A honvédelmi tárca kapcsolódása az Európai Uniós pályázati tevékenységhez

Átírás

1 A honvédelmi tárca kapcsolódása az Európai Uniós pályázati tevékenységhez Magyar Ferenc Mészáros Judit mk. ezredes õrnagy Az Európai Uniós pályázat lehetõség arra, hogy a közösség adott országai, közöttük Magyarország is, fejlesztési elképzeléseik megvalósításához támogatást nyerjenek, s így a szükséges külsõ pénzügyi forrást megteremthessék. A szerzõk jelen írásukban bemutatják az EU regionális politikája megvalósításának eszközeit, intézményeit és alapdokumentumait; a pályázat elõkészítésének tárca-szintû lépéseit. A tanulmány záró részében, a témával hivatalból is foglalkozó szerzõk a HM tárca eddig megtett lépéseit is bemutatva, néhány hasznos, tartalmi és formai kérdésekre utaló módszertani jellegû tanáccsal szolgálnak. Tenders of the European Union give a good opportunity for member states, including Hungary, to gain grants and create the necessary financial basis for carrying out plans of development. The authors of the present article demonstrate the institutes, means and basic documents of the EU s regional policy realization, and also the ministry s measures taken on the field of tender preparation. In the final part of the article the authors give a brief summary about the requirements related to the form and content of a tender. A pályázatírás, a pályázás hétköznapi fogalommá vált napjainkban. Uniós csatlakozásunk óta egyre gyakrabban találkozunk a pályázati tevékenység ösztönzésével. A pályázat kifejezés kapcsán azonban eltérõ képzetek élnek: a leggyakrabban a különbözõ állásokra történõ pályázás vagy diákok, hallgatók által megpályázható ösztöndíjak jutnak az emberek eszébe. Azok a társaságok, egyesületek, non-profit cégek, vállalkozók stb., akik egy ideje már követik az idõk szavát, pontosan tudják, hogy a pályázat egy lehetõség arra, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításához a szükséges külsõ pénzügyi forrást megteremthessék, támogatást nyerhessenek. Ehhez azonban nem elég jó elképzelésekkel, ún. projektötlettel rendelkezni. A tervek írott formába történõ öntése, pontos megtervezése, kidolgozása, a partnerek felderítése és bevonása, a horizontális politika érvényesítése a projektvégrehajtás során, a projekt megvalósítása és nyomon követése mind-mind a projektciklus részét képezik, mely egységes egészet kell alkosson ahhoz, hogy sikeressé válhasson. Jelen cikk célja azonban nem az, hogy magát a projektciklus lépéseit és annak menedzsmentjét mutassa be, sokkal inkább az az elõzetes információ-biztosítás, mely rávilágít azokra az összefüggésekre, hogy miért is szükséges és egyre inkább nélkülözhetetlen ennek a bonyolult tevékenységnek az ismerete és elsajátítása ahhoz, hogy az uniós közösség sikeres tagjaként válhasson országunk ismertté. 5

2 A pályázati tevékenység legjelentõsebb támogatási összegeit az európai uniós pályázatok jelentik, fontos tehát, hogy éljünk a lehetõséggel. Ahhoz azonban, hogy sikeres legyen a vállalkozásunk, átfogóan ismernünk kell a pályázati rendszert és az Európai Unió kohéziós politikájának szellemében létrejött fejlesztési programokat. A továbbiakban ehhez kívánunk segítséget nyújtani. AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI ESZKÖZEI ÉS INTÉZMÉNYEI A strukturális alapok Az Európai Unió tagállamai közötti regionális különbségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió elõsegítése céljából fejlesztési alapokat hozott létre strukturális alapok néven. Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára három elõcsatlakozási alap (PHARE, ISPA, SAPARD) állt rendelkezésre. Magyarország 1989 óta részesül a strukturális alapok pénzforrásaiból az elõcsatlakozási programokon keresztül, melyek a csatlakozással megszûntek, de a kifutó rendszerû kifizetések még ezután is lehetségesek. Mivel 2004-tõl az ország egyenesen a különbözõ strukturális alapokból részesül, és mivel a strukturális alapok elsõsorban nemzeti programokat támogatnak, ún. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kellett meghatározni fejlesztési céljainkat. Mit értünk strukturális alapok alatt? A regionális politika finanszírozása jelenleg négy alapból történik, melyek más-más alapon nyújtanak támogatást: Európai Szociális Alap (ESZA) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) Fontos rámutatni arra, hogy ezek az alapok nem közvetlenül pályázható alapok, nem tesznek közzé pályázati felhívásokat. A strukturális alapok pénzügyi eszközök, melyek a fejlesztési programok finanszírozásához nyújtanak támogatást. Ezek a fejlesztési irányvonalak az ún. operatív programokban fogalmazódnak meg, melyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tartalmaz és 2006 között az SA-ból elnyerhetõ támogatás közel 2 milliárd euró, azaz megközelítõleg 520 milliárd forint lehet. Milyen elvek irányítják az EU regionális politikáját és annak pénzügyi eszközeit, a strukturális alapokat? Négy alapelv határozza meg a mûködését: Az addicionalitás, mely azt mondja, hogy az uniós támogatások nem arra valók, hogy felváltsák, hanem hogy kiegészítsék a tagállami támogatásokat, tehát minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. További szabályozás az is, hogy a tagállam egészen addig, amíg igényt tart a közösségi támogatásra nem csökkentheti a támogatásra fordított összegek mértékét az elõzõ költségvetési idõszakhoz képest. 6

3 MAGYAR FERENC MÉSZÁROS JUDIT: A honvédelmi tárca kapcsolódása az EU pályázataihoz A koncentráció elsõdleges célja, hogy a támogatásokat a leginkább rászorult régiókba összpontosítsa, melynek nélkülözhetetlen velejárója a régiókon belüli hatékony intézményi partnerség megteremtése és koordinációja. A partnerség, az elõbbiekbõl adódóan olyan együttmûködés létrehozását tûzi ki célul, amelyen belül a kistelepülések úgy tudnak összefogni, hogy egymásban ne a támogatásokért küzdõ ellenfeleket lássák, hanem lehetséges partnerként tekintsenek egymásra. Ez a regionális politika alapvetõ és logikus követelménye. A programozás teszi lehetõvé, hogy az egyes projektek finanszírozása helyett a hosszabb távú, a fejlõdést jobban elõsegítõ célkitûzéseket állítsa a középpontba, valamint ennek egyik lépcsõjét képezi a már említett Nemzeti Fejlesztési Terv is. Mire lehet költeni a strukturális alapok pénzeit? Alapvetõen három célkitûzés képezi az alapját: 1. Az elmaradott régiók segítése a felzárkózásban, infrastrukturális beruházásokkal, valamint gazdasági versenyképességet növelõ intézkedésekkel. 2. A gazdasági és társadalmi változások segítése az ipari, vidéki, városi vagy halászat-függõ területeken, amelyek strukturális nehézségekkel küzdenek. 3. Képzési módszerek modernizálása és a foglalkoztatottság elõmozdítása. Magyarország 2006 végéig az 1. célkitûzés alá fog tartozni, ami azt jelenti, hogy a strukturális támogatások több mint két-harmadát az 1. célkitûzés alá tartozó régiók kapják, így Magyarország a legjelentõsebb összegû fejlesztési támogatásból részesülhet. Ez a besorolás a jelenlegi pénzügyi perspektíva végéig, 2006 december 31-ig marad érvényben, ezt követõen a 2007-tõl érvényes regionális politika elvei szerint kerül sor a kedvezményezett státusz újbóli meghatározására. A kohéziós alap Az Európai Unió szegényebb tagállamainak köztük valamennyi újonnan csatlakozó országának a felzárkóztatását szolgálja nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatásával. Az alap tehát elsõsorban szektorfejlesztési támogatásokat nyújt, szerkezeti hiányosságokat enyhít, vagyis alapvetõen a strukturális politika céljainak megfelelõ jellegû támogatást nyújt. A kohéziós alap esetében, minthogy annak kedvezményezettjei nem a régiók, hanem a tagállamok, a projektjavaslatokat a kormányok terjesztik be az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. A megvalósuló fejlesztések azonban gyakran az önkormányzatok feladatkörébe esnek, s nagy költségigényû helyi fejlesztési feladatokat oldhatnak meg Hazánk 2004 és 2006 között mintegy 1 milliárd euró támogatásban részesülhet. Közösségi kezdeményezések Az Európai Unió által létrehozott közösségi kezdeményezések célja, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érintõ problémákra. A közösségi kezdemé- 7

4 nyezések, a strukturális alapokhoz hasonlóan a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében mûködnek, a lényeges eltérés az alkalmazott munkamódszerek között van. Míg a strukturális alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálják, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, Brüsszelbõl irányítják. Lényeges különbség az is, hogy a közösségi programok pályázatait közvetlenül Brüsszelbe kell benyújtani, ennek megfelelõen nem magyarul, hanem angol nyelven kerülnek megírásra, és a pályázatok bírálata is természetesen ott történik. A 2000 és 2006 közötti idõszakban négy közösségi kezdeményezést finanszíroz a közösségi költségvetés: határmenti régiók együttmûködése (INTERREG) társadalmi és gazdasági válságjelenségekkel küzdõ városok támogatása (URBAN) vidékfejlesztés (LEADER+) transznacionális együttmûködés a foglalkoztatásban megjelenõ diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelem elõsegítésére (EQUAL). A csatlakozást követõ idõszakban, 2006-ig Magyarország számára ezek közül két program indult meg, az INTERREG és az EQUAL, kb.60,9 millió és 26,8 millió euró támogatási összegben. Amint az a fent leírtakból világosan kitûnik, az Európai Unió regionális politikájának alapvetõ fontosságú kérdései a közösség gazdasági és szociális összetartásának erõsítése, a közösség egészének harmonikus fejlõdése, illetve a kevésbé elõnyös helyzetû régiók felzárkóztatása. Ez a fajta kohéziós politika a gazdasági és társadalmi konvergencia erõsítésének legfontosabb uniós szintû biztosítéka. Természetes következménye ennek, hogy Magyarország is mind a csatlakozásra való felkészülése során, mind pedig azt követõen eme kohéziós stratégia mentén kellett, hogy kidolgozza azokat az alapdokumentumokat, melyek a jövõbeni felzárkózás és fejlõdés hosszútávú zálogaként kell szolgáljanak. A REGIONÁLIS POLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ALAPDOKUMENTUMOK A Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) az a stratégiai dokumentum, amely hazánk különbözõ támogatásokból történõ részesedésének alapjául szolgált. A terv egy olyan integrált beruházási program és gazdasági-társadalmi fejlesztési stratégia egyben, mely a fejlesztési célok teljes körét magába foglalja, azok finanszírozási formájától és forrásától függetlenül. Ezeket a fejlesztéseket nagy projektekbõl, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szervezõdõ ún. operatív programok fogják össze. Az NFT operatív programjai a következõk: a Humán-erõforrás fejlesztési operatív program (HEFOP) a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) a Környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési operatív program (KIOP) az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) a Regionális fejlesztési operatív program (ROP) 8

5 MAGYAR FERENC MÉSZÁROS JUDIT: A honvédelmi tárca kapcsolódása az EU pályázataihoz Az operatív programok egyértelmûen tükrözik az NFT prioritásait: 1. a termelõszektor versenyképességének javítása, 2. a foglalkoztatás növelése és az emberi erõforrások fejlesztése, 3. jobb infrastruktúra, tisztább környezetünk biztosítása, 4. helyi és regionális potenciál erõsítése. Az operatív programok négy fõ részbõl állnak: A prioritások meghatározásából, az intézkedések leírásából, a pénzügyi tervbõl és a végrehajtás rendjébõl. A prioritások tartalmazzák a megvalósítandó, pontosan megfogalmazott (akár számszerûsített) célkitûzéseket. A végrehajtási rend tartalmazza az irányító és a kifizetõ hatóság megnevezését, elérhetõségét, valamint a közremûködõ szervezetek pontos meghatározását. A 2199/2002. (VI.26.) Korm. határozatnak megfelelõen a felelõs központi hatóságok saját intézményi keretükön belül meghatározták az irányító hatóságok feladatkörét ellátó szervezeti egységeket is: Feladat Az NFT elkészítése és a strukturális alapok koordinációja A közösségi támogatási keret irányító hatósága A GVOP irányító hatósága A KIOP irányító hatósága A HEFOp irányító hatósága A ROP irányító hatósága Az AVOP irányító hatósága Felelõs hatóság és szervezeti egység Miniszterelnöki hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: (1) Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Integrációs Helyettes Államtitkárság 1054 Budapest, Kálmán I. u. 2. Telefon: (1) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Integrációs Helyettes Államtitkárság 1054 Budapest, Kálmán I. u. 2. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program Osztály 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. Telefon: (1) Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Regionális Operatív Program és INTERREG Közösségi Kezdeményezés Fõosztály 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Telefon: (1) Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Strukturális Alapok Felkészülési Fõosztály 1055 Budapest, Kossuth tér 11. Telefon: (1) A strukturális alapokból nyújtott pénzösszegek kezeléséért felelõs kormányhivatalt hívják kifizetõ hatóságnak. Magyarországon ezt a szerepet a Pénzügyminisztérium látja el. 9

6 Az Európa Terv és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Az európai parlamenti képviselõk megválasztásával teljessé vált a Magyar Köztársaság, mint az EU tagállamának intézményesülése az Európai Unióban. Szükségessé vált a ra szóló NFT I. ütemezett megvalósításának áttekintése, valamint a közötti idõszak fejlesztéseit meghatározó Európa Terv kialakítása. Az egyik legfontosabb változás a közösségi támogatások mértékének megnövekedése, amely megfelelõ középtávú fejlesztési stratégia alapján évente a mai szintet mintegy 3,5-szeresen meghaladó, körülbelül 15 milliárd euró összegû pénzügyi támogatást fog jelenteni. A Kormány célul tûzte ki, hogy készüljön el a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet is magába foglaló, a tisztán hazai költségvetési és az uniós forrásokat integráló, s ezáltal a lehetséges szinergiákat teljes mértékben kihasználó Európa Terv, mely az ország középtávú fejlesztési stratégiai terve, s ennek elsõ elemeként készüljön el egy Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, amelyet az Országgyûlés fogad el. A koncepció alapelvei: az életminõség javítása; az esélyegyenlõség növelése; a regionális különbségek mérséklése; a harmonikus társadalmi viszonyok kialakulásának elõsegítése. A idõszak fejlesztési tervének alappillérei: a társadalmi és gazdasági kohézió elvének érvényesülése; az ország versenyképességének javítása; a tudásvezérelt és megújuló társadalom megerõsítése; a fenntartható fejlõdés elvének érvényesítése. Az elfogadott koncepció szellemében, az Európa Terv részeként pedig a következõ témakörökben szervezõdnek a szakterületi és regionális stratégiák, programok: egészséges társadalom okos, mûvelt társadalom aktív társadalom információs társadalom versenyképes gazdaság felzárkózó vidék élhetõ környezet dinamikus településrendszer További alapvetõ szempont a hatékonyan mûködõ közigazgatás, ezért kiemelkedõ hangsúlyt kap a közigazgatás modernizációjának kérdése is. Konklúzió A fent leírtakból egyértelmûen kitûnik, hogy mind a jelenben, mind a jövõben rendelkezésre állnak olyan pénzügyi források, melyek az amúgy is egyre szûkösebb kereteket nyújtó állami költségvetés pályázati úton történõ kibõvítését teszik lehetõvé. Az EU-s pályázatok bizonyos fajtái akár az önálló költségvetési szervek számára is járható utat biztosítanak anyagi forrásaik kibõvítésére. Mind az NFT I. Operatív Programjai, mind a megfogalmazásra kerülõ NFT II. célkitûzései tartalmazzák azokat a prioritásokat, melyekhez témájában, tartalmában a Honvédelmi Minisztérium, illetve annak társadalmi, kulturális és egyéb szervei megtalálhatják a kapcsolódási pontot. Ennek logikus következménye volt az a felismerés, 10

7 MAGYAR FERENC MÉSZÁROS JUDIT: A honvédelmi tárca kapcsolódása az EU pályázataihoz hogy a szaktárcán belül is létre kell hozni egy olyan szervezeti egységet, mely nem csak passzívan követi a pályázati lehetõségeket, hanem a tárca ilyen irányú tevékenységét aktívan ösztönzi, segíti, lehetõvé teszi a szaktudás megszerzését a témában, támogatja a konzorciumok létrejöttét, biztosítja az eredmények disszeminációját és általában összefogja a pályázati tevékenységet. Az ilyen irányú feladatok végzése céljából jött létre a Tudomány- és Pályázatszervezõ Osztály (TPSZO), melynek tevékenységi körét a szervezeti korszerûsítés során a volt OTF és HPF bázisán felállított HM Humánpolitikai Fõosztály Képzés- és Oktatásszervezési Osztálya vette át. A HONVÉDELMI TÁRCA ÉS A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG ELÕKÉSZÍTÉSE Azt a hosszú folyamatot, mely egy pályázat megírásáig elvezet, három alapvetõ szakaszra oszthatjuk: 1. információgyûjtés (pályázatfigyelés) 2. értékelés (a megfelelõ szakértõi csapat segítségével) 3. a költségek meglétének tisztázása (önrész biztosítása). A pályázatfigyelés, információgyûjtés A meghirdetésre kerülõ pályázatok figyelése és szûrése folyamatosan zajlik. A meghirdetett pályázatok közül természetesen ki kell választani a profilnak és lehetõségeknek megfelelõket, hogy a támogatási igény megalapozott lehessen. Ezt a feladatot egy szakértõ munkatárs végzi. A HM Kommunikációs Fõosztály lehetõséget biztosított arra, hogy tárca honlapján megjelenhessenek a pályázatok, így az erre irányuló tevékenység megkezdõdött. Idõközben azonban megfogalmazódott az a gondolat, hogy a pályázatok ne a mindenki számára elérhetõ honlapon, hanem a hamarosan kialakításra kerülõ zárt rendszerû HM intraneten váljanak hozzáférhetõvé. Ez biztosítaná azt, hogy az értékes, elõzetesen szûrt információ a megfelelõ körökhöz juthasson el. Itt fog tehát megjelenni az aktuális pályázatok listája, valamint itt lesznek olvashatóak azok a cikkek, hirdetmények és publikációk, melyek a pályázati tevékenységet érintik. Egyúttal azokat a web-oldalakat is fel fogjuk tüntetni, melyek hasznos információtartalommal bírnak ebben a témában, és ezáltal nagy segítséget nyújthatnak a pályázóknak. Ez a kommunikációs csatorna egyúttal nélkülözhetetlen eszköze lesz a sikeres tevékenység disszeminációjának, mely további ösztönzõ erõként mûködik majd a pályázati tevékenységben. A szakértõi csapat létrehozásának elsõ lépései Tanfolyam megszervezése és a résztvevõk kiválasztása Annak érdekében, hogy a pályázati anyagot megfelelõen állíthassuk össze olyan atémában kellõ tapasztalattal és jártassággal rendelkezõ szakértõkre van szükség, akik tudásukkal, hozzáértésükkel megalapozzák a pályázati anyag értékét. Ehhez azonban elengedhetetlen az adott szakterületen dolgozó emberek felkészítése a pályázati területen. A szakértõi csapat kialakítása érdekében november és szeptember hónap során három-három napos tanfolyam megszervezésére került sor. A résztvevõk tekintetében azokat a szerveket céloztuk meg, amelyek aktív szereplõi lehetnek 11

8 a pályázati tevékenységnek, illetve jól hasznosítható tudást képviselnek a pályázatírás során, így pl.: oktatás, humánpolitika, egészségügy, pénzügy, jog. A tanfolyam A projektciklus menedzsment alapjai címmel került meghirdetésre. A résztvevõknek az órák látogatása mellett aktívan kellett közremûködni workshopokban, valamint záróaktusként egy kidolgozott pályamunkát is le kellett adniuk. A tanfolyamot a beiskolázottak sikeresen elvégezték, tanulmányaikról oklevelet kaptak, és egyúttal bekerültek abba a nyilvántartásba, melyet a Tempus Közalapítvány vezet a náluk végzett hallgatókról. A tanfolyam fogadtatása a résztvevõi oldalról nagyon kedvezõ volt. A tanfolyam megszervezésére 2004 és 2005 év folyamán is sor került, és az erre biztosítandó keret 2006-ban is rendelkezésre áll, vagyis mindenképpen folytatni fogjuk a tanfolyami beiskolázást. A programgazda kiválasztása A tanfolyam témájának kiválasztása nem okozott gondot, hiszen mindenképpen alapfokú pályázatírói ismereteket nyújtó kurzusra volt szükség. Ilyen jellegû programot számos cég ajánl. Az általunk kiválasztott tanfolyamot a Tempus Közalapítvány hirdette meg, és három hasonló ajánlat közül bizonyult a legmegfelelõbbnek. A programgazda bemutatása A Tempus Közalapítvány partnere a SAKK (strukturális alapok és kohéziós alap képzõközpont)-nak, melyet az 1038/2003 IV.24. számú Kormányhatározat értelmében hoztak létre, rendszeres lebonyolítója a SAKK által meghirdetett képzéseknek, ezáltal jogosult a SAKK logó feltüntetésére, mely a minõsítési rendszernek köszönhetõen a magas színvonal garanciájának szimbóluma. A SAKK célja, hogy Magyarországon rendelkezésre álljanak azok a kiválóan felkészült szakemberek, akik a közigazgatásban, a civil szférában, a magánszektorban, illetve minden további pályázati célcsoport esetében képesek hatékonyan hozzájárulni az EU tagság által nyújtott sokrétû támogatás sikeres felhasználásához. A Tempus Közalapítvány ezeknek a céloknak a gyakorlati megvalósítója, színvonalas oktatásának és akkreditált képzésének hatékony felhasználása segítségével. Hallgatói számára nem csupán a tanfolyamokat biztosítja, hanem fórumokat, hallgatói találkozókat is szervez, mellyel a tapasztalatcsere lehetõségét biztosítja, valamint olyan adatbázist tart fenn, melyben nemcsak rögzítésre kerül minden sikeresen végzett hallgató neve, hanem hozzájárulásával a közalapítvány honlapján nyilvánosan is megjelenik. A tárcához kapcsolódó potenciális pályázó szervezetek felmérése és adatbázisuk nyilvántartása Tekintve, hogy a pályázatok nagyobb hányada nem az önálló költségvetési intézmények számára biztosítja a pénzügyi források ilyen irányú kibõvítését, szükségessé vált azoknak a tevékenységükben a tárcához kapcsolódó szervezeteknek a felmérése, amelyek jogállásuknál fogva, dolgozóikat ösztönözve potenciális alanyai lehetnek az aktív pályázati tevékenységnek, és ily módon saját anyagi forrásaikat kibõvítve, nem a tárca költségvetését terhelnék mûködésük fenntartása érdekében. A felmérés azért is szükséges, hogy átlátható legyen az a tevékenységi kör, mely a pályázatfigyelés és kiajánlás során lehetõvé teszi a pályázatok tematikus kiválasztását. 12

9 MAGYAR FERENC MÉSZÁROS JUDIT: A honvédelmi tárca kapcsolódása az EU pályázataihoz Már sikerült egy jelentõs adatbázist kialakítani, amelyet folyamatosan kívánunk bõvíteni az esetleges további potenciális szervezetek adatainak feldolgozásával. A költségek Azok a pályázati formák, melyek költségvetési szervek számára is elérhetõk, hasonlóan a nagy támogatási összegû pályázatokhoz általában, önrész biztosítását követelik meg. A honvédelmi tárca részvételét az ilyen jellegû pályázatokon tovább nehezíti ez a tény, hiszen a költségvetésben eddig nem állt rendelkezésre ilyen címen elkülönített keretösszeg. Ezt a helyzetet tovább súlyosbította a tárca évi költségvetési kereteinek és emberi erõforrásainak jelentõs csökkentése is. Jelentõs eredményként könyvelhetõ el, hogy a HM tárca vezetõi szintû döntésének értelmében a költségvetésben elkülönítésre fog kerülni az az összeg, mely megfelelõ önrész biztosítását teszi lehetõvé a pályázatok során. Egyéb feladatok Az osztály, az OTF Kulturális Osztálya kérésének eleget téve 2005 februárjában elõadást tartott a kulturális szervezetek és egyesületek képviselõi számára, ahol egyrészt bemutatásra került a Tudomány- és Pályázatszervezõ osztály, másrészt általános ismertetõt tartottunk a pályázati forrásokról és a pályázati tevékenység szükségességérõl, valamint hasznos tanácsok hangzottak el a pályázatírással kapcsolatban. Hasonló elõadások megszervezése a különbözõ társadalmi szervezetek és a HM-mel kapcsolatban álló egyéb szervezetek részére feltétlenül szükséges a jövõben is, abból a célból, hogy minél szélesebb körben kerüljön ösztönzésre a pályázati tevékenység. Az SZMSZ-ben rögzítettek szerint az osztály vállalja, hogy segítséget nyújt a pályázati tevékenység során, a befogadásnál és a konzorciumépítésben is. Hasznos és értékes információforrás lesz az elõzetesen megjelentetésre tervezett pályázati füzet kiadása is, mely az aktuális tudnivalók mellett gyakorlatias tanácsokkal is szolgál majd a téma iránt érdeklõdõknek. A kapcsolattartás terén nélkülözhetetlen a különbözõ operatív programok irányító hatóságaival történõ kommunikáció. Ezek az intézmények érintettek a humán erõforrás-fejlesztési operatív programokban is, melyek prioritásait tekintve mindenképp a fõ célterületet képviselik a tárca pályázati tevékenységében. Mivel az esélyegyenlõség napjaink egyik sarokköve, ezen a téren is feltétlenül szükséges a kapcsolattartás és tevékenységünk megismertetése más intézmények, hivatalok képviselõivel. Az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal munkatársával már az elmúlt év végén ismertettük tevékenységünket, valamint a HM romaügyi referensével aki ezen a téren széles körû kapcsolatrendszert alakított ki más tárcákkal szoros együttmûködésben dolgozunk. (A február 1-jén mûködésbe lépett Egyenlõ Bánásmód Hatóság pályázati tevékenységünk terén nem tartja magát kompetensnek, inkább jogi kérdések terén kooperál a tárcával.) Fontos hangsúlyozni, hogy amint az a HM SZMSZ-ébõl is kiolvasható az OTF TPSZO (és jogutód szervezete) nem azzal a céllal alakult, hogy a pályázati te- 13

10 vékenységben már sikerrel résztvevõ szervektõl elvegye a lehetõséget, hanem éppen ellenkezõleg: a pályázati tevékenységet összefogva, rendszerezve, a már elért eredményeket motiváló erõként felhasználva ösztönözze azokat az egyesületeket, szervezeteket, klubokat, amelyek tevékenységükben és forrásaikban a honvédségre támaszkodnak, ugyanakkor jogállásuk szerint módjukban áll anyagi forrásaikat más úton kibõvíteni, hogy vegyék igénybe az osztály segítségét, és aktívan vegyenek részt a pályázati tevékenységben. A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS HASZNOS TANÁCSOK Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért kell ösztönözni a pályázati tevékenységet, amikor látszólag oly sok pénzt hozhat a konyhára. Azok a cégek, vállalkozások, alapítványok stb., akik már esetleg sokszor próbálkoztak a pályázatírással és elutasító levelet kaptak, biztosan tudják a választ: a pályázati tevékenység meglehetõsen bonyolult, idõt és energia-befektetést igénylõ feladat. Elutasítás esetén bizony gyakran úgy érezheti a pályázó, hogy munkája, és a rá szánt ideje kárba veszett. A sikertelenséget látva néha még az olyan potenciális pályázók is elállhatnak szándékuktól, akik korábban elhatározták, hogy belevágnak a pályázati tevékenységbe. Ez a gondolkodásmód nem helytálló! Általános tapasztalat ugyanis, hogy az elsõ pályázat nem nyer, ami azonban semmiképpen sem azt jelenti, hogy a belefektetett munka felesleges volt. Másrészrõl, nagyon fontos a kezdõ pályázóknak azt is látni, hogy a kellõ tapasztalat és gyakorlat megszerzésével a pályázat igenis megnyerhetõ, amihez viszont nélkülözhetetlen a nyertes pályázatok és a pályázók tapasztalatainak közzététele. A teljesség igénye nélkül álljon most itt néhány alapvetõ jó tanács azoknak, akik a pályázat gondolatával barátkoznak. Pályázatírás és projektciklus Mindenekelõtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy a pályázatírás, amit a legtöbben magával a komplett pályázattal azonosítanak, csupán a kezdeti bár kétségtelenül a legmunkaigényesebb lépése egy nagyobb folyamatnak, melyet projektciklusnak nevezünk. A megírt pályázat tulajdonképpen a projektötlet elméleti kidolgozásának papírra vetett formája, mely bizonyítja azt, hogy a projekt minden apró lépésében végiggondolt és megvalósítható. Fontos megemlíteni a pályázati tevékenység kísérõjelenségét, a lobbizást, mely fontos tényezõként szerepelhet, amennyiben a pályázat befogadásra talál. Amennyiben a pályázat nyer, a projektciklus a következõ leglényegesebb fázisába lép: ez a megvalósítás lépcsõfoka. A megvalósítás gyakran nagyon hosszú idõt vesz igénybe, melynek során a végrehajtást az elõzõleg elfogadott tervek alapján folyamatosan nyomon kell követni, az idõközönként végzett ellenõrzések beiktatásával egyetemben. Végül, amikor a projekt befejezõdik, azt le kell zárni, majd eredményeinek értékelésével felmérni és kimutatni a projekt sikerét és hatását. Errõl természetesen hivatalos jelentést szükséges összeállítani, majd az eredmények célzott és jól szervezett disszeminációját biztosítani. 14

11 MAGYAR FERENC MÉSZÁROS JUDIT: A honvédelmi tárca kapcsolódása az EU pályázataihoz Mi szükséges a sikeres pályázathoz? Jó tanácsok végtelen listája lelhetõ fel ebben a témában, s mégsincs garancia arra, hogy mindezek betartásával a beadott pályázat nyerni fog. A legalapvetõbb feltétel mindenesetre az, hogy legyen projektötlet, hozzá illeszkedõ meghirdetett pályázat, valamint akarat, tehetség és bátorság a projekt megvalósításához. Fontos tudatában lenni annak, hogy a pályázó cég vagy vállalkozás megfelel-e a kiírásnak, hiszen az elutasított pályázatok gyakori okaként szerepel az a kifogás, hogy a pályázó nem is jogosult a támogatásra. További elõnyt jelent a megfelelõ partner(ek) kiválasztása és bevonása a projektbe. Mindezek után újabb kérdés merülhet fel: vajon érdemes külsõ partner bevonásával dolgozni és megíratni a pályázatot, vagy inkább saját erõbõl hozzálátni a feladatnak? Mindkettõnek vannak elõnyei és hátrányai. Amennyiben az utóbbi mellett döntünk, újabb fontos szempontokat kell figyelembe venni. Ilyen például az egyik legalapvetõbb, a pályázati kiírás aprólékos tanulmányozása, mely lehetõvé teszi annak felmérését, hogyan érdemes felépíteni a pályázatot, és milyen hiányzó elemek pótlására van szükség (pl.: pecsétek, igazolások, aláírási címpéldányok stb.), ezzel eleve sok hiányosság kiküszöbölését biztosítja. A formai hibák további kizárását segíti, ha saját ellenõrzõ listát készítünk. Nem elhanyagolható az sem, hogy a pályázathoz idõben hozzákezdjünk, hiszen a határidõk betartása nem csupán a pályázat beadásánál, hanem az egész projektciklus alatt alapvetõ fontosságú. Érdemes a pályázat követelményeinek úgy eleget tenni, hogy az küllemében is igényes munkaként jelenjen meg; a szerkesztés, a kiemelések, a helyesírás, a maximális terjedelmi szabályok betartása, a szép külalak, a megfelelõen kitöltött keretek, az igényesen elkészített táblázatok és elemzések mind hozzájárulhatnak a pályázat sikeréhez. Apróságnak tûnhet mindez, de nincs annál bosszantóbb, mint ha formai hibák miatt kerül elutasításra egy pályázat. A külsõségek mellett pedig mindig szem elõtt kell tartani a sikeres pályázat kulcs-elemeit is: a fenntarthatóságot, valamint a konkrét és a távlati célokra történõ felkészülést. A beadás után is érdemes a pályázat útját követni: tájékozódni a befogadásról, illetve megfelelõ lobbi-tevékenységgel támogatni sikerét. Amennyiben a pályázat nyer, elkezdõdik az igazán nagy feladat: a projekt sikeres megvalósítása. Ebben nagy segítséget nyújt egy sokat tapasztalt projektmenedzser. A sikeres megvalósítás záróaktusa pedig az eredmények megfelelõ kommunikációja. Ez annál is fontosabb lenne, mivel a kezdõ pályázók ezúton gyûjthetnének ismereteket, oszthatnák meg kétségeiket és tapasztalataikat az eredményes pályázókkal. (Sajnos Magyarország ebben a tekintetben még nem jár az élen.) A fentiek természetesen csupán egy gyors, vázlatos áttekintést adtak a pályázati tevékenység átfogó jellegérõl, de így is egyértelmûvé válhatott, hogy ez nem egyéni, hanem igazi csapatmunka, ahol az ötlet születésétõl a sikeres megvalósítás kommunikációjáig számos lépcsõt kell a csapattagoknak együtt bejárni. Azt, hogy érdemes-e ennyi munka árán pályázni, megválaszolja a szaporodó pályázati tanácsadó cégek, pályázó vállalkozások és nem utolsósorban a növekvõ pénzösszegû és számú pályázati kiírások léte. Mindemellett uniós csatlakozásunknak is természetes velejárója az a kormányzati törekvés, hogy minél szélesebb kör- 15

12 ben váljon gyakorlattá a pályázati tevékenység, mellyel lehetõvé válik a költségvetési források kibõvítése. Számos intézmény rendelkezik PHARE és SAPARD irodával, mely azt mutatja, hogy õk már a csatlakozást megelõzõen is felmérték a lehetõségeket, és érdemesnek találták arra, hogy önálló csapatot hozzanak létre az ilyen jellegû munkákhoz. Nem lehet ez másként az immár uniós tagként igénybe vehetõ lehetõségekkel sem! Egyúttal itt az ideje, hogy azok az intézmények is felismerjék a pályázatok jelentõségét, amelyek eddig nem foglalkoztak ez irányú tevékenységgel. Ez volt az oka annak is, hogy a Honvédelmi Minisztérium berkein belül útjára kelt egy törekvés, melynek határozott célja az, hogy felmérje és hatékonyan kihasználja a pályázatok által nyújtott lehetõségeket, segítse a konzorciumépítést és minderre létrehozzon egy megfelelõen mûködõ szakembergárdát. A kezdeti lépések megtörténtek. Reméljük, hamarosan az eredmények disszeminációja kerül sorra! FORRÁSOK MKI: Önkormányzatok és EU közpolitika I., Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai ISBN ö SAKK: Pályázati Kisokos 16