Természetvédelmi következtetések

Átírás

1

2 2

3 3

4 Bevezetés Bevezetés Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és a hozzá kapcsolódó dokumentumok (ágazati és regionális operatív programok, vidékfejlesztési tervek) fogják meghatározni, hogy az elkövetkező hét évben, között mire fordítjuk az Unióból érkező Euro milliárdokat. A megvalósuló fejlesztések minden valószínűség szerint nagy hatással lesznek a természet állapotára is Magyarországon. A fejlesztési terveket elemezve arra kerestük a választ, hogy a természet, természetvédelem nyertese vagy vesztese lesz-e az elkövetkező támogatási időszaknak. A kiadvány a fejlesztési terveket a természetvédelmi szempontok érvényesülése alapján elemzi. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk annak vizsgálatára, hogy az EU Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelveinek célkitűzései milyen mértékben integrálódtak. Magyarországnak 2004-ben, az EU-hoz való csatlakozás évében kellett az irányelvek alkalmazását elkezdeni. Értékelésünkből világosan kitűnik, hogy a természetvédelmi ágazaton belül a Natura 2000 területek védelme prioritást élvez. Ez remélhetőleg hozzá fog járulni a következő időszakban az irányelvek megfelelő végrehajtásához. Másrészről viszont az is kitűnik az értékelésből, hogy a fejlesztési politikákban egészében véve a biológiai sokféleség megőrzése nagyon kis súllyal szerepel. A természetvédelem más ágazatokba történő integrációjáról nem beszélhetünk. Az értékelés fontos következtetése, hogy a természet- és környezetvédelem nem átfogó célként, hanem különálló feladatként jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy a természetvédelemi célkitűzések a többi ágazat (mezőgazdaság, energia, ipar) támogatása nélkül nem valósulhatnak meg. Az európai természetvédelmi célok elérése érdekében a természetvédelemnek együtt kell működnie a mezőgazdasági szektorral. Ezt a fajta kooperációt nem könnyű megvalósítani, számos nehézséggel kell szembenézni a gyakorlatba való átültetés során. Azonban az átgondolt vidékfejlesztési intézkedések által közelebb kerülhetünk a Natura 2000 célkitűzések eléréséhez. Sajnos azonban vizsgálatunkból az is kiderül, hogy a nemzeti fejlesztési tervezés keretében megtett erőfeszítések összességükben is kevésnek bizonyulhatnak a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához, amely ugyanakkor az Unió deklarált célkitűzése. Ha a mostani kutatás eredményeit összehasonlítjuk az első, a os időszakra készült I. Nemzeti Fejlesztési Tervet ( ) elemző CEEWEB jelentéssel, láthatjuk, hogy a fő üzenet hasonló. A 2003-as jelentés a következő megállapításokat tartalmazza: Az újonnan csatlakozott országok által követett fejlesztési irányvonal megegyezik az Európai Unió régebbi tagországaiban megismerttel. Ez a fajta fejlődés vezetett a természeti környezet leromlásához. Így megjósolható, hogy az új tagországok sem fognak kellő figyelmet fordítani a természetre, amennyiben ezt az irány követik. Sajnos ez a megállapítás még ma is aktuális, majdnem három évvel az EU csatlakozás után, amikor Magyarországnak másodszor kell döntenie az EU pénzügyi forrásainak felhasználásáról. Ezen értékelés végkövetkeztetése az, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv nem törekszik eléggé az európai természetvédelmi célkitűzések elérésére, és így veszélyeteti a biodiverzitás csökkenésének megállítását 2010-ig. 4

5 Természetvédelmi következtetések 5 Természetvédelmi következtetések Összhang az EU politikáival és céljaival Az Európai Tanács által 2001-ben elfogadott 6. Környezetvédelmi Akcióprogram, az EU Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról tartalmazza azokat az alapelveket, amelyek az unió tagországai számára a természet- és környezetvédelem alapjait jelentik. Ezeket az alapelveket, iránymutatásokat figyelembe kell venni egy ország hosszú távú fejlesztési terveinek a kidolgozásánál. Sajnos azonban az ÚMFT és az ágazati programok elemzése azt mutatta, hogy az uniós támogatások magyarországi elosztása sok szempontból nem felel meg az európai uniós követelményrendszernek. A kiadvány utolsó fejezetében ezért részletesebben is kitérünk arra, hogy hogyan lehetne az európai elvárások teljesítését jobban integrálni az ÚMFT-be és a kapcsolódó programokba. Ágazati integráció A részletes ágazati tervekből hiányzik a természetvédelem tényleges integrációja, csupán általánosságban hivatkoznak rá. A biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai megjelennek az ágazati helyzetelemzésekben, de a tervek operatív részeiben alig említik őket. Többnyire az ökológiai tényezőkre gyakorolt hatások vizsgálata sem képezi részét a beruházások értékelési és kiválasztási kritériumrendszerének. Csupán a Környezet és Energia Operatív Program foglal magában egy jól kidolgozott természetvédelmi részt is, ami ellensúlyozni próbálja, hogy az egyéb ágazati tervdokumentumokban ez a szempont nem jelenik meg. Az egyes regionális operatív programokban a környezetvédelem integrációja eltérő mértékű, esetlegesnek mondható. Általánosságban a tervek ebből a szempontból egymáshoz való viszonyunkat tekintve nem koherensek. A Natura 2000 hálózaton kívüli faj- és élőhelyvédelem A Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelvek szerint az elsődleges cél nem a kijelölt Natura 2000 területek védelme, hanem az irányelvek függelékeikben felsorolt fajok és élőhelyek védelmének biztosítása. Tehát arra kell törekedni, hogy az adott populációk az egy országban ne csökkenjenek, vagy éppen ellenkezőleg, növekedjenek. A tervek elemzéséből világosan kitűnik, hogy nemcsak a Natura 2000 hálózatot alkotó területeken fenyegeti veszély a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket, hanem azon kívül is. Mivel ezeken a területeken nem áll fenn jogszabályi védelem, a gazdasági tevékenységek felerősödése feltehetően itt még erőteljesebben fog a természeti sokféleség csökkenéséhez vezetni, mint a védett területeken. Turizmus A regionális operatív programok általában felismerik, hogy a természeti értékek fontosak a turizmus szempontjából. Ebből következik, hogy sok esetben a turizmus előmozdításának érdekében a természeti környezet védelme és fejlesztése is előtérbe kerül. Másrészt viszont legtöbbször nem veszik figyelembe a természeti területek terhelhetőségét és az intenzív turizmus által a természeti erőforrásokat fenyegető potenciális veszélyeket. Ezért sajnos nem lehet kizárni annak a veszélyét, hogy a jövőben olyan turizmusfejlesztési projektek valósuljanak meg hazánkban, amelyek negatívan érintik a védett területeket, a védett természeti értékeket. Mezőgazdaság A hagyományos földhasználat Magyarország nagy területein segített megőrizni az értékes természeti területeket. Az EU csatlakozás következtében a mezőgazdasági ágazat

6 Természetvédelmi következtetések fokozatos, de alapvető változások elé néz, amelyek miatt két jelentős fenyegetéssel kell számolni: A mezőgazdaság európai szubvenciók által segített intenzifikációja negatív hatással van számos Natura 2000 területre, csökkentve a táj mozaikossága és növelve a vegyszerek és műtrágyák felhasználását. A nemzeti fejlesztési és vidékfejlesztési tervek nem zárják ki azokat az intézkedéseket, melyek eredményeképpen nagy területeken monokultúrák alakulhatnak ki. Az európai minőségi követelményrendszer (pl. tejre vonatkozó minőségi szabványok) a korábban megszokott állattartást pénzügyileg fenntarthatatlanná teszik, ezért egyre többen hagytak és hagynak fel vele. A Natura 2000 területeken tartott állatállomány csökkenése szükségszerűen vezet a természetszerű és nagy biológiai sokféleséggel rendelkező kaszálók és legelők fogyatkozásához. Ezek a változások lassan már kifejtik hatásukat, a jóval megnövekedett források a időszakban pedig a folyamat felgyorsulásához, megerősödéséhez vezethetnek. Általános megállapításként leszögezhetjük, hogy a strukturális változások valószínűleg háttérbe szorítják az agrár-környezetvédelmi intézkedések pozitív hatásait. Ennek hatásaként az agro-biodiverzitás csökkenése feltehetően 2013-ig sem áll meg. Biomassza-előállítás A biomassza energetikai célú előállítása világos és nagyra törő cél a legtöbb európai ország nemzeti és vidékfejlesztési terveiben. Magyarország is egyértelmű elkötelezettséget mutat a biomassza-előállítás növelése iránt. Sajnos ez minden bizonnyal csak ültetvényszerű növénytermesztéssel, monokultúrák létesítése révén fog megvalósulni, ami a mezőgazdaság intenzifikációjának és a biodiverzitás csökkenésének irányába mutat. Alacsony termőképességű, de sok esetben közösségi jelentőségű fajoknak otthont adó mezőgazdasági területek különösen nagy veszélynek vannak kitéve az energetikai célú biomasszaelőállításhoz kapcsolódó erdősítés potenciális helyszíneiként. A faanyag iránti igény növekedése feltehetően az erdészet intenzifikációját is maga után fogja vonni. Az infrastruktúra fejlesztése A biodiverzitásra a legnagyobb hatást a mezőgazdaság intenzifikációja mellett várhatóan az infrastruktúra-fejlesztés fejti ki az elkövetkező tervezési időszakban. Valós veszély, hogy a természetvédelem is megsínyli ezeket a támogatásokat. A sokszor gyenge környezeti hatásvizsgálati rendszer hozzájárulhat ehhez. A vízügyi beruházások jelentősen érinthetnek vizes élőhelyeket. A nemzeti szabályozás alapján a vízügyi fejlesztések egyaránt szolgálhatják a folyók renaturalizációját, de a folyószabályozást, gát- és tározóépítést is. Mivel nem létezik bevett gyakorlat a környezetkárosító vízügyi beruházások elkerülésére, valószínűsíthető, hogy a pénzügyi források vizes élőhelyek pusztításához is hozzá fognak járulni. Környezeti nevelés és környezettudatosság A természetvédelemmel és biológiai sokféleséggel kapcsolatos nevelésnek és tudatformálásnak alacsony prioritása van hazánkban, erre a célra minimális forrásokat biztosít az ÚMFT és az operatív programok. A tervezési folyamatok másik hibája, hogy az érintettekkel nem osztják meg az információkat, amely várhatóan az EU környezetvédelmi törvényhozásának kevéssé hatékony alkalmazásához vezet. A Natura 2000 területeken gazdálkodók a támogatásokról hiányos ismeretekkel, az ismert források lehívására pedig szűkös kapacitásokkal rendelkeznek. Ezek a tényezők a korlátozások betartásának kötelezettségével együtt a védett területekkel szembeni általános ellenérzést válthatnak ki. 6

7 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése A következőkben egy kérdőív segítségével elemezzük a természetvédelmi szempontok érvényesülését az ÚMFT-ben és az ágazati operatív programokban, különös tekintettel az EU Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelveinek célkitűzéseire. Az értékeléshez Dr. Gyulai Iván (Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója) által a nemzeti fejlesztési tervek elemzéséhez összeállított kérdőívet vettük alapul, a Natura 2000-re vonatkozó kiegészítésekkel. Az kérdésekre ötféle válasz lehetséges, melyekhez a következő pontszámok tartoznak: Az állítás ellenkezője az igaz -1 pont Az állítás hamis 0 pont Az állítás csak nagy általánosságban igaz 1 pont Az állítás részben igaz Az állítás teljesen igaz Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése 2 pont 3 pont Környezeti helyzetelemzés A tervhez kapcsolódóan készült környezeti problématérkép. (SWOT analízis) A terv minden környezeti elem állapotát felméri. A terv elemzi a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetét. A terv megvizsgálja a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetét fenyegető tényezőket. A terv felméri az intézkedések által érintett emberek környezettudatosságát. A terv elemezte a környezetvédelem intézményi rendszerének helyzetét és hatékonyságát. A terv elemzi a környezetvédelmi oktatás intézményi rendszerének helyzetét és hatékonyságát. A környezetvédelmi intézkedések tervezési folyamata alatt biztosított volt a társadalmi részvétel lehetősége. A tervhez készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Az ÚMFT helyzetelemzése megfelelően elkészített. A problématérkép és a SWOT analízis feltárja a környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős fenyegetéseket. A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) sor került a Natura 2000 fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének elemzésére is. A helyzetelemzés megállapítja a környezeti szemléletformálás fontosságát és színvonalának alacsony voltát. 7

8 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése A terv röviden megemlíti a természetvédelmi intézményrendszer fejlesztésének szükségességét és a civil szervezetekkel való együttmuködés iránti igényt is. A társadalmi egyeztetés folyamata a követelményeknek megfeleloen zajlott, bár a véleményezo szervezetek véleményei közül csak kevés került be a tervbe. A jogszabályi kötelezettségeknek megfeleloen minden Operatív Programhoz és az ÚMFT-hez is készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat. A természetvédelem integrációja A terv környezetvédelmi szempontból elemzi a különböző ágazatok helyzetét (vízügy, erdészet, mezőgazdaság, ipar, turizmus). A környezetvédelmi szempontok a többi ágazatban is hangsúlyosan jelennek meg. A Natura 2000 hálózat és a biodiverzitás csökkenésének megállításának 2010-ig kitűzött célja a fejlődés fontos feltételeként jelenik meg a tervben. A terv megfelel a környezetvédelmi jogszabályok előírásainak. A fejlesztések kedvezményezettjei fizetnek a természeti erőforrások használatáért ( szennyező fizet elv). A tervben nem szerepelnek olyan potenciális beruházások, melyek veszélyt jelenthetnek Natura 2000 fajokra, élőhelyekre vagy területekre. A projektek/beruházások értékelési szempontrendszere környezetvédelmi indikátorokat is tartalmaz. A terv legnagyobb hiányossága, hogy a környezetvédelem, mint a horizontális politikák egyike, csak felszínesen jelenik meg. A fenntarthatóság fogalmát többnyire gazdasági és társadalmi értelemben használják, ami az eredeti fogalom félremagyarázása. Minden OP említi a fenntarthatóságot, mint a projektek fontos értékelési kritériumát, néhány helyen javaslatot is olvashatunk arra vonatkozóak, hogy az ágazati programokba integrálni kell az ökológiai szempontokat is, de a fenntarthatóság fogalmának definiálásán túl nem találunk tényleges intézkedéseket. Az elterjedt szóhasználat a természetvédelmet a környezetvédelem részeként kezeli, ezért külön nem kerül említésre. Néhány programelem magyarázatakor utalás történik bizonyos, közelebbről meg nem határozott ökológiai követelményekre. Azonban ezek az intézkedések csupán a károsanyag-kibocsátás csökkentését tűzik ki célul, a biodiverzitás megőrzését és az élőhelyek fragmentációjának megakadályozását nem. Néhány dokumentum (Közlekedésfejlesztési OP, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv-ÚMVST) olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyek jelentős fenyegetést jelentenek a Natura 2000 területekre és a biológiai sokféleségre. 8

9 Természetvédelem Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése A terv célul tűzi ki a leromlott ökológiai rendszerek rehabilitációját és védelmét. A terv intézkedéseket tartalmaz az élőhelyek közti kapcsolatok fejlesztésére, az elszigeteltség hatásainak csökkentésére és az ökológiai hálózat megőrzésére. A terv intézkedéseket tartalmaz az inváziós fajok további terjedésének megelőzésére. A terv lehetőségeket biztosít fajmegőrzésre, élőhelyek és ökológiai folyosók helyreállítására. A terv lehetőségeket biztosít Natura 2000 területek kezelésére és megőrzésére. A tervben szereplő beruházások megfelelő mértékben hozzájárulnak a Natura 2000 fajok és élőhelyek kedvező védelmi helyzetének fenntartásához. Környezetvédelem és Energia OP természetvédelmi része a védett és Natura 2000 területek megőrzésére és rekonstrukciójára helyezi a hangsúlyt. Az OP másik fontos célja az ökológiai akadályt képező vonalas létesítmények (csatornák, elektromos szabadvezetékek, utak) negatív hatásainak csökkentése. A KEOP-ból folyósítható támogatások azonban csak a védett és Natura 2000 területek egy részén biztosíthatják a megfelelő kezelést, a területek nagy részén a természetvédelmi kezelés nem biztosított. A magyarországi Natura 2000 területekre az egyik legnagyobb veszélyt az özönfajok gyors terjedése jelenti. A KEOP külön nem, csupán élőhely-rekonstrukciós beruházások részeként nyújt támogatást visszaszorításuk érdekében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap ugyanis legfőképp infrastrukturális beruházásokat támogat, az özönfajok elleni hatékony fellépéshez pedig rendszeres kezelés, ismétlődő beavatkozások szükségesek. Mindamellett a KEOP részét képező, természetközeli mezőgazdasági módszerek bevezetését szolgáló beruházások, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) keretében indított agrárkörnyezetgazdálkodási program által ez a cél is közelebb kerül. A KEOP természetvédelmi része a Natura 2000 területekre fókuszál, de ez önmagában nem lesz elegendő a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező védelmi helyzetének fenntartásához. A földjükön természetkímélő módszerekkel gazdálkodó termelők pénzügyi kompenzálására is szükség volna. Az ÚMVST keretében tervezett intézkedések ennek a követelménynek csak részben tesznek eleget. (Az EMVA támogatásainak hazai allokációját meghatározó terv egyelőre tervezés alatt áll.) 9

10 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése Oktatás, környezettudatosság növelése A környezettel kapcsolatos tudás bővítése érdekében a terv célul tűzi ki az intézményfejlesztést (intézményi és alkalmazotti háttér, infrastruktúra, képzések és oktatás). A terv a környezettudatosság növelését célzó elemeket is tartalmaz. A terv tartalmaz a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos tudás bővítését célzó elemeket is. A terv tartalmaz olyan intézkedéseket, melyek a potenciálisan érintett személyek (gazdálkodók, erdőtulajdonosok) Natura 2000 hálózattal kapcsolatos tudását bővítik. A KEOP támogatja az erdei iskolák infrastrukturális fejlesztéseit. Ez az intézkedés rendkívül fontos a környezettudatosság növelése szempontjából, és részben ellensúlyozza, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Programban nem szerepel ezt célzó intézkedés. Az iskoláskorú gyerekek szemléletformálásától azonban csak hosszú távon várhatunk eredményeket. A terv nem nyújt lehetőséget Natura 2000 hálózattal kapcsolatos tájékoztató kampányok finanszírozására. A mezőgazdasági termelők informálására az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap III. tengelye biztosíthatna forrásokat. (Az EMVA támogatásainak hazai allokációját meghatározó terv egyelőre tervezés alatt áll.) A KEOP által finanszírozhatók fenntartható fogyasztási és termelési szokások ösztönzését célzó szemléletformáló kampányok, valamint kis- és középvállalatoknál környezetirányítási rendszerek bevezetése. Összefoglalva elmondható, hogy általános környezetvédelmi kérdésekre irányuló szemléletformáló intézkedések részben megvalósulhatnak a terv támogatásával, de a biodiverzitás megőrzésének fontossága nem kap elég hangsúlyt. Mezőgazdaság A terv biztosítja a mezőgazdasági területeken előforduló védett fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének tartását. A terv intézkedéseket tartalmaz a hagyományos, extenzív gazdálkodás megtartása érdekében. A Natura 2000 területek és az Érzékeny Természeti Területek védelmét agrár-környezetgazdálkodási program segíti. A terv kizárja az olyan intézkedéseket, melyek nagy területű monokultúrák létrehozását ösztönzik. A terv ösztönzi a biológiai (vagy minimális mennyiségű kemikáliát felhasználó) gazdálkodást. 10

11 Az ÚMVST a mezőgazdasági termelők számára lehetővé teszi, hogy csatlakozzanak az agrár-környezetgazdálkodási programhoz. Az ökológiai gazdálkodási módok bevezetése hozzájárul az agrárterületek biológiai sokféleségének növeléséhez. Az ÚMVST jelen pillanatban még tervezés alatt áll, de a kormány által elfogadott aktuális verzióban a források tengelyek közti megoszlása rendkívül kedvezőtlen. Vélhetően a végleges változat sem fog ettől lényegesen eltérni, ezért az ország nagy területein lehet a mezőgazdaság intenzifikációjára számítani, amit az agrárkörnyezetgazdálkodási programok nem tudnak ellensúlyozni. A Natura 2000 területekre vonatkozó földhasználati előírásokról és a kompenzációról szóló rendelet még nem készült el, és addig a biológiai sokféleség szempontjából legértékesebb területeken sem lesz kötelező a természetkímélő gazdálkodási módok alkalmazása. A kompenzáció szélesebb körnek történő kifizetésére leghamarabb 2009-től lehet számítani, addig csak néhány területtípus támogatása lehetséges. Ezek a körülmények bizonytalanná teszik a közösségi jelentőségű fajok megőrzését. Az energetikai célú növénytermesztés ösztönzése a monokultúrák letnövekedéséhez, ezáltal a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet. 11 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése A terv elősegíti a komplex ökológiai földhasználati módok és a természeti erőforrások multifunkcionális felhasználásának terjedését. A terv előirányozza és segíti a helyi lakosság aktív részvételét a fajok és élőhelyek védelmében, az érdekek egyeztetése és az együttműködés támogatása által. Erdészet A terv előirányozza az erdők fenntartható és többcélú használatát, különös tekintettel az erdők immateriális értékeire. A terv természetvédelmi intézkedések és fenntartható erdészeti módok alkalmazása által biztosítja az erdei fajok és élőhelyek őrzését. A terv biztosítja az összefüggő erdők állapotának megőrzését és a szükséges rekonstrukciókat. Az erdő-környezetvédelmi program a magánerdő-tulajdonosok számára teremti meg természetközeli erdőgazdálkodás bevezetésének lehetőségét. Az ÚMVST jelenlegi változata sajnos csak 2009-től irányozza elő a Natura 2000 területeken található erdőkre a kompenzációs kifizetéseket (ami várhatóan az EU-szabályozás szerint minimális 40 Euro/ha összegű lesz). Az energetikai célú biomassza felhasználás növekedése két veszélyt rejt magában. Az egyik a várható túlzott mértékű fakitermelés, a másik az alacsony természeti értékekkel rendelkező energiaültetvény monokultúrák területnövekedése. Ehhez kapcsolódó fenyegetés az inváziós energianövények (pl. fehér akác) telepítése. Erdőtelepítési támogatáshoz sajnos nem őshonos fajok esetében is hozzá lehet jutni.

12 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése Vízügy A terv az EU Víz Keretirányelvének vízgyűjtőközpontú megközelítését alkalmazza, s így a jó vízminőség megőrzését és a vízellátás fenntarthatóságát a vízgyűjtő egész területén biztosítja. A terv törekszik arra, hogy a vizes élőhelyeket megóvja a potenciális veszélyforrást jelentő vízügyi beruházások kedvezőtlen hatásaitól. A terv az áradások elkerülése érdekében biztosítja a megfelelő méretű árteret és vízfolyások menti növénytársulások rehabilitációját. A terv gondoskodik arról, hogy a halászati tevékenység ne érintse hátrányosan a Natura 2000 fajokat és élőhelyeket. A terv az EU Víz Keret Irányelvének vízgyűjtő-központú megközelítését alkalmazza. Megfelelő hangsúllyal szerepel benne a vizek jó minőségének megőrzése és a szennyezések elkerülésének igénye. Az árvizek elkerülésére irányuló intézkedések nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy Magyarország klímája egyre szárazabb lesz, ezért a víz tartalékolására kellene törekedni. Mesterséges tározók építése helyett a természetes árterek adottságait kellene jobban kihasználni, így nagyobb vízmennyiséget lehetne a csapadékmentes időszakokra megőrizni. Ezáltal számos leromlott, egykori vizes terület állapotában is javulás állhatna be, és új vizes élőhelyek jönnének létre. A mesterséges tározók létrehozásának is lehetnek kedvező ökológiai hatásai, de hatékonyságuk az árvízvédelemben megkérdőjelezhető. Turizmus A terv igyekszik elkerülni az újabb turisztikai beruházásokat azokon a területeken, ahol a turisztika terhelés már elérte vagy meghaladta a környezet eltartóképességét. A terv támogatja az ökológiailag kímélő turizmust. A terv figyelembe veszi a természetvédelem és a Natura 2000 hálózat turizmusra gyakorolt kedvező hatását. A turizmusfejlesztés elsősorban a regionális operatív programokon (ROP) keresztül valósul meg. Sajnálatos, hogy a természeti szempontok figyelembe vétele az egyes ROPokban teljesen esetleges, változó. Előfordul, hogy ugyanabban a ROP-ban találunk természetvédelmi szempont pozitív, ugyanakkor jelentősen káros beruházásokat is. A legtöbb program felismeri a természeti értékek fontosságát a turizmus számára, de nem számol a környezet terhelhetőségével Ipar és energiatermelés A terv kerüli a zöldmezős beruházásokat. A terv nem támogat olyan ipari fejlesztést, mely a gyártási folyamat vagy a termék által számottevő veszélyt jelent a természetre. A terv keretében nem valósulhat meg olyan ipari fejlesztés, mely káros lehet a kijelölt Natura 2000 területekre vagy fajokra. 12

13 Az energiaszektor deklarált célja a megújuló energiaforrások arányának növelése. Ez általános környezetvédelmi szempontból kedvező folyamat, mindamellett az energiaerdők és egyéb energianövényből álló monokultúrák csökkenthetik az agrárterületek biológiai sokféleségét. A szélerőművek különböző típusai közül csak a kisebb méretűek építését finanszírozzák a terv keretében, melyek a védett vándorló madarakra csekély veszélyt jelentenek. A Gazdaságfejlesztési OP nem zárja ki egyértelműen a zöldmezős beruházások támogatását. A kis- és középvállalkozások modernizációjának támogatása közvetlenül nem befolyásolja a biológiai sokféleséget, de az alacsonyabb károsanyag-kibocsátásás és kevesebb természeti erőforrást felhasználó új techológiák alkalmazása közvetve általános környezeti javulást hozhat. 13 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv értékelése Az ipari és energetikai pályázatok értékelési kritériumrendszere környezeti megfontolásokat is tartalmaz. Vonalas létesítmények fejlesztése A terv intézkedéseket tartalmaz a szállítási igények csökkentésére, és ezáltal elkerüli a szállító kapacitások növelésének igényét. A vonalas létesítmények átalakításakor a terv számot vet az élőhelyek elszigeteltségének megszüntetésével és az ökológiai hálózatok működésével. A vonalas létesítmények tervezett fejlesztései nem befolyásolják károsan a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetét. Ha a vonalas létesítmények tervezett fejlesztései károsan érintik a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetét, akkor ezzekkel egyidejűleg intézkednek ezen hatások minimalizációjáról vagy kompenzációjáról. Natura 2000 területekre a vonalas létesítmények fejlesztései jelentik az egyik legnagyobb veszélyt. Deklarált cél a mobilitás növelése, ami új utakat és autópályákat, s ezáltal élőhelyek feldarabolódását jelentik. A vasútvonalak modernizációja, valamint nagyobb városok tömegközlekedésének fejlesztése nem kap elég támogatást, a közlekedésfejlesztésben még mindig az autósforgalom fejlesztése marad a prioritás, ami a szektor jelentős környezetterhelésének további növekedésével fog járni. A Közlekedésfejlesztési OP leginkább hangsúlyozott célkitűzése a TEN hálózat fejlesztése, pl. a dunai közlekedési út fejlesztése. Ez beláthatatlan következményekkel járna a dunai ökoszisztéma számára. A károsanyag-kibocsátás csökkentése és a városokban élő emberek életminőségének javítása érdekében alapvető fontosságú a településeket elkerülő utak építése. Ennek azonban nyilvánvaló következménye a természetes élőhelyek és populációk elszigetelődése. A KÖZOP nem tér ki arra, milyen intézkedésekkel kívánják az élőhelyfragmentáció mértékét csökkenteni. A közlekedésfejlesztés negatív hatásainak ellensúlyozását szolgáló intézkedéseket a KEOP finanszírozza, ami teljességgel ellentmond a szennyező fizet elvnek.

14 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangja az uniós normákkal Az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangja az uniós normákkal A fentebbi elemzésből kitűnik, hogy az európai uniós támogatások magyarországi elosztása sok szempontból nem felel meg az európai uniós követelményrendszernek. Ezért a következőkben röviden bemutatjuk azokat az irányadó törvényeket, stratégiákat és terveket, amelyek az uniós tagországok számára a környezet- és természetvédelem alapjául szolgálnak. Röviden kitérünk arra is, hogy az ÚMFT mennyire van összhangban ezekkel az elvárásokkal. A fenntartható fejlődés érdekében ezeknek az alapelveknek a figyelembe vétele nem csak a nemzeti fejlesztési tervezésnél, hanem egyéb folyamatok során is ajánlott, mint például törvényhozás, finanszírozás, illetve egyéb fejlesztések. Alapvető elvárás volna a ÚMFT-vel szemben, hogy az uniós stratégiák célrendszerét figyelembe veszi, de legalábbis nem irányoz elő azzal ellentétes intézkedéseket. Ez az elvárás néhány pontban csak részben, vagy egyáltalán nem teljesül. A legfontosabb irányadó dokumentumok A Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról (Treaty establishing the European Community, EC Treaty) a Maastrichti Szerződés mellett az Európai Unió legfontosabb jogszabálya, mely az unió alapelvei mellett a különböző szektorok és az uniós intézmények működését is meghatározza. A 2001-ben elfogadott és 2006-ban megújított Fenntartható Fejlődés Stratégia (EU FFS) arra határoz meg stratégiát, hogy az EU hogyan kívánja hatékonyabban teljesíteni a fenntartható fejlődés kihívásainak megoldására irányuló hosszú távú kötelezettségvállalását. A 6. Környezeti Akcióprogram (6.KAP) az EU FFS, mint szélesebb perspektívával bíró stratégia környezetvédelmi elemének megvalósításaként fogható fel. Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról A Szerződés második cikkelye egy mondatba tömörítve foglalja össze a Közösség legfontosabb alapelveit: The Community shall have as its task, ( ) to promote throughout the Community a harmonious, balanced and sustainable development of economic activities, a high level of employment and of social protection, equality between men and women, sustainable and non-inflationary growth, a high degree of competitiveness and convergence of economic performance, a high level of protection and improvement of the quality of the environment, the raising of the standard of living and quality of life, and economic and social cohesion and solidarity among Member States. 14

15 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangja az uniós normákkal A 6. paragrafus talán még ennél is fontosabb. Environmental protection requirements must be integrated into the definition and implementation of the Community policies and activities ( ), in particular with a view to promoting sustainable development. A Szerződésen belül a I. fejezet foglalkozik kiemelten a környezettel. A legfontosabb célkitűzések a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrásokkal való körültekintő és ésszerű gazdálkodás. Ezen kívül itt sorolja fel a Szerződés azokat az alapelveket, amelyek egyéb érdekek érvényesítésénél figyelembe kell venni. Ilyen az elővigyázatosság és a megelőzés elsődlegességének elve, a korábbi károk helyreállításának szükségessége, illetve a szennyező fizet elv. EU Fenntartható Fejlődés Stratégia Az EU FFS arra határoz meg stratégiát, hogy az EU hogyan kívánja teljesíteni a fenntartható fejlődés kihívásainak megoldására irányuló hosszú távú kötelezettségvállalását. Ennek érdekében egy dinamikus gazdaságot, a teljes foglalkoztatottságot, a magas szintű oktatást, az egészségvédelmet, a szociális és területi kohéziót, valamint a környezetvédelmet célozza meg egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világban. Az EU FFS elsősorban az életminőséggel, a nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti igazságossággal, valamint a valamennyi szakpolitikai terület közötti koherenciával foglalkozik. A fő kihívás a jelenlegi, nem fenntartható fogyasztási és termelési mintáknak, valamint a politikák integrációt nélkülöző alakításának a fokozatos megváltoztatása. Az EU FFS javasolja, hogy a tagállamok készítsék el a saját fenntartható fejlődési stratégiájukat is. Magyarország a 25 tagállam közül az egyetlen, amely még mindig vonakodik ezt megtenni! 6. Környezetvédelmi Akcióprogram Az Európai Unió jelenlegi környezetvédelmi stratégiáját a közötti időszakra készített 6. Környezetvédelmi Akcióprogram tartalmazza. Iránymutatást és segítséget nyújt az EU tagországai számára, hogy meghatározzák azokat az intézkedéseket, melyek által hozzájárulhatnak a globális környezeti problémák (klímaváltozás, biodiverzitás csökkenése, szennyezések, természeti erőforrások túlzott felhasználása stb.) megoldásához. A 6. KAP javaslatai alapján készült el a közötti időszakra a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program. 15

16 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangja az uniós normákkal Az fenntartható fejlődés kritériumainak megjelenése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A környezetvédelmi szempontok integrálása más politikákba Az ágazati integráció szükségességére manapság már majd minden uniós és nemzeti szintű stratégiai dokumentum rávilágít, a Szerződés 6. cikkelye is külön ennek a vezérelvnek van szentelve., Bár az ágazati integráció a hatékony és eredményes környezetvédelem feltétele, ahogy azt operatív programok elemzése is mutatja, Magyarországnak még jelentős adóssága van ezen a területen. A nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti szolidaritás Az elv értelmében a jelen nemzedékeknek arra kell törekedni, hogy ne veszélyeztessék a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Ezen elv érvényesül a fenntartható fejlődés definíciójában is. Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatosság elve azt jelenti, hogy amennyiben komoly és visszafordíthatatlan károsodás veszélye áll fenn, a tudományos bizonyítékok hiánya nem indokolhatja a költséghatékony intézkedések meghozatalának elhalasztását a környezeti károsodás megelőzésére. A megelőzés elve azon alapul, hogy az okozott károkat sokkal költségesebb és nehezebb helyrehozni, (ráadásul teljes mértékben a legtöbb esetben nem is lehetséges), mint körültekintő, akár hosszadalmas tervezéssel ezeket elkerülni. Az elővigyázatosság és a megelőzés elvét segítene átültetni a gyakorlatba, ha a beruházások értékelésénél és kiválasztásánál az ökológiai tényezőkre gyakorolt hatások vizsgálata is szerepelne, de ez legtöbbször nem kerül be a kritériumok közé. A szennyező fizet elv Ez alatt azt értjük, hogy az árak tükrözzék a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek valós költségeit a társadalom számára, és a környezetet szennyezők fizessenek az emberi egészségnek vagy a környezetnek okozott károkért. (EU FFS) Társadalmi részvétel Az NFT II. tervezése során a civil társadalomnak is lehetősége nyílt a véleménynyilvánításra, ami növelheti az EU pénzügyi támogatásával megvalósult projektek elfogadottságát. A társadalom környezeti szemléletváltozását előmozdítani 16

17 kívánó mintaprojektek és a beruházások megvalósítása során előírt tájékoztatás remélhetőleg fokozza a lakosság érdeklődését a környezeti kérdések iránt..3. Az Fenntartható Fejlődés Stratégia és a 6. Környezetvédelmi akcióprogram céljainak megjelenése az NFT II. -ben Mivel egymásra épülnek, ezért Az EU FFS és a 6. Környezetvédelmi akcióprogram célkitűzései nagyban megegyeznek. A főbb célkitűzések között sok hasonlóság van, ezért együtt vizsgáljuk a két dokumentum elvárásainak teljesülését. Éghajlatváltozás A éghajlatváltozás elleni küzdelem főképp az üvegházhatást kiváltó gázok csökkentését jelenti. Ehhez egyrészt az energiafelhasználás visszafogásán, másrészt a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiahordozókra való fokozatos áttérésen keresztült vezet az út. A biomassza termelés magyarországi előretörése az uniós stratégiáknak megfelelő irányba mutat más kérdés, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szemszögéből ez utóbbi rendkívül kedvezőtlen. Egy újonnan készült felmérés pedig megmutatta, hogy Magyarország a régión belül is sereghajtó a megújulók támogatásában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért elsősorban a közlekedés felelős, ezért mindenképpen fontos, hogy a közlekedésfejlesztés során a környezetkímélő alternatívákat támogassák. Sajnos a Közlekedés Operatív Program nem ebbe az irányba mutat és az autós közlekedést támogatja a környezetkímélő közlekedési módozatok ellenében. Természet és biológiai sokféleség A Környezet és Energia Operatív Program önálló intézkedéseket tartalmaz a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelme érdekében, a 6. KAP és a többi uniós természetvédelmi irányelv prioritásainak megfelelően. Az intézkedésekhez rendelt források viszont nem érik el azt a szintet, ami biztosíthatná a Natura 2000 hálózat hosszú távú fenntartását. Itt is megfigyelhető, hogy a természetvédelemi problémákra egyetlen operatív programon belül keresik a megoldást, és a többi ágazat programjaiba történő integrálás nem valósul meg. Pedig a természetvédelemmel kellene foglalkozni más programokon belül is, pl. ahol a károk jelentkezhetnek (pl. Közlekedés Operatív Program), illetve ott, ahol a természetvédelem a fejlesztések feltétele (pl. turizmus, regionális fejlesztések) Környezet és egészség A 6. KAP-ban megfogalmazott cél a levegő, víz, talaj szennyezésének megelőzése, a kedvezőtlen állapotok javítása. Az ÚMFT az uniós források felhasználásának szabályai miatt elsősorban a csővégi technológiák telepítésére 17 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangja az uniós normákkal

18 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangja az uniós normákkal helyezi a hangsúlyt (infrastruktúrális beruházások), a megelőzésre csupán néhány szemléletformálást célzó projekten keresztül lehet hatással. A Környezet és Energia Operatív Programon belül megvalósuló nagyprojektek túlnyomó részét szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási és az ivóvíz minőségének javítására irányuló projektek teszik ki. A szennyvízkezelés és a vízminőség-javítás az EU által szabott határidők miatt is elsőbbséget élvez. A zaj és a levegő szennyezettségének csökkentését az ÚMFT településeket elkerülő utak építésével kívánja elérni. Ez környezet-egészségügyi szempontból hasznos lehet, de a természeti környezet sajnos ennek kárát látja. Természeti erőforrások fenntartható használata Az OECD a fenntartható erőforrás-használatról azt mondja, hogy az emberi igényeket úgy kell kielégíteni, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használjuk fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, a nem megújuló erőforrásokat pedig az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménél lassabban használjuk fel. A környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek fejlesztéspolitikai munkacsoportjának elemzése szerint az ÚMFT nem elégségesen reflektál természetes környezeti adottságainkra, a bennünket körülvevő rendszer eltartóés tűrőképességére. Azokat sem minőségileg, sem mennyiségileg nem határozza meg. A tervben csak említésre kerül, hogy a gazdasági és társadalmi folyamatok már meghaladták a környezet eltartóképességét, de erre a terv stratégiai, tartalmi elemei nem válaszolnak. Ennek következtében nem csoda, hogy az operatív programokban gyakran találunk arra irányuló törekvéseket, ami a természeti erőforrások nem fenntartható használatához fog vezetni. Fenntartható fogyasztás és termelés Bár a jelenlegi gazdaságszerkezet megváltoztatását nem célozza meg, némileg előremutatóak és a 6. Környezetvédelmi Akcióprogrammal összhangban vannak a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzését szolgáló, mintaprojektek és környezettudatos vállalatirányítási rendszerek kialakítását támogató intézkedések a Környezet és Energia Operatív Programon belül. Fenntartható közlekedés A közlekedésfejlsztés az ÚMFT-ben sajnos nem úgy jelenik meg, hogy azt fenntartható fejlesztési iránynak lehessen nevezni. A tömegközlekedés és a kötöttpályás infrastruktúra fejlesztése háttérbe szorul a gyorsforgalmi utak építése mellett, s ez mind a széndioxid-kibocsátás alakulásával, mind pedig a társadalmi igazságossággal szemben támasztott kívánalmakkal ellentétes. 18

19 Felhasznált irodalom Felhasznált irodalom Fejlesztési Tervek (Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglalkoztatás és növekedés (Második olvasat) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) október Dél-alföldi Operatív Program Egyeztetési változat október 16. Dél-dunántúli Operatív Program Egyeztetési változat október 16. Észak-alföldi Operatív Program Egyeztetési változat október 16. Verzió: 2.8. Észak-magyarországi Operatív Program Egyeztetési változat október 16. Közép-dunántúli Operatív Program Egyeztetési változat október 16. V.4.0f Közép-magyarországi Operatív Program Egyeztetési változat október 16. Nyugat-dunantúli Operatív Program Egyeztetési változat október 16. Környezet és Energia Operatív Program Egyeztetési változat október 13. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változat október 7. Közlekedési Operatív Program (KözOP) Egyeztetési változat október Társadalmi Megújulás Operatív Program Egyeztetési változat október 16. I. A Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 103. szám A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 106. szám II. COMMUNICATION FROM THE COMMISSION HALTING THE LOSS OF BIODIVERSITY BY 2010 AND BEYOND Sustaining ecosystem services for human well being COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES, Brussels, III. Safeguarding biodiversity in National Development Plans. CEEWEB, May 2003 IV. The Sixth Environment Action Programme of the European Community

20 Felhasznált irodalom V. Renewed EU Sustaninable Development Strategy Council of the European Union, Brussels, 9 June Az EU fenntartható fejlődésre vonatkozó megújult stratégiája Az Európai Unió Tanácsa, Brüsszel, június VI. Treaty establishing the European Community Official Journal C 325 of 24 December 2002 VII. A közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP- II) 132/2003. (II.11.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról VIII. Riói Nyilatkozat, 15. elv Rio Declaration on Environment and Development Report of the United Nations Conference on the Human Environment, Stockholm, 5-16 June 1972 (United Nations publication, Sales No. E.73.II.A.14 and corrigendum), chap. I. I. "Cannelling EU funds into efficient and renewable energy : Dönsz Teodóra és mások: Környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek fejlesztéspolitikai munkacsoportja véleménye az Új Magyarország Fejlesztési Tervről 20