A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő füzetei 1 F.S.C.H. Popular Science Booklets 1 ÖSSZEKÖTTETÉS FÖLD FÖLÖTT ÉS FÖLD ALATT. régészeti kutatásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő füzetei 1 F.S.C.H. Popular Science Booklets 1 ÖSSZEKÖTTETÉS FÖLD FÖLÖTT ÉS FÖLD ALATT. régészeti kutatásai 2003 2009"

Átírás

1

2 Támogatók: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő füzetei 1 F.S.C.H. Popular Science Booklets 1 ÖSSZEKÖTTETÉS FÖLD FÖLÖTT ÉS FÖLD ALATT A Győr Szombathely és Szombathely közötti 400 kv-os távvezeték régészeti kutatásai CONNECTIONS ABOVE GROUND AND BELOW Archaeological excavations of the 400kV transmission line between Győr Szombathely and Szombathely in Szerkesztő: ILON GÁBOR, KVASSAY JUDIT Sorozatszerkesztő: ILON GÁBOR Kiadó: Felelős kiadó: DR. VIRÁGOS GÁBOR FŐIGAZGATÓ Szombathely Budapest, 2009 Címlapkép: 400 kv-os távvezeték oszlopa Tilaj (Zala megye) határában és régészeti lelőhely feltárása Sorkifalud (Vas megye) határában (fotó: KVASSAY JUDIT és NAGY MARCELLA; számítógépes grafika: GAÁL ERIKA) Nyomdai előkészítés: TÖRÖKNÉ MIHÁLYFI IZABELLA, K.Ö.SZ. Példányszám: 1000 ISBN: ISSN:

3 Tartalom: A Győr Szombathely és Szombathely Héviz közötti 400 kv-os távvezeték régészeti kutatásai (Tari Gábor vezérigazgató, MAVIR ZRt.) Összeköttetés föld fölött és föld alatt (Virágos Gábor főigazgató, K.Ö.SZ.) Összeköttetés föld fölött és föld alatt A Győr Szombathely és Szombathely közötti 400 kv-os távvezeték régészeti kutatásai Bevezető Földrajzi viszonyok Lelőhelyfelderítés Építés közbeni régészeti szakfelügyelet Feltárások Győr Szombathely szakasz Szombathely szakasz Feldolgozás Összefoglaló Az oszlophelyek kutatása során előforduló korszakok bemutatása Tapasztalatok Régészeti kislexikon Irodalom Summary Technikai adatok Szerzők Közreműködők Ábrák forrásai

4 A GYŐR SZOMBATHELY ÉS SZOMBATHELY HÉVÍZ KÖZÖTTI 400 KV-OS TÁVVEZETÉK RÉGÉSZETI KUTATÁSAI Történelmi együttműködés Kedves Olvasó! Ön most a Győr-Szombathely és a Szombathely 400 kv-os távvezeték létesítése során végzett régészeti kutatásokat bemutató szép, és a laikus számára is hasznos kiadványt tartja a kezében. Ahhoz, hogy az Ön otthonában, munkahelyén, vállalkozásában csupán egyetlen kattintással bármikor elérhető legyen az áram, nem csupán meg kell termelni, de szállítani sőt, irányítani is kell a villamos energiát. Mindehhez elengedhetetlen fontosságú a ma már több mint 3600 km hosszú magyar 220 kvos, 400 kv-os és 750 kv-os átviteli hálózat, amelynek üzemeltetése, karbantartása, s nem utolsó sorban fejlesztése a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. feladata. A MAVIR ZRt. azonban nem csak az alaphálózat tulajdonosa és kezelője, de ellátja a villamosenergiaipari rendszerirányítás feladatait is és markáns szerepet játszik a villamosenergia-piac életében is, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokból származó energia átvételére, a zöld gazdaság alapjait meghatározó kötelező átvételi mérlegkör működtetésére ben a rendszerirányítás 60 éves jubileumát ünneplő vállalatunk mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az átviteli hálózat fejlesztése, a távvezeték-létesítési munkák során a lehető legkisebb mértékben változtassa meg a természeti és az épített kulturális környezetet, illetve még akkor is megőrizze a munkák kapcsán felbukkanó történeti rekvizitumokat, vagy lehetővé tegye azok felderítését, amikor ez esetleg növeli a beruházás költségeit. E felelősségteljes magatartás egyik eredménye ez a kiadvány is, amely számba veszi mindazon régészeti emlékeket, amelyek a két nyugat-dunántúli 400 kv-os távvezeték építési munkái során kerültek elő, s amelyek történelmünk pótolhatatlan részletei. A MAVIR ZRt., mint a magyar átviteli hálózati engedélyes beruházásában létesített távvezetékek projektjei magukban foglalták egy új 400/120 kv-os alállomás építését, a végponti alállomások mezőbővítését, illetve a mintegy 90 km és 78 km hosszú két távvezeték építését is. Ezek a távvezetékek megnövelik az észak délnyugat irányú átviteli kapacitást, ezzel pedig javítják a régió villamosenergiaellátásnak biztonságát. A MAVIR egyértelműen úgy ítéli meg, hogy minden szempontból hasznos volt az a közös hatévnyi munka, amelyet munkatársaink a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársaival karöltve végeztek, s a magyar villamosenergia-rendszer fejlesztése mellett hozzájárulhattunk történelmi emlékeink jobb megismeréséhez. Kiváló alapul szolgálhat ez az együttműködés jövőbeli közös munkáinkhoz is. Tari Gábor vezérigazgató A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1

5 ÖSSZEKÖTTETÉS FÖLD FÖLÖTT ÉS FÖLD ALATT A keskeny nyomtávú vonalas létesítmények kiépítéséhez kapcsolódó örökségvédelmi munkálatok több szempontból is nagy kihívást jelentenek a régészet számára, a lelőhelyek felderítésétől a szűk területre korlátozott feltárások elvégzéséig. Ugyanis valamennyi munkamozzanat során tudományágunk megszokott, nagy felületekre érvényes módszereitől eltérve, a nyomvonal kereteihez alkalmazkodva kell a kutatásokat, megfigyeléseket és ezek dokumentálást végrehajtani. A létesítmény jellege szabta korlátokért kárpótol viszont az, hogy nagy területekről nyerhetünk keresztmetszetet, hegyen-völgyön át követve a vezeték nyomvonalát. A villamos távvezetékek kiépítését kísérő régészeti feladatok abban a tekintetben térnek el az egyéb keskeny nyomtávú vonalas létesítmények fektetése közbeni régészeti munkáktól, hogy csupán tartóoszlopaik mélyednek az altalajba. A tartószerkezetnek kiásott alapozási gödrök pedig nagyobb, összefüggő felület kutatását teszik lehetővé. A Győr Szombathely és Szombathely közötti 400 kv-os távvezetékek kiépítésével kapcsolatos régészeti munkálatokba a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (K.Ö.SZ.) a április 3-án hatályba lépett 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet nyomán, második félévében kapcsolódott be, a Szombathely szakasz kivitelezése során, koordinálva a Vas és Zala megyék területét érintő, a megyei Múzeumigazgatóságok szakemberei által végzett régészeti szakfelügyeletet, valamint megelőző feltárásokat. Jelen kiadványunkban a két ütemben megvalósult beruházás régészeti kutatásainak eredményeit összefoglalóan adjuk közre. Az azonos módszerekkel felszínre hozott anyag és a földrajzilag, valamint történetileg összefüggő területek egyaránt indokolják ezt az átfogó képet. Bemutatjuk a munkafolyamatokat a lelőhelyek felderítésétől a leletek polcra kerüléséig. Ismertetjük, továbbá értékeljük a feltárt régészeti jelenségeket és leleteket, végül beleágyazzuk az így nyert mozaikkockákat a Dunántúl történeti tablójába. Leírásainkat nem csupán a szakemberek számára készítettük, hanem igyekeztünk azokat a régészeti munkák és szűkebb lakókörnyezetük története iránt érdeklődőknek is színessé tenni, kiegészítve a történeti korok bemutatásával és szakkifejezések magyarázatával. Reményeink szerint a beruházó és a kivitelező cégek munkatársai, akik tevékenységünknek csak egy-egy kis szeletét ismerhették meg a közös munkafázisokban, szintén érdeklődve forgatják majd kötetünket, amely megvilágítja a teljes folyamatot és ráirányítja a figyelmet az eredményekre: legyen az egy érdekes lelet vagy településtörténeti tanulság. Kiadványunkkal sorozatot indítunk el, A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő füzetei címmel. Egyegy feltárás terepi munkafázisának lezárultával, átfogó képet adunk az ásatás számszerű adatiról, eredményeiről és kiemelkedő leleteiről, a munkálatok által érintett terület lakói, valamint a beruházásban résztvevők számára, a tudományos tényeket és eredményeket közérthető formában bemutatva. Első füzetünk megjelenéséhez nyújtott támogatásáért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak mondunk köszönetet. Dr. Virágos Gábor főigazgató Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Budapest, szeptember 3. 2

6 Bevezető ÖSSZEKÖTTETÉS FÖLD FÖLÖTT ÉS FÖLD ALATT A Győr Szombathely és Szombathely közötti 400 kv-os távvezeték régészeti kutatásai Bevezető (K. J. N. M.) A Győr Szombathely és Szombathely közötti 400 kv-os távvezetékek építéséhez kapcsolódóan a Kulturális Örökség védelmi Hivatal állásfoglalása alapján és részben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából a Vas és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága a nyomvonal Vas megyei szakaszán között, Zala megyei szakaszán között régészeti lelőhelyek felderítését, azaz terepbejárást, régészeti megfigyeléseket, régészeti szakfelügyeleti tevékenységet és megelőző régészeti feltárásokat végzett. Ennek során két ütemben először ben a Győr Szombathely közötti szakaszon, majd ben a Szombathely közötti szakaszon a tervezett, és azóta már megépült 461 darab oszlophely építése előtt és közben összesen m² területet figyelhettünk meg régészeti feltárás és szakfelügyelet formájában. Munkatársak Vas megyében: Farkas Csilla, Ilon Gábor, Kiss Péter, Nagy Marcella, Pap Ildikó Katalin, Skriba Péter régészek; Isztin Gyula, Kelbert Krisztina, Kőszegi Ádám, Radics András, Szilasi Attila Botond és Vámos Gábor régésztechnikusok; Derdák Ferenc geodéta, Kiss Krisztina adattáros, Mátyus Magdolna rajzoló. Munkatársak Zala megyében: Frankovics Tibor a megelőző régészeti feltárások osztá lyának vezetője, Basticz Zoltán, Fullár Zoltán, Kvassay Judit, Mészáros Melinda és Straub Péter régészek, Kámán Beáta térinformatikus. A régészeti terepi munkák befejezése után elkészült a szakfelügyeleti megfigyelések, valamint a feltárások 1. Régészeti szakfelügyelet oszlophely humuszolásánál dokumentációja. A dokumentálással párhuzamosan végeztük a leletanyag elsődleges feldolgozását: tisztítását és restaurálását, majd leltározását. Az elsődleges feldolgozás lezárásaként fényképfelvételek és rajzok készültek a beleltározott tárgyakról. A jelen kiadvány hasábjain pedig a terepi megfigyelések és a tárgyi anyag értékelését tesszük közzé, ami a munkálatokban résztvevő Vas és Zala megyei szakemberek, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársainak összefogásában készült. Azaz megszólaltattuk a leleteket: bemutatjuk azokat lehető legteljesebb valójukban, ismertetjük rendeltetésüket, használatuk mikéntjét és idejét. Megmutatjuk, hogy az oszlophelyek kutatása során tapasztaltak, kezdve a terepbejárások eredményeivel, a feltárt településés temetőrészleteken keresztül egészen a leletanyag értékeléséig, hogyan illeszkednek bele és finomítják a két megye történetéről való ismereteinket. 1.1 Földrajzi viszonyok (K. J. N. M.) A 400 kv-os távvezetékek nyomvonala (38. ábra) Vas megyét nagyjából észak déli irányban szeli át, mint egy 83 kilométer hosszan. A nyomvonal a Rábaköz legdélebbi részén, szinte a Rába-folyót követve érkezik megyénkbe, majd dél felé a Répce- és a Kőris-patakok mentén halad. Szombathelytől délre és délkeletre, azaz a Vasi-dombvidéktől keletre a Gyöngyös-, a Sorok-patakokat, valamint a Rába-völgyében kialakult kavicsos teraszképződményeket érintve éri el a Kemeneshát és a Kemenesalja térségét, majd lépi át végül a megyehatárt. A távvezeték Zala megye északkeleti részét északnyugat délkeleti irányban szeli át, 36 kilométer hoss zan. A vezeték az emberi megtelepülésre és közlekedésre nagyon alkalmas folyó és patakvölgyekben halad, illetve keresztezi azokat. Gősfa, Vasboldogasszony és Alibánfa határában a Csöngeti-patak nyugati partjára lejtő dombháton emelkednek az oszlopok, majd kis darabon a Szévíz-csatorna (a középkori Pölöske-vize nevezetű mocsaras terület) folyását követi. Az Egerszeg-Letenyei-dombság északi végét keresztezve a Foglár-csatorna (a középkorban Kanizsa-vizének nevezett, szintén mocsaras völgy északi ága) mentén halad a vezeték. A Zalaapáti-hátságon keresztülvágva a Zalaapáti-patak völgyét keresztezve, annak torkolatánál éri el az Alsó-Zala-völgyet. Majd a Zalavári-háton át keresztezve a Kösz- 3

7 Összeköttetés föld fölött és föld alatt vényesi-patak völgyét ér el a hatá rában, a Páhoki-patak nyugati partjára lejtő dombon kiépített transzformátorállomást. Két helyszí nen szeli át a különböző történeti korszakokban sűrűn lakott Zala-folyó völgyét: északon az Alibánfa Vöckönd Nemesapáti hármas határnál, a folyó és a Szévíz összefolyása közelében, délen pedig Zalacsány és Szentgyörgyvár határán, a Zalacsányipatak torkolata közelében. 1.2 Lelőhelyfelderítés (K. J. P. I. K.) A 400 kv-os távvezetékek Vas megyei nyomvonalának megismerése után elsőként a szakirodalomból ismert lelőhelyek listáját állítottuk össze és egészítettük ki a Savaria Múzeum Régészeti Adattárában található adatokkal. Ilyen módon 21, Hegyfalu, Ölbő, Pósfa, Vasegerszeg, Vassurány, 2. Légifotó a hévízi transzformátorállomásról Vasszilvágy és Vép település határában lévő, az őskortól a késő középkorig datálható régészeti lelőhely esetleges érintettsége derült ki. Emellett Vép határában, a Belső-Zanati-dűlőben, a római kori Savaria (a mai Szombathely) és Arrabona (a mai Győr) közötti kavicsozott távolsági utat keresztezte a beruházás nyomvonala. A régészeti terepbejárásra két ütemben, 2003 és 2006 őszén került sor. Ebben az évszakban viszonylag sok terület fedett növényzettel, illetve az időjárási és a látási viszonyok sem voltak mindig kedvezőek. Ennek ellenére Répcelak, Nick, Vámoscsalád, Hegyfalu, Szeleste, Nemesbőd, Vassurány, Táplánszentkereszt, Sorkikápolna, Rábahídvég, Vasvár és Nagytilaj határában a tervezett nyomvonalon újabb 25 lelőhelyet regisztráltunk. Összességében a megyét átszelő vezeték nyomvonalán a szakirodalmi gyűjtés és terepbejárás alapján a felsorolt települések határában 21 őskori, 16 római kori, 1 népvándorlás kori, 6 Árpád-kori és 18 késő középkori lelőhely esetleges érintettsége merült fel. Az oszlophelyek pontos kijelölését követően a nyomvonal bejárásakor kiderült, hogy néhány lelőhely biztosan nem fog sérülni a beruházás során, ám így is várható volt az egész Vas megyei szakaszon előre nem látható régészeti emlékek temetők illetve a fedett, terepbejárásra alkalmatlan álla potban lévő területeken település-o bjektumok* felbukkanása. A nyomvonal által érintett területek kis részén folyt csak szisztematikus régészeti topográfiai terepbejárás Zala megyében. 3. Terepbejárási napló részlete Ezért a munka első fázisában szintén szakirodalmi és adattári adatgyűjtést végeztünk. Ennek nyomán megállapítottuk, hogy 8, korábbi bejelentésekből, terepbejárásokból vagy ásatásból ismert régészeti lelőhelyet érinthet a 400 kv-os távvezeték Zala megyei szakasza Zalaszentiván, Alibánfa, Nemesapáti, Nagykapornak, Szentgyörgyvár és Felsőpáhok határában. Megállapítottuk, hogy a tervezési területen és közvetlen környezetében nem található védetté nyilvánított országos jelentőségű régészeti lelőhely. Ezt követően, 2007 tavaszán és késő őszén végeztük el a régészeti terepbejárást. Majd 2008 tavaszán, Zalacsány határában, a nyomvonal kismértékű korrekcióját követően, pótlólagos terepmunkák következtek. Ezen terepmunkálatok során ellenőriztük, pontosítottuk a korábbi megfigyeléseket. * A ritkított szavak magyarázata a régészeti kislexikonban található, a oldalon. 4

8 Építés közbeni régészeti szakfelügyelet Továbbá szisztematikusan végigjártuk a tervezett nyomvonalat. Ez utóbbi terepbejárásokkal összesen 12 új régészeti lelőhely nyomát regisztráltuk a legkorszerűbb technikai eszközök segítségét is felhasználva. GPS-vevővel összekapcsolt kéziszámítógépen határoztuk meg és rögzí tet tük a lelőhelyek elhelyezkedését, 4. Régészeti terepbejárás és a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken fellelhető leletek előfordulását. 5. Terepi adatrögzítés GPS-vevő és kéziszámítógép segítségével A lelőhelyek felderítésének munkafázisában az oszlophelyek pontos elhelyezkedése még nem volt ismert, így a szakirodalmi és terepi adatok alapján összeállított örökségvédelmi hatástanulmány a nyomvonal egészét érintő, valamennyi régészeti lelőhelyet taglalta. Felhívtuk a figyelmet, hogy amennyiben oszlopalapozást, vagy bármilyen más, a távvezeték kiépítésével kapcsolatos földmunkát (szervizút kialakítását az oszlophelyhez, vagy földkábel fektetését) régészeti lelőhelyterületre terveznek, akkor ott, a régészeti objektumok, jelenségek, a felszín alatti kultúrrétegek a földmunkák különböző munkafázisai során megbolygatásra, illetve teljes megsemmisítésre kerülhetnek. Hangsúlyoztuk továbbá, hogy a földrajzi adottságokból kifolyólag, a megtelepedésre rendkívül alkalmas folyó- és patakvölgyekkel szabdalt tervezési terület jelentős részét régészeti érdekűnek kell tekinteni. Nem kizárható, hogy a kivitelezési munkák során, a nyomvonalterületen még újabb, úgynevezett előre nem jelezhető lelőhelyek (pl. temető/sír) kerülnek elő. Azt javasoltuk, hogy a régészeti lelőhelyeket, amennyiben lehetséges, ne érintsék az építéssel, a régészeti lelőhelyterületekre ne tervezzenek oszlopkialakítást és más földmunkákat sem. Ott, ahol ez nem lehetséges, a kivitelezési munkák előtt a régészeti lelőhelyen el kell végezni a megelőző régészeti feltárásokat a tervezett földmunkák, alapozások teljes területén. 2. Építés közbeni régészeti szakfelügyelet (K. J. N. M.) A 400 kv-os távvezeték ben kivitelezett Győr Szombathely közötti szakaszán, a kulturális örökség védelmére alapított hatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírása szerint azon oszlophelyek területén, amelyek régészeti lelőhelyeket érintettek, megelőző régészeti feltárásokat végzett a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága. A többi oszlophelyen építés közbeni régészeti szakfelügyelet nem volt. A ben kivitelezett Szombathely szakaszon a kiépítéséhez kapcsolódó régészeti feladatokat a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat látta el. A Szakszolgálat a feladatok elvégzésébe bevonta az előkészítő munkálatokat elvégző Vas és Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A két megyei szervezet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalása, előírása szerint a nyomvonal teljes hosszában, valamennyi oszlophely földmunkáit felügyelte. Ez azt jelentette, hogy minden egyes oszlophelynél, az oszloplábak alapozási gödreinek humuszolása régész szakember jelenlétében történt meg. Ezekben az esetekben az OVIT és a MAVIR képviselőivel időben egyeztetve, az építkezés megkezdése előtt néhány nappal tudomást szereztünk a gépi munka megkezdéséről és a megbeszélt napon, az éppen aktuális oszlophelynél megkezdtük a közös munkát. Amennyiben a gépi humuszolás során a kulturális örökség elemei (például kerámiatöredékek, állat- vagy embercsont-maradványok, vagy valamilyen régészeti jelenség például gödör, cölöplyuk, fal, sír) előkerültek, akkor az érintettség mértékének függvényében vagy a szakfelügyelet keretén belül, vagy megelőző feltárás keretein belül folytatódott a 5

9 Összeköttetés föld fölött és föld alatt régészeti kutatás. Az előbbire egyetlen esetben került sor Rábahídvég határában, az 59. oszlophelynél, utóbbira számos alkalommal. Vas megyében 9, Zalában 3 új régészeti lelőhely került napvilágra. Mindkét megyében egy-egy olyan helyszínen (Vas megyében a 18. oszlophelynél, Táplánszentkereszt település határában, középkori jelképes kutyatemetkezés; Zala megyében a 194. oszlophelyen, Tilaj határában, egy késő közép- kora újkori kis temető 5 sírja), ahol avval, az általános tapasztalatok alapján, nem lehetett előre számolni. A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a teljesen pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. Például, amennyiben egy domb alján fekvő lelőhelyet a mezőgazdasági művelés mélységénél vastagabb eróziós réteg fed el, akkor annak leleteit az eke már nem éri el és nem tudja a felszínre hozni. Érdekes módon, Zala megyében, Gősfa, Vasboldogasszony és Zalaszentlőrinc határában, a megtelepedésre igen alkalmasnak tűnő, a Csöngeti-patakra enyhén lejtő domboldalon, mindössze egy régészeti lelőhelyet lehetett újonnan lokalizálni. Ugyanakkor, Zalaszentiván határában, ugyancsak a Csöngeti-patak partján elhelyezkedő két lelőhely esetében tisztázni lehetett, hogy azok a felszíni jelenségek alapján meghatározott kiterjedésüknél valóságban kisebbek, és így a 134, 135, 136. oszloplábak alapozási gödrei nem érintették az őskori települések objektumait. Épp az ellenkezőjét lehetett megfigyelni a 189. oszlophelynél, Tilaj határában, valamint a 206. oszlophelynél, Zalacsány határában, ahol az oszloplábak területén feltárt régészeti jelenségek azt mutatták, hogy a felszínen megfigyelhetőnél nagyobb kiterjedésű a régészeti lelőhely. Vas megyében az volt az általános tapasztalat, hogy a felszínen megfigyelhető kiterjedésüknél általában kisebbnek bizonyultak a régészeti lelőhelyek, és sok esetben, a ritkás lefedettségűeknél egyetlen objektum sem esett a kutatott területre. 3. Feltárások (K. J. N. M.) A két megyében összesen 21, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő oszlopnál volt megelőző régészeti feltárást. Ezt a számot az építés közbeni szakfelügyelet során előkerült régészeti lelőhelyek tovább szaporították, ahol a humuszolást követően megfigyelhető régészeti jelenségek feltárását szintén elvégeztük, összesen 17 oszlophelynél. A Vas megyei részen összesen 36, a Zala megyei szakaszon pedig 39 objektumot dokumentáltunk. Számos korszak emlékei kerültek elő, de a leletek zöme Vasban az újkőkor, a bronzkor (Makó kultúra, halomsíros- és urnamezős időszak), a vaskor (H all - statt kultúra, kelta kor) és az Árpád-kor idősza kának népeihez és kultúráihoz köthetők. A felszínről és a jelenségekhez, objektumokhoz nem köthető rétegekből, valamint a természetes vízfolyásokkal elöntött területekről nagy mennyiségű szórvány kerámiatöredékek származnak, melyek főleg az őskor és az Árpád-kor, valamint a római kor emlékei. Ezekben az esetekben feltételezzük, hogy az oszlophelyek kis mérete miatt nem esett bele a feltárt területbe egyetlen objektum sem. Azonban mind a korábbi terepbejárások, mind a feltárások igazolták az egykori megtelepedést a megkutatott oszlophelyeken. Zala megyében a feltárt objektumok majd fele az őskorból, azon belül a rézkor első feléből (Lengyel II. és Balaton-Lasinja kultúra) származott. Több helyszínen is találtunk középkori emlékeket. Egy-egy oszlopnál kerültek elő újkőkori (Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája), késő bronzkori, római- és népvándorlás kori emlékek Szakfelügyelet és régészeti feltárás 6. Régészeti feltárás 6

10 Feltárások 3.1 Győr Szombathely szakasz Ölbő, Főső-berek-szer (194. oszlophely) (F. Cs.) A terepbejárások alapján méter nagyságú lelőhely, a falu belterületétől északnyugati irányban, a Kőrispatak jobb oldali teraszán található. A terepbejárási adatok alapján a lelőhelyre utaló kerámia-töredékek a pataktól távolabb, a magasabb térszínen sűrűsödtek. A kutatandó oszlop helyétől kelet északkeletre, a kertek végében igen sok kerámiát gyűjtöttünk. Elsősorban római kori leletanyag került elő: hurkafül, fazék- és tálperemek, oldaltöredékek. Szórványosan néhány őskori darabot, többek között egy ujjbenyomással tagolt bütyökdíszes oldaltöredéket, valamint egy Árpád-kori fazék vonalakkal díszített töredékét is 10. Római kori kút megtaláltuk. Az oszlop a lelőhely központi részétől délnyugatra, szinte a Kőris-patak árterében került felállításra. A cm vastag, iszapos, fekete, öntéstalajban római teguladarabok és állatcsontok kerültek elő, valószínűleg a patak hordalékaként, vagy a lelőhely magasabb részeiről lemosódva. Alatta, a világos altalajban egy kerek objektum foltja rajzolódott ki. Betöltése egyöntetű szürkés-vöröses iszapos. Valószínűleg egy kisebb kút lehetett, kerek, tölcséres szájú, oldalfala elég meredek. Az alját a feltörő víz miatt nem tudtuk megkeresni, a mai felszíntől 180 centiméter mélységig bontottuk ki. Korhatározó leletanyag nem került elő belőle, de feltételezhetően a római korban használták víz nyerésére. Vasegerszeg, Hermin-tábla 2. (173. oszlophely) (F.Cs.) A településtől déli irányban, egy kb méteres területen, a Kőris-patak bal partján elterülő lelőhely terepbejárásakor több római kerámiatöredék is előkerült, közöttük egy terra sigillata darab. Az oszlop a Kőris-patak partján, a vízfolyástól távolodva alig emelkedő, szinte sík területen épült. Egy északnyugat délkeleti irányú, U átmetszetű, sekély árok részletét találtuk meg. Feltehetően egy római kori mellékút vízelvezető árka lehetett. Nemesbőd, Kishatári-dűlő (229. oszlophely) (F. Cs.) A településtől nyugatra, egy kb méteres területen, a Surányi-patak bal oldali, erőteljesen emelkedő magasabb platószerű magaspartján, a 86-os számú főúttól északra találtuk meg egy római kori településrészlet nyomait. A római kori települést a 86-os főút ma használatos és most épülő új nyomvonala is átszeli. 12. A feltárás alaprajza A kutatandó oszlop helye éppen a plató patak 11. A feltárás felülnézeti fotója felé eső szélén volt. A mai felszíntől már centiméterre jelentkezett egy centiméter vastag törmelékréteg. Igen sok tégla, tegula, imbrex, kőtöredék, habarcsdarab volt benne, kevés más leletanyag: néhány kerámia, terra si gillata töredék. A törmelékréteg alatt, két egymásra merőleges, kelet nyugati, illetve észak déli, erősen boly gatott falalapozás nyomait találtuk meg. Az 50 cen - ti méter széles alapozási árok 75 centiméterre mélyedt az altalajba. A két falszakasz csatlakozási pontja az oszloplábak területén kívülre, pont az oszlop tengelypontjára esett. A kisméretű ásatási felület miatt, csak feltételezhető, hogy egy épület északi és nyugati falának nyomait találtuk meg. 7

11 Összeköttetés föld fölött és föld alatt Vép, Határ-dűlő, a 400 kv-os távvezeték szombathelyi alállomása (K.P.) 13. Római kori árok A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Osztálya március 22-én régészeti szakfe - lügyeletet kezdett az épülő 400kV-os távvezeték szombathelyi alállomásának területén. A Vép köz - igazgatási területéhez tartozó Határ-dűlő a Bogáca-értől keletre elhelyezkedő sík területen található, ahol a alállomás építésének megkezdéséig nem ismertünk régészeti lelőhelyet. A megkezdett földmunkák során, a alállomás épület-alapozásából kitermelt depóban, valamint a bekötőút területén bronzkori, Árpád-kori és középkori leleteket talált helyszíni szemléje során Ilon Gábor. Az ezt követően kezdődött szakfe lügyelet folyamán, március én, valamint 29-én a bekötőút és a alállomás körül húzódó vízelvezető árok terü letét kb. 300 méter hosszúságban 1,6 méter széles sávban humuszolták le. Az átvizsgált területen a korábban előkerült szórvány leletek ellenére régészeti je len séget nem találtunk. Mindössze egy objektum került elő a alállomástól nyugatra, egy K Ny-i árok, amelyet 6 méter hoszszúságban feltártunk. Az árok mérete a sárga altalaj jelentkezési szintjén 0,4 m, mélysége 0,25 m. Keresztmetszete sekély U alakú. Az árokból leletanyag nem került elő, így a kora ismeretlen. Leletanyag hiányában azt sem lehet eldönteni, hogy régészeti korszakból származik-e. Az árok értelmezése a hiányzó leletanyag és az egyéb hiányzó objektumok miatt nem lehetséges. Út árka nem lehet, mivel a környékén sem kavics, sem vele párhuzamos árok nem került elő. Az árok iránya és helye azonban felveti az objektum római korhoz való kötésének lehetőségét. Az árok iránya mintegy 10 fokkal tér el északra a K Ny-i iránytól (kb. 80 ), és párhuzamos a tőle északra húzódó, Savariát (Szombathely) Bassianával (Sárvár), illetve Arrabonával (Győr) összekötő római kori távolsági úttal. Az út és az árok távolsága térképen mérve 750 méter, ami közelítőleg megfelel 0,5 római mérföldnek (1 milia passuum = 1.481,5 m). Ez az iránya a Szombathely, Bogáca-érnél feltárt római kori vicinális útnak is (Ilon 2000, 69.), amely nagyjából kétszer ekkora távolságra, 1,5 km-re húzódik a főútvonaltól északra. Ez a vicinális út, és az ugyanott feltárt útkereszteződés a Savaria territoriumán létrehozott római kori centuriációs rendszer határvonalaiként is funkcionáltak egyben. Ennek a rendszernek a részét képezhették utak mellett egyéb határvonalak is, pl. fasorok, bokorsorok vagy vízelvezető árkok. Vízelvezető ár kok derékszögű rendszerét Franciaország-ban, a Rhône mentén sikerült kimutatni. A 400 kv-os vezeték szombathelyi 14. A lelőhely, a Savaria Arrabona távolsági út és a Bogáca-érnél feltárt mellékút-kereszteződés topográfiai helye alállomásánál feltárt árok ese tében sem zárható ki, hogy egykoron vízelvezetés céljából ásták ki. Római kori eredete nem bizonyítható, de elő kerülése felvetette annak a lehetőségét, hogy a Savaria territoriumán lévő centuriációs rendszer parcelláit nem csak utak, hanem vízelvezető árkok is határolták. 8

12 Feltárások 3.2 Szombathely szakasz Táplánszentkereszt, Alsó-réti-legelő (18. oszlophely) (N. M.) Táplánszentkereszttől keletre, a Gyöngyöspatak bal partján, egy kisebb magaslaton, megtelepedésre alkalmas területen a terepbejáráskor régészeti leleteket nem lehetett találni. A régészeti szakfelügyelet során azonban egy erősen fekete betöltésű, nagyjából kelet nyugati tájolású gödör beásásának foltja jelentkezett. Emiatt a szakfe - lügyelet után megelőző feltárásra került sor. A gépi humuszolás után megtisztított felületen még további jelenségekre leltünk. Végül összesen 3 objektumot különíthettünk el. Ebből az egyik egy lekerekített téglalapalakú sírgödör volt, amely emberi maradványokat nem tartalmazott. Nyugati felében mindössze egy kutya koponyáját találtuk meg néhány rossz állapotú középkori kerámiatöredék társaságában. A kutya testét nem helyezték el ebben a gödörben, de megállapítható volt a kutya szándékos, ilyen formában történő eltemetése. Mind a sírgödör mérete, mind a sírgödör, vagy áldozati/jelképes gödör tájolása teljesen megfelel a korban szokásos normáknak, a kelet nyugati iránynak. A másik kettő leletszegény objektum igen sekély, középkori gödröknek tart hatók. A korábbi régészeti megfigyelés és a megelőző feltárás igazolja az egykori középkori megtelepedést a területen és esetleg egy kisebb középkori köznépi temetkezési helyet feltételezhetünk. 15. A 4. gödör bontása 16. Az 1. objektum kutyakoponyával Táplánszentkereszt, Országút és Ér közötti dűlő (22. oszlophely) (N. M.) Táplánszentkereszttől délkeleti irányban, a Boláta-patak és a Cséve-árok közvetlen közelében egy magasabban fekvő teraszon, egy 350 méter hosszúságú és 140 m szélességű őskori lelőhelyet találtunk. A lelőhely közepén helyezkedik el a 22. számú oszlophely. A felszínen már a gépi munka előtt szórvány jelenséghez nem köthető régészeti leletek, főleg kerámiatöredékek kerültek elő. Ennél az oszlophelynél is a szakfelügyeletet követte a feltárás, melynek során 7 jelenségre leltünk. Az 1. számú objektum egy késő bronzkori gödör, melyben több nagy hombáredény, egy a késő bronzkori időszakra nagyon jellemző úgynevezett turbántekercs díszes peremű tál és két nagyméretű őrlőkő alsórésze volt. Feltételezhető, hogy ez a jelenség az urnamezős időszak fiatalabb fázisának emléke. A gödör rendeltetését illetően egyértelműen nem dönthető el, hogy települési objektumról vagy esetleg temetkezésről van-e szó. A gödörből égett csontmaradvány nem került elő, de a leletek együttes elő fordulása 17. Őrlőkő és hombár a késő bronzkori gödörben és épsége inkább ez utób bi funkciót erősíti. A töb bi 6 gö - dör kora biztosan őskor és valószínűleg ugyan ezt az időszakot képviseli, de betöltésükből csak egy-két apró és jellegtelen, durva kavicsos soványítású tárolóedény töredéke került elő. Mind a korábbi régészeti megfigyelés, mind a megelőző feltárás igazolja az egykori nagyon intenzív őskori megtelepedést a lelőhelyen. 9

13 Összeköttetés föld fölött és föld alatt Táplánszentkereszt, Mohácsi-mezőtől keletre (29. oszlophely) (N. M.) Az előzetes lelőhely-felderítés során a Táplánszentkereszttől délre, a Rangut-majortól nyugatra, a Szombathely Nagykanizsa vasútvonal mellett közvetlenül elhelyezkedő 29. számú oszlophelynél régészeti leletek nem kerültek elő. A hely egy lankás domboldal, mely emberi megtelepedésre mégis igen alkalmasnak tűnt. A szakfelügyelet során végzett gépi humuszolás után az oszlophely egyik lábát érintően sötét elszíneződésekként jelentkezett egy nagyméretű, 4 méter hosszú és 1 méter széles régészeti jelenség. Ekkor a gépi munkát és az építkezést leállítottuk és megelőző feltárás keretében folytattuk a humuszolást. A felület tisztítását követően sikerült egyértelműen tisztázni a jelenség körvonalait. Végül a feltárás során összesen 3 jelenséget dokumentáltunk, ebből kettő a feltöltési rétegekhez, egy pedig az egyetlen előkerült objektumhoz tartozott. A humuszolt felszín tisztításakor szórvány leletek láttak napvilágot. A D oszlopláb helyén egy 1,5 méteres területen kerámiatöredékekből álló leletkoncentráció jelentkezett, amit objektumhoz nem lehetett kötni. Az 1. számmal jelzett gödör betöltése egységes, teljesen homogén összetételű, enyhén agyagos, sötétszürke színű. Ebben nagyobb mennyiségű őskori, kora bronzkori minden bizonnyal a Makó kultúra népé hez köthető emlékeket találtunk, főleg kerámiatöredéket, rossz megtartású állatfog maradványokat valamint a keleti felében paticsdarabokat. A kultúra egyik jellegzetes- sége az enyhén megvastagodó és kihajló perem- kikép- zés, illetve az edények nyak-, váll- és hasrészén kiala- kított plasztikus díszítés. Ezek szép szám- mal képvi- seltetik magukat az itt előkerült leletanyagban. Az ob- jektum egy része a szelvényen kívül esik, ezért csak három irányban vált meghatározhatóvá a jelenség ki- terjedése. Mind a korábbi mind a megelőző feltárás iga- megtelepedést ezen a táplánszentkereszti lelőhelyen. régészeti megfigyelés, zolja a történeti korú 18. Kora bronzkori objektum feltárásának mozzanatai Sorkifalud, Rétútra-dűlő (42. oszlophely) (N.M.) Sorkifaludtól délre, az Ó-Sorok és a Sorok-patakoktól alig 180 méterre, annak kanyarulatai között húzódó magasabb teraszon az ásatást megelőző szakfelügyelet során nagyobb mennyiségű kerámiatöredék került elő, de azok régészeti jelenséghez nem kapcsolódtak. A sárga színű, bolygatatlan altalaj igen mélyen, kb. 80 centiméter mélységben jelentkezett, felette vastag agyagos réteg és igen vékony, bolygatott, áthumuszolódott réteg volt. A gépi munka után megtisztított teljes felületen sem tudtunk objektumot azonosítani, de a szórványosan jelentkező régészeti korú kerámiadarabkák száma egyre csak szaporodott. A szórvány cserepek nagy része őskori (újkőkori és vaskori), néhány darab római kori, valamint egy kisebb hányada az Árpád-kor időszakát képviseli. Az egyik legszebb darab, ami ezen a feltáráson előkerült, egy vörös színű réteggel bevont, finoman iszapolt, díszített terra sigillata töredéke, amely a római kori kerámiaművesség gyakori, mégis nagyon reprezentatív alkotása. Mind a korábbi terepbejárás, mind a mostani feltárás igazolja az egykori intenzív megtelepedést a lelőhelyen és közvetlen környezetében. Minden bizonnyal az oszlophely kis mérete miatt nem esett bele a feltárt területbe egyetlen valódi objektum sem. 10

14 Feltárások Sorkifalud, Taródháza TSz. Major (44. oszlophely) (N. M.) Sorkifaludtól délre, az Ó-Sorok és a Sorok-patakoktól alig 300 méterre, annak jobb partján egy magasabban fekvő dombháton egy 250 méter hosszú és 80 méter széles őskori lelőhely került elő. A távvezeték építését megelőzően régészeti feltárást végeztünk a tervezett 44. számú oszlopnál, ami a lokalizált régészeti lelőhely déli szélén helyezkedik el. A feltárást megelőző szakfelügyelet alatt az egyik láb helyén két objektum sötétre színeződött foltja került elő, tetején őskori, durva kavicsos és kerámiazúzalékos soványítású kerámialeletekkel. Emiatt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ezen az oszlophelyen is régészeti feltárást írt elő. A gépi humuszolás folytatása után a korábban loka lizál - tak nak megfelelően két oszloplábat érintően sötét elszíneződésekként jelentkeztek a régészeti jelenségek most már egyértelmű körvonalakkal. A végső tisztítás után sikerült tisztázni a jelenségek kontúrjait, széleit és viszonyait, kapcsolatait. Végül összesen 3 objektumot bontottunk ki. Az objektumok min degyike az őskor idején volt használatban, a benne talált kerámiatöredékek a késő bronzkori halomsíros kultúra emlékei. A 2. számú objektum valószínűleg temetkezés lehetett, de benne a rengeteg és változatos formákat mutató kerámiaedény és markáns faszénréteg mellett csak minimális mennyiségű kalcinátumot, égett emberi csontmaradványt és hamvat találtunk. A 3. számú objektumból szintén gazdag leletanyag származik, melynek jelentőségét a betöltésből előkerült apró bronzdarabok és bronzsalak darabkák tovább erősítik, és a helyi szinten működő, kis mennyiséget produkáló, jellegzetesen bronzkori fémműves mesterség egyértelmű bizonyítékainak tekinthetők. Mind a korábbi terepbejárás, mind a mostani feltárás igazolja az egykori sűrű megtelepedést a lelőhelyen. Rábahídvég, Molnári úton aluli-dűlő (62. oszlophely) (N. M.) 19. Késő bronzkori gödör A korábbi terepbejárás alkalmával Rábahídvégtől keletre, a Rába-folyótól 1 km-re északra, a folyó kanyarulatait követő egyik hosszan elnyúló teraszon, egy nagyjából méter nagyságú őskori lelőhelyet lokalizáltunk. A 62. oszlop a lelőhely nyugati felére esik és építésekor a legfelső humuszos rétegből szórvány Árpád-kori cserepek kerültek elő. A leendő oszloplábak helyén több olyan réteget is el lehetett különíteni, melyek kulturális örökség elemeit régészeti korú leleteket tartalmazták. A lelőhelyen nagy mennyiségű őskori, pontosabban az újkőkor időszakára keltezhető kerámiát, egy csiszolt kőeszköz töredékét és paticsdarabokat találtunk. A C láb helyén, annak északi felében, a felszíntől 40 centiméter mélyen egy majdnem teljesen ép, kisméretű talpgyűrűs tálka került elő, sajnos azonban semmilyen objektumhoz nem volt kapcsolható. Előbbiek egy közel 6000 éves település ránk maradt emlékei. A feltárás során egyetlen, paticsos és enyhén faszenes betöltésű, 50 centiméter átmérőjű oszlophelyet találtunk. E jelenség minden bizonnyal egy egykori faszerkezetes épület dokumentálható, bár igen kis részlete. 20. Őskori edény bontása 21. Feltárás kukoricásban 11

15 Összeköttetés föld fölött és föld alatt Gősfa, Csöngeti-patak Nyugat (117. oszlophely) (K. J.) Gősfától északkeletre, a Csöngeti-patakot nyugatrról kísérő, észak déli dombhát déli végén, a megtelepedésre igen alkalmas helyen a nyomvonal előzetes felderítése során leleteket nem lehetett találni. A kivitelezéskor azonban előkerült két, a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúra kerámiaanyagát tartalmazó gödör. A lelőhely kiterjedésének megállapítását a rossz megfigyelési körülmények (gazos szántó) nem tették lehetővé. A terepi adottságok alapján egy. kb.150 méteres sugarú körben helyezkedhetnek el még további objektumok. Alibánfa-Lukafa, Temetői út mellett (145. oszlophely) (K. J) Alibánfa község Lukafa elnevezésű településrészétől északnyugatra, a Zala-folyó széles árterében lokalizáltuk a kisméretű régészeti lelőhelyet az előzetes terepbejárás során. A gyűjtött anyag tanúsága szerint a római korban élt a település. A lelőhelytől 80 méterre, délnyugatra felállított 145. oszlop humuszolásakor talált, és 2009-ben feltárt két Árpád-kori objektum azt mutatja, hogy a lelőhely jóval nagyobb a felszíni nyomok alapján megfigyelteknél, és hogy egy későbbi időszakban, jelesen a században is megtelepedtek itt az emberek. Tapasztalataink szerint valószínűleg a középkori Lukafa falu egy részének emlékeit találtuk meg. (A leírás Straub Péter jelentése felhasználásával készült.) Nemesapáti, Alsó-rét (148. oszlophely) (K. J. M. M.) Nemesapáti határának északnyugati részén, az Alsó-rét elnevezésű dűlőben, a Zala-folyó és a Szévíz-csatorna összefolyásától délre, megtelepedésre rendkívül alkalmas területen, a Szévíz keleti partján, a távvezeték tervezett nyomvonalának terepbejárása során egy északkelet délnyugati irányú, méter nagyságú régészeti lelőhelyet lokalizáltunk. A területen nagy mennyiségben voltak gyűjthetők a kö zépső rézkori Balaton-Lasinja kultúra, a római kor és a késő középkor időszakából származó kerámiatöredékek. Az oszlop a lelőhely északkeleti felé ben épült. Négy lábának teljes, ös sze sen 123 m² a lap területén, a 30 centiméter humusz 22. A régészeti lelőhely és az oszlop elhelyezkedése alatt cm vas tag, sötétszür - ke, kemény, isza - pos réteget, a Zala és a Szévíz egykori kiöntéseinek nyomát lehetett megfigyelni. Alatta jelentkezett a sárga, agyagos altalaj, amibe a régészeti jelenségek, szakkifejezéssel objektumok belemé lyedtek. Az átkutatott felületen 8 objektum került elő. Egy nagyméretű, sekély gödörben (5. objektum) és egy kisebb gödörben (6. objektum) igen sok, a rézkor elejére, a késői Lengyel II. kultúra időszakára keltezhető, jellegzetes edénytöredéket, agyagkanalat, másodlagosan csiszolóként használt edénytöredéket, pattintott és csiszolt kőeszközt, valamint őrlőkő töredékét találtuk. Egy kisebb gödörből (3. objektum) a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúra használati tárgyai kerültek elő. Négy, szintén kisebb gödör (1, 2, 7. és 8. objektum) apró, kopott, közelebbről meg nem határozható rézkori edénytöredékeket tartalmazott. Egy, gödörből pedig késő népvándorlás kori, 9. századi fazekak hullámvonalakkal díszített darabjait hozta felszínre az ásó. 24. Rézkori leletek 23. A feltárás alaprajza 12

16 Feltárások Nemesapáti, Tőberek ( oszlophely) (K. J. M. M.) Nemesapáti határának északnyugati sarkában, a Szévíz-csatorna bal partja mentén, a csatorna és a Zala-folyó összefolyása közti területen helyezkedik el a Tőberek lelőhely. Északi végén, 1961-ben, kavicsbányát nyitottak. A kitermelés során megbolygatott edényeket, edénytöredékeket, csontokat és bronz karperecet Szentmihályi Imre, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum akkori igazgatója mentette meg és vitte a múzeumba. Az utóbbi, római korinak meghatározott darab ma is megtalálható a Régészeti Gyűjteményben. A távvezeték tervezett nyomvonalának terepbejárása során a hajdani bányahelytől kiindulva, egy észak déli irányú, 1150 x 200 méter nagyságú régészeti lelőhelyet lokalizáltunk. A területen nagy mennyiségben voltak gyűjthetők a kora rézkori Lengyel kultúra, a római kor, az Árpád-kor és a késő középkor időszakából származó kerámiatöredékek. Több kőpengét is találtunk a szántásban. 25. Humuszolt felület nyesése A 150. és a 151. oszlop a lelőhely déli felében, egymástól 340 méterre épült fel. A két helyszínen összesen 150 m² felület megkutatására nyílt lehetőség. A 150. oszlophelynél két rézkori gödröt tártunk fel (1. és 2. objektum). A második számúban az edénytöredékeken kívül agyagkanál és pattintott kőeszközök, valamint egy szerszámként használt kavics is előkerült. A 151. oszlophelynél szórványosan találtunk két modern árokkal megbolygatott római kori edénytöredékeket. Az előzetes lelőhely-felderítés során a Nemesapátit és Alsónemesapátit összekötő úttól délre eső szántásban leletet nem találtunk, az ezen a területen épülő 152. oszlop alapjának humuszolásakor azonban edénytöredékek kerültek napvilágra, jelezve, hogy a Tőberek régészeti lelőhely a korábban megfigyeltnél még legalább 270 méterrel hosszabban nyúlik el a Szévíz nyugati partja mentén. A 2009-ben elvégzett feltáráson népvándorlás kori objektumok jöttek felszínre, köztük két kemence maradványa. (A leírás Straub Péter jelentése felhasználásával készült.) Alsónemesapáti Hosszú-földek (156. oszlophely) (K. J.) Alsónemesapáti és Nemesapáti települések határán, a Bükk-aljai-patak keleti partja fölé magasodó meredek domboldalon, a megtelepedésre alkalmas helyen a nyomvonal előzetes felderítése során leleteket nem lehetett találni. A 2009-ben végzett kivitelezéskor azonban előkerült két késő középkori gödör. A feltárt régészeti jelenségek valószínűleg a középkori Közép-Apáti (ma Nemesapáti település déli része) falu egykori kiterjedését jelzik. (A leírás Straub Péter jelentése felhasználásával készült.) Tilaj, Kistilaji-földek (189. oszlophely) (K. J.) Tilaj belterületétől északkeletre, a településen keresztülfolyó, és a Zalacsányi-patakba torkolló kis vízfolyás keleti partja fölé, mintegy 30 méter relatív szintkülönbséggel magasodó, meredek oldalú domb oldalán egy 150 méter átmérőjű régészeti lelőhelyet lokalizáltunk a megelőző régészeti terepbejárás alkalmával. Őskori edénytöredékeket és kőeszközt lehetett találni a szántásban. A lelőhelytől 50 méterre, északkeletre épített oszlop humuszolása során egy kisméretű gödör került elő, a rézkorra jellemző edénytöredékekkel. A régészeti jelenség azt mutatja, hogy a lelőhely a felszínen megfigyelteknél nagyobb volt. Tilaj, Alsó-dűlő II. (194. oszlophely) (F. T. K. J.) A község határa keleti széle közelében, a településen keresztülfolyó, és a Zalacsányi-patakba torkolló kis vízfolyás keleti partja fölé, mintegy 30 méter relatív szintkülönbséggel magasodó, meredek oldalú domb déli vége közelében létesülő oszlophelynél régészeti szakfelügyelet mellett, lehumuszolásra kerültek az oszloplábak. A gépi humuszolás során sem régészeti lelet, sem objektum nem mutatkozott. Az őszi vetés területén 25 cm vastag művelt réteg alatt világossárga, laza, mészkonglomerátumos lösz altalaj jelentkezett. Ezt követően megkezdődött az oszlophelyen a kivitelezési munka. Ennek során mint arról Helembai Mihály építésvezető telefonon tájékoztatott az alapárok mélyítésekor emberi csontváz került elő. Az eseményt a kivitelezők a Keszthelyi Rendőrkapitányságon jelen tették be. 13

17 Összeköttetés föld fölött és föld alatt A kivitelezés folytatódott, aminek alkalmával újabb csontok kerültek elő, amiről ismét Helembai Mihály építésvezető tájékoztatott telefonon. Értesítése nyomán Frankovics Tibor osztályvezetővel szálltunk ki a helyszínre, ahol érke zésünkkor is folyt az alapozás mélyítése. A 194. oszlophelynél a következőket tapasztaltuk: A rendőrség által kiszedett csontvázat (1. sír) a D oszlopláb északnyugati sarkában találták, amint a kiemelésekor az alapozás északi falában eszközölt rábontás mutatta. A rábontás helyzete és alakja alapján a váz nyugat keleti irányban, kb. 125 cm mélységben fekhetett. A vázat megtaláló gépkezelő elbeszélése szerint a bordák között erősen rozsdás vas kés volt, a csont körül pedig fekete, égett volt a föld. A B oszlopláb mélyítése során találták az újabb csontokat. A váz koponyáját és felsőtestét bolygatták meg, többi eredeti helyén maradt. A szintén nyugat keleti tájolású váz (2. sír) kb. 120 cm mélyen feküdt, derékcsigolyái közül egy töredékes vas csatkarika bukkant elő. A váz többi része az oszloplábak közti, bolygatatlan területre esik. A kiásott földből begyűjtöttük koponyatöredékét és felkarcsontját. Közvetlenül a váz északi oldala mellett, a B oszlopláb északi falában egy újabb nyugat keleti tájolású váz (3. sír) volt 26. A temetkezések elhelyezkedése látható: a föld súlyától összenyomódott koponya, gerinccsigolyák és részben a bordák. A váz többi része az oszloplábak közti, bolygatatlan területre esik. A váz jobb karjának csontjai hiányoztak. A nyakcsigolyák között egy apró, rossz megtartású bronz gyöngyszemet találtunk. A 122 cm mélyen fekvő váz körül koporsó fekete maradványai mutatkoztak. (Ezek szerint, az 1. sír körül leírt fekete, égett jelenség hasonló koporsó maradványa lehetett.) Az A oszlopláb északi falában határozott sírfolt és koporsónyom nélkül néhány, a munkagép által elmetszett borda töredéke mutatkozott (4. sír), kb. 120 cm mélységben. Miután a B oszloplábból kiemeltük a csontokat, a munkagép befejezte az alap kimélyítését. Eközben meg lehetett figyelni az északnyugati sarokban egy újabb fekete koporsófolt részletét, ezt is kb. 120 cm mélyen. A sírokat az erősen meszes, laza löszös altalajba mélyítették, fölöttük az egykori beásások nyomait a meredek oldalú domb talajeróziója eltakarta. A megfigyelhető temetkezéseket dokumentáltuk, a kimozdult vázrészleteket és a mellékleteket begyűjtöttük. A nyugat keleti tájolású, részben koporsós sírokból álló temető a szegényes mellékletek alapján valószínűleg a késő közép kora újkorban lehetett használatban. A temető megfigyelhető kiterjedése: kelet nyugati hossztengelyű, méter. A teljes kiterjedés megállapítása csak régészeti feltárás elvégzése mellett lenne lehetséges. A temetőben valószínűleg a 194. oszlophelytől mintegy 200 méterre, délre elhelyezkedő, Tilaj Alsó-dűlő lelőhelyen megfigyelt, középkori település egykori lakói nyugszanak. Az egykori településre utaló történeti vagy térképi adatokat nem sikerült fellelni. A délután folyamán a Keszthelyi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán szintén eljártunk, bejelentve, hogy az általuk felszedett csontváz egy középkori temetőből származik. 27. Bronzgyöngy és gyöngysor rekonstrukciója 14

18 Feltárások Tilaj, Alsó-dűlő (195. oszlophely) (K. J.) Tilaj község belterületétől délre, a Zalacsányi-patak északi magaspartján, megtelepedésre rendkívül alkalmas területen, 120 méter hosszúságú, 100 méter szélességű, kelet nyugati irányú régészeti lelőhelyet lokalizáltunk. A lelőhelyterületen jellegtelen őskori és Árpád-kori kerámiatöredékek voltak gyűjthetők. A lelőhely déli szélétől 20 méterre, délkeletre felállított oszlop 2009-ben végzett humuszolása során három régészeti jelenség foltja jelentkezett, amelyek a feltárás során újkőkori, a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája edénytöredékeit tartalmazó gödröknek bizonyultak. (A leírás Straub Péter jelentése felhasználásával készült.) Zalacsány, Nagy-gödör (206. oszlophely) (K. J.) Zalacsány községtől délre, a Zala-folyótól nyugatra, a Zalacsányi-pataktól délnyugatra, a Zala széles árterében lévő Nagy-gödör nevű területen elszórtan néhány edénytöredék volt megfigyelhető. A lelőhely északnyugat délkeleti hossztengelyű, 90 méter hosszan, 20 méter szélességben nyúlik el. Az edénytöredékek közelebbről meg nem határozható őskori település meglétét jelezték. A 206. oszlop a lelőhelytől 150 méterre, északnyugatra került felállításra. Humuszolásakor két középső rézkori Ba laton-lasinja kultúra kerámiaanyagát tartalmazó gödröt találtunk. A régészeti jelenségek azt mutatják, hogy a lelőhely valójában jóval nagyobb kiterjedésű, mint azt a felszíni leletek alapján meg lehetett figyelni. Szentgyörgyvár-Felsőmánd, 76-os műút (210. oszlophely) (K. J. M. M.) Szentgyörgyvár községtől északra, Felsőmándpuszta településrészen, a Zala-folyó keleti partján, a széles ártérre lejtő észak déli dombhát lábánál, a korábbi kutatásokból ismert, Felsőmánd, 76-os műút elnevezésű régészeti lelőhelyen a távvezeték tervezett nyomvonalának terepbejárása során kevés, közelebbről meg nem határozható őskori kerámiatöredéket figyeltünk meg. A lelőhely észak-északnyugat dél-délkeleti irányban, 270 méter hosszan, méter szélességben nyúlik el. 29. Az urnasír közelről A 210. oszlop a lelőhely déli felében épült. Alapozásának humuszolásakor összesen 36 m² felületen 5 objektum, köztük egy urnasír került elő. Az urnasír (1. objektum) a késő bronzkori Urnamezős kultúra hagyatéka, a többi objektum római kori leletanyagot tartalmazott. A terepbejárási leletek közül néhány jellegzetes, díszített töredék alapján késő bronzkori, Urnamezős település előkerülése volt várható. Ehhez képest mind az urnasír, mind a római kori településnyomok napvilágra 28. Késő bronzkori urnasír bontása bukkanása újdonságnak számít, és jelentősen növelte ismereteinket a régészeti lelőhelyről. Alibánfa, Posta-út-alatti-dűlő lelőhelyen, 2007-ben, a Zalaegerszeg Boba vasútvonal korszerűsítési munkálatai keretében Basticz Zoltán egy i.sz századi római temető körárkokkal kerített sírsorát tárta fel. A 143. oszlop a régészeti lelőhely középső részén, a feltárt síroktól északkeletre, mintegy 80 méterre létesült. Az összesen 33 m² alapterületen elvégezett kutatás során a 35 centiméter vastag, szántott réteg eltávolítása után elértük a világossárga, mészkonglomerátumos, kavicsos, löszös, agyag altalajt. Az oszloplábak helyén sem régészeti leletet, sem régészeti jelenséget nem találtunk. A megelőző feltárás azt mutatta, hogy a lelőhely objektumai a 143-as oszlop területére nem terjedtek ki. Orbányosfa, Országúti-dűlő lelőhelyen az előzetes terepbejárások során egy kisméretű Árpád-kori lelőhelyet lehetett megfigyelni. A régészeti lelőhely déli szélén felállításra került 166. oszlop alapozása során mindössze egy apró Árpád-kori fazéktöredék került elő a szántott rétegből. A lelőhely objektumai az oszloplábak helyén nem jelentkeztek. Felsőpáhok, Vida-gödör-dűlő II. lelőhelyen az előzetes terepbejárások során egy kisméretű régészti lelőhelyet lokalizáltunk, amelyen római és Árpád-kori leleteket gyűjtöttünk. A 220. oszlop a lelőhely középső részén épült fel. Alapozása során sem régészeti leletet sem jelenséget nem lehetett megfigyelni, ami azt mutatja, hogy a hajdani települések objektumai az oszloplábak területére nem terjedtek ki. 15

19 Összeköttetés föld fölött és föld alatt 4. Feldolgozás (K. J.) A régészeti terepi munkákat az előírások szerint folyamatosan dokumentáltuk: a terepbejárások, a szakfelügyeletek és a feltárások eseményeit munkanaplóban, a megfigyeléseket adatlapokon rögzítettük. A munkafolyamatokról és a feltárt jelenségekről fényképeket, az utóbbiakról alap- és metszetrajzokat készítettünk. A terepi munka befejezése után az írott és képes anyagokból összeállítottuk a dokumentációt. A dokumentálással párhuzamosan végeztük a leletanyag elsődleges feldolgozását: tisztítását és restaurálását, majd leltározását. Az elsődleges feldolgozás lezárásaként fényképfelvételek és rajzok készültek a beleltározott tárgyakról. A dokumentálási és elsődleges feldolgozási munkafázisok szöveges és képi eredményei nyújtják az alapot a megfigyelések és a leletanyag értékeléséhez, és annak a szakemberek, valamint a nagyközönség számára történő közzétételéhez. 30. A feldolgozás munkamozzanatai 5. Összefoglaló: a távvezeték munkálatai során keletkezett ismeretek helye a régió történetében és a kivitelezés tapasztalatai (E. I. F. Cs. I. G. K. P. K. J. N. M.) 5.1 Az oszlophelyek kutatása során előforduló korszakok bemutatása Újkőkor (Kr. e / 4400) (F. Cs. I. G.) A neolitikum, vagyis az újkőkor, vagy régebbi elnevezéssel csiszolt kőkorszak nem pusztán a kőeszközök újfajta készítési módját jelenti. Az emberiség történetének jelentős fordulópontjára érkezett, amikor a gyűjtögető életmódot felváltotta a termelő gazdálkodás, a földművelés és az állattenyésztés, amikor az edényeket agyagból készítették. Joggal nevezi ezt a több ezer évig tartó fordulatot a történettudomány neolit forradalomnak, hiszen egy olyan folyamat indult el, amely máig meghatározó az emberiség történetében. A növénytermesztés és állattenyésztés ismerete a Termékeny Félhold azaz Kisázsia és a Balkán felől érte el Európát. A Kárpát-medence déli részén a Kr. e évezred fordulója táján alakulnak ki az első földműves kultúrák. 31. Csiszolt kőbalta használatának rekonstrukciója Az ember lomblegeltetéssel, égetéssel és irtással egyre nagyobb területeket hódít meg a földművelésnek, majd azok kimerülésével visszaadja a természetnek, vagy legelőt alakít ki rajta. Házakat épít, falvakat hoz létre. A biztonság és az állandó élelem tartalékok a lakosság növekedését eredményezik. Megváltoznak a használati tárgyai, az eddigi háncs és egyéb (pl. bőr) szerves alapanyagú edények mellett használja az égetett agyagedényeket. A nagymennyiségű fa kivágásához, faragásához, a föld megműveléséhez, a növények feldolgozásához újabb és újabb, fejlettebb eszközökre (pl. nyelezett-csiszolt kőbalták, pattintott kőpengés sarló) van szüksége. Az egyre növekvő hiszen biztonságosabban élő népesség számára a megtermelt javakat raktározni (pl. vermek, nagy tárolóedények) és feldolgozni (pl. őrölni) kell. Bár nyomaikat nem találjuk, de megjelennek az első szőtt anyagok is, amelyek mintájára egyes edények és a kis embert ábrázoló szobrocskák díszítéséből is következtetni lehet. Az élelemtermelő életmóddal együtt járó változások nemcsak az ember mindennapi életére, de a szellemi életére is befolyással volt. Agyagból ember és állatformát alakított, áldozott és temetett. A túlvilágra útravalót (pl. étel, eszközök, ékszerek) 16

20 Korszakok bemutatása ad a halottai mellé. Ebben az időszakban még nincsenek elkülönült temetők, a halottakat a település gödreibe, házak alapárkába és padlója alá, később egy felhagyott, elkülönített részébe temetik. Az újkőkort a Kárpát-medence területén három szakaszra bontjuk, korai, középső és késői neolitikumra. Nem ismerjük milyen népek éltek itt, ezért az egyes művelődéseket, csoportokat, kultú - rákat, egy-egy lelőhelyről, vagy jellegzetes edényeikről, szokásaikról nevezi el a tudomány. Hazánk területén, a Kr. e évezredben, a legkorábbi neolitikus kultúrák, a déli eredetű Körös kultúra és a vele szorosan rokon Starčevo kultúra. Ez utóbbi művelődés a Dunántúl déli területeit népesítette be. E népesség készítette a Dunántúlon az első égetett agyagedényeket. A Starčevo kultúra népessége nagyjából a Balaton vonaláig hódította meg a Dunántúlt, hiszen legészakabbi lelőhelyeiket Vörs és Zalaegerszeg határából ismerjük. Az ettől északra fekvő területek lakosságáról ma még kevés információval rendelkezünk, valószínűleg továbbra is gyűjtögető, halászó, vadászó népek lakták. A két terület népei azonban bizonyosan intenzív kapcsolatban állhattak egymással, hiszen az északiak sajátos neolit forradalmának eredménye a Kr. e. 6. évezred közepén, az északi területeken keletkező új kultúra, amely Nyugat-Európa felé az Atlanti-óceánig elterjedt. Jellegzetes bekarcolt díszű edényei alapján a Vonaldíszes kerámia kultúrájáról beszélünk, amelynek egyik regionális népcsoportja a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája (DVK) nevet viseli. A kultúra kialakulása és elterjedése az újkőkor középső szakaszában történt. Nagyméretű falvaik, hosszú (néha 30 méter), felmenő falú, oszlopszerkezetes, agyag-tapasztásos (patics) falú, nagycsaládi házaik számos ásatásról, így Vas (pl. Torony) és Zala (Szentgyörgyvölgy) megyéből is előkerültek. A kultúra nyomait a villamos távvezeték kiépítése kapcsán Vas megyében Sorkifalud Rétútra-dűlő (42. oszlop), Rábahídvég Molnári úton aluli-dűlő (62. oszlop), valamint Pácsony Külső-Irtás II (98. oszlop) hely - színeken; Zala megyében pedig Tilaj hatá rá ban, az Alsó-dűlő lelőhelyen (195. oszlophely) találtuk meg. Temetkezéseiket még kevéssé ismerjük. 33. Újkőkori ház szerkezete 34. Jellegzetes DVK edény 32. Pattintott kőeszköz készítése és használata A Kr. e. 6. évezred végére kisebb, helyi csoportokra bomlott szét az eddig egységes képet mutató kultúra (Kottafejes kerámia kultúrája, Zselíz kultúra). A középső neolitikum végén ismét a kulturális egységesedés került előtérbe. A DVK késői csoportjaiból Északnyugat-Magyarországon és a Felvidéken jön létre egy új művelődés, az úgynevezett Lengyel kultúra, ez jelzi a késő neolitikum kezdetét. A névadó lelőhely a dél-dunántúli (Tolna megye) Lengyel község határában található. Szoros kapcsolata lehetett a Kárpát-medence keleti területein található késő neolitikus kultúrákkal (Tisza kultúra). A Lengyel kultúra Kr. e körül jött létre. Igen változatos edényformái, festett díszkerámiái, és agyagkanalai jellegzetesek. Az időszak fiatalabb periódusában a festett edények aránya csökken, inkább a plasztikus díszek jellemzőek. A lengyeli időszakban a nyersanyagforrások előtérbe kerülnek. A kultúra telepei gyakran felhúzódnak a hegylábi régiókba, magasabb dombhátakra. Megváltozik a földművelés módja és minősége, nagyobb szerepet kap a nyersanyag bányászat, a kézművesség. A nagy települések jelentős szerepet játszottak a távolsági csere lebonyolításában, melynek jellegzetes tárgyai között már megjelenik a réz, a tengeri kagyló, a Tokaji-hegységben bányászott obszidián. Nagyobb sírszámú temetőik csak a Dunántúl keleti részén ismertek, amelyek még mindig a településeken belül, igaz attól elkülönítve helyezkednek el. A kultúra 17

2006. november 28-ig végzett munkáiról

2006. november 28-ig végzett munkáiról Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ

ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ Horváth Tünde- S. Svingor Éva - Molnár Mihály 1 1. melléklet: A mintavételre kijelölt objektumok rövid jellemzése: - 203. gödör, 33-34/4 szelvény: a többrétegű

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Gyál Településrendezési eszközei

Gyál Településrendezési eszközei Gyál Településrendezési eszközei Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a Pestterv Kft. megbízásából Gyál rendezési

Részletesebben

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről

Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről 2013. június 24. én, valamint 2014. június 7. és 23. között szisztematikus leletkutatást

Részletesebben

Váchartyán Településrendezési terv módosítása

Váchartyán Településrendezési terv módosítása Váchartyán Településrendezési terv módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a PESTTERV Kft. megbízásából

Részletesebben

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes

Részletesebben

A Jászság kapuja Jászfényszaru. régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból. időszaki kiállítás. A kiállítás ismertetője

A Jászság kapuja Jászfényszaru. régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból. időszaki kiállítás. A kiállítás ismertetője A Jászság kapuja Jászfényszaru régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból időszaki kiállítás A kiállítás ismertetője Jászfényszaru település várossá válásának 25. évfordulója és a XXIV. jász

Részletesebben

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról 2012 A Heves Megyei Múzeumi Szervezet,

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

72007.(...) rendelet 1. számú függeléke

72007.(...) rendelet 1. számú függeléke 72007.(...) rendelet 1. számú függeléke Budapest XVI. kerület részterülete Örökségvádelmi hatástanulmány Archeosztráda Kft. 2005. 05. 22. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

Darnózseli TRT. Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet. Archeo Art Bt.

Darnózseli TRT. Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet. Archeo Art Bt. Darnózseli TRT Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Darnózseli település Szerkezeti és Szabályozási Tervének módosításához és a helyi

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Késő római temető, Lussonium

Késő római temető, Lussonium Lussonium, késő római temető kutatása 2009 Lussonium római kori erődjének kutatása szempontjából mindig is kiemelt figyelmet kapott a római kori temető megtalálása, mely rendkívül fontos a terület római

Részletesebben

Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása november 5.

Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása november 5. Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása 2015. november 5. 1 8. sz. főút és az M8-M9 gyorsforgalmi úti szakaszok 1.) M8 autópálya Országhatár Körmend Kelet közötti szakasz

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON - Rózsa Zoltán - Az avarok telepeinek emlékanyagát először Farkas Sándor találta meg Csongrádon. 1 Az általa feltárt

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft.

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft. Karakter 95 Építő és Szakipari Kft. Nyíregyháza N+DL System Kft. Kótaj Kácsor Ferenc Eger Út Finis Kft. Fót Mérték Építészeti Stúdió Kft. Budapest Nóra 97 Kft. Polgár Tiszántúli Református Egyházkerület

Részletesebben

Csömör Településrendezési Eszközeinek módosítása

Csömör Településrendezési Eszközeinek módosítása Csömör Településrendezési Eszközeinek módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Csömör

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián

Részletesebben

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,

Részletesebben

FÜGGELÉKEK. 2. számú függelék: TIHANY ORSZÁGOSAN VÉDETT MŰEMLÉKEINEK LISTÁJA

FÜGGELÉKEK. 2. számú függelék: TIHANY ORSZÁGOSAN VÉDETT MŰEMLÉKEINEK LISTÁJA FÜGGELÉKEK 1. számú függelék: RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK 1. Óvár földvár sáncai, a belső vár területe és a Kálvária-domb, 2. Csúcshegy római őrtorony környéke, 3. Sajkod római villa környéke, 4. Apátság, középkori

Részletesebben

Győrság Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet fejezet

Győrság Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet fejezet Győrság Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet fejezet Archeo Art Bt. Vágner Zsolt régész GYŐRSÁG SZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI FEJEZET Bevezetés A jelenlegi

Részletesebben

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,

Részletesebben

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

Báta középkori plébániatemplomának feltárása A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros

Részletesebben

Hajdúdorog Kövecses-halom. Ásatási napló október 2. október16.

Hajdúdorog Kövecses-halom. Ásatási napló október 2. október16. Hajdúdorog Kövecses-halom Ásatási napló 2013. október 2. október16. 2013. október 2. hétfő Idő: meleg, napos. Létszám: 6. 12 órakor érkeztem vonattal Hajdúdorogra. Bocz Péter már vasárnap kijelölte a XI.

Részletesebben

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS Közúti Építő és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Tel./Fax: 74/512-312, 512-313 www.kozuti.epito.hu E-mail: kozuti.epito@t-online.hu ISO 9001/2000 Tanúsítvány r. száma: CERT-5192-2007-AQ-BUD-RvA

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002.

f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. f. ~G? ~~~ HERMAN MUZEUM /... -,- OTTO KELEMÉR-MOHOSV ÁR 2002. ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI A FELTÁRAsON KÉSZÜLT FOTÓK LEÍRAsA Ásatásvezető: Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. 1 3. A munkateület

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Régészeti örökségvédelmi vizsgálat

Régészeti örökségvédelmi vizsgálat Műholdkép a vizsgált területről Régészeti örökségvédelmi vizsgálat Eger, Hajdúhegy városrész 24 sz. főút belterületi határ 0936/2 hrsz-ú út 0943/1 hrsz-ú út által határolt területre 2011. (Hrsz. 0937 0939)

Részletesebben

Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása. 2013. július 29.

Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása. 2013. július 29. Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása 2013. július 29. 1 A. M86 autóút Szombathely - Csorna 80+775 139+165 km sz. 1.) 86. sz. főút (távlati M86) Szombathely - Vát szakasz

Részletesebben

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn 3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn KŐHEGYI MIHÁLY VÖRÖS GABRIELLA (Baja, Türr István Múzeum Szentes, Koszta József Múzeum) 1973 áprilisa és 1976 júniusa között Kürti Béla, a Móra

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

OTKA K61935 program Záróbeszámoló

OTKA K61935 program Záróbeszámoló OTKA K61935 program Záróbeszámoló Kutatási programunk az élelemtermelés kezdeteinek folyamatát vizsgálta a Kr. E. 6. évezred második felében, egy korábban ezekben a korokban alig kutatott területen: a

Részletesebben

(A településről készült katonai felmérés1785-ből)

(A településről készült katonai felmérés1785-ből) (A településről készült katonai felmérés1785-ből) Egercsehi község településrendezési tervéhez készült Régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2007. Dokumentáció: (településismertetés, régészeti érintettség,

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA 48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról

Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról Pályázati azonosító: 204106/02077 (3506/02083) Pályázó: Szabadkai Városi Múzeum A megvalósult kiállítás címe: Korok és emberek a Szabadka környéki

Részletesebben

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város

Részletesebben

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,

Részletesebben

Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások

Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Archeometria Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Földrajzi környezet - földtani környezet 1 Legfontosabb

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához

KIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához KIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához SzeFaMed Kft. 2017 1. Jelen dokumentum a 2017-ben a LA-URBE Kft. megbízásából

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318)

Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318) Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318) Előkészítő munkák Pest megyében a szisztematikus várkutatás a Börzsöny-hegységben kezdődött el. A munkát Nováki Gyula és Sándorfi György indította

Részletesebben

Csanytelek Község Polgármesterétől

Csanytelek Község Polgármesterétől Csanytelek Község Polgármesterétől 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 7-51/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanytelek

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről

ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről Bevezetés A szentendrei Népművészetek háza Szentendre Város Önkormányzatának tulajdona, az épület

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

3. melléklet a 8/2008. (II. 29.) rendelethez

3. melléklet a 8/2008. (II. 29.) rendelethez A régészeti örökségvédelem szempontjából érintett ingatlanok 3. melléklet a 8/2008. ( 29.) rendelethez A B C D 1 KÖH azonosító Lelőhely neve Helyrajziszám Lelőhely jellege - kora 2 27425 Kőeszköz, őskor

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. J a v a s l a t közfoglalkoztatási programokban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalára

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. J a v a s l a t közfoglalkoztatási programokban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalára Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Iktatószám: 5283/2016. J a v a s l a t közfoglalkoztatási programokban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalára Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet Propedeutika / Bevezetés a művészettörténetbe Tárgyrögzítés az építészetben és a falképfestészetben Épületkutatás, feltárás, restaurálás és művészettörténet ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA

Részletesebben

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot

Részletesebben

Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról

Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 179 184 Kaposvár, 2004 Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról A 36. számú lelõhely Kaposvár és Taszár

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Szigetbecse TSZT módosítása

Szigetbecse TSZT módosítása Szigetbecse TSZT módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. augusztus I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Szigetbecse

Részletesebben

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta.

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta. FÜZESABONY RÉGÉSZETI LELŐHELYEI Újkőkor (Neolitikum) 1. Pusztaszikszó sertéstelep: Kerámia töredékek, pattintott kőeszközök. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája leletanyaga. (terepbejárás) 2. Pusztaszikszó

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS Településszerkezeti terv módosítása elfogadva:./2019. (...) képviselő-testületi határozat Helyi Építési Szabályzat módosítása

Részletesebben

Dr. CSÁNYI MARIETTA RÁKÓCZIFALVA BAGI FÖLD I. (1. LELŐHELY)

Dr. CSÁNYI MARIETTA RÁKÓCZIFALVA BAGI FÖLD I. (1. LELŐHELY) Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. Dr. CSÁNYI MARIETTA VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE I. ÜTEM A SZOLNOKI DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM MEGELŐZŐ FELTÁRÁSAI A RÁKÓCZIFALVA-BIVALY-TÓ TÉRSÉGÉBEN

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben