NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG. előadó: dr. Kende Tamás május

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG. előadó: dr. Kende Tamás 2012. május"

Átírás

1 NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG előadó: dr. Kende Tamás május

2 TEMATIKA 1. Problémák 2. KIK? Szervezetek 3. MIVEL? Jogforrások 4. HOGYAN? Szabályozási technikák 5. MIT? Szabályozási területek

3 Problémák A technika fejlődése az erőforrások fokozottabb kiaknázásához vezetett. Kipusztuló állat, növényfajták, csökkenő biodiverzitás Felboruló éghajlat, potenciális klíma katasztrófa, Az ózonréteg nem képes megszűrni az ultraibolya sugárzást (betegségek) Ipari katasztrófák

4 A problémamegoldás nehézségei 1. LOKÁLIS SZENNYEZÉS GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ( potyautas problémák) 2. ÉSZAK - DÉL A környezetvédelem a gazdag államokat érdekli elsődlegesen. 3. A GAZDASÁG ÉS A LAKOSSÁG KONLIKTUSA 4. A JOGI SZABÁLYOZÁS LEMARADÁSA A környezet állapotának romlása gyorsabb mint a jogi szabályozás kialakulása. A környezetvédelem csak az 1970-es évektől kerül az érdeklődés és a jogi szabályozás homlokterébe.

5 KIK? - Szervezetek

6 Sok más területen léteznek ernyő-szervezetek Szervezet Tárgy Szervezet tárgy WTO kereskedelem IMO tengerek IMF állami pénzügyek ILO munka WHO egészség FAO élelmezés Kifejezetten a környezettel az UNEP kivételével nem foglalkozik nemzetközi szervezet

7 UNEP és más Nemzetközi Szervezetek UNEP Egy ENSZ Program (United Nations Environment Program): nemzetközi együttműködés elősegítése, szabályozási javaslatok és ajánlások kidolgozása, stb. ENSZ szakosított szervei: pl. FAO - élelmezésügy és mezőgazdaság, IMO tengerügy, Meteorológiai Világszervezet COP-ok (Felek konferenciái) Civil szervezetek (NGOk): pl. Greenpeace

8 MIVEL - Jogforrások Általában a nemzetközi jogban Szerződések Szokásjog Jogelvek Nemzetközi szervezetek határozatai Egyoldalú nyilatkozatok

9 A nemzetközi környezetvédelmi szerződések kezdetben Jellemzőik: Főként az erőforrások megfelelő felhasználására irányultak víz, élővilág védelme pl egyezmény a medvefókák védelméről, 1946 (ICRW) Szigorú ellenőrzési mechanizmusok Szűkkörű részvétel

10 A szabályozási vákuum megoldására keretegyezmények

11 Mik egy keretegyezmény alkotóelemei?

12 KE Alkotóelemek Cél: Univerzális tagság Probléma és célok meghatározása Fontos fogalmak meghatározása (szennyezés és energia) Alapvető elvek meghatározása (megkülönböztett felelősség) Állandó (felek konferenciája - COP) és átmeneti szervek létrehozása Eljárásrend meghatározása (jogalkotáshoz) Kutatási szerv létrehozása Anyagi források biztosítása Végrehajtási és ellenőrzési eljárások kidolgozása

13 KE: majdnem 250 létezik Neve Dátum Hely Veszélyeztett fajokkal való kereskedelem (CITES) 1965 New York Határon átnyuló szennyezés 1979 Genf Ózonréteg 1985 Bécs Klímaváltozás (UNFCC) 1992 Rio Biodiverzitásról szóló Egyezmény 1992 Rio a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (PIC) 1998 Rotterdam A veszélyes hulladék határon átnyuló szállítása és megsemmisítése 1998 Bázel Tartós organikus szennyeződés 2001 Stockholm

14 KE: Univerzális tagság Név Aláírás dátuma Taglétszám Fókák (nem KE) Bálnavadászat Ózonréteg (Bécs) Klímaváltozás (Rio) Határon átnyúló szennyeződés (Genf) Biodiverzitásról szóló Egyezmény (Rio) A veszélyes hulladék határon átnyuló szállítása és megsemmisítése (Bázel)

15 Államok, amelyek nem ratifikálták a montreáli jegyzőkönyvet Afganisztán Bhután Cook- szigetek Egyenlítőil Guinea Eritrea Irak Niue Andorra Vatikán San Marino Kelet- Timor 11 állam, amelyek nem ratifikálták a Montreáli jegyzőkönyvet 15

16 Példa 2 : A CITES egyezmény ratifikálása 175 állam ratifikálta Nem részesek 16

17 KE 2. feladat: Probléma meghatározása UNFCC 1992 Abbéli aggodalmunkból, hogy az emberi tevékenység jelentősen megnöveli az üvegház - gázok tartalmát a levegőben, és ez a növekedés felerősíti a természetes üvegház-hatást, és ez általános felmelegedéshez vezet a földön és az atmoszférában, és hátrányosan érinti majd a természetes ököszisztémákat és az emberi egészséget... Az 1985-ös Bécsi Egyezmény az Ózonréteg védelméről Elszántuk magunkat az emberi egészség és a környezet védelmére a ózonréteg változásából eredő káros hatásokkal szemben

