4. A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYA, GYARAPODÁSA, AZ ÁLLOMÁNY VÉDELME

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYA, GYARAPODÁSA, AZ ÁLLOMÁNY VÉDELME"

Átírás

1 A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYA, GYARAPODÁSA, AZ ÁLLOMÁNY VÉDELME 4.1. A könyvtári állomány fejlődése Az Országgyűlési Könyvtárnak, mint a mai könyvtári és kulturális életben kiemelkedő szerepet játszó, társadalomtudományi dokumentumokban igen gazdag művelődési intézménynek, amíg állományában erre a fejlettségi fokra eljutott, hosszú utat kellett megtennie. A könyvtár történetének első ötven évében összegyűjtött 90 ezer kötetes állomány 1919-től 1939-ig megkétszereződött, 1952-ben, a nyilvánossá váláskor 265 ezer kötetre, 1970-ben, a 100 éves évfordulón közel 460 ezer kötetre és 1990-ben, az Országgyűlés szervezeti keretébe történő visszatéréskor pedig már több mint 660 ezer kötetre emelkedett. Kulcsfontosságú feladat, hogy a könyvtári állomány milyenségének kialakítását és menynyiségi fejlődését bemutassuk. Ehhez egyaránt szükséges a parlamenti könyvtár tényleges funkciójának meghatározása, illetve a szerepköréből adódó, gyűjtőköri célok és szempontok, valamint a költségvetési, pénzügyi feltételek változásainak áttekintése A könyvtár gyűjtőkörének alakulása A gyűjtőkör fejlődésének áttekintése 1945-ig A Képviselőházi Könyvtár létrehozásának fő célja a törvényhozó hatalom sokrétű és összetett munkájának támogatása, színvonalának emelése, a képviselők mindennemű információval történő maximális ellátása volt. A könyvtár gyűjtőkörének kialakulása és fejlődése természetesen e célok megvalósításához kapcsolódott. Már az 1868-as házszabályok és (az első világháború végéig) a későbbiek is rögzítik: "azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak" (M.2.1.). Konkrétsága ellenére is elég tág ez a meghatározás, hiszen a törvényhozó hatalom a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet minden lényeges kérdését törvényekkel szabályozza, következésképpen számos tudományterülettel foglalkozó könyvtári dokumentumot gyűjtenie kell figyelembe véve az országgyűlési tevékenységhez kapcsolódó prioritásokat is. Már az első ( ben összeállított) könyvbeszerzési jegyzéket megvizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a művek túlnyomó része jogi politikai, történelmi és gazdasági témákkal foglalkozik. A többiek adattárak, filozófiai, statisztikai alapművek, illetve szépirodalmi művek. GHYCZY Ignác kötetes hagyatékából is elsősorban az ilyen jellegű műveket helyhiány miatt ezekből is csak a fontosabbnak tűnőket vették állományba.

2 122 Az es katalóguskötetben (l. M.4.1.) a jog és történelem jelentős helyet kapott, a politika és a közgazdaság még a jog alcsoportjaként szerepelt. A felosztás erősen érzékelteti az irodalom, a szépirodalom gyűjtésének szándékát is. A könyvtári bizottság jelentéseiben a költségvetési fedezet kérésekor egyre több jogi, törvényhozási, pénzügyi, nemzetgazdasági mű beszerzését javasolta ban az addig állományba nem vett GHYCZY-gyűjteményből kiválogatták a kevésbé jelentős államtudományi, közgazdasági és történelmi dokumentumokat, valamint a földrajzi, útleírási és néprajzi műveket is. Állományba sorolásuk a gyűjtés további szélesítéséről tanúskodik. Ugyanettől az évtől kezdte megszerezni a könyvtár nemzetközi cserében a külföldi parlamenti kiadványokat, míg a magyar parlamenti dokumentumok tudatos, rendszeres, következetes, széles körű és visszamenőleges gyűjtése könyvtári bizottsági, majd képviselőházi határozat alapján csak az 1890-es évek közepén indult meg. Az 1894-ben megjelent katalóguskötet (M.4.1.) negyedszázaddal a megalapítás után a gyűjtési elveket a következőképpen fogalmazta meg: "Főszakja a könyvtárnak a jog- és államtudományok tág birodalma... A mi nyomtatvány ezekbe a határtalan tág szavakba, jog és állam belefér, az a parlamenti könyvtárnak mindennapi kenyere." Itt jegyzendő meg, hogy az, ami az állammal összefügg, jelentős részben politika is. Nem véletlen tehát, hogy a korabeli katalógusrendszerben az akkori, egyetemeken is oktatott, tudományos felosztás értelmében a politika még nem önálló tudományként, hanem a jogtudomány (B szakcsoport) részeként jelent meg, és a szakrendszer ezt a hagyományt több helyen ma is őrzi. KÜFFER Béla könyvtárnok (ő írta a kötetet bevezető tájékoztatót) a politikával átitatott jog fő helye után a gyűjtésben a "gazdasági tudományok"-at említi, hiszen a parlament és a kormány vitáinak gyakori és állandóan visszatérő napirendjén gazdasági kérdések köztük az állami költségvetés egész országra kiterjedő problémaköre is szerepelnek. Majd a ma is előkelő helyen szereplő tudományszak következik: "a jogi és gazdasági tudományok után a történet nyújt olyan műveket, melyek a törvényhozáshoz szükséges adatokat tartalmaznak". Itt sem mellékes egy másik szempont: ahogy a politika a joggal is szorosan összefügg, hasonlóan a történelemmel is, mert ami ma politika, az holnap zömmel történelemmé válik. Még egy terület állt kiemelt helyen, amelyről így írt KÜFFER: "A maga szakmájában meglehetősen kimerítő a könyvtár. Különös becsét a parlamentek tárgyalásai képezik" (M.3.1. KÜFFER Béla: Tájékoztató.). Tegyük hozzá: a magyar és külföldi parlamenti kiadványok a jognak, a politikának, a történelemnek és a gazdaságnak egyaránt fontos forrásai. Néhány adattal illusztráljuk a 1894-es helyzetet (l. uo.) a gyűjtőköri szempontokat figyelembe véve: a kötetszám alapján első helyen állt a B1 (8781 kötettel), amely a törvényeken és rendeleteken kívül a parlamenti nyomtatványokat is tartalmazta, ezért mind a négy fő gyűjtési terület külön kimutatás nélkül helyet kap benne. (E szaknak több mint fele nyilvánvalóan jogi dokumentum.) Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a B4-B7 jogi szakok kötetszáma együttesen 4835 kötet, a B2-B3 jogi szakokban (a politikától el nem választható módon) 1020 kötet tartottak nyilván, egyértelműen állítható a jog elsősége. A következő helyen a történelem (C1-C3 szerepel) 5191 kötettel (a politika önállóan nem mutatható ki), és ez után az A4 Folyóiratok szak (3255 kötet), amely ugyancsak a négy főgyűjtőkör dokumentumbázisa. A sor a B8-as közgazdasággal (2918 kötet), az A3-as irodalommal (1501 kötet), valamint a D. földrajz és staisztikai művekkel (1359 kötet) folyta- 122

3 123 tódik, végül az A2-es szótárakkal, enciklopédiákkal (314 kötet) és az A1 könyvészettel (216 kötet) fejeződik be. A század vége felé tehát a gyűjtőköri kontúrok egyértelműen kirajzolódtak: jogtudomány politika történelem közgazdaság mert a parlament a jogi élet központja, a törvényhozó munka nagyrészt jogi jellegű, a politikával szoros az összefonódás; mert a parlament a politikai létnek is központja, a politikai hatalomnak, a kormánynak és a pártok működésének ez a fő színtere, a joggal és a történelemmel igen szoros a kölcsönhatás; mert a parlament a fő történelemformáló műhely és fontos történelmi események helyszíne, a képviselőknek a jelen feladatainak elvégzéséhez és a jövő formálásához mindig szükségük van a történelmi múlt példáira és tapasztalataira, a politikával elválaszthatatlanul összefügg, a dicsőséges nemzeti múlt ápolása a reformkortól nagy népszerűségnek örvend, s közeledik a történelmi Magyarország ezeréves évfordulójának megünneplése; mert a parlamenti viták napirendjén a legkülönbözőbb gazdasági kérdések szerepelnek, a költségvetés és zárszámadás (az állam működésének alapvető feltételrendszere) megalkotásához nélkülözhetetlenül fontos. A felsoroltakon túlmenően ki kell még emelnünk egy, a normál könyvektől és időszaki sajtótermékektől eltérő dokumentumtípust, amely a könyvtár életében a kezdetektől fontos szerepet játszott: parlamenti kiadványok mert a minőségi törvényalkotáshoz a képviselőknek szükségük van a múltbeli hazai és a külföldi törvényhozási tapasztalatokra, a parlamenti anyagok szintén a jogi, a politikai, a történelmi és a gazdasági információk gazdag tárháza. Ebben az időben a könyvtári dokumentumok gyűjtési mechanizmusában már a nyelvi szempontok fontossági sorrendje is kezd kialakulni, bár a későbbi helyzettől még némi eltérést tapasztalhatunk. A gyűjtőkör nyelvi megoszlása az 1894-es katalóguskötet (M.4.1.) bevezetője szerint az alábbi képet mutatta:

4 német kötet 2. magyar " 3. angol " 4. francia " 5. svéd " 6. latin 953 " 7. olasz 587 " 8. horvát 134 " 9. spanyol 76 " 10. újgörög 40 " 11. román 14 " 12. orosz 1 " szerb 1 " tót 1 " Összesen: kötet A német nyelv első helye érthető: a több évszázados történelmi politikai hagyományok, a Habsburg-befolyás (Magyarország a XIX. század végén is még az Osztrák Magyar Monarchia része) szerepe csapódik itt le, s emiatt a GHYCZY-gyűjtemény állományba vett részében is jelentős volt a német nyelvű művek aránya. Miközben a megjelenő házszabályok megerősítették a gyűjtés tág körű értelmezését, az 1909-ben elfogadott és hatályba léptetett könyvtári ügyrend (M.2.1.) valamivel részletesebben, mégis tömören így fogalmaz: "...első sorban azon kérdéseknek szakirodalmába tartozó művek szerzendők be, melyek a törvényhozást foglalkoztatják, vagy előreláthatólag foglalkoztatni fogják. Másodsorban oly általános érdekű jog- és államtudományi, valamint történelmi, földrajzi és bölcseleti munkák vásárlandók, amelyek a törvényhozói működéshez az elméleti hátteret és alapot nyújtják. Ezeken kívül beszerzendők a kiválóbb magyar írók szépirodalmi művei is." Az előbbi megfogalmazásban világosan látható, hogy a könyvtár 40 éves működésének, a képviselők visszatérő igényeinek tapasztalatai alapján a gyűjtés széles társadalomtudományi jellegének megerősítése nyilvánul meg a képviselőház plenáris ülése által elfogadott egyik legfontosabb alapdokumentumban, a könyvtári ügyrendben. Az 1912-ben és 1913-ban kiadott katalóguskötetek (l. M.4.1.) is a jogi, politikai, gazdasági és történelmi művek beszerzésének elsöprő többségét mutatják. A 310 oldalnyi címfelsorolásból összesen 253 oldal esik a gyűjtőköri és csupán 57 oldal az általános és egyéb tudományágak műveinek beszerzésére (filozófia, irodalom, művészetek, egyház vallás, nevelésügy, földrajz stb.). A Képviselőházi Könyvtár gyűjtőkörének további szélesítését figyelhetjük meg a köteles példányokról szóló évi XX. törvény 1. paragrafusában, amely azt szabályozta, hogy a magyarországi nyomdák milyen dokumentumokat kötelesek megküldeni egy példányban a Ház könyvtárának: "a) jog- és államtudományi művek (politika, alkotmánytörténet és tételes közjog, közigazgatási és pénzügyi jog, nemzetgazdaságtan és pénzügytan, anyagi és alaki magán- és büntetőjog, jogbölcselet, statisztika), 124

5 125 b) az egyén, a társadalom, az egyház és a közület (állam, vármegye, község) bárminő erkölcsi, szellemi, gazdasági vagy egyéb életnyilvánulásaival, tevékenységével, jelenségével foglalkozó művek az orvostudományi munkák kivételével, ellenben ideszámítva a röpiratirodalmat is, c) történeti, föld- és néprajzi művek és térképek, az elemi népoktatás céljait szolgáló tankönyvek és vezérfonalak kivételével, d) nagyobb könyvtárak címjegyzékei, e) szótárak, enciklopédiák, f) évkönyvek, cím- és névtárak." Kis megszorítás mellett, csaknem minden tudományterület könyv- és sajtóanyaga szerepel a változtatás nélkül elfogadott törvényjavaslatban: hiszen az a) pont a jog, a politika, a közgazdaság és a statisztika, a b) pont a szociológia, a vallás, a filozófia, az etika (itt valójában az irodalom, a nyelvtudomány, a pedagógia, a lélektan stb. mellett tulajdonképpen a természettudományok is helyet kapnak), a c) pont a történelem, a földrajz, a néprajz kiemelt szerepét hangsúlyozza, míg a d e) pontok a kézikönyvek, adattárak, évkönyvek, bibliográfiák fontosságát külön is említik, annak ellenére, hogy ezek valójában már beleérthetők az előző felsorolások valamelyikébe. TÓTH András "A kötelespéldány története Magyarországon" című, 1964-ben megjelent kötetében (25. p.) azt állítja: "ez a jogszabály tette lehetővé", hogy az Országgyűlési Könyvtár a jog és politika "szakmai alapkönyvtára legyen". Ez a kijelentés így nem teljesen pontos, ugyanis a képviselőház 1868-as házszabályai miként ezt a fentiekben is láthattuk már kimondták, hogy azokat a könyveket, nyomtatványokat és egyéb kiadványokat kell a Ház könyvtárának beszereznie, amelyek a törvényhozás munkájához szükségesek. A jognál és a politikánál már a kezdetektől fogva sokkal szélesebb körű gyűjtési feladatok teljesítésére kötelezte a még akkor ténylegesen létre sem hozott könyvtárát a törvényhozó hatalom, mert tudta, hogy erre lesz szüksége. Természetesen a jog és politika prioritása nem véletlen, hiszen a parlament a jogi és politikai élet központjaként tevékenykedett. Ez a tény 1922 előtt éppúgy determinálta a könyvtári gyűjtőtevékenységet, mint utána. Ezt jól érzékelteti KÜFFER Béla könyvtárnoknak a könyvtár negyedszázados működése után, 1894-ben közreadott elemzésében tett, már korábban idézett kijelentése: Ami "ezekbe a határtalan szavakba, jog és állam, belefér, az a parlamenti könyvtárnak mindennapi kenyere". A sorrend tehát fordított: nem a kötelespéldány-törvény eredményezte a két tudományági alapkönyvtári funkció kialakítását, hanem éppen azért alkották meg ezt a fontos törvényt, hogy a már több mint öt évtizede meghirdetett gyűjtési alapelvek és a tényleges gyakorlat az I. világháború utáni gazdasági válság, súlyos infláció és különösen a kultúrát érintő kényszertakarékosság következtében ne szenvedjenek csorbát. Egyébként a törvény nemcsak e két tudományterület fontosságát hangsúlyozta, hanem a gyűjtésnek a könyvtár fennállása óta kialakított sokszínűségét, összetettségét is. Ha TÓTHnak igaza lenne, akkor a parlamenti könyvtár pl. a földrajznak is alapkönyvtára lehetne. (Inkább a három évtizeddel későbbi köteles példánnyal foglalkozó jogszabályok szűkítő jellege okozhatta a fentebb elmondottakon kívül, hogy a két alapfunkció mellett csak a legújabb kori történelem maradt a könyvtár főgyűjtőkörei között.) A szerzőnek abban viszont igaza van, hogy ez az 1922-es törvény tette lehetővé (pontosabb fogalmazással: könnyítette meg) "az Országgyűlési Könyvtár magyar jogi és politikai anyagának elmélyültebb gyűjtését". Ezt is ki kell egészíteni azzal,

6 126 hogy a törvény annyiban jelentett igazi hasznot a könyvtár számára (mert a magyar jogi és politikai szakirodalmat a könyvtár hivatásából és funkciójából eredően e törvény megalkotása nélkül is beszerezte volna a továbbiakban is), hogy az ínséges években a magyar művek vásárlására fordított pénzösszegek felszabadultak, és ezeket elsősorban külföldi jogi, illetve politikai (valamint történelmi és közgazdasági) könyvtári dokumentumok beszerzésére fordíthatták: a két alapkönyvtári funkció kialakításában ez komolyabb szerepet játszhatott. A képviselők által december 19-én elfogadott házszabályok 1. paragrafusa a törvénnyel azonos szinten nyilatkoztatta ki a korábbiakat megismételve: "a könyvtár számára lehetőleg mindazokat a műveket meg kell szerezni, amelyekre az országgyűlés tagjainak törvényhozó munkásságukban szükségük van" (lásd: M.2.1.). E kitétel összhangban van a kötelespéldány-törvénnyel. A "lehetőleg" szó megszorító jellege legfeljebb a költségvetési keret és a könyvek befogadására alkalmas hely korlátozottságára utal ben az országgyűlés megalkotta a Múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló XI. törvényt, amelynek V. fejezete a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak kérdéskörét taglalta. A Képviselőházi Könyvtár köteles példányra való jogosultságát s ezzel egyben a gyűjtőköri kötelezettséget is a képviselők úgy erősítették meg, hogy azt semmivel nem korlátozták (1922-ben az orvostudományi művek és az elemi iskolai tankönyvek kivételével kaphatta a könyvtár a köteles példányokat). A könyvtár joga lett eldönteni (36. paragrafus), hogy a nyomdák által kötelezően megküldött jegyzékek alapján mire nem tart igényt: itt főként a természettudományoknak és az alkalmazott tudományoknak a könyvtár számára kevésbé fontos dokumentumai jöttek számításba. A törvény évi végrehajtási rendelete (9.300/1935. VKM számú rendelet) még a hatóságok által elkobzott nyomtatványokból is juttatott egy-egy példányt a Ház könyvtárának. Utóbbi jogszabályok tehát a legmagasabb szinten biztosították a könyvtárnak szinte mindenre, pontosabban b á r m i r e kiterjeszthető gyűjtési jogát. Az 1929-es és 1932-es katalóguskötetek (M.4.1.) csak dokumentálják a kötelesrendelkezések óta követett gyűjtési tevékenység további egyértelmű kiszélesedését, hiszen a szakkatalógus-felosztás új rendszerében az utóbbi kötetben már a természettudományok is megjelennek. Egyéb változást nem tapasztalhatunk. Az 1937-es ügyrend részben tükrözi, illetve újra megerősíti a házszabályokban, az es ügyrendben és a törvényekben foglaltakat részben új elemeket is tartalmaz: "Tehát gondoskodik a könyvtár elsősorban oly kérdések szakirodalmába vágó művek megszerzéséről, melyek a törvényhozást foglalkoztatják, vagy előreláthatólag foglalkoztatni fogják. Másodsorban vásárol általános enciklopedikus művek, szó-, cím- és névtárak, évkönyvek mellett oly jog- és államtudományi. történelmi, közirodalmi (publicisztikai), föld- és néprajzi, bölcseleti és természettudományi munkákat, amelyekre a törvényhozás tagjainak törvényhozó munkásságukban szükségük lehet és amelyek adatai, szempontjai, tanulságai és következtetései a parlamenti tanácskozásokat gazdagabbakká, eredményesebbekké tehetik" (M.2.1. Az Országgyűlés Könyvtárának ügyrendje, 1937.). 126

7 Gyűjtőköri változások 1945-től A könyvtári állomány tudományszakonkénti megoszlása hűen tükrözi a gyűjtési szempontok hosszú távú érvényesítését. Adataink (OK Irattár, január hó) a II. világháború után, január 1-jén a közel 230 ezer kötetes könyvgyűjtemény alábbi tagozódását mutatják: A1 Könyvtártan kötet A2 Enciklopédiák, szótárak " A3 Irodalom. Nyelvtudomány. Művészet " A4 könyvek. Folyóiratok és napilapok " A5 Bölcselet. Lélektan. Neveléstudomány " B1 Törvények. Országgyűlési nyomtatványok " B2 Vegyes jogtudományi művek " B3 Szociológia. Politika. Jogbölcselet " B4 Magánjog " B5 Büntetőjog " B6 Közjog. Közigazgatási jog " B7 Nemzetközi jog " B8 Közgazdaságtan. Szocializmus " B9 Egyházjog. Egyházpolitika " B10 Statisztika " C1 Világtörténelem " C2 Magyar történelem " C3 Külföldi történelem " C4 Publicisztika " D1 Föld- és néprajz " D2 Térképek " E Természettudomány " A jog, a közgazdaság, a történelem és a politika uralma a fenti táblázatból is egyértelműen kitűnik (az A4 és a B1 is e tudományágak helyzetét erősíti). Ezek mellett az A3-as irodalmi szak is jelentős helyet foglalt el. A könyvtár gyűjtési alapelveinek megfogalmazásában még az január 14-i parlamenti plenáris ülésen elfogadott utolsó könyvtári ügyrend hasonló kitételeket tartalmaz, mint az 1937-es változat. Kiemeli, hogy "a Könyvtár anyagát a képviselők teljes politikai tájékozottságához való jogából folyó irányelvek szerint gyűjti és kezeli". A már ismert megfogalmazásokon kívül a 10. paragrafusban azonban új tétel kap hangsúlyt: "különös gond fordítandó a külföldön megjelent magyar vonatkozású politikai művek megszerzésére". A képviselői igények hatására tehát a politikai hungarikagyűjtés kötelezettsége is megjelenik az országgyűlési határozattal elfogadott, fontos könyvtári alapdokumentumban ben viszont gyökeres változás történt, amely a könyvtár gyűjtési politikájára is hatott: a 213/1951. (XII.18.) M.T. sz. rendelet értelmében teljes jogú kötelespéldányszolgáltatás az OSZK-n és a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárán kívül csak a Debreceni Egyetemi Könyvtárt illette meg. Több nagykönyvtár köztük az MTA, az ELTE könyvtára és az Országgyűlési Könyvtár is gyűjtőkörének megfelelő válogatási jogot kapott az OSZK-nak megküldött 12 példányból. A könyvtár 1952-es szervezeti és működési szabályza-

8 128 ta az új helyzetnek (a nyilvános közkönyvtári funkció kimondása, elszakadás az Országgyűléstől, a feladatok átszervezése) megfelelően a gyűjtőkört így határozta meg (lásd: M.2.1.): "A Könyvtár teljességre való törekvéssel gyűjti a hazai politikai tartalmú műveket és időszaki sajtótermékeket, elsősorban a marxista-leninista irodalmat", valamint a külföldön megjelent magyar vonatkozású politikai kiadványokat, viszonylagos teljességgel "a külföldi államok, elsősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák vonatkozó kiadványait". "...főgyűjtőkörként beszerzi a jogtudományok különböző ágainak, valamint a magyar törvényhozás és a külföldi parlamentek kiadványait". "Kiegészítő gyűjtőkörként gyűjti a statisztika, szociológia, bölcselet, egyetemes, hazai és külföldi történelem, könyvtártudomány, szótárak, enciklopédiák, cím- és névtárak anyagát." Ebben lényeges változásokról van szó: kimarad a közgazdaság, háttérbe kerül a történelem kiemelt szerzeményezése. A valóságban azonban nem így történt. A hagyományokra való tekintettel és a politikához való intenzív kötődése miatt a történelmet és a közgazdaságot (mert a gazdaságpolitika a politika igen fontos területe, a politikai gazdaságtani összefüggések a marxizmus-leninizmusba beletartoznak, és különben is a könyvtár a gazdasági szakirodalmat mindig intenzíven gyűjtötte) továbbra is erőteljesen (csaknem teljességgel) válogatta a könyvtár a köteles példányokból. A 213/1951. M. T. sz. Minisztertanácsi rendelet azonban, ha nem is jelentősen, de mindenképpen szűkítette a könyvtár gyűjtési lehetőségeit és az addigi szinte általánosnak nevezhető gyűjtőkörét. Ráadásul a könyvtárvezető gyűjtőköri elképzeléseinek változásai miatt az általa képviselt gyarapítási politika tényleges gyakorlatában hamarosan jelentős hangsúlyeltolódások következtek be. Ezt az a szakmai vizsgálat állapította meg, amelyet a Népművelési Minisztérium könyvtári főosztálya megbízásából egy bizottság folytatott le februárjában. A bizottság elnöke KÉKI Béla, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának osztályvezetője volt, tagjait a nagy könyvtárak (dr. TAKÁCS József, az OSZK igazgatási osztályának vezetője, dr. SZALAI György, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasószolgálati osztályának vezetője, DIENES Gedeonné, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárából, DURZSA Sándor az OSZK módszertani osztályának munkatársa), valamint az Állam és Jogtudományi Intézet (HERCZEGH Géza szakértő) és a Népművelési Minisztérium könyvtári főosztálya (KISS Dezsőné előadó) delegálták. A szakmai vizsgálat egyik célja a könyvtár gyűjtőköri kérdéseinek tisztázása volt. A bizottság a vizsgálatról készült jelentést február 28-án tárgyalta meg. Ezen részt vett BARABÁSI Rezső, a Népművelési Minisztérium tudományos könyvtári osztályának vezetője és az Országgyűlési Könyvtár három vezetője is (VÉRTES György, PODONYI András és SZILÁGYI János). A bizottsági jelentés (OK Irattár, február hó.) megállapításaiból napjainkig tartó kihatásai és ma is érvényes jellege vagy tanulságos volta miatt részletesebben idézünk: Az Országgyűlési Könyvtárnak feladata a marxizmus-leninizmus, a politika gyűjtőkörén kívül az is, hogy "a legfelsőbb államvezetés munkáját támogassa és elősegítse az ennek szolgálatában álló állam- és jogtudományi kutatásokat... Jogi alapkönyvtárra tehát feltétlenül szükség van. Ennek a szerepnek betöltésére könyvtáraink közül egyedül az Országgyűlési Könyvtár alkalmas, mivel kiemelkedően a leggazdagabb és viszonylag a legteljesebb magyar és külföldi jogszabályi és jogirodalmi anyagot tartalmazza. Ilyen körülmények között fokozott felelősséget jelent az Országgyűlési Könyvtár vezetése és szerzeményezési politikájának meghatározása....szükséges, hogy a jog a politikai irodalom mellett főgyűjtőkörként a szerzeményezés középpontjában álljon." "A magyar jogszabályanyagot, valamint a Magyarországon megjelent állam- és jogtudományi munkákat az Országgyűlési Könyvtárnak hiánytalanul tartalmaznia kell... Ugyancsak elsőrendű érdek, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus államok jogi anyaga és ilyen irányú tudományos irodalma minél teljesebb mértékben megta- 128

9 129 lálható legyen... Szükségesnek mutatkozik nemzetközi jogi művek világviszonylatban való gyűjtése, valamint egyes tőkés államok törvényhozási anyagának, jogtudományi munkáinak gyűjtése is. Magyarország fokozódó mértékben vesz rész különböző nemzetközi szervezetek (UNESCO; ILO stb.) munkájában. Ez a körülmény kötelességünkké teszi az ENSZ és a többi fontosabb nemzetközi szervezet működésének tanulmányozását... Nem mellőzhetjük az egyes tőkés államok jogának tanulmányozását sem." "A könyvtárnak a jövőben is politikai és jogi alapkönyvtárnak kell maradnia s e tekintetben nincs átfedési veszély sem a Magyar Tudományos Akadémia, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi és tanszéki könyvtárainak, sem pedig az Állam- és Jogtudományi Intézet gyűjtőkörét illetően. A közgazdaságtannak alapkönyvtára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára, a társadalomtudományok általános gyűjtése pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos központjára hárul. Az Országgyűlési Könyvtár tehát mind a közgazdaságtant, mind a többi társadalomtudományokat továbbra is csak kiegészítő gyűjtőkörének tekintheti..." Az alapelvek lefektetése után következett a könyvtár gyarapítási gyakorlatának ezekkel való szembesítése. Ez többször is éles kritikát kapott: "...meg kell állapítanunk, hogy a könyvtár vezetőjének a gyűjtőkör értelmezéséről vallott szerintünk helytelen elvei rányomják bélyegüket a könyvtár egész működésére." "... problémaként jelentkezik a jogi anyag szerzeményezésének tudatos visszaszorítása január 1. óta a jogi anyag fejlesztése igen erősen visszaesett. Mind a szakkatalógus, mind pedig a megrendelt...munkák jegyzéke azt bizonyítja, hogy a jogi munkák között az évnél későbbi rendelések száma elenyésző és ezzel a könyvtár jogi állományában érzékeny, később nehezen vagy egyáltalán nem pótolható hiány állott be." "A jogi anyag szerzeményezésének lebecsülése mutatkozik abban is, hogy az "Új magyar könyvek" c. témakatalógusban a felülvizsgálat időpontjában egyetlen egy jogi mű sem volt." VÉRTES György igazgatónak "a jogi anyag gyűjtésével szembeni ellenszenv"-éről tett súlyos megállapítások után a vizsgálat a problémák megoldását az alapelvek megtartásán kívül az alábbiak szerint szolgalmazza: "A szerzeményezési munka szervezettsége... sok kívánnivalót hagy maga után. Vonatkozik ez általában a szerzeményezés színvonalára is... A nyelv- és tudományos szakmai tudás szerencsésebb találkozására kell törekedni." "A jogi anyag gyűjtése kb. 2 év óta esett vissza. Erre az időre retrospektív szerzeményezésre lenne szükség." (OK Irattár, február hó.) A vizsgálat után a jogtudományi gyűjtés szervezeti és személyi változtatások után ismét nagyobb hangsúlyt kapott, de VÉRTES a későbbiek során is nagyobb rokonszenvvel kísérte a történettudományi, politikai és irodalomtudományi gyűjtést. Az 1951-ben bevezetett kötelesválogató gyakorlaton 1966-ig a hasonló tárgykörű jogszabályok (az 5/1955. Np. M. sz. utasítás, a 2/1960. M.M. sz. rendelet, a 2/1964. M. M. sz. rendelet) nem változtattak. Bár a kötelespéldány-válogatásra jogosultság a könyvtár általános gyűjtőköri jellegét némiképp csökkentette ugyan, a közgyűjtemény társadalomtudományi gazdagsága mégis napjainkig megmaradt. Ennek oka a fő- és mellékgyűjtőkörök további sokfélesége (1958-ig gyűjtőkörüket a könyvtárak felügyeleti szerveik egyetértésével maguk határozták meg), és ezzel együtt amint az előzőkben a tényleges gyakorlatot láthattuk a köteles példányokból történő bőséges válogatási lehetőségek kihasználása.

10 ban a művelődésügyi miniszter 164/1958. MM. sz. utasítása az Országgyűlési Könyvtárt országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítve kijelölte a ma is ismert hármas főgyűjtőkört: a legújabbkori egyetemes történelmet, az állam- és jogtudományt, valamint a politikát, amely együtt szerepel az államigazgatás megjelöléssel. A fő gyűjtési területek száma két nagy dokumentumtípus (parlamenti és ENSZ-dokumentumok) e könyvtárt megillető gyűjtési jogával valójában ötre emelkedett. Bár ebben a jogszabályban mellékgyűjtőkörökről nem esett szó, a könyvtár a korábbiakhoz hasonlóan változatlanul kiválaszthatta valamennyi gyűjtőköréhez kapcsolódva a dokumentumokat. Az 1965-ös szervezeti és működési szabályzata a politikatudományi gyűjtést szintén nem említi, ez a fogalom itt az államtudományok égisze alatt rejtőzködik, mint az 1945 előtti időkben. Ismét fő helyre került viszont a történelem az 1958-as említett MM utasítás értelmében. A mellékgyűjtőköröket a szabályzat a főgyűjtőkörök határterületi irodalmának elnevezésével helyettesíti és ködösíti el. A korábbi gyakorlat viszont a szerzeményezési csoport évi jelentéseit alapul véve, amelyek az adatokat gyűjtőkörök szerint is bontják továbbra is életben maradt a széles körű kötelespéldány-válogatás (az olvasók és a könyvtár munkatársainak közös örömére) ban kisebb módosítás történt: az addig a köteles példányokból kiválogatható plakátés aprónyomtatvány-anyagról az intézmény lemondott az OSZK köteles példány osztályán. A 131/1968. M.M. sz. utasítás alapján kiadott gyűjtőköri kódex a főgyűjtőkörökön kívül a mellékgyűjtőköröket is meghatározta: újkori egyetemes történelem, magyar történelem, közgazdaság, szociológia (a statisztika ekkor még nem szerepelt). Ezt követően kb. 8 9 évig lényegi változás nem történik sem a köteles példány, sem a gyűjtőkör vonatkozásában (kivétel, hogy a statisztika is mellékgyűjtőkörré vált). Az tvr. és végrehajtási rendeletei (a 17/1976. MT. sz. rendelet, az 5/1977. KM. sz. rendelet a köteles példányokról, az 5/1978. KM. sz. rendelet a könyvtári rendszer szervezetéről és működéséről) szabályozták a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó tudományágak dokumentumainak a válogatását. Ennek értelmében az Országgyűlési Könyvtár a köteles példányokból korlátozott válogató joggal részesedik, tehát kiválogathatja a gyűjtőkörébe tartozó jogi, politikai, legújabb kori történeti műveket, valamint egyéb társadalomtudományok, humántudományok (újkori egyetemes és magyar történelem, közgazdaság, szociológia, statisztika stb.) kiadványait, s a szépirodalomból a fentiekhez "háttérként" szolgáló műveket. Az intézmény ha kicsit szűkebben is, de múltjához és hagyományaihoz híven azóta is viszonylag széles alapokon válogat hétről hétre az Országos Széchényi Könyvtárba érkező kötelespéldány-keretből A költségvetési feltételek hatása az állomány alakulására A könyvtár évenkénti költségvetését az előző évi költségek és az elvégzendő feladatok költségkihatásainak a figyelembevételével a könyvtár vezetője állította össze tervezet, illetve javaslat formájában. Ez a tervezet a múlt század végéig ülésszakonként, később, 1950-ig, minden év végén a könyvtári bizottság ülése elé került. A testület megtárgyalta, módosította vagy változatlanul elfogadta azt. A változtatás, csökkentő módosítás oka nem egyszer a gazdasági helyzet romlása, az infláció, a kényszerű takarékosság volt. A könyvtári bizottság által jóváhagyott költségvetési tervet, mint a Ház egységes költségvetésébe beleépülő részegysé- 130

11 131 get, a képviselőház gazdasági bizottsága is megvitatta, és jóváhagyása után került az állami költségvetés "Országgyűlés" rovatába. Az állami költségvetést, amelyben tehát a Képviselőházi Könyvtár éves költségvetési kerete is szerepelt, végül a Ház hosszú, gyakran viharos üléseken tárgyalta meg és emelte törvényerőre. A könyvtári bizottság működésének, illetve irányító szerepének megszüntetése, valamint a könyvtárnak az Országgyűléstől való elszakadása után a pártállam időszakában, 1990 végéig a művelődési tárca költségvetésében alkotott az intézmény külön fejezetet. A költségvetés kialakítási módjának ismertetése után a könyvtári bizottság éves jelentései (l. M.2.2.) alapján tekintsük át a könyvtár költségkeretének konkrét, számszerű alakulását, s a mögötte rejtőző mélyebb összefüggéseket is. Gyarapításra, az állomány köttetésére, a nyomtatott katalóguskötetek kiadására (a világítási, fűtési költségek, a bérjellegű és a szociális kiadások a Ház egészének a költségvetésében együttesen szerepeltek) a Ház, majd a minisztérium a következő összegeket biztosította: forint " " " " " 1875-ig a könyvtár költségvetésére (az 1868-as házszabályok értelmében) a képviselőház gazdasági bizottsága tett javaslatot, majd ezt a jogot a könyvtári bizottság kapta meg (1875-ös Házszabályok 257. paragrafusa), és az összegeket a honatyák a képviselőház ülésein szavazták meg. Ezekben az években az állomány mennyiségileg az alábbiak szerint növekedett: Kötet szeptemberétől havi 450 forint (addig havi 500 volt) a költségvetés, de csak azokra a hónapokra, amikor a Ház ülésezett (ez általában évi 8 hónapot jelentett, vagyis 3600 forint évi keretet). A költségvetési ellátmány 1891-ig maradt ezen a szinten, s ebből a keretből az állományt átlagosan 1000 és 2000 közötti kötetnövekedéssel tudták fejleszteni:

12 132 Kötetszám ? től a katalóguskötetek kiadására a képviselőház külön keretet szavazott meg a könyvtár rendes évi költségvetési keretén kívül, ezek tehát az évi 3600 forintos összegekben már nem szerepeltek től megszüntették azt az áldatlan állapotot, hogy a Ház csak azokra a hónapokra nyújtott költségvetési ellátmányt, amikor ülést tartott. A havi 450 forintot ettől kezdve egész évre biztosították, így az összeg 3600-ról 5400 forintra nőtt. Ugyancsak 1892-ben a forint helyett a koronát vezették be mint új fizetési eszközt, de évekig még mindkét pénznemben kifejezték az összegeket (1 forint 2 koronával lett egyenértékű) től a régi országgyűlési iratok és irodalom folyamatos beszerzésére a Ház évi 5000 forint ( korona) külön keretet hozott létre. A könyvtár állománya 1900-ig a következőképpen alakult: Kötet

13 ben az alapköltségvetési keretet emelték, az országgyűlési dokumentumokra fordítható összegeket ideiglenesen csökkentették, de ez utóbbit 1902-ben ismét eredeti összegben utalták a könyvtár részére korona " országgyűlési dokumentumokra " " országgyűlési dokumentumokra 1903-tól a kötésre külön évi 3000 korona összeget vettek fel a könyvtári költségvetésbe ig az ellátmány változatlan, az állomány növekedése pedig az alábbi táblázat szerint követhető: Kötet A kötési keretet és a gyarapítási keretet 1913-ban az igazgató javaslatára a könyvtári bizottság megemelte korona " országgyűlési dokumentumokra " kötésre " " országgyűlési dokumentumokra " kötésre Az I. világháború alatt a költségvetés drasztikus visszafogása a könyvtári területen is éreztette hatását. Már 1914-ben a fentiekben elfogadott költségvetési összegek helyett a tényleges ráfordítás korona volt. Az első mélypont 1915-ben következett be ban még ideiglenesen javult ugyan a költségvetési helyzet, 1917-től viszont a nagy mértékű inflálódás és a javadalmazás erős csökkenése figyelhető meg 1919-ig:

14 korona " " " 98 fillér " 97 " " 35 " A könyvtár költségvetése a háború alatt folyamatosan csökkent ben a gazdátlanság és a bizonytalan körülmények következtében ismét kicsire zsugorodott, az állomány menynyiségi növekedése pedig így alakult: Mű Kötet A költségvetés koronában kifejezett számszerű összege 1920-ban is jócskán elmaradt a háborús és az azt megelőző időszak költségkeretétől től 1926-ig évről évre hihetetlen mértékben egyre feljebb ugrik a költségvetés összege, s a 11 ezres keretszám (1920) 1926-ban a 173 milliót is túlszárnyalta korona 01 fillér " 71 " " 24 " " 93 " " " " Ez a gigantikus növekedés azonban nem jelentett semmi jót: az adatok a pusztító háborút követő, egyre fokozódó inflációt, a pénz rohamos elértéktelenedését, a gazdaságilag tönkrement ország súlyos helyzetét jelzik. Ebben az időszakban a pénz tényleges értékét figyelembe véve a könyvtár költségvetése nem emelkedett, hanem valójában jelentős mértékben csökkent. Pl.: 1921-ben a könyvtár gyarapodása 2929 kötet, 1922-ben 1825, 1923-ban 1760, 1924-ben 1757, 1925-ben 2179 kötet. A könyvbeszerzés tehát egyre kevesebb, pedig ezekben az években a nemzetközi csere ismét helyreállt, sőt 1922-től a könyvtár kötelespéldányokból is gyarapodik. A pénz vásárlóértéke lassan szinte a nullával lett egyenlő. Nem véletlen, hogy a könyvtár igazgatója minden bizottsági ülésen a költségvetés olyan arányú felemelését sürgette, amely figyelembe veszi a súlyosbodó inflációt. 134

15 ig a könyvtár a költségvetését a naptári évvel egyezően bontotta, a naptári évre szóló jelentésekhez idomulva, noha a költségvetési év nem egyezett ezzel az időbeosztással (július 1-jétől június 30-ig tartott), 1925-ben a könyvtári jelentés költségvetési része igazodott a tényleges költségvetési évhez, ezt követően tehát eltért a naptári évtől ban a korona teljes elértéktelenedése miatt a Bethlen-rendszer gazdasági stabilizációja következtében új pénzt vezettek be, és áttértek a pengőre (1 pengő koronával volt egyenlő). Ettől kezdve a könyvtár költségvetése a következőképpen alakult: ,94 pengő ,98 " ,05 " ,72 " ,39 " ,17 " ,62 " ,50 " ,62 " ,19 " ,07 " ,32 " ,63 " A számadatokból kitűnik, hogy a költségvetési keret is stabilizálódott és 1931 között a könyvtári kiadásokra szánt összeg egyre emelkedett, olykor ugrásszerűen is. Jelentős növekedést tapasztalhatunk az előző évhez képest az és az gazdasági évben, amely egyben költségvetési csúcs is a második világháború kitöréséig tartó ún. békeidőszakban. A beszerzett könyvek évi gyarapodása is emelkedő tendenciát mutat: 1926-ban 3792, 1927-ben 3177, 1928-ban 4292, 1929-ben 5425, 1930-ban kötet (ez utóbbiban az 1880-as években elajándékozott és most visszaszerzett GHYCZY-hagyaték kötetszáma is szerepelt). Különösen ZSITVAY Tibor és ALMÁSY László házelnökségének idején magas a költségvetési ellátmány, akik komoly összegeket fordítottak a már meglevő állomány megvédésére, a könyvek kötésére: ben ZSITVAY megkétszerezte a már az előző évben is felemelt kötési fedezetet, ALMÁSY pedig ban megnégyszerezte az előző évi kötésre fordítható pénzügyi keretet ban és 1931-ben még ezt is túlszárnyalva közel 32 ezer pengőt áldoztak csupán a kötésre ( ben még az egész költségvetés nem érte el a 22 ezer pengőt). A pénzügyi fellendülés ívét azonban a gazdasági válság hatása a könyvtárnál is megtörte tól kezdődően megindult a visszaesés folyamata a könyvtár pénzügyi életében, és ennek tovagyűrűző hatása a válság utáni években is tükröződött (1936-ban csaknem teljesen visszaesett a 10 évvel korábbi szintre). Újabb viszonylagos normalizációt csak az utolsó békeévek hoznak: 1937-ben és 1938-ban ismét emelkedett a könyvtár pénzügyi kerete, de ez a tendencia sem lehetett hosszú életű a második világháború kirobbanása miatt. Meg kell jegyezni, hogy a költségvetési keretek ingadozása, a fellendülés és visszahanyatlás váltakozásai között is a Képviselőház Könyvtára kedvezőbb helyzetben volt a többi, különösen a nyilvános könyvtárakhoz képest. Ennek oka a könyvtár különleges kivételes hely-

16 136 zetében keresendő: a törvényhozók érdekeinek elsődleges figyelembevétele a súlyos gazdasági-pénzügyi körülmények között is a nehézségektől ugyan nem, de a súlyosabb visszaeséstől, a mély válságba torkolló siralmas tengődéstől megmentette az Országgyűlésnek, mint a legfőbb államhatalmi szervnek a könyvtárát. A két világháború közötti költségvetési helyzet áttekintése után a fentiekkel összefüggésben vizsgáljuk meg az állomány fejlődését ugyanebben az időszakban. Az állomány között a kezdeti gazdasági csőd, infláció, majd a későbbi gazdasági válság ellenére megkétszereződött, 1939-ben meghaladta a 180 ezer kötetet. Az állomány alábbiakban bemutatott alakulását, a könyvtári bizottság éves jelentései tartalmazzák. Előfordul, hogy téves számadatokat közölnek, amelyek sajtóhibákból és elszámításokból is származhatnak. Ezek miatt megtörtént, hogy a könyvtár leltárszerűen újból megállapította a művek számát (pl ben, 1939-ben). E tévedések aránya azonban csekély volt, amely lényegesen nem módosította az adatokat, és a sajtóhibákat is korrigálták. Eredeti iratok, levéltári és irattári anyagok alapján sajnos nem követhető végig az állomány pontos számszerű fejlődése, az iratok elpusztulása, elkallódása, hiánya miatt. Ezért a könyvtári bizottságnak az országgyűlési irományokban megjelent nyomtatott jelentései szolgáltatják a legfontosabb forrásanyagot, amelyek évről évre ismertették a Ház előtt a könyvtár működését és annak valamennyi jellemző adatát. Íme, az állomány alakulása a bizottsági jelentések kötetszámai alapján: Állomány kötetszáma A II. világháború alatt a könyvtár költségvetési ellátmánya: a gyarapítás és a kötés az alábbiak szerint alakult (1940-től a költségvetési év ismét megegyezik a naptári évvel): 136

17 II. félév 2 391,72 pengő (a számlák kiegyenlítése nagyrészt 1940-re csúszott át) ,48 pengő ,49 " ,51 " ,61 " ,20 " ,35 " 1944-ben már súlyos a költségvetési összeg hanyatlása (addig a háború terhei a parlamenti könyvtár pénzügyi keretére még nem hatottak igazán kedvezőtlenül), 1945-ben pedig az infláció fokozódása 7 jegyű számúra emelte a valójában igen kicsire zsugorodó költségvetési ellátmányt ban a pengőt a forint váltotta fel ,19 forint " " póthitel A póthitelt a könyvtár a kölcsönzési célokra a másodpéldányokból és a több kiadást megért művekből kialakított (elsősorban szépirodalmi jellegű), ún. Közművelődési könyvtár összeállítására kapta. Nézzük az utóbbi időszak állományának számszerű alakulását a mű- és kötetszámok kimutatása alapján: Mű Kötet től a jelentős változások küszöbén álló könyvtár fellelhető iratait és költségvetésére, valamint állományára vonatkozó adatait némi hiányosságok jellemzik. A költségvetési mutatók (lásd az állami költségvetés idevonatkozó tervszámait) összevetve az állomány kötetszámaival (a könyvtár és a gyarapítási osztály éves jelentései alapján) a következők:

18 138 A költségvetés forintösszege Az állomány (kötetben) gyarapításra kötésre gyarapításra kötésre (1950-től csak gyarapításra) ? ?? ? A nyilvánossá válástól (1953) a könyvtári költségvetés összege miután a könyvtár az országgyűlés szervezeti keretéből a művelődési tárca felügyelete alá került nemcsak a gyarapodási, kötési költségeket, hanem a bér- és személyi jellegű, valamint a dologi kiadásokat is tartalmazta (korábban a bér- és az energiaköltségeket, a katalógusok kinyomtatását stb. a Ház külön fedezte). Pl. az első évszázad utolsó évének két és fél milliós költségvetési kerete a kiadások három nagy csoportját feltüntetve az alábbiak szerint alakult: Költségmegoszlás 1970-ben bér- és személyi kiadások: gyarapítási költségek fenntartási költségek Összesen: Látható, hogy a gyarapodásra költött összeg az összköltségvetésnek az ötödét sem érte el. 138

19 139 A könyvtár állománya tehát az alapítás időpontja óta eltelt száz évben jelentős fejlődésen ment keresztül. E tényt az előbbi áttekintés és az alábbi adatsor egyértelműen bizonyítja: kötet " " " " " " " január 1.: " 1926-ban érte el a könyvtár a 100 ezer, 1930-ban a 125 ezer, 1935-ben a 150 ezer kötetet, 1942-ben a 200 ezer, 1953-ban a 300 ezer, 1963-ban a 400 ezer, 1975-ben az 500 ezer, ban a 600 ezer, 1994-ben a 700 ezer kötetes mennyiséget. Ezzel az állománnyal országos viszonylatban és az európai parlamenti könyvtárak között is kiemelkedő helyet foglalt és foglal el az Országgyűlési Könyvtár. Előbbiek illusztrálására néhány összehasonlító számadat is elegendő: Az Országgyűlési Könyvtár állománya A bp.-i könyvtárak sorrendjében Az európai parlamenti könyvtárak sorrendjében hely 5. hely " 5. " "? "? " 4. " " 5. " * Az eddigiek során a gyűjtőköri szempontok és a pénzügyi feltételek állományfejlesztésre gyakorolt hatását tekintettük át. A könyvtári állomány tudatos fejlesztése a könyvtár gyarapítási tevékenységében realizálódik, attól természetszerűleg elválaszthatatlan. A következőkben behatóbban a dokumentumok beszerzésének módjait és adatait vizsgáljuk meg.

20 A könyvtár gyarapodása A könyvtári gyarapodásnak az állomány növekedésében játszott tényleges szerepét a Függelék 2. (F.2.1) táblázatos adatsorral szemlélteti, a könyvtár évi jelentései alapján. Ebből kivonatosan a könnyebb áttekintés érdekében az alábbiakat emeljük ki: Gyarapodás kötet Állomány kötet ig: ig: ig: ig: ig ig: ig: ig: A gyarapodási és állományváltozási adatok bemutatása után, néhány fontos összetevőt emelünk ki e jelentős könyvtári szaktevékenység jellemzéséhez. A könyvtár történetének első évtizedeiben a gyűjtőköri, pénzügyi, elhelyezési szempontok és lehetőségek mérlegelésével a könyvtári bizottság, a házelnök és a képviselők (lásd: kívánatkönyvi bejegyzések teljesítése) aktív részvétele mellett elsősorban a vezetők (BASSÓ Ármin, KÜFFER Béla, FÜLÖP Áron) játszottak igen fontos szerepet. Az állomány és a létszám növekedése viszont már az 1900-as évtized második felétől megkövetelte a több nyelven tudó, több tudományági képzettséget szerzett beosztott, rangidős és tapasztalt munkatársak erőteljes bevonását a szerzeményezésbe, s így a személyi feltételek megteremtése a gyarapítási tevékenység minőségi ellátásában komoly eredményeket hozott től e munkában kiemelkedett PLECHL Béla, majd NAGY Miklós és TRÓCSÁNYI György (már jóval igazgatói működésük előtt is), az 1920-as évek végétől 1945-ig SPONER (később) MÁRIÁSSY Ferenc, a 40-es években LUKÁCS Gyula, GYÖRE Pál. TOMBOR Tibor, aki 1946-tól 7 éven át volt aktív gyarapító, 1949-től 1952-ig, a rövid ideig működő igazgatók periódusában ebből a tevékenységből oroszlánrészt vállalt, s ő volt, akinek 1952-ben az új igazgatóval (VÉRTES Györggyel) ádáz harcot kellett folytatnia éppen a beszerzendő dokumentumok funkcióhoz és hagyományokhoz jobban igazodó kijelölésének, kiválasztásának érdekében (távoznia is részben az emiatt állandósuló ellentétek következtében kellett). A gyarapítási munkát és irányítását az 1940-es évek végéig tehát képzett, tudományokban és nyelvekben jártas, hosszabb könyvtári gyakorlatú szakemberek végezték, akiknek aktív részvétele a könyvtár minőségi szerzeményezési tevékenységét pozitívan befolyásolta. TOMBOR Tibor távozása után 1953-tól VÉRTES hatalmi szóval, ellentmondást nem tűrően döntötte el a külföldi megrendeléseket, amelyekre erős politikai elkötelezettsége, illetve bizonyos fokú és jellegű irodalmi érdeklődése egyoldalúan rányomta bélyegét tól enyhült a vértesi szigor: ettől kezdve a jogi megrendeléseket TAKÁCS József (ő jogászként a szaktudományi 140

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet -2013- Bevezetés A gyűjtés szakterületi-tartalmi körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az 1997. évi

Részletesebben

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az állománygyarapítás módja 1. A szakkönyvtár gyűjtőkörét és az állománygyarapítás módját a könyvtári szabályzatban megfogalmazott

Részletesebben

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Jelen szabályozás az Iparművészeti Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár) Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. sz. melléklet A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. A könyvtár állománya gyűjtőköre A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Készítette: Jóváhagyta: Baranya Péter könyvtáros.

Részletesebben

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Működési Szabályzata, 2001. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Működési Szabályzata, 2001. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1./ A könyvtár feladataival összefüggő

Részletesebben

Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a. A gyűjtőkör

Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a. A gyűjtőkör 1. sz. melléklet Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a 1. A gyűjtőkör (1) A gyűjtőkör, a könyvtár állományának tartalmi és formai jegyeket viselő stratégiailag megfogalmazott

Részletesebben

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata. (Az Ügyrend 3. sz. melléklete)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata. (Az Ügyrend 3. sz. melléklete) A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata (Az Ügyrend 3. sz. melléklete) A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Gyűjtőköri irányelvek

Gyűjtőköri irányelvek Gyűjtőköri irányelvek Magyar Nemzeti Bank Könyvtára Budapest, 2010 A Magyar Nemzeti Bank Könyvtára állományainak (szakkönyvtári és közművelődési könyvtári) építését, apasztását illetve a dokumentumok hozzáférhetővé

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 11 2. sz. melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei 1.1. Általános alapelvek Követendő alapelv, hogy a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és

Részletesebben

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata I. A Könyvtárra vonatkozó adatok -A Könyvtár elnevezése: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. A könyvtár gyűjtőköre

1. Bevezetés. 2. A könyvtár gyűjtőköre 1. Bevezetés A HM HIM Hadtörténeti Könyvtár (a továbbiakban Könyvtár) alapításkori jogelődjének, a Magyar Királyi Hadilevéltár és Múzeum IV., könyvtári csoportjának működését az 1921 es Szolgálati utasítás"

Részletesebben

FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 2016 Tartalom I. fejezet: Alapvetés... 4 1.1. A szabályzat célja... 4 1.2. A gyűjtőkört és gyűjteménymenedzsmentet meghatározó jövőkép, küldetésnyilatkozat,

Részletesebben

A Karikó János Könyvtár gyűjtőköri szabályzata

A Karikó János Könyvtár gyűjtőköri szabályzata A Karikó János Könyvtár gyűjtőköri szabályzata A könyvtári állomány gyűjtésének helyi szabályozását, mindig a Gyűjtőköri szabályzat foglalja össze. A Gyűjtőköri szabályzat megalkotásának célja, hogy meghatározza

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tankönyvgyűjteményének középés hosszú távú stratégiája A Nemzeti Tankönyvtár feladatai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére Iktatószám: 3/22-3/3/2015. Tárgy: A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének jóváhagyása. ELŐTERJESZTÉS Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 9-i rendes

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata I. Általános rész 1. A könyvtár adatai: 1.1. Megnevezése: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság [a továbbiakban: Múzeum]

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei (1. rész) A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás VARGA Tímea Bevezetô Jogi információn legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Az általános iskola végére elsajátítandó ismeretek 1. Dokumentumtípusok Könyv Hagyományos (nyomtatott) Időszaki kiadványok Nem hagyományos (nem ny.)

Részletesebben

Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. Gyűjtőköri Szabályzat. I. Általános rész

Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. Gyűjtőköri Szabályzat. I. Általános rész Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény Gyűjtőköri Szabályzat I. Általános rész 1. A könyvtár típusa: Tulajdonjog és hozzáférés szerinti felosztás alapján nyilvános

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Komló Város Önkormányzat József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1 A gyűjtőköri szabályzatban foglalt feladatok célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban A mozgókönyvtári feladatellátást nyújtó szervezet: Gróf Festetics György Műv. Kp. Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Igazgató: Halász

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

JELENTÉS. A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről

JELENTÉS. A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről Ikt.sz. 00-33/14 Kelt, 2014.02.04-én Magyarkanizsa JELENTÉS A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről A közkönyvtárnak, mint kulturális intézménynek, feladata az ismeretekhez, információkhoz,

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben TANKÖNYVRENDELÉS AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben váltotta fel a "kvázi" piaci alapú kiadás és értékesítés (kvázi piac, hiszen nem pusztán az eladó és a fogyasztó,

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Hunyadi Mátyás Általános Iskola Törökszentmiklós Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata I. Helyzetelemzés Iskolai könyvtárunk gyűjtőköri szabályzatának alapja 8 évfolyamos általános iskolánk szerkezete

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Könyvtára Ügyrendjének 2. sz. melléklete. Gyűjtőköri szabályzat

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Könyvtára Ügyrendjének 2. sz. melléklete. Gyűjtőköri szabályzat A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Könyvtára Ügyrendjének 2. sz. melléklete Gyűjtőköri szabályzat 2014 GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A Gyűjtőköri Szabályzat a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai

Részletesebben

A könyvtár gyűjtőköri szabályzata

A könyvtár gyűjtőköri szabályzata A Marcali Szakképző Iskola szervezeti és működési szabályzatának 3.számú melléklete A könyvtár gyűjtőköri szabályzata A Marcali Szakképző Iskola 8700 Marcali, Hősök tere 3. Marcali, 2004. szeptember 1.

Részletesebben

Könyvtárismeret. Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv

Könyvtárismeret. Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv Könyvtárismeret Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv Mi a könyvtár? Könyveknek és egyéb dokumentumoknak olvasásra, művelődésre, tudományos kutatásra, gyakorlati tájékozódásra szánt és e célokra alkalmassá

Részletesebben

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényező: Kettős funkciójú könyvtár általános iskolai és városi fiókkönyvtár.

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényező: Kettős funkciójú könyvtár általános iskolai és városi fiókkönyvtár. 1.sz.melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, - 1993. évi LXXIX. törvény

Részletesebben

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Fogalma az adott helyre vonatkozó információk, illetve az azokat hordozó dokumentumok összességét jelöli, valamint a könyvtári tevékenység azon részét, amely ezeknek

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

A 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13)

A 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13) A 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13) Budapest, 2012. augusztus 25. Változat: 01/2013 1/33 Impresszum Ezt a dokumentumot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség készítette,

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

6. A KÖNYVTÁR KATALÓGUS-, SZAK- ÉS RAKTÁROZÁSI RENDSZERE

6. A KÖNYVTÁR KATALÓGUS-, SZAK- ÉS RAKTÁROZÁSI RENDSZERE 207 6. A KÖNYVTÁR KATALÓGUS-, SZAK- ÉS RAKTÁROZÁSI RENDSZERE 6.1. A könyvtár katalógusrendszere 1945 előtt Katalógusok szerkesztése és rendezése, a könyvtári osztályozás kialakítása és fejlesztése, a dokumentumok

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. INDOKLÁS, A SZABÁLYZAT CÉLJA

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. INDOKLÁS, A SZABÁLYZAT CÉLJA 1. számú melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. INDOKLÁS, A SZABÁLYZAT CÉLJA Indoklás: Célja: a 16/1998. IV. 8. MKM rendelet a könyvtár olyan körülhatárolása és kimunkálása, amely képes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA. Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA. Szépművészeti Múzeum A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Döntéshozatal: minősített többség V-3/2014. Nyü. Ügyiratszám: /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft A FÉSZEK MŰVÉSZKLUB BESZÁMOLÓJA a 2011. évi közhasznú tevékenységéről Összművészeti központként egyesületünk közhasznú tevékenysége változatlanul a kulturális, művészeti programok szervezése és bonyolítása,

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIM HADTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR. A HM-HIM Hadtörténeti Könyvtár Állománygyarapítási stratégiája és Gyűjtőköri szabályzata

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIM HADTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR. A HM-HIM Hadtörténeti Könyvtár Állománygyarapítási stratégiája és Gyűjtőköri szabályzata HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIM HADTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR A HM-HIM Hadtörténeti Könyvtár Állománygyarapítási stratégiája és Gyűjtőköri szabályzata Budapest 2008 1. Bevezetés A HM HIM Hadtörténeti Könyvtár (a továbbiakban

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére.

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére. 16.sz. melléklet az /2015.(V.28.) önkormányzati rendelethez. Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-058, 491-956, Fax: 491-361 E-mail: polgarmester@fuzesgyarmat.hu

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Új napirendi pont 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Lengyel Menyhért Városi Könyvtár GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT. Balmazújváros

Lengyel Menyhért Városi Könyvtár GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT. Balmazújváros Lengyel Menyhért Városi Könyvtár GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Balmazújváros 2013 Gyűjtőköri Szabályzat Jelen gyűjtőköri szabályzat az 1997. évi CXL. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

T/16301/71.szám. Az Országgyűlés. kiegészítő ajánlása. vitájához. (Együtt kezelendő a T/16301/61. sz. ajánlással.)

T/16301/71.szám. Az Országgyűlés. kiegészítő ajánlása. vitájához. (Együtt kezelendő a T/16301/61. sz. ajánlással.) T/16301/71.szám Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának kiegészítő ajánlása az emberi alkalmazásra kerülőgyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot

Részletesebben