Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csömör Nagyközség Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csömör Nagyközség Önkormányzata"

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csömör Nagyközség Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Munkanélküliségi ráta Magyarországon A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Az intézkedési területek részletes kifejtése Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás: Nyilvánosság: Érvényesülés, módosítás: Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény 31. -a írja elő a települési önkormányzatok számára. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csömör Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Budapest északkeleti határán, a központtól 19 km távolságban, a főváros XVI. kerületétől északra, Kistarcsától nyugatra, a 30-as számú országútról egy bekötőúttal megközelíthetően, a kis Csömöri-patak kanyarulatában találjuk Csömört, a dombokon és völgyekben szétszórt, halmazos jellegű, kertes települést. Közigazgatásilag a Közép-Magyarországi Régióban, Pest megye gödöllői kistérségében található. A terület legjelentősebb vízfolyása a 14 km hosszú Csömöri-patak, amelyik a Mogyoródi - patakkal egyesülve jobbról a Szilas-patakot táplálja. A mesterségesen létrehozott 4 hektáros víztározót öntözésre és horgászásra használják. Csömör Budapesttel határos és jó közlekedési lehetőségekkel rendelkezik. A tömegközlekedést a BKV és a Weekend-busz Zrt. biztosítja. A településen HÉV végállomás van, illetve Csömör-Budapest, Örs vezér tere, Csömör-Pécel (Kistarcsai Flór Ferenc Kórház és Auchan elérhető) helyközi buszjárat üzemel. 3

4 Értékeink, küldetésünk Csömör valamivel zártabb közösség, mint a környék egyéb falvai. Zártabb közösségi jellegének kialakításában valószínűleg belejátszott az evangélikus szlovákság és a katolikus németség is. Mindebből az következik, hogy hagyományai erősek és a továbbvitelre, az ápolásra-gondozásra méltóak. A település népe igényli hagyományainak átmentését a jövőbe. Ugyanakkor élhet a főváros adta lehetőségek összességével, élvezheti a főváros nyújtotta előnyök sokaságát anélkül, hogy valamennyi hátrányát és nyűgét is kénytelen volna magára venni. A csömöri emberek komoly értéknek tekintik a hagyományaikat, így sokat tesznek annak ápolásáért. Értéknek tekintik a természeti és az épített környezetet, ezért figyelnek épségére, illetve szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik károsítják a környezetüket. Továbbá értéknek tekintik a gyermekeket, hiszen bennük van a település jövőjének záloga. A jelen kor felnőttjeinek fontos küldetése a környezet megóvása, a hagyományok ápolása és a gyermekek jóra való nevelése. Célok Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű emberek pozitív diszkriminációja érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integráció segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint a negatív diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és az emberek közös felelőssége. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja: A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és célcsoportjait a 321/2011 (XII.27.) kormányrendelet tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (HEP IT) a helyzetelemzés során feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza. 4

5 Csömör Nagyközség Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a(z): mélyszegénységben élők, romák gyermekek nők, idősek fogyatékkal élők. A HEP helyzetelemző részének célja: Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 5

6 A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégia 1 1 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, május 30. 6

7 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program 2 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 3 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 4 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. 2 A következő lépés A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, április 3 Európai Bizottság, Európa Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) Budapest, november 5 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, ; 7

8 Roma Integráció Évtizede Program 6 Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása: Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény tükrében lett létrehozva Csömör Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 39/2013. (XII. 20.) rendelete, A szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 6/2011. (IV. 1.) rendelete, A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 22/2010. (XII. 10.) rendelete, mely a szociális ellátásukhoz jutást, a segélyezést és egyéb támogatást szabályozza a településen a szegénységben élők, illetve a rászorultak esetében. A fogyatékkal élők, gyermekek, idősek, nők jogait a magasabb szintű jogszabályok alkalmazásával tartják be a település munkahelyein, közlekedésében, intézményeiben, egyéb szolgáltató létesítményeiben. 6 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

9 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal: Önkormányzatunk lehetőségeihez mérten folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat intézkedéseiben, az egyes ellátások biztosítása során, valamint a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. - Csömör Nagyközség Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Program (2012) - Csömör Nagyközség Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (2010) - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) - Településfejlesztési koncepció - Önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg tól a statisztikaiterületfejlesztési kistérségek mellett államigazgatási (közigazgatási) területi egységként járásokat is kialakítottak, a két területi beosztás nem esik egybe. A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye települései tartoznak elején Magyarországon 175 kistérség volt. A kistérségek közigazgatási szerepének megszűnése a járási rendszer bevezetésével január 1-jétől a kistérségek ismét csupán területfejlesztési és statisztikai területi egységek, közigazgatási szerepük megszűnt, egyidejűleg államigazgatási (közigazgatási) területi egységként létrejöttek a járások. A kistérségek területi beosztását (az egyes kistérségek nevét és a hozzájuk tartozó települések felsorolását) továbbra is törvény határozza meg. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAINAK TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSA A Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás, hosszas egyeztetést követően, január 25-én alakult meg 13 település részvételével. A Társulás által vállalt alapfeladatok a területfejlesztés, közoktatási szakszolgálati (nevelési tanácsadás, és logopédia), az egészségügyi feladat, valamint esélyegyenlőségi programok megvalósítása. További vállalt feladatok közé tartozik, a turisztika, kistérségi portál létrehozása, belső ellenőrzés, sport és szabadidő programok szervezése. 9

10 2007-ben a megalakulást követően a pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű ellátásának megszervezése és elindítása jelentette az első lépést. 10 település együttműködésével szeptember 1-jétől kezdődött meg a közös feladatellátás. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai az általuk nyújtott szolgáltatást viszik el a gyermekekhez, tehát helyben történik az ellátás. A Társulás szervei, tisztségviselői: a Társulási Tanács, a Társulás elnöke, a Társulás elnökhelyettese a Társulás bizottságai a Társulás munkaszervezete. Társult Települések: Csömör, Dány, Isaszeg, Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA FEJLESZTÉSI ÍRÁNYVONALAI Átfogó Cél Az életminőség és a gazdasági feltételrendszer javítása a fenntartható fejlődés alapján, ökotérséggé válás Specifikus Célok I. Fenntartható és élhető kistérség kialakítása, a természeti környezet megóvása mellett II. Versenyképes, sikeres és fenntartható gazdaság megteremtése Stratégiai Célok/Pioritások 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése 2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése 3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése 4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése 5. Környezettudatos településüzemeltetés, megújuló energiaforrások használata A képviselő-testület májusában döntött arról is, hogy a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulásban továbbra is tag kíván maradni. 10

11 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk a szakmai beszámolók megállapításait, így: a Szociális Alapszolgáltatási Központ beszámolóit, a Mátyás Király Általános Iskola gyermekvédelmi beszámolóját, a Nefelejcs Művészeti óvoda beszámolóját, Csömör Nagyközség Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját. Kerékpáros közlekedés: A településen belül kiépített kerékpárút nincs. A Képviselő-testület több ízben foglalkozott a kerékpárutak megépítésének lehetőségeivel évben a Major út és Szabadság út mellett megkezdődik a kerékpárutak megépítése. Tömegközlekedés: Csömör Nagyközség tömegközlekedése jónak mondható. A fő tömegközlekedési kapcsolatot a Budapest, Örs vezér tere Csömör BKV HÉV vonal adja. A vonal Cinkota Csömör között egyirányú, csúcsórákban perces követési idővel. A HÉV vonal Csömör D-i, DNY-i területét látja el tömegközlekedéssel. A HÉV végállomástól távolabb fekvő területeket, magánvállalkozónak kiadott, koncessziós üzemeltetésű autóbuszjárat szolgálja ki, csúcsidőben 30 perces követési idővel. Az autóbuszjárat Budapest, Örs vezér térről a XIV. és XVI. kerületen keresztül közlekedik Csömör É-i területén lévő Laki saroknál lévő végállomásig. Csömörön a Major u. Hunyadi u. Szabadság út. Széchenyi utca vonalon közlekedik (Weekend-busz Zrt.) csúcsidőszakban 30 perc, napközben kb. 1 óra sűrűséggel. A település K-i, DK-i részén a Csömör-Pécel (Kistarcsai Flór Ferenc Kórház és Auchan elérhető) helyközi buszjárat üzemel. Az autóbuszjáratok és a HÉV vonal Csömör nagy részét kiszolgálja tömegközlekedéssel, 2.4. Közműellátottság Csömör minden közművel jól ellátott település. Területén az alábbi közművek találhatók: Vízi közművek: o Vízellátás o Csatornázás (szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás) Energia közművek: o Gázellátás o Elektromos energia ellátás Hírközlés Közmű üzemeltető vállalatok: Duna Menti Regionális Vízművek Rt., ELMŰ Rt., Tiszántúli Gázszolgáltató Rt., Fővárosi Gázművek Rt. 11

12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerőpiaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza (www.budapestinstitute.eu/uploads/bi_tartos_szegenyseg_okok_1.1.pdf). A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, 12

13 gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. A településen nincs etnikailag szegregált lakókörnyezet. A roma lakosság aránya a településen elenyésző. Cigány Kisebbségi Önkormányzat nincs. A roma lakosság száma elhanyagolható, az állandó lakcímmel rendelkezők (4-5 család) is legtöbb esetben csak ideiglenes jelleggel élnek a településen, majd továbbköltöznek, így a továbbiakban csak a mélyszegénységben élők helyzetével foglalkozunk. Kik a veszélyeztetettek? A szegények többnyire a következő társadalmi csoportokból kerülnek ki: tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak; a gyermekes családok, nagycsaládosok, az egyszülős csonka családok; a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelem-csökkenést szenvednek el; különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg; Ehhez adódik az elszegényedő alsó középosztály, amelynek tagjai minden erővel igyekeznek elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is. A munkanélküliség és szegénység tekintetében hatalmasok a különbségek. A legelszegényedettebb régiók Kelet- és Északkelet-Magyarországon, valamint a dél dunántúli térségben találhatók. A szegény családok döntő többsége bevételeinek szinte egészét a gyerekek nevelésére, illetve a legelemibb szükségletek fedezésére kell, hogy fordítsa. Súlyos problémát jelent a szegény családoknak a lakás fenntartása, valamint télen a tüzelő beszerzése. A hátrányos helyzet a jelen kor fogalma. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha teljesülnek a következők, akkor az adott személy hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik: a család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem. 13

14 Magyarországon a szegénységet a (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon és az alatt. Az EU módszertana alapján eszerint a szegénységi küszöb az átlagjövedelem 60%-a a szegények aránya 17% (ami 1,7 millió főt jelent). A 10 milliós Magyarországon a KSH szerint 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mély-szegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. A hajléktalanok számát ezerre teszik. Csömörön nincs nyilvántartás a mélyszegénységben élőkről, ami nem azt jelenti, hogy nem létező problémáról van szó, így az önkormányzat figyelmet fordít a probléma orvoslására. A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint (ők a gyermekvédelmi támogatásban részesülők). Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. Gyakran csak az óvodában vagy iskolában jutnak meleg ételhez. Az önkormányzat kiemelten mindent megtesz azért, hogy Csömörön egyetlen gyermek se éhezzen, ezért a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lehetőségén túl a rászoruló gyermekek részére 45 napon át ingyenes nyári napközbeni étkezést biztosít, tartalmas gyermekprogramokkal egybekötve. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagyobb arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, és a megváltozott munkaképességűek. Településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság és a tartós munkanélküliségből fakadó motiváltság hiánya. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatási mutatók, az anyagi javak megléte vagy hiánya befolyásolja az állampolgárok szociális helyzetét, a helyi szociális munka irányát. A munkanélkülivé válás amellett, hogy a megélhetést veszélyezteti, egzisztenciális kihívást jelent, kedvezőtlenül befolyásolja az élet minden területét: anyagi lehetőségeket, fizikai, szociális, pszichés állapotot, emberi kapcsolatokat, önértékelést, identitástudatot. Az egyik legsúlyosabb szociális stressz a munkahely elvesztése, az ebből adódó izoláció. Amennyiben a munkanélküliség tartóssá válik, az elhelyezkedés esélye csökken, az egészségi állapot romlik, a személyes kapcsolatok leépülnek, új kapcsolatok nem alakulnak ki. A legjellemzőbb problémák, melyek a munkanélküliségükhöz vezetett: gazdasági válság, alkoholizálás, pszichiátriai és egyéb betegségek, szakképzettség hiánya, elavult tudás. 14

15 Munkanélküliségi ráta Magyarországon Területi egység I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Budapest 9,7 10,1 8,4 9,0 8,7 8,1 Pest 8,6 9,0 9,0 9,7 10,2 9,6 Közép-Magyarország 9,3 9,6 8,6 9,3 9,3 8,7 Fejér 10,7 10,2 9,6 10,6 11,0 10,6 Komárom-Esztergom 7,2 7,9 6,8 9,2 10,2 8,6 Veszprém 12,3 10,5 11,3 9,4 10,7 8,5 Közép-Dunántúl 10,2 9,6 9,4 9,8 10,6 9,4 Győr-Moson-Sopron 5,9 4,6 4,7 5,8 7,5 6,3 Vas 7,1 5,7 5,2 6,3 9,0 7,4 Zala 11,5 11,8 11,0 12,9 12,5 10,1 Nyugat-Dunántúl 7,8 7,0 6,7 8,0 9,3 7,7 Baranya 15,6 15,1 14,1 14,0 14,2 9,7 Somogy 13,1 10,8 9,1 8,3 11,0 10,7 Tolna 11,3 9,6 9,6 7,9 7,9 6,4 Dél-Dunántúl 13,7 12,4 11,4 10,6 11,6 9,2 Dunántúl 10,4 9,5 9,0 9,5 10,5 8,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 19,4 16,6 17,1 16,1 15,3 13,6 Heves 14,3 14,4 14,4 14,4 13,9 11,5 Nógrád 19,2 17,1 17,0 16,6 18,1 15,2 Észak-Magyarország 18,0 16,1 16,4 15,7 15,4 13,3 Hajdú-Bihar 15,0 13,2 12,8 13,0 15,0 13,6 Jász-Nagykun-Szolnok 11,3 9,9 11,1 13,0 14,8 10,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19,6 15,8 14,8 14,6 19,8 16,1 Észak-Alföld 15,7 13,3 13,1 13,6 16,8 13,8 Bács-Kiskun 11,1 8,9 8,7 9,2 11,5 10,5 Békés 13,8 12,4 11,6 10,4 14,3 10,6 Csongrád 10,5 9,8 11,4 10,7 13,0 13,1 Dél-Alföld 11,6 10,1 10,4 10,0 12,7 11,4 Alföld és Észak 15,0 13,0 13,1 13,0 15,0 12,8 Ország összesen 11,7 10,9 10,4 10,7 11,8 10,3 Magyarországon 2013-ban a munkanélküliségi ráta 11,8 százalékra ugrott, ilyen magas az utóbbi 15 évben csak egyszer, 2010 első negyedévében volt. A foglalkoztatottság viszont nőtt a tavalyi és az idei első negyedév között, és a jelek szerint már nem a közmunkák révén. 15

16 Nőtt az állástalanok száma és aránya az idei első negyedévben az egy évvel korábbi állapothoz képest. 509 ezren voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta ezzel 11,8 százalék volt az egy évvel korábbi 11,7 százalékhoz képest - derül ki a KSH adataiból. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók leginkább a mélyszegénységben élők, az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztály, a pályakezdők, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Helyi adatok számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,9% 55 1,8% 112 1,8% ,3% 70 2,7% 142 2,5% ,9% 91 2,9% 181 2,9% ,4% 71 2,3% 148 2,3% ,6% 71 2,3% 150 2,4% 16

17 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 0,0% 3,5% 0,6% 1,4% 0,0% év fő % 9,8% 5,6% 12,2% 16,2% 16,7% év fő % 5,4% 4,9% 5,0% 5,4% 6,0% év fő % 17,0% 14,1% 10,5% 8,8% 8,0% év fő % 13,4% 21,8% 13,3% 8,8% 10,0% év fő % 14,3% 12,7% 13,8% 14,2% 13,3% év fő % 11,6% 10,6% 18,8% 14,2% 10,7% év fő % 17,9% 16,2% 14,4% 16,2% 22,0% év fő % 10,7% 10,6% 10,5% 14,2% 12,0% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 1,1% 0,7% 1,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A legmagasabb munkanélküliség a év közöttiek és az év közöttiek körében található. Ez azt mutatja, hogy a pályakezdők és az ötven év felettiek a legveszélyeztetettebb korosztály. A pályakezdőknek az iskolából kikerülve még nincs munkatapasztalatuk, az ötven felettiek pedig, ha munkájukat elveszítik, új munkahelyet koruk miatt nehezen találnak. 61. év feletti álláskeresők száma elhanyagolható. Sokan ebben a korban már előrehozott öregségi nyugdíjban, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek. 17

18 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1% 38,2% 43,8% ,2% 52,9% 50,0% ,2% 52,7% 52,5% ,9% 45,1% 43,9% ,2% 46,5% 42,7% Adataink szerint is a éves és az éves korosztály munkaerő-piaci részvétele a legalacsonyabb, az álláskeresők több mint 16 %-a. A fiatalok távolmaradását főként a képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 0 0,0% 2 0,2% ,4% 1 0,2% 3 0,3% ,5% 2 0,3% 5 0,4% ,8% 3 0,5% 8 0,7% ,7% 3 0,5% 7 0,6% Forrás: TeIR, Nemzeti MunkaügyiHivatal A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. 18

19 6 Pályakezdő álláskeresők száma nők 2013 férfiak A pályakezdő fiatalok száma 2011-ben volt a legmagasabb. Az iskola befejezése után a fiatal felnőtt tovább marad a családban (szülővel), kereset nélkül, ami még több terhet ró a családokra. Ösztönözni kell a pályakezdő, álláskereső fiatalokat, hogy regisztráltassák magukat a foglalkoztatási szerveknél (Munkaügyi Központ), mely esetleg több lehetőséget ajánl. (átképzés, munkalehetőség felajánlása) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,1% ,9% ,4% #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 19

20 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,0% 37 55,2% 30 44,8% ,7% 25 17,6% ,7% ,6% 33 18,2% ,2% ,7% 23 15,5% ,8% ,7% 21 14,0% ,3% Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb A nyilvántartott álláskeresők többsége 8. általánosnál magasabb iskolai végzettségű, ezért a felnőttoktatásban résztvevők száma szinte nulla. A közhasznú és közcélú munka bevezetésével, megszervezésével az önkormányzat elsődleges célja volt a tartós munkanélküliek minél nagyobb számban történő "visszavezetése" a munka világába, tartós munka, kereseti lehetőség biztosításával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e foglalkoztatás hiányában ezeknek a személyeknek a különböző segélyekből kellene megélniük. 20

21 Önkormányzatunk a közcélú foglalkoztatást 2003-ban vezette be a jogszabályi feltételeknek megfelelően ben volt a közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma a legmagasabb: 28 fő. A pályázati lehetőségek bevezetésével ez a szám nem nőtt, hanem csökkent. A folyamatos, szinte évente változó jogszabályok az elsődleges célt, (hogy a közfoglalkoztatás a munkaerő-piacra való visszaintegrálást segítse) a településen nem valósította meg. Tapasztalataink szerint ezek a személyek inkább megragadtak a közfoglalkoztatásban, más kereseti lehetőségük szinte nincs. Mivel Csömör település Pest megyében, a főváros vonzáskörzetében fekszik, ennek köszönhetően a munkanélküliek száma az országos adatokhoz viszonyítva jóval alacsonyabb számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 0 0% % 1 0% % 0 0% Forrás: Polgármesteri Hivatal Az önkormányzat mindig kiemelt figyelmet fordít a tartós munkanélküliek közfoglalkoztatására. A Polgármesteri hivatalban és annak intézményeiben jelenleg is összesen 10 munkavállaló dolgozik, akik közfoglalkoztatottként kezdték és jutottak állandó, tartós munkahelyhez. Polgármesteri Hivatalban: 3 fő Gondnokságon: 4 fő Mátyás Király Általános Iskolában: 2 fő Zeneiskolában: 1 fő. Csömörön továbbra is célunk - a jogszabályi keretek között - a tartós munkanélküliek közfoglalkoztatásba való bevonása. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A településen azok tartoznak a szegények közé, akiknek tartósan jövedelmi hiányuk van. Ide sorolható a tartós munkanélküliek teljes köre, és azok, akik nem képesek a lakhatással kapcsolatos költségeiket fizetni. A szűkös anyagi feltételek sok problémát hoznak magukkal. Minél alulképzettebb az egyén, annál nehezebben talál munkát. A szegénység szempontjából vízválasztó, hogy van-e kereső a családban, vagy sem. 21

22 A munkanélküliség olyan tartós stressz-állapot, amely az egyén alkalmazkodási kapacitását maximálisan igénybe veszi. A munkanélküli tartósan frusztrált állapotban van, amely egyfelől az őt ért egzisztenciális, szociális és lelki veszteségek következménye, másfelől a sorozatos kudarcélmények (alkalmatlanság, értéktelenség, bizonytalanságérzés) hatása. A munkanélkülit számos belső konfliktus is gyötri, amely rossz és rosszabb helyzetek közötti választási kényszerben jelentkezik. Csömörön az érintett személyek valamilyen munkalehetőséget találnak, ha ez nem is minden esetben munkaszerződéssel jár. Szükségesnek tartjuk a feketemunkával kapcsolatos hátrányok ismertetését a szociális szférában dolgozók részéről. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező férfiak főként építkezéseken segédmunkát, rakodást, a nők kerti munkákat, takarítást vállalnak. A téli időszak jelent nehézséget az idénymunkák szünetelése miatt. Sok esetben jelent ez feszültségforrást a családgondozó és az érintett személy között, hiszen a családgondozó minimális tervezést, költségvetés készítését szorgalmaz, olykor ennek része a segély természetbeni biztosítása. A gazdasági válság miatt krízishelyzetbe került családok 2009 nyarán kerültek az önkormányzat látóterébe. Az egyéni beszélgetések alkalmával derült ki, hogy sok család többféle adósságot halmozott fel. Jellemzően az eladósodás oka a lakhatási költségek emelkedése: közüzemi díjtartozások, lakáshitel-tartozások. Azon háztartásokban okozott a válság miatti munkahely elvesztés súlyos problémát, akik rendelkeztek már hitellel és valamely kereső munkabére jelentette erre a hitelre a fedezetet. Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az önkormányzat költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályainak meghatározása céljából alkotta meg a szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló, illetve a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló rendeletét. A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásokat az önkormányzat fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el. Ügyfélforgalom a Szociális Osztályon Rendszeres Rendkívüli Év Ügyfélforgalom/fő támogatások száma támogatások száma Forrás: Polgármesteri Hivatal 22

23 A Szociális Alapszolgáltatási Központban szintén kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a krízishelyzetben lévő egyéneket, családokat különböző tanácsadással segítsék. Álláskereső klub: február hónapban indították el az álláskereső klubot a Szociális Alapszolgáltatási Központnál. A helyszíne a könyvtár volt, hiszen ott rendelkezésre állnak a számítógépek, a helyszín ideális a klubszerű foglalkozás megtartására. Az ügyfelek által hozott igények és elvárások új irányba terelték az induláskor tervezett tartalmat. Eredetileg két fő segítő szakemberrel indult. Az álláskeresési tanácsok mellett életvezetési tanácsokat is kell nyújtani. A Szociális Alapszolgáltatási Központ irodájában információkkal segítik az álláskeresőket. Jelenleg a szakképzetlen pályakezdők vannak túlnyomó többségben. Az elmúlt időszakban az álláskereső klub 14 főnek nyújt, illetve nyújtott segítséget. Életvezetési tanácsadás: Személyre szabott szolgáltatás keretében nyújtott mentális tanácsadás, életvezetési tervek, a foglalkoztatást segítő alternatívák feltérképezése, az önismeret, a jövőkép kialakítása, az egyén döntéseinek következményeinek feldolgozása, vagy döntésképtelenség esetén az egyén sodródva további megoldatlan helyzetekben találja magát. Az egyén és annak közvetlen családja számára segít lelki-mentális területen, de a hatása kiterjed az egyén fizikai közérzetére, és egészségi állapotára is. A szolgáltatásra van és lesz is igény. Ami a segélyezéssel nem megoldható feladat, hogy önismeretre, valós igények feltárására, a múlt hibáinak feldolgozásában segítse az egyéneket, és pozitív gondolatokkal támogassa a személyiség fejlődését. Foglalkoztatási Paktum Kapcsolat a gödöllői kistérséggel oktatási, foglalkoztatási programokban. TÁMOP projekt: A társadalmi kohézió erősítése az áldozattá válás megelőzése érdekében- Csömör település részt vesz a négy településre kiterjedő preventív programban. A Szociális Alapszolgáltatási Központ aktív résztvevője volt az eddigi előkészítő megbeszéléseknek. A Szociális Alapszolgáltatási Központ részese volt az Európai Unió Élelmiszer segélyprogram résztvevőinek kiválasztásában, és lebonyolításában, záró adminisztrációjában. Pénzbeli és természetbeni támogatások Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Átmeneti segély Temetési segély Méltányossági közgyógyellátás Lakásfenntartási támogatás Köztemetés Méltányossági ápolási díj Támogatások formája 23

24 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres nevelési segély Bölcsődés korúak támogatása Szemétszállítási díj elengedése Tűzifa segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Forrás: Polgármesteri Hivatal A törvényi változás január 1-jétől a temetési segélyt, átmeneti segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mint segélyformát kiiktatta. Helyébe önkormányzati segély címén támogatható a rendkívüli élethelyzetbe kerülő család. Ennek célja, hogy ugyanazon család több jogcímen ne legyen segélyezett, viszont a rendkívüli élethelyzettől függően remélhetőleg hatékonyabban járhat el az önkormányzat. A törvény adta lehetőséggel élve az önkormányzat egyéb nem kötelező támogatási formákkal is segíti a rászoruló családokat, egyéneket, ilyen a: - rendszeres nevelési segély, mely gyermekenként havi 4000 Ft-ot biztosít havonta a gyermek jogán, - bölcsődés korúak támogatása, mely havonta Ft - tűzifa segély alkalmanként 5 mázsa fa a fűtési időszakba 24

25 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Lakhatás A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 26. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. -ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program Csömör Nagyközség társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének vizsgálatát, illetve amely területeken szükséges, ott a társadalmi esélyegyenlőség javítását számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

26 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakásállomány megoszlása bérlakás szociális egyéb lakáscélra használt 4000 Összes lakásállomány (db) Összes Ebből 2014 elégtelen 2015 körülményű Forrás: TeIR Csömörön a lakásállomány folyamatosan emelkedik. Ez az új lakások építésével kapcsolatos állami támogatásnak is köszönhető. A lakásépítési kedvezmény és az állami kamattámogatásnak köszönhetően a magántulajdonban lévő lakásállomány nőtt. Szociális bérlakást az önkormányzat évtizedek óta nem hozott létre. A táblázatban látható adat a múltból megmaradt bérlakás-állomány, melynek nagyobbik része önkormányzati bérlakás, melyet főleg közalkalmazottak foglalnak el. Szociális bérlakással gyakorlatilag az önkormányzat nem rendelkezik, habár az elmúlt években a lakások elvesztése kapcsán aki hitelét nem tudta fizetni a lakosság igénye megvolt a szociális bérlakásokra. Szükséges lenne megvizsgálni az esetleges lehetőségeket további szociális bérlakások kialakítására. 26

27 számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Támogatásban részesülők (fő) Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások Hajléktalanság Csömörön nincs. Az éjszakákat senki nem tölti közterületen, fedél nélkül. A közműszolgáltatások hozzáférése mindenki számára biztosított. A lakások többsége összközműves. A lakhatást segítő támogatások a szociális törvény által szabályozott ellátásokból tevődik össze. Szegregált lakóterület a községben nincs. 27

28 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma A településen két felnőtt háziorvosi körzet került kialakításra től gyermekorvos kezdte meg működését Csömörön. A gyermek háziorvosi ellátás egy körzetben került kialakításra. A rendelőket az önkormányzat tartja fenn, de magánpraxisú orvosok látják el az egészségügyi ellátást. A 2. számú rendelőben 1 praxis van, de két orvos rendel. Problémát jelent, hogy a rendelők nem akadálymentesítettek, illetve a gyermekorvos rendelőjével közös a védőnői szolgálat által használt helyiség, ahol egészséges csecsemőrendelés is van. A védőnői szolgálat három körzetben került kialakításra. A védőnők adatszolgáltatása alapján mind a családok felől érkező problémák számát/arányát, mind a körzetekben élő családok anyagi helyzetét tekintve a körzetek között nem mutatkozik jelentős eltérés a lakosok társadalmi és szociális helyzete között. Rendelők, praxisok száma, címe Akadálymentes-e? 1. számú rendelő 2141 Csömör, Rákóczi u. 4. nem 2. számú rendelő 2141 Csömör, Ady E. u. 1. nem Gyermekorvosi rendelő 2141 Csömör, nem Rákóczi u. 4. Védőnői szolgálat 2141 Csömör Rákóczi u 4. nem Forrás: Polgármesteri Hivatal A településen mentőállomás nem található, a mentőállomás az 5 km-re lévő Kistarcsán van (Tarcsai Mentő Bt Kistarcsa, Semmelweis tér 1.). A településen két gyógyszertár nyújt szolgáltatást. Az épületek részben akadálymentesek. A község lakossága és az egészségügyi dolgozók részéről régóta megfogalmazott igény az önkormányzat felé az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a meglévő rendelők felújítása, jogszabályi minimum követelményeknek való megfeleltetése. Köztudomású, hogy háziorvosi és gyermekorvosi rendelőink, a védőnői szolgálat helyiségei nem akadálymentesítettek, az évek során amortizálódtak, jogszabályi feltételeknek nem felelnek meg. A Népegészségügyi Intézet felszólította önkormányzatunkat az egészségügyi szolgáltatások minimum feltételeinek biztosítására. A Képviselő-testület korábban vállalta, hogy a jogszabályi előírásoknak záros határidőn belül eleget tesz. A praxisok száma egyelőre kiszolgálja a falu lakosságát, habár a családorvosok leterheltek, kb fő jut egy háziorvosra. A községben kórház, illetve szakrendelések nincsenek. Ezeket a feladatokat a kistarcsai Flór Ferenc Kórház látja el. Megközelíthetősége, közelsége megfelelő. Sokan veszik igénybe a fővárosban lévő Rókus Kórházat és szakrendelőt. 28

29 számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: Polgármesteri Hivatal 270 Közgyógyellátotttak száma (fő) Forrás: Polgármesteri Hivatal A közgyógyellátásra jogosultak száma 2012-ben volt a legalacsonyabb. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne a rendszeres gyógyszerszedők száma, hanem azt, hogy a jogosultságból több beteg kiesett. Ezt a Képviselő-tesztület azzal próbálta orvosolni, - hisz tudjuk, hogy a gyógyszerárak inkább emelkednek - hogy a jövedelemhatárt megemelte. Így több idős, beteg, illetve hátrányos helyzetben lévő ember jut ingyenes gyógyszerhez. A közgyógyellátáson túl a Képviselő-testület megalkotta, illetve megtartotta helyi rendeletében a méltányosságból nyújtható ápolási díjat azoknak a személyeknek a szociális törvény szabályait alapul véve aki tartósan beteg hozzátartozóját ápolja, gondozza, biztosítva ezzel, hogy az idős, beteg embereket saját környezetükben, családjukban tudják. Ismeretes, hogy a bentlakásos intézmények általában zsúfoltak, az intézeti elhelyezésre gyakran éveket kell várni, vagy olyan költségekkel jár, amit az idős, beteg ember nem tud finanszírozni. A méltányossági ápolási díjra az önkormányzat évente kb millió Ft-ot fordít a költségvetéséből. 29

30 számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: Polgármesteri Hivatal 80 Ápolási díjban részesülők száma (fő) Forrás: Polgármesteri Hivatal Az Egyenlő Bánásmód Hatóság részéről Csömör Nagyközség ellen jelzés nem érkezett, eljárás ellene nem folyik. 30

31 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása: /közösségi élet színterei, fórumai, helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai/ A csömöri sportcsarnok több, csúcsminőségű létesítménnyel rendelkezik, melyek mindegyike bérelhető a legkülönfélébb rendezvények számára. A küzdőtér 1150 négyzetméteres, szabványos kézilabdapálya méretű küzdőtér, hitelesített kézilabda, röplabda, tenisz, kosárlabda és futsal. A sport- és versenyszerű eseményeken kívül kiválóan alkalmas nagyobb összejövetelek, bulik, bálok, esküvők helyszínéül. Műfüves, külső focipálya, szabványos 40x20 méteres méretekkel, szabványos futsal/teremfoci felfestésekkel, fedett kispadokkal. Kiválóan alkalmas baráti, családi kikapcsolódásra, versenyekre, közös sportolásra. Petőfi Sándor Művelődési Ház állandó és aktuális programokkal várja a látogatókat. Rendezvényeik között találunk: - felnőtt, - ifjúsági - gyermek - állandó - hagyományos - alkalmi rendezvényeket. Állandó csoportok a Művelődési Házban 31

32 Sinka István Községi Könyvtár, amely EU-s pályázati támogatással újult meg. A könyvtári szolgáltatásokon kívül számos rendezvénynek, összejövetelnek, internetes hozzáférésnek ad helyet. Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete decemberében a helyi művelődési házban közmeghallgatást tartott a település polgárainak, civil szervezeteinek és intézményeinek, ahol a közösségi- és közterület-fejlesztési koncepció évre vonatkozó terveit mutatta be. Az elképzelésekben - a megvalósításhoz szükséges források kedvező alakulása esetén - szerepel egy szabadtéri strand és egy sportcentrum megépítése is. Természetesen a közterületek, utak, járdák és a korábban kevesebb figyelmet kapó településrészek fejlesztése is folytatódik, hogy minél szebb és komfortosabb községet tudhassanak magukénak a csömöriek. Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a december 5. ülésén elfogadta a évi közösségi tér- és közterület-fejlesztési koncepció módosított, bővített változatát. A konkrét beruházási tételeket is részletesen tartalmazó elképzeléseket korábban számos lakossági, szakértői fórumon és bizottsági ülésen vitatták meg a képviselők. A koncepció a 2010 őszén megfogalmazott településfejlesztési alapelvekkel összhangban került megfogalmazásra, kiegészülve két fontos új elemmel: a közösségi terek nagyobb hangsúlyt kapó fejlesztésével és a főút-hálózat teljes felújításával. Sok kis- és közepes fejlesztést tartalmaz a koncepció, amelyek döntő többsége az itt élők életkörülményeinek, életminőségének a javítását, illetve a település közösségi-polgári társadalmi életének fejlődését célozzák. A lehetőségeket elsősorban a források határozzák meg, amelyek azonban nem mindig elegendőek a tervek megvalósításához. A kistérségi települések többségéhez viszonyítva a Csömörön tervezett nagyobb fejlesztési terveket a jelzett nehézségek ellenére elsősorban a saját bevételek teszik lehetővé. 32

33 Közösségi tér- és közterület-fejlesztési program I. Közösségi terek fejlesztése 1. Intézmények 2. Parkok, játszóterek 3. Rekreációs-szabadidős terek II. Közterületek fejlesztése 1. Útépítések főutak, településközponti utak 2. Útépítések fejlesztendő településrészek 3. Járda- és kerékpárút építési program 4. Közösségi intézmények előtti közterület-rendezések 5. Buszmegálló építések Kapcsolódó fejlesztések: Miénk itt a tér! Közterület-fejlesztési program - Padok, ivó kutak, játszó- és sporteszközök telepítése - Közösségi rendezvények számának és jellegének bővítése - Virtuális és valódi közösségi érintkezés összekapcsolása: ingyenes internet elérési lehetőség biztosítása a közösségi tereken Kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztések: Külterületi illegális hulladéklerakás felszámolása Erdőkben teljes tarvágások megakadályozása Építési tilalmak elrendelése Helyi Építési Szabályozás szigorítása Szabályos bánya-rekultiváció elindítása Szelektív hulladékgyűjtés folyamatos fejlesztése 33

34 Kulturális és közösségi élet fejlesztése: 2013-ban már számos fejlesztés valósult meg Csömörön, ezt az irányt kívánja folytatni az önkormányzat a jövőben is. Elsődleges feladat a meglévő intézmények folyamatos karbantartása, korszerűsítése (Sportcsarnok, Művelődési Ház, Szociális Alapszolgáltatási Központ, Iskola, óvodák) de emellett új intézmények létrehozását is tervezi (egészségügyi központ, bölcsőde). A lakosság közösségi együttlétét, jó közérzetét, teljesebb életét hivatott szolgálni minden megépülő park, játszótér és rekreációs szabadidős tér, hiszen ezek bárki számára elérhetőek. Számos lehetőség van Csömörön azoknak, akik a természetközelség, az aktív szabadidő-eltöltés szerelmesei. A Gorkij fasoron található szabadtéri sportközpont, a Kispálya. A pataksétány mellett végighaladva az erdőszéli Bulgárkert-park és játszótér vár ránk. Csömörön szinte minden ingatlanhoz tartozik kisebb-nagyobb udvar, kert, gyerekes családoknál több-kevesebb fűvel, kerti játékkal, homokozóval, hintával. Szerencsére azonban ma már a falu több pontján is található ilyen-olyan szempontból izgalmas, ízléses, az európai szabványnak megfelelő játszótér. Horgásztó a térség egyik legszebb horgásztava a horgászok paradicsoma. Családdal érkezőknek remek kirándulási lehetőséget nyújt a horgásztó körüli túra, a közelben lévő természetvédelmi terület, az ősláp. A játék sem maradhat el: a tó mellett árnyas játszótér, homokos focipálya várja a kisebbeket-nagyobbakat egyaránt. A barátságos és hangulatos horgász-tó bejáratánál találtható ez a kis játszótér. Településünkön nyolc köztéri játszótér található. 34

35 Egyházak: Római Katolikus Egyházközség: A római katolikus egyházközség Szentháromság vasárnapján, jún. 17-én ünnepelte templomának 200 éves fennállását. Az emlékezetes ünnepség szervezője dr. Gerődy József akkori plébános volt. Az ő idejében, 1982-ben tatarozták a plébániát kívülről és belülről is, 1983-ban pedig a kántorházat, a ravatalozót és a temetői kápolnát. Az 1980-as években átépítették az orgonát nyugati alkatrészekkel és kicserélték a templom padjait is. Rézlemezzel borították 1986-ban a templomtornyot, ettől kezdve a harangokat elektromos automata működteti. Ekkor vette kezdetét az ifjúsági hitoktatás a kántorházban ben a csömöri születésű Hortobágyi László kanonok nagyvonalú anyagi támogatása következtében elkészültek a templom színes üvegablakai, melyek magyar szenteket ábrázolnak. Az első kórustalálkozó és egyházzenei hangversenyre 1991-ben került sor, azóta minden év április hónapjának utolsó vasárnapján megrendezték ezt a különleges élményt adó rendezvényt. Elkészíttette a katolikus egyház új pecsétjét, melyre az 1793-as évszám került fel, az önálló egyházközséggé válás dátuma ben elindították a cserkészmozgalmat Csömörön. Létrejött a sz. Hunyadi János Cserkészcsapat. Működésének feltételeit biztosítja a Szebb jövő Alapítvány, illetve a nagyközségi önkormányzat. Az 1995-ös évben a plébániát újratatarozták, a templomszentélyt restaurálták, a Középhegyen álló keresztet felújították és megszentelték. Angol-aknás módszerrel sikerült a templomfalakat kiszárítani 1996-ban és ez lehetővé tette a templomhajó restaurálását is. Gránit emlékkeresztet szentelt fel a millecentenárium alkalmából aug. 20-án dr. Bábel Balázs, a jelenlegi kalocsai koadjutor érsek a község határában. A Grassalkovich I. Antal által állíttatott Nepomuki Szent János szobrot is restaurálták ebben az évben és ennek kapcsán rendezték a patakpartot. A templom külső teljes restaurálását 1998-ban végezték el, 1999-ben az önkormányzat segítségével elkészült a külső megvilágítása is. 35

36 Csömör katolikus népe is ragaszkodott vallásához az elmúlt fél évszázadban is. A hívek munkában és anyagiakban is önként támogatják egyházukat. A hagyományos, népi vallásosság mellett megjelent a tudatos hitéletre való törekvés az utóbbi időben. Az egyházi év ünnepköreit szemlélve elmondható, hogy minden évben megtartják a 3 napos adventi lelkigyakorlatot, karácsonykor betlehemes misztériumjátékot rendeznek, januárban ökumenikus imahét van, pünkösd az első áldozók örömünnepe, Úrnapkor a híres virágszőnyeg másfél kilométer hosszan nyúlik a lelkek gyönyörűségére. A templomba járó és az egyházi szolgáltatásokat igénybe vevők száma egyre inkább növekszik. Evangélikus Egyház: A csömöri evangélikus gyülekezet óta tudott testvér-gyülekezeti kapcsolatokat kiépíteni külföldön. A gyülekezet 150 fős csoportja járt ekkor Finnországban, a fiatalok meglátogatták a Lappföldet is. Németországban gyülekezeti kirándulásokat szerveztek Luther városaiba, Eisenach, Eisleben. Wittenberg. Erfurt, Wartburg, Kassel, és a tengerparti Meldorf. Természetesen a csömöriek vendégül látják itthon azokat a gyülekezeti csoportokat, amelyekkel szoros kapcsolatot építettek ki. Belföldi gyülekezeti kapcsolatot a csömöriek Paks, Siófok, Biharkeresztes, Mátraszentimre, Alberti stb. közösségeivel tartanak. Az evangélikus ifjúság nyári táboroztatására is nagy gondot fordítanak országos táborok, konferenciák, gitártáborok állnak rendelkezésre a hittanosok és vasárnapi iskolások számára. Újdonság a gitáros ifjúsági istentisztelet, valamint az ökumenikus cserkésztábor, ahol ökumenikus istentiszteleteket tartanak, a katolikus fiatalok áldoznak, a protestánsok úrvacsorát vesznek együtt. A Mustármag című gyülekezeti újság óta jelenik meg időszakosan. A gyülekezeti alapítványt 1995-ben hozták létre tól a nagyközségi önkormányzat is jelentős támogatás nyújt az egyházaknak. A hittanítást minden felekezet részére órarendbe iktatva végzik. A Csömöri Falunapok alkalmával Pünkösd hétfő az evangélikus templomban zárókoncertet szoktak tartani. Az evangélikus gyülekezet hagyományai közül kiemelkedik a farsangi imahét. A böjt előtti héten minden este terített asztal mellett, meghívott vendégszónokokat hallgatva, készülnek lelkileg a böjti időszakra. A legszebb és legfontosabb gyülekezeti tevékenység a vasárnapi iskola, amelyen reggelenként gyermek tanulja a biblia történeteket, imádságokat és énekeket. Másik öntudatformáló alkalom a péntek esti ifjúsági bibliakör, ahol a beszélgetések során világi gondokról, problémákról is szó esik (párválasztás, barátság, AIDS, veszélyes szekták, abortusz, generációs ellentétek, a világ vallásai stb.) A csömöri evangélikus gyülekezet adott otthont 1999 nyarán a II. Országos Evangélikus Találkozónak. Csömör-Nagytarcsai Református Missziói Egyházközség A legutóbbi népszámláláskor csaknem 800-an, azaz majdnem minden tizedik csömöri lakos reformátusnak vallotta magát. A helyi református gyülekezet korábban Kistarcsa szórványa volt, 2010 szeptember 1-jétől azonban önálló missziói egyházközség lett, élén egy főállású lelkipásztorral. Az elmúlt egy évben megötszöröződött a közösségi alkalmakra legalább néhány hetenként eljárók száma. 36

37 A hatékonyabb szolgálat és feladatmegosztás érdekében öt bizottság állt fel a gyülekezetben: gazdasági, missziói, diakóniai, ifjúsági és építést felügyelő bizottság. Ezek élén presbiterek állnak. Esztergály Előd Gábor lelkipásztort decemberben nevezték ki a Csömör-Nagytarcsai Református Missziói Egyházközség élére. A csömöri reformátusok évek óta élvezik az evangélikusok vendégszeretetét: ingyen használhatják télen-nyáron a templomukat és a gyülekezeti termüket. Ahogy a maroknyi nagytarcsai szórványgyülekezet is. Templom nélkül ugyan, de a gyülekezet egyre aktívabb. A lelkipásztor szerint a szolgálatok szervezettsége azért fontos, mert a misszióban és a diakóniában noha szorosan összefonódnak más a hangsúlyos. A diakónia lelki odafigyelést igényel. Amikor valaki bekopog idősekhez, rászorultakhoz, magányosokhoz, nélkülözhetetlen részéről egyfajta lelki nyitottság, empátia. A misszióban is nagyon fontos a lelkiség, de a tudatosság, a határozottság és az ismeretanyag is elengedhetetlen. Csömörön az egyik leghangsúlyosabb gyülekezeten kívüli missziós lehetőség a hittanoktatás. Az általános iskolában órarendbe van építve a hittan. Vannak olyan gyerekek, akik nincsenek megkeresztelve, etikára jártak, de egyszer-kétszer elkísérték a barátaikat hittanra, megtetszett nekik, és maradtak. A missziói lelkész igyekszik az alulról jövő kezdeményezéseket figyelembe véve szervezni a gyülekezeti alkalmakat. Az ifjúsági óra és a férfióra is a gyülekezeti tagok ötlete volt, mint ahogy tervezik egy asszonykör megalakítását is, ahol nemcsak az ige, hanem a fazék mellett is beszélgetnének az asszonyok, megosztva egymással a konyhai titkokat. A csömöri reformátusok gyülekezetként is egy nagyobb közösség részeként szeretnék járni az útjukat. Jó kapcsolatot ápolnak a helyi keresztyén felekezetek híveivel, és a Kárpát-medencei magyarság sorsát is szívükön viselik. Ha egyszer felépül, festett kazettás mennyezetet szeretnének készíttetni saját templomukba a magyarlakta vidékek népi motívumaival. A csömöri reformátusok a kistarcsai református gyülekezethez tartoznak. Az as években havonta istentiszteletet az evangélikus templomban tartanak Csömörön. A helyi reformátusok kezdeményezésére 1993 januárjától már minden vasárnap tartanak istentiszteletet. A csömöri reformátusok létszáma ugyanis gyarapodik, főleg az Erdélyből, a Partiumból betelepülőkkel. Baptista gyülekezet: A baptista misszió hazánkban kb. 150 éve indult útjára. Jelenleg valamivel több mint tízezer híve van ennek a kisegyháznak Magyarországon. A csömöri baptista gyülekezet hivatalos létszáma 1999-ben 41. A cinkotai társgyülekezet terjesztette ki tevékenységét Csömörre is. A cinkotai anyagyülekezetnek Csömör a fúziója. Az es években a fővárosban munkát vállaló baptisták telepedtek le Csömörön, ekkor a gyülekezet elérte a cinkotai anyagyülekezet nagyságát. A két gyülekezet jelenleg is közös összejöveteleket tart és közös énekkart és ifjúsági kört működtet. A csömöri baptista gyülekezet imaházat és lelkészlakást hozott létre, amelyben rendszeres istentiszteleteket tartanak vasárnap délelőtt és délután, valamint kedden este. A gyerekek vasárnapi iskolában tanulják a Bibliát, melyet gyermek-bibliakörnek neveznek. Minden hónap második vasárnapján délelőtt úrvacsorai istentiszteletet tartanak. Bensőséges ünnepeik az Anyák napja, a Hálaadó ünnep, az Evangelizációk, az Idősek- és Fiatalok napja és a hagyományos ünnepek. 37

38 Nemzetközi kapcsolatok Testvértelepülések: Mojmirovce (Űrmény) Ürmény (szlovákul Mojmírovce, korábban Urmin): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban ben 2694 lakosából 2639 szlovák volt.nyitrától 13 km-re délre fekszik. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Torockó (román) Torockó (románul Rimetea, korábban Trascău, németül Eisenburg) község Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. Itt a nap kétszer kel fel és nyugszik le ben Europa Nostra díjat kapott. Nagyenyedtől 23 km-re-északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy tartozik hozzá. Testvérvárosi kapcsolatok ápolása továbbra is célja a településnek. Helyi civil szerveződésekben sem szűkölködik településünk, amelyek rendszeresen közreműködnek a közéletben, hagyományőrzésben, rászorulók támogatásában, közösségi rendezvényeken: Hunyadi János Csömöri Cserkészcsapat, Amantis Kamarakórus, Báló Lipoót Kulturális egyesület, Csömöri Polgári Liga, Csömöri Asztalitenisz Klub Egyesület (CsAK), Csömöri Civil Egyesület, Csömöri Érdekvédelmi Közösség, Csömöri Horgászegyesület, Csömöri Nagycsaládosok Egyesülete, Csömöri VOX Animi Vegyeskar Egyesület, Furmicska Néptáncegyesület, Polgárőr EgyesületTurnovszki István Kertbarát Kör, Családsegítő Közalapítvány, Csömör Ifjúságáért Közalapítvány, Csömöri Kulturális Közalapítvány, Alapítvány a csömöri Óvoda gyermekeiért, Csömöri Evangélikus Gyülekezet Alapítvány, Csömör Jövőjéért, sportjáért Alapítvány, Glória Victis Közhasznú Alapítvány, Krammer Teréz Zeneiskolai Alapítvány, Mátyás Király Alapítvány, Szebb Jövő Alapítvány. 38

39 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A nem regisztrált munkanélküliek, feketemunka A feketemunka visszaszorítása. Közfoglalkoztatási Program Adatgyűjtés a mélyszegénységben élőkről Szociális Alapszolgáltatási Központ, A munka világában a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. Mélyszegénységben élők támogatásának hatékonysága Polgármesteri Hivatal, Szent Rita Karitas Egyesület együttműködése. Információ, kommunikáció. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Továbbképzések, szakképesítések. /Munkaügyi Központ/ Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Anyagi, erkölcsi támogatás hatékonyabbá tétele 39

40 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek éves % 53% éves % 52% éves % 52% éves % 47% 65 év feletti % 39% Már a születés s talán fogantatás pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születik a gyermek, Magyarország keleti vagy nyugati térségében, tanyán, kis vagy nagy településen, kisvárosban, avagy nagyvárosban. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja. Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, egyenlő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. Az Országgyűlés évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális hálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál 40

41 sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A gyermekek érdekében : továbbra is kiemelt célunk a gyermekek és rajtuk keresztül a családok életesélyeinek javítása, szociális és érzelmi fejlődésük elősegítése, tanulási képességeik javítása, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezése, a veszélyeztetettséget jelzőrendszer hatékony működtetése, a jelzések, visszajelzések rendszeressé tétele. Évek óta működik a Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj rendszer. A Népjóléti Bizottság a családok jövedelmi helyzetének figyelembevételével döntött, illetve dönt az ösztöndíjak mértékéről. Mind a tanulók, mind a szülők nagy örömmel fogadták ezt a segítséget, hiszen jelentős támogatást jelent különösen azon családoknál, ahol több gyermek is felsőoktatási intézmény hallgatója. A település lakosságának elemzésekor kiderül, hogy a település fiatalos struktúrájú, a 0-14 éves korosztály száma növekedést mutat, ez egyben terhet is ró az önkormányzatra, de próbáljuk a fiatal generációt a településünkön tartani és minden számukra hasznos lehetőséget biztosítani. Próbáljuk vonzóvá tenni az iskolát (az országos kompetencia mérések alkalmával kiváló eredményeket ér el az általános iskola), fejlesztő lehetőségeket is biztosítunk. Intézményeink: Csömör egyik nagy büszkesége a Krammer Teréz Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, amely 1991-ben nyitotta meg kapuját. A Krammer Teréz Zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény. Növendékeik délutáni oktatás keretében hangszeres és a hangszertanulást segítő elméleti képzést kapnak. Emellett csatlakozhatnak a különböző együttesek munkájához. Az iskolában az óvodás gyermekektől az egyetemista fiatalokig minden korosztály megtalálható. Zeneiskolánk központi épülete Csömörön a Szabadság út 3. szám alatti épületben van. A központi épület nem elég nagy ahhoz, hogy közel 250 növendéket befogadja, ezért a Mátyás Király Általános Iskola és az Arany János Általános Iskola is helyet biztosít. Tanszakok: Vonós tanszak, Gitár, Zongora tanszak, Magánének tanszak, Szolfézs tanszak, Fúvós tanszak, Ütő tanszak. Korábban csak magán zeneoktatás létezett a nagyközségben. Megalakítását indokolta, hogy több szülő jelezte, hogy gyermekét valamilyen hangszerre írattatná, ill. taníttatná. Az Önkormányzat a Budapestről kiköltöző családok igényeinek is eleget tett így. Az évek folyamán a tanulólétszám megduplázódott és ezzel párhuzamosan fokozatosan bővült a választható hangszeres, vokális tantárgyak száma. Az iskola történelmének jeles napja volt szeptember 29-e, Krammer Teréz énekesnő nevének felvétele. A művészeti oktatás, nevelés sajátosságaiból következően az iskolánkban folyó 41

42 zeneoktatás soha nem korlátozódott az épületben folytatott tevékenységre. Mindig arra törekedtünk, hogy nevelési eredményeink minél szélesebb körben ismertek legyenek, hasznosuljanak, és a község kulturális életét gazdagítsák. Alapvető feladatnak tekintjük, hogy a művészetek, a kultúra irányában elkötelezett embereket neveljünk. Fejlődő kis együtteseink egyaránt szolgálják az oktatást, az amatőr művészeti életet. Számos kezdeményezésükkel- zenei pályázat, iskolai hangszeres versenyek, évről-évre visszatérő hagyományőrző rendezvények, mint a karácsony, húsvét, évszakváltások és egyéb jeles ünnepekről, helyi népszokásokról megemlékezve, aktívan részt vállalva a nemzeti vagy vallási ünnepségek, rendezvények zenei "aláfestésében"- kapcsolódik be a település kulturális életébe. Rendezvényeik sora évről-évre bővül, kimagasló az október eleji Krammer Teréz napok programkínálata, vagy a farsangi bál. Olyan alapvető pedagógiai elveket képvisel az iskola: - a zene embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, - a tanuló személyiségének kibontakoztatása, - a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, - példaadással való nevelés. Fontosnak tartják, hogy a zenetanulás mellett szélesítsük növendékeink látókörét, megismertessük hazánk természeti és kulturális értékeit, ezt szolgálják a hangverseny-, bábszínház- és múzeumlátogatások, kirándulások. A rendszeres növendékhangversenyekkel lehetőséget biztosít a tanulók számára a hangszeres bemutatkozásra. Mátyás Király Általános Iskola Csömör egyetlen általános iskolája. Az intézmény alaptevékenysége az alapfokú általános iskolai oktatás a tanköteles korú gyermekek számára. 42

43 Kompetencia mérés: Az iskolai környezet jellemzői gyermekvédelmi szempontból: Lakókörnyezet általános jellemzői: Az állandó lakcímmel más települést megjelölők száma 55 fő (2012.októberi adat). Az információ a tanulói adatlapokból származik. Budapest 24 Kistarcsa 11 Kerepes 6 Üllő 4 Dunakeszi 2 Kóka 1 Mogyoród 1 Nagytarcsa 1 Pécel 1 Tápióság 1 Veresegyház 1 Vésztő 1 Zsókavár 1 43

44 Bejáró tanulók száma 46 fő, ami 15 %-os növekedést mutat az előző tanévhez képest. Négy tanuló külföldi állampolgár. A gyermekvédelmi ellátó rendszert a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a gödöllői Egységes Pedagógiai Szakszolgálat képviseli. Az EPSZ helyben, az iskolában végzi a vizsgálatokat, hetente egy alkalommal két gyógypedagógus csoportos, illetve egyéni munkaformában foglalkozik a tanulókkal, míg fejlesztő pedagógusunk teljes állásban, a hét minden napján dolgozik. Az EPSZ szakpszichológusa pénteken érhető el, saját pszichológus heti 10 órában segíti elsősorban a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Ez utóbbi tanulók további megsegítése érdekében félállásban pedagógiai asszisztenst is alkalmaz az iskola. Logopédus szakemberek hétfőn és szerdán érhetők el. Az iskolába járó gyerekek családi környezete Családok szerkezete, családtípusok: A családok szerkezetére vonatkozóan információkat az osztályfőnökökkel történt beszélgetések során nyerték. Ezek alapján 126 tanulónk él nagycsaládban, ahol három vagy több gyermek van. Ez az iskola tanulóinak 22 %-a. A szülők körében történt (2012. önkéntes, név nélküli). Felmérésből - a kérdőívet 470-en töltötték ki (a tanulói létszám 84 %-a), a kiértékelés alapján 406 tanulónkról tudjuk, hogy teljes családban él. A családok szerkezete teljes család esetén Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló Sajnálatos módon igen sok esetben az eredeti családok felbomlottak és a válás és/vagy különköltözés után új családok jöttek létre. Az is előfordul a jelenlegi anyagi helyzetben, hogy az elvált felek kénytelenek egy házban maradni, ami érzelmileg még inkább megnehezíti az együttélést. 44

45 A családok szerkezete egyszülős család esetén Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló 4. ábra: Gyermekek száma a családban Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló A grafikon alapján a kétgyermekes családok vannak túlsúlyban, de magasabb a számuk a három gyermekes családoknak, mint az egy gyermekeseké. A családok anyagi helyzete, munkanélküliség: A kérdőívek alapján megállapítható, hogy minden ötödik gyermek családja küzd anyagi gondokkal. Az is megfigyelhető, hogy korábbi feltételezéseinkkel ellentétben ez inkább a kisebb családokra jellemző. Az utóbbi időben ugyanis egyre gyakrabban jelentkeznek munkanélküliségből, hiteltörlesztésből adódó gondok. A nehéz anyagi helyzetben lévő családoknak lehetőségük van étkezési hozzájárulás igényléséhez az intézmény igazgatójától. Ekkor a szülő írásban nyilatkozik nehéz anyagi helyzetéről és ezt igazolásokkal alátámasztja. A támogatás nyújtásáról és mértékéről az intézményvezető dönt. Az osztályfőnökök a családlátogatások, személyes beszélgetések alapján jelzik, ha anyagi segítségre van szüksége a gyermeknek. Az elsős és az ötödikes osztályfőnökök a tanév során minden gyermekükhöz elmennek, de a többi osztályfőnök sem haboz családlátogatást kezdeményezni, ha a körülmények indokolják. Egy családlátogatás közvetve és közvetlenül is rengeteg információt ad a pedagógusnak, mely nagymértékben hozzájárul a gyerekek megfelelő megsegítéséhez. Az iskola 45

46 alapítványa pedig abban tud segítséget nyújtani, hogy az anyagilag nehéz sorsú tanulók is részt vehessenek a szabadidős programokon, kirándulásokon. 5. ábra: A családok anyagi helyzete Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló Nefelejcs Művészeti Óvoda: A Laki utcai óvoda a 2013-as évben két új csoportszobával (és a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel) bővült, így 50 fővel több gyermeket tudunk fogadni Erre azért is szükség volt, mert nem minden jelentkező gyermeket tudtak felvenni a meglévő óvodai csoportokba. Új játszótér és pihenőövezet is kialakításra került. Kéknefelejcs Óvoda 2141 Csömör, Laki u. 3. Nefelejcs Óvoda 2141 Csömör, Kacsóh Pongrác u

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. Melléklet a 148/2015. (VI.30) számú KT határozathoz Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése 1. Helyzetelemzés helytállósága: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. EMMI rendeletének 1. és 2. számú melléklete

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen

Részletesebben

ÁROP-1.A

ÁROP-1.A ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Kerta Község Önkormányzata 2015-2020 24 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Perkáta, 2013. május 12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Perkáta, 2013. május 12. Helyi Esélyegyenlőségi Program Perkáta Nagyközség Önkormányzata Perkáta, 2013. május 12. Tartalom Bevezetés...4 A település bemutatása... 5 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok...6 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít.

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009. (III.31.) számú rendelete A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009. (III.31.) számú rendelete A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2009. (III.31.) számú rendelete A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL - 2 - Dad községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1..

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1.. Vásárosdombó Község Képviselő-testületének 2/2008.(I.11.) számú r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 1./2006(II.8.) számú rendelet módosításáról Vásárosdombó Község Önkormányzatának

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Bag Nagyközség

Részletesebben

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának 2014. évi Szakmai Beszámolója A Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A szociális célú tűzifa támogatásról

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A szociális célú tűzifa támogatásról DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A szociális célú tűzifa támogatásról Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a települési önkormányzatok

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére.

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. 1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. Tárgy: Előadó: Döntés: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

6.. Rendszeres szociális segély

6.. Rendszeres szociális segély Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2012 (.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról Ecsegfalva Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben TISZATARJÁN Község Önkormányzata 2015. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3

Részletesebben

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Étkeztetés Szakmai Programja A szakmai

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szeghalom Város Önkormányzata 2013. június 12. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete

VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. PILISCSÉV Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. PILISCSÉV Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program PILISCSÉV Község Önkormányzata Piliscsév, 2013. április Türr István Képző és

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben