AZ ÉV FIATAL KÖNYVTÁROSA PÁLYÁZAT

Átírás

1 MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE INFORMATIKAI KÖNYVTÁRI SZÖVETSÉG AZ ÉV FIATAL KÖNYVTÁROSA PÁLYÁZAT AZ EURÓPAI UNIÓ MINT TÉMA A HAZAI KÖNYVTÁROSKÉPZÉSBEN A 21. SZÁZADBAN KÉSZÍTETTE: GERENCSÉR JUDIT Berzsenyi Dániel Főiskola Európai Dokumentációs Központ Szombathely 2005.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Bevezető EU kommunikáció, EU információs intézmények az Európai Unióban és Magyarországon 2004 előtt és után Az Európai Unió bővítési kommunikációs stratégiája 2004 előtt Európai Uniós információs tevékenység 2004 előtt az Európai Unióban EU információs intézmények Magyarország EU kommunikációs stratégiája 2004 előtt Európai Uniós információs tevékenység 2004 előtt Magyarországon EU információs intézmények Az Európai Unió kommunikációs stratégiája 2004 után Európai Uniós információs tevékenység 2004 után az Európai Unióban EU információs intézmények Magyarország EU kommunikációs stratégiája 2004 után Európai Uniós információs tevékenység 2004 után Magyarországon EU információs intézmények Az Európai Unió mint téma a könyvtárosképzésben a 21. században Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár és Információtudományi Tanszék. EU információ. Nappali tagozatos képzés Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár és Információtudományi Tanszék. EU információ. Levelező tagozatos képzés Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár és Információtudományi Tanszék. EU információ. Szakmai továbbképzési program Nemzetközi tapasztalatok és kitekintés. (Fulbright ösztöndíj és az EU) Továbbfejlesztés, jövőkép és EU információ Felhasznált irodalom Hivatkozási jegyzék Mellékletetek

3 Szakmai önéletrajz Támogató írásbeli ajánlások CD-ROM tartalma 1. Az Európai Unió hagyományos és nem hagyományos információforrásai a tájékoztatásban órás szakmai továbbképzési program könyvtárosoknak. Képzési segédanyag. 2. Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszék EU információ tantárgy nappali, levelező képzésének válogatott előadásai PowerPointban. a. Adatbázisok b. EU információforrások c. EU bővítés és források d. EU bővítés e. Az Európai Unió intézményrendszere f. EU-s katalogizálás g. Az Európai Unió története 3. Fulbright ösztöndíj alatt Clevelandban tartott szakmai válogatott EU-s előadások PowerPointban. a. The enlargement of the European Union. Hungary with(in) the European Union. (Az Európai Unió bővítése. Magyarország az Európai Unióval és az Európai Unióban október 11. Clevelandi Magyar Történelmi Múzeum. b. The European Union from a European perspective. (Az Európai Unió egy európai szemszögéből.) november 31. Western Campus of Cuyohaga Community College. c. Az Európai Unió bővítése. Magyarország az Európai Unióval és az Európai Unióban november 28. XLIII. Magyar Kongresszus. d. Hungary and the change of the regime. (Magyarország és a rendszerváltás.) január 21. Lake Erie College. 3

4 BEVEZETŐ A pályázati anyagom négy fő fejezetből épül fel, mely az EU információs képzést és oktatást járja körbe többféle szempontból. Pályamunkám első fejezetében megpróbáltam egy tanulmány formájában bemutatni és áttekinteni az Európai Unió és Magyarország EU kommunikációs tevékenységét a csatlakozás előtt és után. Véleményem szerint ahhoz, hogy egy hatékony és sikeres képzést és tájékoztatást lehessen megvalósítani, át kell látni ennek hátterét mind EU kommunikációs politikai, mind pedig intézményrendszeri szempontból is. A feladat tele volt kihívásokkal, mert az anyag nagyon hatalmas és nagyon szerteágazó, de bízom benne, hogy sikerült egy nagyon jó és tényszerű áttekintést adni a múltbeli és jelenlegi helyzetről. Sok intézmény volt felelős és felelős jelenleg is az EU kommunikációért az Európai Unióban és Magyarországon, és érdemes ismerni tevékenységüket és szolgáltatásaikat. Ezáltal lehet egy nagyon hatékony és sokrétű tájékoztatási és oktatási tevékenységet is megvalósítani. A pályázati anyagom második fejezetében teljes egészében az oktatási aspektusra koncentráltam és azt próbáltam megvizsgálni, hogy milyen tapasztalatokkal is rendelkezünk jelenleg az EU információ oktatásában elsősorban Szombathelyen. A Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke élen járt abban, hogy az EU információ képzést elindítsa nappali, levelező képzésben és szakmai továbbképzési programként. A második fejezetben arra koncentráltam elsősorban, hogy miként is valósult meg Szombathelyen a képzés (történeti vetület), illetve személyes hozzájárulásom a képzéshez ben a Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszékének felkérésére kidolgoztam Az Európai Unió hagyományos és nem hagyományos információforrásai a tájékoztatásban című 30 órás szakmai továbbképzési programot könyvtárosoknak. Nagy örömünkre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Könyvtári Akkreditációs Szakbizottsága elfogadta és akkreditálta a képzést. A szakmai továbbképzési program 2003 januárjában indult el és eddig háromszor tartottam tanfolyamot (Szombathelyen, Zalaegerszegen és Kecskeméten) ban Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszékének felkérésére pedig az EU információ tantárgyat kezdtem el tanítani óraadóként az nappali és levelező képzésben résztvevő könyvtár, illetve informatikus-könyvtáros szakos hallgatóknak. Ebben a fejezetben a három különböző képzést mutatok be, saját tapasztalatokkal kiegészítve. A 30 órás szakmai továbbképzési programhoz egy képzési segédletet is készítettem, melyet tankönyvként használunk mind a 4

5 szakmai továbbképzésben, mind pedig a nappali és levelező tagozatos órákon. A tankönyvet a pályázati anyaghoz is csatoltam egy CD-ROM formájában tavaszán a magyarországi Fulbright Bizottság és az amerikai CIES jóvoltából egy Fulbright kutatói ösztöndíjat sikerült elnyernem a könyvtártudomány területén, melynek segítségével 5 hónapot töltöttem Clevelandban, Ohio államban. Kutatómunkám elsősorban az USA-ban az amerikai magyarok történelmére, kultúrájára és hagyományaira korlátozódott azonban az amerikai magyarokra vonatkozó kutatás mellett tovább folytathattam az Európai Unióra vonatkozó oktató és ismertterjesztő tevékenységem is. Nagyon örömre szolgált, hogy annak ellenére, hogy az amerikai emberek nagyon keveset tudnak az Európai Unióról, mégis érdeklődtek a téma iránt és számos alkalommal volt lehetőségem arra, hogy erről a témáról is beszélgetéseket és vitákat folytathassak velük. Számos előadást tartottam az 5 hónap alatt és pályamunkám harmadik fejezetében ezekről a tapasztalatokról teszek említést, mint a téma nemzetközi vetülete. A pályamunkám utolsó fejezetében megpróbáltam írásba foglalni és összegezni, hogy milyen jövő előtt is áll az EU információ, mint képzés és, hogy milyen fontos célkitűzéseket is kellene megvalósítani ahhoz, hogy minél hatékonyabb és eredményesebb legyen az oktatás és a tájékoztató tevékenység. Bízom benne, hogy a tervek közül sokat sikerül megvalósítani és ezek által is sokkal eredményesebb munkát kivitelezni. Pályamunkám mellékletekkel is kiegészített, melyben megtalálható önéletrajzom, pályázatom támogató nyilatkozatai és egy CD-ROM melléklet. 5

6 1. EU KOMMUNIKÁCIÓ, EU INFORMÁCIÓS INTÉZMÉNYEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2004 ELŐTT ÉS UTÁN Magyarország május 1.-én az Európai Unió tagjává vált: ez a nap minden magyar ember számára fontos mérföldkő és történelmi dátum. Magyarország nagyon hosszú utat járt be és tett meg azért, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává válhasson és polgárai az európai uniós állampolgárok életét élhessék. Hazánkban már az 1995-től kezdődően nagy hangsúlyt helyeztek az európai uniós kommunikációs tájékoztatásra és kommunikációra. A rendszerváltást követő időszakban, az 1990-es évek közepén Magyarországnak és a többi tagjelölt országnak még nem volt konkrét tudomása arról, hogy az adott országok mikor is válhatnak tagországokká, így a kommunikációs stratégiát egy időhatáron belül kellett megfogalmazni és realizálni. Természetesen arról sem elfeledkezhetünk meg, hogy Magyarországnak és a többi tagjelölt országnak teljesíteniük kellett a taggá váláshoz szigorú követelményeket és feltételeket, amik szintén meghatározták a csatlakozási folyamatot és a tárgyalások menetét. Hazánk számára azonban az volt a kitűzött cél, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává válhasson és ehhez minden tőle telhetőt meg is tett, hogy ez sikerüljön. Az állampolgárok mindennapi életében is elkezdett egyre fontosabbá válni az Európai Unió és az EU-s tagság adta előnyök és hátrányok. Szerették volna tudni, hogy számukra mit is fog hozni az Európai Unió és milyen hatással lesz majd a csatlakozás az életükre. Így a kommunikációs stratégia is egyre fontosabbá és meghatározóvá vált, hogy ennek révén ezeket az információkat eljutassák az állampolgárok részére és minél érthetőbb és világosabb képet kaphassanak az Európai Unióról. Mind az állampolgárok, mind a civil szféra szereplői, mind a kormány és a minisztériumok tisztségviselői is ráébredtek arra, hogy szükség van az információáramlása és a kommunikációra az Európai Uniót érintő kérdéskörökben. Kilenc csatlakozni kívánó országban, köztük Magyarországon is, népszavazást is tartottak, mert fontosnak tartották, hogy az állampolgárok is kinyilvánítsák véleményüket a csatlakozásról és az Európai Unióról. Egyedül Ciprus döntött a kizárólagos parlamenti ratifikáció mellett. A kilenc tagjelölt országban véleményező, illetve ügydöntő népszavazásokat tartottak, melyek mind nagyon jó eredményekkel zárultak. ORSZÁG REFERENDUM DÁTUMA Lakossági IGEN RÉSZVÉ- ARÁNYA TELI ARÁNY Ciprus SZAVAZATOK 6

7 Csehország június ,21% 77,33% Észtország szeptember ,02% 66,83% Lengyelország június ,85% 77,45% Lettország szeptember ,5% 67% Litvánia május ,37% 91,07% Magyarország április ,62% 83,76% Málta március 8. 91% 53,6% Szlovákia május ,45% 92,46% Szlovénia március ,29% 89,61% Forrás: EUVonal: 1 Azonban ahhoz, hogy az állampolgárok érdemben tudjanak dönteni az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, lássák a csatlakozás előnyeit és hátrányai, szükségük volt tájékoztatása és információra. Ezen okokból is nagyon nagy szerep hárult és hárul most is az EU információs szektorra, a különböző tájékoztatási intézményekre és könyvtárakra. Azon intézmények, melyek az EU-s tájékoztatásra szakosodtak és információkat, szolgáltatásokat nyújtanak mind nagyon fontos intézmények. Ebben a tekintetben gondolnunk mind a hivatalos EU-s információs központokra, intézményekre, melyeket az Európai Unió hozott létre, mind pedig az újonnan csatlakozott országokban a csatlakozás előtt, illetve után hoztak létre. Kijelenthetjük, hogy az információs szektornak és a könyvtárügynek nagyon fontos szerep volt és van ma is az EU-s tájékoztatásban. Az EU információs tevékenység nagyon sokrétű és nagyon szerteágazó, és érdemes megismerni és foglalkozni vele, mert nagyon sok érdekességet tartalmaz és sok hasznos információ ismerhető meg róla és vele kapcsolatban. A csatlakozási előtti és utáni kommunikációs tevékenység tekintetében érdemes megvizsgálni az Európai Unió kommunikációs tevékenységét mind a 2004-es csatlakozás előtt és után is. Röviden szeretném bemutatni és felvázolni, hogy a hivatalos EU-s és magyar kommunikációs stratégia jellemzői melyek is voltak 2004 előtt és után. AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSI KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA 2004 ELŐTT Az Európai Unió mindig is nagy hangsúlyt helyezett és fontosnak tekintette a kommunikációs stratégiát. Az Európai Unió kommunikációs stratégiája több területre is kiterjed, több területre is koncentrált 2004 előtt, melynek egyik nagyon fontos része volt a bővítési 7

8 kommunikációs stratégia. Az Európai Unióban mindig is fontos volt a tájékoztatás és az információnyújtás, amikor újabb országokkal bővült az Unió, de igazán akkor kapott hangsúlyt, amikor kelet-közép európai országok nyilvánították ki, hogy szeretnének az Európai Unióhoz csatlakozni és az Európai Unió tagjaivá válni. A bővítési kommunikációs stratégiája igazán nagy fejlődésen ment keresztül a 2000-es év folyamán. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa és Viviane Reding, az Európai Bizottság kulturális és oktatási biztos kezdeményezésére kidolgoztak egy új átfogó kommunikációs stratégiát, amit május 14-én fogadtak el. Az Európai Bizottság által indított információs és kommunikációs kampány célja volt, hogy Európa polgárai objektíven és józan érvekkel tájékoztassa a bővítés veszélyeiről, előnyeiről és a kihívásokról. A kommunikációs stratégiával kapcsolatban rendkívül fontos, hogy külön válasszuk a tagállamokban és a tagjelölt országokban megvalósítandó stratégiára. Az új kommunikációs stratégia három fő célkitűzéssel rendelkezik tagállami szinten: 1) Tájékoztatni a nagy nyilvánosságot a bővítés szükségességéről, várható hatásairól és kihívásairól, 2) Elősegíteni a bővítéssel kapcsolatos párbeszédet a politikusok és az állampolgárok között, 3) Tájékoztatást biztosítani a tagjelölt országokról a bővítés átfogó megértése és elfogadása céljából. Az új kommunikációs stratégia három fő célja a tagjelölt országokban: 1) Bővíteni a nyilvánosságot az Európai Unióval kapcsolatos ismereteit és megértését, 2) Megértetni a polgárokkal a csatlakozás hatását az adott országra vonatkoztatva, 3) Megérteni az összefüggést a felkészülés üteme és a csatlakozási tárgyalások menete között. A tagországokban és a tagjelölt országokban az Európai Unió bővítési kommunikációs stratégiájával összhangban próbálták meg az európai uniós kommunikációs stratégiát kitalálni és realizálni. Magyarországon például e tekintetben nagy horderejű szereppel bírt az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, mivel ő volt felelős az Európai Unió bővítési kommunikációs stratégiájának a megvalósításáért Magyarországon. A bővítés fő kérdései ország-specifikusnak voltak tekinthetők, így az Európai Bizottság kommunikációs stratégiája is decentralizált formában kell, hogy megvalósuljon. Tehát a tájékoztatási tevékenységnek és a közvetett üzenetnek mindig alkalmazkodniuk kellett, és összhangban kellett lenniük az adott országgal és nemzettel. Az új kommunikációs stratégia megvalósítói tagállami szinten az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviseletei voltak; a 8

9 tagjelölt országokban pedig a delegációk a helyi partnerekkel együttműködve alkalmazkodva az adott ország igényeihez és elvárásaihoz. Az új kommunikációs stratégia megvalósításában nagyon fontos szerepet kaptak a közvéleményformáló szerveztek, melyek szoros kapcsolatban álltak az állampolgárokkal és a nyilvánossággal is. Ezek közé a szervezetek közé sorolhatjuk a politikai intézményeket, a vállalati és gazdasági élet szereplőit és a közéleti szervezeteket, intézményeket is. Az Európai Bizottság bővítési kommunikációs stratégiája egy koordinált kommunikációs stratégia volt 2004 előtt. Fő célkitűzése, hogy a tájékoztatási üzenetek hatékonyan közvetítse, és korszerű információkat közöljön állampolgárok számára. Ezen kívül fontosnak tartották, hogy a kommunikációs stratégia és a tájékoztatási folyamat felhasználóbarát és interaktív legyen. Természetesen az Európai Unió kommunikációs stratégiája nagyon fontos figyelmet szentelt a bővítési folyamatnak is, így nagymértékben figyeltek arra, hogy az európai uniós intézmények kommunikációs tevékenysége összhangban legyen a bővítési folyamattal. Például az Európai Bizottság fő célkitűzése, hogy a tagországok és a tagjelölt országok számára biztosítsa a rendszeres és eredményes információáramlást a bővítési folyamattal kapcsolatban. Másrészről azt Európai Bizottság és az EU más intézményei közvetlen kommunikáció kialakításában is nagyon hatékonyan részt vettek. The Európai Bizottság életre hívta például az úgynevezett Dialogue on Europe weboldalt és adatbázist, melynek az a fő célkitűzése volt, hogy tájékoztatást adjon az EU állampolgárainak és a tagjelölt országok lakosainak a jogaikról, lehetőségeiről az Európai Unióban és lehetőség van diskurzus folytatására is az Európai Unióról és az Európai Unió jövőjéről. Például az adatbázis segítségével információt kaphattunk a letelepedésről, a munkavállalásról, a tanulásról az egyes tagországokban. Összegzésképpen megállapítható, hogy az Európai Bizottságnak sikerült nagyon hatékony új kommunikációs stratégiát megalkotnia, melyet megfelelően és helyesen alkalmaztak a tagországok és a tagjelölt országokban, így nagy fejlődést tudtak elérni. Nagyon örvendetes az a tény is, hogy nem csak a tagjelölt országokban figyeltek arra, hogy minél objektívebben tájékoztassák a közvéleményt az Európai Unióról, hanem a tagországok polgárait is a tagjelölt országokról. Remélem hamarosan az új kommunikációs stratégia újabb fejlődési eredményeiről is beszámolhatok. 9

10 EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2004 ELŐTT AZ EURÓPAI UNIÓBAN EU INFORMÁCIÓS INTÉZMÉNYEK Érdemes azt is megvizsgálni, hogy mely intézmények voltak 2004 előtt az Európai Unió bővítési kommunikációs stratégiájának megjelenítő. Három fő intézményt sorolhatunk ide: Európai Parlament információs irodái Eur-Op kiadó (20 hivatalos nyelvű publikálás) Európai Bizottság információs hálózatai - (Letéti Könyvtárak, Európai Dokumentációs Központok, Európai Információs Központok, Euro Info Központok stb.) Az Európai Parlament az Európai Unió mindenegyes tagországában információs irodákat működtet, amelyek alapvető fontosságúak az Európai Unió állampolgárainak uniós információval való ellátásában. Az Európai Parlament arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy a tagállamok polgárai teljes hozzáférést kapjanak az Európai Parlament különböző dokumentumaihoz, ezáltal is segítve a megfelelőbb tájékozottságot előtt a tagjelölt országok nem rendelkeztek ilyen irodákkal, de most már az új tagországokban is létrehoztak ilyen intézményeket. Az Európai Unió hivatalos kiadójának teljes neve Office for Official Publications of the European Communities. Az Eur-Op kiadót 1969-ben alapították, és székhelye Luxembourgban található. Feladata kiterjed a kiadványok teljes gondozására a kézirattól a terjesztésig. Ebben a munkában közel ötven terjesztő hivatal vesz részt, hogy bárki hozzájuthasson az őt érintő és érdeklő információhoz. Az Eur-Op tevékenysége több dokumentumtípusra terjed ki. A legfőbb kiadványés dokumentumtípusok a monográfia, periodikum, videokazetta, CD-ROM és online adatbázisok. Az Európai Uniónak jelenleg 20 hivatalos nyelve van, az Eur-Op a különböző kiadványokat ezek mindegyikén megjelenteti. A kiadóhivatal különböző katalógusokkal, indexekkel és a negyedévente megjelentő Eur-Op News című lapjával segíti a kiadványok közötti eligazodást. Az Eur-Op egyik legalapvetőbb fontosságú kiadványa az Official Journal. Az Official Journal az Európai Unió közlönye, hivatalos lapja, ami hetente ötször jelenik meg, keddtől szombatig, valamennyi hivatalos nyelven. Az Európai Unió többféle módon és csatornán keresztül próbálta és próbálja meg tájékoztatni a nyilvánosságot az Európai Unió tevékenységéről, működéséről, aktuális kérdésekről és az állampolgárokat érintő ügyekről. Az elsődleges eszközök a néhány oldalas brosúrák és információs 10

11 kiadványok, amelyek röviden, tömören és világosan tartalmazzák a legalapvetőbb információkat. Ami azonban a tájékoztató tevékenység alapvető pillérének tekinthető, az nem más, mint az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó információs hálózatok. Az információs hálózatok számos típusát különböztethetjük meg, amelyek a maguk nemében mind-mind nagyon fontos szerepet töltenek be a nyilvánosság és a közvélemény tájékoztatásában. Működési elvük az átláthatóság és a decentralizáció. Tulajdonképpen ezek az információs hálózatok a civil szervezetek és a média mellett az Európai Unió információs és kommunikációs stratégiájának alapelemei. Munkájuk sokrétű, de a legfontosabb, hogy az Európai Uniót olyan közel vigyék a polgárokhoz, amennyire csak lehetséges. Információs hálózatok mind az Európai Unió tagállamaiban, mind az új tagországokban, így Magyarországon is meg találhatók voltak 2004 előtt és után is. Az Európai Bizottság információs hálózatai: Európai Információs Központok = European Information Centres Európai Információs Pontok = Euro Info Points Vidéki Tájékoztatási Szövetség = Rural Carrefours Szakértői hálózat = Team Europe Fogyasztók Határmenti Tájékoztatási és Tanácsadó Központjai = European Consumer Information Centres Városi Fórumok a Fenntartható Fejlődésért = Urban Forums For Sustainable Development Európai Referencia Központok = European Refence Centres Euro Info Központok = Euro Info Centres Innovációs Relé Központok = Innovation Relay Centres Letéti Könyvtár = Depository Library Európai Dokumentációs Központok = European Documentation Centres MAGYARORSZÁG EU KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA 2004 ELŐTT Nagyon jól tudjuk, hogy Magyarország május 1.-én az Európai Unió tagjává vált hivatalosan is. A hatékony információáramlásra és kapcsolattartásra azonban nemcsak az Európai Unióban volt szükség a bővítés tekintetében, hanem Magyarországon is. A magyar állampolgárok számára is nagyon fontos volt az információs és kommunikációs stratégia a bővítés szempontjából. Alapvető fontosságúnak tekintették az európai uniós információs intézmények és központok, hogy mire elérkezik a csatlakozás időpontja és a lakosságnak népszavazáson döntenie kell az EU-tagságról minden magyar állampolgár megfelelő mennyiségű és megfelelő szintű 11

12 információval kell, hogy rendelkezzen, s ennek alapján képes legyen meggondolt, reális döntést hozni. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy csak a szép és jó oldalát mutatták be a csatlakozásnak és az Európai Unió bővítésének, sokkal fontosabb volt, hogy egy reális és valós képet kapjanak az állampolgárok a csatlakozási folyamatról és ennek várható hatásairól. Tehát ezért nagyon fontos feladatnak tartom, hogy pályamunkámban röviden foglalkozzam Magyarország, vagyis a magyar kormány kommunikációs és információs stratégiájával, mivel információs intézményeknek és szakembereknek nagyon nagy szerepük volt és van az állampolgárok véleményének és állásfoglalásának alakításában. A magyar kormány alapvető fontosságú nemzeti felkészülési stratégiaként jelölte ki a közvélemény felkészítését a csatlakozásra. Az Esseni Memorandumban vállalt kormányzati tájékoztatási és felkészítési felelősség teljesítése érdekében a Külügyminisztérium külső szakértők közreműködésével már 1995-ben kidolgozta a Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati kommunikációs stratégiát, amelyet az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság 1995 áprilisában hagyott jóvá. Ebben a kommunikációs stratégiában a már korábban csatlakozott tagállamok által elkészített kommunikációs kampányok egyes elemei is megtalálhatók voltak, de elsősorban a finn, svéd és osztrák kommunikációs modell taktikai és stratégiai elemei közül vettek át néhányat. Hazánk kommunikációs stratégiájának megírásánál nagy hangsúlyt fektettek a magyar integrációs sajátosságokra is. A sajátosságokkal kapcsolatban kiemelték a politikai, gazdasági paradigmaváltást és az Európai Unióhoz való csatlakozás egybeesését, továbbá az úgynevezett új függőség vállalásával szembeni kételyeket. Tehát elsősorban a magyar sajátosságokra épült az első EU-s kommunikációs koncepció. Az Európai Unió és Magyarország viszonyát érintő első kormányzati stratégiának fő szakaszhatára az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja. Ennek tudatában három szakaszra osztották fel a kommunikációs stratégia megvalósítását: 1. Tájékoztatási szakasz: általános EU ismeretek a legszélesebb közönségnek. A csatlakozást megelőző időszakban folyamatos feladat volt és nem ér véget a csatlakozással sem, később az euró népszerűsítésében is szerepet kap. 2. Közvélemény felkészítés: célzottabb információ biztosítása különböző célcsoportok felé (nők, ifjúság, rurális társadalom, kis- és középvállalkozások, stb.) Ez alapvetően nem tájékoztatási, hanem kommunikációs feladat, a célközönség aktív bevonásával és a folyamatos párbeszéd biztosításával. 12

13 3. Mozgósítás: népszavazás előtti 6-8 hónapos periódus (a felkészülés várhatóan legköltségesebb szakaszát fogja jelenteni). Ebben az időszakban párhuzamosan kell használni az információs és kampányelemeket. A kommunikációs stratégia célcsoportjai: A. A csatlakozás potenciális támogatóiként megnyerendő nagy népesség csoportok. Ebbe a csoportba sorolhatók a fiatalok, a vállalkozók, a közalkalmazottak és a rurális társadalom. Ezeket a célcsoportokat a prioritásuk alapján kell rangsorolni, vagyis ennek alapján kell felépülnie a kommunikációs programnak, hogy vajon mely csoportok élvezzenek elsőbbséget az erőforrások elosztásánál. A javasolt sorrend: a. fiatalok (6 25 éves korosztály, tanulóifjúság és a sorkatonák), b. vállalkozók, gazdasági elitek, c. a közgazdaságban foglalkoztatottak, d. a rurális társadalom (a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, gazdálkodók és kistermelők). B. Véleményformálók csoportjai. Ebben a csoportban találhatók meg a pedagógusok, a média, a tudományos szakemberek valamint az egyház. C. Az érdekartikulációs szervezetek, mint például a szakszervezetek, szakmai kamarák és szövetségek, a gazdasági kamarák és önkormányzati területi szövetségek és a civil szervezetek. D. Opponálók, tehát azok a személyek és intézmények, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás ellenzői. A kommunikációs stratégia eszközrendszere A kommunikációs stratégia megvalósításához különböző eszközökre, eszközrendszerre és csatornákra van szükség, mivel ezek segítségével lehetőség van a széles közvélemény megnyerésére és információval való ellátására. A kommunikációs stratégia eszközrendszerét két fő kategóriába sorolhatjuk: I. valamennyi célcsoport számára releváns eszközök, II. egyes meghatározott célcsoportok sajátosságaihoz igazodó eszközök. Az egyes kategóriákon belül négy csoportba sorolják a különböző információs eszközöket: 1. írott tájékoztatás, (könyvek, folyóiratok stb.) 13

14 2. elektronikus tájékoztatás, (Televízió, rádió, Internet stb.) 3. rendezvények, (konferenciák, szakmai találkozók stb.) 4. különleges akciók. (ösztöndíjak, vetélkedők stb.) A magyar kormány az első kommunikációs stratégiájának kidolgozásánál (1995-ös kommunikáció stratégiánál) úgy gondolta, hogy Magyarország 2003 előtt már az Európai Unió hivatalos tagjává válhat. Azonban rá kellett ébredniük arra, hogy ez sajnos nem valósulhat meg egyrészt Magyarország, másrészt az Európai Unió felkészülése miatt. Szükség volt a kommunikációs stratégia újragondolására és továbbfejlesztésére. Így készült el a kormány kommunikációs stratégiájának második és megreformált változata 2001 elejére. Ez a dokumentum volt a kommunikációs stratégiát megújító hivatalos dokumentum. A KS2-ben a magyar kormány kifejezésre jutatta, hogy között várható valószínűleg hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz. Magyarország felkészülése annak megfelelően zajlott a kommunikáció stratégia tekintetében, hogy az ország a legkorábbi időpont szerint január 1.-én csatlakozhat az Európai Unióhoz, de valószínűleg későbbi időpont is elképzelhetőnek tartottak. De úgy építették fel a kommunikációs stratégiát, hogy a 2003-as időpont is kivitelezhető legyen. A KS2-vel kapcsolatban szeretnék részletesen kitérni és foglalkozni néhány nagyon lényeges aspektussal és jellemzővel, mint a kommunikációs stratégia célja, szakaszai, decentralizációja és célcsoportjai. A KS2 céljai: A KS2 fő célja volt magára az EU tagságra való felkészülés. A KS2 olyan készségek kialakítását célozta meg, melyeknek a csatlakozásig tartó felkészülésben és a csatlakozás utáni időben is nagyon fontosak. A stratégiát felölelő időszakban az interaktív információs aspektus volt a meghatározó, mely az önálló véleményformálást és a felkészülést segítette elő értékek, érvek és érdekek alapján, az érintettség hangsúlyozásával. Tehát a KS 2-ben a négy É érvényesült nagy hangsúllyal. A KS 2-ben nagyon nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy a meggyőzés helyett az önálló véleményformálás jelenjen meg az állampolgároknál. A KS2 szakaszai: Nagyon hangsúlyosan kifejezésre jutatták, hogy a tájékoztatási tevékenység megváltozott célkitűzésekkel kell folytatni, előtérbe helyezve az érdek és érintettség tudatosítását. Az általános tájékoztatási tevékenység is megmaradt, mint domináns elem, de a tagságra való felkészüléshez szükséges csoport és téma specifikus információk kaptak nagyon meghatározó szerepet. A KS2- ben is három fő időperiódus dolgoztak ki a kommunikációs tevékenység tekintetében melyek a következők: 14

15 Tájékoztatási szakasz (a csatlakozási tárgyalások befejezéséig december) Mozgósítási szakasz (a népszavazás időpontjáig április 12.) A csatlakozás előkészítése (a csatlakozás időpontjáig május 1.) Illetve a KS2-ben azt is kifejezésre jutatták, hogy a csatlakozást követő időszakban a kommunikáció szempontjából már minőségileg új, de rendkívül kritikus periódus lesz, mivel a lakosság felfokozódott várakozásokkal és figyelemmel fogja kísérni a bekövetkező változásokat. Ezért a kommunikáció stratégia nem érhet véget a csatlakozással, mivel néhány korábban csatlakozott tagország estében ezen téren már voltak negatív tapasztalatok. 2 A KS2 célcsoportjai: A KS2-ben négy csoport élvez megkülönböztetett figyelmet és kiemelést: Fiatalok Mezőgazdaságból élők Kis- és középvállalkozók Nők Nyugdíjasok Azonban a véleményformálók mellett egy másik csoportot is szeretnék kiemelni, aki nem mást, mint a lakossági csoportok. Ugyanis a kommunikációs stratégia végrehajtása során a kiemelt figyelmet érdemlő csoportokra is felhívták a figyelmet, akik a következők: Nyertes vesztes dimenzió szerint érintett lakossági csoportok Az érintettség intenzitása szerint érintett lakossági csoportok A bizonytalanság, közömbösség szerint érintett lakossági csoportok A KS2-sel kapcsolatban azonban nem csak a kivitelezési szakaszra, hanem ellenőrzési, úgynevezett monitoring szakaszra is nagy figyelmet kellett fordítani. A KS2 szerint a kommunikációs stratégia végrehajtása során növekvő mértékben kellett hasznosítani a kommunikációs folyamatról információt nyújtó és annak értékelését segítő visszajelzési eszközöket. A visszacsatolási folyamatban használtak és használtak mind projektmenedzselési, mind társadalomkutatási módszereket. Ezek segítségével lehetőség volt a kommunikációs folyamat ellenőrzése és esetleges módosításai. Az ellenőrzés révén van mindig lehetőség egy 15

16 folyamat hatékony vizsgálatára, így ez a kommunikációs stratégia esetében is nagyon hatásos és eredményes. A magyar kormány kommunikációs stratégiájával kapcsolatban szeretnék még egy nagyon fontos és kiemelkedő területet megvizsgálni, mely a Külügyminisztérium európai uniós információs tevékenysége. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE A Magyar Köztársaság kormányprogramja szerint a magyar külpolitikának három célkitűzése van: 1. Euroatlanti integráció; 2. térségbeli kapcsolatok fejlesztése; 3. határon túli magyarság támogatása; A Külügyminisztérium ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően feladatának tekintette a polgárok széleskörű tájékoztatását a magyar külpolitika céljairól, illetve ezek megvalósításáról. Ezek megvalósítása igényelte a közvélemény gyakori, részletes és tárgyszerű tájékoztatást. Így a Külügyminisztérium nagyon jelentős tevékenységet vállalt a magyar közvélemény európai uniós csatlakozásra való felkészítésben. A növekvő tájékozódási igények kielégítését célozta meg a Külügyminisztérium európai uniós közvélemény-felkészítési programja, amelynek megvalósítása terén a tömegtájékoztatási eszközökkel és társadalmi szervezetekkel sokrétű együttműködési formákat tartott és tart fenn. Szeretném még kiemelni a Külügyminisztériummal kapcsolatban, hogy számos olyan tevékenységet folytatott, amelyek nagy jelentőséggel bírtak a magyar lakosság és a magyar közvélemény felkészítésében és informálásában az európai uniós csatlakozással és a népszavazással kapcsolatban. Külügyminisztérium EU információs tevékenysége: 1. LAKOSSÁGI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT A Külügyminisztérium a felhalmozott információk hozzáférhetősége érdekében egy EUinformációs szolgálatot működtetett. A tevékenység célcsoportjai korábban közvetett úton például a pedagógusok, újságírók, könyvtárosok stb., később pedig közvetlenül a lakosság széles rétegei, vagyis az állampolgárok voltak. Kezdetben az Európai Unióról szóló ismeretek terjesztése, a népszavazás előtti időszakban elsősorban az előnyök-hátrányok ismertetése volt előtérben, azt követően pedig a különféle élethelyzetekről, feltételekről, munkafeltételekről szóló konkrét tájékoztatás tanácsadás volt a hangsúlyos és fontos. 16

17 Eszközök EUvonal telefonos tájékoztató szolgálat A Külügyminisztérium azért hozta létre Európai Uniós tájékoztató szolgálatát, az EUvonalat, hogy elősegítse a magyar lakosság felkészülését az EU-tagságra és megismertesse az állampolgárokat az Európai Unióval és a csatlakozás legfontosabb aspektusaival, követelményeivel, lehetőségeivel, előnyeivel és nehézségeivel. Ezek azok a tényezők ugyanis, melyek mindennapi életünket majd meghatározzák. a közeli és távoli jövőben. Az EUvonal célja, hogy az Európai Unióval és Magyarország csatlakozásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre választ adjon. Az EUvonal nem száraz jogszabályokat és elemzéseket ismertet az érdeklődőkkel, hanem gyakorlati információkat nyújt a mindennapi életünket közvetlenül befolyásoló változásokról. 3 Az EUvonal munkatársai hétköznap 8-18 óra között egy ingyenesen hívható telefonszámon ( ) várják az állampolgárok kérdéseit és információs igényeit, de a telefonos kapcsolatfelvétel mellett, ben, faxon, illetve levélben várják a kérdéseket az Európai Unióval és Magyarország csatlakozásával kapcsolatban. Amikor egy feltett kérdésre nem tudnak azonnal válaszolni, akkor három munkanapon belül három munkanapon belül igény szerint telefonon, faxon, postán, vagy ben küldik el a válaszukat. Az állampolgárok számára egy nagyon hasznos információforrás, hogy a leggyakoribb kérdéseket honlapjukon is közzéteszik. Az EUvonal a következő internetes linken érhető el: A honlap segítségével egyrészt ahogy már említettem közzéteszik a leggyakoribb kérdéseket, másrészt információkat tesznek elérhetővé Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról, az Európai Unió tagországairól, a csatlakozási tárgyalásokról. A honlap rovatai: Aktuális, Tények, Csatlakozás, Mindennapok, Kérdések-válaszok, Fórum, Ösztöndíjak, Munkavállalás, Utazás, Mezőgazdaság, Oktatási programok. Európai Információs Pontok hálózata Ezek fenntartója a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a megyei önkormányzatok voltak, manapság pedig a Miniszterelnöki Hivatal felügyeli őket, mind Europe Direct hálózat. Az Európai Információs Pontok a Külügyminisztérium EU Politikai Kapcsolatok Főosztálya felelősége alá tartoztak. Alapításuk éve:

18 Az Európai Információs Pontok jellemzői: a központok a Külügyminisztérium EU kommunikációs stratégiája keretében jöttek létre az ország valamennyi megyéjében Phare támogatással; de szerződő felek voltak a megyei önkormányzatok is. Az Európai Információs Pontok feladatai és tevékenységi köre: információt nyújtottak az Európai Unióról, a közösségi politikákról és programokról a széles közvélemény számára, illetve adatbázis-szolgáltatás; EU témájú kiadványok terjesztése, saját kiadása; EU-val foglalkozó szakmai rendezvények, konferenciák szervezése; EU-képzés szervezése a közszférában dolgozóknak, más szakmai köröknek A tanuló ifjúság EU-s tájékoztatása, jelenlét a tanintézetekben, EU-tanórák, vetélkedők szervezése; A lakosság célcsoportokra bontott megszólítása az EU ismeretek átadása érdekében; Kapcsolattartás a megyei állami intézményekkel, szakmai szervezetekkel, NGO-kal, a kulturális élet képviselőivel; A lakosság által az Európai Unióval kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolása saját adatbázisból, a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és más, EU tájékoztatással foglalkozó intézmények segítségével. Kiadványok A Külügyminisztérium eddig 17 tematikus, az Európai Uniót, illetve a magyar csatlakozás hangsúlyos témaköreit bemutató dokumentumot adott ki. Ezek a kiadványok az Engem is érint sorozati címet viselik. De emellett a Külügyminisztérium számos olyan kiadványt megjelentetéséhez nyújtott támogatást, amely az Európai Unióval és hazánk európai uniós integrációval foglalkozott, melyek a következők voltak 2003-ban: EU-csatlakozás 2004 ( a Csatlakozási Szerződés összefoglalója) EU-csatlakozás dióhéjban (a Csatlakozási szerződés kivonata) 200 kérdés-200 válasz az Európai Unióról Tanuljuk együtt az EU-t! 7 féle szórólap, az év folyamán a 7 témában 4 alkalommal Témák: nők, nyugdíjasok, diákok az EU-ban, mezőgazdaságban, régiók, kisvállalkozók, határátlépés Európai Füzetetek tematikus kiadványsorozat. 18

19 2. A MÉDIA SZAKMAI FELKÉSZÍTÉSE Médiatámogatások A Külügyminisztérium stratégiai együttműködést alakított ki az országos és a regionális nyomtatott média képviselőivel (EU-mellékletek), valamint az elektronikus média számos képviselőivel (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió illetve a kereskedelmi televíziókkal). Nagyon fontos szerepük volt az állampolgárok tájékoztatásában, így oda kellett figyelnünk munkájuk és tevékenységük színvonalára. Azonban 2003-ban a Külügyminisztérium az anyagi támogatást minimálisra csökkentette, áthelyezve a hangsúlyt a szakmai együttműködésre a média szereplőivel. Anyagi hozzájárulásra csak kifejezetten indokolt esetben nyílt lehetőség, elsősorban a vidék lakosságának megszólítása esetén. Újságírók tájékoztatása Az újságírók és az EU-s szakemberek heti rendszerességgel megtartott tematikus háttérbeszélgetések a csatlakozás egyes fejezeteinek részterületeit tekintették át. A szakértők naprakész, az újságírók igényeihez igazodó szakmai tájékoztatást nyújtottak, valamint választ adtak a felmerülő kérdésekre. Fontosabb témák: diplomák elfogadása, egészségügy, nyugdíj, munkavállalás, fogyasztóvédelem, közlekedés, mezőgazdaság, regionális fejlesztés, környezetvédelem, vízügy, schengeni határok, vámok, adók stb. Több városban is tartottak regionális újságíróképzést. Ezek a következők például: Győr, Szeged, Szolnok, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár, Budapest. Az újságírók szakmai tájékoztatásának ez a formája folytatódik 2004-ben is, továbbá rendszeres, EU témájú cikkszolgáltatást indul az európai uniós képzésben részesült újságírók számára. 3. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK A Külügyminisztérium folyamatosan készíttetett felméréseket a csatlakozás hazai támogatottságáról. 4. KÉPZÉSEK A TÁJÉKOZTATÁS SZAKEMBEREI RÉSZÉRE A Külügyminisztérium újságírók, civil szervezetek, könyvtárosok, az Európai Bizottság információs hálózatainak munkatársainak, az Európai Információs Pontok munkatársainak az szervezett rendszeresen tréningeket itthon és Brüsszelben. A képzések és a tréning révén az információs szakemberek betekintést nyerhettek az Európai Unió működésébe, az Európai Unió 19

20 intézményrendszerébe, a bővítés tematikus rendszerébe, és a legfontosabb információs eszközökbe és forrásokba. 5. KÖNYVTÁRI PROGRAM A Külügyminisztérium első alkalommal 2001-ben írta ki a könyvtári pályázatot városi és községi könyvtárak részére. Ezzel egy időben együttműködési megállapodást kötött az Országgyűlési Könyvtárral, hogy a Külügyminisztérium, mint a kormányzat uniós közvélemény-felkészítési programjának végrehajtója, és az Országgyűlési Könyvtár, mint uniós nyilvános könyvtár segítse és támogassa a régiók megyei, városi és községi könyvtárait az információk közvetítésének előmozdításában. 4 Az együttműködési megállapodást azzal a céllal írták alá, hogy az ország minden régiója megfelelő módon legyen ellátva olyan hagyományos és elektronikus információs forrásokkal, amelyek általános és szakirányú ismereteket tartalmaznak az Európai Unióról, valamint Magyarország csatlakozásáról az Európai Unióhoz. A könyvtári program keretein belül elsősorban megyei könyvtárakban, illetve városi könyvtárakban hoztak létre EU sarkot és tájékoztatási részleget. Sőt a könyvtárosoknak arra is lehetőséget adtak, hogy egy brüsszeli tanulmányúton megismerjék az Európai Uniót a valóságban is közelről. 6. PÁLYÁZATOK A Külügyminisztérium folyamatosan bővítette és bővíti a pályázatok köreit. Számos pályázatot hirdetett meg már a nem-kormányzati szervek, a média, regionális napilapok és szaklapok részére. Ezeknek a pályázatoknak az elbírálásában társadalmi és szakmai bíráló bizottságok vettek részt. EURÓPAI UNIÓ KOMMUNIKÁCIÓS KÖZALAPÍTVÁNY EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE november 19-én a kormányhivatalos ülésén jóváhagyta azt a hivatalos dokumentumot (216/2002. (X. 24.) korm. rendelet), amely bemutatta és a harmadik EU-s kommunikációs stratégia új irányvonalait rögzítette. A dokumentum szerint a kommunikáció stratégia feladata a magyar állampolgárok tájékoztatása az Európai Unióról és a bővítés minden témakörével kapcsolatban. A dokumentum rögzíti, azt is, hogy hiba lenne, ha az új kommunikációs központ a kormányzati hierarchiába tagolódna, de épp így nem lenne szerencsés az sem, ha a feladatot egy profitorientált külső cég végezné. Így emiatt maradtak a közalapítvány szervezeti típus mellett. 20