KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c."

Átírás

1 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c. dokumentum STRATÉGIAI Verziószám: v3 Megrendelő: GYŐR SOPRON EBENFURTI VASÚT Zrt. Vállalkozó: Cashfund-Ákmi-Főmterv-Uvaterv Konzorcium Szakértő: Imsys Mérnöki Szolgáltató Kft. Env-in-Cent Kft. Győr - Sopron - oh. vasútvonal kétvágányúsítása projekt I. ütem előkészítése KÖZOP sz. projekt

2 Dokumentum kontroll Projekt hivatalos neve: Projekt rövid neve: Alprojekt neve: Alprojekt rövid neve: Dokumentum címe: Dokumentum azonosítója: Győr - Sopron - oh. vasútvonal fejlesztése projekt GYSEV_8_ projekt A vasút szerepe Sopron városában STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATOT MEGALAPOZÓ ÁTTEKINTÉS GYSEV8_ Sopron Környezeti értékelés a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c. dokumentum stratégiai környezeti vizsgálatához Tervszám/Projekt kód / VGY 771 Verziószám: v3 Állapot: Kiadás kelte: Verzió kontroll Verziószám Dátum Változás leírása v változat v v3 GYSEV Zrt-vel történt egyeztetést követő javításokat/módosításokat tartalmazó változat Társadalmi egyeztetési változat Kapcsolódó dokumentumok Dokumentum címe A vasút szerepe Sopron városában megalapozó dokumentum Kapcsolódás típusa 2/59

3 Tartalom IMPRESSZUM... 6 A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei és jogi háttere... 7 A stratégiai környezeti vizsgálat célja, tárgya, jellege A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei... 9 Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése... 9 Kapcsolódás a Tanulmányterv tervezési folyamatához A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre Az SKV javaslatok hatása a Tanulmánytervre Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A környezet védelméért felelős szervek bevonása Az érintett nyilvánosság bevonása Vélemények és figyelembevételük módja A felhasznált adatok, információk megbízhatósága Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Az alkalmazott módszertan bemutatása...13 Módszertan a Tanulmányterv fenntarthatósági értékeléséhez Módszertan a Tanulmányterv környezeti teljesítményének értékeléséhez A VASÚT SZEREPE SOPRON VÁROSÁBAN C. TANULMÁNYTERV ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA A Tanulmányterv céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz Kapcsolódás a közlekedés- és energiapolitikai dokumentumokhoz /59

4 EU Közlekedéspolitikai Fehér Könyv Nemzeti Energiastratégia Kapcsolódás fejlesztéspolitikai dokumentumokhoz...23 Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Széchenyi Terv EU 2020 Stratégia Kapcsolódás környezet- és klímapolitikai dokumentumokhoz...25 Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Hulladékgazdálkodási Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Kapcsolódás Győr-Sopron-Moson megye környezetvédelmi programjához Kapcsolódás a Sopron város környezetvédelmi programjához Kapcsolódás Sopron város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához A SOPRONI VASÚTFEJLESZTÉS KÖRNYEZETI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA A környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételének módja A soproni vasútfejlesztési tanulmányterv beavatkozásainak környezeti értékelése Környezeti szempontú kockázat elemzés: a kiemelkedő fontosságú és a bizonytalan vagy negatív hatású beavatkozások azonosítása...32 Egyértelműen kedvező, a vizsgált környezeti elemek nagyobb részére releváns és jelentős hatású beavatkozások Bizonytalan mértékű hatások, melyek környezeti teljesítménye megfelelő intézkedésekkel számottevően javíthatók A Tanulmánytervben általános szinten környezeti szempontból kedvezőtlennek mutatkozó beavatkozások A soproni vasútfejlesztési tanulmányterv átfogó fenntarthatósági elemzése A soproni vasútfejlesztési tanulmányterv megvalósítása során valószínűsíthető környezeti hatások Levegőkörnyezetet és éghajlatvédelmet érintő hatások Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre Hatások a talajra és a földtani közegre, hulladékminimalizálás /59

