Egy jó szó Zuglóban A Zuglói Önkormányzat és a Zuglói Polgárőrség közös programja a bűncselekmények áldozataiért

Átírás

1 Egy jó szó Zuglóban A Zuglói Önkormányzat és a Zuglói Polgárőrség közös programja a bűncselekmények áldozataiért Tájékoztató az áldozatokkal kapcsolatban bekövetkező események rendszerbe foglalásáról és a kivezetési csatornákról 1

2 Tartalomjegyzék Az Egy jó szó Zuglóban program rövid bemutatása, célkitűzései 3 Az áldozat fogalma 4 Az áldozatsegítés általános jellemzői, az Egy jó szó Zuglóban program elhelyezése az áldozatsegítés rendszerében 5 Az áldozattá válás főbb típusai, a hagyományos megoldási módok és az Egy jó szó Zuglóban program nyújtotta kivezetési csatornák A vagyon elleni bűncselekmények főbb típusai Csalás Lopás 10 a. Zseblopás 10 b. Trükkös lopás 12 c. Autólopás 14 d. Betöréses lopás Zsarolás Rongálás 19 a. Autófeltörés 19 b. Graffiti Rablás Kifosztás Személy elleni bűncselekmények főbb típusai Testi sértés 25 2

3 Családon belüli erőszak Szexuális bűncselekmények Emberölés Droggal kapcsolatos bűncselekmények a szerhasználók, a hozzátartozók és a szakemberek szerepe a segítségnyújtás során. Drogprevenciós technikák Iskolai zaklatás és agresszió a pedagógusok és a szociális szakemberek szerepe a megelőzés és a segítségnyújtás során Internetes zaklatás és agresszió a szülők és a szakemberek szerepe a megelőzés és a segítségnyújtás során Jó tanácsok gyakorló szakembereknek. Hogyan viszonyuljunk az áldozatokhoz és az események egyéb érintettjeihez? 45 Az áldozatsegítés állami és civil szervezetei, elérhetőségeik 54 Irodalomjegyzék 61 3

4 1. Az Egy jó szó Zuglóban program rövid bemutatása, célkitűzései Az áldozattá válás során a mindennapi emberi tapasztalatokat meghaladó történések, katasztrofális események az áldozatokban és a szemtanúkban, de a hozzátartozókban és a szakemberekben is gyakran okoznak egész életre kiható lelki traumát. Ezek nagymértékben befolyásolják az illető gyermek-, ill. felnőttkori létminőségét, jövőképét, emberi viszonyait, testi, lelki egészségét. Az események hatására megjelenő tünetek olykor visszahúzódnak, és csak évek, évtizedek után nyilvánulnak meg ismét, olyan tünetek formájában, melyek hátterében már csak ritkán ismerhető fel a bántalmazottság és a traumatizáltság ténye. További probléma, hogy a traumatikus tapasztalatok gyakran keverednek a bűntudat, önvád érzésével. Kezelés nélkül gyakran végigkísérik az egyén életét, sőt a transzgenerációs átvitel mechanizmusának hatására a következő nemzedékekre is kifejtik káros hatásukat. Mindebből következően az áldozatoknak az anyagi segítségnyújtáson túl más jellegű, leginkább lelki támogatásra van szükségük. Ennek értelmében az áldozatsegítési folyamatba olyan szolgáltatásokat, képzéseket kell beépíteni, melyek túl azon, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák meg, a már áldozattá vált személyek, illetve környezetük számára nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. Mindezen szakmai szempontok figyelembe vételével indult el az Egy jó szó Zuglóban címmel Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség áldozatvédelmi programja, amelynek közvetlen célja a zuglói lakosok és a kerületben dolgozók áldozattá válásának megelőzése, valamint segítségnyújtás a bűncselekmények áldozatainak. Tágabb értelemben célkitűzésként fogalmazható meg a társadalmi kohézió erősítése, a nagy-, és kisközösségek, az intézmények, illetve az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztése, a bűnözéssel szembeni védettségének erősítése. A program a TÁMOP C-11/1 pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetően valósul meg. A projekt célcsoportjai a családon belüli erőszak áldozatai, a droggal kapcsolatos bűncselekmények áldozatai, a tulajdon elleni szabálysértések elszenvedői, valamint az egyéb 4

5 erőszakos bűncselekmények sértettjei, hozzátartozóik és az áldozatokkal közvetlenül és közvetve foglalkozó szakemberek. A másfél éves program keretében 60 szakember részvételével számos program (szakmai workshopok, képzések, konfliktuskezelési tréningek, önvédelmi tanfolyamok, kortársképzés, mentálhigiénés tanácsadás, valamint jogsegélyszolgálat) valósul meg, és közel félszáz felvilágosító kiadvány készül el. A program megvalósításában szakmai partnerként a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Uzsoki Kórház, a Zuglói Egészségügyi Szolgálat, valamint Budapest Főváros Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálata is részt vesz. 2. Az áldozat fogalma Ahhoz, hogy megérthessük, valójában kiket kívántunk megszólítani az Egy jó szó Zuglóban projekt keretében, nélkülözhetetlen tisztáznunk, kit is tekintünk áldozatnak. Szűkebb értelemben az áldozatok azokat a személyeket jelentik, akik egyénileg vagy közösen sérelmet szenvedtek, beleértve a testi vagy szellemi sérülést, érzelmi szenvedést, gazdasági veszteséget vagy alapvető jogaik lényeges csorbítását, olyan cselekmények vagy mulasztások által, amelyek sértik az érvényes büntetőtörvényeket, beleértve a hatalommal való bűnös visszaélést tilalmazó törvényeket. Tágabb értelemben áldozatnak minősül a bűncselekmény természetes személy sértettje, valamint közeli hozzátartozója, továbbá mindazok a személyek, akik a bűncselekménnyel összefüggésben fizikai, pszichikai, erkölcsi, anyagi sérelmet szenvedtek, vagy alapvető jogaik csorbultak. Közeli hozzátartozó a házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Más személy, különösen a felfedező tanú, a szemtanú, a rendkívüli halálesetekkel érintettek és az eltűntek hozzátartozói. 1 A tágabb értelemben vett áldozat fogalmánál az ENSZ Közgyűlés november 29-én kelt 40/34. számú nyilatkozatát (továbbiakban: Nyilatkozat) is irányadónak tekinthetjük. A Nyilatkozat az alábbiak szerint határozza meg a bűncselekmények áldozatainak fogalmát: a, Az áldozat azokat a személyeket jelenti, akik egyénileg vagy közösen sérelmet szenvedtek, beleértve a testi vagy szellemi sérülést, érzelmi szenvedést, gazdasági veszteséget vagy alapvető jogaik lényeges csorbítását olyan cselekmények vagy mulasztások által, 1 5

6 amelyek sértik a tagállamokban érvényes büntetőtörvényeket, beleértve a hatalommal való bűnös visszaélést tilalmazó törvényeket. b, Az egyén ezen Nyilatkozat alapján áldozatnak tekinthető, függetlenül attól, hogy az elkövetőt azonosították vagy letartóztatták, vád alá helyezték vagy elítélték-e, valamint tekintet nélkül arra, hogy az elkövető és az áldozat között létezik-e családi kapcsolat. Az áldozat fogalma magába foglalja ahol helyénvaló a közvetlen áldozat közeli családját és eltartottait, valamint az olyan személyeket, akik a veszélyben lévő áldozat megsegítését, illetve az áldozattá válás elhárítását célzó beavatkozás során szenvedtek sérelmet. c, Az itt foglalt rendelkezések alkalmazandók mindenkire, bármiféle megkülönböztetésre, fajra, színre, nemre, korra, nyelvre, vallásra, nemzetiségre, politikai vagy egyéb véleményre, kulturális hiedelmekre vagy gyakorlatokra, vagyonra, születésre vagy családi állapotra, etnikai vagy társadalmi származásra és rokkantságra tekintet nélkül. Mindezek alapján programunkban segítséget kívánunk nyújtani mind a közvetlenül sérelmet szenvedett személyeknek, mind az események közvetett érintettjeinek. 3. Az áldozatsegítés általános jellemzői. Az Egy jó szó Zuglóban program elhelyezése az áldozatsegítés rendszerében. Az alábbiakban ismertetjük az áldozatsegítés szervezeteinek kategorizálását Görgényi Ilona (Görgényi, 2001) viktimológus szempontjainak figyelembe vételével, és elhelyezzük az Egy jó szó Zuglóban programot ebben a rendszerben. Az áldozatsegítő tevékenységet, illetve az ezzel foglalkozó szervezeteket több szempontból is osztályozhatjuk. Megkülönböztethetünk egyrészt köz-, illetve magántevékenységet folytató szervezeteket; másrészt az áldozatoknak általában segítséget nyújtó, ún. általános áldozatszolgálatokat, és olyanokat, amelyek szakosodtak bizonyos áldozati eseményekre (ún. speciális áldozatszolgálatok). Ezen szempontok alapján az Egy jó szó Zuglóban program köztevékenységet folytató szervezetek összefogására épülő, általános áldozatszolgálati tevékenységet valósít meg. Az áldozatsegítés eszméjének kettős filozófiai alapja van: a welfare és a justice. A két irányelv mentén kialakult az ún. welfare versus justice vita. Ugyanis a welfare modell alapján működő szervezetek közvetlenül az áldozattá vált személyeknek nyújtanak segítséget, míg a justice irányelvet követők magának a törvényhozási és jogalkalmazási rendszernek a megváltoztatását tűzték ki célul. A legideálisabb megközelítésnek a kettő kombinációja tűnik. (Görgényi, 2001, ) Bár az Egy jó szó Zuglóban projekt elsősorban a welfare 6

7 modell megvalósítását jelenti, ugyanakkor a Zuglói Önkormányzat mint fő pályázó jelenléte lehetőséget biztosít arra, hogy a program során szerzett tapasztalatok hasznosuljanak a helyi rendeletek megalkotása, illetve módosítása során. Az áldozatsegítés általános témaköréhez tartozik az a kérdés is, hogy az áldozattámogatás a szükségletekre vagy a jogokra helyezi-e a hangsúlyt? A bűncselekményeknek egyes személyekre gyakorolt hatása, valamint az áldozatok segítségnyújtás iránti igénye nagyon eltérő lehet. Ha tehát a szükségletek felől közelítjük meg a kérdést, nem alakíthatunk ki mindenkire egyaránt érvényes, egységes segítségnyújtási formákat. Hiszen lehetséges, hogy egy súlyos kárt vagy traumát szenvedett személynek nincs szüksége az ezzel arányban álló segítségre támogató környezete vagy lelki alkata okán; míg egy kevésbé súlyos bűncselekmény elszenvedője nagyobb támogatást igényelne, mert sebezhetőbb vagy elszigetelten él. Ha az áldozat jogai felől közelítünk, mindenképpen óvatosan kell olyan kijelentést tennünk, hogy minden áldozatnak joga van segítséget igénybe venni, hiszen a korlátozott erőforrások miatt ez nem teljesíthető. Többek között ez az oka annak, hogy az Európa Tanács is a szükségletek felől közelíti meg ezt a kérdéskört. (Görgényi, 2001, ) A fentiek alapján elmondható, hogy az Egy jó szó Zuglóban program szintén az egyéni igények kielégítésére épül, hiszen minden hozzánk forduló érintettnek igyekszünk megtalálni a fővárosban, illetve Zuglóban fellelhető legmegfelelőbb szolgáltatást. Az áldozatoknak nyújtandó segítség formáit az alábbiak szerint osztályozza az Európa Tanács: Sürgős segítség az azonnali intézkedést igénylő esetekben. Ez lehet orvosi segítségnyújtás, alternatív elhelyezés (pl. családon belüli erőszak esetében), anyagi segítségnyújtás, erkölcsi támogatás stb. Folyamatos orvosi, pszichológiai, szociális és anyagi segítség az áldozat teljes felépüléséig. Tanácsadás a viktimizáció ismétlődésének elkerülése érdekében. Ez lehet önvédelem elsajátítása, vagy helyes magatartásformák kialakítása az ismételt áldozattá válás elkerülése érdekében. Az áldozat tájékoztatása jogairól. Bírósági tárgyalással kapcsolatos segítségnyújtás. Ez lehet jogi vagy pszichológiai segítség. 7

8 Segítség a kárigény érvényesítéséhez. Ügyintézési segítségnyújtás, melynek révén az eljárás elindítható, illetve a kárigény érvényesíthető. 2 Mindezek alapján az Egy jó szó Zuglóban program közvetve vagy közvetlenül valamennyi típusú szolgáltatásban a rászorulók rendelkezésére áll: Azonnali intézkedést igénylő esetekben a szociális munkások nyújtanak segítséget az áldozatoknak, illetve családtagjaiknak. Lelki támogatáshoz, az adott helyzetben adekvát információkhoz juttatják az érintetteket, valamint felveszik a kapcsolatot a kliens ellátásához nélkülözhetetlen intézményekkel. Folyamatos segítségnyújtási elem a mentálhigiénés, a jogi és a biztonságtechnikai tanácsadás, valamint a szociális munkások támogatása. A program teljes időtartama alatt igénybe vehető szolgáltatások azt a célt szolgálják, hogy az érintettek problémáik megnyugtató megoldásáig folyamatosan konzultálhassanak a megfelelő szakemberekkel, önkéntes alapon, igényeik szerint felkereshessék őket. Az ismételt viktimizáció elkerülését többféle képzés és tanácsadás is szolgálja. Egyrészt önvédelmi oktatást szervezünk az áldozattá válás szempontjából rendkívül kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak: az időseknek, a nőknek, valamint a közszférában dolgozók számára. Másrészt traumafeldolgozó csoportot indítunk a családon belüli erőszak női áldozatainak, ahol a résztvevők a szakemberek és a sorstársak biztonságos közegében önismeretre, önbizalomra és lelki támogatásra tehetnek szert. A megelőzést szolgálja két további programelem is. A mediációs képzés elsősorban a szakemberek (ügyfélforgalomban dolgozók, pedagógusok, szociális szakemberek) számára biztosítja az alternatív vitarendezési lehetőségek elsajátítását. Míg a konfliktuskezelő tréningen a lakosság köréből kikerülő érdeklődők kaphatnak eszközöket az erőszakmentes kommunikációhoz. Jogi tanácsadást, bírósági tárgyalással kapcsolatos, valamint a kárigény érvényesítéséhez szükséges segítségnyújtást szintén kaphatnak ügyfeleink. A hivatalos ügymenettel kapcsolatosan a jogász, a bírósági tárgyalásokra való lelki felkészülésben a mentálhigiénés szakember és a szociális munkások tudnak támogatást adni a hozzájuk fordulóknak. A fentiek jól mutatják, hogy az Egy jó szó Zuglóban program az Európa Tanács szempontrendszere alapján kellően sokrétű és szerteágazó, valamint szakmailag megalapozott tartalommal bír. 2 Council of Europe: Rec. No. R(87) 21 onassistancetovictims and prevencion of Victimisation 8

9 A program szakmai szempontú értékelésénél hivatkoznunk kell továbbá az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI) ben lefolytatott Területi bűnmegelőzési kísérleti modell kidolgozása című kutatás egyik legfőbb megállapítására is (Kerezsi, 2001). Eszerint a helyi biztonság erősítésének egyik legnagyobb akadálya az információáramlás akadályozottsága és a helyi biztonsággal kapcsolatos feladatok összehangolásának hiánya. Mindezek értelmében a programunk egyik alapvető célja, hogy a kerület és a főváros különféle fenntartójú (civil, önkormányzati, állami) intézményeivel sokrétű szakmai kapcsolatrendszert építsünk ki annak érdekében, hogy a hozzánk forduló kliensek a számukra legadekvátabb szolgáltatásokhoz juthassanak. Célunk továbbá, hogy az áldozatvédelem, illetve bűnmegelőzés területén érintett szervezetek szakmai fejlődéséhez is hozzájáruljunk egyrészt különféle képzések (mediáció, konfliktuskezelő tréning), másrészt szakmai találkozók, workshopok révén. 4. Az áldozattá válás főbb típusai, a hagyományos megoldási módok és az Egy jó szó Zuglóban program nyújtotta kivezetési csatornák Az alábbiakban bemutatunk néhány tipikus bűnesetet (természetesen az eredeti neveket megváltoztatva) és azokat a hagyományos segítségnyújtási módokat, amelyekkel az áldozatok a hivatalos eljárások során eddig találkozhattak. Majd ismertetjük az Egy jó szó Zuglóban program által, az adott helyzetben nyújtandó speciális, egyénre szabott szolgáltatásokat és kivezetési lehetőségeket A vagyon elleni bűncselekmények főbb típusai: Csalás Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Az eset és a hagyományos eljárási mód: H. Ferenc hatvanéves zuglói lakos érdeklődve olvasott egy napilap apróhirdetései között egy felhívást arról, hogy Kanadába emigrált magyar család utolsó leszármazottja Magyarországon élő rokonait keresi különösképpen abból a célból, hogy vagyonát a fellelt rokonokra hagyhassa. Ferenc napi megélhetése nem jelent gondot, de nyomasztja, hogy gyermekeit nem tudja támogatni, és nem tud félretenni, így a jövő miatt is aggódik. Nagyapja testvére az amerikai 9

10 kontinensre vándorolt, de a családi legendákból pontos részleteket nem lehetett megfejteni. A hirdetésben az övével megegyező vezetéknév szerepel, ami ugyan gyakori családnév, de Ferenc úgy érzi, hogy nem veszíthet azzal semmit, ha a megadott budapesti postafiókra ír egy levelet. Családjának nem is számol be a bolondos ötletről, hetek múlva maga is elfelejti a hirdetést, és meglepődik, hogy hosszú válasz érkezik. A válaszlevélben egy budapesti ügyvéd tolmácsolja kanadai ügyfele szavait, aki sajnálkozik, hogy Ferenccel nem rokonok, de mégis szimpátiát érez iránta, és mivel igen tehetős, örömmel támogatná. Bevallja, hogy többeket is segíteni készül Magyarországon, ehhez ügyvéd segítségére van szüksége, és tulajdonképpen egy pályáztatás során döntik el, kik legyenek a szerencsés kiválasztottak. Amit most Ferenctől várnak, az egy részletes leírás arról, miért lenne fontos számára az anyagi segítség, és mindössze 15 ezer forint befizetése egy megadott számlára. Az indoklás szerint ez a pályázati procedúra lebonyolításához szükséges, ahhoz mérten, hogy milyen támogatást kaphat Ferenc, ez egy elhanyagolható összeg. Ferencet felvillanyozza a lehetőség, a hozzájárulás összegét ő sem érzi irreálisnak, az ügyvéd személye számára garancia, de családját nem avatja be az akcióba, ők sokkal kevésbé optimisták, nem akarja, hogy lebeszéljék, és elsősorban nekik szeretne örömet szerezni, ha elnyer bármilyen összeget. Egy hét múlva megérkezik a válasz, melyben gratulálnak Ferencnek, hogy az első pályázati fordulón túljutott, akik bent maradtak, már biztosan kapnak 1 millió forint egyszeri összeget, de még egy körben döntenek arról, kik kapják ezenfelül a rendszeres havi járadékot. Egy gyors válaszlevélben erősítse meg a szándékát, hogy továbbra is pályázik, és az újabb eljárás összegét, ugyanúgy, mint az elsőét, ismét fizesse be. Ferenc egyre lelkesebb, és egyáltalán nem gyanakszik. Amikor hetekig nem érkezik újabb válasz, úgy érzi, valami technikai gond lehet, ismét ír a megadott címre. A férfi családja hónapok múlva észreveszi, hogy Ferencet valami bántja. Felesége hosszas faggatására elárulja, hogy mi történt vele. Az asszony dühös, és ragaszkodik hozzá, hogy a rendőrséget kell értesíteni, Ferenc vonakodik, de a családi béke kedvéért elmegy a kerületi kapitányságra. Panaszát fejcsóválás közepette hallgatja meg a kapitányság panaszfelvevője, és szóban megjegyzi, hogy a kicsalt összeget nem találja soknak, ellenben Ferenc naivitása hatalmas mértékű, a férfi szégyenkezve hallgatja végig. A feljelentést aláírja, átveszi és távozik. A család rendszeresen érdeklődik Ferencnél, hogy a rendőrség jelentkezett-e már? A kapitányságon is érdeklődnek, de nem kapnak semmilyen felvilágosítást. Ferenc nem szívesen 10

11 beszél a történtekről, és azt sem osztja meg családjával, hogy a szíve mélyén még mindig reménykedik abban, hogy az ígért anyagi támogatás megérkezik. Az ilyen csalásos ügyek nem gyakoriak a rendőrség statisztikájában, de ez nem jelenti azt, hogy valóban kevés hasonló eset fordulna elő. A sértettek legtöbbször szégyenükben és makacs reménykedésükben nem fordulnak a hatósághoz. Ezeknek az ügyeknek elsősorban nem a felderítése hozna változást a sértett életében, hanem az, ha abban kapna támogatást, hogy megértse, mi történt vele, és ezzel elkerülhető lenne hasonló esetek előfordulása. Az Egy jó szó Zuglóban program szerint megtett intézkedések: A rendőrségen Ferenc felvilágosítást kap a program képzésein részt vett ügyeletestől a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatának működéséről, és arról a lehetőségről, hogy anyagi segítségnyújtásban részesülhet, ha a kicsalt összeg hiánya veszélyezteti a mindennapi megélhetését. A rendőrségen tájékoztatást kap arról, hogy a közelmúltban milyen hasonló esetek fordultak elő. Arra is felhívják a figyelmét, hogy az áldozatok reménye arra, hogy mégsem csapták be őket, teljesen alaptalan. Éppen ezért nyomatékosan kérik, ne utaljon át újabb összegeket, azonnal jelezze, ha ismét levelet kap. A rendőrség javaslatára felkeresi a polgárőrséget, ahol lehetősége van a szociális munkásokkal átbeszélni a történteket, anélkül, hogy elítélnék Ferencet Lopás A Btk szakasza szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. Fontos feltétel, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára. Ebből következően bármilyen kis hányadában sem lehet az elkövetőé, mindenképpen valaki másnak természetes vagy jogi személynek a tulajdonában kell állnia. 3 Az alábbiakban néhány tipikus lopási esetet és kivezetési lehetőségeiket mutatjuk be. a, Zseblopás Sz. Teréz 60 éves zuglói lakos pénztárcáját ellopják a Bosnyák téri piacon. Az asszony a műveletet nem veszi észre, bizonytalan abban, hogy nem felejtette-e az előző vásárlásnál a 3 gy=lopas.html#topicissue 11

12 pulton? Visszamegy, megkérdezi, de segítőkészen és sajnálkozva mondják, hogy nem hagyta náluk. Az asszony szomorú és dühös, a tárcában 30 ezer forint volt, csekkeket készült feladni. Sírva meséli férjének a történteket, aki mérges lesz, de inkább feleségére haragszik, hogy felelőtlenül a táska tetejére dobta a tárcát. A házaspár bizonytalan benne, hogy szokás-e egy ilyen egyszerű esettel a rendőrségre menni, de Teréz úgy dönt, neki megnyugtatóbb, ha tudnak róla, hogy a kerületben zsebtolvajok garázdálkodnak. Férje elkíséri a kapitányságra, ahol kora délután órákig váratják őket, míg az asszonyt végre meghallgatják. A panaszfelvevő rendőr felteszi Teréznek a kérdést, mitől biztos benne, hogy a tárcát ellopták és nem elveszítette. Ez a kérdés az asszonyt zavarba ejti, és elbizonytalanodik. A jelenlévő férje is megjegyzést tesz, miszerint a felesége el szokott hagyni dolgokat, figyelmetlen. A feljelentés megtétele itt megszakad, ugyanis ha pusztán elvesztésről van szó, és iratok sem hiányoznak, akkor nincs miről feljelentést tenni, így a házaspár hazamegy. Teréz hetekig magát okolja a történtekért, de nem tudja pontosan, hogyan lehetne óvatosabb. A táskából elemelt iratok és pénztárca,vagyis a zseblopás gyakori eset minden nagyvárosban. Amennyi tolvajt elfog a rendőrség, ugyanannyi meg is kezdi működését. Az egyetlen ellenszerük a figyelem, az értékeink tudatos őrzése. A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben egy zseblopás sértettje hatékony segítséget és képzést kaphat, hogy elkerülje az ismételt áldozattá válást, egészen másként élheti meg a kerület szervezeteinek gondoskodását. Az Egy jó szó Zuglóban program szerint megtett intézkedések: Teréz a feljelentés megtételekor a program szakmai előadásain részt vett rendőrségi ügyeletesétől tájékoztatást kap arról, hogy felelősen cselekedett, amiért hozzájuk fordult. Megkérik, hogy ha hasonló eset történik vele, azonnal szóljon a piac őrzését ellátó szolgálatnak is, mivel így az esetleges elfogás is megtörténhet, de a vásárlók mindenképpen figyelmeztethetőek, hogy ügyeljenek értékeikre. A rendőr tájékoztatja Terézt arról, hogy az elkészült feljelentéssel a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatához fordulhat, ahol anyagi segítségnyújtást kaphat, amennyiben gondot jelent rezsiszámláinak kifizetése. A rendőrségi útmutatás alapján felkeresi továbbá a polgárőrségen dolgozó szociális munkásokat, akiktől a megnyugtató jó szó mellé bűnmegelőzési kiadványokat kap, illetve információt arról, mikor lesznek a kerületben bűnmegelőzési előadások, lakossági fórumok. Jelentkezik a program keretében megszervezésre kerülő 12

13 önvédelmi tanfolyamra is, melyet kifejezetten idősek részére indítanak annak érdekében, hogy korukhoz és erőnlétükhöz igazodó speciális elkerülési technikákat, alapvető önvédelmi fogásokat sajátíthassanak el. b, Trükkös lopás Az eset és a hagyományos eljárás: Özvegy B. Károlyné, Erzsike egyedül él Zuglóban rendezett társasházban az első emeleten. Kora délután csöngetnek Erzsike ajtaján. Megkérdezi, hogy ki az, de miközben a választ hallgatja, már nyitja is az ajtót. A lépcsőházban egy kedves fiatal nő áll, egy kifejezetten megnyerő külsejű fiatalemberre támaszkodik, aki izgatottan, de kedvesen elmondja, hogy a legfölső emeleten lakik a testvére, hozzá jöttek, de még sincs itthon. Félve indultak el, mert a felesége már reggel sem volt jól, elrontotta a gyomrát, segítséget akarnak kérni, használni szeretnék a mosdót. Erzsike együtt érzően invitálja be őket, a fürdőszobába kíséri a fiatal nőt, és a férfitól megkérdezi, hogy annak az új lakónak a rokonai-e, akinek az a szép kutyája van? A férfi bólogat, és elmeséli, milyen híres alomból való a kutya, és a családnak mennyi sok örömet okozott már. Erzsike a férfit a szobába kíséri, és megkérdezi, megkínálhatja-e valamivel, kére vizet, vagy főzhet-e egy kávét? A férfi látszólag zavarban van, hálálkodik és elfogadja a kávét, így az idős asszony percekre visszavonul a konyhába. A tolvaj ezalatt gyorsan és csendesen kihúzza a fiókokat, benéz egy ékszeres dobozba, ahol az elhunyt férj jegygyűrűjét, pecsétgyűrűjét és óráját meg is találja, zsebébe rejti. Közben hangosan áradozik arról, milyen otthonosan, szépen él Erzsike, az asszony távolról válaszolgat, így a férfi nyugodtan nézelődhet, amikor a konyhában csend lesz, visszaül a fotelba, ott várja a visszatérő Erzsikét. Míg az idős asszony kitölti a kávét, a férfi megnézi beteg feleségét a fürdőben, közben az előszobában felakasztott ridikülből kiemeli a pénztárcát. A pár együtt tér vissza a szobába, szabadkoznak, hogy milyen kellemetlen ez a helyzet, és nagyon hálásak, de azonnal indulnának is. Az idős asszony kikíséri őket, jobbulást kíván, és elbúcsúznak. Órákkal később Erzsike belenyúl a ridiküljébe és észreveszi, hogy nincs meg a tárcája. Zavartan próbálja felidézni, hol járt aznap, és izgatottan telefonál a lányának a munkahelyére, hogy nincs meg a tárca, amiben az egész havi nyugdíja is benne volt. A lánya is kikérdezi, hol 13

14 járt, Erzsike kapkodva meséli, és megemlíti azt is, hogy volt nála egy pár, akik a mosdóját akarták használni. A lány mérges lesz az anyjára, és utasítja, hívja a rendőrséget, mondja el, hogy kirabolták, és várja a kiérkező rendőrt, ha végzett a munkahelyén, ő is odamegy. Erzsike a kerületi kapitányág elérhetőségét nem ismeri, a központi segélyhívó számát is a tudakozótól kérdi, idegességében nem tudja felidézni az ismert telefonszámot. A kiérkező járőr kapkodva kérdezi ki Erzsikét, mindent tudni akar a lakásban járt idegenekről, türelmetlenül faggatja az idős asszonyt életkorukról, kinézetükről, majd megkéri az asszonyt, ne nyúljon semmihez, mindjárt érkezik egy technikus kolléga. A kiérkező technikus újra hallani akarja, hogyan történt a látogatás, a lakás mely részeiben jártak, és mi tűnt el a lakásból? Megkérdezi az asszonyt, hol tart még értékeket, és ellenőrzi az említett helyeket, majd hűvösen közli, hogy üres az ékszeres doboz. Az asszony elmondja, hogy az egész havi nyugdíj, amiből még alig költött, a tárcájában volt. Nem tudja, most mi lesz a rezsiszámlákkal. Az egyik rendőr élesen megjegyzi, igen nagy szerencséjük volt a tolvajoknak ez esetben. Erzsike elmondja, hogy ő óvatos, a táskájára nagyon szokott vigyázni, tudja, hogy veszélyes az utca, de erre nem gondolhatott. A rendőr azt feleli, hogy nem nevezné óvatosnak az olyan állampolgárt, aki idegent enged a lakásába. Másnap Erzsike lánya a kerületi kapitányságra telefonál, szeretne beszélni valakivel, mert édesanyja nyugodtabb körülmények között pontosabb személyleírást tudott adni az elkövetőkről, illetve van fotójuk az ellopott ékszerekről is. De a központi számon nem tudják megmondani, ki az ügy előadója, azt kérik, másnap telefonáljon újra. Másnap a kapitányságon meg tudják mondani, hogy ki az előadó, de nem tudják kapcsolni. Arról sem adnak felvilágosítást, hogy mikor lesz elérhető. Az esetet követő 28. napon levélben értesítik özv. B. Károlynét, hogy a nyomozást ismeretlen tettesek ellen lezárták. Erzsike esete tipikusnak mondható, mind az értékeinek eltulajdonítása tekintetében, mind az eljárás menetében, amelyben szabálytalanságot nem lehet kimutatni, azonban hiányzik belőle egy jó szó, amely megértést, támogatást ad, és amely lehetővé teszi, hogy ne sérüljön újra az áldozat. A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben Erzsike és családja egészen másként élheti meg a kerület szervezeteinek gondoskodását. Az Egy jó szó Zuglóban program szerint megtett intézkedések: A kiérkező rendőr részt vett a program képzésein, így mindenekelőtt arról tájékoztatja a feldúlt asszonyt, hogy ami megtörtént, az tragikus, de minden erővel megpróbálnak segíteni, és az események jegyzőkönyvezésén túl is gondoskodni fognak az asszonyról. Erzsike tájékoztatást kap a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatának működéséről, elérhetőségéről. 14

15 Megkapja továbbá a program keretében a polgárőrségen tevékenykedő szociális munkások telefonszámait is. Erzsike másnap felhívja őket, és abban állapodnak meg, hogy a szociális munkások meglátogatják otthonában, mivel ő még mindig az események hatása alatt áll, és nincs kedve kimozdulni lakásából. A kiérkező szakemberek átbeszélik az asszonnyal, hogy milyen akut anyagi nehézségekkel kell megküzdenie, illetve milyen mértékben és módon tud az Áldozatsegítő Szolgálatnál segítséget kérni. Tájékoztatják, hogy mindezen túl milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre a helyi önkormányzatnál. Közösen feltérképezik, hogy melyek voltak áldozattá válásának fő okai, és több lehetőséget felajánlanak, melyekkel elkerülheti az ismételt vikimizációt. Egyrészt a helyi nyugdíjasokat tömörítő szervezetbe való belépésre biztatják, másrészt a program keretében megvalósuló önvédelmi oktatáson való részvételre, ez utóbbit kifejezetten idősek számára szervezik. Az idős asszony meghívást kap egy olyan lakossági fórumra, melyet a trükkös lopások elkerülésére szervez a kerületi polgárőrség és a rendőrség. Itt a szakemberek elmesélik a legtipikusabb eseteket, és átbeszélik a résztvevőkkel, hogyan lehet ezeket megelőzni. c, Autólopás Az eset és a hagyományos eljárási mód: K. Péter Róna utcai lakos szerda reggel nem találja autóját az utcán, ahol előző este leparkolta. Húsz éve van jogosítványa, azóta autótulajdonos is, de sem feltörésnek, sem lopásnak nem volt korábban áldozata. Az ellopott személyautó kétéves, lízingelt kocsi, ami K. Péter nevén van. Péter idegesen megy vissza a lakásába, családjával is zaklatottan közli, hogy nincs meg az autó, és telefonál a rendőrségre. A központi segélyhívó számon elmondják, hogy a kerületi kapitányságot keresse. Feldúltságában nem kérdezi meg a kapitányság telefonszámát, és azt nem is mondják el neki. Telefonkönyvből keresi ki a számot, hosszú ideig tart, amíg kapcsolják, majd közlik vele, hogy fáradjon be a kapitányságra, csak személyesen tehet feljelentést. A kapitányságon hosszasan várakozik, amíg a panaszirodán végül valaki foglalkozni tud vele, és ezalatt nem kap felvilágosítást sem az eljárás menetéről, sem sorra kerülésének várható időpontjáról. A feljelentés megtétele gyorsan megy, de arról nem kap tájékoztatást, hogy melyek a további lépések, mit kell tennie a bank és a biztosító felé. Péter arról érdeklődik a rendőrségen, hogyan fogják az autóját keresni, mennyi autó tűnik el a kerületben, 15

16 reménykedhet-e abban, hogy viszontlátja még gépjárművét? A kérdéseire csak egy kedves mosoly és széttárt kar a válasz. Péter otthonában előkeresi a bank és a biztosító elérhetőségeit, telefonál, illetve t ír, hamarosan meg is jön a válasz, hogy amikor a rendőrség lezárja a nyomozást, akkor tud csak náluk továbblépni, ezt meg kell várnia. Egy hét elteltével telefonál a kapitányságra, de csak a harmadik próbálkozásra sikerül megtudnia, hogy kit kell keresnie, ráadásul az illetőt csak napok múlva éri el. Az ügy előadója annyiról tájékoztatja K. Pétert, hogy a törvényben meghatározott időn belül megkapja a nyomozás befejezéséről szóló iratot, a telefonálásával egyáltalán nem tudja az eljárást meggyorsítani, sőt, zavarja a kapitányság mindennapi munkáját. Péter esete tipikusnak mondható az eljárás menetében, amelyben szabálytalanságot nem lehet kimutatni, azonban hiányzik belőle egy jó szó, amely megértést, támogatást ad. Az Egy jó szó Zuglóban program szerint megtett intézkedések: A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben Péter és családja egészen másként élheti meg a kerület szervezeteinek gondoskodását. Péter a program honlapjáról tájékozódik a kerület rendőrkapitányságának telefonszáma felől, illetve arról, hogy melyik mellék kapcsolását kell kérnie. A telefonos bejelentést követően a program képzésein és tájékoztató előadásain részt vett járőr az autó eltulajdonításának helyszínére érkezik, hogy meggyőződjön arról, nem hagytak-e használható nyomot az elkövetők. Ugyanekkor Pétert felvilágosítja az eljárás menetéről, majd együtt mennek be a kapitányságra feljelentést tenni, ahol megmondják a sértettnek, hogy kit kereshet, ha bármi közlendője vagy kérdése van az üggyel kapcsolatban. Tájékoztatják arról is, hogy a kerületi polgárőröket azonnal értesítik az ellopott autó típusáról, akik az utcákat járva a lopott autók felkutatására is gondot fordítanak, hiszen nem zárható ki, hogy a kerületben parkoltatják a járművet az elkövetők. A rendőrségen röviden felvilágosítást adnak az Egy jó szó Zuglóban program működéséről, és megadják a Zuglói Polgárőrség, illetve az áldozatsegítéssel foglalkozó szociális munkások elérhetőségét. Utóbbiak javaslatára Péter felkeresi a program kapcsán elérhető ingyenes jogsegélyszolgálatot a Zuglói Polgárőrség épületében, ahol hatékony segítséget kap a biztosító és a hitelező bankkal folytatott ügyintézésben. A helyszínen igénybe veszi a biztonságtechnikai szakember tanácsadását is, akitől autóbiztonsági kérdéseire kap választ. 16

17 d, Betöréses lopás Az eset és a hagyományos eljárási mód: L. Edit Hermina úti társasházi lakásába hétköznap délelőtt betörnek. A fiatal nő délután hazaérkezve fedezi fel, hogy mindkét zár megrongálódott, az ajtó nyitva van. A lakásban felfordulást talál, valahonnan rémlik neki, hogy nem szabad semmihez sem nyúlni ilyenkor, de zaklatottságában elkezd járkálni a ruhakupacok között, és felemel néhány dolgot. Kétségbeesetten telefonál barátnőjének, aki nehezen érti meg, mit mond a síró Edit, de sikerül rávennie, hogy azonnal hívja a rendőrséget. Edit a központi segélyhívó számot ismeri, ahol összeszedetlenül meséli el, hogy lakásába betörtek, adatait felveszik és megkérik, ne nyúljon semmihez, hamarosan kiérkeznek a rendőrök. A lány egy órát vár a bűnügyi technikus érkezéséig, nagyon nehezére esik, hogy ne kezdje el felszámolni a nyomasztó rendetlenséget, a várakozás ideje számára elviselhetetlenül hosszúnak tűnik. Szemével értéktárgyait keresi, minden hiányzó tárgy újabb sokkhatásként éri. A kiérkező rendőröknek őszintén örül, és szeretne beszélgetni velük, de azok csendben dolgoznak, és többször megkérik, hogy egy másik helyiségben várakozzon, míg a nyomokat keresik és rögzítik. Edit szeretné tudni és érteni, hogy pontosan mit csinálnak, de a két technikus nem nyitott arra, hogy munka közben elmagyarázzák, mit miért tesznek. Editnek az elkövetkező két hétben kétszer kell megjelennie a kapitányságon, mindkét alkalommal hosszasan kell várakoznia. 30 nap elteltével kap egy határozatot arról, hogy a nyomozást lezárták, és az ismeretlen tettesek elleni eljárást megszüntették. A lakásbetörések tipikus esete a zárakkal gyengén védett lakások nappali feltörése, a rendőrség rutineljárást folytat. Többnyire a sértettek is érzékelik, hogy egy adminisztratív eljárás részesei, melyben támogatást nem kapnak. Az Egy jó szó Zuglóban program szerint megtett intézkedések: Edit a kiérkező rendőröktől tájékoztatást kap a lakásában elvégzésre kerülő nyomozati tevékenységről, illetve arról, hogy milyen további teendők várnak rá. Fel kell keresnie a kerületi rendőrkapitányságot, ahol a feljelentést követően a program szakmai fórumain részt vett ügyeletes tiszt ismerteti a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálat működését, illetve felvilágosítja, hogy milyen anyagi segítséget kaphat a bejárati ajtaja rendbe hozásához. A rendőr tanácsára Edit felkeresi a polgárőrséget is, ahol a biztonságtechnikai szakember segítségével közösen kitalálják, milyen betörésvédelmi lehetőségeket kellene Editnek 17

18 alkalmaznia. Az ingyenes jogi tanácsadáson átbeszélik a lakásbiztosítási lehetőségeket. A polgárőrség egy rendkívüli lakógyűlésen bemutatja a Szomszédok Egymásért Mozgalom működését, hogy a sértett társasházában hatékony vagyonvédelem valósulhasson meg a lakosok tudatos figyelmével Zsarolás Zsarolás bűntettét követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz 4 H. Pál 65 éves zuglói lakos húsz éve vegyesbolt-tulajdonos. Üzlete jól felszerelt, biztonságos, soha nem is történt lopás vagy rablás. Pált a sokéves nyugalom után nagyon megrázta egy váratlan esemény: A délelőtti órákban két fiatal férfi tért be az üzletbe, és a bolt tulajdonosát keresték. Pál a pult mögül felelte, hogy ő az. Az egyik férfi megjegyezte, hogy nagyon takaros üzlete van, biztosan sok időt és energiát fordít arra, hogy ilyen szép rendet tartson, mondta gúnyosan Pálnak, miközben karjával levert egy polcnyi alkoholos árukészletet. A tulajdonos azonnal felszólította őket, hogy fejezzék be a randalírozást, és közölte, hogy térítsék meg a kárát, majd nyúlt a telefonja után, hogy hívja a rendőrséget. A telefont kivették az idős férfi kezéből, és nyájasan elmondták, hogy nem akarnak semmi rosszat, csak meg szeretnék kímélni attól, hogy ilyesmi újra előforduljon a boltjában. Üzletet kívánnak kötni vele, egy heti bevételért cserébe biztosítják, hogy ilyen vagy ehhez hasonló randalírozás nem fordul elő többet. Pál meg volt rémülve, egyetlen dologra tudott csak gondolni, hogy minél hamarabb meg szeretne szabadulni ettől a két férfitől, akikről feltételezte, hogy az erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza, ha ellenkezni kezd. Kihúzta a kassza fiókját, és az ott lévő 25 ezer forintot átadta. A két férfi kevesellte, de azt mondták, első alkalommal elég lesz, de ha jövő héten jönnek, gondolkozzon egy komolyabb összegen, és gyorsan távoztak a boltból. Pál azonnal hívta a rendőrséget, perceken belül egy járőr ki is érkezett, aki megkérte, hogy zárja be az üzletet, és ne nyúljon semmihez, míg a technikus kolléga meg nem érkezik. A férfi próbálta a járőrt faggatni arról, hogy mi lesz ezután, hogyan merjen a pult mögé állni

19 holnaptól, de a járőr azt mondta, ő nem tud tenni semmit, majd a kapitányságon kell feljelentést tennie, ott foglalkoznak az ügyével mélyrehatóbban. Pál a kerületi kapitányságon elmeséli a történteket, de személyleírást nagyon nehezen tud adni. Arra hivatkozik, hogy meg volt rémülve, de a rendőrök megdorgálják, mondván, hogyan várja el, hogy elkapják a zsarolóit, ha azt sem tudja elmesélni, hogy néztek ki. Pál másnap nem nyitja ki az üzletet, képtelen bemenni a boltba, retteg. Naponta telefonál a kapitányságra, legtöbbször hiába keresi az ügye illetékesét, ha eléri, akkor sem kap tájékoztatást semmiről, a türelmét kérik. Pál egy előre egyeztetett időpontban felkeresi a kapitányságot, mivel azt szeretné megtudni, mit kell tennie, ha újra meglátogatják a zsarolók. A rendőr elmondja, hogy a legritkább esetben jönnek vissza újra, mivel az túl kockázatos lenne. Az idős férfi örül ennek, belekapaszkodik a jó hírbe, de a rendőr végül kissé elkedvetleníti, mivel megígérni természetesen ő nem tudja ezt, illetve megtörténhet, hogy mások is jönnek majd hozzá hasonló szándékkal. Sajnos nem olyan ritka esemény ez a városban, szerencsés, hogy eddig nem találkozott vele, holott sok éve bolttulajdonos. A 30 napos határidő lejárta előtt néhány nappal a nyomozást ismeretlen tettesek ellen lezárják, Pál erről írásos tájékoztatást kap. Az ilyen típusú zsarolásos eset nem ritka. Az elkövetők legtöbbször valóban csak fenyegetnek a rendszeres látogatással, egyszeri pénzszerzésre használják ki az alkalmat. Az anyagi károkozáson túl, a zsarolhatóság és a zsaroltság keserű ízét hagyják maguk után, ami leginkább a gondos utánkövetésben oldható fel. Az Egy jó szó Zuglóban program szerint megtett intézkedések: A rendőrség ígéretet tesz arra, hogy járőrtevékenységüket fokozni fogják Pál üzlete környékén, és a polgárőrséggel együttműködve naponta változó időben be is mennek a boltjába. Pálnak lehetősége van arra, hogy nyugodt körülmények között feljelentést tegyen. A program szakmai előadásain és képzésein részt vett ügyeletes türelmesen hallgatja, és annak érdekében, hogy minél pontosabb személyleírást tudjon adni, sok segítő kérdést tesz fel neki. Biztosítja arról, hogy minden hasznos, amire emlékszik, és napok múlva is nyugodtan egészítse ki feljelentését, ha eszébe jut még valami. A polgárőrség szervezésében megvalósuló önvédelmi programban is részt vesz Pál. És bár mindenki elmondja neki, hogy helyesen tette, hogy nem ellenkezett, de az önbizalmát mégis fokozzák a megtanult fogások. Lehetősége van a történteket elmesélni a program 19

20 mentálhigiénés szakemberének, aki nem az események apró részleteire figyel, hanem az idős úr érzéseit és félelmeit hallgatja meg. A polgárőrség biztonságtechnikai szakemberei tanácsot nyújtanak abban, hogy milyen távfelügyeleti rendszerrel lenne érdemes ellátni az üzletet Rongálás Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást valósít meg. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy. Az elkövetési magatartás a megsemmisítés, illetve a megrongálás. A megsemmisítés a dolog állagának végleges megszüntetését jelenti, ami azonos lehet a dolog fizikai elpusztításával például elégetésével, összetörésével, de jelentheti a fizikai elpusztítás nélkül annak végleges elenyészését is. A megrongálás általában a dolog értékének csökkenésével jár, és többnyire állagsérelmet is takar. 5 a, Autófeltörés Az eset és a hagyományos eljárási mód: Sz. Hajnalka Mexikói úti lakos szerda reggel az utcán parkoló autóját betört szélvédővel találja. Tíz éve van jogosítványa, azóta autótulajdonos is, sem feltörésnek, sem lopásnak nem volt korábban áldozata. Az autóból elloptak CD lemezeket, a tulajdonos dioptriás napszemüvegét, ami drága és nélkülözhetetlen, illetve a csomagtartóban tartott sportfelszerelését, illetve az autóhoz tartozó mozgássérülteknek fenntartott helyre szóló parkolási engedélyét, melyet mozgássérült kisfia miatt vehet igénybe. Hajnalka kétségbeesetten telefonál a rendőrségre, és azt a tájékoztatást kapja, hogy maradjon az autója mellett, ott várja meg a kiérkező járőrt. A járőr negyedóra múlva érkezik, de az érdemi munkát a technikus fogja végezni, az ő kiérkezéséig várni kell, a tulajdonos nem hagyhatja ott az autót. Arról, hogy a várakozás meddig fog tartani, a járőr nem tud felvilágosítást adni. Így Hajnalka csak azt tudja mondani telefonon a főnökének, hogy fogalma sincs, mikor ér be a munkahelyére. A kiérkező technikus mogorván végzi a dolgát. Hajnalka beszélgetni próbál vele, kérdezgeti, hogy mennyire gyakori eset ez a környéken; van-e esély arra, hogy elfogják az elkövetőket; mit kell tenni a nyomok rögzítését követően; és hogyan kerülje el, hogy legközelebb ilyen megtörténhessen? A rendőr csak annyit mond, hogy túlságosan vonzó a mozgássérültek számára kibocsájtott parkolási engedély, mire a sértett azt feleli, hogy annak ott a helye a y=rongalas.html#topicissue 5 20