A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai a terrorizmus tükrében
|
|
- József Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai a terrorizmus tükrében Nagy Rudolf mk. pv. alezredes A címben felvetett összefüggések feltárásában a létfontosságú infrastruktúrák terrorizmussal szembeni védelmének alapelvei és a hálózatelmélet segítségül hívása szolgálnak kiindulópontként. Erre alapozva tárja elénk a szerzõ a kritikus infrastruktúra és annak mûködési zavarai kihatásainak vizsgálatához, valamint e rendszerek terrortámadások általi fenyegetettségére történõ válaszreagálás kimunkálásához a katasztrófavédelem eszközrendszere adta lehetõségeket. In the exploration of the correlations mentioned in the title, the request for assistance of the principles of the protection of essential infrastuctures against terrorism and network theory serves as a starting point. Based on this, the author demonstrates the possibilities given by the assets and means of disaster management for the study of critical infrastracture and the effects of its operational malfunctions and for the elaboration of the response to the threats by terror attacks on these systems. Az emberi társadalom fejlõdését behatóbban tanulmányozva arra a megállapításra juthatunk, hogy az emberi civilizáció sikere egyebek mellett abban áll, hogy a környezet szükségletek szerinti átalakításával elõállított erõforrások zavartalan rendelkezésre állásával az adott kor technikai színvonalán modern technológiákkal biztosító, infrastruktúrákat tudott teremteni. Ezek az infrastruktúrák azonban fokról-fokra a kiváltott természetes környezeti létfeltételek helyébe lépve a társadalom ezen rendszerektõl való függõségéhez vezettek. Minél nagyobb mérvûvé válik az általuk biztosított fejlõdés, annál kiterjedtebb alapot képez a fejletség adott szintjének fenntartásában. Tehát esetleges kiesése is nagyobb kockázatot rejt magában, vagyis egyre kritikusabbá lesz. A társadalmi fejlettség és az infrastruktúra kritikussága összefüggésének illusztrálására a világ népesedése növekedésének adatait összevetve a szükségletek változásának tendenciájával láthatóvá válik, hogy a populáció növekedése a szükségletek mennyiségi emelkedését eredményezte. Ezek kielégítésének biztosításában nagy szerepet játszanak az infrastruktúrák, fõként azok alábbi elemei: 56
2 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai ivóvíz és csatornarendszerek, kommunális hulladékkezelés; élelmiszer ellátás, termelés; elektromos hálózat, erõmûvek; gáz- és olajfeldolgozók, tárolók, vezetékrendszerek; folyamatos kormányzás feltételrendszere; telekommunikáció és információs rendszerek; bank és pénzügyi szektor; szállítás, közlekedés; tömegtartózkodási helyek; veszélyhelyzet kezelés szervei: = orvosi, egészségügyi rendszer, = rendõrség, = tûzoltó és egyéb mentõ szervezetek; nemzeti mûemlékek. Minthogy kiesésük vagy rendelkezésre állásukban jelentkezõ zavarok a közbiztonságot, a gazdaság zavartalan mûködését fenyegetik és az állampolgárok bizalmát megingatják, vagy akadályozzák az államok kormányainak és a közszolgáltatások folyamatos mûködését 1 elengedhetetlen a folyamatos rendelkezésre állás feltételeit garantáló védelem megszervezése. A téma védelmi igazgatási összefüggései 1. ábra. Népesség és szükségletek alakulása A téma szerves részét képezi a védelmi igazgatás, és azon belül is a katasztrófavédelem különösen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (továbbiakban: OKF) és annak területi, illetve helyi szervei 2 az államigazgatás más szervei, valamint a civil szféra, így a kritikus infrastruktúra elemeit képezõ létesítmények üzemeltetõi feladatrendszerének. Mindez azért is jelentkezik kiemelt ügyként és feladatként, mert a hozzákapcsolódó biztonsági kérdések megválaszolása valamennyi érintett bevonásával megvalósuló széles körû koordinációt és együttmûködést igényelnek. Mi sem bizonyítja jobban a téma fontosságát, mint hogy az elmúlt években rendkívül sok halálos áldozattal járó, a kritikus infrastruktúrát ért terrortámadást hajtottak végre. A bekövetkezett New York-i, madridi és londoni események azt mutatják, hogy korunk biztonságának megteremtésében kiemelt szerepet játszik a kritikus infrastruktúra védelme. 1 Zöld Könyv a kritikus infrastruktúra védelmének európai programjáról Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, november Területi szervek: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, és a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság. Helyi szervek: Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országház Tûzoltó Parancsnokság, polgári védelmi kirendeltségek. 57
3 A biztonságpolitikai szakemberek elemzései arról tanúskodnak, hogy hazánk terrorfenyegetettsége nem fokozódott az elmúlt idõszakban. Azonban ez a tény nem szabad, hogy azt a téves képzetet keltse, miszerint a felkészülés és a biztonság terén további tennivalónk nincs, mert mint a legtöbb esetben, itt is igaz a megállapítás: az erõ még ha ez esetben nem annak fizikai értelemben vett megnyilvánulásáról is lett légyen szó a legkisebb ellenállás irányába hat. Azaz szem elõtt kell tartanunk a tényt, hogy a terroristák is elsõsorban a védelem gyenge pontjára igyekeznek lecsapni. A terrortámadások elleni védekezés egy komplex védelmi igazgatási tevékenység, amely a megelõzés tekintetében magába foglalja az érintettek részérõl a jogi szabályozási, szervezési, mûszaki-technikai, szak-, illetve hatósági feladatokat. Ugyanezen irányító, szervezõ és beavatkozó elemei a védelmi szférának terrorakciók bekövetkeztekor a kritikus infrastruktúra mûködési zavarai által kiváltott káros hatások csökkentésében, a lakosság védelmében, illetõleg a további nem kívánt következmények megelõzésében is részt vesznek. A védekezés feladatainak ilyen módon történõ összetett megoldása biztosíthatja e tevékenység eredményes megvalósítását. 3 A katasztrófával, illetve az annak kialakulásával fenyegetõ veszélyhelyzet kezelése hasonlóan összetett rendszert igényel. Ezért is ésszerû a következtetés: terrortámadások során kialakuló rendkívüli helyzetekben a védekezés feladatai végrehajtásának kiemelt fontosságú szegmense a katasztrófavédelmi eszközrendszer. A már fentebb említett terrorcselekmények alkalmával mûködésbe lépett védelmi rendszerek tevékenységének tapasztalatai jól tükrözik, miként kapcsolódik a katasztrófavédelem szervezetrendszere a feladatok végrehajtásához. Igazolva e szoros kapcsolatot a hazai védelmi igazgatás egyéb elemei és a katasztrófavédelem terén valamennyi, a terrorcselekmények elleni védelem problémájával foglalkozó talán csak annak pénzügyi és titkosszolgálati mûveleti feladatait leszámítva a döntés-elõkészítés a tûzoltó és polgári védelmi szakemberek bevonásával valósul meg, legyen az jogszabályalkotás vagy preventív intézkedés. A feladatok meghatározásának elvi alapjai Az infrastruktúra kritikus elemei és a társadalom kapcsolatának, ezen belül is a mûködési zavarok kihatásainak vizsgálata, valamint a modern civilizáció létezéséhez elengedhetetlen infrastrukturális rendszerek terrortámadások általi fenyegetettségére a katasztrófavédelem eszközrendszerével történõ válaszreagálás lehetõségeinek a számbavétele napjaink egyik legaktuálisabb szakmai feladata. Az említett összefüggések feltárása érdekében, vizsgálat tárgyává kell tenni a kapcsolódó axiomatikus viszonyokat lévén, hogy hazánkban, csak úgy mint nemzetközi téren formálódóban van a fogalomrendszer. A definiáltak alapján kiválasztott infrastruktúrák vizsgálatával fel kell tárni azokat a tényezõket, amelyek befolyást gyakorolnak az említett elemek kritikusságára. Mivel megítélésem szerint ez az, ami a társadalom szempontjából nézve kifejezi a veszélyeztetés, illetõleg a társadalmi 3 Padányi József: A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a terrorizmus elleni harcban. Kézirat. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem KV 440. Budapest, p. 58
4 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai kockázat szintjét. Az infrastruktúra elemei kritikuságának szintje két fõ komponensbõl tevõdik össze. Egyrészrõl kihatással van rá magának a rendszer sebezhetõsége, másrészt pedig a társadalomra nézve súlyos következmények hatásainak mértéke. A létfontosságú infrastruktúrák védelme konkrét feladatainak meghatározása csak ezen befolyásoló paraméterek ideértve a terrortámadásokat is számbavételét követõen válik lehetségessé. Az elemzések alapján lehetõség kínálkozik arra, hogy a védelemben érintett minden szereplõ kimunkálhassa a terrorizmus jelentette veszélyek megelõzésére, és a kiváltott társadalmi, környezeti krízis helyzetek felszámolására szolgáló eszközrendszerét. A kritikus infrastruktúra és terrortámadásokkal szembeni védelmének katasztrófavédelmi feladatai kidolgozásának szükségességét az utóbbi évek egyre szaporodó terrortámadásai által felvetett szakmai kérdések indokolják. Ebben kiinduló pont lehet a nemzetközi szervezetekben illetõleg az OKF-nál a kritikus infrastruktúra vizsgálata során eddig végzett szakmai munka. Figyelembe véve az érintett nemzetközi szervezetek által a terrorizmusra történõ válaszreagálás lehetõségei kapcsán kidolgozott eredményeket, ebben a folyamatban elsõ mozzanataként meg kellett határozni azokat az infrastruktúrális elemeket, amelyekre összpontosítani szükséges a hatékony védelem megszervezése terén. A NATO Polgári Védelmi Bizottsága szerint például e fogalomkör Azokat a létesítményeket, szolgáltatásokat és információs rendszereket jelenti, amelyek olyan létfontosságúak a nemzetek számára, hogy mûködésképtelenné válásuknak vagy megsemmisülésüknek gyengítõ hatása lenne a nemzet biztonságára, a nemzetgazdaságra, a közegészségre, a közbiztonságra és a kormány hatékony mûködésére. 4 Hazánkban a kritikus infrastruktúra védelmével és helyreállításával kapcsolatos kérdéskörben döntéshozó testület a Kormányzati Koordinációs Bizottság (továbbiakban KKB). A KKB november 11-ei határozatában a kritikus infrastruktúra vizsgálatával kapcsolatos feladatok koordinálásával az OKF-t bízta meg. A terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatait meghatározó a 2152/2005 (VII. 27.) Kormányhatározat részletesen szabályozza, hogy az érintett tárcák, a KKB védekezési munkabizottságai, az országos hatáskörû szervek köztük az OKF is a kritikus infrastruktúra biztonságának erõsítésében mely feladatokra fordítsanak fokozott figyelmet. A felsoroltakból is kitûnik a védelem teendõi végrehajtásának rendkívül szerteágazó volta. Ezért szükséges egy sokkal általánosabb definíció megalkotása, amely minden egyes érintett számára támpontot adhat az illetékességi körébe tartozó ilyen szegmensek beazonosítására. Ebbõl kiindulva a kritikus infrastruktúra, mint A társadalom szempontjából valamely alapvetõ fontosságú forrás vagy szolgáltatás folyamatos rendelkezésre állását meghatározott technológia alkalmazásával biztosító, rendszerbe szervezett elemek összessége 5 definiálható. 4 Dr. Cecei Mórocz: Klímaváltozás és a kritikus infrastruktúra AGRO 21 Füzetek 5 Nagy Rudolf: A kritikus infrastruktúra és terrortámadásokkal szembeni védelmének katasztrófavédelmi feladatai, Tanulmány, ZMNE,
5 A kritikus infrastruktúra védelme elvi alapjainak tisztázása érdekében meg kell határozni, milyen eredetû zavarokkal kell számolnunk. E szerint a kritikus infrastruktúrában jelentkezõ sérülés forrása alapvetõen lehet: technológiai rendellenesség (pl.: anyagszerkezeti hiba kiváltotta), külsõ tényezõ kiváltotta véletlen baleset (pl.: természeti katasztrófa) és szándékolt sérülés okozása. (pl.: terrortámadás, szabotázs). Infrastruktúrák mûködésében fellépõ zavar jelentkezhet: közvetlen (pl.: vízhálózat elszennyezõdése közegészségügyi veszélyhelyzetet idézhet elõ) vagy közvetetten módon (pl.: távközlési rendszerek leállása távvezérelt eszközök feletti ellenõrzés elvesztéséhez vezethetnek, ami pedig esetlegesen katasztrófával fenyegethet). A kritikus infrastruktúra védelmének célja a fentiekbõl kikövetkeztethetõ módon nem más, mint: a mutatkozó mûködési zavar vagy fizikai károsodás megelõzésére, elhárítására való felkészülés, sérülés bekövetkeztekor a káros hatások csökkentése, a sérült szegmensek mûködésének helyreállítása. A létfontosságú infrastruktúrákat fenyegetõ katasztrofális terrortámadások lehetõsége egyre nõ. A sebezhetõség feltárása döntõ a védelem hatékonyságának biztosítására nézve. A kockázatok mérlegelésénél kiinduló pontnak vehetjük, hogy a szóban forgó kritikus infrastruktúrális elem milyen sajátosságokkal rendelkezik. További fontos összetevõ a védelmi intézkedések meghozatala szempontjából az elszenvedett károk tipizálása és a támadás jellege összefüggéseinek elemzése. Itt háromféle alapeset mutatkozik: 1. Pusztító tényezõ: Amennyiben az üzemeltetés is már veszélyes technológiának az alkalmazásával folyik (például: gázvezeték rendszerek), úgy számolni kell azzal, hogy a terroristák fegyverként szándékoznak felhasználni az infrastruktúrát és a mûködési zavar a rendszer fizikai sérülésével fog együtt járni. 2. Alkalmazás eszköze: csak a hatás minél szélesebb közvetítésének biztosítására irányul és épp ezért mûködési zavar nem lép fel a rendszerben, mivel egyedül annak sértetlensége esetén képesek a támadók sikerre vinni szándékukat. Ez persze azt jelenti, hogy a biztonsági rendszert éri a támadás a rendszer manipulatív kezelésének érdekében. Ezeknek lehet, vízellátórendszerek stb. 3. Kiváltó hatás: terrorcselekmények okozta sérülések, amelyek egy másik kritikus infrastruktúrális elem normál üzemelését teszik lehetetlenné, vagyis dominóhatást váltsanak ki, és ennek a másodlagos hatásnak az útján érnek célt. Itt elképzelhetõ, hogy az indukáló effektus a rendszer sérülése útján keletkezik (például gázvezeték robbanása okoz súlyos károkat a robbanás hatósugarában lévõ más kritikus infrastruktúrában), de az is, hogy csak a rendszerfolyamtokba történõ beavatkozással iniciálnak zavart (erre példa lehet légi kikötõk leszállító rendszereinek megbénítása villamos rendszerirányítás elleni sikeres heckertámadással). A károk bekövetkezésének valószínûsége szándékosságot feltételezve nyilvánvalóan a védendõ információkhoz való hozzáférés és a kínálkozó behatolási útvonalak védelmével csökkenthetõ. A védelem második legbelsõ vonalát képezi a mûszaki, technológiai szabályozó és a veszélyhelyzeti beavatkozó elemeket magában foglaló biztonsági irányítási rendszer, amelyek attól függõen lépnek mûködésbe, hogy a fel- 60
6 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai lépõ zavar mértéke mekkora, vagyis átlépi-e vagy sem az adott technológiai folyamatban kritikusnak ítélt határértéket. A védelem kialakítása területeit, figyelembe véve a kritikus infrastruktúra zavarainak és a kiváltó okok sajátosságait a rendeltetésszerû üzemeltetéshez szükséges titokvédelmi elõírások betartásának, atechnológia zavartalansága mûszaki, informatikai biztosításának, és a rendszerelemek fizikai védelmének feladatai köré csoportosíthatjuk. Fizikai védelem: A létfontosságú háttérágazatok védelmének alapját a fizikai védelem részét képezõ hagyományos õrzés-védelem, mint aktív elem, illetve passzív elemként pedig a biztonságtechnikai rendszerek képezik. Biztonsági irányítási rendszer: A biztonsággal kapcsolatos irányítás tudatos folyamat, amely a kockázat megállapítását, valamint az adott kockázat meghatározott szintre (a társadalmi elvárások, a költségek és a hatékonyság összevetése determináló) való csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalát és végrehajtását foglalja magában. E módszerre a kockázatoknak a kijelölt szintnek megfelelõ megállapítása, mérése és ellenõrzése jellemzõ. E téren a megelõzés céljait elsõsorban a kockázatokra és a baleseti eseménysorokra kiterjedõ felkészülés feladatai végrehajtása és a mûszaki biztonsági követelmények maradéktalan teljesítése szolgálják. Az üzemeltetõ felelõsségi körében összeállítandó védelmi tervek, a rendszerbeállított veszélyhelyzeti beavatkozó és riasztó eszközök illetve rendszeres ellenõrzésük lehetõséget adnak az esetlegesen bekövetkezõ veszélyek mérséklésére, leküzdésére és kezelésére. Krízishelyzetben, amíg a súlyos üzemzavar okozta nem kívánt következmények az üzemeltetõ által felügyelt infrastruktúrális rendszeren kívül nem éreztetik hatásukat, addig az elsõdleges beavatkozást az üzemeltetõ által szervezett biztonsági irányítási rendszernek kell végrehajtania. Amint azonban a helyzet eszkalálódik és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetõ mértékûvé válik, úgy a katasztrófavédelmi rendszer szükséges elemeinek riasztására és alkalmazására kerül sor. Informatikai védelem: A üzemzavarok elõidézhetõk a rendszerirányítás megragadásán keresztül. A modern kritikus infrastruktúrák technológiai folyamatainak vezérlése informatikai hálózatalapú rendszerekkel történik. A rendszerek feletti ellenõrzés elvesztésének elhárítására informatikai hálózatbiztonsági módszereket kell igénybe venni. Titokvédelem: A rendellenes mûködés szándékos elõidézése egy bonyolult technológiai folyamatban megfelelõ hozzáértés esetén is csak a helyi sajátosságokat és a technológiai rendszer egyedi kialakítását tartalmazó információk ismeretében valósítható meg. Az üzleti titkok védelme mellett ezért is szükséges az információk és a kiemelt biztonsági ellenõrzés alá esõ beosztásokban lévõ személyek szûrése, a fontos adatok bizalmas kezelése. A védelmére fordítható erõforrások a kritikus infrastruktúrához sorolható rendszerek már fizikai kiterjedésükhöz viszonyítva is szûkösek, optimalizálni kell tehát azok felhasználását. A fenti területeken a biztonság erõsítése feladatainak végrehajtására rendelt biztonsági faktorok hatékonyságának növelése is szerepet játszik a védelem kialakításában. Ennek egyik módja a rendszerszervezésben nagy jelentõséggel bíró hálózatelmélet. 61
7 2 ábra. Robosztusságot növelõ csomópontok megjelenése rendszerekben Ezen interdiszciplína tézisei között szerepel, hogy a hálózatok stabilitása az úgynevezett robosztusságtól 6 függ. Minél bonyolultabb egy rendszer, minél több egymást helyettesíteni képes elem van benne mûszaki nyelven szólva robosztusabb annál kevésbé sebezhetõbb. Ezért a biztonsági elemek megosztására célszerû adaptálni a hálózatelmélet megállapításait. A gráfok sajátságát hordozó 2. ábrán feltüntetett kiemelt csomópontok határozzák meg a rendszer stabilitását. Ezek kiesése egy meghatározott mértéket követõen összeomláshoz vezet. Ily módon a védelem szintje korlátozott források mellett az említett központi elemek biztonságának növelésén keresztül is fokozható. Vagyis a kockázatkezelési technikák alkalmazásakor ezekre a legnagyobb veszélynek kitett szegmensekre kell elsõsorban koncentrálni a védelem erõforrásait. A fentiek alapján kijelenthetõ, hogy egy meghatározott infrastruktúra kritikussága, és ez által a terrortámadások okozta károk nagysága csökkenthetõ, ha azt komplex hálózatba szervezzük vagy annak erõforrásoktól való függését helyi, regionális szintrõl globális szintre emeljük. Ugyanis a magasabb dimenzionális tényezõk mint amilyenek a globális rendszerek, saját belsõ erõforrásaiknak köszönhetõen egy minõségileg magasabb szintet képviselnek és ezáltal a helyi kapacitások felhasználói számára rendelkezésre állókkal szemben több erõforráshoz engednek hozzáférést. Kiindulva az említettekbõl a kritikus infrastruktúra védelmének fontosabb feladataiként rögzíthetjük 7 : a központi követelmények és elvek szerinti felmérését, illetve annak eredményei folyamatos karbantartását; az egységes szempontok alapján folyó tervezést és ellenõrzést; 6 A rendszer azon képessége, amely megmutatja egyes tulajdonságainak érzéketlenségét a paraméterváltozásokkal szemben. (Dr. Kiss Bálint nyomán a szerzõ) 7 Demeter István: A katasztrófavédelem válaszai a terrorizmus elleni küzdelemre, Elõadás, Belügyminisztérium, november 8. 62
8 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai az érintett szervek és a lakosság felkészítését a váratlan helyzetekre, az események kezelésére és az abban való részvételre; az ügyeleti és monitoring rendszerek fenntartását, a kölcsönös tájékoztatás biztosítását; az azonnal bevethetõ készenléti egységek szervezését és fenntartását, technikai eszközökkel való ellátását; a rendszerbiztonság növelését (összeköttetés duplikálása, esetleg többszörözés pl: informatikai hálózat, távközlés); a szükség energia ellátó rendszerek biztosítását (különösen kórházak, híradó távközlési központok, bankok, posta stb. esetében); a legfontosabb infrastrukturális elemek fizikai védelmét, minõsített idõszakban szükség szerinti megerõsítését; a titokvédelmi elõírások betartását; a nemzetközi együttmûködést (tájékoztatás, segítségnyújtás) elsõsorban a határon átnyúló rendszerek vonatkozásában. A katasztrófavédelem kapcsolódó feladatai Az üzemeltetõkön kívül, akik a fõ felelõsséget viselik a kritikus infrastruktúra fizikai és elektronikus támadásokkal szembeni sebezhetõségének csökkentése, védelme erõsítése terén, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek is jelentõs szerepük van a kritikus infrastruktúra védelmének feladataiban. Ezek az alábbiak: az érintett gazdálkodó szervezetek bevonásával a kritikus infrastruktúra elemeinek folyamatos vizsgálata; a mûködéshez szükséges feltételek kidolgozásában való közremûködés; az önkormányzatok, és a lakosság felkészítése; az ilyen helyzetben alkalmazandó lakosságvédelmi rendszabályok, és szükséges teendõk tervezése; az esetlegesen bekövetkezõ kritikus helyzetek gyors és hatékony kezelése. Az OKF a kritikus infrastruktúra védelme ráesõ feladatai maradéktalan végrehajtása érdekében területi szervein keresztül vizsgálat tárgyává tette a kritikus infrastruktúra elemeit, az infrastrukturális elemek kritikus pontjai sérülékenységének egymásra hatását, illetve ezek következményeit a lakosság életére, anyagi javaira, normál életvitelére, valamint az épített és természeti környezetre. Az elemzések végrehajtása során elsõsorban katasztrófavédelmi szempontból értékelték az érintett infrastruktúrális elemeket, fõként abban a tekintetben, hogy a kritikus elemek sérülése milyen, a lakosság védelme érdekében végzendõ tervezési, szervezési, tájékoztatási, végrehajtási feladatokat ró a közigazgatási, védelmi igazgatási, hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, és nem utolsósorban a szolgáltatást végzõ gazdálkodókra. Továbbá az OKF részt vesz NATO Polgári Védelmi Bizottság által létrehozott kritikus infrastruktúra védelem (KIV), ad hoc munkacsoport munkájában, koncepció és akcióterv kidolgozásában is. A KIV nemzeti programjának létrehozása érdekében az OKF áttekintette a különbözõ országok már elkészült programjait, áttanulmányozta az elemzésekhez és 63
9 értékelésekhez alkalmazott módszereket és modelleket, valamint az alkalmazott eljárásokat. A nemzeti program megalkotása és beindítása céljából az OKF koordináló szerepet lát el a hasonló funkciókat betöltõ ipari vagy infrastruktúra csoportok (szektorok) elemzésében, a kritikus szektorok kiválasztásában, a kritikusság mértékének, valamint a szektorok közötti függõségi viszonyok meghatározásában. * * * A katasztrófavédelem jelenlegi szervezetének létrehozása és irányítási rendszerének átalakítása óta bekövetkezett veszélyhelyzetek kezelése bizonyíték arra, hogy e rendszer beavatkozó, irányító elemei jól illeszkednek a védelmi igazgatás rendszerébe. Ez és az eddigi rendkívüli helyzetek alkalmával sikeresen végrehajtott beavatkozások, illetve a KIV érdekében végzett szakmai munka megbízható alapot biztosítanak a kritikus infrastruktúrális elemek ellen esetlegesen végrehajtott terrorakció kapcsán jelentkezõ komplex katasztrófavédelmi tevékenység eredményes megoldásához. A viszonylag korlátozott földrajzi régiókat érintõ terrorveszély mellett, mai világunk egyre gyakrabban találja magát szembe új típusú terrorizmus hozta kockázatokkal és kihívásokkal, ezek között is elsõsorban az úgynevezett szuper terrorizmussal. Tekintettel ezekre illetve arra a tényre, hogy a terroristák legtöbbször elõre nem látható módon váratlanul csapnak le, a katasztrófavédelemben részt vevõ szerveknek és szervezeteknek meg kell õrizniük azt a rugalmasságot és magas fokú reagáló készséget, amely mindig is jellemezte ezt a szakterületet, amelyre a katasztrófavédelem Készen a vészben jelmondata is utal. 64
A katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
RészletesebbenA KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése
A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE
Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá
RészletesebbenMagyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem
Részletesebben1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap 2014-2020
Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
RészletesebbenKritikus infrastruktúrák, alapvető szolgáltatások az NISD tükrében
Kritikus infrastruktúrák, alapvető szolgáltatások az NISD tükrében E I V O K - 10. I n f o r m á c i ó b i z t o n s á g i S z a k m a i F ó r u m 2019. m á j u s 3 0. Dr. Bonnyai Tünde PhD Az Európai
Részletesebben2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!
2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA
Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai
RészletesebbenBékés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai
Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem
RészletesebbenKritikus Infrastruktúra Védelem - Zöld Könyv a Nemzeti Programról
Kritikus Infrastruktúra Védelem - Zöld Könyv a Nemzeti Programról dr. Locher Barbara tanácsos NFGM Befektetési és Védelemkoordinációs Főosztály 1 Témák I. EU Kritikus Infrastruktúra Védelem EPCIP II. Nemzeti
RészletesebbenA Kormány /2011. ( ) rendelete. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának A Kormány /2011. ( ) rendelete az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.)
RészletesebbenNKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék
NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenA rendészeti szervek általános jellemzése
A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek
RészletesebbenKÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados
Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett
RészletesebbenA települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.
II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és
RészletesebbenTÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez
TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez 2017-2018 1. A katasztrófavédelmi feladatok a honvédelmi feladatrendszerben, azok továbbfejlesztési
RészletesebbenA BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.
RészletesebbenAz iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.
Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenKatasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben
Katasztrófavédelem 2015 Budapest, 2015.11.26. Önkéntesek a katasztrófavédelemben dr. Nováky Mónika tű. alezredes, tanácsos egyetemi tanársegéd novaky.monika@uni-nke.hu Önkéntesség közös jó érdekében ellenszolgáltatás
RészletesebbenKossa György elnök-vezérigazgató címzetes egyetemi docens Az OKF Iparbiztonsági Tanácsadó Testület Elnöke
1045 Budapest, Istvántelki út 8. Tel.: +36 1 422 1650 Fax: +36 1 422 1651 Kritikus infrastruktúra védelem új kihívásai Kritikus infrastruktúra védelem E-mail: info@intertanker.hu www.intertanker.hu Az
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
RészletesebbenA katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete.
A katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete. Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy OKF főigazgató A katasztrófavédelmi szervek kapcsolata a kiemelt beruházásokkal már
Részletesebbenb) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.
RészletesebbenSzabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia
1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi
RészletesebbenRendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás
Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.
RészletesebbenA BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében. Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető
A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető -2- A biztonság komplexitása A biztonság összetevői, tágabb, átfogó
RészletesebbenA veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása
A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.
RészletesebbenA TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Az értekezés témája a veszélyes ipari üzemeket veszélyeztető, az úgynevezett külső hatások elleni védekezés eljárás- és eszközrendszerének kidolgozása. Szükség van
RészletesebbenA katasztrófavédelem hatósági szakterületeinek tevékenysége Dr. Mógor Judit tű. ezredes hatósági főigazgató-helyettes
A katasztrófavédelem hatósági szakterületeinek tevékenysége Dr. Mógor Judit tű. ezredes hatósági főigazgató-helyettes 2017. március 21. Az előadás tartalma: - Hatóság - megelőzés - Építkezés - Szakterületi
RészletesebbenKatasztrófavédelmi felkészítés
Közbiztonsági referensek képzése Katasztrófavédelmi felkészítés 2012.10.02. Jogi háttér - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: A-198/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
RészletesebbenAz informatikai katasztrófa elhárítás menete
Az informatikai katasztrófa elhárítás menete A katasztrófa elhárításáért felelős személyek meghatározása Cég vezetője (ügyvezető): A Cég vezetője a katasztrófa elhárítás első számú vezetője. Feladata:
RészletesebbenIpari, vegyipari létfontossl
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt
RészletesebbenTájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről
Tájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről 2014. március 10 Energetikai Szakmai Nap Dr. Bognár Balázs PhD tű. alezredes kritikus infrastruktúra koordinációs főosztályvezető LRL IBEK vezető Létfontosságú
RészletesebbenAz önkormányzati miniszter. rendelete
Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól
RészletesebbenNemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ
Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ 1 PTA CERT-Hungary Központ 2005. január 1-től látja el a Kormányzati CERT szerepet
RészletesebbenBalaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter
Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése Ismertesse az integrált veszélyelemzés és kockázatbecslés elvi alapjait, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását, a besorolás eljárási szabályait és a védelmi
RészletesebbenAz elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében
Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek
RészletesebbenA közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS
RészletesebbenÚj felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok
Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: A-192/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
RészletesebbenFókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat
Fókuszban a belső védelmi terv (BVT) gyakorlat A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény értelmében a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől
Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési
Részletesebben2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs
2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez
RészletesebbenA veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság
A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé
RészletesebbenKATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0
KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2009. (VIII. 6.) MNB rendelete
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2009. (VIII. 6.) MNB rendelete a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet folytonossági követelményekről A Magyar Nemzeti
RészletesebbenLegyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület
Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
RészletesebbenMEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...
TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes
RészletesebbenBIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés
RészletesebbenLakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok
Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás
RészletesebbenBiztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés
Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés Jogszabályok által előírt képzések 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről
RészletesebbenKormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban
Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor
RészletesebbenRendészeti igazgatás. Rendészet
Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 2015. évi XLII.
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
23/2005. (XI. 23.) MNB rendelet az elszámolásforgalom lebonyolítására vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet folytonossági követelményekről A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII.
RészletesebbenA védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes
A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:
RészletesebbenA Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete
A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
Részletesebben1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint
Részletesebben2011. 234/2011. (XI.10)
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet
RészletesebbenA veszélyes áru szállítás ellenőrzési és szankcionálási tevékenység aktuális kérdései a vasút vonatkozásában
A veszélyes áru szállítás ellenőrzési és szankcionálási tevékenység aktuális kérdései a vasút vonatkozásában Dr. Mógor Judit tű. ezredes hatósági főigazgató-helyettes Budapest, 2017. május 03. Az előadás
RészletesebbenA DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA
A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.
RészletesebbenKözösséget építünk. Szebellédy Balázs - e-health konferencia Balatonfüred
Közösséget építünk Az EDR csatlakozás jelentősége, alapja és haszna a mentésirányítási együttműködésben és azon túl az egészségügyi intézmények számára Szebellédy Balázs - e-health konferencia - 2017.10.17
RészletesebbenLegyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet
Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző
RészletesebbenDr. Varga Attila ezds.
Dr. Varga Attila ezds. Az előadás a Chatham House szabályok szerint a védelmi igazgatás központi és települési szintjére (polgármester) nem terjed ki a leadásra kerülő írásos anyagtól némileg eltér Bizottság
RészletesebbenMagyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz
Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 1. oldal Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről
RészletesebbenTelefon/fax: 94/ Mobil: 20/
dr. Kesiár Zsuzsanna ügyvéd felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közlekedési szakjogász 9700 Szombathely, Dr. Pável Ágoston sétány 1. E-mail: dr.kesiar.zsuzsanna@gmail.com Telefon/fax: 94/316-391
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási
RészletesebbenTavaszi hatósági kerekasztal
Tavaszi hatósági kerekasztal A veszélyes üzemek és a nukleáris biztonság szakterület Mesics Zoltán tűzoltó alezredes mb. főosztályvezető Budapest, 2017. március 21. Veszélyes üzemek szakterület Főbb feladatok,
RészletesebbenA szabályzat hatálya. Intézkedési tervek
O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
RészletesebbenT E R V E Z E T
1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és
RészletesebbenA közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre
A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre Katasztrófavédelmi törvény 3. 12. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet IX. FEJEZET - A Közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok (76.-77.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati
RészletesebbenMagyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz
Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 1. oldal Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről
RészletesebbenKRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke
KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: A-195/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi
RészletesebbenKATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA
A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A
RészletesebbenA szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése
O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenBM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség
BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA
ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet
RészletesebbenTÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató
TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK Berecz György tű. ezredes igazgató 35/2012. számú intézkedés: A rendkívüli téli időjárási viszonyok során jelentkező katasztrófavédelmi feladatok ellátására
RészletesebbenA katasztrófavédelem intézkedései
A katasztrófavédelem intézkedései a katasztrófavédelem fő szakmai területei: Tűzoltósági szakterület Polgári védelmi szakterület Iparbiztonsági szakterület E szakterületek feladatait a katasztrófavédelem
RészletesebbenNagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM
Nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM A pénzügyi szektor ellenőrzése: Hatóságok Magán ellenőrzések Hatóságok (bírságolási jogkörrel)
RészletesebbenVAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG 1 A védelmi igazgatás rendszere Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó fejezetének 48-54. cikkejei: - rendkívüli állapot - szükségállapot
RészletesebbenJogalkotási előzmények
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes
Részletesebben