5 A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások Az erdőket érintő hatások Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások Zajterheléssel kapcsolatos hatások...43 Vasútfejlesztések Sopron keleti oldalán ("keleti átkötés") Sopron állomás üzemi funkciók átépítése Vasútfejlesztések Sopron nyugati oldalán, Sopron állomás országhatár közötti szakasz ("nyugati átkötés") Intermodális csomópont kialakítása Külön szintű keresztezések építése A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása A környezettudatosság várható alakulása A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítása A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre gyakorolt hatások A városi környezetminőségre gyakorolt hatások Az épített környezeti örökségre gyakorolt hatások Országhatárokon átterjedő hatások A soproni vasútfejlesztés végrehajtásának átfogó hatásai A végrehajtás kumulatív hatása Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén JAVASLATOK A PROJEKT NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE A hatótényezők fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások A tanulmánytervhez illeszthető intézkedések A SOPRONI VASÚTFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NYOMONKÖVETÉSE (MONITORING) KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ /59

6 IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c. dokumentum STRATÉGIAI Megrendelő: GYŐR SOPRON EBENFURTI VASÚT Zrt. Vállalkozó (a vizsgálat tárgyát képező Tanulmányterv kidolgozója): Cashfund-Ákmi-Főmterv-Uvaterv Konzorcium Szakértő (SKV készítő): IMSYS Kft. és Env-in-Cent Kft. Témafelelős: Dr. Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft.) Szerzők: dr. Békésné dr. Minárovits Zsuzsanna (IMSYS Kft.) Kulcsár Katalin (IMSYS Kft.) Kiss András (IMSYS Kft.) Szabó László (IMSYS Kft.) Dr. Jánoska Ferenc (IMSYS Kft.) Dr. Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft.) Szabó Éva Enikő (Env-in-Cent Kft.) Söveg Ildikó (GYSEV Zrt.) Horváth Keve (GYSEV Zrt.) június 6/59

7 BEVEZETÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI ÉS JOGI HÁTTERE A GYSEV Zrt. vállalkozási szerződést kötött az egyik legnagyobb teherforgalmat lebonyolító Győr Sopron Bécs korridor egyvágányú vasútvonal magyar szakaszának fejlesztési lehetőségének vizsgálatára, illetve a megvalósítandó projekt előkészítésére. A szerződés keretén belül készül A vasút szerepe Sopron városában c. tanulmányterv. A GYSEV Zrt. megbízásából a Cashfund-Ákmi-Főmterv-Uvaterv Konzorcium (továbbiakban Konzorcium), mint a A vasút szerepe Sopron városában c. tanulmányterv (továbbiakban Tanulmányterv) felelős kidolgozója (továbbiakban: Kidolgozó) kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. A Konzorcium a Rendelet 7 ( 1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (OKTVF) véleményezésre az SKV tervezett tematikáját. A jelen környezeti értékelés a tematikára érkezett vélemények szempontjainak figyelembevételével készült. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA, JELLEGE A Győr- Sopron Bécs korridor magyar szakasza hazánk legnagyobb teherforgalmát bonyolító egyvágányú vasútvonala, mely az elmúlt években elérte kapacitása határát. A projekt egyik célja a személyszállítás fejlesztése, melynek hozadéka a teherforgalom vonatkozásában jelentkező pozitív hatás is. A GYSEV Zrt. terve a Győr Sopron Bécs korridor hazai szakaszának kétvágányúsítása, korszerűsítése. A projekt I. ütemében megvalósuló fejlesztések Sopron városra gyakorolt hatásait vizsgálja a Tanulmányterv, melynek területi hatálya a város közigazgatási területe. Az SKV eljárás a Tanulmányterv kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiai környezeti vizsgálat célja, hogy a környezeti hatásokon túl a fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével, független, komplex, szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva segítséget nyújtson a Tanulmányterv környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javításához. Az SKV tárgya a Tanulmányterv célés eszközrendszerének értékelése. A vasútfejlesztési projekt alapvető célja a Győr - országhatár közötti szakaszon történő vasúti infrastruktúra fejlesztéssel javítani a 4 érintett kistérség közösségi közlekedésének szolgáltatási színvonalát. Sopron városában a meglévő vasúti hálózat számos releváns feltételt támaszt: jelentősnek mondható a vasútvonalak területigénye, és az ebből, valamint a vasúti pályák elhelyezkedéséből adódó területelvágó hatás. A városon belül haladó vonatok a lakóterületek közelsége miatt számottevő zaj és egyéb környezeti terheléssel zavarhatják az ott élőket. Ezeknek a problémáknak a feltárása késztette a tanulmányterv kidolgozóit olyan célok és eszközök megfogalmazására, melyek - vasúti fejlesztés részeként - egyszerre javítják a soproniak közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférését (pl. a város által felvetett intermodális csomópont kialakítása, azaz helyi és helyközi autóbusz állomás és P+R 7/59

8 parkoló telepítése Sopron személypályaudvar környezetében), valamint csökkentik a környezeti terheléseket. A tervezett SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Tanulmánytervvel kapcsolatos beavatkozások környezeti hatását és fenntarthatóságát szándékozik értékelni és javítani. A Tanulmánytervhez készülő SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a Tanulmányterv környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A Konzorcium a Tanulmányterv részletes megvalósíthatósági tanulmánya kialakításakor és az engedélyezési eljárások során figyelembe veszi az SKV környezeti értékelés eredményeit. 8/59

9 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1 A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése A Konzorcium az SKV kidolgozására és a folyamat lefolytatására az Imsys Kft-t bízta meg, mint független, az SKV témakörében járatos szakértőkkel rendelkező céget. Az SKV Független Értékelő Panelben az Imsys Kft. szakértői mellett az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. szakértői is részt vettek, mint a tevékenység koordinálói. 1. táblázat. SKV-ban közreműködők a) Tanulmányterv kidolgozói Főmterv Zrt. COWI Magyarország Kft. Neumann Projekt Kft. b) Független Értékelő Panel Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Természetvédelmi szakértő Fenntarthatósági és környezetpolitikai szakértő, SKV szakmai koordinátor Szakpolitika konzisztenciák, természetvédelem, társadalmi egyeztetési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Vasúti közlekedési szakértő Csordás Erika irányító tervező Badalay Endre közlekedési igazgató Dávid Gábor projektvezető Rohrbacher László Project Manager dr. Békésné dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász/környezetvédelmi vezető tanácsadó Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök/ környezetvédelmi üzletágvezető Kiss András okl. környezetmérnök /környezetvédelmi tanácsadó Szabó László okl. környezetmérnök /laborvezető Dr. Jánoska Ferenc okl. erdőmérnök, okl. természetvédelmi szakmérnök, élővilágvédelmi (SZTV) és tájvédelmi (SZTjV) szakértő Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okleveles meteorológus, BME egyetemi docens Szabó Éva Enikő okl. biológus, BME-Sorbonne diplomás EU település- és területfejlesztési szakértő Söveg Ildikó környezetbiztonsági kiemelt szakértő Horváth Keve projektszakértő 9/59

10 Az SKV készítésben közreműködő szakemberek átfogó szakterületi kompetenciákkal rendelkeznek, többek között a környezetvédelmi engedélyeztetés, környezetértékelés, területfejlesztés, környezetpolitika, fenntartható fejlődés, innováció területein. Az SKV kidolgozásának folyamata az SKV tematika és a Tanulmányterv egyeztetési változatának GYSEV Zrt. általi jóváhagyását követően június 5-én vette kezdetét. Kapcsolódás a Tanulmányterv tervezési folyamatához A Tanulmányterv kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: A Tanulmányterv majd pedig az SKV kidolgozásának feszített ütemterve ellenére törekedtünk a jelenleg rendelkezésre álló műszaki és tudományos információk lehető legalaposabb megismerésére, a lehetséges hatások feltárására, elemzésére és megoldási javaslatok kidolgozására. Az SKV folyamat során az Értékelő Panel számára a Kidolgozó által átadott Tanulmányterv alternatív megvalósítási változatokat is tartalmazott. E változatok SKV értékelése segíti a Kidolgozót a környezetvédelmi engedélyeztetési folyamat során részletesebb vizsgálatra kerülő változatok azonosításában. Megítélésünk szerint a tanulmányterv kidolgozásának tervezési folyamata megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a kidolgozással párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) azonosítására és a Tanulmányterv véglegesítése során történő figyelembevételére. 1.2 A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A Környezeti Értékelés kidolgozásának időtartama alatt folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV Független Értékelő Panel és a Tanulmányterv kidolgozói között. A Tanulmányterv végső kidolgozása során teljesült az SKV együtt-tervezési követelménye; azaz nem véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Konzorcium és a GYSEV Zrt. szakértőinek lehetősége nyílt a környezeti és fenntarthatósági szempontok megértésére és figyelembevételére. A Konzorcium és a GYSEV Zrt. mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV készítésében közreműködő szakemberek tevékenységét és - a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló - pozitív magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült. 10/59

11 A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Az SKV javaslatok hatása a Tanulmánytervre E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül többek között az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények adják meg, a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. A társadalmi részvételi folyamatot az SKV Értékelő Panel közreműködésével a Konzorcium szervezi. A társadalmi részvételi folyamat főbb tervezett elemei a következők: Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvános dokumentumok a GYSEV Zrt. honlapján 1 érhetők el. Külön kérésre a kulcsdokumentumok papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postai úton is eljuttathatók. Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet bekezdése szerint a környezeti értékelés véleményezési felhívására a GYSEV Zrt. megbízásából a Konzorcium MTI hírt tesz majd közzé. Közvetlen megkeresések: A GYSEV Zrt megbízásából a legfontosabb, jogszabályban is megnevezett szerveket, ezen kívül pedig civil szervezeteket közvetlenül is megkeressük véleményük kikérése céljából a környezeti vizsgálat egyeztetési fázisában. Partnerségi Konferencia: A vasút szerepe Sopron városában című tanulmánytervet és az SKV Környezeti Jelentést egy nyílt konferencián kívánjuk egyeztetni. A meghívottak kb szervezet és intézmény. A találkozón szóban, illetve a honlapon és levélen keresztül, írásban is lehet reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT): Kezdeményezzük, hogy a környezeti értékelési dokumentumokat megtárgyalja az OKT. A beérkező vélemények figyelembevétele: A beérkezett véleményeket a vizsgálat résztvevői feldolgozzák és figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozón szóban felszólaló és a véleményezési időszak alatt írásban észrevételt benyújtó írásos választ kap a véleményére /59

12 A környezet védelméért felelős szervek bevonása E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Az érintett nyilvánosság bevonása E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Vélemények és figyelembevételük módja E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa a Tanulmányterv, így az ebben foglalt adatok és információk használata alapvetően meghatározza az SKV megbízhatóságát is. 1. javaslat Javasoljuk, hogy a Tanulmányterv végleges, társadalmi egyeztetés utáni változatának összeállítása során a felhasznált adatok és információk jól nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg. 12/59

13 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Megközelítésünkben az SKV nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak a Tanulmányterv környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld motor is (azaz a Tanulmányterv kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a Tanulmányterv megvalósításának cél- és eszközrendszerébe. A vonatkozó jogszabályok 2 figyelembevétele alapján a - környezeti integrációt is lehetővé tevő - SKV módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy a Tanulmányterv megvalósítása lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, a Tanulmányterv megvalósítására jellemző környezeti problémák és értékek, fenntarthatósági értékrend meghatározását, ezek jelentőségének elemzését Az alkalmazott módszertan bemutatása Az alkalmazott SKV módszertan a GRDP kézikönyv 3 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 4 és alkalmazott 5 - megközelítésre épít, hogy a Tanulmányterv stratégiai szintjét (céljait, 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 3 Handbook on SEA for Cohesion Policy , Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 4 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 5 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai és Terv stratégiai környezeti vizsgálata (PriceWaterhouseCoopers NKft. és Env-in-Cent Kft. 2006) Halászati Operatív Terv stratégiai környezeti vizsgálata. (Env-in-Cent Kft. 2007) Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) 13/59

14 célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg annak konkrétabb beavatkozásait, műszaki alternatíváit egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem helyettesíti az objektív indikátorokon, monitoringon, modellezésen alapuló tudományos vizsgálatokat, viszont ráirányíthatja a figyelmet egyes elemzési, kutatási feladatok fontosságára. MÓDSZERTAN A TANULMÁNYTERV FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSÉHEZ A Környezeti Értékelés kidolgozása során a Tanulmányterv készítőivel együttműködve azonosítottuk a Tanulmányterv célrendszerét (2a. táblázat). 2a. táblázat. A Tanulmányterv célrendszere Cél 1. Vasút területelválasztó hatásának csökkentése 2. Vasút területigényének felülvizsgálata, csökkentése 3. Közösségi közlekedés hatékonyságának megtartása, növelése (helyközi buszpályaudvar áthelyezése) 4. Egyéb környezetbarát közlekedési módok fejlesztése Cél részletes leírása A vasúti pályák hosszan és több helyen is elvágják Sopron város részeit egymástól. Az egyes vonalszakaszok megszűnése, új külön szintű közúti, illetve gyalogos és kerékpáros átjárók kiépítése javíthatja a városrészek közötti átjárhatóságot, jelentősen csökkentheti a balesetek kockázatát, a közlekedés okozta időveszteséget. A vasúti pályák és a forgalom, működés kiszolgálásához szükséges létesítmények jelentős - részben városközponti - területet foglalnak el, így cél a vasút korszerűsítésével egyidejűleg, hogy a területigény csökkenni tudjon, illetve ne növekedjen. A területigényt az esetlegesen megszűnő vonalszakaszok önmagukban csökkentik. A kiszolgáló, karbantartó, mosó és egyéb üzemi és fenntartási funkciók jól átgondolt, megtervezett és kivitelezett létesítményei kisebb helyet foglalnának el, ezzel is értékes, más célra (közlekedési és egyéb) is felhasználható területek szabadulhatnak fel Sopron városában, illetve ezek a területfoglalások áthelyeződhetnek a városon kívülre. Cél a közösségi közlekedés elérhetőségének javítása úgy, hogy a finanszírozandó futásteljesítmény jelentősen ne emelkedjen. A helyközi buszpályaudvar áthelyezése a vasúti pályaudvarhoz lerövidíti a helyközi járatok városban megtett útját, és közvetlen átszállási lehetőséget biztosítanak a vasút és busz között, ugyanakkor növekedést jelent a helyi közösségi közlekedési futásteljesítményben. A vasút fejlesztésével összhangban javítható a kerékpáros infrastruktúra (keresztezések számának növelése, B+R parkoló, megszűnő vonalszakasz helyén kerékpárút létesítése stb). Regionális Területfejlesztési Operatív Programok stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata (Env-in-Cent Kft. 2011) 14/59

15 Cél 5. Környezeti terhelések és kockázatok csökkentése 6. Modal split javítása a szolgáltatási szint emelésével Cél részletes leírása A vasút kedvezőtlen környezeti hatásai közül a zajterhelés a korszerűbb pályák és a jobb vonalvezetéssel (lakott területek lehetőség szerinti elkerülésével) csökkenthető, illetve a megszűnő szakaszokon megszüntethető. Az új korszerű igényeknek megfelelő üzemi pályaudvar működtetése a zaj csökkentésében érezhető pozitív hatást jelent, illetve a víz felhasználás, illetve a keletkező szennyvíz gyűjtése és elvezetése is korszerűbb megoldást tesz lehetővé. A veszélyes anyagok, keletkezett hulladékok megfelelő gyűjtése, tárolása megelőzheti azok környezetbe jutását. A vasút versenyképessége az egyéni autós közlekedéssel szemben csak a szolgáltatás szintjének emelésével javítható. A jelenleginél gyorsabb eljutás, és hasonló kényelmi feltételek megteremtése várhatóan javítja a közösségi közlekedésben résztvevők, ezen belül is a vasutat használók arányát, és ezzel csökkenthető az egyéni közlekedés aránya, ezáltal a közlekedés környezeti hatása. A célok fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. Meghatároztuk a hazai viszonyokra adaptált, a közlekedéspolitikával és a Tanulmánytervvel kapcsolatos fenntarthatósági értékrendet (ld. 2b. táblázat). A közlekedésgazdaság fenntarthatósági értékrendje - melynek meghatározása során számos korábbi tanulmányra, publikációra támaszkodtunk 6 - arra a megközelítésre épít, hogy a fenntarthatóság 3+1 (humán erőforrás) pilléren nyugszik: környezeti fenntarthatóság gazdasági fenntarthatóság 6 Fenntarthatósági értékrendhez felhasznált irodalom: NFFT, A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia ). Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, Budapest. (http://www.nfft.hu/dynamic/nffs_rovid_ogyhat_melleklete_ _vegso.pdf) NFFT, Környezeti Értékelés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. Env-in-Cent Kft., Budapest (http://www.nfft.hu/dynamic/nffs_skv_kornyezeti_jelentes_ pdf) BME, A GYSEV Zrt. fejlesztési stratégiájának fenntarthatósági elemzése. Módszertani útmutató és alkalmazás egy mintapéldán keresztül. K+F tanulmány, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék NFFT, Jövőkereső - a Nemzeti Fenntartható Fejődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak Strategic Environmental Assessment and Climate Change: Guidance for practitioners, 2007, UK Climate Change Programme A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, augusztus évi jelentés a Fenntartható Fejlődési Stratégia eddig elért eredményeiről. Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek COM(2007) 642 Gyulai Iván Vágvölgyi Gusztáv, Szilvácsku Zsolt, Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fenntarthatósági és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Magyar Természetvédők Szövetsége Tombácz Endre, Pálvölgyi Tamás, Gyulai Iván, Szilvácsku Zsolt, Fleischer Tamás, Mozsgai Katalin, Magyar Emőke, Stratégiai Környezeti Vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához. VÁTI Kht. 15/59

16 társadalmi fenntarthatóság 2b. táblázat. A Tanulmánytervhez kapcsolódó fenntarthatósági értékrend S1. LOKALIZÁCIÓ - HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a hazai térségek fenntarthatóságához, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli azok egyedülálló természeti és termesztési adottságait, segíti a térségek közötti felesleges termék, nyersanyag és energia áramlások csökkentését és a térségek kiszolgáltatottságának mérséklését. Javítsa a térségek, közösségek és vállalkozások alkalmazkodóképességét a változó külső feltételekhez. Biztonságos és megfizethető módon segítse elő a termékek (pl. élelmiszerek) és az energiahordozók helyi piacra jutását, a közösségi önellátást, támogassa a helyi termelést, forgalmazást és fogyasztást. Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését. S2. HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK Elősegíti a határon átnyúló szolgáltatások megvalósítását, a határmentiségből fakadó gazdasági előnyök hasznosítását. S3. GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a termőföld megóvása terén. S4. ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK Biztosítsa a települések térségi környezetükkel harmonikus fejlődését, a városi életmód kedvezőtlen hatásainak (pl. szlömösödés, ingázás, függés a külső erőforrásoktól, környezetszennyezés stb.) mérséklését. Segítse elő a jelentős fajlagos szennyezéssel járó mobilitási formákhoz köthető igények mérséklését. S5. TUDATOS, ÉRTÉK-ORIENTÁLT KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK Segítse elő a tudatos közlekedés magatartás javítását és a fenntartható közlekedési szokások elterjesztését. Javítsa a ko-modalitást és a közszolgáltatások minőségét. S6. TERMÉSZETMEGŐRZŐ, ÖKOLOGIKUS GAZDASÁG- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Támogassa a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését. A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátos eltartó képességét, a helyi természeti létalapokat és ökoszisztéma szolgáltatásokat. S7. SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, TOVAGYŰRŰZŐ HATÁSOK ELKERÜLÉSE Törekszik a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, a környezetet csak annak eltartóképességéig terheli. A szennyezés megelőzés nem vezethet a különböző környezeti rendszerek és térségek közötti szennyezésátterhelésekhez. S8. DEMATERIALIZÁCIÓ, TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ KÉSZLETEKKEL A felhasznált természeti erőforrások, nyersanyagok, ivóvíz és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell. A természeti létalapokat biztosító meg nem újuló erőforrások igénybevételét minimálisra kell szorítani. Törekedjen a működés és kiemelten az energia-gazdálkodás hatékonyságára. S9. ÚJRAHASZNOSÍTÁS ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG A fejlesztéseknek elő kell segíteniük az erőforrás-hatékonyság javítását, a technológiai és háztartási melléktermékek és hulladékok újrahasznosítását. S10. ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni. S11. MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ Segítse elő az innovációt, az innovatív és minőségi termelési és gazdálkodási technikák elterjesztését. 16/59

17 2. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni a Tanulmányterv fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez mérjük. 3. A Tanulmányterv céljainak (ld. 2a. táblázat) a fenntarthatósági értékrendnek (2b. táblázat) való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy az SKV készítésében közreműködők kollektív szakértői értékelésével a fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük (3. táblázat). 3. táblázat. Értékelési pontrendszer 2 pont amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését 1 pont amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését 0 pont amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére NR ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését? ha a beavatkozás hatása nem megítélhető -1 pont amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését -2 pont amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését A fenntarthatósági értékelés eredményeit a 3.2. fejezetben mutatjuk be. MÓDSZERTAN A TANULMÁNYTERV KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Mint arra korábban utaltunk, a Tanulmányterv konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, annak érdekében, hogy képet nyerhessünk arról, hogy a beavatkozások hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. A Környezeti Értékelés kidolgozása során a Tanulmányterv készítőivel együttműködve azonosítottuk a Tanulmányterv beavatkozásait (4a. táblázat). 4a. táblázat. A Tanulmányterv beavatkozásai 1. Vonalszakaszok összevonása, megszüntetése: keleti átkötés A 8. sz. vonal fejlesztése kapcsán korábban felmerült, és a város fejlesztési terveiben is szerepel, hogy mivel környezeti hatása Sopron belterületén jelentős és afejlesztés lehetősége korlátozott, Sopron belterületi szakasza megszüntethető, és pótolható a 15. sz. vonal fejlesztésével és az új keleti átkötés kiépítésével. A megszűnő vasút helyén vizsgáljuk az út / kerékpárút létesíthetőségét, hatását, valamint a teljes rekultiváció hatását. K-1/a. 8. sz. vonal Sopron belterületi szakasz megszüntetése, új keleti átkötés megépítése, meglévő vágányszám bővítése 15. sz. vonalon, felhagyott nyomvonalon közút létesül 17/59

18 1. Vonalszakaszok összevonása, megszüntetése: keleti átkötés A 8. sz. vonal fejlesztése kapcsán korábban felmerült, és a város fejlesztési terveiben is szerepel, hogy mivel környezeti hatása Sopron belterületén jelentős és afejlesztés lehetősége korlátozott, Sopron belterületi szakasza megszüntethető, és pótolható a 15. sz. vonal fejlesztésével és az új keleti átkötés kiépítésével. A megszűnő vasút helyén vizsgáljuk az út / kerékpárút létesíthetőségét, hatását, valamint a teljes rekultiváció hatását. K-1/b. 8. sz. vonal Sopron belterületi szakasz megszüntetése, új keleti átkötés megépítése, meglévő vágányszám bővítése 15. sz. vonalon, felhagyott nyomvonalon közút nem létesül, kerékpárút, gyalogút létesülhet K-1/c. 8. sz. vonal Sopron belterületi szakasz megszüntetése, új keleti átkötés megépítése, 15. sz. vonal bővítése, jelenlegi nyomvonal felszámolása, rekultiváció K-2 Mindkét szakasz megmarad, de az átkötés is megépül, megosztott vonatközlekedés K-3 A jelenlegi nyomvonal (8. sz. vonal) kerül fejlesztésre, jelenlegi vágány mellett 2. vágány megépül, átkötés nem épül 2. Vasúti üzemi és fenntartási funkciók kitelepítése Sopron állomásról, felszabaduló területek közlekedési és egyéb célú felhasználása Sopron állomás környezetében számos, nem közvetlenül az utasforgalomhoz tartozó funkció van. Vizsgáljuk ezek kitelepítési lehetőségét, és a kitelepítés hatását (megnövekvő vonatforgalom az állomás és a vontatási telep között) Ü-1 A kihelyezendő funkciók Sopron és Harka állomás közötti területre kerülnek Ü-2 A kihelyezendő funkciók a 8. és 15. sz. vonal közötti területre (delta területe) kerülnek kihelyezésre Ü-3 Az üzemi és infrastruktúra funkciók Sopron állomás területén maradnak, és ott kerülnek fejlesztésre 3. Vonalszakaszok összevonása, megszüntetése: Sopron állomásországhatár közötti szakasz (nyugati átkötés) A 8. sz. vonal fejlesztése kapcsán korábban felmerült, és a város fejlesztési terveiben is szerepel a 8. sz. vonal Sopron állomás és országhatár közötti szakaszának megszüntetése. Megszüntetés esetén a város közlekedési koncepcionális tervei közút létesítését javasolják. Megtartás esetén vizsgáljuk egy Jereván vasúti megállóhely létesíthetőségének lehetőségét és hatásait. Ny- 8-as vonal megszűnik, a helyén közút létesül, új nyugati átkötés megépítése 1/a Ny- 8-as vonal megszűnik, a helyén nem létesül közút, jelenlegi nyomvonal 1/b felszámolása, rekultiváció, új nyugati átkötés megépítése Ny-2 A jelenlegi két nyomvonalon (8. sz. vonal és 504. sz. vonal) marad a két vonal Ny-3 A jelenlegi két nyomvonalon (8. sz. vonal és 504. sz. vonal) marad a két vonal, és Jereván lakótelepen új megállóhely létesül 4. Intermodalitás mértékének növelése, ráhordó hálózatok fejlesztése: Városi szándék a meglévő autóbusz pályaudvar. áttelepítésével intermodális csomópont létesítése Sopron GYSEV állomás térségében. Ennek megvalósíthatóságát és hatásait vizsgáljuk. E-1/a. Intermodális csomópont Sopron állomás északi oldalán: helyközi és helyi járatok útvonalának módosítása, egyes városrészek bekapcsolása az állomás irányába, (P+R, B+R parkoló építése) E-1/b. Intermodális csomópont Sopron állomás déli oldalán: helyközi és helyi járatok útvonalának módosítása, egyes városrészek bekapcsolása az állomás irányába, (P+R, B+R parkoló építése) 5. Külön szintű keresztezések építése A hatályos előírások alapján vizsgáljuk mely szintbeni közúti keresztezés megszüntetése indokolt, és milyen módon váltható ki. 18/59

19 5. Külön szintű keresztezések építése A hatályos előírások alapján vizsgáljuk mely szintbeni közúti keresztezés megszüntetése indokolt, és milyen módon váltható ki. F-1 Erzsébet úti közúti aluljáró létesítése F-2 Kossuth utcai útátjáró lezárása, nyugati forgalmi körgyűrű közúti aluljáró létesítése F-3 Somfalvi út közúti felüljáró létesül A Tanulmányterv környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 7 meghatároztunk egy a Tanulmányterv beavatkozásainak értékelésére alkalmas - környezeti szempontrendszert (ld. 4b. táblázat). A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 4b. táblázat Környezetpolitikai szempontrendszer NKP-3 alapján E1 A légszennyezés csökkentése, különösen a helyi levegőminőség javítása E2 Zaj- és rezgésterhelés csökkentése E3 A globális légszennyező hatások (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátások) csökkentése, fosszilis energiahordozók alkalmazásának mérséklése E4 Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, szennyvíz kibocsátások, vízkivételek mérséklése E5 Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny vízbázisok vonatkozásában E6 Talaj és földtani értékek védelme: hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása E7 Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma, biológiai sokféleség megóvása E8 Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a beépítettség mérséklése E9 Erdők természetvédelme: természetközeli fafaj faösszetételű erdők megtartása, zöldfelületek feldarabolódásának csökkentése E10 Havária helyzetek elkerülése; szennyezési vészhelyzetek megelőzése, kockázat mérséklése E11 Komplex környezetgazdálkodási, újrahasznosítási, ipari ökológiai rendszerek kialakítása E12 Emberi egészség védelme, toxikus anyagok kibocsátásának megelőzése E13 A környezettudatosság növelése E14 A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, vasút, közösségi közlekedés) E15 Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása E16 Környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejlesztése: települési környezetminőség javítása, az élhető környezet feltételeinek megteremtése és javítása E17 Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése E18 Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása E19 Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése (légszennyezés, vízszennyezés, hulladék) 7 Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 19/59

20 2. A Tanulmányterv beavatkozásait (4a. táblázat) - kollektív szakértői értékeléssel - összevetettük a környezeti szempontrendszerrel (4b. táblázat) és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. (Az értékelési pontrendszer megegyezik a 3. táblázatban bemutatottal.) 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra a környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a környezetbarát - környezetkárosító dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. 20/59

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

A közlekedéspolitika országos céljai

A közlekedéspolitika országos céljai A közlekedéspolitika országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Salgótarján, 2015. október 1. IX. Határok nélküli partnerség konferencia A hazai közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV NEMZETKÖZI PROJEKTEK A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSBEN Széchenyi István Egyetem, Győr, 2014. március 27.- 28. ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV Hajnal Tünde Kerényi László Sándor közlekedésstratégia Budapesti Közlekedési

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Tisztelt Képviselő testület!

Tisztelt Képviselő testület! Tisztelt Képviselő testület! Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki Esztergom intermodális csomópont fejlesztésének két részajánlatára vonatkozóan. Az első részajánlat

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

egy átfogó országos vasútfejlesztési koncepció keretében - Országos vasútfejlesztési koncepció ELŐKÉSZÍTÉS Dr. Tóth János BME Közlekedésüzemi Tanszék

egy átfogó országos vasútfejlesztési koncepció keretében - Országos vasútfejlesztési koncepció ELŐKÉSZÍTÉS Dr. Tóth János BME Közlekedésüzemi Tanszék A 2014 2020 közötti EU-s költségvetési ciklusban megvalósítandó és a 2021 2027 közötti ciklusra előkészítendő vasútfejlesztési projektek meghatározása és elő-megvalósíthatósági tanulmányaik elkészítése.

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben