Hévíz: bányászat, vízgazdálkodás, turizmus és politika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hévíz: bányászat, vízgazdálkodás, turizmus és politika"

Átírás

1 Hévíz: bányászat, vízgazdálkodás, turizmus és politika Hány oldala van az éremnek?, Értelem, érzelem, politika ilyen és hasonló címekkel számolt be a helyi és országos média az 1980-as évek végére egyre elszántabb s durva személyeskedésektõl sem mentes Hévíz kontra Nyirád vitáról. Történetünk dióhéjban: a Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) vállalati körébe tartozó Nyirád környéki bauxitbányák ekkor már több mint húsz éve intenzív víztelenítéssel folytatták a termelést. Bonyolult földtani-hidrológiai áttételeken keresztül azonban ennek akkorra már igazolható negatív hatásai lettek, többek között csökkent a légvonalban km távolságra levõ Hévízi-tó vízhozama. A gyógytóért aggódó orvosok és az addig biztos turisztikai bevételeikre alapozott megélhetésüket féltõ helyi lakosság maga mögött tudta a községi tanács, a megyei pártvezetés és népfront, a körzet országgyûlési képviselõinek támogatását is. A nyirádi bánya leállítása érdekében falugyûléseket tartottak, ahol már börtönt-koncolást, sõt egy Gorbacsovhoz intézendõ levelet is kilátásba helyeztek; a média útján, képviselõi kérdés formájában a kormányfõhöz intézett memorandumban hangot adtak félelmüknek: unikális nemzeti természeti kincsünk a szocialista ipar áldozatává válik áprilisában megszületett a kormánydöntés: a tó érdekében a nyirádi bányákat 1990 végéig be kell zárni, a bányászati célú vízemeléseket be kell szüntetni. Már a kortársak is úgy értékelték: ez volt az elsõ, mármár kormányválsággal fenyegetõ konfliktus (bizalmatlansági indítvány meglebegtetése), s ugyancsak elsõként került sor Hévízen egy végkicsengésében kormányellenes békés tömegdemonstrációra. Egy energia- és nyersanyagszegény ország mozgástere: bauxit, timföld A mélymûvelésû bauxitbányászat a karsztvizet veszélyeztette. Külszíni fejtés Nyirádon, 1980-as évek Kapacitásbõvítés: az Ajka II. Timföldgyár, 1972 Közismert tény: Magyarország energiaés nyersanyagszegény ország. Számottevõbb ásványi kincse a szén és a bauxit. Ám a bauxitbányászat megítélése mind mennyiségi-minõségi, mind gazdaságossági szempontból a 20. század második felében meglehetõsen ellentmondásos volt. (Elég arra utalni, hogy a világ bauxitkészleteinek közel 90%-a felszín közeli, laterites, ezért könnyen kitermelhetõ telepeken fekszik. A mennyiségileg 3% körüli magyar készletek 80%-ban viszont jólrosszul vízzáró karsztkõzetek mélyedéseiben találhatók, s csak mélymûveléssel, zömmel vízbetörésnek kitett bányákból hozhatók felszínre.) Az 1950-es évek autark fejlesztési elképzeléseit követõen 1962 tavaszára az Országos Tervhivatal elkészítette az alumíniumiparra vonatkozó távlati ( ) javaslatait, benne nagyságrendekkel megemelve a timföldtermelést. A tervezés során döntés született a bauxitlelõhelyek megkutatásáról, a bányák nyitási sorrendjérõl, továbbá a Szovjetunióba szállítás miatt szükségessé váló vasúti kapacitás (Záhony) megteremtésérõl is. Hosszú távú, kétoldalú timföld- és alumíniumegyezményeket írtak alá: 1960-ban került pont az 1980-ig szóló magyar lengyel államközi egyezményre, a hazai alumíniumipari vertikum sorsára azonban meghatározó az november 15-én Moszkvában aláírt, ugyancsak 1980-ig érvényes magyar szovjet bauxit alumínium egyezmény volt. Ennek értelmében 1967-tõl a magyar fél évenként növekvõ mennyiségben timföldet szállít a Szovjetunióba, ahonnan ugyancsak évenként emelkedõ mennyiségben alumíniumtömböt kap vissza. A kohósítás értékkülönbözetét a magyar fél mezõgazdasági, élelmiszer-ipari és más ipari termék szállításával vállalta kiegyenlíteni a szocialista piac árain. Az egyezmények alapján megindult a bauxitbányászat és timföldgyártás gyorsított ütemû fejlesztése (Ajka, Almásfüzitõ, Mosonmagyaróvár), valamint a visszaérkezõ alumínium feldolgozási kapacitásának bõvítése. (1970 márciusában a kormány elfogadta az alumíniumipar központi fejlesztési programját, tekintettel olyan kormány- 59

2 programokra is, mint a preferált könnyûszerkezetes építési mód, az autóbuszgyártás, kábelgyártás, csomagolástechnika, radiátor-, edény- és más háztartási tömegcikkgyártás.) De maradjunk a bányászatnál! A szovjet és a lengyel szerzõdések elõfeltétele volt, hogy hosszú távon megfelelõ mennyiségû, minõségû és gazdaságosan kitermelhetõ bauxitvagyon álljon rendelkezésre. A növekvõ igényeket viszont már nem lehetett az elszórt, kis kapacitású bauxitbányákból és a felszín közeli elõfordulásokból biztosítani. Ekkor jelentkezett megoldandó feladatként a mélymûvelésû bányászat vízvédelme. (Könnyû belátni: a vízzel elárasztott munkahelyeken az emberek és az egyre drágább berendezések kerültek veszélybe, s az elsárosodó ércet is csak nagy veszteségekkel lehetett felszínre hozni.) A kedvezõtlen bányászati feltételeket súlyosbította az olajárrobbanások kiváltotta világgazdasági recesszió, ami az 1980-as évek elsõ felében drámai gyorsasággal vetett véget az alumíniumipar diadalútjának. A túlkínálat miatt a világpiacon esett a timföld ára, s ezzel nehezen állta a versenyt a hazai termelés. A romló piaci lehetõségeket tetézte az is, hogy 1980-ban lejárt az addig biztos felvevõpiacot jelentõ szovjet és lengyel kétoldalú egyezmény. (A hivatalos álláspont szerint a mindkét ország számára elõnyös szovjet szerzõdés és kétszeri meghosszabbítása a timföld-alumínium arány Magyarország számára egyre kedvezõtlenebb módosításával nem volt publikus. A tényszerû tájékoztatást nélkülözõ korabeli közvélemény viszont úgy vélte, hogy a magyar ezüst haszna kizárólag a nagy testvért gazdagítja. E vélekedés kapott képi megjelenést Vitézy László 1982-ben készült Vörös föld címû doku-játékfilmjében: a bauxit kiaknázása érdekében szovjet elvtársak és tankok közremûködésével rombolják le a már vörös porfelhõtõl fuldokló, képzeletbeli dunántúli Cserefa falut.) Az iparág nemzetközi dekonjunktúrája egybeesett azzal, hogy itthon mind magasabb döntési szinten értékelték 60 Az országos, majd nemzetközi gyógyüdülõközpontban új szállodák épültek. A Thermal Hotel Aqua Hévízen, 1994 úgy: a bauxit- és timföldtermelés államilag túltámogatott, egyre gazdaságtalanabb tevékenység. (Ám a döntési mechanizmus lassúsága eleve nehézzé tette a világgazdasági változásokból eredõ hatások követését.) Az 1950-es évek vas és acél országa jelszavát nem felejtõ közvélemény és az azt befolyásoló média pedig egyenesen államsegélyen élõsködõ csõdágazat -nak, a posztsztálinista ipari lobbi hagyatékának kiáltotta ki az ágazatot. (Az egymást fölerõsítõ negatív tények pedig megpecsételték a Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Nyirád környéki bányák jövõjét.) A gyógyturizmus mint gazdasági tartalék A gyógyturizmus sikeres ágazatnak bizonyult. Karikatúra, Ludas Matyi, július 2. Az 1970-es évek közepétõl a kedvezõ nemzetközi politikai az évi helsinki megállapodás után vagyunk és társadalmi feltételek hozzájárultak a turizmus európai felfutásához. A nyugati jóléti államokban az 1980-as évek elejére kialakult egy széles, tehetõsebb társadalmi réteg, amely jövedelmeit már nem a háború utáni zabálási mániájára költötte, sokkal inkább egészségvédõ kiadásokra. Ekkor váltak divatos jelszavakká a fitnesz, a természetes gyógymódok, s váltak népszerûvé a gyógyüdülések. Célországként Magyarország Európában szinte egyedülálló termál- és gyógyvízkinccsel az idegenforgalom fejlesztéséhez fogott. Saját és külföldi (1979-tõl osztrák szállodaépítési hitellel) forrásokból új, magasabb kategóriájú szállodák épültek (köztük Hévízen, a négycsillagos Thermal Hotel Aqua 1984-ben). A nyugati turisták igényeinek megfelelõen bõvültek a szolgáltatások: éttermek, uszodák, tenisz- és golfpályák, kaszinók (a második ugyancsak Hévízen) stb. létesültek. A belsõ infrastruktúra úthálózat, bolthálózat mellett fejlesztették a határátkelõhelyeket, könnyítették a vízumkiadást, megszüntették a nyugati turisták valutabeváltási kötelezettségét. Az eredmények hamar jelentkeztek: a magasabb fizetõképességû nyugati turisták száma folyamatosan nõtt (az innen érkezõk száma 1988-ban már meghaladta a 6 milliót, az összforgalmon belüli arányuk a korábbi 10-15%-ról 33%-ra emelkedett), a turizmus gazdasági szerepe pedig erõsödött. Az idegenforgalom javára írták, hogy az áruexportnál jóval kedvezõbb forintráfordítású devizatermelõ szféra volt. Így érthetõ, hogy a politikai és állami vezetés egyre inkább számolt a (gyógy)turizmus devizatermelõ képességével, amit az eladósodás útjára sodródott ország külgazdasági egyensúly-javítására fordíthatott. Az idegenforgalmon belül a termálés gyógyturizmus mutatta a legdinamikusabb fejlõdést. (Itt sikerült ugyanis jó áron értékesíteni a gyógyvizet, az orvosi tudást, a szálláshelyet, szolgáltatásokat, a helyi infrastruktúrát s mindezért a vevõ helybe is jött.) 1979 márciusában a kormány határozott az

3 üdülõterület-fejlesztési programról, mások mellett kiemeltnek nyilvánítva a balatoni üdülõkörzet fejlesztését ban pedig az idegenforgalom három területét jelölték meg népgazdaságilag kiemelt célnak: a mûemléki kastélyrekonstrukció, illetve a közepes kategóriájú szállodahálózat kiépítését megelõzve, elsõ helyen a termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek fejlesztését. (A termálturizmus pozíciójának erõsödése, az erre való hivatkozás majd tetten érhetõ szûkebb témánk másik szereplõje, a Hévíz-pártiak érvrendszerében is.) Környezeti károk karsztvízcsapolás, vörösiszap Nyirád körzetében (Izamajor, Deáki, Lengyelmajor) jó minõségû, a gyengébb bauxitok feljavítására alkalmas más vélemények szerint emellett titánés galliumtartalma miatt a Szovjetunió számára hadiipari jelentõséggel bíró bauxitvagyon állt rendelkezésre. S jóllehet a lencsék nagy része a karsztvíz alatt helyezkedett el, a MAT a népgazdaság érdekeire (értékes ércvagyon kitermelése, drága bauxitimport elkerülése), nemkülönben a nemzetközi szerzõdési kötelezettségekre hivatkozva ragaszkodott a bányászathoz. Az 1960-as években, a döntések idején azonban még nem voltak ismertek a bányászati vízemelés környezeti következményei. Még a földtanos, hidrogeológus szakemberek sem voltak tisztában azzal, hogy a Dunántúliközéphegység összefüggõ, csapadékutánpótlású fõkarsztvíztárolójának különbözõ célú (bányászat, ipar, vízmû, termál- és más kutak) helyi megcsapolásai három évtized leforgása alatt regionális, mintegy 2500 km 2 -en átlag 40 méteres vízszintsüllyedéssel (depresszió) és a térség vízháztartásánakvízforgalmának teljes átrendezõdésével járnak. (Adatok szerint között a szén- és bauxitbányászat által több térségben összesen kb. 10 milliárd m 3 karsztvizet termeltek ki.) Mint ahogy azt sem tudták ekkor még, hogy a nyirádi bánya a Hévízi-tó (egyik) vízgyûjtõ területén fekszik, így az itteni intenzív bányavízemelés az 1970-es évek végére drámai hatással lesz a tó forráshozamára. A térségben a drasztikus karsztvízszint-süllyedés sokrétû problémakört vetett fel. Sorra apadtak el a karsztvíz természetes túlcsorgói: kiszáradtak a karsztlápok (kapolcsi õsláp), s eltûnt az egykor nagy hozamú, a felszíni kisvízfolyásokat tápláló hideg, majd a langyos források vize (zalahalápi Szentkút-források, tatai Fényes-forrás, Esztergom Sárisáp, Zámoly, Gyepükaján, pápai Tapolca-forrás stb.). Veszélybe kerültek az idegenforgalmilag jelentõs budai hévízforrások, igazolhatóan csökkent a Hévízi-tó hozama, a kiszáradás fenyegette Borgáta kútjait, s megszûnt a csónakázási lehetõség a tapolcai Tavas-barlangban. Víz nélkül maradtak a karsztrendszerre telepített kisebb helyi vízmûvek, fúrt kutak is. A mezõgazdaság szintén károsult, hiszen a talajvízszint süllyedésével közel 120 ezer hektáron csökkent a talaj termõképessége, s a Lesence-patakra települt halastavakat is fel kellett számolni. Fokozatosan megváltozott a karsztés rétegvíz-forgalom is, máig hatóan nem zárva ki az ivóvíz-minõségû karszt elszennyezõdésének forgatókönyvét. A negatívumok mellett voltak jóval kisebb nyilvánosságot kapó kedvezõ hatásai is az egyes helyeken jelentkezõ vízbõségnek. A nyirádi bányavíz jelentõs része például a Marcal vízrendszerén keresztül a Dunába jutott. A Viszló-patakba, innen a Balatonba elfolyó tetemes tiszta víz pedig nemcsak a tó déli medencéje vízminõségét javította (eutrofizálódását késleltette), hanem a patak felsõ folyásánál az ország egyetlen pisztrángos tógazdasága számára is megteremtette a feltételeket. Több százezer kétségtelen, éppen a bányászat miatt víz nélkül maradt ember ivóvíz-ellátását oldották meg: a Nyirádon kiemelt karsztvízre az 1970-es évek elejétõl alapított regionális vízmûvek juttatták el a vizet Tapolca, Sümeg, Csabrendek, Nyirád, Ajka, Pápa és a Nyugat-Balaton környékére, Kincsesbányáról pedig Székesfehérváron és Péten elégítették ki a lakossági és ipari vízigényeket. Míg a bauxitbányászat számlájára a karsztvízszint megbontását írták, a timföldgyártáséra az ugyancsak súlyos környezeti kockázatot jelentõ, nagy tömegben keletkezett vörösiszapot. (A hazai gyártás során minden tonna timföldre 1,2,-1,3 tonna vörösiszap jutott!) A károkat enyhítendõ, használták a zagyot savanyú kémhatású talajok javítására, tégla- és cserépgyártás, cementgyártás adalékanyagaként. S próbálkoztak a vörösiszap másodlagos nyersanyagforrásként való hasznosításával is. A belõle energiaigényes módon kinyert gyenge minõségû vas gazdaságosságát azonban a nyersvas csökkenõ világpiaci ára eleve megkérdõjelezte. A fém gallium kinyerése már nagyobb sikerrel járt, kiváló exporttermékünk volt e piac ben ugyancsak bekövetkezett összeomlásáig. Máig tisztázatlanok, szinte krimibe illõk viszont a hadiipari jelentõségû titán kinyerése körüli történések. Gillemot László akadémikus között folytatott szigorúan titkos kísérleteket, hogy a Nyirád környéki bauxitból, illetve a titándús vörösiszapból fémtitánt állítson elõ. Eredménnyel kecsegtethetett kutatása, amit rövid idõn belül kétszer (1949, 1957) is Kossuth-díjjal honorált a korabeli hatalom. Ám 1958-ban a munkálatok váratlanul félbeszakadtak. Ahogy az Balogh Zoltán volt hévízi kormánybiztos-fõorvos oknyomozásából tudható, a honvédelmi minisztérium a mûegyetem úgynevezett zárt zónájában mûködõ laboratórium-berendezéseit és a teljes dokumentációt orosz katonai kísérettel ismeretlen helyre szállíttatta. (A professzor közvetlen munkatársai szerint a kutatási anyagokat egyenesen a Szovjetunióba vitték, ahol a kikísérletezett technológiát nemcsak a hadászati jelentõségû fémtitán elõállításában, hanem az urándúsításban is hasznosították ) A karsztvíz és a vörösiszap mint környezeti károkozás az egyre kevésbé gazdaságos termelésen túlmenõen súlyosan esett latba az iparág jövõjének megítélésekor, az 1980-as évek közepén. Felvirágzó tófürdõ Európa legnagyobb kiterjedésû meleg vizes, tõzegmedrû gyógytavát, a Hévízi-tavat 2008-ban Magyarország hét legszebb természeti értéke közé választották a tévénézõk. Pedig volt idõszak, amikor sokan már bûzös pocsolyává zsugorodásától tartottak. 61

4 Az 1953-tól Veszprém megyéhez, majd 1979-ben Zalához visszakerült Hévíz az akkor kétszáz éves fürdõhagyományára alapozhatta gyógyturizmusa fejlesztését. Világhírnévnek örvendõ kénes, ásványi anyagokkal dúsuló, enyhén radioaktív vize, nem kevésbé az itt kifejlesztett súlyfürdõ, víz alatti masszázsok és más kezelések révén az ország legnagyobb mozgásszervi-reumás megbetegedéseket gyógyító fürdõhelyévé vált. (A kormány 1965-ben országos jelentõségû gyógyhellyé nyilvánította, 1979-ben pedig a nemzetközi gyógyüdülõközpontok közé sorolta Hévizet.) A gyógyvíz jótékony hatását az 1970-es évek elejéig zömmel a hazai kisebb arányban szocialista országokbeli vendégek élvezhették. Évente több ezren orvosi beutalóval kezeltethették magukat, vagy a szaporodó szakszervezeti (Postás, Bányász, Vasas, MÁV, OKISZ, KISOSZ) és vállala- 62 ti-szövetkezeti üdülõkben (1979-ben 80!) regenerálódhattak. Joggal mondhatjuk: Hévíz ekkor a dolgozó nép fürdõhelyévé vált. Az 1970-es évek közepétõl aztán, az idegenforgalom központi fejlesztési törekvéseivel párhuzamosan, a nyugati turisták (fõként osztrákok, németek) is kezdték felfedezni a tavat. Évente több százezer hazai és külföldi vendég kereste fel a települést, jóllehet az akkori infrastrukturális, bolti és vendéglátóipari hálózat messze elmaradt a kívánalmaktól. A legégetõbb gondon, a krónikus üdülõ- és szállodahely-hiányon az állami szektor a meglevõ épületek bõvítésével, korszerûsítésével, új gyógyszállók, szanatóriumok építésével, 1988 tavaszán pedig egy négycsillagos gyógykemping nyitásával igyekezett enyhíteni. A bizniszbe bekapcsolódtak a községbeliek is, akik rájöttek: az idegenforgalom és a vendéglátás jóval jövedelmezõbb megélhetési forma lehet számukra, mint a mezõgazdaság vagy a környékrõl egyébként hiányzó ipar. Nem kis irigységtõl kísérve, százával épültek az új, többszobás családi házak, kacsalábon forgó apartmanok, bennük a legális fizetõvendégszolgáltatás keretében kiadott, de még inkább szívességi szobahasználatnak titulált szálláshelyekkel ban már 750 család foglalkozott hivatalosan szobakiadással, de szinte minden második kerítésre, házkapura kikerült a Zimmer frei tábla, s a famíliák nyaranta inkább kazánházakban, garázsokban, sufnikban húzták meg magukat, ha szállást keresõ vendég kopogtatott az ajtón. A bányászati vízemelés leállítása után regenerálódik a Hévízi-tó. A vízelvezetõ csatorna újra tavirózsákkal Az 1980-as évek közepéig úgy tûnt, hogy az üdülõhely töretlenül fejlõdhet. A nyári napokon-hétvégeken autók kígyóztak a Hévízre vezetõ utakon, a buszpályaudvarra menetrendszerû járatokkal özönlöttek a látogatók, mind több nyugati autó állt a szállók körüli parkolókban, a magánházak udvarain, az utcákon magyar szó vegyült idegennel. A takaros vendéglõk, cukrászdák mellett megéltek a házi kifõzdék, bögrecsárdák, vevõre találtak a környékbeli kiskertek terményei s persze virágzott a privát valutaváltás. Felhõk gyülekeztek azonban a tó fölött. A nyirádi vízemelések nagy ütemû növekedése nyomán között a tóforrás hozama rohamosan csökkent: az 1950-es évekbeli átlag 517 helyett 1983-ban már csak liter/perc víz került a tóba. A víz lassabban cserélõdött (az egykori 2-2,5 nap helyett 4-5 nap alatt), jobban kitéve a levegõ hûtõ hatásának. Így viszont mérséklõdött a tó hõfoka (32-rõl 28 o C-ra), romlott a vízösszetétel, a pangó vízterekben megindult az algásodás, s mindezek nyomán szûkült a gyógyításra még alkalmas tófelület nagysága és napok száma. Vagyis: veszélybe került a tó terápiás hasznosíthatósága. Hévíz hõvize a bányászat karsztvize A két érdek ütközése küszöbön állt. Úgy tûnik, az 1980-as években a felsõbb szervek Hévíz problémáját inkább az alumíniumipar szemszögébõl, annak részkérdéseként kezelték (a nyirádi bauxitbánya fenntartása kulcskérdés volt a hazai aluipar számára). Nem beszéltek nyilvánosan a problémáról, s a politikai döntés sem született meg. Az Állami Tervbizottság 1983 novemberében, majd 1985 januárjában ugyan kinyilvánította: a nyirádi bauxitbányászat gyorsított fejlesztését az érintett térség természeti értékeinek védelmével összhangban kell elõkészíteni (azaz a két kincs együttélését még lehetségesnek tartották) de a gyorsításhoz a pénzt csak 1986-ban kapta meg a MAT. Az alkudozás eredetileg csak az ipari és egészségügyi tárca között szintén évekig húzódott. A MAT-ra bízták a tó állapotjavítását célzó mûszaki megoldások kidolgozását-kivitelezését is. A bányavállalat kényszerû önmérsékletet tanúsítva elõbb csökkentette a vízemelést (jelentõs ércmennyiséget veszni hagyva), s a nyirádi bánya bezárásának idõpontját 1997-rõl 1993-ra hozta elõre. A tómentést célozták helyi vízpótlási kísérletei is (fóliafüggönnyel terápiás szektort alakítottak ki a gyógyító tevékenység biztosítására; a meder- és a forrásbarlang ismételt tisztítása; a forráshozam növelését célzó 11 hónapos tóvízszintcsökkentés) ám egyik sem hozta meg a szakemberek és fürdõvendégek által remélt eredményeket. Ráadásul a mérnökileg korrekt eljárást, a vízszintcsökkentést nem várt mellékhatások kísérték: átmenetileg eltûntek a tavirózsák, pusztultak a halak, a fürdõzõk a felkavarodó, iszapos víz miatt háborogtak. Hévízen rémhírek kaptak lábra, a gyógykórház vezetõi akik közben terveket készítettek a fejlesztésekkel önfinanszírozhatóvá tehetõ, sõt

5 valutatermelésre alkalmas gyógyításra katasztrófát emlegettek. A helyiek szerint a helyzeten Hévíz hátrányára tovább nem lehet kísérletezni, inkább a bányászatban kell új technológiákkal és kevésbé vízveszélyes bányák üzembe vonásával megoldást találni. A tó körüli alkudozásban patthelyzet alakult ki, s már kormányzati szinten kellett a problémával foglalkozni. Grósz Károly áprilisi Zala megyei látogatásakor Hévízen is tájékozódott. A pártfõtitkár-miniszterelnök megerõsítetve, hogy a gazdaságpolitika már egyik húzóágazatként tekint az idegenforgalomra az egymás ellen ható érdekek: a bányászat mellett a gyógyturizmus, sõt a színvonalas egészségügy egyenrangúságát és reális kompromisszumát emlegette. A tóvédõk megnyugtatását célozta 1988 májusában Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter egy képviselõi kérdésre a parlamentben adott válasza is: kormányzati fórumokon tárgyalják a karsztvíz sorsát, a vízemelés csökkentését. (Maróthy 1987-ben, még a területet felügyelõ miniszterelnök-helyettesként a bauxitbányászat fejlesztését támogatta.) A megalapozott döntéshez rendelkezésre állt az MTA szakvéleménye is. A tudományos testület fõtitkára, Láng István a környezetvédelmi miniszterhez 1988 májusában írt levelében leszögezte: A bányászat e térségben nehéz körülmények között, világviszonylatban pedig a marginális gazdaságosság szintjén folyik. A reális önköltség magas értéke, illetve az esetleges olcsó import konkurenciája miatt a térségi bauxitbányászat elõbb vagy utóbb gazdasági problémák elé néz. A két tevékenységet egybevetve figyelembe véve a Hévízi-tóra»települt«3600 foglalkoztatottat is népgazdasági szempontból már jelenleg a Hévízitó megvédése, állapotának javítása a fontosabb. Döntés ekkor sem született. Felelõtlen halogatásként értelmezve ennek hiányát, a hévíziek 1988 májusában tóvédõ egyesületet alakítottak, január eleji, a miniszterelnökhöz címzett memorandumukban pedig döntést követeltek, hogy semmiképpen se lehessünk egy hibás-hamis gazdaságossági számításokkal manipuláló technokrata lobby áldozatai. E napokban a hévízi tanács szintén levélben fordult a kormányhoz, hogy a sokmilliárdos, közvetlen veszélyben levõ érték megmentése érdekében hozzon sürgõs és határozott intézkedést, aláírásgyûjtési A hét magyar természeti érték egyike: a Hévízi-tó és fürdõépülete légi felvételen akcióval nyomatékosítva álláspontját. A vízügyi kormányzat erre helyben tartott sajtótájékoztatón gyors szelepkiengedésként megerõsítette: Hévíz megmentése érdekében a térségben folyó bányászati vízemelés korlátozása jelenthet hatékony védelmet. A kenyerét féltõ, több mint húszezres alumíniumipari munkásság és a bauxitbányászok 1500 képviselõje viszont január 23-án az ajkai sportcsarnokban tartott rendkívüli nagygyûlésen állt ki a bányászat mellett, s ugyancsak nyílt levelet fogalmaztak a kormányfõhöz. A forró hangulatú gyûlésen többen úgy vélték: mesterségesen felkorbácsolt közhangulattal két húzóágazatot ugrasztottak össze, s a bõs nagymarosi vízlépcsõ körüli ütközések árnyékában a gazdasági helyett politikai döntés készülõdik ügyükben. A két tûz közé került kormányzat február 19-én négy miniszterét Csehák Judit egészségügyi és szociális, Berecz Frigyes ipari, Beck Tamás kereskedelmi és Maróthy László zöldminisztert küldte helyszíni szemlére Nyirádra és Hévízre. A továbbra is erõteljesen eltérõ tárcaérdekek között döntés persze nem született, helyette jött ismét a bizottságosdi még ha öt szakértõi albizottság formájában is. Az érdekegyeztetés, sõt az egész magyar közállapotok kritikájaként értékelt látogatást április elején újabb rendkívüli hévízi tanácsülés követte, ahol a tavat jelképesen a magyar nemzet védelme alá helyezték, s békés tiltakozásra hívták a lakosságot. A demonstrációra április 17-én került sor. A tóvédõkkel, a gyógykezeltekkel, a tanácsiakkal együtt meneteltek a megyei pártbizottság, a KISZ, az MDF helyi csoportja, a környezõ települések, illetve az országos környezetvédelmi csoportok képviselõi-tagjai. A magasba emelt transzparenseken pedig a természetvédelmi jellegûek mellett: A mulandó bánya vagy az örök tó? politikai jelszavak is fel-feltûntek: Magyar peresztrojka hévízi katasztrojka? ; A bauxit is vörös, ezért nem kell nekünk ; MiG-re kell a bauxit? ; Hévíz a mienk, a kormány nem. A kormánydöntés gazdasági és környezetvédelmi szempontokat mérlegelve három nap múlva megszületett. A tó megmentése érdekében elrendelte a gyorsított ütemû bányabezárást. A hévíziek fellélegezhettek. A vesztes fél viszont az azonnal jelentkezõ mûszaki-kárelhárítási, importbeszerzési nehézségek mellett Miskolchoz, Ózdhoz hasonló nagyságrendû évekre, évtizedre megoldatlan szerkezet-átalakítási, foglalkoztatásiszociális problémákkal szembesült. A címben feltett kérdésre tehát ma sem adható egyértelmû fekete-fehér, igennem válasz BURUCS KORNÉLIA Ajánló irodalom A hévízi csoda tó. Hévíz, 1994.; Balogh Zoltán: A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével. I III. köt. Bp., 2006., 2007., 2010.; Bán Károly: Meztelen-e a milliárdos király? Riportkönyv Hévíz Nyirád polgárháborújáról. [Bp. 1989]; Bányászati karsztvízszintsüllyesztés a Dunántúli-középhegységben. (Szerk. Alföld László Kapolyi László.) Bp., 2007; Szarka Lajos: Tüntetés a tóért. Hévíz,

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

A Hévízi-tó, vagy a Nyirádi bauxitbányászat kálváriája

A Hévízi-tó, vagy a Nyirádi bauxitbányászat kálváriája A Hévízi-tó, vagy a Nyirádi bauxitbányászat kálváriája Amikor 2011 májusában megjelent a Mérnök újságban Holló Csabának Dr. Balogh Zoltán főorvossal készült interjúja, arra döbbentem rá, hogy 25 éve nem

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest Ürömi gázmassza kármentesítés 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László 2016.11.16. Budapest Herman Ottó Intézet 1 Az FM háttérintézménye 1223 Budapest Park utca 2. Projektek:

Részletesebben

Térségi problémák 1.: Hévíz

Térségi problémák 1.: Hévíz A Dunántúli-középhegységi és a kapcsolódó Budapest környéki hideg és termál karsztvizek kiemelt kérdései Térségi problémák 1.: Hévíz Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet Budapest, 2009. szeptember

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium MBFH/-1/2013. MBFH/-2/2013. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Asszony/Úr! A bányászatról szóló 1993.

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2014. év Budapest, 2015. május 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens

Részletesebben

Dr. Horn János levele Nagy Gábor Miklós úrhoz

Dr. Horn János levele Nagy Gábor Miklós úrhoz Dr. Horn János levele Nagy Gábor Miklós úrhoz Nagy Gábor Miklós úrnak, a Magyar Közgazdasági Társaság titkárságvezetője Budapest Tisztelt Nagy Gábor Miklós Úr! Köszönöm, hogy munkahelyi e-mail-emre visszaigazolta

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Cím: Előterjesztés a Barlangszínház-Kőfejtő területén, magántulajdonban lévő ingatlan kisajátításáról és az

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium MBFH/412-1/2012. MBFH/412-2/2012. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr/Asszony! A bányászatról

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

A8-0358/16. A Bizottság által javasolt szöveg. Indokolás

A8-0358/16. A Bizottság által javasolt szöveg. Indokolás 7.12.2016 A8-0358/16 16 1 cikk -1 pont (új) 3 cikk 1 pont g pont A Bizottság által javasolt szöveg -1. A 3. cikk 1. pontjának g) alpontja törlésre kerül; Indokolás Az olajpala a közelmúltban nem hagyományos

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2003. év Budapest, 2004. április A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) a kitermelt ásványi

Részletesebben