A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Nábrádi András Pupos Tibor Takácsné György Katalin

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Nábrádi András Pupos Tibor Takácsné György Katalin"

Átírás

1 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Nábrádi András Pupos Tibor Takácsné György Katalin ÜZEMTAN II. DE AMTC AVK

2 HEFOP P /1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítása és minőségi fejlesztése az agrár-felsőoktatásban című program keretében készült Nábrádi András Pupos Tibor Takácsné György Katalin Üzemtan II. DE AMTC AVK

3 Szerzők: Apáti Ferenc Bai Attila Bálint János Balogh Sándor Biacs Péter Deák László Felföldi János Ferencz Árpád Galó Miklós Gábor János Grasselli Norbert Györök Balázs Husti István Kalmár Sándor Kovács Krisztián Lapis Miklós Lengyel Lajos Madai Hajnalka Marselek Sándor Nábrádi András Nagy Adrián Szilárd Pfau Ernő Posta László Pupos Tibor Salamon Lajos Szakály Zoltán Székely Csaba Szőllősi László Szűcs István Takács István Takácsné György Katalin Tell Imre Vántus András Véha Antal Lektorok: Magda Sándor Nemessályi Zsolt Széles Gyula DE AMTC AVK 2007 ISBN ö ISBN E tankönyv teljes mértékben megegyezik a Debreceni Egyetem honlapján, a elérési úton megtalálható, azonos című tankönyvvel. Első kiadás A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel elektronikus úton vagy más módon a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. Kiadó: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Debrecen,

4 Tartalomjegyzék 8. Tevékenységek szervezése A gépesítés ökonómiája (Husti I.) Az öntözés szervezése és ökonómiája (Lengyel L. ) Az öntözés gazdasági sajátosságai, üzemgazdasági megítélése, üzemi formái Az öntözés célja, sajátosságai és gazdasági megítélése Az öntözés szolgáltatás ágazati kialakítása Az öntözés, mint szolgáltatás Az öntözéses gazdálkodás ágazati, vállalati megítélése A tápanyag-gazdálkodás ökonómiája (Pupos T.) A műtrágyázás ökonómiai szervezési kérdései A műtrágyázás gazdasági értékelésének módszertani kérdései A műtrágyák csoportosítása, megválasztásuk ökonómiai szempontjai A műtrágyaszükséglet, a műtrágyázás egyszeri és folyamatos ráfordításainak, költségeinek tervezése A szervestrágyázás szervezése, ökonómiája A növényvédelem gazdasági kérdései (Takácsné Gy. K.) A növényvédelem sajátosságai és helye az üzemi tevékenységek között A növényvédelem helye a mezőgazdasági üzem rendszerében A növényvédelem ráfordítás-hozam viszonyai. Növényvédelmi döntések. Prevenció alapja A növényvédelem eszközei, ráfordításai A növényvédelem költségei és jövedelmezősége Ellenőrző feladatok Ellenőrző kérdések Fogalmak, kulcsszavak A növénytermesztési és kertészeti ágazatok szervezése és ökonómiája A gabonatermesztés szervezése és ökonómiája (Felföldi J. Deák L.) A gabonaágazat gazdasági jelentősége Nemzetközi kitekintés (gabonatermelés és kereskedelem) Magyarország gabonatermésének alakulása Főbb gabonanövényeink üzemgazdasági viszonyai Az árak alakulása az egyes ágazatoknál (világpiaci, EU-s, hazai) A költségek alakulása az egyes ágazatoknál Az eredmények alakulása az egyes ágazatoknál A gabonatermesztés kilátásai Ellenőrző kérdések Kulcsfogalmak A hüvelyes növények termesztésének szervezése és ökonómiája (Pfau E.) A borsótermesztés ökonómiája Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai A borsótermesztés ráfordításai, tőkeszükséglete, költségei A termeléstechnológia ráfordításai, a költség-hozam-jövedelem viszonyai A szójatermesztés ökonómiája Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai A szójatermesztés tőkeszükséglete

5 A termeléstechnológia ráfordításai, a hozam-költség-jövedelem viszonyai Az ipari növények termesztésének szervezése és ökonómiája (Salamon L.) A repce termesztésének szervezése és ökonómiája A világgazdasági jelentősége Nemzetgazdasági jelentősége Berendezkedés a termelésre A termelés szervezése A termelés ráfordításai, költségei Az ágazati eredmény és jövedelem tartalom A repce termesztésének fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések A napraforgótermesztés szervezése és ökonómiája A termesztés világgazdasági jelentősége A termesztés nemzetgazdasági jelentősége Az ágazat fontosabb technológiai elemei és ökonómiai értékelése A napraforgó termesztés költségei A napraforgó-termelés ágazati eredménye és jövedelem alakulása A napraforgó-termesztés fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések A cukorrépa-termelés ökonómiája és szervezése A termelés világgazdasági helyzete A termelés nemzetgazdasági megítélése A fontosabb technológiai elemei és ökonómiai értékelésük Az ágazat tőkeszükséglete, a termelés éves ráfordításai, költségei A termelés ráfordításai, költségei A termelés eredménye Fejlesztési feladatok és lehetőségek Ellenőrző kérdések A burgonyatermesztés szervezése és ökonómiája (Pfau E.) A burgonyatermesztés eszközigénye A termelési technológia ráfordításai, költség-hozam-jövedelem viszonyai Az energianövények termesztésének szervezése és ökonómiája ( Bai A.) Az energianövények felhasználási lehetőségei Nemzetközi kitekintés Nemzetgazdasági jelentőség Az energianövények termesztési, gazdasági jellemzői Fásszárú energetikai ültetvények Energiafű Nádfélék (energianád (Miscanthus)), Bio-hajtóanyagok előállítására nemesített kukorica és olajnövény-fajták A vertikum gazdasági értékelése Ellenőrző kérdések A takarmánynövény-termesztés szervezése és ökonómiája (Kalmár S.) A lucernatermesztés szervezése és ökonómiája A lucerna telepítése A lucerna ápolása A lucerna betakarítása, tartósítása

6 A lucernaszéna költség hozam és jövedelem viszonyai A silókukorica-termesztés szervezése és ökonómiája A betakarítás szervezése A silókukorica termesztés ökonómiai paraméterei Kulcsfogalmak Ellenőrző kérdések A zöldségtermesztés szervezése és ökonómiája (Marselek S. Ferencz Á.) A zöldségágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai A szántóföldi zöldségtermesztés főbb munkafolyamatainak szervezési kérdései Talajmunkák szervezése Tápanyagutánpótlás szervezése Szaporítás szervezése Növényvédelem szervezése Betakarítás szervezése és ökonómiája A paradicsomtermesztés szervezése és ökonómiája A szántóföldi paradicsomtermesztés szervezése A szántóföldi paradicsomtermesztés ökonómiai értékelése A gyümölcstermelés szervezése és ökonómiája (Apáti F. Bálint J.) A gyümölcstermesztés világgazdasági jelentősége A gyümölcstermesztés nemzetgazdasági jelentősége és helyzete Termelés Kereskedelem, fogyasztás A gyümölcstermelés üzemgazdasági jellemzői Berendezkedés a gyümölcstermelésre Befektetett eszköz szükséglet, beruházási költség Forgóeszköz szükséglet, forgóeszköz jellegű (működési) költség Az ültetvényberuházás jellemzői és gazdaságosságát meghatározó tényezők Az almatermelés szervezése és ökonómiája A hazai almatermelés állapota, piaci helyzete Az almatermelés hozam-, költség- és jövedelemviszonyai A meggytermelés szervezése és ökonómiája A hazai meggytermelés állapota, piaci helyzete A meggytermelés hozam-, költség- és jövedelemviszonyai Ágazati helyzetelemzés és fejlesztési lehetőségek Ellenőrző kérdések A szőlészet és borászat szervezése és ökonómiája Szőlőtermesztés és borkészítés Magyarországon Borászati technológiák Ágazati méret Az Európai Unió borászata Borkereskedelem Borok minőségi kategóriái Ellenőrző kérdések A gyepgazdálkodás szervezése és ökonómiája (Nábrádi A. Lapis M.) A gyepgazdálkodás nemzetközi jelentősége A gyepgazdálkodás magyarországi jelentősége A gyepgazdálkodás üzemtani jelentősége Berendezkedés a gyepterületen

7 A gyeptelepítés és hasznosítás költségei A gyep termelési értéke A gyephasznosítás tartalékai, a gyep állattartási értéke Ellenőrző kérdések Az állattenyésztési ágazatok szervezése és ökonómiája A takarmánygazdálkodás szervezése és ökonómiája (Kalmár S.) A takarmánygazdálkodás jelentősége A takarmánygazdálkodás elemei Gazdálkodás a takarmányokkal A takarmánygazdálkodás szervezése A takarmányok gazdasági értékelése A takarmányfelhasználás hatékonysága A takarmányfelhasználás jövedelmezősége A takarmányok komplex ökonómiai értéke A takarmánygazdálkodás optimalizálása Kulcsfogalmak Ellenőrző kérdések A szarvasmarha-tartás szervezése és ökonómiája (Szűcs I.-Kovács K.-Vántus A.) A tejtermelés szervezése és ökonómiája (Szűcs I.-Kovács K.-Vántus A.) A tejtermelés világgazdasági jelentősége Az Európai Unió tejgazdaságának főbb jellemzői A tejtermelés nemzetgazdasági jelentősége A tejtermelés üzemgazdasági jelentősége A tejtermelés hozamai és termelési értéke A tejtermelés ráfordításai és termelési költségei A tejtermelés jövedelmezősége Tejágazati problémák, fejlesztési lehetőségek Ellenőrző kérdések Kulcsszavak A húsmarha-tartás szervezése és ökonómiája (Kovács K.-Vántus A.) Az ágazat gazdasági jelentősége A húsmarha ágazat berendezkedése a termelésre Az ágazat hozamai és termelési értéke Termelési költség alakulása a húsmarhaágazatban A húsmarha ágazat kilátásai, fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések Kulcsszavak, fogalmak A sertéshústermelés szervezése és ökonómiája (Györök B.) A sertéstartás gazdasági jelentősége Az ágazat jellemzői, helyzete A sertéságazat szerkezete Termelési szakaszok és az azokra jellemző fő biológiai paraméterek A folyamatos termelés biztosítása Döntési problémák a sertéstartásban (tenyésztésben) Ellenőrző kérdések Feleletválasztós kérdések: A vágóbaromfi termelés szervezése és ökonómiája (Szőllősi L. Nábrádi A.) 267 7

8 A vágóbaromfi termelés helyzete, gazdasági jelentősége Pecsenyecsirke-hizlalás szervezése és ökonómiája Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete Üzemméret Magyarországon Berendezkedés és tartásmód megválasztásának kérdései A brojler-ágazat költség és jövedelmi helyzete Ágazati helyzetelemzés, fejlesztési lehetőségek Az EU-csatlakozás eddigi hatásai a baromfiágazatra A pulykaágazat szervezése és ökonómiája Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete A pulykaágazat költség és jövedelmi helyzete Ágazati jövőkép A lúdágazat szervezése és ökonómiája Az ágazat jelentősége A lúdágazat ökonómiai sajátosságai A lúdágazat költség és jövedelmi helyzete A kacsaágazat szervezése és ökonómiája Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete A kacsahízlalás szervezési és ökonómiai sajátosságai A kacsaágazat főbb ökonómiai adatai Ellenőrző kérdések A tojástermelés szervezése és ökonómiája (Kalmár S.) A tartásmód megválasztása A tojóállomány kiválasztása A takarmányozás Klimatikus viszonyok A tojáshozam optimalizálása A tojástermelés költség- és jövedelemviszonyai Kulcsfogalmak Ellenőrző kérdések A juhtartás szervezése és ökonómiája (Nábrádi A.-Lapis M.) A juhtenyésztés világgazdasági jelentősége Európa juhtenyésztése Magyarország juhtenyésztése A juhtenyésztés üzemgazdasági jellemzői Berendezkedés az állattartásra Az ágazat árbevétele és termelési értéke Termelési költségek az ágazatban Jövedelem az ágazatban Az ágazat fejlesztési lehetőségei Ellenőrző kérdések: A halhús-termelés szervezése és ökonómiája (Szűcs I. Gábor J.) A halhús-termelés gazdasági jelentősége A halhús-termelés és fogyasztás világgazdasági jelentősége A halhús-termelés és fogyasztás európai jelentősége A halhús-termelés és fogyasztás nemzetgazdasági jelentősége A halhús-termelés vállaltgazdasági jelentősége A halhús-termelés termelési alapjai A tógazdaságok üzemelési jellemzői Szervezeti keretek

9 Befektetett eszközök, álló alapok Forgóeszközök, forgó alapok Munkaerő, humán erőforrás A halhús-termelés hozamai A halhús-termelés termelési értéke A halhús-termelés termelési költsége A halhús-termelés jövedelme A hal-termékpálya főbb problémái és fejlesztési lehetőségei ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÖKONÓMIÁJA Élelmiszer feldolgozás gazdasági kérdései (Véha A.) Élelmiszer feldolgozás és minőségbiztosítás (Biacs P. - Szakály Z.)

10 8. TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE 8.1. A gépesítés ökonómiája (Husti I.) Gépesítés A mezőgazdasági gépesítés azon műszaki-gazdasági és menedzsment tevékenységek halmaza, melyek arra irányulnak, hogy a jelentkező munkafeladatokat az emberi és az igaerő (azaz: élőmunka) helyett egyre inkább a mechanikai energiára alapozott gépek, géprendszerek végezzék el. A gépesítés mára a korszerű, versenyképes mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen elemévé, a termelésfejlesztés feltételévé vagy éppen korlátozó tényezőjévé vált. A gépek alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása a gazdálkodás végső eredményességét számtalan ponton befolyásolja. A mezőgazdasági gépesítés a XX. század közepétől vett látványos lendületet a világban, majd kevés lemaradással hazánkban is. A gépesítés legfőbb indítéka akkoriban abból fakadt, hogy az egyre növekvő népesség egyre növekvő igényeit, egyre kisebb földterületen és egyre csökkenő munkaerővel kell kielégíteni. Ebből a helyzetből a gépesítés térnyerése jelenthette a kivezető utat. A gépesítési fokozatai a következők: Egyedi gépesítés, melynek során csupán 1-1 kiemelkedő, kézi munkaerő-csúcsot előidéző műveletet gépesítenek. Az egyes mezőgazdasági ágazatokban (főként a növénytermesztésben) a gépi, a fogatos és a kézi munkavégzés csaknem műveletenként változik, s egy-egy bonyolultabb munkafolyamatban mindhárom elem megjelenik. Az egyedi gépesítés esetén csupán a legnehezebb munkákat végzik géppel, ebből fakad, hogy az egyedi gépesítés ökonómiai megítélésre egyértelműen kedvező. Összefügg ez azzal, hogy még egy kisteljesítményű traktor is legalább 4-5 lófogat kiváltását teszi lehetővé. Magyarországon, az egyedi gépesítési törekvések hatására 1965/66-ra a legnehezebb talajművelési munkát, a szántást már teljes egészében géppel végezték a gazdaságok. Ágazati gépesítés. Az ágazati gépesítés célja adott termelési technológia minden elemének géppel történő megvalósítása. Ebben a folyamatban hazánkban a kalászosokra irányult elsőként a figyelem, 1970-re kialakult a gabonatermesztés ágazati géprendszere. Ez a géprendszer a nyári munkacsúcsban jelentős mennyiségű fogat- és kézi munkaerőt tett feleslegessé. Az üzemi komplex gépesítés. Az üzemi szintű komplex gépesítés célja a hagyományos fogat- és gyalogmunka teljes kiiktatása mellett annak biztosítása, hogy a gazdaság valamennyi munkaműveletét az egymáshoz ok- és célszerűen kapcsolódó gépekkel végezzék el. Az erre irányuló törekvések két változata: - az ágazati gépesítés kapcsán már említett termelés-szerkezeti egyszerűsítések (szélső esetben a monokultúrás termelés fenntartása), - a nehezen gépesíthető ágazatok vetésterületének koncentrálása mellett a teljes gépesítés fokozatos megvalósítása. Hazánkban ez a folyamat az 1970-es évtizedben zajlott le, a gépberuházásra fordított jelentős összegek felhasználásával. A folyamat eredményeként nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is túljutottunk a megelőző gépesítési fázisokon azzal, hogy gazdaságaink termelési profiljához komplexen igazodó ún. géprendszerek jöttek létre. 10

11 A mezőgazdasági termelés gépesítési törekvései között kiemelt szerepe volt, van és lesz a traktoroknak, mint mobil (és ritkábban stabil) erőforrásoknak. A traktorok fejlődésének következtében napjainkra korszerű kínálat áll a felhasználók rendelkezésére. A korszerű -ség ebben az esetben sokféle tulajdonságot jelez. Ilyenek: A traktorok vonóereje igen tág határok között változik. A felhasználói igényeknek megfelelően a néhány kw (vagy: LE lóerő) az alsó határ, míg a felső akár a kw-ot (500 LE) is elérheti. A vezető komfortos és biztonságos elhelyezése igényesen kialakított vezetőfülkékben történik. A legtöbb traktor korszerű diesel motorral van felszerelve, alkalmazva a motortechnikai fejlesztések legújabb eredményeit. A járószerkezetek között domináns a gumikerekes megoldás, akár extra-méretű abroncsok alkalmazásával (csökkentve ezzel a fajlagos talajnyomást). A korábban alkalmazott lánctalpas konstrukciók mai formájukban gumihevederrel szerelve működnek. A traktorokhoz kapcsolódó munkagépek területén ugyancsak számottevő a fejlődés. A sokféle munkagép közötti eligazodást segítik az ún. funkcionális géprendszerek, amelyek egy adott funkció szerint kerülnek összeállításra. A legfontosabb funkcionális géprendszerek a következők (a i): a) Anyagmozgatás: szállítóeszközök (pótkocsik fix, illetve billenő platóval, egy- és többtengelyes változatban; tartálykocsik, rendfelszedő pótkocsik, bálafelszedő-szállító pótkocsi, takarmánykeverő-kiosztó pótkocsi, tehergépkocsi, üzemanyag-, tej-, állatszállító tehergépkocsik, hűtőkocsik, trágyalészippantó tehergépkocsik, személyszállító járművek stb.), rakodógépek (vontatott, magajáró, homlokrakodó, forgótányéros rakodógép stb.), targoncák, szállítószalagok. b) Talajművelés: tarlóhántás (könnyű-, nehéz tárcsásborona), alapművelés (eke), szántás nélküli alapművelés (nehézkultivátor, mélylazító), alapművelés utáni elmunkálás (szántóföldi kultivátor, ásóborona, talajmaró, gyűrüshenger, rögtörő henger stb.), vetőágykészítés (magágykészítő kombinátor), vetés utáni elmunkálás, sorközművelés (borona, küllős kapa, kultivátor). c) Tápanyagvisszapótlás: szilárd műtrágyaszórók, folyékony műtrágyaszórók, szervestrágyaszórók. d) Vetés: szemenként vető gépek, szórvavető gépek, különleges vetőgépek. 11

12 e) Növényvédelem: csávázógépek (vetőmag, gumó), permetlékészítők, permetező gépek (szántóföldi, sorköz-, szőlő-, gyümölcs-, komló-permetező stb.), légi növényvédő gépek. f) Öntözés és melioráció: az öntözés gépei: - vízátemelő szivattyúk, - öntöző szivattyúk (diesel motoros, villanymotoros), - öntöző berendezések (szórófejes, konzolos, magajáró stb.). a melioráció gépei: - tereprendezés (földtoló, földnyeső, egyengető), - vízrendezés (csatornanyitó, kotró, csőfektető, csatornatisztító). g) Szemestermény tartósítás tárolás: szemestermény szárítás, szemestermény tisztítás (magtisztító), vetőmag-feldolgozás (tisztító, triőr), szemestermény tárolás (toronytároló, vízszintes tároló), anyagmozgató berendezések (függőleges, vízszintes, felszedő rakodó, pneumatikus). h) Szálas- és tömegtakarmány tartósítás tárolás forrólevegős zöldliszt készítés, takarmány-préselvény készítés, erjesztéses tartósítás és kitárolás, szénakészítés. i) Takarmánykeverék gyártás dercés és keverék takarmányok (daráló, keverő, présgép). Tendenciák a magyar mezőgazdaság gépesítésében A kapcsolódó szakirodalom vonatkozó elemeinek áttekintésből is kitűnik, hogy a hazai mezőgazdaságban a gépesítésnek mindig is megvolt a maga jelentősége. Az 1960-as évektől kezdődőden különösen látványos volt a gépi vonóerő terjedése, 1970-re elérte az összes vonóerő 97,4 %-át. ( táblázat) táblázat: A vonóerő alakulása a mezőgazdaságban Összes vonóerő (100 kw) ebből gépi (%) , , , , , ha mezőgazdasági területre jutó gépi vonóerő (kw) ha szántóra jutó gépi vonóerő (kw) (Forrás: KSH) 12

13 Ugyancsak szembetűnő a fontosabb erőgépek állomány-változására vonatkozó adatsor ( táblázat) táblázat: A fontosabb erőgépek állománya Traktor (db) Traktorkapacitás (1000 kw) Átlagos kapacitás (kw/db) 21,0 24,5 33,8 54,7 68,2 52,0 Tehergépkocsi (db) Kombájn (db) (Forrás: KSH) A mezőgazdasági gépesítés előnyei, hátrányai A mezőgazdasági gépesítés gazdasági hatásai sokrétűek, összetettek. Nyilvánvaló, hogy a gépesítésnek a felhasználó szempontjából vannak előnyös (pozitív) és előnytelen (negatív) gazdasági hatásai. Sajnos nincsen egyetlen olyan mutató, amely képes volna önmagában kifejezni valamennyi gazdasági hatást. Ezért a gépesítés gazdasági hatásmechanizmusáról beszélünk, több gazdasági jellemző egyidejű figyelembevétele mellett. A gazdasági hatásmechanizmus előnyös összetevői: A gép élőmunkát helyettesít. A gépek által végzett munkát nem kell emberi- vagy igaerővel elvégezni. Ez különösen akkor fontos, amikor fizikailag nehéz, az emberi egészségre ártalmas feladatot kell teljesíteni. A hazai mezőgazdaság példája igazolja, hogy csökkenő munkaerővel is lehet(ett) egyre többet termelni. A gép növeli az emberi munka termelékenységét. A géppel dolgozó ember időegységre jutó teljesítménye általában jóval meghaladja a gép nélkül tevékenykedőét. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha adott mezőgazdasági feladatot rövid és korlátozott időtartam alatt kell elvégezni (például: vetés, növényápolás - növényvédelem, bizonyos betakarítási feladatok). A gépesítés a technológiafejlesztés alapja. Gyakran a korszerű agrotechnikai megoldások bevezetéséhez a gépek adják meg a lehetőséget (például mélylazítás, direktvetés). Meg kell ugyanakkor említeni, hogy gyakran a vállalkozások tőkeereje dönti el, hogy milyen színvonalú technológiafejlesztést engedhetnek meg maguknak. Ebből fakad, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a gazdasági-pénzügyi bizonytalanságok időszakában általában a legolcsóbb (kb. a legegyszerűbb) technológiai megoldásokat részesítik előnyben. A gépesítés előnyös lehet a minőségre. A mezőgazdasági munkák jelentős része jobb minőségben végezhető géppel, mint anélkül. Szemléletes példák a vetési, növényvédelmi, takarmányozási és egyéb területekről említhetők. (Gondoljunk például arra, hogy a kalászos gabonák kézi úton történő betakarításakor nem volt ritka a %-os veszteség sem. Napjainkban, a jól szervezett és optimális időben elvégzett gépi betakarítással a veszteségek szintje ennek több, mint tizedére csökkenthető.) 13

14 A gépesítés kedvezően hat a hozamok nagyságára. A direkt hozamnövelő hatás alapja az, hogy géppel jobb esélyünk van arra, hogy valamennyi műveletet optimális időben elvégezzünk. A biológiailag-agrotechnikailag legkedvezőbb időtartamok/időpontok betartása alap a sikeres gazdálkodáshoz, a magas hozamokhoz. Különösen fontos az optimális időpont a termelési méretek növekedésével összefüggésben. Könnyen belátható például, hogy egy növényvédelmi beavatkozás elkapása (a legkedvezőbb időben történő elvégzése) néhány száz négyszögöl esetén kézzel is elvégezhető. Ha azonban ugyanezt a feladatot néhány hektáron (esetleg több tíz hektáron) kell elvégezni, biztosra vehető, hogy amire kézzel a végére érünk, már jelentős kárt szenved az ültetvény és így hozama is jelentősen csökken. Ilyenkor a gépekre a legkedvezőbb időhatárok betartása miatt van szükség. Az indirekt hozamnövelő hatás alapja a gépi munkavégzésnek a veszteségekre gyakorolt előnyös hatása. Ami veszteséget megtakarítunk, az növeli a hozamokat. A szakszerű gépesítés, a lelkiismeretes munkavégzés még nagy gépi teljesítmények mellett sem okozhat túlzottan nagy veszteségeket, azaz túl nagy negatív hozamokat. Ilyen módon a gépesítés hozzásegíthet ahhoz, hogy a biológiai alapokban lévő potenciális termőképességet mind jobban kiaknázzuk. A gépi munka gazdaságos. Az eddig felsorolt tényezők együttes és kedvező hatása esetén a gépi munkavégzés gazdaságosabb, mint a kézi, vagy az igaerőre alapozott. (Nem véletlen, hogy a gépesítésfejlesztési kritériumok egyik legfontosabbika az, hogy a fejlődésben magasabb szinten álló technikának nemcsak műszakilag, hanem gazdaságilag is felül kell múlnia elődjeit.) A gazdaságosabb munkavégzés közvetlen előnyei leginkább a termékek önköltségének alakulásában fejeződnek ki. A gépesítés területet vált ki. Azzal, hogy a gépek igaerőt szabadítanak fel, megtakarítják az igás állatok takarmányszükségletének megtermeléséhez szükséges területet. Korábbi tapasztalatok szerint 1 lófogat mintegy 2,5-3 hektár takarmánytermelő területet igényel. Az ilyen megkötés a gazdálkodót különösen akkor zavarhatja, ha kisméretű, korlátozott földterületen akar racionális és jövedelmező termelési szerkezetet összeállítani. A gépesítés szemléletet formál. Nem túlzás azt állítani, hogy a falusi ember számára a tudományos-technikai haladás, az innováció leggyakrabban és leginkább a mezőgazdasági gépeken keresztül érezteti hatását. A gépek megismerése és használata hozzásegít a korszerű" elfogadásához, ami egyéb területeken is elősegíti a gazdálkodók szemléletének megváltozását, élet- és munkakörülményeinek javítását. Ennek a szempontnak különösen az intenzív mezőgazdálkodás kezdeti fázisában volt hazánkban is nagy jelentősége. A gazdasági hatásmechanizmus előnytelen összetevői A korábbi szakmai véleményektől eltérően, felhívtam a figyelmet a gépesítés gazdaságilag előnytelen hatásaira, mert sajnos ilyenek is vannak. Ezért a mezőgazdasági gépesítéssel összefüggésben számolni kell a gazdálkodó számára előnytelen hatásokkal is. Gazdaságilag a gépesítésfejlesztési döntéseket éppen az teszi izgalmassá, hogy a velük kapcsolatos képzeletbeli mérleg -nek nem csak pozitív serpenyője van. A negatív, a gazdálkodó számára kedvezőtlen hatások közül fontosabbak a következők: 14

15 A gépek (is) pénzbe kerülnek. A gépesítéshez kapcsolódó beszerzések jelentős pénzeszközöket kötnek le, s azt tapasztaljuk, hogy a gépek árai dinamikusan emelkednek. A magyar árakat tekintve ma már nem ritkák a több tízmillió forintos mezőgazdasági gépek, de nincs ez másként a világ más országaiban sem. A géphez kiegészítő beruházások is kellenek. A gépesítéssel összefüggésben szükség lehet járulékos, esetleg kapcsolódó beruházásokra, amelyek további anyagi terhet jelenthetnek (karbantartó-javító műhelyek építése és felszerszámozása, a vagyonvédelmi feladatoknak is megfelelő tároló helyek kialakítása stb.) A gépi munkavégzés (is) pénzbe kerül. A műszakórára vagy területegységre eső géphasználati költségek sorában több olyan elem is van (üzemanyag, pótalkatrész, adó stb.), amelyet a használó nem tud befolyásolni, hanem kénytelen tudomásul venni azok számára többnyire előnytelen változásait. Erre a veszélyre azért kell utalni, mert a gépbeszerzést megelőző gazdasági kalkulációk készítésekor gyakran figyelmen kívül hagyják az egyes költségelemek várható növekedését, s később azon csodálkoznak, háborognak, hogy a gépesítés ahelyett, hogy meghozta volna az elvárt gazdasági előnyöket, éppen hogy a gazdaság tönkremeneteléhez járul hozzá. A gépekhez jól képzett munkaerő kell. A gépi munkavégzéshez jól képzett és speciális tudású szakmunkaerőre van szükség úgy a géphasználat, mint a műszaki kiszolgálás terén. Az is fontos, hogy a megszerzett ismeretek tartsanak lépést a technikai fejlődéssel, azaz a gépesítésben foglalkoztatottak rendszeres szakmai továbbképzést is biztosítani kell annak minden konzekvenciájával egyetemben. Különös jelentősége van e kérdésnek a legutóbbi időkben, amikor is a gépgyártók erősödő versenyében szinte évente bocsátanak ki a korábbiaktól eltérő tulajdonságú, illetve eltérő szerkezeti megoldású berendezéseket. Gyakran jelent problémát ennek a felgyorsult folyamatnak a követése akár az értékesítésben, akár a gépüzemeltetési folyamatban. A gép árthat is a minőségnek. Sajnálatos, de tény, hogy a géppel végzett munka minősége esetenként rosszabb, mintha az adott feladatot kézzel végeztük volna. Jól példázza ezt több kertészeti művelet is. Megesik, hogy a géppel betakarított termény felhasználhatósága beszűkül, kényszerpályára kerül. (A farázó-géppel betakarított gyümölcs általában csak konzervipari feldolgozásra alkalmas, asztali gyümölcsként már nem értékesíthető.) A gépek igényelhetik a termőalapok megváltoztatását. Előfordulhat, hogy a már meglévő termőalapokat át kell alakítani ahhoz, hogy gépesíthessünk adott feladatokat. Gondoljunk például egy síkvidéki szőlőültetvényre, ahol a szántóföldi művelésben alkalmazott traktorok alkalmazása végett esetleg meg kell változtatni a hagyományos ültetvény-szerkezetet (például úgy, hogy minden 2. vagy 3. sort ki kell vágni). Hasonló problémák az állattartó épületeknél is gyakran előfordulhatnak. A gépesítés kiszolgáltatottá tehet. 15

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén 2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén BONAFARM CSOPORT Bonafarm Zrt Szántóföldtől az Asztalig Pick Szeged Zrt. Sole-Mizo Zrt. Tevékenységeinkkel megteremtjük a fenntartható fejlődés feltételeit,

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 IFJ. HUBAI IMRE Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 Kecskemét, 2014. május 16. Öntözésfejlesztés szükséglete jelentős felszíni és felszín alatti vízbázisok és készletek, országon átfolyó vízmennyiség

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Megismertetni a háztartás alapvető funkcióit.

Megismertetni a háztartás alapvető funkcióit. PROGRAM MEGNEVEZÉSE Mezőgazdasági kistermelés, biogazdálkodás I. MODUL MEGNEVEZÉSE Falusi életvitel-háztartás ökonómia Óraszám Témakör megnevezése Témakör részles feldolgozása Témakör célja Irodalom 1-2

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet

Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2015. Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet Dr. Virág Sándor 1. Különböző alapművelési eljárások értékelése rögfrakció vizsgálatokkal. 2. Magágykészítés minőségének vizsgálata különböző

Részletesebben

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor Gépüzemeltetés a gyakorlatban Fecsó Gábor Helyzetkép SZAKMAI OLDAL - A mezőgazdasági vállalkozások vezetésének képzettsége és tapasztalata általában agronómiai jellegű. - Új technológiák megerősödése (

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Fejlesztés

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Fejlesztés 1. példa Egy vállalkozás termékválasztékának bõvítése érdekében új termék kifejlesztését tervezi. A fejlesztés elsõ szakasza lezárult, az összegyûjtött és értékelt információk alapján két termék fejlesztését

Részletesebben

Kovács Október. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy lehetőségei és tartalmai az új kerettantervekben

Kovács Október. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy lehetőségei és tartalmai az új kerettantervekben Kovács Október A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy lehetőségei és tartalmai az új kerettantervekben A JÖVŐ SZÁMÍTHAT RÁNK, MI IS SZÁMÍTUNK RÁ Szakmai konferencia Debrecen 2012. okt. 27. Jogi háttér

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy szervezetben 3 Vezetési stílusok egy szervezetben 4 A vezetői döntések megalapozásának korszerű

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a

A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a 1. gyakorlat A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

KOMPOSZTKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

KOMPOSZTKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KOMPOSZTKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A kutatási téma keretében a komposztfóliák töltését két különböző, csigás (Apiesse TCR 300 K (1. ábra) és Europe (2. ábra) olasz konstrukciók) és dugattyús

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához 9/2009. (IV. 28.) rendelet 1. számú melléklete Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához Az előkészítés, a kivitelezés, az üzembe helyezés, az elkészült létesítmény működtetése

Részletesebben

KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK (BSc) Állattenyésztési szakirány 2009.

KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK (BSc) Állattenyésztési szakirány 2009. KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK (BSc) Állattenyésztési szakirány 2009. 1. A szarvasmarha szaporítása és a borjúnevelés a mesterséges termékenyítés és az embrió átültetés szerepe a szarvasmarha szaporításában

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA BLASKÓ BEÁTA CEHLA BÉLA KISS ISTVÁN KOVÁCS KRISZTIÁN LAPIS MIKLÓS MADAI HAJNALKA NAGY ADRIÁN SZILÁRD NÁBRÁDI ANDRÁS PUPOS TIBOR SZŐLLŐSI LÁSZLÓ SZŰCS ISTVÁN ÁLLATTENYÉSZTÉSI

Részletesebben

Gazda moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tulajdonságprofil:

Gazda moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tulajdonságprofil: Gazda moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Gazdálkodásához kapcsolódó információkat gyűjt Támogatást igényel Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 Budapest, 2015. január 30. KAP I. termeléshez kötött támogatás önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret 13%-a (évente közel

Részletesebben

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak szak Záróvizsga tételek

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak szak Záróvizsga tételek Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak szak Záróvizsga tételek 1. témakör a. A vállalkozás fogalma, csoportosításának szempontjai, mezőgazdasági vállalkozások alapításának folyamata b. Melyek

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

2008-évi. Közhasznú jelentés

2008-évi. Közhasznú jelentés EU-MENTOR Integrációt Segítő, Szervező és Szolgáltató Kht. 6000 Kecskemét, Ilona utca 8. 2008-évi. Közhasznú jelentés Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási időszak: 2008. január 01. - 2008. december

Részletesebben

Papp Tibor Karbantartási menedzser Sinergy Kft.

Papp Tibor Karbantartási menedzser Sinergy Kft. Gázmotor üzemeltetés új kihívásai a Virtuális Erőmű (VE) korszakban, az üzemeltető tapasztalatai Balatonfüred, 2015. március 26. Papp Tibor Karbantartási menedzser Sinergy Kft. Gázmotor üzemeltetés új

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az EU-MENTOR Nonprofit Kft 2012. december 31-i beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az EU-MENTOR Nonprofit Kft 2012. december 31-i beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az EU-MENTOR Nonprofit Kft 2012. december 31-i beszámolójához A.) ÁLTALÁNOS JELLEGŰ INFORMÁCIÓK 1.) Általános információk A társaság 2002-ben alakult, létrehozásának célja, hogy a

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor Az eredménykimutatás Számviteli okmány

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Tárgy: a Betakarítási Koordinációs Bizottság 2008. november 21-i záró ülése

Tárgy: a Betakarítási Koordinációs Bizottság 2008. november 21-i záró ülése )$(* +,#-&-%.#/#-0100!"#$%&'%(!0 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 302-0408 Ügyiratszám: 33 386/45/2008. KPSZO- /2008. Tárgy: a Betakarítási Koordinációs Bizottság 2008. november 21-i záró ülése z őszi

Részletesebben

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

A 70. sorszámú Mezőgazdasági technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 70. sorszámú Mezőgazdasági technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 70. sorszámú Mezőgazdasági technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 621 02 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához 19/2005. (XI. 15.) rendelet 1. számú melléklete Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához Az előkészítés, a kivitelezés, az üzembe helyezés, az elkészült létesítmény

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben