Természetvédelmi biológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetvédelmi biológia"

Átírás

1 Természetvédelmi biológia

2 3. elıadás Természetvédelmi értékelés szempontjai

3 A természetvédelmi értékelés kritériumai A természetvédelem tárgya: földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi, kultúrtörténeti értékek A természetvédelmi értékelés szükségessége Az egyes objektumok veszélyeztetettségének, a veszélyeztetettség mértékének, állapotának és állapotváltozásának megállapítása

4 A természetvédelmi értékelés kritériumai A természetvédelmi értékelés szempontjai: Ritkaság Veszélyeztetettség Természetesség Eredetiség Sokféleség Helyreállíthatóság Jellemzıség és sajátosság

5 1. Ritkaság: (ellentéte a gyakoriság, számosság) relatív kategória kis térléptékek esetén érzékelhetı mennyiségi jelzıkkel számszerősíthetı fıként fajokkal és élıhelyekkel kapcsolatban vizsgálják Fontos különbség: eredendıen ritka (magyar vadkörte, tiszafa vagy hársas-berkenyés, nyílt homoki tölgyes) megritkult A ritkaság veszélye: nagyobb kipusztulási, megsemmisülési, megszőnési valószínőség.

6 A ritkaság formái 1. tömegesség a faj kevés egyedbıl álló kis populáció(k)ból áll 2. földrajzilag ritka faj a faj areája kicsi, szők földrajzi régióban fordul elı (Onosma tornense, de: Centaurea sadleriana) 3. ökológiailag ritka (specialista fajok) speciális termıhely igényő fajok (Huperzia selago, szikesek specialista fajai)

7 A ritkaság formái Földrajzi elterjedés, area Ökológiai igény Az egyes populá ciók mérete Néhol nagy Mindenütt kicsi Generalista Nem ritkasági kategória (Chenopodium album) Adenophora liliifolia Nagy Specialista Spiraea salicifolia Taxus baccata, Cypripedium calceolus Generalista Tilia tomentosa Pyrus magyarica, Crocus tommasinianus Kicsi Specialista Plantago schwarzenbergiana Linum dolomiticum, Salvia nutans

8 2. Veszélyeztetettség: taxonokra (fıként fajokra) és társulásokra (vörös könyvek, vörös listák) mértéke területlépték-függı Fajok veszélyeztetettsége: az adott terület populációja milyen messze van a kipusztulástól kritériumok: állománycsökkenés mértéke, area nagysága, összpopuláció létszáma, ivarérett egyedek száma Társulások veszélyeztetettsége: az adott állomány megsemmisülésének ill. eljellegtelenedésének valószínősége kritériumok: az elfoglalt terület nagysága, elhelyezkedése, szukcessziós stádiuma, állapota, helyreállíthatósága

9 A veszélyeztetettség okai (fajok) 1. kis areájú fajok szők földrajzi terület egy-két pontján fordul elı 2. egy vagy kevés populációval rendelkezı fajok véletlenszerő természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja 3. kis populációmérető fajok környezeti, demográfiai fluktuációknak véletlenszerő hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság könnyen csökken, pl. nagytestő ragadozók 4. csökkenı populációmérető fajok pusztuló tendenciát mutató populációk nagy valószínőséggel halnak ki 5. kis egyedsőrőségő populációval rendelkezı fajok élıhelyek pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe sodródhatnak

10 A veszélyeztetettség okai (fajok) 6. nagy territóriumigényő fajok élıhelypusztulás nagyobb valószínőséggel érinti 7. nagy testmérető állatok nagy territóriumigény, nagy táplálékigény, gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók 8. rosszul terjedı fajok környezet változásaira élılények alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak 9. vándorló fajok életben maradásuk legalább 2 élıhelytıl függ, ill. a vonulási útvonal tulajdonságaitól 10. kis genetikai változatosságú fajok genetikai változatosság az alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak

11 A veszélyeztetettség okai (fajok) 11. speciális élıhelyigényő fajok specialista fajok általában ritkábbak 12. zavartalan élıhelyek K-stratégista fajai bolygatásmentes élıhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat 13. ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képezı fajok pl. denevérek, bölénycsordák, lazacok, tengeri teknısök 14. elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlıdött fajok 15. ember által közvetlenül hasznosított fajok túlhasználat, vadászat, begyőjtés

12 A veszélyeztetettség okai (társulások) 1. erdık: (pl. homoki és löszt borító erdısztyepp) terület csökkenés (mg. termıterület) erdıgazdasági gyakorlat területfejlesztés 2. mocsári és lápi növényzet: (forráslápok, tızegmohás és dagadólápok) vízrendezés, vízelvezetés mg. tevékenység 3. pionír és száraz gyepek (alföldi homoki és löszgyepek, sziklagyepek) homokfásítás legelıgazdálkodás mg. termıterület bányászat

13 3. Természetesség: (ellentéte a mőviség = kizárólagos emberi alkotás) termıhelyekre, társulásokra az emberi bolygatástól, az ember közvetlen hatásától mentes állapot mérıszáma Természetes állapot (élıhely, táj, életközösség): keletkezésében az ember nem (alig meghatározóan) játszott szerepet önszabályozás jellemzı Természetközeli állapot (élıhely, táj, életközösség): kialakulására az ember csekély mértékben hatott önszabályozás általában jellemzı közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fönnmaradnak

14 A természetesség típusai 1. Eredeti természetesség az ember szignifikáns ökológiai faktorrá válása elıtti állapot 2. Jelenkori természetesség azon állapot, amely akkor uralkodna, ha az ember nem vált volna szignifikáns ökológiai faktorrá 3. Múltbeli természetesség az eredeti és a jelenkori természetesség kombinációja 4. Potenciális természetesség az emberi behatás megszüntetésével létrejövı lehetséges állapot 5. Jövıbeli természetesség az emberi behatás teljes és huzamos megszőnésével, a természetes változások hatására megjelenı lehetséges állapot (éghajlati, fajkészlet, szukcessziós változások)

15 Eredetiség: (eredeti természetesség) mindenféle (közvetlen és közvetett) emberi beavatkozást nélkülözı természetesség Eredetiség és ısiség: ısiség mindig a régmúlttal kapcsolatos eredetiség az antropogén hatások elıtti természetes állapot (Közép-Európában korábbi állapot)

16 Sokféleség: megjelenési formák sokfélesége (állat, növény, gomba, mikro-organizmus) hierarchikus biológiai szervezıdés sokfélesége (egyed feletti, egyed alatti szervezıdési szintek A sokféleség szintjei: 1. Genetikai diverzitás fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság 2. Taxondiverzitás ~ fajdiverzitás, faj feletti taxonómiai egységek 3. Ökológiai diverzitás populációk tér- idıbeli mintázatainak, kölcsönhatásainak, ill. az általuk létrehozott struktúrák sokfélesége

17 Helyreállíthatóság: Az elpusztított, vagy erısen zavart ökoszisztéma visszahozatalának (rekreálásának) esélye. A kezdeti és a végállapot szerint: 1. Rekonstrukció: teljesen elpusztított eredetivel megegyezı 2. Revitalizáció: teljesen elpusztított közbülsı állapot 3. Restauráció: leromlott állapotból eredetivel megegyezı 4. Rehabilitáció: leromlott állapotból közbülsı állapot

18 Jellemzıség és sajátosság: (fıként társulások, tájak, régiók esetében) jellemzıség: általánosabb, megkülönböztetésre kevéssé alkalmas sajátosság: egyedibb, elkülönítésre alkalmas Példák: jellemzıség zselici bükkösre az ezüst hárs a Nyugat-Dunántúlon a szelídgesztenye sajátosság zempléni-hegységi cseres-tölgyesekben a cser hiánya a Tiszántúlon a közönséges boróka hiánya

19 A természetesség meghatározásának értékelı módszerei Értékelés a fajok viselkedése alapján (texturális jellemzık) - életközösségek jellemzésére - fajokhoz rendelt relatív jelzıszámok, mutatók - a természetesség mértékének összehasonlítására Értékelés a hemeróbia alapján Hemeróbia: az ökoszisztémákat ért (szándékos vagy nem szándékos) emberi beavatkozások hatásának összessége - az aktuális és a potenciális vegetáció eltérésének mértéke - a növénytakaróban és termıhelyében az ember által okozott változások jelzésére - élıhely-típusokra (növénytársulásokra) - nem pedig konkrét termıhelyek konkrét állományaira

20 Értékelés a hemeróbia alapján a hemeróbia meghatározásához szükséges vizsgálatok: - termıhelyi vizsgálatok - életközösségek elemzése - a behatások intenzitásának, idıtartamának és tartományának analizálása Hemeróbia-mutatók ahemerob nincs antropogén befolyás oligohemerob csekély antropogén befolyás mezohemerob erıs antropogén befolyás b-euhemerob nagyon erıs antropogén befolyás a-euhemerob durva antropogén befolyás polyhemerob nagyon durva antropogén befolyás metahemerob kizárólag kultúrbefolyásolt

21 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle szociális magatartás típusok és természetességi értékük: I. Kompetitorok (C, +5) II. Stressz-tőrık (ST) A. Szők ökológiájú stressz-tőrık (specialisták) (S, +6) B. Tág ökológiájú stressz-tőrık (generalisták) (G, +4) III. Ruderálisok (R) A. Természeti tényezıktıl zavart termıhelyek növényei (NP, +3) B. Emberi tényezıktıl zavart termıhelyek növényei 1. Természetes termıhelyek zavarástőrı növényei (DT, +2) 2. A honos flóra antropofil elemei (honos gyomfajok) (W, +1) 3. Antropogén tájidegen fajok a. Meghonosított és kivadult haszonnövények (I, -1) b. Behurcolódott gyomok (adventív elemek) (A, -1) 4. Másodlagos termıhelyek kompetitorai a. A honos flóra ruderális kompetitorai (RC, -2) b. Tájidegen, agresszív kompetitorok (AC, -3)

22 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle ritkasági értékszámok: - ritka fajok, a hazai flórában 5-20 populációval vannak jelen (r, +2) - unikális fajok, a hazai flórában 1-5 populációval vannak jelen, vagy valamivel gyakoribbak, de a hazai flórán kívül egyáltalán nem fordulnak elı (u, +4)

23 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Simon-féle természetvédelmi érték mutatók: I. Természetes állapotokra utaló fajok U unikális vagy ritka (endemikus, szubendemikus, reliktum) fajok KV kiemelten védett fajok V védett fajok E társulásokban domináns (edifikátor) természetes fajok K természetes kísérı fajok TP természetes pionír fajok II. Degradációra utaló fajok TZ természetes zavarástőrı fajok (kaszálórétek, erdei vágások) A adventív elemek G gazdasági növények Gy gyomnövények, szegetális és ruderális fajok

24 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Kárpáti-féle bolygatás- és taposástőrés mutatók: I. Bt-értékek 1 a bolygatást, zavarást nem viseli el 2 bolygatott, zavart termıhelyen vegetatív alakban él 3 bolygatott, zavart termıhelyen életképes (generatív szaporodás is) 4 kielégítıen fejlıdik zavart termıhelyen 5 a bolygatást, zavarást kiválóan toleráló fajok II. Tt-értékek 1 taposást nem tőrı fajok 2 taposás esetén életképes, de csak vegetatív szaporodású fajok 3 taposás esetén generatív úton is tudnak szaporodni 4 a taposást jól tőrik 5 a taposást kiválóan tőrik 0 taposott és nem taposott termıhelyeken egyenelı mértékben fordulnak elı

25 Értékelés a fajok viselkedése alapján A Németh-féle értékelési rendszer: I. A génkészlet pótolhatatlanságának jellemzıi a filogenetikai elszigeteltség b areanagyság (bennszülöttségi jelleg) c areadiszjunktság (reliktumjelleg I.) d a hazai elıfordulások/populációk kora (reliktumjelleg II.) II. A veszélyeztetettség mértékének jellemzıi e a hazai állományok kiterjedése f a legnagyobb hazai állomány nagyságrendje g terjeszkedési-pusztulási tendencia h degradációtőrés III. Szintetikus jellemzık i a hazai össznépesség veszélyeztetettsége j a világállomány veszélyeztetettsége

26 A Magyarországi Erdık Természetességi Felmérése TERMERD A projekt célja: 1. az erdık természetességének becslése folytonos skálán 2. országosan reprezentatív minta alapján 3. több indikátor kvantitatív felhasználásával (Kritériumok: faállományra, cserjeszintre, gyepszintre, újulatra, vadhatásra, termıhelyre) A vizsgálat tárgya: erdıállományok, erdırészletek Viszonyítási alap: az adott termıhelyen a feltételezett természetes erdıkép Megállapítás: a potenciális természetes erdıtársulás természetes erdıdinamika (www.novenytan.emk.nyme.hu/hasznos linkek/magyarországi erdık természetességi felmérése)

27 A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik Vörös lista veszélyeztetet taxonok Rózsaszín lista a rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté váló taxonok Kék lista azok a veszélyeztetett taxonok, melyeknél az elmúlt idıszakban az aktív védelemnek köszönhetıen csökkent a veszélyeztetettség mértéke Zöld lista az állományaik számában nem, vagy érzékelhetıen nem változó fajok Fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajok

28 A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik IUCN Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Kipusztult Az a taxon, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Regionálisan kipusztult Az a taxon, amelynek utolsó reprodukcióra képes egyede is kihalt vagy eltőnt a régióban. Szabad természetbıl kipusztult Az a taxon, amely korábbi természetes élıhelyén már nem él, csak termesztésben vagy fogságban, vagy a valamikori elterjedési területén kívüli honosított populációban. A kihaltnak vélt taxon, melyet (az életciklusánál) hosszabb ideje nem figyeltek meg.

29 IUCN Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Súlyosan veszélyeztetett Természetes környezetében a legközelebbi jövıben a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett taxon. Veszélyeztetett Az a taxon, amely természetes környezetében a közeli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve. Sebezhetı Az a taxon, amely természetes környezetében a közép-távoli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.

30 IUCN Természetvédelmi kategóriák Kis veszélyeztetettségő taxonok: Védelemfüggı Az a taxon, melyet az érdekében mőködı védelmi programok megszőnésével 5 éven belül a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni. Fenyegetettség közeli Nem védelemfüggı taxon, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek minısítsék. Legkevésbé veszélyeztetett Az a taxon, mely nem tartozik a fenn említett kategóriák egyikébe se. Széles elterjedéső, nagy egyedszámú taxonok. Hiányos adat Az a taxon, amelynek elterjedésérıl vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, és emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért Az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

31 1. Kipusztult és eltőnt A Vörös Könyv kategóriái kipusztult: az utóbbi ötven évben többszöri keresés ellenére sem került elı (pl. Puccinellia pannonica, Drosera anglica, Pinguicula alpina, Peucedanum rochelianum) eltőnt: az elmúlt tíz évben nem találták (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)

32 A Vörös Könyv kategóriái 2. Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett Egyetlen önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erıs visszaszorulás), illetve a termıhelyeken állandó (nem vagy csak nagy költséggel kivédhetı) veszélyforrások mőködnek. (Achillea horanszkyi, Plantago maxima, Pyrus magyarica, Adonis transsylvanica, Gladiolus palustris, Angelica palustris, Arnica montana)

33 3. Aktuálisan veszélyeztetett A Vörös Könyv kategóriái Valamennyi állománya csökkenıben ill. eltőnıben van, majdnem minden élıhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthetı meg. (Ajuga laxmannii, Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster oleifolius, Onosma tornensis)

34 4. Potenciálisan veszélyeztetett PV A Vörös Könyv kategóriái Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti ıket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. (Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger) létében egyelıre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum) ismeretlen veszélyeztetettségő (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum)

35 A kék lista és kategóriái Azon vörös listás taxonok jegyzéke, amelyeknél az elmúlt idıszakban az aktív védelemnek köszönhetıen csökkent a veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Hazánk 2 kék listán szereplı fásszárú faja: Populus nigra, Quercus frainetto.

36 A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen a vörös listáról törölhetı. * A vörös listáról törölhetı, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománynövekedés tapasztalható. * Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. = A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománystabilizálódás tapasztalható. =* Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı.

37 A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozások kategóriái: T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj állománygyarapodását elımozdította. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású. (T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhetı vagy nem ismert. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert.

38 A törvényi védettség szerinti besorolások Hatályos rendelet: 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett növényés állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl (2006. március 23.). Védett növény- és állatfajok, gomba- és zuzmófajok; a fészeképítı hangyafajok és fészkeik (hangyabolyok). Fokozottan védett növény- és állatfajok, barlangok. Az Európai Közösség területén természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok.

39 A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 1. Területi igénybevétel Ipari létesítmény, település, utak, autópályák, bányák, víztározó, szeméttelepek.

40 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 2. Mővelési mód megváltozása bányászat gyepek feltörése gyümölcsösök és szılık telepítése hegylábi sztyeprétek helyén sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdısítése kopárfásítás halastavak létesítése mélyebb fekvéső, nedves helyeken

41 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 3. A termıhelyi viszonyok megváltozása alullegeltetés és túllegeltetés libatartás és -legeltetés intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés

42 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık vízrendezés, csatornázás, lecsapolás, tızegkitermelés karsztvíz- és talajvíz-kiemelés

43 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık erdık tarvágásos üzemmódja vágásterület tuskózása, mélyszántása

44 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık tájidegen fafajokkal végzett erdısítés

45 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık túlzott létszámú vadállomány

46 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık tájidegen növények és gyomok terjedése

47 A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 4. A termıhely és a növényzet mechanikai károsítása intenzív turizmus katonai tevékenység jármővek okozta taposás

48 A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık virágszedés, növénygyőjtés, kereskedelem túlzott létszámú vadállomány

49 A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık tudományos célú növénygyőjtés növényfényképezés introgresszív hibridizáció, génerózió szaporodásbeli, felújulási problémák égetés, tőz cserjeirtás

50 A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık I. a kihalás

51 A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık: - kihalás - az élőhelyek pusztulása, fragmentációja - az élőhelyek leromlása - túlzott hasznosítás - idegenhonos fajok - betegségek

52 A kihalás formái: 1. Kihalt (extinct) az a faj, melynek sehol a Földön nem maradt fenn élı egyede. 2. Vadon kihalt (extinct in the wild) az a faj, melynek csak fogságban élı egyedei maradtak. 3. Helyileg kihalt (locally extinct) az a faj, melynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élı populációi. 4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) az a faj, melynek még él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma, hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható.

53 Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban A fajszám az élet keletkezése óta nı

54 Az öt nagy kihalási hullám

55 Az ember okozta kihalások Történelmi korok természeti erıforrások hasznosítása, élıhelyek átalakítása nagytestő emlısök kihalása megafauna 74-86% csak a madarak és emlısök esetén rendelkezünk viszonylag pontos adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan a fajok 99%-ról legfeljebb durva becslésünk van

56 1600-tól dokumentált fajkihalások Az ember okozta kihalások Taxonok Dokumentált fajkipusztulások kontinens sziget óceán összesen Becsült fajszám A kihalt fajok aránya (%) Emlısök ,1 Madarak ,3 Hüllık ,3 Kétéltőek ,05 Halak ,1 Gerinctelenek ,01 Virágos növények ,2

57 Az ember okozta kihalások A kihalás üteme fokozódik A fajok jelentıs része az utóbbi 150 évben pusztult ki XVII. században évtizedenként, között évenként kihalt 1-1 emlıs és madárfaj

58 Jelenkor Veszélyeztetett fajok Az ember okozta kihalások Pálmák Zárvatermık Nyitvatermık Cervidae Canidae Marsupialia Emlısök Psittaciformes Anseriformes Madarak Iguanidae Varanidae Boidae Hüllık Kétéltőek Halak Fajok aránya Fajok száma Becsült fajszám Élılénycsoport

59 Kihalások sebessége Természetes kihalási sebesség, ember nélkül 1 faj 1-10 millió évig él, 10 millió faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk Jelenleg madaraknál ill. emlısöknél kihalási ráta 1% évszázadonként, kb szerese. Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire korábban nem volt példa.

60 A kihalással leginkább veszélyeztetett formák Az endemizmusok jelentıssége Endemizmus bennszülött faj, olyan faj, melynek természetes elıfordulása szők földrajzi régiókra szorítkozik. Különbözı nagyságú földrajzi régiókra értelmezhetjük. 1. Pinus sylvestris Eurázsia mérsékeltövi területein endemikus 2. pannon endemizmus pl. Thlaspi jankae, Armoracia macrocarpa

61 3. lokális bennszülöttek Endemizmusok jelentıssége csak egyes területeken, de több populáció Dianthus diutinus, Onosma tornensis egyetlen lelıhely ismert Linum dolomiticum

62 Endemizmus gócpontok Bennszülött elemek aránya elsısorban az elszigetelt területeken magas. földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg tavak) geológiai értelemben idıs, elszigetelt mediterrán klímájú területeken Madagaszkár 28 fıemlıs 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65% endemizmus Régió Terület (1000 km) Fajszám Endemizmusok száma Endemizmusok aránya Dél-Afrika Fokföld DNy-Ausztrália Európa Kalifornia Panama É-Amerika ÉK-i fele Texas

63 Edényes növények Bennszülött elemek a Kárpát-medencében 2% pannóniai bennszülött 1,5% kárpáti (szub)endemizmus 9,1% bennszülött faj történelmi Magyarország területén

64 Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Állatok Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban. Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi faj sudár orsócsiga pannon hólyaghúzó pannon gyík Vestia gulo Mylabris pannonica Ablepharus kitaibelii

65 Kihalás a szigeteken behurcolt fajok hatása Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área gyakran kicsi, sok endemizmus Óceáni szigeteken élı bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy kihalással veszélyezettet 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt Szigetek İshonos fajok száma Endemzimusok száma Endemizmusok aránya (%) Veszélyeztetett endemizmusok száma Veszélyeztetett endemizmusok aránya (%) Ascensión Azori-szigetek Galapagosz-szigetek Hawaii-szigetek

66 Kihalás a szigeteken behurcolt fajok hatása Okok Eredendıen hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekezı mechanizmusok Kontinensekrıl betelepülı idegenhonos fajok nagy károkat okoznak, kiszorítják, kipusztítják az ıshonos fajokat Ember átalakítja az élıhelyeket (szántóvá, erdıirtás, stb.) elsısorban a növényeket veszélyezteti

67 Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés Erdıirtás mértéke alapján amerikai trópusi esıerdıkben 1986 és 2000 között a növények 15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínősíthetı. 10 millió faj él a Földön, évente 1% esıerdı pusztul el, a fajok 0,2-0,3%-a kihal (20-30 ezer faj/év, naponta 68, óránként 3) a kihalás mértéke teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a módszertıl függetlenül valószínősíthetı, hogy fajok százezrei pusztulnak ki a következı 50 évben.

68 Magyarországon kihalt állatok és növények Vörös könyv: 5 emlıs, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermı

69 Magyarországról kipusztult és eltőnt edényes növényfajok

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. 12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Beretzk Péter Természetvédelmi Klub 1998-2010 KUTATÁS -madármegfigyelések -élıhelytérképezés -fajösszetétel -régiós összehasonlítások 2006: beépítéssel való veszélyeztetettség: 4 HELYI VÉDETT 1998-2010

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint: Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi

Részletesebben

Növényvilág védelme. Természetvédelem

Növényvilág védelme. Természetvédelem Természetvédelem A növényvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A természetvédelem feladatait, így a növényvilág védelmét is alapvetően

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild)

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild) Kihalás A Föld fajgazdagsága jelenleg a legnagyobb, DE a fajok kihalásának sebessége is napjainkban a legnagyobb Sok faj a kipusztulás szélére sodródott Fennmaradó fajok is veszítenek genetikai változatosságukból,

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

Az elterjedés elısegítı külsı tényezık

Az elterjedés elısegítı külsı tényezık Az elterjedés elısegítı külsı tényezık Melegebb lokálklíma kialakulása: fıként nagyvárosokra és iparvidékekre jellemzı Hımérséklet Felhık Csapadék Szél Relatív nedvesség Éves átlag Borításmérték Éves átlag

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

Növényrendszertan. 12. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Növényrendszertan. 12. elıadás. Dr. Bartha Dénes Növényrendszertan 12. elıadás Dr. Bartha Dénes Természetvédelem A természetvédelem alapelvei 1. A biológiai egyensúly elve 2. Az indikátor elv 3. A génbank elv 4. Az élı múzeum elv A természetvédelem tárgyai

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/465/2009. Tervezet a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet.

3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet. 3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet. Vegetációtörténet Az evolóció nagy lépései a növényvilág fejlődése során 1. 3,5

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

TÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit

TÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS Mikó Józsefné Jónás Edit Az állatok, különösen a gazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó szabályok

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 6. Természetvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett,

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007.

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 1. HELYZETELEMZÉS Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területe két, nagyjából egyenlı kiterjedéső részre, az Aggteleki és Zempléni

Részletesebben

1.) Faunisztikai érték: nemzetközileg vagy országosan védett, vagy az adott környezetben ritka, állatföldrajzi szempontból érdekes állatfaj

1.) Faunisztikai érték: nemzetközileg vagy országosan védett, vagy az adott környezetben ritka, állatföldrajzi szempontból érdekes állatfaj Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 7/2011. (II.24.) önkormányzati rendelete helyi védett természeti területté nyilvánításról Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park

Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park A Kistómalmi láprét t rekonstrukciója Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park Miért érdemel kiemelt figyelmet? Az utolsó ilyen láprét Sopron környékén Ma már kizárólag csak itt fordul elı a Pinguicula vulgaris

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 4. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el. Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep

Részletesebben

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A természeti erőforrások 126. lecke A természeti erőforrások fogalma

Részletesebben

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN BARTHA DÉNES

A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN BARTHA DÉNES A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN Bevezetés BARTHA DÉNES A természetes állapot meghatározására többféle definíciót találunk a szakirodalomban (pl.1.... az ember által

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Konzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása

Konzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása Konzervációbiológia 7. előadás Életközösségek helyreállítása Életközösségek védelme A fajok populációi a természetben közösségek tagjaiként léteznek, bonyolult kapcsolatrendszer fűzi őket más fajok populációihoz

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja: TER... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS

Részletesebben

Peti Erzsébet, programvezető

Peti Erzsébet, programvezető Peti Erzsébet, programvezető 2014.November 27. A projekt célja: A Pannon Magbank létrehozása, legalább 800, a Pannon biogeográfiai régióban őshonos, tárolásra alkalmas magvú növényfaj génbanki technológiával

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

Magyarország növényzetalapú természeti tıkéjének változása az utóbbi 150-200 évben

Magyarország növényzetalapú természeti tıkéjének változása az utóbbi 150-200 évben Magyarország növényzetalapú természeti tıkéjének változása az utóbbi 15-2 évben Biró Marianna, Bölöni János, Molnár Zsolt, Czúcz Bálint és Horváth Ferenc (mariann@botanika.hu, jboloni@botanika.hu, molnar@botanika.hu,

Részletesebben

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy

Részletesebben

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben