adománygazdaság magyar világa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "adománygazdaság magyar világa"

Átírás

1 12 ÚJ EGYENLÍTÔ KELEN ANDRÁS Az T A N U L M Á N Y adománygazdaság magyar világa A gazdaságszociológiai gondolkodás elterjedt paradigmája szerint három alapfogalmunk van, amelyek három alapintézménynek adnak életet. Ezek együttesen képesek számot adni a gazdaságtörténelem és a modernitás valamennyi gazdasági tranzakciójáról: a redisztribúcióról, a piacról és a reciprocitásról. Az állami újraelosztást, mint ismeretes, a bibliai József találta föl Egyiptom számára, és sokra vitte vele. A piaci önszabályozás az áruvilág törékeny, természet adta intézménye, valamiképpen a polgári demokrácia szülőanyja is, ezért úgy kellene védenünk és őriznünk, mint a környezet egészségét, vagy mint egy hitletéteményt. A reciprocitást az etnográfus Malinowski írta le először, újabban látni lehet, hogy az alulról építkező önkéntes kooperáció formájában megosztáson és nem tulajdonláson alapuló közösségi gazdaság néven a telefonos alkalmazások jóvoltából nagy jövő előtt áll.» A szer ző társadalomkutató Igen ritka a társadalomtudományban, hogy pusztán három alapfogalommal teljes rendszert lehessen leírni. Az első kettő intézmény a piaci versengés és újraelosztó pénzügyi hidakat ácsoló állami beavatkozás összjátékában rejlő lehetőségeket a nemzetközi gazdaságtörténet már kimerítette: erőltetett iparosítás, új mechanizmus, majd szociális piacgazdaság néven minden lehetséges magánosítás/államosítás kombinációját kipróbálta már a 2010 óta tapasztalható hazai fejlemények az állami tulajdon fölszaporításában csupán fáradt újrajátszásként értékelhetők. Egy új lassító tényező Ebben a tanulmányban a magyar gazdaságból makacsul hiányzó növekedési potenciál egyik reflektálatlan tényezőjére szeretnék rávilágítani. Lassúságunk ismert okai között a KKV-k európai beágyazottságának hiányát kell első helyen fölemlíteni, aztán a munkaerő képzettségi hiányait, a közegészségügyi deficitünket, a nehezen foglalkoztatható embertársaink magas részarányát, a bevándorlás hiányát stb. Súlyos gond továbbá, hogy átalakul a gazdaság munkavállalói szerkezete, terjednek az atipikus foglalkoztatási formák, amelyek nem nyújtanak középosztályi megélhetést, és nem képeznek értékelhető nyugdíj várományt sem 1. Az érintettek dolgoznak, és mégsem tudnak kitörni a szegénységből. Mindemellett a tudatos gazdaságpolitika szintjére emelkedett a túladóztatással és kiszorítással véghezvitt lassítás is. Leállásba hajló evickélésünknek van aztán egy további, eddig nem tematizált szerkezeti oka is: ez pedig abban adható meg, hogy a gazdaság intézményi alapjait tekintve eluralkodó félben vannak az egyoldalú diszpozíciók grantok (adományok) és transzferek (pénzügyi hidak) a kölcsönös adásvételek, tranzakciók kárára. A leállásunkhoz vezető, már hosszabb ideje érvényesülő körülményekhez a legutóbbi kormányváltás ezzel a széles, új intézményi vonulattal csatlakozott, amely tovább rontja a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait. A magyar gazdaságban ez a kirajzolódó tendencia egyfajta lemondó nonprofit átállás tovább

2 ÚJ EGYENLÍTÔ 13 korlátozza növekedési esélyeinket. A két folyamat a régi evickélés megfejelve az új állami túlsúllyal együttes fékező hatása a magyar beteg számára egy immár duplán megalapozott stagnálás 2 előképét vetíti előre, amelyet közgazdasági műszóval a grants economy (adománygazdaság) magyar világának nevezek. Az új stagnálás lényege, hogy a különadók képében a politika újra korlátlan primátust szerzett az egész gazdaság fölött, és ezt az államszervezet kényelmi szintjének emelésére használja föl. Mintha az ötven éve kényszerűen megszakadt dzsentri hagyomány olyannyira folytatásra érdemes volna a versenyszféra és a közösségi szolgáltatások fejlesztésének rovására. Ha tehát gazdaságszociológiai megközelítésben tekintünk rá a gazdaság meghatározó területeire, akkor azt tapasztaljuk, hogy az értéktöbbletet ígérő piaci csere előrehaladó mértékben adja át a helyét a nem-termelő fejlesztéseket eredményező egyoldalú diszpozícióknak, az adománynak. Márpedig az értéktöbblet előrehaladó hiánya a stagnálást idézi föl, növekedés forrásai pedig kis területre szorulnak vissza. Az uniós fejlesztésekből származtatható to - vább gyűrűző pár százalék növekedési hatás a magyar gazdaságtörténetben az előcsatlakozási alapok ideje óta folyamatosan hozzáadódik a GDP-hez, ha a végeredmény mégsem éri el ezt mint jelenleg az azért van, mert túlhaladja a kompetitív szféra recessziója vagy az adósságszolgálat terhe. Ez a garantált, kettő százalék körülire tehető lökés önmagában tehát sajnos csak a rendi stagnálással ér föl. Stagnáláson az európai felzárkózásról való lemondást értem, ami kirajzolódni látszik nem utolsó sorban a szaporodó nonprofit működésmódokból. A nonprofit átállás motorja mint Oroszországban a föld méhének kincsei nálunk az ágazati különadók rendszere. Ennek megfelelően aztán az adósság érdemi csökkentése is lassan lekerül a napirendről, igaz, hazánkban már az is nagy szó, ha közel kiegyensúlyozott költségvetést készítenek. Az 1973 óta érvényesülő, sok évtizedes lelassulásunk amelyben a mostani ideologikus indíttitású államosító visszavétel csupán tanácstalan újrajátszásnak tűnik inkább egy tanácstalansággal egyenértékű nonprofit 3 trendre illeszkedésünkkel magyarázható. Míg a nonprofit működésmód Európában általában a piacgazdaságnak csupán egy kedves színfoltja, amely az elvétve adódó piaci és állami kudarcokra ad választ, addig nálunk most valóságos nonprofit körök alakulnak ki felölelve a gazdaság tekintélyes részét 4, kivonva az itt érintett átfogó gazdasági tevékenységeket a piacgazdaság csereviszonyaiból és ezzel a bővített újratermelésből. Márpedig egy ilyen nonprofit átállás a gazdaság leállásának (értsd: három százalék alatti ütemben növekedésének) és ezzel az európai felzárkózásról való lemondásnak az útja. A gazdaság címkézett alrendszerei és meghajtói Címkézett alrendszerekkel mindig a pályázatok világában találkozunk: a címke azért van, hogy jelezzék, az illető szféra (még) költségei megtérítésére, támogatásra szorul. Ha nem így volna, nem volna pályázatképes! Ha nem így volna, akkor a pályázat formájában juttatott adomány nem megengedhető szubvencióvá lényegülne át. Ezek a gazdaságpolitikai döntés alapján ma még különlegesnek minősülő iparágak mind nemzeti vagy EU-forrásokból táplálkozhatnak. Tehát nem kell foglalkoztatási vagy más vállalást tenniük ahhoz, hogy az itt működő magáncégek fejlesztésük érdekében adományhoz jussanak. Kezdjük ismertetésüket a kék címkével ellátott gazdasági szegmenssel, amely a vízgazdálkodást fedi. A kék gazdaság meghajtója az ipari méretekben rendelkezésre álló édesvíz, amely egy - re ritkább jószág a világon. Ez a potenciális meghajtó azonban egyelőre nem képes nálunk betölteni hajtány-szerepét, a befektetések megtérülését művi úton kell lendíteni. Értéktöbblet sehogy sem keletkezik itt, még csak ott tartunk, hogy a dolgokat projektek viszik előre, amelyek pusztán a költségeket fedezik. A gazdasági kommunikáci-

3 14 ÚJ EGYENLÍTÔ óban használt címkék között második helyen említeném az élmény gazdaságot (turizmus). Ebben driverként fogható föl az attrakció, hasonlóan a hirdetések meghajtó szerepéhez a figyelem gazdaságában (média), a harmadik fél számára értékesíthető felhasználói profilokhoz az információ gazdaságban, az adományosztó alapok és alapítványok 5 meghajtó szerepéhez a piacosítható tudást előállító tudás gazdaságban és az imázs transzfer 6 meghajtó szerepéhez a sport gazdaságban. A közösségi megosztáson alapuló gazdaságban (sharing economy) a meghajtó neve a bizalom. Ez a globális világgazdasághoz képest alternatív helyinek is tekinthető szféra a csökkenő határhaszon elve köré szerveződik. Ugyanis itt a régi szomszédság, meg a közösségi önsegítés kiterjesztéséről 7 van szó immár egymás számára. Ugyan ismeretlen emberek szintjére, de akik egykét apróság miatt mégis megbízhatnak egymásban. A valutaként működő (adják-veszik) meghajtó tehát itt a szomszédsági szellem. A szomszédsági szellem pedig nem más, mint a jól ismert reciprocitás. Ez a kölcsönösségen alapuló gazdasági szegmens minden jel szerint képes alternatívát nyújtani a nagyvállalati kapitalizmus mai kizárólagosságával szemben. Ez a sharing economy azzal versenyképes, hogy mindenkinél és mindennél olcsóbb (és egyben perszonálisabb) tud lenni. Márpedig ez utóbbi a humán szolgáltatásokban lényeges komponens! A szomszédsági reciprocitás elvét terjesztik tehát itt ki telefonos alkalmazások segítségével. A gazdasági kislépték köré szerveződő vállalkozások meghajtója a pozitív megkülönböztetés miatt járó adómentesség. Ezekre a leggyakrabban családinak nevezett vállalkozásokra az jellemző, hogy (családi) önfenntartásra törekszenek, és nem kíván(hat)nak növekedni. Sokan persze közülük az adókedvezmény miatt csak ál-kisléptékűek, és igénybe vesznek minden pályázati- és növekedési hitelforrást. A címkézett gazdaságokat azért soroltam föl, a teljesség igénye nélkül, hogy rámutathassak: a piacgazdaság e szférái mögött mindig valami értéktermelési potenciál áll. Üdvös lenne, ha mi - nél több ilyen szféra verne gyökeret, és szökkenne virágba nálunk. ám inkább azt látjuk, hogy az új és új uniós hétéves ciklusok elején gazdaságpolitikai döntések alapján az értéktöbblet hiányát rezignáltan tudomásul véve, egyre újabb és na - gyobb területek kerülnek át gazdaságszociológiai - lag az ún. grants economy keretei közé (Boulding 1968, 1972). Ebből az adománygazdaságból azonban rendre hiányzik az önálló növekedési potenciál, az adomány-gazdaságban nem jut érvényre a driverek hajtány-szerepe sem. A juttatás nyújtójának akit nem beruházónak, hanem donornak tekintünk ugyanis normatív kötelessége van, a pályázat kiírójának pedig rendre valami olyan fejlesztési célja van az átengedett pénzzel, amelyben a cél rentabilitási szempontoktól mentes megvalósulása önmagában hordja az értéket. Az adománygazdaság keretei közé tartozik minden pályázati úton elosztott, azaz nem piacon megkeresett, hanem átengedett jövedelem 8. Az uniós forráselosztás egy hatalmas nonprofit kör, olyan fejlesztési (de nem növekedési!) szféra, amely átengedett állami jövedelemből és nem piacon megkeresett saját jövedelemből származik, nem is csere (ilyen lenne a bankhitel), hanem adomány útján jut el az érintettekhez és ott egy megvalósító szervezet költségeit részben fedezi. Ennyiben maradéktalanul beleidomul az állami redisztribúció nyújtotta puha pénzek kényelmesen dagonyázó Leviathánjába. Értékteremtő gazdasági tevékenység, de mégsem beruházás, mert a megvalósulást követően nem hoz pénzt, csak visz. Összefoglalásképpen az adománygazdaságot, mint a Polányi Károlytól eredeztethető redisztribúció fogalom egy alternatív felfogását ami az eredetinél jobban alkalmazható a hazai viszonyainkra a következőkben határolnám körül. Ez a szféra (1) az adóforintok központi és helyi újraelosztása mellett felöleli a (2) pályázati úton lecsepegtetett állami/uniós előirányzatokat, (3) az adományosztó alapok és alapítványok grantmaking tevékenységét, valamint (3) a szponzorálás/mecenatúra és (4) társadalmi felelősségvállalás keretében célba juttatott vállalati és magánforrásokat is. Központi tervgazdálkodás versus adománygazdaság Miként az állami újraelosztásban szükségképpen, az adománygazdaságban is értelmezhető a centralizáció fogalma. Az adománygazdaság szélesebb fogalom, mint az állami redisztribúció. Ami pedig a leglényegesebb: nem feltétlenül csak központosítottan tud működni. Nálunk azonban erős politikai kényszer húz manapság mindent a centralizáció irányába. Hogy csak az adománygazdaság legkisebb szegmensét, a szponzorálást említsem, az alulról jövő vállalati társadalmi felelősségvállalási döntések is átadják helyüket ma a központosított TAO-kedvezmény formájában nyújtott állami sportfejlesztésnek. A totális centralizációban egyetlen megtehető lépés van már csak itt hátra a pluralizmus mentesség felé vezető úton: ha az egész ország egyetlen fejlesztési régióvá válna, akkor végképp minden pályázati pénzt 100 százalékban a (párt)központ oszthatna to -

4 ÚJ EGYENLÍTÔ 15 vább. Ekkor Magyarország városállammá válna, szép nagy hátországgal. A formális pályázat mint alulról építkező mo - dern fejlesztési kockázatközösség már ma is csak fügefalevélként van jelen. A központosítás még a korszerűbb fejlesztési kockázatközösségi formájában sem sokat ér egy olyan országban, amely konstrukciójában nehezen áll át az európai regionalizmusra. Kockázat ugyebár mindaz, ami felelős döntést igénylő helyzetet teremt, és ahol a döntés kimenetele egy jövedelmező befektetés termőre fordulása csak valószínűsíthető, de nem vehető bizonyosra. A valódi gazdaságfejlesztésben ahol a cél nem lehet más, mint az értéktöbblet elérése minden kétséget kizáróan koc - ká zat közösségre lép a bank és a kedvezményezett. A kockázat abban áll, hogy korántsem min den fejlesztés jön be. Nem ez a helyzet a köz ponti tervgazdálkodásban valamint az uniós pénzek elosztásakor: itt minden fejlesztés be - jön, mivel nincs rentabilitási korlát, nincs kamat sem, sőt a forrást sem kell visszafizetni. Az uniós pályázati forrásokat tehát szét lehetne osztani alulról fölfelé építkezve is, multiplikálódva a magántőkéhez csapódva, azzal kockázatközösségre lépve, annak megtérülés-vezérelt útját követve. Nálunk azonban a pályázati rendszer belesimult az állami újraelosztás politikai célok által fölülről vezérelt rendjébe, ráadásul a központi akaratot megvalósítani igyekvő voluntarizmusát a technicizálódás köntösébe bújtatja a nagyobb hihetőség és legitimitás kedvéért (Jancsics-Jávor 2013). Érdekességként, merőben teoretikus felvetésként megjegyzem, hogy ha mégis érvényre tudna jutni az alulról építkező kockázatközösség az uniós fejlesztések pályázati elosztásában, akkor az a pénz már nem számítana átengedett jövedelemnek, hanem sokkal inkább egy szimulált piacon (pályázaton) kemény költségvetési korlátok között megkeresett jövedelemnek. Sportgazdasági példálózásaimnál maradva, ilyen ideális esetnek tekinthető az olimpia arányosan lecsepegő bevétele, amely a hazai sportgazdaság fizetési mérlegének ma sajnos egyetlen bevételi elemeként a svájci Lausanne-ból érkezik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, kvázi egy magánalapítványtól. E forrás továbbítása a sportági szakszövetségeknek ugyan állami támogatás mezébe van nálunk öltöztetve, de ez a pénz nem átengedett, hanem szó szerint versenyben kivívott ( tisztességesen megkeresett) jövedelemnek minősíthető! A struktúra pedig alulról építkezőnek: előbb volt meg a sportoló, majd a klub, majd a szövetség, majd a sporteredmény, és aztán utalták annak ellenértékét. Mondanom se kell, nem csak a sportgazdaságban volna elképzelhető, hogy egy pályázat igazi versenyt szimuláljon 9. Bár a pályázati forrás leggyakrabban nem alapítványtól, hanem állami újraelosztás vagy európai újraelosztás eredményeképpen kerül a nyerteshez, ez mégsem tekinthető szükségképpen állami transzfernek, hanem adott esetben lehet akár versenyben megkeresett jövedelem, ha az értéktöbbletet nélkülözi is. Redisztri - búció pedig az, ahol a kiíró fejlesztési célkitűzését (állami terv) versenykörülmények mellőzésével kiválasztott nyertes magánvállalkozás valósítja meg. A pályázati rendszer ennyiben lehet a pa - rancs gazdasági, de a modern tervezés generálta fejlesztési kockázatközösség eszköze is. Mármost az adománygazdaság magyar útjára az jellemző, hogy ráálltunk egy speciális egyensúlyi állapotra, ahol ugyan az üzleti szféra nem termel ki magából sem elégséges fejlesztési forrást, sem érdemleges adóforintokat, az állam mégis rendes bevételekhez jut. Úgy, mintha a magángazdaság húzna. Ennek forrása természetesen az átengedett uniós pénzek. Ez virtuális egyensúlyba helyezi a magyar gazdaságot: érdemleges gazdasági növekedés nincs, de az állam mégis hál Istennek mindenre talál pénzt. Ez nagyon európai modell is egyben: nem a növekedésen van a hangsúly, hanem az elért (nálunk szerény) életminőség fennmaradásán. Uniós projektben tehát a megvalósító szervezetnek nem keletkezik nyeresége, legfeljebb az alvállalkozójának. A kellemesen régies csengésű improduktív jelző tehát azt jelenti, hogy a megvalósuló beruházás, a projekt befejeztével soha sem fordul termőre, vinni kezdi a pénzt, nem hozni. Ha másból nem, hát a fenntarthatóság kritériumának minden pályázati rendszerben tapasztalható megköveteléséből ez nyilvánvaló. Minden pályázati fejlesztésre áll a tétel, hogy létrejöttük után további forintokat követelnek a fönntartásra, az uniós pénzeket azonban működésre nem lehet költeni. Ez komoly hátulütője a nálunk kialakult adománygazdasági rendszernek: az új eladósodás veszélyét idézi föl az, hogy több a fejlesztési forrás, mint az improduktív beruházás megvalósulása után az adóforintokból (adó csak értéktöbbletből vonható el!) táplálkozni képes állami és önkormányzati költségvetés, amely a fejlesztéseket működtetni hivatott. Az uniós forrásokra alapozott gazdaság sajnos tartósan segíthet fönntartani egy túlméretezett államgépezetet, amely ma mindent állami feladatnak lát, és elszívja a levegőt a magángazdaság és a civilszféra feladatvállalásai elől. Ha nem léteznék brüsszeli forrás, és persze a gazdaság sem volna képes kitermelni magából annyi elvonható értéktöbbletet, adóforintot, amiből a közpolitika gyártás a mai szinten folyik. Kell is a sok adóforint a magyar államigazgatásnak persze, hiszen újrateremtette a dzsentrivilágot a sokemeletes köz-

5 16 ÚJ EGYENLÍTÔ igazgatás formájában, és sok fejlesztés indul el úgy, hogy mire elér a forrás a célhoz, addig sokan beillesztik a maguk kétes hozzáadott értékét (népiesen szólva ellopják). Az uniós forrásokra alapozott gazdaság elérheti ugyan a jellemzett egyensúlyi állapotot, de a diszpozíciókra alapozva nem képes számottevően növekedni. Felzár - kóz tató növekedés csak akkor valósul meg, ha az innováció és a banki hitelezés generálta növekedés is jelen van a gazdaság versenyszektorában nemcsak a multik-húzta és az uniós-forráselosztás-generálta növekedés. Kiváltképpen igaz ez akkor, amikor minden GDP-növekményből jó két százalékot rögtön elvisz nálunk az adósságszolgálat terhe. Még egy utolsó különbségtevés: az adománygazdaság hasznaiból csak a résztvevők részesednek, másoknak abból nem csepeg le semmi. A to - vábbgyűrűzés az alvállalkozók felé és a rendes gazdasági fejlődés szétterülése között az a kü - lönbség, hogy míg a grants economy nonprofit fejlesztéseinek anyagi hasznából csak a projektgazdák, alvállalkozók és munkavállalók részesülnek, addig az inkluzív gazdaságfejlesztés értéktöbblete különféle más módon is szerteágazhat a társadalomban. Ez a terítés csak akkor valósul meg, ha a befektetett tőke áráért cserében az alkalmazott bérmunkával kitermelt hozzáadott érték legalább fedezi a bérmunka előállításához és fenntartásához szükséges szociális költségeket: az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjat, a munkanélküli-segélyt, az infrastrukturális beruházásokat, a közszolgáltatásokat és az államigazgatást. Az új uniós forrás-ciklusban a kormány szándéka szerint kevesebb lesz a közberuházás, és több lesz a gazdaságfejlesztést célzó projekt. Ebből én azt olvasom ki, hogy még kevesebben látjuk majd hasznát ezeknek a projekteknek. Az előző ciklus közberuházásaiból, városközpont helyreállításaiból anyagilag csak a résztvevők profitáltak, de állampolgárként mindenki láthatta, igénybe vehette. A gazdaságfejlesztési projektek azonban végképp már csak azokról szólnak, akik részt vesznek benne. A közti ciklusban hangsúlyosabbá váló technológiai fejlesztések szintén hátrányukra különböznek majd a hagyományos beruházásoktól: feltehető, hogy nem saját innovációs indíttatásból születnek, ezért piacilag megalapozatlan, öncélú pénzköltések maradnak. A nonprofit adománygazdaság hazai világa tehát a gazdaságnak immár nagyra nőtt, értéktöbblet-mentes része, amely átengedett forrásból táplálkozik, és improduktív marad, akármilyen gazdaságélénkítő bukfencekbe csomagolják is. Míg a redisztribúcióban ugyanaz szedi be a pénzt, aki aztán a maga szempontjai szerint újra elosztja, addig az adománygazdaság egyoldalú transzfereire igaz a tétel: meglehet, hogy más szedi be a pénzt (vagy mond le róla), mint aki átengedikiosztja. Az, hogy mennyire kényes az elért mai egyensúly az adománygazdaságban, jól kitűnhet az alábbi mini-esettanulmányból. A redisztribúció hierarchiája érhető tetten a mai sportgazdaság szerkezetében. A társasági adókedvezmény hatására befolyó milliárdok állami újraelosztás keretében, egy a látványsportokra kialakított közpolitika mentén jutnak el az abszorbeálástól megrészegült sportszervezetekhez. Edzők és korosztályos sportolók hadának jutott megélhetés, egyeseknek új infrastruktúra is. A külföldi edzőtáborozás sportgazdaság szerte normává vált. A sporthírek pedig kötelezővé, de legalábbis a közszolgálatiság egyik MTVA-pénzt hozó indikátorává váltak média szerte. Az állami támogatás eltúlzottan magas szintje tökéletesen meggyengítette a sportszolgáltatók és az igénybevevők (nézők, amatőr sportolók) közti piacgazdasági kapcsolatot tel azonban a jelenlegi redisztributív szerkezetben szedett pénz uniós intervenció miatt ellehetetlenül, a korábban csordogáló szponzorálásra jellemző nem-hierarchikus struktúrák viszont elhaltak. Egy jövőbeni gazdaságpolitika felé A redisztribúció és az adománygazdaság között húzott fogalmi megkülönböztetésünknek akkor van értelme, ha abból egy új pragmatika is levezető. A bőven csurgó nem is bírjuk mindet lekötni uniós pénzek miatt a magyar állam bízvást megtehetné, hogy szakít a túladóztatás gyakorlatával és kevesebb többletterméket von el a gazdaság szereplőitől. Egy következő kormány számára az elért kényes egyensúly tiszteletben tartása okán mégis inkább az ajánlható, hogy csak lassan térjen vissza a kisebb (de hatékonyabb) állam és az üzletbarátság útjára, csak mértékkel vegyen vissza egyelőre a politika aránytévesztett primátusából, ám azonnal terelje át a központi állami erőforrásokat a klienskereső patrimoniális hatalom-maximálás, valamint a közigazgatás- és pártfinanszírozás felől a jóléti szolgáltatások mi - nőségének javítása felé. Tehát még a jelenlegi gazdaságpolitika keretei között maradva is, csak hangsúlyeltolással is lényegesen kedvezőbb alternatíva lehetne, ha az állam kényelmi szintje he - lyett az állami közszolgáltatások fejlődnének akár egy koraéretten magas szintre. A felduzzasztott sportgazdaság finanszírozását igyekezzen fenntartani, ám a cégek terhelése helyett a mű köd te - tést projektekké formálva az uniós forrásokra terelni, és egy legalább nullszaldós fizetési mér-

6 ÚJ EGYENLÍTÔ 17 leget megcélozva az adománygazdaságból való kivonódást mihamarabb elérni. A centralizált pályázati rendszerek működtetése helyett pedig tőkésítsen föl az államigazgatás körén kívüli alapítványokat, és bízza az adományosztást rájuk. Egy ilyen új gazdaságpolitika legyen egyenlítő természetű, nem pedig a korábbiakat kényszeresen meghaladni igyekvő, rángatásba torkolló gazdaság - politika! Az uniós források felhasználását is még egyszer át kellene gondolni: ezek helyesen arról szólnak, hogy a nettó kedvezményezett országok állami beruházásainak forrásait adják meg. Ugyanis hazánkban és egyben a déli tagállamokban is ezeket a forrásokat, amelyek ugye alapvetően nem a növekedést szolgálják, hanem az életminőséget, a gazdaság maga messze nem köhögné fel. Az adóztatással egyedül ezek a fejlesztési források nem volnának előállíthatók. Helyes és szükséges tehát, ha az unió a maga kezdeményezésére helyettesíti őket föltéve, hogy a rendszer ezzel nem süllyeszti a kedvezményezettet eltartotti státuszba 1. Az első két uniós fejlesztési ciklusban ezek a források zömükben valóban infrastruktúrára és városszépítésre mentek el. A jelenlegi ciklusban azonban, megtapasztalván a nagy leállást, inkább gazdaságélénkítésre költik el a nagyobb részt. Sajnos azonban nincsen racionális határa, értelmes korlátja annak, ha egy vállalkozás versenyképességét igyekszünk állami adományokkal javítani. Egyedül a bankhitel tekinthető ilyen értelmes korlátnak! Az adományból finanszírozott, élénkítőnek tekintett gazdaságfejlesztés tehát nélkülözvén minden automatizmust és piaci jelzőrendszert úgyszintén feneketlen hordó. Még - hozzá szemben a közszolgáltatások fejlesztésével minden a közjó számára származtatható haszon nélkül. IRODALOM Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az intelligens és inkluzív növekedésről, 483. plenáris ülés, 2012.; EUR-lex; C 351, 55. évfolyam Boulding, K., The Grants Economy - A New View at Our Give and Take, Presidential Address, Michigan Economic Association, 1968 Boulding K, Pfaff M, Horvath J., Grants Economics: A Simple Introduction, The American Economist, Vol. 16, No. 1, Spring, 1972 Galaskiewicz J., The Social Organization of an Urban Grants Economy, Elsevier 2013 Jancsics-Jávor, The Role of Power in Organizational Corruption: An Empirical Study, Administration & Society 2013, Vol XX(X), pp Kelen A, Reciprocity, Entry in the Encyclopedia of Civil Society, Springer, New York, 2010 Léderer P (szerk), Az úri Magyarország, T-Twins 1993 Summers, L, Remarks on Stagnation, IMF Annual Research Conference, November 8th 2013 JEGYzETEK 1 A prekariátus foglalkoztatás kiszélesedése és normalizálódása nem dicsőség, de összességében mégis úgy bírálható el, mint ami mégis segít kevésbé egyenlőtlenül elosztani a gazdaság mindenkori versenyképessége által kiszakítható munkaóra volument a túlórák terhére. Másképpen szólva: ez a munkahelyteremtés a beruházások elmaradása és a stagnálás idején. A belső leértékelés eszköze ez csak úgy, mint a költségvetési megszorítás ami az euróövezetet illeti. 2 A régi stagnálást a növekedés forrásainak fent említett hiányára demográfia, képzetlenség, nyelvtudás lehet viszszavezetni. Az 1973-as olajválságot követő cserearányromlás óta nincs érdemleges gazdasági növekedés Magyarországon: a rendszerváltozás előtti évtizedben 1,4 százalékkal bővült éves átlagban a nemzeti jövedelem, a rendszerváltozás óta eltelt két évtizedben pedig 1,2 százalékkal. A Fidesz alatt pedig átlagban semmivel, ha valami mégis adódott, hát azt végképp nem az autochton források húzták, hanem a német konjunktúra. Ráadásul az inkluzív gazdaság politikára tett erőfeszítések hiányában e néhány százalékos eredmény rendre csak a vállalkozások számára hoz érezhető hasznot, ezek a szerény, a legjobb periódusban között is maximum négy százalékot elérő növekedési számok, amelyeket soha nem kísért egy kiegészítő gazdaságpolitika, kevéssé képesek eljutni a munkavállalók zöme számára érezhető jövedelemig. 3 Szabatos értelemben a nonprofit kifejezés a magánjog alá tartozó szervezetekre utal. Ezt a fogalmat csak a mai jogászkodó politikai vezetés keveri össze az állami cégekkel. Nonprofit szervezeten helyesen a tulajdonos híján levő önigazgató civil szervezeteket értjük, amelyek főtevékenységük után nem adóznak, és nem vehetik ki a szervezetből a költségeik fölött megmaradó forrásokat. 4 Vegyük sorra ezeket az átállított szférákat, amelyeket a nemzeti öncélúság apológiájából, mint premisszából levezethetően a demokráciadeficit csúnya felhalmozásával valósítottak meg: ez a szféra a gazdasági szabadságharc, az önkormányzati, közmű és magánnyugdíj vagyon államosítása, az állami cégfelvásárlások és a különadók köre. álljon itt a demokrácia deficit és a rekommunalizálások egy eddig tematizálatlan összefüggése. A jelenlegi állami cégfelvásárlások előtt, 1995 és 2010 között mindig lehetett tudni, mennyi pénze van a magyar államnak: leírta azt a központi állami költségvetés. Amit abban december végéig nem költöttek el, az megszűnt forrásként szolgálni, nem lehetett a következő évre átvinni, előirányzatok között átcsoportosítani vagy felhalmozni. Ma ugyanakkor több szabadon, akár gátlástalanul szabadon felhasználható pénz fekszik az állami vállalatoknál, mint a költségvetésben a közpénzügyek republikánus kezelésétől idegen, átláthatatlan módon. 5 ács zoltán mély meglátása szerint a magánalapítvány a vállalkozói vagyon közcélú lebontásának modern eszköze. Lásd: zoltan J. Acs Why Philanthropy Matters: How the Wealthy Give and What it Means to Our Economic Well-being, Princeton University Press, Minden szponzor törekvése abban áll, hogy fizetek azért, hogy hozzád törleszkedhessek, a kedvező közképed farvizén hajózhassak. 7 Ezt a kiterjesztést a ma oly szapora telefonos alkalmazások végzik el. Ez az újfajta digitális köztulajdon multilaterálissá emeli és megsokszorozni képes az egyszerű szomszédok közti kölcsönös segélynyújtást. 8 Szigorúan nem tartozik viszont az adomány-gazdaság keretei közé a háztartási munka, az informális gazdaság, a naturális csere vagy éppen a reciprocitás sem hiszen ezeknél nincsen pénzmozgás. 9 Ehhez azonban régi jogaiba vissza kellene iktatni a liberalizmust. A szabad versenyes gazdasági liberalizmusnak sokféle tudományos meghatározása van forgalomban. A mi szempontunkból érdemes ragaszkodnunk a a tréfásan legegyszerűbbhez: (piaci) konzervativizmus mínusz klerikalizmus. A magyar liberalizmus persze még e tréfás meghatározáshoz képest is kicsit más: a fenti meghatározás mínusz még valami, amit nehéz megfogalmazni. Mindenesetre e dupla mínusz miatt a magyar liberálisok bizony igen gyöngék. Márpedig szabadelvű középosztály, azaz állam-független Besitzbürgertum és progresszív értékvilágú Bildungsbürgertum nélkül nincs gazdasági fejlődés, csak rendi stagnálás van. 10 Eltartottak akkor leszünk, ha már nem is tudjuk, mennyire fontos, hogy a gazdaság maga termelje ki az állami beruházások forrását. Ennél is van persze Európában még lejjebb: a görög státuszra az jellemző. hogy az uniós források mellett is túlköltekezett, és nem is volt már képes ezt a túlköltést racionálisan a recesszió fölidézése nélkül leépíteni.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia: környezeti igazságosság és energia demokrácia 1. Lakosok bevonásával fut a program (pl. állampolgári ill. közösségi tulajdon)

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1.

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. 1. allokációs költségvetés T(h)+T(v)+ D(G)= G, haszonelvű adózás, jellemzően kiegyensúlyozott. Elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása. 2. redisztribúciós

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Energiagazdálkodás: a jövő lehetőségei és korlátai Világgazdaság konferencia Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Makra József Budapest, Danubius Hotel Gellért

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes Közjó és Kapitalizmus Intézet Műhelytanulmány No. 17. 2009. április 28. Tanulmányunk

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap fejezet száma és megnevezése: LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Projekttervezés alapjai Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Szelídi-tó A stratégiai tervezés folyamata Külső környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai célok

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben