Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete. könyvismertetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete. könyvismertetés"

Átírás

1 Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete könyvismertetés

2 Sólyom László A személyiségi jogok elmélete című könyvében 1 felismeri azt, hogy annak ellenére, hogy az élő jogban a személyiségi jogok forrongásban vannak, és egyre fontosabb szerepet harcolnak ki maguknak, ritkán születik a személyiségi jogok lényegét kutató monográfia, és teljesen hiányzik az intézmény összehasonlító jogi vizsgálata is. Ezért szándékai szerint a tanulmány a személyiségi jogok elméleti problémáival foglalkozik. Ennek során nem a hagyományos kiindulópontot, a személyiség pszichológiai, társadalmi vagy jogi fogalmát veszi alapul, hanem a személyiségi jogból mint jogi kategóriából indul ki, ennek értelmét és működését vizsgálja különböző társadalmi körülmények között. Ezt pedig az egyes meghatározó jogrendszerek fejlődésében fontos eszmetörténeti keretek között teszi, a tanulmány ennek következtében mind térben, mind időben összehasonlító jellegű. A szerző a bevezetőben fel is vállalja, hogy a dolgozat úgy elméleti, hogy történeti, mégis kerüli a történetírást és a leíró részeket. A személyiségi jog alapproblémáit világítja meg, és ezt mindig abban a történeti és jogi környezetben teszi, amelyet erre a legalkalmasabbnak talál. A tárgyalás ezen módjának eredményeképpen azonban a dolgozat csupán elenyésző részében foglalkozik a személyiségi jogok jelenével, pontosabban a tanulmány születése korának személyiségi jogi problémáival (a személyiségi jogok politizálódása a kivétel ezen megállapítás alól). Ez annyiban meglepő, hogy az 1980-as évek elején, amikor a tanulmány íródott, csupán pár év telt el a polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény évi módosítása óta, amikor is a személyiségi jog látványos és nagymértékű 1 Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,

3 újraszabályozására került sor. E módosítás célja pedig a személyiségi jog intézményének felélesztése volt, az elméleti kérdések tehát kétségkívül aktuálisak voltak. A szerző azonban mégsem azt az utat választotta, hogy a törvény újdonságait egyeztesse Magyarország uralkodó alkotmányjogi és polgári jogi doktrínáival, illetve a gyakorlattal. Húsz év elteltével sajnálhatjuk ezt, hiszen azóta a személyiségi jogoknak mind a polgári jogi, mind az alkotmányjogi megközelítésében olyan változások következtek be, amelyek fényében az akkori elméleti megközelítés szemügyre vétele érdekes lehetett volna. Ráadásul a szerző később, az Alkotmánybíróság elnökeként az általa jegyzett alkotmánybírósági határozatokban, párhuzamos indokolásokban és különvéleményekben, valamint tudományos tevékenységében ugyanezekről a kérdésekről számos olyan megállapítást tett, amelyet érdemes lenne a nyolcvanas évek elején leírt megállapításaival összehasonlítani. A tanulmány fent leírt tárgyalási módja ezt nem kifejezetten segíti, ennek ellenére a könyvismertetés műfaji kereteit áthágva erre is kísérletet teszünk. Sólyom László könyve azonban éppen erős történetisége miatt érvényes ma is: nem tudott elavulni, hiszen a felvetett problémákra nem saját megoldásokat ad, hanem történeti válaszokat keres, ezek pedig örök érvényűek. A könyv öt fejezetre bontva veszi számba a vizsgálandó kérdéseket. A jelenkor csupán két fejezetben, az elsőben és az utolsóban kap nem is kizárólagos szerepet. Az első fejezet egyes legújabbkori fejlődéstendenciákat vázol fel, amelyek közül a személyiségi jogok politizálódására helyezi a hangsúlyt. Ezt követően tisztán történeti részek következnek, Hobbes, Locke és Rousseau társadalomfilozófiájának azon részeit tárgyalja, amelyek a személyiségi jogok fejlődésében mindenképpen említésre 3

4 méltóak, rámutat arra, hogy korukban a személyiségi jogok az egyén és az állam, vagy inkább az egyén és a társadalom alapvető viszonyát fejezték ki. A harmadik fejezetben a római jog és a common law jogrendszerek példáin mutatja be a személyiségi jogsértések orvoslására kidolgozott jogi megoldásokat, technikai nehézségeket, majd a negyedik fejezetben a személy és a tulajdonos fogalmának, mint az ember lehetséges jogi kifejezésének változásait taglalja az általános személyiségi jog kialakulásának fényében. Az ötödik fejezetben pedig megválaszolatlan kérdéseket hagy nyitva, igen röviden felveti a személyiségi jog jelenkori elvi problémáit, mégpedig úgy, hogy felhívja a figyelmet az elméletben jelentkező ellentmondásokra. A személyiségi jogok fejlődésének irányait vizsgáló fejezetben a szerző rámutat a legújabbkorban felmerülő két legfontosabb dogmatikai kérdésre: (1) hogyan függenek össze a személyiségi jogok a vagyoni viszonyokkal, vagyis e jogok milyen módon illeszthetők az elsősorban vagyoni viszonyokat szabályozó polgári jog rendszerébe, és (2) hogyan írható le az egyes személyhez fűződő jogok valamint az általános személyiségi jog generálklauzulája közötti viszony. Az első probléma XX. századi megoldását a szerző a szocialista jogtudomány legnagyobb eredményének tekinti, azt, hogy ezzel megalapozták a személyhez fűződő jogok függetlenségét a vagyoni jogoktól. A modern személyiségi jogok fejlődésének legnagyobb gátját ugyanis abban látja, hogy e jogok korábban ténylegesen mindig valamely gazdasági pozíció biztosítását szolgálták, és e szerepüktől hosszú időn keresztül nem voltak képesek megszabadulni. A szerző meglátása szerint azonban a jogtudomány ezt az eredményt nem tudatosan tette, a megközelítés formális maradt, nem foglalkoztak alapjaiban a tartalmi különbségekkel, mégis rendkívüli a jelentőségük, hiszen 4

5 ezzel megnyílt az út a védett jogok bővítése előtt. Ez a függetlenítés azonban nem jelentheti azt, hogy a személyiségi jogoknak nincsen legalább valamilyen laza kapcsolatuk a gazdasági szempontokkal. Vannak ugyanis olyan személyiségi jogok, amelyek összefüggése a vagyoni jogokkal természetüknél fogva egyértelmű, de vannak olyanok is, amelyek esetében ilyen egyenes összefüggés nem mutatható ki. Az általános személyiségi jognak például első látásra nincsenek gazdasági vonatkozásai, a polgári jog azonban a megsértése esetére biztosított nem vagyoni kár megtérítése mégis egyfajta utólagos összefüggést teremt közöttük. Az összefüggést támasztja alá a szerzőnek az az első látásra egyébként meglepő megállapítása, amely szerint a személyiségi jogok védelmének elismerése tartalmilag az állam beavatkozását jelentette a liberalizmus szabad gazdaságába, tehát ebben a tekintetben liberalizmus-ellenes lépés volt. Az általános személyiségi jog keletkezését szándékában, ideológiájában és gyakorlatában a szerző szerint szintén védőintézménynek kell tekinteni, amely a gazdaságilag egyenlőtlen helyzetekben mindig a gyengébbeket védi. Ebben a megközelítésben pedig a személyiségi jogok az embert mint tulajdonost, mint a gazdasági folyamatok résztvevőjét védik, és nem mint személyt. A személyiségi jogok és a gazdaság összefüggését ma is erősítik bizonyos tendenciák: az Alkotmánybíróság a kezdeti útkeresés után 2 az általános cselekvési szabadságban találta meg a szerződési szabadság alkotmányos védelmének alapját, 3 és ezzel a személyiségi jogvédelem egyik alapintézményét, az általános személyiségi jogot 2 Lásd Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, és 651. oldal. 3 Az általános cselekvési szabadság egyik megnyilvánulási formájának tekinthető a jogügyletek létrehozásának szabadsága, az önálló, minden hatalmi befolyástól mentes döntési jog az ilyen ügyletekben [24/1996. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1996, 107., 111.]. 5

6 használta fel egy kifejezetten vagyoni jogi jogintézmény védelmére. Az egyes személyhez fűződő jogok és az általános személyiségi jog közötti viszony tekintetében a szerző arra mutat rá, hogy az egyes nevesített, úgynevezett klasszikus személyiségi jogok térben és időben nem mutatnak jelentős eltéréseket, ebben az értelemben politikamentesek. Az általános személyiségi jog ezzel szemben mindig politikus, mint amilyenek a szélesen értelmezhető jogok általában. Politikus voltát támasztja alá kialakulásának célja (mégpedig az, hogy általa a piac törvényei szerint működő gazdaságba a gyengébbik fél oldalán be lehessen avatkozni), valamint érvényesülésének mértéke. Ez utóbbi példájaként említhető a magyar gyakorlat, ahol ahhoz képest, hogy a törvény óta elismerte az általános személyiségi jogot, azt a bíróságok nem alkalmazták, így nem is érvényesülhetett. Ennek oka talán az volt, hogy ideológiája nem volt összeegyeztethető a szocialista jogtudomány ideológiájával, pedig alkalmas lett volna a védelem kiterjesztésére, olymódon, hogy alapul vételével új személyiségi jogokat alkothat a bíróság. A szovjet polgári jog azonban csak néhány, klasszikusnak tekinthető személyiségi jogot részesített védelemben. Ezzel szemben ott, ahol a második világháború után a személyiségi jogok általánosodását, az egyes hagyományos személyiségi jogok kiterjesztését figyelhetjük meg, a politizálódásnak más eredményei voltak: az emberi méltóság, a személyiség szabad kibontakozásához való jog, mint az általános személyiségi jog egyes kifejeződései az alkotmányos alapjogok közé emelkedtek, így a polgári jogi általános személyiségi jog legszélesebb értelmezése alkotmányos alapot nyert. Ennek következménye volt egyébként az is, hogy megkettőződött a személyiségi jogvédelem: a polgári jog intézményei 6

7 mellett kialakultak az alkotmányjogi védelem intézményei is. És természetesen ez a folyamat is hozzájárult a politizálódás tendenciájához. [A politizálódás eredménye maga gerjesztett újabb politizálódást?] A védelem megkettőződése egy másik értelemben is megfigyelhető: az általános személyiségi jog tartalmát jelentő emberi méltóság és egyéniség óvása mind az állammal szemben, mind a magánjogi viszonyokban megilleti az embert. Megjegyezzük, hogy ez a gondolat segíthet átlendülni azon a ma is meglévő dilemmán, hogy az Alkotmány által biztosított alapjogok vajon kivel szemben illetik meg azok jogosultjait, csak az állammal szemben, vagy pedig érvényesíthetőek magánjogi viszonyokban is. 4 A szerző a személyiségi jogok (elő)történetét kutató második fejezetben funkcionális megközelítést választ. Ennek oka elsősorban az, hogy a modern személyiségi jogok kialakulását megelőző időket vizsgálja, ezért azt keresi, mi felelt meg akkoriban a mai értelemben vett személyiségvédelemnek. Ennek következtében ki kell lépnie a polgári jogi keretek közül, mivel a személyiségvédelem itt tárgyalt megközelítései elsősorban társadalomfilozófiaiak voltak, mintsem (polgári) jogiak. Célja itt is elsősorban a személyiségi jogok elvi problémáinak leírása történeti illusztrációkkal. Két területen látja ezt tanulságosnak: a XVIII. századi német természetjogban, amely a másiknál jogiasabb, sőt magánjogiasabb út, és amely kifejezetten a személyiségi jogok történetét követi, valamint a XVII- XVIII. századi angol társadalomfilozófiában, és az abból kiágazó amerikai és francia fejlődésben, amely sokkal inkább filozófiai megközelítésű, inkább közjogias természetű. 4 Lásd például: Kovács Krisztina: Emberi jogaink magánjogi viszonyokban. Fundamentum, szám oldal. A cikk szerzője vitapartnereinek műveit a jegyzetekben találjuk. 7

8 A német természetjogi személyiségi jogok az általánosítás különböző fokán álltak. A kiindulópont egy ős- vagy alapjog volt, amelyből levezethetők voltak bizonyos természetes jogok, mint az élethez, a testi sérthetetlenséghez, a becsülethez és a cselekvési szabadsághoz való jog, ezekből pedig további jogokat származtattak egészen az utókor számára sokszor nevetségesnek tűnő veleszületett jogokig, mint a tagok szabad használatának joga, amelyből következett például a haj és a körmök tetszés szerinti vágásához való természetes jog. Az ilyen furcsaságok vezettek ahhoz, hogy a természetjog kritikusai a rántottbékához vagy a fél lábon álláshoz való joggal csúfolódhattak. A német természetjog azonban nem volt alkalmas ezen jogosultságok valódi érvényesítésére. A személyiségből fakadó jogok ugyanis az embert a maga természeti állapotában, vagyis a társadalmon kívül illették meg. A társadalomban ezzel szemben mindenkinek a maga rendi hovatartozása szerint járó pozitív jogai és kötelezettségei voltak. A német nyelvterület természetjogi kódexei a szerző szerint egyértelműen alátámasztják ezt. Deklarálják például az embernek a természetes szabadságon alapuló általános jogait, rögtön megkülönböztetik azonban ezektől az úgynevezett különös jogokat, amelyek alapja a rendi állás. Azzal, hogy a törvénykönyvek átvették a természeti és valóságos jogok kettősségét, és csak az utóbbiaknak tulajdonítottak jelentőséget, azt érték el, hogy a mai értelemben vett személyiségi jogok előképei csak a jogfilozófiában léteztek, az élő jog pedig ezektől érintetlen maradt. Az angol (valamint amerikai és francia) személyiségi jog fejlődésében a XVIII. században az egyén és az állam viszonyának az alakulása játszott döntő szerepet, a személyiségi jogok az embernek az 8

9 államhoz fűződő kapcsolatát voltak hivatottak meghatározni. Az itt tárgyalt szerzők, Hobbes, Locke és Rousseau is elsősorban erre a viszonyra koncentrálnak, és nem foglalkoznak különösebben az egyes emberek egymás közötti viszonyaiban esetleg szükségessé váló személyiségvédelemmel. Hobbesnál a békére törekvő embernek le kell mondania jogai egy részéről, az emberi élet érdekében azonban szükséges, hogy bizonyos jogokat fenntartson magának, így például a saját teste feletti rendelkezésnek, a levegő, a víz és a közlekedési utak élvezetének, valamint mindazon dolgok megszerzésének jogát, amelyek nélkül nem élhet, vagy nem élhet jól. A későbbiekben ezek a jogok fogják adni a szabadságjogok magját. Hobbes ezeket a jogokat abszolútaknak tekintette, tehát olyanoknak, amelyekről lemondani nem lehet. A polgárok további szabadságai viszont már nem abszolútak, azon múlnak, hogy hallgat-e róluk a törvény vagy sem. És ennek mércéje az egyén autonómiájával van összefüggésben: az egyén jogai az államtól (zsarnoktól) független szféra körülhatárolására irányulnak. Locke egyértelműen a tulajdon védelme felől közelíti meg a személyiségvédelmet. Nála a tulajdon fogalma alatt a hatalmat kell érteni, amelyet az emberek a saját személyükön és javaikon bírnak, és az állam, a politikai hatalom és kormányzat célja csakis az ilyen éertelemben vett tulajdon megőrzése. Ez a célkitűzés pedig egyben a hatalom korlátozását is megköveteli. Locke ezzel egyértelművé tette azt, ami a későbbiekben alapvető gondolattá vált, hogy a tulajdonjog az autonóm cselekvés garanciájaként funkcionál, így személyiségvédelmi szerepet is betölt. A saját személyünkön fennálló tulajdonnak volt köszönhető a tulajdonos és ember azonosítása. A szerző a becsület és a jó hírnév védelmét választja ki a személyiségi jogokra jellemző semlegesség 9

10 és technika bemutatására a könyv harmadik fejezetében. A becsületvédelem különösen alkalmas az összehasonlítás elvégzésére: gyökerei az ősi jogba nyúlnak vissza, igen sok nevesített személyiségi jog a becsületsértésből ágazott ki, nemcsak a régi, hanem a modern jogrendszerekben is mindenütt megtalálható. E jognak a legkidolgozottabbak az intézményei mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás terén. Olyan közös nevező, amelyet a polgári jog és bíróság feladatáról konzervatívan gondolkodó jogrendszerek (például a szovjet jog) is könnyedén elfogadnak. A szerző a vizsgálódást két jogrendszerre szűkíti, a római jogra és az angol common lawra, mivel a konkrét jogesetek tükrében ezek esetében lépésről lépésre követhető a fejlődés. A vizsgálat fő kérdése technikai: hogyan képesek az egyes jogrendszerek megragadni jogilag olyan értékeket, mint a becsület és a jó hírnév. Ennek a kérdésnek a vizsgálata szinte minden személyiségi jog tekintetében tanulsággal szolgálhat. A szerző a talált eszközöket a kárfelelősség technikai fejlődésével igyekszik párhuzamba állítani. A szerző kétségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a római jogi iniuriáknak kezdettől fogva (tehát a XII táblás törvény VIII tábláján olvasható négy tényállásról van szó) a személyiség védelme volt-e a lényege. Ennek alátámasztására azt hozza fel, hogy ha így lenne, akkor a XII táblás törvény iniuria-joga egy generálklauzulából és három speciális tényállásból állna, ami elképzelhetetlen volna. További ellenérv a nem egységes szankciórendszer, valamint a szubjektív felelősségi feltétel teljes hiánya. Mindezek alapján megállapítja, hogy a XII táblás törvény esetében nem beszélhetünk a személyiség sérelmeként felfogott egységes iniuriáról. Az iniuria valójában csupán a könnyű testi sértés, vagy esetleg a testi sértés 10

11 általában, a többi tényállás nem volt iniuria. Az iniuriák egységesítését csak a praetori edictum végezte el, amely megállapította az iniuria általános tényállását, amely az idegen személyiség minden tudatos megsértését magában foglalta. Az egyes tényállások szerint pedig elkövethető volt szóban és tettleg is. Megjelent a szubjektív elem is: az actio iniuriarummal a sértett egy általa megfelelőnek tartott összeget követelhetett a tettestől, a marasztalás mértékét azonban a követelt összeg keretein belül bár, de a bíró állapította meg, és ekkor a boni moresre támaszkodott. A szerző végkövetkeztetése azonban ezen iniuriák esetében is az, hogy nem járható út mögöttük egységes alapgondolatot feltételezni, és még kevésbé ezt jogi kategóriákban keresni, mivel a hangsúly nem az ember jogi, hanem társadalmi státuszára helyeződött. A jogi védelem újabb és újabb tényállások iniuriának minősítésével terjeszkedett, de mindig a jogrend és a szokásrend határán maradt. A társadalmi állást pedig pusztán jogilag nem lehet megragadni. Az autonómia és a magánszféra a római (iniuria-) jogban értelmezhetetlen. Az angolszász jogrendszer becsület és jó hírnév védelmi jogintézménye a defamation tortja, amely tulajdonképpen két deliktumot foglal össze: a szóban, illetve az írásban elkövetett becsületsértést (slander, illetve libel). A két deliktum külön úton fejlődött, ennek következtében az angolszász becsületvédelem meglehetősen bonyolult rendszerre tett szert. A fejlődés kiindulópontja nem igazán szerencsés: a kár és nem a sértés volt a becsületsérés miatt indítható kereset alapja, ez alóli kivételek esetén is feltétlenül szükség volt kárra, ezt azonban ezek esetében vélelmezték. A XIX. században fogadtak csak el olyan értelmezést, amelyben a jóhírnév megsértését vették alapul és nem a kárt, amelyet csak akkor kellett bizonyítani, ha a 11

12 sérelem magukból a sértő szavakból nem volt nyilvánvaló. A szerző azon kérdés megválaszolásakor, hogy az angolszász jogrendszerben a becsületvédelemnek milyen általános alapgondolata van, arra a megállapításra jut, hogy a jó hírnév védelme a common law-ban egészen más pozícióból indul, mint a római jogi iniuriák. A középkori common law-ból a jó hírnév védelme hiányzott, királyi bíróság előtt nem lehetett perelni. A helyi szokásjogot alkalmazó bíróságok és az egyházi bíróságok azonban nagyon sok ilyen ügyet tárgyaltak, tehát a becsület nem maradt bírósági védelem nélkül. A helyi szokásjogokban a becsület védelmét egyrészt a másik megszégyenítésének kemény büntetése jellemezte, amely az egyéni becsület magas értékéről tanúskodik, másrészt jellemző volt a szoros kapcsolat a közösség békéjének fenntartása iránti igénnyel. Ezt egészítette ki a kánonjogi védelem, amelyben az actio feltétele az volt, hogy a sértettről bűncselekmény elkövetését kellett állítani, és a sértettnek valamilyen kárt is fel kellett mutatnia, de nem szükségképpen anyagi kárt. Ez pedig jelenthetette önmagának tisztázását, fáradtságot, zaklatottságot is. A kár felmutatásának értelme az volt, hogy segítséget adjon a sértés súlyának felbecsüléséhez és a jóvátétel meghatározásához. A szankció általában a jó hírnév helyreállítása volt. A becsület védelmének beáramlása a common law bíróságok gyakorlatába éppen a szankcióval magyarázható, mivel a királyi bíróságok kártérítést ítéltek meg (a kártérítés az ezerkétszázas évektől kezdve a common law szilárd része volt), és a személyiségi sérelem tőkésítése csábító lehetett a sértettek számára, ezért inkább a common law-bíróságokat választották a helyi vagy a kánonjogi bíróságok helyett. A common lawban a defamation tortja a sértettnek csak a magánérdekét vette számításba: a bűncselekmény elkövetésével vádolás mögött a fenyegető 12

13 büntetőeljárást, a betegséggel való fertőzöttség híresztelése esetében pedig a megélhetés veszélyeztetését, és nem a jó hír elvesztésével a személyiségben okozott sérelmet. Másrészt a defamation elvált a sértett személyétől, a Csillagkamara gyakorlatában bűncselekmény lett. Ebben az esetben pedig a kár és más individuális szempontok figyelmen kívül maradtak, a bíróság az állam biztonsága és békéjének fenntartása címén formált igényt minden defamation feletti hatáskörre. Közhivatalnok rágalmazását egyenesen állam elleni bűncselekménynek minősítették. Emellett más téren is megfigyelhető volt a sértettől való eltávolodás. A XVIII. századra kialakultak a defamáló szavak ismérvei: azon szavak miatt lehetett perelni, amelyek a másikat gyűlölet, megvetés vagy nevetség tárgyává teszik, vagy amelyek miatt elkerülik az embert. 5 Ezek a formulák pedig nem a sértett érzelmeire, hanem a sérelem súlyának társadalmi megítélésére építenek, ebben a tekintetben tehát objektívek. Kezdetben e formulát rendkívül mereven alkalmazták. A defamáló szavak elhangzása esetén a sérelem adott volt, más körülményre nem voltak a bíróságok tekinettel. Később az eljárásokban jellemzővé vált az érdekek mérlegelése, így olyan mentességek alakulhattak ki, amelyek kijelölték a jogvédelem határát. A szerző kialakulásuk bemutatásával számba veszi ezeket, amelyek közül ma a fair comment érdemel kiemelést, hiszen a XXI. század első évében a magyar becsületvédelem ebben a tekintetben visszalépést mutat a XIX. századi angol jogban elért eredményhez képest. 6 A fair comment keretébe tartozó kijelentések már akkor sem számítottak 5 Hatred, contempt or ridicule és to cause to be shunned or avoided formulák. 6 Lásd a Ptk. személyiségi jogi fejezetének azon, évi módosítását, amely alapján a sajtóban becsület csorbítására alkalmas valamely vélemény közzététele esetén a sajtószerv helyreigazításra kötelezhető. 13

14 defamationnek. E kivétel konstrukciója a következő: nem tényállításról, hanem véleménynyilvánításról kell, hogy szó legyen; a véleménynek közérdekű dologra kell vonatkoznia; és végül a mentesülést lerontja, ha a kommentár kifejezett rosszakaratról tanúskodik, illetve ha tisztességtelen motívumból ered. Ebben az esetben tehát a becsület védelmét a szólás- és sajtószabadság szorítja vissza. A bíróságok felismerték, hogy a kritika nagy szolgálatot tett a köznek... megóvja az embereket attól, hogy idejüket és pénzüket ócskaságokra vesztegessék. 7 A kritikus rosszindulatának kérdése így átadja a helyét a közérdek objektív szempontjának. Már a legkorábbi esetek lefektették azonban, hogy a kritika a közszereplővel (politikussal, szerzővel) csak mint a köz szereplőjével foglalkozhat, magánéletébe nem követheti. Az angol fejlődésben tehát az iniuriajog részévé vált a magán- és közszféra elhatárolásának. 8 Kezdetben ugyanis a defamation az egyén a közösségben struktúrájára épült, az individuumok értékrendje egyező és homogén volt. Az egyént ért sérelem szorosan összefüggött a közösség békéjének megzavarásával. Ezt a fajta abszolút védelmet szolgálta a védelem technikája is: a jog a defamation tényállását határozta meg, ha ez adva volt, a felelősség beállt. A tényállás meghatározása nem értékmérlegelésre épült, hanem az egyénnek és közösségének okozott sérelmet ragadta meg. Ez a sérelem nem szubjektív volt, azt, hogy mi volt az egyén szégyene, az erkölcs határozta meg. Ezzel szemben a modern defamation a szemben álló felek érdekeinek egyeztetésére épült, ez a mérlegelés pedig tipikusan az egyén versus közösség struktúrában jelent meg. Ez pedig 7 Lord Ellenborough a Carr v. Hood (1808) ügyben. 8 Lásd a bírósági tárgyalások nyilvánossága és a felek személyiségvédelme közötti ellentétet. 14

15 már úgy történt, mint ahogyan szabadságjogokat meghatározni szokás: a korlátok jelölték ki a védelem határait, a korlátokat, a szemben álló fél érdekét pedig a közérdek igazolta. Ez vezetett később a becsület és jó hírnév védelmének alkotmányos szintre emelkedéséhez. A személyiségi jogvédelem alkotmányjogi ága a magánszférát az állami beavatkozás ellen védte, a jó hírnév sérelme esetében viszont nem szabadságjogról volt szó, hanem tulajdonképpen vele szemben érvényesítették a szólásszabadság jogát. Az amerikai privacy a tort-jogban a magánszférát felölelő négy, egymástól független tort közös neve. Az alkotmányjogban pedig a magánszféra állami beavatkozással szembeni védelmének eszköze. Kialakulásának alapja az, hogy a jogvédelem az anyagi javak védelméről kiterjed a szellemiekre, és így a személyiség önállóvá vált védelme szembekerül a vagyonvédelemmel. A privacy egyik ága azonban meglepően emlékeztet Locke tulajdonkoncepciójára: a levéltitok megsértése például Amerikában mint a levélíró tulajdonának megsértése kap jogi szankciót. A levél tartalma (a gondolat) a szerző rendelkezése alatt marad, hiszena az munkája gyümölcse, vagyis eredeti tulajdona. A privacy valójában az idők folyamán az amerikai jogrendszerben átvette a tulajdonnak az egyén autonómiáját biztosító szerepét, azt a magánszférát jelöli, amelyből az állam ki van zárva. A könyv negyedik fejezete az általános személyiségi jogról, mint a modern kontinentális személyiségi jogfejlődés legmeghatározóbb jogintézményéről szól, amely a mai személyiségi jogok egyik alapvető forrása lett. A XIX. századi német jogtudomány terméke a modern személyiségi jog, amely sokáig kizárólag elméleti kategória maradt. E jogok forrása nem a jogosultjuk 15

16 emberi mivolta volt, a jogokat az állam biztosította polgárai számára, így nem létezhetett személyiségi jog az államon kívül. Ilymódon az angolszász tendenciákkal ellentétben a XIX. századi német személyiségi jogok mindig csak integrálták a személyt az államba, de sohasem szolgáltak az egyéni szabadság biztosítékául az állammal szemben. Másik jellemző, hogy a polgári jog az embert nem ismerte el másként, mint puszta jogalanyként, ezzel az emberi státusz erősen eldologiasodottá vált. Elvált egymástól az emberi és a polgári becsület, a jogra pedig ez utóbbi tartozott, ami viszont kizárólag jogi kategória volt, gyakorlatilag a jogképességet jelentette. Ezzel a személy koncepciója megszabadult az embertől, azaz mind az ember eredendő méltóságára vonatkozó tanoktól, mind a konkrét emberi tulajdonságoktól. A pusztán jogok hodozójaként felfogott, tulajdonságok nélküli ember méltósága így pedig nem volt már védhető. Idővel azonban ez a koncepció nem volt tovább tartható, az általános személyiségi jog ennek a romanisták által elfogadott és általánossá tett absztrakt személy-felfogásnak a kritikájaként jelentkezett a germanisták részéről, akik a személyből indultak ki. Náluk a személységi jog egyfajta korlátozás és biztosíték is volt egyben, egy személyiségi jogot konstituálni számukra annyit tett, mint az elvont személy autonómiájából egy szeletet kihasítani, és az államnak átadni a döntést afölött, hogy az érintett körben mi sérti és mi nem mások autonómiáját. A személy autonómiájának materiális garanciáját azonban a tulajdon adta, a tulajdonos és személy egysége csak hosszú idő elteltével bomlott meg. Ennek magyarázatát az adta, hogy nem lehetett mindenki tulajdonos, a védelemnek ettől függetlenül is meg kellett illetnie a személyt. A BGB megalkotása korának bírói gyakorlata azt bizonyítja, hogy a személyiségi 16

17 jogok gyakorlati alkalmazási területe megváltozott, a becsületvédelem háttérbe szorult, helyébe az egyéni autonómia határainak megvonása lépett a gazdasági versenyben és a bérharcokban. A védelem azonban nem az emberből indult ki, hanem hosszú ideig a személy tulajdonosi mivoltáből. A német jog tehát eljutott arra a pontra, amelyen az általános személyiségi jog elismerést nyerhetett volna, azonban ennek ellenállt. Svájc választotta azt az utat, amely szerint a személyiségi jog a gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetben lévő védelmére szolgált, és így elvezethetett az általános személyiségi jog kialakulásához 9 és törvénybe foglalásához. Itt ugyanis nem jutott kizárólagos uralomra az absztrakt személy, a jogképesség mellett elismerték a személyiségi jogot is. Az általános személyiségi jog pedig a személy önmagában vett értékét hangsúlyozta. Az általános személyiségi jog a második világháborút követően az alkotmányos szabadságjogoktól nem függetleníthető állapítja meg a szerző. Magyarországon erről elsősorban csak a kilencvenes évek elejét követően beszélhetünk, és ennek megvalósításában a szerzőnek nagy szerepe lehetett. Az Alkotmánybíróság igen korai határozatában foglalkozott az általános személyiségi jog alkotmányos szabályával, amelyet a Ptk.-hoz hasonlóan az Alkotmány is az emberi méltósághoz való jogban fogalmaz meg. 10 A szerző az Alkotmánybíróság elnökeként az emberi méltósághoz való jogot azzal, hogy 9 Erről a logikáról korábban már e könyvismertetés keretén belül is szóltunk, lásd: 5. oldalon. 10 Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. 'általános személyiségi jog' egyik megfegalmazásának tekinti. A modern alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakozásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként. [8/1990. (IV. 23.) AB hat.; ABH 1990, ]. 17

18 az általános személyiségi jog egyik kifejezésének tekintette, ugyanúgy anyajoggá, tehát más jogok forrásává tette, mint ahogy a polgári jog területén ez már a jogok katalógusa bővítésének szokásos módja volt. 11 Sólyom László szerint egyébként az emberi méltósághoz való alkotmányos jognak két funkciója van, egyrészt az önrendelkezés egy bizonyos szférájának biztosítása 12 (ebben nem tér el attól, amit az emberi méltósághoz való jog polgári jogi szintjéről mondott), másrészt az egyenlőség elvi megalapozása 13 (ennek viszont csak az Alkotmány szintjén van gyakorlati jelentősége.) Érdekes, hogy miután az emberi méltósághoz való jog, mint általános személyiségi jog védelmének a lehetősége megnyílt mind a polgári jog szintjén, a Ptk. alapján, mind az Alkotmányt alapul véve, a magyar polgári bíróságok továbbra sem alkalmazzák e generálklauzulát a személyiségi perekben. Az általános személyiségi jog ma annyira elközjogiasodott, hogy a polgári bíróságok nem foglalkoznak igazán gyakran vele Az általános személyiségi jog 'anyajog', azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. [8/1990. (IV. 23.) AB hat.; ABH 1990, 45.]. 12 Egyrészt azt fejezi ki, hogy van egy abszolút határ, amelyen sem az állam, sem más emberek kényszerítő hatalma nem terjedhet túl, vagyis az autonómiának, az egyéni önrendelkezésnek egy mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva a klasszikus megfogalmazás szerint az ember alany maradhat és nem válik eszközzé vagy tárggyá. [23/1990. AB hat.; ABH 1990, 103.]. 13 Nincs az életre méltóbb és méltatlanabb. Az egyenlő méltóság miatt egyaránt érinthetetlen a nyomorék és az erköklcsi szörnyeteg bűnöző élete és méltósága is. Az emberi méltóságban mindenki osztozik, függetlenül attól, hogy mennyit valósított meg az emberi lehetőségeiből és miért annyit. 14 Egy ellenpélda: a bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette a közszereplést vállaló és az adott eseményen szokatlan öltözékben megjelenő felperes emberi méltóságát, amikor a róla készült fényképfelvételt - kommentár nélkül - a lap egyik köztudottan ironikus rovatában tette közzé, s ezzel nevetség tárgyává tette [BH ]. 18

19 A személyiségi jogok jelenkori elvi problémáit áttekintő, ötödik fejezetben a személyiségi jogokban rejlő ellentmondások feltárásával igyekszik arra a kérdésre választ kapni a szerző, hogy mire valók, és egyáltalán lehetségesek-e a személyiségi jogok. Az első ellentmondást abban látja, hogy míg a mai személyiségi jog célja az autonómia biztosítása, a személyiség szabad kibontakozása, az önérvényesítés avagy az individuum érinthetetlensége, az autonóm emberi személyiség kívülről, jogilag nem biztosítható, és meg sem határozható, mivel mértéke maga az egyén. A személyiségi jogvédelem csak arra szolgálhat, hogy egy közelebbről meg nem határozott, de az emberhez méltó lét mindenkori közfelfogásához igazodó, tehát átlagos tömegigénynek megfelelő védelmet nyújtson, közben pedig úgy lép fel, mintha az egyéni, legszemélyesebb autonómiát biztosítaná. Másik ellentmondásként arra mutat rá a szerző, hogy a magánszférát védő személyiségi jog, ami az állami beavatkozás elleni védelmet valósítja meg, nem létezhet állami szabályozás nélkül: a szabályozás szükségessége és az ellene való védekezés tehát egybefolyik, a jog kizárására, az autonómiára törő védelem maga viszi be a jogot a magánszférába. Ebből következik a harmadik ellentmondás is. Az ember mára egyre inkább személyiségi jogai külső biztosítására szorul, mivel megváltozott a személy fenyegetettsége is. A leggyakrabban már nem személy áll szemben személlyel, a személyes sértések helyét személytelen, technikai fenyegetettség foglalta el 15, amellyel szemben a jog segítsége nélkül a személy nem védekezhet. Így az önvédelem helyébe a személyiség védelme mint állami szolgáltatás lépett. Az utolsó megemlített ellentmondás hasonlít az elsőre: míg a személyiségi jogok mértéke 15 Gondoljunk a személyes adatok védelméhez való jog kialakulásának és gyors térhódításának okaira. 19

20 maga a konkrét személy, a bíró csakis a konkrét ügy körülményei alapján dönthet, addig döntése normatív eredménnyel bír, hiszen az általános személyiségi jog keretén belül jogot alkothat, ez pedig általánosítást, standardizálást feltételez. A döntés így egyszerre egyediesítő és általánosító. A könyv végén a szerző rámutat a minden személyiségi jogot átjáró alapellentmondásra, az egyén és a társadalom dialektikájára. Mindegyikük egyszerre semleges és politikus is egyben, egyesek (elsősorban a klasszikus személyiségi jogok) azonban inkább semlegesek, míg mások (az általános személyiségi jog és az abból származtatott jogok) inkább politikusak. Minden személyiségi jog esetében lehet azonban mind a közösség, mind az egyén hasznáról beszélni. 20

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet véleménye az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. Az alábbi vélemény a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatnak

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva Alkotmánybíróság Ügyszám: Előadó: AJB-2249/2013 dr. Lápossy Attila 1015 Budapest Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.)

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Személyiségi jogok a jóhírnévhez és a becsülethez való jog. Szerző: Pákozdi Katalin

Személyiségi jogok a jóhírnévhez és a becsülethez való jog. Szerző: Pákozdi Katalin Személyiségi jogok a jóhírnévhez és a becsülethez való jog Szerző: Pákozdi Katalin Konzulens: dr. Czugler Péter Áron Budapest 2014.05.10. I. Bevezetés Évfolyamdolgozatom témájaként a személyiségi jogokat,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Szabadalombitorlási perekben a gazdagodás elvonásának kérdései

Szabadalombitorlási perekben a gazdagodás elvonásának kérdései Szabadalombitorlási perekben a gazdagodás elvonásának kérdései Molnár Imre (Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda) előadása a MIE siófoki továbbképzésén 2010. május 7-én 2 Tisztelt hallgatóságom számára bizonyára

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1!http://vastagbor.atlatszo.hu/2015/10/02/nemzetiszinu]szivecskeket]vittek]a]zakanyi]

!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1!http://vastagbor.atlatszo.hu/2015/10/02/nemzetiszinu]szivecskeket]vittek]a]zakanyi] JankóSzabolcs elnök ZákányésZákányfaluÓvodafenntartóTársulás 8852Zákány,Május1.utca6. TiszteltElnökÚr 1. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet(tasz)nevébenapanaszokrólésaközérdekűbejelentésekrőlszóló2013.

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL Budapest, 2008 Szerzők: Dr. Farkas Alexandra Dr. Kovács Tamás Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Nagyné Véber Györgyi Dr. Rónai Gábor Száraz Tünde Varga Zoltán

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI Az Alaptörvény elfogadása után az alkotmányos rendszer változásait elemző szakirodalomi diskurzusban

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról*

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* K ö z i g a z g a t á s i j o g 2012/3 JeMa Török Bernát A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* Az emberi méltóság hatósági védelmének kérdései

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KONZULENS: DR. MENYHÁRD ATTILA, PHD BUDAPEST, 2008 I. A KITŰZÖTT KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...3

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben Előadó: dr. Sipos Beáta Az eljárás megindítása A Hivatalomhoz beadvánnyal forduló panaszos azt sérelmezte, hogy felesége elhunyt szüleinek

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor

Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor Polgári jogunk alapvonásai Szerkesztette: Török Gábor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Budapest, 2014 NKE KTK Civilisztikai

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Chronowski Nóra Drinóczi Tímea kommentár Az Alkotmány kommentárjához 1. 2009-ben, a rendszerváltó alkotmányozás kezdetének huszadik évfordulóján jelent meg Jakab András szerkesztésében, a Századvég Kiadó

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Szemelvények a tulajdonjog különböző aspektusaihoz

Szemelvények a tulajdonjog különböző aspektusaihoz Szemelvények a tulajdonjog különböző aspektusaihoz A polgári társadalmak kialakulásának kezdetén, a piacgazdaság megjelenésével fogalmazódtak meg elsőként azon elvárások, melyek a mai napig elméleti alapját

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

h a t á r o z a t o t:

h a t á r o z a t o t: Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2007. évi CXXVII. törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 2016.01.01. és 2018.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Élet kioltásának egyéb kérdései

Élet kioltásának egyéb kérdései Élet kioltásának egyéb kérdései Eutanázia: http://tasz.hu/betegjog/az-eutanazia-fogalma-esaltalanos-kerdesek Hollandia Nem kritérium, hogy a betegség halálos vagy, hogy a szenvedés fizikai legyen. 2004

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben