Természetvédelmi biológia
|
|
- Etelka Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Természetvédelmi biológia
2 3. elıadás Természetvédelmi értékelés szempontjai
3 A természetvédelmi értékelés kritériumai A természetvédelem tárgya: földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi, kultúrtörténeti értékek A természetvédelmi értékelés szükségessége Az egyes objektumok veszélyeztetettségének, a veszélyeztetettség mértékének, állapotának és állapotváltozásának megállapítása
4 A természetvédelmi értékelés kritériumai A természetvédelmi értékelés szempontjai: Ritkaság Veszélyeztetettség Természetesség Eredetiség Sokféleség Helyreállíthatóság Jellemzıség és sajátosság
5 1. Ritkaság: (ellentéte a gyakoriság, számosság) relatív kategória kis térléptékek esetén érzékelhetı mennyiségi jelzıkkel számszerősíthetı fıként fajokkal és élıhelyekkel kapcsolatban vizsgálják Fontos különbség: eredendıen ritka (magyar vadkörte, tiszafa vagy hársas-berkenyés, nyílt homoki tölgyes) megritkult A ritkaság veszélye: nagyobb kipusztulási, megsemmisülési, megszőnési valószínőség.
6 A ritkaság formái 1. tömegesség a faj kevés egyedbıl álló kis populáció(k)ból áll 2. földrajzilag ritka faj a faj areája kicsi, szők földrajzi régióban fordul elı (Onosma tornense, de: Centaurea sadleriana) 3. ökológiailag ritka (specialista fajok) speciális termıhely igényő fajok (Huperzia selago, szikesek specialista fajai)
7 A ritkaság formái Földrajzi elterjedés, area Ökológiai igény Az egyes populá ciók mérete Néhol nagy Mindenütt kicsi Generalista Nem ritkasági kategória (Chenopodium album) Adenophora liliifolia Nagy Specialista Spiraea salicifolia Taxus baccata, Cypripedium calceolus Generalista Tilia tomentosa Pyrus magyarica, Crocus tommasinianus Kicsi Specialista Plantago schwarzenbergiana Linum dolomiticum, Salvia nutans
8 2. Veszélyeztetettség: taxonokra (fıként fajokra) és társulásokra (vörös könyvek, vörös listák) mértéke területlépték-függı Fajok veszélyeztetettsége: az adott terület populációja milyen messze van a kipusztulástól kritériumok: állománycsökkenés mértéke, area nagysága, összpopuláció létszáma, ivarérett egyedek száma Társulások veszélyeztetettsége: az adott állomány megsemmisülésének ill. eljellegtelenedésének valószínősége kritériumok: az elfoglalt terület nagysága, elhelyezkedése, szukcessziós stádiuma, állapota, helyreállíthatósága
9 A veszélyeztetettség okai (fajok) 1. kis areájú fajok szők földrajzi terület egy-két pontján fordul elı 2. egy vagy kevés populációval rendelkezı fajok véletlenszerő természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja 3. kis populációmérető fajok környezeti, demográfiai fluktuációknak véletlenszerő hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság könnyen csökken, pl. nagytestő ragadozók 4. csökkenı populációmérető fajok pusztuló tendenciát mutató populációk nagy valószínőséggel halnak ki 5. kis egyedsőrőségő populációval rendelkezı fajok élıhelyek pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe sodródhatnak
10 A veszélyeztetettség okai (fajok) 6. nagy territóriumigényő fajok élıhelypusztulás nagyobb valószínőséggel érinti 7. nagy testmérető állatok nagy territóriumigény, nagy táplálékigény, gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók 8. rosszul terjedı fajok környezet változásaira élılények alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak 9. vándorló fajok életben maradásuk legalább 2 élıhelytıl függ, ill. a vonulási útvonal tulajdonságaitól 10. kis genetikai változatosságú fajok genetikai változatosság az alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak
11 A veszélyeztetettség okai (fajok) 11. speciális élıhelyigényő fajok specialista fajok általában ritkábbak 12. zavartalan élıhelyek K-stratégista fajai bolygatásmentes élıhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat 13. ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képezı fajok pl. denevérek, bölénycsordák, lazacok, tengeri teknısök 14. elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlıdött fajok 15. ember által közvetlenül hasznosított fajok túlhasználat, vadászat, begyőjtés
12 A veszélyeztetettség okai (társulások) 1. erdık: (pl. homoki és löszt borító erdısztyepp) terület csökkenés (mg. termıterület) erdıgazdasági gyakorlat területfejlesztés 2. mocsári és lápi növényzet: (forráslápok, tızegmohás és dagadólápok) vízrendezés, vízelvezetés mg. tevékenység 3. pionír és száraz gyepek (alföldi homoki és löszgyepek, sziklagyepek) homokfásítás legelıgazdálkodás mg. termıterület bányászat
13 3. Természetesség: (ellentéte a mőviség = kizárólagos emberi alkotás) termıhelyekre, társulásokra az emberi bolygatástól, az ember közvetlen hatásától mentes állapot mérıszáma Természetes állapot (élıhely, táj, életközösség): keletkezésében az ember nem (alig meghatározóan) játszott szerepet önszabályozás jellemzı Természetközeli állapot (élıhely, táj, életközösség): kialakulására az ember csekély mértékben hatott önszabályozás általában jellemzı közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fönnmaradnak
14 A természetesség típusai 1. Eredeti természetesség az ember szignifikáns ökológiai faktorrá válása elıtti állapot 2. Jelenkori természetesség azon állapot, amely akkor uralkodna, ha az ember nem vált volna szignifikáns ökológiai faktorrá 3. Múltbeli természetesség az eredeti és a jelenkori természetesség kombinációja 4. Potenciális természetesség az emberi behatás megszüntetésével létrejövı lehetséges állapot 5. Jövıbeli természetesség az emberi behatás teljes és huzamos megszőnésével, a természetes változások hatására megjelenı lehetséges állapot (éghajlati, fajkészlet, szukcessziós változások)
15 Eredetiség: (eredeti természetesség) mindenféle (közvetlen és közvetett) emberi beavatkozást nélkülözı természetesség Eredetiség és ısiség: ısiség mindig a régmúlttal kapcsolatos eredetiség az antropogén hatások elıtti természetes állapot (Közép-Európában korábbi állapot)
16 Sokféleség: megjelenési formák sokfélesége (állat, növény, gomba, mikro-organizmus) hierarchikus biológiai szervezıdés sokfélesége (egyed feletti, egyed alatti szervezıdési szintek A sokféleség szintjei: 1. Genetikai diverzitás fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság 2. Taxondiverzitás ~ fajdiverzitás, faj feletti taxonómiai egységek 3. Ökológiai diverzitás populációk tér- idıbeli mintázatainak, kölcsönhatásainak, ill. az általuk létrehozott struktúrák sokfélesége
17 Helyreállíthatóság: Az elpusztított, vagy erısen zavart ökoszisztéma visszahozatalának (rekreálásának) esélye. A kezdeti és a végállapot szerint: 1. Rekonstrukció: teljesen elpusztított eredetivel megegyezı 2. Revitalizáció: teljesen elpusztított közbülsı állapot 3. Restauráció: leromlott állapotból eredetivel megegyezı 4. Rehabilitáció: leromlott állapotból közbülsı állapot
18 Jellemzıség és sajátosság: (fıként társulások, tájak, régiók esetében) jellemzıség: általánosabb, megkülönböztetésre kevéssé alkalmas sajátosság: egyedibb, elkülönítésre alkalmas Példák: jellemzıség zselici bükkösre az ezüst hárs a Nyugat-Dunántúlon a szelídgesztenye sajátosság zempléni-hegységi cseres-tölgyesekben a cser hiánya a Tiszántúlon a közönséges boróka hiánya
19 A természetesség meghatározásának értékelı módszerei Értékelés a fajok viselkedése alapján (texturális jellemzık) - életközösségek jellemzésére - fajokhoz rendelt relatív jelzıszámok, mutatók - a természetesség mértékének összehasonlítására Értékelés a hemeróbia alapján Hemeróbia: az ökoszisztémákat ért (szándékos vagy nem szándékos) emberi beavatkozások hatásának összessége - az aktuális és a potenciális vegetáció eltérésének mértéke - a növénytakaróban és termıhelyében az ember által okozott változások jelzésére - élıhely-típusokra (növénytársulásokra) - nem pedig konkrét termıhelyek konkrét állományaira
20 Értékelés a hemeróbia alapján a hemeróbia meghatározásához szükséges vizsgálatok: - termıhelyi vizsgálatok - életközösségek elemzése - a behatások intenzitásának, idıtartamának és tartományának analizálása Hemeróbia-mutatók ahemerob nincs antropogén befolyás oligohemerob csekély antropogén befolyás mezohemerob erıs antropogén befolyás b-euhemerob nagyon erıs antropogén befolyás a-euhemerob durva antropogén befolyás polyhemerob nagyon durva antropogén befolyás metahemerob kizárólag kultúrbefolyásolt
21 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle szociális magatartás típusok és természetességi értékük: I. Kompetitorok (C, +5) II. Stressz-tőrık (ST) A. Szők ökológiájú stressz-tőrık (specialisták) (S, +6) B. Tág ökológiájú stressz-tőrık (generalisták) (G, +4) III. Ruderálisok (R) A. Természeti tényezıktıl zavart termıhelyek növényei (NP, +3) B. Emberi tényezıktıl zavart termıhelyek növényei 1. Természetes termıhelyek zavarástőrı növényei (DT, +2) 2. A honos flóra antropofil elemei (honos gyomfajok) (W, +1) 3. Antropogén tájidegen fajok a. Meghonosított és kivadult haszonnövények (I, -1) b. Behurcolódott gyomok (adventív elemek) (A, -1) 4. Másodlagos termıhelyek kompetitorai a. A honos flóra ruderális kompetitorai (RC, -2) b. Tájidegen, agresszív kompetitorok (AC, -3)
22 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle ritkasági értékszámok: - ritka fajok, a hazai flórában 5-20 populációval vannak jelen (r, +2) - unikális fajok, a hazai flórában 1-5 populációval vannak jelen, vagy valamivel gyakoribbak, de a hazai flórán kívül egyáltalán nem fordulnak elı (u, +4)
23 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Simon-féle természetvédelmi érték mutatók: I. Természetes állapotokra utaló fajok U unikális vagy ritka (endemikus, szubendemikus, reliktum) fajok KV kiemelten védett fajok V védett fajok E társulásokban domináns (edifikátor) természetes fajok K természetes kísérı fajok TP természetes pionír fajok II. Degradációra utaló fajok TZ természetes zavarástőrı fajok (kaszálórétek, erdei vágások) A adventív elemek G gazdasági növények Gy gyomnövények, szegetális és ruderális fajok
24 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Kárpáti-féle bolygatás- és taposástőrés mutatók: I. Bt-értékek 1 a bolygatást, zavarást nem viseli el 2 bolygatott, zavart termıhelyen vegetatív alakban él 3 bolygatott, zavart termıhelyen életképes (generatív szaporodás is) 4 kielégítıen fejlıdik zavart termıhelyen 5 a bolygatást, zavarást kiválóan toleráló fajok II. Tt-értékek 1 taposást nem tőrı fajok 2 taposás esetén életképes, de csak vegetatív szaporodású fajok 3 taposás esetén generatív úton is tudnak szaporodni 4 a taposást jól tőrik 5 a taposást kiválóan tőrik 0 taposott és nem taposott termıhelyeken egyenelı mértékben fordulnak elı
25 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Németh-féle értékelési rendszer: I. A génkészlet pótolhatatlanságának jellemzıi a filogenetikai elszigeteltség b areanagyság (bennszülöttségi jelleg) c areadiszjunktság (reliktumjelleg I.) d a hazai elıfordulások/populációk kora (reliktumjelleg II.) II. A veszélyeztetettség mértékének jellemzıi e a hazai állományok kiterjedése f a legnagyobb hazai állomány nagyságrendje g terjeszkedési-pusztulási tendencia h degradációtőrés III. Szintetikus jellemzık i a hazai össznépesség veszélyeztetettsége j a világállomány veszélyeztetettsége
26 A Magyarországi Erdık Természetességi Felmérése TERMERD A projekt célja: 1. az erdık természetességének becslése folytonos skálán 2. országosan reprezentatív minta alapján 3. több indikátor kvantitatív felhasználásával (Kritériumok: faállományra, cserjeszintre, gyepszintre, újulatra, vadhatásra, termıhelyre) A vizsgálat tárgya: erdıállományok, erdırészletek Viszonyítási alap: az adott termıhelyen a feltételezett természetes erdıkép Megállapítás: a potenciális természetes erdıtársulás természetes erdıdinamika ( linkek/magyarországi erdık természetességi felmérése)
27 A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik Vörös lista veszélyeztetet taxonok Rózsaszín lista a rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté váló taxonok Kék lista azok a veszélyeztetett taxonok, melyeknél az elmúlt idıszakban az aktív védelemnek köszönhetıen csökkent a veszélyeztetettség mértéke Zöld lista az állományaik számában nem, vagy érzékelhetıen nem változó fajok Fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajok
28 A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik IUCN Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Kipusztult Az a taxon, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Regionálisan kipusztult Az a taxon, amelynek utolsó reprodukcióra képes egyede is kihalt vagy eltőnt a régióban. Szabad természetbıl kipusztult Az a taxon, amely korábbi természetes élıhelyén már nem él, csak termesztésben vagy fogságban, vagy a valamikori elterjedési területén kívüli honosított populációban. A kihaltnak vélt taxon, melyet (az életciklusánál) hosszabb ideje nem figyeltek meg.
29 IUCN Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Súlyosan veszélyeztetett Természetes környezetében a legközelebbi jövıben a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett taxon. Veszélyeztetett Az a taxon, amely természetes környezetében a közeli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve. Sebezhetı Az a taxon, amely természetes környezetében a közép-távoli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.
30 IUCN Természetvédelmi kategóriák Kis veszélyeztetettségő taxonok: Védelemfüggı Az a taxon, melyet az érdekében mőködı védelmi programok megszőnésével 5 éven belül a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni. Fenyegetettség közeli Nem védelemfüggı taxon, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek minısítsék. Legkevésbé veszélyeztetett Az a taxon, mely nem tartozik a fenn említett kategóriák egyikébe se. Széles elterjedéső, nagy egyedszámú taxonok. Hiányos adat Az a taxon, amelynek elterjedésérıl vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, és emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért Az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.
31 1. Kipusztult és eltőnt A Vörös Könyv kategóriái kipusztult: az utóbbi ötven évben többszöri keresés ellenére sem került elı (pl. Puccinellia pannonica, Drosera anglica, Pinguicula alpina, Peucedanum rochelianum) eltőnt: az elmúlt tíz évben nem találták (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)
32 A Vörös Könyv kategóriái 2. Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett Egyetlen önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erıs visszaszorulás), illetve a termıhelyeken állandó (nem vagy csak nagy költséggel kivédhetı) veszélyforrások mőködnek. (Achillea horanszkyi, Plantago maxima, Pyrus magyarica, Adonis transsylvanica, Gladiolus palustris, Angelica palustris, Arnica montana)
33 3. Aktuálisan veszélyeztetett A Vörös Könyv kategóriái Valamennyi állománya csökkenıben ill. eltőnıben van, majdnem minden élıhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthetı meg. (Ajuga laxmannii, Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster oleifolius, Onosma tornensis)
34 4. Potenciálisan veszélyeztetett PV A Vörös Könyv kategóriái Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti ıket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. (Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger) létében egyelıre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum) ismeretlen veszélyeztetettségő (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum)
35 A kék lista és kategóriái Azon vörös listás taxonok jegyzéke, amelyeknél az elmúlt idıszakban az aktív védelemnek köszönhetıen csökkent a veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Hazánk 2 kék listán szereplı fásszárú faja: Populus nigra, Quercus frainetto.
36 A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen a vörös listáról törölhetı. * A vörös listáról törölhetı, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománynövekedés tapasztalható. * Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. = A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománystabilizálódás tapasztalható. =* Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı.
37 A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozások kategóriái: T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj állománygyarapodását elımozdította. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású. (T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhetı vagy nem ismert. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert.
38 A törvényi védettség szerinti besorolások Hatályos rendelet: 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett növényés állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl (2006. március 23.). Védett növény- és állatfajok, gomba- és zuzmófajok; a fészeképítı hangyafajok és fészkeik (hangyabolyok). Fokozottan védett növény- és állatfajok, barlangok. Az Európai Közösség területén természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok.
39 A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 1. Területi igénybevétel Ipari létesítmény, település, utak, autópályák, bányák, víztározó, szeméttelepek.
40 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 2. Mővelési mód megváltozása bányászat gyepek feltörése gyümölcsösök és szılık telepítése hegylábi sztyeprétek helyén sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdısítése kopárfásítás halastavak létesítése mélyebb fekvéső, nedves helyeken
41 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 3. A termıhelyi viszonyok megváltozása alullegeltetés és túllegeltetés libatartás és -legeltetés intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés
42 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık vízrendezés, csatornázás, lecsapolás, tızegkitermelés karsztvíz- és talajvíz-kiemelés
43 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık erdık tarvágásos üzemmódja vágásterület tuskózása, mélyszántása
44 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık tájidegen fafajokkal végzett erdısítés
45 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık túlzott létszámú vadállomány
46 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık tájidegen növények és gyomok terjedése
47 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 4. A termıhely és a növényzet mechanikai károsítása intenzív turizmus katonai tevékenység jármővek okozta taposás
48 A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık virágszedés, növénygyőjtés, kereskedelem túlzott létszámú vadállomány
49 A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık tudományos célú növénygyőjtés növényfényképezés introgresszív hibridizáció, génerózió szaporodásbeli, felújulási problémák égetés, tőz cserjeirtás
50 A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık I. a kihalás
51 A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık: - kihalás - az élőhelyek pusztulása, fragmentációja - az élőhelyek leromlása - túlzott hasznosítás - idegenhonos fajok - betegségek
52 A kihalás formái: 1. Kihalt (extinct) az a faj, melynek sehol a Földön nem maradt fenn élı egyede. 2. Vadon kihalt (extinct in the wild) az a faj, melynek csak fogságban élı egyedei maradtak. 3. Helyileg kihalt (locally extinct) az a faj, melynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élı populációi. 4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) az a faj, melynek még él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma, hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható.
53 Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban A fajszám az élet keletkezése óta nı
54 Az öt nagy kihalási hullám
55 Az ember okozta kihalások Történelmi korok természeti erıforrások hasznosítása, élıhelyek átalakítása nagytestő emlısök kihalása megafauna 74-86% csak a madarak és emlısök esetén rendelkezünk viszonylag pontos adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan a fajok 99%-ról legfeljebb durva becslésünk van
56 1600-tól dokumentált fajkihalások Az ember okozta kihalások Taxonok Dokumentált fajkipusztulások kontinens sziget óceán összesen Becsült fajszám A kihalt fajok aránya (%) Emlısök ,1 Madarak ,3 Hüllık ,3 Kétéltőek ,05 Halak ,1 Gerinctelenek ,01 Virágos növények ,2
57 Az ember okozta kihalások A kihalás üteme fokozódik A fajok jelentıs része az utóbbi 150 évben pusztult ki XVII. században évtizedenként, között évenként kihalt 1-1 emlıs és madárfaj
58 Jelenkor Veszélyeztetett fajok Az ember okozta kihalások Pálmák Zárvatermık Nyitvatermık Cervidae Canidae Marsupialia Emlısök Psittaciformes Anseriformes Madarak Iguanidae Varanidae Boidae Hüllık Kétéltőek Halak Fajok aránya Fajok száma Becsült fajszám Élılénycsoport
59 Kihalások sebessége Természetes kihalási sebesség, ember nélkül 1 faj 1-10 millió évig él, 10 millió faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk Jelenleg madaraknál ill. emlısöknél kihalási ráta 1% évszázadonként, kb szerese. Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire korábban nem volt példa.
60 A kihalással leginkább veszélyeztetett formák Az endemizmusok jelentıssége Endemizmus bennszülött faj, olyan faj, melynek természetes elıfordulása szők földrajzi régiókra szorítkozik. Különbözı nagyságú földrajzi régiókra értelmezhetjük. 1. Pinus sylvestris Eurázsia mérsékeltövi területein endemikus 2. pannon endemizmus pl. Thlaspi jankae, Armoracia macrocarpa
61 3. lokális bennszülöttek Endemizmusok jelentıssége csak egyes területeken, de több populáció Dianthus diutinus, Onosma tornensis egyetlen lelıhely ismert Linum dolomiticum
62 Endemizmus gócpontok Bennszülött elemek aránya elsısorban az elszigetelt területeken magas. földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg tavak) geológiai értelemben idıs, elszigetelt mediterrán klímájú területeken Madagaszkár 28 fıemlıs 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65% endemizmus Régió Terület (1000 km) Fajszám Endemizmusok száma Endemizmusok aránya Dél-Afrika Fokföld DNy-Ausztrália Európa Kalifornia Panama É-Amerika ÉK-i fele Texas
63 Edényes növények Bennszülött elemek a Kárpát-medencében 2% pannóniai bennszülött 1,5% kárpáti (szub)endemizmus 9,1% bennszülött faj történelmi Magyarország területén
64 Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Állatok Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban. Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi faj sudár orsócsiga pannon hólyaghúzó pannon gyík Vestia gulo Mylabris pannonica Ablepharus kitaibelii
65 Kihalás a szigeteken behurcolt fajok hatása Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área gyakran kicsi, sok endemizmus Óceáni szigeteken élı bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy kihalással veszélyezettet 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt Szigetek İshonos fajok száma Endemzimusok száma Endemizmusok aránya (%) Veszélyeztetett endemizmusok száma Veszélyeztetett endemizmusok aránya (%) Ascensión Azori-szigetek Galapagosz-szigetek Hawaii-szigetek
66 Kihalás a szigeteken behurcolt fajok hatása Okok Eredendıen hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekezı mechanizmusok Kontinensekrıl betelepülı idegenhonos fajok nagy károkat okoznak, kiszorítják, kipusztítják az ıshonos fajokat Ember átalakítja az élıhelyeket (szántóvá, erdıirtás, stb.) elsısorban a növényeket veszélyezteti
67 Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés Erdıirtás mértéke alapján amerikai trópusi esıerdıkben 1986 és 2000 között a növények 15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínősíthetı. 10 millió faj él a Földön, évente 1% esıerdı pusztul el, a fajok 0,2-0,3%-a kihal (20-30 ezer faj/év, naponta 68, óránként 3) a kihalás mértéke teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a módszertıl függetlenül valószínősíthetı, hogy fajok százezrei pusztulnak ki a következı 50 évben.
68 Magyarországon kihalt állatok és növények Vörös könyv: 5 emlıs, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermı
69 Magyarországról kipusztult és eltőnt edényes növényfajok
Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség
Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást
Részletesebben13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai.
13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai. Területi igénybevétel. Termőhelyi viszonyokat megváltoztató tényezők.
RészletesebbenMinőségi változók. 2. előadás
Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenBiodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,
RészletesebbenA biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)
A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A
Részletesebben1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI
1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenBeretzk Péter Természetvédelmi Klub
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub 1998-2010 KUTATÁS -madármegfigyelések -élıhelytérképezés -fajösszetétel -régiós összehasonlítások 2006: beépítéssel való veszélyeztetettség: 4 HELYI VÉDETT 1998-2010
RészletesebbenMagyarország zonális növényzeti övei
Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely
RészletesebbenSzigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált
RészletesebbenA biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenTermészetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenNövényvilág védelme. Természetvédelem
Természetvédelem A növényvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A természetvédelem feladatait, így a növényvilág védelmét is alapvetően
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.
RészletesebbenDE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild)
Kihalás A Föld fajgazdagsága jelenleg a legnagyobb, DE a fajok kihalásának sebessége is napjainkban a legnagyobb Sok faj a kipusztulás szélére sodródott Fennmaradó fajok is veszítenek genetikai változatosságukból,
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
Részletesebben5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről
5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI
Bartók Katalin ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Ábel Kiadó Kolozsvár, 2012 BCU Cluj-Napoca n EDIU201200123 A könyv megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta
RészletesebbenMagyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 2. oldal d)1 barlang jogellenes veszélyeztetése, károsítása eseté
Magyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 1. oldal 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról A természet
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenDunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl
Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenTermészetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás
Természetvédelem 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitás fogalma és szintjei Kulcsfajok és kulcsforrások A biodiverzitás megoszlása
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenKörnyezeti Nevelési Program. Arcus Környezetvédı Egyesület. Topolya
Sihelnik József okleveles természetvédelmi mérnök Suturović Edita okleveles bilógus Arcus Környezetvédı Egyesület Környezeti Nevelési Program Arcus Környezetvédı Egyesület Topolya Alapfogalmak Környezetvédelem:
RészletesebbenNÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenA biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet
A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb
RészletesebbenRekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra
Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok
RészletesebbenA kaszálás szempontjai természetvédő szemmel
A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenAz elterjedés elısegítı külsı tényezık
Az elterjedés elısegítı külsı tényezık Melegebb lokálklíma kialakulása: fıként nagyvárosokra és iparvidékekre jellemzı Hımérséklet Felhık Csapadék Szél Relatív nedvesség Éves átlag Borításmérték Éves átlag
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenDiverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?
Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás
Részletesebben3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet.
3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet. Vegetációtörténet Az evolóció nagy lépései a növényvilág fejlődése során 1. 3,5
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenAz erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenKonzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség
Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,
RészletesebbenA MAGYAR ALFOLD VE::DETT NOVE::NYEI. Irta és fényképezte: dr. Németh Ferenc dr. Seregélyes Tibor Lektorálta: Vízy Istvánné dr.
A MAGYAR ALFOLD VE::DETT NOVE::NYEI. Irta és fényképezte: dr. Németh Ferenc dr. Seregélyes Tibor Lektorálta: Vízy Istvánné dr. Szerkesztette: B. Zsédenyi Judit A magyar flóra hozzávetőleg 2250 virágos
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő
Részletesebben16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről
16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi
RészletesebbenTisztelt Rendőrkapitányság!
Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu
RészletesebbenNövényrendszertan. 12. elıadás. Dr. Bartha Dénes
Növényrendszertan 12. elıadás Dr. Bartha Dénes Természetvédelem A természetvédelem alapelvei 1. A biológiai egyensúly elve 2. Az indikátor elv 3. A génbank elv 4. Az élı múzeum elv A természetvédelem tárgyai
RészletesebbenBIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András
1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/465/2009. Tervezet a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi
Részletesebbenfenntartási tervének bemutatása
ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenTermészeti értékeink jó kezelése
KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007.
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 1. HELYZETELEMZÉS Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területe két, nagyjából egyenlı kiterjedéső részre, az Aggteleki és Zempléni
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenTÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS Mikó Józsefné Jónás Edit Az állatok, különösen a gazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó szabályok
Részletesebben