Pannon ETT. Európai Területi Társulás. Együttes Fejlesztési Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pannon ETT. Európai Területi Társulás. Együttes Fejlesztési Program 2014-2020"

Átírás

1 Pannon ETT Európai Területi Társulás Együttes Fejlesztési Program Készítette: DDRFÜ Nonprofit Kft. 2013

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Az EGTC, mint jogi eszköz A Pannon ETT A tervezést meghatározó fejlesztéspolitikai keretek Helyzetelemzés A program Bevezető Az európai területi együttműködés evolúciója Az EGTC általános európai keretek Az EGTC Magyarországon A Pannon ETT A tervezést meghatározó európai és nemzeti keretek A programalkotást befolyásoló közösségi intézményi keretek Közösségi fejlesztéspolitikai keretek Nemzeti tervezési és programozási környezet Magyarországon Tervezés Szlovéniában Tervezés Horvátországban Helyzetelemzés A Pannon ETT szerepe a településhálózatban Demográfia, nemzetiségi összetétel, társadalmi viszonyok Közlekedési elérhetőség Gazdasági helyzet bemutatása Foglalkoztatás, munkaerőpiac Környezet állapota, környezet- és természetvédelem, energetika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás Humán infrastruktúra SWOT-analízis Fejlesztési program A Pannon ETT jövőképe Átfogó célok Specifikus célok Prioritások és beavatkozási területek A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának végrehajtása A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának végrehajtására rendelkezésre álló források becslése Projektjavaslatok vázlatai Bevezetés és logikai keret Gazdaság- és turizmusfejlesztés Környezetfejlesztés és természetvédelem Közlekedés és logisztika Hivatkozások

3 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Az EGTC, mint jogi eszköz Az európai régiók egymás közötti együttműködése (Európai Területi Együttműködés ETE) a II. világháború óta nagy fejlődésen ment keresztül. Az Európai Unió as programozási időszakában az ETE a kohéziós politika önálló célkitűzésévé vált, ezzel jelentősége lényegesen megnőtt. A különböző támogatási programok (INTERREG, határon átnyúló együttműködés CBC) azonban nem tudták kezelni az együttműködések intézményesítésének kérdését. Erre adott megoldást az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), mint jogi eszköz, azzal a céllal, hogy egy határon átnyúló jogi személyiség kialakításával lehetőséget adjon a határon átnyúló együttműködés hatékonyabbá tételéhez. Az új jogi eszköz lehetővé teszi, hogy a közösen létrehozott jogi személy maga ruházzon be, tartson fenn alkalmazottakat, illetve vegyen részt fejlesztési projektekben, ezáltal biztosítva a fejlesztések fenntarthatóságát. Az eszközben rejlő lehetőségek kihasználására számos EGTC alakult Európában. A területi együttműködési pályázatokon való indulást az EGTC annyiban teszi egyszerűbbé, hogy a határon átnyúló jogi személy önmagában kielégíti a határon átnyúló partnerségi kritériumot, azaz amennyiben az EGTC a program által támogatott térségben bejegyzett partnerek által alapított, nem szükséges további partner bevonása. Ez jelentősen leegyszerűsítheti a projektfejlesztési és végrehajtási folyamatot. Fontos megjegyezni, hogy az EGTC jogi eszköz, nem rendelkezik elkülönített uniós forrásokkal. Mivel az EGTC létrehozása a tagok szabad akaratán múlik, alapvetően a tagok forrásaiból kell működjön, így az EGTC létrehozása nem jár automatikus uniós vagy nemzeti finanszírozással. 1.2 A Pannon ETT A Pannon ETT 2012-ben került bejegyzésre pécsi székhellyel. Területi lefedettségét tekintve Magyarországról Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből való a tagok döntő többsége (kivéve Baja városa, Bács-Kiskun megye), illetve három szlovén község alkotja. A tagok között túlnyomó többségben vannak a helyi önkormányzatok (54, közülük 23 város és 31 község), ezen kívül három megyei önkormányzat, valamint két regionális szinten meghatározó intézmény (Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécsi Tudományegyetem) alkotja. A Pannon ETT Egyezménye kimondja a horvát partnerek felé való nyitást, mint célt. A Pannon ETT, mint jogi személy leendő funkcióit két részre lehet osztani: Területi koordináció: azon feladatok köre, melyekhez közös térségi érdek fűződik. Ez esetben közös politikai fellépés, nemzeti vagy európai szintű érdekképviselet, helyi és térségi koordinációs funkció képzelhető el, mely nem jár feladat-átruházással. Új típusú feladatellátás: a tagok által ellátandó feladatok ETT-re való átruházásával hatékonyabb szolgáltatásszervezés valósítható meg a határtérségben. Ez esetben hatáskör-átruházásra kerül sor. 3

4 1.3 A tervezést meghatározó fejlesztéspolitikai keretek A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programját a következő közösségi, nemzeti és regionális fejlesztéspolitikai intézményi és jogi keretek határozzák meg: - A as időszakra vonatkozó európai kohéziós politika általános rendelkezései (CPR, ETE), mely az EGTC-ket több szempontból nevesíti; - Az EU 2020 Stratégia, mely az európai fejlesztéspolitika általános keretdokumentuma; - Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája, mely a Pannon ETT teljes területét érinti; - A nemzeti fejlesztéspolitikai dokumentumok, melyek kijelölik a as időszak közösségi támogatási forrásainak keretét is; - Megyei, regionális stratégiák, koncepciók; - Magyarország esetében a Wekerle Terv. 1.4 Helyzetelemzés Az Együttes Fejlesztési Program az alábbi tématerületeken ad részletes, a határ mindhárom oldalát lefedő helyzetelemzést, melynek összefoglalására a SWOT-analízis szolgál: - Településszerkezet; - Demográfia, nemzetiségi összetétel; - Közlekedési elérhetőség; - Gazdasági helyzet; - Foglalkoztatás, munkaerőpiac; - Környezet állapota, környezet- és természetvédelem, energetika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás; - Humán infrastruktúra. 1.5 A program A közös potenciálisan három ország régióra kiterjedő fejlesztési térség számára a következő jövőkép fogalmazható meg: A Pannon Európai Területi Társulás (ETT) 2020-ra Magyarország délnyugati területeit, valamint Szlovénia és Horvátország pannon térségét magában foglaló társulássá válik, amely a helyi erőforrások fenntartható használatának biztosítása mellett hozzájárul a közös határtérség gazdasági potenciáljának megerősítéséhez. Mindez elősegíti a nyelvében eltérő közösségek kapcsolatainak elmélyítését, egymás értékeinek és adottságainak kölcsönös megismerése által azok kiteljesedését. A Program három általános cél, négy specifikus cél, és négy prioritás mentén javasol beavatkozásokat, melyet kiegészít egy horizontális cél, mely a Pannon ETT működése hatékonyságának növelésére irányul (1. ábra). 4

5 1. ábra: A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának célrendszere. Az Együttes Fejlesztési Program beavatkozásainak végrehajtására négy modell lehetséges, melyek az együttműködés növekvő intenzitását feltételezik: a) a partnerek egyéni akciója; b) a Pannon ETT koordinált fellépése; c) a Pannon ETT saját projektje; d) új típusú feladatellátás. A prioritásokhoz illeszkedően a Program felvázol nyolc projektjavaslatot, melyek a következő területeket célozzák meg: gazdaságfejlesztés és hálózatosodás a Pannon ETT térségben; környezetbarát turizmus; hulladékgazdálkodás; természetes élőhelyek védelme; megújuló energiaforrások hasznosítása; logisztikai hubok kialakítása a nyugat-pannon térségben; Pécs Mohács Eszék logisztikai és vállalkozásfejlesztési övezet; illetve a Bajai kikötő fejlesztése. Mivel az EGTC-k elkülönített forrással nem rendelkeznek, a Pannon ETT céljainak megvalósítására alapjában véve az ETT saját forrásai, a tagok saját költségvetése, állami, regionális fejlesztési források, illetve uniós források állnak rendelkezésre. Az uniós források közül az egyes tagországok nemzeti szinten menedzselt operatív programjai, illetve a határon átnyúló együttműködési programok a legjelentősebbek. A Pannon ETT esetében a Szlovénia-Magyarország, a Magyarország-Horvátország és a Szlovénia-Horvátország program ban elérhető forrásaira készített becslés alapján mintegy 90 millió euró állhat rendelkezésre, melyet kiegészít a nemzeti társfinanszírozás. 5

6 2. Bevezető 2.1 Az európai területi együttműködés evolúciója Európa II. világháborút követő béketeremtési és integrációs folyamatának szerves részét képezte a régiók, városok közötti határon átnyúló kapcsolatok kialakításának ösztönzése. Ennek jegyében indult a town twinning mozgalom az 1950-es években, mindenekelőtt Franciaország és Németország között. A szubnacionális határon átnyúló kapcsolatok szabályozásában fontos lépés volt az 1980-ban kelt határon átnyúló együttműködésről szóló európai keretegyezmény (Madridi Konvenció, Európa Tanács), melynek aláírói vállalták, hogy ösztönzik a helyi szintek határon átnyúló kapcsolatait. 1 A Madridi Konvenció eredményeképpen létrejött eurorégiók, később a 3. kiegészítő jegyzőkönyv által bevezetett euroregionális együttműködési csoportok (EGC-k) azonban nem oldották meg a jogi személyiség kérdését. Az Európai Közösség kohéziós politikájának részeként 1990-ben indult az INTERREG Közösségi Kezdeményezés, melynek második etapja (különösen az INTERREG IIC, ) kifejezetten támogatta a határon átnyúló együttműködések, eurorégiók intézményesülési törekvéseit. A keleti bővítéssel egybeeső INTERREG III program ( ) már inkább a tematikus együttműködésekre fókuszált, legnagyobb arányban a határon átnyúló együttműködéseket támogatva (INTERREG IIIA). A időszakban az Európai Területi Együttműködés (ETE) a kohézió és a versenyképesség mellett a közösségi kohéziós politika 3. célterülete lett, ezáltal bekerült a kohéziós politika főáramába. Ezzel párhuzamosan jelent meg az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (European Grouping of Territorial Cooperation a továbbiakban EGTC), mint jogi megoldás az intézményesítés problémájának kezelésére. A területi együttműködés közösségi politikában való jelentősebbé válása révén az EGTC jelentősége is várhatóan nőni fog a as időszakban. 2.2 Az EGTC általános európai keretek Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulást, mint jogi eszközt az Európai Parlament és Tanács 1082/2006 (EK) rendelete hozta létre azzal a céllal, hogy egy határon átnyúló jogi személyiségi forma kialakításával lehetőséget adjon a határon átnyúló együttműködés előtt álló jogi-szervezeti akadályok leküzdéséhez. Az Európai Unió Régiók Bizottsága (Committee of the Regions a továbbiakban CoR) által benyújtott javaslat hosszú évek előkészítő munkájának eredménye volt, mely új fejezetet nyitott az európai területi együttműködés (azon belül kiemelten a határon átnyúló együttműködések) rendszerében. Az európai határrégiók számos alkalommal szembesültek azzal a problémával, hogy a határon átnyúló fejlesztések koordinációjára létrehozott eurorégiók nem rendelkeztek jogi személyiséggel, így a politikai koordináción túl nem tudtak szervezetileg részt venni a fejlesztésekben, nem szerezhettek tulajdont, nem folytathattak önálló gazdálkodást. Ezek a problémák különösen a határtérségekben található városi központok esetében jelentett problémát, melyek hatóköre szolgáltatási szempontból túlnyúlt a határon (pl. oktatás, egészségügyi ellátás, közösségi közlekedés szervezése stb.). Az új jogi eszköz lehetővé teszi, hogy a közösen létrehozott jogi személy maga ruházzon be, tartson fenn 1 Magyarország a konvenciót 1994-ben (1997. évi XXIV. törvény), Szlovénia és Horvátország 2003-ban, utóbbi a későbbi kiegészítő jegyzőkönyvek nélkül. 6

7 alkalmazottakat, illetve vegyen részt fejlesztési projektekben, ezáltal biztosítva a fejlesztések fenntarthatóságát. 2 Az eszközben rejlő lehetőségek kihasználására számos EGTC alakult Európában, elsősorban azokban a határtérségekben, ahol az euroregionális együttműködés a legnagyobb múlttal és a legfejlettebb intézményi háttérrel rendelkezett. 2. ábra: EGTC-k Európában 2012 novemberében. 3 Az EGTC alkalmazható az európai területi együttműködés mindhárom pillérében: határon átnyúló együttműködések segítésére (egymással szomszédos régiók); transznacionális együttműködése előmozdítására (nagyobb, több ország térségeit átfogó makrorégiók esetében); illetve egymással közvetlenül nem szomszédos, azonban bizonyos tematikus kérdésekben együttműködni szándékozó régiók interregionális együttműködésére egyaránt. A területi együttműködési pályázatokon (pl. határon átnyúló együttműködés: crossborder cooperation továbbiakban CBC) való indulást az EGTC annyiban teszi egyszerűbbé, hogy a határon átnyúló jogi személy önmagában kielégíti a határon átnyúló partnerségi kritériumot, azaz amennyiben az EGTC a program által támogatott térségben bejegyzett partnerek által alapított, nem szükséges további partner bevonása. Ez jelentősen leegyszerűsítheti a projektfejlesztési és végrehajtási folyamatot, ezáltal hatékonyabbá teszi az együttműködést. EGTC-tag bármely EU-tagországban bejegyzett kormányzati, regionális, helyi hatóság (illetve közbeszerzési szempontból közjogiként értelmezhető szerv) lehet. Egy csoportosulásnak minimum két tagja kell, hogy legyen, két különböző országból. Harmadik 2 Az 1082/2006 (EK) rendelet módosítási javaslata lehetővé teszi az EGTC-k számára a hitelfelvételt is. 3 Forrás: ( ) 7

8 országbeli (nem EU-tag) jogi személy csak abban az esetben lehet tag, amennyiben a nemzeti jogszabály ebben a vonatkozásban megengedő. A formális tagság helyett harmadik ország szervei köthetnek együttműködési megállapodást az EGTC-vel, azonban az ebben a formában együttműködő partnerekre a jogok és kötelezettségek alapesetben nem vonatkoznak, vagy csak a megállapodásban rögzített formában, illetve a bejegyzésnek helyet adó ország joghatósága esetükben nem járhat el. Az EGTC, mint jogi személy tevékenysége irányulhat az Európai Területi Együttműködés valamely programjának végrehajtására (mint Irányító Hatóság vagy Közreműködő Szervezet); lehet fejlesztési projekt végrehajtója (mind kedvezményezett, önmagában kielégítve a határon átnyúló együttműködési kritériumot); vagy kizárólag nemzeti-regionális-helyi forrásokból működő fejlesztési szervezet. A jelenleg Európában működő EGTC-k legnagyobb arányban az 1082/2006 (EK) rendeletben megfogalmazott általános célok mentén szerveződtek, adott esetben hangsúlyosan megemlítve bizonyos prioritásokat (tudásalapú gazdaság, fenntarthatóság, EU 2020). Számos EGTC-t találunk határ közelében található nagyvárosi agglomerációkban (Lille, Strasbourg, Saarbrücken térsége, illetve számos szervezet a Benelux-államok határtérségében), ahol a területi tervezés és a közös városfejlesztés az együttműködés fókusza. Kiemelendő a spanyol-francia határon a Pirineus-Cerdanya EGTC, melynek célja a spanyol oldalon található kórház közös működtetése. Speciális EGTC a belga-francialuxemburgi-német együttműködésben működő Grande Region EGTC, mely kifejezetten határon átnyúló együttműködési programok menedzsmentjére jött létre (CoR, 2009). Az EGTC jogi eszköz, nem rendelkezik elkülönített uniós forrásokkal. Mivel az EGTC létrehozása a tagok szabad akaratán múlik, alapvetően a tagok forrásaiból kell, hogy működjön, így az EGTC létrehozása nem jár automatikus uniós vagy nemzeti finanszírozással. 2.3 Az EGTC Magyarországon Magyarország élen járt az EGTC jogi kereteinek megteremtésében: a augusztus 1-jén hatályba lépett törvény egyike volt az első EGTC-re vonatkozó nemzeti szabályozásoknak Európában (az azóta többször módosított évi XCIX. törvény), illetve ezt egészítette ki a szervezetalapítás jóváhagyásának szabályait leíró 16/2010 (XII.15.) KIMrendelet. Ezen jogszabályok értelmében európai területi társulás 4 (ETT) alapításra vonatkozó kérelmet, illetve már meglévő ETT-khez való csatlakozási kérelmet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz kell benyújtani, majd annak támogatása esetén a nyilvántartásba vételt a Fővárosi Bíróságon kell kezdeményezni, mint korlátolt felelősségű európai területi együttműködési csoportosulás. Mivel az ETT önállóan gazdálkodó jogi személy, így beszámoló-készítési kötelezettsége van azon ország szervei felé, ahol a bejegyzés történt. Közbeszerzési feladatok esetén az ETT-re nézve szintén a magyar közbeszerzési törvény szabályai az iránymutatók. Magyarország élen jár az EGTC-k alapításában is. A jelen dokumentum készítésének időpontjában 12 ETT van Magyarországon bejegyezve, további három működik magyar partnerrel (3. ábra). A Magyarországon működő ETT-k nagy száma mutatja, hogy hazánk számára a határon átnyúló együttműködés fontos gazdaságfejlesztési, egyben nemzetpolitikai kérdés. 4 A magyar szabályozás az EGTC-re, mint jogi személyre az európai területi társulás (röviden ETT) elnevezést alkalmazza. Így a magyar szabályozás kontextusában és különösen a Pannon ETT esetében ezt az elnevezést alkalmazzuk. 8

9 Ennek gátat szab, hogy a szomszédos országok nem mindegyike tagja az Európai Uniónak, a csoportosulások nem fedik le valamennyi szomszédos országot. A bejegyzett ETT-k céljai között a rendeletben megfogalmazott általános célok tükröződnek vissza, hangsúlyosan kiegészítve a megújuló energia alkalmazását, illetve specifikumként a kulturális együttműködések elősegítését tekintettel arra, hogy a legtöbb ETT magyarlakta határtérségekben szerveződött, hangsúlyosan magyar dominanciával. A célok között jellemzően megjelenik az uniós források megszerzése és közös felhasználása, illetve harmadik leendő EU-tag országok irányába való bővülés lehetősége. A magyarországi ETT-k közül kiemelendő az elsőként létrejött Ister-Granum ETT, melynek központja Esztergom és a szomszédos szlovákiai Párkány (Štúrovo) térsége. Az ETT elődjének tekinthető eurorégió által kidolgozott fejlesztési programban szerepelt az esztergomi kórház közös működtetésére vonatkozó javaslat (Ister-Granum, 2005), melynek az ETT megfelelő kereteket adhat. Ezen túl megvalósíthatósági tanulmány készült az Esztergom Párkány közúti teherhídra, illetve határon átnyúló logisztikai térség kialakítására ábra: ETT-k a magyar határ mentén A Pannon ETT A Pannon ETT 2012-ben került bejegyzésre pécsi székhellyel. Területi lefedettségét tekintve Magyarországról Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből való a tagok döntő 5 Forrás: 6 Forrás: ( ) 9

10 többsége (kivéve Baja városa, Bács-Kiskun megye), illetve három szlovén község alkotja. A tagok között túlnyomó többségben vannak a helyi önkormányzatok (54, közülük 23 város és 31 község 7 ), három megyei önkormányzat, valamint két regionális szinten meghatározó intézmény (Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécsi Tudományegyetem) alkotja (4. ábra). A Pannon ETT előzményei között érdemes megemlíteni az 1978-ban alakult Alpok- Adria Munkaközösséget, melynek döntő szerepe volt a kelet-közép-európai térség helyi önkormányzatai határon átnyúló kapcsolatainak kialakításában. További alapot jelent az 1998-ban alakult Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés, mely Baranya, Somogy és részben Tolna megyei tagokat, valamit horvátországi és bosznia-hercegovinai helyi és regionális szereplőket tömörített. A Dráva-Mura Eurorégió 2004-ben alakult, Somogy, Zala és Muraköz (Međimurje) megyék együttműködéseként. Ezek a szervezetek mind a mai napig léteznek, azonban aktivitásuk az utóbbi években érezhetően csökkent. Az, hogy a szervezetek kevés eredményt tudtak felmutatni, részben a tagországok centralizált államberendezkedésének tulajdonítható, részben a jogi személyiség hiányából fakadt. 4. ábra: A Pannon ETT tag-önkormányzatainak területi elhelyezkedése, Forrás: saját szerkesztés Jelenleg a Pannon ETT határon átnyúló EGTC-nek tekinthető. Bár a Pannon ETT Egyezményének 20. cikke célként fogalmazza meg az európai uniós társfinanszírozású programok megvalósítását, a további cikkekben a projektmegvalósítás (akár uniós forrásból kedvezményezettként, akár saját forrásból) is szerepel. Ezen felül megjelenik a vállalkozási tevékenység, a határon átnyúló tőkebefektetések élénkítése, a természeti és kulturális örökség védelme, szervezetrendszer kialakítása, beleérve a feltételek fennállása esetén egy 7 A három szlovén partner jogállása község, azonban a jelentősebb lakosságszámmal rendelkező Lendvát (Lendava) és Ptujt a városok közé számoltuk. Alsómarác (Moravske Toplice) a községek között szerepel. 10

11 brüsszeli képviselet beindítását. Az Egyezményben megfogalmazottak megfelelően tág keretet adnak a program céljainak és prioritásainak meghatározására. A Pannon ETT tagságának gerincét helyi önkormányzatok alkotják. Ennek oka, hogy Magyarországon a helyi önkormányzat a helyi szintű fejlesztések hordozója, a megye ilyen jellegű szerepe jelenleg van kialakítás alatt, várhatóan folyamatosan erősödni fog. Szlovéniában középszint hiányában szintén az erős, települések csoportját magában foglaló helyi önkormányzat ( občina ) a meghatározó. NUTS 3 ( statisztikai régió tkp. megye méretű) szinten önkormányzati és állami szervek közös tulajdonlásában lévő fejlesztési ügynökségek működnek: Lendva (Lendava) és Alsómarác (Moravske Toplice) a Muramente (Pomurska), Ptuj a Drávamente (Podravska) régióban található. Horvátország esetében a helyi önkormányzati szint ( općina vagy grad ) a szlovénnél elaprózottabb, azonban erős szervezettel, fejlesztéspolitikai kompetenciával rendelkező megyei önkormányzatok és fejlesztési ügynökségek (NUTS 3) működnek. Horvátország belépését követően várhatóan a megyei szint lesz a fejlesztések fő hordozója, így partnerként is rájuk lehet elsősorban számítani. A három ország esetében a helyi önkormányzati szerepkörök jelentős hasonlóságot mutatnak: Magyarország helyi önkormányzatainak feladatai többek között: településfejlesztés és rendezés, településüzemeltetés, egészségügyi alapellátás, köztisztaság, óvodai ellátás, kultúra, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, lakásgazdálkodás, környezet-, természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár-elhárítás, polgári és katasztrófavédelem, közfoglalkoztatás szervezése, helyi gazdaságszervezés, turizmus, közbiztonság, közösségi közlekedés, hulladékgazdálkodás, távhő- és vízközmű-szolgáltatás (Törvény, 2011). A megye feladatai a területfejlesztésre és a koordinációra koncentrálódnak. Szlovénia: általános iskolák működtetése, alapfokú orvosi ellátás, kommunális infrastruktúra (ivóvíz-ellátás, szennyvízkezelés, elektromosenergia-ellátás), posta, könyvtár fenntartása, közösségi helyiség fenntartása. További önként vállalt feladat többek között: gazdaság- és területfejlesztés, turizmus, szociális ellátás, környezetvédelem, hulladékkezelés, energetika, felnőttképzés, sport és rekreáció, kultúra, útfenntartás, tűzoltóság és katasztrófa-elhárítás (Zakon, 2007). Horvátország: település- és területrendezés, kommunális szolgáltatások, gyermekellátás, szociális ellátás, alapfokú egészségügyi ellátás, alapfokú nevelés és oktatás, kultúra, sport, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, tűzoltóság és polgárvédelem, települési szintű közlekedés. A megye nevesített feladatai: oktatás, egészségügy, rendezési tervek készítése, gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés, megyei utak fenntartása, intézményfejlesztés, építési hatósági jogkörök (Zakon, 2013). A három ország önkormányzatai feladatainak metszete meghatározza azokat a lehetséges területeket, melyekre vonatkozóan a Pannon ETT erőforrásait koncentrálni tudja és a feladatellátást hatékonyabbá tudja tenni. A Pannon ETT leendő feladatait emiatt két csoportba célszerű osztani: Területi koordináció: azon feladatok köre, melyeket a tagönkormányzatok közvetlenül nem (vagy nem mindegyik) lát el, azonban hatékonyságának növeléséhez közös térségi érdek fűződik. Ez esetben közös politikai fellépés, nemzeti vagy európai szintű érdekképviselet, helyi és térségi koordinációs funkció képzelhető el, mely nem jár hatáskör-átruházással. Új típusú feladatellátás: a tagok (zömében önkormányzatok) által ellátandó feladatok ETT-re való átruházásával hatékonyabb szolgáltatásszervezés valósítható meg a határtérségben összhangban az európai jó gyakorlatokkal. Ez esetben hatáskör-átruházásra kerül sor. 11

12 3. A tervezést meghatározó európai és nemzeti keretek 3.1 A programalkotást befolyásoló közösségi intézményi keretek Az Európai Területi Együttműködésre (ETE), mint a kohéziós politika egyik céljára a as időszakban várhatóan 11,7 milliárd euró támogatás jut (a teljes kohéziós költségvetés 3,48%-a), ami a megelőző időszak összegét 30%-kal meghaladja. Az ETÉ-re külön az Európai Regionális Fejlesztési Alap szabályozása mellett speciális szabályok is vonatkoznak. Az Európai Bizottság által beterjesztett, a as időszakban megvalósítandó kohéziós politikát szabályozó joganyag-tervezetekben az EGTC hangsúlyosan megjelenik. A strukturális és kohéziós alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket (Common Provisions Regulation CPR) tartalmazó rendelet tervezete az EGTC-t közjogi intézményként kezeli, függetlenül attól, hogy az adott országban közjogi vagy magánjogi végrehajtási szabályok vonatkoznak rá. Az ETE-rendelettervezet rendszerszinten közelít az EGTC-k bevonására: A strukturális alapok felhasználására vonatkozó tervezési tevékenység során az egyes alapok támogatásait össze kell hangolni, illetve a határtérségekben be kell vonni az EGTC-ket. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy EGTC-kre bízzák a CBC programok irányítását, vagy azok bizonyos feladatait. Az ETE célja a kohéziós politika hatékonyságának növelése, ezen belül az EGTC-k működésére vonatkozó tapasztalatcsere is. Az Európai Bizottság jóváhagyásával, több projekt együtteseként megvalósuló ún. közös cselekvési tervet (Joint Action Plan JAP) is végrehajthat EGTC. Az ún. integrált területi beruházások esetén (Integrated Territorial Investment ITI) a beruházást irányító és végrehajtó közreműködő szervezet EGTC is lehet, amennyiben azt az ITI-ben részt vevő országok közhatóságai közreműködésével hozták létre. EGTC egymaga pályázhat határon átnyúló együttműködési és transznacionális programok pályázataira, amennyiben a program által lefedett országok közhatóságai hozták létre. Bár az ETE-rendelettervezet kifejezetten nem hivatkozza, az EGTC közjogi státuszánál fogva részt vehet akár az ún. közösség-vezérlet helyi fejlesztési (Communityled Local Development CLLD) akciók végrehajtásában is, amennyiben azok határon átnyúló térségekre irányulnak. Az Együttes Fejlesztési Program lényegi kérdése, hogy a közösségi szabályozás által kínált lehetőségek közül a Pannon ETT mely szereppel kíván élni. Ezek a következők lehetnek: Konzultációs, érdekartikuláló funkció; Programmenedzsmentet végző szerv (irányító hatóság, közreműködő szervezet); Projektek csoportját integráltan megvalósító szerv (ITI, JAP); Projektkedvezményezett. A választási lehetőségeket behatárolja a két (három) országnak a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó szabályozása, melynek kidolgozása folyamatban van. Amennyiben a Pannon ETT a b) és c) pontban hivatkozott feladatokat kívánja ellátni, a Pannon ETT-nek a jelen programmal egy időben készülő magyar-szlovén (adott esetben 12

13 magyar-horvát, illetve szlovén-horvát) határon átnyúló programban is nevesítve kell lennie. Ez természetesen nem befolyásolja az ETT tematikus és területi prioritásainak körét, csupán a célok elérésének mikéntjét. 3.2 Közösségi fejlesztéspolitikai keretek Az EU 2020 Stratégia az európai fejlesztéspolitika általános keretdokumentuma. A stratégia alapjában véve gazdaságfejlesztési fókuszú, kifejezetten a 2008-ban kezdődő gazdasági válság leküzdésének céljával készült. Az EU 2020 három pillérre épül: okos növekedés: tudásra és innovációra épülő gazdaság kiépítése; fenntartható növekedés: egy az erőforrásokkal felelősen gazdálkodó, zöldebb és versenyképesebb Európa kialakítása; befogadó növekedés: magas szintű foglalkoztatásra való törekvés, mely a szociális és területi kiegyenlítés politikáját szolgálja. A CPR tervezete az EU 2020 pilléreivel összhangban definiálta azt a 11 tematikus célt, ami köré a hatékonyság elvét figyelembe véve a forrásokat koncentrálni szükséges: (1) kutatás-fejlesztés, innováció; (2) információs és kommunikációs technológiák elterjesztése; (3) a kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességének javítása; (4) alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság; (5) éghajlatváltozás kezelése; (6) környezetvédelem; (7) fenntartható szállítás; (8) foglalkoztatás növelése; (9) társadalmi befogadás; (10) élethosszig tartó tanulás; (11) hatékony közigazgatás. Ezeket a célokat a Pannon ETT közös együttműködési programjának kialakításakor érdemes figyelembe venni. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája egy 12 országra köztük valamennyi a Pannon ETT-ben érdekelt országra kiterjedő európai makroregionális stratégia, mely a következő négy célt fogalmazza meg: (1) a Duna régió összekapcsolása, a mobilitás növelése; (2) környezetvédelem; (3) a jólét növelése: versenyképesség, innováció, munkaerőpiac; (4) a régió megerősítése: intézményrendszer és együttműködés. A Duna Stratégia nem jár új jogi eszközök, intézmények és finanszírozási források megjelenésével. Azt a tagállamoknak az egyéb rendelkezésre álló nemzeti és közösségi forrásokból kell megvalósítaniuk. A Duna Stratégiával való összhang megteremtését a Pannon ETT-nek érdemes figyelembe vennie, mivel Baranya megye és számos tag-város (Baja, Mohács, Szekszárd) közvetlenül a Duna partján helyezkedik el, illetve Horvátország csatlakozásával további közvetlenül Duna menti térségek lehetnek a Pannon ETT részei. 13

14 5. ábra: Az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának célterülete Nemzeti tervezési és programozási környezet Magyarországon Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), melynek másik címe Nemzeti Fejlesztés 2020, hosszú távon 2030-ig teljes tervezéssel az ország minden ágazata, térsége, szférája (ld. köz-, piaci- és civil-) számára jövőképet és célokat kíván adni a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén. A koncepció középtávú üzenete a as időszak fejlesztési prioritásait és operatív programjait kívánja megalapozni. Az OFTK a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozata a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról alapján készül. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal novemberére elkészítette az OFTK társadalmi egyeztetési változatát. A dokumentum országgyűlés általi elfogadására várhatóan 2013 közepén kerül sor. Az OFTK specifikus területi célkitűzéseinek eléréséhez és a nemzeti prioritások megvalósításához a Pannon ETT is hozzájárulhat a következő időszakban. 8 Forrás: EU (2011);

15 6. ábra: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszerének tervezete. 9 A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk, és céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen. Ezt a szerepet tölti be a Magyar Növekedési Terv (NGM, 2011; 7), mely 2011-ben készült a Nemzetgazdasági Minisztérium 9 Forrás: NGM-NTH (2012);

16 megbízásából. A terv átfogó célja: A hazai gazdaság nettó exportjának (külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása. Az átfogó cél elérésének módjai a Magyar Növekedési Tervben: Importkiváltó gazdaságpolitika a termelésben; Importkiváltó gazdaságpolitika a felhasználásban; Az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése. A Magyar Növekedési Terv definiál növekedési tengelyeket, csomópontokat, melyek kiemelt, országos jelentőségű stratégiai szerephez jutnának. A Magyar Növekedési Tervhez szorosan kapcsolódó Wekerle Tervben fogalmazódik meg a Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködés szükségessége, melyhez szorosan kapcsolódhat a Pannon ETT keretében megfogalmazódó stratégia és program is. A Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése. ( ) A cél elérése érdekében törekszik a szomszéd országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítésére és a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok azonosítására (NGM, 2012; 5). A Terv alapjában véve vállalkozásfejlesztési fókuszú, meghatározva azokat a kitörési pont-iparágakat, melyekben a vállalkozások határon átnyúló együttműködését erősíteni szükséges. A területfejlesztési célok megvalósítására döntően európai uniós források felhasználásával nyílik lehetőség a jövőben is. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. törvény a területfejlesztés intézményrendszere vonatkozásában alapvető módosításokat hajtott végre: a fejlesztési tanács intézménye mind regionális, mind megyei, mind kistérségi szinten megszűnt, a korábban ötszintű területfejlesztési intézményrendszer három területi egységre: országos, megyei, és települési szintre koncentrálódik. Az átalakítás mintegy előzményeként értelmezhető a helyi önkormányzatokról szóló törvényben rögzített új feladatelosztás, melynek értelmében a területfejlesztési feladatok elsődleges területi szereplői a megyei önkormányzatok lettek. A as európai uniós programozási időszak területfejlesztési tervezése kapcsán a megyei, regionális szintek, illetve a szaktárcák közötti szakmai koordináció és a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges módszertani útmutatók elkészítése részben a gazdaságpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működő központi szerv, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, részben a Nemzetei Fejlesztési Minisztérium, illetve a Miniszterelnökség feladata, de az egyes ágazatokat érintő feladatoknál az egyes szaktárcák is részt vesznek. A 140/2012. (VII.2.) Kormányrendelettel került létrehozásra a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK), melynek feladata az uniós forrásokkal összefüggő döntések meghozatala. Az NFK elnöke a miniszterelnök, tagjai a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter. A megyék területfejlesztésben betöltött szerepét tovább erősítette a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat, melynek értelmében a megyék meghatározó szerepet kaptak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében, jelesül biztosítani kell hatékony közreműködésüket a területi operatív programok tervezésében. Az egyébként az operatív programok körét is jóváhagyó rendelet elfogadásával a Közösségi Támogatási Keret (KTK) honi intézményrendszerének átalakulása is kezdetét vette a évi programok a években működtetett intézményi struktúrától várhatóan merőben eltérő formában kerülnek végrehajtásra. 16

17 Operatív program (indikatív megnevezés) Forrás Tervezésért első helyen felelős tárca Irányító Hatóság elhelyezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM NGM Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM NGM Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM NGM Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) ERFA, KA NFM NFM Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) ERFA, KA NFM, VM NFM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ERFA, ESZA EMMI EMMI Koordinációs OP (KOP) KA ME ME Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) ETHA VM VM 1. táblázat: A közötti uniós források felhasználását biztosító operatív programok tervezett struktúrája. Forrás: saját szerkesztés. Az Operatív Programok tervezésével párhuzamosan zajlik a megyei programozás folyamata is, amely során minden megyére készül egy helyzetfeltárás, egy fejlesztési koncepció és egy megyei program. E mellett elindult az egyes határmenti térségeket, illetve nagyrégiókat (Duna) illetően is a stratégiaalkotás. Ezek a folyamatok várhatóan 2014 közepére zárulnak le. 3.4 Tervezés Szlovéniában Szlovéniában a közösségi kohéziós politikával összefüggő területi tervezés a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztériumhoz tartozik. Ez a minisztérium felelős a nemzeti fejlesztési terv, az egyes szektorális operatív programok, illetve a határon átnyúló együttműködési programok így a Szlovénia-Magyarország, illetve a Szlovénia- Horvátország CBC programok kidolgozásáért, beleértve a későbbi programmenedzsmentet is. A jelenleg készítés alatt álló as Szlovénia új fejlesztési stratégiája című dokumentum fogja meghatározni az átfogó célokat és az alapvető indikátorokat. Az Állami fejlesztési prioritások és beruházások programja a fejlesztéspolitika részletes leírását és pénzügyi adatait tartalmazza. A nemzeti szinten túl valamennyi NUTS 3 régióra készül regionális fejlesztési program, melyet a regionális fejlesztési ügynökségek koordinálnak. A régiók projektjei bekerülnek az Állami fejlesztési prioritások és beruházások programjába, mely az egyes operatív programok kidolgozásának alapját képezi (MGRT, 2012). A jelenleg érvényes as nemzeti fejlesztési terv alapján az ETT-ben érintett két régió fejlesztési prioritásai az alábbiak: Drávamente (Ptuj) esetében (MRA, 2007): Együttműködő, sikeres, ismert régió: a fejlesztési partnerség erősítése, a civil szféra erősítése, a helyi lakosság aktívabb bekapcsolása a közösségfejlesztésbe. Vállalkozó szellemű, tudásalapú, gyorsan fejlődő régió; vállalkozásfejlesztés, vállalkozói környezet javítása (inkubátorházak, start-up cégek), a 17

18 vállalkozások nemzetközi versenyképességének és nemzetköziesedésének előmozdítása, humánerőforrás-fejlesztés, hatékony munkaerőpiac kialakítása, vidékfejlesztés a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének fejlesztésén keresztül. Fenntartható fejlődés: természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, fenntartható energiagazdálkodás, információs társadalom fejlesztése, szociális integráció, közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztése, kulturális örökség megőrzése, városi térségek revitalizációja. Muramente (Lendva, Alsómarác) régió esetében (RRA Mura, 2007): Gazdaságfejlesztés, turizmus: az elmaradottság csökkentése, a helyi vállalkozások versenyképességének csökkentése az endogén adottságok kihasználásával, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, integrált turisztikai termékek hatékony piacra vitele. Emberierőforrás-fejlesztés: az inaktívak és munkanélküliek bevonása, egész életen át tartó tanulás, szociális integráció, a régión belüli egészségi állapotbeli különbségek csökkentése, felsőfokú képzés és kutatás-fejlesztés erősítése. Infrastruktúra-fejlesztés: regionális vízellátás, közlekedési infrastruktúra, helyi megújuló energiaforrások hasznosítása, telekommunikációs hálózat fejlesztése, szennyvízkezelés, egységes regionális hulladékkezelés, infrastruktúrával ellátott gazdaságfejlesztési zónák kialakítása. Környezet: vízminőség-javítás, természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, területi tervezési intézet felállítása, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság; Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: agrártermelés struktúrájának fejlesztése, mezőgazdasági termékek piacának fejlesztése, vidékfejlesztés. Mivel a Muramente Szlovénia legelmaradottabb régiója, fejlesztésére külön törvényt hoztak 2010-ben, melynek értelmében ötévente versenyképesség-fejlesztési program készül a régióra, mely elkülönített központi költségvetési forrásokkal rendelkezik: segítséget nyújt fejlesztési projektek előkészítésében, a befektetés-ösztönzésben, a humánerőforrásfejlesztésben, a szociális vállalkozások fejlesztésében, illetve a regionális promócióban (Zakon, 2009). A ös időszakra készült program a régió adottságai között említi a megújuló energiaforrásokban való gazdagságot (azon belül a geotermikus energiát), a mezőgazdaságot és a turizmust (Vlada RS, 2010). A as időszakra készült regionális stratégiák kidolgozása jelenleg folyamatban van, a prioritások egyelőre nem ismertek. 3.5 Tervezés Horvátországban Horvátország esetében a közösségi kohéziós politikával összefüggő területi tervezés a Regionális Fejlesztési és EU Alapok Minisztériuma felelős. A as periódus Stratégiai Fejlesztési Kerete tíz tématerületen állít fel makroszintű célokat, melyek megvalósítására öt ágazati operatív program áll rendelkezésre, illeszkedve az előcsatlakozási eszköz (Instrument for Pre-accesion IPA) komponenseinek struktúrájához. A as időszakra való felkészülés jegyében jelenleg nemzeti szintű szektorális stratégiák kidolgozása zajlik, melyek alapját képezik a későbbi operatív programoknak. Területi szinten a csatlakozásra való felkészülés jegyében megyei fejlesztési stratégiák készültek a as időszakra, melyek aktualizált változata lesz irányadó a as időszakban. Ezen túl az egyes megyék speciális szektorális fókuszú stratégiákkal (humánerőforrás-fejlesztési, vidékfejlesztési, turisztikai, foglalkoztatási, 18

19 hulladékkezelési stb.) rendelkeznek, melyek mivel szintén a as időszakra készültek kis változással lesznek irányadók a következő periódusban. A négy közvetlen határ menti megye esetében a kitűzött célok az alábbi témák körül koncentrálódnak: Versenyképes gazdaság: kiemelten a mezőgazdaság (beleértve a szövetkezést, az ökogazdálkodást, illetve a szociális gazdaságot), a természeti értékekre épülő fenntartható turizmus, általános értelemben a kutatás-fejlesztési szektort célozva. Emberi erőforrások fejlesztése: kiemelten a munkaerőpiaci egyensúlytalanságok (munkanélküliség) kezelése, képzés, fejlesztési és pályázati ismeretek, a szociális infrastruktúra (egészségügy) fejlesztése, a civil szervezetek kapacitásának fejlesztése. Erőforrásokkal (természeti, kulturális) való gazdálkodás, életminőség: kiemelten a környezeti állapot megőrzése és fenntartható hasznosítása, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az energiahatékonyság, kommunális szolgáltatások (gáz, víz-, szennyvíz, hulladék) fejlesztése, Eszék-Baranya esetében az aknamentesítés. 19

20 4. Helyzetelemzés 4.1 A Pannon ETT szerepe a településhálózatban A Pannon ETT jelenleg Magyarország dél-nyugati, valamint Szlovénia észak-keleti területére terjed ki. Jelenleg 59 tag alkotja a társulást, melyek többsége magyar települési önkormányzat (51 db). A tagönkormányzatok az ország öt szomszédos megyéjében fekszenek, a tagok között van 5 megyei jogú város, 16 város és 30 község, melyek nagy szórásban helyezkednek el a térségben. 7. ábra: A Pannon ETT tagtelepüléseinek és -megyéinek elhelyezkedése. Forrás: saját szerkesztés. A három szlovén tagönkormányzatból Lendva és Alsómarác a magyar határ szomszédságában a Muraszombat központú Muramente megyei szintű közigazgatási egységben található. Ptuj a Maribor központú Drávamentén található. Szlovéniában a községi önkormányzat (občina) általában több települést fog át Lendván, mint településen kívül a következő 21 falu tartozik a községhez (dőlt betűvel a jelentősebb magyar nemzetiséggel rendelkező falvak, zárójelben a szlovén név szerepel): Alsólakos (Dolnji Lakoš), Bánuta (Banuta), Benica, Csente (Čentiba), Felsőlakos (Gornji Lakoš), Göntérháza (Genterovci), Hármasmalom (Trimlini), Hosszúfaluhegy (Dolgovaške Gorice), Kámaháza (Kamovci), Kapca, Kót (Kot), Lendvahegy (Lendavske gorice), Lendvahídvég (Mostje), Lendvahosszúfalu (Dolga vas), Murarév (Hotiza), Petesháza (Petišovci), Pince, Pincemajor (Pince marof), Radamos (Radmožanci), Völgyifalu (Dolina pri Lendavi), Gyertyános (Gaberje). Alsómarác esetében a névadó településen kívül a következő helységek alkotják a községet: Alsójánosfa (Ivanjševci), Alsószentbenedek (Ivanovci), Andorhegy (Andrejci), Bakónak (Bukovnica), Berkeháza (Berkovci), Csekefa (Čikečka vas), Felsőszentbenedek (Kančevci), Filóc (Filovci), Gerőháza (Lončarovci), Kisfalu (Pordašinci), Kismálnás (Mlajtinci), Lendvakislak (Krnci), Lukácsfa (Lukačevci), Mártonhely (Martjanci), Mezővár (Tešanovci), Nagytótlak (Selo), Pártosfalva (Prosenjakovci), Rátkalak (Ratkovci), Szárazhegy (Suhi Vrh), Szécsiszentlászló (Motvarjevci), Szentbibor (Sebeborci), Alsószerdahely (Središče), Újtölgyes (Noršinci), Úrdomb (Fokovci), Zalabagonya (Bogojina), Zalaivánd (Ivanci), Zsidahegy (Vučja Gomila). Ptuj esetében a városon kívül a következő nyolc falu tartozik a községhez: Grajena, Grajenščak, Kicar, Krčevina pri Vurbergu, Mestni Vrh, Pacinje, Podvinci, Spodnji Velovlek, Spuhl. 20

21 A három tag megyei önkormányzat területe a horvát határ mentén fekszik, illetve Zala megye határos Szlovéniával is. Baranya megye 301 településéből 21 települési önkormányzat tagja a társulásnak, Somogyban 246 településből 11, Zalában 258-ból 12 darab. Ezen kívül tagönkormányzat Baja város Bács-Kiskun megyéből, valamint hat település Tolna megyéből. Az önkormányzatokon kívül tagja a társulásnak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, melynek hatóköre Baranya és Tolna megyére, Somogy nagyobb felére és Bács-Kiskun megye egy kisebb területére terjed ki. Tagja a társulásnak a Pécsi Tudományegyetem is, mely a felsőoktatás mellett a kutatásban és az egészségügyben is meghatározó szerepet tölt be a térségben. Az egyetem hallgatóinak száma közel 30 ezer, melyből mintegy kétezer hallgató külföldről érkezett. Az Egyetemen 225 kutatócsoport tevékenykedik különböző tudományterületeken. Az Egyetem alkalmazottainak száma mintegy fő. Hallgatói elsősorban a Dél-Dunántúlról érkeznek, de vonzáskörzete kiterjed a Dunántúl egészére és a Dél-Alföld egy részére is. Az egyetem képzőhelyet tart fenn Pécs mellett Szekszárdon, Kaposváron, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Frankfurtban és Oslo-ban. A Pannon ETT további bővítésének megvannak a lehetőségei. Különösen perspektivikus e téren Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozása után horvát partnerek bevonása, ezért a helyzetfeltáró részben a magyar határ menti horvát területek is bemutatásra kerülnek. A térségben Magyarország dunántúli területein, Szlovéniában és a horvát területeken a sűrű településállomány a jellemző, kislélekszámú településekkel, aprófalvakkal. Bács- Kiskun megyében pedig kiterjedt tanyavilág alakult ki elsősorban a megye középső területein. A térség városhálózatának alapját a kisvárosok alkotják, a közép és nagyvárosok száma csekély és nincs metropolisz. A térség területe körülbelül kétszerese Szlovénia teljes területének, de a 150 ezres népességszámot egyedül Pécs éri el, mely agglomerációjával sem haladja meg a 200 ezer főt. Város Lakosság Lakosság Változás (%) Megye (NUTS 3) Pécs Baranya HU Kecskemét Bács-Kiskun HU Maribor Maribor Drávamente SLO Eszék Osijek Eszék-Baranya HR Kaposvár Somogy HU Zalaegerszeg Zala HU Nagykanizsa Zala HU Baja Bács-Kiskun HU Szekszárd Tolna HU Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun HU Kiskunhalas Bács-Kiskun HU Siófok Somogy HU Komló Baranya HU Kapronca Koprivnica Kapronca-Kőrös HR Keszthely Zala HU Diakóvár Đakovo Eszék-Baranya HR Paks Tolna HU Dombóvár Tolna HU Ptuj Ptuj Drávamente SLO Mohács Baranya HU Kalocsa Bács-Kiskun HU Csáktornya Čakovec Muraköz HR 2. táblázat: A térség nagyobb városai (vastagon szedve a tagtelepülések). Forrás: saját szerkesztés. 21

22 A városok többségének lakossága is csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt évtizedben. Egyedül Siófok, Kecskemét és Maribor népessége növekedett. Ezzel szemben közel 10%-os csökkenés volt tapasztalható Komlón, Dombóváron és Kalocsán. 4.2 Demográfia, nemzetiségi összetétel, társadalmi viszonyok A Pannon ETT térségének nagy része viszonylag gyéren lakott vidéki térség, bár jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. A térség nyugati része sűrűn lakott és némileg kiemelkedik Baranya, melynek oka, hogy itt található Pécs, a vizsgált terület legnagyobb városa. A legritkábban lakott vidék Verőce-Drávamente, illetve Somogy, amely Magyarország legritkábban lakott megyéje, itt a népsűrűség nem éri el az országos érték felét sem. 8. ábra: A térség megyéinek népsűrűsége, Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés. A szlovéniai Drávamente kivételével az egész térségben csökkent a lakosság száma, általában 5 10%-kal az elmúlt két népszámlálás adatait összevetve. A legdrámaibb népességcsökkenés Verőce-Drávamente megyében következett be, de jelentős csökkenést regisztráltak Tolna, Eszék-Baranya és Kapronca-Kőrös megyében is re az egész térségre a természetes fogyás jellemző, annak ellenére, hogy Szlovénia egésze esetében természetes szaporodásról beszélhetünk. A népességfogyást erősíti a térségben tapasztalható negatív vándorlási különbözet is, egyedül a szlovéniai Drávamente régióban (Maribor) mutatható ki pozitív egyenleg a migrációt tekintve. Terület Lakosság 2011 Népsűrűség (fő/km2) Népességváltozás (2011/2001) Szlovénia SLO ,4 Drávamente SLO ,0 Muramente SLO ,6 22

23 Terület Lakosság 2011 Népsűrűség (fő/km2) Népességváltozás (2011/2001) Magyarország HU ,4 Bács-Kiskun HU ,2 Baranya HU ,8 Somogy HU ,3 Tolna HU ,3 Zala HU ,9 Horvátország HR ,6 Muraköz HR ,1 Kapronca-Kőrös HR ,9 Eszék-Baranya HR ,3 Verőce-Drávamente HR ,8 3. táblázat: A térség megyéinek népességszám-változása. Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés. A fenti hatások következményeképpen a térségben növekszik az időskorúak aránya és csökken a fiatalok részesedése a lakosság egészéből, mely hosszútávon komoly negatív társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A térség egyik adottsága a különböző nemzetiségek együttélése, mely színesíti a térség kulturális kínálatát és segíthet a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében. Szlovéniában Muramente lakosságának kb. 4-5%-a magyar nemzetiségű. Ez az arány Lendva községben 30-35%, Alsómarácon 6%. Horvátországban Muraközben 4,5% roma, Kapronca-Kőrösben 2% szerb, Verőce-Drávamentén 6% szerb, Eszék-Baranyában 3% magyar és 8% szerb nemzetiségű lakos található. Magyarországon Bács-Kiskunban 2-2% német és roma, Baranyában 6,6% német, 4,5% roma és 1,8% horvát, Tolnában 5,2% német és 3,9% roma, Somogyban 5,3% roma, Zalában 2,6% roma lakosság található. Az öt megyében összesen ezer roma és német, 16 ezer horvát és 2 ezer szerb nemzetiségű népességet írtak össze a 2011-es népszámláláskor. 4.3 Közlekedési elérhetőség Közúti közlekedés A térség közúti közlekedési lehetőségeit tekintve egyáltalán nem tekinthető homogénnek, perifériára szorult területi egységeinek helyzetét alapvetően határozza meg azok fekvése, országos térszerkezetben elfoglalt helyzete. A terület északi határán lévő Balaton jelentősen blokkolja az északi irányú kapcsolatok lehetőségét. Dél-délnyugaton Magyarország és Horvátország határfolyója, a Dráva jelent korlátot, Dráva-híd (és közúti határátkelő) csak Berzence és Góla (Gola), Barcs és Terezino Polje, valamint Drávaszabolcs és Alsómiholjác (Donji Mihojlac) között üzemel. Keleten a Duna jelent korlátot, szintén jelentős befolyásoló tényező a dunai átkelések hiánya, különösen a térség baranyai, határmenti területein. Rosszak a térségnek az ország nyugati és északnyugati területeivel való kapcsolatai is, a meglévő úthálózat ezt csak bonyolultan biztosítja. A térség nemzetközi és országos szempontból legjelentősebb közúti nyomvonalai az V. páneurópai folyosó részét képező M7-M70-A5 (E71-E653), illetve Horvátország esetében az M7-A4 (E71 V/B korridor) útvonal, illetve a térség keleti perifériáján, az V/C korridor (E73; M6-A5). A gyorsforgalmi utak csak az ETT területének keleti és nyugati perifériáit tárják fel. A kelet-nyugati irányú kommunikáció fő tengelye a Maribor Ptuj Csáktornya (Čakovec) Kapronca (Koprivnica) Eszék (Osijek) városokat felfűző 2 D3 D2 főútvonalak, illetve azokból leágazó másodrendű főútvonalak rendszere. Magyarország esetében a 6. 23

24 számú főút Szekszárd alatti szakasza, az M60-as autópálya, valamint a 61-es főút M9 tengely. Az V/B korridor (E71; M7-A4) teljes hosszban kiépült, a Szlovénián keresztül vezető E653 útvonal magyarországi szakasza Letenye és Tornyiszentmiklós között csak 1+1 sávos autóútként üzemel, mely fokozottan balesetveszélyes útszakasz, autópályává fejlesztése mielőbb szükséges. Az M6 és M60 autópályák évi átadása Baranya esetében Budapest elérhetőségét javították, jelen állapotukban nem oldják a térség déli területeinek zsákjellegét. Horvátország európai uniós és schengeni egyezményhez történő közeli csatlakozása fényében az EU TEN-korridorok részét képező hiányzó szakasz kiépítése a forgalmi indokoknál előbb szükséges. 11 Kelet-nyugati kapcsolat szempontjából kiemelkedő jelentőségű a 61. sz. főút. A nyomvonal Somogy megyei teljes szakaszán megvalósult rehabilitációja, 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése következtében jó minőségű másodrendű főúttá vált, amelyen azonban jelentős átkelési szakaszok maradtak. A térség keleti és nyugati peremterületeit ténylegesen a súlyvonalban összekötő, egyben a térségnek az ország nyugati és északnyugati, illetve alföldi területeivel való közvetlen összeköttetését biztosító gyorsforgalmi úti kapcsolata (M9) mindmáig csak terveken, ugyanakkor a valóságban nem létezik. A határmenti horvát megyék székvárosait felfűző D2 főút szinte teljes szakaszán kapacitásproblémákkal küzd, különösen az igen hosszú települési átkelési szakaszokból, illetve az elkerülő utak hiányából adódóan. A határtérség belső kohéziója szempontjából mindenképpen szükséges a horizontális összeköttetés feltételeinek javítása. A térségben a forgalomnagyságok általában az országok magterületeinek adataihoz képest alacsonyak, ugyanakkor az M7 autópályán, az elsőrendű főutakon, illetve a nagyobb városok (Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Lendva, Maribor, Ptuj, Csáktornya, Kapronca, Verőce [Virovitica], Eszék [Osijek]) bevezető szakaszain és belterületein országos szinten is magas forgalmak mérhetők. A térség nevesíthető problémája a folyami határszakaszok (különösen a Dráva által kijelölt) nehéz átjárhatósága, a ritka határátkelőhely-kiosztás, mely akár a területi együttműködés lehetséges szintjére is kihathat. Horvátország schengeni csatlakozásával ugyanakkor a kérdés gyakorlatilag út- és hídépítési kérdéssé változik, hiszen határőrizeti infrastruktúra kiépítésére nem lesz szükség. 12 Közúti határátkelőhelyek Horvátország felé: Letenye Muracsány (Goričan) (folyamatos nyitva tartású autópálya, szezonális nyitva tartású közúti átkelőhely); Berzence Góla (Gola); Barcs Trézenföld (Terezino Polje); Beremend Petárda (Baranjsko Petrovo Selo); Drávaszabolcs Alsómiholjác (Donji Miholjac); Udvar Dályok (Duboševica). A határátlépési adatok vizsgálata alapján látszik, hogy az elmúlt három év adatai enyhe forgalombeli visszaesést mutatnak. A két letenyei átkelő bonyolítja a közúti forgalom mintegy 60%-át (azon belül a M7-A4 autópályán található átkelő majdnem a felét), a többi dél-dunántúli átkelő forgalma kisebb koncentrációt mutat. A közúti átkelők között egyedüliként az Udvar Dubošeivca átkelő mutat növekedést, mely betudható az M6-A5-ös autópályák fejlesztésének. A magyar és horvát autópálya-hálózat térségi összekapcsolása várhatóan a forgalom további növekedését fogja eredményezni ezen a ponton. 11 A magyar kormány 1270/2013. (V. 17.) Korm. határozata értelmében az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakasza megépítésének céldátuma december Az 1270/2013. (V. 17.) Korm. rendelet felhívja a nemzeti fejelsztési minisztert, hogy kezdje meg a hidak építésével kapcsolatos tárgyalásokat a horvát féllel, kiemelten Szigetvár országhatár főút (67) fejlesztése kapcsán. 24

25 Változás 2012/2010 Megoszlás 2012 Letenye-Goričan (főút) ,95% 11,26% Letenye-Goričan (autópálya) ,75% 48,58% Berzence-Gola ,69% 1,85% Barcs-Terezino Polje ,30% 8,83% Drávaszabolcs-Donji Miholjac ,23% 9,92% Beremend-Baranjsko Petrovo Selo ,12% 3,84% Udvar-Duboševica ,05% 15,71% Közút összesen ,57% 100,00% 4. táblázat: Magyarország-Horvátország közúti határátkelőinek személyforgalma Közúti határátlépési pontok Szlovénia felé: Tornyiszentmiklós Pince, Rédics Hosszúfalu (Dolga vas), Nemesnép Kebelszentmárton (Kobilje). A magyar-szlovén határforgalomról nem állnak rendelkezésre adatok. A fő- és mellékhálózat burkolatának állapota (teherbírás, burkolat felületállapot, burkolat szélesség, egyenetlenség és nyomvályú vonatkozásában egységesen) a magyarországi szakaszokon általánosságban véve rossz annak ellenére is, hogy a közötti időszakban számos a térséget érintő nagyfelületű burkolatjavítás, hálózatfejlesztés valósult/valósul meg. Vasúti közlekedés A térség vasúti lefedettsége jó, több a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő, és egyéb országos törzshálózati vasútvonal érinti. Legjelentősebbek közülük a két transzeurópai közlekedési folyosó vasúti tengelyei, az egyik az V/B 14, amely a Budapest Dombóvár Kaposvár Gyékényes nyomvonalon, halad, a másik pedig az V/C, ami a Dombóvár Szentlőrinc Pécs Magyarbóly útvonalon halad, és éri el a térség- ill. országhatárt. Vasúti átkelők Horvátország irányába: Murakeresztúr Kotoriba (nincs határátlépő személyforgalom); Gyékényes Botovo; Magyarbóly Pélmonostor (Beli Manastir) (nincs személyforgalom). Magyarország és Szlovénia közötti közvetlen vasúti összeköttetést szolgál a Bajánsenye Hódos (Hodoš) határátkelő, melynek magyar oldala Vas megyében található. Forgalom tekintetében a közútihoz képest valamivel jelentősebb a visszaesés. A legjelentősebb a fővárosok közötti forgalmat bonyolító gyékényesi átkelő. Magyarbóly és Pélmonostor között (V/C korridor) enyhe növekedést figyelhetünk meg Változás 2012/2010 Megoszlás 2012 Murakeresztúr-Kotoriba ,09% 5,52% Gyékényes-Botovo ,40% 83,71% Magyarbóly-Beli Manastir ,00% 10,76% Vasút összesen ,87% 100,00% 5. táblázat: Magyarország-Horvátország vasúti átkelőinek személyforgalma Forrás: Baranya, Somogy, Zala Megyei Rendőrfőkapitányság. 14 A jelenlegi vonalat kiváltani tervezett nagysebességű vasútvonal szintén érinti a térséget. 15 Forrás: Baranya, Somogy, Zala Megyei Rendőrfőkapitányság. 25

26 A villamosított, a térség területén, de valójában Pusztaszabolcstól Pécsig egyvágányú Budapest Dombóvár Pécs (40) nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal tervezési sebessége ( km/h) jelentősen kisebb a szükségesnél az üzemi sebesség azonban több helyen még ennél is kevesebb az állandó sebességkorlátozások miatt. Az V/C vasúti korridor kiépítéséhez a Pécsbánya-Rendező Magyarbóly szakasz (60) villamosítása is szükséges lenne. A Dombóvár Gyékényes (41) szintén nemzetközi törzshálózati vasúti fővonalon a személyszállító gyorsvonati forgalom mellett jelentősebb teherszállítás is folyik a Balaton tehermentesítése érdekében. Az egyvágányú villamosított fővonal paraméterei lényegesen gyengébbek, mint a másik fővonalé, a megengedett legnagyobb pályasebesség km/h. Ennek figyelembevételével jelentős korrekciók szükségesek, amelyek szinte folyamatos átépítést tesznek szükségessé. A Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa (30) nemzetközi vasúti fővonal a térséget az északi határán, a Balaton-parton, jelentős hosszban érinti. A vonal Budapest Szabadbattyán között kétvágányú, onnan egyvágányú. A vonal teljes hosszában villamosított. Jelenleg ezen a vonalon zajlik a napi egy Budapest Zágráb vonatpár közlekedtetése, emellett jellemző a konténerforgalom. A vonal egyes szakaszai kapacitáshiányosak, kétvágányúsítás és sebességnövelés lenne szükséges (160 km/h), az ehhez tartozó korrekciókkal. A Bajánsenye Zalaegerszeg Ukk Boba (25) vasútvonal egy egyvágányú, villamosított nemzetközi vasúti fővonal a Nyugat-Dunántúlon, a térség, egyben Magyarország egyetlen közvetlen vasúti kapcsolata Szlovénia felé, melyen napi három vonatpár közlekedik Zalaegerszeg és a határállomás Hódos között. A Szombathely Nagykanizsa (17) vasútvonal egyvágányú, nem villamosított, de szintén transzeurópai, a térség szempontjából jelentős fővonal. Szlovénia esetében az ETT térség elérhetősége Szlovénia magtérsége felől is meglehetősen nehézkes. Pragersko vasúti csomóponttól az ETT térség partnerei kizárólag nem villamosított pályán megközelíthetők. Speciálisan izolált Lendva helyzete, mely kizárólag Horvátországon keresztül (Muraszerdahely Mursko Središće) rendelkezik összeköttetéssel, személyforgalom azonban ebben a relációban nincs. A helyzet megszüntetésére megoldás lehet a Rédics Lendva Beltinci vasútvonal kiépítése. A horvát határtérség szempontjából legfontosabb a nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolító M201 (Botovo Kapronca Dugo Selo V/B korridor) vonal, másodlagos jelentőségű a Pélmonostor Eszék Diakóvár Strzivojna-Vrpolje (M301-M302 V/C) vonal. Ezek a TEN-T részei, villamosítottak. Az M201 vonal korszerűsítése folyamatban van. Az M301 vonal esetében a Horvát Vasutak decemberében leállította a határon átlépő személyforgalmat Magyarbóly irányába, így megszűnt a Pécs Eszék és a Budapest Szarajevó összeköttetés is. A térség belső kapcsolatai szempontjából kulcsfontosságú a Varasd (Varaždin) Dalj (R202) nem villamosított vasútvonal, mely felfűzi a Dráva menti városokat. Bár regionális jelentőségű, azonban jelenleg ezen zajlik az Eszék Zágráb személyforgalom is. Szintén a belső kohézió szempontjából tekinthető jelentősnek a Kotoriba Csáktornya Središće ob Dravi vasútvonal (M501), mely mint az V és V/B korridor között kapcsolat megteremtésére hivatott vonal a hódosi vonal építését megelőzően Magyarország és Szlovénia vasúti kapcsolata volt. Jelenleg ezen a vonalon nem zajlik határon átlépő személyforgalom sem Magyarország, sem Szlovénia irányába, csak regionális szerepet tölt be. Kerékpáros közlekedés A térség kerékpáros infrastruktúrája hiányos, kerékpárforgalmi létesítmények jellemzően csak rövid szakaszokon épültek ki. Jó minőségű, nagyobb területet lefedő kerékpáros útvonalhálózat csak néhány területen (Balaton térsége, Duna-mente, Drávamente, Dél-Zala), szétszórtan található. A létesítmények műszaki paraméterei, minősége és 26

27 állapota is nagyon különböző. Zala megyétől eltekintve ahol a meglévő kerékpárutak többsége közlekedési, hivatásforgalmi célt szolgál a szabadidős célú kerékpározást kiszolgáló infrastruktúra jelenléte a meghatározó. A belterületi szakaszok néhány, jellemzően nagyobb település kivételével szintén nem képeznek összefüggő hálózatot. Hiányosságok persze a jó gyakorlattal élen járó településeken is nagyszámban akadnak, esetenként a kerékpáros útvonalak kialakítása, vonalvezetése, a burkolat minősége, állapota, vagy a biztonságos közterületi kerékpárparkolás és kerékpártárolás okoz problémát. A térséget a nemzetközi Eurovelo útvonalak közül Maribor térségében az EV9 (Baltikum Adria) és a Duna mentén, Mohácsnál a Dél-Dunántúlra, majd Eszék-Baranyába átlépő EV6 (Atlanti-óceán Fekete-tenger) érinti. A határtérség szempontjából komoly fejlesztési lehetőséget rejt az Eurovelo részét 2009 óta képező ún. Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail), mely a volt Jugoszlávia és Magyarország teljes határszakaszát magában foglalja. Kijelölése a már megvalósult több határ mentén húzódó útvonal integrálásával az elkövetkező években megvalósul. A kerékpáros turizmus fejlődésének nemzetközi trendjéhez nemzetközi hálózaton túl valamennyi határ menti térségen épültek, illetve kerültek kijelölésre kerékpárutak. Légi közlekedés A térség utasforgalmi adatok 16 alapján (is) legjelentősebb repülőtere a Zala megye területén található, viszonylagos közelségéből adódóan Somogyra is jelentős fejlesztő hatást gyakorolni képes sármelléki Hévíz-Balaton Airport. A Balaton térségében rejlő turisztikai lehetőségeit felismerve a repülőtér üzemeltetője közel két milliárd forintnyi beruházás révén teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit, a minden igényt kielégítő utasterminált 2006-ban adták át ben egy újabb, több mint egymilliárd forintos beruházás keretében 2,5 ezer négyzetméteres cargo-terminált és egy 6 ezer négyzetméteres logisztikai központot építettek. Ennek köszönhetően a DHL között logisztikai bázist üzemeltetett Sármelléken, de a repülőteret low-cost ( fapados ) légitársaságok 17 is repülték már. Az elmúlt években folyamatosan zajlott menetrendszerű és nem menetrendszerű légi utas- és áruszállítás. Határőrizeti-, vám- és rendőri utasbiztonsági szolgálatok jelenleg is működnek. A repülőteret 2012 márciusától a Hévíz Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteteti ban a korábbi években már megszokottaknak megfelelően a turisztikai főszezonhoz igazítva a Lufthansa heti-, a Germania kétheti rendszerességgel üzemeltet charter-járatokat Németország különböző nagyvárosaiból (Frankfurt, Düsseldorf, Hamburg, Berlin, illetve Berlin: Drezda, Lipcse, Erfurt érintésével). A repülőtér idén először fogad hetente közlekedő charter gépeket a lett és orosz fővárosból, Rigából és Moszkvából. Az újonnan megnyílt útvonalakat az Air Baltic, valamint a Yakutia és Tatarstan Airlines légitársaságok gépei repülik. Maribor repülőtere szintén nagygépek fogadására alkalmas 2500 méteres aszfaltos kifutópályával rendelkezik. Korábban a Ryanair próbajelleggel üzemeltetett gépeket londoni célállomással. Menetrendszerinti forgalmat a reptér jelenleg nem bonyolít, a nyári időszakban görögországi charter-járatok használják. Szintén nyilvános nemzetközi repülőtér működik Pécs határában. A Pécs-pogányi repülőtér fejlesztésére 2003 és 2006 között, mintegy 3,5 milliárd forint felhasználása mellett 16 ~ fő (2011. január-szeptember). Forrás: 17 A Ryanair járatait 2008 végén szüntette meg. 27

28 került sor, így megépült az 1500x30 méteres, 46 tonna teherbírású betonozott kifutópálya 18, az utasforgalmi épület, és üzemanyagkút is létesült. Bár a gépmozgás éves szinten rendre meghaladja a 2000 darabot, annak nagy részét kisgépek és sportrepülők teszik ki, a nemzetközi viszonylatban bonyolított (kizárólag charter-) utasforgalom 19 csekély. Pécs- Pogány használhatóságát erősen korlátozza a turbólégcsavaros repülőgépek igényét szem előtt tartva mindössze 1500 méter hosszan elkészült pálya, melyen a napjainkban szinte kizárólag használt népszerű típusok 20 csak korlátozások mellett vehetnek fel-, ill. leszállásra igénybe. Nem véletlen tehát, hogy többször felvetődött már a kifutópálya 2500 méterre történő meghosszabbításának igénye. A térség jelenleg meghúzható határától alig 40 km-re, a horvátországi Eszéken található nemzetközi repülőtér a kiépített infrastruktúra tekintetében előnyben van Pécs- Pogányhoz képest, ráadásul a horvát nemzeti légitársaság a nyári időszakban menetrendszerinti járatokat üzemeltet Dubrovnikba és Split-be. A repülőteret diszkont légitársaságok is repülték már (Germanwings, Ryanair), nyugat-európai célállomásokra való járatok indítását jelenleg is tervezik. Eszék már meglévő versenyelőnyét az M6-os és a horvát A5-ös autópálya összekapcsolása tovább fogja erősíteni. A térségben számos kereskedelmi repülőtérré fejleszthető létesítmény található, melyek közül a Kaposvár melletti Taszár aszfaltos kifutópályával rendelkezik. Egyéb sportcélú repülőterek: Siófok-Balatonkiliti, Andráshida (Zalaegerszeg), Osijek-Čepin, Kapronca, Csáktornya. Vízi közlekedés A Duna a térség egyetlen nemzetközi jelentőségű vízi útja, egyben nemzetközi hajózási útvonal is, a VII. páneurópai Duna-Majna-Rajna közlekedési folyosó meghatározó eleme. A térséget a magyar oldalon 110 km-en, Eszék-Baranya megyét 86 km hosszan érinti. Kikötők találhatók Baján, Mohácson, Vukováron. Turisztikai célú kikötők létesítése folyamatban van Kiskőszegen (Batina) és Almáson (Aljmaš). A terület, egyben az EU déli határtérségének legfejlettebb és legjelentősebb folyami határkikötője a bajai, logisztikai szolgáltató és raktározási bázisa közel 20 hektáros területen működik. Miközben a kikötő forgalma folyamatosan nőtt az elmúlt években, a szolgáltatási díjakat jelentős mértékben tudta csökkenteni az üzemeltető. Az intermodális 21 logisztikai központ címet birtokló közforgalmú kikötőben 1999-ben került átadásra a környezetvédelmi szempontokat elsődlegesen szem előtt tartó Ro-Ro 22 rendszerű terminál. A bajaiak tervei között kiemelt helyen szerepel a "zöldkikötő" elképzelés, azaz környezetbarát kikötői fejlesztések megvalósítása. A térség másik, szintén folyami határkikötőjét, a mohácsit 2007-ben a Schengen Alapból finanszírozott közel hárommilliárd forint felhasználásával korszerű, teherszállítást ellenőrző létesítményekkel látták el. A határkikötő várhatóan Horvátország csatlakozását követően is meg tudja őrizni funkcióját, mivel a Duna Horvátország és Szerbia között határfolyó, így a határkikötő esetleges Vukovárra helyezése esetén szerb oldalról az ellenőrzés nem lenne megoldott. Erről a két ország között megállapodás született. Ezen kívül 18 A pálya teljes körű világítóberendezéssel, illetve 1-es kategóriájú műszeres leszállító egységgel (ILS Cat-1) van ellátva. 19 ~7 000 fő (2011), Forrás: 20 Airbus A320 és Boeing 737 gépcsaládok típusai. 21 Többféle közlekedési ágat, közutat, vasutat, vízi utat összekötő csomópont. 22 Roll on Roll off, közúti-vízi kombinált szállítás, ahol a közúti járművek szállítmányozása vízi járművek rakfelületén történik. 28

29 tervek vannak arra, hogy a határkikötő legyen az EU Duna menti tagországainak vízrendészeti információs központja. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a határkikötő funkciói tovább erősödjenek. A mohácsiak évek óta tudatosan készülnek a közforgalmú kikötő fejlesztésére. Az elképzelések szerint egy három hajóállásos konténer- és darabáru rakodására alkalmas kikötőt alakítanak ki, amely 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók fogadására és nagy súlyú, akár 40 tonnás elemek mozgatására is lehetőséget biztosít. A programban szerepel egy több mint tízezer négyzetméter alapterületű logisztikai központ kialakítása is. Baja és Mohács városa nem csupán a vizsgált területi egység, de a déli határhoz való közeli fekvésük révén a térség közlekedési és logisztikai szolgáltató központi funkcióinak hordozói, szerepük jellemzően komplementer. Az Európai Unió 2011-ben elfogadott Duna Régió Stratégiája (DRS) célkitűzései között egyébként hangsúlyosan jelenik meg a dunai hajózás, a folyón történő áruszállítás fejlesztése 23 így pozicionálásuk nem megalapozatlan. Egyébként Baján és Mohácson egyaránt működnek kisebb jelentőségű kikötők, mint a Bóly Zrt. mohácsi uszálykikötője, de dunai kikötő található még Bogyiszlón, Fadd- Domborin, Pakson és Madocsán is. Szemészállítás céljából Budapest Baja és Budapest Mohács útvonalakon programszárnyashajó járatok eseti jelleggel közlekednek, menetrendszerű forgalom nincs. A nemzetközi folyami hajóutak (pl. Passau Duna delta) Budapest mellett jellemzően csak Mohácsot érintik, helyi szinten mindkét várostérségben működik sétahajózás. Komp- és révközlekedés Mohács Újmohács, Paks Géderlak, Gerjen Kalocsa és Dunaszekcső Dunafalva között üzemel. Hálózati jelentőséggel elsősorban a mohácsi összekötés bír. Vízi közlekedés továbbá a Balatonon, illetve időszakos jelleggel a Sió-csatornán, valamint a Dráván és Murán (is) jellemző. A balatoni hajózás idegenforgalmi és turisztikai funkciójú, a térség idegenforgalmi kínálatának egyik vonzó eleme. A tó somogyi és zalai partján összesen tíz kikötő szolgálja a személyhajózást, a balatoni szükségletet kielégítő teherhajó-kikötés Fonyódon, révátkelés Szántódnál lehetséges. A Szántódrév-Tihanyrév közötti kompközlekedés nem biztosított egész évben, a turisztikai főszezont leszámítva a járatsűrűség ritka. Szerepe ennek megfelelően elsősorban inkább turisztikai, mintsem az országos átmenő gépjármű-forgalom levezetése. A somogyi fejlesztési tervekben mindig is szerepelt a második balatoni átkelés, a Fonyód-Badacsony közötti kompjárat létrehozásának az igénye, ezen keresztül a térség északi irányú kapcsolatainak javítása, a Balaton jelentette korlát oldása. A Balaton és a Duna között a Sió-csatorna létesít vízi úti kapcsolatot bár az útvonal csak időszakosan használható. A Sió-csatorna Somogy és Tolna megyei szakasza az év nagy részében az alacsony vízállás és a meder helyenkénti elhanyagoltsága miatt korlátozottan hajózható. A Sió elsősorban a kiránduló hajózás és a vízi turizmus területén rendelkezik jelentős, egyben térségfejlesztő hatású potenciállal. A Dráva tonnás uszályokkal a torkolattól Barcsig állandóan, Bélavárig gyakran hajózható, de a kereskedelmi hajózás ennek ellenére nem számottevő, napjainkban a magyar és horvát oldalon csak alkalmi szállítás folyik. Turista célú vízi járművek és kishajók forgalmát bonyolító határkikötő Drávaszabolcson, térségi közforgalmú kikötő Barcson és Drávasztárán üzemel, de kikötő található Drávatamásiban és Vejtin is. A horvát oldalon a legfontosabb kikötők Terezino polje, Kapinci, Belišće, Eszék, Eszék téli kikötő, Nemetin. Pitomacsa (Pitomača) és Križnica között kompközlekedés van. A folyó a kiránduló hajózás és a vízi turizmus fejlesztésének területe lehet. 23 A dunai teherforgalom 20%-os növelése 2020-ra. 29

30 Közlekedési kapcsolati hiányok Hiányzik a térséget kelet-nyugati irányban középponti tengelyében feltáró, a városhálózatot erősítő transzverzális gyorsforgalmi (M9, 2-D3-D2 főutak nyomvonala) vagy jó minőségű főúti kapcsolat, ami a térség ország nyugati és keleti területeivel való közvetlen összeköttetését biztosíthatná. A térség horvátországi területekkel történő bővítési elképzelésének szempontjából a Dráva átjárhatósága, a dél-délnyugati irányú főúti közúti kapcsolatok és határátkelők hiánya jelent elsődlegesen problémát. Észak felé jelentős befolyásoló tényező az egyetlen balatoni átkelés lehetősége, a Balaton körbejárásából adódó szűk keresztmetszetek, melyek elégtelen északi irányú kapcsolatot eredményeznek. A Dunai átkelési lehetőségek, a hidak hiánya (mindenekelőtt Mohácson) nagymértékben akadályozza a térség keleti irányú elérhetőségét. Fontos az M6-os autópálya és a Duna keleti oldala, illetve Szerbia (Hercegszántó) felé a közúti kapcsolat fejlesztése, mely növelni tudja a meglévő autópálya feltáró és gazdaságfejlesztő hatását. A somogyi megyeszékhelynek nincs az autópálya-hálózathoz csatlakozó megfelelő szolgáltatási színvonalú főúti kapcsolata, ahogy Zalaegerszeg sincs bekötve a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba. Hasonló a helyzet Horvátországban Kapronca és különösen Verőce esetében, ahol a kelet-nyugati kapcsolat fejlesztése mellett az A12 és A13 gyorsforgalmi utak fejlesztése jelenthet középtávon megoldást. A baranyai területeken hiányoznak a horvát gyorsforgalmi úthálózat elérhetőségét biztosító hálózati elemek (M6/M60 autópályák), de a megye határán kívül haladó meglévő és tervezett gyorsforgalmi hálózathoz (M7, M9) csatlakozó, megfelelő szolgáltatási színvonalú főúti kapcsolat sem biztosított. Tolnában elsősorban az M9 elkészülte esetén enyhülő, a megye keleti és nyugati területei között meglévő közúti kapcsolati hiányok jelentenek problémát. A meglévő főutak jelentős, általában rossz minőségű települési átkelési szakaszait kiváltó települési elkerülések jellemzően nem épültek ki. A főutakkal kapcsolatosan elsődleges feladat a korszerűsítésük, a jobb vonalvezetés biztosítása, az átkelési szakaszok csökkentése, a megindult rehabilitációk folytatása, befejezése, a még el nem kezdett rehabilitációk lefolytatása. A vasúti hálózat forgalmas vonalszakaszain a többvágányú vasútvonal hiánya érzékelhető leginkább. 30

31 4.4 Gazdasági helyzet bemutatása A gazdasági teljesítményt figyelembe véve a térség megyéinek többsége hasonló szinten áll, az egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagához viszonyítva 42-48%-ot ér el. Ennél valamivel kedvezőbb helyzetű Zala és Muramente, illetve kimagaslik (70%) a szlovéniai Drávamente. A legalacsonyabb teljesítményt a horvátországi Verőce-Drávamente mutatta (34%). 9. ábra: A térség megyéinek gazdasági teljesítménye, Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés. Ha a gazdasági trendeket vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évtizedben a teljes térségben egy gazdasági leszakadási folyamat érvényesült, az összes megye tekintetében elmondható, hogy az évtizedben kisebb növekedést ért el, mint az adott ország átlagosan. A három ország közül Magyarország volt a legsikeresebb: 11%-kal tudta növelni a gazdasági teljesítményét az európai átlaghoz viszonyítva. Ez az érték Horvátországban 9%, Szlovéniában 4% volt. A térség megyéi közül Zala volt a legsikeresebb 7%-os növekedéssel, de a horvátországi Muraköz és Eszék-Baranya is 5%-os felzárkózást ért el 2000 és 2010 között. Ezzel szemben az európai átlaghoz képest is leszakadó trend figyelhető meg a szlovéniai Muraköz (-3%), a horvátországi Verőce-Drávamente (-3%) és Kapronca-Kőrös (-4%) esetében. 31

32 % EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Egy főre jutó GDP az európai (EU27) átlag százalékában (PPS %) Szlovénia Drávamente Magyarország Horvátország Muramente Zala Tolna Kapronca-Kőrös Muraköz Baranya Eszék-Baranya Bács-Kiskun Somogy Verőce-Drávamente ábra: Gazdasági trendek az elmúlt évtizedben a térség megyéiben, Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés. Összességében a térségről elmondható, hogy fejletlenebb az adott ország átlagos szintjénél és lassabb növekedés jellemzi, mint az országos átlag. A versenyképesség összehasonlítására a több módszer is kifejlesztésre került. Az egyik leggyakrabban hivatkozott a Világgazdasági Fórum által 1979 óta közzétett idex (GCI Global Competitivness Index), mely 144 országot állít sorrendbe a versenyképességet befolyásoló tényezőket (alap-, hatékonysági és innovációs tényezők) befolyásoló mutatószámok aggregálásával. GCI GCI Ország Rangsor (1-144) Index (5,72-2,78) Rangsor (1-144) Szlovénia 56 4,34 57 Magyarország 60 4,30 48 Horvátország 81 4, táblázat: Global Competitiveness Index a térségben Forrás: alapján saját szerkesztés. 32

33 Szlovénia és Magyarország hasonló helyet foglal el a versenyképességi rangsorban, bár az utóbbi esetében nagyfokú visszaesés tapasztalható a korábbi évhez viszonyítva. Horvátország némileg gyengébb teljesítményt mutat ezen a területen. Mindhárom ország tekintetében elmondható, hogy versenyképességi szempontból is az országosnál kedvezőtlenebb helyzetű a vizsgált térség. A mezőgazdaságnak a térségben mindhárom ország tekintetében nagyobb szerep jut, mint az országos átlag. Igaz ez a jövedelemtermelésre és a foglalkozatásra is. Magyarországi és horvátországi területeken az agrárium súlya a GDP termelésben háromszorosa az európai átlagnak. A mezőgazdaság számára különösen a magyarországi területeken találhatóak kiváló adottságú termőterületek, de a másik két ország tekintetében is az országos átlagot meghaladó adottságú területek találhatóak a vizsgált térségben. Eltérő birtokszerkezet alakult ki a térségben. Magyarországon a nagyobb táblák jellemzőek és nagyobb súlyt képvisel a nagybirtok, míg a horvát és szlovén területeken a kis parcellák és a családi gazdálkodás a jellemző. Zala és Somogy Magyarország legerdősültebb megyéi, de Baranyában és a horvátországi térségben (különösen Verőce-Drávamente megyében) is jelentős erdőterületek találhatóak. A térség közös adottsága a magas szinten űzött szőlő- és bortermelés, mely a vendégvárás területén is komoly kapacitással rendelkezik és egyes térségekben jelentős forgalmat ért el az utóbbi években. A térségben Magyarországon három borrégió nyolc borvidéke található: Pannon borrégió: Pécsi, Villányi, Szekszárdi, Tolnai borvidékek. Balaton borrégió: Balatonboglári és Zalai borvidékek; Duna borrégió: Hajós-Bajai, Kunsági bonvidékek. Szlovéniában a Drávamenti borrégió nagyrészt egybe esik Muramente és Drávamente területével. Horvátországban a térséget érintő négy borrégióban a következő borvidékek találhatóak a határmenti megyék területén: Dunamenti (Podunavlje) borrégió: Baranyai (Baranja), Erdődi (Erdut); Szlavóniai (Slavonija) borrégió: Diakóvári (Đakovo), Feričanci, Orahovica- Slatina, Verőcei; Prigorje-Bilogora borrégió: Bilogora, Kapronca-Szentgyörgyi (Koprivnica- Đurđevac), Kalnik; Zagorje-Muraközi (Međimurje): Muraközi (Međimurje). Turisztika szempontjából Zala, Somogy és Muramente szerepe kiemelkedő a vendégforgalom szempontjából, ahol a vendégek éves száma körülbelül kétszerese a lakosságnak. Ez elsősorban a vizeknek köszönhető meghatározó szerepe van a Balatonnak és a gyógyfürdőknek a turisztikai forgalom alakulásában. A térségben s szlovén Drávamentén kívül a hazai vendégforgalom meghaladja a külföldiekét. A horvátországi térség mind a férőhelyek számában, mind a vendégforgalomban jelentősen elmarad a térség többi megyéjétől. Férőhelyek Vendégek Vendégéjszakák száma Külföldiek száma száma főre főre főre aránya % HR Horvátország HU Zala SLO Muramente HU Somogy SLO Szlovénia HU Magyarország HU Baranya SLO Drávamente

34 Férőhelyek Vendégek Vendégéjszakák száma Külföldiek száma száma főre főre főre aránya % HU Bács-Kiskun HU Tolna HR Muraköz HR Eszék-Baranya HR Verőce- Drávamente HR Kapronca- Kőrös táblázat: Szálláshelyek adatai a térség megyéiben, Forrás: nemzeti statisztikai adatok alapján saját szerkesztés. A térség sokszínű turisztikai adottságokkal rendelkezik. Az elsőszámú desztináció a Balaton, de jelentős vendégforgalmat generálnak a gyógy- és termálfürdők is, melyből jelentős számú található a területen. Nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő található Hévíz, Zalakaros, Harkány településeken, de jelentős fürdővel büszkélkedhet Pannon ETT tagtelepülések közül még Lendva, Alsómarác, Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri), Bizovác (Bizovac), Dombóvár, Tamási, Szigetvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Siklós, Zalaszentgrót. Fontos turisztikai célpont Baranya középső térsége: Pécs a Mecsek-hegység Villány Siklós Harkány, ahol a kultúra és a gasztronómia is jelentős szerepet kap a vendégek vonzásában. Vonzerőt jelent a térségben a változatos természeti környezet, melybe beletartoznak a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területei mellett Horvátországban a Kopácsi-rét és a Papuk-hegység is. Az épített környezet is vonzerőt jelent: Pécs UNESCO Világörökség helyszín, de az egyházi épületeket is ki lehet emelni, különösen a jelentősebb búcsújáró helyeket (Máriagyűd, Almás, Ptujska Gora). Az ipari termelés nagysága a térségben elmarad az országos átlagoktól, ebben a tekintetben Drávamente és Zala tekinthető a térség éllovasának. A térségben nem mutatható ki ágazati specializáció. A legtöbb feldolgozóipari szegmens megtalálható a térségben, kiemelhető az élelmiszeripar, gépgyártás és jelentős kapacitással rendelkeznek elektronikai összeszerelő üzemek is. A kutatás-fejlesztési bázisokon, mely még az egyetemekhez kötődnek leginkább (Pécs, Eszék, Maribor, kisebb mértékben Kaposvár) innovatív iparágak is megjelentek a térségben, mint például egészségipar-biotechnológia, környezetipar-megújuló energiaforrások hasznosítása, kulturális ipar, informatika-szoftveripar. A vállalkozás-sűrűség a magyar és szlovén területeken a nagyobb. A vállalkozások elsősorban a nagyvárosok (Maribor, Pécs) és a Balaton térségében kimagaslóan magas. Működő Vállalkozás-sűrűség vállalkozások száma 1 km 2 -re lakosra SLO Szlovénia n.a. n.a. n.a. SLO Drávamente ,9 734 HU Magyarország ,5 701 HU Zala ,2 696 HU Baranya ,9 677 HU Bács-Kiskun ,9 628 SLO Muramente ,5 620 HU Tolna ,8 608 HU Somogy ,

35 Működő Vállalkozás-sűrűség vállalkozások száma 1 km 2 -re lakosra HR Horvátország ,3 301 HR Muraköz ,2 272 HR Eszék-Baranya ,3 180 HR Kapronca-Kőrös ,1 173 HR Verőce-Drávamente , táblázat: Vállalkozás-sűrűség a térség megyéiben. Forrás: nemzeti statisztikai adatok alapján saját szerkesztés. 4.5 Foglalkoztatás, munkaerőpiac A foglalkoztatás tekintetében a térségben jelentős kihasználatlan adottságok vannak. A év közötti korosztályból egyedül Zala megyében haladja meg az 50%-ot foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatottak (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Foglalkoztatási ráta (15-74 éves korcsoport %- a) Munkanélküliségi ráta (15-74 éves korcsoport %-a) HU Zala 116,4 12,0 52,0 9,3 SLO Szlovénia 824,0 99,7 51,5 6,2 HU Magyarország 3 811,9 467,9 49,7 10,9 HU Bács-Kiskun 193,7 23,1 48,2 10,6 HU Tolna 84,9 8,4 47,8 9,0 SLO Drávamente 119,4 20,8 47,1 8,3 HU Baranya 139,8 23,6 46,0 14,5 HR Horvátország 1 492,0 305,3 45,4 9,3 HU Somogy 109,1 16,4 44,3 13,1 SLO Muramente 39,8 9,7 42,3 10,3 HR Muraköz n.a. 6,8 n.a. 7,9 HR Kapronca-Kőrös n.a. 7,2 n.a. 8,2 HR Eszék-Baranya n.a. 32,7 n.a. 13,9 HR Verőce- Drávamente n.a. 9,4 n.a. 14,5 9. táblázat: Foglalkoztatás és munkanélküliség a térség megyéiben, Forrás: nemzeti statisztikai adatok alapján saját szerkesztés. A vizsgált térségben 2011-ben átlagosan 170 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliség eloszlása nem egyenletes a térségben. Viszonylag kedvező mutatókkal rendelkezik a térség nyugatra eső része, míg a középső területek súlyos munkanélküliséggel küzdenek. Baranya megyében, ahol 2011-ben a legmagasabb munkanélküliségi rátát mérték, 2000-hez képest megduplázódott a munkanélküliek száma. A munkanélküliség legsúlyosabban a vidéki térségeket sújtja, Baranyában Pécs térségében a munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van, míg a megye vidéki térségeiben akár ennek a dupláját is elérheti. A munkanélküliek legnagyobb táborát az alacsony képzettségű munkavállalók alkotják. 35

36 11. ábra: Munkanélküliségi ráta. Forrás: saját szerkesztés. Az átlagos jövedelmek szintje eltérő a három országban. A havi nettó átlagkereset 2011-ben Szlovéniában 987 euró, Horvátországban kuna (kb ,6 Kn/ árfolyamon), Magyarországon forint (kb Ft/ árfolyamon) volt. A térségben a keresetek mindhárom országban alatta vannak az országos átlagnak, mely versenyelőnyt jelenthet a munkaerő költségeiben. Somogyban a legalacsonyabb az átlagos nettó havi jövedelem, az országos érték 80%-a. 4.6 Környezet állapota, környezet- és természetvédelem, energetika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás Hulladékgazdálkodás A kommunális hulladékok gyűjtésére és kezelésére a hulladékgazdálkodási törvény által megszabott keretek közt működő regionális hulladékgazdálkodási társulások alakultak. A tervezési terület magyar oldali öt megyéjét több hulladékgazdálkodási rendszer is érinti az alábbiak szerint: Dél-Balaton és Sió-völgye regionális települési szilárdhulladék (TSZH) kezelési rendszer: 204 település összefogásával jött létre a Dél-Balaton és Sió Völgye Hulladékgazdálkodási Projekt, amely területileg a Balaton déli partjától Somogy, Tolna és Baranya megye területén áthúzódva a Mecsek déli lejtőjéig terjed. Paksi térségi hulladékgazdálkodási rendszer: Paks város Önkormányzatának gesztorságában hét település hozott létre társulást és a paksi szeméttelep korszerűsítésével hosszú távon kívánják megoldani a települési szilárd hulladék korszerű elhelyezését és hasznosítását. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer: 169 önkormányzat hulladékgazdálkodási tevékenységét szervezi. A tevékenység itt is két fő elemből áll: egyrészt a korábbi hulladéklerakók rekultivációjából, másrészt az 36

37 EU-s előírásoknak megfelelő új, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításából. Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Rendszer: A 118 tagot összefogó Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program keretében 2013 őszéig 28 lerakó rekultivációját végzi el, valamint korszerű hulladékkezelő telep létesítését tervezi Kaposváron. Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program: A kiépülő komplex hulladékgazdálkodási rendszer Baranya, Somogy és Tolna megye 313 településén keletkező mintegy kétszázezer tonna hulladék kezelését oldja meg. Nyugat-Balatoni és Zala-völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (Zalaispa), amely 211 település önkormányzati társulásaként, Zala és Vas megyében lát el hulladékgazdálkodási feladatokat. Zala megyében a települési szilárd hulladék alapvetően lerakásra kerül, csak alacsony hányada kerül hasznosításra (a KSH évi adatai alapján t került lerakásra és csak t került újrafeldolgozással hasznosításra). A megyében három, korszerű műszaki védelemmel ellátott TSZH-lerakó található (Nagykanizsa-Bagola, Zalabér, Zalaegerszeg). A hulladékhasznosítás rendszere ma még nem tekinthető kiépültnek Zalában, a szelektíven gyűjtött TSZH befogadása 12 hulladékudvaron történik. Somogy megyében is meghatározó a TSZH lerakással történő ártalmatlanítása (a KSH évi adatai alapján t került lerakásra és csak t került újrafeldolgozással hasznosításra). A hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülésével a megyében 4 db korszerű lerakó létesült (Som, Ordacsehi, Marcali, Kaposvár). A hulladékgazdálkodási programok keretében a hulladékok hasznosítási arányának növelését szolgáló hulladékkezelő központok, hulladékválogatók és hulladékudvarok is megvalósításra kerülnek. Baranya megyében szintén magas arányt képvisel a TSZH-lerakás, sőt a vizsgált megyék közül abszolút értékben is e megyében kerül a legtöbb TSZH lerakásra (a KSH évi adatai alapján t került lerakásra és ebből mindössze t került újrafeldolgozással hasznosításra). A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program megvalósulásával a hasznosítási arány várhatóan jelentősen javulni fog, hiszen a program keretében komplex hulladékkezelő központ létesül Pécs-Kökényben mechanikai-biológiai előkezelővel, továbbá 22 db hulladékudvar is kiépítésre kerül. Bár Tolna megyében abszolút értékben a legkevesebb TSZH kerül lerakásra a vizsgált megyék közül, azonban a lerakással történő ártalmatlanítás aránya itt is rendkívül magas (a KSH évi adatai alapján t került lerakásra és csak 2680 t került újrafeldolgozással hasznosításra). A megyében a hulladékgazdálkodási programok keretében komplex hulladékkezelő telep épült Cikó területén, amely a lerakó mellett komposztáló és válogató üzemet is magában foglal. E mellett több hulladékudvar és átrakó állomás is létesül (Kaposszekcső, Hőgyész), valamint korszerűsítésre kerül a paksi hulladékkezelő telep. Bács-Kiskun megyében a keletkezett TSZH mennyisége a vizsgált megyék sorában a második legmagasabb értékű és szinte teljes egészében lerakással kerül ártalmatlanításra (a KSH évi adatai alapján t került lerakásra és ebből csupán t került újrafeldolgozással hasznosításra). 37

38 tonna EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Lerakott települési szilárd hulladék mennyisége Baranya megye Bács-Kiskun megye Somogy megye Tolna megye Zala megye ábra: A lerakott TSZH mennyiségének alakulása. Forrás: KSH. Ha a lerakott TSZH mennyiségének időbeli alakulását vizsgáljuk, megállapítható, hogy óta a vizsgált térség minden megyéjében csökkenő tendencia jellemző. Ez amellett, hogy a hasznosítás aránya még napjainkban is alacsony, környezetterhelési szempontból pozitív folyamatként értékelhető. A lerakott hulladék mennyiség csökkenésének fő oka a keletkezett (elszállított) hulladékok mennyiségének csökkenésére vezethető vissza, amely a vizsgált térségben a fentiekhez hasonlóan szintén a es évektől tapasztalható (míg 2008-ban a térség 5 megyéjében összesen t lakossági TSZH került elszállításra, addig 2011-ben már csak t). Mindamellett, hogy a szelektív hulladékgyűjtés aránya rendkívül alacsonynak mondható a térségben (a KSH 2011-es adatai alapján a legmagasabb arányú Zala megyében 7,64%-kal, de a többi érintett megyében átlagosan 1,5% körüli arány a jellemző) néhány megyében az utóbbi két évben a szelektíven gyűjtött lakossági TSZH arányának csökkenése is tapasztalható. 38

39 % EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM A szelektív gyűjtéssel elszállított lakossági TSZH aránya az összes elszállított lakossági TSZH mennyiségén belül 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 Baranya megye Bács-Kiskun megye Somogy megye Tolna megye Zala megye 3,00 2,00 1,00 0, ábra: A szelektív gyűjtéssel elszállított lakossági TSZH aránya az összes elszállított lakossági TSZH mennyiségén belül. Forrás: KSH. Szlovéniában Muramente régióban a 2011-es statisztikai adatok alapján összesen tonna TSZH került összegyűjtésre, amelyből 3087 t (a begyűjtött hulladékok mindössze 7%-a) került lerakásra települési hulladéklerakókon és több mint t hulladék újrahasznosítása történt meg. Mindemellett megjegyzendő, hogy mintegy 350 t hulladék exportálásra került 2011-ben. Drávamente régióban tonna települési szilárd hulladékot gyűjtöttek össze, ebből t (a begyűjtött hulladékok több mint 52%-a) lerakásra került és t hulladékot hasznosítottak újra, míg 486 t hulladékot e régióban is exportáltak. A két érintett régióban megtörtént a regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése, azonban még így is sok illegális szemétlerakó felszámolása várat magára. Horvátországban a keletkezett TSZH mennyiségét tekintve a horvát statisztikai hivatal 2010-es adatai alapján a vizsgált megyék közül a legtöbb hulladék Eszék-Baranya megyében ( tonna, ebből lakossági tonna) képződött, melyből tonna került lerakásra, míg a legkevesebb TSZH Verőce-Drávamente megyében ( tonna, ebből lakossági tonna) került begyűjtésre, ebből t került lerakásra. A hulladékok energetikai célú hasznosítása Eszék-Baranya megyében jellemző. Energetika A gázfogyasztók fajlagos fogyasztását tekintve a KSH 2011 évi adatai alapján megállapítható, hogy az egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékes gázfogyasztás értéke a programtérségben Tolna megyében a legmagasabb (78,2 m 3 /hó), mely az országos átlagot (77,9 m 3 /hó) is meghaladja. A legalacsonyabb fajlagos háztartási gázfogyasztás (53 m 3 /hó) Somogy megyében jellemző, melynek hátterében a megye magas erdősültségi arányából következően a fölgáz alapú fűtési mód háttérbe szorulása állhat. A gázfogyasztás időbeli trendjét tekintve elmondható, hogy az előző tíz év adatai alapján az egy háztartási fogyasztóra jutó gázfelhasználás a 2000-es évek közepéig tartó emelkedést követően csökkenő tendenciájú, míg ben átlagosan meghaladta a 120 m 3 /hó értéket, addig 2011-ben a legtöbb megye esetében már a 70 m 3 /hó mennyiséget sem érte el (a legalacsonyabb érték, 53 m 3 /hó Somogy megyénél volt tapasztalható). 39

40 m3/hó EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Elmondható, hogy a fajlagos földgáz fogyasztás a gazdasági válság kirobbanását követő időszakban közel a felére esett vissza. Egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás, m3/hó Baranya Bács-Kiskun Somogy Tolna Zala ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás, m 3 /hó, Forrás: KSH. A földgáz felhasználás csökkenő trendje mellett fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az érintett térség két megyéje, Bács-Kiskun és Zala megyék országos viszonylatban is jelentős földgáz lelőhelyekkel rendelkeznek, szénhidrogén kitermelés mindkét megyében jelenleg is zajlik. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint Horvátországban a földgázfelhasználás aránya 2001-ben 26,6% volt a teljes energiafelhasználáson belül, 2010-re ez az arány kis mértékben tovább nőtt, ekkor már 27,1% volt. Megyei, területei szintű statisztikai adatok sajnos nem állnak rendelkezésre, de feltételezhetően a földgázfogyasztás az országos arányokhoz hasonlóan alakult a magyar határ menti megyékben is. Szlovéniára vonatkozóan területi (NUTS 3) szintű adatok nem állnak rendelkezésre, de a földgáz felhasználás országos adataiból következtethető, hogy a vizsgált térségben is az országos adatokhoz hasonlóan enyhe mértékű csökkenés jellemzi a időszakot. Országos szinten 2002-ben a teljes földgáz felhasználás még 1007 millió m 3 volt, 2011-re viszont visszaesett 906 millió m 3 -re. Fontos azonban kiemelni, hogy a lakossági gázfogyasztás mértékének alakulása a teljes gázfogyasztáson belül a fentiekkel ellentétes irányban alakult, 84 millió m 3 -ről 139 millió m 3 -re nőtt. A villamos energia felhasználás területi jellemzőit vizsgálva KSH 2011 évi adatai alapján megállapítható, hogy az egy háztartásra jutó villamos energia fogyasztás értéke (hasonlóan a gázfogyasztáshoz) Tolna megyében a legmagasabb (191,5 kwh/hó), az országos átlag (178,9 kwh/hó) feletti mennyiség. A vizsgált térségben Somogy és Zala megyékben jóval az átlag érték alatti (134,4 ill. 131,3 kwh/hó) a fajlagos villamos energiafogyasztás, míg Bács-Kiskun megyében az országos átlag közelében alakul. Az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás havi átlagának időbeli alakulását tekintve elmondható, hogy egy ig tartó lassú növekedést követően 2008-tól mintegy 10-15%-os csökkenés mutatható ki minden megye esetében. Ugyanakkor a 40

41 2011-es adatok Bács-Kiskun megye kivételével már ismét a fogyasztás kismértékű növekedését jelzik. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint Horvátországban a villamosenergiafelhasználás aránya 2001-ben 3,1% volt a teljes energiafelhasználáson belül, 2010-re ez az arány a fölgáz felhasználáshoz hasonlóan kis mértékben tovább emelkedett, 4,1%-ra. Megyei, területei szintű statisztikai adatok sajnos e téren sem állnak rendelkezésre, de feltételezhetően a földgázfogyasztás az országos arányokhoz hasonlóan alakult a magyar határ menti megyékben is. Szlovéniára vonatkozóan területi (NUTS 3) szintű adatok nem állnak rendelkezésre, de a villamos energia felhasználás országos adataiból jó közelítéssel feltételezni lehet, hogy az érintett két ETT-tag térségben is a fogyasztás kismértékű növekedése jellemző. Országosan az egy főre eső villamos energiafogyasztás 2000-ben 5413 kwh volt, míg ben 6204 kwh, amely több mint 5%-os fogyasztásnövekedést jelent. A megújuló energiaforrások tekintetében a vizsgált ETT-térség megyéi jelentős potenciállal rendelkeznek elsősorban a biomassza típusú energiahordozók terén, de gazdag lehetőségek rejlenek a geotermikus energia, valamint a napenergia felhasználás területein is. A vízenergia hasznosítására elsősorban a Dráva és a Mura folyók (az alsó szakasz jelleg miatt a Duna kevésbé) adnak elméleti lehetőséget, azonban itt számos bizonytalansági tényező mérlegelése szükséges a hasznosítási lehetőségek tervezése esetén (határfolyó, Nemzeti Park területek, ökoturisztikai célú hasznosítással való konfliktus). A biomassza alapú energiahordozók termelésének lehetőségei a magas erdősültségi arány miatt Somogy, Zala és Verőce-Drávamente megyében átlagon felüliek, míg Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Eszék-Baranya a napenergia-hasznosítás lehetőségei kimagaslóak, hiszen e térségben kimagasló a napsütötte órák száma. 15. ábra: Napsütötte órák száma Magyarországon. Forrás: A szélenergia hasznosítás elterjedésének hazánk földrajzi adottságai kevésbé kedveztek, mivel Magyarország medence jellegű földrajzi fekvéséből következik, hogy állandó irányú, tartamú és erősségű szél nincs. Az érintett térségben a 70 és a 100 méteres magasságban mért adatok alapján kijelenthető, hogy Szántód Pécs irányban, így Somogy 41

42 megye északkeleti területein, Tolna megye keleti felében, valamint Baranya megye északi felében a szél sebessége már energetikai célra használható. Zala és Bács-Kiskun megyékben a szélenergia hasznosítás lehetőségei kevésbé adottak. A szélenergia potenciállal ellentétben a geotermikus és geotermikus (előbbi a talaj közeli, utóbbi a mélységi kőzetrétegekben tárolt hőenergiát jelenti) energiaforrások tekintetében Bács-Kiskun és Zala megyék, valamint Szlovénia Zala megyével határos területei, ill. Horvátország északi, Dráva menti megyéi jelentős potenciállal rendelkeznek. Természeti környezet, természetvédelem A Pannon ETT térség természeti értékekben, természetes és természetközeli élőhelyekben rendkívül gazdag, nemzetközi szinten is kiemelt jelentőséggel bírnak a Kis- Balaton, a Mura és a Dráva, mint határfolyók, valamint a Duna mentén található vizes élőhelyek. Somogy megyében hektár országos jelentőségű védett terület, továbbá 1858 hektár helyi jelentőségű védett természeti terület található. A megyében összesen 120 hatályos önkormányzati rendelettel védett természeti területet tartanak nyilván. A Duna- Dráva Nemzeti Park Somogy megyei területe 16,6 km 2, amelyből 4,7 km 2 fokozottan védett. A nemzeti park szinte teljes somogyi területe a horvát határ mentén, az egykori Dráva ártéren található. A működésében érinti a megye területét a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez hasonlóan kisebb-nagyobb természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek összekapcsolásával alakítottak ki, így került a nemzeti park területéhez a régebben önálló Kis-Balatoni Tájvédelmi Körzet néven ismert, Európában is egyedülálló vizes élőhely. Baranya megyében 12 országos jelentőségű védett természeti terület, nevezetesen egy nemzeti park, három tájvédelmi körzet, nyolc természetvédelmi terület, továbbá mintegy 50 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága kezeli, ill. felügyeli. A védett természeti területek megoszlása: nemzeti park ha, tájvédelmi körzet ha, természetvédelmi terület 1145 ha. A megye területének (4430 km 2 ) mintegy 7,8%-a áll országos védelem alatt. Tolna megyében az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és természet-megőrzési területeknek is. A megye területén magterület a Duna-Dráva Nemzeti Park (49 478,8 hektár) megyei védett területe, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet (9347,5 hektár) megyei területe, a Szekszárdi dombság erdős térsége, a Tolnai Hegyhát erdős térsége Kurd- Hőgyész- Mucsi között, a Koppány-Kapos menti erdős térségek Koppányszántótól Simontornyáig. Magterület továbbá a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet (7546,5 hektár) védett természeti területei és az ahhoz szervesen kapcsolódó erdős térségek Pakstól északnyugatra. Bács-Kiskun megye védett területeinek kezelése, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint kisebb részben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Tisza hullámterében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feladata. A nemzeti parkok értékes területei, a Duna-völgy szikes pusztái és tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és Duna-völgyi löszpartjai, valamint lápok és kunhalmok. A védett természeti területek nagysága hektár. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén nyolc különleges madárvédelmi terület és 33 db kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület található, továbbá a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén 2-2 db. A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe bejegyzett Bács-Kiskun megyei védett vizek és vadvízterületek összes kiterjedése ha. A bioszféra rezervátumok kiterjedése ha. Bács-Kiskun megyében jelenleg 97 helyi jelentőségű védett természeti terület és természeti emlék található. 42

43 Zala megyében az országos jelentőségű védett természeti területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) alatt van, az összes terület 7,7%-át teszi ki. Négy erdőrezervátum található a megyében: Tátika Erdőrezervátum (Bakony, Zalaszántó magterület: 87,5 ha); Virágos-hegy Erdőrezervátum (Keszthelyi-hegység, Balatonederics, Balatongyörök magterület: 46,6 ha); Vétyem (Zalai-dombság magterület 31,0 ha); Remetekert (Zalaidombság magterület: 31,8 ha). A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körében Zala megye területét a Kis-Balaton Ramsar-i Terület és a Balaton Ramsar-i Terület érinti. 16. ábra: A Duna-Dráva Nemzeti Park működési területe és bemutatóhelyei. 25 Szlovénia magyar határ menti területei is rendkívül gazdagok természeti- és táji értékekben. A Pannon ETT térséghez tartozó Muramente megyében, a magyar-szlovénosztrák hármas határ térségében található a Goričko Természeti Park. A park 462 km 2 területet ölel fel 90 településsel (11 önkormányzattal) és 23 ezer lakossal. Goričko hosszú éveken át elfelejtett vidéknek számított, a szlovén köztudat a Muravidékről a Mura folyónál 25 Forrás: nemzetipark.gov.hu. 43

44 és az e mellett fekvő termő síkságnál véget ért. Az események sorozata itt lassúbb volt, az elzártság és a vasfüggöny miatt sziget maradt olyan tájak között, amelyeket a szomszédos országokban már természetvédelmi oltalom alá helyeztek (az osztrák Raab-vidék és a magyarországi Őrség). A Goričko Természeti Park megalapításával létrejött az ún. hármas határ nemzeti parkjainak rendszere (Goričko Raab Őrség Nemzeti Parkok). A határ menti horvát megyék szintén gazdagnak tekinthetők természeti értékekben. A térségben nemzeti park nincs. Országos szinten kezelt védett terület a Kopácsi rét (Kopački rit Eszék-Baranya megye) és a Papuk (Verőce-Drávamente megye) Természeti Parkok. E két kiemelt területen kívül valamennyi megyében találhatók megyei szinten kezelt védett területek, melyek között különös rezervátumok, parkerdők, jelentős tájelemek, parkok találhatók. A Dráva kiemelt természetvédelmi jelentőségét az adja, hogy egyike Magyarország, valamint Horvátország és egész Európa természetes partvonalú, alig háborított folyamainak. Különleges élőhelyein hazánkban másutt nem előforduló növény- és állatközösségek élnek. A Nemzeti Park Dráva-menti védett területének különlegessége növényföldrajzi szempontból, hogy az illír és a pannóniai flóra találkozásánál fekszik. A folyó somogyi szakaszára jellemző kavicszátonyok rendkívül értékes élőhelyek. A növényvilág változatosságát jól mutatja, hogy a védett területről közel 150 növénytársulás és több mint száz védett növényfaj került elő. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra rezervátum határokon átnyúló UNESCO bioszféra rezervátumként egyesíti a Mura-Dráva-Duna régió több mint tíz védett területét és fenntartható módon, közösen kezeli a folyami ökoszisztémát, valamint ösztönzi a régió gazdasági fejlődését. A bioszféra rezervátumra területe egy körülbelül hektáros mag-, és puffer zónából, illetve egy nagyjából 540 ezer hektáros átmeneti zónából áll. A jogilag védett magterület, jelenleg is védett területek hálózatából áll, amely a rezervátum ökológiai központja. Ezt a zónát elsősorban a folyó és annak ártéri területei alkotják, melyeket általában árvízvédelmi töltések határolnak. A magterület fő céljait szolgáló beavatkozások a természetes élőhelyek és a védett fajok megőrzésére, valamint a már leromlott területek helyrehozására koncentrálnak. A puffer zóna a folyók mentén, az ártéri területeken kívül található. Jellemző rá a művelt területek és falvak mozaikja, de található itt néhány kisebb, elszigetelt védett terület is, például holtágak, halastavak és kisebb mocsarak. Az extenzív gazdálkodási módok, a legeltetés, a szénagyűjtés, valamint a helyi gazdálkodásból származó termékek értékesítése, illetve az ökoturizmus egyaránt jellemző ebben a zónában. Horvátországban a bioszféra-rezervátum területén létrejött a Mura-Dráva Regionális Park, mely öt érintett megyében összesen ,52 ha területet foglal magában. Kezelése a természetvédelmi törvény által kijelölt nemzeti vagy megyei szintű közintézmény. 44

45 17. ábra: A Mura-Dráva Bioszféra Rezervátum területe. Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium. Vízgazdálkodás, vizek állapota A Pannon ETT társulás területe az Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv alapján részben közvetlenül a Duna fővízgyűjtőhöz, továbbá a Dráva részvízgyűjtőjéhez tartozik, azon belül azok mellékfolyói, így a Mura-, a Rinya mente-, a Fekete-víz-, a Kapos-, a Sió-, a Duna-völgyi főcsatorna-, valamint az Alsó-Duna jobbpart és a Felső-Bácska alegységekre, részvízgyűjtőkre tagolódik. A fentiektől eltér a főként Zala megyét érintő Zala-alegység, amely a Balaton vízgyűjtőjének része. A térségben található vízfolyások és víztestek nagy része erősen módosított, de főként Zala megye területén nagyobb számban előfordulnak természetes vízfolyások, beleértve a Mura-folyó Zala megyei szakaszát. A Duna bal partján Bács-Kiskun megyében viszont szinte kizárólag a mesterséges vízfolyások jellemzőek. A vizek védelme szempontjából tápanyag-érzékeny területnek minősül a Zala-folyó és a Balaton közvetlen vízgyűjtő területe, míg nitrátérzékeny területek a Mura, a Dráva, valamint a Duna mentén, továbbá a Mecsek hegység környezetében helyezkednek el. A vizsgált térség legnagyobb folyója a Pannon ETT társulás keleti határán húzódó Duna. A Dunára, mint Magyarország legnagyobb vízhozamú folyójára (KQ 2400 m 3 /s) a tavaszi (Paks és Baja között a tél végi jeges árvíz is gyakori) és a nyár eleji árvizek, valamint az őszi kisvizek jellemzőek, jelentős árvízvédelmi feladatokat is róva a folyó menti településekre. A Duna mellett a Pannon ETT térség második legnagyobb meghatározó vízrendszere a Dráva és mellékfolyói. A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2-dik fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között mintegy 166 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között tisztán horvát területen folyik. A Dráva folyó különösen Somogy megyében gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. A Pannon ETT térség és Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava a Balaton, amely jellegzetesen sekély tó. A tó vízháztartását a következő sokéves átlagos adatok jellemzik: 45

46 csapadék 621 mm, hozzáfolyás 908 mm, párolgás 901 mm, leeresztés 612 mm. A vízkivétel (ivóvíz, ipari, mezőgazdasági) nem jelentős, néhány 10 mm-nek felel meg. A tó éves vízállás-változásai általában 40 cm-ig terjednek. A Sión maximálisan 80 m 3 /s vízhozam vezethető le, ha azt a tó vízszint emelkedése indokolja. A Balaton természetes sótartalma 450 mg/l körül van. Keménysége nk körül ingadozik. A tó hozzáfolyását biztosító felszíni vízfolyások közül a legjelentősebb a Keszthelyi-medencébe torkolló Zala folyó, amely az összes hozzáfolyás 50 60%-át szállítja. A tó északi és déli partján ezen kívül több kisebbnagyobb hozamú és változó vízminőségű vízfolyás (51 vízfolyás, amelyből 20 állandó) található. A vízfolyások medre felújításra szorul, nagy intenzitású csapadék esetén előfordul, hogy a déli part településeinek mélyebb területein a talajvízszint emelkedik és belvíz alakul ki. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) alapgondolata, hogy a kialakuló mocsaras, nádas élőhely a Zalán érkező tápanyagokat feldolgozza, az eutrofizációs folyamatokat a Balaton elé, a Zala alsó szakaszán kialakítandó vízvédelmi rendszer területére helyezze át. Mivel a tápanyag nagy része a mezőgazdasági, városias területről való bemosódás, tehát diffúz módon került a Zalába, a tápanyag kivonására csak tározós megoldás jöhetett szóba. A védőrendszer kialakítása két ütemben valósul meg. Az I. ütem, a Hídvégi-tó építése 1981-ben kezdődött el, és üzembe helyezése 1985-ben megtörtént. A II. ütem, a Fenéki-tó építése 1984-ben kezdődött. Főként Bács-Kiskun megyében jellemző, de regionális tendencia a talajvízszint folyamatos süllyedése. Az elmúlt évtizedekben a vízszintsüllyedés átlagosan 1-1,5 m, egyes helyeken azonban már meghaladta a 3 métert is, melynek fő okai a csapadékhiányos időjárás, valamint a túlzott mértékű vízkivétel. A vizsgált térség karsztvíz készlete tulajdonképpen csak Baranya megyére korlátozódik (Mecsek és Villányi-hegység). Ugyanitt található még különböző kőzetekben hasadék- és pórusvíz is. Az ETT-térségben meghatározóan a negyedkori kőzet-összlet (víztároló réteg) a jellemző tároló réteg, amelynek vastagsága 1 és 100 m mélység közötti változik, szinte az egész térség alatt. Csupán a Dráva mentén és Bács-Kiskun megye keleti felében található m mélységig hozzáférhető negyedkori víztároló kőzet-összlet. Zala megye keleti és északi részén, valamint a Balatonlelle és Szántód vonalától délre Somogyvár térségéig húzódik olyan terület, ahol a negyedkori réteg-összlet, mint víztároló sem található. Mivel a vizsgált térség alatt egy törésvonal húzódik, a felszín alatti vizek gyakran hévíz formában nyerhetők ki. Vannak már hosszú ideje feltárt és hasznosított termálvízforrások (Harkány, Sikonda, Csokonyavisonta), de a legtöbbet a múlt század közepén folyó olajkutatások (Zalakaros, Magyarhertelend, Gunaras, Tamási, Marcali, Igal, Szigetvár stb.), illetve uránkutatások (Szentlőrinc, Bóly, stb.) során tártak fel. A vezetékes ivóvízellátás az 1990-es évek végére gyakorlatilag teljesen megoldottá vált a vizsgált térség megyéiben, 1997-re nem maradt olyan település, amely ne került volna bekötésre. A településeken belüli rákötési arány jellemzően a nagyszámú külterületi lakott területekkel rendelkező településeken alacsonyabb (jellemzően Bács-Kiskun megye keleti fele, valamint a megyékben elszórtan található tanyák, puszták). Bár a térség települései számára a vezetékes ivóvízzel való ellátottság teljes körűnek mondható, a szolgáltatott ivóvíz minőségi paraméterei tekintetében számos településen a vonatkozó jogszabályban (201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet) rögzített határértékeket meghaladó koncentrációban fordulnak elő egyes komponensek. Különösen Bács-Kiskun megyében és a Dél-Dunántúl Dráva-menti térségében jellemző a magas arzénkoncentráció, de a vizsgált térség számos településén magas az ammónia-, a vas- és a mangánkoncentráció az ivóvízben. Fontos megemlíteni, hogy az ivóvíz minőségi-problémák a legtöbb esetben komplexen jelentkeznek és nagyon gyakran nem csak a kitermelt víz minőségi paraméterei befolyásolják, hanem a hálózat műszaki állapota szintén meghatározó tényező. Az ivóvízminőség javítására EU-s támogatások voltak elérhetőek, ennek igénybevételére Bács-Kiskun megyében (Dél-alföldi ivóvízminőség-javító program) és a Dél- Dunántúl megyéiben is ivóvízminőség-javító programok kerültek kidolgozásra. 46

47 % EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Horvátországban az ivóvízellátás kapcsán nem minden megyére állnak rendelkezésre adatok. Az országos adatokból azonban jól látható, hogy a vezetékes vízellátó hálózat hossza a időszakban dinamikusan növekedett. Megfigyelhető egy nyugat-keleti irányú infrastruktúra-fejlettségi lejtő: a két nyugati megyében magasabb az ivóvíz-ellátó rendszerhez csatlakozó háztartások aránya, míg Eszék-Baranya esetében ez a mutató alacsonyabb. Szlovéniára vonatkozóan területi statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, országos szinten a vezetékes ivóvízhálózat hosszának idősoros adataiból látható, hogy a 2000-es évek elején bekövetkezett dinamikus növekedés után a 2000-es évek végére a növekedés lelassult, feltételezhetően eddigre a települések vezetékes vízzel való ellátása a legtöbb településen biztosítottá vált (2000-ben a vezetékhálózat teljes hossza km volt, ami 2011-re km-re növekedett). A vezetékes ivóvízhálózatra kapcsolt fogyasztók száma a fentiekkel párhuzamosan szintén növekedést mutatott (2000-ben db volt, 2011-ben pedig már db). A korszerű szennyvízkezeléssel való ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy a Pannon ETT térség megyéinek településszerkezetéből adódóan a megyék aprófalvas térségeiben még napjainkban is rendkívül alacsony a szennyvízkezeléssel rendelkező települések aránya. Csatornázott térségek elsősorban a városok és vonzáskörzetükben levő településeiken, a Balaton parti települések által alkotott övezetben, Zala megye északi területein és Lenti térségében, a Duna jobb partján elhelyezkedő Dunaföldvár Paks Szekszárd Mohács tengely mentén, Bács-Kiskun megyében a Solt Kiskőrös Kecskemét, ill. a Kalocsa Hajós térségben, továbbá Somogy megye Dráva menti szakaszán találhatóak. A legkritikusabb a helyzet Somogy és Tolna megyék belső, városhiányos területein, valamint Baranya megye keleti és déli területein. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Baranya Bács-Kiskun Somogy Tolna Zala ábra: A közüzemi szennyvízkezelő hálózatba bekapcsolt lakások aránya. Forrás: KSH. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának időbeli alakulását vizsgálva a közötti időszakban a vizsgált térség megyéinek értékei ugyan végig az országos átlag alatt maradnak, de egy markáns növekvő tendencia rajzolódik ki. A bekapcsolt lakások aránya Baranya és Zala megyékben a legnagyobb (a 2001-es 55, ill. 60%-ról 2011-re meghaladta a 70%-ot), Bács-Kiskun megyében bár a legalacsonyabb az arány, de a legdinamikusabb növekedés is itt tapasztalható (a 2001-es 25,3%-os értékről 47

48 2011-re 48%-ra nőtt). Somogy és Tolna megyékben a szintén dinamikus fejlődés eredményeként 2011-re a bekapcsolt lakások aránya meghaladta a 60%-ot. Szlovéniai viszonylatban a Pannon ETT területéről a Dráva és a Mura vízgyűjtő vonatkozásában állnak rendelkezésre statisztikai adatok, melyek jó közelítéssel jellemzik a Drávamente és Muramente régiókat. Ezek alapján megállapítható, hogy az összes kezelt települési szennyvíz mennyisége a vizsgált időszakban mindkét régióban dinamikusan emelkedett, míg a Mura vízgyűjtő településein 2001-ben mindössze 1792 ezer m 3 került kezelésre, addig 2011-ben már 5718 ezer m 3. A kezelt települési szennyvizek mennyisége a Dráva vízgyűjtő településein abszolút értékben jóval meghaladja a Mura vízgyűjtőn jellemző értéket, de itt is dinamikus növekedés mutatható ki (2001-ben 6166 ezer m 3 szennyvizet kezeltek, 2011-ben pedig már ezer m 3 -t). Horvátországból nem áll rendelkezésre adat valamennyi megyére, azonban a es nemzeti statisztikai évkönyv adatsoraiból jól látszik, hogy a csatornahálózaton elvezetett szennyvizek mennyisége között csaknem 40%-al nőtt, ennek fő oka, hogy az elmúlt években jelentős szennyvízkezelési és elvezetési beruházások történtek az országban, amely vélhetően a magyar határ menti megyéket is kedvezően érintette. Itt is megfigyelhető a nyugati megyék relatív fejlettsége a keleti térségekkel szemben. A fentieknél jobb területi közelítést ad a Dráva vízgyűjtőjén levő településekre vonatkozó tisztított szennyvizek mennyiségi adatsora, amely szerint, míg 2002-ben ezer m 3 szennyvíz került tisztításra, addig 2012-ben a tisztított szennyvíz mennyisége elérte a ezer m 3 mennyiséget. 48

49 4.7 Humán infrastruktúra Általános jellemzők A Pannon ETT tag települések vonatkozásában vizsgált öt magyarországi megye esetében általánosan elmondható, hogy a humán infrastruktúrák elérhetőségét erősen meghatározza az adott térség településhálózatának szerkezete, a térségi ellátó funkciókkal bíró városok térbeli elhelyezkedése, valamint a közúti és vasúti elérhetőségi viszonyok. Jellemzően a városok rendelkeznek a közvetlen térség igényeit kiszolgáló intézményekkel. A kistelepüléseken (községekben) főként közösségi ház, vagy más néven faluház, óvoda, polgármesteri hivatal és háziorvosi rendelőt található. Az aprófalvas térségekben a kistelepülések esetében megállapítható, hogy alapvetően lakófunkciót töltenek be, ott nem található egyetlen intézmény sem. Ez az adottság azt eredményezi, hogy az alapfokú funkciók, illetve intézmények mikrotérséghez, körjegyzőségekhez, ill. járásközpontokhoz kötődnek. Az intézmények fenntartásáról, működtetéséről e térségekben több település együtt gondoskodik (pl. óvodafenntartás társulási formában). A falvakban a legalacsonyabb kihasználtsággal jellemzően a közösségi programoknak is helyszínt adó faluházak és a könyvtárak rendelkeznek, legnagyobb a kihasználtsága a háziorvosi rendelőnek és az óvodáknak. A megyeszékhely városok intézményellátottsága a legteljesebb: az egészségügy, alapfokú, középfokú, valamint felsőfokú oktatás, a szociálisés kulturális ágazat területén messze magasabb a többi településnél. A vizsgált térség településeire jellemző, hogy főként az aprófalvas térségekben a lakosság számának csökkenése miatt egyes intézmények fenntartás egyre nehezebbé válik, kihasználtságuk csökken. A falvak többségében nincs gyógyszertár és egyre növekvő hányadukban nincs háziorvos. Az egészségügyi alapellátás körében a települési önkormányzat jellemzően a következő ellátásokról gondoskodik: a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról és az iskola-egészségügyi ellátásról januárjától Magyarországon a települési önkormányzatok intézményfenntartói szerepköre a vonatkozó törvényi változások miatt alapvetően megváltozott. Az általános iskolák működtetése állami kézbe került, a középfokú oktatási intézményeket szintén nem az önkormányzat üzemelteti. Mivel jelen tanulmány helyzetfeltárása az önkormányzatok kezelésében lévő infrastruktúra állapotára kell, hogy fókuszáljon, így az oktatási intézményrendszer a fentiek miatt csak áttekintő jelleggel kerül elemzésre. A magyarországi egészségügyi ellátó rendszer szintén jelentős átalakításon esik át napjainkban, így a statisztikai adatok elemzése a jövőre (és a jelenre) nézve már nem minden tekintetben releváns. A járóbeteg-szakellátási rendszer átalakítása révén pl. a különböző ellátások különböző szakrendelőkhöz tartoznak, melyek gyakran más-más településen, sőt akár másik megyében találhatóak, így a térségi járó beteg szakellátó intézetek elérhetőségét nagymértékben befolyásolja az adott térség közlekedési hálózata, valamint a közösségi közlekedési rendszerének kiépítettsége, rugalmassága. Oktatási intézmények Baranya megyében az óvodák és alapfokú oktatási intézmények területi elhelyezkedésére is befolyással van a megye aprófalvas településszerkezete. A megyében 190 óvodai egység (feladat-ellátási hely) működött 2011-ben. Az idősorra tekintve megállapítható, hogy 2000/2001-ben ez a mutató még 205 volt, az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Baranyában 146 általános iskola működött ben. Az elmúlt évtizedben e körben is folyamatos csökkenés volt jellemző (2000/2001-ben ez a mutató még 181 volt). Az általános iskolások száma (2011) volt, mely közel tízezer fővel kevesebb, mint 2001-ben (38 ezer). Baranyában 72 általános iskolás jut ezer lakosra, 49

50 az országos átlag 75, e tekintetben a megye ellátottsága átlagosnak mondható. A középiskolai képzés 17 településen található meg. A középfokú oktatási intézmények között 36 szakiskola, 34 gimnázium és 30 szakközépiskola található. Nappali oktatásban diák vett részt a 2010/11-es tanévben, melyből közel 40% gimnáziumban tanult, ez az érték az országos 34%-ot jelentősen meghaladja. A felsőoktatás tekintetében Baranya megye erős pozíciót foglal el, köszönhetően a Pécsi Tudományegyetemnek (PTE), mely a vidéki egyetemek között annak tíz karával az egyik legnagyobb. Baranyában nappali tagozatos hallgató volt a 2010/11-es tanévben, mely országosan a harmadik legmagasabb érték. A felsőoktatásban a megyében 1741 oktató vett részt, mely szintén a harmadik legnagyobb érték a megyék között. A PTE-n 1764 külföldi diák is tanul, többségük az orvosi karon, mely a Magyarországon tanuló külföldi diákok több mint 11%-a. Bács-Kiskun megyében hat 500 fő lakosságszám alatti községnek nincs óvodája, de még ebből a körből is működtet óvodát három település. Azzal együtt, hogy az óvodai férőhelyek száma az utóbbi 10 évben kis mértékben csökkent, az óvodák kihasználtsága kis mértékben a Budapest nélkül számolt országos átlag alatt marad (90,2% szemben a 91,4%- a). Az általános iskolai osztálytermek száma a gyermeklétszám csökkenésével és a kistérségi feladatellátás megszervezésével párhuzamosan az országos tendenciához hasonlóan jelentősen csökkent az elmúlt tíz évben (2406-ról 2094-re). Nem működik önálló általános iskola 10 kistelepülésen, továbbá csak alsó tagozat van másik 13 községben. Középfokú oktatási intézmények a megye 12 nagyobb városában működnek. Az 1000 lakosra jutó nappali középiskolások száma a megyében (40,8) az országos (44) átlag (44,3) alatti, míg az 1000 lakosra jutó nappali szakiskolások száma (17,1) jelentősen meghaladja az országos (13,9) átlagot ben a hivatalos statisztika szerint az ország 114 felsőoktatási intézményéből 5 működött a megye területén. A megyében nincs tudományegyetem, ez alapvetően meghatározza a felsőoktatás helyzetét. Kecskemét és Baja továbbra is a megye hagyományos és jelentős felsőoktatási központjai. Az ETT-tag Baján a Tanítóképző Főiskola és a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum egyesítésével 1996-ban létrejött Eötvös József Főiskola működik két karral. Somogy megyében az intézményellátottságára vonatkozó évi adatok alapján a megyében 18 db bölcsőde működött 657 férőhellyel, a beíratott gyermekszám alapján a kihasználtság nagyobb volt 100%-nál. A 191 óvodában férőhelyen gyerekkel foglalkoztak. 143 általános iskolában gyerek, 33 szakiskolában 5915 fiatal, míg 58 középiskolában tanuló tanult. Az óvodai csoportok száma évhez képest 14 %- os visszaesést mutatott. Az általános iskolába beírt gyermekek száma az országos átlagnál jelentősebb mértékben csökkent Somogyban az utóbbi tíz évben, ezzel egyidejűleg az általános iskolai feladat-ellátási helyek megszűnése is tapasztalható volt. A megye középfokú oktatási intézményeiben tanuló diákok száma csekély mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben, de a vizsgált perióduson belül évben nagyobb mértékű csökkenés volt tapasztalható. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő somogyi nappali tagozaton tanulók száma 2011-ben 5635 fő volt, az 1000 főre vetített érték 17,72 fő, ami jócskán elmarad az országos átlagtól. A Kaposvári Egyetem jelenleg 4 karral, az állattudományi, a gazdaságtudományi, a művészeti, illetve a korábbi Csokonai Vitéz Mihály Főiskolából alakult pedagógiai karral folytatja oktató tevékenységét. A Somogy megyei felsőoktatási képzést erősíti továbbá a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Központja öt szakkal. Tolna megyében gimnázium, illetve szakközépiskola az alábbi településeken található: Dombóvár, Tamási, Simontornya, Paks, Tolna, Lengyel, Szekszárd, Bátaszék, Bonyhád, Gyönk, Dunaföldvár. A megyében egyedül Szekszárd Megyei Jogú Város rendelkezik felsőoktatási intézménnyel, amely a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara. Zala megyében az elmúlt tíz évben az óvodai férőhelyek száma szinte stagnált. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma csökkent, ami az intézményi racionalizálások, összevonások eredménye, a évi 133 db általános iskolai feladat-ellátási helyből csak 114 maradt 2010-re. Felsőoktatási tevékenység csökkenő hallgatói létszámmal Keszthelyen, Nagykanizsán, illetve Zalaegerszegen folyik. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma 50

51 % EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Zala megyében 2005-ben még 3212 fő volt, amely 2010-re 2402 főre esett vissza. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma is csökkent 229-ről 184 főre. A megye legnagyobb felsőoktatás intézménye a Keszthelyen a Pannon Egyetem részeként működő Georgikon Kar, ahol mezőgazdasági, gazdasági, informatikai, turisztikai vendéglátó képzés folyik. A megyében a felsőoktatási bázis az egyik legkisebb országos összehasonlításban. Szlovénia vizsgált térségére vonatkozóan a magyar adatokkal összevethetően csak regionális szintű Eurostat adatok állnak rendelkezésre, melyek jól mutatják, hogy a keletszlovéniai (Vzhodna Slovenija) régióban az iskolai képzésben résztvevő gyermeklétszám az utóbbi években folyamatosan csökken, hasonlóan a vizsgált magyar régiókban tapasztaltakhoz. Míg 2007-ben a régió lakosságának 8,7%-át tették ki az általános és középiskolákban tanuló diákok, addig ez az arány 2010-re 7,9%-ra csökkent. Kelet- Szlovéniában a felsőoktatásban résztvevők aránya a éves korosztályon belül a vizsgált magyar régiókhoz hasonló értéket mutat, 2011-ben 50,9% volt, dinamikáját 2007 és 2011 között nagyon lassú növekedés jellemzi. Felsőfokú oktatásban a szlovén statisztikai hivatal adatai alapján a es tanévben Kelet-Szlovénia régión (NUTS 2) belül Drávamente megyében (NUTS 3) hallgató, míg Muramente megyében (NUTS 3) hallgató vett részt. Muramente esetében a régió fejlesztéséről szóló törvény értelmében a térség diákjai számára állami finanszírozású ösztöndíjprogram működik. Általános és középiskolai oktatásban résztvevő gyerekek aránya a régió teljes népességén belül 8,8 8,6 8,4 8,2 8 7,8 Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Vzhodna Slovenija 7,6 7,4 7, ábra: Az általános és középiskolai oktatásban részt vevő gyerekek aránya a régiók teljes népességén belül. Forrás: Eurostat. Horvátország határos megyéiről sajnos nem állnak rendelkezésre összehasonlítható területi statisztikai adatok az Eurostat adatbázisában és a horvát statisztikai évkönyvben is csak korlátozott számú területi kimutatás található. A határ menti megyékre is feltételezhetően jellemző állapotokra így főként az országos szintű adatokból lehet következtetni. Az óvodák száma időszakban folyamatosan nőtt. Az óvodák döntő többsége állami (1180 db), de viszonylag nagy számban fordul elő magán óvoda (280 db), valamint jóval kisebb számban, de egyházi óvodák is működnek (54 db). Az óvodák számának emelkedését az óvodáskorú gyermeklétszám folyamatos emelkedése indokolta: míg 2007-ben óvodás gyermek volt Horvátországban, addig 2011-re számuk főre emelkedett. Muraköz megyében 56 óvoda és 2995 fő óvodás gyermek, Kapronca- 51

52 Kőrös megyében 44 óvoda és 2936 fő óvodás gyermek, Verőce-Drávamente megyében 12 óvoda és 1060 fő óvodás, Eszék-Baranya megyében pedig 97 óvoda és 5771 fő óvodás volt 2011-ben. Az általános iskolák számának területi eloszlása is hasonlóan alakult: Muraköz megyében 59 iskola és fő iskolás, Kapronca-Kőrös megyében 93 iskola és 9801 fő iskolás gyermek, Varasd megyében 72 iskola és fő iskolás gyermek, Verőce- Drávamente megyében 80 iskola és 7403 fő iskolás, Eszék-Baranya megyében pedig 186 iskola és fő iskolás volt 2011-ben. Ezek mellett Muraköz megyében 19 középiskola és két felsőfokú iskola, Kapronca-Kőrös megyében 23 középiskola és 3 felsőfokú iskola, Verőce-Drávamente megyében 16 középiskola és egy felsőfokú iskola, míg Eszék-Baranya megyében 53 db középiskola és 17 felsőfokú iskola működött 2011-ben. A fentiek alapján elmondható, hogy a magyar határ menti térség megyéi közül Eszék-Baranya megye a legjobban ellátott mind közép, mind felsőfokú iskolákkal. A horvát oldal oktatási intézményei közül kiemelendő az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, melynek 11 karán kb. 18 ezer diák tanul (a teljes horvát felsőfokú képzésben részt vevő kb. 10%-a). Valamennyi megyeszékhelyen működik pár diszciplínában képzést biztosító főiskola ( veleučilište ), melyek a helyi gazdaság igényeinek megfelelő képzéseket (számvitel, informatika, turizmus) biztosítanak, illetve egy-két éves felsőfokú szakképzési stúdiumokat szerveznek. Bizonyos szakok esetében saját oktatógárdával, vagy nagyobb egyetemek (Eszék, Zágráb) szakemberállományára támaszkodnak. Egészségügyi intézmények Baranya megye az alapfokú egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában az országban a legjobb fajlagos mutatóval rendelkezik, mely több mint 10%-kal kedvezőbb az országos helyzetnél. A 297 háziorvosi körzetből 4 volt betöltetlen 2011-ben, mely szintén kedvezőnek mondható. A megyén belül viszonylag egyenletes az alapfokú egészségügyi ellátórendszer területi eloszlása. A háziorvosi körzetek terheltsége a sásdi és sellyei térségben a legalacsonyabb, ott 1100 lakosnál kevesebb jut egy háziorvosra. A kihasználtság tekintetében azonban a megyében a betegforgalom növekvő tendenciája jellemző. A járóbeteg-szakellátás területén 2011-ben hetente átlagban szakorvosi munkaórát teljesítettek a baranyai szakorvosok, mely 2010-ben még csak közelített a kétezerhez. A járóbeteg-ellátás valamilyen formája a járásközpontokban elérhető, de nagyon különböző számú szolgáltatás jellemző az egyes városokra. A kórházi ellátás tekintetében Pécs szerepe, mint klinikai központ kiemelkedő, a Semmelweis Tervben a nyolc térségi progresszív központ egyikeként szerepel, hatóköre Baranya mellett Tolnára és Somogyra is kiterjed. Pécs mellett aktív kórházi ággyal Komló, Szigetvár és Mohács kórháza rendelkezik, így a megye legnagyobb részéről gyorsan elérhető a kórházi ellátás. A Dél-Baranyai körzetet negatívan érintette a siklósi kórház 20 aktív ágyának augusztus 1. napjával történő megszüntetése. Baranya megyében összesen 3196 működő kórházi ágy található a KSH 2011-es adatai szerint. A kórházi ágyak száma között közel 20%-kal csökkent, 2008-ban kismértékben növekedett, azóta stagnál. Bács-Kiskun megyét az egészségügyi intézményellátottság terén sajátos kettősség jellemzi. Amíg az alapfokú, középfokú szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel az országos átlagot közelítően, vagy azt meghaladóan ellátott, a speciális vagy felsőfokú szolgáltatásokat nyújtó intézmények gyakran hiányosak. Különösen igaz ez a speciális szakellátást nyújtó járóbeteg-ellátásra, a kórházi ágyakra, illetve az egyéb speciális szolgáltatásokra, mint például a prevenciós szolgáltatások, a valamilyen problémával küzdő gyermekek vagy fogyatékos személyek ellátása, ill. a krízisközpontok. Az háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó lakosság száma (1576) az elmúlt tíz évben megegyezően az országos trenddel emelkedett. A gyógyszertári ellátás országos viszonylatban kedvező. A 2010-es statisztikai nyilvántartás szerint 46 községben nincs gyógyszertár, az ezer fő népességszám alatti településeken, illetve az fő közötti települések közel felében. Járó beteg szakrendelést a nagyobb városok rendelőintézetei nyújtanak. A száz lakosra jutó megjelenési eset a járó beteg szakellátásban (590) országos összehasonlításban alacsony 52

53 (az országos átlag 719). A megye kórházi ellátottsága kifejezetten rossz es adatok alapján a megyében a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma csupán 57 volt, míg országosan ugyanez a szám 71. Ez a szám mindemellett jelentős csökkenést mutat a 2000 évi adatokhoz képest is. Somogy megyében az alapfokú egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában Somogy megye országos viszonylatban jónak mondható, a tízezer lakosra jutó háziorvosok száma 7,1 fő, ami 6%-kal kedvezőbb, mint az országos átlag. A 225 körzetből 7-volt évben betöltetlen (3,1 %), ami az országos átlaghoz közelít. Az alapfokú egészségügyi ellátórendszer területi eloszlása aránylag egyenletesnek mondható a megyében. A betegforgalom növekvő tendenciáját tapasztalhatjuk a háziorvosi rendelőkben: 2000 és 2010 között jelentős mértékben, 10%-kal növekedett a napi átlagos gyógykezelési forgalom. A megye kórházai 2242 működő ággyal rendelkeznek, ebből a megyeszékhelyen 1180 található. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak számát vizsgálva megállapítható, hogy a megye fajlagos mutatója az országos átlaggal megegyező (71 db). A Kaposváron található Kaposi Mór Oktató Kórház a megye legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, közel 400 ezer lakos folyamatos, 24 órás ellátását biztosítja ben az egészségügyi rendszer országos szintű átalakítása keretében döntés született a nagyatádi, a siófoki, valamint a marcali kórházak állami tulajdonba kerüléséről. Tolna megyében négy településen működik kórház (Pincehely, Dombóvár, Bonyhád, Szekszárd) Egyes kórházak ellátási területe túlnyúlik a megyehatárokon. A közigazgatási reform, a járási rendszer felállítása és az egészségügyi intézmények állami fenntartásba kerülése kapcsán az intézményi struktúra felülvizsgálata elkezdődött. Zala megyében a működő háziorvosok száma csökkent mind országos, mind megyei szinten 2010-ben 2000-hez képest. A legnagyobb arányú csökkenés a Lenti kistérségben volt, ahol három fővel kevesebb háziorvos dolgozott 2010-ben. A háziorvosi ellátásban megjelentek száma 2010-re az országos értéket meghaladó mértékben nőtt a megyében 2000 évi adatokhoz képest hez viszonyítva az országos adatokhoz hasonlóan Zala megyében is csökkent a működő kórházi ágyak száma (2821 db-ról 2108-ra). A csökkenés mértéke Zala megyében az országos átlagnál nagyobb volt. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak számát és az egy háziorvosra jutó lakosok számát tekintve Zala megye helyzete átlagosnak mondható országos összevetésben. Szlovénia vizsgált érségére vonatkozóan a magyar adatokkal összevethetően csak regionális szintű Eurostat adatok állnak rendelkezésre, melyek alapján jól látható, hogy Kelet-Szlovénia régióban a kórházi ágyak százezer lakosra vetített száma jóval alacsonyabb a magyar régiókénál (2010-ben 361,8 db volt szemben a magyar régiók db ágyszámával) és dinamikáját tekintve is csökkenés jellemzi. A százezer lakosra vetített orvosok száma Kelet-Szlovéniában 195,2 fő volt 2010-ben, amely valamivel alacsonyabb a magyarországi régiókban tapasztalt értékeknél (a Dél-Dunántúlon ez az érték 301,3 volt, a Dél-Alföldön 264,9, a Nyugat-Dunántúlon pedig 214,9 fő). 53

54 db EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Kórházi ágyak száma százezer lakosra vetítve Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Vzhodna Slovenija ábra: Százezer lakosra vetített kórházi ágyak száma a régiókban. Forrás: Eurostat. Horvátország ETT-tag magyar megyékkel határos megyéiről sajnos nem minden esetben állnak rendelkezésre összehasonlítható területi statisztikai adatok az Eurostat adatbázisában és a horvát statisztikai évkönyvben is csak korlátozott számú területi kimutatás található. A horvát statisztikai hivatal évi adatai alapján Muraköz megyében 231 orvos, 53 fogorvos praktizált, valamint 67 gyógyszerész dolgozott. Kapronca-Kőrös megyében 235 orvos, 47 fogorvos praktizált, valamint 66 gyógyszerész dolgozott. Verőce- Drávamente megyében 159 orvos, 33 fogorvos praktizált, valamint 46 gyógyszerész dolgozott. A vizsgált megyék közül a legtöbb egészségügyi szakember Eszék-Baranya megyében található, itt 830 orvos, 138 fogorvos praktizált, valamint 156 gyógyszerész dolgozott. Az intézményrendszert illetően elmondható, hogy helyi szinten működnek alapfokú ellátó intézmények ( egészségházak ), illetve valamennyi megyében működik megyei kórház (Csáktornya, Kapronca, Verőce, Našice). Az ellátórendszer fontos eleme az Eszéki Klinikai Központ, melynek regionális szerepköre van. Szociális intézmények Baranya megyében rendszeres szociális segélyben 2010 évben 1696 fő részesült, 4,3 fő jutott ezer lakosra, amely meghaladja az országos (3,6) átlagot. E mellett 9558 fő részesült rendelkezésre állási- és fő részesült lakásfenntartási támogatásban. Fajlagosan a legtöbb segélyezett a sellyei és hegyháti (Sásd) járásban található. A valamennyi település számára előírt feladatok biztosítása terén komoly hiányosságok tapasztalhatóak. A hagyományos alapellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) és az alap-, nappali- és átmeneti ellátások kiépítettségének hiánya folytán a rászoruló népesség ellátása a szakosított intézményekre hárul. A legkedvezőtlenebb a helyzet a szociálisan nehezebb helyzetű (sellyei, sásdi) térségekben. A közepes nagyságú városok kis száma miatt a vidéki térségek többségében élők számára nem biztosított a lakosságszámhoz kötött ellátások zömének helyben, illetve lakóhely közelében való hozzáférhetősége. Egyes hátrányos helyzetű célcsoportok (fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok) esetében kapacitáshiány figyelhető 54

55 meg a szociális szolgáltatások terén. Egyéb célcsoportok esetében is jellemző az ellátórendszer elsősorban a bentlakásos kapacitáshiánya, pl. az idősellátás terén is férőhelyhiány tapasztalható. A három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása terén szintén kapacitás-hiány mutatkozik Baranya megye településein. Bács-Kiskun megyében a szociális problémák sűrűsödési pontjai egyértelműen a megye leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségei és települései (Bácsalmási, Jánoshalmai kistérség), illetve azok a tanyai térségek, ahol nagy számban élnek idősek, illetve szociálisan veszélyeztetett családok. A megyében országos átlagnál jóval gyakoribb különböző devianciák megjelenése (alkoholizmus, öngyilkosság), illetve feltételezhető a pszichiátriai betegségek nagy száma is. Az intézményellátottság mutatóinak megyei átlaga összességében egy-egy ellátástípusban nem marad el jelentősen az országos adatoktól. A megyében, mivel ez nem kötelező önkormányzati feladat a legkevésbé fejlett a bölcsődei hálózat, a városok felében azonban még ma sincs bölcsőde. Időkorúak nappali intézménye hiányzik három városban, valamint a 2000 fő lakosságszám feletti községek közel felében. Házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés valamennyi városban, továbbá egy kivétellel valamennyi 2000 fő feletti településen elérhető. A kisebb településeken is gyakori mindkét szolgáltatás elérhetősége, mindössze 17 községben nincs szociális étkeztetés, és 12 községben nem működik házi gondozói szolgálat. Az utóbbi években nagymértékben nőtt a családsegítő szolgálatok által ellátott települések száma (2000-ben még 46 település, ben már 101 db). A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények száma elmúlt tíz évben 51-ról 46-ra csökkent a megyében, de a telephelyek és férőhelyek száma nőtt. (66-ról 78-ra, illetve 3958-ról 4797-re). A statisztikai adatok alapján azonban már a megye 56 településén működött falu vagy/és tanyagondnoki szolgálat. Somogy megyében a szociális intézmények közül 2011-ben 68 db nappali ellátást nyújtó intézmény volt, összesen 2097 férőhellyel, ebből idősek nappali ellátásában 1763 fő, a fogyatékosok nappali ellátásában 289 fő, szenvedélybetegek nappali ellátásában 45 fő részesült. Somogyban 33 bentlakásos intézmény működik 46 telephellyel 3132 férőhellyel. Az ápolók-, gondozók száma az elmúlt években számottevően emelkedett, számuk jelenleg 820 fő, ebből szakképzett 784 fő. Családsegítő szolgálat 231 településen működik zömében társulási formában, a szolgáltatást igénybevevők száma 2011-ben fő volt óta a falu- és tanyagondnoki szolgáltatással lefedett települések száma jelentősen megnőtt 45-ről 120-ra. A falugondnokként foglalkoztatottak száma a megyében 90 fő, tanyagondnokként pedig 25 fő. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 1835 fő, a segély egy főre jutó havi átlaga 2010-ben Ft volt. A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek száma 2010-ben 9769, ami 2009-hez képest enyhe csökkenést mutat. Fontos megemlíteni még a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számát, ami az elmúlt években folyamatosan növekedett, a jelenlegi érték fő. Tolna megyében egyre nagyobb a várakozási idő az idősek otthonaiba való bekerülés vonatkozásában. Az elöregedő lakosság igényeit a meglévő idős otthonok már kevésbé tudják kielégíteni. Több otthon komoly átalakításra is szorulna (akadálymentesítés). Zala megyében mind a bölcsődék, mind a bölcsődei férőhelyek száma nőtt 2010-re 2000-hez képest. Letenyei és a Pacsai kistérségekben nincs bölcsőde, e térségek településein a családi napközi üzemeltetésével váltják ki a bölcsődei szolgáltatásokat. A szociális étkeztetésben részesülők száma 2010-re 2000-hez képest az országos átlagot meghaladó mértékben, 19,5%-kal nőtt. A házi segítségnyújtásban részesülők száma hez képest több mint háromszorosára növekedett, amely jóval meghaladta az országos átlagot. E szolgáltatást egészíti ki még a kistelepüléseken a falugondnoki hálózat, amely Zala megyében jól kiépítettnek mondható. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 22%-kal nőtt 2010-re 2000-hez képest, a férőhelyek kapacitás kihasználtsága közel 100%-os. 55

56 EUR EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Egy lakosra jutó szociális kiadások éves összege Magyarország Szlovénia Horvátország ábra: Az egy lakosra jutó szociális kiadások éves összege. Forrás: Eurostat. A szociális ellátás és intézményi struktúra terén Szlovéniára és Horvátországra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre összehasonlítható területi adatok az Eurostat adatbázisában, az ETT-tag térségekre a nemzeti szintű adatok alapján lehet csak durva közelítő megállapításokat tenni. Az egy lakosra eső szociális védelemre fordított éves kiadások mértéke Szlovéniában jóval meghaladja a Magyarországon és Horvátországban jellemző értéket és tendenciáját tekintve is emelkedést mutatott a es időszakban. Horvátországról csak 2008 óta állnak rendelkezésre adatok, de elmondható, hogy a szociális kiadások egy főre eső szintje közel megegyezik a magyarországi értékkel. Megyénként jellemzően egy-két szociális ellátó intézet működik, pár fiókintézménnyel. Ezek az intézmények jellemzően szakemberhiánnyal küszködnek. Horvátországban általános probléma a hospice-szolgálat és a palliatív ellátás kiépítetlensége. 56

57 Foglalkoztatás, társadalom Gazdaság Település-hálózat, demográfia A Pannon ETT megalakulása EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM 5. SWOT-analízis Erősségek Gyengeségek - A Pannon ETT Magyarország és Szlovénia területére kiterjedő hatókörű jogi személyiségű szervezet, mely ebben a formában jelenleg egyedi; - A megalakult Társulásnak még nincs szervezeti, működési tapasztalata. - A tagok részéről egyértelmű tenni akarás a térség fejlesztése vonatkozásában. - Kiegyenlített településhálózat, melyben központi funkciókat kis- és középvárosok töltenek be, megyei szinten viszonylag kicsi területi különbségek jellemzik a térséget, az országhatárok két oldalán is; - Kulturális sokszínűség, több nemzetiség együttélése. - A térséget diverzifikált gazdaság jellemzi, a feldolgozóipar legtöbb szegmensében nagy hagyományokra épülő munkakultúra alakult ki; - Fejlett turisztikai szolgáltatások érhetők el a térségben, a Balaton és a kontinentális turizmus kiemelkedő vonzerő. - A térségben jelentős nagyságú szabad munkaerő áll rendelkezésre; - A bérszínvonal a térségben alacsonyabb, mint az adott ország átlag, így a bérek tekintetében kihasználható versenyelőny növeli az itteni vállalkozások versenyképességét. - A térséget negatív demográfiai folyamatok jellemzik, a természetes fogyás mellett, az elvándorlás is csökkenti a népesség számát; - A térségben a társadalom öregedése figyelhető meg, mely az aktív korosztály és a gyermekek arányának csökkenésével jár együtt. - A térség gazdasági teljesítménye elmarad a nemzeti átlagoktól, a térség felzárkózása az európai átlaghoz szerénymértékű volt az elmúlt évtizedben, a növekedés mértéke alacsonyabb, mint az országos, leszakadó trend érvényesül; - A térség vonzereje csökkent az elmúlt időszakban, mind a vendégek számát, mind a vendégéjszakák számát tekintve. - A munkanélküliek jelentős része alacsony képzettséggel bír, ami erősíti a tartós munkanélküliség jelenségét a térségben; - A foglalkoztatási szint nagyon alacsony a térségben, egyes társadalmi csoportok a perifériára szorultak. 57

58 Közlekedés Környezet- és természetvédelem Humán infrastruktúra EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM - A térségi központi szereppel bíró városokban általában megfelelő színvonalú az egészségügyi és az oktatási alapellátás infrastrukturális háttere; - A megyeközpont városok jelentős tudásbázissal és fejlett felsőoktatási, valamint egészségügyi szakellátó infrastruktúrával rendelkeznek. - A térség természeti értékekben, különösen vizes élőhelyekben rendkívül gazdag; - Térségenként eltérő formában, de bőségesen állnak rendelkezésre megújuló energiaforrások (az ETT térség nyugati felében főként biomassza formájában, a délkeleti-keleti tájakon elsősorban napenergia formájában). - A térség területén két (egy közúti-vasúti, V. és az egyetlen vízi, VII.) Helsinki közlekedési folyosó is keresztülhalad; - Az V. folyosó közúti tengelyei megfelelő szolgáltatási színvonalúak, V/B (M7) a térség teljes területén, V/C (M6) egy rövid, határmenti szakasztól eltekintve kiépült. - Különösen a városhiányos, aprófalvas térségekben nehezen elérhetőek az egészségügyi alap-, de legfőképp a szakellátás szolgáltatásai, valamint gyakori a háziorvosok hiánya; - Az aprófalvas térségekben levő kistelepüléseken alacsony az alapfokú oktatási intézmények és közösségi intézmények kihasználtsága. - Rendkívül alacsony a begyűjtött települési szilárd hulladékok újrahasznosítási aránya (a hulladékok zömében lerakással kerülnek ártalmatlanításra); - Az utóbbi években javuló tendenciájú, de még mindig alacsony a korszerű szennyvízkezelési rendszerrel rendelkező települések száma. - A térség jelentős területei a közlekedési periférián helyezkednek el, földrajzi zártságát a határok (különösen a Dráva által kijelölt szakasz) nehéz átjárhatósága, a ritka határátkelőhelykiosztás csak súlyosbítja, a térségi együttműködés nem kielégítő; - A térség meghatározó települései nem kapcsolódnak a gyorsforgalmi úthálózatba, vagy legalábbis hiányoznak a hálózat elérését biztosító, megfelelő szolgáltatási színvonalú főúti kapcsolataik; - Nincs a térséget kelet-nyugati irányban középponti tengelyében feltáró, a városhálózatot erősítő transzverzális gyorsforgalmi- (M9; 2 D3 D2) vagy jó minőségű főúti kapcsolat. 58

59 Foglalkoztatás, társadalom Gazdaság Település-hálózat, demográfia A Pannon ETT megalakulása EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM Lehetőségek Veszélyek - Horvátország uniós csatlakozásával a társulás kibővíthetővé válik horvát partnerekkel is és az együttműködés három ország területére terjed ki, segítve a határmenti kapcsolatok intenzívebbé válását; - A tagság mögött álló szakértelem, széles működési terület és kiterjedt kapcsolati háló felhasználásával komplex projektek megvalósítására nyílik lehetőség. - A Társulás tagjai nem találják meg a közös célokat, a jelentős taglétszám nehézkessé teszi a szervezet működését; - Az ETT működtetéséhez és sikeres projektek megvalósulásához nem állnak rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök. - Az idősek számára kedvező adottságú térségben növekszik az elérhető szolgáltatások száma és minősége ezáltal elősegítve az idősebb korosztály letelepedését; - A kedvező környezeti adottságok és a távmunka lehetőségének megteremtése az aktív korú népességre betelepülését eredményezi. - Horvátország csatlakozásával az Európai Unióhoz új gazdasági lehetőségek adódnak a térség kis- és középvállalkozásai számára; - A kiépülő klaszter-kezdeményezések nemzetközivé válnak, a három ország vállalkozói közötti kapcsolatok erősödnek; - Az elöregedés és elvándorlás következtében aprófalvak halnak ki; - A centrumtérségek vonzó hatása fokozódik a térségre, az elvándorlás mértéke növekedik. - A versenyképességi tényezők romlása következtében az alacsony bérköltségre és a betanított munkára épülő vállalkozások elhagyják a térséget, ami növeli a munkanélküliséget. - Az elsősorban a térség egyetemein koncentrálódó tudásbázis kedvező feltételeket teremt új, innovatív vállalkozások letelepedésének. - A térség országaiban tapasztalható eltérő bérszínvonal kihasználásával versenyelőnyre tehetnek szert a térségben működő vállalkozások; - Növekszik a városi térségek és a vidék közötti foglalkoztatási szint közötti különbség, mely a társadalmi instabilitást erősíti. - Közös határon átnyúló programok indításával növekedik a munkaerő mobilitása. 59

60 Közlekedés Környezet- és természetvédelem Humán infrastruktúra EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM - A térség városainak kutatóegyetemei az önfenntartásukat is növelve jelentős szerepet játszhatnak a gazdaság élénkítésében, az innovációk elterjesztésében; - A térség jelentősebb egészségügyi specializált szakellátó és rehabilitációs intézményei hosszútávon megfelelő alapot teremthetnek a Pannon ETT egészségturisztikai térséggé válásához (pl. Harkány psoriasis-központ, Hévíz reumatológiai gyógy centrum). - A térség felszíni vízkincsének fenntartható komplex (természet megőrzési, turisztikai, helyi igényeket kielégítő öntözéses mezőés kertgazdálkodás) hasznosításával a helyi közösségek megélhetése hosszútávon biztosíthatóvá válik; - A hulladékgazdálkodásnak a jelenleg még kihasználatlan potenciálokra épülő fejlesztésével a térség nyersanyag- és energiafüggősége csökkenthető, egyben jelentős munkahelyteremtő hatást is elérve (pl. hulladékok anyagában történő újrahasznosítását célzó beruházások, vagy biogáz-előállítás a biológiailag lebomló hulladékfrakció hasznosításával). - Horvátország schengeni csatlakozásával a határátkelőhelyek problematikája gyakorlatilag út- és hídépítési kérdéssé változik, a térség gazdasági és társadalmi kohéziója erősödhet; - Horvátország uniós csatlakozásával a határtérségben meginduló infrastruktúrafejlesztések reakcióra késztetik a magyar és szlovén fejlesztéspolitika döntéshozóit; - Az elkövetkező időszakban jelentősen felértékelődő, a fenntartható közlekedést célzó fejlesztések lendületet adhatnak a rossz állapotú vasúti- és vízi közlekedési infrastruktúrába történő beruházásoknak. - Az egészségügyi, oktatási és szociális ellátórendszer 90-es évek óta tartó folyamatos átszervezése, valamint az állami finanszírozás csökkenése miatt a hosszú távú fejlesztések elmaradnak, e szakterületi fejlesztések gazdátlanná válnak; - Az aprófalvas térségek településein a már jelenleg is kihasználatlan kapacitások fenntartása finanszírozási gondokhoz, végül az intézmények megszüntetéséhez vezet, veszélyeztetve ezzel a városoktól távol élő kistelepülések lakosságának megfelelő egészségügyi-, oktatási- és szociális ellátását. - A szennyvízkezelés megoldatlansága a térség egyik legnagyobb értékét jelentő felszíni vizek, valamint az ivóvíz bázisát jelentő felszín alatti vizek elszennyeződéséhez vezethet; - Állami és EU-s támogatások hiányában, valamint az új szénhidrogén-kitermelési eljárások gyors térhódításával (rétegrepesztéses technológiák) a környezetkímélő megújuló energiaforrások hasznosítását célzó technológiák elterjedése csökken, a megújuló energiaforrások felhasználása háttérbe szorul. - Az alacsony kihasználtság miatt a határtérség vasúti infrastruktúrája műszakilag leromlik, a határon átnyúló vasúti közlekedés jelentősége marginalizálódik; - A közlemúltban jelentős hosszon megvalósult autópálya-fejlesztések (M7, M6 és M60) szerepet játszanak a fejlesztési források allokációjában, a nagyszabású közúti infrastruktúrafejlesztések újra hosszú ideig elkerülik a térséget. 60

61 6. Fejlesztési program 6.1 A Pannon ETT jövőképe A közös potenciálisan három ország régióra kiterjed fejlesztési térség számára a következő jövőkép fogalmazható meg: A Pannon Európai Területi Társulás (ETT) 2020-ra Magyarország délnyugati területeit, valamint Szlovénia és Horvátország pannon térségét magában foglaló társulássá válik, amely a helyi erőforrások fenntartható használatának biztosítása mellett hozzájárul a közös határtérség gazdasági potenciáljának megerősítéséhez. Mindez elősegíti a nyelvében eltérő közösségek kapcsolatainak elmélyítését, egymás értékeinek és adottságainak kölcsönös megismerése által azok kiteljesedését. 6.2 Átfogó célok Az Együttes Fejlesztési Program kétszintű célrendszerrel rendelkezik. Az átfogó célok időhorizontja 2030-ig tart, így túlnyúlik a as uniós tervezési perióduson. 1. átfogó cél: A térség gazdasági adottságainak kihasználásával az emberek foglalkoztatásának biztosítása A térségben komoly problémát jelent az alacsony foglalkoztatási szint, mely a jövedelmi viszonyokra és a társadalmi folyamatokra is negatív hatással van. A Társulás nyugati és keleti területei között jelentős különbségek tapasztalhatóak, közös együttműködéssel és a jó gyakorlatok azonosításával és elterjesztésével a kedvezőtlenebb helyzetű területek felzárkóztatása elősegíthető. A térségben diverzifikált, hagyományokra épülő gazdasági bázis alakult ki. A határokon átnyúló piaci kapcsolatok intenzitásának növekedésével a helyi kis- és középvállalkozások megerősödnek és több családnak tudnak jövedelmet biztosítani. Az egyetemeken meglévő tudásbázis és a helyi gazdasági szereplők együttműködése továbbfejlődik, a meglévő klaszterkezdemények a térségben kiépítik határon átnyúló kapcsolataikat és hozzájárulnak az innovációs folyamatok kiteljesedéséhez. A térség logisztikai adottságai a hiányzó infrastrukturális elemek kiépülésével jobban kihasználásra kerülnek és segítik külső befektetők megjelenését és befektetését a Pannon ETT területén. A jelenleg kevéssé kihasznált jó turisztikai adottságú területeken a minőségi szolgáltatások kialakításával és a térség közös megjelenítésével növekszik a vendégforgalom, a jelenleg is turisztikailag frekventált térségekben javul a turizmus jövedelemtermelő képessége. 2. átfogó cél: A természeti környezettel való fenntartható gazdálkodás kialakítása A Pannon ETT térségét alkotó megyék természeti értékekben való gazdagsága, valamint a vidékies térségekben a hagyományos gazdálkodási formák megléte megteremtik a feltételeit egy, a környezettel harmóniában fejlődő, fenntartható, önellátás felé törekvő 61

62 gazdaság kialakulásának. A természeti környezettel való fenntartható gazdálkodás ezen értelmezésben már nem csak a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, hanem egyben a természeti alrendszerekkel való közös gazdálkodást, az egyes alrendszereknek a fennmaradásukhoz szükséges erőforrásigényeit is szem előtt tartó gazdálkodást jelent. Különösen a térség vízgazdálkodási fejlesztései tervezése és megvalósítása során hangsúlyos törekedni a pareto optimumok keresésére a vizes élőhelyek, mint természeti részrendszer fennmaradásához szükséges feltételekkel, figyelembe véve a vizek menti szűkebb térség számára megélhetési lehetőséget biztosító öntözéses mező- és kertgazdálkodás, valamint a vízi turizmus igényeinek lehető leghatékonyabb kiszolgálását is. A térség minél magasabb fokú önfenntartása és a nem-, vagy nehezen megújuló természeti erőforrások igénybevételének és terhelésének csökkentése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a kommunális infrastruktúrák ezen belül is különösen a hulladékgazdálkodási és a szennyvízkezelési rendszerek, valamint a helyi, megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés fejlesztésére, hatékonyságának növelésére. 3. átfogó cél: A Pannon ETT térsége területi kohéziójának támogatása, a térség átjárhatóságának javítása A Pannon ETT térséget összekapcsolja a közös történelmi és kulturális örökség, melyet a modernkori történelem alakulása mesterségesen elválasztott. Mivel a térség rendelkezik a közös identitás bizonyos elemeivel, az európai integráció megteremti a lehetőséget arra, hogy az egykor intenzíven együttműködő térség ismételten közös fejlesztéseket valósítson meg. A térségben nincs domináns, a teljes térséget szervezni képes nagyváros, a nemzeti fővárosoktól való távolság nagy. A legközelebbi főváros Zágráb, térszervező hatása erősen érződik az északnyugat-horvát megyék esetében. A térség nyugati pólusának szervezésében Maribor, a keleti esetében a Pécs Eszék-várostengely kiemelkedő, azonban ezek sem töltenek be domináns szerepkört, mivel a térség egészét tekintve periferikus elhelyezkedésűek. Így a térség hosszútávú fejlődése szempontjából kulcskérdés a városhálózat elemeinek komparatív előnyök mentén való együttműködése, a közös fellépés a nagyléptékű infrastruktúra-fejlesztési projektekben. A térség keleti (Pécs Eszék Mohács háromszög) és nyugati perifériája (Nagykanizsa Csáktornya Lendva háromszög) rendelkezik a csomópont-jelleg bizonyos ismérveivel, melyek megfelelő kiaknázásával erősítheti logisztikai funkcióit. Mivel mindhárom ország esetében a határtérség periféria, az infrastruktúra és a szolgáltatások maradékelven, a magterületektől jelentősen elmaradva fejlődnek, ezáltal a versenyelőny tartósan a magterületeken jelentkezik. Fontos a térség fejlesztése érdekében a nemzeti szintek és az Európai Unió felé való koordinált fellépés, annak érdekében, hogy az infrastruktúra-elemek érjék el és lépjék át az államhatárt, illetve megfelelő szolgáltatási színvonal kapcsolódjon hozzá. 6.3 Specifikus célok 1. specifikus cél: Versenyképes, növekedésre alkalmas, a határmenti szinergiákat kihasználó gazdaság A térség versenyképes gazdaságának megerősítése jelentheti az egyik alapot arra, hogy a jelenleg tapasztalható negatív társadalmi és demográfiai folyamatok is megváltozzanak. A környezeti szempontból jó állapotú lakókörnyezet és a megfelelő szintű infrastruktúra és szolgáltatások megléte mellett elengedhetetlen a jövedelmet biztosító 62

63 munkahelyek megléte ahhoz, hogy a Társulás területe vonzó élettér legyen, így mérséklődjön a fiatalság elvándorlása és a térség elöregedése. A versenyképes gazdaság motorjaivá a térség városai válhatnak, de az alapanyag ellátásban és az energiatermelésben a vidéki térségek is kivehetik a részüket. A Pannon ETT segíthet abban, hogy erősödjenek a gazdasági kapcsolatok a szlovénmagyar határ két oldalán, melyet hosszabb távon horvát határmenti területen tevékenykedő szereplők bevonásával tovább lehet szélesíteni. A versenyképesség növelése közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, de a térség kohézióját is erősíti a sikeres gazdasági együttműködések elmélyítése. A térségben növekedési adottságokkal rendelkezik a feldolgozóipar és az üzleti és logisztikai szolgáltatások mellett a turisztikai ágazat (azon belül kiemelten az ún. szelíd turizmus egyes elemei), melynek jelenlegi szolgáltatási szintjének továbbfejlesztésével és a határ két oldalán levő kínálat összehangolásával és közös megjelenítésével eddig kihasználatlan lehetőségek nyílnak meg az ágazat fejlődése számára. 2. specifikus cél: Fenntartható és modern környezetgazdálkodási infrastruktúra A térség természeti értékeinek megóvása, valamint a lakosság szükségleteit biztosító természeti erőforrások minőségének megőrzése érdekében elengedhetetlen az antropogén környezetterhelést, valamint a környezetszennyezés kockázatának csökkentését szolgáló kommunális infrastruktúra rendszereinek fejlesztése. Ennek keretében különösen hangsúlyos az ivóvízbázisok védelme, a települési szennyvíz minél nagyobb arányú tisztítása, illetve a keletkezett települési hulladékok minél korszerűbb kezelése. A környezet terheléséhez elsősorban a légszennyezettség növelésén keresztül nagymértékben hozzájárul a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés, amelyet tovább növelnek a gyakran szükségtelenül nagy távolságban történő energiaszállítási rendszerek (a hálózati veszteségeken, ill. a közúti és vasúti szállítás emisszióin keresztül). Az energiatermelésnek elsősorban a helyben elérhető megújuló energiaforrásokra alapozott a felhasználási helyek közelébe történő telepítésén, azaz a helyi (és mikrotérségi) igényalapú tervezéssel megvalósított energiatermelő- és ellátó rendszerek telepítésével a hatékony (és egyben önellátó) energiaellátás biztosításán túl a térség környezetterhelése is jelentős mértékben csökkenthető. 3. specifikus cél: Magas minőségű természeti környezet és fenntartható tájhasználat A környezet terheléséhez elsősorban a légszennyezettség növelésén keresztül nagymértékben hozzájárul a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés, amelyet tovább növelnek a gyakran szükségtelenül nagy távolságban történő energiaszállítási rendszerek (a hálózati veszteségeken, ill. a közúti és vasúti szállítás emisszióin keresztül). Az energiatermelésnek elsősorban a helyben elérhető megújuló energiaforrásokra alapozott a felhasználási helyek közelébe történő telepítésén, azaz a helyi (és mikrotérségi) igényalapú tervezéssel megvalósított energiatermelő- és ellátó rendszerek telepítésével a hatékony (és egyben önellátó) energiaellátás biztosításán túl a térség környezetterhelése is jelentős mértékben csökkenthető. 63

64 4. specifikus cél: A térségi mobilitási és a logisztikai feltételrendszerek javítása A zavartalan és hatékonyan működő térségi személy- és árumozgások, de a területi integráció alapvető feltétele is egyben, hogy a térség közlekedési zártsága oldódjon, a természetföldrajzi értelemben vett és közigazgatási határok jól átjárhatók legyenek, a terület kielégítő külső- és belső kapcsolatokkal rendelkezzen. A munkaerő mobilitásának és a lakosság szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének elősegítése, az áruszállítás szükségleteinek kielégítése, mindezeken keresztül pedig a gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében szükség van a meglévő közlekedési hiányosságok felszámolására. Ennek érdekében cél a térség és a térségi jelentőségű központok nemzetközi közúti, vasúti (és vízi) elérhetőségének (és átjárhatóságának) javítása, és a funkcionális, azaz foglalkoztatási és szolgáltató vonzásközpontok térségi elérhetőségének fejlesztése. Cél továbbá a különböző közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, fenntartható fejlesztések megvalósítása. 5. horizontális cél: A Pannon ETT partnerei közötti együttműködés előmozdítása, az ETT szervezetének fejlesztése A Pannon ETT-ben jelenleg partnerként közreműködő szerveztek (zömében önkormányzatok) együttműködése a társulás megalakításával vált intézményesítetté. Az ETT-t, mint jogi formát alapjában véve az különbözteti meg a hagyományos határon átnyúló együttműködésektől, hogy jogi személyiséggel rendelkezik, így az ehhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységek szabályszerű végrehajtása szükségessé teszi a partnerek rendszeres, koordinált kommunikációját és transzparens döntéshozatali mechanizmus kialakítását. Mivel a Pannon ETT Magyarországon került bejegyzésre, működésére vonatkozóan a magyar jogszabályok irányadók. Az esetleges konfliktusok kezelésére, az ETT-re vonatkozó magyarországi szabályozások megismertetésére tudatformáló tevékenységeket kell folytatni. A Pannon ETT tervei között szerepel a Horvátország irányába való bővülés. Ennek szervezeti keretei is meg kell teremteni, illetve kapcsolatba kell lépni az ETT-kre vonatkozó jogharmonizációért felelős horvát minisztériummal (Igazgatásügyi Minisztérium). 64

65 22. ábra: A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának célrendszere. 6.4 Prioritások és beavatkozási területek 1. prioritás: Gazdasági együttműködések és turisztikai fejlesztések A foglalkoztatási helyzet javítása és a jövedelemtermelő képesség fokozása az a két tényező, ami a térség szempontjából kulcsfontosságú a hosszútávon is fenntartható fejlődés szempontjából. Jelen prioritás eszközei közvetlenül is hatással lehetnek ezekre a tényezőkre és pozitív hatással lehetnek a térségben kitűzött átfogó célok elérésére. Elsősorban a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználásával, a helyben keletkező jövedelmek térségben való visszaforgatásával és az így keletkező multiplikatív hatások kiaknázásával, a térségen kívülről jövő látogatók vonzásával és tartózkodási idejük hosszabbításával érhetőek el kedvező hatások, de fokozni lehet a térség vonzerejét a külső befektetők felé is. Javasolt beavatkozási területek: 1.1. Adatbázis létrehozása a térség gazdasági lehetőségeiről (pl. vonzerő leltár, helyi termékek, K+F kapacitások, kihasználatlan, de gazdasági tevékenységre alkalmas ingatlanok, elérhető szolgáltatások stb.) A térség gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakítása, lehetséges projektötletek, illetve rendelkezésre álló források összegyűjtése; 1.3. A térség turisztikai kínálatának összehangolása, közös tematikus szolgáltatáscsomagok kialakítása, a közös megjelenés, kommunikáció; 1.4. Turisztikai szolgáltatások (vonzerő, kerékpárút, szálláshely, stb.) fejlesztése; 65

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai Dr. BALOGH Zoltán, Ph.D Nemzetközi ügyek csoportvezető Észak-Alföldi regionális Fejlesztési Ügynökség Debreceni Egyetem Geográfus

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon

Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon A hálózatfejlesztési igényeket befolyásoló társadalmi, gazdasági mutatók elemzése 1 Főbb pontok Funkcionális

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben