CSALÁDI NAP A MISKOLCI GALÉRIÁBAN Dargay Attila rajzfilmrendező és Horváth Márta báb- és díszlettervező művész kiállításain

Átírás

1 TÁMOP TEMATIKA Két fázisban A mozgóképről izgő-mozgó családoknak CSALÁDI NAP A MISKOLCI GALÉRIÁBAN Dargay Attila rajzfilmrendező és Horváth Márta báb- és díszlettervező művész kiállításain Időpont: szeptember :00 16:00 Helyszín: Nagy Kunszt Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum kiállításai Minimális létszám: 30 fő

2 A családi nap során megismerjük, hogyan tervezik meg mesehőseiket a rajz- és bábfilmkészítők. Milyen módon lehet őket életre kelteni különféle animációs technikákkal? Miért és hogyan jönnek létre az optikai csalódások? Milyen eszközökkel lehet egyszerű, házi animációkat készíteni? Hogyan működik a zoetrope? Valamint mesét hallgatunk, történetet játszunk, filmrészleteket nézünk. 1. Horváth Márta báb-és díszlettervező, illusztrátor Egyszer volt álmodtam, Hol nem volt rajzoltam című kiállításáról Az európai népmese irodalom darabjai elevenednek meg Horváth Márta báb- és díszlettervező művész, illusztrátor kiállításán. A művész papírbábjai és animációs tervei segítségével klasszikus meséink izgalmait élheti át a látogató. 18 évesen keramikusként végeztem a szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. Ezután Kecskemétre kerültem, ahol rajzoló és háttérfestő voltam az Animációs Filmstúdióban. Ennek azért is örülök, mert azokban az években ez a műfaj még az Aranykorát élte: Magyar Népmesék, Magyar Történelmi Mondák, Vízipók, Csodapók...és számos egyedi film kockáira is rajzolhattam. 24 évesen léptem először Bábszínházba Miskolcon s maradtam is két évig. Itt elvégeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskola kurzusát. Képzett bábszínész lettem, miközben elkészültek az első báb- és díszletterveim is. A pécsi Bóbita Bábszínházban is töltöttem néhány évet. Azonban vonzott az országot járó csepűrágók életvitele-filozófiája. Igy csatlakoztam az akkori kicsiny közösséghez, s olyan helyekre is eljuthattam, amit csak nagyon picike pontokkal jeleznek a térképek... és ahonnan valószínű még sokáig nem tudnak eljutni színházakba az ember-gyerekek! De ezzel nem hagytam el végleg a kőszínházakat. Tervezőként dolgozom: bábjaim, jelmezeim, díszleteim több városban láthatóak. Mesefilmek tervezésére, kivitelezésére is vannak lehetőségeim. Két sorozaton dolgoztam az elmúlt 8 évben: Gerzson macska történetein, a címe Márta meséi ; és a miskolci kollégáimmal, barátaimmal a körülöttünk élő népek meséin: Európai Népmesék a Ládafiában címmel. Egy olyan világban élhetek, amit bárhogyan és bármeddig rajzolok, nem kell aggódnom, hogy színeit veszti. Ebben a világban központi szerepet játszanak a gyerekek! Sokat vagyok közöttük, tanítom is Őket, s mivel Ők maguk is kicsi Tanítómesterek, nekik is sokat köszönhetek! Általuk találtam meg a Feladatomat és a Helyemet! Szerencsésnek vallom magam! (Horváth Márta) A foglalkozás leírása A művész papírbábjai és animációs tervei segítségével illetve az Európai Népmesék a Ládafiából c. vetített rajzfilm(ek) megtekintésével a népmesék jellegzetességeit, vándormotívumait vettük számba, majd a gyerekek maguk is papírbábokat illetve papírszínházat készítettek 2

3 - A foglalkozás első részében megismerkedünk az animációs filmek egyik sajátos típusával a papírszínházi technika rajzfilmes alkalmazásával a Miskolcon forgatott Európai népmesék a ládafiából c rajzfilm példáján. - A foglakozás második részében összehasonlítjuk a mai és a régen volt gyerekek mesehallgatási illetve olvasási szokásait. /Jellegzetes helyszínek és alkalmak régen: nyári-őszi munkák /aratás, tengerihántás, kukoricamorzsolás, fonás/, egyéb családi együttlétek, ünnepek, vásár, malomudvar/. - Hogyan terjedtek el, maradtak fent népmesék? Kik voltak legismertebb népmesegyűjtők? - A foglalkozás harmadik részében "tarisznyát veszünk a vállunkra": az abban rejtőző kártyák címszavaira keresünk példákat a kiállítás képein, így gyűjtjük össze a népmesék jellegzetességeit / meseexpozíció, befejezés, meseszámok, mesehősök, varázslények, varázstárgyak, jellegzetes fordulatok, próbák/ - Ezt követően meselánc fűzésével közösen mesét alkotunk: a kiállítás képei alapján, azok sorrendjéhez igazodva találunk ki egy új történetet. - Majd megtekintjük a Hársvitéz c. rajzfilmet, végül a gyerekek elkészíthetik a saját varázserdejüket. 2. Dargay Attila rajzfilmrendező, animátor életéről Dargay Attila június 19-én Mezőnyéken született től a Képzőművészeti Főiskolán tanult, de 1948-ban "osztályidegenként" kitették az intézményből ben a Nemzeti Színházhoz került díszletfestőnek, a rajzfilmgyártásba 1951-től kapcsolódott be gyakornokként től rajzfilmtervezőként, 1957-től rajzfilmrendezőként tevékenykedett a Pannónia Filmstúdióban. Bár első önálló munkája, a hatvanas évek változásainak mintegy előfutára, a Ne hagyd magad emberke (1959) karikaturisztikus elemeivel, filozofikus gondolataival a felnőtteknek készült, szinte egész alkotói pályáján a gyermekekhez szólt ban készült a Dióbél királyfi, 1970-ben a Rendhagyó történetek. Az 1967-es Variációk egy sárkányra című alkotását a felnőttek élvezhették, és említésre méltó a Hajrá mozdony (1972), a Három nyúl (1973) és a Visszajelzés (1977) is. Dargay Attila rajzfilmsorozatai ben az Arthur, az angyallal kezdődtek, a Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel készített számtalan Gusztáv-epizód ( ) rendezőjeként a maga munkáját a főhős körül lábatlankodó valamilyen kis állattal tette felismerhetővé. Francia megrendelésre készített egy aktualizált La Fontaine meséi ( ) sorozatot, a Marci ( ) és a Vili és Bütyök 3

4 ( ) után pedig megalkotta a Pom Pom meséit ( ) és A nagy hoho-ho-horgászt (1982). Hihetetlen érzékkel talált rá a veretes irodalmi alapanyagra, amely alapján kedves és szeretetre méltó, de kicsit kajla és vicces figurákat rajzolt. Hallatlan népszerűségét több gyermekgeneráció előtt olyan egész estés rajzfilmjeivel érte el, mint a Lúdas Matyi (1976), amelynek Matyival egyenrangú, fontos főszereplője a csalafinta, gazdáját segítő liba. Még nagyobb népszerűséget hozott számára az előbb részekként készült, majd egész estés filmmé összeállított Vuk (1981). A rajzfilm páratlan sikere a bevezető dal és az élelmes kis rókát megörökítő játékfigurák népszerűségében is megmutatkozott. További egész estés filmje volt a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya (1987), keze nyomát őrzik a Dörmögő Dömötör gyermekújság, illetve mesekönyvek illusztrációi is. Dargay Attilát munkássága elismeréséül 1968-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. Az Ifjúsági Díjat 1981-ben, a Gyermekekért Díjat 1987-ben kapta meg, 1998-ban MSZOSZ-díjjal jutalmazták. Filmjeivel számos díjat nyert a különböző fesztiválokon, az 1961-es Rövidfilmfesztiválon I. díjat, 1982-ben a Játékfilmszemlén rendezői és 1986-ban a Játékfilmszemlén közönségdíjat kapott ban a Magyar Filmszemle Életműdíjával tüntették ki, 2007-ben Budapest díszpolgára lett. Egy cikk a 2007 júniusi KECSKEMÉT ONLINE újságból Dargay Attiláról: Kecskemét kultúra - A múlt heti Kecskeméti Nemzetközi Animációs Filmfesztivál egyik illusztris vendége volt Dargay Attila rajzfilmrendező, aki 20-án ünnepelte 80. születésnapját. Ez alkalomból a fesztivál szervezői levetítették három legismertebb, egész estés rajzfilmjét: a Vukot, a Szaffit és a Ludas Matyit. A jeles animációs szakember két napot töltött városunkban párjával, de megromlott egészségi állapota miatt, Henrik Irénnel, Dargay Attila feleségével beszélgettünk. - Attila művészcsaládba született, így már a génjeiben hordozta a művészetre való hajlamot nyilatkozta lapunknak a művész neje. - Már gyerekkorától kezdve élénk érdeklődést mutatott az animációs világ iránt, az első rajzfilmet édesanyjával nézte meg, még a címére is emlékszik: Kacagó tarka tavasz. Ez a film annyira magával ragadta, hogy innentől kezdve tudatosan az animáció felé orientálódott. Az iskolában gyakran kreált társairól karikatúrákat, illetve rövid, képregény-szerű történeteket. A főiskolán megtanult profi módon rajzolni, itt ismerkedett meg mentorával, Macskássy Gyulával. Az iskola elvégzése után nála kezdett dolgozni, először mint fázisrajzoló. A fiatal újoncot rendkívül tehetségesnek találták, így amikor a Macskássy-féle csapat a Szinkron Filmstúdióba költözött, őt is magukkal vitték. A később Pannónia Filmstúdióvá keresztelt intézmény végül második otthonává vált Attilának, nyugdíjba menetele után is sokáig itt dolgozott. - Első saját filmje a Ne hagyd magad emberke! című alkotás volt, melyhez a figurákat is ő tervezte. A mű a kisemberek kizsákmányolásáról szól. Több mint száz film készítésében vett részt, melyek között számos sorozat is van. Az első a sorban Artúr, az angyal története volt. Ezen kívül az ő tollából pattant ki Pom-pom, Gusztáv és a Nagy ho-ho-horgász is. Már nyugdíjasként készítette el Vacak kutya figuráját, illetve 4

5 egyik régi vágyát is ekkor valósította meg: Szerb Antal Szellem a palackban című művét vitte vászonra Sárkány és Papucs címmel. Egész estés munkái közül pedig, a leghíresebbek a Vuk, a Szaffi, a Ludas Matyi és Az erdő kapitánya. - Még a Pannóniás évek alatt készítettni akartak a férjemmel egy másik filmet, ifj. Fekete István: Vuk és a simabőrűek című könyvéből. Végül azonban, nem született végleges variáció, így a filmet nem is vitték vászonra. Aktív évei végén Attila készített egy - most már utolsónak mondható - forgatókönyvet kedves barátunk, dr. Fedina Lídia közreműködésével, amely egy kis rókáról szól. A megvalósításra azonban már nem került sor, így ez a sztori azóta is fiókban hever. A mostanában sokat emlegetett új feldolgozással kapcsolatban nem sokat tudunk mondani, csak egy nagyon rövid részletet láttunk belőle. Azt azonban megállapítottuk, hogy ezek a jelenetek a Dargay-féle Vukban is megtalálhatók. - Hogyan ismerkedtem meg a férjemmel? A sógorom mutatott be minket egymásnak, aki együtt dolgozott Attilával a filmstúdióban. Gyorsan szerelembe estünk és nem sokkal ezután össze is házasodtunk. Ennek az idén ünnepeljük 50. évfordulóját. Később én is a stúdióhoz kerültem, ahol operatőrként dolgoztam. Így a munkánk is összekötött bennünket. Sokak szerint én voltam Attila legszigorúbb kritikusa, sokszor összeszólalkoztunk egy-egy film kapcsán, de végül mindig közös nevezőre jutottunk. - Nagyon jól éreztük magunkat Kecskeméten, csodálatos ez a város. Legutoljára 1987-ben jártunk itt, azóta sokat fejlődött, szépült. És nagyon szeretjük a kecskeméti filmes kollégákat, nagyra becsüljük kitartásukat, az animációs világ iránti elkötelezettségüket. Gratulálunk nekik, és sok sikert kívánunk a jövőben is! Forrás: Egy kis sztori a Lúdas Matyi készüléséhez: Egy televíziós interjúban elmesélte Dargay Attila, hogy az eredeti tervek szerint Matyinak a rajzfilmben 5 libája lett volna, mint az öt ujjunk. A nagy ujj egy lassú, komótos, kicsit tahó. A mutató ujj egy fontoskodó, intézkedő, mindig mutat, irányit. A középső határozott, uralkodó. A gyűrűs ujj egy cicomáskodó liba, mindig a frizurájával, külsejével törődő nyafika, és a kicsi, a minden lében kanál, mindig bajba sodródó, de ügyesen kimászó fajta. Sajnos az akkori bírálók úgy találták olvasva a képes forgatókönyvet, hogy ez így nem Ludas Matyi, hanem Matyis Lúd, és csak egy ludat engedélyeztek.. A művésszel együtt mi is sajnáljuk, hogy ez a remek öt karakter liba nem valósult meg. Azért szeretjük az egy libát is. A foglalkozás leírása a Dargay Attila emlékkiállításhoz - A kiállításra érkező családokat a bejárati folyosón az animációs filmkészítés (mozgóképkészítés) alapvető technikai eszközei fogadják. Elkészül négy darab (különböző magasságú, hogy a gyermekek, felnőttek egyaránt használhassák) forgatható, állványos phenakistoscope (tükör elé állított, mozgásfázisokat ábrázoló korong), szintén négy darab kézbe vehető thaumatrope (amelyet madzagon forgatva, optikai csalódások szemléltetésére lehet alkalmazni) és egy darab zoetrope (amelynek hengeres belsejébe rajzolt folyamatábrák, mozgóképpé válnak, a henger forgatásának hatására. 5

6 - A családi napra meghívást kapnak a miskolci Musical Színház tagjai, akik részleteket adnak elő a Vuk a róka című mese-musicalből. - Dargay Attila életútjának, szakmai munkásságának és a kiállításon szereplő anyagok ismertetése. - A foglalkozásra meghívjuk Dargay Attila özvegyét, aki személyes részleteket mesél a rajzfilmkészítő életéről, és a rajzfilmkészítés folyamatáról beszélgetéses formában. - A gyermekek és szüleik, közösen, több lehetőség közül választva hajtanak végre egyszerű manuális feladatokat. A legkisebbek kedvenc mesefigurájukat rajzolják le különféle színező grafikai eszközökkel. A nagyobbak egyszerű kétoldalas mozdulatrajzot készíthetnek, amelyet ceruzájukra tekerve és azt lefel mozgatva mozgóképpé alakíthatnak. A legnagyobb gyerekek pedig, szüleik segítségével, előre gyártott sablonok segítségével folyamatábrákat készíthetnek a zoetrope-ba és ki is próbálhatják őket működés közben. - Végezetül belepillantunk Dargay leghíresebb animációs filmjeibe A thaumatrope számára készített ábrák 6

7 A thaumatrope működését bemutató ábra 7

8 A phenakistoscope számára készült rajzok A phenakistoscope működése 8

9 Egyszerű mozgásérzékelést keltő játékok A zoetrope működését bemutató fotó, és a hozzá készített szalagok 9

10 10