A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai a terrorizmus tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai a terrorizmus tükrében"

Átírás

1 A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai a terrorizmus tükrében Nagy Rudolf mk. pv. alezredes A címben felvetett összefüggések feltárásában a létfontosságú infrastruktúrák terrorizmussal szembeni védelmének alapelvei és a hálózatelmélet segítségül hívása szolgálnak kiindulópontként. Erre alapozva tárja elénk a szerzõ a kritikus infrastruktúra és annak mûködési zavarai kihatásainak vizsgálatához, valamint e rendszerek terrortámadások általi fenyegetettségére történõ válaszreagálás kimunkálásához a katasztrófavédelem eszközrendszere adta lehetõségeket. In the exploration of the correlations mentioned in the title, the request for assistance of the principles of the protection of essential infrastuctures against terrorism and network theory serves as a starting point. Based on this, the author demonstrates the possibilities given by the assets and means of disaster management for the study of critical infrastracture and the effects of its operational malfunctions and for the elaboration of the response to the threats by terror attacks on these systems. Az emberi társadalom fejlõdését behatóbban tanulmányozva arra a megállapításra juthatunk, hogy az emberi civilizáció sikere egyebek mellett abban áll, hogy a környezet szükségletek szerinti átalakításával elõállított erõforrások zavartalan rendelkezésre állásával az adott kor technikai színvonalán modern technológiákkal biztosító, infrastruktúrákat tudott teremteni. Ezek az infrastruktúrák azonban fokról-fokra a kiváltott természetes környezeti létfeltételek helyébe lépve a társadalom ezen rendszerektõl való függõségéhez vezettek. Minél nagyobb mérvûvé válik az általuk biztosított fejlõdés, annál kiterjedtebb alapot képez a fejletség adott szintjének fenntartásában. Tehát esetleges kiesése is nagyobb kockázatot rejt magában, vagyis egyre kritikusabbá lesz. A társadalmi fejlettség és az infrastruktúra kritikussága összefüggésének illusztrálására a világ népesedése növekedésének adatait összevetve a szükségletek változásának tendenciájával láthatóvá válik, hogy a populáció növekedése a szükségletek mennyiségi emelkedését eredményezte. Ezek kielégítésének biztosításában nagy szerepet játszanak az infrastruktúrák, fõként azok alábbi elemei: 56

2 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai ivóvíz és csatornarendszerek, kommunális hulladékkezelés; élelmiszer ellátás, termelés; elektromos hálózat, erõmûvek; gáz- és olajfeldolgozók, tárolók, vezetékrendszerek; folyamatos kormányzás feltételrendszere; telekommunikáció és információs rendszerek; bank és pénzügyi szektor; szállítás, közlekedés; tömegtartózkodási helyek; veszélyhelyzet kezelés szervei: = orvosi, egészségügyi rendszer, = rendõrség, = tûzoltó és egyéb mentõ szervezetek; nemzeti mûemlékek. Minthogy kiesésük vagy rendelkezésre állásukban jelentkezõ zavarok a közbiztonságot, a gazdaság zavartalan mûködését fenyegetik és az állampolgárok bizalmát megingatják, vagy akadályozzák az államok kormányainak és a közszolgáltatások folyamatos mûködését 1 elengedhetetlen a folyamatos rendelkezésre állás feltételeit garantáló védelem megszervezése. A téma védelmi igazgatási összefüggései 1. ábra. Népesség és szükségletek alakulása A téma szerves részét képezi a védelmi igazgatás, és azon belül is a katasztrófavédelem különösen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (továbbiakban: OKF) és annak területi, illetve helyi szervei 2 az államigazgatás más szervei, valamint a civil szféra, így a kritikus infrastruktúra elemeit képezõ létesítmények üzemeltetõi feladatrendszerének. Mindez azért is jelentkezik kiemelt ügyként és feladatként, mert a hozzákapcsolódó biztonsági kérdések megválaszolása valamennyi érintett bevonásával megvalósuló széles körû koordinációt és együttmûködést igényelnek. Mi sem bizonyítja jobban a téma fontosságát, mint hogy az elmúlt években rendkívül sok halálos áldozattal járó, a kritikus infrastruktúrát ért terrortámadást hajtottak végre. A bekövetkezett New York-i, madridi és londoni események azt mutatják, hogy korunk biztonságának megteremtésében kiemelt szerepet játszik a kritikus infrastruktúra védelme. 1 Zöld Könyv a kritikus infrastruktúra védelmének európai programjáról Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, november Területi szervek: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, és a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság. Helyi szervek: Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országház Tûzoltó Parancsnokság, polgári védelmi kirendeltségek. 57

3 A biztonságpolitikai szakemberek elemzései arról tanúskodnak, hogy hazánk terrorfenyegetettsége nem fokozódott az elmúlt idõszakban. Azonban ez a tény nem szabad, hogy azt a téves képzetet keltse, miszerint a felkészülés és a biztonság terén további tennivalónk nincs, mert mint a legtöbb esetben, itt is igaz a megállapítás: az erõ még ha ez esetben nem annak fizikai értelemben vett megnyilvánulásáról is lett légyen szó a legkisebb ellenállás irányába hat. Azaz szem elõtt kell tartanunk a tényt, hogy a terroristák is elsõsorban a védelem gyenge pontjára igyekeznek lecsapni. A terrortámadások elleni védekezés egy komplex védelmi igazgatási tevékenység, amely a megelõzés tekintetében magába foglalja az érintettek részérõl a jogi szabályozási, szervezési, mûszaki-technikai, szak-, illetve hatósági feladatokat. Ugyanezen irányító, szervezõ és beavatkozó elemei a védelmi szférának terrorakciók bekövetkeztekor a kritikus infrastruktúra mûködési zavarai által kiváltott káros hatások csökkentésében, a lakosság védelmében, illetõleg a további nem kívánt következmények megelõzésében is részt vesznek. A védekezés feladatainak ilyen módon történõ összetett megoldása biztosíthatja e tevékenység eredményes megvalósítását. 3 A katasztrófával, illetve az annak kialakulásával fenyegetõ veszélyhelyzet kezelése hasonlóan összetett rendszert igényel. Ezért is ésszerû a következtetés: terrortámadások során kialakuló rendkívüli helyzetekben a védekezés feladatai végrehajtásának kiemelt fontosságú szegmense a katasztrófavédelmi eszközrendszer. A már fentebb említett terrorcselekmények alkalmával mûködésbe lépett védelmi rendszerek tevékenységének tapasztalatai jól tükrözik, miként kapcsolódik a katasztrófavédelem szervezetrendszere a feladatok végrehajtásához. Igazolva e szoros kapcsolatot a hazai védelmi igazgatás egyéb elemei és a katasztrófavédelem terén valamennyi, a terrorcselekmények elleni védelem problémájával foglalkozó talán csak annak pénzügyi és titkosszolgálati mûveleti feladatait leszámítva a döntés-elõkészítés a tûzoltó és polgári védelmi szakemberek bevonásával valósul meg, legyen az jogszabályalkotás vagy preventív intézkedés. A feladatok meghatározásának elvi alapjai Az infrastruktúra kritikus elemei és a társadalom kapcsolatának, ezen belül is a mûködési zavarok kihatásainak vizsgálata, valamint a modern civilizáció létezéséhez elengedhetetlen infrastrukturális rendszerek terrortámadások általi fenyegetettségére a katasztrófavédelem eszközrendszerével történõ válaszreagálás lehetõségeinek a számbavétele napjaink egyik legaktuálisabb szakmai feladata. Az említett összefüggések feltárása érdekében, vizsgálat tárgyává kell tenni a kapcsolódó axiomatikus viszonyokat lévén, hogy hazánkban, csak úgy mint nemzetközi téren formálódóban van a fogalomrendszer. A definiáltak alapján kiválasztott infrastruktúrák vizsgálatával fel kell tárni azokat a tényezõket, amelyek befolyást gyakorolnak az említett elemek kritikusságára. Mivel megítélésem szerint ez az, ami a társadalom szempontjából nézve kifejezi a veszélyeztetés, illetõleg a társadalmi 3 Padányi József: A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a terrorizmus elleni harcban. Kézirat. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem KV 440. Budapest, p. 58

4 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai kockázat szintjét. Az infrastruktúra elemei kritikuságának szintje két fõ komponensbõl tevõdik össze. Egyrészrõl kihatással van rá magának a rendszer sebezhetõsége, másrészt pedig a társadalomra nézve súlyos következmények hatásainak mértéke. A létfontosságú infrastruktúrák védelme konkrét feladatainak meghatározása csak ezen befolyásoló paraméterek ideértve a terrortámadásokat is számbavételét követõen válik lehetségessé. Az elemzések alapján lehetõség kínálkozik arra, hogy a védelemben érintett minden szereplõ kimunkálhassa a terrorizmus jelentette veszélyek megelõzésére, és a kiváltott társadalmi, környezeti krízis helyzetek felszámolására szolgáló eszközrendszerét. A kritikus infrastruktúra és terrortámadásokkal szembeni védelmének katasztrófavédelmi feladatai kidolgozásának szükségességét az utóbbi évek egyre szaporodó terrortámadásai által felvetett szakmai kérdések indokolják. Ebben kiinduló pont lehet a nemzetközi szervezetekben illetõleg az OKF-nál a kritikus infrastruktúra vizsgálata során eddig végzett szakmai munka. Figyelembe véve az érintett nemzetközi szervezetek által a terrorizmusra történõ válaszreagálás lehetõségei kapcsán kidolgozott eredményeket, ebben a folyamatban elsõ mozzanataként meg kellett határozni azokat az infrastruktúrális elemeket, amelyekre összpontosítani szükséges a hatékony védelem megszervezése terén. A NATO Polgári Védelmi Bizottsága szerint például e fogalomkör Azokat a létesítményeket, szolgáltatásokat és információs rendszereket jelenti, amelyek olyan létfontosságúak a nemzetek számára, hogy mûködésképtelenné válásuknak vagy megsemmisülésüknek gyengítõ hatása lenne a nemzet biztonságára, a nemzetgazdaságra, a közegészségre, a közbiztonságra és a kormány hatékony mûködésére. 4 Hazánkban a kritikus infrastruktúra védelmével és helyreállításával kapcsolatos kérdéskörben döntéshozó testület a Kormányzati Koordinációs Bizottság (továbbiakban KKB). A KKB november 11-ei határozatában a kritikus infrastruktúra vizsgálatával kapcsolatos feladatok koordinálásával az OKF-t bízta meg. A terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatait meghatározó a 2152/2005 (VII. 27.) Kormányhatározat részletesen szabályozza, hogy az érintett tárcák, a KKB védekezési munkabizottságai, az országos hatáskörû szervek köztük az OKF is a kritikus infrastruktúra biztonságának erõsítésében mely feladatokra fordítsanak fokozott figyelmet. A felsoroltakból is kitûnik a védelem teendõi végrehajtásának rendkívül szerteágazó volta. Ezért szükséges egy sokkal általánosabb definíció megalkotása, amely minden egyes érintett számára támpontot adhat az illetékességi körébe tartozó ilyen szegmensek beazonosítására. Ebbõl kiindulva a kritikus infrastruktúra, mint A társadalom szempontjából valamely alapvetõ fontosságú forrás vagy szolgáltatás folyamatos rendelkezésre állását meghatározott technológia alkalmazásával biztosító, rendszerbe szervezett elemek összessége 5 definiálható. 4 Dr. Cecei Mórocz: Klímaváltozás és a kritikus infrastruktúra AGRO 21 Füzetek 5 Nagy Rudolf: A kritikus infrastruktúra és terrortámadásokkal szembeni védelmének katasztrófavédelmi feladatai, Tanulmány, ZMNE,

5 A kritikus infrastruktúra védelme elvi alapjainak tisztázása érdekében meg kell határozni, milyen eredetû zavarokkal kell számolnunk. E szerint a kritikus infrastruktúrában jelentkezõ sérülés forrása alapvetõen lehet: technológiai rendellenesség (pl.: anyagszerkezeti hiba kiváltotta), külsõ tényezõ kiváltotta véletlen baleset (pl.: természeti katasztrófa) és szándékolt sérülés okozása. (pl.: terrortámadás, szabotázs). Infrastruktúrák mûködésében fellépõ zavar jelentkezhet: közvetlen (pl.: vízhálózat elszennyezõdése közegészségügyi veszélyhelyzetet idézhet elõ) vagy közvetetten módon (pl.: távközlési rendszerek leállása távvezérelt eszközök feletti ellenõrzés elvesztéséhez vezethetnek, ami pedig esetlegesen katasztrófával fenyegethet). A kritikus infrastruktúra védelmének célja a fentiekbõl kikövetkeztethetõ módon nem más, mint: a mutatkozó mûködési zavar vagy fizikai károsodás megelõzésére, elhárítására való felkészülés, sérülés bekövetkeztekor a káros hatások csökkentése, a sérült szegmensek mûködésének helyreállítása. A létfontosságú infrastruktúrákat fenyegetõ katasztrofális terrortámadások lehetõsége egyre nõ. A sebezhetõség feltárása döntõ a védelem hatékonyságának biztosítására nézve. A kockázatok mérlegelésénél kiinduló pontnak vehetjük, hogy a szóban forgó kritikus infrastruktúrális elem milyen sajátosságokkal rendelkezik. További fontos összetevõ a védelmi intézkedések meghozatala szempontjából az elszenvedett károk tipizálása és a támadás jellege összefüggéseinek elemzése. Itt háromféle alapeset mutatkozik: 1. Pusztító tényezõ: Amennyiben az üzemeltetés is már veszélyes technológiának az alkalmazásával folyik (például: gázvezeték rendszerek), úgy számolni kell azzal, hogy a terroristák fegyverként szándékoznak felhasználni az infrastruktúrát és a mûködési zavar a rendszer fizikai sérülésével fog együtt járni. 2. Alkalmazás eszköze: csak a hatás minél szélesebb közvetítésének biztosítására irányul és épp ezért mûködési zavar nem lép fel a rendszerben, mivel egyedül annak sértetlensége esetén képesek a támadók sikerre vinni szándékukat. Ez persze azt jelenti, hogy a biztonsági rendszert éri a támadás a rendszer manipulatív kezelésének érdekében. Ezeknek lehet, vízellátórendszerek stb. 3. Kiváltó hatás: terrorcselekmények okozta sérülések, amelyek egy másik kritikus infrastruktúrális elem normál üzemelését teszik lehetetlenné, vagyis dominóhatást váltsanak ki, és ennek a másodlagos hatásnak az útján érnek célt. Itt elképzelhetõ, hogy az indukáló effektus a rendszer sérülése útján keletkezik (például gázvezeték robbanása okoz súlyos károkat a robbanás hatósugarában lévõ más kritikus infrastruktúrában), de az is, hogy csak a rendszerfolyamtokba történõ beavatkozással iniciálnak zavart (erre példa lehet légi kikötõk leszállító rendszereinek megbénítása villamos rendszerirányítás elleni sikeres heckertámadással). A károk bekövetkezésének valószínûsége szándékosságot feltételezve nyilvánvalóan a védendõ információkhoz való hozzáférés és a kínálkozó behatolási útvonalak védelmével csökkenthetõ. A védelem második legbelsõ vonalát képezi a mûszaki, technológiai szabályozó és a veszélyhelyzeti beavatkozó elemeket magában foglaló biztonsági irányítási rendszer, amelyek attól függõen lépnek mûködésbe, hogy a fel- 60

6 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai lépõ zavar mértéke mekkora, vagyis átlépi-e vagy sem az adott technológiai folyamatban kritikusnak ítélt határértéket. A védelem kialakítása területeit, figyelembe véve a kritikus infrastruktúra zavarainak és a kiváltó okok sajátosságait a rendeltetésszerû üzemeltetéshez szükséges titokvédelmi elõírások betartásának, atechnológia zavartalansága mûszaki, informatikai biztosításának, és a rendszerelemek fizikai védelmének feladatai köré csoportosíthatjuk. Fizikai védelem: A létfontosságú háttérágazatok védelmének alapját a fizikai védelem részét képezõ hagyományos õrzés-védelem, mint aktív elem, illetve passzív elemként pedig a biztonságtechnikai rendszerek képezik. Biztonsági irányítási rendszer: A biztonsággal kapcsolatos irányítás tudatos folyamat, amely a kockázat megállapítását, valamint az adott kockázat meghatározott szintre (a társadalmi elvárások, a költségek és a hatékonyság összevetése determináló) való csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalát és végrehajtását foglalja magában. E módszerre a kockázatoknak a kijelölt szintnek megfelelõ megállapítása, mérése és ellenõrzése jellemzõ. E téren a megelõzés céljait elsõsorban a kockázatokra és a baleseti eseménysorokra kiterjedõ felkészülés feladatai végrehajtása és a mûszaki biztonsági követelmények maradéktalan teljesítése szolgálják. Az üzemeltetõ felelõsségi körében összeállítandó védelmi tervek, a rendszerbeállított veszélyhelyzeti beavatkozó és riasztó eszközök illetve rendszeres ellenõrzésük lehetõséget adnak az esetlegesen bekövetkezõ veszélyek mérséklésére, leküzdésére és kezelésére. Krízishelyzetben, amíg a súlyos üzemzavar okozta nem kívánt következmények az üzemeltetõ által felügyelt infrastruktúrális rendszeren kívül nem éreztetik hatásukat, addig az elsõdleges beavatkozást az üzemeltetõ által szervezett biztonsági irányítási rendszernek kell végrehajtania. Amint azonban a helyzet eszkalálódik és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetõ mértékûvé válik, úgy a katasztrófavédelmi rendszer szükséges elemeinek riasztására és alkalmazására kerül sor. Informatikai védelem: A üzemzavarok elõidézhetõk a rendszerirányítás megragadásán keresztül. A modern kritikus infrastruktúrák technológiai folyamatainak vezérlése informatikai hálózatalapú rendszerekkel történik. A rendszerek feletti ellenõrzés elvesztésének elhárítására informatikai hálózatbiztonsági módszereket kell igénybe venni. Titokvédelem: A rendellenes mûködés szándékos elõidézése egy bonyolult technológiai folyamatban megfelelõ hozzáértés esetén is csak a helyi sajátosságokat és a technológiai rendszer egyedi kialakítását tartalmazó információk ismeretében valósítható meg. Az üzleti titkok védelme mellett ezért is szükséges az információk és a kiemelt biztonsági ellenõrzés alá esõ beosztásokban lévõ személyek szûrése, a fontos adatok bizalmas kezelése. A védelmére fordítható erõforrások a kritikus infrastruktúrához sorolható rendszerek már fizikai kiterjedésükhöz viszonyítva is szûkösek, optimalizálni kell tehát azok felhasználását. A fenti területeken a biztonság erõsítése feladatainak végrehajtására rendelt biztonsági faktorok hatékonyságának növelése is szerepet játszik a védelem kialakításában. Ennek egyik módja a rendszerszervezésben nagy jelentõséggel bíró hálózatelmélet. 61

7 2 ábra. Robosztusságot növelõ csomópontok megjelenése rendszerekben Ezen interdiszciplína tézisei között szerepel, hogy a hálózatok stabilitása az úgynevezett robosztusságtól 6 függ. Minél bonyolultabb egy rendszer, minél több egymást helyettesíteni képes elem van benne mûszaki nyelven szólva robosztusabb annál kevésbé sebezhetõbb. Ezért a biztonsági elemek megosztására célszerû adaptálni a hálózatelmélet megállapításait. A gráfok sajátságát hordozó 2. ábrán feltüntetett kiemelt csomópontok határozzák meg a rendszer stabilitását. Ezek kiesése egy meghatározott mértéket követõen összeomláshoz vezet. Ily módon a védelem szintje korlátozott források mellett az említett központi elemek biztonságának növelésén keresztül is fokozható. Vagyis a kockázatkezelési technikák alkalmazásakor ezekre a legnagyobb veszélynek kitett szegmensekre kell elsõsorban koncentrálni a védelem erõforrásait. A fentiek alapján kijelenthetõ, hogy egy meghatározott infrastruktúra kritikussága, és ez által a terrortámadások okozta károk nagysága csökkenthetõ, ha azt komplex hálózatba szervezzük vagy annak erõforrásoktól való függését helyi, regionális szintrõl globális szintre emeljük. Ugyanis a magasabb dimenzionális tényezõk mint amilyenek a globális rendszerek, saját belsõ erõforrásaiknak köszönhetõen egy minõségileg magasabb szintet képviselnek és ezáltal a helyi kapacitások felhasználói számára rendelkezésre állókkal szemben több erõforráshoz engednek hozzáférést. Kiindulva az említettekbõl a kritikus infrastruktúra védelmének fontosabb feladataiként rögzíthetjük 7 : a központi követelmények és elvek szerinti felmérését, illetve annak eredményei folyamatos karbantartását; az egységes szempontok alapján folyó tervezést és ellenõrzést; 6 A rendszer azon képessége, amely megmutatja egyes tulajdonságainak érzéketlenségét a paraméterváltozásokkal szemben. (Dr. Kiss Bálint nyomán a szerzõ) 7 Demeter István: A katasztrófavédelem válaszai a terrorizmus elleni küzdelemre, Elõadás, Belügyminisztérium, november 8. 62

8 NAGY RUDOLF: A kritikus infrastruktúra védelme és katasztrófavédelmi aspektusai az érintett szervek és a lakosság felkészítését a váratlan helyzetekre, az események kezelésére és az abban való részvételre; az ügyeleti és monitoring rendszerek fenntartását, a kölcsönös tájékoztatás biztosítását; az azonnal bevethetõ készenléti egységek szervezését és fenntartását, technikai eszközökkel való ellátását; a rendszerbiztonság növelését (összeköttetés duplikálása, esetleg többszörözés pl: informatikai hálózat, távközlés); a szükség energia ellátó rendszerek biztosítását (különösen kórházak, híradó távközlési központok, bankok, posta stb. esetében); a legfontosabb infrastrukturális elemek fizikai védelmét, minõsített idõszakban szükség szerinti megerõsítését; a titokvédelmi elõírások betartását; a nemzetközi együttmûködést (tájékoztatás, segítségnyújtás) elsõsorban a határon átnyúló rendszerek vonatkozásában. A katasztrófavédelem kapcsolódó feladatai Az üzemeltetõkön kívül, akik a fõ felelõsséget viselik a kritikus infrastruktúra fizikai és elektronikus támadásokkal szembeni sebezhetõségének csökkentése, védelme erõsítése terén, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek is jelentõs szerepük van a kritikus infrastruktúra védelmének feladataiban. Ezek az alábbiak: az érintett gazdálkodó szervezetek bevonásával a kritikus infrastruktúra elemeinek folyamatos vizsgálata; a mûködéshez szükséges feltételek kidolgozásában való közremûködés; az önkormányzatok, és a lakosság felkészítése; az ilyen helyzetben alkalmazandó lakosságvédelmi rendszabályok, és szükséges teendõk tervezése; az esetlegesen bekövetkezõ kritikus helyzetek gyors és hatékony kezelése. Az OKF a kritikus infrastruktúra védelme ráesõ feladatai maradéktalan végrehajtása érdekében területi szervein keresztül vizsgálat tárgyává tette a kritikus infrastruktúra elemeit, az infrastrukturális elemek kritikus pontjai sérülékenységének egymásra hatását, illetve ezek következményeit a lakosság életére, anyagi javaira, normál életvitelére, valamint az épített és természeti környezetre. Az elemzések végrehajtása során elsõsorban katasztrófavédelmi szempontból értékelték az érintett infrastruktúrális elemeket, fõként abban a tekintetben, hogy a kritikus elemek sérülése milyen, a lakosság védelme érdekében végzendõ tervezési, szervezési, tájékoztatási, végrehajtási feladatokat ró a közigazgatási, védelmi igazgatási, hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, és nem utolsósorban a szolgáltatást végzõ gazdálkodókra. Továbbá az OKF részt vesz NATO Polgári Védelmi Bizottság által létrehozott kritikus infrastruktúra védelem (KIV), ad hoc munkacsoport munkájában, koncepció és akcióterv kidolgozásában is. A KIV nemzeti programjának létrehozása érdekében az OKF áttekintette a különbözõ országok már elkészült programjait, áttanulmányozta az elemzésekhez és 63

9 értékelésekhez alkalmazott módszereket és modelleket, valamint az alkalmazott eljárásokat. A nemzeti program megalkotása és beindítása céljából az OKF koordináló szerepet lát el a hasonló funkciókat betöltõ ipari vagy infrastruktúra csoportok (szektorok) elemzésében, a kritikus szektorok kiválasztásában, a kritikusság mértékének, valamint a szektorok közötti függõségi viszonyok meghatározásában. * * * A katasztrófavédelem jelenlegi szervezetének létrehozása és irányítási rendszerének átalakítása óta bekövetkezett veszélyhelyzetek kezelése bizonyíték arra, hogy e rendszer beavatkozó, irányító elemei jól illeszkednek a védelmi igazgatás rendszerébe. Ez és az eddigi rendkívüli helyzetek alkalmával sikeresen végrehajtott beavatkozások, illetve a KIV érdekében végzett szakmai munka megbízható alapot biztosítanak a kritikus infrastruktúrális elemek ellen esetlegesen végrehajtott terrorakció kapcsán jelentkezõ komplex katasztrófavédelmi tevékenység eredményes megoldásához. A viszonylag korlátozott földrajzi régiókat érintõ terrorveszély mellett, mai világunk egyre gyakrabban találja magát szembe új típusú terrorizmus hozta kockázatokkal és kihívásokkal, ezek között is elsõsorban az úgynevezett szuper terrorizmussal. Tekintettel ezekre illetve arra a tényre, hogy a terroristák legtöbbször elõre nem látható módon váratlanul csapnak le, a katasztrófavédelemben részt vevõ szerveknek és szervezeteknek meg kell õrizniük azt a rugalmasságot és magas fokú reagáló készséget, amely mindig is jellemezte ezt a szakterületet, amelyre a katasztrófavédelem Készen a vészben jelmondata is utal. 64

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

Kritikus Infrastruktúra Védelem - Zöld Könyv a Nemzeti Programról

Kritikus Infrastruktúra Védelem - Zöld Könyv a Nemzeti Programról Kritikus Infrastruktúra Védelem - Zöld Könyv a Nemzeti Programról dr. Locher Barbara tanácsos NFGM Befektetési és Védelemkoordinációs Főosztály 1 Témák I. EU Kritikus Infrastruktúra Védelem EPCIP II. Nemzeti

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében. Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető

A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében. Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető -2- A biztonság komplexitása A biztonság összetevői, tágabb, átfogó

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia 1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi

Részletesebben

Tájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről

Tájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről Tájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről 2014. március 10 Energetikai Szakmai Nap Dr. Bognár Balázs PhD tű. alezredes kritikus infrastruktúra koordinációs főosztályvezető LRL IBEK vezető Létfontosságú

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete Az informatikai katasztrófa elhárítás menete A katasztrófa elhárításáért felelős személyek meghatározása Cég vezetője (ügyvezető): A Cég vezetője a katasztrófa elhárítás első számú vezetője. Feladata:

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ 1 PTA CERT-Hungary Központ 2005. január 1-től látja el a Kormányzati CERT szerepet

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés

Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés Jogszabályok által előírt képzések 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2009. (VIII. 6.) MNB rendelete

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2009. (VIII. 6.) MNB rendelete A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2009. (VIII. 6.) MNB rendelete a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet folytonossági követelményekről A Magyar Nemzeti

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,

Részletesebben

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK Berecz György tű. ezredes igazgató 35/2012. számú intézkedés: A rendkívüli téli időjárási viszonyok során jelentkező katasztrófavédelmi feladatok ellátására

Részletesebben

Nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM

Nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM Nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM A pénzügyi szektor ellenőrzése: Hatóságok Magán ellenőrzések Hatóságok (bírságolási jogkörrel)

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre Katasztrófavédelmi törvény 3. 12. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet IX. FEJEZET - A Közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok (76.-77.

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a BM OKF IPARBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ TESTÜLET munkájáról és jövőbeni feladatairól

TÁJÉKOZTATÓ a BM OKF IPARBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ TESTÜLET munkájáról és jövőbeni feladatairól -1- TÁJÉKOZTATÓ a BM OKF IPARBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ TESTÜLET munkájáról és jövőbeni feladatairól Prof. Em. SOLYMOSI JÓZSEF ny. mk. ezredes az IBTT elnöke BM OKF Energetikai szakmai nap Budapest 2014. március

Részletesebben

Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása

Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása Csillag Imre ORFK GF Informatikai Főosztály ESR 112 projekt hálózati munkacsoport vezető Új közszolgálati

Részletesebben

Az új katasztrófavédelem alapszak és az NKE KVI működésének tapasztalatai és további feladatok

Az új katasztrófavédelem alapszak és az NKE KVI működésének tapasztalatai és további feladatok Az új katasztrófavédelem alapszak és az NKE KVI működésének tapasztalatai és további feladatok PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű. altábornagy egyetemi tanár, intézetigazgató Magyar Tűzoltó Szövetség Balatonföldvár,

Részletesebben

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL. Bevezetés. BÁRDOS ZOLTÁN mk. alezredes

A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL. Bevezetés. BÁRDOS ZOLTÁN mk. alezredes A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL BÁRDOS ZOLTÁN mk. alezredes A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL A mai modern társadalmak megfelelő működésének egyik legalapvetőbb feltétele, a megbízható villamosenergia-ellátás.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok

IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. KÁTAI-URBÁN Lajos tű. alezredes, PhD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági szakértői napok Visegrád,

Részletesebben

Adat és információvédelem Informatikai biztonság. Dr. Beinschróth József CISA

Adat és információvédelem Informatikai biztonság. Dr. Beinschróth József CISA Adat és információvédelem Informatikai biztonság Dr. Beinschróth József CISA BCP, DRP Fogalmak: BCP, DRP Felkészülési/készenléti szakasz Katasztrófa helyzet kezelése A katasztrófa kezelés dokumentumai

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Andrews Kft. A technológia megoldás szállító.

Andrews Kft. A technológia megoldás szállító. <zambo.marcell@andrews.hu> Andrews Kft. A technológia megoldás szállító. Az Andrews bemutatása. 1999 derekán alakult az ALF tűzfal fejlesztésére. Csak magyar tulajdonosok. Tulajdonosok zömében mérnökök

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

A CYBER interdependencia gyakorlatok nemzetközi és hazai tapasztalatai

A CYBER interdependencia gyakorlatok nemzetközi és hazai tapasztalatai Puskás Tivadar Közalapítvány Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ, CERT-Hungary A CYBER interdependencia gyakorlatok nemzetközi és hazai tapasztalatai Szekeres Balázs 2011. 1 Tartalom Miért is kell a gyakorlat?

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Humán Szolgálat H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. * : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel.: (06-1) Fax: (06-1) BM Tel.: Fax:

Humán Szolgálat H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. * : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel.: (06-1) Fax: (06-1) BM Tel.: Fax: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Humán Szolgálat H-1149 Budapest, Mogyoródi út 4 * : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel.: (06-1)469-4150 Fax: (06-1)469-4151 - BM Tel.: 20-197 Fax:

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET BEMUTATÁSA. KTE KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI NAPOK Budapest, május 07. dr. Becske Loránd főigazgató

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET BEMUTATÁSA. KTE KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI NAPOK Budapest, május 07. dr. Becske Loránd főigazgató KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET BEMUTATÁSA KTE KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI NAPOK Budapest, 2013. május 07. dr. Becske Loránd főigazgató 1 KBSZ Alapító: Gazdasági és Közlekedési Miniszter Alapítva: 2006. január

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben