A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Nábrádi András Pupos Tibor Takácsné György Katalin

Átírás

1 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Nábrádi András Pupos Tibor Takácsné György Katalin ÜZEMTAN II. DE AMTC AVK

2 HEFOP P /1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítása és minőségi fejlesztése az agrár-felsőoktatásban című program keretében készült Nábrádi András Pupos Tibor Takácsné György Katalin Üzemtan II. DE AMTC AVK

3 Szerzők: Apáti Ferenc Bai Attila Bálint János Balogh Sándor Biacs Péter Deák László Felföldi János Ferencz Árpád Galó Miklós Gábor János Grasselli Norbert Györök Balázs Husti István Kalmár Sándor Kovács Krisztián Lapis Miklós Lengyel Lajos Madai Hajnalka Marselek Sándor Nábrádi András Nagy Adrián Szilárd Pfau Ernő Posta László Pupos Tibor Salamon Lajos Szakály Zoltán Székely Csaba Szőllősi László Szűcs István Takács István Takácsné György Katalin Tell Imre Vántus András Véha Antal Lektorok: Magda Sándor Nemessályi Zsolt Széles Gyula DE AMTC AVK 2007 ISBN ö ISBN E tankönyv teljes mértékben megegyezik a Debreceni Egyetem honlapján, a elérési úton megtalálható, azonos című tankönyvvel. Első kiadás A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel elektronikus úton vagy más módon a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. Kiadó: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Debrecen,

4 Tartalomjegyzék 8. Tevékenységek szervezése A gépesítés ökonómiája (Husti I.) Az öntözés szervezése és ökonómiája (Lengyel L. ) Az öntözés gazdasági sajátosságai, üzemgazdasági megítélése, üzemi formái Az öntözés célja, sajátosságai és gazdasági megítélése Az öntözés szolgáltatás ágazati kialakítása Az öntözés, mint szolgáltatás Az öntözéses gazdálkodás ágazati, vállalati megítélése A tápanyag-gazdálkodás ökonómiája (Pupos T.) A műtrágyázás ökonómiai szervezési kérdései A műtrágyázás gazdasági értékelésének módszertani kérdései A műtrágyák csoportosítása, megválasztásuk ökonómiai szempontjai A műtrágyaszükséglet, a műtrágyázás egyszeri és folyamatos ráfordításainak, költségeinek tervezése A szervestrágyázás szervezése, ökonómiája A növényvédelem gazdasági kérdései (Takácsné Gy. K.) A növényvédelem sajátosságai és helye az üzemi tevékenységek között A növényvédelem helye a mezőgazdasági üzem rendszerében A növényvédelem ráfordítás-hozam viszonyai. Növényvédelmi döntések. Prevenció alapja A növényvédelem eszközei, ráfordításai A növényvédelem költségei és jövedelmezősége Ellenőrző feladatok Ellenőrző kérdések Fogalmak, kulcsszavak A növénytermesztési és kertészeti ágazatok szervezése és ökonómiája A gabonatermesztés szervezése és ökonómiája (Felföldi J. Deák L.) A gabonaágazat gazdasági jelentősége Nemzetközi kitekintés (gabonatermelés és kereskedelem) Magyarország gabonatermésének alakulása Főbb gabonanövényeink üzemgazdasági viszonyai Az árak alakulása az egyes ágazatoknál (világpiaci, EU-s, hazai) A költségek alakulása az egyes ágazatoknál Az eredmények alakulása az egyes ágazatoknál A gabonatermesztés kilátásai Ellenőrző kérdések Kulcsfogalmak A hüvelyes növények termesztésének szervezése és ökonómiája (Pfau E.) A borsótermesztés ökonómiája Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai A borsótermesztés ráfordításai, tőkeszükséglete, költségei A termeléstechnológia ráfordításai, a költség-hozam-jövedelem viszonyai A szójatermesztés ökonómiája Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai A szójatermesztés tőkeszükséglete

5 A termeléstechnológia ráfordításai, a hozam-költség-jövedelem viszonyai Az ipari növények termesztésének szervezése és ökonómiája (Salamon L.) A repce termesztésének szervezése és ökonómiája A világgazdasági jelentősége Nemzetgazdasági jelentősége Berendezkedés a termelésre A termelés szervezése A termelés ráfordításai, költségei Az ágazati eredmény és jövedelem tartalom A repce termesztésének fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések A napraforgótermesztés szervezése és ökonómiája A termesztés világgazdasági jelentősége A termesztés nemzetgazdasági jelentősége Az ágazat fontosabb technológiai elemei és ökonómiai értékelése A napraforgó termesztés költségei A napraforgó-termelés ágazati eredménye és jövedelem alakulása A napraforgó-termesztés fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések A cukorrépa-termelés ökonómiája és szervezése A termelés világgazdasági helyzete A termelés nemzetgazdasági megítélése A fontosabb technológiai elemei és ökonómiai értékelésük Az ágazat tőkeszükséglete, a termelés éves ráfordításai, költségei A termelés ráfordításai, költségei A termelés eredménye Fejlesztési feladatok és lehetőségek Ellenőrző kérdések A burgonyatermesztés szervezése és ökonómiája (Pfau E.) A burgonyatermesztés eszközigénye A termelési technológia ráfordításai, költség-hozam-jövedelem viszonyai Az energianövények termesztésének szervezése és ökonómiája ( Bai A.) Az energianövények felhasználási lehetőségei Nemzetközi kitekintés Nemzetgazdasági jelentőség Az energianövények termesztési, gazdasági jellemzői Fásszárú energetikai ültetvények Energiafű Nádfélék (energianád (Miscanthus)), Bio-hajtóanyagok előállítására nemesített kukorica és olajnövény-fajták A vertikum gazdasági értékelése Ellenőrző kérdések A takarmánynövény-termesztés szervezése és ökonómiája (Kalmár S.) A lucernatermesztés szervezése és ökonómiája A lucerna telepítése A lucerna ápolása A lucerna betakarítása, tartósítása

6 A lucernaszéna költség hozam és jövedelem viszonyai A silókukorica-termesztés szervezése és ökonómiája A betakarítás szervezése A silókukorica termesztés ökonómiai paraméterei Kulcsfogalmak Ellenőrző kérdések A zöldségtermesztés szervezése és ökonómiája (Marselek S. Ferencz Á.) A zöldségágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai A szántóföldi zöldségtermesztés főbb munkafolyamatainak szervezési kérdései Talajmunkák szervezése Tápanyagutánpótlás szervezése Szaporítás szervezése Növényvédelem szervezése Betakarítás szervezése és ökonómiája A paradicsomtermesztés szervezése és ökonómiája A szántóföldi paradicsomtermesztés szervezése A szántóföldi paradicsomtermesztés ökonómiai értékelése A gyümölcstermelés szervezése és ökonómiája (Apáti F. Bálint J.) A gyümölcstermesztés világgazdasági jelentősége A gyümölcstermesztés nemzetgazdasági jelentősége és helyzete Termelés Kereskedelem, fogyasztás A gyümölcstermelés üzemgazdasági jellemzői Berendezkedés a gyümölcstermelésre Befektetett eszköz szükséglet, beruházási költség Forgóeszköz szükséglet, forgóeszköz jellegű (működési) költség Az ültetvényberuházás jellemzői és gazdaságosságát meghatározó tényezők Az almatermelés szervezése és ökonómiája A hazai almatermelés állapota, piaci helyzete Az almatermelés hozam-, költség- és jövedelemviszonyai A meggytermelés szervezése és ökonómiája A hazai meggytermelés állapota, piaci helyzete A meggytermelés hozam-, költség- és jövedelemviszonyai Ágazati helyzetelemzés és fejlesztési lehetőségek Ellenőrző kérdések A szőlészet és borászat szervezése és ökonómiája Szőlőtermesztés és borkészítés Magyarországon Borászati technológiák Ágazati méret Az Európai Unió borászata Borkereskedelem Borok minőségi kategóriái Ellenőrző kérdések A gyepgazdálkodás szervezése és ökonómiája (Nábrádi A. Lapis M.) A gyepgazdálkodás nemzetközi jelentősége A gyepgazdálkodás magyarországi jelentősége A gyepgazdálkodás üzemtani jelentősége Berendezkedés a gyepterületen

7 A gyeptelepítés és hasznosítás költségei A gyep termelési értéke A gyephasznosítás tartalékai, a gyep állattartási értéke Ellenőrző kérdések Az állattenyésztési ágazatok szervezése és ökonómiája A takarmánygazdálkodás szervezése és ökonómiája (Kalmár S.) A takarmánygazdálkodás jelentősége A takarmánygazdálkodás elemei Gazdálkodás a takarmányokkal A takarmánygazdálkodás szervezése A takarmányok gazdasági értékelése A takarmányfelhasználás hatékonysága A takarmányfelhasználás jövedelmezősége A takarmányok komplex ökonómiai értéke A takarmánygazdálkodás optimalizálása Kulcsfogalmak Ellenőrző kérdések A szarvasmarha-tartás szervezése és ökonómiája (Szűcs I.-Kovács K.-Vántus A.) A tejtermelés szervezése és ökonómiája (Szűcs I.-Kovács K.-Vántus A.) A tejtermelés világgazdasági jelentősége Az Európai Unió tejgazdaságának főbb jellemzői A tejtermelés nemzetgazdasági jelentősége A tejtermelés üzemgazdasági jelentősége A tejtermelés hozamai és termelési értéke A tejtermelés ráfordításai és termelési költségei A tejtermelés jövedelmezősége Tejágazati problémák, fejlesztési lehetőségek Ellenőrző kérdések Kulcsszavak A húsmarha-tartás szervezése és ökonómiája (Kovács K.-Vántus A.) Az ágazat gazdasági jelentősége A húsmarha ágazat berendezkedése a termelésre Az ágazat hozamai és termelési értéke Termelési költség alakulása a húsmarhaágazatban A húsmarha ágazat kilátásai, fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések Kulcsszavak, fogalmak A sertéshústermelés szervezése és ökonómiája (Györök B.) A sertéstartás gazdasági jelentősége Az ágazat jellemzői, helyzete A sertéságazat szerkezete Termelési szakaszok és az azokra jellemző fő biológiai paraméterek A folyamatos termelés biztosítása Döntési problémák a sertéstartásban (tenyésztésben) Ellenőrző kérdések Feleletválasztós kérdések: A vágóbaromfi termelés szervezése és ökonómiája (Szőllősi L. Nábrádi A.) 267 7

8 A vágóbaromfi termelés helyzete, gazdasági jelentősége Pecsenyecsirke-hizlalás szervezése és ökonómiája Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete Üzemméret Magyarországon Berendezkedés és tartásmód megválasztásának kérdései A brojler-ágazat költség és jövedelmi helyzete Ágazati helyzetelemzés, fejlesztési lehetőségek Az EU-csatlakozás eddigi hatásai a baromfiágazatra A pulykaágazat szervezése és ökonómiája Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete A pulykaágazat költség és jövedelmi helyzete Ágazati jövőkép A lúdágazat szervezése és ökonómiája Az ágazat jelentősége A lúdágazat ökonómiai sajátosságai A lúdágazat költség és jövedelmi helyzete A kacsaágazat szervezése és ökonómiája Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete A kacsahízlalás szervezési és ökonómiai sajátosságai A kacsaágazat főbb ökonómiai adatai Ellenőrző kérdések A tojástermelés szervezése és ökonómiája (Kalmár S.) A tartásmód megválasztása A tojóállomány kiválasztása A takarmányozás Klimatikus viszonyok A tojáshozam optimalizálása A tojástermelés költség- és jövedelemviszonyai Kulcsfogalmak Ellenőrző kérdések A juhtartás szervezése és ökonómiája (Nábrádi A.-Lapis M.) A juhtenyésztés világgazdasági jelentősége Európa juhtenyésztése Magyarország juhtenyésztése A juhtenyésztés üzemgazdasági jellemzői Berendezkedés az állattartásra Az ágazat árbevétele és termelési értéke Termelési költségek az ágazatban Jövedelem az ágazatban Az ágazat fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések: A halhús-termelés szervezése és ökonómiája (Szűcs I. Gábor J.) A halhús-termelés gazdasági jelentősége A halhús-termelés és fogyasztás világgazdasági jelentősége A halhús-termelés és fogyasztás európai jelentősége A halhús-termelés és fogyasztás nemzetgazdasági jelentősége A halhús-termelés vállaltgazdasági jelentősége A halhús-termelés termelési alapjai A tógazdaságok üzemelési jellemzői Szervezeti keretek

9 Befektetett eszközök, álló alapok Forgóeszközök, forgó alapok Munkaerő, humán erőforrás A halhús-termelés hozamai A halhús-termelés termelési értéke A halhús-termelés termelési költsége A halhús-termelés jövedelme A hal-termékpálya főbb problémái és fejlesztési lehetőségei ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÖKONÓMIÁJA Élelmiszer feldolgozás gazdasági kérdései (Véha A.) Élelmiszer feldolgozás és minőségbiztosítás (Biacs P. - Szakály Z.)

10 8. TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE 8.1. A gépesítés ökonómiája (Husti I.) Gépesítés A mezőgazdasági gépesítés azon műszaki-gazdasági és menedzsment tevékenységek halmaza, melyek arra irányulnak, hogy a jelentkező munkafeladatokat az emberi és az igaerő (azaz: élőmunka) helyett egyre inkább a mechanikai energiára alapozott gépek, géprendszerek végezzék el. A gépesítés mára a korszerű, versenyképes mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen elemévé, a termelésfejlesztés feltételévé vagy éppen korlátozó tényezőjévé vált. A gépek alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása a gazdálkodás végső eredményességét számtalan ponton befolyásolja. A mezőgazdasági gépesítés a XX. század közepétől vett látványos lendületet a világban, majd kevés lemaradással hazánkban is. A gépesítés legfőbb indítéka akkoriban abból fakadt, hogy az egyre növekvő népesség egyre növekvő igényeit, egyre kisebb földterületen és egyre csökkenő munkaerővel kell kielégíteni. Ebből a helyzetből a gépesítés térnyerése jelenthette a kivezető utat. A gépesítési fokozatai a következők: Egyedi gépesítés, melynek során csupán 1-1 kiemelkedő, kézi munkaerő-csúcsot előidéző műveletet gépesítenek. Az egyes mezőgazdasági ágazatokban (főként a növénytermesztésben) a gépi, a fogatos és a kézi munkavégzés csaknem műveletenként változik, s egy-egy bonyolultabb munkafolyamatban mindhárom elem megjelenik. Az egyedi gépesítés esetén csupán a legnehezebb munkákat végzik géppel, ebből fakad, hogy az egyedi gépesítés ökonómiai megítélésre egyértelműen kedvező. Összefügg ez azzal, hogy még egy kisteljesítményű traktor is legalább 4-5 lófogat kiváltását teszi lehetővé. Magyarországon, az egyedi gépesítési törekvések hatására 1965/66-ra a legnehezebb talajművelési munkát, a szántást már teljes egészében géppel végezték a gazdaságok. Ágazati gépesítés. Az ágazati gépesítés célja adott termelési technológia minden elemének géppel történő megvalósítása. Ebben a folyamatban hazánkban a kalászosokra irányult elsőként a figyelem, 1970-re kialakult a gabonatermesztés ágazati géprendszere. Ez a géprendszer a nyári munkacsúcsban jelentős mennyiségű fogat- és kézi munkaerőt tett feleslegessé. Az üzemi komplex gépesítés. Az üzemi szintű komplex gépesítés célja a hagyományos fogat- és gyalogmunka teljes kiiktatása mellett annak biztosítása, hogy a gazdaság valamennyi munkaműveletét az egymáshoz ok- és célszerűen kapcsolódó gépekkel végezzék el. Az erre irányuló törekvések két változata: - az ágazati gépesítés kapcsán már említett termelés-szerkezeti egyszerűsítések (szélső esetben a monokultúrás termelés fenntartása), - a nehezen gépesíthető ágazatok vetésterületének koncentrálása mellett a teljes gépesítés fokozatos megvalósítása. Hazánkban ez a folyamat az 1970-es évtizedben zajlott le, a gépberuházásra fordított jelentős összegek felhasználásával. A folyamat eredményeként nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is túljutottunk a megelőző gépesítési fázisokon azzal, hogy gazdaságaink termelési profiljához komplexen igazodó ún. géprendszerek jöttek létre. 10

11 A mezőgazdasági termelés gépesítési törekvései között kiemelt szerepe volt, van és lesz a traktoroknak, mint mobil (és ritkábban stabil) erőforrásoknak. A traktorok fejlődésének következtében napjainkra korszerű kínálat áll a felhasználók rendelkezésére. A korszerű -ség ebben az esetben sokféle tulajdonságot jelez. Ilyenek: A traktorok vonóereje igen tág határok között változik. A felhasználói igényeknek megfelelően a néhány kw (vagy: LE lóerő) az alsó határ, míg a felső akár a kw-ot (500 LE) is elérheti. A vezető komfortos és biztonságos elhelyezése igényesen kialakított vezetőfülkékben történik. A legtöbb traktor korszerű diesel motorral van felszerelve, alkalmazva a motortechnikai fejlesztések legújabb eredményeit. A járószerkezetek között domináns a gumikerekes megoldás, akár extra-méretű abroncsok alkalmazásával (csökkentve ezzel a fajlagos talajnyomást). A korábban alkalmazott lánctalpas konstrukciók mai formájukban gumihevederrel szerelve működnek. A traktorokhoz kapcsolódó munkagépek területén ugyancsak számottevő a fejlődés. A sokféle munkagép közötti eligazodást segítik az ún. funkcionális géprendszerek, amelyek egy adott funkció szerint kerülnek összeállításra. A legfontosabb funkcionális géprendszerek a következők (a i): a) Anyagmozgatás: szállítóeszközök (pótkocsik fix, illetve billenő platóval, egy- és többtengelyes változatban; tartálykocsik, rendfelszedő pótkocsik, bálafelszedő-szállító pótkocsi, takarmánykeverő-kiosztó pótkocsi, tehergépkocsi, üzemanyag-, tej-, állatszállító tehergépkocsik, hűtőkocsik, trágyalészippantó tehergépkocsik, személyszállító járművek stb.), rakodógépek (vontatott, magajáró, homlokrakodó, forgótányéros rakodógép stb.), targoncák, szállítószalagok. b) Talajművelés: tarlóhántás (könnyű-, nehéz tárcsásborona), alapművelés (eke), szántás nélküli alapművelés (nehézkultivátor, mélylazító), alapművelés utáni elmunkálás (szántóföldi kultivátor, ásóborona, talajmaró, gyűrüshenger, rögtörő henger stb.), vetőágykészítés (magágykészítő kombinátor), vetés utáni elmunkálás, sorközművelés (borona, küllős kapa, kultivátor). c) Tápanyagvisszapótlás: szilárd műtrágyaszórók, folyékony műtrágyaszórók, szervestrágyaszórók. d) Vetés: szemenként vető gépek, szórvavető gépek, különleges vetőgépek. 11

12 e) Növényvédelem: csávázógépek (vetőmag, gumó), permetlékészítők, permetező gépek (szántóföldi, sorköz-, szőlő-, gyümölcs-, komló-permetező stb.), légi növényvédő gépek. f) Öntözés és melioráció: az öntözés gépei: - vízátemelő szivattyúk, - öntöző szivattyúk (diesel motoros, villanymotoros), - öntöző berendezések (szórófejes, konzolos, magajáró stb.). a melioráció gépei: - tereprendezés (földtoló, földnyeső, egyengető), - vízrendezés (csatornanyitó, kotró, csőfektető, csatornatisztító). g) Szemestermény tartósítás tárolás: szemestermény szárítás, szemestermény tisztítás (magtisztító), vetőmag-feldolgozás (tisztító, triőr), szemestermény tárolás (toronytároló, vízszintes tároló), anyagmozgató berendezések (függőleges, vízszintes, felszedő rakodó, pneumatikus). h) Szálas- és tömegtakarmány tartósítás tárolás forrólevegős zöldliszt készítés, takarmány-préselvény készítés, erjesztéses tartósítás és kitárolás, szénakészítés. i) Takarmánykeverék gyártás dercés és keverék takarmányok (daráló, keverő, présgép). Tendenciák a magyar mezőgazdaság gépesítésében A kapcsolódó szakirodalom vonatkozó elemeinek áttekintésből is kitűnik, hogy a hazai mezőgazdaságban a gépesítésnek mindig is megvolt a maga jelentősége. Az 1960-as évektől kezdődőden különösen látványos volt a gépi vonóerő terjedése, 1970-re elérte az összes vonóerő 97,4 %-át. ( táblázat) táblázat: A vonóerő alakulása a mezőgazdaságban Összes vonóerő (100 kw) ebből gépi (%) , , , , , ha mezőgazdasági területre jutó gépi vonóerő (kw) ha szántóra jutó gépi vonóerő (kw) (Forrás: KSH) 12

13 Ugyancsak szembetűnő a fontosabb erőgépek állomány-változására vonatkozó adatsor ( táblázat) táblázat: A fontosabb erőgépek állománya Traktor (db) Traktorkapacitás (1000 kw) Átlagos kapacitás (kw/db) 21,0 24,5 33,8 54,7 68,2 52,0 Tehergépkocsi (db) Kombájn (db) (Forrás: KSH) A mezőgazdasági gépesítés előnyei, hátrányai A mezőgazdasági gépesítés gazdasági hatásai sokrétűek, összetettek. Nyilvánvaló, hogy a gépesítésnek a felhasználó szempontjából vannak előnyös (pozitív) és előnytelen (negatív) gazdasági hatásai. Sajnos nincsen egyetlen olyan mutató, amely képes volna önmagában kifejezni valamennyi gazdasági hatást. Ezért a gépesítés gazdasági hatásmechanizmusáról beszélünk, több gazdasági jellemző egyidejű figyelembevétele mellett. A gazdasági hatásmechanizmus előnyös összetevői: A gép élőmunkát helyettesít. A gépek által végzett munkát nem kell emberi- vagy igaerővel elvégezni. Ez különösen akkor fontos, amikor fizikailag nehéz, az emberi egészségre ártalmas feladatot kell teljesíteni. A hazai mezőgazdaság példája igazolja, hogy csökkenő munkaerővel is lehet(ett) egyre többet termelni. A gép növeli az emberi munka termelékenységét. A géppel dolgozó ember időegységre jutó teljesítménye általában jóval meghaladja a gép nélkül tevékenykedőét. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha adott mezőgazdasági feladatot rövid és korlátozott időtartam alatt kell elvégezni (például: vetés, növényápolás - növényvédelem, bizonyos betakarítási feladatok). A gépesítés a technológiafejlesztés alapja. Gyakran a korszerű agrotechnikai megoldások bevezetéséhez a gépek adják meg a lehetőséget (például mélylazítás, direktvetés). Meg kell ugyanakkor említeni, hogy gyakran a vállalkozások tőkeereje dönti el, hogy milyen színvonalú technológiafejlesztést engedhetnek meg maguknak. Ebből fakad, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a gazdasági-pénzügyi bizonytalanságok időszakában általában a legolcsóbb (kb. a legegyszerűbb) technológiai megoldásokat részesítik előnyben. A gépesítés előnyös lehet a minőségre. A mezőgazdasági munkák jelentős része jobb minőségben végezhető géppel, mint anélkül. Szemléletes példák a vetési, növényvédelmi, takarmányozási és egyéb területekről említhetők. (Gondoljunk például arra, hogy a kalászos gabonák kézi úton történő betakarításakor nem volt ritka a %-os veszteség sem. Napjainkban, a jól szervezett és optimális időben elvégzett gépi betakarítással a veszteségek szintje ennek több, mint tizedére csökkenthető.) 13

14 A gépesítés kedvezően hat a hozamok nagyságára. A direkt hozamnövelő hatás alapja az, hogy géppel jobb esélyünk van arra, hogy valamennyi műveletet optimális időben elvégezzünk. A biológiailag-agrotechnikailag legkedvezőbb időtartamok/időpontok betartása alap a sikeres gazdálkodáshoz, a magas hozamokhoz. Különösen fontos az optimális időpont a termelési méretek növekedésével összefüggésben. Könnyen belátható például, hogy egy növényvédelmi beavatkozás elkapása (a legkedvezőbb időben történő elvégzése) néhány száz négyszögöl esetén kézzel is elvégezhető. Ha azonban ugyanezt a feladatot néhány hektáron (esetleg több tíz hektáron) kell elvégezni, biztosra vehető, hogy amire kézzel a végére érünk, már jelentős kárt szenved az ültetvény és így hozama is jelentősen csökken. Ilyenkor a gépekre a legkedvezőbb időhatárok betartása miatt van szükség. Az indirekt hozamnövelő hatás alapja a gépi munkavégzésnek a veszteségekre gyakorolt előnyös hatása. Ami veszteséget megtakarítunk, az növeli a hozamokat. A szakszerű gépesítés, a lelkiismeretes munkavégzés még nagy gépi teljesítmények mellett sem okozhat túlzottan nagy veszteségeket, azaz túl nagy negatív hozamokat. Ilyen módon a gépesítés hozzásegíthet ahhoz, hogy a biológiai alapokban lévő potenciális termőképességet mind jobban kiaknázzuk. A gépi munka gazdaságos. Az eddig felsorolt tényezők együttes és kedvező hatása esetén a gépi munkavégzés gazdaságosabb, mint a kézi, vagy az igaerőre alapozott. (Nem véletlen, hogy a gépesítésfejlesztési kritériumok egyik legfontosabbika az, hogy a fejlődésben magasabb szinten álló technikának nemcsak műszakilag, hanem gazdaságilag is felül kell múlnia elődjeit.) A gazdaságosabb munkavégzés közvetlen előnyei leginkább a termékek önköltségének alakulásában fejeződnek ki. A gépesítés területet vált ki. Azzal, hogy a gépek igaerőt szabadítanak fel, megtakarítják az igás állatok takarmányszükségletének megtermeléséhez szükséges területet. Korábbi tapasztalatok szerint 1 lófogat mintegy 2,5-3 hektár takarmánytermelő területet igényel. Az ilyen megkötés a gazdálkodót különösen akkor zavarhatja, ha kisméretű, korlátozott földterületen akar racionális és jövedelmező termelési szerkezetet összeállítani. A gépesítés szemléletet formál. Nem túlzás azt állítani, hogy a falusi ember számára a tudományos-technikai haladás, az innováció leggyakrabban és leginkább a mezőgazdasági gépeken keresztül érezteti hatását. A gépek megismerése és használata hozzásegít a korszerű" elfogadásához, ami egyéb területeken is elősegíti a gazdálkodók szemléletének megváltozását, élet- és munkakörülményeinek javítását. Ennek a szempontnak különösen az intenzív mezőgazdálkodás kezdeti fázisában volt hazánkban is nagy jelentősége. A gazdasági hatásmechanizmus előnytelen összetevői A korábbi szakmai véleményektől eltérően, felhívtam a figyelmet a gépesítés gazdaságilag előnytelen hatásaira, mert sajnos ilyenek is vannak. Ezért a mezőgazdasági gépesítéssel összefüggésben számolni kell a gazdálkodó számára előnytelen hatásokkal is. Gazdaságilag a gépesítésfejlesztési döntéseket éppen az teszi izgalmassá, hogy a velük kapcsolatos képzeletbeli mérleg -nek nem csak pozitív serpenyője van. A negatív, a gazdálkodó számára kedvezőtlen hatások közül fontosabbak a következők: 14

15 A gépek (is) pénzbe kerülnek. A gépesítéshez kapcsolódó beszerzések jelentős pénzeszközöket kötnek le, s azt tapasztaljuk, hogy a gépek árai dinamikusan emelkednek. A magyar árakat tekintve ma már nem ritkák a több tízmillió forintos mezőgazdasági gépek, de nincs ez másként a világ más országaiban sem. A géphez kiegészítő beruházások is kellenek. A gépesítéssel összefüggésben szükség lehet járulékos, esetleg kapcsolódó beruházásokra, amelyek további anyagi terhet jelenthetnek (karbantartó-javító műhelyek építése és felszerszámozása, a vagyonvédelmi feladatoknak is megfelelő tároló helyek kialakítása stb.) A gépi munkavégzés (is) pénzbe kerül. A műszakórára vagy területegységre eső géphasználati költségek sorában több olyan elem is van (üzemanyag, pótalkatrész, adó stb.), amelyet a használó nem tud befolyásolni, hanem kénytelen tudomásul venni azok számára többnyire előnytelen változásait. Erre a veszélyre azért kell utalni, mert a gépbeszerzést megelőző gazdasági kalkulációk készítésekor gyakran figyelmen kívül hagyják az egyes költségelemek várható növekedését, s később azon csodálkoznak, háborognak, hogy a gépesítés ahelyett, hogy meghozta volna az elvárt gazdasági előnyöket, éppen hogy a gazdaság tönkremeneteléhez járul hozzá. A gépekhez jól képzett munkaerő kell. A gépi munkavégzéshez jól képzett és speciális tudású szakmunkaerőre van szükség úgy a géphasználat, mint a műszaki kiszolgálás terén. Az is fontos, hogy a megszerzett ismeretek tartsanak lépést a technikai fejlődéssel, azaz a gépesítésben foglalkoztatottak rendszeres szakmai továbbképzést is biztosítani kell annak minden konzekvenciájával egyetemben. Különös jelentősége van e kérdésnek a legutóbbi időkben, amikor is a gépgyártók erősödő versenyében szinte évente bocsátanak ki a korábbiaktól eltérő tulajdonságú, illetve eltérő szerkezeti megoldású berendezéseket. Gyakran jelent problémát ennek a felgyorsult folyamatnak a követése akár az értékesítésben, akár a gépüzemeltetési folyamatban. A gép árthat is a minőségnek. Sajnálatos, de tény, hogy a géppel végzett munka minősége esetenként rosszabb, mintha az adott feladatot kézzel végeztük volna. Jól példázza ezt több kertészeti művelet is. Megesik, hogy a géppel betakarított termény felhasználhatósága beszűkül, kényszerpályára kerül. (A farázó-géppel betakarított gyümölcs általában csak konzervipari feldolgozásra alkalmas, asztali gyümölcsként már nem értékesíthető.) A gépek igényelhetik a termőalapok megváltoztatását. Előfordulhat, hogy a már meglévő termőalapokat át kell alakítani ahhoz, hogy gépesíthessünk adott feladatokat. Gondoljunk például egy síkvidéki szőlőültetvényre, ahol a szántóföldi művelésben alkalmazott traktorok alkalmazása végett esetleg meg kell változtatni a hagyományos ültetvény-szerkezetet (például úgy, hogy minden 2. vagy 3. sort ki kell vágni). Hasonló problémák az állattartó épületeknél is gyakran előfordulhatnak. A gépesítés kiszolgáltatottá tehet. 15