Természetvédelmi biológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetvédelmi biológia"

Átírás

1 Természetvédelmi biológia

2 3. elıadás Természetvédelmi értékelés szempontjai

3 A természetvédelmi értékelés kritériumai A természetvédelem tárgya: földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi, kultúrtörténeti értékek A természetvédelmi értékelés szükségessége Az egyes objektumok veszélyeztetettségének, a veszélyeztetettség mértékének, állapotának és állapotváltozásának megállapítása

4 A természetvédelmi értékelés kritériumai A természetvédelmi értékelés szempontjai: Ritkaság Veszélyeztetettség Természetesség Eredetiség Sokféleség Helyreállíthatóság Jellemzıség és sajátosság

5 1. Ritkaság: (ellentéte a gyakoriság, számosság) relatív kategória kis térléptékek esetén érzékelhetı mennyiségi jelzıkkel számszerősíthetı fıként fajokkal és élıhelyekkel kapcsolatban vizsgálják Fontos különbség: eredendıen ritka (magyar vadkörte, tiszafa vagy hársas-berkenyés, nyílt homoki tölgyes) megritkult A ritkaság veszélye: nagyobb kipusztulási, megsemmisülési, megszőnési valószínőség.

6 A ritkaság formái 1. tömegesség a faj kevés egyedbıl álló kis populáció(k)ból áll 2. földrajzilag ritka faj a faj areája kicsi, szők földrajzi régióban fordul elı (Onosma tornense, de: Centaurea sadleriana) 3. ökológiailag ritka (specialista fajok) speciális termıhely igényő fajok (Huperzia selago, szikesek specialista fajai)

7 A ritkaság formái Földrajzi elterjedés, area Ökológiai igény Az egyes populá ciók mérete Néhol nagy Mindenütt kicsi Generalista Nem ritkasági kategória (Chenopodium album) Adenophora liliifolia Nagy Specialista Spiraea salicifolia Taxus baccata, Cypripedium calceolus Generalista Tilia tomentosa Pyrus magyarica, Crocus tommasinianus Kicsi Specialista Plantago schwarzenbergiana Linum dolomiticum, Salvia nutans

8 2. Veszélyeztetettség: taxonokra (fıként fajokra) és társulásokra (vörös könyvek, vörös listák) mértéke területlépték-függı Fajok veszélyeztetettsége: az adott terület populációja milyen messze van a kipusztulástól kritériumok: állománycsökkenés mértéke, area nagysága, összpopuláció létszáma, ivarérett egyedek száma Társulások veszélyeztetettsége: az adott állomány megsemmisülésének ill. eljellegtelenedésének valószínősége kritériumok: az elfoglalt terület nagysága, elhelyezkedése, szukcessziós stádiuma, állapota, helyreállíthatósága

9 A veszélyeztetettség okai (fajok) 1. kis areájú fajok szők földrajzi terület egy-két pontján fordul elı 2. egy vagy kevés populációval rendelkezı fajok véletlenszerő természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja 3. kis populációmérető fajok környezeti, demográfiai fluktuációknak véletlenszerő hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság könnyen csökken, pl. nagytestő ragadozók 4. csökkenı populációmérető fajok pusztuló tendenciát mutató populációk nagy valószínőséggel halnak ki 5. kis egyedsőrőségő populációval rendelkezı fajok élıhelyek pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe sodródhatnak

10 A veszélyeztetettség okai (fajok) 6. nagy territóriumigényő fajok élıhelypusztulás nagyobb valószínőséggel érinti 7. nagy testmérető állatok nagy territóriumigény, nagy táplálékigény, gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók 8. rosszul terjedı fajok környezet változásaira élılények alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak 9. vándorló fajok életben maradásuk legalább 2 élıhelytıl függ, ill. a vonulási útvonal tulajdonságaitól 10. kis genetikai változatosságú fajok genetikai változatosság az alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak

11 A veszélyeztetettség okai (fajok) 11. speciális élıhelyigényő fajok specialista fajok általában ritkábbak 12. zavartalan élıhelyek K-stratégista fajai bolygatásmentes élıhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat 13. ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képezı fajok pl. denevérek, bölénycsordák, lazacok, tengeri teknısök 14. elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlıdött fajok 15. ember által közvetlenül hasznosított fajok túlhasználat, vadászat, begyőjtés

12 A veszélyeztetettség okai (társulások) 1. erdık: (pl. homoki és löszt borító erdısztyepp) terület csökkenés (mg. termıterület) erdıgazdasági gyakorlat területfejlesztés 2. mocsári és lápi növényzet: (forráslápok, tızegmohás és dagadólápok) vízrendezés, vízelvezetés mg. tevékenység 3. pionír és száraz gyepek (alföldi homoki és löszgyepek, sziklagyepek) homokfásítás legelıgazdálkodás mg. termıterület bányászat

13 3. Természetesség: (ellentéte a mőviség = kizárólagos emberi alkotás) termıhelyekre, társulásokra az emberi bolygatástól, az ember közvetlen hatásától mentes állapot mérıszáma Természetes állapot (élıhely, táj, életközösség): keletkezésében az ember nem (alig meghatározóan) játszott szerepet önszabályozás jellemzı Természetközeli állapot (élıhely, táj, életközösség): kialakulására az ember csekély mértékben hatott önszabályozás általában jellemzı közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fönnmaradnak

14 A természetesség típusai 1. Eredeti természetesség az ember szignifikáns ökológiai faktorrá válása elıtti állapot 2. Jelenkori természetesség azon állapot, amely akkor uralkodna, ha az ember nem vált volna szignifikáns ökológiai faktorrá 3. Múltbeli természetesség az eredeti és a jelenkori természetesség kombinációja 4. Potenciális természetesség az emberi behatás megszüntetésével létrejövı lehetséges állapot 5. Jövıbeli természetesség az emberi behatás teljes és huzamos megszőnésével, a természetes változások hatására megjelenı lehetséges állapot (éghajlati, fajkészlet, szukcessziós változások)

15 Eredetiség: (eredeti természetesség) mindenféle (közvetlen és közvetett) emberi beavatkozást nélkülözı természetesség Eredetiség és ısiség: ısiség mindig a régmúlttal kapcsolatos eredetiség az antropogén hatások elıtti természetes állapot (Közép-Európában korábbi állapot)

16 Sokféleség: megjelenési formák sokfélesége (állat, növény, gomba, mikro-organizmus) hierarchikus biológiai szervezıdés sokfélesége (egyed feletti, egyed alatti szervezıdési szintek A sokféleség szintjei: 1. Genetikai diverzitás fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság 2. Taxondiverzitás ~ fajdiverzitás, faj feletti taxonómiai egységek 3. Ökológiai diverzitás populációk tér- idıbeli mintázatainak, kölcsönhatásainak, ill. az általuk létrehozott struktúrák sokfélesége

17 Helyreállíthatóság: Az elpusztított, vagy erısen zavart ökoszisztéma visszahozatalának (rekreálásának) esélye. A kezdeti és a végállapot szerint: 1. Rekonstrukció: teljesen elpusztított eredetivel megegyezı 2. Revitalizáció: teljesen elpusztított közbülsı állapot 3. Restauráció: leromlott állapotból eredetivel megegyezı 4. Rehabilitáció: leromlott állapotból közbülsı állapot

18 Jellemzıség és sajátosság: (fıként társulások, tájak, régiók esetében) jellemzıség: általánosabb, megkülönböztetésre kevéssé alkalmas sajátosság: egyedibb, elkülönítésre alkalmas Példák: jellemzıség zselici bükkösre az ezüst hárs a Nyugat-Dunántúlon a szelídgesztenye sajátosság zempléni-hegységi cseres-tölgyesekben a cser hiánya a Tiszántúlon a közönséges boróka hiánya

19 A természetesség meghatározásának értékelı módszerei Értékelés a fajok viselkedése alapján (texturális jellemzık) - életközösségek jellemzésére - fajokhoz rendelt relatív jelzıszámok, mutatók - a természetesség mértékének összehasonlítására Értékelés a hemeróbia alapján Hemeróbia: az ökoszisztémákat ért (szándékos vagy nem szándékos) emberi beavatkozások hatásának összessége - az aktuális és a potenciális vegetáció eltérésének mértéke - a növénytakaróban és termıhelyében az ember által okozott változások jelzésére - élıhely-típusokra (növénytársulásokra) - nem pedig konkrét termıhelyek konkrét állományaira

20 Értékelés a hemeróbia alapján a hemeróbia meghatározásához szükséges vizsgálatok: - termıhelyi vizsgálatok - életközösségek elemzése - a behatások intenzitásának, idıtartamának és tartományának analizálása Hemeróbia-mutatók ahemerob nincs antropogén befolyás oligohemerob csekély antropogén befolyás mezohemerob erıs antropogén befolyás b-euhemerob nagyon erıs antropogén befolyás a-euhemerob durva antropogén befolyás polyhemerob nagyon durva antropogén befolyás metahemerob kizárólag kultúrbefolyásolt

21 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle szociális magatartás típusok és természetességi értékük: I. Kompetitorok (C, +5) II. Stressz-tőrık (ST) A. Szők ökológiájú stressz-tőrık (specialisták) (S, +6) B. Tág ökológiájú stressz-tőrık (generalisták) (G, +4) III. Ruderálisok (R) A. Természeti tényezıktıl zavart termıhelyek növényei (NP, +3) B. Emberi tényezıktıl zavart termıhelyek növényei 1. Természetes termıhelyek zavarástőrı növényei (DT, +2) 2. A honos flóra antropofil elemei (honos gyomfajok) (W, +1) 3. Antropogén tájidegen fajok a. Meghonosított és kivadult haszonnövények (I, -1) b. Behurcolódott gyomok (adventív elemek) (A, -1) 4. Másodlagos termıhelyek kompetitorai a. A honos flóra ruderális kompetitorai (RC, -2) b. Tájidegen, agresszív kompetitorok (AC, -3)

22 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle ritkasági értékszámok: - ritka fajok, a hazai flórában 5-20 populációval vannak jelen (r, +2) - unikális fajok, a hazai flórában 1-5 populációval vannak jelen, vagy valamivel gyakoribbak, de a hazai flórán kívül egyáltalán nem fordulnak elı (u, +4)

23 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Simon-féle természetvédelmi érték mutatók: I. Természetes állapotokra utaló fajok U unikális vagy ritka (endemikus, szubendemikus, reliktum) fajok KV kiemelten védett fajok V védett fajok E társulásokban domináns (edifikátor) természetes fajok K természetes kísérı fajok TP természetes pionír fajok II. Degradációra utaló fajok TZ természetes zavarástőrı fajok (kaszálórétek, erdei vágások) A adventív elemek G gazdasági növények Gy gyomnövények, szegetális és ruderális fajok

24 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Kárpáti-féle bolygatás- és taposástőrés mutatók: I. Bt-értékek 1 a bolygatást, zavarást nem viseli el 2 bolygatott, zavart termıhelyen vegetatív alakban él 3 bolygatott, zavart termıhelyen életképes (generatív szaporodás is) 4 kielégítıen fejlıdik zavart termıhelyen 5 a bolygatást, zavarást kiválóan toleráló fajok II. Tt-értékek 1 taposást nem tőrı fajok 2 taposás esetén életképes, de csak vegetatív szaporodású fajok 3 taposás esetén generatív úton is tudnak szaporodni 4 a taposást jól tőrik 5 a taposást kiválóan tőrik 0 taposott és nem taposott termıhelyeken egyenelı mértékben fordulnak elı

25 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Németh-féle értékelési rendszer: I. A génkészlet pótolhatatlanságának jellemzıi a filogenetikai elszigeteltség b areanagyság (bennszülöttségi jelleg) c areadiszjunktság (reliktumjelleg I.) d a hazai elıfordulások/populációk kora (reliktumjelleg II.) II. A veszélyeztetettség mértékének jellemzıi e a hazai állományok kiterjedése f a legnagyobb hazai állomány nagyságrendje g terjeszkedési-pusztulási tendencia h degradációtőrés III. Szintetikus jellemzık i a hazai össznépesség veszélyeztetettsége j a világállomány veszélyeztetettsége

26 A Magyarországi Erdık Természetességi Felmérése TERMERD A projekt célja: 1. az erdık természetességének becslése folytonos skálán 2. országosan reprezentatív minta alapján 3. több indikátor kvantitatív felhasználásával (Kritériumok: faállományra, cserjeszintre, gyepszintre, újulatra, vadhatásra, termıhelyre) A vizsgálat tárgya: erdıállományok, erdırészletek Viszonyítási alap: az adott termıhelyen a feltételezett természetes erdıkép Megállapítás: a potenciális természetes erdıtársulás természetes erdıdinamika (www.novenytan.emk.nyme.hu/hasznos linkek/magyarországi erdık természetességi felmérése)

27 A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik Vörös lista veszélyeztetet taxonok Rózsaszín lista a rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté váló taxonok Kék lista azok a veszélyeztetett taxonok, melyeknél az elmúlt idıszakban az aktív védelemnek köszönhetıen csökkent a veszélyeztetettség mértéke Zöld lista az állományaik számában nem, vagy érzékelhetıen nem változó fajok Fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajok

28 A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik IUCN Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Kipusztult Az a taxon, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Regionálisan kipusztult Az a taxon, amelynek utolsó reprodukcióra képes egyede is kihalt vagy eltőnt a régióban. Szabad természetbıl kipusztult Az a taxon, amely korábbi természetes élıhelyén már nem él, csak termesztésben vagy fogságban, vagy a valamikori elterjedési területén kívüli honosított populációban. A kihaltnak vélt taxon, melyet (az életciklusánál) hosszabb ideje nem figyeltek meg.

29 IUCN Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Súlyosan veszélyeztetett Természetes környezetében a legközelebbi jövıben a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett taxon. Veszélyeztetett Az a taxon, amely természetes környezetében a közeli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve. Sebezhetı Az a taxon, amely természetes környezetében a közép-távoli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.

30 IUCN Természetvédelmi kategóriák Kis veszélyeztetettségő taxonok: Védelemfüggı Az a taxon, melyet az érdekében mőködı védelmi programok megszőnésével 5 éven belül a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni. Fenyegetettség közeli Nem védelemfüggı taxon, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek minısítsék. Legkevésbé veszélyeztetett Az a taxon, mely nem tartozik a fenn említett kategóriák egyikébe se. Széles elterjedéső, nagy egyedszámú taxonok. Hiányos adat Az a taxon, amelynek elterjedésérıl vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, és emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért Az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

31 1. Kipusztult és eltőnt A Vörös Könyv kategóriái kipusztult: az utóbbi ötven évben többszöri keresés ellenére sem került elı (pl. Puccinellia pannonica, Drosera anglica, Pinguicula alpina, Peucedanum rochelianum) eltőnt: az elmúlt tíz évben nem találták (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)

32 A Vörös Könyv kategóriái 2. Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett Egyetlen önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erıs visszaszorulás), illetve a termıhelyeken állandó (nem vagy csak nagy költséggel kivédhetı) veszélyforrások mőködnek. (Achillea horanszkyi, Plantago maxima, Pyrus magyarica, Adonis transsylvanica, Gladiolus palustris, Angelica palustris, Arnica montana)

33 3. Aktuálisan veszélyeztetett A Vörös Könyv kategóriái Valamennyi állománya csökkenıben ill. eltőnıben van, majdnem minden élıhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthetı meg. (Ajuga laxmannii, Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster oleifolius, Onosma tornensis)

34 4. Potenciálisan veszélyeztetett PV A Vörös Könyv kategóriái Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti ıket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. (Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger) létében egyelıre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum) ismeretlen veszélyeztetettségő (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum)

35 A kék lista és kategóriái Azon vörös listás taxonok jegyzéke, amelyeknél az elmúlt idıszakban az aktív védelemnek köszönhetıen csökkent a veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Hazánk 2 kék listán szereplı fásszárú faja: Populus nigra, Quercus frainetto.

36 A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen a vörös listáról törölhetı. * A vörös listáról törölhetı, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománynövekedés tapasztalható. * Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. = A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománystabilizálódás tapasztalható. =* Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı.

37 A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozások kategóriái: T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj állománygyarapodását elımozdította. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású. (T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhetı vagy nem ismert. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert.

38 A törvényi védettség szerinti besorolások Hatályos rendelet: 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett növényés állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl (2006. március 23.). Védett növény- és állatfajok, gomba- és zuzmófajok; a fészeképítı hangyafajok és fészkeik (hangyabolyok). Fokozottan védett növény- és állatfajok, barlangok. Az Európai Közösség területén természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok.

39 A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 1. Területi igénybevétel Ipari létesítmény, település, utak, autópályák, bányák, víztározó, szeméttelepek.

40 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 2. Mővelési mód megváltozása bányászat gyepek feltörése gyümölcsösök és szılık telepítése hegylábi sztyeprétek helyén sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdısítése kopárfásítás halastavak létesítése mélyebb fekvéső, nedves helyeken

41 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 3. A termıhelyi viszonyok megváltozása alullegeltetés és túllegeltetés libatartás és -legeltetés intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés

42 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık vízrendezés, csatornázás, lecsapolás, tızegkitermelés karsztvíz- és talajvíz-kiemelés

43 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık erdık tarvágásos üzemmódja vágásterület tuskózása, mélyszántása

44 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık tájidegen fafajokkal végzett erdısítés

45 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık túlzott létszámú vadállomány

46 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık tájidegen növények és gyomok terjedése

47 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 4. A termıhely és a növényzet mechanikai károsítása intenzív turizmus katonai tevékenység jármővek okozta taposás

48 A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık virágszedés, növénygyőjtés, kereskedelem túlzott létszámú vadállomány

49 A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık tudományos célú növénygyőjtés növényfényképezés introgresszív hibridizáció, génerózió szaporodásbeli, felújulási problémák égetés, tőz cserjeirtás

50 A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık I. a kihalás

51 A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık: - kihalás - az élőhelyek pusztulása, fragmentációja - az élőhelyek leromlása - túlzott hasznosítás - idegenhonos fajok - betegségek

52 A kihalás formái: 1. Kihalt (extinct) az a faj, melynek sehol a Földön nem maradt fenn élı egyede. 2. Vadon kihalt (extinct in the wild) az a faj, melynek csak fogságban élı egyedei maradtak. 3. Helyileg kihalt (locally extinct) az a faj, melynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élı populációi. 4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) az a faj, melynek még él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma, hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható.

53 Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban A fajszám az élet keletkezése óta nı

54 Az öt nagy kihalási hullám

55 Az ember okozta kihalások Történelmi korok természeti erıforrások hasznosítása, élıhelyek átalakítása nagytestő emlısök kihalása megafauna 74-86% csak a madarak és emlısök esetén rendelkezünk viszonylag pontos adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan a fajok 99%-ról legfeljebb durva becslésünk van

56 1600-tól dokumentált fajkihalások Az ember okozta kihalások Taxonok Dokumentált fajkipusztulások kontinens sziget óceán összesen Becsült fajszám A kihalt fajok aránya (%) Emlısök ,1 Madarak ,3 Hüllık ,3 Kétéltőek ,05 Halak ,1 Gerinctelenek ,01 Virágos növények ,2

57 Az ember okozta kihalások A kihalás üteme fokozódik A fajok jelentıs része az utóbbi 150 évben pusztult ki XVII. században évtizedenként, között évenként kihalt 1-1 emlıs és madárfaj

58 Jelenkor Veszélyeztetett fajok Az ember okozta kihalások Pálmák Zárvatermık Nyitvatermık Cervidae Canidae Marsupialia Emlısök Psittaciformes Anseriformes Madarak Iguanidae Varanidae Boidae Hüllık Kétéltőek Halak Fajok aránya Fajok száma Becsült fajszám Élılénycsoport

59 Kihalások sebessége Természetes kihalási sebesség, ember nélkül 1 faj 1-10 millió évig él, 10 millió faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk Jelenleg madaraknál ill. emlısöknél kihalási ráta 1% évszázadonként, kb szerese. Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire korábban nem volt példa.

60 A kihalással leginkább veszélyeztetett formák Az endemizmusok jelentıssége Endemizmus bennszülött faj, olyan faj, melynek természetes elıfordulása szők földrajzi régiókra szorítkozik. Különbözı nagyságú földrajzi régiókra értelmezhetjük. 1. Pinus sylvestris Eurázsia mérsékeltövi területein endemikus 2. pannon endemizmus pl. Thlaspi jankae, Armoracia macrocarpa

61 3. lokális bennszülöttek Endemizmusok jelentıssége csak egyes területeken, de több populáció Dianthus diutinus, Onosma tornensis egyetlen lelıhely ismert Linum dolomiticum

62 Endemizmus gócpontok Bennszülött elemek aránya elsısorban az elszigetelt területeken magas. földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg tavak) geológiai értelemben idıs, elszigetelt mediterrán klímájú területeken Madagaszkár 28 fıemlıs 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65% endemizmus Régió Terület (1000 km) Fajszám Endemizmusok száma Endemizmusok aránya Dél-Afrika Fokföld DNy-Ausztrália Európa Kalifornia Panama É-Amerika ÉK-i fele Texas

63 Edényes növények Bennszülött elemek a Kárpát-medencében 2% pannóniai bennszülött 1,5% kárpáti (szub)endemizmus 9,1% bennszülött faj történelmi Magyarország területén

64 Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Állatok Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban. Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi faj sudár orsócsiga pannon hólyaghúzó pannon gyík Vestia gulo Mylabris pannonica Ablepharus kitaibelii

65 Kihalás a szigeteken behurcolt fajok hatása Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área gyakran kicsi, sok endemizmus Óceáni szigeteken élı bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy kihalással veszélyezettet 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt Szigetek İshonos fajok száma Endemzimusok száma Endemizmusok aránya (%) Veszélyeztetett endemizmusok száma Veszélyeztetett endemizmusok aránya (%) Ascensión Azori-szigetek Galapagosz-szigetek Hawaii-szigetek

66 Kihalás a szigeteken behurcolt fajok hatása Okok Eredendıen hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekezı mechanizmusok Kontinensekrıl betelepülı idegenhonos fajok nagy károkat okoznak, kiszorítják, kipusztítják az ıshonos fajokat Ember átalakítja az élıhelyeket (szántóvá, erdıirtás, stb.) elsısorban a növényeket veszélyezteti

67 Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés Erdıirtás mértéke alapján amerikai trópusi esıerdıkben 1986 és 2000 között a növények 15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínősíthetı. 10 millió faj él a Földön, évente 1% esıerdı pusztul el, a fajok 0,2-0,3%-a kihal (20-30 ezer faj/év, naponta 68, óránként 3) a kihalás mértéke teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a módszertıl függetlenül valószínősíthetı, hogy fajok százezrei pusztulnak ki a következı 50 évben.

68 Magyarországon kihalt állatok és növények Vörös könyv: 5 emlıs, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermı

69 Magyarországról kipusztult és eltőnt edényes növényfajok

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen

Részletesebben

Növényvilág védelme. Természetvédelem

Növényvilág védelme. Természetvédelem Természetvédelem A növényvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A természetvédelem feladatait, így a növényvilág védelmét is alapvetően

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild)

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild) Kihalás A Föld fajgazdagsága jelenleg a legnagyobb, DE a fajok kihalásának sebessége is napjainkban a legnagyobb Sok faj a kipusztulás szélére sodródott Fennmaradó fajok is veszítenek genetikai változatosságukból,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007.

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 1. HELYZETELEMZÉS Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területe két, nagyjából egyenlı kiterjedéső részre, az Aggteleki és Zempléni

Részletesebben

3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet.

3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet. 3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet. Vegetációtörténet Az evolóció nagy lépései a növényvilág fejlődése során 1. 3,5

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

Növényrendszertan. 12. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Növényrendszertan. 12. elıadás. Dr. Bartha Dénes Növényrendszertan 12. elıadás Dr. Bartha Dénes Természetvédelem A természetvédelem alapelvei 1. A biológiai egyensúly elve 2. Az indikátor elv 3. A génbank elv 4. Az élı múzeum elv A természetvédelem tárgyai

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 6. Természetvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Magyarország növényzetalapú természeti tıkéjének változása az utóbbi 150-200 évben

Magyarország növényzetalapú természeti tıkéjének változása az utóbbi 150-200 évben Magyarország növényzetalapú természeti tıkéjének változása az utóbbi 15-2 évben Biró Marianna, Bölöni János, Molnár Zsolt, Czúcz Bálint és Horváth Ferenc (mariann@botanika.hu, jboloni@botanika.hu, molnar@botanika.hu,

Részletesebben

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN BARTHA DÉNES

A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN BARTHA DÉNES A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN Bevezetés BARTHA DÉNES A természetes állapot meghatározására többféle definíciót találunk a szakirodalomban (pl.1.... az ember által

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja: TER... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

14. Veszélyeztetettségi kategóriák példákkal. Magyarországról kipusztult és eltűnt növényfajok.

14. Veszélyeztetettségi kategóriák példákkal. Magyarországról kipusztult és eltűnt növényfajok. 14. Veszélyeztetettségi kategóriák példákkal. Magyarországról kipusztult és eltűnt növényfajok. VÖRÖS KÖNYVEK, VÖRÖS LISTÁK Sokszínűek, sok szempontúak, sokféle élőlénycsoportra, nem feltétlenül jogi védelem

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) A természetvédelem célja Környezetvédelem (KM002_1) 6. Természetvédelem 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet) Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Természetvédelem és tájvédelem 10. elıadás 37-40. lecke

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt. AZ MKNE projektcsapata

OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt. AZ MKNE projektcsapata A biodiverzitás és oktatása az OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt AZ MKNE projektcsapata 1 Összeállította: Kecskés Ferenc Lektorálta: Halácsy Ágnes, Tóthné Tímár-Geng Csilla Magyar Környezeti Nevelési

Részletesebben

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció - ökológia legrégebbi két felismerése: a diverzitás az egyenlítőhöz közeledve nő és a terület nagysággal együtt növekszik a fajszám is - sziget fajszáma

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Csorvási löszgyep kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20007) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

ex lege védett objektumok (barlangok, ) rendeletben meghatározott védett és fokozottan védett fajok és objektumok (13/2001. (V.

ex lege védett objektumok (barlangok, ) rendeletben meghatározott védett és fokozottan védett fajok és objektumok (13/2001. (V. + nyilvánosság + jogi alap + nevelési eszköz + hatékonyabb + életközösség ö é védelem + kezelés lehetősége listák elavulnak élőhely védelem nélkül mit sem ér ex lege védett objektumok (barlangok, ) rendeletben

Részletesebben