18 KE 3. feladat: Fogalmak meghatározása 8 év tárgyalás után sikerül meghatározni a légszennyezés fogalmát az 1979-es megállapodásban: Légszennyezés" alatt az ember által közvetlenül vagy közvetve olyan anyagok illetve energia légtérbe juttatását értjük, amely később az emberi egészség, élővilág, ökoszisztémák és anyagi javak károsodását eredményezi, illetve károsítja vagy beavatkozik a környezet legitim használatába, a légszennyezőket pedig fentieknek megfelelően kell meghatározni;

19 KE 4. feladat: Elvek meghatározása Az UNFCC (Rio) például: Jelenlegi és jövőbeli generációk javát szolgálni Az egyenlőség elvéből kiindulva Általános de megkülönböztetett felelősség Elővigyázatossági elv Fenntartható fejlődés

20 A KE jellemzője: Puha kötelezettségvállalások Az UNFCC például: (a) fejleszteni, időszakosan frissíteni, kiadni és a COP-nak elérhetővé tenni, nemzeti leltárokat az antropogenikus emissziókról...; (b) megszövegezni, végrehajtani, publikálni... Programokat (c) Elősegíteni és együttműködni ; (d) Elősegíteni ; (e) Együttműködni ; (f) Számításba venni.; (g) Elősegíteni és együttműködni ; (h) Elősegíteni és együttműködni ; (i) Elősegíteni és együttműködni ; és (j) Kommunikálni.

21 JEGYZŐKÖNYVEK A KE termékei: maga a joganyag

22 JEGYZŐKÖNYVEK: Konkrét követelmények Az LRTAP ös Helsinki jegyzőkönyv Mit? Kén kibocsátás Mennyivel? 30% Mihez képest? 1980-as helyzet Meddig? 1993 Az UNFCC es Kiotói jegyzőkönyv Mit? CO2 és egyéb üvegház-gázok CITES Mennyivel? 5-8% Mihez képest? 1990-es helyzet Meddig? Mellékletek RAMSAR Listák

23 KE 5. feladat: Kutatási büdzsé IPCC Támogatja a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az UNFCCC. A WMO támogatása évi 250 millió svájci frank.

24 KE 6. feladat: Végrehajtás pénzügyi mechanizmusa: A Montreáli jegyzőkönyv Multilaterális Alapja A Multilaterális Alapot 1991-ben hozták létre, az UNDP, az UNEP, az UNIDO és Világbank, mint a végrehajtó szervek közreműködésével, hogy pénzügyi és technikai támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak az ellenőrzési szabályozásnak való megfeleléshez. A Montreáli jegyzőkönyv Multilaterális Alapja 1991 és 2002 között közel $1.5 milliárd támogatást nyújtott több mint 100 fejlődő országnak, hogy csökkentsék a CFC felhasználásukat. 24

25 KE 7. feladat: Végrehajtás és szankciók Általában egy később jóváhagyandó jegyzőkönyvre hagyják

26 Miért ez a helyes megközelítés? Lehetővé teszi a nagy tag létszámot Lehetővé teszi a politikai konszenzust legalább néhány általános kérdésben, a konfliktusok pedig technikai részletekre korlátozódnak.

27 A környezettel foglalkozó szabályozásról általában Nem létezik domináns nemzetközi szervezet Létezik egy kezdetleges, ám gyorsan növekvő jogi szabályrendszer Környezeti szabályozás és szabályok meghozatala silókban történik Hiányzik az összefüggés és koordináció a különböző szervek és ügynökségek között Rendszertelen a végrehajtás, a tudományos munka, és a stratégiák meghatározása

28 2. Szokásjog Létezik pl. ENSZ közgyűlési határozatok Pl. ILC tervezetek (helytállás) Bírósági gyakorlat Trail Smelter ügy (Kanada/USA) egyetlen állam sem használhatja a területét úgy, hogy más államok területén kárt okozzon a füst Lac Lanoux ügy (Franciao/Spanyolo) elterelés, konzultáció Bős/Nagymaros ügy (Mo.-Szlovákia) elővigyázatosság, körülmények megváltozása, szükséghelyzet Pulp Mills ügy (Argentina-Uruguay) elővigyázatosság, hatásvizsgálat, eljárási kötelezettségek Út építése Costa Ricában a San juan folyó mentén (Nicaragua v. Costa Rica) hatásvizsgálat, eljárási kötelezettségek

29 3.-4. Jogelvek/ Egyoldalú nyilatkozatok Jogelvek - sic utere tuo - méltányos hozzáférés - elővigyázatosság - megkülönböztetett felelősség Egyoldalú nyilatkozatok - egyoldalú politikai / jogi kötelezettség-vállalások - pl. Nukleáris kísérletek ügye

30 5. PUHAJOG IMO Kódex a veszélyes anyagok tengeri szállításáról az államok betartják UNEP akcióprogramok, irányelvek Stockholmi Nyilatkozat sz. ENSZ KGY határozat Rio Nyilatkozat Agenda Nairobi Nyilatkozat Malmői Nyilatkozat Johannesburg találkozó a fenntartható fejlődésről 2002

31 A szabályozási területek és a mai előadás A. B. C. D. E. F. G. H. I. J. K. AZ ATMOSZFÉRA VÉDELME AZ ÓZONPAJZS VÉDELME A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS AZ ŰR KÖRNYEZETVÉDELME A NEMZETKÖZI VÍZFOLYÁSOK VÉDELME A TENGER VÉDELME ANTARKTISZ A FAUNA ÉS A FLÓRA VÉDELME ULTRAVESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK FELELŐSSÉG SPECIÁLIS ELJÁRÁSOK

32 Globális Légmozgások

33 A. Az atmoszféra védelme I. NINCS GLOBÁLIS EGYEZMÉNY REGIONÁLIS EGYEZMÉNY VAN: A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésre vonatkozik Genf, 1979 Fejlett + szoc. országok Az első terület a környezetvédelmi szabályozás körében -> oka: savas esők határokon átterjedő levegőszennyezés definiálása -> TÁG! a kötelezettségvállalások PUHÁK előzetes konzultáció

34 A. Az atmoszféra védelme II. A Genfi keretegyezmény után Helsinki jkv. a kénkibocsátás Pl Helsinki jegyzőkönyv (MIT) a kénkibocsájtás legalább (MENNYIVEL) 30%-os csökkentése (MIHEZ KÉPEST) 1980-as bázison (MEDDIG) legkésőbb 1993-ig, éves jelentéstételi kötelezettség Szófiai jkv. Nitrogén oxid kibocsátás Genfi jkv. az illó szerves légszennyező anyagokról Oslói jkv. 2000, 2005, 2010-es határidőkkel szigorúbb kéndioxid kibocsátási értékeket határozott meg. Végrehajtó és ellenőrző bizottságot is létrehozott további kénkibocsátás csökkentés 1998 (POPk) perzisztens szerves szennyezőanyagok 1998 nehézfémek Göteborgi jkv. savasodás, eutrofizáció, alacsony légtéri ózon

35 B. AZ ÓZONPAJZS VÉDELME

36 B. AZ ÓZONPAJZS VÉDELME I. Probléma: Az ózonréteg bármilyen módosulásából származó, az emberi egészséget érő vagy más biológiai jellegű hatások, különösen az ibolyántúli napsugárzás változásaiból erednek (UV-B). 43/53-as ENSZ KGY Hat. szerint az egész emberiség közös gondja a globális éghajlatváltozás és az ózonréteg pusztulása.

37 B. AZ ÓZONPAJZS VÉDELME II. BÉCSI EGYEZMÉNY A SZTRATOSZFERIKUS ÓZONRÉTEG VÉDELMÉRőL (1985) 27 állam, 1988-ban lépett hatályba, keretegyezmény Keretegyezmény FELEK KONFERENCIÁJA TITKÁRSÁG Kutatási együttműködés, Információcsere mechanizmus kiegészítő Jkv.- ek a a Felek konferenciája ülésszakán (a javasolt jegyzőkönyv szövegét a Titkárságnak legalább hat hónappal az ülést megelőzően közölnie kell a Felekkel!)

38 Kötelező szabályok Montreáli Jegyzőkönyv 24 állam írja alá szeptember MOST 196 állam részes azóta a jegyzőkönyvet módosították Londonban (1990), Nairobiban (1991), Koppenhágában (1992), Bangkokban (1993), Bécs (1995), Montreálban (1997), Pekingben (1999). Nem minden részes fél részese minden módosításnak, pl. a pekingi módosításnak csak 154 állam a részese

39 Kötelező szabályok Montreáli Jegyzőkönyv 2. A szabályozott anyag fogalma: CFC, halonok (96) Cél: A szabályozott anya gok használatának megszüntetése Eszköze: a szabályozott anyag termelése szabályozott, felhasználását befagyasztják

40 Eredmények 96 vegyi anyag került tiltólistára ideértve: Halo-carbonok, ezen belül chlorofluorocarbonok (CFCs) és Halonok Carbon tetrachloride Methyl chloroform (1,1,1-trichloroethane) Hydrobromofluorocarbon (HBFC) Hydrochlorofluorocarbonok (HCFC) Methyl bromide (CH3Br) Bromochloromethane (BCM)

41 Tiltás a fejlett államok részére A tilalmi listák szerint ki kell vonni a forgalomból: BCM azonnal Halonokat 1994-re CFC, carbon tetrachloride, methyl chloroform, and HBFC 1996-ra Methyl bromide 2005-re; Csökkenteni kell: HCFC-ket 65%-al 2010-re, 99.5%-al 2020-ra

42 Tiltás a fejlődő államok részére A tilalmi listák ugyanazok, de később kezdődik a kivonás és átlag évvel lassabban kell kivonni az anyagokat a forgalomból. HCFC-ket pl re De BCM azonnal.

43 Montreáli Jegyzőkönyv értékelése Fejlett fejlődő országok közös de eltérő felelőssége, Kína India nem szándékozik csatlakozni technológia transzfer, multilaterális alap (7 fejlődő 7 fejlett ország) Végrehajtási-ellenőrzési mechanizmus: jelentéstételi kötelezettség Valós szankciórendszer hiánya

44 Összesítés június 30-ig EU bizonyos CFC-ket és halonokat kivett a termelésből Gyorsítva hajtották végre a fejlett államokban

45 Eredmények A jegyzőkönyv nélkül 2050-re az északi félgömbön 50%, a délin 70%-al nőtt volna az ózonréteg pusztulása. Ennek hatására az UV-B sugárzás megkétszerződött volna az északi és megnégyszerződött volna a déli féltekén ami kb. 20,5 millió rákos bőrmegbetegedést okozott volna ban a CFC fogyasztása 1.1 millió ODP tonnányi volt, ami 2001-re 110,000 tonnányira csökkent. A Montreáli Jegyzőkönyv nélkül a fogyasztás 2010-re 3 millió tonnára nőtt volna 2010-re és 8 millió tonnára 2060-ra, ami az ózonréteg 50%-ának pusztulását eredményezte volna 2035-re re a fejlett államokban összesen 7,000 tonnányi CFC- fogyasztottak, míg a fennmaradó szennyezés 46%-át Brazília, Kína és Korea használta fel, míg Argentína, India, Indonézia, Irán, Mexikó, Nigéria, Thaiföld és Venezuela 28%-nyit használt fel, azaz 10 állam használta fel az összes CFC ¾-ét.

46 Globális felmelegedés

47 Az üvegház hatás

48 Globális felmelegedés jelei Meleghullámok (meleg telek) Óceánok felmelegedése, vízszintemelkedés Olvadó gleccserek Arktisz és Antarktisz olvadása Vízszint növekedés Az élővilág átrendeződése Korálok kifehéredése Az éghajlat hirtelen összeomlása? Árvizek, hurrikánok, szárazság, tüzek

49 Kibocsátások alakulása

50 C.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS I. ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (1994- ben lépett hatályba) 2012-ben 195 részese van a keretegyezménynek 195 (minden ENSZ tag kivéve Dél Szudán + Niue, Cook sziget + EU) - célja: az üvegház-gázok légköri koncentrációinak stabilizálása megakadályozva az összeomlást/antropogén hatások kötelezettség-vállalások: eltérnek a fejlett államok és a fejlődők tekintetében fejlett államok, volt szocialista államok további kötelezettségeket is vállaltak (pl. pénzügyi transzferek) Megkülönböztetett felelősség 1. Felek Konferenciája: - a legfelsőbb döntéshozatali fórum 2. Állandó Titkárság (Bonn) 3. IPCC

51 C.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS II. Kyotoi jegyzőkönyv (1997) febr. 16-án hatályba lépett (Oroszország ratifikációja után 90 nappal) Most, 2012-ben 193 részese van a Kyotoi jegyzőkönyvnek (köztük az EU) A kibocsátás CO2 egyenértéken mérik. 1 kvóta, 1 tonna szennyezés A fejlett országok külön-külön jogilag kötelező erejű kötelezettségeket vállaltak az ühg kibocsátásaik 1990-es szinthez képest történő minimum 5%-os csökkentésére (EU 8%), amely célt a es elkötelezettségi időszakra (ezek átlagában) vállalták elérni. Allokálták az egyes tagállamokra az addig elérendő kibocsátási szintet Szankciórendszer

52 Kyotoi Jegyzőkönyv (1997) 5%? Legalább 5%, és 1990-hez képest C02, methane és Nox esetében. 3 más gáz esetében 1990-hez vagy 1995-höz képest 8% Svájc és Kelet-Európa 7% EU7% és USA 6% Kanada, Mo, Japán, Lengeyelo. 0% Oroszország, Új Zéland és Ukrajna, Plusz 1% Norvégia Plusz 8% Ausztrália Plusz 10% Izland A tényleges csökkentés 20% körüli, hiszen az érintett államok többségében 2000-ig növekedett a kibocsátás.

53 Co2 kibocsátás India +103% (90-hez képest) Kína+150% (90-hez képest) USA +20% (90-hez képest) Oroszország -20% (90-hez képest) Japán+11% (90-hez képest) Németország -17% (90-hez képest) UK -14,5% (90-hez képest) Globálisan +38% (90-hez képest)

54 Kyoto elfogadottsága

55 C.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS KYOTO III. - rugalmassági mechanizmusok a vállalások elérése érdekében CDI/JI: 1. együttes végrehajtás: egyik fejlett országbeli vállalat egy másik fejlett államban ruház be, ami kibocsátás-csökkentést eredményez 2. tiszta fejlesztési mechanizmus: fejlett állambeli cég fejlődő országban ruház be környezetkímélő projektbe 3. kibocsátási kvóta kereskedelem 4. tehermegosztás: lásd EU 15 közös kibocsátás-csökkentési vállalása 5. NYELŐK TELEPÍTÉSE 6. KVÓTA HITEL

56 Kyoto után Montreáli újrakezdés 2005 nyara Ázsia-csendes Óceáni kezdeményezés: Asia-Pacific Partnership on Clean Development and Climate AP6, (Ausztrália, India, Japán, Kína, Dél-Korea, Egyesült Államok), július 28. (ASEAN) február 16. G8+5 Climate Change Dialogue, Washington (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Egyesült Királyság + 5 gyorsan fejlődő ország Brazília, Kína, India, Mexikó, Dél-Afrika ) Nusa Dua, Bali december 2008-ban Ausztrália csatlakozott a Kyotoi jegyzőkönyvhöz. Poznań december erdőpusztítás

57 Koppenhágai megállapodás (2009) A megállapodás A Kyotoi jegyzőkönyv folytatását tartja szükségesnek. Az ipari forradalom előtti szintnél max. 2 Celsius fokkal lehet magasabb a hőmérséklet. Az I. mellékletbe tartozó felek tegyenek komolyabb vállalásokat a 2020-ig történő csökkentésre január 31-ig: Australia25%, Brazilia: 38.9%, Kanada: 17%, Japán: 25%, Oroszország 25%, USA 17%

58 Cancun 2010 "Green Climate Fund," (100 milliárd dollár, de kitől) "Climate Technology Center" Cancun Adaptation Framework 2 fok

59 Durbani COP2011 durbani platformnak nevezett kétoldalas politikai megállapodás megfogalmazásai rendkívül óvatosan és politikailag kétértelműen megfogalmazottak. abban állapodtak meg, hogy a 2015-ig ki kellene dolgozni egy jogilag kötelező megállapodást amely 2020-ban lépne hatályba, és amely a legnagyobb kibocsátókat, az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát és Brazíliát is a CO2-kibocsátás csökkentésére kötelezi: a fejlett országok újabb csökkentési kötelezettségvállást tesznek 2017-ig (illetve a megállapodás másik értelmezése szerint 2020-ig) tartó időszakra. Az EU látszólag kész erre, de Kanada és Oroszország úgy tűnik nem hajlandóak erre. nem tűnik valószínűnek, hogy 2015-re sikerülne a minden fontos szennyezőre kiterjedő kötelező szerződést létrehozni, és az Egyesült Államokat is megnyerni.

60 D. AZ ŰR KÖRNYEZETVÉDELME es ŰREGYEZMÉNY űrkutatás a káros szennyezés elkerülésével lehetséges konzultációs kötelezettség a káros hatásokkal járó tevékenység megkezdése előtt es "HOLDEGYEZMÉNY 7.cikk: a Hold jelenlegi természeti környezetének egyensúlyát nem borítják fel a környezeten kívüli anyagok bevitelével, továbbá megakadályozzák a Föld jelenlegi természeti környezetének egyensúlya felborítását a környezeten kívüli (Földön kívüli) anyagok bevitelével Buenos Aires- i Jegyzőkönyv a környezet védelméről az űrbeli hulladéktól - űrobjektumot feljuttató állam vagy nemzetközi szervezet felelős az objektumból származó hulladékért is

61 E. A NEMZETKÖZI VÍZFOLYÁSOK VÉDELME nemzetközi vízfolyások: olyan felszíni vizek és föld alatti vizek amelyek, több államban helyezkednek el Helsinki Egyezmény (ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága): a szerződő feleknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy megelőzzék, ellenőrízzék, vagy csökkentsék a környezetre kifejtett negatív hatást; kibocsátási limitek meghatározása

62 F. A tenger környezetvédelme 1982-es UNCLOS 192. cikk az államoknak védeniük és meg kell őrizniük a tengeri környezetet es UNCLOS 194(2). cikk az államoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy biztosítsák, hogy joghatóságuk és ellenőrzésük alatt a tevékenység úgy folyjék, hogy ne okozzon kárt a szennyezéssel a környezetben

63 Környezetvédelem Parti állam Védett területek kijelölése Hajózási utak kijelölése A szennyező tevékenységek tiltása Külföldi illetve súlyosan szennyező hajókkal szembeni védekezés Lobogó állama A saját hajó rendszeres átvizsgálása a Tengerjogi Egyezmény 211.cikke Az olajszennyezés mentességre vonatkozó igazolások kiadása a Tengerjogi Egyezmény 217. cikke

64 Szennyezés származhat: 1. Hajóról (működéshez kötődő vagy baleset) 2. Tengerbe süllyesztésből (dumping) 3. Szárazföldi szennyezésből 4. tengerfenéken folytatott tevékenységből

65 A hajók működéséhez kötődő szennyezés A MARPOL egyezmény 1973/78 A kikötői állam általi folytatandó hajóellenőrzésről elfogadott egyetértési nyilatkozat, Párizs, 1982

66 MARPOL Mellékletek Olaj Mérgező folyadékok Káros csomagolt anyagok Csatornaszenny Szemét Az atmoszférán keresztüli szennyezés

67 A kikötői állam joghatósága UNCLOS 218. cikk Ha egy hajó önkéntesen egy állam kikötőjében van az az állam jogosult eljárást indítani a tengeren az azon hajó általi nemzetközi jogba ütköző kibocsátások tárgyában

68 Baleseti szennyezés Torrey Canyon (Északi tenger, 1967) Amoco Cadiz (Északi tenger, 1979) Exxon Valdez (Alaszka, 1989) Erika (Északi tenger, 2000) Jessica (Csendes Óceán, 2001) Prestige (Atlanti Óceán, 2002)

69 Baleseti szennyezés 1969 Egyezmény a beavatkozásról 1990 Nemzetközi egyezmény az olajszennyezésre való felkészülésről, az arra adandó válaszról és az együttműködésről

70 Tengerbe temetés (Dumping) Definició: Hulladék és egyéb anyagok (utók, repülőgépek, fúrótornyok stb.) szándékos elhelyezése a tengerben Londoni Tengerbe Temetési ( Dumping) Egyezmény (LTT) 1972 A tengerbe temetés jogszerű, kivéve ha bizonyítottan káros. LTT JEGYZŐKÖNYV 1996 A tengerbe temetésre nem kerülhet sor ha van alternatíva, de a tengerbe temetés nem jogszerű, kivéve ha bizonyítottan nem káros. Mérgező, Le nem bomló, felhalmozódik a környezetben

71 A halállomány védelme UNCLOS Montego Bay 1982.: - átfogó egyezmény a tengerre vonatkozóan (élővilág, gazdasági és kereskedelmi tevékenységek, szuverenitás, stb.) halászat mennyiségének növekedése: millió tonna millió tonna millió tonna

72 A halállomány védelme a tengeri erőforrások általában erősen vándorló fajták tengeri emlősök anadrom és katadrom fajták egyéb halak és rákok (400 féle él a nyílt tengerben) UNCLOS I. melléklete sorolja fel őket, pl. tonhal, cápa, marlin, kardhal bálna, delfin lazac, angolna egyetlen tilalom: ne pusztítsák ki túlzott kiaknázással (UNCLOS 61. cikk) nem a megőrzés, hanem az optimális kihasználás a cél (USA a tonhal vonatkozásában nem ismeri el a KGÖ fennállását) nem az optimális kihasználás a cél, hanem a megőrzés és ennek érdekében az államok a megfelelő nemzetközi szervezeteken keresztül együttműködnek (UNCLOS 65. cikk) a parti állam illetve a folyami állam halászhatja őket, a tengeren csak kivételesen halászhatóak.

73 A halállomány védelme Globális szinten: FAO Egyezmény ENSZ Halállomány megállapodás Regionális szabályozások: International Commission for the Conservation of Atlantic Tuna 1993 Agreement for the Establishment of the Indian Ocean Tuna Commission (FAO) 1979 Convention on the establishment of the South Pacific Forum Fisheries Agency (Solomon Islands) 1980 North East Atlantic Fisheries Commission (London) 1978 Northwest Atlantic Fisheries Organization (Ottawa) 2000 Convention on the Conservation and Management of Highly Migratory Fish Stocks in the Western and Central Pacific Ocean (Honolulu)

74 1993 FAO Egyezmény A túlhalászás kezelése a nyílt tengeren a lobogó állam számára adott új jogokkal és kötelezettségekkel Minden halászhajó működési engedéllyel működhet csak A nyílttengeri hajózásról nyilvántartást kell vezetni A halászhajókat jelölni kell A nemzeti halászhajó regisztert be kell nyújtani a FAO-nak A lobogó állama köteles a nemzetközi egyezményeket betartani

75 1995 ENSZ Halállomány megállapodás Célja: A vándorló állományok halászatának szabályozása a nyílt tengeren Mind a parti mind a lobogó államának vannak jogai és kötelezettségei (az utóbbinak a FAO egyezményhez hasonló) A Regionális halászati szerveknek (RFO) központi szabályozási szerepe van Az RFO akár a hajó átvizsgálásával is ellenőrízheti szabályai betartását A lobogó államának ezt tűrnie kell, és be kell tartania az RFO standardokat

76 G. Antarktisz

77 Az Antarktisszal kapcsolatos szabályozás LÁSD A TENGERJOGI ELŐADÁST! Elsajátítás és Használat + Kutatás Környezetvédelem és Kitermelés

78 Hol van? A 60. délkörtől délre

79 Milyen szerződések szabályozzák? 1959 Antarktisz Washingtoni egyezmény HL Antarktiszi fókák védelméről HL Canberrai Egyezmény az antarktiszi flóra és fauna védelméről HL Antarktiszi ásvány nyersanyagokkal kapcsolatos Wellingtoni egyezmény HL: Madridi Kiegészítő jegyzőkönyv a környezetvédelem kapcsán HL: 1991

80 1972 Fókavédelmi egyezmény 1. cikk az Anktarktisz területén alkalmazandó és felsorolja a védett fajokat pl. Leopárd fóka (Hydrurga leptonyx) 2. cikk A Felek polgárai a felsorolt fajokat csak szerződés rendelkezéseinek megfelelően gyilkolják meg. 4. cikk Speciális engedélyek (étkezési stb. célra) 1. melléklet Elejthető mennyiség pl. évente 12,000 leopárd fóka Védett fajok Ross fóka stb. Védett időszak maárcius 1- augusztus 3 6 fókavadászati zóna Fókamenedékek

81 1980-as canberrai egyezmény A déli tengerek halászati szabályait tartalmazza Területi hatálya, mint az Antarktisz szerződésé az Antarktiszt ökoszisztémaként kezeli A halászatot az óvatosság elvéből kiindulva szabályozza Konzervációs intézkedéseket is tartalmaz Nem vonatkozik a bálnákra és fókákra Saját bizottságot hoz létre

82 Az 1991-es jegyzőkönyv 50 évre felfüggesztette a kiaknázást 5 melléklet: I. Környezeti hatásvizsgálat II. A flóra és fauna védelem III. Hulladékkezelés IV. A tengerszennyezés megelőzése V. A szárazföldi terület védelme

83 H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME I. EGYEZMÉNYEK - Bonn - Ramsar - Washington - Canberra Antarktiszi Tengeri Élővilág Egyezmény

84 A szabályozás tárgyai egyes fajok halászatát, vadászatát, kiaknázását korlátozzák; bizonyos fajtípusokra vonatkoznak; az élőhelyeket védik; a kereskedelmet korlátozzák; regionális jellegűek; általában a fajok sokféleségét védik (biodiverzitás).

85 H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME II. 1. E gyes fajok halászatát, vadászatát, kiaknázását korlátozó egyezmények: -jegesmedvék (1973.), vicunák (1979), északi-tengeri és anktarktiszi fókák (1957, 1972) -bálnák (1979, 1966): halászati kvóta meghatározása -> 1982 óta befagyasztva a kiadása

86 H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME III. 2. Bizonyos fajtípusokra vonatkozó Egyezmények Bonn (1979): - célja: a vándorló vadon élő állatfajok védelme; - 37 részes tagállam - keretmegállapodás, további két- és többoldalú megállapodások hálózatát tűzi célul ->DE: egyetlen ilyen megállapodást sem kötöttek még! - eljárás: veszélyeztett fajokat I. Függelék sorolja fel -> törölni a listáról a Felek Konferenciája döntése alapján - II. Függelék: azon fajok, melyek védelmi helyzete kedvezőtlen, és amelyeknek megóvása és gondozása nemzetközi megállapodást igényel

87 H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME IV. 3. Az élőhelyeket védő egyezménye k Ramsar 1971.: - A nemzetközi jelentőségű vadvizeket, mint a vízimadarak tartózkodási helyét védi - vadvizek: természetes vagy mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize állandó vagy áramló édesvizű, félsós vagy sós, ideértve azokat a tengervizű területeket is, amelyek mélysége apálykor a hat métert nem haladja meg - vízimadarak: a vadvizektől ökológiailag függő madarak.

88 H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME V. 3. Az élőhelyeket védő egyezménye k Ramsar 1971.: - a részes államok meghatározzák saját területükön levő vadvizeket a "Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzéké"-ben történő bejegyzés céljából; minden államnak joga van jelentős állami érdekből a területén lévő és az általa már a Jegyzékbe foglalt vadvizek határait törölni, vagy csökkenteni; a részes államok kötelesek a vadvizeket védett területté nyilvánítani és ezek megfelelő felügyeletét biztosítani; ha valamely állam nyomós állami érdekből a Jegyzékbe vett valamely vadvíz határát törli, vagy területét csökkenti, a vadvízterület veszteségét, amennyire lehetséges, pótolni kell; Konzultációs kötelesség a módosításról a részes államok konferenciája módosíthatja a Jegyzéket

89 H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME VI. 4. A kereskedelmet korlátozó egyezménye k Washington (CITES) 1973.: nemzetközi szabályozás szükségességének okai: díszállat divat, dísznövénydivat, bundák, elefántcsont, speciális fákból készült tárgyak ( mintegy faj védelme) 175 részes állam tilalmak vonatkoznak minden felsorolt állatra/ növényre, élő vagy halott állapotban, a védett élőlény bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára, kivéve a növényi magvakat, spórát és szövettenyészetet

90 H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME VII. 4. A kereskedelmet korlátozó egyezménye k Washington (CITES) 1973.: - FOLLOW-UP KONFERENCIÁK: Berne: listára felvétel és levétel szabályai San Jose: vadásztrófeák kereskedelme Új Delhi: model engedély, biztonsági bélyegzők Gaborone: a fontos kereskedelmi célú fajták beazonosításának problémái Buenos Aires: kereskdelmi cél mindaz, amiről nem egyértelműen bizonyítható, hogy nem-kereskedelmi célú Ottawa: élő állatok szállítása Kyoto: megerősítik az elefántcsont kereskedelmének tilalmát Katar

91 CITES Az Egyezmény nemzetközi jogi keretrendszert hoz létre általános jogi eljárásokkal a veszélyeztett fajokkal való kereskedelem megelőzésére, és az egyéb fajokkal való kereskedelm hatékony szabályozására 90

92 CITES A CITES által szabályozott fajok három függelékbe kerülnek 91

93 CITES I. sz. Melléklet 3% Kihalással közvetlenül fenyegett fajok Nemzetközi (üzleti jellegű) kereskedelem általános tilalma Közel 530 állatfaj, és 300 növényfaj 92

94 CITES II.sz. Melléklet 92% A fajokat nem fenyegeti a kihalás, de szabályozni kell a kereskedelmet a fenyegetettség megelőzése érdekében Engedélyezett, de szabályozott nemzetközi kereskedelem Több mint 4,400 állatfaj, és több mint 28,000 növényfaj 93

95 CITES III.sz. Melléklet 5% Fajok, melyek védelméhez az adott ország segítséget kér a Tagoktól Engedélyezett, de szabályozott nemzetközi kereskedelem (kevésbé szigorú mint a II.sz. Melléklet vonatkozásában) Közel 255 animal állatfaj és 7 növényfaj 94

96 CITES A COP az egyetlen szerv amely jogosul az I. és II. számú függelékek tartalmáról dönteni Bármilyen javaslat a fenti függelékek megváltoztatására csak a tagok kétharmadának hozzájárulása mellett lehetséges Kizárólag a Tagok javasolhatják a függelékek tartalmának megváltoztatását 95

97 CITES ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOKRÓL IS RENDELKEZIK Hasonló követelmény ek Hasonló szabályozás Hasonló hatóságok ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI MECHANIZMUS OK Hasonló eljárások Hasonló dokument umok 96

98 Kipusztulással fenyegetett fajok többféle farkas sousa delfin, jegesmedve Kipusztulással még nem fenyegetett, de azzal potenciálisan érintett fajok papiracanthus kaktus sziámi krokodilus Egyéb ellenőrzött kereskedelmű fajok indiai vipera kanadai rozmár különösen szigorúan kell szabályozni E kereskedelmet csak rendkívüli körülmények között szabad engedélyezni különösen szigorúan kell szabályozni ellenőrzött kereskedelem E kereskedelmet csak szigorú ellenőrzés mellett szabad engedélyezni együttműködés alá tartozik bármelyik Állam megállapíthatja, hogy a szabályozás kiterjed a joghatósága alá tartozó területre a kiaknázás megelőzése vagy megtiltása miatt, és a többi Részes Fél együttműködését igényli a kereskedelem ellenőrzésében. exportengedély előzetes megadása és bemutatása szükséges exportáló előzetes tudományos és elsősorban az exportot korlátozzák, importoldalon a szabályozás kevésbé szigorú exportáló előzetes tudományos és az érintett állam felveszi a IIH. listára, akkor exportengedély köteles

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.2.22. COM(2013) 93 final 2013/0055 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi

Részletesebben

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2 4.2.6. Táblázat / 1. 1. 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 2.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI Nobilis Benedek főosztályvezető Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály Kettős adóztatás elkerülésének eszköztára

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása

A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása 1 2 3 Előszó 4 1. A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer születése és a GATT

Részletesebben

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24.

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. AZ EGT-VEGYESBIZOTTSÁG 92/2005 határozata (2005. július 8.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban dr. Stefán László Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László igazgató Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Változások a Iránnal kapcsolatos

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

DR. GELLÉRTHEGYI ISTVÁN A KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE *

DR. GELLÉRTHEGYI ISTVÁN A KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE * Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 DR. GELLÉRTHEGYI ISTVÁN A KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE * Napjainkra a környezetszennyezés

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE 2010.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 295/23 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.17. COM(2011) 371 végleges 2011/0160 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról,

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Mit nevezünk környezetnek?

Mit nevezünk környezetnek? Környezetjog Források: Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Bp, 2004, 2008. Láng István: Környezet és fenntartható fejlődés, 2002 MTE Győri Róbert: Vadvízországtól fokgazdálkodásig, Korall 2000/1.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Szőllősi Nikolett, Debreceni Egyetem 2015.01.14.

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

KOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG TARTALOM ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNY (UNFCCC) UNFCCC és Kiotó. Koppenhága. Cancún. Durban. Rio de Janeiro. A jövő?

KOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG TARTALOM ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNY (UNFCCC) UNFCCC és Kiotó. Koppenhága. Cancún. Durban. Rio de Janeiro. A jövő? Zöld gazdaságpolitika 2012. szeptember 20. Készítette: Kiss Melinda és Bardóczky Veronika KOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG avagy mihez nem vezet a nagyhatalmak közötti érdekellentét?! TARTALOM UNFCCC és Kiotó Koppenhága

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben