Stratégia. VISZ VI. Kongresszus november 30.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stratégia. VISZ VI. Kongresszus 2015. november 30."

Mariska Veres
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Stratégia VISZ VI. Kongresszus november 30. 1

2 VISZ STRATÉGIAI CÉLJAI Kiterjesztett Ágazati KSZ megőrzése. A helyi kollektív szerződések megőrzése, a juttatások továbbfejlesztése. A munkavállalók számára kedvező Munka Törvénykönyve módosítás elérése. MÉDOSZ VISZ kapcsolat szorosabbra fűzése a kölcsönös előnyök érdekében. A jogi képviselet, tanácsadás biztosítása. A szolgáltatások körének bővítése. A nemzetgazdasági átlagbérekhez való felzárkózás folyamatos szorgalmazása, felhasználva, hogy az ágazatunkban munkaerőhiány alakult ki. Lobbizás annak érdekében, hogy a munkáltatók számára forrást lehessen teremteni a szociális hozzájárulási adóból /27%/, úgy, hogy a munkaadóknak csak az ötven százalékot kelljen a költségvetésbe befizetni, a másik felét kötelező lenne a fizikai munkakörben dolgozók alapbér növelésére fordítani, amíg az ágazatban dolgozók átlagkeresete nem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Az egészséges, biztonságos, környezetbarát munkahely biztosításának segítése. Lobbi tevékenységünk folytatása. A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalatokkal együttműködési megállapodás megkötése. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságunk eredményes munkájának megőrzése az új körülmények között. Tagszervezési kampány folytatása. A fiatalok aktív szakszervezeti taggá válásának motiválása. A béren kívüli juttatások adójának csökkentésére javaslatok megtétele. A Turizmusról szóló törvény elfogadásának szorgalmazása. A Nemzeti Üdülési Alapítványnál pályázati lehetőség kijárása az ágazat alacsony jövedelmű munkavállalói részére. Kapcsolatfelvétel a Kereskedelmi és Vendéglátó ipari és Idegenforgalmi Iskolák Szövetségével, annak érdekében, hogy tanóra keretében tájékoztatást tarthassunk a szakszervezet munkájáról, és a munkavállalói jogokról. Közbeszerzési pályázat kiírásánál ne minimálbérrel kalkuláljanak. Kiszámíthatóság legyen a munkaidő beosztásnál. Jövőkép, életpálya modell kialakítása az ágazatban, a munkavállalók itthon tartása érdekében. 2

A szolgáltatások körének bővítése. A nemzetgazdasági átlagbérekhez való felzárkózás folyamatos szorgalmazása, felhasználva, hogy az ágazatunkban munkaerőhiány alakult ki.

3 Részletesebben a létszám és bér adatokról: A teljes munkaidőben az ágazatban foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a válság előtt /a KSH 4 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetekben mért adatai alapján/ 2008 ban: fő 2012 ben: fő volt. A nem teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma: 2008 ban fő 2012 ban fő volt. Ezek a számok is mutatják, hogy a munkáltatók a mért helyeken közel 24 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Ugyanakkor a forgalom növekedésével a nem teljes munkaidőben foglalkoztatok száma nőtt 75 százalékkal. Ez szürke munkát, kölcsönzött munkaerőt, bizonytalan foglalkoztatást jelent ben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset: volt. Az ágazatunkban foglalkoztatottak /4 fő feletti létszámú társaságoknál/ bruttó átlagbére: volt, amely 64 % a a nemzetgazdasági átlagnak, a közösségi étkeztetésben pedig még alacsonyabb: 50%. A minimálbér és a létminimum: Létminimum (nettó) Minimálbér (nettó) Forrás: KSH Nemzetgazdasági átlagfizetés (nettó) 3

Ezek a számok is mutatják, hogy a munkáltatók a mért helyeken közel 24 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében.

4 A minimálbér nettó és bruttó értékének alakulása Minimálbér (bruttó) Minimálbér (nettó)

93 000 60 865 2011. 78 000 60 600 2010. 73 500 60 235 2009. 71 500 57 815 2008.

5 Az átlagkereseti statisztikákat illetően elsőként nézzük meg, hogy a 2000 és 2014 között a bruttó és nettó átlagkeresetek hogyan alakultak. A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek átlagosan 6,5% kal nőttek átlagosan évente, elérve a jelenlegi Ft ot. A nettó átlagkeresetek ugyanezen az időtávon 7,7% kal nőttek, elérve a jelenlegi Ft ot. Látható, hogy a különbözet a 6,5% és a 7,7% közötti 80 bázispont az egykulcsos adókulcsnak tudható be ahol is az átlagkereset és a fölötte keresők továbbra is a rendszer nyertesei. A bruttó kereseteken lévő adóteher átlagosan 55,8% volt (bruttó/nettó 1) ami 60 bázispontos csökkenés, amelynek magyarázata, hogy számosságában egyre többen vannak azok, akik az átlagkereset és afölött vannak. Ez a szám nem tartalmazza a különböző jogcímeken kifizetett adókedvezményeket és jóváírásokat, csak azt mutatja, hogy a bruttó keresetből mennyit vesz el az állam. Forrás ksh.hu Látható, hogy a bruttó átlagkeresetek adóterhelése, a kritikus időszakokat leszámítva trendszerűen csökken. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemadó túlsúlyos adórendszer átalakulóban van, és a fogyasztási valamint a vagyoni jellegű adónemek felé tolódik hosszútávon a hangsúly. A fent említett arányeltolódás is befolyásolja az arányokat, és a versenyszféra erőteljesebb bérfejlesztést hajtott végre az inflációhoz képest és egyre többen vannak, akik az egykulcsos adórendszer miatt 5

A nettó átlagkeresetek ugyanezen az időtávon 7,7% kal nőttek, elérve a jelenlegi 155.690 Ft ot.

6 immáron annak előnyeit élvezik, azaz elérték és akár meg is haladták az úgynevezett adómegtérülési küszöböt. A bruttó nettó reálkereseti index, mutatja, hogy a bruttó és a nettó átlagkeresetek reálértékének változása hogyan alakult. A következő képet mutatja: átlagosan a között a bruttó reálkereseti index 2,7% volt, azaz évente ennyivel nőtt a bruttó átlagkeresetek reálértéke, míg a nettóké 2,6%, külön érdekes megjegyezni, hogy a 2014 es évben a bruttó és nettó kereseti index növekedése azonos volt, ami azt jelenti, hogy 2013 hoz képest nem történt javulás. Forrás: ksh.hu között 2012 t leszámítva a bruttó reálkeresetek erőteljesebben nőttek, mint a nettó, tehát ezen idő alatt az adóterhelés átmenetileg megnőtt, de 2000 óta a trend kisebb gyorsulásokat és lassulásokat nem tekintve 2007 től elkezdett nagyon kicsi mértékben, emelkedni (1% 3%), amely azt jelenti, hogy bruttó és nettó béremelkedés kiegyensúlyozott lett. Összegzés: Megállapítható, hogy a lassuló gazdasági növekedés lassuló bérfelzárkózást eredményez, és lassuló reálkereset növekedést lásd ábra fent, valamint lassuló vásárlóerő növekedést okoz, amely a GDP fogyasztási oldalát befolyásolja erőteljesen. Ezen faktort, mint ahogy a múltban is csak erőteljes kormányzati fogyasztás élénkítő lépésekkel lehet javítani, önmagától és fenti statisztikákból fakadóan sajáterőből 6

A következő képet mutatja: átlagosan a 2000 2014 között a bruttó reálkereseti index 2,7% volt, azaz évente ennyivel nőtt a bruttó átlagkeresetek reálértéke, míg a nettóké 2,6%, külön érdekes

7 történő vásárlóerő növekedés és az azzal járó fogyasztás bővülés saját erőből organikusan nem elérhető Ugyanakkor az is igaz, hogy a minimálbér konvergencia lassú, tehát a bruttó minimálbér színvonal lassan közelít a bruttó átlagkeresetek szintjéhez, de ez a növekedés a nettó minimálbér esetében a kivezetett adókedvezmények miatt, valamint a minimálbér megadóztatása miatt nem jelenik meg. A társadalmi stabilitás továbbra is megköveteli, hogy a nettó minimálbérnek belátható időn belül el kell érnie a vonatkozó létminimum értékeket, ellenkező esetben a társadalmi különbségek továbbra is mélyülni fognak. Főbb gazdasági mutatószámok prognózisa: A munkavállalói oldal szeretné megfontolásra bocsátani, hogy egyfajta előre definiált rendszerben elinduljon egy olyan több éves bérajánlási mechanizmus, amely mechanizmus bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan lépne életbe a tripartit egyeztetésben résztvevők egyetértésével. A mechanizmusnak a következő főbb gazdasági mutatók prognózisán kell alapulnia. A következő 3 éves konszolidált előrejelzés (GDP,Infláció, munkanélküliségi ráta, bruttó keresetek) összefoglalva az alábbiak szerint néz ki GDP % 2,5% 3,3% 2,1% 2,5% 2,2% 3,1% infláció % 0% 2,9% 2,3% 3% 3% Munkan. ráta % 7,4% 8,8% 6% 8,5% 7% 8,2% Forrás: MNB, GKI, Kormány Budapest, Elfogadta: VISZ Beszámolót és Stratégiát készítő bizottsága VISZ Társelnökök Tanácsa VISZ Elnöksége Véleményezte: VISZ Titkárok Tanácsa 7

A társadalmi stabilitás továbbra is megköveteli, hogy a nettó minimálbérnek belátható időn belül el kell érnie a vonatkozó létminimum értékeket, ellenkező esetben a társadalmi különbségek továbbra is

Hasonló dokumentumok

FÜGGELÉK Táblázatok és ábrák jegyzéke

FÜGGELÉK Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblák közelkép 1.1. táblázat A szakszervezetek aktív korú tagjai a konföderációk önbevallása alapján (fő)... 67 1.2. táblázat: Fizető szakszervezeti tagok száma az