Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika"

Átírás

1 Készítette: REevolutio Kft. Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó Adamik Anna junior tanácsadó Farkas Sára gyakornok Budapest, REevolutio Kft Budapest, Pf.: 104. Tel: REevolutio Kft február 1

2 T a r ta lo m j e g y z é k 1 ELŐKÉSZÍTŐ MUNKASZAKASZ Bevezetés Gyenesdiás településhálózatban betöltött szerepének meghatározása Gyenesdiás szerepe az országos településhálózatban Országos, regionális, megyei és kistérségi szerepkör bemutatása Gyenesdiás Magyarország részeként Gyenesdiás a Nyugat-Dunántúli Régióban Gyenesdiás a Balaton Régióban Gyenesdiás Zala megyei elhelyezkedése Gyenesdiás a Keszthelyi kistérségben Gyenesdiás a Keszthelyi agglomerációban Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program Országos területfejlesztési koncepció Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve Fekvés, elérhetőség Gyenesdiás fekvése Közlekedési Infrastruktúra Vonzáskörzet bemutatása A település egészére vonatkozó helyzetelemzés Településszerkezet Gazdasági helyzetkép Vállalkozások helyzete Ágazati szerkezet Idegenforgalom Elnyert támogatások Gyenesdiás fejlettsége a Nyugat- Dunántúli régióban, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Társadalmi helyzet REevolutio Kft február 2

3 Demográfia Foglalkoztatás és munkaerő-piaci helyzet Társadalmi környezet és civil élet Települési környezet Természeti környezet Tudatos környezetvédelem Épített környezet Műemlékek, helyi értékvédelem Gyenesdiáson Lakásállomány megoszlása Közszolgáltatások Oktatás Egészségügy- szociális ellátás Sportlehetőségek Közműellátottság A közösségi tervezés eredményei A közösségi tervezés eredményei Az inputszerzés módszertana Legfontosabb megállapítások Kis kérdőívek részletes elemzése Mélyinterjúk tanulságai Kiscsoportos beszélgetés eredménye Egyéb kérdőívek értékelése Vállalkozói kérdőív kiértékelése Swot analízis Gyenesdiás jelenlegi helyzetéről MELLÉKLETEK REevolutio Kft február 3

4 1 Előkészítő munkaszakasz 1.1 BEVEZETÉS Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata a település fejlesztési döntés-előkészítő koncepciójának elkészítésével bízta meg a REevolutio Kft-t. A munka indításakor rögzítésre került a tervezés időtávlata, amely egy hosszú távra, 7-10 évre szóló településfejlesztési koncepció készítését jelentette. A koncepció kiváló alapot jelent az elkövetkező 7-10 évben intenzívebben fejlesztendő területek, a település akupunktúra pontjainak fejlesztését részletesen előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervet és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató ún. Akcióterületi Tervek kidolgozásához. A munka célkitűzése szerint az Önkormányzat koordinálásával, a nagyközség életében jelentős szerepet játszó partnerekkel együttműködve készíti el a település fejlesztését megalapozó dokumentumot. A megbízott szakértő, tanácsadó szervezet szakmai tudásával a következő területeken segíti az Önkormányzat munkáját: A participatív tervezés módszertanával. A jövőkép meghatározásához szükséges koncepcionális gondolkodásmóddal. A résztvevő szervezetek, magánszemélyek együttgondolkodásának, párbeszédének moderálásával. A jövőképnek megfelelő értékválasztás alternatíváinak kidolgozásához szükséges szaktudással. A koncepció-alkotás eredményeinek szakszerű összefoglalásával. Az Önkormányzat számára a határozattal történő elfogadás előkészítésével. A nagyközség vezetőinek kezdeményezése egy, a település 21. századi fejlődését megalapozó fejlesztési koncepció. Ennek hosszú távú célja az, hogy összhangba hozza a nagyközség kedvező adottságait, azok bővített újratermelését, a műszaki és szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztését a település közösségének érdekeivel, a kereslet igényeivel, a változó társadalmi elvárásokkal, valamint a közép- és rövid-távon tervezett fejlesztéseknek a gazdasági /társadalmi megalapozásával, a közösségi és privát fejlesztéseknek egymást erősítő összekapcsolásával. Ezen társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak az egymásba kapcsolásával meg kell alapozni és szervezni, menedzselni Gyenesdiás hosszú távú és fenntartható fejlődését, minőségjavulását. REevolutio Kft február 4

5 Ennek a menedzselési folyamatnak a megalapozására készül ez a koncepció. A koncepció alapja a jelen helyzet átfogó értékelése, a mélyben húzódó meghatározó folyamatok felfedezése, a problémák és lehetőségek diagnosztizálása és strukturálása. A közösen kialakított jövőkép eléréséhez vezető út felrajzolása, azaz javaslattétel egy reálisan végrehajtható rendszerelvű fejlesztésre. A település-vezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus településfejlesztési készüljön. Mindennek érdekében a településfejlesztési elgondolásokra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A nagyközség helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a megalapozó, háttértanulmányok (Gazdasági Program, Környezetvédelmi Program, Klímastratégia). A településrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt terület-felhasználási módosításokra. A rendezési terv beazonosított olyan központi és szolgáltatói, kereskedelmi területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a nagyközség megújítása. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. Gyenesdiásnak az az érdeke, hogy olyan intézmények, szolgáltatások létesüljenek, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem tálalhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötődésük erősítéséhez, az imázs javításához járulnak hozzá, így a településrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a már meglévő dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. Jelen helyzetelemzés által meghatározott koncepció nem maga a megoldás, csupán a helyezet elemzése alapján meghatározható átfogó megoldási javaslat, az összetett problémahalmaz egymással kapcsolatban lévő, de egymást követő elemekké rendezésével, egy lehetséges megoldó-képlet, megoldási folyamat meghatározása. A koncepcióban a probléma-meghatározás a partnerség elvének érvényesítésével, a meghatározó települési szereplők bevonásával készült, így kollektív munkának tekinthető. Azonban a hatékony végrehajtásra csak abban az esetben van esély, ha a megkezdett partnerségi együttműködést fenntartva a település-politika és az azt REevolutio Kft február 5

6 végrehajtó pártpolitikák közös akaratává fejleszti a koncepció ajánlásait és meghonosítja a hatékony és jó kormányzást Gyenesdiáson. 1.2 GYENESDIÁS TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA Gyenesdiás szerepe az országos településhálózatban Az Országos Területfejlesztési Koncepció országosan kiemelt térségként kezeli a Balaton környezetét. Gyenesdiáson és a Balaton észak-nyugati partján kiemelt cél a természeti és épített értékek megőrzésével, a jelenlegi állapotok javításával a fenntartható, versenyképes és egész évben aktív turizmus feltételeit megteremteni, minőségi szolgáltatásokat biztosítani. Az országos területpolitikai dokumentum, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) meghatározza azt a konszenzuson alapuló területi jövőképet, amely rögzíti az ország reálisan megkívánt térszerkezetét, illetve területi jellemzőit. Ezek alapján Gyenesdiás az OTK-ban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján az ország nyugati és délnyugati nemzetközi és regionális fejlesztési tengelyeinek metszéspontjában, a Nyugat- Dunántúli tervezési-statisztikai régióban, Zala megyében, a Balaton észak-nyugati partján helyezkedik el. A település a kiemelt fejlesztési pólusoktól távol, Győr és Pécs fejlesztési pólusok vonzáskörzetének metszéspontjában, de Zalaegerszeg, mint fejlesztési alközpont közvetlen környezetében fekszik. Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Magyarországon Forrás: OTK REevolutio Kft február 6

7 A település életének egyértelműen meghatározó eleme Balaton-parti fekvése. Az OTK alapján a Balaton térség országos jelentőségű integrált fejlesztési területként került meghatározásra. Ennek következtében prioritásként szerepel a Balaton és környéke, mint az ország (Budapest után) elsődleges idegenforgalmi célpontjának és kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti, táji értékeinek megőrzése, fejlesztése, valamint tartós versenyképességének megteremtése a fenntartható térségi rendszer kialakításával együtt. Országos jelentőségű integrált fejlesztési területek Forrás: OTK A térség kiemelt kezelése azért szükséges, mert a Balaton és környéke 1 olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg: a természeti, táji, turisztikai, hajózási valamint szőlő, és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős eleme. Az ország turisztikai bevételeinek mintegy harmada képződik a területen, ezért bár önálló tervezési-statisztikai régiót nem alkot további fejlesztése érdekében meghatározó módon kell részesednie a költségvetési forrásokból. A probléma azonban ott jelentkezik, hogy a térségben eddig megjelent és célcsoportonként rendkívül elaprózott fejlesztések döntően a mennyiségi növekedést eredményezték a mértéktartó és minőségi célú irány helyett, folyamatosan rontva ezzel a térség vonzerejét, hosszú távú esélyeit CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervéről, a évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosításáról REevolutio Kft február 7

8 A Balaton térségének fejlesztését számos tényező befolyásolja (időjárás, tó vízminősége, gazdasági hatások), így vonzereje változó keresletet mutat. A rendszerváltozást követően csökkenő igény mutatkozik a tömegturizmusra, zsúfolt üdülőterületekre és a javuló környezeti állapot ellenére csökkenő vendégforgalom tapasztalható a térségben. A turizmus szezonalitása és területi koncentrációja viszont nem mérséklődött, így a balatoni turizmus ebben a formában nem fenntartható. Az OTK-ban megfogalmazottak alapján a Balaton térség fejlesztésének célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség, önálló igazgatási régió jöjjön létre. Ennek érdekében a következő konkrét célok elérése kívánatos: A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtése, az alacsony minőség és hozzáadott értékű tömegturizmus helyett a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, magas színvonalú szolgáltatások, és különösen a parti sávban a településen belüli zsúfolt térhasználat oldása, közösségi terek arányának növelése; A Balaton, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása; A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezése; A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével (kerékpáros-, kulturális és konferenciaturizmus, vízi- és horgászturizmus, wellness-, gyógy- és lovas turizmus, bor-, gasztronómiaturizmus, természetjáró turizmus, téli sportok stb.), ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok kialakítása, megerősítése; A turisztikai forgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és értékesítése a parttól távolabbi településeken; A térség további beépítésének megakadályozása, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelése; REevolutio Kft február 8

9 A tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, a rekultivációk elvégzése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése érdekében erdő- és szőlőtelepítéssel, partfalvédő beavatkozásokkal (magas part és pincevédelem); Az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében a nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, az erózió csökkentése, ezáltal a tápanyagok bemosódását is csökkentő melioráció megvalósítása, valamint a térség biodiverzitásának megőrzése; Balaton-felvidék aktív tájképvédelme (külterületi beépítés korlátozása, nagy terület egybefüggő fakitermelés /tarvágás/ korlátozása, fasorok telepítése stb.); UNESCO Várományosi listán (Tihanyi félsziget, Hévízi tóval, Keszthellyel együtt) A természetvédelemre, táji adottságokra épülő, gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése, természet közeli erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a térség tradicionális mezőgazdasági termelésének ösztönzése, termelési feltételeinek megőrzése (biogazdálkodás, szőlőtermesztés, kézműipar); A környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztése a part menti zsúfoltság csökkentése és a megközelíthetőség javítása érdekében; Az info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; A kulturális örökség védelmének magas szintű biztosítása, az egyházi, műemléki, régészeti és a helyi védettség épített örökségi értékek integrált védelme keretében; A nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiaihidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása. Az OTK több ágazatra és szakpolitikára vonatkozó fejlesztési irányvonalat határoz meg. A turizmusfejlesztés szempontjából a Balaton esetében a turisztikai versenyképesség nemzetközi pozícionáláson alapuló megerősítése szükséges, valamint az, hogy e célterületekhez az ország többi térsége is kooperációkon keresztül kínálatával mind intenzívebben kapcsolódjon. REevolutio Kft február 9

10 A Balaton térségéhez kapcsolódó környezetpolitikai célok között szerepel a tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, a rekultivációk elvégzése, a nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek korlátozása, a természetvédelemre, a táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, a Balaton-part terhelésének korlátozása, az ökológiai egyensúly megőrzése, a nádasok védelme, az erózió csökkentése, a Balatonfelvidék aktív tájképvédelme, a környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztése a part menti zsúfoltság csökkentése érdekében. Mindezek figyelembevétele Gyenesdiás nagyközség jövőbeni fejlesztési irányaihoz is javaslatot képez. REevolutio Kft február 10

11 1.2.2 Országos, regionális, megyei és kistérségi szerepkör bemutatása Gyenesdiás nagyközség Magyarország nyugati részén helyezkedik el, Zala megyében, közvetlenül a Balaton-part mellett. Szomszédos települései: Keszthely, Hévíz és Vonyarcvashegy, amelyekkel település együttest alkot. A település területe 18,50 km², népsűrűsége 203,1 fő/km² (amely jóval magasabb, mint a magyarországi átlagértéket: 108 fő/km2), állandó népessége 3758 fő (2009) Gyenesdiás Magyarország részeként A nagyközség kedvező földrajzi fekvésű, hiszen 100 km-es távolságra több Magyarországgal határos ország található, így Ausztria, Szlovénia és Horvátország, elősegítve ezzel a határon átnyúló térségi kapcsolatok erősödését (ld. Mo. területi intergrálódásának főbb dimenziói c. ábra). Gyenesdiás közlekedésföldrajzi helyzetét erősíti, hogy 20 km-en belül elérhető az M7-es autópálya, jelentős főközlekedési útvonal (71-es számú útvonal) mellett. A térség életében meghatározó a sármelléki repülőtér (Fly Balaton) jelenléte, amely megkönnyíti a Balaton térség nemzetközi elérhetőségét is. REevolutio Kft február 11

12 A település kiváló természeti adottságokkal rendelkezik (Nyugat-Balaton térség turisztikai potenciálja, a Keszthelyi-hegység táji környezete, termálvíz készlet), amelyek kedvező életteret és gazdasági lehetőségeket teremtenek az itt élők és ide érkezők számára. Magyarország területi integrálódásának főbb dimenziói és irányai Forrás: OTK, 2005 REevolutio Kft február 12

13 Gyenesdiás a Nyugat-Dunántúli Régióban Gyenesdiás a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai (NUTS 2) régióban helyezkedik el, annak délkeleti kapuja. A régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló nagytérség egyedülálló módon négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) található. A régió határ menti helyzetéből fakad, hogy összekötő hidat jelent az uniós országok és Magyarország egyéb régiói között. hiszen az itt levő határátkelőkön bonyolódik az országos tranzitforgalom több mint 60%-a. A Nyugat-dunántúli régió elhelyezkedése a Közép-európai térben Forrás: Nyugat-Dunántúli Operatív Program REevolutio Kft február 13

14 A Nyugat-Dunántúli régió 655 települést foglal magába, területe négyzetkilométer, ez az ország területének 12%-át foglalja el (Győr-Moson-Sopron megye ennek 36%-a, Vas megye 30%-a, és Zala megye 34%-a). A régió lakosságszáma közel egymillió fő, amely az ország lakosságának 9,7%-át adja, amely a Közép-magyarországi régióval együtt népességnövekedést tudhat magáénak az elmúlt tíz év során. A régió főbb társadalmi-területi jellemzői Terület (km 2 ) Lakónépesség (fő, dec. 31.) Kistérségek száma 25 Kedvezményezett kistérségek száma 6 Hátrányos helyzetű 6 Leghátrányosabb helyzetű 0 Komplex program 0 Kedvezményezett települések száma 127 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 127 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott 127 Forrás: TeIR A régió településszerkezeti jellemzői Forrás: Helyzetelemzés a Nyugat- Dunántúli Régió Szükségleteiről, Zala megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete KSH adatok alapján, 2009 Településszerkezet szempontjából igen változatos kép rajzolódik ki. Az aprófalvak és törpefalvak leginkább a régió középső és déli területein fekszenek, a nagyobb népességű települések északon helyezkednek el. A Magyarországon található 500 fő alatti települések közel egyharmada a nyugat-dunántúli régió térségéhez tartozik, valamint a települések háromnegyedén a lakosságszám 1000 fő alatti. A városi népesség aránya 55,3% a régióban, amely azonban jelentősen elmarad az országos átlagértéktől (67%). A településhálózat igen sűrű, a 100 m 2 -re jutó települések száma a régiók közül itt a legmagasabb (5,8), és e kiemelkedő érték az egész Balaton térségre (Balaton Kiemelt Üdülő Körzet) jellemző. REevolutio Kft február 14

15 A Nyugat-Dunántúl az ország második gazdaságilag legfejlettebb régiója, ezt jól jelzi az egy főre jutó jövedelem nagysága (ld. mellékelt ábrák), az itt levő kistérségek komplex fejlettségi mutatója. A régióban továbbá jelentős a külföldi tőkebefektetések aránya, itt realizálódik a külföldi tőke közel 13%-a. Külföldi tőkebefektetés országos részesedése régiónként (2007) Forrás: TeIR A gazdaság fejlődése következtében az 1990-es évek óta megfigyelhető egy nagymértékű vándorlási többlet egyrészt a régióba irányuló, másrészt a régión belüli, kifejezetten Győr-Moson-Sopron megyébe történő migráció. A régióba és régión belüli vándorlás, valamint az urbanizációs mozgások erősödése pozitívan hathat a régió és az aprófalvak gazdasági-társadalmi elöregedésével szemben. REevolutio Kft február 15

16 A Nyugat-Dunántúli régió gazdasági fejlettsége az egy főre jutó GDP alapján (Ft) Forrás: TeIR A régió tradicionális jellemzője az osztrák-magyar határ menti együttműködés, melyet 1998-ban az úgynevezett Ingázó Egyezményben 2 konkretizáltak. Ennek következtében lehetőség nyílt a magyar munkavállalók külföldi, határ menti munkavállalására, ami nagyban növeli a régióba történő vándorlási kedvet. A régió térszerkezetének alakulása úgy jellemezhető, hogy gazdasági fejlettsége ellenére tagolt térségről beszélhetünk: Zala megye kevésbé fejlett, míg Győr-Moson-Sopron a legfejlettebb megye. Kistérségi szinten a fejlettség és gazdasági versenyképesség polarizált képet mutat. Gyenesdiás, mint a Keszthelyi kistérség települése a fejlettebbek közé (amelyek mindegyike megyeszékhely) tartozik a Nyugat-Dunántúli Régióban 3, és Zala megyében, valamint a Balaton térségben, ahol a nagyobb lélekszámú községek már mind városi jogállásra emelkedtek. A Nyugat- Dunántúl balaton-parti szegmense- Gyenesdiással együtt- a Balaton Kiemelt Üdülő Körzet területének közel 8%-át adja, de a GDP tekintetében ennek ötszörösét állítja elő. 2 A Magyar Köztársaság Kormánya a határ menti ingázókra vonatkozó egyezményt a 38/1998. (III. 1.) Korm. rendeletben hirdette ki. 3 Lásd bővebben: Nyugat-Dunántúli Operatív Program REevolutio Kft február 16

17 A következő térképek a régió kistérségeinek különböző adottságú, fejlettségű területeire mutat rá. A térkép még nem tartalmazza a 2007 szeptemberében bekövetkezett közigazgatási átalakulásokat, melynek következtében a nagyobb Keszthelyi kistérség felbomlott Hévízi kistérségre és a Keszthelyi kistérségre (ekkor jött létre Zala megye két legújabb társulása, a Pacsai kistérség és a Zalakarosi kistérség is.). A térképek azonban e határváltozásoktól függetlenül komplexen mutatják be a vállalkozói környezet, a külföldi tulajdon és az ágazati koncentrációk által kialakult adottságok különbségeit a régióban, valamint e terület kereskedelmi, turisztikai szempontú fejlettségi különbségeit. Vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentráció kistérségenként Nyugat-Dunántúlon* *A sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Forrás: MTA RKK NYUTI-NyDOP, 2007 REevolutio Kft február 17

18 A tervezési-statisztikai régió idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőséggel bír, mivel kiemelt üdülőkörzet 4, valamint az ország 27 üdülőkörzetéből nyolc, részben vagy egészben a régióban található, így a Nyugat-Dunántúl településeinek közel kétharmada valamely üdülőkörzetbe tartozik, illetve idegenforgalmi adottsággal bír. Ezek közül a legfontosabb a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, amely mindhárom dunántúli tervezésistatisztikai régió életét, gazdasági és társadalmi viszonyait (mutatóit) alapvetően határozza meg. Kereskedelem és turizmus kistérségi jellemzői *A sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Forrás: MTA RKK NYUTI 4 Az ország azon részein, ahol a kedvező természetföldrajzi feltételek párosulnak a kulturális és gazdasági vonzásadottságokkal a hazai és nemzetközi idegenforgalom fogadására alkalmas összefüggő üdülőterületek alakultak ki. A kiemelt üdülőkörzet kategóriát a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, ill. az évi XCII. törvény, valamint a 35/1998.(III.20.)OGY határozat konkrétan, nevesítve meg is erősítette (Balaton, Velencei-tó-Vértes (2003-ig Velencei-tó), Tisza-tó, Mátra-Bükk, Dunakanyar, Mecsek-Villány, Sopron-Kőszeghegyalja). REevolutio Kft február 18

19 Összességében a Nyugat-Dunántúli régió jövőképe Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározottak alapján a következőképp fogalmazódik meg: a térség az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló zöld jövőrégiójává válik. Ennek eléréséhez cél a régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása, az innovációra épülő gazdaság fejlesztése, a humán közösségi szolgáltatások megújítása, a környezetgazdálkodás és környezettudatosság erősítése Gyenesdiás a Balaton Régióban Magyarországon a tervezési-statisztikai régiók mellett turisztikai régiók szerveződtek, amelyek eltérő közigazgatási határral, irányítási rendszerrel rendelkeznek, mint a NUTS 2-es szintű területegységek, valamint régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető turisztikai kínálattal bírnak 5. Ezek közül a legjelentősebb a Balaton természetes régiója, amely nemcsak mint üdülőkörzet funkcionál, hanem történelmi hagyományai miatt és erős társadalmi-gazdasági kohéziójának köszönhetően szerves területi entitást képvisel. A Balaton-parti települések élete sokkal inkább köthető a tavat körülvevő régió életéhez, így Gyenesdiás társadalmi-gazdasági viszonyaiban, a település fejlődésében is meghatározó szerepet játszik. A Balaton régió, mint kiemelt üdülőkörzet (BKÜ) 6 hangsúlyozva, hogy nem önálló tervezési régió azért is sajátos területegység, mert három tervezési-statisztikai régió területén helyezkedik el (Balaton térsége három régió, a Dél-dunántúli, a Középdunántúli és a Nyugat-dunántúli része), így kiemelt jelentőséggel bírna az összehangolt és közös fejlesztések kialakítása, ugyanis az EU-támogatások kedvezményezettjei a tervezési-statisztikai régiók. 5 Az idegenforgalmi régiókat és illetékességi területeiket a 4/2000. (II.2.) Gazdasági Minisztérium rendelete határozta meg, amely az addigi nyolc régió helyett a jelenlegi kilenc turisztikai régió lehatárolását tartalmazza. Az idegenforgalmi régiók az észak-alföldi régió kivételével egybefüggő területi egységek. Lehatárolásukban a tervezési-statisztikai régiókat oly módon alakították, hogy alkalmazkodjanak a kiemelt üdülőkörzetek határaihoz. Területük a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok illetékességi területét jelenti. Az idegenforgalmi régiók lefedik az ország egész területét. Hazánkban jelenleg 9 turisztikai régió található, amelyek több esetben eltérnek a statisztikai lehatárolású régióktól. Ezen területegységek a következők: Balaton Turisztikai Régió, Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió, Dél-Alföld Turisztikai Régió, Dél-Dunántúl Turisztikai Régió, Észak-Alföld Turisztikai Régió, Észak-Magyarország Turisztikai Régió, Közép-Dunántúl Turisztikai Régió, Nyugat- Dunántúl Turisztikai Régió, Tisza-tó Turisztikai Régió. 6 a Balaton régió, kiemelt térség fogalma alatt a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetnek a tervezés idején meglévő, hatályos terület lehatárolását értjük. REevolutio Kft február 19

20 A BKÜ területe km 2 (a tó területével együtt), 179 település alkotja, amelyek 17 kistérséghez tartoznak. Közülük 162 község, 17 pedig városi ranggal rendelkezik. A BKÜ települései három megyében helyezkednek el, Somogy megyében 69, Veszprém megyében 72, míg Zala megyében 38 található. A térség Magyarország második legjelentősebb turisztikai területe - a hazai turisztikai bevételek 22%-a a Balaton turisztikai régióban keletkezik. A belföldi turizmust vizsgálva pedig a Balaton régió hazánk - mind a vendégek (22,3%), mind a vendégéjszakák (25,6%) részarányát tekintve - legjelentősebb fogadóterülete. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez (BKÜ) tartozó települések A Balaton régió ideája A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a "Balaton Régió" évszázadok óta szerves régiót képez a Balaton körül, amelynek összekötő ereje a tó maga, illetve az általa meghatározott gazdasági-társadalmi környezet. A Balaton régió társadalmi-gazdasági jelentősége is kiemelkedő, az ország népességének 2,5%-a él itt, a régió településeinek gazdasági fejlettségi szintje 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot. REevolutio Kft február 20

21 A régiónak önálló területrendezési terve és szabályzata, stratégiai fejlesztési programja, részletes fejlesztési terve illetve komplex térségi programja van, amelyekben meghatározott fejlesztési célként szerepel a kedvező környezeti állapot kialakítása, a gazdasági erőforrások aktivizálása, az infrastruktúra javítása, a térség humán erőforrásának fejlesztése. Fontos célként szerepel a régió szereplői közötti együttműködés kialakítása, amelynek keretében kiemelt törekvés az, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három régión keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is meg tudjon jelenni az Európai Unió pályázati forrásainál, ami helyzetét tovább erősítheti. A Balaton térség létrehozásának története A Balaton térségének külön kezelése, ágazati és területi céljainak összehangolt megvalósítása már régóta megfogalmazott gondolat, ez pedig egységes térségfejlesztési intézményrendszert kíván, melynek hagyományai a 19. századra nyúlnak vissza: Balaton-Egylet civil összefogás a Balaton fejlesztéséért Balatoni Szövetség a modern területfejlesztés előképe M. Kir. Balatoni Intéző Bizottság: integrált és egységes turizmusfejlesztés Balatoni Intéző Bizottság (1958-től Budapesten, 1974-től Balatonfüreden) A rendszerváltozás után 1991-ben történ meg a Balatoni Szövetség újjászervezése, majd 1993-ban létre jött a Balaton Regionális Tanács (BRT), mely 1997-től mint Balaton Fejlesztési Tanács működik tovább. Az évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről már egyértelműen kimondja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet létrehozását, majd a Balaton törvény (2000. évi CXII. törvény) lehatárolja a BKÜ 164 települését, melyből 41 közvetlen partközeli, 123 pedig a parti területektől távolabb elhelyezkedő háttértelepülés. Szintén 2000-ben alapították a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht-t, mely a térségek közötti operatív munka koordinálását végezte, 2002-től 2009-ig önálló Balatoni Főépítészi Hivatal is működött a területen. Az 1990-es évektől már megkezdődött a tudatos területi tervezés a térségben és az óta is folyamatosan készülnek e kiemelt terület irányadó és operatív jellegű dokumentumai, stratégia építés pedig 2005-től indult, felkészülve a as költségvetési időszakra. Jelenleg a régiók közötti koordinálás, valamint a szakmai anyagok összeállításának feladatát a Balaton Fejlesztési Tanács látja el, az operatív munkarészek koordinálását 2008-tól, pedig a Balaton Fejlesztési és Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. REevolutio Kft február 21

22 A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) feladata, hogy a régió szereplőivel együtt meghatározza a térség fejlesztési irányait, támogassa a fejlesztési programok, projektek kidolgozását a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén, továbbá koordinálja és a rendelkezésre álló fejlesztési források segítségével ösztönözze a térség fejlődését szolgáló vízvédelmi, turisztikai, gazdasági beruházásokat. A Tanács célja, hogy egységes ösztönző, támogató rendszer biztosításával önálló programok megvalósításával, a statisztikai-tervezési régiókkal és a kormányzati szereplőkkel együttműködve biztosítani tudja a térség fejlődését. A Tanács, a tervezés és a programok megvalósítása során, tagjai által a térség fejlesztésében érdekelt szereplők együttes véleményét fogalmazza meg és képviseli. Az önálló Balaton Régió létrejöttének feltételei Az Európai Unióhoz való csatlakozás során, hogy a strukturális alapok támogatásai az ország számára hozzáférhetővé váljanak, szükséges volt a NUTS 2 szintű régiók lehatárolása, melynek során a BKÜ igazgatásának széttagoltsága tovább erősödött, hiszen a régiók lehatárolása előtt is három megyéhez (Veszprém, Zala, Somogy) tartozott a terület, melybe 10 KSH kistérség teljesen, 3 pedig részlegesen tartozott bele. A NUTS 2 szintek területi lehatárolása következtében a BKÜ három régió fennhatósága alá került (Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl). E széttagoltság miatt a térséget számos probléma sújtja: Megosztott igazgatási helyzet, az együttműködés a közigazgatási egységek között egyik területi szinten (régió, megye, település) sem egyértelműen gördülékeny. A tervek összehangolását nehezíti a területi szintek kompetenciájának tisztázatlansága. A megyék döntési jogkörei, forrásai egyre csökkennek, míg a régiók egyre több forráshoz jutnak, azonban nincs még jól működő, kiépült intézményrendszer regionális szinten, mely a forrásokat hatékonyan koordinálná. A térség megosztottságából fakad az a probléma is, hogy nehéz a térségre vonatkozó statisztikai adatokat gyűjteni, gyakran információhiány alakul ki, ez pedig jelentősen akadályozza a területen zajló társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok átfogó elemzését, értékelését. REevolutio Kft február 22

23 A Balaton régió fejlesztési elképzeléseik, terveik nagy részét csak közvetetten, az egyes régiók operatív programján keresztül tudják megvalósítani, ezért a Balaton régió részletes fejlesztési terve akció terv szinten, részletezve írja le az EU által támogatott tevékenységeket a térségben. Ennek célja, hogy az egyes operatív programokban már így, egyszerűen beillesztve, jelenhessenek meg a Balaton térségének fejlesztési elgondolásai, hogy a as költségvetési időszakban, összehangolva történjenek a térség ágazati és területi fejlesztései, valamint javuljon ezzel a források hatékonysága. A fent említett problémák egyöntetűen igazolják, hogy a Balaton térsége társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokon kívül igazgatási egységet is alkothatna a reálfolyamatok alapján, azonban a jelenlegi lehatárolások miatt nem tud egységesen működni. Ez azonban akkor lesz reális, ha a kistérségi fejlesztési határok és a balatoni üdülőkörzet határai egybeesnek. A Balaton Régió társadalmi-gazdasági jelentősége A Balaton Régió - kiemelkedő kultúrtörténeti és természeti értékeinek köszönhetően a hatvanas évek közepétől kezdődően a turizmusgazdaság kiépülésével párhuzamosan jelentős fejlődésnek indult. A Balaton Budapestet megközelítően az ország turizmusában a második legfontosabb célpont. Bár népszerűségéből az utóbbi években sokat vesztett, jelenleg is Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdülőhelye a tó és környéke. A rendszerváltás az 1990-es évek első felében együtt járt a korábbi szervezeti rendszer gyökeres átalakulásával. A szerkezetátalakítás és a termelékenység javítása következtében a centralizált nagyvállalatok zöme megszűnt, a munkahelyek számottevően csökkentek, az egyéni vállalkozásként folytatható tevékenységek köre viszont bővült. A vállalkozások száma a felsorolt jelenségek folytán az évtized eleje óta több mint kétszeresére (ezen belül a társas vállalkozásoké 4-5-szörösére, az egyénieké másfél-kétszeresére) növekedett. A évi Balaton törvény szeptember 22-én elfogadott módosításának eredményeként 15 községgel 179-re bővült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. A régió területe ennek megfelelően km2-ről (26 159km-rel) km 2 -re, állandó népessége főről ( fővel) főre nőtt. REevolutio Kft február 23

24 A népszámlálás időpontjában a KSH mintegy lakás mellett üdülő ingatlant is összeírt. A megegyező besorolású hazai ingatlanok 29 %-a található itt, az üdülőkörzet tehát megközelítőleg egy átlagos megye lakóingatlan vagyonával rendelkezik. A régió helyi társadalmát az állandó népesség soraiban regisztráltakon túl tehát ingatlanonként 3-4 fővel számolva üdülőtulajdonos kerekíti félmilliósra. Tovább árnyalja az itt együtt élők helyi társadalmának összetételét az a körülmény, hogy az elmúlt évtized elejétől a régióban jelentős mértékű külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás figyelhető meg.a külföldi vásárlók zöme az EU polgára, 76% német, 14 %-uk osztrák állampolgár, a fennmaradó 10 %-nyi ingatlanon további 43 ország polgárai osztoznak. Jelenleg Gyenesdiás a Balaton térség legnagyobb lélekszámú nagyközsége, akárcsak Zala megyének. Az ingatlanok száma közel 3000 és a lakó ingatlanok száma egyre nő, akárcsak a beköltözőké, hiszen Gyenesdiás településen minden 7. ingatlan külföldi tulajdonban van. A legújabb vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy jelentős strukturális problémákkal kell szembenézni a régió állandó népessége összetételének alakulásában. Az országos trendnek megfelelő természetes népességfogyást a régióban valamelyest kompenzálta bár a pozitív vándorlási egyenleg, ez azonban a lakosság egyre jelentősebb mértékű elöregedéséhez vezetett. E folyamatot jó ideje tovább gerjeszti az a körülmény, hogy elérhető árú lakóingatlanok és egész éves egzisztencia híján jelentős mértékű az újonnan végzett, magas szinten képzett fiatal korcsoporthoz tartozók régióból történő elvándorlása. A vizsgálatok eredményei arra is választ adtak, hogy esetükben egyértelműen kimutatható a kényszer. Megfelelő helyi egzisztencia, képesítésük szerinti munkahelyek rendelkezésre állása esetén örömmel maradnának, hiszen olyan több generáció óta itt élők gyermekeiről van szó, akik szeretnek itt élni. Megélhetési okból azonban a fővárosban, a Dunántúl nagyvárosaiban és külföldön próbálnak szerencsét. Gazdasági viszonyait tekintve a régiót hagyományosan nagymértékű vállalkozási aktivitás jellemzi, a szereplők ugyanakkor itt sem egyneműek. Az üdülőkörzetben ma is mintegy 26 ezer mikro-,kis-, és középvállalkozás működik állandó lakosra vetítve a régió 81-es vállalkozási mutatója a magyar vidéki átlaghoz (62) képest igen magas, Budapest (109) után a második. A helyi regisztrációjú vállalkozások körén túl a BKÜ-n kívülről szezonális jelleggel újabb, mintegy 2000, többségükben társas vállalkozás végez szolgáltatásokat a régióban, zömmel a főszezonban és szinte kizárólagosan csak a legforgalmasabb helyeken (akik az e tevékenységből származó bevételek után nem a régióban, hanem saját állandó lakóhelyükön, ill. elsődleges, meghatározó telephelyükön róják le a közterheket). REevolutio Kft február 24

25 2002-től azonban a kisvállalkozások számának csökkenése figyelhető meg az országos adatokhoz képest. A térségen belül elsősorban a partközeli települések (132 db/1000 fő) vonzzák a vállalkozásokat, a parttól távolabbi települések (74 db/1000 fő) már csupán az országos átlag körüli mértékben. A partközeli és a háttér települések közötti különbség megfigyelhető a gazdaság valamennyi mutatója tekintetében. Jelentős eltérés található a települések munkanélküliségének, jövedelemtermelő képességének elemzésekor a part-menti települések javára. A Balaton jövedelem termelésének meghatározó részét a turizmus adja, melyet a Balaton környékén működő turisztikai és a vele kapcsolatos kisegítő ágazatok vállalkozásainak túlsúlya mutat. Emellett jelentős még a kereskedelem szolgáltatás, az ingatlan ügyekhez, gazdasági szolgáltatásokhoz és az építőiparban dolgozó vállalkozások aránya, azonban ezen vállalkozások is nagymértékben kötődnek a turizmushoz. A Balatoni identitás A társadalom szempontjából a Balatoni identitás kialakulása a közlekedés fejlődésével erősödött. Ennek oka, hogy nagyon sokáig, ameddig a szárazföldön, vízen megjelenő távolságok nem voltak könnyen áthidalhatóak, a Balaton sokkal inkább szétválasztotta, mint összekötötte az embereket. A közlekedés fejlődésével egyre többen látogattak, költöztek a térségbe, melynek értékei elismerésre találtak és egyre inkább egy vonzó, magas életminőséget kínáló területként vonult be a köztudatba, erősítve ezzel a regionális identitást. Az idő múlásával fokozatosan kialakultak azok az intézmények, közvetítő rendszerek, szervezetek, melyek az összetartozással kapcsolatos közös feladatok koordinálásában segédkeznek és teret adnak a közösségi lét megéléséhez. Pozitívum, hogy a térség azon kevesek közé tartozik, ahol a rendszerváltozás óta stabilan magas és emelkedő e szektor aránya. A terület országos szinten is kiemelkedő nonprofit aktivitást mutat, hiszen a Balaton által érintett három megyében, az 1000 főre jutó szervezetek számának mutatója kiemelkedő értékekkel rendelkezik. Az erős civil élet nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy BKÜ területén lévő fejlesztések, intézkedések hatékonysága maximális legyen, és a megvalósult újítások a lehető leghosszabb ideig szolgálják a társadalom igényeit. Problémát jelenthet azonban, hogy az egy szervezetre jutó bevétel szempontjából az érintett három megye, a nagyfokú aktivitás ellenére, alacsonyabb értékeket ér el. REevolutio Kft február 25

26 A források és kapacitások kihasználása érdekében szükséges lenne e társadalmi szervezetek együttműködésének, hálózatokba kapcsolásának ösztönzése, erősítve a 2001-ben létrejött Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSzSz) tevékenységét. A Balaton régió jövőjének lehetséges alternatívái Önálló önkormányzati, igazgatási, fejlesztési régió (megye) Integrált regionális kooperáció: Interrégió A valóban kiemelt balatoni üdülőkörzet (BKÜ) vagy Veszprém- Somogy- Zala Megye egységes régiója. A teljes jogú, saját alanyiságú forrásszerzésre is alkalmas régióvá alakulás elképzelhető alternatívája az üdülőkörzet területpolitika részéről történő valóban kiemelt kezelése annak érdekében is, hogy az egyre romló pozíciójú régió vissza tudja szerezni és meg tudja tartani versenyképességét a nemzetközi idegenforgalmi piacon, ennek következtében újra elfoglalhassa korábbi helyét az innovatív, népességmegtartó erővel rendelkező, és a hazai GDP előállításában is jelentős részt vállaló térségek között. Ez az alternatíva a jelenlegi status quo mellett szakértők szerint gond nélkül megvalósítható Gyenesdiás Zala megyei elhelyezkedése Zala megye Magyarország délnyugati részén, a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el. Területe 3784, 11 km2, Magyarország területének 4%-a. Népsűrűsége 77, 6 fő /km2 (2009). A megye 257 települését 9 kistérség foglalja magában. 2 megyei jogú város (Nagykanizsa, Zalaegerszeg), valamint további 7 varos található területén. REevolutio Kft február 26

27 A megye területi struktúráját tekintve a Balaton északnyugati partján fekvő települések nem mindig tartoztak Zala megyéhez. Az 1950-es években a megyerendezések során a Keszthelyi, Tapolcai, és a Sümegi járásokat Veszprém megyéhez csatolták ben került vissza Zala megyéhez Keszthely városa és a Keszthelyi járás. Zala megye mai területének kialakulása: ben Zala megyétől Veszprémhez ben Zala megyétől Veszprémhez 1978-ban vissza ben Somogy megyétől Zalához ben Vas megyétől Zalához 5. Zala megye mai megyehatár előtti megyehatár Zala megye gazdasága településszerkezeti es gazdaságföldrajzi adottságainak megfelelően sokszínű képet mutat. Az elmúlt évek során a megyében egy gazdasági szerkezetváltás folyamatának lehettünk tanúi. A zömében könnyűipari tevékenységet folytató üzemek sorozatosan szűntek meg, melyek hosszú időn keresztül a térség gazdasági potenciálját meghatározó nagyvállalkozások voltak. A megye gazdasági helyzetét hátrányosan érintette, hogy a megszűnő, összeszerelő gyártási tevékenységet folytató multinacionális cégek, vállalkozások kivonultak a térségből. REevolutio Kft február 27

28 Gyenesdiás a Keszthelyi kistérségben Gyenesdiás a Keszthelyi kistérséghez tartozó település, amely az elmúlt években területi változásokon ment át. A kistérség szeptember 25-én egy nagyobb szerveződésből vált ketté a Hévízi kistérségre és a Keszthelyi kistérségre, (ekkor jött létre Zala megye két legújabb társulása, a Pacsai kistérség és a Zalakarosi kistérség.) A 2007-ben megalakuló három kistérségnek köszönhetően a megyében jelenleg funkcionáló kilenc kistérség átláthatóbb településszerkezetet eredményezett, azonban Keszthely és Hévíz különállása akadályokat is teremtett a környező települések együttműködésében. A Keszthelyi kistérség tagtelepülései jelenleg a következők: Balatongyörök,Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Keszthely, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár. REevolutio Kft február 28

29 A Keszthelyi kistérség Zala megye egyik legkedvezőbb természeti-ökológiai adottságú térsége, a meglévő környezeti problémák ellenére. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes, természet közeli területek, hagyományosan művelt tájak. A kistérségek területe, népessége Zala megyében Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település Hévízi kistérség Hévíz 123, Keszthelyi kistérség Keszthely 349, Lenti kistérség Lenti 663, Letenyei kistérség Letenye 388, Nagykanizsai kistérség Nagykanizsa 552, Pacsai kistérség Pacsa 278, Zalaegerszegi kistérség Zalaegerszeg 788, Zalakarosi kistérség Zalakaros 311, Zalaszentgróti kistérség Zalaszentgrót 327, Kistérségi együttműködések, társulások története A Balaton észak-nyugati partján fekvő települések több kistérségi együttműködést alkottak a rendszerváltás óta eltelt időszakban. REevolutio Kft február 29

30 A Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás 1992-ben alakult, elsőként Zala megyében. Az együttműködésben a Veszprém megyei Bazsi és Sümegprága, valamint a zalai Cserszegtomaj, Döbröce, Karmacs, Kisgörbő, Nagygörbő, Sümegcsehi, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős és Zalaszántó szerepel. A Társulás a Nyugat-Balaton Mikrorégió északi területén, Tátika és Rezi várának ölelésében helyezkedik el a Közép- Dunántúli Régió, illetve Veszprém- megye részeként. Az 1993-ban létrejött Kis-Balaton Térségi Társulás tagjai: Alsópáhok, Balatonmagyaród, Balatonszentgyörgy, Bókaháza, Csákány, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Felsőpáhok, Főnyed, Garabonc, Gétye, Hollád, Nagyrada, Sármellék, Sávoly, Szegerdő, Szentgyörgyvár, Szökedencs, Tikos, Vörs, Zalaapáti, Zalakaros, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszentmárton, Zalavár. A Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulást 1994 júliusában alapította öt települési és a Zala Megyei Önkormányzat. A társulás a Nyugat-Balatoni Mikro régió fogalmát is használja, amely három partnertársulással Tátika-Rezi, Kis-Balatoni, illetve a Lesencétől a Balatonig társulások jelent deklarált együttműködést az os évektől ben a három területfejlesztési önkormányzati társulás - Kis-Balaton Térségi Társulás, a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás és a Keszthely- Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás - összeolvadásából jött létre a Keszthely- Hévíz Többcélú Térségi Társulás. Az együttműködés célja a partnerségben rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása, forrásszerzés, közös tervezés. Ebből a szerveződésből alakult ki 2007-ben a Keszthelyi kistérség Gyenesdiás a Keszthelyi agglomerációban A Keszthelyi kistérséget érintő kulcsprojektek 1. Az 5 országot összekötő Nyugat-Dunántúl regionális közlekedésfejlesztési program Elkerülő utak építése (Keszthely, Hévíz- ez 2012-ben ér véget), a keszthelyi riviéra települések elkerülő útvonal építése (M77) A keszthelyi új közlekedési koncepció ütemes megvalósítása / belvárosi rehabilitáció Fly Balaton, repülőtér Sármelléken 84-es út, M9-es autóút REevolutio Kft február 30

31 2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program Egyedi turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése 3. Nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása Foglalkoztatási paktum megkötése az önkormányzatok, munkaadók és képzőhelyek részvételével (támogatott, megvalósítás) A civil társadalom erőforrásainak mozgósítása 4. Életterünk - az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés és a környezeti tudatosság erősítés regionális programja A kistelepülések és különösen a Balaton Kis-Balaton parti települések szennyvízcsatornázása Biomassza hasznosítási program, megújuló energia (támogatott, megvalósítás) 6. A Pannon örökség megújítása - az épített, természeti és kulturális értékeinkért Műemlék-felújítás a Festetics örökség mentén Pannon táj UNESCO világörökség projekt A helyi LEADER program Gyenesdiás a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig helyi közösség, egyesület tagja, legnagyobb lélekszámú települése. Területe 44 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 32,523 fő. A közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazottak alapján céljuk a vidéken élők életminőségének javítása, a jólét alapjainak megteremtése. Új fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek megtalálása, a munkalehetőségek körülményeinek javítása, munkahelyteremtés, munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben. Az együttműködési készség növelése és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása, illetve támogatása. Gyenesdiást érintően a stratégiában a település legnagyobb problémájaként az utak rossz állapota és a forráshiány került megemlítésre, míg a legfontosabb lehetőséget, kitörési pontot a turizmusban látják. REevolutio Kft február 31

32 A nagyközség számos sikeres fejlesztést vitt véghez a LEADER program keretein belül, a támogatott projektek részletes listája az Elnyert támogatások fejezetben olvasható. Vonatkozó tervi hierarchia Jelen helyzetelemzés, majd stratégia elkészítésének elsődleges célja, hogy hozzájáruljon Gyenesdiás jövőbeni fejlesztési elképzelésinek feltérképezéséhez, a lehetséges alternatívák és megoldási javaslatok kialakításához. A jövőbeni terveknek azonban igazodnia kell az országos-, megyei- és regionális tervezési dokumentumok célrendszeréhez, másrészt tükrözni a helyben élők érdekeit és fejlesztési elképzeléseit is A BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepciója ( )-> ben kormányhatározattal megerősítve ( ) A Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja ( ) Előzetes Regionális Fejlesztési Program ( ) /2003 Korm. hat. a Balatonnal kapcsolatos intézkedésekről (1033/2004) OTK elfogadása : Balaton stratégia és Balaton Régió Komplex Térségi Programja ( ) : Egységesített Balaton Stratégia és Komplex Program REevolutio Kft február 32

33 Tervi hierarchia A BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepciója ( ) A Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja ( ) Előzetes Regionális Fejlesztési Program ( ) A BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepciója ( )-> kormányhatározattal megerősítve ( ) Balaton stratégia Balaton Régió Komplex Térségi Programja ( ) Egységesített Balaton Stratégia és Komplex Program OTK A régió fejlesztését meghatározza egyrészt a évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat elfogadásáról (Balaton törvény), másrészt a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott Operatív Programok Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program A Programban Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa államaiból 16 ország 13 makrotérségre osztva - vesz részt. Költségvetését az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja, amelyből a magyarországi programokra 21,3 millió euró áll rendelkezésre. A Program célja, hogy a gazdasági, társadalmi- és földrajzi értelemben is egy területi egységként kezelhető régiók, egymással együttműködésben keressenek megoldást a térséget érintő problémákra. REevolutio Kft február 33

34 Országos területfejlesztési koncepció Az országos Területfejlesztési Koncepció a középtávú programjában kiemelt területként kezelik a Balaton térségét, így ez nagymértékben befolyásolja Gyenesdiás jövőbeni fejlődését is. Ebben a régióban a legfontosabb célként a Balaton térség tartós versenyképességének megteremtését határozták meg. Ennek érdekében nagyon szerteágazó intézkedéseket fogalmaztak meg a koncepcióban, melyek közül a legfontosabbak az fejezetben részletesen kifejtésre kerültek Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve A Balaton Régió Részletes Fejlesztési tervében, az a program, ami leginkább érinti Gyenesdiást és környékét, az a közúthálózatok fejlesztésére vonatkozik. A program célja: A vasút villamosítása. A part menti települések átmenő forgalmának csökkentése. A régión belüli kistérségi központok elérhetőségnek javítása, különösen a parttól távolabbi településekkel lévő közúti kapcsolatuk javítása. A települések megközelíthetőségének, közlekedésének javítása, közlekedésminőségének javítása. Utazási idő csökkentése. Forgalomcsillapító, településvédelmi intézkedések. Turisztikailag frekventált településeknél kerülőutak építése. Új turisztikai, vagy ipari létesítmények elérhetőségének javítása. A fejlesztések célja a Balaton térség belső kohéziójának erősítése, a környezeti terhelések csökkentése, illetve kiemelt cél, hogy a turisták gyors és kényelmes helyváltoztatásához szükséges feltételek megteremtése Ennek megfelelően a Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve kiemelten kezeli a 71-es főút fejlesztését, amely Gyenesdiás számára rendkívül fontos tényező, tekintettel arra, hogy a nagyközség elérését alapvetően legkönnyebben a 71-es út biztosítja, melynek elkerülő szakasza egyúttal az észak-nyugati part menti átmenő forgalomtól tehermentesíti a parti sávot. A Fejlesztési Terv az északi parti közeledésben kiemelt szerepet játszó 71-es út fejlesztése mellett elengedhetetlennek tartja az egyes nagyobb városokat például Zalakarost és Balatonfüredet - elkerülő utak építését is. REevolutio Kft február 34

35 A 71-es út forgalmának enyhítését az OTrT tartalmazza, észak felől egy új, 77. számú főút kialakítása várható 2013 és 2020 között, melynek kapcsolatát Gyenesdiással a következő ábra ismerteti. A tervezett 77. számú főút kapcsolata a Gyenesdiás és tágabban értelmezett környezetével (OTrT alapján) REevolutio Kft február 35

36 1.2.3 Fekvés, elérhetőség Gyenesdiás mind külföldről, mind Magyarország területéről viszonylag könnyen elérhető. Autópályán keresztül csak a Balaton déli partján közelíthető meg, az északi parton a 71-es főúton vezet végig, amely áthalad a településen is. A környék infrastrukturális helyzetét erősíti, hogy hosszú távú potenciál rejlik a Sármelléki reptér fejlesztésében. Gyenesdiás közvetlen környezetében két város, Keszthely és Hévíz található, mind a két településsel fontos a nagyközség együttműködése a hosszú távú tervezések során Gyenesdiás fekvése Gyenesdiás fekvéséből következik, hogy nem csak Keszthely, de, az egész megye és régió számára "Keleti megyekapu" szerepkört tölt be Vonyarcvasheggyel és Balatongyörökkel együtt. A település nyugaton Keszthely várossal, keletről Vonyarcvashegy nagyközséggel határos. Az összekapcsolódás lenne a helyes kifejezés, hiszen a 71. számú út mentén a települések Keszthelytől Balatongyörök végéig szinte teljesen egybeépültek, egybefüggő településláncot alkotnak. Gyenesdiás meghatározó nagyközsége a Balaton észak-nyugati szegletében elhelyezkedő, Keszthely központú településhálózatnak. A térségre jellemző szoros összetartozás földrajzi adottságainak, természeti-, táji értékeinek, az elmúlt századok tulajdonosi viszonyainak, a települések történelmi környezetének, közös históriájának következménye. Gyenesdiás földrajzi fekvéséből adódó előnye, hogy viszonylag közel található Magyarország nyugati határához, így a turizmus elsődleges célcsoportjai is az Ausztria felől, valamint nyugat-magyarországról érkező vendégek. Elsődleges infrastruktúrában is a település nyugatról való elérhetőségét javítani. REevolutio Kft február 36

37 Közlekedési Infrastruktúra A közlekedési infrastruktúra szempontjából helyenként merülnek fel minőségi problémák, viszont a tágabb térség legfontosabb lehetőségei között tartható számon a Sármelléki Repülőtér, az M7, és az M76 hosszútávon történő kiépítése, valamint a 84-es út tovább fejlesztése. Ezen közlekedésfejlesztési projektekkel, valamint a vasút várható minőségi fejlesztésével, villamosításával a kistérség a tágabb térség egyik fontos közlekedési csomópontjává válik. Megközelítés Személygépkocsival történő megközelítés: Személygépkocsival történő feltárása legfőképpen a 71-es útról történik, ami 84-es főútról nyílik és halad Gyenesdiás felé nyugatról. Ezen kívül a 75-ös útról lehet elérni a Nyugat Balaton régiót Lenti felől, a 76-oson pedig Zalaegerszeg felől. A fővárosból az M7-es autópályán lehet legkönnyebben lejutni a Balatonhoz, majd az északi parton a 71-es útra becsatlakozva keleti irányból lehet Gyenesdiásra eljutni. Mióta az M7-es autópálya végigvezet a Balaton déli partján, ebből az irányból is gyorsabb az elérése. Gyenesdiásnak, és általában a Balaton nyugati térségének Ausztria felől már ma is jó a megközelíthetősége, ebből az irányból az M8-84-es főút vonala a legismertebb. A Nyugat- Balaton térség elérhetősége a jövőben a magasabb területi szintű tervek (Unitef- Cowi-Közlekedés-Utiber: Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja ; VÁTI: évi CXII. Törvény módosítása (2008. évi LVII. törvény); Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve 2008; VÁTI: évi L. Törvény, Országos Területrendezési Terv 2008) alapján még tovább javul, a várható fejlesztések később részletesen bemutatásra kerülnek. A következő térkép az Észak-nyugat-Dunántúl jelenlegi úthálózatát mutatja be. REevolutio Kft február 37

38 A térképen is jól láthatóan a nyugati határszakasz határ-állomásait szinte kivétel nélkül főutak kötik össze Gyenesdiás környékével. Hegyeshalomról az 1, 86 sz. utakon érjük el a 84. sz. utat, ami közvetlenül a 71. sz útba csatlakozik. A 84 sz. út eleve a nyugati turistáknak a Balaton térségébe történő vezetése céljából épült ki, a számozása is azért végig (Soprontól Balatonedericsig) változatlan (megszegi a szektorszámozás törvényét), hogy egy útszámot követhessenek a külföldi turisták a határtól a Balatonig. Ma már a GPS használatával ennek a jelentősége csökkent. A határszakasz (beleértve a szlovén határszakaszt is) déli részéről (Rábafüzestől Tornyiszent-miklósig) inkább a 8, 76.-os számú, illetve a 75. sz utak igénybevétele javasolható. A főutak igénybevételével Gyenesdiás végül is a 71, sz úton érhető el, nyugat felől Keszthely, vagy kelet felől Balatonederics érintésével. A következő térképen ez jól látható. REevolutio Kft február 38

39 Távlatban Gyenesdiás megközelíthetősége még tovább javul. A Nyugat-Balaton térség közlekedési infrastruktúrájában idegenforgalmi szempontból az egyik, ha nem a legfontosabb lehetősége a sármelléki repülőtér, így fontos annak összeköttetését megvizsgálni Gyenesdiással. A repülőtér és Gyenesdiás közötti közlekedés szempontjából csak közúti kapcsolat jöhet szóba. Vasúti összeköttetés nincsen (távlatban sem lesz), légi kapcsolat kiépítése nem lehet gazdaságos. A távolság a jelenlegi úthálózaton 22 km, a következő térképen jelölt útvonal igénybevételével. Az útvonal szándékosan érinti Keszthely belterületét, mert egy ilyen megközelítés legcélszerűbb formája egy autóbusz járat megszervezése a nagyobb idegenforgalmat lebonyolító szállodák bevonásával. Az autóbusz kimehet a repülőtérre a fontosabb légi járatok érkezéséhez, és Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök érintésével szállíthatná az utasokat a szállodákba. A repülőtér Gyenesdiás távolság 50 km/h sebesség figyelembe vételével 44 perc alatt teljesíthető, beleszámítva a szállodáknál történő megállásokat egy óra alatt a repülőtérről Gyenesdiás központja elérhető. A autóbusz járat igény szerint Balatonedericsig kiterjeszthető. REevolutio Kft február 39

40 A nagyközségben a teherforgalom helyzete a következőképpen alakul: a jelenlegi úthálózat alapul vételével a település nem tilthatja ki a teherforgalmat az átkelésből. A 71. sz. út az országnak fontos főútja, ami elterelhetetlen teherforgalmi áramlatot szolgál ki. A következő térképen az érintett utak átlagos napi összes forgalmát [E/nap] mutatjuk be. Jól látható, hogy a Keszthely Balatonederics szakasz különösen nagy forgalmat bonyolít le. (a forgalom nagysága arányos a vonal szélességével) REevolutio Kft február 40

41 A közúti közlekedési infrastruktúra jövőbeli fejlődésének köszönhetően a település teherforgalmában kedvező átalakulások várhatóak. A fejlesztések részletei a következő bekezdésekben olvashatók. A közúti közlekedési infrastruktúrát érintő várható fejlesztések a jövőben: A település közlekedési helyzetének jövőbeli alakulásához a központi közlekedési és területrendezési tervek fejlesztési, szabályozási irányainak megismerése is szükséges. E fejlesztési irányok feltérképezéséhez az alábbi terveket és programokat vettük figyelembe. Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja (2009) évi CXII. Törvény módosítása (2008. évi LVII. törvény); Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (2008) évi L. Törvény, Országos Területrendezési Terv A fenti tervek jövőbeli intézkedései csak néhány érinti közvetlenül Gyenesdiás területét, de tágabban értelmezve, hosszútávon lesznek olyan beavatkozások, melyek komoly hatással lehetnek Gyenesdiás forgalmi viszonyaira, működésére. A legfontosabb jövőbeli intézkedés az Országos Területrendezési Terv (OTrT) úthálózat tervében jelenik meg először, ahol egy új (77. számú) másodrendű főút tervezete jelenik meg, Veszprém- Tapolca- Keszthely települések között. OTrT- Úthálózat terve (részlet) REevolutio Kft február 41

42 Az új 77. számú főút a 84. számú út kereszteződésétől a már kiépült alsóbbrendű utak nyomvonalának felhasználásával kerülne kialakításra. A 77. számú főút létrehozásának terve az Országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programjában, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében is megjelenik. Az új főútvonal várhatóan 10%-kal fogja a 71-es főutat tehermentesíteni (mértéke pontosan meghatározható, de az már túlmutat jelen tanulmány keretein), kialakítása pedig a közötti periódusra becsülhető. Az új főút kiépülése várhatóan jelentősen befolyásolni fogja Gyenesdiás forgalmi és gazdasági helyzetét, mert a 77-es a Keszthelyhez (elkerülő útjához) való csatlakozása a Várvölgyi út révén fog megtörténni, amely közel fut Gyenesdiás nyugati határaihoz, így a nagyközség ezen területeinek fejlesztési potenciálja jelentősen növekedni fog. E lehetőségek kiaknázásához érdemes a terület megfelelő előkészítése, és a további fejlesztések szempontjából a várhatóan 10 éven belül bekövetkező közlekedési változások integrálása. Gyenesdiás 2010 novemberében elfogadott szabályozási tervében már egyértelműen megjelenik a település északnyugati területeinek bekapcsolására irányuló szándék, mert a terv már tartalmazza e területek Várvölgyi úttal való összeköttetését. A teherforgalom szempontjából is előnyös az új főút kiépítése Gyenesdiás számára, hiszen az átmenő teherforgalom várhatóan nagymértékben csökkenni fog a 71-es úton, azonban ez egyáltalán nem jelenti a település gazdasági fejlődésének megtorpanását, hiszen a teherforgalmat vonzó területek, a jövőben megépülő épületek (pl. raktárak) a lakott területektől távolabb találhatók, így a helyiek számára nem fognak zavarást jelenteni. Ennek azonban az is feltétele, hogy Vonyarcvashegy és Balatongyörök is egyet értsen az intéz-kedéssel, ugyanis a teherforgalmat csak a teljes Balatonederics Keszthely szakaszról lehet levenni. REevolutio Kft február 42

43 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (részlet) A következő jelentősebb fejlesztés Gyenesdiás, és a nyugat- balatoni térség számára, az M9-es autópálya és az M75-ös átkötés kialakítása, mely komolyabb fejlesztési lehetőségeket, ugyanakkor veszélyeket is jelenthet e térség számára. Az északnyugatról, osztrák területekről a fejlesztés következtében javul a Nyugat- Balaton elérhetősége, illetve a Sármelléki repülőtérrel való közlekedési kapcsolat is gördülékenyebbé válhat. Igény esetén, hosszútávon a repülőjáratokhoz igazodó buszmenetrendet is lehetne szezonális jelleggel üzemeltetni, mely a turisták gyorsabb és komfortosabb eljutását eredményezné például a Keszthelyi- kistérségbe is. Veszélyt jelent azonban, hogy az M9-es megépítésével a horvát területek, az Adriai-tenger is könnyebben elérhetővé válik az utazni vágyók számára. A verseny tehát várhatóan erősödni fog, erre felkészülve pedig szükség lehet a nyugat-balatoni térség településeinek erős összefogására, és egy egységes, az érintett szereplők által elfogadott koncepció kialakítására és menedzselésére. REevolutio Kft február 43

44 A közúti közlekedési infrastruktúra várható fejlesztéseit végigtekintve látható, hogy Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök közlekedésfejlesztési érdekei közösek, az úthálózat bővüléséből fakadó előnyök nagy részét Gyenesdiás, és a többi nyugat-balatoni település is, oly módon tudja a leghatékonyabban kiaknázni, ha összehangolják fejlesztési elképzeléseiket, és felkészülnek a változások rugalmas kezelésére, hiszen összefogásuk esetén bármely úthálózat fejlesztési kérdés megoldása évekkel előre hozható, amennyiben azonban nincs egyetértés a települések között a fejlesztések meg is hiúsulhatnak. Ilyen közös ügyként lehetne kezelhetni a településközi közlekedési infrastruktúra további, máig hiányzó vagy problémás elemeit, melyek közül néhányat a következő felsorolás is említ. A közlekedési infrastruktúra hiányosságai: - A Nyugat-balatoni egységes kerékpárút hálózati struktúra ma még tervekben sem létezik - ahhoz elsősorban a háttértelepülésekre vezető mellékútvonal hálózat fejlesztésére, illetve a megyei- és a Nagykanizsai kistérség (Zalakaros) irányában induló fő gerincvezetékre való balatoni csatlakozásra lenne szükség. - Háttértelepülések között még megközelítési gondok vannak útszakaszok hiánya vagy csak leromlott meglévő szakaszok léteznek. - Kerékpározható mellékúthálózat hiánya, amely összefüggésben áll az előző két ponttal. - A 2010-ben már nagyrészt kiépítésre került egységes buszvárók megjelenése mellett, fontos lenne egységes kerékpártárolókban is gondolkodni (KEOP vagy ROP pályázatok keresése mellett). - Kapuzatok, turisták számára történő egységes kialakítása, térségi fejlesztése. Az átmenő (teher)forgalom kezelése nem könnyű feladat, gyarkran a települések az egyetlen kiutat a fokozott forgalmi igénybevételtől az átmenő teherforgalom teljes kitiltásában látják. Fontos azonban a képek árnyaltabban megvizsgálni és számba venni az átmenő forgalomból származó előnyöket is a hátrányok mellett. Egy esetleges forgalom kivezetés ezért szintén kettős hatásokat eredményez, a nagyon értékes nyereségek (baleseti helyzet, zaj, légszennyezés) érdekében pedig hátrányokat kell vállalni a településeknek, mégpedig a gazdasági lehetőségek romlását (kevesebb forgalom). Éppen lezért enne érdemes áttekinteni és számszerűsíteni az előnyökethátrányokat a szóban forgó útszakaszon. Léteznek olyan forgalomtechnikai megoldások, amelyekkel biztosítható a teherforgalom hátrányok nélküli átvezetése. REevolutio Kft február 44

45 Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök közös közlekedésfejlesztési terve biztosíthatja az átmenő forgalom megfelelő kezeléséhez szükséges feltételeket és e közlekedést éintő célok teljesülését. Busszal történő megközelítés: Megközelítőleg 550 belföldi buszjárat érinti Keszthelyt és Hévizet, így Gyenesdiáson is számos távolsági busz megáll. Keszthelyről helyi járatú autóbuszok közlekednek a településre, s távolsági járatok is sűrűn érintik a Dunántúl nagyobb városaiból, s a fővárosból is. Az elmúlt időszakban több buszváró is felújításra került, részben önerősen, részben kistérségi pályázat alapján. A kistérségi központok és a megyeszékhelyek közúti elérhetősége a Nyugat- Dunántúli régióban A térség magas településsűrűségéhez, a fentiekben ismertetett, kiterjedt úthálózat kapcsolódik, mely a népesség számára biztosítja a központi funkciók gyors elérését. A régió központi településeinek közúti elérhetősége, megközelíthetősége igen jónak tekinthető, hiszen a népesség nagy része olyan területen él, ahonnan körülbelül 10 perc alatt valamelyik kistérségi központ elérhető. Pozitívum, hogy a régióban nincs olyan település, ahol a kistérségi központba való eljutás 30 percnél többet vesz igénybe. A megyeszékhelyek megközelíthetősége is megfelelő, ugyanis népességének körülbelül egyharmada olyan területen él, ahonnan 15 percen belül elérhető a legközelebbi megyeszékhely. REevolutio Kft február 45

46 A Nyugat Dunántúli Régió kistérségi központjainak közúti elérhetősége, 2007 (Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2009) A Nyugat- Dunántúli Régió megyeszékhelyeinek közúti elérhetősége,2007 (Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2009) REevolutio Kft február 46

47 Vasúton történő megközelítés: Közvetlen vonatközlekedés van Budapestről Keszthely irányába, amely a Déli illetve a Keleti pályaudvarról indul. Vasútállomása a Keszthelyt Tapolcával összekötő vonalon található. Keszthelyről csatlakozással lehet eljutni Gyenesdiásra, A településen egy megállóhely (Alsógyenes) és egy vasútállomás (Diás) található. Repülőtér: A Nyugat-Balaton térség közlekedési infrastruktúrájában idegenforgalmi szempontból az egyik, ha nem a legfontosabb lehetősége a sármelléki repülőtér. Magyarország legjelentősebb repülőtere a Budapest Ferihegy 200 kilométerre található Gyenesdiástól. Kiemelt turisztikai lehetőség rejlik a Balaton közvetlen környezetében elhelyezkedő Sármelléken lévő Fly Balaton Airportban. A reptér rendszeresen fogadott charter járatokat első sorban Németországból, azonban jelenleg kihasználatlan. Fly Balaton fejlesztése a térség jövője szempontjából jelentős kérdés. A Fly Balaton összeköttetései Forrás: Fly Balaton honlapja Az 1953-ban épített katonai repülőtér 1991-óta működik a polgári repülést szolgálva. A 2500 méter hosszú, jó minőségű bazalt-beton kifutópálya szélessége 60 méter. A reptér fős utasszállító repülőgépek fogadására kiválóan alkalmas. Mint minden nemzetközi regionális repülőtérnek, a Fly Balatonnak a működtetése is komoly anyagi ráfordítást igényel. REevolutio Kft február 47

48 A regionális repülőterek melyek az elérhetőség új minőségét jelentik a régiók számára (ERDŐSI F. 2000) üzleti vállalkozásként funkcionálnak. Az esetleges állami támogatás mellett szükséges a helyi vállalkozások, idegenforgalmi szálláshelyek, önkormányzatok anyagi hozzájárulása, nélkülük a működtetés esélytelen. A Fly Balaton utasforgalmának alakulása A repülőtér működése során között lassú fejlődés mutatkozott csupán. Ennek oka elsősorban az volt, hogy pályafény és modern légi irányító berendezések hiányában csak nappal és jó látási viszonyok mellett volt lehetséges repülni. Emellett hiányoztak azok a külföldi befektetők, akik a repülőtér használatából megfelelő haszonra tehetnek szert. Köztudottan, a regionális repülőterek működtetéséből származó haszon csak évek múltán realizálódik. A kedvező változás ezután következett be a repülőtér életében. A reptér hasznosítására 2004 végén a tulajdonos önkormányzatok és egy ír befektető társaság közötti tárgyalások eredményeképpen hosszú távú, 99 évre szóló bérleti szerződés született. Ennek alapján a Cape Clear Aviation Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztő Kft. átvette a repülőtér üzemeltetését és vállalta annak fejlesztését, aminek keretében 2005 során hozzálátott a legszükségesebb feladatok megvalósításához, így repülőteret 2005 januárjától az ír-magyar Cape Clear Aviation Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztési Társaság működteti. REevolutio Kft február 48

49 Az új üzemeltető azonnal hozzálátott a szükséges fejlesztési munkálatokhoz. Új, modern terminál, parkoló, vendéglátó egységek épültek, kiegészülve utazási irodával, bankjegy automatákkal, transzferszolgáltatásokkal. A jelentős fejlesztések végrehajtása után, pedig a Fly Balaton repülőtér betöltötte a nyugat-dunántúli térségben azt a szerepet, amelyre valójában hivatott volt, méltó katalizátor lett a régió turizmusának gazdaságának fejlődésében, bekapcsolódhat az európai regionális repülőtér-hálózatba. Az eddig működő, és Sármellékre járatokat hozó légitársaságok mellett új jelent meg: a RYANAIR fapados légitársaság. Az új járatok közül a Sármellékről London-Stanstedre és Frankfurt-Hahnra közlekedő járatok utaslétszáma volt kiemelkedő. Az említett desztinációk mellett fontos még Düsseldorf, Berlin, Hamburg, Köln, Zürich, Amsterdam repülőtereivel való kapcsolat megemlítése utasforgalom szempontjából, a teljesség igénye nélkül. Áttanulmányozva az ábrát a fejlődés szignifikáns különbséget mutat a korábbi esztendők utaslétszámait tekintve. A 2005-ben alapvetően charter járatokra alapozó, Fly Balaton évi közel utast fogadott, amit két éven belül főre növelt. A forgalom felső plafonja nem volt kijelölve, az a reptér mindenkori menedzsmentjén túl a térség marketingjének, fejlesztéseinek is függvénye (a térség alatt a repülőtér 60 km-s körzetét értve) év végén, pedig megnyitotta kapuit a fő/év kapacitás felett már nyereséggel működő, minden igényt kielégítő, új szolgáltatásokat kínáló terminál épülete. A gazdasági világválság hatására, azonban 2008 év végén és 2009 évben egy váratlan kényszerszünet következett be, mert az üzemeltető jelentős tartozásokat halmozott fel, melyet a befektető tulajdonosok nem tudtak és nem akartak finanszírozni. Állami garanciavállalás és új szerződések (SCD Holding) lefektetése indult el év elején, mely remélhetőleg ismét nagy lehetőségek elé állítja a jelentős fejlesztéseket igénylő repteret. Az utaslétszámok további növelése mellett a jövőbeni tervek között szerepel a térségben szórakoztató központ, szálloda, CARGO bázis létesítése is. További fontos feladat a közeli 200 ha-os területen a légikikötő fejlesztések folytatása, és a talaj kármentesítése. A zalavári és sármelléki önkormányzaton túl továbbra is igen fontos szerep kell, hogy jusson a közeli turizmusból élő termálfürdő városoknak is a légikikötő támogatásában (a költségek fedezésében szerepet vállalt Hévíz, Keszthely, Zalakaros, Nagykanizsa, Balatongyörök is). A repülőtér üzemeltetője a magas költségek főleg a légi irányítás és az utas biztonsági rendszer működtetésének díjai fedezéséhez 2007-ben, 2008-ban is marketingszerződéseket kötött az idegenforgalmi térség nagyobb fogadó településeinek jelentősebb kereskedelmi szálláshelyeivel; nagyobb hévízi, keszthelyi, zalakarosi, kehidai, tapolcai hotelekkel. REevolutio Kft február 49

50 Érdekes, hogy csak a Lufthansa cég évente háromezer olyan vendéget hoz német városokból, akik üdülésre, gyógykezelésre érkeznek Hévízre, és ötvenezer éjszakát töltenek el a településen (LUKÁCS F. 2009). Mivel a gyógykezelésre érkező turisták zöme az idősebb korosztályok lakosaiból kerül ki, ők a hosszú utat szívesebben teszik meg a gyorsabb és kényelmesebb repülőgép segítségével, mintha autóbusszal, egy egész napon át, vagy esetleg transzferszállás következtében megnőtt költségekkel, fáradtan érnék el úti céljukat. Az újra indulás után tehát az EU nemzetközi repülőterekre vonatkozó szabványainak megfelelő, egész évben működő, nemzetközi határátlépési lehetőséggel rendelkező repülőtér menetrendszerinti és charter járatokat, valamint kisrepülőgépeket fogadhat ismét. A repülőtéri szolgáltatásokhoz hozzátartozik az ismét elindított személyszállítás, illetve repülőtéri, pályaudvari, szállodai transzferek szervezése is. Budapesti, vidéki és külföldi transzfereket személygépkocsikkal, mikro-, midi-, vagy nagybuszokkal egyedi igények alapján egyaránt szerveznek. A repülőtér nagy előnye a jó közúti megközelítése. A repülőtérnek közvetlen csatlakozása van a közelben haladó M7-es autópályához. Negatívum azonban a vasúti közvetlen elérhetőség hiánya. Gazdasági téren a légi szállítás, fuvarozás feltételeinek megteremtése jelenthet komolyabb vonzerőt a térségnek, amit a szolgáltatásnak a reptér 150 km-es körzetében való értékesítése révén érhet el a tulajdonos testület Vonzáskörzet bemutatása Gyenesdiás vonzáskörzetében legmeghatározóbb település a szomszédos Keszthely. A város jelentős oktatási és kulturális központ, itt található a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság Tudományi Kar. A város agglomerációs környezetéhez tartozik Gyenesdiás, így sok Keszthelyen dolgozó a nyugodt életkörülmények miatt a nagyközségbe kiköltözött. Ugyanakkor Gyenesdiás továbbtanuló fiataljai nagyrészt Keszthelyen, Zalaegerszegen járnak középiskolába, azonban a szomszédos Keszthelyen egyre nehezebb munkát találni, így sokan távolabbra költöznek. REevolutio Kft február 50

51 Másik jelentős város Hévíz, amely világon egyedülálló gyógyfürdőjével számos turistát vonz a térségbe. Ezen várossal Gyenesdiás kistérségi együttműködése a helyi turizmust erősítő és a környéket pozícionáló fejlesztések miatt elengedhetetlen. Hévíz közelsége is speciális lehetőségeket teremt a nagyközség életében. A gyógyfürdőre épített egészségturizmus, rehabilitációs kórházak, szállodák létesítése olyan szolgáltatás, amely egyszerre illeszkedik a település önálló arculatához, ugyanakkor fontos kiegészítője a szomszédos város kínálatának ben Gyenesdiás Keszthellyel, Vonyarcvasheggyel és Balatongyörökkel közös turisztikai konzorciumban nyert el támogatást a TDM szervezetek fejlesztése tárgyú projektben. A közel 70 millió forint költségű projekt célja, hogy megalapozza a települések közötti turisztikai együttműködés szakmai és szervezeti továbbfejlődését. A közös munka az alábbi elemekből épül fel: REevolutio Kft február 51

52 Szervezet és hálózatfejlesztés: szakmai továbbképzések, mind turisztikai, mind Internet használati témákban stb. Szakmai fejlesztések: turisztikai kutatás és stratégiai programalkotás, térkép korszerűsítés, kínálat megjelenése a GPS-rendszerekben, buszos körtúra-járat, bakancsos túrák, közös kedvezményrendszer stb. Infrastruktúra fejlesztés: információs táblák, rendezvény promóció, touch infok létrehozása, irodai eszközpark javítása stb. Marketing-PR: internetes reklámkampány, önálló kiadvány, saját stratégia, turisztikai márkajegyek meghatározása stb. 1.3 A TELEPÜLÉS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS Gyenesdiás nagyközségben inkább a zöldövezeti és élhető nagyságú lakóterületek hangsúlyosak. Mivel a település egyik vonzereje a vízparti turizmus, jelentős a nyaralófunkciójú ingatlanok száma, melyek a tó partján és a településen belül egyaránt megtalálhatók Településszerkezet A Nyugat-dunántúli régió sajátos településhálózati adottságokkal rendelkezik (elsődleges oka a domborzati viszonyokra, a közlekedési hálózat történelmi és meglévő struktúrájára vezethető vissza), mely adottságok figyelembevétele elengedhetetlen a közfunkciók hatékony és megfelelő színvonalú szervezésekor, illetve a régió fejlesztésekor. A régió településhálózatát a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas aránya jellemzi a városhálózati adottságok mellett. Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet, 2009 REevolutio Kft február 52

53 Nyugat-Dunántúl településhálózatát 627 község és nagyközség, valamint 28 város alkotja, melyből 5 megyei jogú. A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km2-re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). Győr-Moson-Sopron megye településhálózata a természeti viszonyok (Kisalföld) és a termelési hagyományok miatt a mezővárosi szerkezeten keresztül inkább az alföldi régiók településszerkezetéhez hasonlít Településsűrűség alakulása (100 négyzetkilométerre jutó települések száma) megyénként 0 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Forrás: KSH adatok alapján Vas és Zala megyében a településhálózat struktúrája jóval elaprózottabb. Ennek szélsőséges jelenségei Zala megyében figyelhetők meg, míg Vas megye jellemzően átmenetet képez a Győr-Moson-Sopron és Zala megye között. A jelenséget a településűrűség értéke, a 200 és 500 fő alatti települések (apró- és törpefalvak) aránya, valamint falvak átlagos népességszáma mutatja a legkifejezőbben. A településsűrűség a Balaton észak-nyugati partján is igen erős. Gyenesdiás szinte egybenőtt a szomszédos településekkel, nyugatról Keszthellyel, valamint keletről Vonyarcvasheggyel. REevolutio Kft február 53

54 Gyenesdiás kialakulása és fejlődése erősen kötődik a szomszédos települések társadalmi, gazdasági, környezeti viszonyaihoz, folyamataihoz. A településszerkezeti vizsgálatok során a történeti hatótényezők feltárása Gyenesdiás Nagyközség Monográfiájának alapján történt. A települést ért hatások, események szempontjából fontos, hogy közigazgatásilag Gyenesdiás 1846-ig Keszthelyhez tartozott, környezeti szempontból pedig meghatározó a szőlőhegy jelenléte, ahová, hasonlóan Cserszeg, Tomaj, Vonyarc és Vashegyhez az állandó lakosok nagy része Keszthelyről érkezett. A betelepüléseknek, azok módjának nagy hatása volt a településszerkezetre, hiszen így először a szőlőhegyi területek kerültek beépítésre. REevolutio Kft február 54

55 A települést szerkezeti szempontból északi és déli, illetve keleti és nyugati részre lehet tagolni (Felgyenes, Algyenes, Feldiás, Aldiás). Az észak-déli megosztottság (Kossuth Lajos utca mentén) egyértelműen a domborzati adottságokból, valamint a Balaton-part vízszint ingadozásainak visszaszorításából, e terület felértékelődéséből adódik. A Kossuth Lajos utcától délre található területek tehát beépítés szempontjából fiatalabbnak és sűrűbbnek tekinthetők, mint a feljebb található északi területek. A nyugat-keleti megosztottság történeti okokra vezethető vissza, hiszen 1840 előtt Gyenes és Diás még nem olvadtak össze, a település szerkezetében ma is megfigyelhető a két, egykor külön működő, település központ. A település északi részén kialakult hegyközségre, szőlőhegyre a kitelepülés a 17. században szórványos volt, a 18. században felgyorsult és a 19. és 20. századra tömegessé vált, melynek oka az volt, hogy a hegyen élőkre kisebb terhek hárultak, mint a városban élőkre (mentesülni tudtak a kötelező robotolástól és katonatartástól). A település északnyugati részén kezdetekben a Faludi utca (utalva a török időkben elpusztult Falud településre) és a Csokonai utca térségében történt a legtöbb építkezés. Az utcák futásának elsődleges iránya Gyenesen az észak-déli, ilyen hosszabb utak: A Csokonai Vitéz Mihály utca, Faludi utca és a Gödörházy Antal utca. Az átkötő utak ritkák, csupán a Szőlőhegyi utca és kissé a Lőtéri utca tölti be ezt a szerepet. Diás felől már gyakoribbak a hegyoldalra merőleges utcák, sűrűbb az utcahálózat. A legfontosabb út, mely a településen áthaladt (kelet- nyugati irányban) a vásáros út volt, mely a Balatont szegélyező vizenyős területek és a hegyláb területe között futott, elődjét a rómaiak hozták létre ( hadi út, majd Vásáros út). Az úttól délre fekvő területeken sokáig nem történt beépítés, mert a Balaton természetes vízállásai igen nagy változásokat mutattak, így lehetetlen volt a part üdülőkkel való beépítése. Fordulópont ebben az 1900-as évek elején történt, amikor a Balaton menti vízszabályozó társulatok elhatározták, hogy a Balaton vizét elvezető Sió csatornát kibővítik. Ezt követően indulhattak el a balaton-parti telkesítések, beépítések. A Kossuth Lajos utcától délre található területek benépesülése is ehhez az intézkedéshez kapcsolódik. Az utcák futását tekintve az egész településen inkább az észak-déli irány a domináns és az utcák hosszúságát tekintve ez a déli területeken sincs másképpen, jóllehet a keresztirányú utcák sokkal gyakoribbak a déli, sík terülteken, mint az északi részen. Ilyen jellegzetes észak-déli irányt képviselő utca a Madách Imre utca (a települések összeolvadásával jött lére), a Béke utca és a Balaton utca. A déli területeken az utcák irányultságának másik jellegzetessége az egykor külön álló Gyenes és Diás központjainak elhelyezkedésével van összefüggésben. REevolutio Kft február 55

56 A legutóbbi átalakítás a part mentén az 1970-es évek végétől történt, amikor iszapkotrást végeztek e területeken a vízminőség védelme érdekében, e miatt azonban számos értékes part menti terület (nádas) került felöltésre, mely a területen lévő természetes élőhelyek pusztulásához vezetett, közel 43 hektár nagyságrendben. Az azóta eltelt 40 év során a kisajátított magántulajdonú területek rendezetlenek, továbbtöltésük a Balaton törvény értelmében nem lehetséges, a tulajdonviszonyok és kezelési jogok tisztázásra várnak. A múltban a vásáros út mentén Gyenesnek és Diásnak külön-külön központja alakult ki kápolnával és temetővel. A település úthálózatában e két központi résznek kiemelt szerepe van, hiszen az utak futásában egyértelműen megfigyelhető a két kiemelt pont felé való törekvés. A következő utak futnak Gyenes egykori központja felé a hegyről: Hunyadi János utca, Temető utca, Jókai Mór utca és a Gödörházy Antal utca, a déli részen pedig a Bartók Béla és a Béke utca. Diáson a régi központ felé a hegy irányából a Darnai utca, a József Attila utca és a Bem József utca fut, délről pedig az egymásba kapcsolódó Rózsa Ferenc, Toldi Miklós és Széchenyi utca tart a központi tér felé. A településszerkezeti hagyományok jelentősen befolyásolják Gyenesdiás életét ma is. A nagyközségnek ma sincs egyértelműen meghatározott központja, a rendezvények a településen szétszórtan kerülnek megrendezésre. A parti területeken kívül a település belső részén nincs olyan közösségi tér, ahol a lakók, turisták együtt kellemesen tölthetnék idejüket időjárási viszonyoktól függetlenül. További településszerkezeti hagyomány az egykori vásáros út futásának vonala, ugyanis közelítőleg hasonló területen halad a mai 71-es főútvonal, mely a település legmarkánsabb tengelyét képezi. A városszerkezetet tekintve a nagyközségben leginkább a zöldövezeti, kertvárosias lakóterületek jellemzőek. A kisvárosias területek jellemzően a központban helyezkednek el, míg a kertvárosias területek a település északi és déli részen meghatározóak. A település jelenleg 800 négyzetméterben határozza az építési telkek minimális méretét. Az elaprózódás meggátolásával élhető méretű telkek kerülnek kialakításra és nem túlzsúfolt a településkép. A szabályozás korlátozza a tömbház és sorházszerű beépítést, ami a hagyományos arculat elvesztését eredményezte volna. REevolutio Kft február 56

57 Gyenesdiás jelenleg nagyközségi státuszban van. A település nem feltétlenül szeretne várossá válni, inkább egy elegáns nagyközség maradna, mint egy hirtelen felduzzasztott város. A várossá válás csak esetleg 6-8 év múlva, előre eltervezett stratégia mentén való fejlődés eredményeként lehetne hasznos, a várossá válás előnyeit és hátrányait a stratégiai munkarész külön fejezetben taglalja. A település célja a helyi akcióterületi tervek kidolgozása, a befektetők ösztönzésére alkalmas kínálat összeállítása. Fontos a település önállóságának megtartása, minél erősebb hangsúlyozása. Ennek oka, hogy a közelben található nagyobb városból Keszthelyről számos térségi szolgáltatás, települt át Gyenesdiásra, ezáltal a település agglomerációs szerepét erősítve. A település szerkezetét, bővülési lehetőségeit mindmáig meghatározza a nemzeti park, valamint a parkerdő, amely körülveszi. A nagyközség 1850 ha-os területéből 755 ha erdő és nemzeti park, 510 ha a Balaton víz tükre, a külterület és a belterület aránya 68,4% és 31,6%. A belterületen belül a lakott terület, építési terület aránya 84%. A település nem terjeszkedik, hiszen északi irányban az erdősségek, déli irányban a Balaton, kelet és nyugati irányban, pedig a szomszédos települések erősen határolják a települést. A településen inkább funkcióváltás, átalakulás révén születnek új területek, ennek következményeként, például a rendszerváltás előtti rossz állapotban lévő kempingek területén ma már lakóépületek állnak. A belső területekben még jelentős beépítési lehetőség rejlik anélkül, hogy a tér túlzsúfolttá válna. A Balaton közvetlen közelségéből adódó vonzerő miatt a parti sávon leginkább a rekreációs funkció dominál, az üdülőházas és apartman házas üdülőterületek a jellemzőek, de természetesen ezekkel elszórtan a 71-es úttól északra is lehet találkozni. Gyenesdiás településpolitikájában kiemelt szerepe van a turizmusfejlesztésen túl az itt élők helyben tartásának. Így számos oktatási és kulturális létesítmény található a helyszínen, a sportolási lehetőségek biztosítottak, legfőképpen a nagyközség nyugati részén, ahol a kereskedelmi egységek úgyszintén helyet kaptak a városlakók és turisták érdekében. A Balaton-parti rész első sorban turisztikai terület, így itt a strand területek és a zöldterületek (közparkok, sétányok), kikötő területek dominálnak. REevolutio Kft február 57

58 1.3.2 Gazdasági helyzetkép Gyenesdiás gazdaságát a település méretéből, adottságaiból adódóan első sorban a mikro- és kisvállalkozások határozzák meg, ezen belül ágazatilag a kereskedelem, idegenforgalom kiemelkedő. Az ideális természeti környezetből adódóan valamint a válság hatására a belföldi turizmus erősödése, és a külföldiek számára is vonzó kínálat miatt a térségben az idegenforgalom további fellendülése várható. A településen kiemelten magas a vállalkozói kedv a megyei átlaghoz képest, azonban a lehetőségekhez mérten kevesen foglalkoznak mezőgazdasággal. A kialakításra kerülő balatoni autentikus bio- és látványpiac BAB- várhatóan a (biopiac) is a szektor fellendülését eredményezi. Turisztikai szempontból a település a családbarát és aktív programlehetőségeket kiválóan ötvözi, a családbarát üdülőfalu tematikusan felépített, gazdag szolgáltatáskínálattal várja a gyermekes szülőket. A településen több helyi projekt részesült uniós támogatásban Vállalkozások helyzete Gyenesdiáson működő vállalkozások száma egészen a 2005-ös esztendőig folyamatos növekedést mutatott, a os években azonban enyhe visszaesést tapasztalhattunk. A 2007-ben regisztrált adatok szerint újra növekedésnek indult ekkor már 367 volt a helyi, működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma, db Forrás: KSH Ez az adat a 2000-es évhez képest mintegy 21 százalékos növekedést mutat. A évi LXI törvény módosította, könnyebbé és gyorsabbá tette a cégalapítás lehetőségét, a 2007-es növekedés oka vélhetően ebben rejlik. REevolutio Kft február 58

59 Gazdálkodó szervezetek száma, darab ( ) 250 Gyenesdiáson jellemzően az egyéni vállalkozások vannak túlsúlyban a társas vállalkozásokkal szemben, azonban az 100 utóbbi esztendőkben a társas 50 vállalkozások Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások számának emelkedése figyelhető meg. Forrás: KSH Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, db Kft. Rt. Szövetkezet Bt. Egyéni vállalkozás Egyéb társas vállalkozás Forrás: KSH Elsősorban a Kft-k száma növekedett az elmúlt években, a többi vállalkozási formák száma enyhe csökkenést mutatott. A településen a vállalkozói aktivitás jóval a megyei átlag feletti, Keszthely mutatóit is felülmúlja, ez részben a kistérségi központhoz képest alacsonyabb lélekszámhoz, illetve a vállalkozóbarát, aktív gazdasági környezethez köthető. REevolutio Kft február 59

60 A vállalkozási sűrűség a megyei érték négyszerese, stabil fejlődést mutat a 2000-es évhez képest. 20 százalékpontos növekedés figyelemre méltó teljesítmény úgy, hogy mind Keszthelyen, mind a megyében csökkenő tendenciák tapasztalhatóak az elmúlt években. Vállalkozói aktivitás alakulása az elmúlt években, vállalkozás/1000 lakos ,1 94,2 122,4 119,8 118,9 111,6 109,9 104,9 97,3 101,8 103,2 102,2 107,1 102,1 100,1 98, ,2 65,3 69,6 69,7 69,9 69,7 68,4 68,0 Gyenesdiás Keszthely Zala megye Forrás: KSH Vállalkozási sűrűség alakulása az elmúlt években, vállalkozás/km2 35,0 30,0 27,8 28,1 30,1 29,1 29,1 28,7 28,0 27,4 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 16,4 5,0 17,2 5,2 19,4 5,5 19,6 5,5 19,9 5,5 19,3 5,4 18,7 5,3 19,8 5,2 Zala megye Gyenesdiás Keszthely 0, Forrás: KSH REevolutio Kft február 60

61 A vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszámát tekintve alapvetően mikro- és kisvállalkozások jellemzőek a nagyközségben, ezen belül is a mikrovállalkozások vannak meghatározó többségben. 50 főnél nagyobb foglalkoztató jelenleg nincs a településen. A működő vállalkozások megoszlása (%) Gyenesdiáson, 2007 (összesműködő vállalkozás=100) 0,27% 2,72% 1-9 fős fős fős 97,00% Forrás: KSH Az általános hazai tendenciákhoz hasonlóan a mezőgazdasági profilú cégek száma csökken, az ipari szektor részesedése viszonylag stabilnak tekinthető, míg a szolgáltató jellegű vállalkozások száma folyamatosan nő. Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ágazat szerint (%) Százalék ,1 77,4 72,6 73, ,9 24,9 23,8 22, ,5 1,7 1,1 0,5 0 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: KSH REevolutio Kft február 61

62 Név Foglalkoztatottak Szektor Helyi kötődés száma Mozaik áruház 22 fő kereskedelem helyi vállalkozás Haus Kati Bt. 19 fő szolgáltatás/szálloda helyi vállalkozás Kiss-Gerencsér Autóház Kft. 16 fő Kereskedelem, szolgáltatás csak telephely, a cég zalaegerszegi P-Floor Bt. 12 fő kereskedelem helyi vállalkozás Lámpaházak Kft. 12 fő kereskedelem helyi vállalkozás LL Nádascsárda Kft. 12 fő vendéglátás helyi vállalkozás Zöld Hangya fő kereskedelem helyi vállalkozás Kft. Torony csárda Kft. 10 fő vendéglátás helyi vállalkozás Profil-Ablak-Sós Kft. 8 fő kereskedelem csak telephely, a cég vonyarcvashegyi Forrás: Önkormányzat A vállalkozások külön kedvezményben nem részesülhetnek, mert az európai uniós jogharmonizáció miatt megszűntek a helyi iparűzési adókedvezmények. Azonban a település gazdaságpolitikáját jellemzi a helyi vállalkozások előtérbe helyezése a multinacionális cégekkel szemben. A helyi közösségi élet aktivitását jelzi az is, hogy a helyi vállalkozások konkrét felajánlásokkal (például anyagbiztosítás, gépkocsi használat) támogatják a rendezvényeket, a település iskoláját és kis mértékben a civil szervezeteket is Ágazati szerkezet A működő vállalkozások tipizálása alapján kijelenthető, hogy a helyi vállalkozások többsége a kereskedelem, javítási szolgáltatások és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedik. Gyenesdiás jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektor is kiemelkedő a vállalkozástípusokon belül. Ez a három ágazat teszi ki a település vállalkozásainak közel felét. Az ingatlanügyletekkel és az építőiparral foglalkozó vállalkozások száma vélhetően a helyi adottságok miatt kiemelkedő, hiszen Gyenesdiáson nyaraló céljából sokan vásárolnak, építenek ingatlant, valamint egyre többen költöznek a településre a szomszédos Keszthelyről is. REevolutio Kft február 62

63 Működő vállalkozások típusai, 2007 (%) Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Építőipar Bányászat, feldolgozóipar, villamos -ellátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Közösségi, személyi szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Mező-, vad-, erdőgazdálkodás 5,7 5,4 3,8 3,0 1,6 0,5 9,0 14,2 13,1 21,0 22, Forrás: KSH A mezőgazdaság a legnagyobb hagyománnyal rendelkező ágazat a településen, napjainkban azonban mind a jövedelmek, mind a foglalkoztatottság szempontjából jelentős visszaesés tapasztalható. (Ld. Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ágazat szerint c. diagramot. 59.oldal) 15% Gazdálkodási forma szerinti megoszlás a mezőgazdaságban 10% 5% 70% növénytermesztés állattenyésztés szőlészet-borászat virág Forrás: Önkormányzat/adócsoport Megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytatók száma elenyésző, mindössze a településen élők 0,5 százaléka dolgozik ezen ágazatban, a természeti adottságok és a mezőgazdasági hagyományok - elsősorban a szőlőtermesztés - ellenére. A gazdálkodási forma szerint a mezőgazdaságban dolgozók többsége a növénytermesztésben érdekelt, míg 15 százalék foglalkozik állattartással, a térségben nagy hagyományú szőlő és bortermelés 10 százalék. REevolutio Kft február 63

64 A településen 134-en váltottak ki őstermelői igazolványt, de ennek mindössze fele tevékenykedik aktívan. A mezőgazdaságban rejlő lehetőségek várhatóan a jövőben növekednek, hiszen 2011-ben bio- és látványpiac nyílik a településen. Az adóbevételek alakulása Gyenesdiáson 2005 és 2009 között ezer Ft Építményadó Telekadó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Gépjármű adó év Forrás: TeIR Gyenesdiás adóbevételében a vállalkozások számának növekedésével arányosan az iparűzési adóbevétel is javult, valamint az idegenforgalmi adóbevétel is folyamatos növekedést mutat. Az iparűzési adó mértékének 2006-os látványos visszaesése más mutatók idősoros elemzésénél is megjelenik (Működő vállalkozások száma, Vállalkozási aktivitás alakulása, Vállalkozási sűrűség), de pozitívum, hogy a gyors visszaesést legalább olyan gyors felívelés követte, így hosszútávon nem okozott problémát. REevolutio Kft február 64

65 Idegenforgalom A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, ezzel együtt a magyar gazdaság egyik sikeresen fejlődő szektora. Jelentőségét és egyben sajátosságát az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására, elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Gyenesdiás turisztikai termékei, a Balaton szerepe A Balaton, Budapest utána a második legfontosabb turisztikai célpont, amely az elmúlt évtizedekben Közép-Európa egyik legnépszerűbb üdülőhelyeként és desztinációként volt számon tartva. Az 1990-es évektől a volt szocialista országok vendégeinek elmaradása miatt a tömegturizmus visszaesett, amely az évezred elejétől kezdve, a minőségi fejlesztések előtérbe kerülésével enyhülni látszik. Ezzel együtt elmondható, hogy a térség látnivalókban igen gazdag, számos kijelölt fürdőhely és kulturális érték várja a strandolni, sportolni és kikapcsolódni vágyókat. A fürdőturizmus mellett a Balaton kiválóan alkalmas sportolásra is, ezen kívül a nyári szezonban több kulturális rendezvény, gasztronómiai fesztivál várja a vendégeket. A Balaton idegenforgalmi szálláslehetőségeinek minőségi fejlődését jelzi, hogy a térségben egyre több magas színvonalú szálloda várja a vendégeket, összekapcsolva a helyi adottságokat wellness szolgáltatásokkal, amely Gyenesdiás életében is meghatározó tényező lett az elmúlt évek során. A Balaton északnyugati partja elsősorban az ökoturizmus, az aktív sportturizmus, valamint a nyugodt családi pihenés számára nyújt ideális lehetőséget: - Családi turizmus: Gyenesdiás turisztikai imázsának középpontjában a családbarát jelleg a leghangsúlyosabb, a megszólítandó célcsoport a nyugalomra, színvonalas szolgáltatásokra, megbízhatóságra vágyó egy- vagy többgyermekes szülők. A strandok forgalma kiemelkedő, 2009-ben például 140 ezer fő látogatta a település fürdőhelyeit. - Ökoturizmus: A Kis Balaton és a Balaton-felvidék különleges állat és növényfajtái, természeti látnivalói, túraútvonalai számtalan programot kínálnak. REevolutio Kft február 65

66 - Aktív turizmus: Az egész tó 200 km hosszan körbekerékpározható, de sok kisebb kerékpáros kirándulásra is lehetőség nyílik. A Balaton Magyarországon a vitorlássport központja, valamint a horgászokat is a térségbe vonzza, a gyenesdiási Yacht Egylet által létrehozott 120 férőhelyes kikötő számos vitorlásnak ad helyet. - A település környezetében számos helyen található lovaglási lehetőség (5 lovarda). Gyenesdiás legújabb szolgáltatása, a Gyenesi Lidóstrand 4 hektár területén kialakított Spiderland Kalandpark, is az aktív pihenést szolgálja. A 2010 áprilisában megnyílt létesítménynek vélhetően egyedi jellege miatt pozitív hatása lesz a helyi turizmusra, azonban ez csak a később mérhető. A Nyugat-Balaton, ahol Gyenesdiás is elhelyezkedik, kiemelt turisztikai vonzerővel bír. Sajátosság, hogy a Balaton-part észak-nyugati részén található települések egymáshoz való közelségük miatt, funkcióikban, szolgáltatáskínálatukban erősítik egymás turisztikai vonzerejét- közös TDM pályázat leadása (2009). Célszerű lenne a települési összefogásban rejlő lehetőségeket még jobban kihasználni. Gyenesdiást más településekkel való közös stratégia is erősítené, például ilyen lenne a hévízi Kurcentrumhoz történő stratégiai kapcsolódás kiépítése. A természeti értékek közül kiemelkedő a Kis Balaton élővilága, a szomszédos Keszthely pedig kulturális központi szerepe, történelmi hagyományai miatt jelentős. - A Balaton turisztikai és gazdasági jelentősége A Balaton turisztikai régióban található a magyarországi kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 25,0%-a. A vendégek 17,0%-a a vendégéjszakák 22,8%-át tölti a magyar tengernél. A belföldi vendégek 24,9%-a, a belföldi vendégéjszakák 27,2%-a, illetve a külföldi vendégek 10,2%-a, a külföldi vendégéjszakák 18,2%-a realizálódik a Balaton régióban. A vízparti utazások jellemzőinek köszönhetően az átlagos tartózkodási idő a külföldi vendégforgalom esetében meghaladja az országos átlagot, míg a belföldi utazók körében a Balaton a rövidebb utazásoknak is népszerű úti célja. REevolutio Kft február 66

67 A belföldi utazások legnépszerűbb úti célja a Balaton. Ezt igazolja, hogy utazás és nyaralás (fő utazás) szempontjából az első helyen áll, a külföldi látogatók körében a Balaton egyértelműen a hosszabb utazások célja. REevolutio Kft február 67

68 A belföldi vendégforgalom tekintetében 2004-től új trend figyelhető meg: a korábbi évektől ellentétben több belföldi turista érkezett a Balaton térségébe, mint külföldi. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan csökken, míg a magyar turisták által eltöltötteké növekszik. Ennek eredményeképpen ma már 100 vendégéjszakából 57-et magyar vendégek töltenek a régióban. Ennek okai lehetnek a minőségi szolgáltatások és turisztikai infrastruktúra fejlesztése, a marketingtevékenység erősödése, az üdülési csekk használatának népszerűsödése. A külföldi küldő országok közül Németországból érkeznek a legtöbben, ami tartja folyamatosan első helyét az országok között. Új országként jelent meg Lengyelország az első 10 ország sorrendjében, amely a Kelet-Európai piac jelentőségére hívja fel a figyelmet. REevolutio Kft február 68

69 Forrás: A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére Dr. Niklai Ákos elnök, Magyar Turizmus Zrt. Balaton konferencia Siófok, április 22. A turisztikai kínálati viszonyok alakulása Gyenesdiáson A kínálati oldalon a kereskedelmi szálláshelyek 7 és a magánszálláshelyek 8 szerepelnek, amelyek szintén mennyiségi és minőségi átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtized során, például megjelentek a magasabb szolgáltatást biztosító szálláshelyek. Gyenesdiáson az elmúlt közel tíz év alatt jelentős mennyiségi változások történtek a szálláshelyek férőhelyei tekintetében. 7 Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és hasznosított létesítménye, amely üzletszerűen egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Ide sorolható: a szálloda (gyógy-szálloda, wellness szálloda, garni- szálloda, apartman szálloda), panzió, üdülőház, turistaszálló, üdülőház, ifjúsági szállás, kemping. A 45/1998 (VI.24.) sz. IKIM rendelet alapján ill az ezt módosító 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet értelmében a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás nem sorolható a kereskedelmi szálláshelyek közé. 8 A 110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet, illetve az ezt módosító 150/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet értelmében a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére magánszállásadói tevékenységnek minősül. A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Fizetővendéglátás a városban, a kiemelt gyógyhelyen, a kiemelt üdülőhelyen, a gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott szállásadói tevékenység. Falusi szállásadásnak minősül a fizetővendéglátásnál nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott idegenforgalmi célú szállásadói tevékenység. REevolutio Kft február 69

70 A kereskedelmi szálláshelyek esetén több mint 30%-os, míg a magánszállásoknál 20%- os férőhely csökkenés tapasztalható. Ennek oka összefüggésben van azzal, hogy összességében jelentős férőhely csökkenés tapasztalható a Balaton régióban az itt élők életkörülményeinek változása, valamint a tömegturizmus átalakulása miatt. A szállásférőhelyek számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között , férőhely , Összes kereskedelmi szállás férőhely Magánszállás férőhely Forrás: TeIR A szálláskapacitást vizsgálva jelentős különbségek láthatóak az egyes szállástípusok szerint. Míg az egységek egyharmada kemping, ez a szállástípus adja a férőhelyek több mint 40%-át. A kempingek férőhely számának csökkenése annak köszönhető, hogy a település korlátozott beépíthető területei miatt egy korábbi kemping helyén új területhasznosítás jelent meg. A kapacitás változásoknál érdemes megjegyezni, hogy a szálloda létesítése és a panziók férőhelyeinek növekedése jól jelzi a minőségi szálláshely kínálat igényét. Gyenesdiás szálláshelyeinek megoszlása a szálláshelyek típusai alapján Férőhely Férőhely Szálláshelyek típusa (2000/db.) (2008/db.) Szálloda 0 50 Panzió Turistaszálló Üdülőház Kemping Kereskedelmi szálláshely összesen Magánszálláshely összesen Forrás: TeIR REevolutio Kft február 70

71 A településen található vendéglátóhelyek számának alakulása összességében nagyarányú növekedést mutat az elmúlt évtizedben. Míg 2000-ben 54 vendéglátóhely üzemelt a községben, addig 2008-ra 72 egységet regisztráltak, amely jól jelzi azt, hogy van igény és kereslet, az ide érkező vendégek évről évre egyre nagyobb arányban veszik igénybe a településen levő szolgáltatásokat, s ez a folyamatos növekedés a helyi vállalkozásoknak is ösztönzést nyújthat a jövőben. A vendéglátóhelyek számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között (db) , 71, 72, Forrás: KSH A TDM modell a Balaton térségben A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) egy olyan szakmai szervezet tevékenysége, amelynek feladata a fenntartható turizmus rendszerének kialakítása és működtetésének elősegítése egy térségben. TDM szervezeteik fejlesztésére 2009-ben Keszthely, Gyenesdiás, Balatongyörök és Vonyarcvashegy sikeresen pályáztak a Nyugat- Dunántúl Operatív Program keretében ( Keszthelyi, gyenesdiási, balatongyöröki és vonyarcvashegyi TDM szervezetek fejlesztése c. pályázat), mellyel az érintett települések között egy összehangolt turisztikai kínálat megteremtése és sikeres továbbfejlesztése vehette kezdetét. REevolutio Kft február 71

72 A térségben a kijelölt projekt elemek sikeres végrehajtása érdekében a fejlődés folyamatát egy négy főből álló projekt menedzsment team irányítja, melyben a projektmenedzser folyamatosan tájékoztatja és kapcsolatot tart a projekt elnökséggel, a menedzsment team tagjaival, egyeztet az RFÜ-vel, valamint felügyeli a szakmai munkatársak tevékenységét, a pénzügyi menedzser pedig a pénzügyi feladatokat, folyamatokat végzi, illetve felügyeli, továbbá kapcsolatot tart a könyveléssel, illetve a konzorcium könyvvizsgálójával. A team mind a 4 tagja, mint az egyes részprojektek felelőseként bekéri az árajánlatokat, előkészíti a döntéseket, szerződéseket/megrendelőket, elindítja, majd felügyeli a projekt végrehajtását, valamint elvégzi a további szükséges adminisztrációs munkákat. A települési TDM szervezet főbb feladatai: Térségi marketing (kutatás, termékfejlesztés, kommunikáció, e-marketing); Információ nyújtás (Tourinform iroda működtetése); Tervezés (tervek kidolgozása, a megvalósítás menedzselése, monitoring); Információs adatbank létrehozása és fenntartása; Projektmenedzsment (projektek kidolgozása, pályázatfigyelés, -írás, tanácsadás); Befektetők vonzása a térségbe (ösztönző rendszer kialakítása); Minőségbiztosítás (a rendszer kidolgozása és működtetése); Együttműködés a turizmus szereplőivel, koordináció; Szakmai érdekképviselet, lobbizás, tanácsadás; Oktatás és képzés (előadások, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése, gyakornok program, a turizmusbarát szemlélet kialakítása a térségben) Az elméleti TDM modell gyakorlati alkalmazására az országban először Gyenesdiás nagyközségben került sor. Előzmények A Balaton turizmusának hanyatlása a part menti településeket roppant érzékenyen érinti, hiszen ezen települések döntő többsége, így Gyenesdiás is teljes egészében a turizmusból él. Az önkormányzatnak az idegenforgalmi adóbevételek folyamatos csökkenése és az egyéb megszorítások hatására egyre kevesebb szabad pénzeszköze maradt, s ha esetleg egy-egy évben volt is ilyen, akkor azt egy sokkal fontosabb probléma megoldására (infrastruktúra fejlesztésre, az óvoda és az iskola felújítására stb.) kellett fordítania, semmint hogy a helyi turisztikai vállalkozókat kisegítse. A vállalkozók, pedig sokáig abban a tudatban éltek, hogy bőven elég a 8-as főút mentén egy szórólapozó személyt foglalkoztatni, aki majd becsalogatja a portákra a vendéget. Sokáig nem értették meg, hogy nem a településre tévedő turistáért kell egymással megküzdeniük, hanem a településre kell a turistákat közösen bevonzani. REevolutio Kft február 72

73 A helyzet súlyosbodásának hatására a helyi közösség (önkormányzat, vállalkozók) viszonylag gyorsan felismerte, hogy összefogás nélkül semmi esély nincs a település turizmusának megújítására. A folyamat megindításában kulcsszerepet játszott, hogy az önkormányzat köztisztviselőként egy turisztikai szakembert alkalmazott, aki elkészítette a település első marketing tervét, amely célul tűzte ki egy széles körű társadalmi együttműködésen alapuló Turisztikai Egyesület létrehozását. A cél elérése érdekében az önkormányzat Idegenforgalmi Bizottsága a helyi vállalkozók számára fórumokat szervezett (közel főt mozgattak meg így), amelyek keretében nyíltan felvázolták a település valós anyagi helyzetét. Part menti településről lévén szó, az önkormányzat bevételeinek döntő többségét az IFA jelenti, így annak drasztikus csökkenése (2009, 2010) a település súlyos hanyatlásához vezethet. A fórumokon résztvevő vállalkozók egy Előkészítő Bizottság felállítása mellett döntöttek, amely feladatául kapta a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület megalapításának és működésének előkészítését. Az Előkészítő Bizottság munkájában a vállalkozók képviselői, a település polgármestere és a település turisztikai menedzsere vettek részt. A munkához mintául szolgált a Dél-Tirolban alkalmazott turisztikai marketing modell, amelyet a helyszínen tanulmányoztak, hiszen az a nyugati országokban már 20 éve biztosítja a desztinációk társadalmi együttműködésen alapuló sikeres működését. A folyamat eredményeként 2003 májusában létrejött a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület. Az egyesület céljai: Gyenesdiás turizmusának fellendítése, a településre érkező vendégek és a vendégéjszakák számának növelése, a fő küldő országok mellett további küldő országokból származó vendégek és a belföldi turisták arányának növelése, a szezon meghosszabbítása, a turisztikai kínálat fejlesztése és egy magasabb költést generáló vendégkör megnyerése; E cél érdekében az egyesület felvállalja a helyi turizmussal kapcsolatos összes feladat ellátását, azaz Gyenesdiás Nagyközség területén szervezi a turisztikai vállalkozások tevékenységét, ellátja a turizmussal foglakozó személyek és cégek érdekképviseletét, összehangolja ezen gazdasági szereplők tevékenységét. REevolutio Kft február 73

74 Szervezet Az Egyesület tagjai a település vállalkozói közül kerülnek ki önkéntes csatlakozási alapon. Tagjainak száma alapítása óta 80 és 100 között mozog. Tagjainak nagy része tevékenységi köre alapján turisztikai vállalkozás (szobakiadó, kemping, étterem, strandi büfé stb.), de akad közöttük a turizmussal közvetlenül nem foglakozó vállalkozó is (keramikus, kozmetikus, fogorvos stb.). Az ok, amiért ez utóbbiak is csatlakoztak az egyesülethez az, hogy belátták: az ő forgalmuk is jelentősen függ a turistáktól, illetve ha az önkormányzatnak nő az IFA-ból származó bevétele, akkor az abból megvalósított fejlesztéseknek ők is haszonélvezői lesznek. Az Egyesület tagjaiból áll össze a Közgyűlés, amely az Egyesület legfőbb szerve. A tagok maguk közül egy 10 tagú választmányt választanak, 3 éves megbízatással. A választmány tagjai: Elnök; Elnökhelyettesek (3); Titkár (aki egyben a település turisztikai menedzsere); 1 fő az önkormányzat részéről (polgármester, az idegenforgalmi bizottság elnöke); 4 választmányi tag, akik a tagok összetételéből adódóan különböző rétegeket képviselnek (szállásadók, étteremtulajdonosok, strandbüfések stb.). A választmány minden tagja egyenlő mértékű szavazattal rendelkezik. Egyesületileg jelenleg már 2 főt alkalmaz a Gyenesdiási Tourinform iroda állandó működtetésére. A nyár során gyakornokokat is foglalkoztatnak a Tourinform iroda hosszabb nyitvatartása érdekében. REevolutio Kft február 74

75 Finanszírozás Az egyesület saját pénzügyi alapja a következő forrásokból tevődik össze: Önkormányzati hozzájárulás o Gyenesdiás önkormányzata az egyesület megalakulása előtt is az előző évi IFA 10 %-át és az ehhez kapott állami hozzájárulást fordította közvetlenül turisztikai célokra. Ezt az összeget most havi átutalással teljes egészében a Turisztikai Egyesület kapja meg és kezeli. Ez éves szinten kb. 3-4 millió Ft készpénzt jelent. Az egyesületnek dolgozik, a település kinevezett turisztikai menedzsere. Az önkormányzat helyiséget biztosít az egyesület fenntartásában működő Tourinform iroda számára. Az egyesület működéséhez az önkormányzat összesen évi 8-9 millió Ft-tal járul hozzá. Vállalkozói tagdíjak o Az egyesület tagjai a Közgyűlés keretében közösen döntöttek a tagdíjak mértékéről, amelyeket a következő táblázat ismertet, az egyesülethez való csatlakozáshoz egyszeri belépési díj szükséges, melynek értéke Ft. Szobakiadók Ifjúsági szálló (szobakiadáshoz képest 20 % kedvezmény) Kemping Étterem, vendéglő, csárda Kávézó, fagyizó, söröző, borozó Diási strandi egység. Gyenesi strandi egység Kalandpark Lovardák Kereskedők Szolgáltatók Utazási iroda, pénzváltó Egyéb Pártoló tag Ft/szoba DE max. 30 szoba után fizet, azaz Ft Ft/szoba DE max. 30 szoba után fizet, azaz Ft Ft/sátorhely DE max. 50 hely után fizet, azaz Ft 420 Ft/férőhely DE max. 150 férőhely után fizet, azaz Ft Ft/egység Ft/egység Ft/egység Ft Ft Ft Ft Ft Ft min Ft REevolutio Kft február 75

76 Az egyesület tagdíjakból származó bevétele éves szinten kb. 1,6-1,8 millió Ft. A Tagdíjak a következő szolgáltatásokat foglalja magába: o o o o o o o o o Turisztikai portálon való megjelenés részletes ismertetéssel, fotógalériával, szállásadók esetén árkezeléssel, szabad szoba nyilvántartással, foglalási rendszerrel, saját adatokhoz való hozzáféréssel Kiadványokban való megjelenési lehetőség Egyesületi kiadványon keresztül megjelenés különböző szakvásárokon, utazás kiállításokon Saját szóróanyaggal megjelenési lehetőség a Tourinform irodában A szállás és egyéb szolgáltatás iránt érdeklődőknek a Tourinform iroda kizárólag az egyesületi tagokat ajánlja. Az iroda a szállást keresőknek az online foglalási rendszer alapján ad tájékoztatást, amik közül a vendég maga választ. Gyenesdiás Kártya értékesítésének a lehetősége a vendégek részére, mely egyedülálló szolgáltatási lehetőség szállásadó tagjaink számára mivel a kártya erősen orientálja a szállást kereső vendégeket Tájékoztatás és csatlakozási lehetőség marketing akciókhoz, hírlevél, programajánlók Egyesületünk saját, emblémázott ajándéktárgyai tagjainknak kedvezményes áron Szponzorok támogatása o Az egyesület céljai elérése érdekében programok, illetve rendezvények szervezésében is részt vállal (pl ben és 2009-ben a Strandröplabda Nyílt Országos Bajnokság döntőjét szervezte meg). A rendezvények során lehetősége van szponzoroktól támogatást szerezni hirdetési díjak és reklámfelületek értékesítésével. Ez éves szinten 1,5 és 2 millió Ft közötti bevételt jelent. Pályázatok o A pályázatok útján befolyt összegek nagysága jelentősen függ az adott évben kiírt pályázatok mennyiségétől, az azokon való sikeres részvételtől, az önrész meglététől stb. Éves szinten kb. 2 millió Ft, pályázatok útján elnyert támogatással lehet számolni. Az egyesület költségvetése összesen: évi millió Ft. REevolutio Kft február 76

77 Fejlesztési és beruházási javaslatok kidolgozása az önkormányzat részére Oktatás és képzés Érdekképviselet nyújtása a tagok számára Turisztikai termékek fejlesztésében való részvétel Minőségbiztosítással kapcsolatos teendők ellátása Az egyesület céljai elérése érdekében az alábbi feladatokat látja el: Település szintű marketing tevékenység Tourinform iroda működtetése Program és rendezvényszervezés Pályázatírás Kapcsolattartás a Balaton régió szakmai szervezeteivel Együttműködés a település Idegenforgalmi Bizottságával Fejlesztési és beruházási javaslatok kidolgozása az önkormányzat részére Oktatás és képzés (nyelv, informatika, szemléletformálás) Érdekképviselet nyújtása a tagok számára Turisztikai termékek fejlesztésében való részvétel Minőségbiztosítással kapcsolatos teendők ellátása Információgyűjtés és rendszerezés Kiadványkészítés Vásárokon való aktív részvétel Study tourok (szakmai, média) lebonyolításában való aktív részvétel Turisztikai portál / információs és értékesítési rendszer működtetése PR: sajtó kapcsolatok, folyamatos híradások Sajtóanyagok gyűjtése, archiválása Strandi animáció Kutatás (kérdőíves felmérés, statisztikai adatok rendszerezése) Település szintű marketing tevékenység Az egyesület első és legfontosabb feladata, hogy elássa mindazon marketing teendőket, amelyekre a tagjai önerőből nem volnának képesek. Ennek érdekében települési szintű marketing tevékenységet folytat: kutatásokat, reklámtevékenységet és értékesítést végez. Értékesítés A dél-tiroli modell alapján működő weboldal (www.gyenesdias.info.hu) segítségével a potenciális turistáknak lehetőségük van az interneten közvetlenül a szolgáltatóktól információt szerezni, illetve online helyet foglalni. REevolutio Kft február 77

78 Program és rendezvényszervezés A turisták élményeinek fokozása érdekében az egyesület a Diási Játékstrandon július és augusztus hónapban sport- és gyermekanimátort foglalkoztat, így egész nyáron folyamatosak a sportrendezvények és a gyermekprogramok. Esetenként egy-egy nagyobb rendezvényre is sor kerül. Pályázatírás A település turisztikai menedzsere folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és ha mód van rá (önrész, pályázati feltételek, stb.), akkor mind az egyesület, mind az önkormányzat számára elkészíti a turisztikai vagy marketing pályázatot. Kapcsolattartás a Balaton régió szakmai szervezeteivel Ez jelenti egyrészt a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodával fenntartott szakmai együttműködést, illetve a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vel fenntartott szakmai és üzleti kapcsolatot. Utóbbi tagdíját az önkormányzat fizeti. A Turisztikai Egyesület pedig megvásárolja a Nonprofit Kft. által összeállított szolgáltatás csomagokat (kiadványokban való megjelenés, nemzetközi vásárokon való részvétel). Az egyesület a településen belül kompetens minden turizmust érintő kérdésben. Beszámolókat tart és információkat nyújt 2010-től közvetlenül a Képviselő-Testület számára, javaslatokat tesz a turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre, amelyeket az önkormányzat döntései során többnyire figyelembe is vesz. REevolutio Kft február 78

79 Oktatás és képzés Az egyesület a tagjai számára nyelvoktatást és számítógép kezelői tanfolyamokat szervez. Részt vesz a lakosság és a vállalkozók turizmusbarát szemléletének formálásában. Érdekképviselet Az egyesület közvetíti tagjai véleményét az önkormányzat és egyéb térségi szervek felé. Turisztikai termékek fejlesztésében való részvétel Az egyesület a településen meglévő turisztikai kínálat minőségének folyamatos javítására, illetve a kínálati elemek bővítésére törekedve igyekszik a turisztikai termékek komplexitásáról gondoskodni. Keszthelyi, gyenesdiási, balatongyöröki és vonyarcvashegyi TDM szervezetek fejlesztése c. pályázat projektmenedzsmentjének munkája, eddig elvégzett feladatai- eseménytörténet 2009 novemberétől 2010 májusáig Idő Esemény Részletek 2009 November 2009 December 2010 Február Turisztikai továbbképzés Támogatási szerződés aláírása Közös sajtótájékoztató Keszthelyen Arculattervezés, turisztikai márkatervezési- és fejlesztési koncepció elkészítése Kedvcsináló program, a szakmai tartalmat a Goldmark Károly Művelődési Központ és a Pannon Egyetem szakembereinek bevonásával készült. A képzésen közel 100- an vettek részt, tíz meghívott előadó, és 5 TDM menedzser tartott előadást. Bemutatásra kerültek a projekt céljai és várható eredményei. Az eseményre elkészültek a kötelező tájékoztató táblák, melyeket a négy település négy Tourinform irodájában helyeztek el. Célja: megmutatni azokat a valóságelemeket, illetve ezek szöveges és grafikai megfogalmazását, melyek az adott turisztikai térséget beilleszthetik az európai turisztikai élet trendjeibe és egyedi értékei révén márkanévvé formálják a turisztika világában. A kötelező tanulmány célja egy olyan közös Hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési program, amely mind partnerségi cselekvési REevolutio Kft február 79

80 2010 Március program kidolgozása Településenkénti kiadvány Utazás kiállítás- Hungexpo Egynapos felkészítő programsorozat a TDMSZ tagjai és vezetői számára Szolgáltatásfejlesztési cselekvési program kidolgozása Kínálatfejlesztési cselekvési program kidolgozása a 4 szervezetnek segít taglétszámát növelni, továbbá a hálózatépítéssel erősíti és kiszélesíti a szervezetek hatósugarát Keszthely, Gyenesdiás és Balatongyörök A4- es prospektusai a Hungexpóra, a budapesti Utazás kiállításra készültek. A konzorciumi 4 település standja a Balatoni RMI részeként jelent meg 40m 2 -en. A 4 egynapos képzésből 3 zajlott le a turisztikai szezont megelőzően. Az első képzés az egyesület szervezési/fejlesztési technikáival foglalkozott, a második célja a konfliktusmenedzsmenten belül a panaszkezelés volt. Harmadikként az online marketing stratégiákról (SEO, AdWords, Facebook ) hallhattak tartalmas előadást tagjaink. A kötelező tanulmány az alábbi témaköröket öleli fel: - szervezetek jelenlegi szolgáltatásai - helyzetelemzés, célok szolgáltatásfejlesztési ötletek, lehetőségek, legjobb gyakorlatok, - hazai és nemzetközi tapasztalatok, - a megvalósítás várható hatásai - operatív cselekvési program a megvalósítás elkövetkezendő 5 évére. A program az alábbi témaköröket öleli fel: - szervezetek jelenlegi kínálata - helyzetelemzés, célok - kínálatfejlesztési ötletek, - a térséget felölelő desztinációs termékek/kínálat kialakítása, - kínálatszervezési és fejlesztési REevolutio Kft február 80

81 kulcsprojekt javaslatok a megvalósítás várható hatásai, - cselekvési program a megvalósítás elkövetkezendő 5 évére Májustól Decemberig Bakancsos termékfejlesztési koncepció Internetes reklámkampány (1. kampányidőszak: május 19-július 19.) Gyenesi tagjelölő táblák Györök információs táblák GPS adatbázisba való bekerülés A szezon meghosszabbítása és az aktív pihenés iránti növekvő kereslet kiszolgálása érdekében közös, mind a négy települést érintő túraútvonalak kerültek kijelölésre a Keszthelyi-hegységben, illetve térkép készült a hegység túraútvonalairól. A projekt során a régió honlapját (www.westbalaton.hu) célzottan reklámozzák kulcsszó alapon az Etarget és Google Adwords rendszerében. Gyenesdiáson kívülről is jól látható módon táblával jelöljük a TDMSZ-tagokat a szolgáltatásaik nyújtásának helyszínein. Balatongyörökön a legforgalmasabb 10 helyszínen táblák kerültek kihelyezésre, amelyeken a turisták számára minden fontos információ három nyelven (magyar, angol, német) szerepel. A projekt keretében a négy település szálláshely, szolgáltató és vendéglátó TDM tagjai 1 éven át megjelennek a GPS szoftverekben. 250 szolgáltató és 50 főbb attrakciós pont került regisztrálásra, mely adatok letölthetők, és legalább 2 évig elérhetők navigációs eszközökben és navigációra alkalmas mobiltelefonokon Térképek digitalizálása A projekt keretében új tematikus térképek kerültek megrajzolásra, melyek 3 nyelven (magyar,angol, német) elérhetőek: REevolutio Kft február - a Balaton-parti nyaralók részére a négy, 81

82 vízparti település közös térképét, turisztikai információkkal - a kerékpáros turisták részére a négy település közös, kerékpárutakkal és túraútvonalakkal, illetve kapcsolódó szolgáltatásokkal - az egyes településeken pihenő turisták részére mind a négy településnek önálló, részletes információs térképet készítettek. Rendezvénytáblák Egynapos felkészítő programsorozat 4. alkalommal a TDMSZ tagjai és vezetői számára Településenkénti kiadvány Turisztikai kutatás Vonzerőleltár frissítés A négy település több, látogatott helyszínén ún. programtáblákat kerültek kihelyezésre, amelyekre a rendezvényeket hirdető plakátokat tesszik ki, és rendszeresen cserélnek. A 4 egynapos képzésből a 4. alkalom a turisztikai szezont követőn került megszervezésre. A képzés témája az online marketing volt, kibontva azokat a témákat, melyek az első online marketing képzésen a tagokat jobban érdekelték, továbbá termékfejlesztés és csomagajánlatok kialakításának gazdálkodási összefüggései Vonyarcvashegy, miután az elmúlt évben 2 szezonra elegendő kiadványt készített, a többi 3 településtől eltérően nem az Utazás 2010-re, hanem novemberében készítette el az A4-es kiadványát Célja a négy településen belföldi és külföldi turisták választásait befolyásoló információk feltérképezése a négy településre vonatkozó információkat, de elsősorban a turisztikai vonzerőkről fotókat és leírásokat készíttettünk, ez utóbbiakat németre és angolra is fordíttattuk Információs A bakancsos termékfejlesztési koncepcióban REevolutio Kft február 82

83 táblarendszer gyalogtúra útvonalak kitáblázása Menedzserek képzése Pozicionálási és versenyképességi stratégia kijelölt útvonalak mentén a turistákat, esztétikus, 80 darab fa információs táblából álló rendszer tájékoztatja az útirányokról és a távolságokról. A veszprémi Pannon Egyetem Georgikon Karán 2010/2011. tanévben indult a Turisztikai desztináció menedzsment szakirány. A kötelezően előírt képzésen úgy a konzorcium szakmai feladatainak ellátásában mind a négy település TDM menedzsere vesz részt. A stratégia azt vizsgálja, hogy a 21. századi információs, túlkínálati, motivációsdöntéshozatali és keresleti trendek kontextusában mi kell a négy település turisztikai versenyképességéhez és sikeréhez. REevolutio Kft február 83

84 Keresleti viszonyok Az idegenforgalom keresleti oldalán Gyenesdiást érintően a nemzetközi és hazai vendégforgalom alakulása kerül részletes elemzésre, amely rávilágít a település jövőbeni lehetőségeire is. Gyenesdiáson ingadozó képet mutat a vendégek számának alakulása az elmúlt közel tíz évben, a különböző típusú szálláshelyeket vizsgálva. A kereskedelmi szálláshelyek esetén a 2001 és 2003 között növekedés, az azt követő három évben visszaesés, majd 2006-tól nagyarányú növekedés tapasztalható. A magánszálláshelyeken 2004-től folyamatos növekedés tapasztalható ban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma először haladta meg a magánszálláshelyen regisztráltakét, amely egyértelműen a turisztikai infrastruktúra bővülésének, a minőségi szolgáltatások megjelenésének (például négycsillagos szálloda megnyitása- Wellness Hotel Katalin évben), új programkínálat, valamint a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület marketingtevékenységnek, a modell értékű és turisztikai desztinációs-menedzsment fejlesztésének köszönhető. A vendégek számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között fő kereskedelmi szálláshelyek magánszállásadás REevolutio Kft február 84

85 A településre érkező vendégek egynegyede külföldről érkezik, amely arány jelentős csökkenésen ment keresztül az elmúlt évek során: az évezred elején az ide látogatók 80%-a volt külföldi, s ez az arány folyamatosan csökkent tól kezdve látható növekedés, de úgy, hogy a belföldi vendégek száma jóval nagyobb arányban nőtt, mint a külföldieké, akiknek aránya a 25%-ot érte el csupán 2008-ban. A nagyarányú belföldi turistaérkezés összefüggésben áll a gazdasági világválsággal, ugyanis annak hatására szinte minden piacon felértékelődött a belföldi turizmus szerepe. A küldő országokat tekintve elmondható, hogy a szállóvendégek több mint fele belföldi turista, 36 százalék pedig német származású. A magyar vendégek közel harmada a környező Nyugat-Dunántúli településekről érkezik a településre, de majdnem ugyanilyen arányban választják budapestiek nyaralóhelyül Gyenesdiást. Az átlagéletkora az üdülőknek 30 év, ami a családosok, kisgyermekesek számának emelkedését jelzi. A magyar turisták jellemzően kevesebb mint egy hétig élvezik a helyi szolgáltatásokat, míg a külföldi vendégek átlagosan kétszer ennyi időt töltenek a településen. A vendégek számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken Gyenesdiáson 2000 és 2008 között (fő) vedégek száma ebből: külföldi vendégek száma Forrás: TeIR A vendégek számának alakulása változatos képet mutat, ha a különböző kereskedelmi szálláshelyeken történő megoszlásukat, azok változását vizsgáljuk. A településen működő kempingekben felére csökkent a vendégek száma, egyharmadára a külföldi vendégeké 2000 és 2008 között. Szintén csökkenés tapasztalható a turistaszállásokon, valamint az üdülőházakban is, utóbbiaknál a csökkenés közel 20%-os. REevolutio Kft február 85

86 A legszembetűnőbb változás a panziók vendégforgalmában jelentkezik, itt a bázisévhez képest 3,5-szeres növekedés regisztrálható, amely a belföldi turistaérkezéseknek köszönhető (a külföldi vendégek esetén 40%-os a csökkenés). A négycsillagos Hotel Katalin évi megnyitása és jelentős vendégforgalma, a panziók dominanciája jól mutatja a minőségi turizmus térnyerését. A vendégek számának alakulása és változása Gyenesdiáson Vendégek száma Külföldi vendégek száma Szálláshely Változás Változás típusa (2000=100%) (2000=100%) Kemping , ,99501 Panzió ,90 719, ,33519 Szálloda n.é n.é. Turistaszállás , Üdülőház , ,90834 Forrás: TeIR A magánszállás adásban a trend hasonló képet mutat ig a vendégforgalom jelentősen csökkent, majd növekedésnek indult, s 2008-ban újból elérte a 6500 főt, azonban a külföldi vendégek szám 2001 óta folyamatosan csökken. A vendégek számának alakulása a magánszálláshelyeken Gyenesdiáson 2000 és 2008 között (fő) vedégek száma ebből: külföldi vendégek száma Összességében elmondhatjuk, hogy a vendégforgalom az elmúlt öt évben növekedésnek indult Gyenesdiáson, amely egyértelműen a belföldi turistaérkezésnek köszönhető, valamint vendégek egyre inkább a minőségi, magasabb szolgáltatást nyújtó szálláshelyeket veszik igénybe. REevolutio Kft február 86

87 A vendégek által eltöltött éjszakák száma 2001 és 2005 között nagyarányú csökkenést mutatott mind a kereskedelmi, mind pedig a magánszálláshelyeken. Míg 2001-ben közel 40 ezer vendégéjszakát regisztráltak a magánszálláshelyeken, 2006-ra az itt eltöltött idő nem érte el a 20 ezret. A kereskedelmi szálláshelyeken hasonló folyamat zajlott, ami azonban érdekes, hogy 2008-ra kiegyenlítődött, sőt a kereskedelmi szálláshelyek irányába eltolódott a regisztrált vendégéjszakák száma, amely egyértelműen a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének köszönhető. Az adatok azt mutatják, hogy a külön szolgáltatáskínálatot biztosító Gyenesdiás Kártya is pozitív fogadtatásra talált. A vendégéjszakák számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között Kereskedelmi szálláshelyek Magánszállásadás Forrás: TeIR A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan csökken mind a kereskedelmi, mind pedig a magánszálláshelyeken, a évi értékek egyharmadára esett vissza mindkét típus esetén, így fontos lenne a külföldi célközönség irányába történő marketingstratégia erősítése. REevolutio Kft február 87

88 A vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi és magánszálláshelyeken Gyenesdiáson 2000 és 2008 között Év Kereskedelmi szálláshely vendégéjszakák száma ebből: külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Magánszállás adás vendégéjszakák száma ebből: külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Végül a vendégéjszakák szálláshely-típusonkénti megoszlása kerül elemzésre. Amint a vendégforgalom alakulásánál látható volt, a kempingekben, valamint a turistaszállásokon és üdülőházakban a legnagyobb arányú a csökkenés, de a panziók esetén közel háromszoros növekedés jelenik meg. A külföldi vendégéjszakák száma minden szállástípus esetén jelentősen mérséklődött. Vendégéjszakák száma Külföldi vendégéjszakák száma Szálláshely Változás Változás típusa (2000=100%) (2000=100%) Kemping , ,92296 Panzió , ,54639 Szálloda n.é n.é. n.é. 418 n.é. Turistaszállás , Üdülőház , ,29452 REevolutio Kft február 88

89 Elnyert támogatások Hazai támogatások A 2004 és 2009 közötti időszakban, a hazai forrásokból támogatott projektek száma alapján, a gazdaságfejlesztés volt a leghangsúlyosabb mind a kistérségben mind Gyenesdiáson. A kistérségben a projektek 67%-a, Gyenesdiáson pedig a 76%-a irányult erre. A beruházások nagyságát tekintve viszont mindkét esetben a műszaki infrastruktúra fejlesztése emelhető ki, melyhez a kistérség átlagosan a költségekhez viszonyítva 72%-os, a település pedig 49%-os támogatottságot kapott. A legnagyobb arányban támogatott projektek a kistérségben a műszaki infrastruktúra fejlesztésére irányultak, Gyenesdiáson pedig a tervezésre, melyhez a teljes költségek 70%-át állami források biztosították. A fejlesztési célok állami támogatottságának aránya Gyenesdiáson és a Keszthelyi kistérségben Teljes költség %-a Keszthelyi kistérség Gyenesdiás 0 Műszaki infrastruktúra Gazdaságfejlesztés Egyéb, nem besorolható Humán infrastruktúra Turizmus fejlesztése Környezetvédelem, körny.védelmi infra. Cél kategória Tervezés Adatok forrása: TeIR Probléma azonban, hogy a hazai források igen csekély mértékűek az Európai Unió által nyújtott támogatásokhoz képest, ezért a települések, kistérségek gyakran csak olyan fejlesztéseket tudnak véghezvinni, melyekre pályázatok útján lehetőségük nyílik. REevolutio Kft február 89

90 További probléma lehet, hogy az EU által nyújtott források, bár volumenében jóval felülmúlják a hazai támogatásokat, a hazai területfejlesztési politika, forráserejével ellentétben, jogi szempontból megalapozottabb. A szabályozási problémák azonban áthidalhatóak, ha a települések, kistérségek jól átgondolt stratégát alkotnak meg középtávú fejlesztési elképzeléseik, lehetőségeik alapján, melyhez a későbbiekben alkalmazkodni tudnak. Európai Uniós támogatások Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) keretében elnyert támogatások A fenti időszak alatt Gyenesdiáson 8 projekt valósult meg két operatív program keretében: Regionális Fejlesztés OP keretében 3 projekt, melyek 100%-ban EU-s támogatásokból valósultak meg, az elnyert összeg Ft volt. Gazdasági Versenyképesség OP n belül 5 projekt jött létre, melyekből a teljes költség 34%-át biztosította az EU, ez Ft elnyert támogatást jelent. Pályázó neve Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Gyenesdiás - Várvölgy Közös fenntartású Nevelési - Oktatási Intézmény Projekt megnevezése Hatékonyan, eredményesen, korszerűen, kreatívan! (HEKK) OP név HEFOP Pályázat neve Felkészítés kompetencia-alapú oktatásra Megítélt összeg HUF Támogatás aránya 100 % "BORHARAPÓ" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ISO 9001:2001 rendszer bevezetése és tanúsíttatása GVOP Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása HUF 50 % Komáromy Pékség Élelmiszeripari Kft. Péküzem fejlesztése új termékek előállítása, a minőség javítása és a hagyományok megőrzése céljából GVOP Kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése HUF 35 % REevolutio Kft február 90

91 Lévai József egyéni vállalkozó A GIUSEPPE Pizzéria technológiai korszerűsítése GVOP Kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése HUF 45 % MOZAIK ÁRUHÁZ Tüzelő és Építőanyag Kereskedelmi Kft. MOZAIK ÁRUHÁZ Tüzelő és Építőanyag Kereskedelmi Kft. Napközi Otthonos Óvoda Gyenesdiás - Várvölgy Közös Fenntartású Nevelési - Oktatási Intézmény Óvoda és Bölcsőde Gyenesdiás- Várvölgy Közös Fenntartású Intézmény Építőipari kereskedelmi és logisztikai tevékenység fejlesztése Hatékony szervezethatékony marketing hatékonyságnövelő koncepció kialakítása Nyitottság, eredményesség,hatékony fejlesztőmunka, szakmai kiválóság. Játékosság és humor az óvodáskorú gyermekek megismerésének és fejlesztésének rendszerében. GVOP GVOP HEFOP Kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése Kis- és középvállalkozások részére emeltszintű, szakma-specifikus tanácsadás nyújtása Felkészítés kompetencia-alapú oktatásra A kompetencia alapú oktatási programok eszközi elemeinek, értékelési eszközeinek, valamint ezek megjelenítésére HEFOP alkalmas eszközök biztosítása a HEFOP 3.1. intézkedésben érintett közoktatási intézmények számára Forrás: NFÜ HUF HUF HUF HUF 35 % 50 % 100 % 100 % REevolutio Kft február 91

92 Az UMFT ( ) keretében elnyert támogatások 2007 és 2009 között 7 projektet valósított meg a település 5 operatív program keretében, mely az előző periódushoz képest is nagyobb beruházásokat biztosított Gyenesdiás számára. (Összességében Ft volt az elnyert támogatások összege) A legtöbb projekt a kistérség és a település esetében is a gazdaságfejlesztési OP keretében valósult meg. A településen az Infrastrukturális fejlesztéssel a nyitott, többfunkciós iskoláért és a KAPERNAUM Evangélikus Szeretetotthon energetikai korszerűsítése projektek a kistérség 20 legnagyobb támogatott projektjében szerepel Az UMFT keretében elnyert támogatások megoszlása Gyenesdiáson eft Költség (eft) Támogatás (eft) Környezet és Energia OP Regionális OP-ok Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP Adatok forrása: TeIR REevolutio Kft február 92

93 UMFT projektek Gyenesdiás UMFT projekt Projekt célja (év) Támogatás (eft) Költség (eft) Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Magyarországi Evangélikus Egyház "Kapernaum" Evangélikus Szeretetotthon Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata MOLNÁR-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft. Infrastrukturális fejlesztéssel a nyitott, többfunkciós iskoláért (2009) KAPERNAUM Evangélikus Szeretetotthon energetikai korszerűsítése (2010) Gyenesdiási innováció a közoktatásban (2009) Technológiakorszerűsítés a Molnár-Kő Kft.-nél (2007) Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Gyenesdiás nagyközségben (2009) Alpin-technológia Kft Technológiai fejlesztés új, kosaras személyemelő gép beszerzésével (2008) BORHARAPÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Technológia fejlesztés a "BORHARAPÓ" Kft-nél (2008) Összesen Fejlesztésiköltségek és elnyert támogatások Gyenesdiáson eft Hazai támogatások Uniós támogatások NFT Uniós támogatások UMFT Támogatás (eft) Költség (eft) Adatok forrása: TeIR REevolutio Kft február 93

94 A LEADER program keretében igénybevett támogatásokat a következő táblázat foglalja össze. EMVA turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatás Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Vazul Lovas Baranta Hagyományörző Egyesület EMVA falumegújításra és -fejlesztésre nyújtandó támogatás Projekt címe Diási történelémi tanösvény és emlékhely kialakítása Megvalósul ás ideje Projekt teljes költsége Támogatási összeg Ft Ft Ft Ft Gyenesdiási Turisztikai Egyesület Forrásvíz Természetbarát Egyesület EMVA vidéki örökség megőrzéséhez nyújtandó támogatás Római Katolikus Egyházközség Forrásvíz Természetbarát Egyesület Balatoni Autentikus Bio és Látványpiac (BAB) Kárpáti korzó központi multifunkcionál is terének kialakítása Havas Boldogasszony Templom és környezete rekonstrukciója Diási bormúzeum folyamatban 2011 még nincs döntés 2010-ben még nincs döntés Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft EMVA mikrovállalkozások létrehozására és - fejlesztésre nyújtandó támogatás EMVA LEADER keretében igénybe vehető támogatás 2 db vállalkozás 3 db vállalkozás már megvalósult még nincs döntés Ft Ft Ft Ft REevolutio Kft február 94

95 Tájház, mûvészeti emlékház,bemutató múzeum kialakítása, rekonstrukciója, kiállítási tárgyak felújítása Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Gyenesdiási Köz- kultúra Alapítvány Vidéki rendezvények, programok, fesztiválok megvalósítása Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Összesen Szõlészeti, borászati bemutatóudvar Gyenesi Avar vezér II. Gyenesdiási Keszegfesztivál támogatási határozat még nincs, de nyert támogatási határozat még nincs, de nyert támogatási határozat még nincs, de nyert, megvalósítva 2010-ben Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Gyenesdiás fejlettsége a Nyugat- Dunántúli régióban, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A nagyközség már 1994-ben is a legfejlettebb part menti települések közé tartozott, mely pozícióját az ezredforduló után is sikerült megtartania. Az alfejezet a következő tematikus térképek segítségével mutatják be röviden Gyenesdiás gazdasági fejlettségének alakulását a Balaton térségében, először komplex mutató alapján, majd néhány kiemelt gazdasági mutatószám alapján. REevolutio Kft február 95

96 A települések fejlettségi csoportjai a Balaton Régióban, 1994 Forrás: Lőcsei Hajnalka Németh Nándor, 2006 A települések fejlettségi csoportjai a Balaton Régióban (a települések becsült gazdasági erejük alapján), 2004 Forrás: Lőcsei Hajnalka Németh Nándor, 2006 REevolutio Kft február 96

97 1994 és 2008 között a nagyközség Települési Gazdasági Erejének alakulása a következőképpen alakult: Az egy lakosra jutó Települési Gazdasági Erő alakulása Gyenesdiáson (millió Ft) Millió Ft * Gyenesdiás Magyarország Budapest nélkül Magyarország *2006-ban részleges adathiány miatt, ezzel a módszertannal nem lehetett előállítani e mutatót, így az elemzők úgy döntöttek, hogy erre az évre vonatkozóan nem közölnek adatot (Adatok forrása: Csite András- Hétfa Kutatóintézet; Oláh Mikós- Balaton Fejlesztési Tanács és Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) A települési gazdasági erő (TGE) mutató a megyei GDP adatok települési szintre való lebontásával állítható elő, az alapján, hogy a település az adott megye adott évében az adóköteles személyi jövedelmekből, a helyi adókból és a megyében regisztrált vállalkozások összességéből milyen arányban részesedett ben a KSH elkészítette a települések fejlettségi rangsorát, több változós elemzés alapján, melyben Gyenesdiás az előkelő 4. helyet foglalta el. 1. Budaörs 2. Diósd 3. Alsóőrs 4. Gyenesdiás 5. Törökbálint 6. Remeteszőlős 7. Szántód 8. Leányfalu REevolutio Kft február 97

98 9. Szentendre 10. Csopak 2008-ban néhány kiemelt mutató alapján is szemléltethető a nagyközség gazdasági fejlettségének alakulása a Nyugat- Dunántúl térség településeihez viszonyítva. Az 1000 lakosra jutó adózók száma a Nyugat-Dunántúlon (fő), 2008 (Gyenesdiás: 483 fő) Forrás: KSH REevolutio Kft február 98

99 Működő vállalkozások száma 1000 lakosra, 2007 (Gyenesdiás: 107,8 vállalkozás) Forrás: KSH REevolutio Kft február 99

100 Nyilvántartott álláskeresők aránya (%), 2008 (Gyenesdiás: 4%) Forrás: KSH Az előző ábrák alapján látható, hogy a nagyközség a 2000-es évek végén is a Nyugat- Dunántúli régió magasabb fejlettségű településeinek csoportjába tartozik, gazdasági fejlődésére az utóbbi néhány évben stagnálás, és stabilitás a legjellemzőbb, mely jelen gazdasági viszonyok között pozitívumként értékelendő. REevolutio Kft február 100

101 1.3.3 Társadalmi helyzet Zala megyével ellentétben Gyenesdiás demográfiai helyzete kedvező, a lakosság száma folyamatos növekedést mutat, egyre több a településre beköltöző. A Keszthelyről érkező fiatal lakók számának gyarapodása a születések, a gyerekek számának növekedésével jár együtt. Ezt erősíti, a magas gyermekvállalási kedv. Fontos feladat lenne munkaképes fiatalok településen tartása, a diplomások visszahívása. A településen kiemelkedően erős a civil aktivitás, minden családban legalább egy fő tagja valamely helyi szervezetnek Demográfia Az országos és a megyei tendenciáktól eltérően, ahol alapvetően a negatív demográfiai tendenciák jellemzők amely a születések számának csökkenéséből és a Főváros felé való elvándorlásból adódik Gyenesdiás lakossága jelentős növekedést mutat az elmúlt évek vonatkozásában. A település népsűrűsége 158,59 fő/km², állandó népessége 3765 fő. Állandó népesség száma (fő) Forrás: KSH A népesség a rendszerváltás óta majdnem megduplázódott. Az aktív beköltözőknek köszönhetősen Gyenesdiásnak fiatalodó lakossága van. Ennek következményeként a település gazdaságilag aktív képet mutat. REevolutio Kft február 101

102 A beköltözés, migráció pozitív hatással volt a település életére: - a születések számának növekedését, a település fiatalodását eredményezte - számottevően nőtt a lakásépítkezések száma - gyarapodott a munkaképes lakosság száma A népességszám növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy laza, kertvárosi lakóterületei, különösen a felső településrészeken igen vonzó lakóterületek találhatók. Az ország minden részéről regisztrálható ideköltöző, de kiemelkedő a külföldi beköltözők száma is. Gyenesdiás a szomszédos Keszthely agglomerációs települése, így onnan is számos kiköltöző érkezik. Forrás: TeIR A település egyik védjegye, tudatos stratégiája az emberi léptékű, élhető településméretek megtartása. Jelenleg négyzetméterben meghatározott telekméreteknek köszönhetően a helyiek többsége a magasabb jövedelemkategóriába tartozó fiatal családosokból áll. Elsősorban a jómódú középosztály építkezik a településen, ők a közelben dolgoznak, gyerekeik itt járnak óvodába, iskolába. Sok olyan ember is él a településen, akinek nem helyhez kötött munkahelye van. (Pl. pólusvárosi cégnél dolgozó területi képviselők.) Másik jellemző célcsoport a éves kiköltöző házaspárok, akiknek a gyerekei már külön élnek. REevolutio Kft február 102

103 A népesség korcsoportonkénti összetételét ez a népességszám növekedés előnyösen befolyásolta. A fiatal házaspárok nagyközségbe településének következményeként megnőtt a gyerekek száma. A településen egyre gyarapodik a nagycsaládosok, azaz a 3 illetve annál több gyermeket vállalók száma, bátor a gyermekvállalási kedv. A születések és halálozások értékének alakulása Gyenesdiáson 1989 és 2008 között Fő Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Év Forrás: KSH 2001-ben kiegyenlített volt a születések és halálozások értéke, az ezt követő években nagyobb különbségek mutatkoztak. A legnagyobb eltérés 2004-ben volt, hiszen a születések aránya a duplája volt a halálozásoknak ra azonban ismét közelítettek ezek az értékek, azonban azóta születések száma folyamatos növekedést mutat. Gyenesdiáson élők többsége korosztály szerint a év közötti korcsoportba tartozik, így viszonylag magas a munka- és keresőképes emberek száma. A gyerekek számának aránya jelentős változást mutatott az elmúlt 10 évben. REevolutio Kft február 103

104 4000 Az egyes korcsoportok létszámának alakulása Gyenesdiáson 2000-től (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő) év év év év év Forrás: KSH Felekezeti hovatartozás szerint a település nagyrészt katolikus és hívőkből áll, de jelen van az evangélikus és református felekezet is. Nemzetiségek megjelenése A nem magyar nemzetiségűek felméréséhez települési szinten csak a népszámlálásból származó statisztikai adatok állnak rendelkezésre, melyek bár 2001-ből származnak, de a helyszínen készített interjúk segítségével lehetőségünk volt a kvantitatív adatok szöveges információkkal való kiegészítésére, így teljes képet kaphattunk a település nemzetiségi helyzetéről. A 2001-es népszámláláskor az akkori lakosság mindössze A hazai kisebbségek megoszlása Gyenesdiáson (%) 2001-ben 1,36%-a vallotta magát 3% 3% valamely hazai kisebbséghez 22% 5% tartozónak. A kisebbségek megoszlását a településen a következő ábra mutatja be. Ukrán Örmény Román Német Horvát 67% Forrás: Népszámlálás REevolutio Kft február 104

105 Több külföldi lakója van a nagyközségnek, az elmúlt esztendőkben növekedett a külföldi beköltözők aránya is. Az önkormányzat információi szerint kezdetben a német, osztrák nyelvű lakók vásároltak ingatlanokat és telepedtek le a nagyközségben, mára azonban megnőtt az orosz és ukrán ingatlantulajdonosok száma. A külföldi ingatlantulajdonosok (tartózkodási- és állandó lakhatási engedéllyel rendelkezők) száma 536 fő, vagyis minden hetedik ingatlantulajdonos külföldi Gyenesdiáson. Valós beköltöző ezek közül a vásárlók közül arányában kevés, azonban még nem vált egyértelművé, hogy milyen szándékkal váltak tulajdonossá. A település földrajzi fekvése, üdülőfalu jellege miatt sokan az év egy részét töltik csak itt, sokan a befektetés céljából vásárolnak, azonban többeknek megtetszett a település és véglegesen letelepedtek. Pozitívum, hogy az ideköltöző állandó lakosok ingatlanjának környezete rendezett, azonban az ideiglenesen itt tartózkodók ingatlanjainak rendben tartása problémás. A külföldiek összefogására, összetartására is van példa: a településen német kerekasztal működik Foglalkoztatás és munkaerő-piaci helyzet A településen dolgozók között a legmagasabb arányban a éves középkorú korcsoport található meg, jóval alacsonyabb azonban az ennél fiatalabbak aránya. A településen nincs középiskola, a fiatalok közül sokan a szomszédos Keszthelyen, Hévízen tanulnak tovább, és onnan tovább vándorolnak munkavállalás céljából. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a felsőoktatási intézményekben továbbtanuló diákok esetében is Veszprém, Székesfehérvár, Győr, Budapest irányába erős az ilyen okból való elvándorlás. A térség kisebb települései nem tudják helyben tartani, illetve a letelepedésben támogatni a fiatal munkavállalókat. Az egész évben biztos megélhetést jelentő munkahelyek hiánya hosszú távú problémát jelenthet Gyenesdiás számára is. A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása (%), ,1 31,8 32,9 25,4 24,0 24,0 24,6 24,5 24,3 18,1 17,0 18,0 0,9 1,4 0, X Zala megye Keszthely Gyenesdiás Forrás: KSH REevolutio Kft február 105

106 Forrás: TeIR A Keszthelyi kistérség települései között a nagyközség kifejezetten jó helyet foglal el az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem tekintetében. Megyei arányban a településen az átlagnál magasabb a középiskolai érettségivel rendelkezők, illetve magasabb iskolai végzettségűek aránya, amely kedvező abból a szempontból is, hogy szakképzett, tanult munkaerőt nyújt a település vállalkozásai számára. Pozitívum, hogy a település pénzügyi forrásokkal is ösztönzi a diákok felsőoktatásban való részvételét, a Bursa Hungarica ösztöndíj keretében Gyenesdiás 1 millió forint helyi forrásához az állam további 1 millió forintot biztosít, melyből közel 50 főt támogat évente a település. A 7 évesnél idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 (fő,%) 1 osztályt sem végzettek osztályt végzettek Gyenesdiás Keszthelyi kistérség Zala megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% 8. Osztályt végzettek Középiskolai végzettségű érettségi nélkül Középiskolai végzettségű érettségivel Egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül Egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel Forrás: KSH REevolutio Kft február 106

107 Munkakeresés tekintetében a nyilvántartott álláskeresők száma 2007-ben volt kiugró, ez a szám azóta mérséklődött. Iskolai végzettség szerint a legtöbb állás nélküli a szakmunkás végzettségűek közül került ki és ez a tendencia folyamatos növekedést mutat. Gyenesdiás környezetében hiányoznak a több főt alkalmazó mezőgazdasági feldolgozóüzemek, könnyűipari beruházások, amelyek ezt a célcsoportot alkalmazhatnák. A településen azonban jelentős az őstermelői réteg. A termelőszféra és a kisipar helyett a multinacionális vállaltok előre törése itt is megfigyelhető, azonban cél lenne a helyi sajátosságokat, hagyományokat felelevenítő gazdasági tevékenységek megőrzése, felélesztése. Várhatóan ilyen kezdeményezés lesz a bio- és látványpiac, amely az őstermelőknek teremthet új lehetőségeket. Munkanélküliek iskolai végzettségeinek aránya Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Lélekszám Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év év év év év Év év év év év Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Forrás: KSH Társadalmi környezet és civil élet A Balaton régió egész területén igen magas a társadalmi részvétel igénye a lakosság és a nonprofit szervezetek részéről, mely nagymértékben hozzájárul a balatoni identitás erősítéséhez. A régiót jellemző magas civil jelenlét a rendszerváltozás óta országosan is egy stabilan aktív területet képez az ország nonprofit szervezeteinek területi szerkezetében. A helyi kérdőíves vizsgálatok is azt bizonyították, hogy a gyenesdiásiak számára kiemelt fontosságú a helyi közösségi élet és a település eddig elért fejlődésében nagy jelentőséget tulajdonítanak az alulról jövő civil kezdeményezéseknek. REevolutio Kft február 107

108 9 Az 1000 főre jutó szervezetek száma a Balatont érintő megyékben az országos átlaghoz viszonyítva szervezetek száma 1000 főre Országos átlag Veszprém Zala Somogy Gyenesdiás civil részvétel szempontjából teljes mértékben beleillik tágabban értelmezett környezetébe, hiszen a településen 29 civil szervezet működik, így az 1000 főre jutó szervezetek száma (7,7) meghaladja az országos átlagot. A település gazdasági programjának helyzetértékelésében is kifejezett erősségként jelenik meg a nonprofit szektor erőssége. A leggyakoribb szervezetforma az egyesület, Gyenesdiáson 17 egyesület és 12 alapítvány található. A helyiek közös felelősségvállalásának mértékét mutatja, hogy közelítőleg minden családból legalább egy fő tagja valamilyen civil szerveződésnek. Tevékenységi körüket tekintve a sportra, a kulturális életre, valamint a természet- és környezetvédelemre épülő összefogások a legjellemzőbbek. Pozitívum, hogy működnek több mint 20 évre visszatekintő társadalmi szervezetek és újonnan, a 2000-es években, alapított szerveződések is. A településen a következő társadalmi szervezetek működnek: Agronómia Alapítvány Alapítvány Gyenesdiás Község Egészségügyi Ellátásáért (Vis Vitalis) Asbóth Sándor Lovas és Hagyományőrző Egyesület (2008) Az Informált Társadalomért Közhasznú Alapítvány Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (egyesület) Darnay Dornyai Béla Honismereti Alapítvány Forrásvíz Természetbarát Egyesület (1998) Gödörházy Antal Alapítvány Gyenesdiás Operaszikláért Alapítvány Gyenesdiási Asztalitenisz Sportegyesület (mint szakosztály 1976-ban alakult, 2003-ban alapították az egyesületet) Gyenesdiási Fürdő egyesület (1992) Gyenesdiási Horgász- és Vízisport Egyesület (1993) REevolutio Kft február 108

109 Gyenesdiási Kinizsi Sportegyesület (1989) Gyenesdiási Közkultúra Alapítvány (1998) Gyenesdiás Közösségi Életéért Egyesület (2005) Gyenesdiási Óvodás Gyermekekért Alapítvány (1995) Gyenesdiási Összkerék Autó Motor Szakosztály (egyesület, 2007) Gyenesdiási Polgárőr Egyesület (2007) Gyenesdiási Szobakiadók Egyesülete Gyenesdiási Turisztikai Egyesület (2003) Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek Kongregációja Egyesület (1990) Keszthely Térségi Polgári Ifjúsági Klub Egyesület Lucia Nyílt Alapítvány a Halmozottan Sérült Gyermekekért Magyarországi Evangélikus Egyház Szeretet Intézménye Kapernaum Gyenesdiás (egyesület) Mezőségi Őrzőkör Alapítvány (2004) Római Katolikus Egyházközség (egyesület, önálló plébániaként 1951 évtől áll fenn) Sport az Egészségért Alapítvány Szebb Gyenesdiásért Alapítvány Yacht Egylet Gyenesdiás (2000) Varázshangok az Egészségért Egyesület A civil szervezetek magas pályázási hajlandóságát tükrözi az a tény is, hogy működési költségeiket főként a Nemzeti Civil Alapprogram pályázataiból szervezett támogatásokból fedezik, az önkormányzat pénzügyi hozzájárulásai minimálisnak tekinthetőek. E társadalmi szervezetek nagy szerepet játszanak a helyi érdekek érvényesítésében, valós igényekre reagáló szolgáltatásokat nyújtanak a lakosság és a településre látogatók számára, továbbá erősítik a Gyenesdiáson élők összetartozás tudatát, településhez való kötődését. Kiemelendő, hogy sok szervezet foglalkozik a gyermekek szemlélet formálásával, mely kulturális és környezettudatosság szempontjából is elősegíti a fiatalkorúak minél teljesebb fizikai és szellemi fejlődését, továbbá időskorúak gondozásával, megkönnyítve így a nyugdíjasok mindennapi életét. A Varázshangok az Egészségért Egyesület például mind a helyi, mind a nyaraló gyerekek számára biztosít zenepedagógiai eszközökkel működő játszóházat. REevolutio Kft február 109

110 A terület- és településfejlesztés szempontjából fontos megjegyezni, hogy e szervezetek közreműködnek Gyenesdiás fejlődési irányainak, stratégiájának kijelölésében. Ilyen társadalmi szervezet a településen például az országban elsőként alakult TDM-rendszerű Turisztikai Egyesület. Gyenesdiás Klímastratégiájában is egyértelműen megjelenik a partnerségre való törekvés a civil szervezetekkel, például a lakossági klímaérzékenység növelésének témájában, illetve a település környezetvédelmi programjának elkészítésében is közreműködtek civilek (Forrásvíz Természetbarát Egyesület). Előremutató, hogy a Keszthelyi kistérségi társulás mellett 2007-ben Civil Egyeztető Fórum és Közművelődési Kerekasztal jött lére, ahol biztosított a társadalmi szervezetek részvétele a területfejlesztést érintő döntések előkészítésében, meghozatalában, és ahol a civil szervezetek képviseltethetik érdekeiket Települési környezet Gyenesdiás különleges arculatát, turisták számára vonzó jellegzetességeit a település természeti és épített környezete adja. Legmeghatározóbb látványosság a Balaton, valamint a Keszthelyi-hegység, amely sajátos élővilágával az ökoturizmus egyik központjává vált. Történelmi, kulturális látnivalókban is gazdag a környék, kiemelkedő jelentőségű a szomszédos Keszthelyen található Festetics örökség, Hévíz, valamint maga Gyenesdiás is számos műemléképületet őriz. A település tevékenységében fontos szerepe van a természeti értékek védelmének, a környezettudatos gondolkodás elterjesztésének Természeti környezet Általános leírás Gyenesdiás elhelyezkedése szempontjából a Balaton észak-nyugati részén található, így a Balaton- felvidéki élővilág és természeti környezet jellemzi ezt a területet is, de természetesen vannak a településre vonatkozó egyedi jellemzők. A település közvetlenül a Balaton partján, a Keszthelyi-hegység peremén és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park által körülölelve található, gazdag természeti értékei jelentős turisztikai potenciált jelentenek. Gyenesdiás a Balaton és a Keszthelyi-hegység közé ékelődő területen jött létre a hegység alacsonyabban fekvő lankás területeit is elfoglalva. Gyenesdiás és a környező területek éghajlata főként a turizmus és a szőlőtermesztés szempontjából kedvező. REevolutio Kft február 110

111 Az évi középhőmérséklet 10-12ºC. Az évi csapadék mm, a vegetációs időszaké mm. Déli fekvése a tóra nyíló gyönyörű panorámán kívül a napfény viszonyok szempontjából is előnyös, hiszen mediterrán jellegű klíma viszonyokat eredményez. A szőlőhegy főként a diási településrészre esik, de Gyenesen is folyt szőlőművelés. Napjainkban e művelési ág jelentősége a területhasználat szempontjából minimálisra csökkent, a település teljes területének 0,5%-ára zsugorodott a szőlőterület, ám a szőlészet, borászat hagyományait ma is ápolják a településen. A szőlészeti hagyományok megőrzése érdekében adókedvezményt kapnak azok a telektulajdonosok, akik vállalják, hogy ingatlanjukon szőlőtöveket ültetnek vagy a régit gondozzák. Az uralkodó talajtípus a 60%-os területi részaránnyal előforduló, túlnyomó részben harmadidőszaki és idősebb üledékeken képződött, kisebb részben barnaföld. Erdő területei a Bakonyerdő ZRt. és a Nemesi Erdőbirtokossági Társulat kezelésében vannak, melyek a település területének közelítőleg 40%-át teszik ki. Gyenesdiáson a természeti értékek védelme az utóbbi időben nagyon fontos szerepet kap. A védendő értékek, fajok, területek integrált szemléletben való kezelése mellett nagy hangsúly helyeződik a környezeti nevelésre, a természettudományos ismeretek terjesztésére Tudatos környezetvédelem Gyenesdiás életében kiemelten fontos a környezetvédelem, számos kezdeményezés erősíti az ott élők hosszú távú, környezettudatos szemléletét. A település környezetvédelmi törekvéseiben kiemelkedő szerepet tölt be a Forrásvíz Természetbarát Egyesület, amely 1998-ban alakult. A környezetvédelmi munkának része a környezeti nevelés, mely szemléletet az ökoiskola és az óvoda is képvisel, ezért e témában a gyermekek, diákok számára számos rendezvényt szerveznek, ilyen például a Zöld hetek, valamint a település nagy hangsúlyt fektet a különböző fejlesztési, beruházási intézkedések megvalósítása során a természet szépségének megőrzésére és az épített környezet által keletkezett károk csökkentésére is. A településen a környezetpolitika fontos állomásai voltak a következők: Szelektív hulladékkezelés bevezetése (1996) Természeti értékleltár kidolgozása (1997) Szemléletváltást elősegítő programok Zöld napok (1999) és a Rügyfakadás Tavaszünnep (2000) elindítása Környezetvédelmi Bizottság, Alap létrehozása (1998) A tanintézményekben folyó környezeti nevelés (Zöld óvoda és ökoiskola), saját programok kialakítása Környezetvédelmi Program (2002, valamint felülvizsgálata 2006) Klímastratégia (2008) REevolutio Kft február 111

112 Környezetvédelmi Együttműködési Modell (2008) A helyi környezetvédelem egyik legteljesebb dokumentuma Gyenesdiás Környezetvédelmi Programja, amelynek legutóbbi felülvizsgálata 2008-ban íródott, és e dokumentum feltárja a nagyközség helyzetét és a jövőre vonatkozóan hosszútávú stratégiákat fogalmaz meg a légszennyezettség védelmétől egészen a környezeti nevelésig. A teljes körű stratégiában az alábbi területeken találhatók meg a javaslatok: A légszennyezettség csökkentése: védőnövényzet, tehermentesítés, villamos vasútvonal, megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, hagyományos fűtés kiváltása gáztüzeléssel, komposztálás előtérbe helyezése, kerékpáros közlekedés fejlesztése. Vízminőség javítása: megóvás, csatornázás, minőségvizsgálatok. Települési földvédelem: termékenység megőrzése, talaj vízgazdálkodásának szabályozása, kőbányák újrahasznosítása, illegális hulladéklerakók megszüntetése, biogazdálkodás segítése. Települési környezet, társadalom: légszennyezés csökkentése, szelektív hulladékgyűjtés elősegítése, zöldfelületek növelése, értékvédelem, tudatformálás, strandok környezetkímélő működtetése, szennyvízhálózat bővítése, csapadékvíz elvezetés és háztartási hasznosítása, lakossági tájékoztatás és értékrend javítás. Természeti környezet: állapotfelvétel, megtartás, erdővédelem (erdei iskola, tanösvények), vizes élőhelyek és természeti területek védelme, zagykazetták rekultivációja, tájképi arculat megtervezése. Egészségvédelem: egészségterv, allergén gyomnövények irtása, Zaj és rezgésvédelem. Környezetbiztonság: Haváriaterv kidolgozása és helyi környezetbiztonsági informatikai rendszer kiépítése a környező településekkel együttműködésben ban készült el Gyenesdiás Klímastratégiája, amely 2012-ig fogalmaz meg javasatokat, arra vonatkozóan, hogyan lehet a leghatékonyabban megóvni a környezetet. Az anyag alappillérei a részletes programban is bemutatott, környezeti nevelés/tájékoztatás, közlekedési tehermentesítés, környezettudatos hulladékfeldolgozás és alternatív energiahasznosítás. Ennek a stratégiának részeként fogalmazódott meg a helyi piac kialakításának és a helybeni mezőgazdasági termelés elősegítésének igénye. Megújuló energiaforrások, illetve természeti erőforrások fenntartható hasznosítása terén is számos eredmény született a településen: Az (öko)iskola felújítása után az energiaellátásban már napkollektorok is közreműködnek. REevolutio Kft február 112

113 A közintézményekben csapadékvíz gyűjtés történik. Gyenesdiásnak települési komposztálója működik immáron 10. esztendeje, ezzel a biomassza helyben tud hasznosulni. Környezetvédelmi Együttműködési Modell (Environment Protection Cooperation Model ECM): A kezdeményezést a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége indította el egy térségi környezetvédelmi alap megteremtésének reményében, amely környezetvédelmi célokat szolgálva (alulról szerveződően) közös önkormányzati-civil együttműködésen alapuló szakmai párbeszéd és feladat megosztás kialakítását szorgalmazza. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága a Forrásvíz Természetbarát Egyesülettel közösen dolgozta ki a Környezetvédelmi Együttműködési Modellt, amely minisztériumi elismerésben (Európa Táj Díj) részesült 2008-ban. Az együttműködés lényege, hogy a tájpolitikát, környezetet érintő döntések meghozatalában az önkormányzat, helyi civil szervezet és szakértők bevonásával, közös álláspontot alakít ki. A modell alapja civil alapsejtekből álló, alulról építkező szakmai és önkéntes közösség. A modell alapján, egy egyesület létrehozásával egy település környezetirányítása egy térségben, vagy országhatáron átnyúlóan, és határon átnyúló projektek révén bizonyos külföldi régiókban is, egyedülállóvá válhat, követve a Nyugat-Európában is jól működő környezetirányítási rendszereket. A szerveződés pedig természetéből fakadóan biztosítaná környezet- és természetvédelem terén, hogy e térség specifikus kérdésekben azok a szereplők válhassanak kompetenssé, akik ténylegesen érdekeltek a környezetirányítás szakmai együttműködésében. REevolutio Kft február 113

114 Forrás: Gál Lajos, 2006 A közösségi összefogás célja: szervezni, összehangolni a környezet- és természetvédelmi szervezetek, valamint a partner-önkormányzatok tevékenységét, segítve ez által a települések és a partnertérségek környezet- és természetvédelmi feladatainak ellátását. E cél érdekében a projekt, a modell által felállított struktúra szerint, képes felvállalni a helyi környezet- és természetvédelem kezelését, a szervezet és hálózatépítési rendszer kialakításával ellátni a település környezetirányítását, a Környezetvédelmi Alap racionális felhasználásával, és társadalmi tőkéjének erejével megsokszorozza a település erre szánt forrásait. A projekt részei: szervezet és hálózatépítés, szakmai fejlesztések, infrastruktúra fejlesztés, marketing és PR. REevolutio Kft február 114

115 Fontos kiemelni, hogy a modell, nem csak települési szinten, horizontális jelleggel, értelmezi az együttműködés rendszerét, hanem a környezet- és természetvédelmi ügyek jellegéből kiindulva a települési határokat átlépve, (kis) térségi, illetve regionális keretek között, különböző területi szinteken adaptálja az együttműködést. Forrás: Gál Lajos, 2006 A fentiek alapján világossá válhat, hogy a modell létjogosultsága hosszútávon megkérdőjelezhetetlen, hiszen egy település fenntartható fejlődésének jövőjét garantálja, a téma széleskörű társadalmi párbeszédének kialakítása és fenntartása mellett. Mivel az egyedi civilkezdeményezés mintaértékűvé vált, a Balaton 20 éves stratégiája integrálta azt, így a jövőben a környezetvédelmi együttműködési modell /ECM/ regionális szinten is kidolgozásra kerül. REevolutio Kft február 115

116 A kezdeményezés összhangban van a Balaton Régió Fejlesztési tervével is, hiszen a települési környezet fejlesztésének részeként, a Balaton térségi környezetmenedzsment intézkedései között szerepel az összehangolt, a települések fenntarthatóságát biztosító beavatkozások, fejlesztések lebonyolítása, valamint a tervek megvalósítását segítő szervezetfejlesztés, mellyel többek között, a civil szervezetek összehangolt, hálózatos működését ösztönzi a fejlesztési terv. A Balaton régió versenyképességének erősítésében nagy szerepe van a civil szervezetek munkásságának is, ezért fontos e szféra érdekérvényesítő képességének növelése. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésein a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének képviselője tanácskozási joggal folyamatosan részt vesz, szavazati joggal 2011 februárja óta rendelkezik. A BCSzSz pedig számos más civil szerveződéssel áll folyamatos kapcsolatban (például a Balatoni Szövetséggel és a Balatoni Fürdőegyesületek Szövetségével). A szervezet aktívan részt vesz, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft.-vel közösen, a nemzetközi Élő Tavak (Living Lakes) hálózatának munkájában, melynek eredményeként számos nemzetközi konferencián, workshop-on mutatkozhatott be a Balaton. Fontos tehát, hogy nem csak a régió civil szervezeteinek érdekérvényesítő képessége fokozódjon, hanem a közös tevékenységből, együttműködésekből származó szinergikus hatások is növekedjenek, és együtt egy jól működő rendszert alkothassanak. A Forrásvíz Egyesület által kidolgozott Környezetvédelmi Együttműködési Rendszer ezt a célt szolgálja, melynek alapján a BCSzSz egy olyan stratégiát alkotott, ami a Balaton fejlesztési Tanács Stratégiai Tervében is megjelent. Megvalósításának mentén a norvég finanszírozási mechanizmus kereteiben és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által támogatott pályázatok sora lenne folytatható, melyek a nem kormányzati szervek (NGOk) részvételét, bevonását ösztönzik környezetvédelem területén belül a Balaton Régióban. Ahhoz, hogy a jövőben a civil szervezetek erőforrásaikat a régió gazdasági növekedésének és társadalmi előrehaladásának érdekében, hatékonyan használják fel a hálózatos együttműködéseken kívül szükséges egy külső, kormányzati irányvonalakat képviselő, támogató szellemű keretfeltétel rendszer megléte is. Fontos, hogy mind az országos, mind a helyi szintű fejlesztéspolitikai irányelvek között prioritást élvezzen a természet- és környezetvédelmi szempontoknak, a fejlesztések fenntarthatóságának objektív elemzése, a civil szféra erősítése, valamint a Balaton Régió kiemelt területként való együttes kezelése országos viszonylatban. REevolutio Kft február 116

117 Épített környezet A település környezetében nem csupán a természeti értékeket találunk, hiszen az ember által létrehozott épített környezetben is számos olyan tájformáló alkotás jelenik meg, melyek a mai napig fennmaradtak. Az ember keze nyomát nagyon sok terület hordozza magával. Az épített környezet elemei két részre bonthatók: ezek az épített örökség, és a valamennyi egyéb tevékenységeket befolyásoló kultúra köre. Jelentős létesítmények Gyenesdiás környezetében: Festetics kastély (Keszthely) Építése még a 18. század közepén kezdődött el Festetics Kristóf,megbízásából, ám az épület csak az 1880-as években nyerte el végleges formáját. Az ország negyedik legnagyobb, de legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Fenékpuszta (Keszthely) Jelentős római átkelőhely volt, sok fontos útvonal keresztezte egymást ezen a területen. (Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak). A 4. században felépült a fenékpusztai erőd. A római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványai látszanak. Fejlesztések előtt áll. Georgikon Majormúzeum (Keszthely) Az között épített, többszintes magtár a maga korában a legkorszerűbb elvek alapján készült, ma műemléki védettséget élvez. Ma már múzeumként funkcionál, 1971 óta a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet bemutató kiállításokat szerveznek. Az épület iskolaként is működött. Fejlesztések előtt áll. Szépkilátó (Balatongyörök) A 71-es út mentén található, 140m magas helyről csodálatos kilátás nyílik a Balaton vízfelületére, valamint a Badacsony vonulataira. Van tudomásunk róla, hogy LEADER pályázati forrásokból épül újjá! REevolutio Kft február 117

118 Kotsy vízmalom (Zalaszántó) Az egykori vízimalom a 20. században került Kotsy Nándor tulajdonába, innen ered a neve is. A malom 1960-ban vesztette el funkcióját, majd állapota folyamatosan romlani kezdett ban újították fel, ma a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága üzemelteti. Szent Mihály-dombi kápolna (Vonyarcvashegy) Vonyarcvashegy harmadik kápolnája (a Szent Kereszt és a Mária neve kápolna után) a Keszthelyi-hegységtől délre fekvő, a Balatonba félszigetszerűen benyúló, feltűnően magányosnak tűnő, dolomit-hegykúpon áll. A kápolna napjainkban fejlesztések előtt áll, mely a LEADER pályázatok keretén belül valósul meg. Jelentős létesítmények Gyenesdiáson: Gyenesi Szent Ilona templom Klasszicista stílusban épült 1826-ban, ekkor szentelték fel Szent Ilona tiszteletére. Ez az egyetlen Szent Ilona templom az országban,, az elmúlt években többször is felújításra került. A temetőkert felújított kőkeresztjei szintén védelem alatt állnak. Diási Havas Boldogasszony templom 1894-ben építették, egy azelőtt ott állt kápolna helyére. Havas Boldogasszonynak szentelték fel. Felújítása LEADER pályázatból most fejeződött be (2010. október) Darnay (Dornyai) pince és présház 2009-től önkormányzati tulajdonba került műemléki faboronás pince es évszám olvasható a mestergerendájában. LEADER fejlesztések előtt áll az udvara és a pince rész is. Ezeken kívül még jelentős alkotások: Oswald-Bujtor féle vízimalom Kőkeresztek, Vitézkereszt Diási Történelmi Emlékpark (pályázatból újult meg 2010) Fénykereszt (Paksa Béla állította 2010-ben) Mária szobor (Taba Istvánné állítatta 1991-ben) Pásztorház Régészeti avarkori gyűjtemény (Felújítása esedékes beadott LEADER pályázatból) Nepomuki Szent János-forrás és szobor (Forrásvíz Természetbarát egyesület újította fel 1999-ben) REevolutio Kft február 118

119 Bálványos regős prés (2000), illetve lakó- és présházak Fennmaradt hegyközségi műemléki jellegű épületek: Gödörházy u. 17/1 Liliom u. 75, Esze Tamás. utca 4. Toldi Miklós utca 15, 24. A Kossuth Lajos utca 97. /Pásztorház/ Műemlékek, helyi értékvédelem Gyenesdiáson A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzéke kilenc műemléket tart nyilván Gyenesdiáson, melyek a következőek: 1. Vitézkereszt Cím, utca, házszám: (Aldiás) Kossuth u. Törzsszám:4991 Jogállás: Műemléki védelem 2. Lakóház Cím, utca, házszám: (Algyenes) Esze Tamás u. 4. Törzsszám:4992 Jogállás: Műemléki védelem 3. Pásztorház (Helytörténeti kiállítás és utazási iroda) Cím, utca, házszám:(felgyenes) Kossuth u. 97. Törzsszám:4994 Jogállás: Műemléki védelem 4. Darnay-féle boronapince Cím, utca, házszám:(feldiás) Darnay K. u. 10. Törzsszám:4995 Jogállás: Műemléki védelem REevolutio Kft február 119

120 5. Pince-présház Cím, utca, házszám: (Felgyenes) Zalay köz 4. Törzsszám:4997 Jogállás: Műemléki védelem 6. Szent Ilona-kápolna Cím, utca, házszám: Temető u. 1. Törzsszám: 4998 Jogállás: Műemléki védelem 7. Lakóház és pince Cím, utca, házszám:(algyenes) Toldi Miklós u. 22. Törzsszám:6601 Jogállás: Műemléki védelem 8. Lakóház Cím, utca, házszám: Liliom u. 1. Törzsszám:8861 Jogállás: Műemléki védelem 9. Lakóház Cím, utca, házszám: (Algyenes) Toldi Miklós u. 15. Törzsszám:9121 Jogállás: Műemléki védelem REevolutio Kft február 120

121 Lakásállomány megoszlása A településen folyamatosan növekszik a lakásállomány. Az ezredfordulót követő nyolc évben 74 lakás épült. Lakásállomány Darabszám év év év év év év év év Év Lakásállomány (db) Forrás: KSH Darabszám év év Épített lakások száma év év év Év év Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db) Épített üdülőegységek száma (db) év év év 2000-ben tapasztalhattunk egy nagyobb kiugrást az új lakások építésében, azóta átlagosan 5 és 15 között ingadozik az új lakások száma, egy 2007-es visszaeséstől eltekintve. Forrás: KSH Megfigyelhető, hogy üdülőcélú lakások célzottan nem épültek csak 2000-ben és ben. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a lakócéllal vásárolt ingatlanokat nem nyaralóként hasznosítják. A településen kimondottan üdülő céljából nem igényelnek sokan építési engedélyt, a később üdülőként használt ingatlanok is lakóházként épülnek. Ennek oka, hogy a törvényi háttér nem kedvez az üdülők építésének. Zala megyén belül kiemelkedő a gyenesdiási építkezések száma. REevolutio Kft február 121

122 1.3.5 Közszolgáltatások Oktatás A nagyközség bölcsődei, óvodai és általános iskolai képzést biztosít a gyerekeknek. A Gyenesdiás Napköziotthonos Óvoda önkormányzati tulajdonban lévő óvodája a településnek, amely folyamatos fejlődést mutat a kor igényeinek megfelelően. Az óvoda 2006-ban a környezettudatos nevelő tevékenységéért a minisztériumtól Zöld Óvoda címet kapott. Az intézményben kiegészítő tevékenységként néptánc, balett, zene, kung-fu, német, dráma és hittan oktatás is zajlik. A nagyközségben az óvoda épületében, egy egycsoportos bölcsőde is működik, mely egy sikeres pályázat révén külön épületet kap, így az óvoda is bővítésre kerül. A településen az általános iskolai oktatást a Gyenesdiási Általános és Művészeti Iskola biztosítja, mely az előző tanévben a Regionális Operatív Program forrásainak bevonásával került felújításra. Az iskola hozzáadott értéke az ingyenes művészeti képzés, valamint az önálló értékelési rendszer, amelyet a diákok ösztönzésére hoztak létre. A képzés során a számítástechnikán és a nyelvtanításon túl a szabadidős tevékenységekre is nagy hangsúlyt fektet az intézmény, amelyben ökoiskolaként az óvodában megkezdett környezeti nevelés tovább folytatódik. Az iskolában az elmúlt több mint három évtizedben 881 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait. Közülük: - 57 százaléka szakmunkásképzőben, - 20 százaléka gimnáziumban, - 23 százaléka pedig szakközépiskolában tanult tovább. Az elmúlt 15 évben végzett tanulók továbbtanulásának aránya 100 százalékos. A pályaválasztási trend szorosan kapcsolódik a mindenkori gazdasági körülményekhez. Egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi 10 évben nőtt a gimnáziumba és szakközépiskolába jelentkezett tanulók száma. Ezzel párhuzamosan 10 év átlagában a tanítványok 17,5 százaléka végzett illetve folytat egyetemi, főiskolai tanulmányokat. (Forrás: Tekintettel arra, térségi intézményekről van szó, a szomszédos településekről, pl. Keszthelyről is számos gyerek érkezik. Középiskolai szintű képzésre Gyenesdiáson nincs lehetőség, a diákok nagy része a szomszédos Keszthelyen folytatja tanulmányait, ahol gimnázium és számos szakközépiskola közül választhatnak. REevolutio Kft február 122

123 Felsőoktatási képzés is legközelebb Keszthelyen található. Ezek a következők: - Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság Tudományi Kar - Pannon Egyetem Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet - Gábor Dénes Főiskola Keszthelyi Konzultációs Központ - Akadémia Alapítvány Ezen kívül több egyetemi, főiskolai képzés van a településhez elérhető távolságban Veszprémben, Székesfehérvárott, Győrben és Sopronban. Budapest mint főváros számos továbbtanulási és munka lehetőségével jelent vonzerőt a helyi fiatalok számára Egészségügy- szociális ellátás Gyenesdiáson helyben található orvosi és gyermekorvosi rendelő, patika és fogászat, azonban ügyeleti ellátást már Keszthelyen a térségi orvosok biztosítanak. A település közvetlen környezetében két kórház található: - Városi Kórház, Keszthely itt zajlik a gyenesdiási lakosok ügyeletes és sürgősségi ellátása, szakorvosi kivizsgálása. - Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Hévíz: az intézmény elsősorban a gyógyfürdőhöz kapcsolódó gyógyászati tevékenységeket látja el. Ezen kívül még a betegek számára elérhető közelségben van a Zala Megyei Kórház, Zalaegerszegen 42 km-re és a Tapolcai kórház 32 km-re. Gyenesdiáson az orvos, a patikus és a fogász vállalkozóként dolgozik, míg a gyermekorvos közalkalmazott. A szociális ellátásban jelentős szerepet vállalnak a településen megtalálható egyházi rendek. Az evangélikus egyház által intézményeként működő Kapernaumot 1932-ben hozták létre Gyenesdiáson, így a legrégibb múltra visszatekintő intézmény. A szervezet tevékenységének középpontjában a lelki segítés és az idősgondozás állt között nyugati színvonalú idősek otthona került kialakításra, amely ma is jelentős szerepet vállal a helyi idősgondozásban. Az ÚMFT keretén belül 2009-ben a Szeretetotthon energetikai korszerűsítésre több mint 30 millió forint értékű uniós támogatást nyert el. Ezen kívül a Karmelita Nővérek által fenntartott Szent József Otthon is hozzájárul a helyi idősek szociális segítéséhez. REevolutio Kft február 123

124 Sportlehetőségek A településen található sportlehetőségek egyszerre fontosak a turisták és a helyiek számára. Az aktív turizmus szerves részét képezi a Balatont körülölelő kerékpárút, a lovaglási lehetőségek, a környező turistautak-tanösvények valamint a nemrégiben megnyílt Spiderland Kalandpark. Ezen kívül található még a nagyközségben 16 állomásos erdei tornapálya, több focipálya-futópályával, strandröplabda pálya, valamint lövészeti és íjászati lehetőség (Lőtér). A helyi szervezett sportélet kezdetben nagyon sokszínű volt, a 90-es években volt legaktívabb a sportegyesületi jelenlét (Kinizsi SE). Ekkor a labdarúgás, asztalitenisz, strandröplabda, lovas szakosztály, autós szakosztály, íjászok működtek eredményesen. Az ezredfordulót követően ebből a labdarúgás, asztalitenisz és a strandröplabda maradt meg, hozzájuk, mint új törekvés csatlakozott egy kerékpáros és egy technikai motorsport szakosztály Közműellátottság Az infrastruktúra kiépítettsége az országos átlag feletti, jónak mondható, a Balaton térsége szennyvízproblémáinak megoldása azonban égető feladat a természeti értékek, vízminőség és az egészséges környezet megőrzése, kiemelten a Zala, a kisvízfolyások és a Balaton- tó tekintetében. A Keszthelyi kistérségen belül is kiemelkedő Gyenesdiás ellátottsága. A településen a közmű infrastruktúra folyamatos fejlődési tendenciát mutat. REevolutio Kft február 124

125 Ivóvíz hálózat Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) 21, ,5 Km 20 19, év év év év év Év év év év év Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km) Forrás: KSH A településen a közüzemi ivóvízvezeték hossza folyamatosan növekszik, ezáltal egyre több lakás, nyaraló ivóvíz ellátottsága javul. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma elérte a 1400-at, amely közel az egész település lakásállományát lefedi. A Balaton-parti települések vízellátását regionális rendszerek biztosítják. Gyenesdiás a Nyugat-Balatoni Regionális Vízműrendszerhez tartozik, vízbázisa a Nyirádi karsztvíz. Darabszám Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma év év év év év Év Forrás: KSH REevolutio Kft február év év év év Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Ugyanez a növekedési tendencia figyelhető meg a közcsatorna hálózatba bevont lakások számánál.

126 Szennyvíz csatornahálózat A Balaton térség Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km) szennyvízelvezetés és tisztítás szempontjából 7 régióra lett felosztva. Gyenesdiás területe a IV. sz. szennyvízrégióhoz tartozik. E régió központi szennyvíztelepére (keszthelyi szennyvíztisztító telep) érkezik a Gyenesdiásról származó szennyvíz. km Forrás: KSH Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Darabszám év év év év év év év év év Év Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Forrás: KSH A vezetékes telefonellátottság magas Gyenesdiáson, ennek következményeként az Internet is egyre több háztartásban elérhető. REevolutio Kft február 126

127 Csapadékvíz elvezetés A nagyközségen a hulló csapadék éves átlaga körülbelül 600 mm és 700 mm közötti, a települést időnként szélsőséges csapadékviszonyok jellemzik. A területen mért legnagyobb napi csapadék mennyiség 40 mm volt. A klímaváltozás hatására e szélsőségek válhatóan erősörni fognak, így a településen nagy szükség van egy kierjedt, komplex csapadékvíz elvezető hálózat kiépítésére. Jelenleg a víz a burkolaton, illetve az utak mentén, a felszínen folyik el, illetve a talajba szivárog. A település jellemző altalaja a mészkő - dolomit törmelék, alatta pedig az elkarsztosodott mészkő alaphegység található. A vasúthoz közelebb lévő, mélyebb fekvésű területeken a bereki jellegű üledékek - iszap, homok - találhatók, melyeket mészkőmurvával töltöttek fel a beépítés előtt. A nagyközségen a 39 km hosszú úthálózat mentén a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítettsége még hiányos. Az elvezetés csak a főbb közlekedési útvonalak mentén történik meg, ilyenek a 71-es főút és a vasútvonal mentén található területek, valamint a Madách utca és a kerékpárút mentén található sáv. Összességében a csapadékvíz elvezetés aránya jelenleg körülbelül 5%-ra tehető. A legtöbb esetben a csapadékvíz elvezető csatornák nyíltak, állapotuk felújításra szorul. Zárt rendszerű csapadékelvezetés eddig a Kossuth Lajos utca (71. sz. főút) mentén valósult meg. Az elvezető rendszer szükségességére világít rá az a tény is, hogy a hegyközségi területekről lefolyó víz a település belterületei felé mozog, a felszínien lefolyó víz pedig a nagyobb esőzések idején igen nagy mennyiségű hordalékot szállít, hordalék fogók hiányában pedig ez jelentős erodáló munkát eredményez, így esetenként rendkívül magas eróziós károk keletkeznek. A magasabb fekvésű erdőterületeken a hatékonyabb vízvisszatartás érdekében az Erdészet vaditatókat alakított ki. A hordalék visszatartás megoldása azonban ma is fontos feladat, hiszen a lezúduló üledék károsítja az utakat, illetve megfelelő előülepítés hiányában a Balaton vízminőségére is károsan hat. A problémák mielőbbi hatékony megoldására az Önkormányzat az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején megvalósíthatósági tanulmánytervet készíttetett és 2001-ben a Nyugat-Dunántúli Vízgazdálkodási Tanács döntése szerinti tervváltozatra a Vízügyi Igazgatóság elvi vízjogi engedélyt adott, később pedig egy vízjogi létesítési terv is elkészült. Sokéves pályázati kísérletezések bizonyították, hogy a többmilliárdos, a teljes települést lefedő projekthez nem szerezhető támogatás, azonban a település többlépcsős- szakaszolt vízjogi engedéllyel rendelkezik, így több kisebb beruházással fokozatosan is kiépítheti komplex csapadékvíz elvezető rendszerét. Az ütemekre bontott megvalósítási és pályázati sorozat első lépcsője így 2010-ben sikerrel járt. REevolutio Kft február 127

128 A beruházás pedig 2011 év során fog megkezdődni. Az első ütem két nagyobb terület csatornázását foglalja magába: 1; A Darnai, a Bem és a Diótörő utcával határolt területek 2;A Lőtéri, Meleghegyi, a Cseresznyés, valamint a Faludi utca és a 2. záportározóhoz kapcsolódó árok területére kiterjedő vízgyűjtő terület Az első lépcső megvalósulásának időbeli ütemezése a következő: Közbeszerzés megjelenése: január hónapban Kivitelezés kezdése: február és március között Kivitelezés várható befejezése: július A beruházás pénzügyi hátterét a következő táblázat ismerteti: Források Költség % Összes költség ROP támogatás Önerő Kábeltevelízió hálózat várható fejlesztései Az évben létrehozott társaság az elmúlt bő két évtized során kb fogyasztót elérő hálózatot épített ki, de védőcsövek nélkül, ma már korszerűtlen technikai színvonalon. Időközben a szolgáltatás önkormányzati hatáskörbe került ben a szerény megtakarításokból kb. 5 millió Ft értékben sikerült a hálózatot valamelyest fejleszteni, az alállomásokat erősíteni. A digitális technika általános bevezetése előtt ez a lépték nem elégséges, így a két település vezetői három alternatívát vázoltak fel a további fejlesztések lebonyolításához: 1) Továbbra is a mai üzemeltetési forma megtakarításaiból korszerűsödik, bővül a rendszer (minimális csatornaszámmal). Ez is többmilliós nagyságrend, de nem elégséges! 2) A két település közti optikai (távközlési) kábelt igénybe véve több új alközpont kerül kiépítésre, ezzel felerősítve a szétaprózott hálózat jeleit. Előirányzat: kb MFt. REevolutio Kft február 128

129 3) A települések piacot kínálnak olyan cégnek (külső partner a meglévő adottságokra), aki garanciát ad arra, hogy a kábelen és rádióhullámokon működtethető Net-szolgáltatás és IP telefonrendszer kiépítésével plusz szolgáltatási csomagot kínál az előfizetőknek. A közös működtetés révén várt önkormányzati bevételből a fejlesztés megvalósítható. Előirányzat: MFt. A XXI. század technikai színvonalára tekintettel ez a megoldás a jövő útja! 1.4 A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS EREDMÉNYEI A közösségi tervezés eredményei A stratégiaalkotás megalapozásaként a közösségi tervezés módszerét alkalmaztuk. A közösségi tervezés abban tér el a hagyományos tervezési folyamatoktól, hogy a szakmai aktorokon kívül a fejlesztésekben érintett csoportok véleményét is megkérdezi, őket is bevonja a közös gondolkodásba. Egy fejlesztés akkor válik hosszú távon fenntarthatóvá és szerves részévé egy településnek, ha azt a társadalom is befogadja és használatba veszi. Ennek azonban alapfeltétele a megfelelő időben való tájékoztatás, a bevonás, az érintetté tétel. A közösségi tervezés erre teremt lehetőséget a városfejlesztők számára. A közösség bevonása számos előnnyel jár. Egyrészt érintetté teszi a lakosságot, az emberek elmondhatják véleményüket, nem érzik azt, hogy a velük kapcsolatos döntések a fejük felett születnek. Ez megkönnyíti a későbbi kivitelezési munkát, hiszen a lakosság jól informált lesz, ezért kevesebb ellenállásba ütközik a projekt, valamint ha már véleményt nyilvánítottak az emberek egy kérdésben, azt jobban sajátjuknak érzik. Ezen kívül természetesen a vélemények megismerésével, felhasználásával egy teljes körű, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő szakmai anyag állítható össze, amely figyelembe veszi a lokális igényeket is. REevolutio Kft február 129

130 1.4.2 Az inputszerzés módszertana A közösségi fejlesztés első lépése a fejlesztésben érdekelt célcsoportok, valamint a megszólítás eszközeinek meghatározása. A munka során figyelembe kellett venni, hogy Gyenesdiás egy nagyközség, ahol a helyieknek erős a településtudata, a lokális ügyekben való tájékozottsága. A környező településekhez való földrajzi és funkcionális közelség miatt a keszthelyieknek és a vonyarcvashegyieknek is határozott véleménye van Gyenesdiásról. Megszólított célcsoportok Helyi lakosság Környező településeken élők Nyaraló tulajdonosok Turisták Helyi, illetve a kistérséghez tartozó települések szakmai, politikai és civil véleményformálói. Vállalkozók Helyi véleményformálók: A megszólítás eszközei Kitelepülés helyi eseményeken II. Keszegfesztivál és Stihl Országos Fakitermelő Fesztivál (június 18), valamint a Bornapok megnyitóján (július 8.) rövid kérdőív lekérdezése (1. melléklet), beszélgetések kezdeményezése. Ezen kívül a helyek számára készült egy településre kerülő mentál map (3. melléklet) kérdőív, valamint egy részletes kérdőív (2. melléklet), amely az önkormányzat, valamint a helyi civil szervezetek segítségével került kitöltetésre. Kiscsoportos beszélgetés, fórum (május) A helyi vállalkozói helyzetre rákérdező kérdőív (4. melléklet). Az önkormányzat segítségével került kitöltetésre. Mélyinterjú Szalóki Jenő: a rendszerváltástól 16 évig a település polgármestere volt. Csite András: helyben élő szociológus kutató Egyéb tájékoztatás, információszerzés Települési honlap, Gyenesdiási híradóban való megjelenés REevolutio Kft február 130

131 1.4.3 Legfontosabb megállapítások Az inputszerzés során egyértelműen pozitív visszajelzéseket kaptunk a településről. Szinte minden megkérdezett számára a legnagyobb érték a Balaton és a természeti környezet szépsége. Az emberek szeretnek itt élni, igazi otthonnak érzik Gyenesdiást. Úgy látják a legfontosabb szolgáltatások könnyen elérhetők és számukra megfelelők, azonban a gazdasági élet fellendülését, valamint a munkalehetőségek gyarapodását fontosnak tartanák. A helyiek úgy látják Keszthely közelsége jót tesz a településnek, mert ezáltal több szolgáltatás elérhető, mégis megtartható a nyugodt falusias hangulat. A környező településen élők közül a keszthelyiek nyilatkoztak legpozitívabban Gyenesdiásról, többen élhetőbbnek, hangulatosabbnak érzik a települést saját lakóhelyüknél. A nyaralók összességében meg voltak elégedve a településsel, nem szenvednek hiányt a településen és kifejezetten pozitívan fogadják a családbarát szolgáltatásokat. Megfigyelhető, hogy akik ismerik a települést itt, vagy a szomszédos helyeken élnek a gazdag programokat és a helyi kulturális, civil életet kifejezetten jónak érzik. Arra a kérdésre, hogy mi az, amit legjobban hiányolnak a településen, négy igény jelent meg leginkább. A tömegközlekedés vasút, busz javítása mind országosan, mind a szomszédos településekkel való jobb összeköttetések tekintetében; szórakozóhelyek és mozi létesítése, uszoda a téli úszáslehetőségek megteremtésére, valamint egy olyan állandó korzó, sétány, találkozóhely kialakítása, amit igazán birtokba vehetnének az emberek/ a Balaton-part tudatos bevonása a helyiek életébe a strand funkción túl Kis kérdőívek részletes elemzése Összesen 92 ember töltötte ki, így ebből a kérdőívből születtek a legjobban hasznosítható eredmények. A legtöbb megkérdezett helyi, vagy a szomszédos településen élő volt (összesen 64 százalék), így határozott elképzeléssel, ismerettel rendelkezik a településről. A válaszadók földrajzi kötődése a településhez 28% 8% 29% 35% A településen élek Környező településen élek Itt van nyaralóm az év egy részét itt töltöm Egyszeri alkalommal itt nyaralok REevolutio Kft február 131

132 Gyenesdiásiak véleménye A helyiek a település legnagyobb értékének a Balatont, a Keszthelyi-hegységet, összességében a természeti környezetet tartják. Néhány válaszadó volt csak akinek az első gondolata más Gyenesdiásról, ők a családbarát környezetet, a barátságos lakótársakat és a helyi közösségi életet méltatták. Arra a kérdésre, hogy miért jó Gyenesdiáson élni, a legtöbben a természeti környezetet, a Balaton közelségét jelölték be, a megkérdezettek fele szerint a közösségi, civil élet miatt is jó a település lakójának lenni. 9 Láthatóan a legkevesebben a jó megélhetési lehetőségeket tartják a település vonzerejének. Az egyéb válaszok között többen hangsúlyozták a település nyugodt, családbarát hangulatát, ami miatt többen lakóhelyül választották Gyenesdiást. A legtöbben egyértelműen a gazdasági környezet javítását, a munkalehetőségek számának növelését válaszolták arra a kérdésre, mely szerint mivel lehetne élhetőbbé tenni Gyenesdiást. 9 A válaszadók egyszerre több választ is bejelölhettek. REevolutio Kft február 132

133 Mivel lehetne élhetőbbé tenni Gyenesdiást? 70% 60% 50% 62% Specialitásokra alapozott gazdasági környezet Jobb elérhetőség a közlekedés javítása 40% 30% Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára 20% 19% 22% 12% 16% Gazdagabb helyi kulturális élet 10% 0% Szorosabb együttműködés a környező településekkel Utolsó kérdésként elhangzott, hogy mi az, ami legjobban hiányzik a településen, erre a válaszadók a következő dolgokat mondták: Nincs olyan, általában elégedettek (11 fő válaszolta ezt) Mozi, kertmozi (6 fő) Szórakozási lehetőségek (5 fő) ne csak szezonális legyen, több korosztály számára Uszoda (4 fő) Tömegközlekedés (3 fő) busz, vonatjáratok sűrűbbé tétele Egyéb sportolási lehetőségek (3 fő):sportcsarnok, jégpálya) Közpark, sétálóutca, több program a parton, élőzenekarok a parton (3 fő) Több üzlet Infrastruktúra: környezet, utak, közművek, több és jobb járdák, jobb internet szolgáltatás (4 fő) Nagyközségi marketing Közbiztonság Nagyobb templom Rendezvényközpont Idősek otthona olcsóbb, családiasabb legyen Környező településen élők véleménye Gyenesdiásról Az eseményekre, amelyeken a kérdőívezés zajlott legtöbben Keszthelyről és Vonyarcvashegyről érkeztek. A településről érezhetősen a keszthelyiek vannak a legjobb véleménnyel, többen megemlítették, hogy szívesen kiköltöznének, hiszen Gyenesdiást élhető, önálló arculattal rendelkező helynek tartják. A legnagyobb értékként ez a csoport is a Balatont említette legtöbbször, azonban többen kiemelték a két strand színvonalát, valamint a különböző programokat. Ebből következik, hogy a környező településekről legszívesebben strandolás és rendezvénylátogatás céljából járnak az emberek. REevolutio Kft február 133

134 A szomszédos településen élők közül többen válaszoltak arra a kérdésre, mért jó Gyenesdiáson élni, még ha nem is helyben laknak. A környező településről nézve egyértelműen a Balaton és a táj a legfőbb vonzerő Gyenesdiáson, második helyre pedig az ideális lakóhelyet sorolták. Egyéb válaszok között itt is megjelent a nyugalom, valamint a helyi értékek. A megkérdezettek szerint turisztikai szempontból a település előnyei a Balaton és a táj, a gazdag programkínálat, valamint a családbarát szolgáltatások. REevolutio Kft február 134

135 Mivel lehetne élhetőbbé tenni Gyenesdiást? 60% 55% 50% 40% 30% 30% 22% 20% 18% 18% 10% 0% Specialitásokra alapozott gazdasági környezet Jobb elérhetőség a közlekedés javítása Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára Gazdagabb helyi kulturális élet Szorosabb együttműködés a környező településekkel Gyenesdiás fejlődése érdekében a többség a környező településekkel való együttműködést tartja elengedhetetlennek. Mivel a válaszadók ezekről a helyekről érkeztek, vélhetően saját lakóhelyük érdekei is megjelennek ebben a válaszban. Arra a kérdésre mi, az ami hiányzik a településen, a következő válaszok érkeztek: Nincs ilyen (7 fő) Uszoda (2 fő) Infrastruktúra (5 fő) Utcai szemetesek, padok, kitáblázás, éjszakai világítás, hegyi utak szórása télen Mozi (3 fő) Találkozóhely (3 fő): Fedett korzó, bazársor, utcai művészek Olcsóbb árak Logikusabb fatelepítés a parton Jobb emberi együttműködés a parti szolgáltatásokban Borárusító helyek Extrém sport biciklipálya, gokart Repülési lehetőség Több turistaút, kiépített szolgáltatásokkal Kikötőhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése Vízisí Szabad strand Állatkert Téli szolgáltatások Településmarketing Szórakozóhely, programok REevolutio Kft február 135

136 Akik gyakran járnak Gyenesdiáson A megkérdezettek közül mindössze nyolc olyan válaszadó volt, aki nem helyi állandó lakos, azonban nyaralóval, ingatlannal rendelkezik Gyenesdiáson, illetve nyaralás, vagy esetleg munka céljából évente hosszabb időszakot tölt a településen. Azért tartottuk fontosnak ezt a csoportot külön elemezni, mert az egyszerű nyaralóknál sokkal határozottabb véleménnyel rendelkeznek a településről, azonban nincs Balaton-felvidéki, gyenesdiási identitásuk. Megfigyelhető, hogy a nyaralótulajdonosok szeretik a települést, a táj szépségét és a nyugodt környezetet tekintik legnagyobb értéknek. Az előnyök között is egyforma arányban jelent meg a Pannon táj, valamint családbarát szolgáltatások említése, azonban senki sem jelölte be az egyedi szolgáltatásokat és a megfizethető árakat. A megkérdezettek a helyi kulturális élet fellendítésének, még több programnak örülnének leginkább. REevolutio Kft február 136

137 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Mi az, amivel még élhetőbé lehetne tenni a települést? 28% 14% 28% 42% 14% Specialitásokra alapozott gazdasági környezet Jobb elérhetőség a közlekedés javítása Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára Gazdagabb helyi kulturális élet Szorosabb együttműködés a környező településekkel Mivel az itt élők kiemelkedőnek tartják a helyi közösségi és kulturális életet (ld. Gyenesdiásiak véleménye), vélhetően a nyaraló tulajdonosok nem érzik magukat megszólítva az ilyen jellegű kezdeményezésekben. A település fejlődését szolgálná, az állandó lakók és az állandó nyaralók közötti kommunikáció erősítése, az ingatlantulajdonosok helyi aktivitásba való bevonása. (Érdekképviselet, programszervezés, egyes célzott kedvezmények által.) A hiányosságok között két jelentős dolog került előtérbe: az egyik a tömegközlekedés, nagyobb városokkal való vasúti és buszösszeköttetés akadozása, valamint a tájékoztatás javítása, ami ugyancsak a célzott kommunikációval segíthető. Nyaralók véleménye A kitelepülések során nagy számban megkérdezésre kerültek a településen nyaralók, illetve a Stihl fesztiválra más városokból érkezett vendégek. Az ő véleményük azért is fontos, mert nincs érzelmi kötődésük a településhez, így mindössze első meglátásaikat mondják el. Ezek az inputok Gyenesdiás turisztikai arculatának alakításban nyújthatnak segítséget. Az egyszeri alkalommal a településre látogatók közül sokan az ország legkülönbözőbb pontjairól kifejezetten csak egy-egy programra érkeztek, ilyen volt például a favágóverseny. A település idegenforgalmi stratégiájában hasznos lehetne ezt a célcsoportot is kiegészítő programokkal, kedvezményekkel, szolgáltatásokkal megszólítani, mintegy rábeszélni az embereket, hogy a néhány óra helyett hosszabb időt töltsenek a településen. Megfigyelhető, hogy Gyenesdiásra leginkább Nyugat-Dunántúlról és a fővárosból érkeztek a nyaralók, de rövidebb kirándulás céljából Zala megye távolabbi településeiről pl. Nagykanizsáról is több látogatóval beszélgettünk a kitelepülések alkalmával. REevolutio Kft február 137

138 M elyek az előnyei Gyenesdiásnak? A nyaralók leginkább a Balaton és a természeti 80% 70% 73% környezet szépségét és a strand jó minőségét látják 60% Balaton-felvidék,Pannon táj Színvonalas szálláshely a település legfőbb értékeinek. A válaszadók 50% 40% 30% 42% 46% Egyedi szolgáltatások (egészségmegóvás, stb.) Családbarát szolgáltatások Gazdag programkínálat háromnegyede jelölte be a Balaton-felvidék, Pannon táj előnyeit, közel fele a gazdag 20% 10% 8% 4% 12% Megfizethető árak programkínálatot. 0% Érdekes, hogy a megkérdezett Mivel lehetne élhetőbbé tenni a települést? turisták majdnem fele a fejlesztési lehetőségek közül a 50% 45% 40% 46% 38% Specialitásokra alapozott gazdasági környezet gazdagabb helyi kulturális életet jelölte be, míg a helyiek kifejezetten aktívnak ítélték a civil és kulturális kezdeményezéseket. 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 15% 15% 23% Jobb elérhetőség a közlekedés javítása Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára Gazdagabb helyi kulturális élet Szorosabb együttműködés a környező településekkel 0% Vélhetően ez a válasz nem a valós gyenesdiási viszonyokat tükrözi, hanem a turistákban kialakult előítéletet, mely szerint a helyi kulturális élet mindenhol javításra szorul. A helyi kezdeményezések még tudatosabb országos szintű kommunikációja segítene az ilyen jellegű előítéletek feloldásában. Ezen kívül a látogatók a települések közötti összefogást erősítenék, hiszen az összehangolt program- és szolgáltatáskínálat több embert térségbe vonzana. REevolutio Kft február 138

139 A hiányzó szolgáltatások közül a nyaralók a következőket említették: Nincs ilyen (7 válasz) Közlekedés javítása, pl. Pécsről autópálya, (3 válasz) Turista eligazítás, kitáblázás, információ (3 válasz) Szórakozóhely (2 válasz) Keszthelyhez túl erősen kapcsolódik, ezért identitásnövelő szolgáltatások (2 válasz) Sármelléki reptér fejlesztése Jobb településmarketing Téli szolgáltatások javítása Drágaság Csúszdapark Söröző Jobb szolgáltatások, Flottabb rendezvények Hévízben rejlő lehetőségek, termál kihasználása Strand fejlesztése Nincs arculat Falusi turizmus fejlesztése Balatoni korzó Mélyinterjúk tanulságai Ahhoz, hogy a település helyi sajátosságait jobban fel tudjuk térképezni, két meghatározó, Gyenesdiás fejlődéséért tevékenykedő szakemberrel készítettünk interjút. Szalóki Jenő a rendszerváltástól egészen 2006-ig polgármesterként irányította a település sorsát. Csite András szociológusként számos kutatást végzett a településre és környezetére vonatkozóan. Mind a két szakember úgy látja, az emberek szeretnek a településen élni, Gyenesdiás dinamikusan fejlődik, amelyhez a helyi civil élet nagyban hozzájárul. A jövőben a fontolva haladást és a falusias jelleg megőrzését tartják kiemelkedően fontosnak. Múlt és jelen jellemzése Szalóki Jenő Mindig aktív közösségi élet jellemezte Gyenesdiást, 90 - ben az Önkormányzati törvény elfogadása után még dinamikusabban indult meg a civil szervezetek szerveződése. Az eddig elért eredményeket a község átgondolt és hosszú távra kialakított rendezési terve alapozta meg. Csite András A településszerkezet kialakítását túlzott tervezés nem jellemezte, az gyors és organikus fejlődés jellemzi a települést, melyet aktív közélet és civil szervezetek terel a megfelelő irányba. REevolutio Kft február 139

140 Az oktatás támogatása kiemelt helyen áll mindig, meg kell tartani az általános iskolát, óvodát, mert ez meghatározó szempont a lakosság életminőségében, jövőjét illetően. A strand fejlesztése nagyon fontos volt, hiszen az Gyenesdiás turizmusának tükre. Rendkívül élénk a civil szervezetek működése. Egyedülálló, hogy az önkormányzat mindig figyelembe vette és adaptálta a szakértők véleményét. (Lásd környezetvédelem, turizmus) A zöldfelületek, természeti értékek megóvása érdekében, blokkolták a kiemelt területeken a beépítést, csak olyan vállalkozás jutott területhez, amely nem jelentett környezetterhelést a településre nézve és lehetőleg gyenesdiási illetőségű vállalkozás legyen. Az elmúlt 50 év során robbanásszerűen, duplájára nőtt a lakosság száma, napjainkra a Keszthelyről figyelhető meg nagyobb számú spontán migráció Gyenesdiás felé. A település típus szerint kezdetben mezőgazdasági község, majd üdülőfalu, most pedig szuburbanizálódó alvótelepülés- szatelit jellegű. Gyenesdiás elkerülte a doboz alakú, felpakolható multik felé a kiszolgáltatódást. A lakók jövedelmi helyzete pozitív hatással van a település adóbevételére, így kiegyensúlyozott gazdálkodást képes folytatni. Kiválóak a közszolgáltatások, az általános iskola, óvoda mellett, nagyon jó lépésnek tartja a bölcsőde kialakítását, ezekbe Keszthelyről is hoznak gyerekeket! Esetleges veszélyek, hátrányok: Bezsúfolódás a szigorú szabályozás ellenére, trükközések indultak meg ittott, 1 teleken több családi ház, ami valójában nem lehetne, de mivel egy garázs beállóval összekötötték már egy háznak tekinthető. Nagyközség kontra kisváros kérdés, a bővülés problematikája, a funkcióbővüléssel növekszik a kiadási oldal, nem biztos, hogy megéri Gyenesnek. A rendezési terv ugyan szabályozta a beépíthetőséget és magasságot, viszont az arculatot nem. Ebben a kérdésben nincs konszenzus, így eléggé eklektikus képet mutat a település, ez a Kossuth Lajos utcán látható leginkább. A Balaton-parti sétány elzárt, nem szerves része a hétköznapi életnek. Konfliktushelyzetet teremthet a tömegturizmus, a szezon alatt teljesen megváltozik a település képe, gyakorlatilag zsúfolásig megtelik, ez konfliktusforrás a vendéglátók kontra lakók között. Javaslatok A környezettudatos szemléletmód- mentalitásegyüttgondolkodás mélyítése a lakosság körében. Jó lenne a falusias, hegyközségi jelleget erőltetni, hiszen pont ezért jönnek ide sokan, kerülvén a városi negatív tapasztalatokat. REevolutio Kft február 140

141 Fontolva haladás a célra vezető. A Balaton-part jobb felfűzése a városra. A cél mindenképpen a hely szellemének, egyediségének megtartásával, a közösségi pozitív magatartásból fakadó kreativitás kiaknázásával a minőségi szolgáltatási színvonal fenntartása és további felfuttatása. A helyi vállalkozások folyamatos, bár nyilvánvalóan lassabb fejlesztése a cél. A település jelenlegi dinamikájának megtartása, a település 5000 főig bővülhet ez még egy élhető település. A lakók kényelmének biztosítása a szezonális nyaralókkal szemben Kiscsoportos beszélgetés eredménye Gyenesdiás jelenéről és jövőjéről helyi véleményformálókkal szerveztünk fórumbeszélgetést. A megkérdezett szakemberek a helyi identitás erősítését, a nyugodt, hegyközségi jelleg és a természeti értékek megőrzését, a turizmus fellendítését tartják a legfontosabbnak. Témacsoport Együttműködés Gazdasági környezet Előny LEADER program, helyi civil élet/közösségi lét kiváló Jelen Hátrány Ellentétek Hévíz és Keszthely között Keszthely nem talál magára ez veszélyt hordoz, felduzzasztja a városok kívüli népességet, kiköltöznek a városból az intézmények Inkább szezonális munkalehetőség van Nincs kidolgozott gyenesdiási termék Jövő Önálló Balaton régió Keszthely-Hévíz várospáros viszonyának rendezése Kistérségi projektportfólió befektető toborzásra Együttgondolkodás Munkahelyteremtés: nem feltétlenül multik betelepítésével Helyi termék kialakítása Pl. mandula-virágzás, marcipán, dió Innováció támogatása REevolutio Kft február 141

142 Természeti környezet Épített környezet Idegenforgalom Közlekedés Szubjektív elemek Pannon táj, Hegyközségi múlt támogatása egy ház- egy szőlő akció Zalai Balatonpart Meglévő értékek: Nagymező, barlangok, Jáger házak. Műemlékek Festetics értékek, Élhető településszerkezet Balaton-parti és bakancsos turizmus, családbarát szolgáltatás Csak nyáron (szezonálisan) van jelen Meglévő értékek megőrzése, tovább fejlesztés: pl. látogató központ a Nagymezőn, túraútvonalak, tanösvények stb. Főutca fejlesztése megállító funkció. Téli Balaton, teljes szezon kihasználása Egészségturizmus (Hévíz adottságaira épülve) Még több rendezvény pl. provinciák találkozója, eseménymarketing. Nehéz 84-es út fejlesztése, megközelíthetős Fly Balaton, ég Bécs és nyugat- Magyarország felől Márka: Jó itt élni Egyéb kérdőívek értékelése Részletes kérdőív A helyiek véleményének megismerése céljából készült egy részletesebb 17 kérdésből álló kérdőív is, amelynek kitöltésében az önkormányzat segédkezetett. Ezt a hosszabb kérdőívet 16-an töltötték ki, a településen élő, illetve ott dolgozó emberek. Megállapítható, hogy többségében elégedettek a település életével, szívesen ajánlanák barátaiknak, hogy költözzenek Gyenesdiásra. REevolutio Kft február 142

143 A környezeti értékek közül szinte mindenki a hely természeti adottságait - jó levegőt, erdő közelségét, sok zöld felületet tartja kiemelkedőnek, valamint a strand közelségét. Ennek a kérdőívnek az eredménye szerint is a legnagyobb értéke Gyenesdiásnak a Balaton és a strand. Ezek a település legjellemzőbb szimbólumai is a megkérdezettek szerint. Az emberek a fejlődést és a Mit tart a legfontosabb humán értéknek Gyenesdiáson? 80% 60% 40% 20% 0% 62% barátságos, családias emberséges környezetet tartják a település humán értékeinek. 6% 31% 62% Fejlődés Civil szervezetek Iskola, óvoda Barátságos, családias, emberséges A válaszadókat a következő tényezők zavarják leginkább mindennapjaik során: Az utak állapota, közlekedési problémák, a munkalehetőségek hiánya, valamint a közbiztonság romlása. A hiányosságok között legtöbben a mozit és a szórakozóhelyet említették. A település fejlesztését érintő kérdésekben közepesen tájékozottak a megkérdezettek, a legtöbben Gyenesdiás életéről a helyi közösségekben tájékozódnak és nem tudatos eszközök által. Ennek oka, hogy egy kisebb lélekszámú településeken szóban hamarabb és gyorsabban terjednek el a információk, erősebb a közösség szomszédság, kisbolt, vendéglátóhelyek, klubok véleményformáló, üzenettovábbító szerepe. Az emberek a település érdekében szívesen tett tevékenységek között leginkább a szelektív hulladékgyűjtést jelölték be, de megjelent a településfejlesztési ötletbörzén való részvétel igénye is. A szabadidő eltöltésére vonatkozó kérdések közül egyöntetűen tartalmasnak, jónak látják a megkérdezettek a helyi programokat, legtöbbször az adventi Gesztenyesütést, a nyári Keszegfesztivált, a Bornapokat és a Rügyfakadás-Tavaszünnepet ünnepet említették meg. Honnan tájékozódik a település életéről? 60% Helyi 50% médiumok 50% Honlap 40% 30% 20% 10% 0% 31% 25% 12% 12% Hirdetőtábla Helyi közösség Egyéb REevolutio Kft február 143

144 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Több szabadidőt töltene a településen, ha ezen szolgáltatások megtalálhatóak lennének? 19% 6% 37% 6% 25% 31% 37% Több bevásárlási lehetőség Speciális egészségügyi szolgáltatás Több sportolási lehetőség Több vendéglátó egység Közösségi tér és esemény Kulturális létesítmény Ifjúsági, zenés szórakozóhely A településen több szabadidőt töltenének el az emberek, ha több sportolási lehetőség lenne, kulturális létesítmény épülne, valamint a fiatalok számára zenés szórakozóhely nyílna. A programkínálat bővítésében a következő válaszokat jelölték be legtöbben: Sportesemények (8) Hagyományőrző műsorok (7) Színház (6) Kulturális programok (5) Gyerekprogramok (5) Könnyű és komolyzenei koncertek (5) Családi programok (4) Ebből is tükröződik, hogy a településen élők szeretnék a családbarát, nyugodt légkört megtartani Gyenesdiáson, azonban a jelenleginél színesebb programkínálattal és több sporteseménnyel. Gyenesdiás mentális térképe Néhány helyi lakossal egy speciális, interaktív játékot töltettünk ki az önkormányzat segítségével, amely két fontos elemből állt: Vaktérkép, melyen a számára fontos gyenesdiási helyszíneket jelölhette be a válaszadó. Asszociációs játék: Képekről, fogalmakról mi jut az eszébe a megkérdezetteknek. REevolutio Kft február 144

145 A játék előnye, hogy könnyen megismerhető az emberek viszonyulása az adott településhez, azonban a kitöltése hosszú időt vesz igénybe és igazán jó helyismerettel rendelkezők töltik ki szívesen. Bár csak 5 kérdőív került kitöltésre, néhány fontos következtetést így is levonhattunk. A játékban résztvevők az alábbi helyszíneket jelölték be: Nagymező (3): Rügyfakadás (2), szabadidő Szt. Ilona kápolna (2): vallás, mise Óvoda, bölcsőde (2): ovisok, felelősség, ringató Általános iskola (2): ifjúság, tudástár Algyenesi strand (2): szabad, nyár, vidám, élmény, kicsi Diási templom/havas Boldogasszony templom (3): temető, felújítás, áhítat Diási strand (2): játékos, nyár Lovaspályák (2): lovaglás, díjlovaglás, sport Kerámia (2): vállalkozás, kézművesség Lőtér: vadászat, turizmus Festetics Kilátó: panoráma Vadlánlik: nyugi Polgármesteri hivatal, Községháza: játszóház Orvosi rendelő: várakozás Kapernaum: idősek János-forrás: víz Fénykereszt: kirándulás Hotel Katalin: wellness Kalandpark: játék, turisták Vitorlásverseny: szép idő Étterem: hal Emlékpark: pihenés Szülőház: vidám évek, család Korzó: séta Nádas csárda: bemutatók Mária szobor: tisztelet Az asszociációs játékban az alábbi eredmények születtek: Fogalom/kép helyszín Jellemző Turisták Kerámiaház, strand (2), Nyár kemping, szálló Balaton Diási strand (4), vitorlázás, csónakázás, fürdés Első munkahely, sok zöld, sok víz, napozás, színvonal Szórakozóhely Nádas csárda, nyári Kellemes vendéglátás, koncertek, Park Kárpáti korzó (2) Kulturált időtöltés, fejlesztés, nyugodtság Műemlék Darnay pince (2), templomok, Mária szobor Helyreállítás alatt, fejlesztés, szentség Természeti érték Nagymező (3) Mária szobor, Vadlánlik, Keszthelyi-hg. Munkaterápia, védett növények, állatok, érdekes emlékhely Kultúra Keszegfesztivál, Rügyfakadás, Pünkösd, Bornapok, Szüret Gasztronómia, Figyelemfelhívás természeti értékekre, népzene/tánc, Dalárda REevolutio Kft február 145

146 Sport Faludi sík, Kinizsi SE, focipálya Fiatalság bevonása a lovas sportéletbe, labdarúgás, emléktorna Ipar Nincs, Iparosok útja Telephely, jó lenne, fejlesztés, vállalkozások segítése Találkozóhely Nagymező (2), strand, Községháza, Balaton-part Központi terek, romantikus Vásárlás Valami új, fejlesztések CBA, Sarok ABC, élelmiszerboltok, műszaki áruház, húsbolt Szálloda, járda az iskola előtt, tanösvény, bölcsődeiskolabővítés Családi vállalkozás, egyre fogy, kevés Befektetők kellenek A játékból egyértelműen kirajzolódott, hogy a helyiek számára a település legtöbbet emlegetett helyei a Diási Játékstrand, a Gyenesi Lidóstrand, valamint a Nagymező voltak. A Nagymező azon túl, hogy a helyiek körében nagy népszerűségnek örvendő Rügyfakadás- Tavaszünnep helyszíne, fontos találkozó/sétahelyként szolgál. Ezenkívül mint fontos helyszínek - az óvoda, iskola és a Községháza, a templomok-emlékhelyek és természetesen az otthon foglalnak el konkrét pozíciót a helyiek mentális térképén. A sportot egyértelműen a lovaglás és a labdarúgás jelenti, míg a 71-es út mentén található kerámia bolt, valamint a Nádas csárda jelképezi a kereskedelmet-vendéglátást. REevolutio Kft február 146

147 Vállalkozói kérdőív kiértékelése A Gyenesdiási Önkormányzat segítségével a helyi vállalkozásokat is megkérdeztük arról, hogy látják a település helyzetét, milyen változásokat tartanának fontosnak. Mi Gyenesdiás legnagyobb értéke? 80% 70% 60% 50% 67% 67% Strand, kikötő Természeti környezet (Balaton, Pannon táj) A település hangulata 40% 33% 33% Infrastruktúra, közlekedés 30% Közösségi, civil élet 20% 17% 17% 17% 10% Könnyen elérhető, színvonalas szolgáltatások 0% 1 Élhető telekméretek, ideális lakóhely Arra a kérdésre, hogy mit tartanak a település legfontosabb értékeinek a vállalkozók is legtöbben a strand-kikötő lehetőségét és a Pannon tájat említették. A megkérdezettek többsége kereskedelem és vendéglátás területén nyújtja szolgáltatásait és lakóhelyként is Gyenesdiást választotta, így abszolút helyben élőként látja a település mindennapjait. Mióta működteti vállalkozását? 33% 17% Kevesebb mint 5 éve 5-10 éve Több mint 10 éve 0% 50% Évtizedek óta REevolutio Kft február 147

148 A válaszadók fele vállalkozását 5-10 éve működteti, azaz már beindult, aktív múlttal rendelkező cégekről van szó. 67% Miért ezt a szolgáltatást választotta? 33% Erre láttam piaci igényt Erre volt megfelelő tudásom, eszközeim A megkérdezett vállalkozók kétharmada azért indította vállalkozását, mert arra a tevékenységre volt megfelelő eszköztára és tudása, ugyanakkor egyharmada a válaszadóknak a piaci igény alapján választotta tevékenységkörét. A megkérdezettek többségében nincsenek megelégedve a jelenlegi forgalommal, mindössze 33 százalék tartotta jónak napi forgalmát. Hogyan változott az elmúlt 5 évben ügyfélköre? 17% 33% Növekedett Stagnált Csökkent 50% A többségnek stagnált, illetve csökkent ügyfélköre, ami vélhetően a gazdasági válság hatása. A vásárlókör bemutatásánál több férfi keresi fel a vállalkozásokat, a legjellemzőbb a középkorú év, illetve az ennél idősebb korosztály, napszak szerint a délelőtt és a délután egyaránt aktív. A megkérdezettek közül senki sem a helyben élőket tekinti elsődleges célcsoportjának, inkább a nyaralókat és akik kifejezetten az adott szolgáltatásért érkeznek a településre. A válaszadók vállalkozásainak mindössze felét befolyásolja a turistaforgalom. Arra a kérdésre, terveznek-e változtatást a jövőben, a következő válaszok érkeztek: REevolutio Kft február 148

149 A külső megjelenésben szeretnénk változtatásokat Gyártásfejlesztés terén tervezünk Sok változtatás volt, ma már nem tervezünk Mivel lehetne a helyi vállalkozásokat ösztönözni? - Erre a kérdésre öt megadott válaszlehetőségből kettőt jelöltek be a megkérdezettek: Az egyes vállalkozói kedvezményeket közel kétharmada, a turizmus további fejlesztését a a megkérdezett vállalkozások fele fontosnak tartja. A válaszadók nagy része láthatóan elégedett a település szolgáltatásaival, Sokan nem tudtak számukra hiányzó dolgot említeni. A javaslatok között a következők hangoztak el: Parti sétány, környezetbarát vízisí, és más felhasználása a partnak, több sport Posta épület felköltöztetése a település központba A sport hiánya a következő kérdésben is megjelent a vállalkozók több mint fele szerint a sportolási lehetőségből van leginkább hiány a településen. Mi zavarja leginkább a településen? Szolgáltatások hiánya, alacsony színvonala 14% 14% Közlekedés, rossz elérhetőség 14% Köztisztaság állapota 29% Munkalehetőségek hiánya Közbiztonság romlása 29% 0% Egyéb: A helyi vállalkozásokat leginkább a közlekedési problémák zavarják, ezen kívül pedig a munkalehetőségek hiánya. Egy válaszadó említette a 71-es út rossz állapotát is, amely rendezését szükségesnek tartja. Azon kérdés kapcsán, hogy mivel lehetne jobbá tenni a települést, a specialitásokra alapozott gazdasági környezet iránti igény fogalmazódott meg leginkább. REevolutio Kft február 149

150 Swot analízis Gyenesdiás jelenlegi helyzetéről ERŐSSÉGEK Lokálpatriotizmus Erős helyi civil élet Élhető telekméretek Partnerségre törekvés a településen belül és a szomszédos településekkel Környezettudatosság Színvonalas, minőségi szolgáltatásokra épülő turizmus Családbarát kezdeményezések, programok mind a helyben élők, mind a turisták számára Kiváló természeti adottságok (Balaton, Pannon táj) Nagyobb városok Keszthely, Hévíz közelsége LEHETŐSÉGEK Helyi specialitásokra épülő vállalkozások támogatása saját termékek kifejlesztése Erős, önálló arculatépítő kommunikáció és településmarketing Turisztikai szezon szélesítése téli és egészségturizmus Együttműködés a települések között, összehangolt kistérségi projektportfólió létrehozása, TDM GYENGESÉGEK Csak szezonális a turizmus Kevés munkalehetőség Nem megfelelő a tömegközlekedéssel való elérhetőség Az önálló Keszthelytől való különállást erősítő arculat hiánya Találkozóhely /közösségi központ hiánya, Balaton-part bevonása Gyalogos utak nem megfelelő kiépítettsége VESZÉLYEK Keszthely városfunkciót ellátó szolgáltatásainak kitelepülése szuburbanizálódás Munkalehetőség csökkenése miatt kivándorlás Tömegturizmus megjelenése REevolutio Kft február 150

151 2 Mellékletek 1. melléklet: Rövid kérdőív, melynek lekérdezése a II. Keszegfesztivál és Stihl Országos Fakitermelő Fesztiválon (június 18), valamint a Bornapok megnyitóján (július 8.) történt. REevolutio Kft február 151

152 2. melléklet: Részletes kérdőív, elsősorban a helyi lakosok számára, mely az önkormányzat és a helyi civil szervezetek segítségével került kitöltésre. REevolutio Kft február 152

153 REevolutio Kft február 153

154 REevolutio Kft február 154

155 3. melléklet: Mental map, elsősorban a helyi lakosok számára, mely az önkormányzat és a helyi civil szervezetek segítségével került kitöltésre. REevolutio Kft február 155

156 REevolutio Kft február 156

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben