Az immunológia kezdetei Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az immunológia kezdetei Magyarországon"

Átírás

1 Az immunológia kezdetei Magyarországon 4. rész HORUS Aujeszky Aladár mûködésének jelentõsége az immunológia hazai történetében Az egyetemes mikrobiológia magyar mestere Aujeszky Aladár, aki a róla elnevezett vírusos encephalitis ( Aujeszky-betegség ) felfedezésével (1902) örökre beírta nevét a mikrobiológia történetébe, széles körû bakteriológiai mûködésén kívül jelentõs szerepet vállalt az immunológia hazai fejlesztésében is. Még Hõgyes intézetében foglalkozott a pestis szerológiai (agglutinációs) diagnosztikájával (1901); késõbb, az Állami Bakteriológia Intézet vezetõjeként a földmûvelésügyi minisztertõl kapott megbízást a különféle oltóanyag-termelõ vállalatok által elõállított oltóanyagok és szérumok ellenõrzésére (1907); 1910-ben az allergiás diagnosztikai célokra szolgáló tuberkulin- és mallein-, majd több állatgyógyászati vakcina- és szérumtermelésre kapott megbízást. Nagyszerû összefoglalását adta az immunológia akkor legkorszerûbbnek számító teljes ismeretanyagának 1912-ben megjelent A Baktériumok Természetrajza címû 178 oldal terjedelmû könyvének VII. fejezetében, majd 1924-ben kiadott Általános Bakteriológia címû tankönyvében. Nem kevésbé jelentõsek azok az eredményei sem, amelyeket a kutyák veszettség elleni immunizálása terén kezdetben önállóan, majd munkatársak (Csontos, Kertay) bevonásával ért el. A feladatot Aujeszky még mesterétõl, Hõgyes Endrétõl kapta, a megvalósítás azonban már egyedül az õ érdeme: a legelsõ tömeges állatoltásokat a világon elsõként 1902-ben végezte. Az akkori körülményes és hosszadalmas oltási eljárás azonban nem kedvezett a rendszeres tömeges védõoltások elterjedésének. Fordulat akkor következett be, amikor az egyetlen oltásból álló japán módszer (Umeno és Doi módszere) ismertté vált. A megfelelõen módosított és a hazai viszonyoknak megfelelõen alkalmazott, majd kötelezõvé tett preventív oltásokkal sikerült a veszettséget Magyarországról kiirtani. Jelentõsek Aujeszkynek a tuberculosis elleni immunitásra vonatkozó kutatásai, de figyelemreméltó iskolaalapító képessége is: tanítványai, illetve késõbb munkatársai mind a mikrobiológia és immunológia, 1. ábra. Darányi Gyula ( ). Részlet dr. Karasszon Dénes és dr. Csaba Béla: Az Immunológia magyar mesterei címû könyvébõl (1992) 26 Magy Immunol/Hun Immunol 2004;3(2):26 32.

2 illetve a gyakorlati oltóanyag-termelés vezetõ pozícióiban folytatták mesterük munkáját. Aujeszky munkatársai sorából kiemelkedik Darányi Gyula (1. ábra), aki immunitástanból szerzett egyetemi magántanári képesítést a budapesti tudományegyetemen (1924); ezt követõen Szegeden, utóbb a budapesti tudományegyetem orvosi karán lett a közegészségtan professzora ( ). Sokoldalú közegészségtani tevékenységébõl ezúttal kizárólag immunitástani vizsgálatait kiemelve említjük a vér kolloidlabilitására, valamint a vércsoport-kutatások megindítására vonatkozó vizsgálatait. Kolloidlabilitási reakciójának (1920) lényege, hogy a szövetszéteséssel járó krónikus folyamatok során a szérumban a globulinok az albuminokhoz viszonyítva megszaporodnak: az albumin-globulin index csökken, hyperglobulinaemia keletkezik. Ennek kimutatására a reakciók egész sora jött létre, miközben Darányi maga a fehérjefrakciók kvantitatív mikroanalízisét dolgozta ki (1931). Vércsoportkutatások céljaira intézetében 1934-ben öröklési és eugéniai osztályt létesített s fõként ikerkutatással foglalkozott. E vizsgálatai jóllehet a vércsoportok, a komplementkötési próbák, a szérumösszfehérjék mennyisége, a kolloidlabilitási próbák a 15 pontban meghatározott egyéb örökléstani diagnosztikai eljárások értékeivel egybevetve figyelemreméltó eredményeket szolgáltattak az ellene koholt vádak szerint az úgynevezett fajbiológia érdekeit is szolgálták, s ezért Darányit a II. világháború befejeztével (1945) nyugdíjazták. A szerológia magyar mesterei Az immunológia fejlõdése szempontjából meghatározó jelentõségû volt az antitestek in vitro kimutatását lehetõvé tevõ szerológiai vizsgáló eljárások (agglutináció, hemagglutináció, precipitáció, flokkuláció, komplementkötési reakció és mások) kidolgozása és alkalmazása. E módszereket az immunológia gyakorlataként bakteriológiai, közegészségtani, állatjárványtani, valamint oltóanyag-termelõ intézeteinkben és laboratóriumainkban baktériumok identifikálására, immunszérumok értékének meghatározására, egyes megbetegedések laboratóriumi diagnosztizálására, vércsoport-meghatározásra, vérnyomok kimutatására és eredetének meghatározására stb. alkalmazták. Az ide vágó vizsgálatok részeredményeinek összefoglalását Aujeszky, Preisz, Rigler, Hutyra tan- és kézikönyveiben találjuk. A szorosabb értelemben vett immunológiai kutatások céljait szolgáló vizsgálatok mellett külön jelentõségre emelkedett a szerológiai diagnosztika azoknak a szûrõvizsgálatoknak bevezetésével, amelyeket a járványosan fellépõ fertõzõ emberi és 2. ábra. Tomcsik József ( ). állatmegbetegedések felismerésére, elsõsorban a rejtett fertõzések felkutatására alkalmaztak. E vizsgálatok sorából fõként Tomcsik és munkatársai, valamint Marcis tevékenysége emelkedik ki. Tomcsik József (2. ábra), az immunológia nemzetközileg elismert szaktekintélye, már orvostanhallgató korában Preisz intézetében dolgozott. Itt sajátította el azokat a szakismereteket és azt a fáradhatatlan kutató szellemet, amely õt körének nagynevû mikrobiológusává és immunológusává tette. Sokoldalú tudományos mûködésébõl ezúttal kizárólag a szerológiai vizsgálatait emeljük ki, az immunológia egészét érintõ jelentõs eredményeit késõbb ismertetjük. Tomcsik hivatásos szerológusi pályafutása tulajdonképpen 1927-ben indult, amikor is 1923-ban elnyert Rockefeller-ösztöndíjas tanulmányútjáról, majd a Rockefeller-alapítvány támogatásával teljesített több éves pekingi kiküldetésérõl (az ottani kórbonctani intézet bakteriológiai osztályának volt a vezetõje) visszatérve, a Johan Béla igazgatása alatt megnyitott Országos Közegészségügyi Intézet (1927) szerológiai osztályának élére nevezték ki. Feladatköre a mindaddig több intézetben szétszórtan, más-más módon végzett, s ezért nehezen értékelhetõ szerológiai vizsgálatok (Widal-, Wassermann- Az immunológia kezdetei Magyarországon 27

3 és más reakciók) egységesítése, országos méretû kiterjesztése lett. Emellett egy idõn át az országban forgalomba kerülõ szérumok tisztaság, értékmérés és hatékonyság szempontjából végzendõ ellenõrzését is a Tomcsik vezetése alatt mûködõ osztálynak kellett elvégeznie. A munka megkezdésekor nemcsak a szerológiai osztály küzdött a fejlõdéssel járó nehézségekkel, hanem a syphilis szerodiagnosztikája is. A Wassermannreakció széles körû elterjedését ugyanis akadályozta annak alacsony fokú érzékenysége és nehézkes kivitelezhetõsége. Zavarólag hatott, hogy a reakció specificitását is jogos támadások érték, ennek következtében világszerte számos laboratóriumban azon különféle módosításokat hajtottak végre. Szükségessé vált a lues-szerodiagnosztika nemzetközi egységesítése. Nem csekély büszkeséggel kell megállapítanunk, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet szerológiai osztálya bár szeptember 6-án vezette be naplójába az elsõ Wassermann-reakció végrehajtását 1928-ban, a Népszövetség Egészségügyi Szervezetének a luesszerológiai reakciók egységesítésére irányuló munkaprogramja keretében máris átütõ sikert aratott: a belgrádi, budapesti, prágai, varsói és zágrábi közegészségügyi intézetek szerológiai osztályainak a Wassermann-reakció különféle módozatait összehasonlító vizsgálatai során a Tomcsik vezette munkacsoport eredményei bizonyultak a legérzékenyebbnek, kielégítõ specifitás mellett. Tomcsik irányításával a szerológiai osztály munkaköre bõvült új szerológiai eljárások (Kahn-, Citochol-, Meinicke-reakció) bevezetése, továbbá a luesantigén-készítés feladatának átvállalása által, s végül sor kerülhetett az országban több helyen (az egyetemi bõrklinikán; Székesfõvárosi Közegészségügyi Intézetben, a hódmezõvásárhelyi közkórház laboratóriumában) különféle módon végzett lues-szerodiagnosztikai vizsgálatok Tomcsik által ajánlott országos egységesítésére. Tomcsik nem sokkal késõbb átmenetileg megvált az Országos Közegészségügyi Intézettõl (a szegedi Tudományegyetemen lett a közegészségtan egyetemi tanára 1932-ben), 1936-ban azonban visszatért Budapestre és Johan Béla utódaként átvette az Országos Közegészségügyi Intézet vezetését. A szerológiával természetesen továbbra is foglalkozott. Tanulmányozta a hemagglutináció alapjait, s majd késõbb, már svájci (baseli) tartózkodása alatt dolgozott ki új szerológiai eljárást a mononucleosis infectiosa szerodiagnosztikájára. Az õ általa meghonosított kutatószellem vezette jelentõs szerológiai eredmények kidolgozásához Oláh Gábor, Kun Lajos, Mandula Ferenc, Erdõs László, Takátsy Gyula munkásságát. Tevékenységük alapján valamennyien kiérdemelték a szerológia mestere címet. 3. ábra. Takátsy Gyula ( ). Takátsy Gyula (3. ábra) pályáját Fenyvessy közegészségtani intézetében kezdte, 1942-tõl már az Országos Közegészségügyi Intézet kutatójaként a kiütéses typhus elleni oltóanyag termelésében vett részt. Utóbb 1948-tól a víruskutató laboratóriumba lépett át s itt az influenzavírus-kutató laboratórium vezetõjeként jelentõs eredményeket ért el az influenzavírusok biológiai tulajdonságainak, antigénszerkezetük változékonyságának, a különféle influenzavírusvariánsok kórtani és járványtani jelentõségének, az influenzavírusok ökológiai jelentõségének, továbbá az influenza elleni hatékony vakcinák elõállításának és gyakorlati alkalmazásának kutatása és megvalósítása terén. E munkássága közben dolgozta ki az elõször még Takátsy-kacs néven ismertté vált Mikrotitrátort (1948), amely a plexilemezbe fúrt csövecskékkel együtt, a feltaláló által folyamatosan tökéletesítve rövid idõ alatt világszerte elterjedt és a virológiai, immunológiai, sõt egyéb kutatólaboratóriumoknak is standard vizsgáló eszközévé vált. Nem kevésbé jelentõs szerodiagnosztikai tevékenység indult meg a magyar állat-orvostudomány világhírû tudósa, Hutyra Ferenc ( ) irányítása alatt az Állatorvosi Fõiskola Járványtani Intézetében. E vizsgálatok élén Marcis Árpád neve áll. 28 Magy Immunol/Hun Immunol 2004;3(2):26 32.

4 Marcis pályakezdése éppen egybeesett az immunanyagok kimutatását lehetõvé tévõ szerodiagnosztikai eljárások bevezetésével. Hutyra felismerve a szerodiagnosztikának éppen a szubklinikai (inapparens) fertõzöttség kimutatására alkalmas voltát, s ennek különösen az anthropozoonosisok elleni küzdelem céljait szolgáló közegészségügyi jelentõségét doctorandusainak mind ebbõl az új tudományágból adott disszertációs feladatot. Marcisra a malleus szerodiagnosztikájának tanulmányozását bízta, s ezért tanulmányútra küldte Berlinbe Schütz professzorhoz, a neves malleuskutatóhoz, e betegség kórokozójának egyik felfedezõjéhez. Az agglutinációs próba végrehajtásának elsajátítása után Marcis a malleusos fertõzöttség kimutatásának Schütz és Schubert által kidolgozott komplementkötési reakciójával is megismerkedett. Nemcsak magát az eljárást, annak elvégzését és értékelését gyakorolta be, hanem a szerológiai szûrõvizsgálatok eredményeire alapozott malleuseradicatio Németországban jól bevált módszerét is tanulmányozta. Itthoni feladatköre különösen az I. világháború befejeztével szélesedett ki. A háborús események következtében ugyanis országunk állat-egészségügyi viszonyai jelentõs mértékben romlottak. A malleus, amelyet a malleinpróbák széles körû alkalmazásával korábban már sikerült az országból kiirtani, újból támadt és súlyos problémákat okozott. Ekkor derült ki, milyen jelentõs lépés volt a malleus szerodiagnosztikájának bevezetése. A malleus felismerése ugyanis akár klinikai, akár kórbonctani vizsgálattal, nem könynyû feladat. A malleinpróbák megbízhatósága az aspecifikus reakciók miatt erõsen kétségbe vonható. A Marcis által bevezetett agglutinációs, komplementkötési, konglutinációs és precipitációs próbák összesített eredményei alapján pozitívnak minõsült lovak kiirtásával, a folyamatosan végzett szerológiai szûrõvizsgálatokra épített mentesítési program következetes végrehajtásával 1920-ra sikerült az országot ettõl az antibiotikum felfedezése elõtti korban az emberre is biztos halált jelentõ lóbetegségtõl megszabadítani. Közben sikerrel adaptálta módszerét az ember malleusának szerodiagnosztikai felismerésére. Ennek kapcsán a hazai közegészségügy, szerológia, epidemiológia vezetõ személyiségeivel (Johan Bélával, Tomcsik Józseffel, Petrilla Aladárral) tartott fenn szoros kapcsolatot, egyben jelentõs eredményeket ért el a malleuskutatásban. Tanulmányozta többek között a lovak vérsavójával végzett komplementkötési próba során fellépõ aspecifikus reakciót: a malleusantitestek diaplacentaris transzportja alapján vizsgálta a maternális immunitás kérdéseit. Kutatásainak eredményei alapján az unitárius felfogással szemben állást foglalt az antitestek heterogenitása mellett. Marcis megállapításai nemcsak önmagukban figyelemreméltók, hanem azért is, mert a szerológiát ebben a korban sokan hajlandók voltak a bakteriológia egyszerû technikai segédeszközeként kezelni. Marcis számára azonban a szerológia opera princeps et prope omnis volt. Pasteurrel vallotta, hogy nincs alkalmazott tudomány, csak a tudomány alkalmazása. A tudomány egy, csupán az ember az, aki szellemi képességeinek korlátolt volta miatt kategóriákat különít abban. További munkássága során Marcis figyelemre méltó eredményeket ért el számos fertõzõ állatbetegség, köztük az emberre is veszélyt jelentõ brucellosis szerodiagnosztikája terén: ennek kapcsán a szerodiagnosztikát esetdiagnosztikából tényleges járványtani diagnosztikává fejlesztette. Szerodiagnosztikai vizsgálatainak eredményeit sorokba, oszlopokba, táblázatokba rendezte, ezáltal szabályszerûségek, törvényszerûségek megállapítása vált lehetségessé. Rutinszerûen végzett szerológiai szûrõvizsgálatainak eredményeként miután adatainak tudományos feldolgozását, matematikai-logikai értékelését is el tudta végezni új tudományos megállapítások születtek. A szûrõvizsgálatok adatainak táblázása mellett nem feledkezett meg a diagnosztikai eljárások tökéletesítésérõl sem, ezért foglalkozott behatóan tõl kezdõdõen a brucellás fertõzöttségnek a tej szerológiai vizsgálata alapján történõ kimutatásával stb. Az állatjárványok elleni küzdelem specifikus és aspecifikus feladatainak szervezése kapcsán mindig hangoztatta az állategészségügy közegészségügyi jelentõségét. Itt említjük a Székesfehérvárott született (1890) Forbáth Sándor nevét, aki az I. világháború idején fellépett járványos betegségek tanulmányozásával gyûjtött immunológiai tapasztalatait foglalta össze Die Immunitaetslehre und deren praktische Anwendung im Kampfe gegen die Kriegsseuchen címmel (1916). A bécsi és berlini német nyelvû kiadással egy idõben Forbáth magyar nyelven is megjelentetett egy A serologia alapvonalai és a védõ és gyógyoltások (Budapest, 1916) címû könyvet, a sokra hivatott szerzõ azonban a harmincas évek elején Angliába távozott, ottani mûködésérõl nem rendelkezünk elegendõ információval. Említjük végül Elek István (Stephen Elek) ( ) nevét: õ Budapesten született, majd Londonban szerzett orvosi diplomájával a Harvard Egyetemen lett a bakteriológia professzora (1957). Sokoldalú mikrobiológiai tevékenységén kívül immunológiai szempontból jelentõs a nevét viselõ Elek plate módszer, amely a diphtheria-baktériumtörzsek toxintermelõ képességének kimutatására szolgáló eljárás agar közegben végbemenõ kettõs diffúziós antigénantitest reakció. Az immunológia kezdetei Magyarországon 29

5 Tomcsik József és az Országos Közegészségügyi Intézet mûködésének jelentõsége a magyar immunológia történetében Hutyra visszavonulása (1928), majd halála (1934), valamint Aujeszky halála (1933) után az immunológia hazai mûvelésének súlypontja az addigi állatorvosi hegemóniát elveszítve fokozatosan az orvosi-közegészségügyi irányba tolódott. Ennek az irányzatnak az élén a kitûnõ Preisz-tanítvány, Tomcsik József ( ), az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetõje, majd igazgatója állt, aki részint maga ért el immunológiai kutatásaival nemzetközi érdeklõdést keltõ eredményeket, részint kiváló tanítványok sorát állította az immunológia szolgálatába. Tomcsik szerológiai munkásságáról már megemlékeztünk. Ezúttal azokat a vizsgálatait említjük, amelyek õt a hazai szakmai vezetõ szerep kivívása után nemzetközi viszonylatban is korának egyik legismertebb immunológusává tették. Jelentõs sikereket ért el Tomcsik munkatársával, a tragikus sorsú Faragó Ferenccel ( ) a diphtheria elleni védõoltások terén. Munkásságuknak köszönhetõen Magyarország a világon elsõként tehette kötelezõvé a diphtheria elleni védõoltásokat. A kutatások érdemi részét Faragó végezte, aki egyébként figyelemreméltó eredményeket tudott felmutatni a pertussis és a scarlatina elleni immunizálási kísérleteivel is, hiperimmun antipertussis szérumot állított elõ; Glennyvel egy idõben de tõle függetlenül mutatta ki a mineral carrier adjuváló hatását: Tomcsikkal közösen bevezetett depotmódszere a korábban alkalmazott háromszori oltás helyett egyetlen anatoxinos oltást igényelt a kielégítõ immunitás létrehozásához. Faragó máig tisztázatlan eredetû oltási baleset lelkiismereti terhétõl szabadulni kívánva önkezével vetett véget életének (1950). Tomcsiknak köszönjük a BCG-oltások hazai meghonosítását. Munkatársával, Erdõssel megkezdett vizsgálatai eredményeként az eredeti perorális vakcinációról az intracutan oltási módszerre tértek át s az közötti idõszakban már Mantoux-negatív csecsemõt részesítettek védõoltásban. Módszerük alkalmazásával igaz, már Tomcsik közremûködése nélkül sikerült a csecsemõkori tuberculosismorbiditást a minimumra, a mortalitást gyakorlatilag nullára csökkenteni. Elméleti immunológiai szempontból figyelemreméltó, hogy Tomcsik volt az elsõ, aki egy hapten antigéntermészetét bebizonyította (1924): egy Bacterium lactis aerogenes törzsbõl szénhidrátszerû anyagot állított elõ. Ennek poliszacharid jellegét tisztázta és azt is kimutatta, hogy elsõ típusú haptenként viselkedik. Ezután a teljes baktériummal nyulakat immunizált, s az így elõállított immunsavót tengerimalacba fecskendezte. Az ezáltal passzívvá szenzitizált tengerimalacok minimális (0,03 mg) hapten intravénás befecskendezése hatására anaphylaxiás sokkban elpusztultak. Ez volt az elsõ olyan kísérlet, amely egy hapten teljes értékû antigénhatását igazolta. Mesterétõl, Preisz Hugótól örökölte az anthraxbacilus antigenitása iránti érdeklõdését. Kimutatta, hogy in vitro a csökkent virulenciájú törzsek is képesek lehetnek tokképzõdésre. Megállapította továbbá, hogy az anthraxbacilusok tokja nem poliszacharidból, hanem polipeptidbõl áll. Vizsgálatait a késõbbiekben Ivánovics és Bruckner folytatta. Tomcsik jóval késõbb, már baseli professzorsága idején [a Magyarországon született Robert Doerr ( ), tanszéki utódaként] újból visszatért az anthraxtémához és ötletes módszert dolgozott ki a baktériumsejtek és spórák felületén kimutatható poliszacharidok és polipeptidek elhelyezkedésének tanulmányozására. Ennek kapcsán eredményes vizsgálatokat végzett membránantigének izolálása, tulajdonságaiknak és topográfiájuknak meghatározása céljából. Tomcsik immunológiai munkásságának hazai viszonylatban egyik hatását tekintve talán legjelentõsebb alkotása kiváló immunitástani tankönyve, amely Lovrekovich bakteriológiai és Lõrincz parazitológiai tankönyvével egybekötve, Johan Bélának ajánlva, 1935-ben jelent meg és hosszú idõre a mikrobiológusok, immunológusok és parazitológusok bibliája lett. A monográfia jellegû, 116 oldal terjedelmû fejezet az immunológia elméleti ismeretanyagának oly kitûnõ, átfogó jellegû, magas szintû s mégis közérthetõ bemutatása, hogy mellette elegendõ volt csupán laboratóriumi diagnosztikai segédkönyvekben (Lissák, Láng, Rex-Kiss és mások) összefoglalni az immunológia gyakorlati módszereinek technológiáját. Johan és Tomcsik közös munkájának lett az eredménye, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet a fertõzõ betegségek elleni küzdelem élére állva, mind a tudományos kutatásban, mind a gyakorlati feladatok végrehajtásában vezetõ szerephez jutott. Figyelemreméltó megállapításokat tettek magyar kutatók az influenzakutatás terén: az évi pandémia alkalmával Johan és Bence feltételezve a kórokozó vírustermészetét rekonvaleszcens szérummal próbálkoztak a járvány megfékezésére. A Balogh E. által felvetett, de csupán patológiai evidenciára alapozott vírusetiológia angol kutatók (Smith, Andrews és Laidlaw, 1933) által történt bizonyítása után Magyarország is bekapcsolódott az influenzakutatásba: az Országos Közegészségügyi Intézetben a Rockefeller Alapítvány támogatásával influenzakutató osztály létesült, amely az amerikai R. M. Taylor vezetésével nemcsak elsõként izolálta Közép-Európában az influenzavírust és mutatta ki annak hörcsögre 30 Magy Immunol/Hun Immunol 2004;3(2):26 32.

6 való közvetlen átoltási lehetõségét (Dreguss), hanem immunizálási kísérleteket is kezdeményezett (Taylor és Dreguss, 1937, 1940). Taylor 1939-ig mûködött az Országos Közegészségügyi Intézetben. Távozása után munkatársai, az õ általa megkezdett munkát folytatva vizsgálták (Dreguss), hogy a szárítás mennyiben befolyásolja az influenzavírus virulenciáját és antigenitását. Megállapították, hogy a vákuumban szárított vírussal védõoltásban részesített fehéregerek éppúgy immunissá válnak, mint a frissen izolált vírussal oltottak. A Phylaxia kutatóival (Hoffmann, Szathmáry) együttmûködve megerõsítették külföldi kutatók megállapítását, hogy a sertés is fogékony a humán influenza vírusa iránt és hozzákezdtek sertésben a humán influenza hiperimmunszérum elõállításához. Magas titerû immunsavójukkal elõbb egereket immunizáltak, biztató eredménnyel; utóbb 90 ember passzív immunizálását is megkísérelték, a szérumpermetnek a légutakba juttatása útján (1941). Az influenza szerodinamikájának egyszerûsítését szolgálták azok a vizsgálatok, amelyek a komplementkötési próba alkalmazását tették lehetõvé a fertõzöttség felismerésére (Dreguss és Fazekas). Kísérleteiket a háborús események szakították félbe. Lovrekovich, Rauss, Ujhelyi és mások munkássága nyomán a hastífusz (thypus abdominalis), a diphtheria, a kiütéses tífusz, a brucellosis és további fertõzõ betegségek hazai elõfordulásának igen jelentõs csökkenése tanúsítja az Országos Közegészségügyi Intézetben végzett vizsgálatok elméleti és gyakorlati eredményeit. Mindezek részleteinek felsorolása egyenként is külön-külön monográfia megírását tenné szükségessé. Összefoglalva csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy e tevékenység élén a Tomcsik által nevelt, az õ nyomdokain haladó kutatógárda állt, miközben Tomcsik maga 1943-ban a hitleri megszállás elõl Svájcba költözött, ahol a baseli egyetem Közegészségtani és Bakterológiai Intézetének vezetõjeként folytatta eredményes kutatásait haláláig (1964). Backhausz Richárd és a HUMÁN Oltóanyagtermelõ és Kutató Intézet mûködésének jelentõsége a magyar immunológia történetében A Hutyra és Köves által alapított Phylaxia Szérumtermelõ Rt ben Human laboratóriummal bõvült [lásd Magyar Immunológia 2203;2(1):34.]. Feladata elsõsorban a diphtheriaellenes immunszérum termelése volt, de az újonnan létesített laboratórium Johan Béla ( ) vezetése alatt intenzív kutató tevékenységhez is kezdett, melynek eredményeként már 4. ábra. Backhausz Richárd ( ) ban polivalens dysenteria-, valamint Pneumococcus-szérum, Dick toxin, Salmonella typhi-, S. paratyphi A- és S. paratyphi B agglutináló savó, hemolizin, majd a következõ évben (1927) tífusz-, paratyphus A- és paratyphus B-vakcina, S. typhi-, S. paratyphi A és S. paratyphi B diagnosztikus bakteriális antigénszuszpenziók, valamint Serotyp vércsoport-meghatározó szérum került forgalomba. A kimagasló tudományos mûködés alapján a Johan által vezetett elsõ immunológus kutatógárda tagjai magasabb pozícióba kerültek: Johan az Országos Közegészségügyi Intézet élére állt; Kanyó Béla, aki immunológiából egyetemi magántanári képesítést szerzett, a Szegedi Tudományegyetemen lett a higiéné professzora. Az õ, illetve a velük távozó munkatársaik helyébe lépõ, akkor ifjú immunológusok sorából kiemelkedik Backhausz Richárd (4. ábra), aki meghatározó szerepet vállalt a Humán Fõosztály (1952) Phylaxiától való különválasztásában és HUMÁN Oltóanyagtermelõ és Kutató Intézet néven önálló vállalattá fejlesztésében, miközben õ maga a hazai immunológia tudományának vált egyik vezetõ személyiségévé. Az immunológia kezdetei Magyarországon 31

7 5. ábra. Az Annales Immunologiae Hungaricae címoldala. Backhausz intézetének munkatársaival, akik közül elsõsorban Joó István és Réthy Lajos neve és mûködése említendõ, a Johan által megszabott irányt követve a gyakorlati termelõi tevékenység mellett mind a fejlesztésre, mind a kutatásra nagy súlyt fektetett. A termelés is jelentõsen átalakult. Az önállósulás idõpontjában fõként csupán profilaktikus szérumokat, vakcinákat és szerobakteriológiai diagnosztikumokat készítettek, utána azonban hamarosan hozzákezdtek a gammaglobulin (Richter és munkatársai), majd a vérkészítmények, a vértartósító és infúziós oldatok elõállításához: az 1960-as években jelentõsen megnõtt a diagnosztikumok választéka, majd a legkorszerûbb immunkémiai reagensek sorozatának elõállításával a Humán Intézet más immunológiai diagnosztikai és kutató intézmények munkáját is standard készítmények elõállításával segítette. Mindehhez jelentõs kutatómunkára volt szükség, ennek a tevékenységnek is Backhausz állt az élére. Sorra vezették be és tették rutineljárássá az immunkémia legkorszerûbb módszereit. A géldiffúziós és immunelektroforézises módszerek hazai bevezetése és továbbfejlesztése, valamint más eljárások adaptálása segítségével jelentõs eredményeket ért el Backhausz az immunglobulinok immunkémiai vizsgálatával. Tanulmányozta a terhességi izoimmunitást; vizsgálta az antitoxikus és antibakteriális immunitást; a természetes antitesteket; kutatásainak középpontjában fõként az autoimmun állapotok diagnosztikája, az immundeficientiák és paraproteinaemiák tanulmányozása állt. Kutatásainak eredményeit számos folyóirati közleményen kívül több könyvfejezetben, valamint a Grundlagen, Ergebnisse und Anwendung der Immundiffusion und Immunelektrophorese (1967) címû monográfiában foglalta össze. Tudományszervezõ tevékenységét jelzi a munkatársaival együtt 1958-ban megalapított Annales Immunologiae Hungaricae, amely folyóirat elsõsorban a magyar immunológusok kutatási eredményeit hivatott a külföldi számára hozzáférhetõvé tenni, de amelynek lapjait külföldi kutatók is elõszeretettel veszik igénybe publikációs céljaikra (5. ábra). 32 Magy Immunol/Hun Immunol 2004;3(2):26 32.

Az immunológia kezdetei Magyarországon

Az immunológia kezdetei Magyarországon Az immunológia kezdetei Magyarországon 2. rész HORUS Hõgyes Endre és a veszettség elleni immunizálás kezdetei Magyarországon A veszettség (rabies, lyssa) elõfordulásának gyakoriságára vonatkozó adatok

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Prof. Dr. emer. Anderlik Piroska előadása a SE Baráti Körén 2013 január 30. Preisz Húgónak, a hazai bakteriológia megalapítójának életrajza számos

Részletesebben

Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők

Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 27% 11% 43% életmód környezet egészségügy genetikai tényezők 19% *Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter

Részletesebben

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE 14.-15. SZÁZAD 1340. Észak Franciaország: döglött lovak és más állatok 1346. Krimi félsziget pestissel fertızött tetemek 1422. Karlstein, Bohémia - oszlásnak indult tetemek Pizarro

Részletesebben

Immunszerológia I. Agglutináció, Precipitáció. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE-KK

Immunszerológia I. Agglutináció, Precipitáció. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE-KK Immunszerológia I. Agglutináció, Precipitáció Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE-KK Antigén Antitest Alapok Antigén: vvt,, baktérium, latex gyöngy felszínén (µm( m nagyságú partikulum) Antitest:

Részletesebben

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi

Részletesebben

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Dr. Bistyák Andrea Dr. Tanyi János, Dr. Bajmócy Endre, Dr. Kecskeméti Sándor 2011. szeptember 14. Grafika: Nagyné Balázs Éva Történet Korszakok

Részletesebben

Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme. Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről.

Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme. Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről. Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről. Az összességében 162 oldal terjedelmű, 99 ábrát, 7

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 1. Adatlapok területi megoszlása 2. Mikrobiológiai tevékenység anyagszámai 3. Laboratóriumi létszám adatok 4. M szerezettség és m ködési feltétel statisztika

Részletesebben

Állatorvosdoktor, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az MTA alelnöke (1960

Állatorvosdoktor, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az MTA alelnöke (1960 204-391 Biographia 2007.12.04 09:12 Page 211 DR. MANNINGER REZSÔ 1890 1970 211 Állatorvosdoktor, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az MTA alelnöke (1960 1967), az egyetem járványtani tanszékének vezetô

Részletesebben

Vakcináció. Az immunrendszer memóriája

Vakcináció. Az immunrendszer memóriája Vakcináció Prechl József Az immunrendszer memóriája Csak olyan inger következtében alakul ki amely az adaptív immunrendszer válaszát is kiváltja = limfociták szükségesek hozzá Sejtek fennmaradása: memória

Részletesebben

14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Szerbiai kanyarójárvány 125 Mumpsz járvány Bulgáriában, 2007-ben 127 Fertőző betegségek adatai 128 Epidemiológiai Információs

Részletesebben

12. évfolyam 19. szám 2005. május 20. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 19. szám 2005. május 20. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 2. évfolyam 9. szám 2005. május 20. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT B 20 Fertőző betegségek adatai 203 Aerobiológiai tájékoztató 206 EpinfoHepatitis Epidemiológiai Információs Hetilap NEMZETKÖZI

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

22. évfolyam 35. szám 2015. szeptember 4. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 35. szám 2015. szeptember 4. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 35. szám 2015. szeptember 4. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo HIV/AIDS Magyarország, 2015. június 30. 415 Tájékoztatás szakmai továbbképzésről 419 Fertőző betegségek adatai 422 E p i

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

Csecsemő és gyermekkori védőoltások

Csecsemő és gyermekkori védőoltások Csecsemő és gyermekkori védőoltások Kedves szülő! Ezzel az összefoglalóval szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben tudjon eligazodni gyermeke védőoltásai között. Együtt ismertetjük az életkorhoz

Részletesebben

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át

Részletesebben

21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK jelentése a 2014. április hónapban bejelentett fertőző betegségekről 237 Fertőző betegségek adatai 245 E p i d e m i

Részletesebben

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm )

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm ) . Ävfolyam. szåm 00. jçnius 8. AFPsurveillance 00, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki.htm ) Impresszum HAZAI INFORMÄCIÅ ACUT FLACCID PARALYSIS SURVEILLANCE

Részletesebben

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

12. évfolyam 26. szám 2005. július 8. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT MEGEMLÉKEZÉS

12. évfolyam 26. szám 2005. július 8. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT MEGEMLÉKEZÉS 2. évfolyam 26. szám 2005. július 8. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 293 Fertőző betegségek adatai 299 Aerobiológiai tájékoztató 302 EpinfoMegemlékezés Epidemiológiai Információs Hetilap MEGEMLÉKEZÉS

Részletesebben

REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM. Klinikai bakteriológiai és kórházhigénés részleg

REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM. Klinikai bakteriológiai és kórházhigénés részleg REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditált vizsgálólaboratórium (NAT1 1458/2006) Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditált vizsgálólaboratórium

Részletesebben

írta: ZBORAY BERTALAN (Budapest)

írta: ZBORAY BERTALAN (Budapest) A D A T O K A M A G Y A R O L T Ó A N Y A G - T E R M E L É S T Ö R T É N E T É H E Z írta: ZBORAY BERTALAN (Budapest) "VTem könnyű feladat összefoglaló képet adni arról a munkáról, amely a fertőző betegségek

Részletesebben

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

T A N F O L Y A M D E B R E C E N B E N

T A N F O L Y A M D E B R E C E N B E N N E M Z E T K Ö Z I S Z Ü L É S Z E T I U L T R A H A N G T O V Á B B K É P Z Ő T A N F O L Y A M D E B R E C E N B E N A Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság megalakulása óta törekszik a

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

Takátsy Gyula életművéről Harminc éve halt meg a virológus. Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest 2

Takátsy Gyula életművéről Harminc éve halt meg a virológus. Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest 2 NAGY MAGYAR HIGIÉNIKUSOK XI. Takátsy Gyula életművéről Harminc éve halt meg a virológus ONGRÁDI JÓZSEF1, VÉRTES LÁSZLÓ2, KÖVESDI VALÉRIA1, HORVÁTH IMRE2 1 Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest

Részletesebben

17. évfolyam 14. szám 2010. április 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 14. szám 2010. április 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam. szám 00. április 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT WHO ajánlás az influenza elleni vakcina összetételére 65 Epinfo Várandós nők pandémiás influenza A(HN)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható

Részletesebben

Influenza. Az influenza az őszi-téli és a kora tavaszi időszakban támad. Egyre többen kapják meg azonban a betegséget már novemberben.

Influenza. Az influenza az őszi-téli és a kora tavaszi időszakban támad. Egyre többen kapják meg azonban a betegséget már novemberben. Influenza Mi az influenza? Az influenza heveny fertőző vírusos betegség, mely közvetlenül vagy a levegőben cseppek által közvetítve terjed, amikor pl. valaki köhög. Tünetei a következők: 1-2 napig tartó

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

Az immunológia kezdetei Magyarországon

Az immunológia kezdetei Magyarországon Az immunológia kezdetei Magyarországon 6. rész HORUS A reumatológia magyar kutatói Hazánkban az 1930-as évektõl indultak azok a reumatológiai vizsgálatok, amelyek ennek a Hippokratész által már jól ismert

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Részletesebben

Chlamydiaceae család 2014.12.02. Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

Chlamydiaceae család 2014.12.02. Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium Replikáció: élő szövetekben, élőlényekben Replikációs ciklus: Elemi test, reticularis test Antigenitás Csoportspecifikus LPS antigen Faj- és típusspecifikus

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

12. évfolyam 36. szám 2005. szeptember 16. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 36. szám 2005. szeptember 16. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 2. évfolyam 36. szám 2005. szeptember 6. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT megbetegedések 42 Tájékoztatás szakmai rendezvényről 425 Fertőző betegségek adatai 426 EpinfoHastífusz Aerobiológiai

Részletesebben

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Ph.D. Thesis Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Dr. Bálint Anita I.sz.Belgyógyászati Klinika Szegedi Tudományegyetem 2014 Gyógyszermellékhatások és fertőzések

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

NemzetkÇzi informåcié Poliomyelitis E.coli O157:H7 jårvåny SpanyolorszÅgban

NemzetkÇzi informåcié Poliomyelitis E.coli O157:H7 jårvåny SpanyolorszÅgban 8. Ävfolyam 2. szåm 2001. januår 19. NemzetkÇzi informåcié Poliomyelitis E.coli O157:H7 jårvåny SpanyolorszÅgban TÅjÄkoztatÅs szakmai tovåbbkäpzäsről Fertőző betegsägek adatai Impresszum NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ

Részletesebben

17. évfolyam 9. szám 2010. március 12. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 9. szám 2010. március 12. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 9. szám 00. március. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo A norovíruscirkuláció erősödése, Magyarország, 00. februármárcius 0 Tájékoztatás szakmai továbbképzésről 0 Fertőző betegségek adatai

Részletesebben

Húgyúti fertőzések klinikuma, mikrobiológiai diagnosztikája és célzott antibiotikus kezelése

Húgyúti fertőzések klinikuma, mikrobiológiai diagnosztikája és célzott antibiotikus kezelése Húgyúti fertőzések klinikuma, mikrobiológiai diagnosztikája és célzott antibiotikus kezelése MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA ELŐADÁS SOROZAT szintentartó, továbbképző és rezidens tanfolyam PROGRAMFÜZET

Részletesebben

NEM EGÉSZSÉGÜGYI DIPLOMÁVAL RENDELKEZŐK KLINIKAI MIKROBIOLOGAI SZAKKÉPZÉSI PROGRAMJÁNAK RÉSZLETES TEMATIKÁJA

NEM EGÉSZSÉGÜGYI DIPLOMÁVAL RENDELKEZŐK KLINIKAI MIKROBIOLOGAI SZAKKÉPZÉSI PROGRAMJÁNAK RÉSZLETES TEMATIKÁJA NEM EGÉSZSÉGÜGYI DIPLOMÁVAL RENDELKEZŐK KLINIKAI MIKROBIOLOGAI SZAKKÉPZÉSI PROGRAMJÁNAK RÉSZLETES TEMATIKÁJA A nem humán egészségügyi diplomával rendelkezők (biológus, állatorvos, molekuláris biológus

Részletesebben

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban című támogatott kutatás fő célja az volt, hogy olyan regulációs mechanizmusoknak a virulenciára kifejtett

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

12. évfolyam 30. szám 2005. augusztus 5. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 30. szám 2005. augusztus 5. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 2. évfolyam 30. szám 2005. augusztus 5. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap A fertőtlenítőszerek forgalmazásának ellenőrzése 349 Tájékoztatás igazoltan

Részletesebben

Alföldy Zoltán professzor 25 éven át (1950 1974) a Mikrobiológiai Intézet élén

Alföldy Zoltán professzor 25 éven át (1950 1974) a Mikrobiológiai Intézet élén HORUS Alföldy Zoltán professzor 25 éven át (1950 1974) a Mikrobiológiai Intézet élén Nász István dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest Az első évek

Részletesebben

19. évfolyam 22. szám 2012. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 22. szám 2012. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 9. évfolyam. szám 0. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Védőoltások, 0 57 Fertőző betegségek adatai 69 E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r m á c i ó s H e t i l a p HAZAI INFORMÁCIÓ VÉDŐOLTÁSOK,

Részletesebben

21. évfolyam 40. szám 2014. október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 40. szám 2014. október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 21. évfolyam 40. szám 2014. október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Lyssa-fertőzésre gyanús sérülések surveillance-a, 2013 497 Tájékoztatás - szakmai rendezvényről 501 - engedélyezett fertőtlenítőszerekről

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

Vancomycin rezisztens MRSA izolålåsa az USA-ban Szakmai tåjäkoztatås a värnyom-kimutatås Çj

Vancomycin rezisztens MRSA izolålåsa az USA-ban Szakmai tåjäkoztatås a värnyom-kimutatås Çj . Ävfolyam 7. szåm 004. jçlius 9. Vancomycin rezisztens MRSA izolålåsa az USAban Szakmai tåjäkoztatås a värnyomkimutatås Çj médszeräről TÅjÄkoztatÅs tårsasågi kitöntetäsekről Fertőző betegsägek adatai

Részletesebben

Húgyúti fertőzések klinikuma, mikrobiológiai diagnosztikája és célzott antibiotikus kezelése MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA ELŐADÁS SOROZAT

Húgyúti fertőzések klinikuma, mikrobiológiai diagnosztikája és célzott antibiotikus kezelése MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA ELŐADÁS SOROZAT Húgyúti fertőzések klinikuma, mikrobiológiai diagnosztikája és célzott antibiotikus kezelése MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA ELŐADÁS SOROZAT szintentartó és továbbképző tanfolyam Szeged, 2014.szeptember

Részletesebben

MH TUDOMÁNYOS STRATÉGAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS. Tudományos Kutató Intézet Int. vez.: 3 fő

MH TUDOMÁNYOS STRATÉGAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS. Tudományos Kutató Intézet Int. vez.: 3 fő MH HONVÉDKÓRHÁZ MH TUDOMÁNYOS STRATÉGAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS Összlétszám: 40 fő Diplomás: 27 fő Asszisztens: 10 fő Egyéb: 3 fő Tudományos Kutató Intézet Int. vez.: 3 fő Toxikológiai Kutató Osztály Létszám:14

Részletesebben

MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA ELŐADÁS SOROZAT IV.

MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA ELŐADÁS SOROZAT IV. MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA ELŐADÁS SOROZAT IV. Húgyúti fertőzések klinikuma, mikrobiológiai diagnosztikája és célzott antibiotikus kezelése c. szintentartó és továbbképző tanfolyam - 3 Gyula, 2013.

Részletesebben

17. évfolyam 10. szám 2010. március 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 10. szám 2010. március 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 0. szám 00. március 9. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Sterilizáló berendezések időszakos műszaki felülvizsgálata 09 Epinfo Tájékoztatás szakmai rendezvényről Helyesbítés Fertőző betegségek

Részletesebben

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről hatályos: 2014.02.01. - 2014.02.02. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló

Részletesebben

17. évfolyam 7. szám 2010. február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 7. szám 2010. február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 7. szám 00. február 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Anyatej útján közvetített sárgaláz megbetegedés Brazíliában 8 Tájékoztatás szakmai rendezvényről 8 Szerkesztőségi tájékoztatás

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 3. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az emberi erőforrások minisztere 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelete a fertőző betegségek jelentésének rendjéről Az egészségügyi

Részletesebben

12. évfolyam 17. szám 2005. május 6. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 17. szám 2005. május 6. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 2. évfolyam 7. szám 2005. május 6. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT A kötelező védőoltások megtagadása 77 Epinfo Tájékoztatás igazoltan veszett állatokról 82 Fertőző betegségek adatai 83 Aerobiológiai

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK jelentése a 2015. augusztus hónapban bejelentett fertőző megbetegedésekről 447 Fertőző betegségek adatai 454 E p

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye)

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye) MACSKÁK FELSŐ Ő LÉGÚTI BAKTERIÁLIS MEGBETEGEDÉSEI LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye) RHINITISEK, RHINOSINUSITISEK

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

22. évfolyam 33-34. szám 2015. augusztus 28. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 33-34. szám 2015. augusztus 28. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 33-34. szám 2015. augusztus 28. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Védőoltások teljesítése, 2014 391 Tájékoztatás engedélyezett fertőtlenítőszerekről 406 Fertőző betegségek adatai 407

Részletesebben

Változó uticélok: oltsuk-e a környezı országba utazó gyermekeket? Dr. Jelenik Zsuzsanna Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont

Változó uticélok: oltsuk-e a környezı országba utazó gyermekeket? Dr. Jelenik Zsuzsanna Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont Változó uticélok: oltsuk-e a környezı országba utazó gyermekeket? Dr. Jelenik Zsuzsanna Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont Családi utazás Bolgár tengerpart, 3 hét all inclusive + gyermek

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGYÜGYI NAPI SZEMLE OKTÓBER 8ÁN. A magyar lakosságnak kevés a védőoltásokkal kapcsolatos ismerete

NÉPEGÉSZSÉGYÜGYI NAPI SZEMLE OKTÓBER 8ÁN. A magyar lakosságnak kevés a védőoltásokkal kapcsolatos ismerete NÉPEGÉSZSÉGYÜGYI NAPI SZEMLE OKTÓBER 8ÁN A magyar lakosságnak kevés a védőoltásokkal kapcsolatos ismerete http://www.informed.hu/friss_hirek/?article_hid=133372 Miközben széles körben ismert, hogy hamarosan

Részletesebben

9. Ävfolyam 15. szåm 2002. Åprilis 19.

9. Ävfolyam 15. szåm 2002. Åprilis 19. 9. Ävfolyam 5. szåm 2002. Åprilis 9. A NÄpegÄszsÄgÇgyi TudomÅnyos TÅrsasÅg felhévåsa Candidasis: napjaink problämåja? TÅjÄkoztatÅs a szakmai rendezvänyekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs

Részletesebben

10. Ävfolyam 9. szåm 2003. mårcius 7. VeleszÇletett fejlődäsi rendellenessägek. Hazai influenza helyzet Fertőző betegsägek adatai Impresszum

10. Ävfolyam 9. szåm 2003. mårcius 7. VeleszÇletett fejlődäsi rendellenessägek. Hazai influenza helyzet Fertőző betegsägek adatai Impresszum 0. Ävfolyam 9. szåm 00. mårcius 7. VeleszÇletett fejlődäsi rendellenessägek KimlÄn Hazai influenza helyzet Fertőző betegsägek adatai Impresszum HAZAI INFORMÄCIÅ VELESZÇLETETT FEJLŐDÑSI RENDELLENESSÑGEK

Részletesebben

12. évfolyam 22. szám 2005. június 10. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 22. szám 2005. június 10. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 2. évfolyam 22. szám 2005. június 0. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Védőoltások, 2004 237 Meningitis járvány Indiában 244 Epinfo Tájékoztatás - emléktábla avatásról 245 - az OEK új honlapjáról

Részletesebben

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337.

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. 2005. évben az ÁNTSZ fővárosi és megyei intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára 20 nosocomialis járványt és egy pseudojárványt

Részletesebben

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP 2015. MÁJUS 5.

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP 2015. MÁJUS 5. 22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo A kézhigiéne jelentősége Semmelweis hazájában 165 Tájékoztatás - szakmai rendezvényről 168 - engedélyezett fertőtlenítőszerekről

Részletesebben

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése MALDI-TOF MS módszerrel Pappné Ábrók Marianna, Arcson Ágnes, Urbán Edit, Deák Judit Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Mikrobiológiai

Részletesebben

17. évfolyam 40. szám 2010. október 15. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 40. szám 2010. október 15. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 17. évfolyam 40. szám 2010. október 15. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Védőoltások, 2009 497 Szakmai tájékoztatás (influenza oltóanyagok) 503 Fertőző betegségek adatai 504 Epidemiológiai Információs

Részletesebben

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 33. szám 5679 1. melléklet a 23/2011. (III. 28.) VM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS 2006. Életminőséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése

ÉVES JELENTÉS 2006. Életminőséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése ÉVES JELENTÉS 2006 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM UNIVERSITY OF PÉCS Életminőséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság továbbképző konferenciája,,védőoltási helyzetkép napjainkban: újdonságok, tények, kérdések Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Részletesebben

VÉRCSOPORTOK Vércsoport-szerológiai kompatibilitás Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Vércsoportszerológia kezdetei Karl Landsteiner Vörösvérsejt antigének Vércsoport antigének Örökletes tulajdonságok Genetikusan allélrendszerek

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A védőoltásokról és az influenza járványról

A védőoltásokról és az influenza járványról A védőoltásokról és az influenza járványról Dr NemesZsuzsanna 10/09/09 2006. január 1-jétől hatályos oltási rend Életkor Oltás 0-6 hét BCG 2 hónap DTPa+Hib+IPV 3 hónap DTPa+Hib+IPV 4 hónap DTPa+Hib+IPV

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről 011. január -9. Készült 00 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Minden korcsoport fontosnak tartja a méhnyakrák elleni védekezést.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben