Közgazdaságtan I. Főiskolai jegyzet(2010) Írta: Hauber György főiskolai tanársegéd Lektorálta: Dr. Bódi Erzsébet főiskolai docens

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgazdaságtan I. Főiskolai jegyzet(2010) Írta: Hauber György főiskolai tanársegéd Lektorálta: Dr. Bódi Erzsébet főiskolai docens"

Átírás

1 Közgazdaságtan I. Főiskolai jegyzet(2010) Írta: Hauber György főiskolai tanársegéd Lektorálta: Dr. Bódi Erzsébet főiskolai docens 1

2 I. Közgazdaságtani alapvetés Tankönyvünk bevezető szakaszában arra próbálunk választ adni, miért is nélkülözhetetlenek napjainkban bizonyos közgazdaságtani alapismeretek, miért lényeges egy leendő rendőrtisztnek is tisztában lennie a piac alapvető működési mechanizmusával, az egyes piaci szerkezetek jellemzőivel, a közjavak, externáliák gazdaságra gyakorolt hatásával. Bevezetőnket egy kis plagizálással kezdjük. Samuelson és Nordhaus nagyszerű könyvének bevezetőjét átvéve, egy kicsit módosítva, kiegészítve próbáljuk meggyőzni önöket a közgazdaságtan fontosságáról. I.1. A jóléti állam Az elmúlt két évszázad során a világ nagy része korábban elképzelhetetlen prosperitás korszakát élte meg. A magas jövedelmű országokban napjainkban a népesség jelentős hányada jóval több termékhez jut hozzá, mint amennyit a táplálkozás, ruházkodás és a hajlék legelemibb szükségletei igényelnek. A szédítő sebességű személyi számítógépek, a csúcstechnológiát képviselő otthoni szórakoztató eszközök manapság a hétköznapi élet részévé váltak. A fejlődő országokban is megfigyelhető az életszínvonal gyors emelkedése a közelmúltban. A széles körű jólét ugyanakkor nem hozott magával gazdasági biztonságot. Sok családban él félelem a megbetegedés, a munkanélküliség, vállalkozási csőd végletes pénzügyi következményeitől. A bőség társadalma egyúttal szorongó társadalom is. A gazdaságilag szerencsétlenül járt emberek az emberi történelemben szinte mindvégig kizárólag családjuk és barátaik segítségére számíthattak. A kormányzatok úgy egy évszázada kezdték létrehozni a jóléti államot, amely társadalombiztosítást és jövedelemtámogatást nyújt a rászorulóknak. A szegény emberek a gazdag országokban fokozatosan hozzájutottak egy minimálisnak tekintett jövedelemhez, élelmezéshez és egészségügyi ellátáshoz. A növekvő adók, az egészségügyi ellátásra és állami nyugdíjakra fordított nagyobb kiadások azonban a középosztályok lázadását idézték elő, hiszen ez az adózó osztály. A globális piac korszakát éljük. Napjainkban a pénz, a termékek és az információk minden eddiginél egyszerűbben haladnak át a nemzeti határokon. Korábban az üzleti partnerek ugyanabban az utcában vagy a szomszéd városban laktak, s az emberek főleg helyi termékeket vásároltak. Ma világautóban ülünk. Vessünk egy pillantást erre a világautóra vagy egy mai számítógépre. Ebben olyan anyagok, munkateljesítmények, tőke és technikai ismeretek testesülnek meg, amelyek a világ legkülönbözőbb részeiből származnak. A globális piac kialakulása újabb kihívásokat hoz magával. Kik tudnak a legjobban alkalmazkodni a fokozódó külföldi versenyhez? Ki találja fel magát a leggyorsabban az információs korszakban? A tétek nagyok. A nyerteseké a profit, a vesztesek pedig lemaradnak. 2

3 I.2. Akiért a harang szól A tanulmányok megkezdésekor a diákban felvetődhet a kérdés, miért is érdemes megismerkedni a közgazdaságtannal? Elképzelhető például, hogy meg akarja érteni a kormányzatok szerepét, a világpiac kihívásait, s ez persze csak két lehetséges oka annak, hogy napjainkban tanulmányozzák a közgazdaságtant. Egyesek abban a reményben ülnek be az előadásokra és kezdik olvasni a könyveket, hogy sikerül majd pénzt csinálniuk. Mások attól félnek, hogy tájékozatlannak tűnnek majd, ha semmit sem hallottak a kínálat és a kereslet törvényéről, a költségvetésről, inflációról, munkanélküliségről. Sokakat azok az ismeretek érdekelnek, hogy miként lehet javítani a környezet minőségét, vagy, hogy miért nőtt meg oly hirtelen hazánkban a jövedelemelosztás egyenlőtlensége az elmúlt évek során. Ezek az indokok és még sok más is ésszerűnek tarthatóak. Rá kell ébrednünk ugyanakkor, hogy szól egy mindent elsöprő érv is a közgazdaságtan alapigazságainak elsajátítása mellett. Egész életünkben a bölcsőtől a sírig és azon túl a közgazdaságtan kegyetlen igazságaival szembesülünk. Választópolgárként olyan kérdésekben foglalunk állást a költségvetési deficittel, az adózással, a szabadkereskedelemmel, az Európai Unióval, az inflációval vagy a munkanélküliséggel kapcsolatban, amelyek mindaddig érthetetlenek, amíg nem látjuk át a közgazdaságtan alapvető összefüggéseit. A hivatás és foglalkozás életre szóló megválasztása mindenkinek a legfontosabb gazdasági döntése. Önnek, mint diáknak a jövője nem csak egyéni képességeitől függ, hanem azoknak a saját befolyását meghaladó gazdasági tényezőknek a következményeitől is, amelyek döntő hatást gyakorolnak majd keresetére. A közgazdaságtan másfelől abban is segítségére lehet, hogy hová fektesse be a keresetéből először megtakarított összeget. Önmagában a tudomány megemésztése persze senkit sem tesz lángésszé. E tanulmányok nélkül azonban az élet forgandóságai hátrányára válhatnak. Az Önök életében bármely pillanatban bekövetkezhet az az élethelyzet, hogy hivatásukat feladva (vagy amellett) vállalkozásba kezdenek. Ezt a döntésüket életre hívhatja a gazdasági kényszerűség, vagy annak a vágya, hogy kiteljesíthessék önmagukat, kipróbálják képességeiket, megvalósíthassák álmaikat. Ám vállalkozni álmokból, elképzelésekből, komoly megalapozott tudás nélkül, körültekintés nélkül, veszélyes játék, és a tét esetlegesen túl nagy, hogy ilyen kockázatokat bevállalhatnának. Természetesen Önök szakmájuknál fogva is érintettek. A gazdasági bűncselekmények napjainkban egyre terjednek, elkövetőik maguk is gyakran kiváló ismerői a közgazdaságtan egyes ágainak, vagy csak ügyesen veszik észre a kiskapukat, a kínálkozó lehetőségeket, melyek persze az esetek többségében törvénytelenek, de legalábbis súrolják a törvényesség határát. A különböző adóelkerülések, ÁFA és finanszírozási csalások (lásd autólízing), számla gyárak, feketemunka alkalmazása, cégek kartellező összejátszása, 3

4 közbeszerzési pályázatok kijátszása, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, tisztességtelen piaci magatartás, vagy akár a környezetkárosítás, a természetrombolás milliárdos károkat okoz a gazdaságnak. Egyes elemzések szerint napjainkban éves szinten 2000 milliárd forintnyi adó nem kerül befizetésre a feketegazdaság tevékenysége miatt. Ez az összeg kétszerese a költségvetési hiánynak és jogosan háborítja fel azon keveseket, akik tisztességgel adóznak és dolgoznak. Ugyancsak száz milliárdokban mérhető károk keletkeznek a cégek kartellező magatartása következtében, a környezet, a természet károsításakor. Azon felül tehát, hogy a közgazdaságtan ma már az általános műveltség részét kell, hogy képezze, magánéletüket és munkájukat is mélyen érinti a közgazdaságtan. A gazdasági élet hihetetlenül összetett és mozgalmas színtér: az emberek vásárolnak, eladnak, alkudoznak, beruháznak; rábeszéléssel és fenyegetéssel próbálják elérni céljaikat. A közgazdaságtan alapvető törekvése, hogy megértsük ezt az igen bonyolult vállalkozást. Tankönyvünk nem lesz teljes, nem illeszkedik majd a gazdasági főiskolák, egyetemek jegyzeteinek sorába. Célunk nem a tudományos pontossággal felépített, egzakt modellek ismertetése a matematika szigorú, zárt rendszerén keresztül, hanem a közgazdaságtan és a valós gazdasági élet közvetlen kapcsolatának bemutatása, a gazdasági bűncselekmények okainak feltárása a gazdasági szereplők racionális viselkedésének következményeiként. II. A gazdaság általános jellemzése A közgazdaságtan az embereknek a gazdaságban tanúsított magatartásával, döntési alternatíváival és ezen döntések társadalmi gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. A gazdaságnak kettős funkciója van. Egyrészt közvetlenül elégít ki anyagi és nem anyagi szükségleteket, másrészt alapot teremt ahhoz, hogy működjön az egészségügy, a honvédelem, a rendfenntartás, oktatás stb. II.1. A szükséglet Mi mozgatja világunkat, mi mozgatja a gazdaságot, mi az a hajtóerő, amely folyamatos növekedésre sarkallja az egyes országok gazdaságait? A válasz egyetlen szó: a szükséglet. A szükséglet egy hiányérzet, mely arra kényszerít bennünket, hogy megszüntessük azt. Szükséglet sokféle lehet. Beszélhetünk anyagi és nem anyagi, biológiai és társadalmi, látens és effektív szükségletekről. Szükségleteinket, mint hiányérzetet különböző javakkal, termékekkel, szolgáltatásokkal elégíthetjük ki. 4

5 II.2. A javak csoportosítása A javak többféleképpen csoportosíthatóak. Vannak a korlátlanul rendelkezésre álló javak, melyeket nem kell előállítani és korlátlanságuk okán gazdálkodni sem kell velük. Ilyen lehet például a levegő és a napfény. Sokáig abban a tévhitben volt a világ, hogy korlátlan jószág a föld és a víz is. Ma már jól látjuk, hogy a víz igencsak szűkös erőforrássá kezd válni a világban, és ha a szennyezés ilyen mértékben növekszik az egyes országokban, hamarosan a levegő is szűkös erőforrássá válhat. A javak többsége tehát korlátozottan áll rendelkezésre, így azokkal gazdálkodnunk kell. A gazdasági javakon belül is beszélhetünk anyagi és nem anyagi javakról. Az anyagi javakat attól függően, hogy mely gazdasági szereplő igényeit elégíti ki, szintén két csoportba sorolhatjuk. Az alapvetően a háztartások igényeit kielégítő jószágokat fogyasztási javaknak, míg az alapvetően a vállalatok számára előállított jószágokat beruházási javaknak hívjuk. A nem anyagi javak közé sorolhatjuk elsősorban a szolgáltatások egyre bővülő tömegét, de ide tartoznak például a nem vagyoni értékű jogok is. II.3. A szűkösség és alternatív költség A közgazdaságtan másik alapfogalma, meghatározó eleme a szűkösség. A javak, az erőforrások szűkössége, véges volta, és a folyamatosan bővülő szükségletek közötti ellentmondás kényszerít bennünket gazdálkodásra. Nap mint nap döntéseket kell hozni, hogy a szűkös forrásokból mit, kinek és mennyit állítsunk elő. A háztartások is döntéseket hoznak a szűkösen rendelkezésre álló anyagi javaik leghatékonyabb elköltése érdekében. Ha valami mellett döntünk, akkor az legtöbbször valami másról való lemondást jelent. Ennek a lemondásnak az árát nevezzük alternatív költségnek. Természetesen nem az összes elhalasztott lehetőségről beszélünk, hiszen ez esetben akár egy végtelen nagy számot is kaphatnánk, hanem az elhalasztott lehetőségek közül a legjobb költsége lesz a feláldozott haszon mértéke. II.4. A termelési tényezők, a gazdaság erőforrásai A javak előállítása termelési tényezőkkel, gazdasági erőforrásokkal történik. Manapság öt ilyen erőforrást szokás megkülönböztetni. II.4.1. A természeti erőforrások A természeti erőforrások elsődleges erőforrások, mivel készen megtalálhatóak a természetben és átalakításukkal, használatukkal hozhatunk 5

6 létre anyagi javakat, vagy nyújthatunk szolgáltatásokat. A természeti erőforrások egy része megújítható. Ide sorolható az erdő és a termőföld. Az emberi kapzsiság, a gazdasági növekedés erőltetett kényszere azonban nem ad kellő időt a természetnek a regenerációra. Az erdőnek, a földnek évekre, gyakran évtizedekre van szüksége a megújuláshoz. A szennyező anyagok mértéktelen kibocsátása túlterheli a természet önszabályozó, öntisztító rendszerét és a levegő, a tengerek és folyók vizei, a Föld szennyezőanyag elnyelő képessége már nem tud versenyt tartani az emberi mohósággal. A természeti erőforrások másik nagy csoportjában a meg nem újítható erőforrások szerepelnek, az ásványkincsek, kőolaj, földgáz, szén stb. Ezek túlzott kitermelése is komoly feladatok elé állítja a jövő nemzedékét. Vajon az egyre szűkösebben rendelkezésre álló erőforrásoknak megtaláljuk e időben a helyettesítőjét, mely képes ellátni az exponenciálisan növekvő energia igényeket, és a légkör, a környezet szennyezését pedig csökkenti? Az alternatív energiaforrások már rendelkezésre állnak, ám azok hasznosíthatósága, gazdaságos kitermelése, alkalmazása még nem megoldott. II.4.2. A munkaerő A munkaerő az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, melyet a termelés során felhasznál. A munkaerő is elsődleges és megújítható erőforrás, ám néhány speciális tulajdonsága miatt jelentősen különbözik a többitől. a) Nem fogy a felhasználás során, tartós Minden más erőforrás alkalmazása során elfogy, míg az emberi erőforrás hosszú távon fennmarad, sőt megfelelő fejlesztési programok, tanulás révén teljesítőképessége fokozható. Az emberi erőforrás a leghosszabb életciklusú eszközök egyike, az életciklus különböző szakaszaiban más jellemzőkkel bír. Az a kapacitás, amit adott időpontban nem használunk fel, elvész, nem lehet a fel nem használt erőforrásból tartalékot képezni. A változó intenzitású munka (az alulterhelés és az azt követő túlterhelés egyaránt) stresszt okoz, kifáradáshoz vezet és a költséghatékonysága is alacsony. A hatékony felhasználás érdekében tervszerű, folyamatos és egyenletes igénybevételre kell törekedni. b) Innovatív Ez az egyetlen olyan erőforrás, amely képes megújulni, kompetenciái és más erőforrások kombinációi révén minőségében új termékeket, szolgáltatásokat létrehozni. Motiváltsága, attitűdje függvényében a szervezeti teljesítmények teljesen új szintjét képes elérni. A menedzsment feladata az innovációs kapacitás fenntartása és ösztönzése. 6

7 c) Döntéseket hoz Bármely időpontban úgy dönthet, hogy a szervezetet elhagyja, ha pl. munka tartalmával vagy a nyújtott ellenszolgáltatásokkal elégedetlen, vagy jobb ajánlatot kap. Ugyancsak lényeges döntése a saját teljesítmény szintjének meghatározása egyes feladatok esetén. A menedzsment elsősorban az elkötelezettség kialakítása és a folyamatos kommunikáció révén befolyásolhatja az alkalmazottak döntéseit d) Nem tulajdona a vállalatnak Nem képezi a saját tőke részét, nem értékesíthető, de kapacitása és kompetenciái a vállalat értékét jelentősen befolyásolják. A humán tőke ápolása, tudatos fejlesztése üzleti előny. Ezen erőforrással való hatékony gazdálkodás ugyanolyan gazdasági szükségszerűség, mint más erőforrások esetében. Az alkalmazott folyamatok és eljárások során tudatosan kell figyelni az emberi erőforrások általános és speciális jellemzőire, mert az üzleti siker, az értékteremtés, a hatékony és eredményes munkavégzés eredménye. A XXI. században a munkaerővel szembeni követelmények is komoly változásokon mentek át. A humánerőforrás átalakult, melynek kulcsfogalmai az integráció, elkötelezettség, rugalmasság, minőség. Vagyis az emberi erőforrás gazdálkodás (EEG) stratégiájának a rendszerszemlélet alapján illeszkednie kell az összvállalati stratégiába. Itt persze nem csak az egyes részek egymás mellé tételéről van szó, hanem azok kölcsönös függése, egymásra hatása valami pluszt is létrehoz, amit szinergiának hívunk. Fontos, hogy a munkaerő a vállalattal, a vállalat célkitűzéseivel, jövőbeni terveivel szemben elkötelezett legyen, hiszen így nagyobb teljesítményre ösztönözhető, és könnyebben fogadja el a szükséges változásokat. A modern kor, a rendkívül gyorsan változó világ elvárása a munkaerővel szemben, hogy az rugalmasan reagáljon az újabb és újabb kihívásokra, képes legyen fejlődni, önmagát tovább képezni. Ebben mindkét fél érdekelt, és ha ezt felismerik, kölcsönösen előnyös karrierterv kidolgozására kerülhet sor. Korunk divatos fogalma a kompetencia. A XXI. század fejlett technológiája, az ehhez kötődő tudományok, a szolgáltatások arányának növekedése nem fogadja el az alacsony képzettségű munkaerőt. A minőségi munkaerő hosszútávon jövedelmezőbb a vállalatnak, még akkor is, ha magasabb bért követel magának. II.4.3. A tőkejavak A tőkejavak másodlagos erőforrások, hiszen azokat termelés során kell előállítani. Megkülönböztetünk reáltőkét (termelő berendezések, gépek, ingatlanok stb.) és pénztőkét (készpénz, értékpapírok). 7

8 II.4.4. A vállalkozó Az eddig felsorolt erőforrások önmagukban csak a termelés lehetőségeit adják. A különböző erőforrások összeszervezése, koordinálása során jön létre a hatékony termelés (szinergia!). Ezért kell külön erőforrásként kezelnünk a vállalkozót. Egy pillanatra álljunk meg és vizsgáljuk meg a munkafolyamat részeit: 1. tervezés 2. szervezés 3. munkavégzés 4. ellenőrzés 5. visszacsatolás A munkaerő ebből a folyamatból csak a munkavégzés funkcióját látja el. A vállalkozó az, aki dönt arról mit és mennyit termeljünk, milyen eszközökkel tegyük mindezt, kikkel kooperáljon, honnan és mennyi kölcsönt vegyen fel. Vagyis a vállalkozó végzi a munkavégzés tervezési, szervezési és ellenőrzési funkcióit. Ez persze nem jelenti azt, hogy vállalkozó és munkaerő nem lehet ugyanaz a személy. Egy egyéni vállalkozó nyilvánvalóan az összes funkciót ellátja. A megkülönböztetés tehát nem személyekre, hanem funkciókra vonatkozóan történik. II.4.5. Az információ Kettős szerepköre van. Egyrészt jelenti a termelés, szolgáltatás mögött húzódó információs bázist, a megfelelő informatikai hátteret, adatbázisokat, programokat stb. Ezen technikai lehetőségek nélkül a XXI. század gazdasága komoly bajba kerülne. Gondoljunk csak a világméretű félelemre az Y2K val kapcsolatban. Másrészt bizonyos információk birtoklása gazdasági előnyt jelenthet tulajdonosa számára. Tőzsdei, banki, technikai információk hatalmas vagyonok megszerzését jelenthetik tulajdonosának. II.5. A gazdaság szereplői A mikroökonómia a gazdaság három kardinális szereplőjét különbözteti meg, a háztartást, a vállalatot és az államot. Más szakirodalmak ide sorolják még a pénzügyi szektort, az államot a civil szervezeteket stb. Vegyük sorra ezen szereplők alapvető jellemzőit,tulajdonságait. 8

9 II.5.1. A háztartás Első megközelítésben úgy tűnhet, gazdaságunk legkisebb egysége az egyén. A társadalom szocializáltsága azonban azt jelenti, hogy szükségleteinket nem a többiektől elkülönülten, magányosan elégítjük ki, hanem kisebb nagyobb közösségekben. Bár szükségleteink egyéni szinten jelentkeznek, a piacon a szükségletek kielégítése az adott közösségek (családok) szintjén történik. Sajnos modern korunkban egyre szembeötlőbb az a tény, hogy a család nem lehet az általunk jellemzett gazdasági egység. A szomorú statisztikák azt mutatják, hogy a családok jelentős százaléka nem együtt él, minden második házasság válással végződik. Így fordulhat elő, hogy egy család több gazdálkodó egységként jelenik meg a gazdaságban. Legkisebb gazdálkodó egységünk tehát a háztartás. Az egy háztartásban élők azok, akik közösen, egymás szükségleteit figyelembe véve hozzák meg döntéseiket. Egy háztartás azonban jelenthet egy egyént (gondoljunk az egyre terjedő szingli életstílusra, és a sajnos szintén terjedő elmagányosodott, magukra hagyott idős emberekre), egy vagy többgenerációs egész illetve csonka családot. A háztartás azon gazdálkodó egység, melynek legfőbb célja a fogyasztás. Ez persze nem zárja ki a háztartások termelői magatartását. Gondoljunk egy háztáji gazdaságra, az otthon elvégzett munkákra. A háztartáson belüli folyamatok alapvetően naturálisak. A gazdálkodó egységen belüli munkamegosztás, munkavégzés a kialakult szokások alapján történik, vagyis a háztartáson belüli munkamegosztás nem determinált, annak pénzbeli elszámolása pedig furcsa és szokatlan lenne. Az egy háztartásban élők vagyon és jövedelemközösséget alkotnak. A háztartás fogyasztásra költött jövedelmét elsősorban munkaereje eladásával teremti elő, ami persze nem jelenti azt, hogy ezen jövedelmét nem egészítheti ki termelő tevékenysége ellenértékével (őstermelők), szabad pénzeszközeinek a tőkepiacon történő értékesítésével (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), illetve a birtokában lévő termelési tényezők bérbeadásával (bérleti díj). II.5.2. A vállalat A javak előállítása, tárolása, szállítása, cseréje és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek a termelés bonyolult rendszerét alkotják. Az üzleti vállalkozás a gazdaság legfontosabb alappillére. A modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek. (Chikán) Az üzleti vállalkozás lényege az önálló tőkebefektetés, amely kockázatvállalás mellett (remélhetőleg) gazdasági hasznot hoz. 9

10 A vállalkozás főbb jellemzői: 1. Viszonylagos autonómiával rendelkezik céljai megvalósítása érdekében 2. Saját jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat 3. Nyereségorientáltan működik, célja a profit maximalizálása 4. Valóságos piacon működik, ahol az árakat a kereslet és kínálat kölcsönhatása határozza meg 5. Termelés centrikus 6. Szakosodásig elmélyült munkamegosztása van 7. Expanzív 8. Szigorú pénzügyi és számviteli rendszere van A vállalat környezete Bár a vállalkozás eredményessége alapvetően függ a vállalaton belül végzett munka minőségétől, nem tekinthetünk el attól a mikro és makro környezettől, melyben a vállalat működik. 1) Mikrokörnyezet a) A vállalat belső mikrokörnyezeti elemeihez tartoznak a tulajdonosok, menedzserek és alkalmazottak. A vállalkozás teljesítménye azonban nem csak saját erőfeszítésének függvénye. b) A vállalat külső mikrokörnyezeti elemeibe az érintettek (stakeholderek) tartoznak. Legfontosabbak ezek közül a vevők, a szállítók, a konkurencia, de nem elhanyagolható eleme a pénzügyi szektor és az állam sem. Ezekre a környezeti elemekre a vállalatnak kisebb vagy nagyobb befolyása van. Ez függ tőkeerejétől, az adott piaci helyzettől, lobbi tevékenységének erejétől. 2) Makrokörnyezet A makrokörnyezeti elemekre a vállalat befolyása minimálisra csökken: a) Politikai jogi környezetet Nem mindegy, hogy milyen politikai rendszer irányítja az adott gazdaságot és ennek az irányításnak mik a főbb prioritásai. Mennyire védi a magántulajdont, mennyire tartja fontosnak az állami beavatkozást, hogyan és milyen mértékben támogatja a kis és középvállalkozásokat. Mennyire kiépített, szabályozott és átlátható a jogrendszer, mennyire tudja rákényszeríteni a gazdaság szereplőit a játékszabályok betartására. Megkönnyíti vagy esetlegesen megfojtja a vállalkozások alapítását, működtetését. 10

11 b) Technológiai környezet A társadalom technikai, technológiai színvonala, versenyképessége, a kutatásfejlesztésre, innovációra fordított összeg nagysága meghatározhatja az adott ország régióban elfoglalt helyét, leszakadását vagy felzárkózását. A technika ugyanis megjelenik a termékek és szolgáltatások színvonalában, piacképességében, a humánerőforrással (és ez által az oktatással) szemben támasztott követelményekben. c) Gazdasági környezet A vállalkozások tevékenységét, hatékonyságát nagyban befolyásolhatja az adott ország gazdasági állapota, a megtermelt GDP nagysága, a gazdasági növekedés üteme, az infláció, munkanélküliség mértéke. A XXI. század egyik legfontosabb eleme (egyesek szerint betegsége) a globalizáció, melyet szerethetünk vagy elítélhetünk, de feltartóztatni lehetetlen. Ez persze nem jelenti, hogy a regionalizmus kora leáldozott. Minden ország erejétől, akaratától függően képes megőrizni saját arculatát és képes megvédeni saját belső gazdaságát ettől a gyakran valóban káros jelenségtől. d) Szociális kulturális környezet Ezen elemek közé tartozik a demográfia, a népesség alakulása, a halálozás mértéke, az ország egészségi illetve mentális állapota, a sporthoz, egészséges életmódhoz, valláshoz, erkölcshöz fűződő viszonya, az oktatás színvonala, megbecsültsége, a szociális ellátás hatékonysága stb. 3) A vállalkozás működését befolyásoló tényezők A vállalkozások működését befolyásolják egyéb tényezők is Többek között a vállalkozás belső adottságai, úgymint: 1. a vállalkozás mérete 2. a termékek, szolgáltatások jellemzői 3. a vállalkozás piaci kapcsolatának jellemzői 4. a belső termelési és informatikai struktúra 5. a telepítési helyzet 6. a szervezet eredete 11

12 II.5.3. Az állam Az állam gazdasági szerepének elsősorban a makrofolyamatok befolyásolásában van jelentősége. A jövedelmek újraelosztásában, a társadalmi igazságtalanságok, egyenlőtlenségek csökkentésében, a gazdasági zavarok megszűntetésében, a gazdasági növekedés fenntartásában. Természetesen mikro szinten is találkozunk állami feladatokkal, elsősorban a piaci kudarcok kezelésében. Feladata a monopóliumok és oligopóliumok regulációja, az externáliák (külső gazdasági hatások) kezelése, a közjavak előállítása, fenntartása, finanszírozása. Az államnak alapvetően három fő funkcióját különböztetjük meg: a) A közhatalmi funkció a közrend megteremtését, fenntartását jelenti. A törvények megalkotását és betartatását, a bíróságok és a különböző belügyminisztériumi szervek finanszírozását. b) A köztulajdonosi funkció az állami vagyonnal való felelősségteljes és az ország érdekeinek megfelelő gazdálkodást jelenti. c) A gazdaságszervező, érdekegyeztető funkció, melyben az állam a társadalom különböző rétegeinek érdekeit képviseli. Az állam egyszerre karmester és döntőbíró. Az egyes gazdasági szereplők között reál és pénzügyi folyamatok zajlanak. A reál és pénzügyi folyamatok általában párban és ellentétes irányban zajlanak, igaz nem feltétlenül egy időben. Minden reál inputhoz tartozik egy jövedelem output és fordítva. A háztartások eladják munkaerejüket a vállalatnak (reál output), melyért cserébe munkabérhez jutnak (jövedelem input). Ebből a jövedelemből szerzik be a szükséges fogyasztási javakat a vállalattól (reál input), és fizetik meg a vállalatnak annak ellenértékét (jövedelem output). II.6. A koordinációs mechanizmusok Az állam szerepének jelentősége függ attól is, hogy az adott gazdaságban milyen koordinációs mechanizmusok érvényesülnek erőteljesebben. Az emberek, a gazdasági szereplők versenyének, rivalizálásának, ugyanakkor kölcsönös alkalmazkodásának egybefonódásával zajlanak. Az emberek, a gazdasági szereplők kapcsolatai valójában koordinációs folyamatok, amelyekben két vagy több egyén különböző jelzésekkel hat egymásra azzal a céllal, hogy kölcsönösen rábírják egymást a megfelelő együttműködésre. (Kopányi Mihály) 12

13 Kornai János munkássága alapján négy fő koordinációs mechanizmust különböztetünk meg. II.6.1. A piaci koordináció Lényege, hogy a felek mellérendelt viszonyban állnak egymással, céljuk a nyereség, a haszon elérése, ezért a felek kapcsolata pénz formájában is kifejeződik. Itt a piac szabályoz a kereslet, kínálat és az árak kapcsolatán keresztül. Az árak befolyásolják a termelők és fogyasztók döntéseit. A piaci koordináció szorosan összefügg a magántulajdonnal, hiszen csak akkor tudunk önálló döntéseket hozni, önérdekünket követni, ha magunk birtokoljuk az anyagi és egyéb más eszközöket. II.6.2. A bürokratikus koordináció A bürokratikus koordináció jellemzője az állami tulajdon. Ez a koordinációs mechanizmus jellemezte a tervutasításos gazdaságokat a szocializmus kezdeti időszakában (50 es évek!). A gazdaság szereplői között alá és fölérendeltségi viszony van, a koordinálás pedig utasításokkal, szabályokkal, törvényekkel, hivatalok, intézmények adminisztratív kényszerével történik. II.6.3. Az etikai koordináció Ebben a koordinációs mechanizmusban a felek mellérendeltségi viszonyban állnak egymással és a koordinálás hagyományokon, vallási, erkölcsi alapelveken nyugszik. A gentleman s agreements, az adott szó ereje fontos, elfogadott és elvárt. II.6.4. Az agresszív koordináció A felek itt olyan alá és fölérendeltségi viszonyban vannak egymással, ahol a fölérendelt fél önkényes, erőszakos, jog és erkölcs által el nem ismert döntéseket hoz. Ilyen mechanizmus működött(ik) a szervezett bűnözés keretei között, a kommunizmus bizonyos időszakaiban. 13

14 III. A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl Mikroökonómiai tanulmányaik során olyan modellekkel ismerkedhetnek meg, melyek a racionális viselkedést azonosítják az objektív racionalitás fogalmával, vagyis a gazdasági szereplő, a döntéshozó tökéletesen informált és egyetlen célja, hogy kifizetéseit maximalizálja. Céljait biztosan és konzisztensen képes rangsorolni, így az optimális döntésnek nincs akadálya. A gazdasági szereplők racionalitása persze más és más. III.1. A gazdasági szereplők racionalitása a) A fogyasztó racionalitása, hogy maximalizálja hasznosságát. A megszerzett jövedelméből olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárol, melyek számára valamilyen külső, vagy belső tulajdonsága alapján hasznos. Fogyasztónk az így megszerezhető hasznosságérzet maximalizálására törekszik. b) A vállalkozó racionalitása, hogy maximalizálja profitját. Az úgynevezett min max elvet követi, azaz költségeit igyekszik minimalizálni, miközben maximális bevételre törekszik. Rövidtávon persze ettől a célkitűzéstől eltérhet, ha mondjuk a piaci részesedését, forgalmát szeretné növelni, ha a túlélésért harcol, ha pillanatnyi likviditási zavarai miatt csak a gyors bevétel növekedés a célja. c) A termelési tényező tulajdonosa annak használatából, bérbeadásából adódó jövedelmét maximalizálja. Munkaerőnként a lehető legnagyobb fizetést, bankba tett pénzükért a lehető legnagyobb kamatot, értékpapírjainkért a legnagyobb osztalékot, árfolyamnyereséget, bérbe adott földünkért a lehető legtöbb bérleti díjat szeretnénk. d) A kormányzati szervek racionalitása a társadalmi jólét növelése. (A gond csak az, hogy ezek a szervek egyéni játékosokból állnak, akik szintén saját kifizetéseik maximalizálására törekednek, ez okozhatja néha társadalmi szinten az állami szervek rossz működését). III.2. Behavioral economics (magatartás gazdaságtan) A gépember filozófiája persze egyre több esetben megkérdőjeleződik. A modern közgazdaságtudományok hívei figyelembe veszik azokat a kísérleteket, melyeket társadalomkutatók, szociológusok, pszichológusok, 14

15 antropológusok végeztek, és az emberi jellem összetettségére hívják fel a figyelmet, a korlátozott racionalitás mellett állnak ki, rávilágítanak, hogy a játékosok viselkedésük, döntésük során méltányosan, gyakran altruista módon viselkednek, döntéseikben jelen van a méltányosság, a reciprocitás, és olykor a felmerülő költségek ellenére is hajlamosak a potyautasok megbüntetésére. Az altruizmus nem ismeri az önérdekkövetést, egy altruistának minden esetben, a másik fél döntésétől függetlenül fontos a mások jóléte is. A reciprocitás viszont a szemet szemért elv alkalmazását jelenti. Viselkedj úgy, ahogy veled szemben viselkedtek. Barátnak barátja légy, adományt adománnyal hálálj híven. Gúnyt fizess meg gúnnyal, s ne maradj fösvény, fizetvén gonoszért. Barátnak barátja légy, s barátod barátjának szintén szívese; Ám aki ellened, egyetlen hívét se szíveld soha. (Edda) A reciprocitással kapcsolatban azt is meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben a jutalmazás illetve a büntetés költségekkel járhat. Minél alacsonyabb ez a bizonyos költség, annál jellemzőbbé válik ez a viselkedési forma. Mivel játékosaink a kifizetéseiket próbálják meg maximalizálni, és a büntetés illetve dicséret ezt csökkenti, ezért az egyre növekvő költségek csökkentik a büntetési, jutalmazási hajlandóságot. III.2.1. Kísérletek Számos kísérlet bizonyítja, hogy az objektív racionalitás megkérdőjelezhető, a valóságban az emberek belső törvényeiknek engedelmeskedve ellentmondanak a klasszikus közgazdaságtan szabályainak. a) Ultimátum játék Az ultimátum játékban 100 egység pénz felosztásáról dönt az egyik játékos. Az arány tetszőleges, általa meghatározott lehet. A másik játékos ezt az ajánlatot vagy elfogadja és ez esetben mindkét fél megkapja a felosztás szerinti összeget, vagy elutasítja az ajánlatot, és ez esetben egyik fél sem kap semmit. Az objektív racionalitás elve alapján játékosainknak a (99;1) arányú felosztást is el kellene fogadniuk, ám a kísérletek során nagyon sokan a (80;20), (70,30) illetve (60;40) felosztásokat is elvetették. Az ajánlat visszautasítását fel lehet fogni egyfajta büntetésként is, melynek költsége a második játékosnak felajánlott összeg. A kísérletek általános tapasztalata volt az is, hogy a piacosított, modernebb gazdaságokban az ajánlatok 50% körül mozogtak, és az ismeretleneknek felkínált minimális ajánlat is 40% körül mozgott. Ennél kisebb ajánlatokat az esetek többségében visszautasítottak. A nem piacosított társadalmakban (például antropológusok által végzett kísérletekben a természeti népeknél) az ajánlat jelentősen eltérhet a fele felétől. Az ajánlatok az esetek többségében jóval 50% alatt maradt, és az ajánlatokat ennek ellenére 15

16 nagy százalékban elfogadták. Az izlandi halászok körében olyan különleges esetekkel is találkoztak, ahol a felajánlott 60% ot is elutasították. b) Diktátor játék Mi a helyzet azonban, ha második játékosunknak nem áll módjában a felajánlott felosztást megvétózni? Ebben az esetben a racionális felosztás a (100;0) arány lenne. A kísérletek azonban azt mutatták ki, hogy ezt az arányt a kísérleti alanyok egy ötöde választotta csak, legtöbben a (70;30) felosztási arány mellett döntöttek. Furcsa tehát, hogy az önfenntartásra programozott egyedek háttérbe szorítják létfenntartási ösztöneiket, és más egyedek érdekében cselekedve kooperálnak, társulnak. Bonyolult és kockázatos helyzetekben a gazdasági szereplők gyakran leegyszerűsítik a problémát és racionális elemzés helyett szubjektív értékítéleteikre hagyatkoznak. A klasszikus közgazdaságtanban azonban a racionalitás nem megvizsgálandó probléma, hanem vitán felül álló axióma. Az axiómáiból felépített konzisztens rendszerével mintha azt írná le, hogyan kellene az adott gazdasági aktornak viselkednie, és nem azt hogyan viselkedik valójában. Számos pszichológiai kísérlet bizonyította az emberi döntéshozatal mikéntje szubjektív tényezők függvénye is. c) Framing Effect (keretezési hatás A csomagolási vagy keretezési hatás például az a mód, ahogyan egy döntési problémát megfogalmaznak illetve, ahogyan az információkat átadják. Ezeket a hatásokat használja ki a marketing is a legtöbb esetben. Jól tudjuk, hogy az akciók végeztével az árak újra visszatérnek a korábbi magasabb szintjükre. (De vajon ki menne be egy olyan üzletbe, ahol erre fel is hívják a figyelmünket azzal, hogy a 3000 Ft os akciós árat áthúzva mellé írnák a 4000 Ft os új árat?) d) A büntetés dicsérete Az ultimátum játékban jól látható volt, hogy az egyének költségek felvállalása mellett is hajlamosak voltak megbüntetni a szerintük igazságtalan döntést hozó partnert. Számos kutatócsoport vizsgálta a büntetés intézményének hatását a közös javak létrehozására, illetve működtetésére. A kísérletek során az egyes csoporttagok adott rendelkezésre álló jövedelmükből tetszőleges összeget ajánlhattak fel a közösség számára. A kísérlet vezetője ezt az összeget megnövelte ( egy adott kísérlet során 1.6 es szorzót használt), majd a megnövekedett összeget a csoport tagjai között egyenlő arányban szétosztotta. Az így létrejött szociális dilemma a következő: 16

17 Hozzájárulni a közöshöz és a megnövelt összegből részesedni mindnyájunk számára jövedelmező üzlet, ám még nagyobb a csábítás nem beadni az adott összeget, és úgy részesedni a közösből. (Ez esetben persze minden potyautas feltételezi a többiek szabálykövető magatartását.) Ezen önző viselkedés láttán a befektetési hajlandóság rohamosan csökkent a csoportban és a rendszer összeomlásához vezetett. A további kísérletekben két csoportot hoztak létre. Az elsőben nem működtették a büntetés intézményét, míg a második csoport tagjai minden kör után tudomást szereztek a többiek hozzájárulásáról, és lehetőségük volt egy egységnyi pénz befizetésével három egységnyi büntetést kiszabni a potyautasra. A játék elején felajánlott választási lehetőségek esetében, miszerint ki melyik csoportba szeretne tartozni, csak a játékosok egyharmada választotta a büntetés intézményét alkalmazó csoportot. Ám ez a csoport gyorsan az előbb ismertetett társaság sorsára jutott, a rendszer működésképtelenné vált. A másik csoportban azonban minél kisebb volt a tag hozzájárulása a közösségi vagyonhoz, annál gyakrabban és annál nagyobb mértékben volt tárgya a büntetésnek. Ennek hatására a potyautasok hozzájárulási, befektetési hajlandósága jelentősen javult. Felmerült azonban a kérdés, hogy mi legyen a másodlagos potyautasokkal, akik ugyan hozzájárultak a közöshöz, de nem büntették a potyautasokat? Amikor a kísérletbe az ő büntetésüket is lehetővé tették, néhány kör után a csoport szinte minden tagja valódi közösségi emberként viselkedett és megszűnt a csoporton belüli potyautas magatartás. Az ilyen csoportok 256 fő felett is stabilan működtek. A kísérletek után kitöltött tesztek arra a furcsaságra is rámutatnak, hogy a szereplők nem a közösségi befektetések preferálása, a közösségért érzett aggodalom, felelősségérzet miatt büntettek, hanem a csalás ténye által kiváltott felháborodás, a bosszúvágy érzete miatt. Ám bármi is az ok, a végeredmény egy prosperáló és hatékony társadalom. Jegyzetünk keretei nem engedik meg, hogy részletesen vizsgáljuk a büntetés esetleges torzulásait. Remélhetőleg mindenki számára érthető és világos, hogy a büntetés mértéke és az okozott kár között meg kell tartani az arányosság elvét. Sem az alulbüntetés, sem a túl büntetés, illetve az úgynevezett antiszociális büntetés nem hatékony, de a büntetés nélküliségnél még ezek is hatékonyabban működtek az egyes kísérletek során. Ezen kísérletek jól mutatják tehát, hogy a rendszer működésének két fontos alapeleme van: Egyrészt a büntetés intézményének hatékony alkalmazása, másrészt a megfelelő információáramlás. Ha a gazdasági aktorok beazonosíthatóak és a közösség tagjai tudomást szereznek a potyautasok személyéről, akkor a rendszer működőképes marad. A közjavak létrehozásának és működtetésének ez lenne tehát az egyik fontos alapeleme. Ez részben a helyi közösségek döntési jogköreinek kiszélesítését kívánná, mivel az adott térségben ők rendelkeznek megfelelő szintű információval, részben pedig a közösség tagjai közvetlen kapcsolatainak a kiépítését teszi szükségessé, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen a potyautasok személye. 17

18 IV. A játékelmélet A döntéselmélet előző fejezetben tárgyalt része tehát azt vizsgálja, hogyan viselkednek az emberek valójában (leíró elmélet), ellenben a normatív irányzat arra keresi a választ, hogyan lehet a döntéseket jobbá tenni. E tekintetben ez a módszer közelít az objektív racionalitás elméletéhez, azaz axiómákra épülő konzisztens rendszert épít fel, mindösszesen a tökéletes informáltság tekintetében rugalmas. A matematika gyors fejlődése lehetővé tette a klasszikus elméletek módosítását. A játékelmélet segítségével a klasszikus elméletet megpróbálták kiterjeszteni a bizonytalanság körülményeire is. A játékelmélet napjainkra rendkívül komoly tudománnyá nőtte ki magát. Ennek részletesebb bemutatására sajnos ezen jegyzet keretei között nincs lehetőség, így csak az elmélet alapfogalmaival és néhány, a közgazdaságtanban is használt modellel ismerkedhetünk meg. IV.1. A játékelmélet megalkotói A játékelmélet alapjait Neumann János rakta le egy 1928 as munkájában, majd az osztrák Oskar Morngenstern matematikus közgazdásszal közösen írt Játékelmélet és gazdasági viselkedés (1944) című művében továbbfejlesztette. Azóta a játékelmélet meghódította a közgazdaságtant, a szociológiát és a pszichológiát is. A játékelmélet a matematika egy különálló egzakt tudományágává nőtte ki magát. Háborúk (Japán USA II. világháború) és talán nem túlzunk néha a világ sorsa dőlt el a játékelmélet segítségével (hidegháború és atomfegyverkezés). Eme kis bevezetőnkben tartózkodunk mindenféle szigorú matematikától és inkább csak étvágygerjesztőnek szánjuk az itt leírtakat. Egy kis fűszer csupán a néha száraz tananyag mellé. IV.2. Játékelméleti alapfogalmak Amikor az egyének (csoportok ) más egyénekkel (csoportokkal) szembeni viselkedésükről döntenek,szembesülniük kell azzal, hogy magatartásuk befolyásolja a többiek döntését, magatartását. Egy interakciót stratégiai játéknak nevezünk, ha a szereplők tisztában vannak ezzel a hatással, sőt magatartásuk során figyelembe is veszik ezt a hatást. (Mészáros József:Játékelmélet) 18

19 A játék tehát szereplők közötti interakció, ahol figyelembe veszem a másik fél döntéseit és ennek megfelelően alakítom ki a saját stratégiámat. Egy jó sakkjátékos igyekszik minél több lépésre előre kitalálni, végiggondolni a másik fél lehetséges lépéseit, hogy kiválaszthassa a legjobb válaszreakciót. Stratégiai játékot játszunk az élet nagyon sok pillanatában, a párkapcsolataink során, a családban, stratégiák mentén haladunk a gazdasági életben is, amikor részt veszünk egy versenytárgyaláson, amikor arról döntünk, hogy benyújtsunk e egy pályázatot avagy sem, fizessünk e adót, közös költséget, hozzájáruljunk e a közjavak létrehozásához illetve működtetéséhez, vagy amikor arról döntünk mint egy vállalkozás vezetői, hogy kooperáljunk vagy versengjünk a konkurenciával. A stratégia kiválasztásánál fontos, hogy hány szereplős a játék, az informáltság tökéletes vagy korlátozott, a játék egyszeri vagy ismétléses, a játékosok lépései egyidejűek vagy egymást követőek, a játék szabályai rögzítettek vagy manipulálhatóak stb. IV.3. A játékok osztályozása IV.3.1. A játékosok lépései egyidejűek, vagy egymást követőek A sakkban a játékosok egymás után lépnek, előbb a fehér, utána a fekete, vagyis ennek tudatában hozhatom meg a következő lépésre vonatkozó stratégiámat. Egy árverésen a résztvevők egyszerre teszik meg ajánlataikat, egymástól függetlenül. A különbség a szekvenciális és az egyidejű lépéses játékok között azért lényeges, mert a két játékfajta más gondolkodásmódot igényel. A szekvenciális játék esetén a játékosok a következőképpen gondolkodnak: Ha most ezt lépem, hogyan fog(nak) az ellenfeleim reagálni? A jelen lépés a többiek jövőbeni lépései következményeinek kalkulációján alapszik. A szimultán lépéses játék esetén a lépéssel kapcsolatos döntések az ellenérdekű felek jelenlegi lépésével kapcsolatos várakozásainkon alapulnak és igaz ez fordítva is az ellenfeleinkre is. A szekvenciális játékok esetén fontos kérdés, hogy mi az előnyösebb számunkra, elsőnek lépni, avagy másodiknak. Ennek a kérdésnek az eldöntése gyakran nem is olyan egyszerű. IV.3.2. A játékosok érdekkonfliktusának természete Stratégiai játékról tehát akkor beszélünk, ha ellenérdekű felek között érdekkonfliktus áll fenn, a felek rendelkezhetnek ismeretekkel, feltételezésekkel a többiek céljáról, lehetséges döntési alternatívákról, de ez az informáltság nem feltétlenül szimmetrikus. Minden játékos saját helyzetének megfelelően saját helyzetét próbálja optimalizálni. (Mészáros József, Játékelmélet) 19

20 A játékelmélet ezt úgy mondja, hogy a játékosok a kifizetéseiket optimalizálják, maximális nyereségre vagy minimális veszteségre törekednek. Ez a kifizetés különösen a gazdasági életben lehet numerikus érték, de nem feltétlenül az. Kifizetés lehet az elért profit (numerikus érték!), de az is, hogy a konkurencia piacot veszít velünk szemben vagy esetleg tönkre megy. Az egyszerűbb játékoknál, mint például a sakk, van vesztes és van nyertes, a pókerben az egyik fél nyeresége a másik fél vesztesége. Az ilyen játékokat hívjuk zérusösszegű játékoknak. Bizonyos esetekben egy adott nyeremény játékosok közötti felosztása történik. Ezek a konstans összegű játékok. A gazdasági életben azonban gyakran nem tudni előre a felosztandó torta nagyságát és minden játékos lehet egyszerre nyertes vagy egyszerre vesztes is. (Gondoljunk egy lehetséges nukleáris háborúra, a környezetszennyezésre vagy a napjainkban kudarcot vallott koppenhágai klímacsúcsra.) IV.3.3. A játékosok informáltsága A sakk esetén a játékosok pontosan ismerik helyzetüket (bábuik helyzetét), lehetséges lépéseiket, illetve az ellenfél lehetséges lépéseit. Ezeket a játékokat teljes információs játékoknak nevezzük. Általában ez a helyzet kivételes, többnyire néhány játékos olyan információval is rendelkezik, amellyel a többiek nem. A kártyajátékok többsége esetén a játékosok ismerik saját lapjukat és próbálnak következtetni a többiek lapjaira, illetve megtéveszteni a többieket saját lapjaikat illetően. Az összes játékos tisztában van ezzel, így a következtetéseik esetén mindenki igyekszik számba venni a többiek megtévesztő szándékait is. Azt az információt, amelyik minden játékos rendelkezésére áll közös tudásnak nevezzük. Ez a közös tudás [common knowledge] jóval több, mint az egyéni tudások összege. A korlátozott információjú játékoknál előtérbe kerül tehát a blöff. Talán úgy gondolnánk, hogy a blöff a pókerjáték találmánya, de tévedünk. Az állatvilágban évmilliók óta ismerős a mimikri szent tudománya. Sok állatfaj oly mértékben képes hasonulni környezetéhez, hogy csak akkor vennénk észre őket, ha beléjük botlunk. Más állatok igazi blöff mesterek. Egyes mérgező anyaggal, veszélyes tüskékkel rendelkező fajok élénk színekkel hívják fel a többiek figyelmét a veszélyre. Néhány faj kihasználva ezt az információközlést maga is hasonló színeket ölt, pedig veszélyes méregről, tüskéről szó sincs. De talán vannak olyan iskolás emlékeik önöknek is, amikor feleltetés előtt a Kéreménúgyistudokmindentkárengemfeleltetni kifejezést öltötték fel. IV.3.4. A játék szabályai rögzítettek vagy manipulálhatóak? A sakk, a sportjátékok szabályai rögzítettek, gyakran bíró kényszeríti ki a szabályok betartását. A gazdasági, politikai játékok nem ilyen egyszerűek, a játékosok gyakran érdekeiknek megfelelően megkísérlik a szabályok változtatását, módosítását. 20

I. Közgazdaságtani alapvetés

I. Közgazdaságtani alapvetés I. Közgazdaságtani alapvetés I.2. Akiért a harang szól Tankönyvünk bevezető szakaszában arra próbálunk választ adni, miért is nélkülözhetetlenek napjainkban bizonyos közgazdaságtani alapismeretek, miért

Részletesebben

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala Mikroökon konómia A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala 2011.09.12. - A gazdasági gi szereplőkkel, egyéni döntéshozókkal foglalkozik - Általánosítható viselkedési si jellemzőit

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA

JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA Szociológiai Szemle 2005/1, 23 40. JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA MÉSZÁROS József Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi, Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

Játékelmélet. előadás jegyzet. Kátai-Urbán Kamilla. Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli.

Játékelmélet. előadás jegyzet. Kátai-Urbán Kamilla. Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli. Játékelmélet Kátai-Urbán Kamilla Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli Irodalom előadás jegyzet J. D. Williams: Játékelmélet Filep László: Játékelmélet 1. Előadás Történeti

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1 Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1. Példa. Két játékos Aladár és Bendegúz rendelkeznek egy-egy tetraéderrel, melyek lapjaira rendre az 1, 2, 3, 4 számokat írták. Egy megadott jelre egyszerre felmutatják

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

Céltudatos, gazdaságos és felelősségteljes nyelvtanulás, és nyelvhasználat egy közgazdász nyelvtanár szemével

Céltudatos, gazdaságos és felelősségteljes nyelvtanulás, és nyelvhasználat egy közgazdász nyelvtanár szemével XVI. ATIF konferencia NYELVEK, KULTÚRÁK ÉS NEMZEDÉKEK PÁRBESZÉDE- EGÉSZ ÉLETEN ÁTszekció Céltudatos, gazdaságos és felelősségteljes nyelvtanulás, és nyelvhasználat egy közgazdász nyelvtanár szemével Charomar

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK

PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Levező tagozat MESTERSZAK Tantárgyi útmutató 2014/2015 tanév tavaszi félév 1 Tantárgy megnevezése:

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben