajdonságát kedvezôen alakítja. Jobb nedvességtartást biztosít a növényzet számára, illetôleg csökkenti a tápanyagok, elsôsorban ammónium kimosódását a talajból. Komoly hatása van a humusznak a mikrotápanyagok mobilizálásában is a kisebb molekulatömegû frakcióinak a fémekkel kialakuló komplexei révén (Németh, 1996; Epstein, 1997). A talajásványok között számos ioncserére (köztük ammónium-cserére) képes montmorillonit, zeolit-komponens is található, amelyek a komposztálás során is beépíthetôk a termékbe, tovább növelve abban a nitrogén-hasznosítás lehetôségét. Ugyancsak fontos szerepe van a talajban azoknak a komponenseknek, melyek a vízfelvétel és megkötés kapcsán játszanak fontos szerepet, mint a bentonitféleségek. S ekkor még nem is kerültek említésre a mikro-tápanyagokban gazdag ásványi segédanyagok (Stefanovits, 1975; Filep, 1988). A mindenkori környezet lehetôségei, igényei határolják be, hogy a lakossági szennyvíziszapból milyen mélységû technológiával milyen minôségû terméket célszerû elôállítani. Abban az esetben, ha általánosan használható, kereskedelmi forgalmú termék elôállításáról egyáltalán nem lehet szó, hanem csak ellenôrzötten hasznosítható termékrôl, a komposztálás is egyszerûbb alapanyag beállítást, technológiát, ellenôrzést igényel. Az alapanyag összeállítása általá- 18 Biohulladék

19 tudományos melléklet Scientific section ban az üzemeltetôn múlik, a technológiát és annak ellenôrzését ugyanakkor egy külsô szállító biztosítja. Hosszú távon a gyakorlatban az utóbbiakat is az üzemeltetô ellenôrzi, módosítja, optimalizálja. Ennek megfelelôen a termelt komposztok minôsége napjainkban meglehetôsen eltérô. Ennél is kedvezôtlenebb ugyanakkor az egyéb komposztgyártók ellenpropagandája, ami viszont a szabad piacon törvényszerû. Éppen ezért a jövôben sokkal több ismeretterjesztô és reklámtevékenység szükséges a hazai szennyvíziszap komposztok szélesebb körû alkalmazásának eléréséhez. Több hazai üzemben is szárítanak jelenleg iszapot. Ezt nem az iszap égetése, hanem a stabilizálása érdekében végzik. A szárított iszap ugyanis megfelel a víztartalom elôírásának, sôt a fél éves iszaptárolásnál messze nagyobb mértékben csökkenti a fertôzésveszélyt is. Ilyen értelemben a rekultivációs hasznosítása mindenképpen lehetséges. A könnyû és olcsóbb kijuttatási lehetôsége további elôny a nedves változatéhoz képest. A szárítás költsége azonban jelentôs. Az sem elhanyagolható, hogy a szárított iszap biológiailag azért nem tekinthetô stabilnak. Ahogy a talajba kerül és megfelelô nedvességtartalomra tesz szert, a talaj beoltásának hatására abban a biológiai lebontás azonnal tovább indul, akár az injektált szennyvíziszapokban. Tavaszi, vetés elôtti kihelyezésük ezért nem javasolható. Ezekkel szemben a kellôen stabil komposzt tavasszal, a vetést megelôzôen adagolva sem okoz fertôzésveszélyt, fitotoxicitást. Hivatkozások Cortellini, L., Toderi, G., Baldoni, G., Nassisi, A. (1996) Effects on the content of organic matter, Nitrogen, Phosphorus and heavy metals in soil and plants after application of compost and sewage. The Science of Composting, Ed. Bertoldi et al, Blackie Academic and Professional, (Chapman and Hall), Glasgow, Epstein, E. (1997) The Science of Composting. Technomic Publ. Co. Inc., Lancaster, USA Filep, Gy. (1988) Talajkémia. Akadémiai Kiadó, Budapest Inbar, Y. Y. Chen, Y. H. Hoitink, H. A. J. (1990) New approach to compost maturity. BioCycle, 31(12) Juhász, E. (2002) A települési szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének hazai feltételei és lehetôségei 2002-ben. MASZESZ Hírcsatorna, (márciusáprilis) 3-7. Kárpáti, Á. (2002) Komposztálás. Szennyvíziszap rothasztás és komposztálás - Tanulmány-gyûjtemény, No. 6. Veszprémi Egyetem, KmKTT, Kárpáti, Á. (2003) A humusz keletkezése, stabilitása és hasznosulása. A szennyvíz-gyûjtés, tisztítás és iszapkezelés általános problémái - Tanulmánygyûjtemény, No. 8. Veszprémi Egyetem, KmKTT, Németh T. (1996) Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest Parker, C. F. Sommers, L. E. (1983) Mineralization of nitrogen in sewage sludges. J. Environ. Qual., 12 (1) Pásztor, I. Pulai, J. Kárpáti Á. (2004) Foszforeltávolítás lehetôsége és távlatai a szennyvíz-tisztításnál. Tanulmánygyûjtemény No. 9. Veszprémi Egyetem, KmKTT, Petruzzelli, G. A. (1996) Heavy metals in compost and their effect on soil quality. Ed. Bertoldi et al, Blackie Academic and Professional, Glasgow, Stefanovits, P. (1975) Talajtan. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest Stentiford, E. I. (1996) Composting control Principles and practice. The Science of Composting. Ed. Bertoldi et al, Blackie Academic and Professional, (Chapman and Hall), Glasgow, Stevenson, F. J. (1994) Humus Chemistry, Genesis, Composition, Reactions. 2 nd ed. John Wiley and Sons Inc., New York. Stott, D. E. Martin, J. P. (1990) Synthesis and degradation of natural and synthetic humic material in soils. Humic Substances in Soil and Crop Sciences: Selected Readings, Eds.: MacCarthy, M. et al., Am. Soc. of Agron. Inc., Madison, WI, USA, Szabó, M. (1986) Az általános talajtan biológiai alapjai. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest Vermes, L. (2000) A szennyvíz és szennyvíziszap kezelés, illetôleg ártalmatlanítás szabályozása környezetvédelmi szempontok szerint, különös tekintettel a toxikus anyagokra. MASZESZ Hírcsatorna, 2000 (szeptember-október) 4-8. Vermes, L. (2003) Szakirodalmi áttekintés a szennyvíziszapok elhelyezésével és hasznosításával foglalkozó publikációkról. BKÁE Ketészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, Budapest, pp. 44. Vörös, F. (2001) Megállapítások a Szennyvíz, szennyvíziszap címû konferencián elhangzottakról. MASZESZ Hírcsatorna, 2001 (szeptember-október) 6-7. Whitte, H. (2000) A szennyvíziszap mezôgazdasági hasznosításának jövôje az európai fejlôdés figyelembevételével. MASZESZ Hírcsatorna, 2000 (májusjúnius) The agricultural utilization and probable impacts of sewage sludge and sludge products Dr. Árpád Kárpáti University of Pannonia, Institute of Environmental Engineering Summary Sewage sludge, which is one of the products of municipal waste water treatment in modern societies, cannot be considered a waste, as the organic materials and plant nutrients in it can be utilized in the soil and also as mineral raw materials or energy sources directly or following some level of transformation (and, in fact, most modern societies treat sewage sludge differently from other waste types.) Companies responsible for the collection and appropriate treatment of waste water produced by society can only store and dispose of the resulting sludge on areas operated, managed and/or supervised by organizations independent from them and motivated by different economic goals. As a result, such treatment facilities are at the mercy of legal operating conditions and various interests. This sometimes leads to less then perfect solutions. At present, appropriately treated sewage sludge is a source of value utilized only to a small extent and which given current economic conditions cannot easily become a commodity. Everything possible should be done to return the plant nutrients found in sewage sludge to the natural cycles in the most economical way. Two of the options available are its use for recultivation purposes and use in agriculture as sewage sludge compost. These days, deposition/dumping cannot be considered an option. 4. évfolyam3. szám Biohulladék 19

20 tudományos melléklet Scientific section Az egyik ilyen megújuló erôforrás, amely lebomló polimer termékek alapanyaga lehet, a keményítô. A keményítô megtalálható a kukoricában, búzában, burgonyában és a rizsben is, így ez a cellulóz után a Földön második legnagyobb mértékben rendelkezésre álló szénhidrát, amit Magyarországon is nagy menynyiségben állítanak elô köszönhetôen a fejlett kultúrnövény-termesztésnek. A burgonyát leszámítva az összes felsorolt növény termésének körülbelül 70%-át a szemcsés szerkezetû keményítô teszi ki (1. táblázat), amely a növényekben glükóz-származék lévén energiaraktározóként funkcionál [7]. Politejsav (PLA PolyLactic Acid) és keményítô keverékébôl elôállított lebomló polimerek vizsgálata Tábi Tamás, PhD hallgató Dr. Kovács József Gábor, Egyetemi adjunktus, laborvezetô Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Polimertechnika Tanszék 1. Bevezetés A hagyományos, kôolaj alapú mesterséges polimereket (mûanyagokat) napjainkban egyre több vád éri. Az egyik, hogy a kôolaj szolgáltatja az alapanyagukat, amely fogyatkozása már napjainkban is érezhetô. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, a mûanyagipar a teljes kôolaj-felhasználásnak csak 7%-át hasznosítja, illetve a közlekedésiparban alkalmazott polimer termékek alacsony tömege révén az adott közlekedési eszköz fogyasztása is kisebb, ami ennek az értékes nyersanyagnak a megtakarítását segíti elô [1, 2]. A másik leggyakrabban hallható vád a hagyományos hôre lágyuló polimerekkel szemben, azok alacsony szintû újrahasznosítása. Az újrahasznosítás, tipikusan a poliolefinek, mint például a Polietilén (PE) vagy a Polipropilén (PP) esetében, az alapanyag olcsósága miatt nem gazdaságos, így megoldása is nehézkes. Ezekre a vádakra adhat választ olyan polimerek használata, amelyek alapanyaga a kôolaj helyett valamely megújuló erôforrás, és bizonyos értelemben az újrahasznosításuk megoldható a termék komposztálásával, biológiai lebontásával. A baktériumok, gombák, algák, okozta biológiai lebomlás során amelynek egy-két hónap alatt kell bekövetkeznie az adott termék környezetre ártalmatlan anyagokká, azaz vízre, humuszra, és széndioxidra bomlik le. A biomasszából elôállítható, és a komposztálási folyamat során, biológiai úton lebomló polimereket biodegradábilis polimereknek, vagy lebomló polimereknek, röviden biopolimereknek hívjuk [3-5]. Az elmondottak alapján a lebomló polimerek beilleszthetôek a természet körforgásába (1. ábra) [6]. Keményítô típus Keményítô tartalom [%] Természetes nedvesség-tartalom [%] Szemcse-átmérô [µm] Búza Kukorica Burgonya Rizs 75 Nincs adat Nincs adat 1. táblázat. A különbözô típusú keményítôk tulajdonságai [7] Az érdeklôdés középpontjába természetesen a legnagyobb mértékben termesztett keményítô típus, a kukoricakeményítô került. Az 1980-as évektôl számítva, élelmiszeripari tapasztalatokat alapul véve a kutatások kezdetben a keményítô szemcséinek elnyírásával (hô és lágyító adalékok által) extruzió segítségével úgynevezett termoplasztikus keményítôt (hôre lágyuló keményítô) hoztak létre (TPS Thermoplastic Starch) [8-10]. A termoplasztikus keményítôt fel lehet ugyan dolgozni a hagyományos hôre lágyuló polimer feldolgozás-technológiákkal, mint például az extruzió, fröccsöntés, vákuumformázás, de a hátulütôit nem sikerült azóta sem teljes egészében kiküszöbölni. Gyenge mechanikai tulajdonságai, gyors öregedése, ridegedése, vízoldhatósága következtében önmagában nem terjedt el széleskörûen. Manapság másik lebomló polimerekkel, például a kôolaj alapú polikaprolaktonnal (PCL) társítják, és az így kapott alapanyagot, amely fóliának kiváló, az olasz Novamont cég gyártja Mater-Bi néven. A keményítô termoplasztikussá tétele mellett párhuzamosan folytak a kutatások a keményítô erjesztésével kapcsolatban, aminek sikereképpen tejsavat, és annak polimerizációjával pedig úgynevezett politejsavat (PLA - PolyLacticAcid) hoztak létre [11, 12]. Eredetileg a tejsavat egy költéseges, kôolajon alapuló technológiával hozták létre, de a keményítô és cukor bázisú fermentációnak köszönhetôen az ára mára elérte azt a szintet (2,5-3,5 euro/kg), hogy az ipari szintû mûanyag-feldolgozók is elkezdtek érdeklôdni a politejsav, mint mûanyag termékek alapanyaga iránt. A politejsav tehát egy olyan lebomló polimer, amely megújuló erôforrásból elôállítható, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, és a hagyományos hôre lágyuló polimer feldolgozás-technológiákkal feldolgozható. Elônyei közé lehet sorolni, hogy kisebb mértékû az elôállítási energiaigénye, mint a hagyományos hôre lágyuló polimereknek, és lebomlásakor csekély mértékû szén-dioxid keletkezik. Ezek alapján a politejsavból készült termékek teljesen beilleszthetôek a természet körforgásába, és valószínûsíthetô, hogy a kôolaj várható további drágulásával, illetve a politejsav árának további csökkenésével párhuzamosan akár forradalmasítani fogja a mûanyagipart [13]. Hátránya az alapanyagnak a feldolgozásra való érzékenység (nyírás, hô), és a hidrofil hajlam (feldolgozás elôtt szárítandó). Ezek a hátráltató tényezôk gondos feldolgozással kiküszöbölhetôek. A PLA tulajdonságai alapján ké szíthetô belôle fólia (szemeteszacskó, mezôgazdasági takarófólia), irodai esz köz, joghurtosdoboz, orvostechnikai implantátum (interferenciacsavar), mezôgazdasági plántálócserép, de a jövôben több mûszaki termék anyagaként is megjelenhet (2. ábra). 1. ábra. A lebomló polimer termékek életciklusa [6] 2. ábra. Politejsavból készített termékek 20 Biohulladék