Magyar állam- és jogtörténet 3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar állam- és jogtörténet 3."

Átírás

1 dolog és vagyon Magyar állam- és jogtörténet 3. Dolog: jogi értelemben minden testi tárgy, amely jogviszonynak önálló tárgya lehet. A korabeli magyar jogi terminológiában a dolog megfelelője a jószág volt, amely vagyont, jogot, fizikai tárgyat egyaránt jelentett - tehát a materiális értelemben vett testi tárgyaktól, a dolgoktól (res) megkülönböztették az immateriális értelemben vett testetlen tárgyakat, azaz a jogokat. Ilyen például a haszonélvezeti jog, a vadászati és a halászati jog. Ezek a jogok, nem tekinthetők testi tárgynak, de a természetes személy számára mégis meghatározó erővel bírnak vagyoni viszonyait illetően. A rendi magánjog II. Dologi jog A vagyon bizonyos közös cél szolgálatára rendelt, gazdasági érdekű (dologi és kötelmi) jogok, illetve kötelezettségek összessége. a dolgok fajai A szokásjogi szabályok rendelkezéseinek és a törvényeknek megfelelően a dolgokat különbözőképpen lehet csoportosítani. A szokásjog, a törvény, illetve a királyi kiváltságlevelek egyes jószágokat kivettek azon dolgok köréből, amelyek jogügyletek tárgyai (vagyis forgalomképesek) lehettek. Forgalmon kívüli dolgoknak tekintették a kánonjogi szabályok értelmében az ún. szentelt, azaz az egyház használatára rendelt dolgokat: templomok, kápolnák, szertartási kellékek stb. az egyház számára rendelt javakat is e vonatkozásban érvényesült Magyarországon is a holtkézi jog (manus mortua) intézménye, amely azt jelentette, hogy ha egy dolog egyszer az egyház tulajdonába került, onnan nem kerülhetett ki, még hűtlenség esetében sem. az ún. kincstári javak, amelyeket a király és az udvartartása számára rendeltek a vármegyékben, a közösség javára rendelt vármegyeház, szabad királyi városokban a városi fundus. ingatlan Ingatlan az a dolog, mely állagsérelem nélkül nem mozdítható el (a föld, a rajta épült épület); de a 18. századi jogban ingatlannak minősült minden olyan vagyontárgy is, amely az ingatlanhoz tartozott és annak rendes megműveléséhez szükséges volt (fundus instructus gazdasági eszközök, illetve a föld megműveléséhez szükséges állatállomány). Középkori jogrendszerünk az ingatlan fogalmán belül éles különbséget tett, paraszti, városi és nemesi iningatlan között. ingók A magyar rendi magán jog ingóés ingatlanfogalma nem egyezett a római jogi meghatározással. Ingó dolognak minősült az a tárgy, amely mozog, vagy állagsérelem nélkül elmozdítható (pénz, ruhák, barmok)!! Ingónak minősül a zálogba adott ingatlan!! De ingatlannak minősült: a legalább 50 lóból álló ménes, a könyvtár, ősi pénz (az az összeg, amely ősi birtok eladásából származott.) a paraszti földbirtok 1. a paraszti birtok a községi földközösségből fejlődött ki a falu kollektív tulajdonosa volt a hozzá tartozó ingatlanoknak, de a szántó és a rét (évenkénti osztással) egyéni használatba, azaz az egyes családok birtokába ment át, míg a legelő, az erdő és a vizek továbbra is közös használatban maradtak. 2. később a faluközösséget alkotó családok igyekeztek kikerülni az évenkénti földosztásból tkp. a szántó és a rét az egyes családok tulajdonába ment át, amely a faluközösség felbomlását eredményezte. 3. a földközösség felbomlása egybeesett az előkelők földigény-növekedésével a nemesek elvették a birtokaik szomszédságában lévő bomló faluközösségek földjeit parasztok védelemért a legközelebbi földesúrhoz fordultak, felajánlva földjeiket - ezzel a paraszti tulajdon nemesi tulajdonná változott, és a paraszt gyakran ugyanazt a földet kapta vissza megművelésre. - a paraszt elvesztette tulajdonjogát, csak az adott birtok használati joga volt az övé, amelynek használatáért termény-, munka- és pénzjáradékkal tartozott földesurának úrbéri szerződések. 1

2 a paraszti földbirtok (2) 4. a jogilag egységes jobbágyság kialakulását (13. sz.) követően a paraszti birtok megítélése lényeges változásokon ment át: a jobbágy az általa megművelt urbáriális teleknek csak (örök)használója volt, melyért meghatározott szolgáltatásokkal tartozott. 5. a török hódoltságot követően, illetve Mária Teréziának 1767-ben kiadott urbáriumát követően változott a helyzet: elfogadottá vált, hogy meghatározott keretek között a jobbágy korlátozott (quasi)tulajdonnal is rendelkezhetett. a polgárok ingatlanai A városok kollektíve nemeseknek voltak tekintendők, így nemesi jószágokkal rendelkezhettek de a király főtulajdonjoga (fiscalitas) a városokban nem érvényesült. Az egyes városi polgároknak lehet ingatlantulajdonuk, elsősorban a városok területén de voltak polgárok nemesi jószággal is. Több városban az ingatlan-tulajdon léte (esetleg 1 évi békés birtoklás) volt a városi polgárjog elnyerésének a feltétele. Más városokban a polgárjog megszerzése előfeltétele volt az ingatlannal való rendelkezésnek. Többnyire szabad rendelkezés érvényesült, de esetleg a polgár ősi birtokánál a család jogai érvényesülhettek. A szerzett javakkal szabadon rendelkezhettek élők között és halál esetére. Sok helyen a szomszédoknak, polgártársaknak elővételi joga volt az ingatlan elidegenítése során. Örökös és végrendelet nélküli halál esetén az ingatlan a város közösségére szállt. ősi javak A nemesi jószágok eredete szerint különböztettek ősi és szerzett, ezen belül adománybirtok és vásárolt jószág között. Ősi, örökölt (bona avitica) az a kötött dolog, amely elidegeníthetetlen, megterhelhetetlen és felmenőről lemenőre legalább egyszer törvényes öröklés útján szállt át, vagy osztályra bocsátották. Az ősi vagyonban nemcsak az első szerző, hanem az összes utód joga megtestesült. az ősi birtokot kezén tartó természetes személy sajátos tulajdonos rendelkezési joga az ősi birtokon rendkívül korlátozott: el nem idegeníthette, csak abban az esetben, ha az öröklésre jogosultak, az ún. osztályos atyafiak ehhez hozzájárultak. időlegesen sem idegeníthette el, zálogba sem adhatta az osztályos atyafiak előzetes hozzájárulása nélkül. ősi javak (2) E szigorú szabály alól csak két kivételt ismertek: a végszükség esetét, amikor halálos ítélettől vagy hadifogságból a birtokot kezén tartó csak úgy szabadulhatott, ha ősi birtokát áruba bocsátotta, s a megváltáshoz szükséges pénzt csak így tudta megszerezni. ha az ősi birtok értékének növelése céljából a birtok egy részét azért idegenítették el, hogy az ezért kapott pénzt a maradék ősi birtokba fektessék be, így annak értékét jelentős mértékben megnöveljék. szerzett vagyon Szerzett vagyonnak tekintették azt a jószágot, melyet a tulajdonos saját maga vásárolt, adományba kapott vagy elbirtokolt. Szerzett birtok felett tulajdonosa szabadon rendelkezett élők között és halála esetére egyaránt (Tr ). Ha valaki életében nem rendelkezett, a szerzemény utódaira szállt, s ezzel a szerzett birtok ősivé alakult át. Az apa végrendeleti úton gyermekeit csak azok rendkívül súlyos visszaélése esetén zárhatta ki az öröklésből. Nem lehetett szerzeménynek tekinteni azt a birtokot, amelyet ősi birtok eladásából eredő pénzen vásároltak - az így vásárolt birtok ősi birtoknak számított, függetlenül attól, hogy formailag új szerzemény volt (1723: 49. tc.). adománybirtok Adománybirtok az, ami királyi vagy nádori adományozásból eredt. Azért különböztették meg a nem adományos, vásárolt birtoktól, mert az adománybirtokban benne rejlett a király, a Szent Korona (fiscus) joga (fiscalitas) is. Az adománylevél egyik nélkülözhetetlen záradéka meghatározta, hogy az adománybirtokot kik örökölhették. Az adománylevélben meghatározott örökösök hiányában, az adománybirtok visszaszállt a koronára. Tipikusan csak a fiúk számára adományozták királyaink a birtokot. (De volt mindkét ágra kiterjedő adomány is.) Előbbi esetben, ha a fiág kihalt, a birtok visszaszállt a koronára (ius regium), hiába voltak nőági rokonok. A király abba nem szólt bele, hogy fiúk életében a leányok is örökölhessenek. Az első szerzőnek jogában állt az adománybirtok öröklésében leányait is részesíteni (végrendeletében), de ez a jog csak addig élt, ameddig voltak fiági örökösök. 2

3 a nemesi jószág A nemesi jószág tehát ősi, vagy adományos, vagy saját pénzen szerzett birtokból állhatott, amelyet jobbágyi szolgáltatások nem terheltek, de amely több tekintetben korlátozott volt. A nemesi jószághoz az évszázadok során meghatározott vagyoni jogok, ún. királyi kisebb haszonvételek is járultak. (kocsmatartás és a mészárszéktartás joga, malomjog, a pálinkafőzés joga, valamint a királyi privilégiumokkal biztosított vásártartás joga) E jogok gyakorlása évszázadok alatt sokat változott. (többségüket 1848-ban eltörölték, de a malomtartás jogának kiváltsága még a polgári kor magánjogában is fellelhető volt.) a jószágok értéke - közbecsű A vagyontárgyak fontossága miatt minden dolognak valamilyen értéket tulajdonítottak, melyet Werbőczi a dolgok becsűjének nevezett. Rendi jogunk a dolog értékének három fajtáját ismerte: a közbecsűt, az örökbecsűt és az igazbecsűt. A közbecsű érték (aestimatio communis) az ingóknak és ingatlanoknak a bírói gyakorlatban, a 16. század elejére kialakult állandó értéke volt. A régebbi bírói gyakorlat szerint, ha ismerték a szóban forgó vagyontárgy (ált. ingatlan) évi hozadékát, akkor ennek tízszeresét tartották a dolog közbecsű értékének. Később már nem állapították meg az évi hozadékot, hanem a táblázatokban foglalt közbecsű értékeket alkalmaztak. A közbecsű érték megmerevedését jól mutatja, hogy a Tripartitum ( ). közzétett egy közbecsű értéktáblázatot. Nb. A 16. századtól kezdve a közbecsű érték a nagyarányú infláció következtében egyre távolodott a szóban forgó vagyontárgy valódi értékétől. a közbecsű érték jelentősége A Tripartitumban megtalálható közbecsű tábla szerint pl. : egy lakott, megművelt jobbágytelek közbecsű értéke egy márka (négy aranyforint), az elhagyott jobbágytelek közbecsű értéke egy arany forint volt. A közbecsű jelentősége: o a bíróságok leggyakrabban ezt a közbecsű értéket alkalmazták a bírságok, a perköltségek, az adósság meghatározásakor; o a közbecsű értékének megfelelően foglalták le és adták zálogba az elmarasztaltak vagyonát; o fej- vagy jószágvesztő ítélet esetében a lefoglalt családi jószágok közbecsű értéken voltak visszaválthatók; o közbecsű értékben adták ki a leányoknak a leánynegyedet, az özvegyeknek a hitbért. örökbecsű érték Az örökbecsű értéket (aestimatio perennalis) csak az ingatlanoknál alkalmazták. Értéke pontosan tízszerese volt a közbecsűnek. Csak kivételesen, büntetőszankcióként ítélték meg: a büntetőszankció jelleg érvényesült és ezért örökbecsűben marasztalták azt, aki hatalmaskodva szerzett magának birtokot házára, jószágára vagy egyházi birtokra. örökbecsűben marasztalták azt is, aki mást el nem követett hűtlenséggel vádolt, s ezen a címen akarta magának megszerezni a bevádolt birtokát. Egy esetben nem büntetőszankcióként is megjelent: ha a szerződő felek kölcsönösen örökbecsűben állapodtak meg. igazbecsű Az igazbecsű (aestimatio condignum) azaz a méltányos érték (condignum praetium) a gyakorlatban nem volt más, mint a piaci ár. Már Werbőczi is említi, de 18. század gyakorlatában, midőn a közbecsű érték lassanként jelentőségét veszítette, a bírói gyakorlat a közbecsű helyett egyre következetesebben az igazbecsűt alkalmazta ítéleteiben. a birtok A birtok (possessio) a középkori jog felfogás szerint egy jogilag védett tényleges állapot valamilyen vagyontárgy felett. A középkori jogrendszerekben általában, így a magyarban sem alakult ki éles különbség a birtok és a tulajdon között, mint az a római jogban élt. Az ingatlanok egyéni tulajdonjoga nem volt korlátlan, mert egyrészt a nemzetségi jog, másrészt az állam korlátozta, bizonytalan volt a védelemre jogosult személye, s emiatt a korabeli jog elsődlegesen a birtokot védte, a birtokban ülő részesült fokozott (jog)védelemben, és ő alkalmazhatott önhatalmat is. Birtokos: aki valamely fekvő jószágot részben jövedelmének beszedésére, részben a jobbágyi szolgáltatások teljesítésére nyilván, valóságos és békés uralmában tart. (Tr ) A magyar jogrendszerben a birtok, a posessio kifejezést további két értelemben használták: 1. a birtok valamely ingó vagy ingatlan dolog uralma, használata és kormányzása ; 2. a ius possessionarium alatt általában a várakat, kastélyokat, erősségeket, városokat, mezővárosokat, falvakat, birtokrészeket, földeket, réteket, erdőket és pusztákat kell érteni. (Tr ) 3

4 a birtokos jogai A birtokost megillető jogosultságok: a birtokosnak jogában állt a támadót, aki őt a birtokából ki akarta vetni, erőszakkal is elűzni érvényesül a vim vi repellere elve. ha a jogtalan támadó a birtokost kivetette birtokából, a kivetés időpontjától számított egy éven belül a birtokos erővel is visszaszerezhette birtokát (Tr ). További előnyök: a birtokosnak nem kellett igazolnia birtoklásának jogcímét a vélelem amellett szólt, hogy a birtokos jogosan tartja kezében a birtokot vagyis a birtokban lévőt nem terhelte a bizonyítási kötelezettség: a bizonyítási teher mindig arra hárult, aki kívülálló volt, aki be akart jutni a birtokba. Ennek kellett az erősebb jogot bizonyítania. A jóhiszemű birtokosnak joga volt a dolog gyümölcsére. Ezt tőle a tulajdonos sem perelhette vissza. rosszhiszemű birtokosok Werbőczi szerint a magyar jogban három esetben volt jelentősége a birtokos rosszhiszeműségének. rosszhiszeműnek minősült a birtokos, aki nem akarta elfogadni a szerződéses vagy törvényes zálogjoggal biztosított tartozás teljesítését azért, hogy a zálogbirtokot továbbra is a kezében tarthassa, élvezze annak gyümölcseit. rosszhiszemű volt továbbá az az özvegy, aki megtagadta a hitbér elfogadását, hogy továbbra is élvezze férje birtokát. (az ilyen rosszhiszemű birtokosok nemcsak a birtokot, de követelésüket is elveszítették.) rosszhiszeműnek minősültek azok a birtokosok is, akik maguknak jogtalanul kincstári javadalmakat foglaltak el. Ez a rosszhiszemű magatartás száz évelteltével örököseiknek már nem ártott. A száz év letelte előtt a király eladományozhatta a jogtalanul bírt jószágot. az elévülés és elbirtoklás Az elévülés és az elbirtoklás két egymást kiegészítő jogintézmény. Amíg az elévülés időmúláshoz kötött jogvesztést jelent az egyik félnek, addig az elbirtoklás időmúláshoz kötött jogszerzés a másik félnél. A magyar rendi jogban az elévülés a kereseti jog elvesztését, míg az elbirtoklás, az elbirtoklás előnyeinek a megszerzését jelentette: az elbirtokló erősebb birtoklást szerzett, ami jogcímmé vált a tulajdon megszerzésére: új adományt kérhetett a tulajdonjog biztosítására. a magyar jogban az elbirtokló tehát nem szerez tulajdont (!!), és a tulajdonos nem veszíti el tulajdonát - így ha bármilyen úton-módon (akár kiűzéssel) a tulajdonoshoz visszakerült a tőle elbirtokolt dolog, akkor tulajdonjoga teljes egészében feléledt, az elbirtokló ezen a címen nem indíthatott pert. az elbirtoklás feltételei Ahhoz, hogy az elbirtoklás megvalósuljon, meghatározott feltételeknek együttesen kellett teljesülniük: elbirtokolhatónak kellett lenni a dolognak, meghatározott időnek el kellett telnie, zavartalanul kellett birtokolni a szóban forgó vagyontárgyat. 1. Nem volt elbirtokolható rendi jogunkban az osztályos atyafiak között az osztályrész (idegen elbirtokolhatott osztályrészt) a hitbér és a leánynegyed, a zálogbirtok, a szomszédok közti telekhatár. az elbirtoklás feltételei (2) 2. Az elbirtokláshoz meghatározott időnek is el kellett telnie - különböző birtoktípusok elbirtoklásánál különböző elbirtoklási időt határozott meg: királyi birtokok, koronajószágok csak 100 esztendő alatt voltak elbirtokolhatók, egyházi javak 40 év, nemesi jószágok 32 év, városi birtokok 12 év alatt, (talán Werbőczi itt téves időt adott meg, mert városi javakban egy év és egy nap volt az elbirtoklási idő) a paraszti birtokban egy év és egy nap. Az elbirtoklási időben jogutódlásnak volt helye, ami azt jelentette, hogy az eltelt idő átszállt az örökhagyóról az örökösre, az eladóról a vevőre, az elajándékozóról a megajándékozottra. 3. Zavartalannak kellett lennie a birtoklásnak - a birtoklást kétféle módon lehetett megzavarni: ténylegesen (de facto), amikor a birtokost kivetették a birtokából; jogilag (de iure), amelynek három változatát ismerték: a tiltakozást, a bírói megintést és a perindítást. az elbirtoklás feltételei (3) a. Tiltakozás - a tulajdonos megjelent valamelyik hiteles hely előtt, s ott jegyzőkönyvbe mondta jogfenntartó nyilatkozatát. b. Bírói megintés - a tulajdonos az ország valamelyik nagybírójához fordult, s tőle bírói parancsot eszközölt ki a birtokban ülőhöz címezve, amely bírói parancsban a nagybíró felszólította a birtokban ülőt, hogy adja át a birtokot a parancsot kieszközlőnek rendeltetése az, hogy ha el lehet kerülni a pert, akkor arra ne kerüljön sor. c. Perindítás - a tulajdonos keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz a keresetlevél benyújtásakor kellő gondossággal kellett eljárni, mert ha a perindítónak nem álltak a rendelkezésére mindazon bizonyítékok, amelyekben saját igazát maradéktalanul alá tudta támasztani, akkor elveszítette a pert, beállt a res iudicata, az ítélt dolog esete, ami azt jelenti, hogy még egyszer ugyanabban az ügyben pert indítani nem lehet. (Utóbbi esetben a birtokos a királyhoz fordulhatott adománylevélért, amivel tulajdonjogát is bizonyítani tudta.) 4

5 az elbirtoklás nyugvása és megszakadása A. A birtoklás megzavarásának mindegyik fenti esetében az elbirtoklás megszakadt (az addig eltelt idő elveszett, s abban a pillanatban új elbirtoklás kezdődött). B. Az elbirtoklás nyugvásának két fő típusa volt: 1. Szünetelt az elbirtoklás országosan, ha azt időben később alkotott törvény visszaható hatállyal rendelte el. Az országos nyugvásnak rendi jogunkban mindig konkrét rendelkezés volt az alapja. Ezek az országos nyugvások rendszerint külső vagy belső háborúhoz tapadtak. 2. Nyugodott az elbirtoklás egy adott birtokra vonatkozóan, ha az apa hadifogságban vagy száműzetésben volt, és otthon nem volt a jog megvédésére alkalmas családtag, abban az esetben is, ha az árva a 16. életévét még nem töltötte be. (a nyugvás kezdete előtti és a nyugvás befejezése utáni időt össze kell adni.) a tulajdon Rendi jogunk a tulajdont egy dolog felett fennálló jogi hatalomként fogta fel, ami elsősorban ingatlanok felett nem volt korlátlan, hiszen gyakran előfordult, hogy a tulajdon részelemei nem feltétlenül egy kézben összpontosultak: a tulajdon tartalmi elemei, mint a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének a joga gyakran elvált az élők között és halál esetére szóló rendelkezési jogtól és ilyenkor különböző személyek jogában állt ezek gyakorlása. A jogok gyakori megosztása eleinte a nemzetségi szállás birtok rendszeréből, később pedig a királyok birtokadományozó gyakorlatából (a fiscalitasból) következett. szállásbirtok 1. a letelepedéskor kialakult szállásbirtok a nemzetség közös tulajdonát képezte, melyet a nemzetséghez tartozó családok között osztottak szét, s ennek nyomán létrejött az egyéni birtok rendszere is. a nemzetségi kötelék ereje az egész rendi korszakon keresztül képes volt megakadályozni, hogy a szállásbirtok vagy annak egy meghatározott része kikerüljön a nemzetség tulajdonából. adománybirtok 2. az uralkodók az adományozott földekre fenntartottak bizonyos királyi jogokat, s így annak tulajdoni viszonyai alapjaiban tértek el a szállásbirtok tulajdoni helyzetétől. az adománybirtok főtulajdonosa mindig a király volt, akinek jogában állt a tulajdonát képező birtokot határozott időre eladományozni, azaz a birtok használati jogát másra átruházni anélkül, hogy a tulajdonjogot is átadta volna - a használati jog átengedése meghatározott időre történhetett, de legfeljebb a megadományozott élete végéig tarthatott. a későbbi fejlődésnek köszönhető, hogy a megadományozottak igyekeztek az adománybirtokot lemenőik számára továbbra is biztosítani, így lassan lehetővé vált az adománybirtok öröklése. Ezt az adománylevélben rögzítették, és pontosan meghatározták az öröklési rendet. nemzetség vs. király amikor megjelent az adománybirtok, azonnal megindult a nemzetségek azon törekvése, hogy az adománybirtokot annak a nemzetségnek a számára biztosítsák, amelynek tagja azt a királytól megnyerte hosszú küzdelem kezdődött az uralkodó és a nemzetségek között a két eltérő birtoktípus összevegyítésére. Végeredményként a 13. századra megfigyelhető, hogy élesen elkülönült egymástól a nemzetségi jog és a királyijog, ami a tulajdonjog szempontjából arra az eredményre vezetett, hogy a szállásbirtok tulajdonosa mindig a nemzetség volt, a birtokos, illetve a használati jogjogosultja pedig az a férfi, aki a birtokot éppen a kezében tartotta. az adománybirtok főtulajdonosa a király, és a megadományozott lett a birtokos. Egy idő után a nemzetség tagjai szerették volna az adománybirtokot is a saját nemzetségi hatalmukba vonni. az ősi birtok Ugyanakkor a szállásbirtokokon érvényesülő nemzetségi tulajdon- és birtokjog nem tartalmazza a szabad rendelkezési jogot, hiszen ezzel a nemzetség tulajdonában lévő ősi szállásterület idegen kezére kerülhetett volna. Az adománybirtokokon a király előbb korlátozta az oldalági rokonok (nemzetség) öröklését, majd szabad rendelkezést adott a királyi servienseknek, ha nincs fiú utóduk. (I. Aranybulla) Mintegy másfél százados küzdelem során a nemzetségi érdekek képviselői kiharcolták azt a jogot, hogy lemenők hiányában, a birtok a nemzetség oldalági férfi rokonaira szállt meghatározott öröklési szabályok szerint. Ezt mondta ki az évi törvény, amely eltörölte az első Aranybulla 4. cikkében biztosított a szabad rendelkezési jogot, s biztosította a nemzetségek számára az ősi birtokot, az ősiséget (1351: 11. tc.). 5

6 hűbéries adománybirtok Ugyanakkor ellentétes tendenciaként a nyugati hűbéri jog hatására lehetővé vált hazánkban is, hogy a megadományozott, amennyiben nagy földbirtokra tett szert, saját híveinek, katonáinak további adományt tegyen. Így jött létre a magánadomány. Ez azt jelentette, hogy a tulajdon a királyé, a rendelkezési jog a megadományozotté, a birtoklási jog pedig azé, aki tényleges birtokában tartja az ingatlant. (Nyugat-Európában ez a hűbéri láncolat kialakulását eredményezte.) Magyarországon a hűbéri hierarchia kialakulását a nemzetségek erős joga megakadályozta, hisz meg tudták gátolni azt, hogy magánadomány révén a birtok nemzetségen kívüli idegen kezére kerüljön. magyar tulajdonviszony-rendszer A Nyugat-Európában érvényesülő hűbériség egyes elemei tehát Magyarországon elegyedtek az ősi, nemzetségi öröklési szabályokkal, amiből kialakult az a SAJÁTOS MAGYAR TULAJDONVISZONY-RENDSZER, amely egy családon belül egyesítette a (1) hűbéries adományrendszer és a (2) nagycsaládi-nemzetségi kötöttségi rendszer meghatározó elemeit. + mindezt tovább bonyolította a földesúri hatalomból folyó (3) urbáriális kötöttség, amelynek értelmében a földesúr tulajdonát képezte a jobbágyoknak művelésre átadott urbáriális telek: ezt a jobbágyok használatba kapták, uruk beleegyezése nélkül nem idegeníthették el, nem örökíthették, nem oszthatták fel egymás között. a valóságban azonban a jobbágyok ugyanúgy magukénak tekintették a földet, mint a földesuruk. hármas kötöttség Magyarországon is élt tehát az osztott tulajdoni rendszer egy sajátos változata, de a nyugati hűbéries jellegre ráépült a magyar nemzetségi és urbáriális kötöttségi rendszer. A magyar tulajdont hármas kötöttség terhelte (az avicitas, a ius regium és az urbariális rendszer), amelyet még színesítettek az osztott tulajdoni viszonyok is. ősiség - avicitas A rendi jog szerint a korlátlan jogú rendelkezés csak az ingókra és a szerzett ingatlanokra terjedt ki. Az ősi ingatlanokat a család tagjai közösen használták. A család feje csak társtulajdonos az öröklésre jogosultak mellett, mivel az ősi vagyon az élők és az elődök vér- és jogközösségét jelentette, de az ősi vagyont éppen kezén tartó család fejét bizonyos előjogok illették meg. Ez a családi osztatlanság rendszerint az atyából és fiaiból állott, de előfordult, hogy közösen tartották a kezükön az ősi birtokot még a közeli oldalági rokonok is. Az osztatlan jószágot egy egészet alkotó vagyontömegnek kellett tekinteni, melyről sem egészben sem részben egyetlen egy osztályos társ (osztályra jogosult, lásd alább) sem rendelkezhetett önállóan. osztatlan vagyonközösség Gyakran az apa halála után sem osztották fel a testvérek a közös vagyont. Ekkor a családi osztatlansággal szemben testvéri osztatlanságról beszéltek. Ilyenkor is fennmaradt az egész család kollektív tulajdona. A legidősebb fiú lett a család feje és a közös vagyon kezelője. Az családi vagy testvéri osztatlan vagyonközösség szabályai: a közös vagyon haszna közös volt, így a közös vagyont ért kárt is közösen kellett viselni. ha a közös vagyont veszteség fenyegette, az osztatlanság többi tagját, szükség esetén ismételt figyelmeztetés után bíróilag kellett meginteni, hogy a közös jószágot fenyegető kárt közös teherviseléssel hárítsák el - ha a bírói megintés sem segített, perrel lehetett kikényszeríteni a bírói megintés elhárításához szükséges anyagiak biztosítását. ha kár érte a vagyont, a tagok részük arányában viselték a terheket. Az önhibából eredő kárért egyedül az elkövető volt felelős. az osztályos atyafi az osztatlan közös vagyon felosztása előtt is megterhelhette saját osztályrészét, a többiekét azonban csak akkor, ha azok hozzájárultak, és csak a közös vagyon hasznára, azaz kizárólag a hasznos beruházások céljára szolgált. osztály (divisio) Az osztatlan birtokközösség megszüntetésére az ún. osztályra kényszerítéssel, vagy az érdekeltek, atya és fiai békés megegyezésével vagy meghatározott esetekben bírói úton kerülhetett sor. A közös vagyon felosztását kikényszeríthette az atya, de kikényszeríthették a fiúk is. Az atya osztályra kényszeríthette fiait: 1. ha a fiú kezet emelt apjára; 2. ha a hűtlenség kivételével, más bűncselekménnyel vádolta a fiú a szüleit, 3. ha a fiai hadifogságba esett atyjukat nem igyekeztek kiváltani; 4. ha a fiú a szülei élete ellen leselkedett; 5. ha a fiú gonosz cimborák társaságában pazarló életet folytatott. Ezekben az esetekben sem zárhatta ki az apa az ősi vagyonból a fiát, csupán arról volt szó, hogy az ősi vagyont fel kellett osztani, és a fiúnak ki kellett adni az őt megillető részt. 6

7 osztály (divisio) (2) A fiúk kényszeríthették osztályra apjukat: 1. ha az atya az ősi vagyont pazarolta, el akarta idegeníteni; 2. ha az apa elhanyagolta a birtokát; 3. ha kegyetlenül vagy ok nélkül gyakorolta fenyítő jogát; 4. ha bűntett elkövetésére akarta kényszeríteni a fiát; 5. ha teljes korú fiát házasságkötésében megakadályozta. Az osztály alkalmából az ingókat és az ingatlanokat leltárba foglalták, melybe csak a közös vagyon került. A család tagjait esküre is lehetett kötelezni, hogy a közös vagyonból nem titkoltak el semmit. Az ingókat, így a zálogbirtokot is a férfiak és nők között, egyenlő részben osztották meg. A fegyvereket és hadifelszerelést azonban a fiúk már az osztály előtt kivették a maguk részére. Az ingatlanokból általános szabályként csak a férfiak részesültek - az ingatlanokat annyi részre osztották, ahány osztályos volt (azonos mennyiség és minőség) Az osztályrészeket ezután kisorsolták Vagy: az egyik oszt, a másik választ. az osztály jogkövetkezményei 1. az osztályon, törvényes öröklésen átment birtok ősi birtokká vált, 2. az osztályosok kölcsönös öröklési jogot szereztek egymás örökrészére úgy, hogy ha valamelyiknek az ága kihalt a többi testvér ágai örökölték az osztályrészt. 3. az osztályrész az osztályosok között elbirtokolhatatlan volt, 4. az osztályosok egymás iránt szavatossággal tartoztak. (Kötelesek voltak együttesen védeni azt a testvért, akivel szemben pert indítottak a közös vagyonból eredő osztályrészre vonatkozóan.) 5. a szabályosan végrehajtott osztály, egy év eltelte után már csak per útján volt megváltoztatható. Az osztálynál elkövetett hibák orvoslására két lehetőség alakult ki: Osztályigazítást kérhetett az, akit az osztálynál mellékes, kisebb jelentőségű dologban megrövidítettek vagy az osztály során kapott jószágának egy részét önhibáján kívül perben elveszítette. Új osztály: ha valamelyik osztályost lényeges dolgokban szándékosan rövidítettek meg, ha az osztályosok hibájából vagy csalárdságából lényegesen kisebb értékűt, kevesebbet vagy semmit sem kapott valamelyik utód, vagy valamelyik osztályos önhibáján kívül háborúban vagy perben osztályrészét, illetve annak jelentős részét elveszítette. adományrendszer A ius regium, a királyi háramlási jog érvényesülésének alapját az adományrendszer képezte. A században az adományrendszer szempontjából két fő birtoktípust különböztettek meg (lásd fenn): a királytól származó adománybirtokot, a honfoglaló nemzetségek szállásbirtokát. A királyok a birtokadományozást már igen korán adománylevéllel eszközölték, amellyel a megadományozo per esetén tulajdonjogát bizonyítani tudta. A szállásbirtokokra vonatkozóan nem állott írásos dokumentum a birtokosok rendelkezésére, ezért ilyet kezdtek kérni a királytól. A 13. századra alakulhatott ki az az elv, hogy minden földesúri birtok végeredményben a királytól származó adománybirtok. adományrendszer (2) Az adományozás rendszerét évszázadok alatt többször is igyekeztek szabályozni, s ezen törekvések hatására, de szokásjogi úton alakult ki Werbőczi korára az adományozás és továbbörökítés érvényes rendje. A Tripartitum szerint: az adomány a Szent Korona joghatóságába törvényesen visszaszállt királyi jogoknak örökös eladományozása, melyet az uralkodó szolgálatokért vagy kiváló érdemeiért tesz. Az adományozó személye szerint különbséget tettek királyi, nádori és magánadomány között. adományozók szerint 1. Királyi adomány: az uralkodó az országnak vagy a királynak jószolgálatokat tett személyt birtokadományban részesítette. A király bárkinek adhatott birtokot, melynek nagysága csak a király akaratától függött az uralkodó egy személynek többször is adhatott birtokot. 2. Magánadomány: egy nagyúr familiárisának adományozott birtokot, a király hozzájárulásával. A magánadomány tehát a királyi adományhoz kapcsolódik, csak az uralkodó jóváhagyásával érvényes. 3. Nádori adomány: korlátozott lehetőség, mert a nádor maximum 32 jobbágytelket adományozhatott. Tilos volt nagyobb birtokot csak azért megosztania, hogy a 32 jobbágytelki maximumot tarthassa. A nádor egy személynek csak egyszer adományozhatott, mégpedig csak olyan birtokot, amely nemcsak jogilag, de ténylegesen is visszaszállt a koronára: ún. sajátkézből történő adományozást kezdeményezhetett. A nádor csak nemesnek adományozhatott. az adomány jogcímei A király és a nádor minden adományt valamilyen jogcímre hivatkozásra tett. Ez az a jog, amelynél fogva a jószág visszaszállt a koronára és így újból eladományozhatóvá vált. A magyar joggyakorlat a következő adományozási jogcímeket ismerte: magszakadás (defectus seminis), hűtlenség (nota infidelitatis), királyi jog (ius regium), új adomány (nova donatio), királyi hozzájárulás különböző esetei (consensus regius), fegyverjog (ius armorum). 7

8 magszakadás A magszakadás akkor állt elő, ha az adománybirtokos, az adománylevélben meghatározott öröklésre jogosult utód nélkül halt el, azaz a fiág (vagy mindkét ág) számára adományozott birtok esetében az utolsó fiú (leány) halálával. A magszakadás nem az egész család kihalását jelenti, csak az öröklésre jogosultak sorrendjének megváltozását. (Ha valaki magszakadásra hivatkozva kért a királytól birtokot, s ez a magszakadás nem bizonyosodott be a perben, a magszakadásra hivatkozó adományost nem büntették meg, hiszen csak a király jogát akarta tisztázni, más becsületébe nem gázolt.) hűtlenség A Hármaskönyv (1. 14.) és törvények (1715:7. tc., 1723:9. tc.) meghatározták azokat a bűncselekményeket, melyeknek büntetési tétele fej- és jószágvesztés volt. Ide tartoztak például: felségsértés, hamis okirat készítése, hamis pénz verése. A jószágvesztő hatály az elkövető egész vagyonára, ingókra és ingatlanokra, adományos és vásárolt birtokára egyaránt kiterjedt. DE! Nem veszítették el vagyonrészüket a hűtlenségbe esett személlyel közösen birtoklók, a családi osztatlanság esetén gyermekei, testvéri osztatlanság esetén testvérei. Ezek osztályrészét a vagyonelkobzás előtt ki kellett adni, ezért szabályos osztályra került sor. Vagyis más vétlenek jogait nem sérthette a hűtlenség jogkövetkezményeként beálló vagyonvesztés (a 13. század előtt ez még másként volt.) hűtlenség (2) A hűtlenség elvágta az öröklés jogát az elkövető és rokonai között, és ez akkor sem állt vissza, ha a király megkegyelmezett a hűtlenségbe esett személynek. Ez a birtok szerzett birtoknak minősült, amire az osztályos atyafiaknak nem volt joga. Ezért az ősi birtokból a hűtlenségbe esett gyermekei közül csak azok kapták meg osztályrészüket, akik a hűtlenség elkövetése előtt születtek. A hűtlenség jogi halált eredményezett, azaz a vagyonvesztő hatály de facto a cselekmény elkövetésének a pillanatában beállt, nem pedig de iure, amikor a bíróság azt jogerős ítéletében megállapította. Ha valaki hűtlenségre hivatkozással kért a királytól birtokot és nem tudta bebizonyítani a hűtlenséget, mivel így ártatlan személyt az egyik legsúlyosabb bűncselekmény elkövetésével vádolt meg, az általa felkért birtok örökbecsű értékében marasztalták. királyi jog A királyi jog (ius regium) alatt általában a visszaháramlási jogot értették, amikor hűtlenség vagy magszakadás címén szállt vissza a jószág, de azóta már eltelt 32 év. Emellett ún. rejtett királyi jognak nevezték azt, ha egy birtok jogilag visszaszállt a királyra, ténylegesen azonban még nem volt a korona kezén. A rejtett királyi jogra az adománykérők másodlagosan hivatkoztak. Kérelmükben első helyen említették a magszakadást vagy a hűtlenséget, de ehhez hozzátették a rejtett királyi jogot is. A megoldásnak gyakorlati jelentősége volt. Ha csak magszakadásra vagy csak hűtlenségre hivatkoztak, a nemesi birtokra vonatkozó 32 évi elbirtoklási idő csak arra adott lehetőséget, hogy 32 évre visszamenően bizonyítsák a magszakadás, illetve a hűtlenség tényét. Ha ezeken az alapjogcímeken túl a rejtett királyi jogra is hivatkoztak, akkor 100 évre visszamenően bizonyíthatták, hogy magszakadás vagy hűtlenség történt. Pervesztés esetén a kérelmezőt örökbecsűben marasztalták. új adomány Ekkor olyan személy kért a királytól adományt, aki ténylegesen benne ült a birtokban, csak nem tudta jogait bizonyítani. Valamelyik őse kapott adománylevelet, de az vagy megsemmisült, vagy megrongálódott, így nem volt bizonyítóeszköze, s a királytól kért új adomány ezt volt hivatva pótolni. 1. Abban az esetben, ha a birtokos egyben már tulajdonosa volt a birtoknak, az új adománynak az volt a feltétele, hogy csak a jószághoz kötődő eredeti öröklési rend megerősítését kérhette a birtokos. 2. Az új adomány másik esete, amikor a birtokban ülő sohasem volt tulajdonos. Ez az eset az elbirtoklással következhetett be. Nem rendelkezett soha adománylevéllel, megszerezte az elbirtoklás előnyeit, s erre hivatkozva kérte a királyt, hogy tegye tulajdonossá. Ezért olyan öröklési rendet kérhetett, amelyet ő szeretett volna, vagy amilyet a király akart adni. királyi hozzájárulás A királyi hozzájárulás a király lemondása arról, hogy az adománybirtok visszaszálljon a koronára és beleegyezés abba, hogy a magszakadás előtt álló kérelmező rendelkezzen azzal. A királyi jóváhagyásnak két fő típusa alakult ki: 1. Jövőbeli hatályú királyi hozzájárulást kellett kérni örökbefogadásnál (fiúvá és testvérré fogadás esetében), fiúsításkor, valamint szabad végrendelkezési jog kérésénél az adománybirtoknál. (Itt a király leendő jogát ruházza át az adományt felkérő személyre.) 2. Azonnali hatályú királyi hozzájárulás kellett: adománybirtok örökbevallásához, eladásához, adománybirtoknak közbecsű értéknél magasabb összegért történő zálogba adásához, az időleges bevalláshoz és a magánadományhoz. 8

9 fegyverjog A török kiűzése utáni időkben, a Habsburg uralkodók gyakorlatának köszönhetően alakult ki egy új adományozási jogcím, a fegyverjog. Ezt korábbi joggyakorlatunk egyáltalán nem ismerte. Bevezetésének az volt a magyarázata, hogy fegyverjogra, azaz a török elleni harcokban való részvételre hivatkozva a Habsburg uralkodók idegeneknek, azaz saját híveiknek adományozták a magyar nemesség birtokait. Különösen I. Lipót és III. Károly élt ezzel a lehetőséggel. A magyar nemesség gyakran tiltakozott e joggyakorlat ellen. tiszta és vegyes adomány Különbséget tettek az adományozás jogcímei között aszerint is, hogy a megadományozott mennyiben ellenszolgáltatás nélkül s mennyiben valamiféle ellenszolgáltatás fejében kapta az adományt. 1. A tiszta adomány sajátossága, hogy az adományos a birtokot kizárólag korábban szerzett érdemek jutalmaként, minden további ellenszolgáltatás nélkül kapta. 2. A vegyes adománynál a megadományozott a királynak és az országnak tett jószolgálatokon kívül fizetni is tartozott a fiscusnak. Ez nem volt más, mint az adományrendszer keretei közé illesztett adásvételi szerződés. (Az adománybirtokért fizetett pénzből a nőág is részesült abban az esetben, ha a fiágnak magva szakadt, a birtok visszaszállt a királyra és a fiscusnak fizetett pénzt ekkor vissza kellett adni a leányágnak.) teljes és peres adomány Megkülönböztették az adományokat az alapján is, hogy az eladományozandó birtok ténylegesen is a korona vagy a király kezén van-e, vagy csak jogilag szállt vissza? 1. A teljes adomány azt jelentette, hogy az adományozásra felkért birtok ténylegesen és jogilag is visszaszállt a királyra. 2. A peres adománynál a király tulajdonképpen csak felperesi jogosultságot adományozott, attól tette függővé az adomány tényleges átadását, hogy megnyerte-e a pert vagy sem az adományt kérő a birtokban ülővel szemben. A két adományozási változat különböző fajtájú oklevéllel történt: a teljes adomány esetén a tulajdonjog igazolására egyedül alkalmas függőpecsétes oklevelet állíttatott ki a király. a peres adomány pátenssel, azaz rányomott pecsétű oklevéllel történt, melyet a per megnyerése után függőpecsétes okirattá alakítottak át. beiktatás A nemesi birtok tulajdonjogának a megszerzéséhez elengedhetetlen feltétel volt a bevezetésnek vagy beiktatásnak nevezett eljárás. Célja, hogy az adományos a jószág kétségtelen tulajdonosává, egyben birtokosává váljék, mert a bevezetéssel tisztázódott, hogy a király az adománnyal nem sértette-e meg mások jogát. Minden adomány érvényét veszítette, ha az adományozást nem követte szabályszerű beiktatás. beiktató parancs A beiktatáshoz a kérelmezőnek beiktatást elrendelő parancsot, mandatumot kellett kieszközölnie, aminek két válfaja volt: 1. Az egyik teljes terjedelmében magában foglalta az adománylevelet is, felsorolván az adományos érdemeit. Ilyen parancsot csak a király adhatott ki - egy évig volt érvényes 2. A másik nem tartalmazta az adománylevelet, csak utasítást adott a hiteles helynek, hogy a parancsban megjelölt királyi emberrel együtt foganatosítsa a beiktatást. Ezt a nagybírák is kiadhatták csak 60 napig volt érvényes A beiktatási cselekményeket mindig királyi ember foganatosította. a beiktatás menete a beiktatásra a helyszínen vagy a megyegyűlésen lehetett foganatosítani. a birtok fekvése szerint illetékes hiteles hely volt jogosítva a beiktatási eljárás lebonyolítására mindig a szomszédok és határosok jelenlétében kellett sort keríteni ezek jelenlétében a királyi ember a hiteles helyi ember társaságában, vagy magát a megadományozottat, vagy annak megbízottját iktatta be a birtokba a királyi ember olvasta fel az adománylevelet és a beiktatási parancsot a királyi ember kézen fogta az adományost vagy megbízottját, néhány lépést tett vele, a földről egy rögöt vett fel és adott át az adományosnak, s fennhangon kijelentette, hogy a megnevezett adományost a jószág birtokába bevezeti, és az adományozó nevében elrendeli, hogy azt minden jövedelmével és hasznával együtt örökjogon bírhassa. 9

10 ellentmondás a beiktatás alkalmával bárki ellentmondhatott (contradictio) a beiktatásnak - ha ez bekövetkezett, a beiktatást kérő személyt tilos volt a birtokba bevezetni. a beiktatást követően a királyi ember és a hiteles helyi ember három napig a birtokon maradt, majd visszatérve az illetékes hiteles helyre további 12 napig együtt maradtak, mert ez idő alatt még történhetett ellentmondás. az ellentmondó személynek nem kellett indokolnia az ellentmondását akinek a beiktatását az ellentmondással megakadályozták, annak ellentmondást indokló pert kellett kezdeményeznie. az ellentmondás értelme a jogfenntartás és a birtok védelme történhetett személyesen vagy meghatalmazott útján ha 15 nap alatt senki sem mondott ellent, a bevezetés épen maradt - az adományos birtokba vehette a jószágot. eredeti szerzésmódok A tulajdonszerzés eseteit a gyakorlati élet alakította ki. A rendi magyar magánjogban is különbséget tettek az eredeti és a származékos szerzésmód között. A. Eredeti szerzésmódnak minősült a foglalás, amely csak uratlan dolog megszerzésére szolgált, melyet vadászat, halászat és madarászat útján lehetett foganatosítani az egyesülés, ha ingó dolog ingatlannal egyesült, akkor a dolog az ingatlan tulajdonosáé lett. ha több tulajdonos ingó dolgai egyesültek és szét nem választhatók, akkor, ha az ingó dolgok egyneműek, az egyesülés arányában szerezték meg a tulajdonjogot, ha különneműek, a jelentősebb értékű dolog magához vonta a csekélyebb értékű dolog tulajdonjogát. a kincslelet, amelynek szabályozására az évi tervezetben tettek először kísérletet, bár a joggyakorlat ismerte a kincslelet útján való tulajdonszerzést. A kincs olyan értékes és rejtett ingó dolog, melynek tulajdonosa régiségénél fogva nem állapítható meg. származékos szerzésmódok Származékos szerzésmódnak minősült az átadás, ha az tulajdonátruházási szándékkal történt, s az átadás minden kelléke megvolt. a birtokot ténylegesen át kellett adni, és át kellett venni. az átadó félnek a birtok tényleges urának kellett lenni, és szabad rendelkezése alatt kellett állnia. az átvevőnek a dolgot sajátként kellett megszereznie. az adomány útján is, mert az adománylevélben meghatározott személy szerezte meg a dolog tulajdonjogát, az elbirtoklás de ezzel csak az elbirtoklás előnyeit lehetett megszerezni a magyar rendi jog értelmében. az öröklés, amikor az örökös tulajdonjogot szerzett mindazon dolgok felett, melyek az örökhagyó halálának pillanatában az örökhagyó tulajdonában voltak és az örökséghez tartoztak. (Ugyancsak tulajdonjogot szerzett a hagyományos, ha a hagyomány tárgya az örökhagyó tulajdonában volt a halál bekövetkezésekor.) idegen dologbeli jogok? A magyar rendi magánjog dogmatikája messze elmaradt a római jogétól, ezért a kisszámú jogtudományi irodalom az ún. idegen dologbeli jog kategóriájáról sem tesz említést. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen ismeretlenek lettek volna az ennek megfelelő megoldások rendi magánjogunk rendszerében, csak más formában jelentek meg, más rendszerben helyezkedtek el. a zálog mint szerződési biztosíték ismeretes volt a magyar rendi magánjogban, de elsődlegesen zálogszerződés formájában volt érdekes. a szolgalmi jog rendszerbeli elhelyezését az befolyásolja, hogy döntő súlya a személyes szolgalomnak volt, azon belül is a haszonélvezeti jog játszott jelentős szerepet, amit a mindennapi életben özvegyi jog illetve hajadoni jog néven ismertek. Ezért e jogintézményt a női különjogok körében tárgyalhatók. 10

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG GAZDASÁGI MAGÁNJOG A dologi jog 2009. október 1. 4. előadás A dolog fogalma Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya

Részletesebben

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban Szerző: Dr. Lajkó Péter Balassagyarmat 2015. november 30. I. Bevezetés, a vagyonelkobzás történeti előzményei a magyar büntetőjogban A középkori

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

Zálogjog a feudális magyar jogban

Zálogjog a feudális magyar jogban bodzási balázs Zálogjog a feudális magyar jogban I. BEVEZETÉS: TULAJDONI VISZONYOK A 19. SZÁZAD ELEJÉN A 19. század elején a magyar társadalmat még a feudális tagoltság jellemezte. A feudális vonások tükröződtek

Részletesebben

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE A birtok A birtok a magánjog egyik legnehezebben meghatározható, rejtélyes fogalma, amelynek filózofiai dimenziói is vannak. A birtok fogalmának meghatározása és a birtoklási

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála Régi új vagyonjog Aktuális jogtörténet Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. október 2. Budapest A házastársi joghelyzet nem a másik házasfél fölött, hanem annak irányában való jog, csakúgy miként a kötelmi

Részletesebben

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law

A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law Kovács Miklós A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law kovacs.miklos@amk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, mestertanár I. Jogelméleti megfontolások A közös tulajdon

Részletesebben

SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak.

SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak. POLGÁRI PERRENDTARTÁS ELVEI RENDELKEZÉS ELVE / 3 szak. / SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak./ HIVATALOS

Részletesebben

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha törvény, vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)

Részletesebben

A korlátolt dologi jogok, A birtok

A korlátolt dologi jogok, A birtok A korlátolt dologi jogok, A birtok Dr. Kenderes Andrea A korlátolt dologi jogok Ptk. 155-171. Használati jogok Fogalma: korlátolt dologi jog = idegen dologbeli jog Két csoportja: Használati jogok ( földhasználat,

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól /Egységes szerkezetben a 22/2012. (IX.13.), a 23/2012.(XI. 23.),

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL. (kataszteri törvény)

AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL. (kataszteri törvény) 1 A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú törvénye AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL (kataszteri törvény) Kelt: 1995. június

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL 40/2007. (III. 27.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL BUDAPEST 2007 A Semmelweis Egyetem S z e n á t u s á n a k 40/2007. (III. 27.) számú h a t

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

I. Fejezet. Általános és értelmező rendelkezések

I. Fejezet. Általános és értelmező rendelkezések Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2015.(X.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról (módosította: 5/2016 önkormányzati rendelet) Eger Megyei

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A. Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

A Budapesti Békéltető Testület

A Budapesti Békéltető Testület A Budapesti Békéltető Testület 4/2014. számú ajánlása az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor tanúsítandó előfizetői és szolgáltatói magatartásról I. Ajánlás az előfizetőkre vonatkozóan

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. EMVA forrásból finanszírozásra kerülő pályázati felhívásokhoz. Verzió: 1.0

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. EMVA forrásból finanszírozásra kerülő pályázati felhívásokhoz. Verzió: 1.0 ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ az EMVA forrásból finanszírozásra kerülő pályázati felhívásokhoz Verzió: 1.0 1 Tartalom 1. Az Útmutató célja, hatálya... 3 2. Kizáró okok listája... 4 3. A támogatási kérelmek elbírálásának

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

(a módosításokkal egységes szerkezetben) M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 22/2014. (VI.20.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve

Részletesebben

A közigazgatási hatósági eljárás. Jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzés 2014.

A közigazgatási hatósági eljárás. Jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzés 2014. A közigazgatási hatósági eljárás Jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzés 2014. Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

Kivonat. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167.

Kivonat. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167. Kivonat A kora középkorra jellemző ordo -rendszert, ami a társadalmat három kategóriába (oratores, bellatores, laboratores)

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról a 13/2015.

Részletesebben

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára I. Botrányos esetek a Budapesti Békéltető Testület 2014. első félévéből A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről

Részletesebben

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT.

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT. dr. László Pardavi associate professor Hungary Széchenyi István University Deák Ferenc Fakulty of Law and Political Sciences Department of Adminstration and Financial Law Rigth the deduct. The role of

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:...

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:... NYILATKOZAT 1. Az elhunyt neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Családi állapota:... Állampolgársága:... elhalálozás helye, ideje:... Az örökhagyó tagja-e kamarának ( MOKK:

Részletesebben

Írásszakértő. a büntetőeljárásban

Írásszakértő. a büntetőeljárásban 1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna

Részletesebben

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

T/11741. számú. törvényjavaslat

T/11741. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11741. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

Koncz Ibolya Katalin NŐI KÜLÖNJOGOK A KÖZÉPKORI ÖRÖKLÉSI JOG TERÜLETÉN *

Koncz Ibolya Katalin NŐI KÜLÖNJOGOK A KÖZÉPKORI ÖRÖKLÉSI JOG TERÜLETÉN * Koncz Ibolya Katalin NŐI KÜLÖNJOGOK A KÖZÉPKORI ÖRÖKLÉSI JOG TERÜLETÉN * A középkorban az emberi lét alapját a tulajdon, elsősorban a föld birtoklása jelentette, amelyre minden hatalom és gazdagság épült.

Részletesebben

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Bókaháza Község

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatálybalépés dátuma: 2012. 03. 22. TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. AZ ENGEDÉLYEZETT BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

Az ideiglenes nőtartás történeti

Az ideiglenes nőtartás történeti Az ideiglenes nőtartás történeti megítélésének problematikája bontóper során Koncz Ibolya Katalin * polgári kori magyar jog szerint egy nő és egy férfi házasságkötését követően mindkét oldalon új jogok

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ 1. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága: Foglalkozása: Elhalálozás helye, ideje: Megjegyzés: kérjük csatolni a halotti anyakönyvi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40 400 800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes:

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben