Abaúj Antikvárium és Aukciósház

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Abaúj Antikvárium és Aukciósház"

Átírás

1 Abaúj Antikvárium és Aukciósház 6. jogi, jogtörténeti és politikai könyvárverés Kiállítás: március 13-án (szerdán) az árverés napján 12 től - 17 óráig az árverés kezdetéig. Az árverés helyszínén (MEDOSZ Hotel), Budapest, VI. ker. Jókai tér 9. Tel.: 20/ A katalógus olvasható: (képekkel) / Az árverést vezeti: Pogány János Árverés: március 13-án (szerdán) 17 órai kezdettel MEDOSZ Hotel, Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.

2 ÁRVEREZÉSI FELTÉTELEK 1. A tételekk árverezése úgy történik, hogy az árverésvezetõ a katalógus sorrendjében bemondja a tételek sorszámát és kikiáltási árát. A vételár 1.000,-Ft-tól ,-Ft-ig 500,-Ft ,-Ft-tól ,-Ft-ig 1.000,-Ft ,-Ft-tól ,-Ft-ig 2.000,-Ft ,-Ft-tól ,-Ft-ig 5.000,-Ft ,-Ft-tól ,-Ft-ig ,-Ft ,-Ft tól ,-Ft-ig ,-Ft ,-Ft felett ,-Ft összeggel emelkedik. 2. Azonos összegû ajánlat esetén a vételi megbízással szemben a helyszíni árverezõ elõnyt élvez. 3. A leütéssel a tétel a vevõ tulajdonába megy át, s ezt befizetéssel érvényesíti. Ha a vevõ a vételárat az árverés végén fizeti ki, a tételt a helyszínen átveheti. Azon vásárlóink, aki a helyszínen licitálnak, de könyveiket a helyszínen nem veszik át 30 % foglaló megfizetése mellett 15 napon belül kötelesek könyveiket átvenni. A foglaló alól felmentést kérhetnek rendszeres és időben fizető vásárlóink. A 15 nap leteltével fenntartjuk a foglaló megtartásának jogát, az át nem vett könyveket értékesítjük. A Ptk szerint a vásárlástól való elállást szerződésszegésnek tekintjük, amelynek akár peres úton is érvényt szerzünk. Az esetlegesen így megkárosított rendes vevőink érdekeit is megvédjük! Ezért kérjük Önöket licitáláskor felelős döntést hozzanak, mindenkori anyagi lehetőségeiknek megfelelően! Vételi megbízók és azon vásárlók, akik az árverés helyszínén nem veszik át könyveiket telefonon egyeztetett idõpontban és helyen (Budapesten), vagy futárszolgálattól utánvéttel fizetve vehetik át. (Az utánvét díja: 990 Ft/cs.) 4. A leütési ár, +15% árverési jutalék a vételár. A kikiáltási és leütési árak az ÁFA-t tartalmazzák. A számlaigényt kérjük elõre jelezni. 5. Azon vásárlóink, akik nem tudnak személyesen részt venni az árverésen, vételi megbízást adhatnak írásban: Abaúj Antikvárium és Aukciósház, 3553 Kistokaj Táncsics út. 11., Tel.: 20/ , 6. A tételek a bemutatón kiállított állapotban kerülnek árverezésre, a vevõnek saját magának kell meggyõzõdnie a tételek állapotáról és a katalógusban leírtakkal való egyezõségérõl az árverést megelõzõen. Vásárlás után reklamációt nem tudunk elfogadni. Kistokaj, Pogány János A régi ügyvédvilágban minden jó nevű ügyvédnek saját könyvtára volt. A könyvtárak gyakorlati hasznukon felül szakmai felkészültségük szimbólumai. Impozáns könyvek hirdették az ügyfelek számára, hogy ügyük jó kezekben van. Többek ezek a könyvek a tudás hordozóinál, egyszersmind a szép kultuszának is népszerű terjesztői. A régi ügyvédi könyvtárak a II. világháborút követően szinte teljesen eltűntek. Számos könyvtár megsemmisült. Azok a könyvek, amelyek jogalkotásunk alappillérei részben üldözötté válltak, vagy elhitették velünk, hogy hasznavehetetlen elavult munkák. A kommunista vezetés rendeletek útján szabályozta életünket a demokratikus jogalkotást kivezették életünkből. A régi jogi könyvek gyűjtésének fontosságát már a XIX. században felismerte a magyar országgyűlés. Ugron Gábor eképp szólalt fel a képviselőház 1893 január 21-i ülésén: Mit érünk egy könyvtárral, amelyben a világ minden létező jelentékeny és számottevő munkái vannak beszerezve, de éppen a magyar törvényhozásnak régebbi múltjára és történelmére vonatkozó forrásmunkák hiányoznak belőle? Ugron általános helyesléssel kísérve határozati javaslatot nyújtott be: A könyvtári bizottságot utasítja a ház, hogy a régi magyar törvényhozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban a képviselőház részére beszerezni igyekezzék."

3 1., ALMÁSI Antal, Dr.: A dologi forgalom Magánjogi tanulmány. /M. Jogászegylet Kk. V. III. évf./2./ Bp., Athenaeum. 2 sztl.lev. 417 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott, szecessziós (Kis Tivadar, Pápán) félvászon kötésben. Almási Antal (Galgóc, Bp., 1941.) jogász, egyetemi tanár, kúriai bíró. Magánjoggal foglalkozott, Grosschmid Béni iskolájának egyik legkövetkezetesebb képviselője. A Fodor-féle Magyar magánjog (jogok védelme) és a Szladits-féle Magyar magánjog (házassági jog, kötelmi jog) c. gyűjteményes munkák munkatársa, döntvénytár-szerkesztő. 2., ANGYAL Pál, Dr. és Degré Alajos, Dr.: A XVI.-XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata /Angyal szeminárium kiadványai 49./ Bp., Attila-Ny. 118 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Vargha Endre kedves barátomnak igaz szeretettel Degré Alajos dedikált példány! Tételünk, amit a második világháború vége felé adott ki, főműveinek egyike. Nagyon ritka! Angyal Pál mellett a másik legritkábban dedikáló jogász! Degré Alajos (Zalaegerszeg, Zalaegerszeg, 1984.) jogtörténész, levéltáros, ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1955). Kutatásainak középpontjában a magyar magánjog, perjog és büntetőjog története és Zala megye helytörténete állt. Szerkesztette a Zalai Tükör c. lapot, valamint a Zalai Gyűjtemény c. megyei kiadványsorozatot. 3., ANGYAL Pál, Dr.: A szemérem elleni bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 14./ Bp., (1937.) Attila-Ny. XXXII. 190 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Béla bátyámnak szeretettel: Pali - dedikált példány! A szerző nagyon ritkán dedikált (ezt a kötetet is az öccsének)! Tudtunkal dedikált Angyal Pál kötet még árverésen nem szerepelt! Angyal Pál (Pécs, Bp., 1949) jogász, egyetemi tanár, 1911-től a MTA levelező-, majd 1930-tól rendes tagja, től a Magyar Jogászegylet elnöke. Főként büntetőjoggal, büntetőeljárás joggal és jogbölcselettel foglalkozott. Fiatalabb korában számos modern jogintézmény (fiatalkorúak feletti bíráskodás, patronázs intézmény stb.) pártfogójaként lépett fel. Mint büntetőjogász elvileg a klasszikus büntetőjogi iskola híve volt. Részt vett a büntetőjogi kodifikációban, jelentős része volt Az állam és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló évi III. törvény tervezetének elkészítésében, amely büntethetővé tette a forradalmi mozgalmakhoz való puszta tartozást tól 1917-ig még Pécsett szerkesztette és adta ki az első magyar nyelvű büntetőjogi és büntető eljárásjogi folyóiratot, a Bűnügyi Szemlét, majd 1920-tól 1944-ig a Magyar Jogi Szemlét. Publikált e mellett többek között a Magyar Jogász Újságban és a Társadalomtudományban is ,- 4., ANGYAL Pál, Dr. A honvédelmi törvényben és novellájában meghatározott bűncselekmények /A magyar büntetőjog kézikönyve 20./ Bp., (1942.) Attila-Ny. XVI. 180 p. Egyetlen kiadás! 5., ANGYAL Pál, Dr.: A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények. Árdrágító visszaélések. A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések. /A magyar büntetőjog kézikönyve 18./ Bp., (1941.) Széchenyi Irodalmi és Művészeti Rt. XXIII. 228 p. Egyetlen kiadás! 6., ANGYAL Pál, Dr.: A magyar büntetőjog tankönyve I-II. Bp., Athenaeum. (1.) IV. 580 p. (2.) X. 842 p. (2 db.) 2 7., ANGYAL Pál, Dr.: Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal /A magyar büntetőjog kézikönyve 2./ Bp., (1928.) Athenaeum. XXIV. 120 p. Egyetlen kiadás! 8., ANGYAL Pál, Dr.: Hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 21./ Bp., (1943.) Attila-Ny. XVI. 149 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! 9., ANGYAL Pál, Dr.: Kettős házasság. A családi állásra vonatkozó bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 15./ Bp., (1938.) Attila-Ny. XVII. 108 p. Egyetlen kiadás! 10., ANGYAL Pál, Dr.: Okirathamisítás. Bélyeghamisítás. Védjegybitorlás. Csalárd és vétkes bukás. /A magyar büntetőjog kézikönyve 5./ Bp., (1929.) Athenaeum. XXVII. 186 p. Egyetlen kiadás! 3

4 11., ANGYAL Pál, Dr.: Pénzhamisítás. Hamis tanuzás és hamis eskü. Hamis vád. /A magyar büntetőjog kézikönyve 17./ Bp., (1940.) Attila-Ny. XXXII. 269 p. Egyetlen kiadás! 12., ANGYAL Pál: A szociologia vázlata Pécs, Dunántúl. 70 p. Későbbi gerincén címkével ellátott, papírkötésben, a kiadói papírborítók bekötve. 13., APÁTHY István, Dr.: Tételes európai nemzetközi jog Bp., Franklin-T. XVI. 479 p. Második, teljesen átdolgozott és bővített kiadás. Korabeli, gerincén aranyozott félvászon kötésben. Nádor Lajos kir. törvényszéki hites szerb-horvát tolmács könyvtárából, a címlapon vörös szárazbélyegzőjének címkéjével. Megkímélt állapotú, szép példány! Apáthy István (Hidja, Bp., 1889.) jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja. Piarista növendékpap volt, majd az évi forradalom és szabadságharcban tüzértiszt. Ezután végezte el a jogot. A kereskedelmi és váltójog egyik legelső tudományos hazai művelője, jelentősen közreműködött a kereskedelmi jognak a 70-es években a klasszikus kapitalizmust tükröző, legnagyobbrészt német mintára készült kodifikációjában (kereskedelmi törvénykönyv 1875 XXXVII. tc., váltótörvény 1876: XXVII. tc., csődtörvény 1881: XVII. tc.). Elkészítette a magánjogi törvénykönyv első tervezetének kötelmi jogi részét (1885) tól országgyűlési képviselő , Ausztriai általános polgári törvénykönyv Allgemeines österreichisches bürgerliches Gesetzbuch (I-II.)-III. Kihirdetett az 1852 november 29. nyíltparanccsal Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban, az ezen törvénykönyvre vonatkozó, a függelékben foglalt utólagos rendeletekkel együtt. Bécsben, A cs. kir. udvari és álladalmi Ny. (1.) XXI. 110 p. + XXI 110 p. (2.) 395 p p. (3.) 1 sztl.lev. 56 p p. CLXXV. (Betűrendes lajstroma) 122 p p. (Függelék) Két kötetbe kötve. A két kötet egymástól eltérő, korabeli, gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 db.) Első - a magyar könyvészeti szakirodalomban nem szereplő - ún. bécsi kétnyelvű teljes kiadás. Ezzel egy időben Pesten is megjelent, de ez csak a magyar nyelvű szöveget tartalmazta. Rendkívül ritka! ,- 15., BAINTNER János: A bírósági szervezet különösen a bíróságok megalakulása /Értekezések a törvénytudományi osztály köréből XI./ Pest, Eggenberger F. 37 p. 1 sztl.lev. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. Baintner János (Liptóújvár, Pusztaberki, 1881.) bíró, egyetemi tanár, a hétszemélyes tábla szavazóbírája, az MTA tagja. Jelentős szerepe volt a magyar nyelvnek az akadémiai oktatásba való bevezetésében. 16., BALÁS P. Elemér, Heller Erik, Személyi Kálmán, Székely István és Túry Sándor Kornél: A magyar jog fejlődése a Trianont követő húsz év alatt - - egyetemi ny. r. tanárok előadásai. Előszó: Buza László. /A Kolozsvári M. Kir. Ferenc J. Tud.egyetem kiadványai I./ Kolozsvár, ( Az egyetem.) 234 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve. 17., BALLA Ignác, Dr.: Magánjogtan Bp., Politzer Zs. és fia. 214 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! 18., BALLAI Károly: A magyar függetlenségi nyilatkozatok története I. (Unicus! Több nem jelent meg!) Okmányok, iratok, jegyzőkönyvek és törvények. Bp., Merkantil-Ny. 2 sztl.lev. 268 p. 7 t. (ebből 5 hasonmás) 2 sztl.lev. Korabeli aranyozott, Kossuth címerrel illusztrált egészvászon kötésben. 19., BALOG Elemér, Dr.: Magánjogi fejezet-vázlatok Az első füzet első fele. Unicus! Különlenyomat a Jogból. Bp., Politzer-féle. 117 p. 1 sztl.lev. Hozzákötve: MESZLÉNY Artur Dr.: Magánjog-politikai tanulmányok Bp., Politzer Zs. és fia. 224 p. MESZER Artur: Országbírói értekezlet (21. és 156..) és osztrák polgári törvénykönyv Bp., Politzer Zs. 72 p. 1 sztl.lev. (3 mű, egybekötve). Mindhárom mű egyetlen kiadás! 2 20., BALOGH Arthur, Dr.: A magyar államjog alaptanai Bp., Franklin-T. 2 sztl.lev. 400 p. Egyetlen kiadás! Tételünk egyik fő műve! Balogh Artúr (Abony, Kolozsvár, 1951.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja ban Kolozs-, 1928-ban, 1932-ben és 1933-ban Udvarhely vármegyében magyar párti szenátorrá választották ben, mint képviselőt, behívták a magyar parlamentbe. Concha Győző tanítványa és konzervatív szemléletének továbbvivője. 4

5 21., BALOGH Jenő dr. Edvi Illés Károly dr. Vargha Ferenc: A bűnvádi perrendtartás magyarázata I-III. Kiegészítve az esküdtbíróságról s a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényekkel. Bp., Grill K. (1.) XI. 741 p. (2.) VII. 600 p. (3.) IX. 600 p. Egyetlen kiadás! Kiadói egységes festett egészvászon kötésben. (3 db.) ,- 22., BALOGH Jenő: Fiatalkorúak és büntetőjog /A Magyar Jogászegylet Kk. V. II.évf/2./ Bp., Athenaeum. XIX. 286 p. 2 kihajtható t. 1 sztl.lev. Kiadói aranyozott (Athenaeum) bordó egészvászon kötésben. Tételünk az egyik fő műve! Balogh Jenő (Devecser, Bp., 1953.) jogász, egyetemi tanár, ítélőtáblai bíró, az MTA tagja től közoktatásügyi államtitkár és nemzeti munkapárti programmal országgyűlési képviselő január 4-től június 16-ig igazságügy miniszter. Ezután visszavonult a politikai élettől. Több liberális jogalkotás (fiatalkorúak büntetőjoga, a büntetés feltételes felfüggesztése, képviselőházi bíráskodás, börtönügyi igazgatási reformok, próbára bocsátás stb.) mellett számos reakciós jellegű törvény (esküdtszékek hatáskörének korlátozása, országgyűlési választási törvény, törvényhatósági választási törvény, háborús felhatalmazási törvények kiegészítése stb.) kezdeményezője. Az MTA-nak ben főtitkára, ban másodelnöke volt. A református konvent világi elnöke, 1927-től felsőházi tag. 23., BÁRDOSSY László: Magyar politika a mohácsi vész után Bp., Kir. M. Egyetemi Ny. 379 p. Kiadói félvászon kötésben. Tételünk fő műve! Bárdossy László (Szombathely, Bp., 1946.) jogász, politikus, külügyminiszter, majd miniszterelnök tól a londoni követség tanácsosa, 1934-től bukaresti követ. Horthy február 4-én külügyminiszterré, Teleki Pál halála után, április 3-án miniszterelnökké nevezte ki. Szerepe volt a Jugoszlávia elleni támadás előkészítésében és végrehajtásában. A németek által elkövetett provokatív célzatú kassai repülőtámadásra hivatkozva, az alkotmányt megsértve, a parlament hozzájárulása nélkül hadat üzent az SZU-nak (1941. június 27.), majd az USA-nak is (1941. december). Ribbentroppal és Keitellel folytatott tárgyalásain (1942. január) hozzájárult a II. magyar hadsereg frontra küldéséhez. Nevéhez fűződik a faji alapon álló, a zsidók és keresztények házasságkötését tiltó XV. tc március 7-én, elsősorban a kormányzó-helyettesi tisztség körül Horthyval támadt ellentéte miatt kénytelen volt lemondani, de távozása után is aktív, németbarát politikát folytatott őszén Sopronban vezető tagja volt a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. A Népbíróság, mint háborús bűnöst, halálra ítélte, golyó által kivégezték. 24., BAY Ferencz: A birtok rendezési perek természetének rövid vázlata Debreczen, Telegdi K. Lajos. 81 p. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban. Bay Ferencz (Nyírmada, ?,?) jogász, ügyvéd, az ő oklevele volt a legelső magyar nyelven kiadott oklevél! 1838-ban Szabolcs megye tiszti alügyésze, 1841-ben első aljegyzője, ben főjegyzője ben gr. Zichy Ferencz országos fő biztos első alispánná és megyei főnökké nevezte ki, mely tisztét augusztusig viselte tól Szabolcs megyében mint jegyző az úrbéri perekben s a polgári törvényszékek előtt mint előadó működött ben az úrbéri székek feloszlatása után visszavonult a birtokára, hol haláláig gazdálkodott. 25., BECCARIA Caesar: Bűntett és büntetés Fordította és bevezette: Dr. Tarnai János. Bp., Révai Leo. L. (előszó) 120 p. Második magyar nyelvű kiadás. Dr. Hoffner Sándor könyvtárából autográf névbejegyzésével. Cesare Beccaria, márki (Marchese de Bonensena) (Milánó, Milánó, 1794.) olasz jogtudós, író, publicista, egyetemi tanár, a modern büntetőjog és a felvilágosodás jelentős alakja. A parmai jezsuitáknál tanult, majd a paviai egyetemen szerzett jogi doktorátust. Kapcsolatban állt a felvilágosodás olyan nagy személyiségeivel, mint Voltaire és Diderot. Büntetőjogi főműve Dei delitti e delle pene címmel 1764-ben jelent meg, ami tanulmány a börtönviszonyokról. Követelte, hogy csak törvények állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekménynek. A büntetés célja szerinte az, hogy visszatartsa a bűnelkövetőt újabb bűncselekmények elkövetésétől. Úgy vélte, az igazságos büntetésnek meg kell felelnie az elkövetett bűncselekmény súlyának. Egyértelműen elvetette a halálbüntetést, ahogy a kegyetlen büntetéseket is. Munkájának eredményeként egyre inkább tért hódított a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve. Közgazdászként a tőke működését és a munkamegosztás kérdéseit tanulmányozta. Írt egy könyvet a filozófia nyelvéről, valamint a stílustanról is. 26., BEDŐ Mór, Dr.: A magyar váltójog kézikönyve /Jogi zsebkönyvek gyűjteménye V./ Bp., (1912.) Grill K. 388 p. Második, bővített kiadás. Kiadói egészvászon kötésben, festett lapszélekkel. Bedő Mór (Szeged, Budapest, 1928) jogász, ügyvéd, várospolitikus. A kereskedelmi jog specialistája, aki több szenzációs magánjogi perben elvi jelentőségű döntések meghozatalára adott alkalmat a bíróságoknak. A főváros törvényhatósági bizottságának éveken át tagja volt, a budapesti községi demokrata párt programjával, egyúttal a BESZKART igazgatóságában is helyet foglalt pártjának megbízásából. 5

6 Több sikeres akciót folytatott a főváros közigazgatásának és pénzügyi gazdálkodásának purifikálásáért a túltengő bürokrácia ellen az adózó lakosság védelmében. Jogi irodalmi munkásságot is kifejtett. Önállóan megjelentek tollából a kereskedelmi, váltóés csődjognak gyakorlati kommentárokkal ellátott kiadásai. 27., (BEKSICS Gusztáv), Timoleon: Legujabb politikai divat Bp., Zilahy Sámuel. 1 sztl.lev. 133 p. Második kiadás. Beksics Gusztáv (Gamás, Bp., 1906.) újságíró, történész, publicista, jogász, ügyvéd. Papnak készült, majd a pesti egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott től a Pesti Napló szerkesztőségének tagja Kemény Zsigmond oldalán től több ízben szabadelvű párti képviselő ban a miniszterelnökségen miniszteri tanácsos. Cikkírója volt a Nemzetnek, 1896-tól a Magyar Nemzet, től a Budapesti Közlöny c. hivatalos lap szerkesztője. Publicisztikája a dualizmuson belüli, önálló magyar imperializmus nacionalista törekvéseit szolgálta. 28., BELKY János, Dr.: A törvényszéki orvostan alapvonalai különös tekintettel az uj magyar büntető törvénykönyvre. Bp., Eggenberger-féle kk. X. 3 sztl.lev. 288 p. Egyetlen kiadás! Tételünk első és egyben az egyik fő műve! Belky János (Miskolc, Kolozsvár, 1892.) orvos, egyetemi tanár, igazságügyi orvos szakértő, között a törvényszéki orvostani intézet igazgatója. A törvényszéki orvostan terén végzett munkássága sok vonatkozásban úttörő. A tiszaeszlári gyilkossági perben mint felkért igazságügyi ellenőrző szakértő szerepelt Scheuthauer Gusztávval és Mihalkovics Gézával együtt. Szakvéleményeik alapján ejtették el a vádat. A perben felmerült kérdésekről jelentős tanulmányt írt (Kolozsvár, 1883). 29., BENYOVITS Lajos dr.: Nemzetközi jogsegély Bp., Ny.: Neuwald Illés. 100 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Ritka! 30., BERNHARD Miksa, Dr.: A csődeljárás Bp., Ráth M. 321 p. + jegyzetlapok Bernhard Miksa (Trencsén, Bp., ) ügyvéd, jogi író között budapesti ügyvéd. Részt vett a Polgári jogesetlexikon c. összefoglaló, rendszeres döntvénygyűjtemény szerkesztésében. 31., BERNHARD Miksa, Dr.: A csődjog Bp., Ráth M. 296 p. + bekötött jegyzetlapok. 32., BERNHARD Miksa, Dr.: A csődmegtámadási jog Bp., Ráth M. 274 p. + bekötött jegyzetlapok. Egyetlen kiadás! Tételünk az első önálló munkája és az egyik fő műve egyben! 33., BERTÉNYI Iván: Szepesi Jakab országbíró A magyar királyi kuriai biráskodás történetéhez a XIV. században. Bölcsészdoktori értekezés. Bp., (1963. Dr. Sinkovics István. ELTE Sokszorosító Üzemében.) 1 sztl.lev. 162 p. 2 sztl.lev. Mindössze 250 példányban rota sokszorosítással készült kötet. E disszertáció alapján a szerzőt 1963-ban summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktorrá avatták. Bírálói Dr. Elekes Lajos és Dr. Lederer Emma egyetemi tanárok. Bertényi Iván (1939 ) történész, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora, között a Keszthelyi Helikon Könyvtár igazgatója között az Eötvös Collegium igazgatója, 1998-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, 1988-tól a Madridi Királyi Heraldikai és Genealógiai Akadémia levelező tagja, 1970-től a Nemzetközi Heraldikai Akadémia levelező tagja, 1976-tól a Nemzetközi Heraldikai Akadémia rendes tagja. Oktatási területe a történelem segédtudományai, középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem. Kutatási területe középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem (különösen a 14. század története), a Szent Korona története, címertan, pecséttan. Az 1960-as évek elejétől alapvető szerepe volt a címertan népszerűsítésében. Kis magyar címertan című műve a második világháború után elsőként ismertette meg a nagyközönséggel a címertan szabályait. A Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság újjáalapításának egyik kezdeményezője. A rendszerváltozás körüli időszakban a magyar államcímer megváltoztatásának (koronás, illetve a korona nélküli hagyományos magyar államcímer) kérdésében fontos szerepet játszott. 34., BESNYŐ Béla: Justinianus institutiói Latinul és magyarul Fordította: - -. /Római jogi gyakorlatok/ Bp., Politzer Zs. IV. 339 p. Egyetlen kiadás! Ritka! 1 35., BINGERT János, Dr. Baik Mihály, Dr.: A mozgófényképüzemek és filmügyek rendezése (Bp., 1928.) Magyar mozi és film. 112 p. Egyetlen kiadás! Ritka! 6.000,- 6

7 36., BOROS László dr., T.: Magyar politikai lexikon (Magyar politikusok) Szerkesztette: - -. Bp., (1929.) Europa Irodalmi és Ny. Rt. 511 p. portrékkal illusztrálva. Kiadói aranyozott, gerincén bordázott félbőr kötésben. Szép példány! 2 37., BOZÓKY Alajos: Institutiók Római magánjog. Bp., Franklin-T. XVI. 510 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Bozóky Alajos (Buda, Nagyvárad, 1919.) jogász, egyetemi tanár. Római joggal és egyházjoggal foglalkozott, lefordította Gaius Institutióinak négy könyvét , BUZA László: A kisebbségek jogi helyzete - A békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében. Bp., MTA. XX. 432 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. Tételünk egyik fő műve! Buza László (Sárospatak, Bp., 1969.): nemzetközi jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, az MTA Jogtudományi Bizottságának meghívott tagja ( ). A Magyar Jogász Szövetségnek ben, az Állam és Jogtudományi Bizottságnak ben elnöke. Kezdetben közjogi, alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott. Mint a hazai közjogi pozitivizmus képviselője a nyugati parlamentarizmus alkotmányos megoldásait népszerűsítette a hivatalos történeti jogi irányzattal szemben. Az I. világháború után a nemzetközi joggal foglalkozott. Különösen a nemzeti kisebbségek nemzetközi jogi helyzetét elemezte. A II. világháború után a megújhodott nemzetközi közjog alapvető problémáit vizsgálta és közreadta az új szellemű nemzetközi jogi kapcsolatokra vonatkozó kutatási eredményeinek összefoglalását. 39., CONCHA Győző: Báró Eötvös József állambölcselete és a külföldi kritika Bp., Athenaeum. 75 p. Kiadói aranyozott (Athenaeum) egészvászon kötésben. Concha Győző (Marcaltő, 1846 Bp., 1933): jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja és több alkalommal alelnöke tól 1918-ig főrendiházi tag, 1927-től felsőházi tag. A Magyar életrajzi lexikon szerint a századfordulót előző és követő évtizedekben a politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású, bár az uralkodó osztályok ilyen jellegű ideológusainál magasabb színvonalú művelője; eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást. 40., CONCHA Győző: Politika I-II. I. Alkotmánytan. II. Közigazgatástan. Bp., Eggenberger-féle. XII. 619 p. Bp., Grill K. VII. 447 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk egyik fő-műve, amiért az MTA nagyjutalmát kapta! (2 db.) 41., CSÁNK Béla, Dr.: Az angol sajtójog vázlata Bp., (Szerző.) 134 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! dr. Picker Ernő ügyvéd urnak, az angol jog kiváló ismerőjének igaz barátsággal dedikált példány! 42., CSARADA János, Dr.: A tengeri zsákmányjog elvei a háborúban Bp., Szerző. XVI. 208 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk az első munkája és egyben egyik fő műve! Csarada János (Nyitra, Bp., 1923.) jogász, egyetemi tanár, a nemzetközi jog konzervatív szemléletű művelője. 43., CSATSKO Imre: Büntetőjogi elméletek tekintettel a büntetésfajaira, különösen halálbüntetésre; mikép gyakoroltatott ez régi s újabb népeknél? I-II. Bécsben, Straussnő és Sommer bet.. XX. 151 p. Győrött, Özvegy Streibig Klára bet. IX. 162 p. Egyetlen kiadás! Mind két kötet kiadói illusztrált papírborítóban. (2 db.) A második kötet elülső borítójának verzóján Főtisztelendő tudós Albach Sal. Ferencz Úrnak barátság jeléül az író dedikált példány! Rendkívül ritka! A szerző a bölcselkedésnek és jogoknak tudorja, hites ügyvéd, a Kir. Győri Academiában a természeti és magyarországi nyilvános jognak tanítója, t. Győr vármegyének, vecsei, bácsai, és füssi praedialis székeknek táblabírája, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja volt ,- 44., CSEKEY István, Dr.: A német vezéri állam /A M. Kir. Ferencz J. Tud.egyetem baráti egyesületének jog- és államtudományi szakosztályában tartott előadások 22./ Szeged, Szeged városi ny. 29 p. Egyetlen kiadás! Dr. Iványi Béla jog- és művelődéstörténész, politikus könyvtárából. Dr. Iványi Béla kedves kartársamnak dedikált példány! Csekey István (Szolnok, 1889 Pécs, 1963) jogi író, egyetemi tanár. Elsősorban közjogi kérdésekkel foglalkozott. 7

8 45., CSEKEY István, Dr.: Nagy Ernő és a magyar közjogírás új iránya /M. Jogászegyleti értekezések/ Bp., Franklin-T. 3 sztl.lev p. Egyetlen kiadás! 6.000,- 46., CSEKEY István: A magyar nemzetfogalom /Acta XIII./ Különlenyomat a Menyhárth emlékkönyvből. Szeged, A M. Kir. Ferencz J.-Tud.egyetem barátainak egyesülete. 87 p. Dedikált példány! 47., CSEKEY István: A magyar pragmatica sanctio írott eredetijéről Bp., MTA. 88 p. 2 kihajtható nagyméretű hasonmás t. Egyetlen kiadás! Későbbi egészvászon kötésben, a címlap másolata a kötéstáblára ragasztva. 48., CSEKEY István: Magyarország alkotmánya Bp., Renaissance. 256 p. Egyetlen kiadás! Kiadói félvászon kötésben ,- 49., CSORNA Kálmán, Dr.: Gyámsági jog és jogszolgáltatás Bp., (Szerző.) 289 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén bordázott, aranyozott félbőr kötésben, festett előzéklapokkal. Dr. Döbrősy Vilmos könyvtárából. A szerző egyetemi magántanár, Budapest Székesfőváros Árvaszékének elnöke. 50., DARVASY Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése /Palaestra Clalasanctiana. A piaristák doktori ért. 1932/39./ Bp., (Szerző) 64 p. 6 t. (35 város viaszpecsétje) 51., DEÁK Ferencz: Adalék a magyar közjoghoz Észrevételek Luskandl Venczel munkájára: Das Ungarisch- Österreichische staatsrecht A magyar közjog történelmének szempontjából. Pest, Pfeifer F. 188 p. Első kiadás! Későbbi gerincén bordázott ízléses félbőr kötésben. Deák Ferenc (Söjtör, Bp., 1876.) ügyvéd, főszolgabíró, alispán, az árvaszék jegyzője, igazságügy miniszter, államférfi, jogtudós, a kiegyezés megalkotója, az MTA igazgató-tagja, a haza bölcse, 1833-tól országgyűlési követ. Az 1840 tavaszán meghirdetett amnesztiával szabadon engedte Kossuthot, valamint a Lovassy-per elítéltjeit, és megszüntette a folyamatban levő hűtlenségi pereket. Az országgyűlés az Ő elnöksége alatt működő bizottságra (Klauzál, Bezerédj, Eötvös) bízta a büntetőtörvénykönyv tervezetének előkészítését. A bizottság ben készítette el a kor színvonalán álló javaslatait: mellőzte a testi és a halálbüntetést; tervezte az úriszék eltörlését, valamint esküdtszékek és szakbíróságok bevezetését. Az első felelős minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügyi tárca vállalására kérte fel. Szeptember 11-én Jelačić támadásának hírére Batthyányval együtt ő is lemondott tárcájáról, de továbbra is részt vett az országgyűlés munkájában. A világosi fegyverletétel után megszemélyesítője a passzív ellenállás politikájának ben Pestre költözött, és az Angol királynő szállóban bérelt lakást, amely rövidesen gyülekezőhelye lett politikai elvbarátainak. Itt fejtette ki nézeteit néhány bizalmasának az együtt nem működés politikájáról, az 1848-as törvényekhez való ragaszkodásról. Az Októberi Diploma (1860) kiadását követően meghívták az január- márciusban tartott országbírói értekezletre. Az április 6-án megnyíló országgyűlésen a pest-belvárosi választókerületet képviselte a Felirati Párt színeiben elején jelent meg egy tanulmánya Lustkandl osztrák szerző államjogi tanulmányával vitázva, majd április 16-án a Pesti Naplóban a húsvéti cikk néven emlegetett írása, amely az 1848-as törvények fenntartása mellett magáévá teszi Apponyi György 1862 végi javaslatait a külügyek, a hadügy, valamint a pénzügyek közösségéről. Így indultak meg a kiegyezési alkudozások. A megállapodásra február 17- én került sor. Utána Deák még egy ideig a képviselőházban megmaradt, mint pártjának vezére, azonban az1873. június 23- i képviselőházi felszólalását követő tapsvihar utolsó nyilvános szereplését jutalmazta. Az irodalom kérdései iránt is érdeklődött. Vörösmartyhoz ifjúkorától fogva szoros barátság fűzte, a költő halálos ágyán őt kérte fel gyermekeinek gyámjául. Arany Jánossal, Kemény Zsigmonddal, Gyulai Pállal stb. is baráti viszonyba került ,- 52., DEÁK József: A cseh-szlovák egység diplomáciai története /Bp-i Kir. M. Pázmány P. Tud.egyetem Keleteurópai Történeti Inézetének kiadványai 8./ Pécsett, Dunántúl Pécsi Egyetemi. 174 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! ,- 53., DEMKÓ Kálmán, Dr: A szepesi szászok ősi jogélete Lőcse, Ny.: Reiss J. T. 2 sztl.lev. 143 p. Egyetlen kiadás! Tételünk egyik fő műve! Demkó Kálmán (Görömböly, Bp., 1918.) tanár, történetíró. Lőcsei levéltár anyagának egy részét Ő rendezte és elkészítette a leltárát ban létrehozta a Szepes megyei Történelmi Társulatot ban 3 hónapig kormánypárti képviselő a Fejérváry-kormány idején. Sok eredeti kutatáson alapuló tanulmányában foglalkozott a felső-magyarországi városok történetével. 8

9 54., DOMANOVSZKY Sándor: A szepesi városok árumegállapító-joga Lőcse és Késmárk küzdelme az árumegállításért Az Ipolyi díjjal jutalmazott pályamunka oklevéltárral és egy térképmelléklettel. Bp., MTA. X. 522 p. 1 sztl.lev. 1 kihajtható térk. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva. Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877 Bp., 1955) történetíró, egyetemi tanár, az MTA, a lengyel és az osztrák tudományos akadémia és a Comité International des Sciences Historiques tagja, a Századok szerkesztője, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke től a felsőházi tag. Mindig gondosan adatszerű szakirodalmi munkássága során főleg a magyar történet középkori forrásaival és egyes gazdaságtörténeti problémákkal foglalkozott , DOMOKOS József, Dr.: Kivételes hatalom és rögtönbíráskodás a Horthy uralom alatt (Hozzászólás a Sallai Fürst ügyhöz.) Bp., Athenaeum. 63 p. Egyetlen kiadás! Tételünk az első munkája és az egyik fő műve egyben! Domokos József (Békéscsaba, Bp., 1978.) jogász, ügyvéd, államügyész, Legfőbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Előadóként és mozgalmi harcosok védőjeként tevékenykedett. Tagja volt a békéscsabai Nemzeti Tanácsnak (1918. november) és a helyi MSZDP vezetőségének, a Tanácsköztársaság idején a munkástanácsnak. Küldött volt a Magyarországi Szocialista Párt kongresszusán (1919. június) ban Bécsbe emigrált, részt vett a Bécsi Magyar Újság ( ) szerkesztésében ben hazatért, 1927-ben ügyvédi vizsgát tett, 1927-től egyik alapítója, ill. szervezője, majd vezetőségi tagja volt a Szociáldemokrata Jogászok Szervezetének ben felkérték az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék védőjének. A bíróság elé állított kommunisták és szocialisták védőügyvédje ( ) től a bőrmunkás-szakszervezet ügyvédje volt ben letartóztatták és utóbb Mauthausenbe deportálták májusában térhetett haza augusztusában igazságügyi államtitkár, legfőbb államügyész; 1949-ben a Legfelsőbb Ügyészség vezetője től 1958-ig, nyugdíjazásáig, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerepe volt az új igazságszolgáltatás kiépítésében, a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonásában, a koncepciós perekben elítéltek rehabilitációjában. Nyugdíjazásától irodalmi tevékenységet folytatott. 56., DONÁSZY Ferenc: Nemzeti jelvényeink története Bp., Kir. M. Egyetemi. 77 p. 1 sztl.lev. 8 kétoldalas t. (képek) Egyetlen kiadás! Kiadói rajzos papírborítóban. Donászy Ferenc (Zalaegerszeg, Bp., 1923.) gyógyszerész, ifjúsági író, az Athenaeum kiadóvállalat munkatársa. Ifjúsági regényei a mai napig töretlenül népszerűek és keresettek. Tételünk csak halála után látott napvilágot. 57., DÓSA Elek: Erdélyhoni jogtudományi-iii. Melyet az alkotmányos Erdélyhonban az 1000-dik év olta törvényszerűen költ, s az 1849-dik évig érvényességgel bírt törvények és szokások szerint szerkeszte: - -. Kolozsvártt, Demjén László biz. Ny.: Ev. Ref. Főtanoda bet. (1.) XLIII. 244 p. 1 sztl.lev. (2.) XVI. 580 p. 1 sztl.lev. (3.) XIII. 327 p. 1 sztl.lev. Korabeli egységes díszesen aranyozott egészvászon kötésben. Az első kötetbe bekötött kiadói papírborító verzóján Dósa Gergely öcsémnek emlékül MVásárhelyen 1866 october 25- én Dósa Elek jogtudor és tanár dedikált példány! Erdély első rangú jogi doktorának kiemelkedő munkája! Dósa Elek (makfalvai) (Marosvásárhely, március 15. Pest, november 19.) jogi doktor, akadémiai jogtanár, a képviselőház alelnöke, az MTA tiszteleti tagja, költő. Dósa Gergely jogtanár fia volt május 19-én a büntetőjogból, július 14-én a római jogból, január 28-án az egyházi jogból tett vizsgáiról nyert okleveleket szeptember 24-én ügyvédi censurát és január 9-én, február 20-án és április 24-én, jogi doktori szigorlatokat tett és ezzel Erdélyben az első jogi doktor volt január 22-én történt beiktatása s beköszöntése a marosvásárhelyi református jogi akadémián, hol 1848 májusáig működött. Ezen év izgalmas napjaiban, mint a Széchenyi István elveit valló s követő mérsékelt ellenzéki megtartotta irányát február 12-én Csány László kormánybiztos Marosszék kormánybiztosává nevezte ki; ezért az osztrák kormány Marosvásárhelyre internálta s javait zár alá tétette szeptemberében a kollegiumi elöljáróság reá ruházta a paedagogarchai hivatalt október 15-én a pesti haditörvényszék elé idézték és decemberben hazabocsátották; azonban május 4-én négy évi várfogságra ítéltek és május 9-én elfogták, mire Szebenbe s onnan Josefstadtba vitték; félévi fogságából császári kegyelem útján november 25-én haza bocsátották. Ezután a kollégium és magánosok jogügyeivel foglalkozott ban szülővárosa a pesti országgyűlésbe választotta képviselőjéül s a képviselőház megválasztotta alenökének ,- 58., ECKHART Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörtént Bp., Politzer Zs. és Fia. 468 p. Első kiadás! ,- 59., EDVI Illés Károly, Dr.: A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata I-III. Bp., Révai T. (1.) VII. 452 p. (2.) VIII. 581 p. (3.) VI. 605 l p. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Mind három kötet kiadói aranyozott, egészvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. (3 db.) Tételünk, melyet már vakon írt, önálló büntetőjogi főműve! 9

10 Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842 Bp., 1919) ügyész, ügyvéd, jogi író, az MTA tagja. Szegeden részt vett a Bach-korszakban megrendült közbiztonság helyreállításában, majd bűnügyi védőként büntetőjoggal és büntető eljárásokkal foglalkozott. Balogh Jenővel és Vargha Ferenccel közösen kiadták a büntető eljárásjogi kommentárt, Gyomai Zsigmonddal sajtó alá rendezték Csemegi Károly műveit. Számtalan értekezése a büntetőjog köréből a Jogtudományi Hetilapban, a Magyar Jogászegylet Évkönyvében, a Magyar. Igazságügyben, a Jogban, az Ügyvédek Lapjában és a Jogi Szemlében jelentek meg, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Emellett szépirodalommal is foglalkozott. Cifra Juci c. népszínművét 1888-ban mutatták be ,- 60., EGYED István, Dr.: Vármegyei önkormányzat Bp., Eggenberger-féle. 468 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. Mély tisztelete jeléül a szerző dedikált példány, Concha Győző könyveiből tulajdonosi pecséttel! Egyed István (Bp., 1886 Bp., 1966: jogász, ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár. Több társadalmi és szakegyesületben, ill. bizottságban (Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság, Statisztikai Vizsgabizottság) viselt tisztséget, de tagja, majd elnöke volt a Szent István Akadémiának is. 61., EGYED István: A mi alkotmányunk /A Magyar Szemle könyvei XVIII./ Bp., M. Szemle T. 373 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben ,- 62., (Első) I. Országos Ügyvédkongresszus augusztus Közzéteszi: Az Országos Ügyvédi Tanács. Bp., (Orsz. Ügyvédi T.) 183 p. Kiadói illusztrált papírborítóban. Többek között Dr. Udvardi Miklós, Dr. Szeszák Gyula, Dr. Nezvál Ferenc, V. Szamszonov fölszólalásai és korabeli sajtóanyag. 63., ENGEL Emil, Dr. és Bartha László: A Budapesti Tőzsde története I-II. Bp., Budapesti Áru- és Értéktőzsde. (1.) 307 p. 1 sztl.lev. (2.) 1 sztl.lev. 355 p. 4 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. (2 db.) Nagyon szép példány! Mind két kötet címlapján Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank áruosztályának vezető igazgatója, az MTA tagjának autográf névbejegyzése. Rendkívül ritka! ,- 64., ENGELBERG, Dr. von A büntetendő cselekmények megelőzése Különös tekintettel a patronage-ra. Fordította: Bogsch Árpád. /Büntetőjog értekezések 6-7./ Bp., A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja. 1 sztl.lev. 102 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. A szerző titkos kormánytanácsos a német börtönügyi tisztviselők egyletének elnöke ,- 65., EÖTVÖS József, B.: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra I-II. Pest, Ráth M. (1.) 4 sztl.lev. 538 p. 1 sztl.lev. (2.) 2 sztl.lev. 744 p. Második kiadás. Korabeli gerincén borázott, aranyozott félbőr kötésben. (2 db.) ,- 66., EÖTVÖS József, Báró: A nemzetiségi kérdés Pest, Ráth M. IX. 158 p. Első kiadás! Kiadói kissé foltos papírborítóban, körülvágatlan példány. 67., ERDÉLYI Sándor, Dr.: A devizaügyletek /Magyar kereskedők könyvtára III./2-3./ Bp., (1904.) Lampel R. 175 p. Egyetlen kiadás! 68., ERSKINE Tamás, May: Az angol parlament és eljárása A 4-dik kiadás után átdolgozta: Barsi József. Pest, Ráth M. 2 sztl.lev. 376 p. XV. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott ízléses félvászon kötésben. 69., FABINYI Tihamér, Dr.: A választott bíráskodás Bp., (A Váczi Kir. Orsz. Fegyintézet Ny.) 2 sztl.lev. 258 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. Szemethy Károly dr. ügyvéd úrnak őszinte baráti vonzalma jeléül a szerző dedikált példány! Tételünk az első munkája és az egyik fő műve egyben! Fabinyi Tihamér (Hisnyóvíz, Boston, Mass., USA, ) ügyvéd, miniszter, felsőházi tag, az MTA tagja. Jogi tanulmányait a berlini, lipcsei, a cambridge-i és a budapesti egyetemen végezte (1913), 1921-től a Ganz Danubius Rt. jogügyi igazgatója, utóbb ügyvédi irodát nyitott. A Nemzeti Egység Pártja programjával Kiskundorozsma országgyűlési képviselője ( ), kereskedelemügyi miniszter (1932. október március 4.), majd pénzügyminiszter (1935. január március 9.). A győri program meghirdetése után Reményi-Schneller Lajos foglalta el hivatalát tól 1944-ig a Magyar Általános Hitelbank elnöke. Svájcban (1944), majd az USA-ban telepedett le. 1 10

11 70., FALCSIK Dezső, Dr.: A polgári perjog tankönyve (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Bp., Politzer-féle kkv. VIII. 363 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott igényes félvászon kötésben, körben márványozott lapszéllel. Az utolsó műve, főműveinek egyike! Falcsik Dezső (Törökszentmiklós, Bp., 1924.) jogász, egyetemi tanár, ben váci városi aljegyző, egyúttal a Váci Hírlap felelős szerkesztője. 71., FAYER László Bp., (Franklin Társulat nyomdája) 94 p. 2 t. (hártyapapírral védett fényképek Fayer Lászlóról) Későbbi félbőr kötésben, gerincén címkével. Merített papírra nyomott emlékkönyv és tisztelgés a nagy büntetőjogász halála alkalmából többek között Wlassics Gyula, Szladits Károly, Angyal Pál, Finkey Ferencz, Fodor Ármin, Márkus Dezső, Edvi Illés Károly, Vámbéry Rusztem és mások írásaival. Fayer László (Kecskemét, Budapest, november 9.) jogász. A MTA tagja. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s miután eleinte országgyűlési gyorsíró volt, 1873-ban egyetemi magántanár, 1895-ben tanár, 1901-ben pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. Fayer egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek később alelnöke is lett közt szerkesztette a Magyar Themisz című jogi szaklapot, majd a Jogtudományi Közlöny-t, ahol a bírósági ítéleteket és a Btk.-t nem egyszer szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette ,- 72., FAYER László, Dr.: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye I-III. Bp., MTA. (1.) 462 p. (2.) XVI. 543 p. (3.) XXVI. 1 sztl.lev. 618 p. Egyetlen kiadás! Mindhárom kötet korabeli, gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tudtunkkal árverésen még soha nem szerepelt. Rendkívül ritka! Az évi törvényjavaslat a magyar büntetőjog történetének igen jelentős fejezete, ami már a maga korában is a büntetőjogászok osztatlan elismerésével találkozott. Nem emelkedhetett törvényi szintre, azonban mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból korszakalkotó volt, főként azért, mert az egységes szabályozás hiányát pótolta, valamint az úriszékek visszaéléseitől hemzsegő, dicséretesnek és igazságosnak egyáltalán nem mondható joggyakorlatot kívánta felszámolni. A bűntettekről és büntetésekről szóló anyagi jogi javaslat teljesen önálló, rendkívül színvonalas alkotás. A kódex általános rendeletek cím alatt foglalta össze a büntetőjog általános része körébe tartozó rendelkezéseket, az egyes tényállásokat pedig a Külön rendeletek a bűntettek egyes nemeiről és büntetésükről szóló részben. A törvénykönyv következetesen végigviszi a törvény előtti egyenlőség eszméjét: nincs különbség nemes és nem nemes, világi és klerikus között. Mélyen humánus: nincs halálbüntetés, botbüntetés,s a büntetési tételek felső határát szabta meg csupán (korlátlan enyhítési lehetőség). A büntetendő cselekmények tipizálásánál a dichotomikus rendszert követi (bűntetteket és kihágásokat ismer). Számos fogalmat precízen kidolgozott (pl. gondatlanság, kísérlet, részesség, viszszaesés, súlyosbító és enyhítő körülmények, elévülés). A büntetések legfontosabbika a szabadvesztés-büntetés, ami mellett a közhivatal elvesztése, a pénzbüntetés, és a bírói dorgálás lehetőségei között választhatott a bíró. A bűncselekményeket a polgárok személye és vagyona, a társadalmat sértő magatartás foka szerint csoportosította. A büntetőeljárás szabályozásának tervét és a börtönügyi tervezetet kidolgozó bizottság lelke Szalay László volt. Az európai minták után felépített, haladó szellemű javaslat (tisztán vádelvi főtárgyalás, vizsgálóbíró tisztsége, felek egyenjogúsága) az esküdtbíróság intézményén bukott el, melyről a főrendek hallani sem akartak. A börtönügyi tervezet szorosan kötődött a büntető anyagi jogi javaslathoz: az alapvető büntetésnem a szabadságvesztés lett. Ez is elbukott, de európai színvonalú terv volt. Megfogalmazódott a nulla poena sine lege, és a nullum crimen sine lege elve is! A javaslat kidolgozói a legkorszerűbb büntető törvénykönyveket vették alapul, és ezek a normák nem állták volna meg a helyüket a magyarországi viszonyok között (bírói tisztségek a konzervatív nemesség körében, az eljárásban középkori elvek, csak nemesi szabadság létezik). A társadalomidegen törvénytervezetet a diéta nem szavazta meg. A progresszív elvek azonban jótékony hatással voltak a bírói gyakorlatra, a halálbüntetés a minimumra csökkent. A javaslat szelleme az első büntető törvénykönyvig kísérte az országgyűléseket ,- 73., FAYER László, Dr.: Tanulmányok a büntetőjog és a bűnvádi eljárás köréből Bp., (Ny.: Franklin-T.) 2 sztl.lev. 130 p. Egyetlen kiadás! 74., FEHÉRVÁRY Jenő, Dr.: Magyar magánjog kistükre Bp., Barkóczy László. XV. 618 p. Nyolcadik javított, bővített kiadás. Korabeli félvászon kötésben. 75., FEHÉRVÁRY Jenő: Magyar anyagi büntetőjog kistükre Bp., Budai-Ny. 4 sztl.lev. 1 errata 203 p ,- 76., FERDINANDY Gejza, Dr.: Magyarország közjogi viszonya Ausztriához és annak történelmi fejlődése Előbeszéddel ellátta: Dr. Vécsey Tamás. Bp., Pallas. 260 p. Egyetlen kiadás! Tételünk az első munkája és egyben főművei egyike! 11

12 Ferdinandy Geyza (Kassa, Bp., 1924.) közjogász, egyetemi tanár, honvédelmi államtitkár, az MTA tagja. A magyar közjog történetével és alkotmányjoggal foglalkozott. Korábban Széchenyi és bizonyos korrekciókkal a dualizmus híve, de utolsó írásaiban az önálló magyar államiság mellett foglalt állást. Tudományos működése mellett különösen ben élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 77., FIEDLER Ignácz: A telekkönyvi törvény gyakorlati alkalmazása A telekkönyvi törvény mindazon részeivel, melyek a feleket érdeklik, okirati s kérvényi mintákkal és példákkal felvilágosítva, különös tekintettel az erdélyi telekkönyvekre a felek és ügyködők használatára. Pest, Heckenast G. VIII. 303 p. Harmadik javított és bővített kiadás. Korabeli félvászon kötésben, márványozott lapszéllel. 78., FINKEY Ferenc, Dr.: Vitéz Moór Gyula uj elmélete a büntetőjog magánjogi jellegéről Bp., (Szerző.) - Attila-Ny. 24 p. Lukinich Imre történésznek dedikált példány! Finkey Ferenc (Sárospatak, Sárospatak, 1949.) jogász, egyetemi tanár, 1930-tól kúriai tanácselnök, 1935-től 1940-ig, nyugalomba vonulásáig koronaügyész ban a felsőház tagja ben újra kinevezték. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság elnöke. Az anyagi büntetőjogban dogmatikai téren K. Binding, kriminálpolitikai kérdésekben Franz List követője, a büntető eljárásjogban a liberális, humánus irányzatot képviselte. 79., FINKEY Ferenc: Finkey Pál, pécsi kir. ítélőtáblai tanácselnök és Finkey József, József Nádor Műegyetemi tanár, volt pataki diákok emlékezete /Pataki krónika 4./ Bp., Pataki diákok orsz. szövetségének bp-i egyesülete. 47 p. Egyetlen kiadás! Kornis Gyula, kedves barátomnak szíves emlékül Finkey Feri dedikált példány! 1 80., FINKEY Ferenc: Jelszavak harca a büntetőtörvénykönyvek revízója körül /Értekezések a filozófiai és társadalmi tud. köréből V./1./ Bp., MTA. 35 p. 81., FINKEY Ferencz, Dr.: Az egység és többség tana a büntető jogban (Egy büntetendő cselekmény és bűnhalmazat.) Sárospatak, Ny.: Steinfeld Jenő. 1 sztl.lev. 207 p. Egyetlen kiadás! Dr. Hoffner Sándor könyvtárából autográf névbejegyzésével. 82., FINKEY Ferencz: A magyar büntető eljárás tankönyve Bp., Politzer-féle. XXIV. 651 p. Harmadik kiadás. 83., FODOR Ármin, Dr.: Magyar magánjog I-V. I. Általános rész. II. Dologjog. III. Kötelmi jog. IV. Családjog. V. Öröklési jog. Bp., é.n., Singer és Wolfner. (Pallas Rt. ny.) Egyetlen kiadás! Mind az 5 kötet kiadói dombornyomású - Justicia Istennő szobrát ábrázoló -, aranyozott egészvászon kötésben. Mind az 5 kötetben Neubauer Ferenc Dr. exlibrisével. (5 db.) Fodor Ármin (Nagymihály, 1862? ) bíró, kúriai tanácselnök, jogi író. Részt vett a polgári perrendtartási törvény (1911. évi I. tc.) tervezetének előkészítésében. Nevét az utókor számára mégis a Magyar magánjog c. gyűjteményes munkája őrizte meg, amiben a magánjogi törvények alapján kialakított bírói gyakorlatot is feldolgozta ,- FOLYÓIRATOK 84., Az ügyvéd IV. évf. Rendkívüli szám. Ügyvédgazdasági-, társadalmi- és jóléti közlöny. Bp., jun. 25. Hadviselt Ügyvédek Orsz. Szöv. 16 p. A Hadviselt Ügyvédek Orsz. Szövetsége Hősök emléknapjára kiadott különszám. Többek között Dr. Rott Pál ünnepi beszédével. Bajtársi szeretettel Dr. Rott Pál által dedikált példány! 85., Bűnügyi Szemle IV. kötet (évf.) Szerkeszti: Dr. Angyal Pál. Pécs, Ny.: Wessely és Horváth. XI. 428 p. 86., Jogállam Jog- és Államtudományi Szemle XXIX. évf. Dr. Baumgarten Nándor, Vargha Ferenc, Báró Wlassics Gyula közreműködésével szerkesztik: Dr. Gaár Vilmos, Dr. Szalai Emil, Dr. Vajda Petúr. Bp., Kiadóhivatal. IV. 448 p. 87., Kereskedelmi jog IV. évf. A hiteltörvények (kereskedelmi, ipar-, váltó-, csődjog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. Főszerkesztő: Grecsák Károly. Felelős szerkesztő: Dr. Bender Béla. Bp., Orsz. Központi Községi Ny. IV. 532 p. 88., Kereskedelmi jog XXXIII. évf. Hiteljogi és gazdaságpolitikai folyóirat. Tőzsdei jog melléklettel. Alapította: néhai Grecsák Károly. Főszerkesztő: Dr. Kuncz Ödön. Felelős szerkesztő: Dr. Szente Lajos. 12

13 Bp., Pesti Lloyd-T. 4 sztl.lev. 184 p p. (Tőzsdei jog) 89., Közgazdasági Szemle XXXV. évf. 45. kötet. Kiadja a MTA. Nemzetgazdasági Bizottsága hozzájárulásával a Magyar Közgazdasági Társaság. Szerkeszti: Mandelló Gyula. Bp., Pesti Kny. V. 442 p. 90., Külügyi Szemle XII. évf. Külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóirat. Szerkesztőbizottság: Gratz Gusztáv, Eöttevényi Olivér, Drucker György. Bp., M. Külügyi T. Biz.: Dr. Vajna Gy. és Tsa. 437 p. 1 sztl.lev. 91., Magyar Jogász-ujság IV. évf. A jog- és államtudományok minden ágát felölelő félhavi folyóirat. Szerkesztik: Dr. Barna Ignácz és Dr. Rósa Ferencz. Bp., Kiadóhivatal. VI. 2 sztl.lev. 458 p hasáb (Judaiktúra) 1 sztl.lev. 92., Magyar Jogász-ujság V. évf. Szerkesztik: Dr. Barna Ignácz és Dr. Rósa Ferencz. Bp., Kiadóhivatal. XV. 350 p. + Judaiktúra 93., Magyar Jogi Szemle V. kötet (évf.) Szerkesztette: Dr. Angyal Pál. Bp., (Pallas.) IV. 328 p. 94., Magyar Jogi Szemle XVI. kötet (évf.) Szerkesztik: Dr. Angyal Pál és Dr. Nagy Dezső Bálint. Bp., (Attila-Ny.) VII. 424 p. 95., Társadalomtudomány VI. évf. A Magyar Társadalomtudományi Társulat folyóirata. Heller Farkas és Bibó István közreműködésével szerkeszti: Szombatfalvy György. Bp., Stephaneum Ny. IV. 479 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, az első szám kiadói papírborítójának címlapja a kötéstáblára ragasztva. * * * 96., FRAKNÓI Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Történeti tanulmány. Bp., MTA. 1 sztl.lev. 559 p. Egyetlen kiadás! Későbbi gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Tételünket, amely a szerző egyik főműve, Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia történetet c ben írt munkájában az 1000 legritkább és legbecsesebb magyar könyv között sorolja fel. Fraknói Vilmos (Ürmény, Budapest, 1924) történetíró, kanonok, címzetes püspök, az MTA titkára, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított. Történészi munkássága során a középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történetnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. Szerkesztette az Akadémiának az Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatát ( ), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét ( ) és a Magyar Könyvszemlét (1876-tól 1879-ig). Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I IV. kötetét ( ) és Mátyás király levelezését a római pápákkal (1891) , (FRAKNÓI), FRANKL Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése Pesten, Pfeifer F. 2 sztl.lev. 173 p. 1 sztl.lev. Későbbi keménytáblás papírkötésben. A kötet tartalmazza Magyarország nádorainak, királyi helytartóinak és országbíróinak korrendileg szerkesztett névsorát, ismerteti a nádori hivatal eredetét és történetét. Ritka! 1 98., FRIEDMANN Bernát, Dr.: A népbírák és esküdtszékek intézménye, tekintettel hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára. Bp., Pfeiffer Nándor. 4 sztl.lev. 288 p. Egyetlen kiadás! Tételünk az egyik fő műve! Friedmann Bernát (Nagyvárad, Bp., 1925.) ügyvéd, jogi író. Mint védő vett részt az ún. vérvád miatt indított tiszaeszlári perben. Irodalmi működésében főként büntető eljárással és igazságügyi szervezeti kérdésekkel foglalkozott. 99., GAÁR Vilmos, Dr.: A magyar polgári perrendtartás (1911. évi I. T.-Cz.) magyarázata I-II. Bp., Athenaeum. (1.) VIII. 368 p. (2.) 2 sztl.lev. 432 p. Kiadói festett egészvászon kötésben papír védőborítóban. (2 db.) Tudtunkkal árverésen még nem szerepelt! Gaár Vilmos (Győrsziget, Bp., 1938.) ügyvéd, ítélőtáblai-, majd kúriai bíró, jogi író, 1927-ben a felsőház tagja. Főként magánjoggal és eljárásjoggal foglalkozott. A gyakorlattal szoros kapcsolatot tartó jogszabály- és döntvénygyűjteményei alapján korában igen ismert volt. Részt vett a Grill-féle jogszabálygyűjtemények és döntvénytárak szerkesztésében (polgári peres és peren kívüli eljárások), a Fodor-Márkus-féle Magyar magánjog c. gyűjteményes munka megírásában (tartási 13

14 kötelezettség). Egyik szerkesztője volt a Jogállam c. liberális irányzatú jogi szakfolyóiratnak ( ) és egy ideig a Sopron c. szabadelvű napilapnak , GÁBOR Gyula, Dr.: A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban Bp., (1932.) Athenaeum. 255 p. Nagyságos Dr. vitéz Szilágyi László miniszteri segédtitkár Úrnak őszinte igaz tisztelete jeléül dedikált példány! Gábor Gyula (Balassagyarmat, Bp., 1936.) jogász, ügyvéd, jogi író, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára, három évtizeden át főügyésze, az Országos Iroda ügyvezető elnöke. Az I. világháború alatt honvéd hadbíró őrnagyi rangot ért el. Jogi és történelmi tárgyú művei szaklapokban jelentek meg , GAJZÁGÓ László, Dr.: A nemzetközi jog eredete annak római és keresztény összefüggései különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola Bp., Stephaneum. XI. 433 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, a borító verzóján ex-libris. Tételünk az egyik fő műve! Gajzágó László (Karcag, Bp., 1953.) diplomata, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hazai és külföldi jogi tanulmányok után több ízben képviselte Magyarországot a Népszövetségben. Tagja volt az Institut de Droit Internationalnak. Művei a jog osztályok feletti voltát hirdető természetjogi iskola hatását tükrözik. 102., GÁRDONYI Albert, Dr.: Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig /Különlenyomat Városi Szemle XXXII. évf./ Bp., én. Székesfőváros Hny. 14 p ,- 103., GELLÉRI Mór: Szocziális napikérdések - Munka nélkül. Munkásérdekképviselet. Munkás-jóléti intézmények. Bp., Pesti Kny. 604 p. Kiadói egészvászon kötésben. Vázsonyi Vilmos urnak tisztelettel a szerző dedikált példány! Gelléri (Glück) Mór (Apátfalva, 1854 Bp., 1915) közgazdasági és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés és a magyarországi szabadkőművesség kiemelkedő alakja ben csatlakozott a budapesti Könyves Kálmán szabadkőműves páholyhoz, melynek nemsokára a helyettes főmestere lett ben megalapította a Világosság című szabadkőműves újságot ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a Hajnal -t és a német nyelvű Orient -et, a szabadkőművesek lapját ben részt vett a Demokratia szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, majd főtitkára lett. Részt vett a szabadkőműves rituálé kidolgozásában is től 1909-ig a Kelet és az Orient szabadkőműves újságok szerkesztője volt. Megírta a Könyves Kálmán páholy történetét és a Demokratia páholy könyvtárának a szerkesztése és rendszerezése is az ő nevéhez fűződik , GERŐ Ernő, Dr.: Válás és nőtartás Gyakorlati népies jogi könyv. Bp., (1941.) Szerző. 32 p. Második kiadás ,- 105., GÉVAY-WOLFF Nándor, Ifj Schirilla László Arisztid: Emléklapok - Viski Illés József Dr. egyetemi tanárságának huszonötéves jubileuma alkalmából kiadták hálás tanítványai Bp., Ny.: Kir. M. Egyetemi Ny. 1 t. 94 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban. Illés József máj. 11. aláírt példány! 106., GROSSCHMID Géza, Dr.: Kisebbségi sors Kassa, Szerző. 499 l. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. A szerző, Márai Sándor apja, Kassa szenátora, nemzetgyűlési képviselő. A kötet tartalmazza 1918-tól-1929-ig a nemzetgyűlésen mondott összes beszédét, törvényjavaslatát, interpellációját, továbbá a hírlapi cikkeit és alkalmi beszédeit. Ez a könyv részben fájó visszhangja az elmúlt 12 év eseményeinek, részben a jogaink tudatában való további kitartásra ösztönző bátorítás. A magyarság helyzete Csehszlovákiában; Hlinka és a magyarság; A magyarság egységéről; Benes és a magyarok 107., HACKER Ervin, Dr.: Bevezetés a büntetőjogba Bp., Pfeifer F. (Zeidler testvérek.) XII. 312 p. Egyetlen kiadás! Hacker Ervin (Pozsony, Miskolc, 1945.) jogász, egyetemi tanár. A bűnügyi tudományok számos ágával (kriminálstatisztika, krimináletiológia, kriminológia, börtönügy stb.) foglalkozott. 108., HAJDU János: Eötvös József báró első minisztersége (1848.) Bp., MTA. VIII. 283 p. Egyetlen kiadás! Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja felragasztva. Mérei Ferenc főigazgató Úrnak dedikált példány! 109., HALÁSZ Zoltán, Dr.: A szemérem elleni bűncselekmények Tanulmány az anyagi büntetőjog köréből. 14

15 Bp., Athenaeum. VI. 426 p. 1 sztl.lev. 110., HANAUER A. István: A kölcsönös igazságosság a kath. erkölcstanban különös tekintettel a magyar magánjogra Bp., Stephaneum Ny. VIII. 371 p. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. Tételünk az első munkája és egyben az egyik fő műve. Ritka! Hanauer Árpád István (Pápa, Vác ) váci püspök, hittudományi író től a Szent Imre Kollégium igazgatója, 1913-tól marosvásárhelyi c. apát, 1917-ben veszprémi kanonok, júliusban váci püspök lett. Újjáalapította a váci papnevelő szemináriumot től a felsőház tagja. 111., HARRER Ferenc, Dr.: A német városi szervezet kifejlődése és mai alakja Bp., Grill K. 102 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. Dr. Buza Lászlónak dedikált példány! Harrer Ferenc (Bp., 1874 Bp., 1969) politikus, miniszter, jogász, a Városi Szemle alapítója, szerkesztője, a Városok Országos Kongresszusának főtitkára, később ügyvezető elnöke ban Budapest alpolgármestere, október 25-től a Nemzeti Tanács tagja től ismét részt vett a közéletben. Az újjáalakult budapesti törvényhatósági bizottság demokrata párti programmal képviselővé választotta től 1942-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt, majd Budapest felsőházi képviselője ( ) től címzetes egyetemi tanár, tagja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a fővárosi törvényhatósági bizottságának és az Országos Építésügyi Tanácsnak tól a jogi reformbizottság tagja, a Polgári Radikális Párt elnöke (1947), országgyűlési képviselő ( ), az országgyűlés korelnöke (1949, 1953, 1958, 1963, 1967), a jogi és igazságügyi bizottságának alelnöke, az államigazgatási jogi bizottság tagja től, az országgyűlés jogi- és igazságügyi bizottságának elnökhelyettese től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a budapesti népfrontbizottság elnöke. 112., HATTYUFFY Dezső, Dr.: A magyar családjog kézikönyve Bp., Benkő Gy. XVI. 415 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. 113., HEGEDŰS Lajos: A magyar közjog alapvonalai Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta: - -. Pest, Heckenast G. IV. 260 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén sérült, kopottas félbőr kötésben. Tételünk egyik fő műve! Hegedüs Lajos, Candid (Nagyvárad, Rákospalota, 1883.) jogi író, az MTA tagja. Jogi tanulmányok után 1851-től a pesti bíróságon, 1856-tól a bécsi igazságügy minisztériumban, 1860-ban a bécsi magyar kancellárián működött, 1867-től, mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosa, a műemlékek, múzeumok ügyével foglalkozott. Sokát tett a műemlékvédelem, múzeum- és képtárfejlesztés terén. Több gyakorlati jellegű munkát (polgári eljárás, jegyzői rendtartás, váltórendtartás stb.) írt ,- 114., HELLER Erik, vitéz Moór Gyula, Rácz György: Büntetőjogi tanulmányok Angyal Pál születése 60-ik és jogtanári működése 35-ik évfordulójának emlékére Szerkesztették: - -. Bp., Pallas. 1 sztl.lev 1 t. 397 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. 1 HÍRES BESZÉDEK 115., APPONYI Albert gróf: - - beszédei I-II Bp., Singer és Wolfner. (1.) XI p. (2.) 2 sztl.lev. 762 p. 2 kihajtható t. (kézirat hasonmás) 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Nyáry Béla ügyvéd, főszentszéki ügyész könyvtárából. (2 db.) Apponyi Albert, gróf (Bécs, 1846 Genf, 1933) politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja től Deák-párti -, majd a Sennyey - féle konzervatív párt országgyűlési képviselője, 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére ben belépett a kormánypártba (Szabadelvű Párt) től ig a képviselőház elnöke végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, majd 1904-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe és a Függetlenségi Pártba. Ettől kezdve az I. világháború végéig a párt egyik vezetője április 8-tól január 17-ig a koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nevéhez fűződik az iskolatörvény keresztülvitele június 15-től május 8-ig ismét közoktatásügyi miniszter. Az I. világháború után a magyar békedelegáció vezetője, 1920-tól a legitimista ellenzék vezérszónoka tól haláláig Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. Kitűnt nagy nyelvtudásával és szónoki képességével, amelyet a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott harc szolgálatába állított , DÉNES István: Végzetes szanálás Bp., (1929.) Közlekedési Ny. 285 p. 1 sztl.lev. szövegközti ábrákkal. Egyetlen kiadás! Kiadói rajzos papírborítóban, rajzos papírborítóban, amely Pérely Imre grafikus művész munkája, a borító verzóján az illusztrátor portréja a szerzőről. 15

16 Dénes István (Szászváros, Bp., 1963.) jogász, ügyvéd, politikus, gazdasági és politikai író, 1918-ban Tordán a Nemzeti Tanács elnöke ben a kormány támogatásával megalapította a Nemzeti vagy Magyarországi Munkáspártot, amelynek elnöke és 1922-ben egyetlen parlamenti képviselője lett. Nagy demagógiával támadta a Bethlen-kormányt; újabb mérsékelt földreformot követelt. Miután az 1926-i választásokon' megbukott, mint ügyvéd tevékenykedett tovább. 117., ISTÓCZY Győző: - - országgyűlési beszédei, indítványai és törvényjavaslatai Bp., Buschmann F. Kny. VIII. 408 p. Nagyon ritka! Istóczy Győző (Szentkereszt, 1842 Bp., 1915.) ügyvéd, politikus. Vas vármegyében aljegyző, majd szolgabíró ben mint Deák Ferenc híve országgyűlési képviselő lett, 1875-ben csatlakozott a Szabadelvű Párthoz, majd pártonkívüliként egy kisebb csoport élén antiszemita nézetekkel lépett fel a parlamentben és a sajtóban. A hírhedt tiszaeszlári vérvád idején különösen aktív munkát fejtett ki a felekezeti gyűlölet szításában, Tizenkét röpirat c. havi folyóiratában ( ) és Füstölő c. élclapjában közölt cikkeiért faji izgatás miatt sajtópert indítottak ellene ,- 118., JUSTH Gyula: Justh Gyula beszédei az általános, egyenlő, titkos választói jog mellett és az általános politikai helyzetről Összeállította: Dr. Szalay Mihály. Politikai bevezetést írt: Batthyány Tivadar gróf. (Bp.), Az általános, egyenlő, titkos választójog Orsz. Szövetsége. 142 p. 1 sztl.lev. Tételünk a fő műve! Justh Gyula (Necpál, Bp., 1917.) liberális polgári politikus. Jogot végzett ban a gyulai járás főszolgabírója lett, függetlenségi álláspontja miatt azonban 1878-ban a kormányon levő Szabadelvű Párt megbuktatta. Visszavonult tornyai birtokára, majd 1884-ben Makó függetlenségi párti képviselőjévé választották. Haláláig Csanád vármegye képviselője, a polgári demokratikus reformok szószólója volt ben a Függetlenségi Párt alelnökévé 1893-ban elnökévé választották. Döntő szerepe volt Wekerle egyházpolitikai reformjainak keresztülvitelében. A 48-as frakciók szétválásakor szakított Ugron Gábor csoportjával. A párt egyesülésekor ismét elnökké választották, 1895-ben azonban lemondott a hazatért Kossuth Ferenc javára. Tovább is szerepet vitt azonban az ellenzéki megmozdulások, így 1897-ben a büntető perrendtartás ún. sajtóparagrafusa ellen, 1898-ban a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukció vezetésében ben a képviselőház elnökévé választották. Az önálló Nemzeti Bank követelésében éles ellentétbe került a párt Kossuth által vezetett csoportjával és ben lemondott a házelnökségről. Ezt követően a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal együttműködve lépett fel az általános választójog érdekében ben vezette a Tisza elleni obstrukciót ban Tisza István politikájával szemben ismét az egyesült függetlenségi párt társelnöke lett Kossuth Ferenccel, azonban a tényleges vezetést átengedte Károlyi Mihálynak, a párt ügyvezető elnökének, egyetértve Károlyi polgári radikális programjával. Élete utolsó éveiben betegeskedése miatt visszavonult a politikai élettől ,- 119., KÁDÁR János: A szocializmus megújulása Magyarországon Válogatott beszédek és cikkek Bp., Kossuth. 444 p. 2 sztl.lev. Kiadói aranyozott (vörös) egészvászon kötésben, papír védőborítóban. Grósz Károlynak baráti üdvözlettel Kádár János Budapest, dec. 25. dedikált példány! Ez a kötet a Kádár-korszak lenyomata, amelynek épp a dedikáció címzettje jelentette a végét. Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, május 26. Budapest, július 6.) kommunista politikus és 1950 között belügyminiszter és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök. Kádár a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Személye és a nevéhez köthető politika, a kádárizmus (avagy gulyáskommunizmus ) ma is éles viták tárgya Magyarországon; az 1957 és 1989 közötti időszakot a történetírás és a publicisztika is az ő nevével jelzi ( Kádár-korszak ). Minden legyen az, ami. A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak! Kádár János programadó szlogenje. Grósz Károly (Miskolc, augusztus 1. Gödöllő, január 7. ) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára ban a forradalom alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az Észak-Magyarország című lap fejlécéről a Kossuth-címert is eltávolíttatta ban Kádár Jánost követte az MSZMP főtitkári székében, amely véget vetett a jó időben jó helyen lenni korszakának. Népszerűtlen miniszterelnök volt egy nehéz időszakban. Amerikai útján kívül egyetlen jelentős külpolitikai kezdeményezése Aradon tartott találkozója volt Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezetővel, amit akkor és azóta is egyöntetűen súlyos kudarcnak tartanak. Miniszterelnöksége idején vezették be a személyi jövedelemadót ,- 120., KÁLLAY Miklós: A magyar nép nagy viharban - - miniszterelnök kilenc beszéde. Bp., (Ny.: Athenaeum.) 1 t. (portré) 80 p. Egyetlen kiadás! 16

17 Kállay Miklós (Nagyhalász, New York, 1967.) jogász, politikus, főszolgabíró, főispán ben országgyűlési képviselő kormánypárti programmal október 1-től január 9-ig a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere tól 1942-ig az Országos Öntözési Hivatal elnöke március 9-én Horthy Miklós Bárdossy László helyére miniszterelnöknek nevezte ki március 19-én, miután a németek megszállták az országot, menedékjogot kért a török követségen, majd ezt önként elhagyta, mire a németek elfogták, később koncentrációs táborban őrizték után Olaszországban, majd 1951-ben az USA-ban telepedett le. 121., KOSSUTH Ferencz: - - harmincz parlamenti beszéde Életrajzi adatokkal kiséri Hentaller Lajos. A beszédeket sajtó alá rendezte Szatmári Mór. Bp., Kunossy, Szilágyi és Tsa. 302 p. 1 sztl.lev. számos szövegközti képpel. Egyetlen kiadás! Kiadói dombornyomással illusztrált egészvászon kötésben. Kossuth Ferenc (Pest, Bp., 1914.) dualizmus kori politikus, mérnök, miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia. A szabadságharc bukása után európai hírnevet szerzett a vasút- és hídépítés, valamint az alagútfúrás terén. Részt vett az emigráció politikai és publicisztikai tevékenységében is től a Magyar Nemzeti Igazgatóság titkára ben hazakísérte atyja holttestét, s véglegesen hazaköltözött ben képviselővé választották; majd a Függetlenségi Párt elnöke lett. A Wekerlekormányban ápr.ilis8-től január 17-ig kereskedelmi miniszter ben megújította a vám- és kereskedelmi szerződést Ausztriával. Mikor 1909-ben a Függetlenségi Párt két táborra szakadt, kisebbségben maradt Justh Gyulával szemben. A Wekerle-kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt vezetője. A két Függetlenségi Párt egyesülésekor az egyre többet betegeskedő ~ már csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta atyja iratainak egy részét. (Bp., 1908). 122., PASZLAVSZKY Sándor: A kath. főpapok- és főuraknak a középiskolai törvényjavaslat felsőházi tárgyalása alkalmával mondott beszédei Bp., Szüts és Társa Kath. Kk. Ny.: Hunyadi Mátyás. XLIII. 157 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Többek között Ipolyi Arnold, Trefort Ágoston, Gróf Zichy Nándor beszédei. Nagyon ritka! Paszlavszky Sándor, (Deregnyő, Budapest, 1899), római katolikus plébános, aki szabad idejét pedig az irodalommal való foglalkozásra fordította, melyet már, a papnevelő intézetben fennálló magyar egyházirodalmi iskola vezetését viselve, gyakorolt tól 1886-ig püspöki engedéllyel vásonkeői gróf Zichy Rezső gyermekeinek a nevelője. Rendkívül sokoldalú, terjedelmes munkásságot fejtett ki, de csak ez az egy jogi munkája ismert. 123., SZILÁGYI Dezső beszédei I-IV. Szerkesztik: Dr. Fayer Gyula és Vikár Béla. I. Közös ügyek. Közös egyetértéssel czélszerűbben elintézhető ügyek. - A keleti kérdés. A Tisza-Széll-féle kiegyezés. II. Az egyházpolitika. III. Közös ügyek és rokon tárgyak. IV. - - Ferencz Ferdinánd főherczeg házassági nyilatkozata. Bp., Athenaeum. (1.) 1 t. XX. 428 p. (2.) XV. 480 p. (3.) XII. 490 p. (4.) XII. 386 p. Egyetlen kiadás! Mind a 4 kötet kiadói gerincén aranyozott, egészvászon kötésben. (4 db.) Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840 Bp., 1901) politikus, ügyvéd, egyetemi tanár (politika, büntetőjog) igazságügy miniszter, az MTA tagja, Deák-párti, a pártfúzió után 1875-ben szabadelvű párti képviselő ben a vámkérdés miatt kilépett a szabadelvű pártból és az egyesült ellenzék egyik vezéralakja lett ban kivált az ellenzékből, 1889-ben újból a Szabadelvű Párt tagja ápr jan. 15. között igazságügy miniszter Tisza Kálmán, Szapáry Gyula és a Wekerle Sándor kormányban között a képviselőház elnöke. Igazságügy miniszterségére a kodifikációs tevékenység a legjellemzőbb, több polgári jellegű törvényalkotás fűződik nevéhez. Előkészítette a büntető perrendtartást, amelyet már utóda alatt fogadtak el (1896: XXXVI. tc.). Megkezdte a polgári törvénykönyv kodifikációját, előkészítette az anyagi büntetőjog reformját. Rendkívül heves politikai harcok, a király és a klérus ellenzése ellenére is sikerült megszavaztatnia az ún. vallásügyi törvényeket, amelyek a polgári liberális körök törekvéseit fejezték ki (1894. évi XXXI. tc. a házassági jogról, évi XXXII. tc. a gyermek vallásáról, évi XXXIII. tc. az állami anyakönyvezésről) , TELEKI Pál, Dr.: - - országgyűlési beszédei I-II. I. kötet: II. kötet Sajtó alá rendezte: Papp Antal. Bp., (1944.) Studium. (1.) VIII. 403 p. (2.) VIII. 456 p. Egyetlen kiadás! Kiadó illusztrált papírborítóban. (2 db.) Teleki Pál, gróf (Bp., Bp., 1941.) politikus, miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, 1915-től 1918-ig alkotmánypárti képviselő, közt a Földrajzi Intézet igazgatója. A Magyar Földrajzi Társaságnak 1910-től ig főtitkára, majd alelnöke ben a Területvédő Liga elnöke, majd a Bécsben szervezkedett (Antibolsevista Komité), utána a Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső szegedi kormányában kultusz-, ill. külügyminiszter (1919. május 3-tól augusztus 12- ig). A béke előkészítő iroda tudományos osztályának vezetője, a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegáció tagja április 19- től a Simonyi-Semadam-kormány külügyminisztere, július 19-től április 13-ig miniszterelnök (1920. szeptember 22-ig külügyminiszter is). Ratifikáltatta a trianoni békét, fellépett a különítmények garázdálkodása ellen, meghozatta a zsidóellenes numerus clausus törvényt. 17

18 Az első királypuccs után lemondott. A Keresztény Nemzeti Liga, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Menekültügyi Hivatal elnöke ban országos főcserkész, de a továbbiakban is a magyar cserkészmozgalom reprezentáns irányítója ben nemzetgyűlési, ban országgyűlési képviselő pártonkívüli programmal; 1926-ban belépett a kormánypártba től 1938-ig felsőházi tag, majd ismét képviselő. Az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány egyik szereplője. A nemzeti propaganda ellenőrzésére kinevezett kormánybiztos, a Szociográfiai Intézet és Államtudományi Intézet alapítója (1926), a Magyar Revíziós Liga megteremtője (1927) május 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy kormányában ban egyik vezetője a komáromi cseh-magyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek február 16-tól április 3-ig másodízben miniszterelnök. Csatlakozott az antikomintern paktumhoz, végrehajtotta Magyarország kilépését a Népszövetségből. Meghozatta a második zsidótörvényt s egy mérsékelt földreformtörvényt. Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött semlegesítése céljából, majd öngyilkos lett. 125., TISZA István: Küzdelem a parlamentarizmusért. Gróf --- beszédei Bp., Athenaeum. 110 p. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban. Tisza István gróf (Geszt, ápr. 22. Bp., okt. 31.) politikus, miniszterelnök, az MTA tiszteletbeli tagja, Tisza Kálmán fia tól szabadelvű párti programmal képviselő. Már politikai pályája kezdetén felismerte, hogy a Monarchia előbb utóbb válságba, háborús konfliktusba keveredik és az erre való felkészülést sürgette ban feloszlatta a Szabadelvű Pártot és visszavonult a közvetlen politikai tevékenységtől ig csak a főrendiház működésében vett részt február 19- én régi szabadelvű párti híveire támaszkodva megalapította a Nemzeti Munkapártot, amely a választáson nagy győzelmet aratott. Herczeg Ferenccel együtt indította 1911-ben a Magyar Figyelő c. politikai lapot május 22-én az a képviselőház elnökévé választották. Megbízatása másnap a korszak legnagyobb, vérvörös csütörtök néven ismert munkásmegmozdulását, sztrájkok sorát váltotta ki, június 7-én Kovács Gyula képviselő a parlamentben sikertelen revolveres merényletet kísérelt meg ellene. Megszavaztatta a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket, a hadiszolgáltatásokat tartalmazó törvényeket jún. 10-én kezdődő második miniszterelnökségére a közvetlen háborús készülődés jegyében került sor. A szarajevói merénylet után a háború megindítása ellen foglalt állást. Háborús politikáját a német szövetséghez való ragaszkodás, a belső gazdasági és politikai erőknek a háború szolgálatába állítása jellemezte május 23-án kénytelen volt beadni lemondását, pártjának vezetéséről azonban nem mondott le október 31-én fegyveres katonák mint a háború és a régi rendszer egyik legfőbb megszemélyesítőjét; a demokratikus átalakulás ellenségét budapesti lakásán agyonlőtték. 126., VÁZSONYI Vilmos: - - beszédei és írásai I-II. Bp., Orsz. Vázsonyi-Emlékbizotság. (1.) 1 t. 568 p. (2.) 1 t. 558 p. Egyetlen kiadás! Mind a két kötet, gerincén aranyozott, kiadói félbőr kötésben. Vázsonyi Vilmos, Weiszfeld (Sümeg, 1868 Baden, 1926) jogász, ügyvéd, miniszter, polgári liberális, legitimista politikus ben megalapította a Demokratikus Kört, s még ugyanebben az évben bekerült Budapest törvényhatóságába ben demokrata párti programmal országgyűlési képviselővé választották ben a vasutassztrájk idején vezette a sztrájkolók és a kormány közötti tárgyalásokat, majd a perbe fogott vasutasok védőügyvédje volt. Mint ügyvéd sikert aratott a Polónyi-Lengyel Zoltán-féle sajtóperben, majd a Lukács-féle panamaperben is június 15-től augusztus 18- ig az Eszterházy-, majd január 25-től május 8-ig igazságügy miniszter a második Wekerle-kormányban, közben választójogi miniszter. Élesen fellépett a megélénkülő háborúellenes forradalmi mozgalmak ellen, ellenezte a forradalmi Oroszországgal való békekötést. Választójogi törvényjavaslata védte az uralkodó körök érdekeit. Az évi polgári demokratikus forradalom napján emigrált s csak a proletárdiktatúra bukása után tért vissza Magyarországra. Nemzeti Demokrata Polgári Párt néven (Gál Jenővel együtt) újjászervezett pártjával a legitimistákat támogatta. Tevékenyen részt vett az 1924-ben alakuló, a baloldali ellenzék egy részét összefogó Demokrata Blokk létrehozásában és működésében. A frankhamisítási ügy parlamenti tárgyalásán a kisebbségi vélemény egyik szerkesztője volt. Emiatt súlyos támadások érték a szélsőséges soviniszta, nacionalista körök részéről ,- 127., EÖTVÖS József, B.: - - beszédei I-II. I , II Hozzá tartozik: (III.) Emlék és ünnepi beszédei. Bp., Ráth M. (1.) 1 sztl.lev. IV. 456 p. (2.) VI. 369 p. (3.) 3 sztl.lev. 393 p. Kiadói díszesen aranyozott, illusztrált, festett (Gottermayer) egészvászon díszkötésben, körben festett lapszéllel. (3 db.) A mű tartalmazza a szerző politikai működésének teljes lenyomatát, az országgyűlés ülésein mondott élvezetes beszédeit és a híres beszédét a válaszfelirati vitában, a zsidók emancipációjáról, a népiskolai és közoktatási törvény tárgyában, a kiegyezésről. Eötvös József, báró (Buda, Pest, 1871.) Jogász, ügyvéd, királyi táblabíró, író, költő, reformpolitikus, államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mestere, az MTA tagja, de zenei tanulmányokat is folytatott: fuvolázott és komponált. Politikai fellépése az i országgyűléshez fűződik. A főrendi tábla liberális ellenzékéhez tartozott ben Szalay Lászlóval együtt szerkesztette a Budapesti Szemlét. Kossuth és Széchenyi vitájában Kossuthot védte, bár sohasem volt vele azonos állásponton. Szorgalmazta a börtönviszonyok megjavítását, a hasznos ismereteket terjesztő társaságokat. Az i országgyűlésen, mint a centralista ellenzék vezetője, harcolt a 18

19 polgári reformok érdekében. Politikai gondolatait 1844-től a Pesti Hírlapba írt cikkeiben fejtette ki. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében, születtek meg nagy regényei, a magyar kritikai realizmus kiemelkedő alkotásai: A falu jegyzője (1845); Magyarország 1519-ben (1847) ban az első felelős minisztériumban ő kapta a vallás- és nevelésügyi tárcát (1848. április szeptember 11.) őszén családjával együtt Münchenbe menekült, amire a forradalomtól való félelme s az a felfogása késztette, hogy Magyarországot nem szabad kiszakítani a Habsburg birodalomból ban hazatért Budára től tevékenyen részt vett az MTA (másodelnök 1856-tól, elnök 1866-tól) és a Kisfaludy Társaság életében (tag 1838, elnök 1848-tól 1867-ig) ben országgyűlési képviselő ben megalapította a Politikai Hetilapot, 1867-ben Deákhoz csatlakozott; újból vallás- és közoktatásügyi miniszter lett (1867. február február), és megalkotta az általános és kötelező népoktatásról és a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt. A jobbágyság felszabadításáért, Magyarország demokratikus átalakulásáért következetesen küzdött a reformkorban. Szépirodalmi munkássága szorosan kapcsolódik politikai eszméihez. Az író társadalmi hivatását hirdette. Elsőnek ábrázolta hitelesen Magyarországon egy korszak társadalmi ellentéteit, figyelmeztetésül arra, hogy milyen veszedelem származhat abból, ha a nép jogait eltiporják ,- * * * HÍRES PEREK, PERBESZÉDEK 128., ÁBRAHÁM Ferenc és Kussinszky Endre: A Bárdossy Per I-II. füzet 1. A vád A tárgyalás és az ítélet. Bp., Hiradó könyvtár. (1.) 31 p. (2.) 63 p. Egyetlen kiadás! Mind két füzet fűzve. (2 db.) 129., ÁBRAHÁM Ferenc és Kussinszky Endre: A Szálasi-per - A vád, a vallomások és az ítélet. Szálasi, Szöllősi, Csia, Gera, Vajna, Beregfy, Kemény bűnügyeinek főtárgyalása és az ítélet. /Ítél a történelem/ Bp., Hiradó Könyvtár. 191 p. Kiadói rajzos papírborítóban. 130., BALASSA Ármin Dr.: Védőbeszéd, Haverda Mária érdekében elmondotta a budapesti esküdtbiróság előtt október 11-én- -. Szeged, Dugonics-ny. 69 p. Egyetlen kiadás! Korabeli papírborítóban. Cseres Tibor könyvtárából. Balassa Ármin (Hódmezővásárhely, Szeged, ) ügyvéd, író, újságíró ben megindította a Szeged és Vidéke c. napilapot. Tárcái és cikkei hódmezővásárhelyi és szegedi lapokban jelentek meg. Több színdarabot írt, népdalokat is szerzett. 131., BARY József: A Tiszaeszlári bűnper - -vizsgálóbíró emlékiratai. Bp Magyar Élet. 848 p. Ötödik kiadás. Kiadói félvászon kötésben április 1-én volt ötven esztendeje annak, hogy egy Tisza menti faluban, Tiszaeszláron, nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter, 15 éves parasztleányka, kinek neve csakhamar az egész világsajtót bejárta, s az egész művelt világ érdeklődését az addig ismeretlen kis falu felé irányította. Eltűnése arra a napra esett, midőn a tiszaeszlári zsidók új hitközségi metszőt választottak és e célból több idegen zsidó fordult meg a községben. Csakhamar felmerült a gyanú, hogy a leánykát idegen zsidók tüntették el, és megindult a tiszaeszlári bűnper, amely másfél éven át a legnagyobb izgalomban tartotta az országot, és naponta foglalkoztatta a világsajtót is. Bűnper sem azelőtt, sem azóta nem keltett nagyobb izgalmat és érdeklődést nemcsak Magyarországon, hanem - a Dreyfus ügy kivételével világszerte sem. A nyolcvanas évek legnagyobb eseménye volt ez a bűnper, nemcsak bűnügyi, hanem politikai és társadalmi vonatkozásaiban is, és ennek folyamán és ennek eredményeként indult meg az a nagy antiszemita mozgalom, amely az ország határain is túlterjedt és egészen a nyolcvanas évek végéig tartott. 132., EÖTVÖS Károly: A nagy per mely ezer éve folyik még sincs vége I-III. Bp., én. Révai. (1.) 1 sztl.lev. 333 p. 1 sztl.lev. (2.) 1 sztl.lev. 332p. (3.) 1 sztl.lev. 323 p. Ötödik kiadás. Kiadói papírborítóban, fel-, és körülvágatlan példány. (3 db.) A nagy per az egyik főműve, amelyben az 1883-as tiszaeszlári gyilkosság és az azt követő per eseményeit írja le természetesen a saját szemszögéből. 133., FÁBIÁN Béla, Dr.: A Désy Lukács pör Előszóval ellátta Andrássy Gyula gróf. Bp., én. Dick Manó. XII. 227 p. Egyetlen kiadás! A per lényege röviden az, hogy Désy Zoltán szeptember 18-án a Sas-körben tartott ifjúsági gyűlésen megvádolta a munkapártot azzal, hogy lopott pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a kormány egyik erkölcsi alapja a lopás, Lukács László pedig Európa legnagyobb panamistája. Ezt a beszédet inkriminálta a királyi ügyészség, de csudálatos módon a beszédnek csak azt a részét, mely Lukács Lászlót vádolja meg azzal, hogy Európa legnagyobb panamistája. Azt, hogy a munkapárt lopott pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a kormány egyik erkölcsi alapja a lopás, ezeket nem találta olyan tényállításoknak, melyek miatt vád emelendő és emelhető lett volna. 19

20 134., FÉNYES László védőbeszéde a Tisza-perben - A forradalom okai és a Tisza-bünper vádja. Bp., Löblovitz Andor. 131 p. Későbbi gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Fényes László (Éradony, 1871 New York, 1944) újságíró. Gyógyszerésznek, majd mérnöknek készült, de 1894-től újságíró, 1910-től Az Est munkatársa lett ben Nyíregyházán képviselővé választották. Pártonkívüli volt, de közel állt a polgári radikálisokhoz és a Károlyi-párthoz. Riportjait nem - csak művészi forma, emberi - politikai bátorság is jellemezte októberében a Nemzeti Tanács tagja és a nemzetőrség kormánybiztosa végén nyílt levélben tiltakozott a fehérterror embertelenségei ellen, ezért a Tisza István meggyilkolásában való bűnrészesség ürügyével vád alá helyezték ben bizonyítékok hiányában felmentették. Ezután a Népszava munkatársaként folytatta a Horthy-rendszer leleplezését, újabb sajtópere elől azonban 1926-ban kénytelen volt Bécsbe emigrálni ben az osztrák fasizmus előretörése miatt Pozsonyban telepedett le, Csehszlovákia német megszállása után, 1938-ban Franciaországba, onnan 1940-ben az USA-ba menekült. 135., HUBERT Gusztáv, Dr. - Müller Viktor, Dr.: Perbeszédek gyűjteménye II. Válogatott vád és védőbeszédek. Bp., Tisza Testvérek. 425 p. 1 szt.lev. Későbbi, aranyozott címkével ellátott, bordázott gerincű félbőr kötésben. Néhány beszéd ízelítőül: A nagy magyar per legnagyobb ügyvédjének védőbeszéde (Apponyi Albert gróf nagy beszéde a Népszövetség 1927 szeptember 8-án megtartott genfi ülésén a magyar-román optonáns pörben); Finkey Ferenc koronaügyészhelyettes beszéde a kir. Curián a Kacziány ügyben március 4.; Désy-Lukács per (Dr. Vázsonyi Vilmos beszéde a Désy-Lukács perben Désy Zoltán védelmében); Dr. Baumfeld Lajos védőbeszéde a dánosi cigányperben Kolompár Balog Tuta védelmében stb ,- 136., LUKINICH Imre, Dr.: II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története 1701 (Különlenyomat az Archivum Rákóczianum I. osztály XI. kötetéből) Bp., 1935., MTA. 1 t. (II. Rákóczi Ferenc arcképe) 143 l. Egyetlen kiadás! Későbbi gerincén aranyozott félbőr kötésben, a kiadói papírborító a kötéstáblára ragasztva. 137., MÁTRAI Sándor: Az ítélet nem jogerős (Bp., 1943.) Mundus. 654 p. 5 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. Az ítélet nem jogerős Milyen sokszor hallottam az izgalmaktól túlfűtött tárgyalótermekben a hidegen csengő végszavakat, amelyek hol életek felemelkedését, hol sorsok bukását jelentették. Esztendők során át ezer és ezer bírósági tárgyalás történetét, ezer és ezer ítélet körülményeit előzményeit és utórezgését gyűjtöttem össze. Pontosan, hivatásszerű hűséggel jegyeztem fel a vád, a védelem és az igazságtevő bíró szavait az újságok hasábjain. De nem fértek bele a tiszavirágéletű napi tudósítás kereteibe, mert sokkal mélyebbek, bonyolultabbak és elrejtettebbek, semhogy a rideg tények területén fel lehetne ismerni őket. Végighallgattam a tárgyalásokat, amelyek a könyv lapjain most újra életre kelnek írja a szerző a könyve előszavában. 138., PONGRÁCZ Bálint: Igazságszolgáltatás Magyarországon (Három per története.) Rozsnyó, Szerző. Ny.: Kovács Mihály kny. 2 sztl.lev. 112 p. Egyetlen kiadás! A honattyáknak kedveskedik a kiadó" szerzői ajánlással! A szerzőről Szinnyei csupán annyit tud, hogy közbirtokos volt Bodva-Lenkén és 73 éves korában írta (!) tételünket, ami az egyetlen munkája. Nagyon tanulságos olvasmány, a XXI. század jogászai számára! A szerző 3 konkrét per ismertetése által bemutatja a XIX. századi magyarországi igazságszolgaltatás működését. Az olvasás során a múlt és a jelen között számtalan hasonlóságot lehet felfedezni , RÉDEI József: Magyar tragédia száz év előtt Lovassy László pere és rabságának titkos iratai. Bp., Századunk. 165 l. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói félvászon kötésben. 140., A Révai-Franklin per Bp., Révai T. 234 p. 1 szt.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve. A könyv a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnak a Franklin Társulat elleni, egy szállítási szerződésből kifolyó, a tőzsdebíróságon letárgyalt perének anyagát tartalmazza a bíróság megalakulásától az ítélet kihirdetéséig bezárólag rendkívül részletesen. A tőzsdebíráskodás teljes területét felölelő, jogi kordokumentum. 141., ROSADI, Giovanni: Jézus pöre (Bp.), én. Révai. 384 l. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. A szerző kiváló toscanai író, a firenzei fórum messze híres büntetőjogásza, aki a büntetőjogász szemével nézi a Jézus-pör világtörténelmi eseményét s a kitűnő író alkotó zsenialitásával 20

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT BÜNTETŐJOGI válogatott szakirodalom 1945 előtt

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT BÜNTETŐJOGI válogatott szakirodalom 1945 előtt Aczél Jenő Az anyagi bünetőjog mai alakjában a törvényhelyek megjelőlésével / összeáll. Aczél Jenő. - Debrecen : Pannónia Ny., 194. - B5/139 8 194 A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai /, Rácz

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

DIGITALIZÁLÁSRA KIVÁLASZTOTT DÖNTVÉNYEK (Digitalizált Törvényhozási Tudástár) 2011.05.20.

DIGITALIZÁLÁSRA KIVÁLASZTOTT DÖNTVÉNYEK (Digitalizált Törvényhozási Tudástár) 2011.05.20. Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig : a különböző tárgyak szerint rendezve, a jog közelebbi átalakulásaihoz alkalmazva, s a bennök kifejtett jogelveket megismertetve : bírák,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A győri jogászképzés évfordulójára

A győri jogászképzés évfordulójára ALAPíTás A győri jogászképzés évfordulójára A győri jogászképzés évszázadait tárja fel és mutatja be ez a kötet, [*] amit figyelmükbe ajánlunk.. Sok jogász még a győri egyetem jogi karán diplomát szerző

Részletesebben

II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai

II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai 17. A Tragédia első díszkiadása (Budapest, 1887, Athenaeum), (2) + 231 l + 15 t, 34 cm, 15 Zichy Mihály rézmetszetes illusztrációval jelent meg keretdíszes

Részletesebben

Egyed István élete és munkái

Egyed István élete és munkái 2016. évi 12. szám Koi Gyula Egyed István élete és munkái Nemzeti Közszolgálati Egyetem National University of Public Service Budapest ISSN 2498-5627 www.allamtudomany.hu Koi Gyula 1 Egyed István élete

Részletesebben

Kammerer Ernő (Hékútpuszta/Hékút, Tolna megye 1856. XI. 7. Koppány-Szántó 1920. VIII. 3.) jogász, történész, képviselő,múzeumigazgató

Kammerer Ernő (Hékútpuszta/Hékút, Tolna megye 1856. XI. 7. Koppány-Szántó 1920. VIII. 3.) jogász, történész, képviselő,múzeumigazgató 2014. április 28. Kammerer Ernő (Hékútpuszta/Hékút, Tolna megye 1856. XI. 7. Koppány-Szántó 1920. VIII. 3.) jogász, történész, képviselő,múzeumigazgató Névváltozata Marius Oszkár Budapesti egyetemen jogi

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

*?*A múzeumok szervezeti és ügykezelési szabályzata. Budapest: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1954. 141 p.

*?*A múzeumok szervezeti és ügykezelési szabályzata. Budapest: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1954. 141 p. 2014. július 21. Törvények, Adattárak, címtárak Levéltári forrás Lexikonok Törvények *1929. XI. *1934. VIII. t.-c. *A vallás- és közoktatásügyi miniszter végrehajtó 9300/1935. III. számú rendelete *A vallás-

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia Születési helye, ideje Budapest, 1965 Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium Egyetem 1985 1990 ELTE

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT büntető és magánjogi törvénykönyvek, tervezetek

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT büntető és magánjogi törvénykönyvek, tervezetek 70 935 Magánjogi (polgári) törvénykönyvek, tervezetek A polgári tulajdonviszonyokat szabályozó császári pátensek (nyílt parancsok): Forrás: Corpus Juris CD. Függelék. Ősiségi nyíltparancs. In:Magyarországot

Részletesebben

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások 66.-68. Az ember tragédiája (Budapest, 1958, Magyar Helikon) (2) +188 l + 20 t + 34 l, 28 cm, Révai József tanulmányával.

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI Szemelvénygyűjtemény Szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó Budapest, 2001 TARTALOM Előszó Rövidítések Bevezetés I. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 1. A jog forrásai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE ALKÖTETEKBÔL ÁLLÓ TÖBBKÖTETES KÖNYV 61/a Előzéklap homlokoldalán valamennyi kötet közös főcíme MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 8. A közös adatok megállapításában segít a tipográfiai elrendezés: a többes címoldal

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁRA FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁRA FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁRA FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE 2009. december 31. V. MEZŐVÁROSOK, 1848-TÓL RENDEZETT TANÁCSÚ VÁROSOK, 1929-TŐL MEGYEI VÁROSOK LEVÉLTÁRAI CSONGRÁD VÁROS LEVÉLTÁRA

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Jogászképzés Pécsett a 20. században

Jogászképzés Pécsett a 20. században Jogászképzés Pécsett a 20. században Dr. Schmelczer-Pohánka Éva osztályvezető, főkönyvtáros Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya Történelmi előzmények A középkori pécsi egyetem (1367)

Részletesebben

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. állásfoglalás a. Dr. Tóth Mihály

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. állásfoglalás a. Dr. Tóth Mihály É : t. l livaiaűa ~~~' ' sr Ir011:t,itd, tat : Lrkscett : 2010 J. 2.0. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság állásfoglalás a az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásáról Az Országgy űlés

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához 1. Büntetés-végrehajtási jog a büntetés-végrehajtás tudománya 1.1. A büntetés-végrehajtási jog kialakulása és fejlődése hazánkban 1.2. A büntetés-végrehajtási

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma

Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma 2015. november 5 (csütörtök) 6 (péntek) MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának Székháza Miskolc, Erzsébet tér 3. Gépipari Tudományos Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. dr. Cserba Andrea

Szakmai önéletrajz. dr. Cserba Andrea Szakmai önéletrajz dr. Cserba Andrea Tel.szám: 00-36/30-326-19-65 Személyes adatok Név: dr. Cserba Andrea Szül. hely, idő: Miskolc, 1987.05.02. E-mail: cserba.andrea@gmail.com Szakmai honlap: www.fontanaforditas.hu

Részletesebben

Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. közgyûlési hirdetménye

Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. közgyûlési hirdetménye Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. közgyûlési hirdetménye Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) Igazgatósága értesíti a tisztelt Részvényeseket,

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Dr. Belyó Pál az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Bódiné Vajda Györgyi dr. a KSH Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

Magyar irodalmi sajtókiadványok

Magyar irodalmi sajtókiadványok 1779 1788 (az első szám dátuma: 1780. jan.1.) Magyar Hírmondó Magyar irodalmi sajtókiadványok úttörők az első magyar nyelvű sajtókiadványunk, Pozsony, hetente kétszer, irodalmi-tudományos eseményekről

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA

BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA Szervezeti és Működési Szabályzatának BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA KÖRBÉLYEGZŐK (SZÁMOSAK) I. leírás: szabályos körben, 39 mm-es körkörös szegéllyel leírt kétsoros szöveg, középen az Egyházat szimbolizáló

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.10.05. Kulturális Javak Bizottsága 2015. október 5-i ülés Az ülés napirendje 1/2 KJB / 2015.10.05. 1) Ferenczy Károly (Bécs, 1862 Budapest, 1917): Virágok parasztkorsóban, 1911 (vászon, olaj,

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2015. június 1-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2015. június 1-i ülés KJB / 2015.06.01. Kulturális Javak Bizottsága 2015. június 1-i ülés Az ülés napirendje 1/2 [első rész: 1-6. napirendi pontok] KJB / 2015.06.01. 1. Kramer, Samuel Theophilus: Huszár József és felesége,

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

SALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL

SALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL SALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL Az elmúlt négy évben a Magyar Rendészettudományi Társaság elsıdleges céljai között szerepelt a rendészettudomány elfogadtatása, az MTA rendszerébe történı

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE SZEGED

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE SZEGED A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE SZEGED Feudális- és kapitalista kor IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK CSANÁD VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA. A) Feudális kor CSANÁD VÁRMEGYE

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Jegyzetek: Balogh, Illés, Vargha: A bűnvádi perrendtartás magyarázata, Bp.1898. Grill Károly cs. és királyi könyvkereskedése; Vargha Ferenc: A bűnvádi perrendtartás

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. Fejezet Alapvető elvek...4 A törvény célja...4 A bíróság feladatai a polgári perben...5

Részletesebben

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Hadtudományi Bizottsága J E G Y Zİ K Ö NYV az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről Az MTA IX.

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf.: 438. T.: 354-5500 E-mail: Info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31.

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. 80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája. Kellemes az ősökre emlékezni,

Részletesebben

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT magánjogi válogatott szakirodalom (válogatás 1945 előtt)

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT magánjogi válogatott szakirodalom (válogatás 1945 előtt) Acsády Sándor Magános magyar törvény kérdések- és feleletekben / előadva acsádi Acsády Sándor által. - Pest : Trattner-Károlyi, 1837. - 226 p. ; 19 cm B4/610 19 226 1837 Alföldi Ede. Bírói gyakorlatunk

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRA FONDJEGYZÉK

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRA FONDJEGYZÉK MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRA 2016. 01. 04-ei állapot Tartalomjegyzék IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK...5 BARANYA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA...5 Az 1848-ig terjedő

Részletesebben

MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI

MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI Pécs 2015 PÉCSI HATÁRŐR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK XVI. MODERNKORI VESZÉLYEK RENDÉSZETI ASPEKTUSAI Szerkesztette: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán Pécs 2015 PÉCSI HATÁRŐR

Részletesebben

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: Büntetőjogi témakörben,

Részletesebben

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete 4. 25. 10-12. november 11-13. november december 9. Küldöttgyűlés Tizedik Magyar Jogászgyűlés (Balatonalmádi) Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában Leltár I. Magyar történelem A) Történelem szakaszonként 1. I. 955 Őstörténetünk, honfoglalás, kalandozások, Kárpát-medence

Részletesebben

Belügyminiszter. az ügytípusnak megfelelő

Belügyminiszter. az ügytípusnak megfelelő I. ÁLTALÁNOS ADATOK 1. Ügytípus: megvizsgálja és elbírálja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket, hivatalból felügyeleti intézkedést

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2014. január 20-i ülés A Seuso-kincs nyilvántartásba vétele (2013.12.16.) 1 MTA Könyvtárból ellopott könyv felbukkanása (Jeruzsálem, 2014.01.21.) Az ülés napirendje 1) Beszámoló

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

Tiszteletbeli elnökségi tag cím odaítélése, jutalmazás, kitüntetés. HTE közgyűlés 2014. 2014. május 14. Dr. Huszty Gábor elnök

Tiszteletbeli elnökségi tag cím odaítélése, jutalmazás, kitüntetés. HTE közgyűlés 2014. 2014. május 14. Dr. Huszty Gábor elnök Tiszteletbeli elnökségi tag cím odaítélése, jutalmazás, kitüntetés Dr. Huszty Gábor elnök HTE közgyűlés 2014 2014. május 14. Tiszteletbeli elnökségi tag jóváhagyása Az Egyesület tagjait és Jszteletbeli

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

Egy pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumai * Ajánló literatúra

Egy pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumai * Ajánló literatúra Egy pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumai * Ajánló literatúra Abaúj Antikvárium 2011 A régi ügyvédvilágban minden jó nevű ügyvédnek saját könyvtára volt. A könyvtárak gyakorlati hasznukon felül szakmai

Részletesebben

JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT KALENDÁRIUM 2013/2014. tanév I. félévére Levelező tagozatos jogász mesterképzés (I-II-III-IV. évfolyam részére) A félév beosztása: Szorgalmi időszak: 37 50. hét: szeptember

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 14/2012. (IV. 17.) OBT határozat a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjáról Az Országos Bírói Tanács a végleges

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben