HÁTTÉRANYAG Sóvágó Krisztina (VÁTI Nonprofit Kft. TTÉI TEÉMI) Európai Uniós és egyéb nemzetközi támogatások egyetemi előadásához.

Átírás

1 HÁTTÉRANYAG Sóvágó Krisztina (VÁTI Nonprofit Kft. TTÉI TEÉMI) Európai Uniós és egyéb nemzetközi támogatások egyetemi előadásához. Tárgy: Területfejlesztési politika ELTE TTK november 17. Az Európai Unió három Strukturális Alapja: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund - ERDF), melyet 1975-ben hoztak létre; az 1958-ban megteremtett Európai Szociális Alap (European Social Fund - ESF); az 1964-ben felállított Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agriculture Guidance and Guarantee Fund - EAGGF), Orientációs Szekciója. Európai Regionális és Fejlesztési Alap Az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben indította el a regionális különbségeket kiegyenlítendő fejlesztési programját, melyet előtte csak elviekben képviselt. Korábban, 1955 és 75 között, Európa országai bíztak abban, hogy a fejletlen térségek maguktól, vagy esetleg egy általános gazdasági fellendüléstől indíttatva be tudják hozni lemaradásukat. Azonban az élet nem ezt igazolta. A nagy regionális gazdasági különbségek, komoly társadalmi feszültségekhez, kevésbé tartós gazdasági fejlődéshez továbbá a piac optimálisnál rosszabb kihasználásához vezettek. Az Egységes Piac megteremtése érdekében pénzügyi alapot állítottak fel (ERDF). Az ERDF a Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az alap feladata a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztésében való részvétel. Támogatásait a következő területekre koncentrálja. [Forman, 2000.]: az elmaradott régiók infrastruktúrájának, a helyi gazdaság diverzifikálásának, a munkaerő képzettségének, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztése; versenyképességet növelő termelő infrastruktúrafejlesztés, főleg kis- és középvállalatok esetén; új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés; az információs társadalom fejlesztése; a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során; a nemek közti esélyegyenlőség; nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések. Európai Szociális Alap A legkorábban felállított alap, már az 1957-es Római Szerződésben is szó volt a felállításáról, ám ténylegesen 1960-ban kezdte meg működését. Célja a munkaerő piac alkalmazkodó képességének növelése volt, és ennek érdekében az alap a munkavállalók mobilitását támogatta. Az 1988-as reform során az ESF a Strukturális Alapok részévé vált, és ezzel tevékenységét a többi alap működéséhez integrálták, feladata pedig a humánerőforrás fejlesztésben való részvétel lett. 1

2 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részlege (EAGGF GF) Az alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását tól az EAGGF Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba, és jelenleg az EAGGF teljes költségvetésének 15%- ával rendelkezik. Mára szorosan kapcsolódik mind a mezőgazdasághoz, mind a vidékfejlesztéshez. Az egységes piac és a gazdasági és monetáris unió (EMU) maradéktalan megvalósulása érdekében Maastrichti Szerződés valamint az Európai Tanács 1992-es edinburgh-i ülése megreformálta ezeket, illetve további pénzügyi forrásokat szabadított fel ban létrehozták a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt a céllal, hogy minden pénzügyi forrást egyesítsenek a halászat és vízkultúra területén megvalósítandó strukturális intézkedések céljaira. Halászati Operatív Program. Az Európai Halászati Alapról szóló rendelet alapján a Közös Halászati Politikával (KHP) összhangban minden tagállamnak el kell készítenie az Nemzeti Halászati Stratégiai Tervet (NHST) és a Halászati Operatív Programot (HOP), amely az adott tagállam társfinanszírozott támogatási rendszerét részletezi. Az EHA keretében 5 finanszírozási prioritás létezik: I. segítségnyújtás a flották számára a halászati kapacitásuknak és erőkifejtésüknek a rendelkezésre álló halmennyiséghez való igazításában, II. támogatás biztosítása különféle iparágaknak (akvakultúra, feldolgozás, forgalmazás), III. támogatás nyújtása az ágazat közös érdekeit szolgáló műveletek részére, IV. a halászattól függő területek fenntartható fejlesztésének előmozdítása, V. technikai segítség nyújtása a tagállamoknak a támogatások kedvezményezettekhez történő eljuttatásának megkönnyítésére Hazai intézkedések a prioritási tengelyek mentén: II. tengely: Akvakultúra, természetesvízi halászat, és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (Akvakultúrába történ_ termel_ beruházásokra vonatkozó intézkedések, Vízi környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések, Természetes vízi halászat, Beruházások a halfeldolgozás és értékesítés területén) III. tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések (Kollektív intézkedések, A vízben élő növény- és állatvilág védelmét és fejlesztését célzó intézkedések, Új piacok kialakítása, és promóciós kampányok szervezése, Kísérleti projektek) III. tengely: Technikai segítségnyújtás Kohéziós Alap Kohéziós Alap létrehozásáról is azon tagállamok számára, amelyek nem érik el az Unió átlagos bruttó hazai termékének (GDP) 90 %-át. Ezek az országok: Spanyolország, Görögország, Írország és Portugália volt kezdetben. A Kohéziós Alap 1994-ben jött létre. Célja, hogy segítse a kevésbé kedvező helyzetben lévő tagállamokat az EMU-ra történő átmenet nehézségeinek leküzdésében, és lehetővé tegye számukra közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúrájuk fejlesztését. 2

3 A Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 6 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esik, amelynek a félidejében csatlakozott Magyarország az Unióhoz. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program a PHARE mely 1989-ben indult és a SAPARD mely 2000 óta létezik. A PHARE Programot (Pologne-Hongrie, Assistance á la Reconstruction Economique) ben dolgozta ki az EU, akkori nevén Európai Közösségek Tanácsa, Lengyelország és Magyarország számára, a piacgazdasági átmenet segítése céljából. A 90-es évek során ezt több, szintén a politikai, gazdasági átmenet útjára lépő kelet-közép európai országra kiterjesztették, majd az 1999-ben, az Európai Unióban ratifikált előcsatlakozási támogatási csomag részévé vált. A SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) keretén belül a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területein életre hívott beruházások esetén lehetett forráshoz jutni. Célja: Célok - Közösségi támogatási keretet adni a Közép és Kelet-Európai országokban a fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztéshez a csatlakozást megelőző időszakban; - Megoldani a mezőgazdasági szektor és a vidéki területek hosszú távú rendezésének problémáját; - Segíteni a Közösségi Vívmányok ( acquis communautaire ) 1 végrehajtását a közös mezőgazdasági politika és a kapcsolódó politikák tekintetében. Az Unió külső határain fekvő térségek számára a stabilitás megteremtése és a gazdasági felzárkózás megindításának támogatása céljából hozták létre a PHARE keretein belül a CBC Programot (Cross-Border Co-operation). További előcsatlakozási eszköz az ISPA program, amely pénzügyi támogatás a gazdasági és társadalmi kohézióhoz, különös tekintettel a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrákra, melynek célja felkészíteni Közép és Kelet-Európa tagjelölt országait az Európai Unióhoz történő csatlakozásra május elsejével csatlakoztunk az Európai Unióhoz, amelynek eredményeként megszűnnek az előcsatlakozási eszközök, és mi is a különböző Strukturális Alapokból részesülünk. A SA-okból történő forráslehíváshoz meg kellett határozni a fejlesztési célokat egy Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, továbbá fel kellett állítani azt az intézményrendszert, amely az európai normáknak megfelelően tudja majd a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását menedzselni, ellenőrizni és értékelni. A as programozási periódusra az ÚMFT jelöli ki a fejlesztési irányokat. Legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. 1 Az Európai törvények összességének elnevezése acquis communautaire. Belatartozik az Európai intézmények által elfogadott minden egyezmény, szabályozás és direktíva, valamint az Európai Bíróságí döntései. A Tagjelölt országoknak az EU-hoz történő csatlakozáshoz át kell venniük, végre kell hajtaniuk és érvényesíteniük kell az összes acquis-t. 3

4 Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az ÚMFT 22,4 milliárd euró uniós támogatás felhasználását teszi lehetővé. 14 operatív programot fogadtak el, amelyek a következők: Operatív programok Gazdaságfejlesztése OP Közlekedés OP Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP Operatív programok prioritásai 1. K+F és innováció a versenyképességért 2. Vállalkozások komplex fejlesztése 3. A modern üzleti környezet erősítése 4. Pénzügyi eszközök 5. Technikai segítségnyújtás 1. Az ország és régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása 2. Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 3. Térségi elérhetőség javítása 4. Közlekedési módok öszekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 3. A munkaerőpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 4. Technikai segítségnyújtás 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése 2. Az alkalmazkodóképesség javítása 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében 5.Társadalmi befogadás, részvétel erősítése 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés 7. Az OP prioritásainak megvalósítása a közép-magyarország régióban KMR TA nélkül Környezet és Energia OP 8. KMR technikai segítségnyújtás 9. Technikai segítségnyújtás 1. Egészséges tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékeink jó kezelése 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 5. Hatékony energia-felhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 7. Projekt előkészítés 8. Technikai segítségnyújtás 4

5 Operatív programok Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Közép-magyarországi OP Dél-alföldi OP Észak-alföldi OP Észak-magyarországi OP Operatív programok prioritásai 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turizmus-fejlesztés, Pannon Örökség megújítása 3. Városfejlesztés 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 5. Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése 1. Regionális Gazdaságfejlesztés 2. Regionális turizmusfejlesztés 3. Fenntartható településfejlesztés 4. Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés 5. Humán infrastruktúra fejlesztés 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése 2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése 3. A régió vonzerejének fejlesztése 4. A humán közszolgáltatások intézmény-rendszerének fejlesztése 5. Települési területek megújítása 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turisztikai célú fejlesztések 3. Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés 4. Humáninfrastruktúra-fejlesztések 5. Város- és térségfejlesztés 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turisztikai célú fejlesztés 3. Közlekedési feltételek javítása 4. Humán infrastruktúra fejlesztése 5. Város és térségfejlesztés 1. A versenyképes helyi gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál erősítése 3. Településfejlesztés 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése 5

6 Operatív programok Államreform OP Elektronikus Közigazgatás OP Végrehajtási OP Operatív programok prioritásai 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása 3. Kormányzási és megújulási képesség javítása 4. Közép-magyarországi régióban megvalósítandó fejlesztések 5. Technikai segítségnyújtás 1. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása 2. A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések 3. Kiemelt fejlesztések (a közép-magyarországi régióban megvalósítandó fejlesztések) 4. KMR technikai segítségnyújtás 5. Technikai segítségnyújtás 1. A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése 2. A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer Mindegyik OP-hoz készült egy két éves akcióterv (akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum). Az akcióterv tartalmazza a prioritásokat, a támogatási konstrukciók (támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat és/vagy kiemelt projekt) paramétereit: konstrukció neve, támogatási kerete, támogatási hányada, támogatás min és max értéke, potenciális kedvezményezettek, támogatandó projektek száma, jogosultsági feltételek, értékelési szempontok, a támogatási konstrukciók indításának és zárásának időpontja, a forrásfelhasználás ütemezése, a támogatási konstrukciók célértékei, kiválasztott indikátor értéke ra évekre vonatkozóan, kiemelt projektek (azaz a Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz) Forrás: a támogatások felhasználásának alapvető szabályait és felelős intézményeit 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet szabályozza. Ezt módosította a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet, a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet valamint a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület megszüntetésével összefüggésben Az agrár és vidékfejlesztés nem képezi részét az ÚMFT-nek. Ezért az országos fejlesztéspolitikai célok megvalósítása érdekében szükséges az ÚMFT, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a a Nemzeti Halászati Stratégiai Terv koordinációjának megteremtése. 6

7 Az ÚMFT mellett körülbelül milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül. A 2007-ben elindult ÚMVP (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) egy hét éves fejlesztési program, amelynek forrása az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) felváltó, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Az ÚMVP négy tengelye: I. A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban II. A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével III. A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása IV. Helyi közösségek fejlesztése Ennek elődje az NFT1-gyel párhuzamosan futó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT). Két átfogó stratégiai célja: jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítás, a tájgondozás kialakításának elősegítése. Specifikus célok: a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása; a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; a környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése; a termelők piaci pozícióinak javítása; a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása; az erdősültség növelése ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése; A tagállamokkal folytatott együttműködés mellett - amelyre a Strukturális Alapok eszközeinek kb. 90 %-át használják fel - a Bizottság maga is kezdeményezhet programokat. A tagállamokkal közösen végrehajtott projektek kiegészítése érdekében ezeket az ún. közösségi kezdeményezéseket (Community initiatives) a kiemelt fontosságú szektorokban és területeken indítják el. A közösségi kezdeményezések célja más európai politikák támogatása, e politikák alkalmazásának előmozdítása a régiókban, vagy hozzájárulás több régió közös problémáinak megoldásához. Ide tartozik a határokon átlépő együttműködés INTERREG, és az EQUAL. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés új ötletek kísérleti műhelye a foglalkoztatáspolitika és a társadalmi befogadás területén, forrása a Szociális Alap. 4 támogatási téma: A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése, 7

8 Az egész életen át tartó tanulás és az olyan befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása, amelyek a munkaerő-piaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek szempontjából érintett emberek álláshoz jutását és munkában maradását segítik A nemek közötti munkaerő-piaci különbségek és a foglalkozási szegregáció csökkentése Menedékkérők társadalmi integrációjának és szakmai képzésének támogatása Európai Unió közösségi kezdeményezései az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszenek. Az INTERREG kezdeményezéseket - szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal - az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az Európai Unió határozza meg a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait. Ez alapján készítenek az érintett EU tagállamok (a szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös, részletes javaslatot a programok megvalósítására és nyújtják azt be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezésnek három alapvető formája (különböző alprogramokkal) létezett 2006-ig: 1. Határ menti együttműködés (Interreg IIIA) két-három ország határ menti NUTS III-as szintű térségei között lévő gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztésére; Ausztria-Magyarország Közösségi Kezdeményezés Program Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határ Menti Együttműködési Program 2. Transznacionális együttműködés (Interreg IIIB) országok feletti transznacionális együttműködés az integráció elősegítésére (Magyarország egész területe); 3. Interregionális együttműködés (Interreg IIIC) a regionális fejlesztés és kohézió eszközeinek fejlesztése (Magyarország egész területe). Strukturális Alapokon kívüli uniós források például a LIFE és a Culture program. A LIFE program (L'Instrument Financier pour l'environment) alapvető célja hozzájárulni a Közösség környezetpolitikájának és környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásához, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. Támogatott projektjei között szerepelnek környezetvédelmi infrastruktúrát (innovatív mintaprojektek támogatása) és természetvédelmet (vadon élő növény- és állatvilág megőrzése, élőhelyek komplex védelme és fajvédelmi programok) érintő projektek. A Culture 2000 program az Európai Unió elsődleges finanszírozási és programozási eszköze 2000 és 2006 között a kulturális együttműködés terén folytatott tevékenységekre vonatkozóan. Célja a nemzetek közötti együttműködések ápolása. Az európai unión kívülről is állnak rendelkezésre fejlesztési források Magyarország részére. Az EEA and Norway Grants (EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmus) fő célja hozzájárulni egy kiegyensúlyozottabb európai fejlődéshez. A főbb prioritások között szerepel a kutatás, kulturális örökség, környezetvédelem, fenntartható fejlődés, egészség és gyermekvédelem, humán erőforrások, regionális politika, határ menti együttműködések, esélyegyenlőség között összesen 19,9 Mrd Ft támogatást ítéltek oda a kedvezményezettek részére Magyarországon. A támogatások elsősorban a Balaton térségét, valamint a Pécsi, Bajai, Szentesi, Szegedi, Békéscsabai, Miskolci, Gyöngyösi, Székesfehérvári kistérségeket érintették. 8

9 Norvég Alap mintájára létrejött Svájci Alapból Magyarország 131 millió svájci frankot kap. Támogatást az infrastruktúra, a környezetvédelem, a kis- és középvállalkozások és a humán erőforrás fejlesztésére irányuló pályázatokkal lehet elnyerni. A legtöbb támogatás a környezetvédelmi és infrastrukturális projekteknek jutna. Az alap szándéka, hogy minél több, energiagazdálkodással, szennyvíz- és ivóvíz-hálózattal, megújuló energiákkal, biogazdálkodással, s egyebek mellett német nyelvű oktatással kapcsolatos beruházások valósulnának meg Magyarországon. Fontosnak tartják továbbá, hogy tematikusan és földrajzilag egyaránt közérdeket szolgáljon a program; a magánszektor támogatására kizárólag az európai uniós versenyjogi szabályok szigorú betartásával nyílik lehetőség. A keret minimum 40 százalékával a két legelmaradottabb régió, Észak-Alföld és Észak- Magyarország felzárkózását kívánja előmozdítani az alpesi ország. A pályázatokat formai szempontból az ITDH ellenőrzi, az elbírálás Svájcban, a kifizetés pedig direkt módon, a magyar kormány és az Európai Unió részvétele nélkül történik. A források felhasználását svájci szakemberek folyamatosan ellenőrzi. Budapest, november 17. 9