adománygazdaság magyar világa
|
|
- Gabi Gáspárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 12 ÚJ EGYENLÍTÔ KELEN ANDRÁS Az T A N U L M Á N Y adománygazdaság magyar világa A gazdaságszociológiai gondolkodás elterjedt paradigmája szerint három alapfogalmunk van, amelyek három alapintézménynek adnak életet. Ezek együttesen képesek számot adni a gazdaságtörténelem és a modernitás valamennyi gazdasági tranzakciójáról: a redisztribúcióról, a piacról és a reciprocitásról. Az állami újraelosztást, mint ismeretes, a bibliai József találta föl Egyiptom számára, és sokra vitte vele. A piaci önszabályozás az áruvilág törékeny, természet adta intézménye, valamiképpen a polgári demokrácia szülőanyja is, ezért úgy kellene védenünk és őriznünk, mint a környezet egészségét, vagy mint egy hitletéteményt. A reciprocitást az etnográfus Malinowski írta le először, újabban látni lehet, hogy az alulról építkező önkéntes kooperáció formájában megosztáson és nem tulajdonláson alapuló közösségi gazdaság néven a telefonos alkalmazások jóvoltából nagy jövő előtt áll.» A szer ző társadalomkutató Igen ritka a társadalomtudományban, hogy pusztán három alapfogalommal teljes rendszert lehessen leírni. Az első kettő intézmény a piaci versengés és újraelosztó pénzügyi hidakat ácsoló állami beavatkozás összjátékában rejlő lehetőségeket a nemzetközi gazdaságtörténet már kimerítette: erőltetett iparosítás, új mechanizmus, majd szociális piacgazdaság néven minden lehetséges magánosítás/államosítás kombinációját kipróbálta már a 2010 óta tapasztalható hazai fejlemények az állami tulajdon fölszaporításában csupán fáradt újrajátszásként értékelhetők. Egy új lassító tényező Ebben a tanulmányban a magyar gazdaságból makacsul hiányzó növekedési potenciál egyik reflektálatlan tényezőjére szeretnék rávilágítani. Lassúságunk ismert okai között a KKV-k európai beágyazottságának hiányát kell első helyen fölemlíteni, aztán a munkaerő képzettségi hiányait, a közegészségügyi deficitünket, a nehezen foglalkoztatható embertársaink magas részarányát, a bevándorlás hiányát stb. Súlyos gond továbbá, hogy átalakul a gazdaság munkavállalói szerkezete, terjednek az atipikus foglalkoztatási formák, amelyek nem nyújtanak középosztályi megélhetést, és nem képeznek értékelhető nyugdíj várományt sem 1. Az érintettek dolgoznak, és mégsem tudnak kitörni a szegénységből. Mindemellett a tudatos gazdaságpolitika szintjére emelkedett a túladóztatással és kiszorítással véghezvitt lassítás is. Leállásba hajló evickélésünknek van aztán egy további, eddig nem tematizált szerkezeti oka is: ez pedig abban adható meg, hogy a gazdaság intézményi alapjait tekintve eluralkodó félben vannak az egyoldalú diszpozíciók grantok (adományok) és transzferek (pénzügyi hidak) a kölcsönös adásvételek, tranzakciók kárára. A leállásunkhoz vezető, már hosszabb ideje érvényesülő körülményekhez a legutóbbi kormányváltás ezzel a széles, új intézményi vonulattal csatlakozott, amely tovább rontja a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait. A magyar gazdaságban ez a kirajzolódó tendencia egyfajta lemondó nonprofit átállás tovább
2 ÚJ EGYENLÍTÔ 13 korlátozza növekedési esélyeinket. A két folyamat a régi evickélés megfejelve az új állami túlsúllyal együttes fékező hatása a magyar beteg számára egy immár duplán megalapozott stagnálás 2 előképét vetíti előre, amelyet közgazdasági műszóval a grants economy (adománygazdaság) magyar világának nevezek. Az új stagnálás lényege, hogy a különadók képében a politika újra korlátlan primátust szerzett az egész gazdaság fölött, és ezt az államszervezet kényelmi szintjének emelésére használja föl. Mintha az ötven éve kényszerűen megszakadt dzsentri hagyomány olyannyira folytatásra érdemes volna a versenyszféra és a közösségi szolgáltatások fejlesztésének rovására. Ha tehát gazdaságszociológiai megközelítésben tekintünk rá a gazdaság meghatározó területeire, akkor azt tapasztaljuk, hogy az értéktöbbletet ígérő piaci csere előrehaladó mértékben adja át a helyét a nem-termelő fejlesztéseket eredményező egyoldalú diszpozícióknak, az adománynak. Márpedig az értéktöbblet előrehaladó hiánya a stagnálást idézi föl, növekedés forrásai pedig kis területre szorulnak vissza. Az uniós fejlesztésekből származtatható to - vább gyűrűző pár százalék növekedési hatás a magyar gazdaságtörténetben az előcsatlakozási alapok ideje óta folyamatosan hozzáadódik a GDP-hez, ha a végeredmény mégsem éri el ezt mint jelenleg az azért van, mert túlhaladja a kompetitív szféra recessziója vagy az adósságszolgálat terhe. Ez a garantált, kettő százalék körülire tehető lökés önmagában tehát sajnos csak a rendi stagnálással ér föl. Stagnáláson az európai felzárkózásról való lemondást értem, ami kirajzolódni látszik nem utolsó sorban a szaporodó nonprofit működésmódokból. A nonprofit átállás motorja mint Oroszországban a föld méhének kincsei nálunk az ágazati különadók rendszere. Ennek megfelelően aztán az adósság érdemi csökkentése is lassan lekerül a napirendről, igaz, hazánkban már az is nagy szó, ha közel kiegyensúlyozott költségvetést készítenek. Az 1973 óta érvényesülő, sok évtizedes lelassulásunk amelyben a mostani ideologikus indíttitású államosító visszavétel csupán tanácstalan újrajátszásnak tűnik inkább egy tanácstalansággal egyenértékű nonprofit 3 trendre illeszkedésünkkel magyarázható. Míg a nonprofit működésmód Európában általában a piacgazdaságnak csupán egy kedves színfoltja, amely az elvétve adódó piaci és állami kudarcokra ad választ, addig nálunk most valóságos nonprofit körök alakulnak ki felölelve a gazdaság tekintélyes részét 4, kivonva az itt érintett átfogó gazdasági tevékenységeket a piacgazdaság csereviszonyaiból és ezzel a bővített újratermelésből. Márpedig egy ilyen nonprofit átállás a gazdaság leállásának (értsd: három százalék alatti ütemben növekedésének) és ezzel az európai felzárkózásról való lemondásnak az útja. A gazdaság címkézett alrendszerei és meghajtói Címkézett alrendszerekkel mindig a pályázatok világában találkozunk: a címke azért van, hogy jelezzék, az illető szféra (még) költségei megtérítésére, támogatásra szorul. Ha nem így volna, nem volna pályázatképes! Ha nem így volna, akkor a pályázat formájában juttatott adomány nem megengedhető szubvencióvá lényegülne át. Ezek a gazdaságpolitikai döntés alapján ma még különlegesnek minősülő iparágak mind nemzeti vagy EU-forrásokból táplálkozhatnak. Tehát nem kell foglalkoztatási vagy más vállalást tenniük ahhoz, hogy az itt működő magáncégek fejlesztésük érdekében adományhoz jussanak. Kezdjük ismertetésüket a kék címkével ellátott gazdasági szegmenssel, amely a vízgazdálkodást fedi. A kék gazdaság meghajtója az ipari méretekben rendelkezésre álló édesvíz, amely egy - re ritkább jószág a világon. Ez a potenciális meghajtó azonban egyelőre nem képes nálunk betölteni hajtány-szerepét, a befektetések megtérülését művi úton kell lendíteni. Értéktöbblet sehogy sem keletkezik itt, még csak ott tartunk, hogy a dolgokat projektek viszik előre, amelyek pusztán a költségeket fedezik. A gazdasági kommunikáci-
3 14 ÚJ EGYENLÍTÔ óban használt címkék között második helyen említeném az élmény gazdaságot (turizmus). Ebben driverként fogható föl az attrakció, hasonlóan a hirdetések meghajtó szerepéhez a figyelem gazdaságában (média), a harmadik fél számára értékesíthető felhasználói profilokhoz az információ gazdaságban, az adományosztó alapok és alapítványok 5 meghajtó szerepéhez a piacosítható tudást előállító tudás gazdaságban és az imázs transzfer 6 meghajtó szerepéhez a sport gazdaságban. A közösségi megosztáson alapuló gazdaságban (sharing economy) a meghajtó neve a bizalom. Ez a globális világgazdasághoz képest alternatív helyinek is tekinthető szféra a csökkenő határhaszon elve köré szerveződik. Ugyanis itt a régi szomszédság, meg a közösségi önsegítés kiterjesztéséről 7 van szó immár egymás számára. Ugyan ismeretlen emberek szintjére, de akik egykét apróság miatt mégis megbízhatnak egymásban. A valutaként működő (adják-veszik) meghajtó tehát itt a szomszédsági szellem. A szomszédsági szellem pedig nem más, mint a jól ismert reciprocitás. Ez a kölcsönösségen alapuló gazdasági szegmens minden jel szerint képes alternatívát nyújtani a nagyvállalati kapitalizmus mai kizárólagosságával szemben. Ez a sharing economy azzal versenyképes, hogy mindenkinél és mindennél olcsóbb (és egyben perszonálisabb) tud lenni. Márpedig ez utóbbi a humán szolgáltatásokban lényeges komponens! A szomszédsági reciprocitás elvét terjesztik tehát itt ki telefonos alkalmazások segítségével. A gazdasági kislépték köré szerveződő vállalkozások meghajtója a pozitív megkülönböztetés miatt járó adómentesség. Ezekre a leggyakrabban családinak nevezett vállalkozásokra az jellemző, hogy (családi) önfenntartásra törekszenek, és nem kíván(hat)nak növekedni. Sokan persze közülük az adókedvezmény miatt csak ál-kisléptékűek, és igénybe vesznek minden pályázati- és növekedési hitelforrást. A címkézett gazdaságokat azért soroltam föl, a teljesség igénye nélkül, hogy rámutathassak: a piacgazdaság e szférái mögött mindig valami értéktermelési potenciál áll. Üdvös lenne, ha mi - nél több ilyen szféra verne gyökeret, és szökkenne virágba nálunk. ám inkább azt látjuk, hogy az új és új uniós hétéves ciklusok elején gazdaságpolitikai döntések alapján az értéktöbblet hiányát rezignáltan tudomásul véve, egyre újabb és na - gyobb területek kerülnek át gazdaságszociológiai - lag az ún. grants economy keretei közé (Boulding 1968, 1972). Ebből az adománygazdaságból azonban rendre hiányzik az önálló növekedési potenciál, az adomány-gazdaságban nem jut érvényre a driverek hajtány-szerepe sem. A juttatás nyújtójának akit nem beruházónak, hanem donornak tekintünk ugyanis normatív kötelessége van, a pályázat kiírójának pedig rendre valami olyan fejlesztési célja van az átengedett pénzzel, amelyben a cél rentabilitási szempontoktól mentes megvalósulása önmagában hordja az értéket. Az adománygazdaság keretei közé tartozik minden pályázati úton elosztott, azaz nem piacon megkeresett, hanem átengedett jövedelem 8. Az uniós forráselosztás egy hatalmas nonprofit kör, olyan fejlesztési (de nem növekedési!) szféra, amely átengedett állami jövedelemből és nem piacon megkeresett saját jövedelemből származik, nem is csere (ilyen lenne a bankhitel), hanem adomány útján jut el az érintettekhez és ott egy megvalósító szervezet költségeit részben fedezi. Ennyiben maradéktalanul beleidomul az állami redisztribúció nyújtotta puha pénzek kényelmesen dagonyázó Leviathánjába. Értékteremtő gazdasági tevékenység, de mégsem beruházás, mert a megvalósulást követően nem hoz pénzt, csak visz. Összefoglalásképpen az adománygazdaságot, mint a Polányi Károlytól eredeztethető redisztribúció fogalom egy alternatív felfogását ami az eredetinél jobban alkalmazható a hazai viszonyainkra a következőkben határolnám körül. Ez a szféra (1) az adóforintok központi és helyi újraelosztása mellett felöleli a (2) pályázati úton lecsepegtetett állami/uniós előirányzatokat, (3) az adományosztó alapok és alapítványok grantmaking tevékenységét, valamint (3) a szponzorálás/mecenatúra és (4) társadalmi felelősségvállalás keretében célba juttatott vállalati és magánforrásokat is. Központi tervgazdálkodás versus adománygazdaság Miként az állami újraelosztásban szükségképpen, az adománygazdaságban is értelmezhető a centralizáció fogalma. Az adománygazdaság szélesebb fogalom, mint az állami redisztribúció. Ami pedig a leglényegesebb: nem feltétlenül csak központosítottan tud működni. Nálunk azonban erős politikai kényszer húz manapság mindent a centralizáció irányába. Hogy csak az adománygazdaság legkisebb szegmensét, a szponzorálást említsem, az alulról jövő vállalati társadalmi felelősségvállalási döntések is átadják helyüket ma a központosított TAO-kedvezmény formájában nyújtott állami sportfejlesztésnek. A totális centralizációban egyetlen megtehető lépés van már csak itt hátra a pluralizmus mentesség felé vezető úton: ha az egész ország egyetlen fejlesztési régióvá válna, akkor végképp minden pályázati pénzt 100 százalékban a (párt)központ oszthatna to -
4 ÚJ EGYENLÍTÔ 15 vább. Ekkor Magyarország városállammá válna, szép nagy hátországgal. A formális pályázat mint alulról építkező mo - dern fejlesztési kockázatközösség már ma is csak fügefalevélként van jelen. A központosítás még a korszerűbb fejlesztési kockázatközösségi formájában sem sokat ér egy olyan országban, amely konstrukciójában nehezen áll át az európai regionalizmusra. Kockázat ugyebár mindaz, ami felelős döntést igénylő helyzetet teremt, és ahol a döntés kimenetele egy jövedelmező befektetés termőre fordulása csak valószínűsíthető, de nem vehető bizonyosra. A valódi gazdaságfejlesztésben ahol a cél nem lehet más, mint az értéktöbblet elérése minden kétséget kizáróan koc - ká zat közösségre lép a bank és a kedvezményezett. A kockázat abban áll, hogy korántsem min den fejlesztés jön be. Nem ez a helyzet a köz ponti tervgazdálkodásban valamint az uniós pénzek elosztásakor: itt minden fejlesztés be - jön, mivel nincs rentabilitási korlát, nincs kamat sem, sőt a forrást sem kell visszafizetni. Az uniós pályázati forrásokat tehát szét lehetne osztani alulról fölfelé építkezve is, multiplikálódva a magántőkéhez csapódva, azzal kockázatközösségre lépve, annak megtérülés-vezérelt útját követve. Nálunk azonban a pályázati rendszer belesimult az állami újraelosztás politikai célok által fölülről vezérelt rendjébe, ráadásul a központi akaratot megvalósítani igyekvő voluntarizmusát a technicizálódás köntösébe bújtatja a nagyobb hihetőség és legitimitás kedvéért (Jancsics-Jávor 2013). Érdekességként, merőben teoretikus felvetésként megjegyzem, hogy ha mégis érvényre tudna jutni az alulról építkező kockázatközösség az uniós fejlesztések pályázati elosztásában, akkor az a pénz már nem számítana átengedett jövedelemnek, hanem sokkal inkább egy szimulált piacon (pályázaton) kemény költségvetési korlátok között megkeresett jövedelemnek. Sportgazdasági példálózásaimnál maradva, ilyen ideális esetnek tekinthető az olimpia arányosan lecsepegő bevétele, amely a hazai sportgazdaság fizetési mérlegének ma sajnos egyetlen bevételi elemeként a svájci Lausanne-ból érkezik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, kvázi egy magánalapítványtól. E forrás továbbítása a sportági szakszövetségeknek ugyan állami támogatás mezébe van nálunk öltöztetve, de ez a pénz nem átengedett, hanem szó szerint versenyben kivívott ( tisztességesen megkeresett) jövedelemnek minősíthető! A struktúra pedig alulról építkezőnek: előbb volt meg a sportoló, majd a klub, majd a szövetség, majd a sporteredmény, és aztán utalták annak ellenértékét. Mondanom se kell, nem csak a sportgazdaságban volna elképzelhető, hogy egy pályázat igazi versenyt szimuláljon 9. Bár a pályázati forrás leggyakrabban nem alapítványtól, hanem állami újraelosztás vagy európai újraelosztás eredményeképpen kerül a nyerteshez, ez mégsem tekinthető szükségképpen állami transzfernek, hanem adott esetben lehet akár versenyben megkeresett jövedelem, ha az értéktöbbletet nélkülözi is. Redisztri - búció pedig az, ahol a kiíró fejlesztési célkitűzését (állami terv) versenykörülmények mellőzésével kiválasztott nyertes magánvállalkozás valósítja meg. A pályázati rendszer ennyiben lehet a pa - rancs gazdasági, de a modern tervezés generálta fejlesztési kockázatközösség eszköze is. Mármost az adománygazdaság magyar útjára az jellemző, hogy ráálltunk egy speciális egyensúlyi állapotra, ahol ugyan az üzleti szféra nem termel ki magából sem elégséges fejlesztési forrást, sem érdemleges adóforintokat, az állam mégis rendes bevételekhez jut. Úgy, mintha a magángazdaság húzna. Ennek forrása természetesen az átengedett uniós pénzek. Ez virtuális egyensúlyba helyezi a magyar gazdaságot: érdemleges gazdasági növekedés nincs, de az állam mégis hál Istennek mindenre talál pénzt. Ez nagyon európai modell is egyben: nem a növekedésen van a hangsúly, hanem az elért (nálunk szerény) életminőség fennmaradásán. Uniós projektben tehát a megvalósító szervezetnek nem keletkezik nyeresége, legfeljebb az alvállalkozójának. A kellemesen régies csengésű improduktív jelző tehát azt jelenti, hogy a megvalósuló beruházás, a projekt befejeztével soha sem fordul termőre, vinni kezdi a pénzt, nem hozni. Ha másból nem, hát a fenntarthatóság kritériumának minden pályázati rendszerben tapasztalható megköveteléséből ez nyilvánvaló. Minden pályázati fejlesztésre áll a tétel, hogy létrejöttük után további forintokat követelnek a fönntartásra, az uniós pénzeket azonban működésre nem lehet költeni. Ez komoly hátulütője a nálunk kialakult adománygazdasági rendszernek: az új eladósodás veszélyét idézi föl az, hogy több a fejlesztési forrás, mint az improduktív beruházás megvalósulása után az adóforintokból (adó csak értéktöbbletből vonható el!) táplálkozni képes állami és önkormányzati költségvetés, amely a fejlesztéseket működtetni hivatott. Az uniós forrásokra alapozott gazdaság sajnos tartósan segíthet fönntartani egy túlméretezett államgépezetet, amely ma mindent állami feladatnak lát, és elszívja a levegőt a magángazdaság és a civilszféra feladatvállalásai elől. Ha nem léteznék brüsszeli forrás, és persze a gazdaság sem volna képes kitermelni magából annyi elvonható értéktöbbletet, adóforintot, amiből a közpolitika gyártás a mai szinten folyik. Kell is a sok adóforint a magyar államigazgatásnak persze, hiszen újrateremtette a dzsentrivilágot a sokemeletes köz-
5 16 ÚJ EGYENLÍTÔ igazgatás formájában, és sok fejlesztés indul el úgy, hogy mire elér a forrás a célhoz, addig sokan beillesztik a maguk kétes hozzáadott értékét (népiesen szólva ellopják). Az uniós forrásokra alapozott gazdaság elérheti ugyan a jellemzett egyensúlyi állapotot, de a diszpozíciókra alapozva nem képes számottevően növekedni. Felzár - kóz tató növekedés csak akkor valósul meg, ha az innováció és a banki hitelezés generálta növekedés is jelen van a gazdaság versenyszektorában nemcsak a multik-húzta és az uniós-forráselosztás-generálta növekedés. Kiváltképpen igaz ez akkor, amikor minden GDP-növekményből jó két százalékot rögtön elvisz nálunk az adósságszolgálat terhe. Még egy utolsó különbségtevés: az adománygazdaság hasznaiból csak a résztvevők részesednek, másoknak abból nem csepeg le semmi. A to - vábbgyűrűzés az alvállalkozók felé és a rendes gazdasági fejlődés szétterülése között az a kü - lönbség, hogy míg a grants economy nonprofit fejlesztéseinek anyagi hasznából csak a projektgazdák, alvállalkozók és munkavállalók részesülnek, addig az inkluzív gazdaságfejlesztés értéktöbblete különféle más módon is szerteágazhat a társadalomban. Ez a terítés csak akkor valósul meg, ha a befektetett tőke áráért cserében az alkalmazott bérmunkával kitermelt hozzáadott érték legalább fedezi a bérmunka előállításához és fenntartásához szükséges szociális költségeket: az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjat, a munkanélküli-segélyt, az infrastrukturális beruházásokat, a közszolgáltatásokat és az államigazgatást. Az új uniós forrás-ciklusban a kormány szándéka szerint kevesebb lesz a közberuházás, és több lesz a gazdaságfejlesztést célzó projekt. Ebből én azt olvasom ki, hogy még kevesebben látjuk majd hasznát ezeknek a projekteknek. Az előző ciklus közberuházásaiból, városközpont helyreállításaiból anyagilag csak a résztvevők profitáltak, de állampolgárként mindenki láthatta, igénybe vehette. A gazdaságfejlesztési projektek azonban végképp már csak azokról szólnak, akik részt vesznek benne. A közti ciklusban hangsúlyosabbá váló technológiai fejlesztések szintén hátrányukra különböznek majd a hagyományos beruházásoktól: feltehető, hogy nem saját innovációs indíttatásból születnek, ezért piacilag megalapozatlan, öncélú pénzköltések maradnak. A nonprofit adománygazdaság hazai világa tehát a gazdaságnak immár nagyra nőtt, értéktöbblet-mentes része, amely átengedett forrásból táplálkozik, és improduktív marad, akármilyen gazdaságélénkítő bukfencekbe csomagolják is. Míg a redisztribúcióban ugyanaz szedi be a pénzt, aki aztán a maga szempontjai szerint újra elosztja, addig az adománygazdaság egyoldalú transzfereire igaz a tétel: meglehet, hogy más szedi be a pénzt (vagy mond le róla), mint aki átengedikiosztja. Az, hogy mennyire kényes az elért mai egyensúly az adománygazdaságban, jól kitűnhet az alábbi mini-esettanulmányból. A redisztribúció hierarchiája érhető tetten a mai sportgazdaság szerkezetében. A társasági adókedvezmény hatására befolyó milliárdok állami újraelosztás keretében, egy a látványsportokra kialakított közpolitika mentén jutnak el az abszorbeálástól megrészegült sportszervezetekhez. Edzők és korosztályos sportolók hadának jutott megélhetés, egyeseknek új infrastruktúra is. A külföldi edzőtáborozás sportgazdaság szerte normává vált. A sporthírek pedig kötelezővé, de legalábbis a közszolgálatiság egyik MTVA-pénzt hozó indikátorává váltak média szerte. Az állami támogatás eltúlzottan magas szintje tökéletesen meggyengítette a sportszolgáltatók és az igénybevevők (nézők, amatőr sportolók) közti piacgazdasági kapcsolatot tel azonban a jelenlegi redisztributív szerkezetben szedett pénz uniós intervenció miatt ellehetetlenül, a korábban csordogáló szponzorálásra jellemző nem-hierarchikus struktúrák viszont elhaltak. Egy jövőbeni gazdaságpolitika felé A redisztribúció és az adománygazdaság között húzott fogalmi megkülönböztetésünknek akkor van értelme, ha abból egy új pragmatika is levezető. A bőven csurgó nem is bírjuk mindet lekötni uniós pénzek miatt a magyar állam bízvást megtehetné, hogy szakít a túladóztatás gyakorlatával és kevesebb többletterméket von el a gazdaság szereplőitől. Egy következő kormány számára az elért kényes egyensúly tiszteletben tartása okán mégis inkább az ajánlható, hogy csak lassan térjen vissza a kisebb (de hatékonyabb) állam és az üzletbarátság útjára, csak mértékkel vegyen vissza egyelőre a politika aránytévesztett primátusából, ám azonnal terelje át a központi állami erőforrásokat a klienskereső patrimoniális hatalom-maximálás, valamint a közigazgatás- és pártfinanszírozás felől a jóléti szolgáltatások mi - nőségének javítása felé. Tehát még a jelenlegi gazdaságpolitika keretei között maradva is, csak hangsúlyeltolással is lényegesen kedvezőbb alternatíva lehetne, ha az állam kényelmi szintje he - lyett az állami közszolgáltatások fejlődnének akár egy koraéretten magas szintre. A felduzzasztott sportgazdaság finanszírozását igyekezzen fenntartani, ám a cégek terhelése helyett a mű köd te - tést projektekké formálva az uniós forrásokra terelni, és egy legalább nullszaldós fizetési mér-
6 ÚJ EGYENLÍTÔ 17 leget megcélozva az adománygazdaságból való kivonódást mihamarabb elérni. A centralizált pályázati rendszerek működtetése helyett pedig tőkésítsen föl az államigazgatás körén kívüli alapítványokat, és bízza az adományosztást rájuk. Egy ilyen új gazdaságpolitika legyen egyenlítő természetű, nem pedig a korábbiakat kényszeresen meghaladni igyekvő, rángatásba torkolló gazdaság - politika! Az uniós források felhasználását is még egyszer át kellene gondolni: ezek helyesen arról szólnak, hogy a nettó kedvezményezett országok állami beruházásainak forrásait adják meg. Ugyanis hazánkban és egyben a déli tagállamokban is ezeket a forrásokat, amelyek ugye alapvetően nem a növekedést szolgálják, hanem az életminőséget, a gazdaság maga messze nem köhögné fel. Az adóztatással egyedül ezek a fejlesztési források nem volnának előállíthatók. Helyes és szükséges tehát, ha az unió a maga kezdeményezésére helyettesíti őket föltéve, hogy a rendszer ezzel nem süllyeszti a kedvezményezettet eltartotti státuszba 1. Az első két uniós fejlesztési ciklusban ezek a források zömükben valóban infrastruktúrára és városszépítésre mentek el. A jelenlegi ciklusban azonban, megtapasztalván a nagy leállást, inkább gazdaságélénkítésre költik el a nagyobb részt. Sajnos azonban nincsen racionális határa, értelmes korlátja annak, ha egy vállalkozás versenyképességét igyekszünk állami adományokkal javítani. Egyedül a bankhitel tekinthető ilyen értelmes korlátnak! Az adományból finanszírozott, élénkítőnek tekintett gazdaságfejlesztés tehát nélkülözvén minden automatizmust és piaci jelzőrendszert úgyszintén feneketlen hordó. Még - hozzá szemben a közszolgáltatások fejlesztésével minden a közjó számára származtatható haszon nélkül. IRODALOM Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az intelligens és inkluzív növekedésről, 483. plenáris ülés, 2012.; EUR-lex; C 351, 55. évfolyam Boulding, K., The Grants Economy - A New View at Our Give and Take, Presidential Address, Michigan Economic Association, 1968 Boulding K, Pfaff M, Horvath J., Grants Economics: A Simple Introduction, The American Economist, Vol. 16, No. 1, Spring, 1972 Galaskiewicz J., The Social Organization of an Urban Grants Economy, Elsevier 2013 Jancsics-Jávor, The Role of Power in Organizational Corruption: An Empirical Study, Administration & Society 2013, Vol XX(X), pp Kelen A, Reciprocity, Entry in the Encyclopedia of Civil Society, Springer, New York, 2010 Léderer P (szerk), Az úri Magyarország, T-Twins 1993 Summers, L, Remarks on Stagnation, IMF Annual Research Conference, November 8th 2013 JEGYzETEK 1 A prekariátus foglalkoztatás kiszélesedése és normalizálódása nem dicsőség, de összességében mégis úgy bírálható el, mint ami mégis segít kevésbé egyenlőtlenül elosztani a gazdaság mindenkori versenyképessége által kiszakítható munkaóra volument a túlórák terhére. Másképpen szólva: ez a munkahelyteremtés a beruházások elmaradása és a stagnálás idején. A belső leértékelés eszköze ez csak úgy, mint a költségvetési megszorítás ami az euróövezetet illeti. 2 A régi stagnálást a növekedés forrásainak fent említett hiányára demográfia, képzetlenség, nyelvtudás lehet viszszavezetni. Az 1973-as olajválságot követő cserearányromlás óta nincs érdemleges gazdasági növekedés Magyarországon: a rendszerváltozás előtti évtizedben 1,4 százalékkal bővült éves átlagban a nemzeti jövedelem, a rendszerváltozás óta eltelt két évtizedben pedig 1,2 százalékkal. A Fidesz alatt pedig átlagban semmivel, ha valami mégis adódott, hát azt végképp nem az autochton források húzták, hanem a német konjunktúra. Ráadásul az inkluzív gazdaság politikára tett erőfeszítések hiányában e néhány százalékos eredmény rendre csak a vállalkozások számára hoz érezhető hasznot, ezek a szerény, a legjobb periódusban között is maximum négy százalékot elérő növekedési számok, amelyeket soha nem kísért egy kiegészítő gazdaságpolitika, kevéssé képesek eljutni a munkavállalók zöme számára érezhető jövedelemig. 3 Szabatos értelemben a nonprofit kifejezés a magánjog alá tartozó szervezetekre utal. Ezt a fogalmat csak a mai jogászkodó politikai vezetés keveri össze az állami cégekkel. Nonprofit szervezeten helyesen a tulajdonos híján levő önigazgató civil szervezeteket értjük, amelyek főtevékenységük után nem adóznak, és nem vehetik ki a szervezetből a költségeik fölött megmaradó forrásokat. 4 Vegyük sorra ezeket az átállított szférákat, amelyeket a nemzeti öncélúság apológiájából, mint premisszából levezethetően a demokráciadeficit csúnya felhalmozásával valósítottak meg: ez a szféra a gazdasági szabadságharc, az önkormányzati, közmű és magánnyugdíj vagyon államosítása, az állami cégfelvásárlások és a különadók köre. álljon itt a demokrácia deficit és a rekommunalizálások egy eddig tematizálatlan összefüggése. A jelenlegi állami cégfelvásárlások előtt, 1995 és 2010 között mindig lehetett tudni, mennyi pénze van a magyar államnak: leírta azt a központi állami költségvetés. Amit abban december végéig nem költöttek el, az megszűnt forrásként szolgálni, nem lehetett a következő évre átvinni, előirányzatok között átcsoportosítani vagy felhalmozni. Ma ugyanakkor több szabadon, akár gátlástalanul szabadon felhasználható pénz fekszik az állami vállalatoknál, mint a költségvetésben a közpénzügyek republikánus kezelésétől idegen, átláthatatlan módon. 5 ács zoltán mély meglátása szerint a magánalapítvány a vállalkozói vagyon közcélú lebontásának modern eszköze. Lásd: zoltan J. Acs Why Philanthropy Matters: How the Wealthy Give and What it Means to Our Economic Well-being, Princeton University Press, Minden szponzor törekvése abban áll, hogy fizetek azért, hogy hozzád törleszkedhessek, a kedvező közképed farvizén hajózhassak. 7 Ezt a kiterjesztést a ma oly szapora telefonos alkalmazások végzik el. Ez az újfajta digitális köztulajdon multilaterálissá emeli és megsokszorozni képes az egyszerű szomszédok közti kölcsönös segélynyújtást. 8 Szigorúan nem tartozik viszont az adomány-gazdaság keretei közé a háztartási munka, az informális gazdaság, a naturális csere vagy éppen a reciprocitás sem hiszen ezeknél nincsen pénzmozgás. 9 Ehhez azonban régi jogaiba vissza kellene iktatni a liberalizmust. A szabad versenyes gazdasági liberalizmusnak sokféle tudományos meghatározása van forgalomban. A mi szempontunkból érdemes ragaszkodnunk a a tréfásan legegyszerűbbhez: (piaci) konzervativizmus mínusz klerikalizmus. A magyar liberalizmus persze még e tréfás meghatározáshoz képest is kicsit más: a fenti meghatározás mínusz még valami, amit nehéz megfogalmazni. Mindenesetre e dupla mínusz miatt a magyar liberálisok bizony igen gyöngék. Márpedig szabadelvű középosztály, azaz állam-független Besitzbürgertum és progresszív értékvilágú Bildungsbürgertum nélkül nincs gazdasági fejlődés, csak rendi stagnálás van. 10 Eltartottak akkor leszünk, ha már nem is tudjuk, mennyire fontos, hogy a gazdaság maga termelje ki az állami beruházások forrását. Ennél is van persze Európában még lejjebb: a görög státuszra az jellemző. hogy az uniós források mellett is túlköltekezett, és nem is volt már képes ezt a túlköltést racionálisan a recesszió fölidézése nélkül leépíteni.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenA SZABADIDŐSPORT TÁMOGATÁSI
A SZABADIDŐSPORT TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEI Dr. Fazekas Attila Erik helyettes államtitkár előadása alapján Sport egy életen át MET, MSTT és NYOSZ konferencia dr. Géczi Mariann EMMI Sportért Felelős Államtitkárság
RészletesebbenA közpénzügyi rendszer 1. A téma jelentősége 1. Ugyanez számokban
A közpénzügyi rendszer 1. Vigvári András tudományos tanácsadó, ÁSZ FEMI egyetemi docens vigvaria@inext.hu A téma jelentősége 1. A modern gazdaság vegyes gazdaság. Koordinációs mechanizmusok: Piaci koordináció
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenKözösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz
Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia: környezeti igazságosság és energia demokrácia 1. Lakosok bevonásával fut a program (pl. állampolgári ill. közösségi tulajdon)
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenMakrogazdasági helyzetkép, kitekintés re
Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt
RészletesebbenSTART T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu
Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó
RészletesebbenSzociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ
Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:
RészletesebbenA civil szervezetek többforrású finanszírozásáról
A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)
RészletesebbenGINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január
GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.
RészletesebbenAz állami gazdaságszabályozás
Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési
RészletesebbenA FORTIS ALAPÍTVÁNY TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSA Üzleti, vállalkozási tevékenység
FORTIS ALAPÍTVÁNY TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY GINOP-5.1.3-16-2017-00014 A Fortis Alapítvány társadalmi célú vállalkozási tevékenységének kialakítása A FORTIS ALAPÍTVÁNY TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSA Üzleti, vállalkozási
RészletesebbenKomplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-
Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi
RészletesebbenKözös gondok-közös megoldások
Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális
RészletesebbenA HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenŐszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenA 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei
A 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei 2016. szeptember 16. Közgazdász-vándorgyűlés, Kecskemét Fekete Miklós Tartalomjegyzék 1. Fundamentumok 2. Agenda 2020 3. Az olimpiai terv 4. Gazdasági hatások
RészletesebbenKilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu
Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk
RészletesebbenHírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus
Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,
RészletesebbenÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY
ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenEstonian colours ÁTMENET A 2020 UTÁNI EURÓPA FELÉ. A konferencia következtetései. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Estonian colours ÁTMENET A 2020 UTÁNI EURÓPA FELÉ A konferencia következtetései Európai Gazdasági és Szociális Bizottság A konferenciát az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szervezte a
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenA pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu
A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenNövekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István
Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.
RészletesebbenTisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg
UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenA Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs
RészletesebbenBabos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére
Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a
RészletesebbenA fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány
Részletesebben* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza
RészletesebbenTudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja
: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért
RészletesebbenFortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés:
Történeti áttekintés: A Fortress 1947-ben alakult biztosító társaságként 1998-ban létrehozta a vagyonkezelési üzletágat A cégnek több mint 14 millió ügyfele van 2200 alkalmazottja világszerte 22 képviselete
RészletesebbenVETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél
VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,
RészletesebbenA civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői
A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenKözösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában
: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés
RészletesebbenAz Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági
RészletesebbenEgy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére
Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.
KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenA SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI
A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres
RészletesebbenVajon hatalom-e még a tudás? Lehet-e érvényesülni a tudás által? Érdemes-e tanulni az 1990- es években Magyarországon?
A HÁTRÁNYOS HELYZET MEGJELÖLÉS az 1960-as években vált egyre divatosabbá, nem mint tudományos terminus, hanem mint egy minisztériumi utasítás hivatalos szóhasználata. Esélyegyenlőség Miután 1962-ben megszűnt
RészletesebbenGazdagodó, fogyatkozó zsidóság
Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenA tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248
Részletesebben- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök
- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika
RészletesebbenVelem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének
Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. február 13-i ülése 3. napirendi pontjához Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről Az államháztartásról szóló 2011.évi
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó
RészletesebbenMAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA?
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? Korózs Lajos Elnökségi tag lajos.korozs@mszp.hu STRASBOURGI BÍRÓSÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNY BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ MSZP Az MSZP minden jogorvoslati lehetőséget ki
RészletesebbenA pénzügyek jelentősége
Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
Részletesebben