PARS PRO TOTO - Észak-Szudán és Dél-Szudán

Átírás

1 PARS PRO TOTO - Észak-Szudán és Dél-Szudán NKE Biztonság- és védelempolitika MSC Biztonságpolitika III. házidolgozat Rémai Dániel december 7.

2 Tartalom Tartalom... 2 I. Bevezetés... 3 I.1. Az afrikai kontinens történeti áttekintése a kezdetektől a dekolonizációig... 3 II. Szudán története 1956-ig... 4 III. Indikátorok... 5 III.1. Vallási és kulturális indikátorok... 5 III.2. Az oktatás eltérő színvonala... 7 III.3. Etnikai különbségek... 7 III.4. Környezeti indikátorok... 7 III.5. Gazdasági kihívások... 8 IV. Az első szudáni polgárháború... 9 V. A második szudáni polgárháború... 9 VI. Átmeneti időszak VII. Két új állam VIII. Nemzetközi befolyás IX. Összegzés IX.1. Indikátorok és súlyozásuk IX.2. Megoldódott?

3 Many forms of Government have been tried and will be tried in this world of sin and woe. No one pretends that democracy is perfect or all-wise. Indeed, it has been said that democracy is the worst form of government except all those other forms that have been tried from time to time. Sir Winston Churchill - Speech in the House of Commons I. Bevezetés Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy rávilágítsak és feltárjam a XX. század második felén átívelő és napjainkban is tartó, Afrika harmadik legnagyobb területű 2 országát sújtó konfliktus kiváltó okait. A Szudán elnevezésű államalakulat történetén átívelő konfliktus véleményem szerint egy olyan komplex viszonyrendszerben vázolható fel, amelyben egyszerre kell figyelembe venni társadalmi, gazdasági, nemzetközi politikai, etnikai és környezeti paramétereket. Azonban a konfliktus széles időtartama okán ezek a paraméterek eltérő súllyal esnek latba az egyes időszakokban. Dolgozatom első felében megpróbálom kontextusba helyezni Szudánt. Ezt követően igyekszem feltárni a válság(ok) kiváltó okait és ismertetni azok kezelését 1956 után 3. Végül megpróbálom illusztrálni a fentebb említett befolyásoló paraméterek hatóerejét a konfliktus egyes szakaszaiban. Dolgozatom végén megpróbálok kitekintést nyújtani a konfliktus jövőbeni alakulásának lehetőségeire. I.1. Az afrikai kontinens történeti áttekintése a kezdetektől a dekolonizációig Afrika, a fekete kontinens. Ezt a megnevezést többféleképpen is érthetjük. Napjainkban főleg a fekete bárány szókapcsolat illene rá a legjobban. Társadalmi, gazdasági, etnikai, környezeti problémáival Afrika az elmúlt évszázadokban rászolgált a harmadik világ 4 elnevezésre. Azonban ahhoz, hogy megértsük a XX. század egyik legkomplexebb, szinte az egész kontinenst érintő problémakörét röviden át kell tekintenünk a fejlődéstörténetet, amely eredményezte tényezők együttes negatív kicsengését. Az ember létezésével és az emberi társadalom kialakulásával kapcsolatos legkorábbi ismert bizonyítékok Kelet- és Északkelet-Afrikából kerültek elő. 5 Egyértelműen bizonyított, hogy a mai ember genetikai őse Afrikából rajzott ki és népesítette be a ma ismert világot. Afrika története azonban korántsem nevezhető akkora sikernek, mint az emberiség története. Röviden áttekintve az emberiség történelmének hajnalán az afrikai kontinens környezete nyújtotta a legjobb táptalajt a ma élő ember ősének kialakulásához. Ezt követően Afrika északi része (az ókori Egyiptom) és a kapcsolódó területek jelentettek a korabeli kultúra fellegvárát. Az emberi technológia fejlődésével a hangsúly egyre inkább eltolódott a Földközi-tenger medencéjébe. A hajózási technológia fejlődése megalapozta a föníciai expanziót, majd ezt követően az ókori görög és római világ virágzását. 1 The Official Report, House of Commons (5th Series), 11 November 1947, vol. 444, cc pages 2 Szudán szócikk Link: Mentés időpontja: Szudáni Köztársaság kikiáltása január 1. 4 Alfred Sauvy francia demográfus használta először a kifejezést azon országokra, amelyek a Hidegháború idején nem kötöttek szövetséget egyik világhatalommal sem. Forrás: Third World Etymology Link: - Mentés időpontja: J.D. Fage William Tordoff: Afrika története Osiris Kiadó, Budapest, page 3

4 Afrika, mint kontinens két részre szakadt. Az északi részek közelebb helyezkedtek a Földközi-tenger medencéjében fekvő birodalmakhoz, így élénk volt a gazdasági kapcsolat. Azonban az ókori görög és római világnak már ez is egzotikusnak számított. Az európai történelem ókori és kora középkori időszakában az afrikai kontinens jelentős részén a törzsi szövetségek és a kisebb birodalmak (Mali Birodalom, Ashanti Birodalom) voltak a meghatározók. Évszázadok teltek el, mire Afrika, mint kontinens ismert lett Európa számára. 6 Még ekkor is Afrikai belső tájai ismeretlenek voltak az európai emberek előtt. A hajózás fejlődésével elindult a verseny Európa tengeri flottával rendelkező hatalmai között a könnyen kiaknázható afrikai nyersanyagokért, gazdasági potenciálért és munkaerőért. Afrika újbóli felfedezése annak köszönhető, hogy Amerika felfedezésével megindult a kereslet az olcsó munkaerő iránt ban érték el az első afrikai rabszolgacsoportok Kubába. A XVI-XVII. században közel afrikai rabszolga került a spanyol gyarmatokra, Amerikába. 7 A rabszolgák iránti megnövekedett kereslet indukálta a kontinens mélyebben fekvő régiókba történő behatolást. Az első felderítő akciók alapvetően a rabszolga kereskedők expedíciós műveletei voltak. Ezt követték az európai hatalmak szervezett gyarmatosítási akció, amelyek kezdetben csak katonai helyőrségek telepítését jelentették, majd később kolóniák létrehozását (ld.: búrok) 8. Az 1900-as évek elejére Afrika 90 százalékban európai gyarmattá vált. A gyarmatosítás szinte egyet jelentett a területek kiszipolyozásával. A XX. század első felének európai hatalmi átrendeződése, az 1930-as évek gazdasági válsága illetve a II. világháború pusztításának eredményeként 1945 után megerősödtek az afrikai függetlenségi mozgalmak, amely folyamat alapvetően fokozatosan a gyarmatbirodalmak széteséséhez vezetett. Összességében le kell szögeznünk, hogy az afrikai gyarmatbirodalmak szétesése, már megindult az I. világháborút követően. A folyamat azonban lassú és körülményes volt. A II. világháború után az erőpozíciók megváltozása és a már függetlenné vált afrikai államok inspirálta példa okán egyre több gyarmat indult el a függetlenedés útján. Ennek kiváltó körülményeiről és részleteiről J. D. Fage részletesen ír Afrika története A visszaszerzett függetlenség című fejezetében. 9 II. Szudán története 1956-ig Ha össze akarnám foglalni Szudánnak, mint államnak a mivoltát, azt állíthatnám, hogy olyan, hogy Szudán nincs, nem volt és nem is lesz már soha. A XIX. században törzsi közösségek egymással laza kapcsolatban álló, de államalakulati jelleggel együtt nem kooperáló hálózata jellemezte a későbbi Szudán területét. Tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy az 1956 és 2011 közötti időszakban létező Szudán nevű államalakultnak nem volt semmilyen történelmi létjogosultsága. Egyiptom 1820-ban gyarmatosította a mai Észak-Szudán területeit, majd a XIX. század végére a britek a mai dél-szudáni területeket. Az egyiptomiak és a britek eltérő közigazgatási berendezkedésének és a lakossághoz való hozzáállásának tudható be a két területen kialakult politikai kultúra jelentős eltérése. Míg északon sokkal szabadabban, nyíltabban folyhatott a politikai élet, pártok alakítása addig délen a britek maguk próbálták meg kinevelni a későbbi vezetőréteget, elnyomva a szabad kezdeményezéseket. A britek kinevelési folyamata csak a két 6 Benkes Mihály: Helyzetkép Fekete-Afrikáról, - Politikai afrikanisztikai tanulmányok, Budapest, Slavery in America Link: Mentés időpontja: Búrok szócikk a Wikipedia.hu oldalon Link: Mentés időpontja: J.D. Fage William Tordoff: Afrika története Osiris Kiadó, Budapest, page 4

5 világháború között kezdődött, a Brit Nemzetközösség létrehozáskor, és abban a néhány évben is csak kismértékű volt. Így az idő rövidsége és az intenzitás hiánya miatt az 1956-os függetlenné válás után jelentős volt a politikai kultúra különbsége Szudán északi és déli területei között. 10 Azonban nem csak a politikai kultúra terén láthatunk eltéréseket. A déli részeken a britek a hagyományos európai gyarmatosítás útját járták: kompenzáció nélküli export minden nyersanyagra, ásványkincsre és gazdaságilag rentábilis termékre. Emellett a britek által felügyelt területeken a rabszolga kereskedelem megbontotta a hagyományos társadalmi szerkezetet. Az 1956-os függetlenedés után számos egyéb eltérés is felmerült a két országrész tulajdonságai között, amelyek alapul szolgáltak a kirobbanó és hosszan elhúzódó polgárháborúhoz. III. Indikátorok Az előző fejezetben felsorolt, a két országrész eltérő történelmi fejlődéséből eredeztethető a társadalmat és a politikai kultúrát jellemző törésvonalak mellett ki kell még emelnünk a vallási törésvonalakat, az oktatás eltérő színvonalát, az etnikai különbségeket, valamint a gazdasági és környezeti indikátorokat is. III.1. Vallási és kulturális indikátorok Egy 2006-ben készült felmérés szerint az akkori Szudán vallási arányai a következőképpen alakultak: ábra A 1. ábra erőteljesen torzítja a valós képet, de az arányok érzékeltetésére tökéletes. Szudánban számos olyan vallás lelhető fel, amely keveri az egyes alapvallások elemeit. Számos törzsi vallás emelte be kánonjába a keresztény vagy az iszlám vallás alapelemeit és fordítva is találhatunk példákat. Sokkal súlyosabb problémát jelent, hogy a vallási és kulturális eltérések jól 10 Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest; CIA World Factbook 2006 Link: 5

6 elkülöníthető törésvonalak mentén bontakoznak ki. Az északi, korábban Egyiptom által felügyelt területeken jelentős a muszlim vallásúak aránya, míg délen a keresztény és animista közösségek vannak többségben. 12 Kiegészítés: Az említett vallási és kulturális ellentétek ilyen éles vonal mentén történő kiéleződése az 1990-es években kiemelten fontossá tette Szudánt. Tekintettel arra, hogy számos a régióval foglalkozó szakértő hangsúlyozta a dél-szudáni többségében keresztény terület fontosságát az iszlám világnézetű északi területekkel szemben megszületett az ún. astrideproblem 13. A földrajzi pozíciók által a Szudán éppen az iszlám kultúra déli peremén helyezkedik el: lovagló ülésben. Számos szakértő vélte úgy a hidegháborút követően, hogy az észak-szudáni befolyás növekedése a déli részeken az iszlám vallás dél-afrikai expanziójának előfutára lenne. Több más későbbiekben kifejtésre kerülő tényező mellett ez is komoly szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi szervezetek és a világ vezető nagyhatalmai az elmúlt években komolyabban támogatni kezdték Dél-Szudán függetlenedési törekvéseit. Az alábbi ábra részletesen mutatja a terület vallási megoszlását: 2. ábra Glickman, Harvey 2000.: Islamism in Sudan s civil war; Orbis p., USA 13 Glickman, Harvey 2000.: Islamism in Sudan s civil war; Orbis p., USA 14 Szudán vallási térképe Link: Mentés időpontja:

7 III.2. Az oktatás eltérő színvonala Szudán történetének bemutatásakor már kiemeltük az eltérő brit és egyiptomi társadalomfelügyelet kérdését, így itt csak röviden térnék ki rá. Míg Szudán északi területein, az egyiptomi befolyású övezetekben lehetőség volt arra, hogy a politikai elit kialakuljon és megfelelő oktatásban részesüljön, addig a brit területeken a gyarmatosítók elzárkóztak ez elől. Így a függetlenedés idejére komoly törés volt a két társadalom között az oktatás színvonalát tekintve. A XX. század második felében ez a hatás fokozatosan csökkent a társadalom rétegei között, azonban egy új aspektus jelent meg a politikai vezetők körében. Bashir karrierjét a Szudáni Katonai Akadémián kezdte az 1960-as években és később harcolt Egyiptom oldalán Izrael ellen. Vele szemben a déli területek kiemelt vezetője, a 2005-ben elhunyt 15 John Garang többek között amerikai egyetemen is tanult (University of California - Berkeley) és szakmáját tekintve mezőgazdasági közgazdász volt. Ez jelentős törést jelentett a két Szudán politikai motivációiban az 1990-es évektől egészen Garang haláláig. Nagy kérdés, hogy Garang utódja Salva Kiir Mayardit, aki katonai végzettségű és bár jelentős időt töltött Garang mellett, az alapokat mégis a szudáni hadseregben sajátította el képes lesz-e folytatni Dél- Szudánban a Garang által preferált civil állami irányítás megszilárdítását. III.3. Etnikai különbségek Afrika a fekete kontinens, amely a fekete számtalan árnyalatában pompázik. Összességében azt mondhatjuk, hogy ma Afrikában nagyon kevés az olyan államalakulat, amelyet egy népcsoport alkotna jelentős többséggel. Számtalan konfliktust, polgárháborút és etikai villongást eredményezett ez az állapot a függetlenség kivívása óta. 16 Szudán etnikai összetételét tekintve a következő: fekete afrikai 52 százalék, arab 39 százalék, beja 17 6 százalék; egyéb, főként külföldiek 3 százalék. Ez a megosztottság sokat javult a két ország különválása után, azonban még mindig számtalan olyan kérdéses terület van, ahol a népesség etnikai összetétele nagyon vegyes. III.4. Környezeti indikátorok Az ENSZ el sivatagosodásról 18 szóló 1973-as jegyzékében, már felhívta a figyelmet, hogy az éghajlat és területi jellemzők változásának beláthatatlan következményei lesznek Afrika több országára nézve, köztük Szudánra is. A Száhel-övezet el sivatagosodása miatt az északon élő nomád pásztorok délebbre vonultak a 80-as évektől kezdődően, ezzel erősítve a népcsoportok és vallások kevertségét, amely felerősítette az ellentéteket. A délebbi terülteken élő földművesek veszélyeztetve érzik tulajdonukat és megélhetésüket. 19 Szudán problémáit eddig főleg egy észak-dél tengely mentén próbáltuk meg értelmezni. Dolgozatomban nincs lehetőség, hogy részletesen kitérjek a darfuri-konfliktusra, de mindenképpen meg kell említeni, hogy Szudánt 2003 óta megosztja az észak-dél törésvonal mellett egy az ország nyugati részén kibontakozott belháború. A környezeti katasztrófa miatt kiéleződtek az ellentétek a helyi földművesek és a nomád pásztorok között. A főleg keresztény augusztus 5-én helikopterbalesetben elhunyt John Garang. 16 pl.: Ruanda, Kenya 17 vándorló nomád népcsoport főleg Szudán, Egyiptom és Eritrea területén Link: Mentés időpontja: Desertification Monitoring: Is the Desert Encroaching Link: Mentés időpontja: Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest;

8 vagy törzsi hitű földművesek ellen az északi kormányzat bár hivatalosan sosem ismerte el, de egyértelműen bizonyítható a használt fegyverek és a kiképzés elemzése alapján az ún. janjaweed milíciát 20 támogatta május 5-én a szudáni kormány és Darfur legnagyobb lázadó csoportja, az SLM (Szudáni Felszabadító Mozgalom) aláírta a darfuri békeszerződést. 21 Az elhúzódó konfliktus az elmúlt években hol erősebben, hol gyengébben, de folyamatosan megnyilvánul a régióban. Az ENSZ és az Afrikai Unió 2004 után békefenntartó csapatokat állomásoztatott a régióban, de ezek mandátuma 2009-ben lejárt. A konfliktus átdimenzionálódni látszik a két új állam közötti területi vitákban és a darfuri függetlenedési mozgalom megerősödésében. III.5. Gazdasági kihívások Szudán gazdasága a mutatott adatok alapján rohamosan fejlődik, lemaradása azonban igen jelentős nemcsak az ipari világ, de még sok afrikai államhoz képest is. A kormányzat hangzatos gazdaságpolitikai célokkal és lépsekkel kívánja a külföldi beruházók és szakemberek számára vonzóbbá tenni az országot, a belső konfliktusok, társadalmi feszültségek következtében mindez azonban csak mérsékelt sikerrel jár. A befektetők többsége az olaj- és gáztartalékok kiaknázása végett érkezik Szudánba. Tevékenységük általános infrastrukturális és külkereskedelmi fejlesztéssel jár, az állambevételek további sorsát azonban komolyan fenyegeti az elhatalmasodó korrupció. A darfuri tömeggyilkosságok nyomán százezrek menekültek a szomszédos országokba, az általuk hátrahagyott tulajdonok és földek újraosztásánál az arab fegyvereseket, valamint az olaj után kutató cégeket részesítik előnyben. Hatalmas területi egyenlőtlenségek jellemzik Szudánt, míg a keleti és a főváros környéki területek fejlődőképesek, addig délnyugaton az éhhalál, a különböző járványok és a fertőzött vizek szedik áldozataikat. A kormányzat erőszakos arabosítása országszerte atrocitásokhoz, tömeges ki- és áttelepítésekhez, társadalmi feszültségekhez vezet. Az arab fegyveres csoportok szántszándékkal gyújtják fel a fekete afrikaiak földjeit és pusztítják el a számukra egyetlen megélhetést biztosító termést. 22 A khartumi kormányzat számára a 2000-es évek elején komoly bevételi forrást jelentett a Kínával ápolt jó viszony. A déli olajmezők kiaknázását az éppen energiaéhségének csúcsára kerülő ázsiai szuperhatalom nagy erőkkel kezdte meg. Számos beruházásra került sor az északi területeken kínai forrásokból 23. Az ország munkaerő struktúrája azonban korántsem egy fejlődő társadalom képét mutatta 2007-ben. A lakosság 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, míg mindössze 7 százalékuk az iparban és 13 százalékuk a szolgáltatóiparban ben az export partnerek közül kiemelkedett Kína (58 százalék), de jelentős volt Japán (15 százalék), Indonézia (9 százalék) és India (5 százalék) is. Hasonló sorrendet figyelhetünk meg az import partnerek terén is. Összességében azt mondhatjuk, hogy Szudán gazdasága komoly gondokkal küzd, amelyek nem oldódtak meg a két országrész különválásával, hanem sokkal inkább elmélyültek. Az infrastruktúra szempontjából felfejlesztett, de jelentős olajtartalékokkal nem bíró északi rész 20 Eredeti jelentése egy férfi lóháton fegyverrel, ördög lóháton vagy férfi lovon ). A janjaweed-milíciák leginkább Darfurban, Nyugat-Szudánban és Kelet-Csádban mozognak. 21 Szudán történelme Link: Mentés időpontja: Afrika tanulmányok Szudán Link: - Mentés időpontja: A khartumi elnöki palotát 2005 környékén kínai tervek alapján kínai munkavezetőkkel építették fel. Vonatkozó érdekesség: Elengedték a kínai építőmunkásokat Szudánban

9 elvesztette a bevételt jelentő olajkészleteket, míg az infrastrukturálisan fejletlen dél ugyan megkaphatta ezeket, de szembe kell néznie egy új állam minden problémájával 24 és a hiányos infrastruktúra okozta gazdasági potenciálcsökkenéssel. IV. Az első szudáni polgárháború Egy évvel a függetlenség kivívása előtt tört ki az első polgárháború az északi és a déli területek között. A polgárháború egyértelmű kiváltó oka volt déli oldalról a félelem a függetlenség után bekövetkező erős északi befolyástól. A háború kiindulási pontja az egységes Szudán hadseregének soraiban szolgáló déli tisztek lázadása volt, amely később Anya-Nya gerillamozgalom néven közel 17 éven keresztül vívta csatáit az északi befolyás csökkentése érdekében. Az első háborút az március 3-án megkötött Addisz-Abeba-i egyezmény zárta le. Az Egyházak Világszövetségének közvetítésével létrejött béke kiemelt pontjai voltak: - széleskörű autonómia a déli területeken - egyenlő fejlesztési pénz és segélyelosztás Az északi katonai vezetés azonban nem tartotta be az Addisz-Abeba-i egyezményben foglaltakat. A helyzetet tovább rontotta, hogy az 1970-es évek második felében jelentős kőolajmezőket tártak fel dél-szudáni területeken, amelyeket az északi vezetés okkupált. A kőolaj kitermelésből származó bevételeket az északi részek fejlesztésére és a vezetés igényeinek kielégítésére fordították. Az esetleges felkelés megakadályozása érdekében északra vezényelték a déli haderőket. V. A második szudáni polgárháború A második polgárháború 1983-ban tört ki alapvetően vallási és közigazgatási intézkedések miatt. Vallási téren az északi vezetés ki akarta terjeszteni a saria-t a déli területekre is, amely komoly ellenérzésbe ütközött (1977). Közigazgatási téren pedig Nimeri elnök úgy döntött, kijátssza az addisz-abebai egyezmény előírásait. Szudánt föderatív állammá szervezte át, amely magában foglalta Dél-Szudán államait is. 25 Az 1980-as évek második felében, az Umma párti 26 Sadiq al-mahdi miniszterelnöksége alatt volt rá esély, hogy az ország elindul a demokratizálódás útján. De 1989-ben Omar al Bashir, az RCC (Revolutionary Command Council) vezetője - az ellenzéki NIF (dr. Hassan al Turabi 27 vezette National Islamic Front) segítségével, amely árnyékkormányt alakított magához ragadta a hatalmat. Bashir az elmúlt húsz évben bizonyította, hogy igazi reálpolitikus. 28 A nagyhatalmak közül mindig éppen annak az érdekeit támogatta, aki hajlandó volt együttműködni vele a déliek elleni majd később a darfuri konfliktusokban. Bashir John Garang tábornokot bízta meg a déli területeken egyre erősödő vallási autonómiáért és az észak által okkupált területek visszaszerzéséért indított ellenállási mozgalom 24 Például: Az USA figyelmeztette Dél-Szudánt a korrupció miatt Forrás: Mentés időpontja: Szudán történelme Link: Mentés időpontja: a Mahdi-család és támogatói által 1947-ben alapított párt. A Mahdi-család politikai és közéleti tevékenysége végigkísérte Szudánt az 1800-as évek közepétől egészen napjainkig. 27 Később összeütközésbe került Bashirral és száműzetésbe kényszerült. 28 Szudán - Etiópia - Eritrea: Reálpolitika izomból Link: Mentés időpontja:

10 leverésével. Azonban Garang átállt a felkelők oldalára és Etiópiából irányította az ellenállást. vezetésével alakult meg 1991-ben a SPLA (Sudan People s Libertation Army), aminek fő szárnya vallási autonómiát követel az NDA-val (Nation Democratic Alliance) karöltve. A szervezet másik szárnya, az SSIM (Southern Sudan Independence Movement) emellett teljes függetlenséget a déli területeknek. 29 A későbbiekben az SPLA erősítette pozicíióját, mivel sikerült megegyezésre jutnia a Nemzeti Demokratikus Szövetséggel (NDA National Democratic Alliance). 30 A Bashir vezette északi kormányerőket erőteljesen meggyengítette a polgárháború. A katonai fölény illetve a népszerűség csökkenésének egyenes következménye volt, hogy 1996-ban két az SPLA-tól független déli frakcióval is békét kötött. Garang nem volt hajlandó elfogadni e béke feltételeit annak ellenére, hogy Bashir jelentős engedményeket tett a déli területek autonómiájának tekintetében. A fegyverszünet megkötésére több sikertelen próbálkozás után (Nairobi 1997) végül 1998 tavaszán került sor. A fegyverszünettel paralel megindult az új alkotmány elkészítése (1998. június 30). Ez a dokumentum tartalmazta, hogy biztosítják délre a segélyek szabad áramlását és megoldást találnak az éhínség problémáira. Azonban a déliek 1998, szeptemberében sikkasztással vádolták az északi kormányt, amely ismét támadó hadműveletekbe kezdett ban Bashir kénytelen volt hatalma megtartása érdekében eredményeket produkálni. Tekintettel arra, hogy ebben az évben Amerikával teljesen megromlott a viszony. 31 A harcok folyamatosak voltak egészen 2004-ig. A khartumi vezetés belátta, hogy nem képes egyszerre tartani magát Darfurban és a déliekkel szemben is. Így július 5-én aláírtak egy szerződést, amelyben megállapodtak a jóléti hatalommegosztásról, a kényes területek (Nuba-hegyvidék, Abyei, Kék-Nílus vidéke) feletti hatalomgyakorlásról. A január 9-én Naivashaban (Kenya) aláírt békeszerződés az alábbi kérdésekkel foglalkozott: rendelkezett a 2011-es népszavazásról, amely a déli területek autonómiájáról szólna. az olajból származó nyereség elosztásáról, alelnöki pozíciót jutattak az SPLM-nek, a Nuba-hegyvidéken, Abyeiben és a Kék-Nílus vidékén három éves ciklusokra bontotta az északiak és a déliek hatalomgyakorlását. Az északi vezetés megalkotta az ország új alkotmányát, amely július 5-án lépett életbe. A déli tartományoknak külön alkotmányuk van 2005 decembere óta. VI. Átmeneti időszak A khartumi vezetésnek számos problémával kellett szembenéznie a déleikkel való békekötés után: 29 Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest; Szudáni konfliktus Link: Mentés időpontja: között Oszama Bin Laden Szudánban élt és később is sokszor nyilatkozott az országról. Az amerikai vezetés így komoly biztonsági kockázatnak tekintette Szudánt, mint az al-kaida potenciális támogatóját. Az USA katonai konfliktusba is keveredett Szudánnal, amikor 1998-ban lebombázott egy gyárat Ash-Shifában. A gyárról a washingtoni hírszerzés azt feltételezte, hogy gyógyszer helyett fegyvereket gyárt. Ezt követően nemzetközi embargót vezettek be Szudán ellen. A darfuri-konfliktus népirtásaira reagálva 2003-ban Collin Powell nyíltan felrótta a népirtás bűnét a khartumi vezetésnek és kijelentette, hogy a terrorizmus elleni háború következő állomása Szudán lesz. Azonban erre már nem került sor az Afganisztáni és az iraki katonai nehézségek miatt. Később pedig annak okán, hogy az északi vezetés engedélyezte a 2011-es népszavazást, amely a déli területek elszakadásához és Dél-Szudán születéséhez vezetett. 10

11 PARS PRO TOTOO Észak-Szudán és Dél-Szudán 1. A déli autonómia és a hosszú távon előre látható elszakadás veszélyeztette az olajtartalékok elérést. 2. Darfur helyzete nem stabilizálódott kielégítően. 3. Csád és Szudán között december 23-án tört ki háború, mivel Csád nem nézte jó szemmel, hogy az észak-szudáni vezetés által támogatott milíciák (Demokrácia és Szabadság Mozgalma RDF) csádi területeken is fosztogattak. Bashirt Idriss Dédy csádi elnök a háború exportálásával és Csád labilitásának növelési kísérletével vádolta. A konfliktus egészen a május 3-án aláírt fegyverszüneti egyezményig tartott. 3. ábra Az északi vezetésnek szembe kellett nézni az Eritrea határán tevékenykedő Keleti Front koalícióval, amelynek célja, hogy nagyobb befolyást kapjon ez a terület a kormányban és jobban részesedjen az olajexportból származó bevételekből. A lázadók ezen a területen a keletre irányuló olajexport bojkottálásával fenyegetőztek. A kormány és a Keleti Front között június 19-én kezdődtek tárgyalások és október 14-én írták alá a békeszerződést. Az egyezményy kiterjed biztonsági kérdésekre, a hatalom megosztására, és gazdasági kérdésekre ben jelentős árvíz söpört végig az országon, különösen pusztítva a darfuri- így régióban. Az ENSZ komoly járványveszélyre hívta fel a figyelmet. Az árvíz elmosta a termést, az amúgy is élelmiszerhiánnyal küzdő régiókban továbbb nőtt az éhínség. VII. Két új állam Bár a modern elemzők nem gondolják, hogy lenne harmadik szudáni polgárháború, tekintettel arra, hogy a fegyveres támadások még napjaikban is gyakoriak véleményemm szerint helytálló a kifejezés. Bár a harmadik szudáni polgárháborút nyugodtan nevezhetnénk akár 32 Sudanese Peace Agreements maps Link: /adilsud.blogspot.hu/2009/ 11/sudanese-peace-agreements.html Mentés időpontja: Szudán történelme Link: %C3%A1n_t%C3%B6rt%C3%A9nelme Mentés időpontja:

12 PARS PRO TOTOO Észak-Szudán és Dél-Szudán országok közötti háborúnak is ben sor került arra a népszavazásra, amely megadta a Délvezetője szudáni Köztársaság jogalapját július 9-én kiáltották ki az új államot, amelynek Salva Kiir Mayardit lett. 34 Az elmúlt egy évben számos határvillongásra került sor a khartumi vezetés és az új állam között, különösen azokon a területeken, amelyeknek fennhatóságáról a 2005-ös békeegyezményben három éves ciklusok szerinti irányításban állapodtak meg. Észak-Szudán nem hajlandó átadni ezeket a területeket a déli államnak. Mindeközben szembe kell néznie azzal a problémával, hogy Délmozgalom. Szudán példáján a darfuri-régióban is megindult az elszakadási Dél-Szudán és Szudán határán fekszik Abyei, amely vitatott terület lehet a majdani három ország között. Abyeiben is külön népszavazást kívánnak tartani arról, hogy mely leendő országhoz tartozzék, viszont az apró területen is éppoly erősek a függetlenséget óhajtó erők. 35 Dél-Szudán is számoss problémával küzd az elszakadás óta. Közvetlenül a népszavazás után megindult a hatalmi harc az ország vezetéséért, így vezetője Salvaa Kiir Mayardit hatalma nem mondható szilárdnak. Ezek a hatalmi villongások veszélyeztetik az egészséges demokrácia kialakulásának esélyeit. Mindeközben szembe kell nézniük az elmaradt infrastruktúrával és a humanitárius problémákkal. Jelentős problémát okoz a korrupció és a gazdasági nehézségek. VIII. Nemzetközi befolyás Nagyon röviden vizsgálnám Szudán nemzetközi kapcsolatait. Ahogy korábban már kifejtettem Bashir kormányzására alapvetően a reálpolitika volt jellemző a külügyek terültén is. Az elmúlt húsz évben azonban a nyugati vezetők körében vállalhatatlanná vált Bashir személye a háborúk, népirtások, az emberi jogok korlátozása és a terrorizmus támogatása miatt. Bashir fokozatosan egyre inkább Amerika ellenesség vált. Politikájának egyre erősebbb része lett az iszlám vallás terjesztése, nyíltan felszólalt Izrael ellen. 36 Bashir jó kapcsolatokat ápolt és ápol a Kínai Népköztársasággal. A Dél-szudáni Köztársaság számára kiemelten fontos volt, hogy függetlensége után elismerjék a világ vezető hatalmai. Amerika az elsők között jelezte, hogy nagykövetséget kíván felállítani az új ország területén. Azonban mindenképpen fontos megemlíteni, hogy Kína, mint a régió új vezető ereje, amely Amerika vezető pozíciójára pályázik ebben a térségben szintén jó kapcsolatok kialakítására törekszik Dél-Szudánnal is. Peking jó kapcsolatokat épített ki a függetlenedő Dél-Szudánnal, ugyanakkor támogatásáról biztosította Északot is. Mindezt 34 Kapcsolódó: Kétségek és remény között: Dél-Szudán függetlenedik Kitekintő cikk - Link: 09/ketseg_es remeny_kozt_del-szudan_fuggetlenedik/ Mentés időpontja: Szudán történelme Link: %C3%A1n_t%C3%B6rt%C3%A9nelme Mentés időpontja: Az oldalon látható két nemzeti címer közül a felső fekete sassal Szudán (jelenleg: Észak-Szudán) címere, míg az alsó az elszakadt déli területek, a Dél-szudáni ellenség Kitekintő cikk Link: Köztársaság címere. 36 Bashir: Izrael az előszámú 12/bashir_izrael_az_elsszamu_ellenseg/ - Mentés időpontja:

13 viszonozta Khartum kijelentése is, mely szerint Kína és Észak-Szudán kapcsolatára semmi sem jelenthet veszélyt, bárhogy is alakulnak a események a térségben. 37 IX. Összegzés IX.1. Indikátorok és súlyozásuk Dolgozatom célja a Szudán területén több mint ötven éve tartó konfliktusok indikátorainak feltárása volt. Az indikátorok feltárása mellett azok súlyát is szerettem volna megállapítani. Erre azonban csak szubjektív módszerek álltak rendelkezésemre. A következő ábrával szeretném érzékeltetni, hogy véleményem szerint hogyan alakult az egyes indikátorok hatása 1956-tól napjainkig: 4. ábra IX.2. Megoldódott? Véleményem szerint összességében azt mondhatjuk, hogy a Dél-szudáni Köztársaság kiválása a Szudán elnevezésű államalakulatból egyáltalán nem jelentett megoldást a régió problémáira és nem okozza hosszú távon a konfliktus megoldását. Az Indikátorok fejezetben kifejtett problémák szinte egytől egyig megmaradtak a területek elszakadásával és emellett számos újabb is generálódott. (pl.: Darfuri elszakadási törekvések). A következő évek kiemelt kérdése, hogy Dél-Szudánnak sikerül-e megmaradnia a demokrácia útján vagy elindul diktatórikus irányba. A másik oldalon pedig nagyon sok függ Bashir, khartumi vezető 37 Mi lesz veled Szudán? Kitenkintő cikk Link: Mentés időpontja:

14 helyzetétől. Ha sikerül megszilárdítania jelenleg elég ingatag pozícióját és erőt gyűjteni, akkor nagy esély van egy már országok közöttivé avanzsált konfliktus kirobbanására. Azonban figyelembe kell venni, hogy Bashir közel 70 éves. Így további kérdések merülhetnek fel a hatalom átörökítése kapcsán is. A szudáni területek humanitárius, gazdasági és politikai problémáit véleményem szerint nem újabb szakadásokkal lehet megoldani, hanem egy megfelelő hatalmi jogkörökkel rendelkező és mind a régión belül, mind nemzetközi téren erős támogatást élvező föderatív államalakulat létrehozásával, amelynek vezetését nemzetközi szervezetek (pl.: Afrikai Unió, ENSZ) erős kontroll alatt tartják. 14