Az európai uniós koordináció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az európai uniós koordináció"

Átírás

1 Az európai uniós koordináció Gerencsér Balázs Szabolcs Láncos Petra Lea Pedryc Dorottya április Az uniós koordináció fogalma Az európai unió és a tagállamok közötti együttműködés alapfeltétele hogy a tagállami közigazgatások alkalmasak legyenek az európai uniós döntéshozatalban való közreműködésre. Mint azt korábban láttuk, az európai uniós döntéshozatal ágazati politikákra koncentrál, amelyből az következik, hogy a tagállam feladata az ágazatközi (inter-szektorális) együttműködés megteremtése. A tagállam számára az Európai Unió egységes koordinációs kötelezettséget nem ír elő, azt azonban minden tagállamtól elvárja, hogy megfelelő és átlátható rendje legyen az uniós döntéshozatalban való tagállami részvételnek. Ez az egyeztetési (érdek-összehangolási) tevékenység minden tagállamban szükségszerűen létezik, hiszen az uniós tagságból fakadó tagállami feladatok kormányzati koordinációja biztosítja az uniós hatáskörbe tartozó feladatok egységes tagállami kezelését. Mivel az uniós döntéshozatal jellemzően ágazati jellegű, ezért a koordináció legfontosabb feladata az egységes tagállami álláspont megteremtése (single voice). Európai szervek felé különösen a Tanács eljárásában a tagállami véleményezés során az egyes, gyakran egymásnak ellentmondó tárca-véleményeket a tagállamnak kell egységes állásponttá szerkesztenie. Ezáltal az Európai Tanács, illetve a COREPER már minden tagállamból csak egy álláspontot kap meg, így a tagállamon belüli viták a rendezése a koordinációval valósul meg. Az európai uniós koordináció tehát az adott tagállam uniós hatáskörbe tartozó ügyeinek belső rendjét jelenti, ennek is szervezeti, hatásköri és eljárási szabályozását tartalmazza. Az európai uniós koordinációra nincs egységes uniós modell. A tagállamok koordinációs megoldásai jelentősen eltérnek egymástól minden intézményi mind eljárási tekintetben. A tagállami különbségek egyrészt abban gyökerezhetnek, hogy tagállamok eltérő kormányzati berendezkedése és prioritásai miatt eltérő koordinációs modellt alkalmazhatnak, másrészt pedig egységes modell létrehozását az is megakadályozza, hogy a tagállam nem köteles állandó koordinációs megoldást alkalmazni, hanem akár időről időre megváltoztathatja eszköztárát, amely kellő rugalmasságot jelent a hatékony feladatellátásban. Egyes tagállamok megoldásait vizsgálva egyes típusjegyek alapján tudunk modell-csoportokat felállítani: A külügyi koordináció során az uniós ügyek a külügyminiszter hatáskörébe tartoznak elsősorban. Ő irányítja és hangolja össze a tagállamot érintő Uniós döntéshozatalból származó feladatokat. Legtöbb esetben a csatlakozások során használt koordinációs eszköz különösen azért előnyös, mert a tagállam külpolitikai, diplomáciai érdekeit hatékonyabban tudja érvényesíteni. Az igazságügyi koordináció esetén a koordinációs ügyek többsége a tagállam igazságügyi miniszterének hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben különösen az irányelvek átvételével kapcsolatos, illetve a közösségi jog harmonizációjával kapcsolatos hatáskörök hangsúlyosak, valamint az egységes tagállami álláspont kialakítása és az EU bírósági eljárásaiban való tagállami képviselet kap kiemelt szerepet. A gazdasági koordináció esetén a tagállam gazdasági minisztere látja el az európai uniós koordinációt, amely különösen a belső piaci együttműködés lenyomatát viseli magán. A sui generis koordináció pedig azt jelenti, hogy az európai uniós koordinációt kifejezetten erre a célra létrehozott állami szerv látja el. 1

2 A miniszterelnöki vagy központi, kormányzati koordináció esetén a miniszterelnök központi hivatali szerve látja el a szaktárcák közötti koordinációt és készíti el az egységes tagállami álláspontot. Bár, mint említettük, nincs egységes koordinációs modell az Európai Unióban mégis vannak olyan koordinációs elvek és követelmények amelyeket az egyes tagállamoknak meg kell tartaniuk: A miniszteriális felelősség elve: az EU-s koordinációban fontos szerepet kap az egyes ágazatokat vezető miniszter feladat és hatáskörében való (szakmai és politikai) felelőssége. Mivel a koordináció az ágazatok közötti összhang megteremtését és biztosítását hivatott szolgálni, a szakmai érdekek egymásnak feszülése esetén a koordináció különösen a közös értékeket és a nemzeti érdeket kell szem előtt tartsa, és így kell az eltérő véleményeket közös nevezőre hozza. A miniszter (és az által vezetett szaktárca) tehát egyszerre kell figyelembe vegye az ágazati szakmai érdekeket és az (össz-)nemzeti érdeket. Az egyközpontú koordináció elve: a tagállamban minden esetben jól lokalizálható központból történik az EU-s koordináció. Az ezt végző szervnek jellemzően szakfőhatósági (miniszteriális) szinten kell lennie tekintettel arra, hogy miniszteri szintű döntéshozatalban kell az összhangot megteremtenie, amelyet alsóbb szintről nem tudna elérni. Az egységes nemzeti álláspont elve: a koordinációt végző szerv felelős azért, hogy az ún. single voice létrejöjjön, tehát a tagállami szervek között az esetleges ellentétek egységes álláspontra jussanak és így minden tagállamból csak egy álláspont jusson az Európai Uniós döntéshozatal elé. A zavartól mentes, konzisztens álláspont kialakítása teszi lehetővé megfelelő az uniós döntéshozatal megvalósítását is. A bevonás elve: az Európai uniós ügyek koordinálása nem lehet egy elkülönült sziget Tagállami közigazgatás. Hanem ahhoz szorosan kapcsolódnia kell. Az uniós koordinációt nem lehet izolálni a kormányzati működésben sem. Ez azonban nem jelenti hogy ne lehetne A kormányzati általános döntéshozataltól eltérő eljárási rendet alkotni annak érdekében hogy a leghatékonyabb módon Ugyan megfelelni a tagállam az együttműködési kötelezettségének. 2. A magyar uniós koordináció egyes szakaszai Első szakasz: Magyarországon a csatlakozási folyamat kezdetétől szükséges volt az EU-s koordináció. Az első szakaszt a külügyi koordináció jellemezte, amelynek legfontosabb feladata a jogharmonizációra való összpontosítás, valamint a gazdasági együttműködés és támogatáspolitika uniós szerkezetébe való illeszkedés megteremtése volt. A misztériumon belül jelentős szerepet kapott az Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság. A tárcaközi koordinációt az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság látta el. Második szakasz: Magyarország május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ekkor megváltozott az Uniós koordinációnk is és a külügyi modellt felváltotta a sui generis típusú koordináció. A kormány egy speciális tagja, az európai integrációs ügyek koordinációjaáért felelős tárca nélküli miniszter kapta a feladatokat. A miniszter önálló szaktárcát nem vezetett, csak titkárság állt a közvetlen vezetése alatt, azonban irányítása alá került az Európai Ügyek Hivatala valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a döntéshozatali koordinációt és a fejlesztéspolitikát tehát egy kézből irányította. Az Európai Uniós koordináció a kormányzati döntéshozatal szerves részét képezte, így a kormány ügyrendjéhez is igazodott. Az európai együttműködésben megjelenő ügyek a közigazgatási államtitkári értekezleten, valamint az európai ügyek kormány-kabinetjében is megjelentek, amely utóbbinak egyben a tárca nélküli miniszter volt a vezetője. Harmadik szakasz: Az uniós együttműködés újra külügyi koordinációra alakult át a harmadik szakaszban. Ekkor megszűntek a korábban létrejött hivatalok, továbbá a tárca nélküli miniszteri pozíció is megszűnt az új kormányzati struktúrában. A koordinációs és a fejlesztési feladatok szétváltak, és a előbbi visszakerült a külügyminiszterhez, aki egy erre szakosított szakállamtitkárt bízott meg az uniós tagságból fakadó kormányzati feladatok összehangolásával. Az első szakasztól működő tárcaközi bizottság továbbra is fenn 2

3 állt, amelynek vezetője az uniós szakállamtitkár volt. A szakállamtitkár feladatait 2010-től államtitkár vette át. A fejlesztési feladatokkal a kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget bízta meg, 1 amely szerv 2014-ig látta el feladatait. Negyedik szakasz: 2014-től A 2014-től kezdődő kormányzati ciklus újra közös irányítás alá helyezi az uniós koordinációt is a fejlesztéspolitikát. A kormány felelős szerve a miniszterelnökséget vezető miniszter, aki e feladatkörökkel önálló államtitkárokat bízott meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatkörét a Miniszterelnökségen belüli központi koordináló szerv látja el. 3. A pilóta-szerv tevékenysége Az uniós koordinációt ellátó miniszter megnevezése az uniós szakzsargonban "pilóta". Megnevezés arra utal, hogy ellátja az uniós és kormányzati szervek közötti napi operatív kapcsolattartást, ő viszi a nemzeti álláspontot az uniós döntéshozatalhoz. Legfontosabb feladata az egységes tagállami álláspont, a single voice létrehozása, valamint az uniós döntéshozatallal (Tanács, COREPER) való kapcsolattartás. A kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 152/2014 (VI. 6.) Korm. rendelet az európai uniós ügyek koordinációját a miniszterelnökséget vezető miniszterre bízza. Ugyanígy az európai uniós források felhasználásáért ő felel. A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége keretében érvényesíti az európai unió döntéshozatali tevékenysége során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a kormány tagjának vagy a kormánynak az intézkedését. Ugyanígy, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelöli ki a kormány képviseletéért felelős minisztert az Európai Unió tanácsában. Miniszterelnökséget vezető miniszter további koordinációs feladatai: előkészíti a koordinációhoz kapcsolódó jogszabályokat; felel a kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért, ennek keretében: a) koordinálja a Kormánynak az európai uniós intézmények kormányzati részvétellel működő döntéshozó, döntés-előkészítő eljárásaiban képviselendő tárgyalási álláspontjait, biztosítja a tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében, valamint b) összehangolja az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítését és részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében, illetve c) képviseli a Kormányt az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésein a külgazdasági és külügyminiszter elsőhelyi felelősségébe tartozó kérdések kivételével, részt vesz az Európai Unió európaügyi minisztereinek találkozóin, közreműködik az Európai Tanács munkájában és ellátja üléseinek előkészítését, valamint a külgazdasági és külügyminiszter elsőhelyi felelőssége mellett képviselőt jelöl a Külügyek Tanácsának ülésein résztvevő delegációba; képviselőt jelöl a tanácsi formációk ülésein résztvevő delegációkba; a jogharmonizációs feladatok kivételével (mert az az igazságügyi miniszter feladata) összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek uniós politikákhoz kapcsolódó tevékenységét és az uniós politikák végrehajtásához szükséges hazai intézkedéseket; gondoskodik az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszer működtetéséről (lásd alább: EKTB); részt vesz az uniós tagságból fakadó kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésében; összehangolja a Kormány és az Országgyűlés európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat; 1 130/2006 (VI. 15.) Korm.r. 3

4 egyetértési jogkört gyakorol a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete működésére vonatkozó szabályok meghatározása tekintetében, és ellátja az Állandó Képviselet szakmai irányítását. Az Állandó Képviselettel kapcsolatban még javaslatot tesz vezetőjének és az ott működő nagykövetek kinevezésére és felmentésére, valamint más személyügyi hatáskörei is vannak. 4. Az igazságügy-miniszter uniós feladatai Az igazságügy-miniszter feladatai egyrészt szaktárcai minőségéhez, másrészt az uniós koordinációban speciálisan a jogalkotás uniós harmonizációjához kapcsolódnak. Az előbbi, igazságügyi szaktárcai minőségében keretében ellátja az Európai Unió keretében megvalósuló igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat. Emellett az Európai Unió Bírósága előtti eljáráshoz kapcsolódóan ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban, koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat, figyelemmel kíséri az eljárásokat és gondoskodik az ezekből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásáról, programozásáról és teljesítésének ellenőrzéséről. Az IM a jogalkotási koordinációs tevékenysége körében összehangolja az Európai Unió jogának való megfelelés céljából folytatott jogharmonizációs tevékenységet, ennek keretében: gondoskodik a jogharmonizációs tevékenység elvi, módszertani és terminológiai egységességéről, kidolgozza a jogharmonizáció programozásának rendjét, figyelemmel kíséri és előmozdítja a jogharmonizációs feladatok teljesítését, és intézkedik a lejárt határidejű jogharmonizációs feladatok teljesítése iránt, jogharmonizációs adatbázist vezet, jogszabály megalkotására irányuló előterjesztéshez kapcsolódóan nyilatkozik arról, hogy a tervezet összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával, ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek, az Európai Unió intézményei és tagállamai felé megteendő, illetve az ezektől érkező értesítések és bejelentések továbbításával összefüggő feladatokat, ellátja az Európai Unió egységes belső piacának hatékony működéséhez szükséges belső piaci koordinációval kapcsolatos feladatokat, működteti a belső piaci problémamegoldó központot (SOLVIT), valamint a belső piaci információs rendszert és a Szolgáltatási Notifikációs Központot, a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása mellett, ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszaiban (ideértve a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti szakaszban az Európai Bizottsággal történő egyeztetést is), koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti és benyújtja a beadványokat. 4. Egyes (szak-)miniszterek uniós feladatai A miniszterek az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján és a statútumrendeletben meghatározottak szerint képviselik a Kormányt. 2 A miniszterek gondoskodnak az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról. E hatáskör minden tárcát a saját feladatkörében érinti, tehát például a vidékfejlesztési minisztert az agár tárgyú uniós együttműködésekben, a belügyminisztert a rendészeti, vízügyi, stb. együttműködésekben, a külgazdasági és külügyminisztert az európai uniós külkapcsolatok kidolgozásában és megvalósításában, stb. Ezen kívül az egyes miniszterek közreműködnek az európai uniós források felhasználásában is, amelynek koordinációját - mint említettük - jelenleg a miniszterelnökséget vezető miniszter látja el /2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 4

5 5. A kormányzati uniós koordináció tárcaközi szervei Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolása tárcaközi (interminiszteriális) koordinációt igényel. Ezt a feladatot gyakorlatilag a csatlakozási folyamat kezdetétől elsősorban egy tárcaközi bizottság látja el, azonban más kormányzati szervek is gyakorolnak hatásköröket. A kormányzati EU-s koodinációban részt vevő szervek az alábbiak: 3 a Kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter által vezetett, európai uniós ügyekkel összefüggő tárcaközi értekezlet a közigazgatási államtitkári értekezlet (mint a kormány dontéselőkészítő, véleményező szerve - lásd a kormány ügyrendjét) az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB), valamint az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság általános feladata az európai uniós ügyek kormányzati koordinációja, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok szakmai előkészítésének, végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, továbbá a képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése és összehangolása. Ezen belül az EKTB legfontosabb feladatai különösen: az Európai Unió intézményeinek beterjesztett uniós (új, módosított vagy vitás) tervezetekre vonatkozó induló tárgyalási álláspont-javaslat (alapmandátum) meghatározása, az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok üléseinek napirendjén szereplő uniós tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspont-javaslatok meghatározása, a COREPER és az EU más intézményeinek napirendjén szereplő uniós tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspont-javaslatok (single voice) meghatározása, az Országgyűlés által folytatott egyeztetési eljárásban benyújtandó tárgyalási álláspont-javaslatok meghatározása, a tagállami kötelezettségekkel összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a kormány ügyrendje szerinti eljárásban a kormánydöntést megelőzően az európai uniós politikával kapcsolatos, az uniós tagságból fakadó feladatokkal összefüggő kormány-előterjesztések tervezeteinek előzetes megtárgyalása, az európai uniós döntéshozatali eljárásokban felmerülő magyar érdekek beazonosítása, folyamatos figyelemmel kísérése és javaslattétel azok hatékony képviseletére. A magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy a Kormány általános integrációs politikája szempontjából meghatározó fontosságú kérdésekben, valamint az EKTB vitás kérdéseiben a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az érintett miniszter együttes előterjesztésére a Kormány dönt. Az EKTB elnöke a Miniszterelnökség államtitkára, akinek a helyettese egyben az EKTB titkára a Miniszterelnökség feladatkör szerint hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkára. Az EKTB tagjai a Miniszterelnökség és a minisztériumok a szervezeti és működési szabályzat szerint az európai uniós tagsággal összefüggő kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárai. Az EKTB-n tanácskozási joggal állandó meghívott a szakértői munkacsoport működtetéséért felelős egyéb központi államigazgatási szerv vezető beosztású kormánytisztviselője. A feladat- és hatáskörébe tartozó területeket érintő napirendi pontok esetében az EKTB ülésének meghívottja az adott /2014. (XII. 15.) Korm. határozat az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról 5

6 tárgykörért felelős szakértői csoportban tagsággal rendelkező központi államigazgatási szerv vezetője, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az EKTB ülésére az EKTB elnöke más személyt is meghívhat. Az EKTB - hasonlóan a kormány ügyrendje szerinti közigazgatási államtitkári értekezlethez és a kormányüléshez - heti rendszerességgel ülésezik, indokolt esetben rendkívüli ülést tart. Az EKTB ülését elnöke hívja össze. Az EKTB döntési javaslatait a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormány ügyrendje szerint az előterjesztés véleményezésére vonatkozó szabályok mellőzésével benyújtja a Kormány részére. Az uniós koordináció így egyszerre lesz része a hazai kormányzati döntési mechanizmusnak (bevonás elve), ugyanakkor a döntéshozatal gyorsítása és hatékonyság érdekében egyszerűsített, sajátos eljárási szabályokat is alkalmaz. A Kormány európai uniós politikája, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésére és az uniós döntéshozatali eljárások során képviselendő tárgyalási álláspontok kialakítására, az uniós politikák alakulásának nyomon követésére és a szükséges kormányzati intézkedések koordinálására szakértői csoportok működnek. A szakértői csoport minden, a feladatkörébe tartozó, az uniós döntéshozatali eljárásban napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatban írásbeli tárgyalási álláspontot készít. A tagállami egységes tárgyalási álláspont, a single voice kialakítása tehát itt, a szakértői csoportokban kezdődik, majd azt terjesztik az EKTB elé, amely szükség esetén kormányzati döntést kezdeményez. A szakértői csoport vezetője a tárgykör szerint feladat- és hatáskör szerint első helyen felelős miniszter vagy központi államigazgatási szerv vezetője által kijelölt állami vezető. Tagjai a szakértői csoport feladatkörében feladat- és hatáskör szerint más érintett minisztérium, illetve központi államigazgatási szerv képviselője, valamint minden esetben a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium kijelölt kormánytisztviselője, továbbá az Állandó Képviselet kijelölt diplomatája. A tárgyalási álláspont (single voice) tartalmazza: az uniós tervezet rövid leírását és a tárgyalások menetének összefoglalását, beleértve annak soros uniós elnökségi tervezését, az uniós tervezettel kapcsolatos magyar érdekek beazonosítását, vagy annak hiányát, illetve utóbbi esetben esetleges kereszttámogatások lehetőségét, az ismert és a magyar érdekek érvényesítése szempontjából irányadónak tekinthető tagállami álláspontokat, az uniós tervezet kapcsolódását a magyar szakpolitikákhoz, valamint a tervezetből következő hazai jogalkotási, intézményfejlesztési feladatok rövid bemutatását, az uniós tervezet elfogadása esetén várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatást és ha az a tervezet tartalmát tekintve lényeges a környezeti, egészségügyi és egyéb hatást bemutató hatástanulmányt, kiemelt hatástanulmány szükségességét, valamint javaslatot az elkészítésével kapcsolatos kérdésekre, az adott ülés célját és fentiek alapján a tárgyalások során érvényesíteni kívánt célokat és érdekeket, a tervezetre, illetve szükség szerint annak egyes rendelkezéseire vonatkozó álláspontot és fentiekre figyelemmel annak rövid indokolását. Az egyeztetési eljárást tekintve az Európai Unió intézményeitől érkező dokumentumokat a Miniszterelnökség közvetlenül küldi meg az érintett minisztériumnak, illetve központi államigazgatási szervnek. Amennyiben az EU intézményeitől az uniós tagsággal, különösen az uniós tagságból fakadó kötelezettségekkel összefüggő bármilyen dokumentum, megkeresés érkezik közvetlenül valamelyik minisztériumhoz, vagy központi államigazgatási szervhez, azt a címzett szerv továbbítja a Miniszterelnökségnek. A szakértői csoport által előkészített álláspontot az EKTB elé terjeszti, a pilóta szerv pedig gondoskodik az álláspont megfelelő képviseltetéséről az EU döntéshozatalában. Az EU Tanácsának ülésén a Kormányt, a miniszter vagy államtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén az Állandó Képviselet vezetője, illetve az Állandó Képviselet vezetőjének helyettese képviselheti. A 6

7 COREPER ülésén a Kormányt, az elfogadott tárgyalási álláspontban foglaltaknak megfelelően az Állandó Képviselő, illetve a Helyettes Állandó Képviselő képviseli. 6. Az Országgyűlés szerepe az EU-s koordinációban Az Országgyűlés a Kormány tevékenységét az Európai Unióban kétféleképpen ellenőrizheti. Egyrészről az úgynevezett egyeztetési eljárás keretében, amelynek célja, hogy az Országgyűlés is állást foglalhasson arról, hogy a magyar álláspont milyen tartalommal jelenjen meg az Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában. A végrehajtó hatalom uniós tevékenységének másik ellenőrzési formája a Kormány tájékoztatási kötelezettsége az Országgyűlés, és ezáltal a nyilvánosság irányába. A Kormány és az Országgyűlés közötti egyeztetési eljárás jogszabályi hátterét az Alaptörvény 19. cikke, az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ogytv.) a, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat a határozzák meg. A Kormány tájékoztatási kötelezettségéről az Ogytv. 2. (2) bekezdés d) pontja és ai rendelkeznek Egyeztetési eljárás az Országgyűlés és a Kormány között Az eljárás célja, hogy a Kormány és az Országgyűlés együttesen alakítson ki egy olyan álláspontot, amelyet a Kormány a későbbi tanácsi döntéshozatali eljárásában képviselhet. Az eljárás szereplői a Kormány és az Országgyűlés. Az Országgyűlés az ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottságok útján is gyakorolhatja. Az Országgyűlés állandó bizottságai közül kiemelendő az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: EÜB). Az EÜB feladatköre az uniós integráció előrehaladásával folyamatosan bővült, változott. Jelenleg az EÜB fő feladata, hogy az egyeztetési eljárás folyamán az Országgyűlés nevében állásfoglalást fogadjon el arra nézve, hogy a Kormány milyen álláspontot képviseljen az Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatala folyamán. Az EÜB tehát ügydöntő hatáskörrel rendelkezik. Az egyeztetési eljárásban további más állandó bizottságok is részt vehetnek, és véleményt nyilváníthatnak. Az egyeztetési eljárás tárgya az európai uniós tervezet, ez minden olyan jogi aktus-tervezetet, dokumentumot, javaslatot magába foglal, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel. A Kormány kötelezettsége biztosítani a hozzáférést ezekhez az tervezetekhez. A Kormány megjelöli azokat a tervezeteket, amelyek álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintik, különösképpen azokban az esetekben, amikor a tervezet egy sarkalatos törvénnyel kapcsolatos, illetve ha egyéb már létező törvénynek ellentmond. Az egyeztetési eljárásban a fentiekkel összhangban az EÜB-nek különösen fontos szerepe van. A bizottság kijelölheti, hogy mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban folytassanak egyeztetési eljárást. A kiválasztás folyamán az EÜB olyan tervezetek egyeztetésére fókuszál, amelyek Magyarország számára gazdasági, társadalmi és politikai szempontból is rendkívüli jelentőséggel bírnak. Egyeztetési eljárást kezdeményezhet rendes ülésszakonként legfeljebb négy alkalommal az EÜB elnöke, valamint tagjainak legalább kétötöde olyan európai tervezetekkel kapcsolatban, amelyről a Kormány álláspontjavaslatot alakított ki. Emellett az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatosan kikérheti a Kormány álláspontjavaslatát, továbbá a Kormány bármely álláspontjavaslatát megküldheti az Országgyűlésnek egyeztetési eljárást kezdeményezve. A Kormánynak az álláspontjavaslatot olyan időben kell megküldenie az Országgyűlésnek egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel még érdemi egyeztetést lehessen lefolytatni. A Kormány álláspontjavaslatának tartalmára vonatkozó minimumkritériumokat a törvény pontosan meghatározza. Ezek alapján az álláspontjavaslatnak tartalmaznia kell: az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását, az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését, az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját, 7

8 a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását. Bizonyos esetekben az Országgyűlés/EÜB elnöke bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, amely az előzőekben felsoroltakon kívül még a következő elemeket kell tartalmazza: az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését, az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását, az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét. Az egyeztetési eljárás megindítását követően a Házelnök felkéri a tervezettel kapcsolatosan feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságokat, hogy alakítsanak ki véleményt a tervezetről, majd e vélemények ismeretében alakítja ki az Országgyűlés az állásfoglalását. Az Országgyűlés az állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni. Az Országgyűlés a Tanács döntéshozatali eljárása előtt még meghallgathatja az európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert vagy államtitkárt. A Kormány az Országgyűlés állásfoglalását alapul véve kialakítja a Tanácsban képviselendő álláspontját. Ha európai uniós tervezet olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyben az Országgyűlés minősített többségű döntése lenne szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el. Amennyiben a Kormány álláspont-javaslatával kapcsolatban az Országgyűlés a Tanács napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában is képviseli a magyar érdekeket és dönt a képviselendő álláspontról. A Kormány írásban tájékoztatja az Országgyűlést az Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntéséről. (1. ábra. Forrás: A Kormány tájékoztatási kötelezettsége az európai uniós tevékenységéről A Kormánynak kötelezettsége az Európai Tanács üléseiről, illetve a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatni az Országgyűlést. Az Európai Tanács ülését, valamint a stratégiai jelentőségű uniós eseményeket megelőzi az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületének (a továbbiakban: Testület) az összehívása. A Testület, mint legmagasabb politikai szintű egyeztető fórum lehetőséget teremt az Országgyűlés és az Kormány közötti párbeszédre. A Testület fő feladata az Európai Tanács napirendi pontjainak megtárgyalása, valamint a képviselendő magyar álláspont megvitatása. A Testület ülésén a Házelnök, a képviselőcsoportok vezetői, az EÜB elnöke és alelnöke, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, a 8

9 külügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, valamint a Házelnök által meghívott más személyek vehetnek részt. (Figyeljünk arra, hogy ne keverjük össze az Európai Uniós Konzultációs Testületben történő álláspont kialakítását, valamint a napirendi pontok megtárgyalását az egyeztetési eljárással, és ügyeljünk arra is, hogy ne tévesszük össze Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (EKTB) az Európai Uniós Konzultációs Testülettel!) A miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja az Országgyűlést napirend előtti felszólalás keretében. Ezen felül a Kormány köteles évente tájékoztatni az Országgyűlést Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés a Kormány által javasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja Az uniós jogalkotás ellenőrzése az Országgyűlés által A szubszidiaritás elve az EUSz. 5. cikkének (3) bekezdése szerint a következőket jelenti: "azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók." Annak érdekében, hogy a szubszidiaritás elve megvalósuljon, az Unió egy kontroll mechanizmust épített be a Lisszaboni szerződés 2. sz. Jegyzőkönyvének 6-8. cikkébe. Ezek alapján a tagállamok parlamentjeinek lehetőségük van a szubszidiaritás ex-ante, valamint ex-post vizsgálatára. Ex-ante vizsgálat alatt azt értjük, hogy a tagállamok parlamentje, jelen esetben az Országgyűlés megvizsgálhatja az Unió jogalkotási aktus-tervezetét, hogy az megfelel-e a szubszidiaritás (valamint az arányosság) követelményének. A nemzeti parlamenteknek, tehát az Országgyűlésnek is összesen 8 hét áll erre rendelkezésére. Az úgynevezett sárgalapos eljárás lényege, hogy amennyiben a tagállami parlamentek egyharmada indokolt véleményt fogalmaz meg arról, hogy a tervezet nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével, a kibocsátó intézmény újratárgyalhatja a tervezetet. Ha a tagállami parlamentek többsége indokolt véleményt fogad el, ebben az esetben nem áll módjában a kibocsátó intézmények a tervezetet újratárgyalni. Az ex-ante vizsgálat keretén belül először az EÜB az, amely jelentést küldhet az indokolt vélemény feltételeinek fennállásáról az Országgyűlésnek. Az Országgyűlésnek 15 napos határidő áll rendelkezésére a jelentés megtárgyalására. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az indokolt véleménnyel kapcsolatos jelentést, azt a Házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökének, és erről egyidejűleg a Kormányt is tájékoztatja. A Lisszaboni szerződés hatálybalépése óta a magyar Országgyűlés egyetlen esetben fogadott el indokolt véleményt, méghozzá az Európai Ügyészségről szóló tanácsi rendelettervezettel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben egyéb nemzeti parlamentektől is érkeztek indokolt vélemények, így az Európai Bizottság felülvizsgálta a jogalkotási aktus tervezetét és a sárgalapos eljárás alapján úgy határozott, hogy fenntartja a javaslatot. Az ex-post vizsgálat alatt azt értjük, amikor a nemzeti parlament egy már elfogadott európai uniós jogi aktussal kapcsolatosan vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének érvényesülését. Az erre vonatkozó szabályokat a Lisszaboni szerződés 2. sz. Jegyzőkönyvének 8. cikke tartalmazza. Ezek alapján a szubszidiaritás elvének megsértése esetén a tagállami parlamentek az EUMSz cikke szerint keresetet nyújthatnak be az Európai Bírósághoz a jogi aktus kihirdetését követő 2 hónapon belül. A magyar szabályozás kimondja, hogy az EÜB az uniós jogi aktus kihirdetését követően egy hónapon belül kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMsz cikke alapján a szubszidiaritás megsértésének címén nyújtson be keresetet az Európai Bírósághoz. A kezdeményezéssel egyidejűleg az EÜB elnöke tájékoztatja a Házelnököt is. A Kormány ez alapján keresetet nyújthat az Európai Unió Bíróságához, azonban el is utasíthatja a keresetet benyújtását, ebben az esetben döntését köteles részletesen indokolni. A Kormány a kereset benyújtását megelőzően a kezdeményezésben foglaltakról egyeztetést kezdeményezhet, ilyenkor az egyeztetés a Kormány és az EÜB között zajlik. 9

Határozatok Tára. I. A kormányzati részvétel általános szabályai. II. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

Határozatok Tára. I. A kormányzati részvétel általános szabályai. II. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 134. szám 22645 IX. Határozatok Tára A Kormány 1169/2010. (VIII. 18.) Korm. határozata az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM/ /2008 A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter /2008.

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

1. A Külügyminisztérium szervezeti felelősségi rendszerének alapjai a Külügyminisztérium jogállása, feladat- és hatáskörei

1. A Külügyminisztérium szervezeti felelősségi rendszerének alapjai a Külügyminisztérium jogállása, feladat- és hatáskörei ÁROP 1.1.19-2012-2012-0006 - Stratégiai tervdokumentumok és című projektben vállalt társadalmi fenntarthatósági szempont: A szervezeti felelősségi rendszer bemutatása a Külügyminisztériumban 2013. novemberi

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós

Részletesebben

1. A kormánymegbízott

1. A kormánymegbízott 1. A kormánymegbízott 4. (1) A kormánymegbízott a Kormányhivatal vezetőjeként: a) Vezeti a Kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit; b) Ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról

28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról hatályos: 2014.04.25 2014.11.02. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 18. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 18. szám HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 18. szám A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2015. április 10., péntek Tartalomjegyzék I. Utasítások 8/2015. (IV. 10.) MvM utasítás az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság ügyrendjéről 1822

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE I. fejezet az Országos Statisztikai Tanács jogállása Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) jogállását a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

Részletesebben

A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1

A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1 A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 25. (10) bekezdésében foglaltak szerint az előterjesztések rendjének további szabályait és a benyújtásukhoz

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KVVM/KJKF/32/2010. Tervezet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A HTE Infokommunikációs Szakértő Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata

A HTE Infokommunikációs Szakértő Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata A HTE Infokommunikációs Szakértő Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest, 2013. július 32015 november 26. 1. Bevezetés 1.1. A HTE Választmánya 2011 áprilisában létrehozta az Infokommunikációs

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási és szakmai egyeztetése folyamatban van. Az egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés

Részletesebben

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án Az Igazgatási és Humánpolitikai Központ ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2009/8. szám Budapest, 2009. március 18. Szám: 10012/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 14/2009. (OT 8.) ORFK utasítás a közterületek

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) 12. c) pontjában

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Külügyi Bizottságának Ügyrendje 1

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Külügyi Bizottságának Ügyrendje 1 A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Külügyi Bizottságának Ügyrendje 1 A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Külügyi Bizottsága a jogszabályokkal és a vonatkozó egyetemi szabályzatokkal

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

1. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 37-34/2015. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT

1. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 37-34/2015. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT 1. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 37-34/2015. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER BM/8122/2012. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdéseinek rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012. július 3-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a helyi önkormányzatok adósságrendezési

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)

Részletesebben

ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG UGYRENDJE

ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG UGYRENDJE MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA 1450 Budapest, Pf.:214. Telefon: 1-323-2070 Fax: 1-323-2079 e-mail: meszk@meszk.hu ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG UGYRENDJE Az Országos Elnökség 3/2015. (01.22.) sz.

Részletesebben

A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje

A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje A 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat alapján a Közigazgatási Informatikai Bizottság és albizottságai az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban: Tanács) a vízgazdálkodásról szóló

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E HATÁLYOS 2010. SZEPTEMBER 14. NAPJÁTÓL AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Részletesebben

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás 51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás módosításáról 1 hatályos: 2014.01.01-2014.01.02 A központi

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány. Kuratórium Ügyrendje

Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány. Kuratórium Ügyrendje Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány Kuratórium Ügyrendje TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. A KURATÓRIUM ÖSSZETÉTELE... 3 3. A KURATÓRIUM TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI... 3 4.

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Az előterjesztés nem végleges, ezért az nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.

Az előterjesztés nem végleges, ezért az nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata

Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata Kivonat! Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa 2016. február 15-i ülésén készült jegyzőkönyvéből: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A külügyminiszter 14/2010. (X. 29.) KüM utasítása a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A külügyminiszter 14/2010. (X. 29.) KüM utasítása a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról A külügyminiszter 14/2010. (X. 29.) KüM utasítása a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM IRM/CGKFO/481/2009 MUNKAANYAG a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról Budapest, 2009.

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Magyar Vitorlás Szövetség Technikai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata

Magyar Vitorlás Szövetség Technikai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata Magyar Vitorlás Szövetség Technikai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) Elnöksége (továbbiakban: MVSZ Elnökség) összhangban a MVSZ Alapszabályával, valamint

Részletesebben

6. számú melléklet. A juttatási ügyekben eljáró bizottságok ügyrendje. A kari Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság feladata és hatásköre

6. számú melléklet. A juttatási ügyekben eljáró bizottságok ügyrendje. A kari Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság feladata és hatásköre 6. számú melléklet A juttatási ügyekben eljáró bizottságok ügyrendje 1. A melléklet hatálya kiterjed a kari Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, valamint a kari Pályá-zati és Ösztöndíj Bizottság (továbbiakban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata Szekszárd 2013. február I. A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jogállása, feladatai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések Budapest, 2015. június 26. Dr. Kovács Ildikó Igazságügyi Minisztérium, Szolgáltatási Notifikációs Központ

Részletesebben

Műszaki Notifikációs Eljárás Alkalmazása Magyarországon. Budapest, június 25. Fazekas Zsolt IM EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály

Műszaki Notifikációs Eljárás Alkalmazása Magyarországon. Budapest, június 25. Fazekas Zsolt IM EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály Műszaki Notifikációs Eljárás Alkalmazása Magyarországon Budapest, 2015. június 25. Fazekas Zsolt IM EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály A műszaki notifikációs központ elérhetősége Igazságügyi Minisztérium

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Ellátja a Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat;

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter../2016. (.) NFM rendelete

A nemzeti fejlesztési miniszter../2016. (.) NFM rendelete 1 A nemzeti fejlesztési miniszter./2016. (.) NFM rendelete az útügyi műszaki előírások megalkotására, kiadására és közzétételére vonatkozó eljárási szabályokról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA július 2., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA július 2., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. július 2., péntek 112. szám Tartalomjegyzék 2010. évi LXIV. törvény A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról 21762 213/2010.

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS 12-13-I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 12. 14 30 órai állapot szerint MÁJUS 12. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra ülés befejezése: kb. 21 00 óra,

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE

A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE Debrecen 2016. február 9. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 2 2. A KONZISZTÓRIUM MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 3. A KONZISZTÓRIUM

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány 1 1. melléklet a BM/14323/2014. számú előterjesztéshez A Kormány /2014. ( ) Korm. rendelete a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.6. COM(2015) 325 final 2015/0142 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Moldovai Köztársaságnak a Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozása tekintetében

Részletesebben

A nemzeti erőforrás miniszter. /2011. ( ) NEFMI rendelete

A nemzeti erőforrás miniszter. /2011. ( ) NEFMI rendelete A nemzeti erőforrás miniszter /2011. ( ) NEFMI rendelete az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 20. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 20. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0248 (NLE) 11844/16 TRANS 327 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA a Veszélyes

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról

Részletesebben

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:

Részletesebben

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja:

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja: A Tolna Megyei Önkormányzat 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelete a Tolna megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról A

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata ROSTI PÁL GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaújváros, 2013. 2013. 1 S Z K A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői munkaközösség

Részletesebben