ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

Átírás

1 ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: a Képviselő-testület szeptember 17-i ülése ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzat környezeti teljesítményértékelésének elfogadására ELŐTERJESZTŐ NEVE: Szlahó Csaba polgármester Előterjesztés készítéséért felelős: Háda Attila Előterjesztést véleményezi még: NÉV: Nagyné Varga Szilvia Környezetvédelmi referens VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: NÉV: Környezetvédelmi Bizottság VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: NÉV: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: MEGHÍVOTTAK NEVE: A HATÁROZATRÓL ÉRTESÜLNEK: Irattár Vecsés Városközpont-fejlesztő Projekt Nonprofit Kft. Előterjesztést ellenőrizte: Előterjesztést jóváhagyta: Mohainé Jakab Anikó jegyző

2 ELŐTERJESZTÉS Javaslat Vecsés Város Önkormányzat környezeti teljesítményértékelésének elfogadására Előterjesztő: Szlahó Csaba polgármester Leíró: Háda Attila Tisztelt Képviselő-testület! Vecsés Város Önkormányzata a as EU-s tervezési időszakban több sikeres pályázati projektet is megvalósított. A pályázatokban meg kellett jelölni különböző környezeti fenntarthatósági vállalásokat, amelyeket a sikeres pályázat érdekében a befejezést követő 5 évben teljesítenünk kell. Az egyik ilyen vállalásunk az önkormányzat rendszeres környezeti teljesítményértékelése volt július hónapban elkészítettünk egy ilyen értékelést, amelyet a Képviselő-testületnek jóvá kellene hagynia. A tanulmány a évi adatokat a évi adatokkal hasonlítja össze. A környezeti teljesítményértékelés célja az önkormányzat környezeti teljesítményével kapcsolatos irányítási döntések megkönnyítése mérőszámok kiválasztásával, adatok gyűjtésével és elemzésével, az információnak a környezeti teljesítmény kritériumaival való összehasonlító értékelésével és közlésével, valamint a folyamat időszakonkénti átvizsgálásával és fejlesztésével, továbbá a környezeti teljesítmény javítása érdekében tett konkrét intézkedések áttekintésével. A környezeti teljesítmény értékelés során dokumentáljuk az önkormányzat környezeti teljesítményét és értékeljük az ezzel kapcsolatos folyamatokat. A település létesítményeinek energiafelhasználása az év folyamán elfogyasztott víz, gáz és elektromos áram felhasználás mennyiségében mérve, egyaránt javulást mutatott az előző évi fogyasztáshoz képest, amit az alábbi táblázat mutat. Megnevezés /2011. javulás % Villany / kwh ,986 1,4% Gáz / m ,919 8,1% 2

3 Víz / m ,893 10,7% A település intézményei környezettel, fenntarthatósággal kapcsolatosan panaszokkal nem éltek, hozzájuk a lakosságtól vagy más intézményektől panaszok nem érkeztek év folyamán. Az önkormányzat ebben az évben 2 olyan intézményi telephely építését is befejezte, amelyek kivitelezése során energiatakarékos és környezetileg fenntarthatóbb technológiai megoldásokat alkalmazott: - A Bálint Ágnes Kulturális Központ esetében: geotermikus fűtés-hűtési rendszer, hőszigetelés, napkollektorok, műanyag nyílászárók, energiatakarékos eszközök és izzók. - Semmelweis Bölcsőde építése az előző helyén 3 csoportszoba helyett 5 csoportszobával: hőszigetelés, napkollektorok, műanyag nyílászárók, energiatakarékos eszközök és izzók. A környezetileg fenntarthatóbb műszaki építészeti technológiák mellett azonban összességében nem feltétlenül fog 2013-ban a környezeti terhelés csökkenni, mivel új intézményi kapacitások jöttek létre a település igényeinek megfelelően. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselőtestület elé. Határozati javaslat 1. Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy elfogadja a határozat mellékletét képező Környezeti teljesítmény értékelést. 2. Felkéri a polgármestert a Környezeti teljesítmény értékelés éves felülvizsgálatára. Határidő: a Környezeti teljesítmény értékelés következő, éves felülvizsgálatára: június 30. Felelős: Szlahó Csaba polgármester Vecsés, szeptember 11. Szlahó Csaba polgármester Melléklet: Környezeti teljesítmény értékelés 3

4 Vecsés Város Önkormányzat környezeti teljesítményértékelése Vecsés,

5 Tartalomjegyzék Bevezetés 3. A környezeti teljesítményértékelés fogalma 4. A teljesítményértékelés tervezése 5. A teljesítményértékelés áttekintése 6. Az adatgyűjtés köre és a beérkezett adatok értékelése 7. Folyamatértékelés 9. A környezeti teljesítmény növelése érdekében tett intézkedések 10. Összefoglalás 10. 5

6 Bevezetés Vecsés Város Önkormányzata a as időszakban több EU-s pályázaton sikeresen vett részt, amelyek során vállalta, hogy a projektek megvalósítását követő 5 éves fenntartási időszakban különböző környezeti fenntarthatósági vállalást teljesít. Ezek egyike a szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelése. Az Önkormányzat többek között azért is tette ezt a vállalást, mert elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett. Jelen tanulmány a évi adatokat a évi adatokkal hasonlítja össze. A környezeti teljesítményértékelés célja az önkormányzat környezeti teljesítményével kapcsolatos irányítási döntések megkönnyítése mérőszámok kiválasztásával, adatok gyűjtésével és elemzésével, az információnak a környezeti teljesítmény kritériumaival való összehasonlító értékelésével és közlésével, valamint a folyamat időszakonkénti átvizsgálásával és fejlesztésével, továbbá a környezeti teljesítmény javítása érdekében tett konkrét intézkedések áttekintésével. A környezeti teljesítmény értékelés során dokumentáljuk az önkormányzat környezeti teljesítményét és értékeljük az ezzel kapcsolatos folyamatokat. A környezeti gazdasági folyamatok kapcsolatrendszere rendkívül bonyolult, ezért pontos modellezése nem képzelhető el pusztán a naturális adatok szintjén, minőségileg is értékelni kell azokat. Erre szolgálnak a környezeti teljesítményértékelés összetettebb, fejlettebb szintetizáló módszerei, melyek lehetővé teszik, hogy az egyébként naturális mennyiségekben gyűjtött adatokat a környezet állapotára vonatkoztassák. A környezeti teljesítményértékelés eredményeinek kvalitatív jellegű elemzése, a környezet állapotára történő vonatkoztatása viszonylag fiatal kutatási területnek tekinthető intézményi szinten. Az Európai Unió egyes országaiban születtek ilyen jellegű vizsgálatok, ám gyakorlati alkalmazásuk még ott is gyerekcipőben jár. Magyarországon ez idáig ilyen jellegű kutatásokat eltekintve az egyes módszertanok általános bemutatásától nem folytattak, gyakorlati alkalmazások szűk körből ismertek. Számos nemzetközi szervezet (Pl.: ISO1, BMU UBA2) fogalmazott meg ajánlásokat a szükséges információk gyűjtésére és rendszerbe foglalására. Ezek a módszerek melyek a intézmények által alkalmazott megoldások zömét jelentik azonban elsősorban az erőforrás felhasználásra és a szennyezőanyag-kibocsátásra vagyis az Input- és Output-oldali terhelésekre koncentrálnak és nem térnek ki a intézmény környezeti hatásai által a környezet állapotában okozott változások értékelésére. Jelenleg is léteznek természetesen már olyan módszerek, melyek alkalmasak e tényező vizsgálatára, ám intézményi szintű alkalmazásuk részben bonyolultságuk miatt nem jellemző. A intézményi szintű környezeti teljesítményből nyert információknak a környezet állapotára történő vonatkoztatása, a gyűjtött adatok magas fokú aggregálását és az aggregált adatoknak környezeti hatásokba történő átszámítását igényli. A megfelelő átszámításról ún. átszámítási faktorok gondoskodnak, melyek a vizsgált jellemző, adott környezeti hatáshoz való hozzájárulásának mértékét jellemzik. Ezen elv gyakorlatba történő átültetésére számos módszertan született (Pl.: EcoIndicator 95, EcoIndicator 99, CML 2001, UBP, EPS stb.), melyek megközelítésükben jelentősen eltérnek egymástól. A jelzett módszerek legfontosabb közös jellemzője a naturális 6

7 mennyiségekben gyűjtött számos környezeti indikátor aggregálása egy, vagy néhány mutatószámba. A gyakorlati alkalmazás előnyei egyértelműek: kevesebb, strukturáltabb adat, a magasabb aggregáltsági szintből kifolyólag könnyebb áttekinthetőség, tervezhetőség. Az összegzett, mértékegység nélküli mérőszámokból kifolyólag lehetőség nyílik az egyes akár eltérő gazdasági ágazatokban aktív intézmények környezeti teljesítményének összehasonlítására, adott esetben ezen teljesítményeknek az ország környezetvédelmi, fenntarthatósági célkitűzéseivel való összevetésére. Hátrányuk többek között a jelentős adatigény, a hely és körülményfüggőség. Az említett módszerek működtetéséhez természetesen elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű adat rendelkezésre állása. A környezeti teljesítmény pontos nyomon követéséhez szükséges az anyagok és energiák intézményen belüli áramainak feltérképezése és folyamatos monitorozása, mely folyamatok és áramok ismerete a minőségi információt nyújtó indikátorkészlet összeállításának elengedhetetlen feltétele. Éppen ezért egy intézményi szintű környezeti indikátorrendszer kiépítése és működtetése (folyamatos aktualizálás, javítás) során elengedhetetlen folyamatmenedzsment ismeretek alkalmazása. A környezeti teljesítményértékelés fogalma A szakirodalom és a jogszabályok a környezeti teljesítmény értékelést a következőképpen határozzák meg: A MSZ EN ISO 14031:2002 szerint a környezeti teljesítmény értékelés: Olyan folyamat, amelynek célja a szervezet környezeti teljesítményével kapcsolatos irányítási döntések megkönnyítése mérőszámok kiválasztásával, adatok gyűjtésével és elemzésével, az információnak a környezeti teljesítmény kritériumaival való összehasonlító értékelésével, jelentéssel és közléssel, valamint e folyamat időszakonkénti átvizsgálásával és fejlesztésével. (MSZ EN ISO 14031:2002, p. 7.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 77. -a a környezeti teljesítmény értékelés a következőképpen határozza meg: Az érdekelt a ok megfelelő alkalmazásával saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és - kérelmére - azt a felügyelőség jóváhagyja. A törvény idézett aiban a környezeti teljesítményértékelés megalapozásául szolgál az un. teljes körű felülvizsgálat, amelynek a következőkre kell kiterjednie(néhány jelen teljesítményértékelés szempontjából fontos terület kiemelve): a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására; b) a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására; c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre; 7

8 d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására; e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására; f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre. Összegezve tehát a fentebb elmondottakat a környezeti teljesítményértékelés legtöbb és legpontosabb információt adó módja, ha a mind az input-, mind az output-oldali anyag-,energia- és információ-áramok feltárásra kerülnek, mind a normál, mind pedig a normáltól eltérő üzemmenet kapcsán és mindez olyan környezeti teljesítményértékelő módszerrel történik mely az adatok teljes körűsége mellett alkalmas az egyes környezetterhelések közötti minőségbeli különbségek számszerűsítésére. Az Önkormányzat környezeti teljesítményértékelési rendszerét a szabványnak megfelelően a következő lépéseken keresztül valósítja meg: A teljesítményértékelés tervezése A teljesítmény értékelése:. adatgyűjtés adatelemzés értékelés kommunikáció. A teljesítményértékelés tervezése A teljesítményértékelést elsősorban a teljesítményindikátorokat megalapozó adatok gyűjtését és tartalmát jellemző dimenzió mentén szükséges megtervezni, a szervezet tevékenysége, nagysága, típusa és szükségletei figyelembevételével. Különös figyelmet kell fordítani az összehasonlíthatóság különböző fajtáinak követelményeire. Így fontos az időbeli, a telephelyek között, a saját célkitűzésekkel, az előírásokkal illetve szabványokkal és más hasonló szervezetekkel történő összehasonlíthatóság biztosítása. A területi-szervezeti kiterjedés tekintetében figyelembe kell venni az Önkormányzat és intézményeinek szerteágazó tevékenységi körét, nagyszámú és alapvetően eltérő folyamatait. Emiatt a telephelyi szintű adatgyűjtés célszerű. A telephelyi szint mellett szóló további érv az lehet, hogy az Európai Unióban használatos jelenlegi legfejlettebb környezeti menedzsment rendszer (EMAS) ugyancsak telephely-orientált, ami későbbi időpontban adott esetben megkönnyítheti bevezetését. A környezeti indikátorok által közvetített információk abszolútak, relatívak, normalizáltak/indexáltak, mennyiségiek, összesítettek vagy súlyozottak lehetnek. Az összesítés és a súlyozás során tekintettel kell lenni az ellenőrizhetőségre, következetességre, összeegyeztethetőségre. Az abszolút típusú adatok egyszerűsége jelen esetben döntő érv. A tartalmasabb és a hosszabb időtávú összehasonlíthatóság tekintetében kétségtelen előnyökkel bíró (és 8

9 ezért elterjedtebb) relatív adattípus használata a közös vonatkoztatási alap hiányában kivitelezhetetlen. A szervezet vezetése felelős a szervezet erőfeszítéseinek azon kulcstényezőiért, melyek befolyásolják a környezeti teljesítményt. Ez magában foglalja a politikák és programok bevezetését, az elvárásoknak és igényeknek való megfelelést, a pénzügyi teljesítményt, és a közösségi viszonyokat. A szervezet szándékaitól és jelentős környezeti tényezőitől függően eldöntheti, hogy melyeket választja vagy hagyja figyelmen kívül a környezeti teljesítmény indikátorok közül. A természetes egységben kifejezett adatok környezeti kapcsolatai közvetlenebbek és ezért közérthetőek, az értékelés továbbfejlesztése során ugyanakkor bármikor nyitva áll a lehetőség a meglévő adatok pénzbeli kifejezésére. Vagyis a naturáliákban kifejezett adatok és a jól-dokumentált pénzügyek révén fenntarthatósági intézkedések pénzügyi teljesítményét is számszerűsíteni lehet. A teljesítményértékelés áttekintése A teljesítményértékelés teljes folyamata egy 5 éves fejlesztési folyamatban alakul ki. Az évek során a teljesítményértékelés tartalma és kiterjedése növekszik (1. ábra). Az Önkormányzat teljesítményértékelési folyamatát rendszeres időközönként, évente felülvizsgálja a további fejlesztések lehetőségeinek feltárása érdekében. Ez a fajta áttekintés hozzájárul a szervezet vezetésének és működésének javulásához, valamint a környezet állapotának javulását is eredményezheti. 1. ábra A fejlesztése magában foglalja: 1 az adatok minőségének, megbízhatóságának és hozzáférhetőségének javítását; 2 az elemzési és értékelési képességek javítását; 3 még inkább használható környezeti indikátorok fejlesztését vagy azonosítását; 4 a teljesítményértékelés értékének növelését; 5 a teljesítményértékelés alkalmazási területének megváltoztatását. A felülvizsgálathoz a következő kérdések szolgálnak segítségül. A folyamat 1 megfelelő információkat szolgáltat a környezeti teljesítményben beálló változások méréséhez? 9

10 2 megfelelő és hasznos ismereteket nyújt a Város vezetés számára? 3 a tervek szerint lett megvalósítva? 4 rendszeresen felhasználja a megfelelő adatforrásokat az adatokösszegyűjtéséhez? 5 hatékonyan elemzi és értékeli az összegyűjtött adatokat? Az adatgyűjtés köre és a beérkezett adatok értékelése Az adatgyűjtés Vecsés Város Önkormányzat létesítményeire, intézményeire terjed ki. Az adatgyűjtés az intézményektől beérkezett információk, valamint a Polgármesteri Hivatal analitikus nyilvántartása alapján történt. Az adatok összesítése az alábbi intézményekre vonatkozóan történt: Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola Anton Grassalkovich Grundschule Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskola Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola Polgármesteri Hivatal Falusi Nemzetiségi Óvoda Dorfenkindergarten Wetshesch Mosolyország Óvoda Lachenland Kindergarten (Kisfaludy u.) Mosolyország Óvoda Lachenland Kindergarten (Tompa utca) Bálint Ágnes Óvoda Tündérkert Óvoda Gyámhivatal Róder Imre Városi Könyvtár Sportpálya Oktatási Intézmények Központi Konyhája Bálint Ágnes Kulturális Központ Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Semmelweis Ignác Bölcsőde Adattartalom: Alkalmazottak száma Napi munkaórák száma Villamos-energia felhasználás (kwh) Elektromos energia költsége Gáz-felhasználás m³ Földgáz költsége Fajlagos földgáz felhasználás Fajlagos energia költség Fajlagos földgáz költsége Összes keletkezett hulladék mennyisége (tonna)) Összes hulladék költség Fajlagos hulladék Fajlagos hulladék költség Összes víz felhasználás m3 Elvezetett/elszállított szennyvíz Arány 10

11 Elektromos áram használatából eredő fajlagos CO2 kibocsátás Gépkocsi használatból eredő fajlagos CO2 kibocsátás Gázfelhasználásból eredő fajlagos CO2 kibocsátás 11

12 EREDMÉNYEK: Megnevezés /2011. javulás % Villany / kwh ,986 1,4% Gáz / m ,919 8,1% Víz / m ,893 10,7% Intézményi hulladék / t n. a. 86,08 Veszélyes hulladékokra nem érkezett információ. Hasonlóan nem érkezett adat a beérkezett panaszok vonatkozásában sem. Folyamatértékelés A jelen első teljesítményértékelés korlátozott tartalommal szolgáltatott adatokra épül. Fontos lépésként értékelhető, hogy kialakult az adatszolgáltatás rendszere. Az adatszolgáltatás nem csak a tényszerű adatok központi bemutatását teszi lehetővé, hanem egyúttal az intézmények figyelmét is ráirányítja a fontos fenntarthatósági kérdésekre, növeli a résztvevők környezeti tudatosságát. Az adatok tartalmával kapcsolatos fogalmak folyamatosan tisztázódnak, ezáltal megbízhatóságuk is növekszik. Azonban, amennyiben bizonyos indikátorokkal kapcsolatosan rendszeresen tévedések vagy félreértések jelentkeznek, úgy megfontolandó a fenntarthatósággal és indikátoraival kapcsolatos képzések megtartása. A környezeti illetve fenntarthatósági panaszok hiánya valószínűleg nem jelenti az érdekeltek teljes elégedettségét, ezen a téren szükséges a lakosok véleményének jobb megismerése, és az itt dokumentált eredményekkel együtt a jövőben aktív kommunikációra kell törekedni. A korábban meghatározott ütemben bővíteni szükséges az értékelendő adatok körét és értékelni kell az adatgyűjtés és értékelés hatékonyságát. Össze kell egyeztetni a település vezetésének környezeti illetve fenntarthatósági politikájával a teljesítményértékelés indikátorait. A környezeti teljesítmény növelése érdekében tett intézkedések Vecsés Város Önkormányzata 2012-ben két olyan EU-s támogatással megvalósított beruházást is befejezett, amelynek keretében olyan építéstechnológiai megoldásokat 12

13 alkalmazott, amelyek a hagyományos építészeti megoldásokhoz képest csökkentik a környezet terhelését: - A Vecsés városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése és rehabilitációja projekt keretében megépült a Bálint Ágnes Kulturális Központ, amely esetében geotermikus fűtés-hűtési rendszer, hőszigetelés, napkollektorok, műanyag nyílászárók, energiatakarékos eszközök és izzók kerültek beépítésre. - Az Épületépítés és eszközbeszerzés a Semmelweis Bölcsőde számára projekt keretében a Bölcsőde építése az előző helyén történt 3 csoportszoba helyett 5 csoportszobával. Az építés során hőszigetelés, napkollektorok, műanyag nyílászárók, energiatakarékos eszközök és izzók kerültek beépítésre és beszerzésre. A vizsgált évben is folytatódott a külterületeken lévő illegális szemétlerakások megszüntetése, illetve a veszélyes hulladékokat a VETÜSZ Kft. átvette a lakosságtól. Kísérletképpen elindult az a program, amelynek keretében az Önkormányzat komposztáló ládákat adott át a lakosságnak, ezzel növeli a szerves hulladék lerakótól történő eltérítését. Összefoglalás A település létesítményeinek energiafelhasználása az év folyamán elfogyasztott víz, gáz és elektromos áram felhasználás mennyiségében mérve, egyaránt javulást mutatott az előző évi fogyasztáshoz képest. A település intézményei környezettel, fenntarthatósággal kapcsolatosan panaszokkal nem éltek, hozzájuk a lakosságtól vagy más intézményektől panaszok nem érkeztek év folyamán. Az önkormányzat ebben az évben 2 olyan intézményi telephely építését is befejezte, amelyek kivitelezése során energiatakarékos és környezetileg fenntarthatóbb technológiai megoldásokat alkalmazott: - A Bálint Ágnes Kulturális Központ esetében: geotermikus fűtés-hűtési rendszer, hőszigetelés, napkollektorok, műanyag nyílászárók, energiatakarékos eszközök és izzók. - Semmelweis Bölcsőde építése az előző helyén 3 csoportszoba helyett 5 csoportszobával: hőszigetelés, napkollektorok, műanyag nyílászárók, energiatakarékos eszközök és izzók. A környezetileg fenntarthatóbb műszaki építészeti technológiák mellett azonban összességében nem feltétlenül fog 2013-ban a környezeti terhelés csökkenni, mivel új intézményi kapacitások jöttek létre a település igényeinek megfelelően. Folytatódott a külterületeken lévő illegális szemétlerakások megszüntetése, illetve a veszélyes hulladékokat a VETÜSZ Kft. átvette a lakosságtól. Kísérletképpen elindult az a program, amelynek keretében az Önkormányzat komposztáló ládákat helyezett ki lakosoknak, ezzel növelve a szerves hulladék lerakótól történő eltérítését. Vecsés, július Szlahó Csaba polgármester 13