KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c.

Átírás

1 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c. dokumentum STRATÉGIAI Verziószám: v3 Megrendelő: GYŐR SOPRON EBENFURTI VASÚT Zrt. Vállalkozó: Cashfund-Ákmi-Főmterv-Uvaterv Konzorcium Szakértő: Imsys Mérnöki Szolgáltató Kft. Env-in-Cent Kft. Győr - Sopron - oh. vasútvonal kétvágányúsítása projekt I. ütem előkészítése KÖZOP sz. projekt

2 Dokumentum kontroll Projekt hivatalos neve: Projekt rövid neve: Alprojekt neve: Alprojekt rövid neve: Dokumentum címe: Dokumentum azonosítója: Győr - Sopron - oh. vasútvonal fejlesztése projekt GYSEV_8_ projekt A vasút szerepe Sopron városában STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATOT MEGALAPOZÓ ÁTTEKINTÉS GYSEV8_ Sopron Környezeti értékelés a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c. dokumentum stratégiai környezeti vizsgálatához Tervszám/Projekt kód / VGY 771 Verziószám: v3 Állapot: Kiadás kelte: Verzió kontroll Verziószám Dátum Változás leírása v változat v v3 GYSEV Zrt-vel történt egyeztetést követő javításokat/módosításokat tartalmazó változat Társadalmi egyeztetési változat Kapcsolódó dokumentumok Dokumentum címe A vasút szerepe Sopron városában megalapozó dokumentum Kapcsolódás típusa 2/59

3 Tartalom IMPRESSZUM... 6 A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei és jogi háttere... 7 A stratégiai környezeti vizsgálat célja, tárgya, jellege A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei... 9 Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése... 9 Kapcsolódás a Tanulmányterv tervezési folyamatához A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre Az SKV javaslatok hatása a Tanulmánytervre Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A környezet védelméért felelős szervek bevonása Az érintett nyilvánosság bevonása Vélemények és figyelembevételük módja A felhasznált adatok, információk megbízhatósága Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Az alkalmazott módszertan bemutatása...13 Módszertan a Tanulmányterv fenntarthatósági értékeléséhez Módszertan a Tanulmányterv környezeti teljesítményének értékeléséhez A VASÚT SZEREPE SOPRON VÁROSÁBAN C. TANULMÁNYTERV ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA A Tanulmányterv céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz Kapcsolódás a közlekedés- és energiapolitikai dokumentumokhoz /59

4 EU Közlekedéspolitikai Fehér Könyv Nemzeti Energiastratégia Kapcsolódás fejlesztéspolitikai dokumentumokhoz...23 Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Széchenyi Terv EU 2020 Stratégia Kapcsolódás környezet- és klímapolitikai dokumentumokhoz...25 Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Hulladékgazdálkodási Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Kapcsolódás Győr-Sopron-Moson megye környezetvédelmi programjához Kapcsolódás a Sopron város környezetvédelmi programjához Kapcsolódás Sopron város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához A SOPRONI VASÚTFEJLESZTÉS KÖRNYEZETI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA A környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételének módja A soproni vasútfejlesztési tanulmányterv beavatkozásainak környezeti értékelése Környezeti szempontú kockázat elemzés: a kiemelkedő fontosságú és a bizonytalan vagy negatív hatású beavatkozások azonosítása...32 Egyértelműen kedvező, a vizsgált környezeti elemek nagyobb részére releváns és jelentős hatású beavatkozások Bizonytalan mértékű hatások, melyek környezeti teljesítménye megfelelő intézkedésekkel számottevően javíthatók A Tanulmánytervben általános szinten környezeti szempontból kedvezőtlennek mutatkozó beavatkozások A soproni vasútfejlesztési tanulmányterv átfogó fenntarthatósági elemzése A soproni vasútfejlesztési tanulmányterv megvalósítása során valószínűsíthető környezeti hatások Levegőkörnyezetet és éghajlatvédelmet érintő hatások Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre Hatások a talajra és a földtani közegre, hulladékminimalizálás /59

5 A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások Az erdőket érintő hatások Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások Zajterheléssel kapcsolatos hatások...43 Vasútfejlesztések Sopron keleti oldalán ("keleti átkötés") Sopron állomás üzemi funkciók átépítése Vasútfejlesztések Sopron nyugati oldalán, Sopron állomás országhatár közötti szakasz ("nyugati átkötés") Intermodális csomópont kialakítása Külön szintű keresztezések építése A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása A környezettudatosság várható alakulása A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítása A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre gyakorolt hatások A városi környezetminőségre gyakorolt hatások Az épített környezeti örökségre gyakorolt hatások Országhatárokon átterjedő hatások A soproni vasútfejlesztés végrehajtásának átfogó hatásai A végrehajtás kumulatív hatása Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén JAVASLATOK A PROJEKT NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE A hatótényezők fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások A tanulmánytervhez illeszthető intézkedések A SOPRONI VASÚTFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NYOMONKÖVETÉSE (MONITORING) KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ /59

6 IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Győr Sopron Országhatár vasútvonal fejlesztése projekt keretén belül: A vasút szerepe Sopron városában c. dokumentum STRATÉGIAI Megrendelő: GYŐR SOPRON EBENFURTI VASÚT Zrt. Vállalkozó (a vizsgálat tárgyát képező Tanulmányterv kidolgozója): Cashfund-Ákmi-Főmterv-Uvaterv Konzorcium Szakértő (SKV készítő): IMSYS Kft. és Env-in-Cent Kft. Témafelelős: Dr. Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft.) Szerzők: dr. Békésné dr. Minárovits Zsuzsanna (IMSYS Kft.) Kulcsár Katalin (IMSYS Kft.) Kiss András (IMSYS Kft.) Szabó László (IMSYS Kft.) Dr. Jánoska Ferenc (IMSYS Kft.) Dr. Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft.) Szabó Éva Enikő (Env-in-Cent Kft.) Söveg Ildikó (GYSEV Zrt.) Horváth Keve (GYSEV Zrt.) június 6/59

7 BEVEZETÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI ÉS JOGI HÁTTERE A GYSEV Zrt. vállalkozási szerződést kötött az egyik legnagyobb teherforgalmat lebonyolító Győr Sopron Bécs korridor egyvágányú vasútvonal magyar szakaszának fejlesztési lehetőségének vizsgálatára, illetve a megvalósítandó projekt előkészítésére. A szerződés keretén belül készül A vasút szerepe Sopron városában c. tanulmányterv. A GYSEV Zrt. megbízásából a Cashfund-Ákmi-Főmterv-Uvaterv Konzorcium (továbbiakban Konzorcium), mint a A vasút szerepe Sopron városában c. tanulmányterv (továbbiakban Tanulmányterv) felelős kidolgozója (továbbiakban: Kidolgozó) kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. A Konzorcium a Rendelet 7 ( 1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (OKTVF) véleményezésre az SKV tervezett tematikáját. A jelen környezeti értékelés a tematikára érkezett vélemények szempontjainak figyelembevételével készült. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA, JELLEGE A Győr- Sopron Bécs korridor magyar szakasza hazánk legnagyobb teherforgalmát bonyolító egyvágányú vasútvonala, mely az elmúlt években elérte kapacitása határát. A projekt egyik célja a személyszállítás fejlesztése, melynek hozadéka a teherforgalom vonatkozásában jelentkező pozitív hatás is. A GYSEV Zrt. terve a Győr Sopron Bécs korridor hazai szakaszának kétvágányúsítása, korszerűsítése. A projekt I. ütemében megvalósuló fejlesztések Sopron városra gyakorolt hatásait vizsgálja a Tanulmányterv, melynek területi hatálya a város közigazgatási területe. Az SKV eljárás a Tanulmányterv kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiai környezeti vizsgálat célja, hogy a környezeti hatásokon túl a fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével, független, komplex, szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva segítséget nyújtson a Tanulmányterv környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javításához. Az SKV tárgya a Tanulmányterv célés eszközrendszerének értékelése. A vasútfejlesztési projekt alapvető célja a Győr - országhatár közötti szakaszon történő vasúti infrastruktúra fejlesztéssel javítani a 4 érintett kistérség közösségi közlekedésének szolgáltatási színvonalát. Sopron városában a meglévő vasúti hálózat számos releváns feltételt támaszt: jelentősnek mondható a vasútvonalak területigénye, és az ebből, valamint a vasúti pályák elhelyezkedéséből adódó területelvágó hatás. A városon belül haladó vonatok a lakóterületek közelsége miatt számottevő zaj és egyéb környezeti terheléssel zavarhatják az ott élőket. Ezeknek a problémáknak a feltárása késztette a tanulmányterv kidolgozóit olyan célok és eszközök megfogalmazására, melyek - vasúti fejlesztés részeként - egyszerre javítják a soproniak közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférését (pl. a város által felvetett intermodális csomópont kialakítása, azaz helyi és helyközi autóbusz állomás és P+R 7/59

8 parkoló telepítése Sopron személypályaudvar környezetében), valamint csökkentik a környezeti terheléseket. A tervezett SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Tanulmánytervvel kapcsolatos beavatkozások környezeti hatását és fenntarthatóságát szándékozik értékelni és javítani. A Tanulmánytervhez készülő SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a Tanulmányterv környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A Konzorcium a Tanulmányterv részletes megvalósíthatósági tanulmánya kialakításakor és az engedélyezési eljárások során figyelembe veszi az SKV környezeti értékelés eredményeit. 8/59

9 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1 A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése A Konzorcium az SKV kidolgozására és a folyamat lefolytatására az Imsys Kft-t bízta meg, mint független, az SKV témakörében járatos szakértőkkel rendelkező céget. Az SKV Független Értékelő Panelben az Imsys Kft. szakértői mellett az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. szakértői is részt vettek, mint a tevékenység koordinálói. 1. táblázat. SKV-ban közreműködők a) Tanulmányterv kidolgozói Főmterv Zrt. COWI Magyarország Kft. Neumann Projekt Kft. b) Független Értékelő Panel Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Természetvédelmi szakértő Fenntarthatósági és környezetpolitikai szakértő, SKV szakmai koordinátor Szakpolitika konzisztenciák, természetvédelem, társadalmi egyeztetési szakértő Környezetvédelmi, környezetértékelési szakértő Vasúti közlekedési szakértő Csordás Erika irányító tervező Badalay Endre közlekedési igazgató Dávid Gábor projektvezető Rohrbacher László Project Manager dr. Békésné dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász/környezetvédelmi vezető tanácsadó Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök/ környezetvédelmi üzletágvezető Kiss András okl. környezetmérnök /környezetvédelmi tanácsadó Szabó László okl. környezetmérnök /laborvezető Dr. Jánoska Ferenc okl. erdőmérnök, okl. természetvédelmi szakmérnök, élővilágvédelmi (SZTV) és tájvédelmi (SZTjV) szakértő Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okleveles meteorológus, BME egyetemi docens Szabó Éva Enikő okl. biológus, BME-Sorbonne diplomás EU település- és területfejlesztési szakértő Söveg Ildikó környezetbiztonsági kiemelt szakértő Horváth Keve projektszakértő 9/59

10 Az SKV készítésben közreműködő szakemberek átfogó szakterületi kompetenciákkal rendelkeznek, többek között a környezetvédelmi engedélyeztetés, környezetértékelés, területfejlesztés, környezetpolitika, fenntartható fejlődés, innováció területein. Az SKV kidolgozásának folyamata az SKV tematika és a Tanulmányterv egyeztetési változatának GYSEV Zrt. általi jóváhagyását követően június 5-én vette kezdetét. Kapcsolódás a Tanulmányterv tervezési folyamatához A Tanulmányterv kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: A Tanulmányterv majd pedig az SKV kidolgozásának feszített ütemterve ellenére törekedtünk a jelenleg rendelkezésre álló műszaki és tudományos információk lehető legalaposabb megismerésére, a lehetséges hatások feltárására, elemzésére és megoldási javaslatok kidolgozására. Az SKV folyamat során az Értékelő Panel számára a Kidolgozó által átadott Tanulmányterv alternatív megvalósítási változatokat is tartalmazott. E változatok SKV értékelése segíti a Kidolgozót a környezetvédelmi engedélyeztetési folyamat során részletesebb vizsgálatra kerülő változatok azonosításában. Megítélésünk szerint a tanulmányterv kidolgozásának tervezési folyamata megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a kidolgozással párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) azonosítására és a Tanulmányterv véglegesítése során történő figyelembevételére. 1.2 A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A Környezeti Értékelés kidolgozásának időtartama alatt folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV Független Értékelő Panel és a Tanulmányterv kidolgozói között. A Tanulmányterv végső kidolgozása során teljesült az SKV együtt-tervezési követelménye; azaz nem véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Konzorcium és a GYSEV Zrt. szakértőinek lehetősége nyílt a környezeti és fenntarthatósági szempontok megértésére és figyelembevételére. A Konzorcium és a GYSEV Zrt. mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV készítésében közreműködő szakemberek tevékenységét és - a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló - pozitív magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült. 10/59

11 A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Tanulmánytervre E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Az SKV javaslatok hatása a Tanulmánytervre E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül többek között az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények adják meg, a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. A társadalmi részvételi folyamatot az SKV Értékelő Panel közreműködésével a Konzorcium szervezi. A társadalmi részvételi folyamat főbb tervezett elemei a következők: Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvános dokumentumok a GYSEV Zrt. honlapján 1 érhetők el. Külön kérésre a kulcsdokumentumok papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postai úton is eljuttathatók. Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet bekezdése szerint a környezeti értékelés véleményezési felhívására a GYSEV Zrt. megbízásából a Konzorcium MTI hírt tesz majd közzé. Közvetlen megkeresések: A GYSEV Zrt megbízásából a legfontosabb, jogszabályban is megnevezett szerveket, ezen kívül pedig civil szervezeteket közvetlenül is megkeressük véleményük kikérése céljából a környezeti vizsgálat egyeztetési fázisában. Partnerségi Konferencia: A vasút szerepe Sopron városában című tanulmánytervet és az SKV Környezeti Jelentést egy nyílt konferencián kívánjuk egyeztetni. A meghívottak kb szervezet és intézmény. A találkozón szóban, illetve a honlapon és levélen keresztül, írásban is lehet reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT): Kezdeményezzük, hogy a környezeti értékelési dokumentumokat megtárgyalja az OKT. A beérkező vélemények figyelembevétele: A beérkezett véleményeket a vizsgálat résztvevői feldolgozzák és figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozón szóban felszólaló és a véleményezési időszak alatt írásban észrevételt benyújtó írásos választ kap a véleményére /59

12 A környezet védelméért felelős szervek bevonása E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Az érintett nyilvánosság bevonása E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra Vélemények és figyelembevételük módja E fejezet a partnerségi egyeztetések lefolytatása után kerül kidolgozásra A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa a Tanulmányterv, így az ebben foglalt adatok és információk használata alapvetően meghatározza az SKV megbízhatóságát is. 1. javaslat Javasoljuk, hogy a Tanulmányterv végleges, társadalmi egyeztetés utáni változatának összeállítása során a felhasznált adatok és információk jól nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg. 12/59

13 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Megközelítésünkben az SKV nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak a Tanulmányterv környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld motor is (azaz a Tanulmányterv kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a Tanulmányterv megvalósításának cél- és eszközrendszerébe. A vonatkozó jogszabályok 2 figyelembevétele alapján a - környezeti integrációt is lehetővé tevő - SKV módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy a Tanulmányterv megvalósítása lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, a Tanulmányterv megvalósítására jellemző környezeti problémák és értékek, fenntarthatósági értékrend meghatározását, ezek jelentőségének elemzését Az alkalmazott módszertan bemutatása Az alkalmazott SKV módszertan a GRDP kézikönyv 3 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 4 és alkalmazott 5 - megközelítésre épít, hogy a Tanulmányterv stratégiai szintjét (céljait, 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 3 Handbook on SEA for Cohesion Policy , Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 4 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 5 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai és Terv stratégiai környezeti vizsgálata (PriceWaterhouseCoopers NKft. és Env-in-Cent Kft. 2006) Halászati Operatív Terv stratégiai környezeti vizsgálata. (Env-in-Cent Kft. 2007) Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) 13/59

14 célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg annak konkrétabb beavatkozásait, műszaki alternatíváit egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem helyettesíti az objektív indikátorokon, monitoringon, modellezésen alapuló tudományos vizsgálatokat, viszont ráirányíthatja a figyelmet egyes elemzési, kutatási feladatok fontosságára. MÓDSZERTAN A TANULMÁNYTERV FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSÉHEZ A Környezeti Értékelés kidolgozása során a Tanulmányterv készítőivel együttműködve azonosítottuk a Tanulmányterv célrendszerét (2a. táblázat). 2a. táblázat. A Tanulmányterv célrendszere Cél 1. Vasút területelválasztó hatásának csökkentése 2. Vasút területigényének felülvizsgálata, csökkentése 3. Közösségi közlekedés hatékonyságának megtartása, növelése (helyközi buszpályaudvar áthelyezése) 4. Egyéb környezetbarát közlekedési módok fejlesztése Cél részletes leírása A vasúti pályák hosszan és több helyen is elvágják Sopron város részeit egymástól. Az egyes vonalszakaszok megszűnése, új külön szintű közúti, illetve gyalogos és kerékpáros átjárók kiépítése javíthatja a városrészek közötti átjárhatóságot, jelentősen csökkentheti a balesetek kockázatát, a közlekedés okozta időveszteséget. A vasúti pályák és a forgalom, működés kiszolgálásához szükséges létesítmények jelentős - részben városközponti - területet foglalnak el, így cél a vasút korszerűsítésével egyidejűleg, hogy a területigény csökkenni tudjon, illetve ne növekedjen. A területigényt az esetlegesen megszűnő vonalszakaszok önmagukban csökkentik. A kiszolgáló, karbantartó, mosó és egyéb üzemi és fenntartási funkciók jól átgondolt, megtervezett és kivitelezett létesítményei kisebb helyet foglalnának el, ezzel is értékes, más célra (közlekedési és egyéb) is felhasználható területek szabadulhatnak fel Sopron városában, illetve ezek a területfoglalások áthelyeződhetnek a városon kívülre. Cél a közösségi közlekedés elérhetőségének javítása úgy, hogy a finanszírozandó futásteljesítmény jelentősen ne emelkedjen. A helyközi buszpályaudvar áthelyezése a vasúti pályaudvarhoz lerövidíti a helyközi járatok városban megtett útját, és közvetlen átszállási lehetőséget biztosítanak a vasút és busz között, ugyanakkor növekedést jelent a helyi közösségi közlekedési futásteljesítményben. A vasút fejlesztésével összhangban javítható a kerékpáros infrastruktúra (keresztezések számának növelése, B+R parkoló, megszűnő vonalszakasz helyén kerékpárút létesítése stb). Regionális Területfejlesztési Operatív Programok stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata (Env-in-Cent Kft. 2011) 14/59

15 Cél 5. Környezeti terhelések és kockázatok csökkentése 6. Modal split javítása a szolgáltatási szint emelésével Cél részletes leírása A vasút kedvezőtlen környezeti hatásai közül a zajterhelés a korszerűbb pályák és a jobb vonalvezetéssel (lakott területek lehetőség szerinti elkerülésével) csökkenthető, illetve a megszűnő szakaszokon megszüntethető. Az új korszerű igényeknek megfelelő üzemi pályaudvar működtetése a zaj csökkentésében érezhető pozitív hatást jelent, illetve a víz felhasználás, illetve a keletkező szennyvíz gyűjtése és elvezetése is korszerűbb megoldást tesz lehetővé. A veszélyes anyagok, keletkezett hulladékok megfelelő gyűjtése, tárolása megelőzheti azok környezetbe jutását. A vasút versenyképessége az egyéni autós közlekedéssel szemben csak a szolgáltatás szintjének emelésével javítható. A jelenleginél gyorsabb eljutás, és hasonló kényelmi feltételek megteremtése várhatóan javítja a közösségi közlekedésben résztvevők, ezen belül is a vasutat használók arányát, és ezzel csökkenthető az egyéni közlekedés aránya, ezáltal a közlekedés környezeti hatása. A célok fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. Meghatároztuk a hazai viszonyokra adaptált, a közlekedéspolitikával és a Tanulmánytervvel kapcsolatos fenntarthatósági értékrendet (ld. 2b. táblázat). A közlekedésgazdaság fenntarthatósági értékrendje - melynek meghatározása során számos korábbi tanulmányra, publikációra támaszkodtunk 6 - arra a megközelítésre épít, hogy a fenntarthatóság 3+1 (humán erőforrás) pilléren nyugszik: környezeti fenntarthatóság gazdasági fenntarthatóság 6 Fenntarthatósági értékrendhez felhasznált irodalom: NFFT, A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia ). Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, Budapest. ( NFFT, Környezeti Értékelés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. Env-in-Cent Kft., Budapest ( BME, A GYSEV Zrt. fejlesztési stratégiájának fenntarthatósági elemzése. Módszertani útmutató és alkalmazás egy mintapéldán keresztül. K+F tanulmány, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék NFFT, Jövőkereső - a Nemzeti Fenntartható Fejődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak Strategic Environmental Assessment and Climate Change: Guidance for practitioners, 2007, UK Climate Change Programme A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, augusztus évi jelentés a Fenntartható Fejlődési Stratégia eddig elért eredményeiről. Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek COM(2007) 642 Gyulai Iván Vágvölgyi Gusztáv, Szilvácsku Zsolt, Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fenntarthatósági és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Magyar Természetvédők Szövetsége Tombácz Endre, Pálvölgyi Tamás, Gyulai Iván, Szilvácsku Zsolt, Fleischer Tamás, Mozsgai Katalin, Magyar Emőke, Stratégiai Környezeti Vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához. VÁTI Kht. 15/59

16 társadalmi fenntarthatóság 2b. táblázat. A Tanulmánytervhez kapcsolódó fenntarthatósági értékrend S1. LOKALIZÁCIÓ - HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a hazai térségek fenntarthatóságához, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli azok egyedülálló természeti és termesztési adottságait, segíti a térségek közötti felesleges termék, nyersanyag és energia áramlások csökkentését és a térségek kiszolgáltatottságának mérséklését. Javítsa a térségek, közösségek és vállalkozások alkalmazkodóképességét a változó külső feltételekhez. Biztonságos és megfizethető módon segítse elő a termékek (pl. élelmiszerek) és az energiahordozók helyi piacra jutását, a közösségi önellátást, támogassa a helyi termelést, forgalmazást és fogyasztást. Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését. S2. HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK Elősegíti a határon átnyúló szolgáltatások megvalósítását, a határmentiségből fakadó gazdasági előnyök hasznosítását. S3. GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a termőföld megóvása terén. S4. ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK Biztosítsa a települések térségi környezetükkel harmonikus fejlődését, a városi életmód kedvezőtlen hatásainak (pl. szlömösödés, ingázás, függés a külső erőforrásoktól, környezetszennyezés stb.) mérséklését. Segítse elő a jelentős fajlagos szennyezéssel járó mobilitási formákhoz köthető igények mérséklését. S5. TUDATOS, ÉRTÉK-ORIENTÁLT KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK Segítse elő a tudatos közlekedés magatartás javítását és a fenntartható közlekedési szokások elterjesztését. Javítsa a ko-modalitást és a közszolgáltatások minőségét. S6. TERMÉSZETMEGŐRZŐ, ÖKOLOGIKUS GAZDASÁG- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Támogassa a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését. A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátos eltartó képességét, a helyi természeti létalapokat és ökoszisztéma szolgáltatásokat. S7. SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, TOVAGYŰRŰZŐ HATÁSOK ELKERÜLÉSE Törekszik a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, a környezetet csak annak eltartóképességéig terheli. A szennyezés megelőzés nem vezethet a különböző környezeti rendszerek és térségek közötti szennyezésátterhelésekhez. S8. DEMATERIALIZÁCIÓ, TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ KÉSZLETEKKEL A felhasznált természeti erőforrások, nyersanyagok, ivóvíz és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell. A természeti létalapokat biztosító meg nem újuló erőforrások igénybevételét minimálisra kell szorítani. Törekedjen a működés és kiemelten az energia-gazdálkodás hatékonyságára. S9. ÚJRAHASZNOSÍTÁS ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG A fejlesztéseknek elő kell segíteniük az erőforrás-hatékonyság javítását, a technológiai és háztartási melléktermékek és hulladékok újrahasznosítását. S10. ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni. S11. MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ Segítse elő az innovációt, az innovatív és minőségi termelési és gazdálkodási technikák elterjesztését. 16/59

17 2. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni a Tanulmányterv fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez mérjük. 3. A Tanulmányterv céljainak (ld. 2a. táblázat) a fenntarthatósági értékrendnek (2b. táblázat) való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy az SKV készítésében közreműködők kollektív szakértői értékelésével a fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük (3. táblázat). 3. táblázat. Értékelési pontrendszer 2 pont amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését 1 pont amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését 0 pont amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére NR ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését? ha a beavatkozás hatása nem megítélhető -1 pont amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését -2 pont amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését A fenntarthatósági értékelés eredményeit a 3.2. fejezetben mutatjuk be. MÓDSZERTAN A TANULMÁNYTERV KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Mint arra korábban utaltunk, a Tanulmányterv konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, annak érdekében, hogy képet nyerhessünk arról, hogy a beavatkozások hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. A Környezeti Értékelés kidolgozása során a Tanulmányterv készítőivel együttműködve azonosítottuk a Tanulmányterv beavatkozásait (4a. táblázat). 4a. táblázat. A Tanulmányterv beavatkozásai 1. Vonalszakaszok összevonása, megszüntetése: keleti átkötés A 8. sz. vonal fejlesztése kapcsán korábban felmerült, és a város fejlesztési terveiben is szerepel, hogy mivel környezeti hatása Sopron belterületén jelentős és afejlesztés lehetősége korlátozott, Sopron belterületi szakasza megszüntethető, és pótolható a 15. sz. vonal fejlesztésével és az új keleti átkötés kiépítésével. A megszűnő vasút helyén vizsgáljuk az út / kerékpárút létesíthetőségét, hatását, valamint a teljes rekultiváció hatását. K-1/a. 8. sz. vonal Sopron belterületi szakasz megszüntetése, új keleti átkötés megépítése, meglévő vágányszám bővítése 15. sz. vonalon, felhagyott nyomvonalon közút létesül 17/59

18 1. Vonalszakaszok összevonása, megszüntetése: keleti átkötés A 8. sz. vonal fejlesztése kapcsán korábban felmerült, és a város fejlesztési terveiben is szerepel, hogy mivel környezeti hatása Sopron belterületén jelentős és afejlesztés lehetősége korlátozott, Sopron belterületi szakasza megszüntethető, és pótolható a 15. sz. vonal fejlesztésével és az új keleti átkötés kiépítésével. A megszűnő vasút helyén vizsgáljuk az út / kerékpárút létesíthetőségét, hatását, valamint a teljes rekultiváció hatását. K-1/b. 8. sz. vonal Sopron belterületi szakasz megszüntetése, új keleti átkötés megépítése, meglévő vágányszám bővítése 15. sz. vonalon, felhagyott nyomvonalon közút nem létesül, kerékpárút, gyalogút létesülhet K-1/c. 8. sz. vonal Sopron belterületi szakasz megszüntetése, új keleti átkötés megépítése, 15. sz. vonal bővítése, jelenlegi nyomvonal felszámolása, rekultiváció K-2 Mindkét szakasz megmarad, de az átkötés is megépül, megosztott vonatközlekedés K-3 A jelenlegi nyomvonal (8. sz. vonal) kerül fejlesztésre, jelenlegi vágány mellett 2. vágány megépül, átkötés nem épül 2. Vasúti üzemi és fenntartási funkciók kitelepítése Sopron állomásról, felszabaduló területek közlekedési és egyéb célú felhasználása Sopron állomás környezetében számos, nem közvetlenül az utasforgalomhoz tartozó funkció van. Vizsgáljuk ezek kitelepítési lehetőségét, és a kitelepítés hatását (megnövekvő vonatforgalom az állomás és a vontatási telep között) Ü-1 A kihelyezendő funkciók Sopron és Harka állomás közötti területre kerülnek Ü-2 A kihelyezendő funkciók a 8. és 15. sz. vonal közötti területre (delta területe) kerülnek kihelyezésre Ü-3 Az üzemi és infrastruktúra funkciók Sopron állomás területén maradnak, és ott kerülnek fejlesztésre 3. Vonalszakaszok összevonása, megszüntetése: Sopron állomásországhatár közötti szakasz (nyugati átkötés) A 8. sz. vonal fejlesztése kapcsán korábban felmerült, és a város fejlesztési terveiben is szerepel a 8. sz. vonal Sopron állomás és országhatár közötti szakaszának megszüntetése. Megszüntetés esetén a város közlekedési koncepcionális tervei közút létesítését javasolják. Megtartás esetén vizsgáljuk egy Jereván vasúti megállóhely létesíthetőségének lehetőségét és hatásait. Ny- 8-as vonal megszűnik, a helyén közút létesül, új nyugati átkötés megépítése 1/a Ny- 8-as vonal megszűnik, a helyén nem létesül közút, jelenlegi nyomvonal 1/b felszámolása, rekultiváció, új nyugati átkötés megépítése Ny-2 A jelenlegi két nyomvonalon (8. sz. vonal és 504. sz. vonal) marad a két vonal Ny-3 A jelenlegi két nyomvonalon (8. sz. vonal és 504. sz. vonal) marad a két vonal, és Jereván lakótelepen új megállóhely létesül 4. Intermodalitás mértékének növelése, ráhordó hálózatok fejlesztése: Városi szándék a meglévő autóbusz pályaudvar. áttelepítésével intermodális csomópont létesítése Sopron GYSEV állomás térségében. Ennek megvalósíthatóságát és hatásait vizsgáljuk. E-1/a. Intermodális csomópont Sopron állomás északi oldalán: helyközi és helyi járatok útvonalának módosítása, egyes városrészek bekapcsolása az állomás irányába, (P+R, B+R parkoló építése) E-1/b. Intermodális csomópont Sopron állomás déli oldalán: helyközi és helyi járatok útvonalának módosítása, egyes városrészek bekapcsolása az állomás irányába, (P+R, B+R parkoló építése) 5. Külön szintű keresztezések építése A hatályos előírások alapján vizsgáljuk mely szintbeni közúti keresztezés megszüntetése indokolt, és milyen módon váltható ki. 18/59

19 5. Külön szintű keresztezések építése A hatályos előírások alapján vizsgáljuk mely szintbeni közúti keresztezés megszüntetése indokolt, és milyen módon váltható ki. F-1 Erzsébet úti közúti aluljáró létesítése F-2 Kossuth utcai útátjáró lezárása, nyugati forgalmi körgyűrű közúti aluljáró létesítése F-3 Somfalvi út közúti felüljáró létesül A Tanulmányterv környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 7 meghatároztunk egy a Tanulmányterv beavatkozásainak értékelésére alkalmas - környezeti szempontrendszert (ld. 4b. táblázat). A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 4b. táblázat Környezetpolitikai szempontrendszer NKP-3 alapján E1 A légszennyezés csökkentése, különösen a helyi levegőminőség javítása E2 Zaj- és rezgésterhelés csökkentése E3 A globális légszennyező hatások (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátások) csökkentése, fosszilis energiahordozók alkalmazásának mérséklése E4 Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, szennyvíz kibocsátások, vízkivételek mérséklése E5 Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny vízbázisok vonatkozásában E6 Talaj és földtani értékek védelme: hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása E7 Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma, biológiai sokféleség megóvása E8 Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a beépítettség mérséklése E9 Erdők természetvédelme: természetközeli fafaj faösszetételű erdők megtartása, zöldfelületek feldarabolódásának csökkentése E10 Havária helyzetek elkerülése; szennyezési vészhelyzetek megelőzése, kockázat mérséklése E11 Komplex környezetgazdálkodási, újrahasznosítási, ipari ökológiai rendszerek kialakítása E12 Emberi egészség védelme, toxikus anyagok kibocsátásának megelőzése E13 A környezettudatosság növelése E14 A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, vasút, közösségi közlekedés) E15 Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása E16 Környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejlesztése: települési környezetminőség javítása, az élhető környezet feltételeinek megteremtése és javítása E17 Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése E18 Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása E19 Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése (légszennyezés, vízszennyezés, hulladék) 7 Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 19/59

20 2. A Tanulmányterv beavatkozásait (4a. táblázat) - kollektív szakértői értékeléssel - összevetettük a környezeti szempontrendszerrel (4b. táblázat) és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. (Az értékelési pontrendszer megegyezik a 3. táblázatban bemutatottal.) 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra a környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a környezetbarát - környezetkárosító dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. 20/59