A ÉVRE VONATKOZÓ KÖZBESZERZÉSI ADATOK. (Frissítés és kiegészítés a könyv 321. oldalához)

Átírás

1 A ÉVRE VONATKOZÓ KÖZBESZERZÉSI ADATOK (Frissítés és kiegészítés a könyv 321. oldalához) A Bizottság november 4-én tette közzé a évre vonatkozó hivatalos közbeszerzési adatokat: Néhány adat a publikált adatok közül: 1.) Az EU 27 tagállamában az áruk, szolgáltatások és építési beruházások megrendelésére fordított összkiadás becsült értéke: 2 406,98 milliárd euró, ami az EU27 GDP-jének a 19,7%-át tette ki. (Ez az összeg ugyanakkor nemcsak a közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések értékét foglalja magába, hanem olyan beszerzések értékét is, amelyek nem tartoznak az irányelvek hatálya alá, vagyis a kivételi körbe tartozó, illetve az értékhatár alatti beszerzések értékét is.) 2.) A TED adatbázisban meghirdetett közbeszerzések becsült összértéke: 447,03 milliárd euró. (Ez az adat a TED adatbázisban meghirdetett közbeszerzések becsült értékét mutatja, és a Bizottság szolgálatainak a TED adatbázisban és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett információk felhasználásával készített becslésén alapul. A becslésre azért van szükség e mutató tekintetében, mert az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban nem minden esetben adják meg az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás alapján odaítélt szerződés értékét. Ez az indikátor inkább azt mutatja, hogy az EU szintjén megközelítőleg mekkora összértékben kerültek meghirdetésre közbeszerzések, mintsem, hogy milyen értékben kötöttek végül is az irányelvek hatálya alá tartozó szerződéseket.) Milliárd euró EU ,42 447,03 3.) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárást megindító felhívások száma: db EU

2 4.) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárást megindító felhívások becsült értéke az építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések összértékéhez viszonyítva: 18,6 %. % EU 27 16,9 17,4 18,0 18,6 5.) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárást megindító felhívások becsült értékének az EU27 GDP-jéhez viszonyított aránya: 3,7%.

3 KÖZSZOLGÁLTATÓK (KÖZÜZEMEK) (Frissítés a könyv 335. oldalához) A tankönyvben bemutatásra került a 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti mentesítési eljárás. A kézirat lezárása óta született egy magyar vonatkozású mentesítési határozat is: A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 16.) a magyarországi postai ágazaton belül működő egyes pénzügyi szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről (HL L 343., ) - A mentesítési határozat értelmében a Magyar Posta, mint a 2004/17/EK irányelv szerinti ajánlatkérő mentesül a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettség alól a következő szolgáltatások megrendelése tekintetében: a) olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz elhelyezését fizetési számlán; b) olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz felvételét fizetési számláról; c) készpénz-átutalási szolgáltatások; d) folyószámlák, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítése; e) hitelközvetítés; f) hitelintézetek által kibocsátott fizetési kártyák közvetítése és elfogadása; g) befektetések és különleges célú megtakarítások közvetítése mások nevében; h) biztosítási termékek közvetítése.

4 AZ ÚN. HÁZON BELÜLI (IN-HOUSE) BESZERZÉSEK Állami szervek közötti együttműködés megítélése a közbeszerzési irányelvek alkalmazása szempontjából (Kiegészítés, frissítés a könyv oldalaihoz) A könyvben röviden bemutatásra került az ún. házon belüli (in-house) beszerzés fogalma, illetve annak az Európai Bíróság joggyakorlatában kifejlesztett alkalmazási köre. Az in-house beszerzés fogalmának kimunkálása, és a közösségi közbeszerzési irányelvek alóli mentességének elismerése annak a számos tagállamban megfigyelhető közfeladat-ellátási, -szervezési megoldásrendszernek a következménye, amelynek keretében az egyes állami szervek a rájuk ruházott közfeladatok végrehajtásához saját közigazgatási, műszaki és egyéb eszközeiket használják fel külső szervezetek igénybevétele nélkül. Természetesen az uniós jog e szabadságban nem is korlátozza a tagállami állami, önkormányzati hatóságokat, szerveket. Mivel a hatályos közbeszerzési irányelv nem ad kifejezett szabályokat e helyzetekre, az irányelv alkalmazása során visszatérő jogértelmezési problémát jelentett (jelent) az olyan állami, önkormányzati szervezetek közötti együttműködés, amelyek maguk is ajánlatkérőnek minősülnek. Az Európai Unió Bírósága is több alkalommal foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon alkalmazni kelle a közbeszerzési szabályokat az állami, önkormányzati szervek közötti szerződésekre, és ha igen, milyen mértékben 1. A Bíróság által is megerősített értelmezés szerint az egyértelmű, hogy az ajánlatkérők közötti szerződések nem mentesülnek automatikusan a közbeszerzési irányelvek alkalmazása alól. Másfelől azonban azt is kimondta, hogy az ajánlatkérők bizonyos együttműködési formái kívül esnek a közbeszerzési irányelvek alkalmazási körén. Más szavakkal, a főszabály a közbeszerzési irányelvek alkalmazása, és csak meghatározott feltételek teljesülése esetén van lehetőség a közbeszerzési eljárás mellőzésére (ezek egyike pl. az ún. in-house beszerzés). A Bíróság ítéletei számos tekintetben segítették ugyan az eligazodást a kivételek tekintetében, ugyanakkor a tagállamok, illetve az ajánlatkérők nem egy esetben eltérően értelmezték a bírósági ítéletekben megfogalmazott követelményeket, feltételeket, vagyis az értelmezési és alkalmazási bizonytalanság továbbra is fennmaradt. Az Európai Bizottság a fenti értelmezési bizonytalanságokra tekintettel részben az Európai Parlament 2 felszólítására készített egy szolgálati munkadokumentumot a közszférán belüli 1 Lásd pl.: a C-107/98. sz., Teckal Srl kontra Comune di Viano, Azienda Gas-Acqua Consorziale (AGAC) di Reggio Emilia ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I o.); a C-84/03 sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben hozott ítéletet (EBHT 2005., I o.); C-26/03. sz., Stadt Halle és RPL Recyclingpark Lochau GmbH kontra Arbeitsgemeinschaft Thermische Restabfall- und Energieverwertungsanlage TREA Leuna ügyben hozott ítéletet (EBHT 2005., I o.) a C-480/06. sz., Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítéletet (EBHT 2009., I o.); a C-324/07. sz., Coditel Brabant SA kontra Commune d Uccle és Région de Bruxelles-Capitale ügyben hozott ítéletet (EBHT 2008., I o.) és a C-573/07. sz., Sea Srl kontra Comune di Ponte Nossa ügyben hozott ítéletet (EBHT 2009., I o.); a C-340/04. sz., Carbotermo SpA és Consorzio Alisei kontra Comune di Busto Arsizio és AGESP SpA. ügyben (EBHT 2006., I o.) hozott ítéletet, a C- 458/03. sz., Parking Brixen GmbH kontra Gemeinde Brixen és Stadtwerke Brixen AG. ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., I o.) 2 Lásd: Heide Rühle EP-képviselő saját kezdeményezésű jelentése a közbeszerzéseket érintő új fejleményekről [az Európai Parlament május 18-i állásfoglalása a közbeszerzéseket érintő új fejleményekről (2009/2175(INI)]. Az Európai Parlament jelentése hangsúlyozta, hogy számos kérdés tisztázására szükség van e téren, és felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy széles körben tegyék elérhetővé ezeknek az ítéleteknek a jogi következményeit [a közszférán belüli együttműködés tekintetében]

5 együttműködés kérdéseiről azzal a céllal, hogy elősegítse a közbeszerzési irányelvek megfelelő alkalmazását, és az irányelvek alól kivételt képező együttműködési helyzetek beazonosítását. Lásd: a Bizottság október 4-i SEC(2011)1169 számú szolgálati munkadokumentuma az uniós közbeszerzési jognak az ajánlatkérő szervek közötti kapcsolatokra (állami szervek közötti együttműködés) történő alkalmazásáról. A dokumentum átfogó képet ad a Bíróság jelenlegi ítélkezési gyakorlatáról, és megpróbálja összefoglalóan bemutatni mindazokat a következtetéseket, amelyek a bírósági ítéletekből levonhatóak. A dokumentum példákkal is segíti az ajánlatkérőket az együttműködési formák helyes alkalmazásában. (Mint arra utaltunk, a Bizottság lényegében az Európai Parlament felhívására készítette el az anyagot azzal a céllal, hogy az új irányelv elfogadásáig és végrehajtásáig is világos útmutatásként szolgáljon. A későbbiekben röviden bemutatandó, 2011 decemberében nyilvánosságra hozott új irányelv-tervezet már kifejezett rendelkezéseket tartalmaz a hatóságok közötti együttműködésre, és a bírósági gyakorlatban kialakított elvek, szempontok alapján rögzíti, hogy a közszférán belüli együttműködés mely formái és milyen feltételek mellett mentesülnek a közbeszerzési szabályok alkalmazása alól.) A Bizottsági dokumentum az alábbi helyen érhető el: _en.pdf Főbb elemei a következőkben foglalhatóak össze: I. A bizottsági szolgálati munkadokumentum egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérők között kötött szokásos közbeszerzési szerződések a közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartoznak (például egyes szolgáltatások másik ajánlatkérőtől való beszerzése). II. A közfeladat-ellátás ugyanakkor megszervezhető úgy, hogy a közbeszerzési irányelveket jogszerűen nem kell alkalmazni. Két nagy esetkör különböztethető meg: A. Az uniós jog nem korlátozza az ajánlatkérők arra vonatkozó szabadságát, hogy a rájuk ruházott közfeladatok végrehajtásához saját közigazgatási, műszaki és egyéb eszközeiket használhassák, szerveikhez nem tartozó, külső szervezetek igénybevétele nélkül: a) Ha egy ajánlatkérő saját eszközei felhasználásával lát el közfeladatot úgy, hogy nem köt visszterhes szerződést, mert belső kapcsolatban van az adott jogi személlyel, vagyis a feladat ellátásához szükséges valamennyi erőforrás az ajánlatkérő rendelkezésére áll saját szervezetén belül, akkor az uniós közbeszerzési jog nem alkalmazandó. (Lényegében ez az ún. in-house beszerzés alapesete.) Példa: a települési önkormányzat a területén saját belső közlekedési részlege, vagy saját tulajdonában álló és általa ellenőrzött közlekedési társaság révén biztosítja a közlekedési szolgáltatást. b) A közfeladat saját eszközök felhasználásával történő ellátása megvalósulhat más ajánlatkérőkkel együttműködve is. Az együttműködés öltheti a feladat teljesítésével megbízott, harmadik fél közös ellenőrzésének formáját is; ez az ún. vertikális/intézményesített együttműködés. Példa: két szomszédos települési önkormányzat közös tulajdonában lévő és közösen ellenőrzött közlekedési társasága révén biztosítja a két önkormányzat területén a közlekedési szolgáltatást, vagy a szomszédos települési

6 önkormányzatok megállapodnak egymással, hogy zenekaraik kölcsönösen fellépnek egymás ünnepi rendezvényein. B. Az ajánlatkérők létrehozhatnak ugyanakkor nem intézményesített struktúrákat is az egymás közötti együttműködés céljából. Az ajánlatkérők között kötött egyes visszterhes szerződések is mentesülnek ugyanis a közbeszerzési irányelvek hatálya alól, amennyiben azok a közérdekű feladatok közös végrehajtása céljából történő együttműködésre irányulnak. Az ajánlatkérők elláthatják feladataikat új vagy konkrétan e célból megbízott szervezet létrehozása nélkül is. (Az uniós jog nem ír elő az ajánlatkérők számára semmilyen meghatározott jogi formát közszolgálati feladataik közös végrehajtásához.) Példa: több önkormányzat együttműködési megállapodást köt a hulladékkezelés, mint közös cél megvalósítására, úgy, hogy egyikük biztosítja a hulladékgyűjtést, a másik pedig a hulladékkezelést, -égetést. III. A bizottsági dokumentum alapján a következő feltételei vannak a különböző közfeladatszervezési, együttműködési formák esetén a közbeszerzési irányelvek alóli mentesülésnek: a) Házon belüli beszerzés A házon belüli beszerzés/ellenőrzésnek két esete különböztethető meg: a1.) Az első eset az, amikor az ajánlatkérő saját ún. házon belüli szervezetével köt szerződést. (A házon belüli beszerzés alapesete.) E másik jogi személynek odaítélt szerződés akkor nem tartozik a közbeszerzési irányelvek hatálya alá, ha a következő együttes feltételek teljesülnek: a1a) az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett (ez a helyzet akkor, ha az ajánlatkérő döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében); a1b) az érintett jogi személy tevékenységeinek lényeges részét az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik; a1c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek. Ez a helyzet akkor is, amennyiben egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést. a2.) A házon belüli beszerzés másik esetköre az, amikor több ajánlatkérő közösen gyakorol ellenőrzést egy házon belüli szervezet felett. A közbeszerzési kötelezettség alóli mentesüléshez szükséges feltételek: az ajánlatkérő az irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül köthet szerződést olyan jogi személlyel, amelyet más ajánlatkérőkkel együtt ellenőriz, amennyiben a2a) az ajánlatkérők az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;

7 a2b) az érintett jogi személy tevékenységeinek lényeges részét az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik; a2c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek. Az a2a) pont szerinti feltétel akkor teljesül, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: o az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérők képviselőiből állnak; o az említett ajánlatkérők ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; o az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől; o az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérőkkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik. b) Nem intézményesített, horizontális együttműködés Az állami szervek közötti, a közösen ellenőrzött házon belüli szervezetek koncepciójától eltérő konstrukciók is kialakultak az egyes tagállamokban meghatározott közfeladatok közös ellátására vonatkozóan, ezeket a bizottsági szolgálati munkaanyag nem intézményesített/horizontális együttműködésként nevezi meg. Ezekben az esetekben az az ajánlatkérők közötti együttműködés speciális struktúra létrehozása nélkül valósul meg. Az érintett ajánlatkérők között létrejövő megállapodás jellege megfelel egy tényleges együttműködésnek, amelynek célja egy közös (köz)feladat végrehajtásának együttes biztosítása. A Bíróság az ún. Hamburg ügyben 3 hozott ítéletében kimondta, hogy két vagy több ajánlatkérő által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: o a megállapodás a részt vevő ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett; o a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik; o a megállapodásnak nem lehet a szabadpiacon kínált tevékenységeket tartalmaznia; o a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérők között; o egyik érintett ajánlatkérőben sincsenek magánjogi érdekeltek. IV. Hangsúlyozandó, hogy a fenti együttműködési formák, szerződések csak addig mentesülnek a közbeszerzési irányelvek alkalmazása alól, ameddig az együttműködés kizárólag állami marad. A magántőke bármilyen mértékű részvétele kizárja, hogy az együttműködés mentesüljön a közbeszerzési szabályok alól. A magántőke részvételének hiányát igazolni kell a szerződés megkötésekor, ugyanakkor a szerződés érvényességi ideje alatt is végig fenn kell állnia e feltételnek. Amennyiben a magánszféra bármilyen módon bevonódik a megállapodásba, a szerződést lényegében fel kell mondani, és a közbeszerzési irányelvek szabályai szerint kell a szerződést újra megkötni. 3 A C-480/06. sz., Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 33. pontja (EBHT 2009., I o.)

8

9 ÉRTÉKHATÁR, A SZERZŐDÉS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA Közbeszerzési értékhatárok felülvizsgálata (Frissítés a könyv oldalaihoz) A január 1-jétől hatályos a korábbi értékhatárokhoz képest kismértékben megemelt összegű uniós közbeszerzési értékhatárokat a Bizottság 1251/2011/EU rendelete (2011. november 30.) tartalmazza: A Bizottság 1251/2011/EU Rendelete (2011. november 30.) a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról; (Európai Unió Hivatalos Lapja december 2. L 319. szám); lásd: A klasszikus ajánlatkérők esetében a január 1-jétől hatályos uniós értékhatárok, (amelyek minden esetben a hozzáadottérték-adó nélküli árakat jelentik és beszerzési tárgyanként különböznek) az alábbiak: árubeszerzés: euró (a GPA hatálya alá tartozó ajánlatkérők esetében euró) építési beruházás és építési koncesszió: euró; szolgáltatás-megrendelés: euró (bizonyos esetekben euró). A közszolgáltatók esetében a január 1-jétől irányadó értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés: euró; építési beruházás: euró. A nem euró-zóna tagállamok esetében a Bizottság 2011/C 353/01 számú közleménye tartalmazza az euróban kifejezett értékhatárok értékének az adott tagállam nemzeti valutájában történő meghatározását: A Bizottság 2011/C 353/01 számú közleménye a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékhatárainak megfelelő értékek; (Európai Unió Hivatalos Lapja december 3. C 353. szám) lásd:

10 A KÖZBESZERZÉSEK KÖTELEZŐ MEGHIRDETÉSE ÉS A SZERZŐDÉSEK KÖZZÉTÉTELE Új hirdetményminta rendelet (Frissítés a könyv 345. oldalához) Az Európai Bizottság felülvizsgálta a 2005-ben megjelent (és 2009-ben módosított) hirdetménymintarendeletet (a 1564/2005/EK rendeletet), különös tekintettel a 2009/81/EK irányelvnek való megfelelés biztosítása céljából. A technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében is indokoltnak ítélte a hirdetményminták egyes részeinek naprakésszé tételét. Tekintettel a szükséges módosítások számára és mértékére, a Bizottság az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezése és új rendelet kiadása mellett döntött. Az új uniós hirdetményminta rendelet a kihirdetésétől (2011. augusztus 27.) számított huszadik napon lépett hatályba. Az új rendelet a következő: A Bizottság 842/2011/EU végrehajtási rendelete augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L )

11 3.7. VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK (Frissítés, kiegészítés a könyv 360. oldalához) I. A 2009/81/EK irányelv tagállami átültetésének helyzete: A 2009/81/EK irányelv átültetési határideje lejárt augusztus 20-án. A tagállamok többsége az előírt határidőre eleget tett átültetési kötelezettségének, illetve a határidő lejártakor az új irányelvvel összhangban álló jogszabályok elfogadása végső szakaszában volt. Két tagállam (Németország és Hollandia) esetében azonban a Bizottság kötelezettségszegési eljárás indítását fontolgatja, mivel az érintett tagállamokban meg sem kezdődött, illetve nagyon lassan halad az átültetés. (Lásd: e=en&guilanguage=en) II. Magyarországon az irányelv átültetése a következő jogszabályokkal történt meg: a) 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról b) 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól

12 6.1. ZÖLD KÖZBESZERZÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN VALÓ ÉRVÉNYESÍTÉSE (Frissítés a könyv oldalához) I. A Bizottság felülvizsgálta a 2004-ben Zöld közbeszerzés címmel kiadott kézikönyvét, amelyet október 25-én hozott nyilvánosságra. Az első kiadás óta eltelt időszak jogi és technológiai változásaira tekintettel teljes mértékben felülvizsgálta a kézikönyvet. A felülvizsgált kézikönyv itt érhető el: A kézikönyv továbbra is konkrét példák sokaságán keresztül kívánja segíteni az ajánlatkérőket abban, hogy olyan termékeket vásároljanak és szolgáltatásokat rendeljenek meg, amelyeknek kisebb a környezetterhelési hatása. A kézikönyv ugyanakkor a potenciális ajánlattevőket is segíti a környezettudatos ajánlattétel tekintetében. A kézikönyv második kiadása a következőket tartalmazza: iránymutatást arra vonatkozóan, hogy miként lehet a környezeti szempontokat a közbeszerzési eljárás egyes szakaszaiban figyelembe venni, érvényesíteni; az EU különböző tagállamaiban működő ajánlatkérőktől származó konkrét példákat; szektorspecifikus tanácsok az építési beruházások tekintetében, az étkeztetési és vendéglátóipari szolgáltatások megrendelése, papír és faipari termékek előállítása, beszerzése, villamos energia beszerzése tekintetében. Készült egy rövidebb összefoglaló a részletesebb Zöld közbeszerzés! című kézikönyv alapján, amely szintén letölthető a zöld közbeszerzés uniós weboldaláról: ( II. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának megrendelésére az AEA group részletes elemzést és összehasonlító értékelést készített a tagállamokban alkalmazott Zöld és Fenntartható közbeszerzési kritériumokról és azok érvényesüléséről. Lásd: AEA 2010: Assessment and Comparison of National Green and Sustainable Public Procurement Criteria and Underlying Schemes. Report to the European Commission, final, [online], [2 February 2011]. ( III. További részletes információk a Zöld közbeszerzés témaköréről:

13 6.4. AZ ÁLLAMI ÉS MAGÁNSZEKTOR KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS (PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP) (Frissítés a könyv oldalaihoz) Az építési koncesszió odaítélésére jelenleg csupán néhány másodlagos jogi rendelkezés vonatkozik, míg a szolgáltatási koncesszió csak az EUMSZ általános elveinek hatálya alá tartozik. Ez a kiskapu súlyos belső piaci torzulásokhoz vezet, különösen azáltal, hogy az európai vállalkozások különösen a kis- és középvállalkozások korlátozottan férnek hozzá a koncessziók által kínált gazdasági lehetőségekhez. Emellett a jogbiztonság hiánya hatékonysági problémákat okoz. Az uniós jog nem korlátozza az ajánlatkérőket abban, hogy saját erőforrásainak felhasználásával teljesítsék a hatáskörükbe tartozó közérdekű feladatokat, de ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy külső jogalanyt vesz igénybe e feladatok teljesítéséhez, akkor valamennyi uniós gazdasági szereplőnek hatékony hozzáférést kell biztosítani a piachoz. A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó megfelelő jogi keret elősegíthetné, hogy az infrastruktúra és a stratégiai szolgáltatások terén az állami és magán beruházások a legjobb árérték arányban valósuljanak meg. A koncessziókra vonatkozó jogalkotói kezdeményezés lehetőségét, amelynek célja a köz- és magánszféra közötti partnerségeket támogató uniós keret kialakítása, a Magán- és állami beruházások mobilizálása a gazdasági fellendülés és a hosszú távú szerkezeti változások érdekében: a köz-magán társulások fejlesztése című, 2009-es bizottsági közlemény vetette fel. A Bizottság december 20-án hozta nyilvánosságra a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó irányelv-tervezetét. Lásd: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről COM(2011) 897 végleges, 2011/0437 (COD), {SEC(2011) 1588 final} _/com_com%282011%290897_hu.pdf Az irányelv-tervezetet megalapozó hatástanulmány: Commission staff working document impact assessment of an initiative on concessions Accompanying the document proposal for a directive of the European Parliament and of the Council on the award of concession contracts SEC(2011) 1588 final Az irányelv-tervezet főbb elemei:

14 A koncessziókról szóló irányelvre vonatkozó javaslat a jellemzően egy közszektorbeli intézmény és legtöbbször egy magántulajdonban lévő vállalkozás között létrejövő partnerségi megállapodásokat fedi le, amelyeknél a vállalkozás viseli a különböző infrastruktúrák (kikötők, vízművek, parkolók, fizetős utak stb.) fenntartásával és megépítésével vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával (energia, egészségügy, vízellátás és szennyvízkezelés, hulladék-ártalmatlanítás stb.) kapcsolatos működési kockázatokat. Az irányelvvel kiteljesedik a közbeszerzések európai szabályozása, hiszen a szolgáltatási koncessziókra is vonatkozik, amelyek viszont eddig a másodlagos jog rendelkezéseinek hatályán kívül maradtak. A javasolt szabályok a hatóságok számára a feladatuk ellátásához szükséges jogbiztonságot garantáló, egyértelmű jogi keret megteremtésére irányulnak. A szabályok minden európai vállalkozás, így a kis- és középvállalkozások számára is tényleges hozzáférést igyekeznek biztosítani a koncessziók piacához, ezáltal pedig hozzájárulhatnak a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakításához, amelyeknek a koncessziók alkalmazása kiemelt eszköze lehet. A Bizottság a koncesszióknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kötelező közzétételét javasolja. A Bizottság javaslatai között szerepel továbbá az ajánlatkérőnek a kiválasztási és az odaítélési szempontok meghatározására vonatkozó kötelezettségeinek pontosítása, néhány alapvető az odaítélési eljárás során betartandó garanciának a beiktatása, továbbá a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról szóló irányelvnek minden, a koncessziók szerzésében érdekelt személyre való kiterjesztése, valamint a szabályozás egyértelművé tételét szolgáló egyes, például a megvalósítás alatt lévő koncessziók módosításának feltételeiről szóló rendelkezések megalkotása. A Bizottság értékelése szerint a tervezetben szereplő intézkedések nem járnak túlzott adminisztratív teherrel, és kizárólag a nagyértékű vagy nyilvánvalóan több országot érintő koncessziókra vonatkoznak.

15 7. A JÖVŐBEN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK (Frissítés, kiegészítés a könyv oldalához) A könyv oldalán röviden bemutatásra került, hogy milyen változások várhatóak a közbeszerzések uniós jogi szabályozása terén. A kézirat lezárása óta a következő fontos lépések történtek e téren: I. A hatályos közbeszerzési irányelvek utólagos értékelése, a nyilvános konzultáció eredménye a) A Zöld könyvvel párhuzamosan a Bizottság átfogó utólagos értékelést végzett az EU jelenlegi közbeszerzési szabályainak eredményességéről és költséghatékonyságáról. A Bizottság június 24-én tette közzé értékelő jelentését. ( en.htm). A vizsgálat elsősorban a beszerzési eljárások költségére és hatékonyságára, a határokon átnyúló beszerzésre, a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésére és a közbeszerzés Európán belüli stratégiai alkalmazására irányult. Az értékelés rámutatott arra, hogy a 2004/17/EK és a 2004/18/EK közbeszerzési irányelvek segítettek megalapozni az átláthatóság és az eredményorientált beszerzés kultúráját, ezáltal megtakarításokat és a beszerzések minőségi fejlődését eredményezték. Ezek az elért előnyök jelentősen meghaladják a közbeszerzők és a szállítók közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos költségeit. Az értékelés azt is megállapította, hogy az irányelvek végrehajtásában és alkalmazásában fennálló eltérések a különböző tagállamokban különböző eredményekre vezettek. Az eljárások befejezéséhez szükséges idő és a közbeszerzők költségei jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban. Rámutat arra is, hogy a határon átnyúló közbeszerzés közvetlen formáinak aránya nem nőtt olyan mértékben, ahogyan azt várták. Számos gazdasági szereplő még mindig ódzkodik attól, hogy más tagállamokban meghirdetett közbeszerzési eljárásban elinduljon. Az irányelvek által bevezetett szabályozási garancia szükséges, de nem elégséges feltétele a határon átnyúló részvételnek a közbeszerzési piacon. Az értékelés megerősítette azt is, hogy a közösségi közbeszerzési szabályozás eredeti célkitűzései, úgymint a más tagállambeli közbeszerzési eljárásban való részvétel előtti jogi és adminisztratív akadályok lebontása, egyenlő bánásmód biztosítása, a diszkriminatív feltételek kiszűrése és a transzparencia biztosítása továbbra is érvényesek. b) A Zöld Könyvre jelentős számú (összesen 623 db) válasz érkezett az érdekelt csoportok széles körétől, ideértve a tagállamok központi hatóságait, a helyi önkormányzatokat és azok társulásait, a vállalkozásokat, az ipari szövetségeket, a tudományos szakembereket, a civil társadalmi szervezeteket (beleértve a szakszervezeteket is), sőt magánszemélyeket is. Területi megoszlását tekintve a válaszok többsége az Egyesült Királyságból, Németországból,

16 Franciaországból származik. A beérkezett vélemények szinte egységesen a közbeszerzési eljárások egyszerűsítésének, rugalmasabbá tételének fontosságát hangsúlyozták (különösen indokoltnak tartva a tárgyalásos eljárás minél szélesebb körű alkalmazhatóságát), és ugyancsak fokozott igényként fogalmazták meg az ajánlattevők kiválasztásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését. A beérkezett válaszok alapján ugyanakkor már vegyes kép rajzolódott ki a közbeszerzési politika stratégiai célú, az Európa 2020 stratégia szerinti társadalmi célok elérése érdekében. A támogató jellegű válaszok többsége egyébként inkább a civil társadalom képviselői részéről érkezett, míg a többi érintett, és különösen a vállalkozások idegenkedtek a stratégiai célú felhasználástól. A Zöld Könyvvel elindított konzultáció eredményét a Bizottság egy összefoglaló jelentésben összegezte, majd június 30-án egy nyilvános konferencián mutatta be. (Az összefoglaló jelentés teljes terjedelemben a cument_en.pdf címen érhető el.) (A konferencián elhangzott előadások, illetve a teljes vita pedig elérhető az alábbi címről: en.htm.) c) Az uniós jogalkotási szabályoknak megfelelően a Bizottság hatásvizsgálatot is készített, amely öt fő problémakör (hatály, eljárásfajták, közbeszerzés stratégiai célú felhasználása, beszerzési piacokhoz való hozzáférés, közbeszerzési politika végrehajtása) esetében ad áttekintést a lehetséges intézkedésekről és azok következményeiről. Lásd: Commission Staff Working Paper Impact Assessment Accompanying the document Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on Public Procurement and the Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on procurement by entities operating in the water, energy, transport and postal sectors {COM(2011) 896 final} {SEC(2011) 1586 final} A hatásvizsgálat itt érhető el: 85_en.pdf d) Az Európai Parlament véleménye a Zöld Könyvben feltett kérdésekről A Zöld Könyvvel kapcsolatban, és általában a közbeszerzési politika felülvizsgálatával kapcsolatos elképzeléseiről, igényeiről az Európai Parlament is megfogalmazta a véleményét. A lezajlott vita eredményeként elfogadott jelentés itt található: 06ATT28504EN.pdf Az Európa Parlament különböző bizottságainak a részanyaga a következő oldalon keresztül érhető el:

17 e) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a Zöld Könyvben feltett kérdésekről Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról (2011/C 318/19), itt található: II. A Bizottság elfogadta a jelenleg hatályos közbeszerzési irányelveket felülvizsgáló, azok helyébe lépő új irányelv-tervezeteket Az Európai Bizottság december 20-án fogadta el és hozta nyilvánosságra a hatályos közbeszerzési irányelveket (a 2004/17/EK irányelv és a 2004/18/EK irányelv) felváltó új irányelvek tervezetét. Az irányelv tervezetek itt érhetőek el: Az irányelv-tervezetet megalapozó hatásvizsgálati tanulmány: 85_en.pdf Az új irányelv-tervezetek néhány fontosabb eleme: 1. Az első számú cél a szabályok és eljárások egyszerűsítése, rugalmasabbá tétele. Ennek érdekében a Bizottság konkrétan az alábbiakat javasolja: a tárgyalásos eljárás igénybevételi lehetőségének bővítése, ami révén az ajánlatkérő a szükségleteinek jobban megfelelő árukat és szolgáltatásokat szerezhet be kedvezőbb áron, (nem javasolja ugyanakkor a klasszikus ajánlatkérői körben általánossá tenni a hirdetményes tárgyalásos eljárást); a közbeszerzések során alkalmazott elektronikus kommunikáció kiterjesztése, középtávon pedig általánossá tétele, mivel ez egy meghatározó eleme a közbeszerzések egyszerűsítésének; az adminisztratív terhek, így a gazdasági szereplőktől bekért dokumentáció drasztikus csökkentése, ami könnyebbé teszi a gazdasági szereplők életét. 2. A kkv-k közbeszerzési piachoz való hozzáférésének előmozdítása érdekében a Bizottság az adminisztratív terhek csökkentésére, a szerződések részekre osztásának szélesebb körben való alkalmazására ösztönző intézkedésekre, az ajánlattételhez szükséges pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelmények korlátozására tesz javaslatot. 3. A közbeszerzések alkalmazásának minőségi fejlesztése érdekében a javaslat erősíti az olyan társadalmi és környezeti kritériumok figyelembevételét, mint például az életciklus-költségek vagy a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű személyek

18 beilleszkedése, ezáltal is hozzájárulva az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. 4. A reformnak része továbbá: az összeférhetetlenségi helyzetekkel, a részrehajlással és a korrupcióval szembeni fellépésre irányuló, már meglévő garanciák javítása annak érdekében, hogy a pénzügyi kockázatokra is tekintettel még inkább kikezdhetetlenek legyen az eljárások; egy olyan nemzeti hatóságnak a tagállamok általi kijelölése, amelynek feladata a közbeszerzések felügyelete, végrehajtása és ellenőrzése a szabályok jobb gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében. A közbeszerzési irányelv-tervezetek tárgyalása már kezdetét is vette a hatáskörrel rendelkező tanácsi munkacsoportban. A jogorvoslati irányelveket módosító 2007/66/EK irányelv és 2009/81/EK irányelv tárgyalásától eltekintve, Magyarországnak lényegében most nyílt először lehetősége arra, hogy érdemben részt vegyen és észrevételeivel befolyásolja a közbeszerzési szabályozással kapcsolatos uniós jogalkotási folyamatot. A jelenleg hatályos közbeszerzési irányelvek érdemi tárgyalására és elfogadására ugyanis Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt került sor, és jóllehet a csatlakozási szerződés április 16-án történt aláírását követően ún. aktív megfigyelői státuszban már részt vehettünk a tanácsi munkacsoport üléseken, azonban ez egyrészt nem adott lehetőséget érdemi észrevételek, javaslatok kifejtésére, másrészt ekkorra már jelentősen előrehaladott állapotban volt az irányelv-tervezetek tárgyalása. A tervezet szerint a tagállamoknak június 30-áig kell az irányelvi rendelkezéseket átültetniük belső jogrendjükbe. Természetesen ez a határidő még módosulhat annak függvényében, hogy mennyire húzódik el a jogalkotási folyamat az Unión belül. A javasolt június 30-i határidő ahhoz a menetrendhez igazodik, amely szerint az uniós jogalkotó szerveknek sikerül 2012 végéig elfogadnia az irányelv-tervezeteket. A menetrend meglehetősen ambiciózus, ugyanakkor az ún. Egységes piaci intézkedéscsomag 12 kulcsfontosságú intézkedéseinek egyike a közbeszerzési szabályozás felülvizsgálata, és a Bizottság 2012 vége előtt elfogadandó intézkedésként jelölte meg a felülvizsgált és modernizált közbeszerzési jogi kereteket. Az intézkedéscsomagban felvázolt menetrend tartása érdekében intenzív tárgyalásra lehet számítani. Más kérdés, hogy az irányelvtervezetek tárgyalása és elfogadása ún. rendes jogalkotási eljárás 4 keretében zajlik, amelyben a Tanács és az Európai Parlament egyenrangú, együttes döntéshozó, és amennyiben nincs teljes egyetértés a különböző szervezetek között, akkor a tervezet megtárgyalására több fordulóban (ún. olvasatban, végül egyeztetési eljárás keretében) kerül sor. Mindennek pedig jelentős az időigénye. A jelenleg hatályos közbeszerzési irányelvek a rendes jogalkotási eljárás elődjét jelentő, de lényegében azonos, ún. együttdöntési eljárás keretében kerültek elfogadásra, és a 2000 májusában előterjesztett tervezetek végül csak 2004 márciusában (az összes lehetséges eljárási fázis igénybevétele után) kerültek elfogadásra. A határidő betartására utaló jel ugyanakkor, hogy a jelenlegi soros elnökség (Dán Elnökség) kiemelt prioritásként kezeli az irányelvek felülvizsgálatát, így intenzív menetrend szerint 4 EUMSZ és 294. cikke

19 zajlik a tárgyalás a hatáskörrel rendelkező tanácsi munkacsoportban, továbbá a Versenyképességi Tanács február én tartott ülésének napirendjére is felvették a közbeszerzési irányelv csomag témakörét, és ún. orientációs vitát folytattak az irányelvtervezet két a tanácsi munkacsoport üléseken nagy vitát kiváltó két kérdéséről (a tárgyalás szélesebb körű alkalmazhatósága és a szolgáltatás-megrendelésekre vonatkozó új szabályok). Ez jelentette az új irányelv tervezetek első miniszteri szintű vitáját, és ez egyben iránymutatásul szolgál a tanácsi munkacsoportban folyó munka további irányához. A következő mérföldkő a jogalkotási folyamatban a 2012 májusi versenyképességi tanács ülése, ahol a Dán Elnökség megállapodást szeretne elérni a reform fő elveiről.

20 8. A KÖZÖSSÉGI KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK MAGYARORSZÁGI ÁTÜLTETÉSE (Frissítés a könyv oldalhoz) a) Az új közbeszerzési törvény hatálybalépése A tankönyv oldalain röviden bemutatásra került, hogy Magyarország miként tett eleget a közösségi közbeszerzési joggal kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségeinek. Ennek körében utaltunk arra, hogy a kézirat lezárása idején éppen kihirdetés előtt állt a évi CXXIX. törvényt felváltó új közbeszerzési törvény. A kézirat lezárása óta kihirdetésre került, sőt január 1-jén hatályba is lépett az új közbeszerzési törvény, a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény. Hatályba léptek a törvényi szabályokat kiegészítő végrehajtási rendeletek is: 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet A környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról 14/2010. (X. 29.) NFM rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól A tervpályázati eljárások szabályairól A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról Egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 287/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről