Áttekintés az Európai Unió Strukturális Alapjainak eddigi magyarországi eredményeiről a as programozási időszakban

Átírás

1 Áttekintés az Európai Unió Strukturális Alapjainak eddigi magyarországi eredményeiről a as programozási időszakban

2 Tartalom: Bevezető 3. oldal 1. Megújult intézményrendszer 5. oldal 2. Egyszerűbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció 7. oldal 3. Kiemelt szempont az átláthatóság 8. oldal 4. A partnerség intézménye 10. oldal 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban 12. oldal 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként 13. oldal Környezetvédelem 13. oldal Hulladékgazdálkodás 14. oldal Szennyvízkezelés, ivóvízminőség-javítás, árvízvédelem 15. oldal Természeti értékeink jó kezelése 15. oldal Megújuló energiák, energiahatékonyság 16. oldal A közlekedési rendszerek fejlesztése 17. oldal Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása 18. oldal Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 18. oldal A térségi elérhetőség javítása 19. oldal Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 19. oldal A városi és elővárosi közlekedés fejlesztése 20. oldal Kerékpárutak épülnek országszerte 20. oldal Településrehabilitáció 21. oldal Turisztikai fejlesztések 22. oldal Gazdaságfejlesztés, vállalkozás-élénkítés 23. oldal A kis- és középvállalkozások fejlesztése 25. oldal Az üzleti környezet fejlesztése 26. oldal Pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak 27. oldal Kutatás-fejlesztés, innováció 29. oldal A közigazgatás megújítása 29. oldal Foglalkoztatási-képzési programok 30. oldal Az oktatás infrastrukturális fejlesztése 32. oldal Az oktatás tartalmi megújítása 33. oldal Egészségügyi fejlesztések 34. oldal Szociális programok, társadalmi kohézió 35. oldal Program a leginkább hátrányos helyzetűek felzárkóztatására 37. oldal Válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 37. oldal 7. Az előttünk álló időszak feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán 39. oldal 2

3 Bevezető január elsején új időszak vette kezdetét Magyarország számára. Olyan hétéves ciklus indult el, amely során évtizedekre előre megalapozhatjuk az ország fejlődését. Reményeink szerint 2013-ra (illetve az utolsó beruházások befejeztére, 2015-re) egy társadalmában és fizikai infrastruktúrájában is megújult Magyarországot teremthetünk. Ez azonban közös gondolkodást és munkát kíván minden szereplőtől: államtól és állampolgártól, pályázótól és pályáztatótól egyaránt. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői 2005 decemberében Brüsszelben állapodtak meg a 2007 és 2013 közötti időszak közösségi költségvetéséről. Az EU hétéves költségvetése arányaiban ugyan nem nagy, hiszen alig haladja meg a tagállamok összes jövedelmének 1 százalékát, összegét tekintve azonban mégis hatalmas: meghaladja a 862 milliárd eurót. Ennek a közösségi költségvetésnek nagyjából a kétötödét fordítja az Európai Unió a hátrányos helyzetű, elmaradott vagy problémákkal küzdő térségek felzárkóztatására, fejlesztésére. Így a szegényebb tagországok köztük Magyarország haszonélvezői az uniós büdzsének: több pénzt kapnak vissza fejlesztésre, mint amennyit tagdíjként be kell fizetniük a brüsszeli közös kasszába. Ez a pozitívum Magyarország esetében a 2004 és 2008 közötti időszakban megközelítette az 1200 milliárd forintot. Magyarország ebben a hétéves ciklusban az Európai Unió költségvetéséből a fejlesztési alapokon az úgynevezett strukturális alapokon és a Kohéziós Alapon keresztül 22,6 milliárd euró, vagyis az árfolyamtól függően mintegy 6 ezer milliárd forint fejlesztési forrásra jogosult. (Ezen felül a mezőgazdasági termelés támogatására és a vidékfejlesztésre további mintegy ezermilliárd forintot kap Magyarország 2007 és 2013 között. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait Magyarországon az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezeli.) Egy főre számítva ez a második legmagasabb összeg az Európai Unióban. Ezt az összeget a magyar adófizetők forintjaiból 15 százalékkal kell kiegészítenünk. Így adódik össze az a mintegy 7 ezer milliárd forint, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében ezekben az években fejlesztésekre, beruházásokra fordíthatunk Magyarországon. Ez nem jelent mást, mint hogy ebben a költségvetési ciklusban átlagosan évente fordíthatunk annyi európai uniós forrást fejlesztésekre, mint amennyit 2000 és 2006 között az előcsatlakozási alapokkal és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaival együtt összesen. Ahhoz, hogy ezeket a forrásokat használni lehessen, valamennyi tagországnak el kellett készítenie a saját, hét évre szóló nemzeti stratégiai referenciakeretét. Ez a dokumentum amely hazánkban az Új Magyarország Fejlesztési Terv címet kapta nem más, mint egy hét évre szóló országstratégia. Olyan fejlesztéspolitikai dokumentum, amely egy gondos helyzetelemzésre alapozva meghatározza a fejlesztések fő céljait és irányait, azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat koncentrálni szeretné. A nemzeti fejlesztési tervek elkészítéséhez az Európai Unió segítséget is ad: a Közösségi Stratégiai Iránymutatás című dokumentumot, amely az Európai Unió Lisszaboni stratégiájával összhangban a Közösség 3

4 egészének fő fejlesztési céljait, a regionális politika súlypontjait jelöli ki a következő hétéves időszakra. Az ebben meghatározott fő célokhoz különösképpen a fenntartható gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez természetesen valamennyi tagország hétéves fejlesztési tervének vagyis nemzeti stratégiai referenciakeretének igazodnia kell. A magyar kormány 2006 őszére készítette el hazánk 2007 és 2013 közötti nemzeti stratégiai referenciakeretét, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelynek összeállításában az összesen másfél évig tartó társadalmi egyeztetés keretében társadalmi és civil szervezetek, az önkormányzati szféra, a gazdasági élet és a tudomány világának képviselői vettek részt. Az előkészítő munka eredményeként Magyarország az elsők között írta alá az Európai Bizottsággal az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a németországi Hof városában. A dokumentum rögzíti, hogy milyen területekre mennyi pénzt költhet Magyarország a rendelkezésére álló mintegy 7 ezer milliárd forintból ebben a hétéves időszakban. Míg a nemzeti stratégiai referenciakeretek a fő stratégiai célokról szólnak, az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait az úgynevezett operatív programok tartalmazzák. Magyarországon a as időszakban 7 regionális és 8 ágazati operatív program van. Ezeket a programokat úgyszintén széles körű társadalmi egyeztetést követően, csaknem másfélezer partnerszervezet véleményét és javaslatait felhasználva 2006 decemberében véglegesítette a kormány. A tagállamok kormányainak mind a hétéves fejlesztési terveket, vagyis a nemzeti stratégiai referenciakereteket, mind pedig az operatív programokat be kellett nyújtaniuk Brüsszelnek és el kellett fogadtatniuk azokat az Európai Bizottsággal. Az EU 27 tagállama közül negyedikként Magyarország esetében hagyta jóvá az EU végrehajtó testülete valamennyi ágazati és regionális operatív programot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjain belül két évre szóló akciótervek rögzítik az egyes ágazatok konkrét feladatait, fejlesztéseit. A két évre szóló, ám évente felülvizsgálandó akciótervek tartalmazzák azt, hogy az adott operatív program céljaihoz illeszkedve a következő kétéves időszakban milyen nagyobb központi fejlesztéseket, konkrét beruházásokat valósítanak meg nem pályázati úton uniós forrásból. Emellett az akciótervek tartalmazzák azt is, hogy az adott ágazati vagy regionális operatív program keretében milyen területeken és milyen konkrét célokra írnak ki uniós pályázatokat az elkövetkező hónapokban. Az akcióterveket a szakmai és a társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetést követően a kormány fogadja el. A kormány 2007 nyarán döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv első akcióterveiről. A as akciótervek alapján milliárd forint értékű fejlesztés indulhatott, illetve indulhat el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektként. Az akciótervek elfogadását ugyancsak széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg. Az átlagosan 3 3 hétig tartó egyeztetések során több száz szervezet képviselői helyi önkormányzatok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, a tudományos és a civil szféra képviselői vettek részt, e szervezetek összesen 1777 konkrét javaslatot fogalmaztak meg az operatív programok összesen 65 társadalmi vitára bocsátott akciótervével kapcsolatban. 4

5 Az így elkészült akciótervek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véglegesítette az egyes operatív programok pályázati kiírásait, kérve azokhoz is a potenciális pályázókat képviselő szakmai szervezetek véleményét, javaslatait is. 1. Megújult intézményrendszer Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának tapasztalataiból kiindulva a kormány a 2007 és 2013 közötti időszak uniós pályázati rendszerének működtetésére egy lényegesen egyszerűbb és átláthatóbb intézményrendszert alakított ki. Az intézményrendszerben a legnagyobb horderejű, stratégiai döntéseket az uniós szabályozásnak megfelelően továbbra is a kormány hozza. Így a kormány felelőssége a nemzeti stratégiai referenciakeret és az operatív programok tartalmának, illetve azok esetleges módosításainak elfogadása, valamint e dokumentumok benyújtása az Európai Bizottságnak. A kormány dönt a nagyon nagy összegű jellemzően 5 milliárd forintot meghaladó költségű fejlesztések, beruházások támogatásáról, valamint a kormány feladata a kétéves akciótervek jóváhagyása is. Az uniós pályázati rendszer működtetésének központi intézménye a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, melyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és az egyes operatív programoknak korábban más minisztériumoknál működő munkaszervezeteiből, az úgynevezett irányító hatóságokból hozott létre a kormány. Az ügynökség feladatai közé tartozik a nemzeti fejlesztési terv, az operatív programok és az akciótervek kidolgozásának koordinációja, valamint a pályázati kiírások és a támogatási szerződések mintáinak jóváhagyása, illetve a támogatandó fejlesztések, beruházások kiválasztását előkészítő bíráló bizottságok felállítása. Az ügynökség irányítja, ellenőrzi és értékeli a pályáztatást közvetlenül végző, úgynevezett közreműködő szervezetek munkáját, működteti a pályázati rendszert segítő informatikai rendszert, valamint felelős a fejlesztési terv egészének kommunikációjáért és a valamennyi operatív programra kiterjedő ügyfélszolgálat működtetéséért. A pályázókkal az úgynevezett közreműködő szervezetek állnak közvetlenül kapcsolatban. A közreműködő szervezetek többségi állami tulajdonban lévő szervezetek, költségvetési szervek, nonprofit kft-k vagy a szigorú előírásoknak megfelelő gazdasági társaságok is lehetnek. Főbb feladataik közé a pályázati kiírások és a támogatási szerződések tervezeteinek elkészítése, a pályázatok illetve projektjavaslatok befogadása és értékelése, a támogatási szerződések aláírása, a támogatott fejlesztések, beruházások ellenőrzése és a kifizetések engedélyezése tartozik. Az új intézmények felállítása természetesen önmagában nem teszi egyszerűbbé és gyorsabbá, vagyis összességében jobbá az intézményrendszert. Ahhoz az egyes intézmények működésének és együttműködésének szabályaiban is gyökeres változásokra volt szükség től az egyik legfontosabb változás a pályázók számára az volt, hogy fejlesztésük, beruházásuk megvalósítása során az eddigi gyakorlattal szemben nem két-három, hanem csak egyetlen közreműködő szervezettel állnak kapcsolatban. Ez az egy szervezet végzi valamennyi, az adott nyertes pályázat megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. 5

6 Fontos változás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinációjával, a szigorú minősítési eljárás során kiválasztott közreműködő szervezetek piaci alapon, vállalkozási szolgáltatási szerződésben rögzített feltételekkel, teljesítményalapú finanszírozás mellett végzik a munkájukat. Ebben a rendszerben csak a gyors és pályázóbarát munka jelent több bevételt a pályáztató szervezeteknek, és magasabb jövedelmet az ott dolgozóknak. Ezzel párhuzamosan a teljesítménymérés és a teljesítményalapú finanszírozás a pályázati intézményrendszer egészében általánossá vált. A potenciális pályázók információkkal történő ellátására, a korábban elkülönülten, párhuzamosan működő hálózatokra alapozva 2008 tavaszán létrejött egy új, átfogó szervezet: a Kistérségi Koordinációs Hálózat. A hálózatot alkotó kistérségi koordinátorok szolgáltatásai bárki számára díjmentesen elérhetőek az ország 174 kistérségében megtalálható Új Magyarország Pont irodákban. Minden kistérségben legalább egy, a hátrányos helyzetű 94 kistérségben pedig két koordinátor dolgozik. Emellett 16 kistérségben kifejezetten a roma kisebbség társadalmi és gazdasági integrációját elősegítő projektek megvalósításában is közreműködik egy-egy hálózati munkatárs. További koordinátorok segítik a hálózatban a fejlesztési programok összehangolását és megvalósítását a kiemelt fejlesztési területeken: a Balaton körül, a Velencei-tónál, a Tiszatónál, a Homokhátságon és a budapesti agglomerációban egyaránt. A hálózatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a regionális fejlesztési ügynökségekkel együttműködve irányítja. Az összesen csaknem 300 munkatárs kiválasztása nyilvános pályázatok útján, szigorú írásbeli és szóbeli felvételi rendszerben történt, azzal a céllal, hogy mindenhol a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési kérdésekben jártas, felkészült helyi szakemberek segítsék a pályázók ötleteinek megvalósítását. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a gyors, hatékony és szabályos támogatásközvetítési folyamatot egy az Európai Unióban is egyedülálló, saját fejlesztésű komplex informatikai rendszerrel, az EMIR-rel támogatja, amely amellett, hogy biztosítja az EU-val történő elszámolások alapját képező hatalmas mennyiségű adat nyilvántartását és rendszerezését, az intézményrendszert korszerű menedzsmenteszközökkel segíti a pályázatok feldolgozása során. Az EMIR ezen túl a pályázók és kedvezményezettek számára elérhető felületein keresztül nagyban hozzájárul a pályázati adatlapok, elszámolások és projektjelentések hibátlan kitöltéséhez, illetve látványos térképes és grafikus megjelenítésben folyamatos tájékoztatást nyújt mind a pályázók, mind a nyilvánosság számára, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv központi intézményrendszerének fejlesztését és működtetését nagyrészt az Európai Unió finanszírozza, a Végrehajtás Operatív Programon (VOP) keresztül. A VOP átfogó célja az ÚMFT hatékony és eredményes megvalósítása, a as időszakban felhasználható források teljes és időben történő abszorpciójának elősegítése. Ennek érdekében, az intézményrendszer működtetése mellett a fejlesztési programok végrehajtásához szükséges eszköz- és visszacsatolási rendszer biztosítására, az innovatív megoldások elősegítésére, illetve a kedvezményezettek helyi hálózaton keresztül történő segítésére is sor kerül az operatív programon keresztül. 6

7 2. Egyszerűbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció A kormány az I. NFT tapasztalataira alapozva, a pályázók, a pályázatírók véleményét és javaslatait kikérve egy átlátható és a korábbinál egyszerűbb, gyorsabb rendszert alakított ki az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználása érdekében. Az európai uniós pályázati rendszer egyszerűsítése érdekében, a döntéshozatal átláthatóvá tételén túl talán a legjelentősebb és a leginkább kézzelfogható változás a pályázati eljárások racionalizálása volt. A kormány átlátható, egyszerű és pontosan szabályozott módon meghatározta azokat az utakat, csatornákat, amelyeken keresztül az egyes fejlesztési ötletekből nyertes pályázat és uniós támogatással megvalósuló beruházás lehet. Az egységesítés egyszerűsítéssel is járt: a korábbi gyakorlattal összevetve nem egy esetben időt, pénzt, energiát és felesleges papírmunkát spórolhatnak meg az uniós forrásból fejleszteni szándékozó önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek. Jelentősen egyszerűsödött a kifizetésekhez kapcsolódó adminisztráció is, elkerülhetővé téve a késedelmes kifizetéseket. Kétségtelen, hogy az uniós források felhasználásához komoly adminisztrációs feladat hárul mind a pályázók, mind pedig a pályáztató intézmények oldaláról, és való igaz, hogy komoly adminisztratív munkát igényel egy-egy uniós pályázat összeállítása és egy-egy nyertes projekt levezénylése. A szigorú adminisztráció igénye azonban érthető, hiszen közpénzekről van szó. Az azonban kétségkívül baj, ha az adminisztratív teendők túlzottak, ha aránytalan terhet jelentenek a pályázóknak és lassítják az ügyintézést. E téren gyakorlatilag az I. Nemzeti Fejlesztési Terv indulása óta folyamatosan fejlődik, egyszerűsödik és válik a pályázóktól kapott visszajelzések szerint is egyre pályázóbarátabbá az intézményrendszer. A pályázók köztük is különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások gyorsabb támogatási forráshoz jutása érdekében az NFÜ fokozatosan terjeszti ki az úgynevezett normatív, tehát külön szakmai bírálati szakaszt nem igénylő pályáztatást minden olyan, a kkv-szektort érintő területre, ahol ez csak lehetséges. Mindezen túl pedig az ilyen egyszerűsített pályázati eljárásoknál egyszerűbbé vált a szerződéskötést is. Számos olyan dokumentumot, igazolást, ami korábban a szerződéskötés feltétele volt, ma már elegendő az első fizetési igényléssel együtt benyújtani vagyis e dokumentumok benyújtása nem a szerződéskötés, hanem az első kifizetés előfeltétele lett.. A megemelt összegű és gyorsabb átfutású előlegfizetés mellett egyszerűsödött és gyorsabb lett a támogatási összegek kifizetése azzal is, hogy a 25 millió forint alatti támogatási összegű projektek esetében az eddigi 100 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt hitelesített számlamásolatok helyett elegendő számlaösszesítőt benyújtania a kifizetéshez a kedvezményezettnek. Ez különösen a kis- és közepes vállalkozások kisebb pályázatainál fontos lépés. A 25 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló pályázatok esetén pedig 500 ezer forint lett az az értékhatár, ami alatti számlákat és a kapcsolódó dokumentumokat nem kell hitelesített másolatban benyújtani, hanem elegendő az 500 ezer forint alatti összegű számlák összesítője a kifizetés igényléséhez. 7

8 Legalább ennyire fontosak voltak a biztosítéknyújtás feltételeinek enyhítésére tett kormányzati lépések ez is jelentős adminisztratív és anyagi terhektől kíméli meg a pályázó vállalkozásokat. A korábbi 10 millió forintról 25 millióra nőtt a vállalkozásoknál a biztosítéknyújtás alóli mentesség felső határa ekkora pályázati támogatási összeg alatt ma már mentesülnek a vállalkozók a biztosítéknyújtás terhei alól. Nem kötelesek ugyanakkor biztosítékot nyújtani az alapítványok és intézményeik, a közalapítványok és intézményeik, a köztestületek, a társadalmi szervezetek és újdonságként a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok. Jelentős könnyítés volt a nyertes pályázók különösen a kis- és középvállalkozások számára az úgynevezett lépcsőzetes biztosítéknyújtás intézményének bevezetése is. Ez nem jelent mást, mint hogy az adott projekt megvalósítása során nem kell elejétől fogva a teljes támogatási összegre biztosítékot adni, hanem a biztosíték összegét elegendő a teljesített kifizetések összegével párhuzamosan, lépcsőzetesen növelni. Ennek a könnyítésnek a fontosságát felismerve uniós szinten is elindult a biztosítéknyújtással összefüggő szabályozás felülvizsgálata. Késedelmi kamat illeti meg 2009 áprilisa óta a nyertes pályázókat abban az esetben, ha a kifizetési határidő elmulasztása a támogatónak, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és közreműködő szervezeteinek felróható okból történik. A késedelmi kamat alapja a fizetési határidőn túl kifizetett számla támogatástartalma, mértéke a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat. A késedelmi kamatra az a nyertes pályázó jogosult, akinek a benyújtott kifizetési igénye formailag, tartalmilag megfelelő, akinek nincsen köztartozása, aki a kifizetési igényéhez kapcsolódóan eleget tesz a jogszabályi, pályázati kiírásban vagy támogatási szerződésben rögzített egyéb feltételeknek, és aki ellen nincs folyamatban szabálytalansági vagy más, kifizetés felfüggesztésével járó eljárás. 3. Kiemelt szempont az átláthatóság Számos fejlesztést valósított meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az átláthatóság, az egyszerűbb ügyintézés és a korrupció elleni harc jegyében az elmúlt időszakban. Az ügyfelek tájékoztatásának korszerűsítése, átláthatósága és egységessé tétele jegyében 2007 júliusában megújult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, amely immár elsődleges és központi információforrás az uniós pályázatokkal kapcsolatban. A honlapon elérhető pályázótájékoztató felület egyedülálló az Európai Unióban. A pályázók megtekinthetik a pályázatuk értékelőlapját és nyomon követhetik pályázatuk útját a rendszerben. A fejlesztések célja az is, hogy a pályázó az interneten keresztül érdemben tudjon ügyeket intézni akár a dokumentumok kinyomtatása és aláírása nélkül. Az NFÜ honlapja 2009-ben két díjat is elnyert az efesztiválon, amelyet a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) rendezett a hazai online és a multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztőinek. A MATISZ megmérettetésén a második helyezést ért el a Közérdekű információszolgáltatás / Tematikus szakportálok kategóriában, és ezzel elnyerte a Díjnyertes Digitális Alkalmazás cím viselésének jogát. A MATISZ kidolgozta a Felhasználóbarát 8

9 Honlap minősítési rendszerét is, amelyet az NFÜ honlapja idén szintén magáénak tudhat, és ezzel két évig jogosulttá vált e kiváló minősítés használatára. Az átláthatóság rendkívül fontos és az NFÜ sokat tett és tesz is az átláthatóság érdekében. Az átláthatóság sok szempontból érvényesül az uniós források kapcsán. Egyrészt nagyon fontos az átláthatóság a tervezési folyamat során. Ez nem jelent mást, mint hogy a társadalmi partnerek és az NFÜ honlapján gyakorlatilag bárki hozzászólhatnak és javaslatot tehetnek a különböző fejlesztéspolitikai dokumentumok tartalmához. A javaslataira pedig tételes választ is kap a javaslattevő, vagyis tudhatja, hogy mely észrevételét fogadták el a tervezők, és tudhatja azt is, hogy amit nem fogadtak el, ott mi volt az elutasítás oka. Fontos, hogy ez az egyeztetés nem csak a fejlesztési terv egészére, de az operatív programokra és azok akcióterveire, sőt: magukra a konkrét pályázati kiírásokra is kiterjed. Legalább ennyire fontos az átláthatóság a konkrét pályázatok szintjén, vagyis ott, ahol konkrét összegekről döntenek. Az NFÜ honlapján a pályázók Európában egyedülálló módon ma már napi szinten megnézhetik, hogy éppen hol tart az elbírálásban a pályázatuk vagy hol tart a kifizetésre váró számlájuk a pályázati intézményrendszerben. Mindemellett fontos az átláthatóság a széles közvélemény számára is. Ezért alakított ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapján egy olyan rendszert, amelynek segítségével a különböző területi statisztikák mellett bárki napi szinten megnézheti azt is, hogy az egyes pályázatokon konkrétan kik és mennyi uniós pályázati forrást nyertek. Ezt a fokú transzparenciát dicsérte és követendő példaként említette a Transparency International is. A pályázati rendszer eredményeivel kapcsolatban gazdag háttérinformációval szolgál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a nyertes projektek adatait tartalmazó, a Google Maps-szel kombinált EUTÉR-alkalmazás, valamint az uniós projektek között régiós, megyei és kistérségi szintű adatbányászatot lehetővé tévő JELEK-rendszer. A 2010 elejére elkészült EUTÉR az euter.nfu.hu címen elérhető térinformatikai alkalmazás, amelynek segítségével az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamennyi operatív programjának nyertes pályázatai között lehet keresni. A EUTÉR valódi webkettes, interaktív alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a Google Maps térképen megjelenő európai uniós projektekhez képeket, videókat, honlapcímeket, bővebb leírásokat tölthessenek fel a projektgazdák a pályázati tájékoztató felületen keresztül. Az európai uniós pályázati rendszerhez kapcsolódó és az átláthatóságot segítő informatikai fejlesztések korántsem értek véget. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új szolgáltatást indított az európai uniós pályázati rendszer iránt kutatási, elemzési szándékkal érdeklődők számára. Az új szolgáltatás célja a transzparencia növelése, az uniós források felhasználásáról és hasznosulásáról szóló munkák elkészítésének a támogatása, valamint az egyre növekvő adatigények lehető legszélesebb körű kielégítése. Az NFÜ honlapján, Uniós adattár címen elérhető, új internetes szolgáltatás segítségével a gazdasági szakemberek, a kutatók és a széles közvélemény közvetlenül juthat információhoz az európai uniós források felhasználásáról. Az adatbázis az uniós források felhasználásának rendjéről szóló európai uniós és hazai jogszabályok, valamint az államháztartási törvény által maximálisan megengedett adatokat tartalmazza. Az újdonságot a 9

10 nyers, elemezhető adatbázis elérhetővé tétele jelenti, amelynek segítségével a felhasználók pontos képet alkothatnak az európai uniós támogatások felhasználásáról, azok területi megoszlásáról, arányáról és állapotáról. A negyedévente frissülő adatok alapján elemezhetők mind a Nemzeti Fejlesztési Terv ( ), mind pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) adatai. Az ügyfelek tájékoztatásának hatékonysága érdekében 2007-ben egyablakos ügyfélszolgálati rendszert vezetett be az ügynökség, így az NFÜ és a pályázatok kezelésében közreműködő szervezetek ügyfélszolgálatai egyetlen központi telefonszámon és -címen érhetőek el. Az ügynökség pályázati információs egysége ISO 9001:2001 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel működik áprilisában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ügyfél-elégedettségi felmérést végzett. A tanulmányt a TEQUA International Kft. független minőségügyi szakemberei és statisztikai szakértői végezték egy több mint 1100 fős mintán. A megállapítások visszatükrözik az NFÜ álláspontját: a válaszadók 71,6 százaléka szerint szabályosan működik a pályázati rendszer, és 89,4 százalékuk szerint az EU által nyújtott támogatások hozzájárulnak az ország felzárkóztatásához. 77,3 százalék ismer a lakóhelye közelében ÚMFT-s projektet. Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink udvariassága, együttműködő képessége, és ügyfélközpontúsága a kérdésekre adott válaszok szerint a 4-es minősítést vagy annál jobbat kapott! Felismertük ugyanakkor, hogy a 3,2-3,5 közötti átlagpontszámot kapott területeken, mint például a válaszaink teljes körűsége, az ügyintézés gyorsasága és rugalmassága terén még akad tennivaló. A beérkező javaslatok összesített rangsorában az ügyfelek fejlesztési javaslata vagy kritikai megjegyzése legtöbb esetben az információáramlás gyorsaságára vonatkozott. A fejlesztési javaslatok nyomán mára már működik a személyes ügyfélszolgálat, és a válaszadó munkatársak továbbképzési terveinek fejlesztése is folyamatban van második felében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség címmel új szolgáltatást indított, melynek célja az Európai Unióból származó források szabályos és átlátható felhasználásának elősegítése, és az esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos közérdekű bejelentések kivizsgálása. Ezen az internetes oldalon keresztül bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse és a megtett intézkedésekről tájékozódhasson. 4. A partnerség intézménye A stratégiai tervezésben való társadalmi részvétel fontosságát számos európai dokumentum hangsúlyozza, mindenekelőtt az Európai Parlament és Bizottság 1260/1999/EK rendelete. A társadalmi egyeztetés során az NFÜ figyelembe vette a 1159/2000/EK bizottsági rendelet tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó előírásait, valamint a társadalmi részvételre vonatkozó szabályok tekintetében az Európai Bizottság COM (2002) 704. számú állásfoglalását is. Az egyeztetés tervezése során útmutatóul szolgáltak a Világbank és az EBRD társadalmi részvételre vonatkozó ajánlásai, valamint az Aarhusi Egyezmény (UNECE, 1998) is, amely környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól. 10

11 Magyarország 2007 és 2013 közötti fejlesztési terve társadalmi egyeztetésének gyakorlati módszertanát 2005 tavaszán civil szervezetekkel karöltve, az ő javaslataik alapján dolgozta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) meghívására a hivatal partnetségért felelős munkatársai egy országos konferencia-sorozaton vettek részt, amelynek állomásain helyi civil szervezetekkel folytattak párbeszédet a partnerség és a társadalmi részvétel elveiről és módszertanáról. Már a koncepcióalkotás időszaka is széles körű társadalmi egyeztetés mellett zajlott az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi vitára bocsátását több mint egyéves, rendkívül intenzív partnerségi egyeztetés előzte meg, amely 2005 januárjában a Parlamentben egy partnerségi nyitókonferenciával vette kezdetét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koncepcionális keretét meghatározó, 2020-ig szóló Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK) 2005 júniusában bocsátotta társadalmi vitára a kormány. A dokumentumot interneten, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján tettük elérhetővé, valamint a kivonatából 20 ezer példányban egy kiadvány is készült, valamint 4 ezer példányban CD-ROM. Magát a dokumentumot mintegy 25 ezren töltötték le a honlapról. A társadalmi egyeztetés elindításához aktív sajtókampány kapcsolódott. Összesen csaknem félezer szervezet juttatta el a tervezőkhöz a kitöltött elektronikus kérdőíveket, illetve ezen felül, esszé formában a szöveges javaslatait. A véleményezők között volt a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a jelentősebb szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint az öt legjelentősebb magyarországi önkormányzati szövetség is. A partnerségi véleményekkel módosított Országos Fejlesztési Koncepciót 2005 decemberében határozatban fogadta el az Országgyűlés. Az OFK társadalmi egyeztetésének átláthatóságáról alapvetően elismerően szólt a Transparency International (TI) monitoring jelentése is, amely számos jobbító szándékú észrevétel mellett megállapította például, hogy Magyarországon a partnerség elve messze jobban érvényesült, mint a TI-kutatás során vizsgált új tagállamokban. A as időszakra szóló fejlesztési tervet első olvasatban 2006 márciusában bocsátotta társadalmi vitára a kormány. A dokumentumot két hónap alatt csaknem 40 ezren töltötték le a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapjáról. A fejlesztési terv első változatát megtárgyalták a legfontosabb makrofórumok, így az Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Országos Terület-fejlesztési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia. A társadalmi egyeztetés egy újabb szakasza indult el augusztus elsején, amikor a kormány immáron második olvasatban partnerségi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A társadalmi egyeztetés szeptember második feléig tartó szakaszában a dokumentumot az interneten mindenki számára elérhetővé tettük, alig egy hónap alatt csaknem 11 ezren töltötték le azt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4 és félezer szervezetet kért fel arra, hogy mondjon véleményt, tegyen javaslatokat a dokumentummal kapcsolatban. Az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait meghatározó operatív programokkal kapcsolatban csaknem 1350 szervezet juttatta el az NFÜ tervezőihez a javaslatait. Az 11

12 akciótervek átlagosan 3 3 hétig tartó egyeztetésében több száz szervezet képviselői helyi önkormányzatok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, az egyházak, a tudományos és a civil szféra képviselői vettek részt. E szervezetek összesen 1777 konkrét javaslatot fogalmaztak meg a 7 ágazati és a 7 regionális operatív program összesen 65 társadalmi vitára bocsátott akciótervével kapcsolatban. A as akciótervek végleges változatát a partneri véleményeken túl befolyásolták az operatív programokról az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések is. A partnerség nyitottsága, nyilvánossága, mélysége, részletessége és interaktivitása egyaránt példa nélküli az Európai Unióban. 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az I. NFT tapasztalataira építve, annak tanulságait hasznosítva, a korábbiaknál egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb és hatékonyabb intézményrendszerrel indult útjára tavaszán büszkén jelenthettük, hogy az EU tagországai közül elsőként írtuk ki pályázatainkat a as időszak európai uniós fejlesztési forrásaira, és 2007 végén Magyarországon regisztrálhattuk e költségvetési időszak első pályázatos kifizetését is egész Európában. Az uniós JEREMIE-program részeként Európában elsőként Magyarországon indult el a mikrohitelprogram, és nálunk indul el elsőként az európai uniós kockázatitőke-program is. Az intézményrendszer erőfeszítéseinek eredményeként nem egészen két év alatt elérhetővé tettük a hét évre szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv teljes, több mint 7 ezer milliárd forintos keretének 55 százalékát, s ma már a teljes keret több mint háromnegyede elérhető a hazai pályázók számára. A pályázó vállalkozások, önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek pedig lelkesek: 2010 májusának közepén több mint 47 ezer pályázatot regisztrált a rendszer, összesen 6600 milliárd forintos forrásigénnyel májusában már 21 és fél ezer nyertes pályázata volt az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, a megítélt támogatások összege pedig meghaladja a 4000 milliárd forintot, az ÚMFT teljes keretének 51 százalékát. Az intézményrendszer munkájának felgyorsulását jelzi, hogy a megkötött támogatási szerződések száma és összege szorosan követi a megítélt támogatásokét: 2010 májusában több mint 17 ezer pályázónak volt megkötött támogatási szerződése, a szerződések összege pedig meghaladta a 3400 milliárd forintot, vagyis az ÚMFT teljes keretének nagyjából 44 százalékát. Egyszerűsödtek és felgyorsultak a kifizetések is: a szerződéssel rendelkező, több mint 17 ezer projektgazda közül több mint 12 ezer felé 2010 májusában már teljesített kifizetést az intézményrendszer, s az ÚMFT keretében kifizetett támogatások összege meghaladta a 950 milliárd forintot jóval meghaladva az I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt év alatt kifizetett, teljes keretét. A kormány 2010 májusáig több mint 350 kiemelt projektet támogatott összesen csaknem 2 ezer milliárd forint értékben. Ezek a jellemzően nagyobb volumenű beruházások különösen fontosak, 12

13 hiszen rövid időn belül jelentős megbízásokat adnak a mintegy 310 ezer főt foglalkoztató építőiparnak. A hazai fejlesztéspolitika sikere, hogy az Európai Unió tagországai között Magyarország 2010 tavaszán a második helyen állt az elfogadott nagyprojektek számát illetően. Eddig 17, az Európai Bizottság által elfogadott környezetvédelmi és közlekedési nagyprojektünk van, ezek összes támogatási értéke meghaladja a 616 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig több mint 890 milliárd forint. Előkelő helyen állunk a benyújtott nagyprojektek számát illetően is, 26 elbírálásra váró vagy jóváhagyott projektünket vizsgálta, vizsgálja az Európai Unió. Ha minden, jelenleg ismert nagyprojektünk megvalósul, úgy csaknem 1500 milliárd forint értékű fejlesztés válik valóra az országban. A magyar nagyprojektek gondos előkészítését igazolja, hogy míg a tagállamok által megvalósítani tervezett nagyprojekteknek alig 12 százalékát hagyta eddig jóvá Brüsszel, addig Magyarország esetében ez az arány 23,5 százalék. Nem csak a nagyprojektek számát tekintve teljesítünk a legjobbak között európai összehasonlításban. Az Európai Bizottság adatai szerint 2010 májusáig mind a 27 tagállam nyújtott már be időközi kifizetési kérelmet Brüsszelnek, s a Bizottság által teljesített időközi kifizetések alapján az átutalt összegek 60 százalékát öt tagállam köztük Magyarország jegyzi. A májusi adatok szerint hazánk az ötödik legjobban teljesítő tagállam e tekintetben: 2010 májusig az előlegeken felül 1412 millió eurót kapott meg a közösségi költségvetésből ez a Brüsszel által teljesített kifizetések 6,55 százaléka. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által támogatott projektek uniós finanszírozása tekintetében még jobban állunk: e téren Magyarország a 4. legjobban teljesítő tagállam az Európai Unióban. 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként Környezetvédelem Kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem az európai uniós fejlesztési források felhasználása során. A terület fontosságát jelzi, hogy míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az elmúlt négy évben megvalósult projektek összértéke 151 milliárd forint volt, addig a as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a környezetvédelmi beruházásokhoz nyújtott uniós támogatás összege csaknem tízszer ennyi, összesen mintegy 1500 milliárd forint. E keret nagyságrendje alapján állítható, hogy a magyar közműszektor még soha ekkora fejlesztési lehetőséget nem kapott. Az ezekben az években európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések eredményeképpen a vízügyi és hulladékgazdálkodási szektor több évtizedes lemaradása szűnik meg, az ország közműellátottsága pedig néhány éven belül nyugat-európai színvonalra fejlődik. A Környezet és Energia Operatív Programon belül olyan területek kaptak hangsúlyt, mint a települési hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, a szennyvízprogramok, az ivóvízminőségjavítás, az árvízvédelem, a vízminőség-védelem, a rekultiváció és kármentesítés, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának elterjesztése. 13

14 A es akciótervi időszakban az energia kivételével csaknem a teljes támogatási keretre kiválasztották a támogatott projekteket, amelyeknek a tervezése és az engedélyeztetése zajlik. Több nagyprojekt és jó néhány kisebb beruházás esetében az előkészítés befejeződött, és megkapták a támogató döntést a hazai bírálóbizottságoktól, illetve nagyprojektek esetén a brüsszeli döntéshozóktól is. A jelentősebb kivitelezések 2010-ben kezdődnek, ekkor várhatóak a KEOP keretéből a nagyobb összegű kifizetések is. A környezetvédelem terén az árvízvédelmi intézkedéseknek köszönhetően 1,2 millió ember lakókörnyezetének védelme oldódik meg. A természeti környezet helyreállítása és megóvása érdekében indított programok eredményeképpen ugyancsak 1,2 millió állampolgár életminősége javul majd. A megújuló energiák hasznosítására fordított európai uniós támogatások révén az ország villamosenergia-termelésében a megújuló energiák aránya a jelenlegi 4 5 százalékról 7 8 százalékra nőhet Hulladékgazdálkodás A Kohéziós Alap célkitűzéseinek megfelelően a közötti időszakban komplex térségi települési hulladékgazdálkodási rendszerek előkészítése és megvalósítása indulhatott el. Ezek a sokmilliárdos programok regionális lerakók kiépítését és régi lerakók rekultivációját, valamint a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások megvalósítását is tartalmazták. Ez alatt az időszak alatt 12 ISPA-projekt összesen 3,8 millió ember ellátását szolgálta. A as időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával további 5 jelentősebb nagyprojekt előkészítése, illetve kivitelezése kezdődhetett el, hozzájárulva további 1,5 millió ember egészségesebb lakókörnyezetének megteremtéséhez. Előkészítési fázisban tart 10 másik projekt is, amelyek ha elkészülnek, összesen 1,3 millió ember életminőségét érintik kedvezően. Az időközben megváltozott szabályozásnak megfelelően ezek a projektek a komplex települési hulladékkezelési rendszerek kialakítása, illetve továbbfejlesztése és a szelektív hulladékkezelés fejlesztése, valamint elterjesztése mellett a hulladék keletkezésének megelőzésére, illetve a biológiailag lebomló hulladékok elkülönített kezelésére is hangsúlyt fektetnek. A fejlesztések eredményeképpen a szakszerűtlenül megépített, védelemmel nem rendelkező, a környezetet terhelő hulladéklerakók száma jelentősen csökkent ben egy felmérés összesen települési hulladéklerakót tárt fel. Ezek közül mintegy ezer üzemelt még 2003-ban, de a programidőszakban a működő hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent ban már csak 212 ilyen lerakó működött, ebből további 132 lerakót július 15-ig kellett bezárni. Ebből következően a hulladékgazdálkodással kapcsolatos másik célkitűzés a korszerűtlen, bezárt, felhagyott, illetve illegális települési hulladéklerakók rekultivációja is. Az ISPA-projektek keretében összesen 328 lerakót rekultiváltak, aminek eredményeként a rekultiválandó lerakók száma 1500-ra csökkent. Ezek közül a támogatási szabályok értelmében valamivel több, mint 1100 lerakó rekultivációjára adható európai uniós forrás. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 14

15 keretében az e területen eddig beérkezett pályázatok mintegy közötti lerakó rekultiválását célozzák meg Szennyvízkezelés, ivóvízminőség-javítás, árvízvédelem A as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a szennyvízberuházásokra fordítható forrás összesen 400 milliárd forint. E keretből 2009 végéig 160 projekt kapott előkészítési támogatást. A pályázati forrásból minden 2000 lakosnál nagyobb település részesülhet, ahol a szennyvízkezelés nem megfelelően megoldott. A pályázati igények óriásiak, az önkormányzatok rendkívül elkötelezettek a szennyvízberuházások megvalósítása iránt, így minden megyében van legalább egy KEOP-os szennyvíz beruházás. Az elmúlt időszakban a legtöbb pályázat jellemzően Budapest agglomerációjából, valamint a Dél-alföldi régióból érkezett, de igen magas a pályázati aktivitás Debrecen környékén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is. A as időszakban eddig 4 városkörnyéki szennyvizes nagyprojekt kapott támogatást az Európai Bizottságtól is: Békéscsaba, Makó, Nyíregyháza és Székesfehérvár szennyvízprojektje. Emellett brüsszeli döntésre vár Nagykanizsa és a Tápió-vidék szennyvizes nagyberuházása is. Az ivóvízminőség javítására összesen 180 milliárd forint fordítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, amelyből az Alföldön, a Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint szórványosan az ország más tájain található arzénes, bóros, ammóniumos vízellátó rendszerek fejlesztése történhet meg. A program előkészítése a résztvevő önkormányzatok nagy száma csaknem 900 településről van szó miatt ugyan a vártnál kissé lassabban halad, de 2010 végén, illetve 2011-ben minden bizonnyal elkezdődhetnek ezek a beruházások is. A program speciális eleme Szekszárd és Miskolc városa, ahol a szennyezések miatt veszélyeztetett vízbázisok kiváltása, illetve védelembe helyezése történhet meg európai uniós támogatással. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának 160 milliárd forintos árvizes támogatási keretéből négy régóta tervezett árvízi tározó valósulhat meg a Tiszán: két projekt a Közép-Tiszán Szolnok fölött (a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi tározó), további kettő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Felső-Tisza mentén (a Beregi és Szamos- Kraszna-közi tározó). A tározókon túl jelentős töltésfejlesztéseket és mederrendezéseket végeznek el a Tiszán, a Dunán és a Dráván, emellett pedig lehetővé válik a vízkivezetést hasznosítani is képes tájgazdálkodási rendszerek infrastrukturális fejlesztése is. A komplex vízminőség védelem érdekében régóta halogatott vagy félbehagyott fejlesztések is megvalósulhatnak a Kis-Balatonon, a Ráckevei-Dunán, valamint a Szigetközben és a Tisza-tónál. E terület új támogatási jogcímként jelennek meg a KEOP-ban, jelezve az összetett környezet- és természetvédelmi fejlesztések prioritásának növekedését Természeti értékeink jó kezelése A KEOP természetvédelmi prioritásának fő célja a védett természeti területek, a Natura2000 területek és élőhelyek, illetve a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme és élőhelyük 15

16 biztosítása, a természet egyedi élettelen értékeinek barlangoknak, forrásoknak, földtani és felszínalaktani képződményeknek a megóvása, valamint a gyűjteményes növénykertek, arborétumok, történeti kertek védelme és helyreállítása. Hazánk kiemelkedő értékei a gyűjteményes és a történeti kertek, amelyek az ember és természet viszonyának élő múzeumai. A kertek értékes nemzeti vagyontárgyak és fontos tájelemek, amelyek kulcsszerepet játszanak a veszélyeztetett növényfajok élőhelyen kívüli védelmében is. A KEOP egy pályázati konstrukciója egyrészt a védett gyűjteményes növénykertekben található, természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és élőhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálja, másrészt a védett történeti kertek, kertépítészeti, kertművészeti és tájökológai értékeinek helyreállíthatását célozza. A természetvédelmi prioritás részét képezik még az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztései. Ezek fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdei iskola és erdei óvoda szolgáltatás színvonalának emelése a cél. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján eddig az arborétumok és történeti kertek pályázata volt az egyik legnépszerűbb a KEOP természetvédelmi prioritásán belül. Hazánk legjelentősebb arborétumai szinte mind adtak be már pályázatot és folyamatosan érkeznek további gyűjteményes kertek és történeti kertek pályázatai is. Az erdei iskolák és óvodák fejlesztése területén is folyamatosan zajlik a pályázatok elbírálása, sőt: a Seregélyesi Erdei Iskola projektje mostanra sikeresen le is zárult Megújuló energiák, energiahatékonyság Az Új Magyarország Fejlesztési Terv első energetikai témájú pályázati kiírásai 2007 szeptemberében jelentek meg az NFÜ honlapján. A meglehetősen széles pályázói és támogatható tevékenységi kör ellenére a beérkező pályázatok száma és értéke elmaradt a várakozásoktól. A as energetikai kiírásokra beérkezett pályázatok 45 százalékánál született pozitív támogatói döntés. A pályázatok iránti viszonylag alacsony érdeklődés miatt a KEOP Irányító Hatóság és az Energia Központ 2009 tavaszán jelentős átalakítást hajtott végre a pályázati konstrukciókban, növelve az elnyerhető támogatásokat és egyszerűsítve a pályázókkal szemben támasztott feltételeken. Az eredmények már a pályázati kiírások megjelenésének első hónapjaiban jelentkeztek, a beadott pályázatok száma növekedett, és a rendszer elérhetővé vált a kisebb léptékű projektek számára is. A legnépszerűbb konstrukció az épületenergetikai fejlesztésekre és a közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázat volt, amelyre február végéig 268 támogatási kérelem érkezett, mintegy 19,4 milliárd forintos támogatási igénnyel, szemben a konstrukció két évre előirányzott 6 milliárd forintos keretével, ezért megtörtént a 2 éves keret emelése is. A Megújulóenergia-alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometántermelés című konstrukcióra benyújtott pályázatok támogatási igénye elérte az 7,63 milliárd forintot. 16

17 6. 2. A közlekedési rendszerek fejlesztése Jelentős közlekedési fejlesztések indulhattak és indulhatnak el ezekben az években szerte az országban az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. E nagy, milliárdos beruházások kiegészülve a négy- és ötszámjegyű utaknak a Regionális Operatív Programok keretein belül zajló rekonstrukciójával lényegesen jobb és biztonságosabb közlekedési feltételeket teremtenek Magyarországon. A as időszakban összesen mintegy 1840 milliárd forintot fordíthat a közlekedés fejlesztésére a Közlekedés Operatív Program keretén belül, a közlekedési rendszerek korszerűsítésére Magyarország. Ebből a legnagyobb részt az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti és vasúti elérhetőségének javítását célzó projektek teszik ki, de legalább ennyire fontosak a térségi elérhetőség javítását célzó beruházások is. A régiók nemzetközi elérhetőségének javítására megítélt támogatások összege a kivitelezési konstrukción belül 8 támogatott KÖZOP-os projekt esetében összesen 578,3 milliárd forint, e projektek tervezett összköltsége pedig megközelíti az 646 milliárd forintot. A KÖZOP keretében 4 vasúti projektet hagyott jóvá a Kormány, ezekből egy projekt rendelkezik Brüsszel támogató határozatával, valamint 2 közúti nagyprojektet fogadott el az Európai Bizottság, és további 3 nagyprojekt kiküldését tervezik, melyek mind a nemzetközi elérhetőség javítását szolgálják. A térségi elérhetőség javítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig összesen 327 (62 KÖZOP-os és 265 ROP-os) támogatott projekt szolgálja. A KÖZOP projektek esetében a kötelezettségvállalás összege megközelítőleg 249 milliárd forint, e beruházások tervezett összköltsége pedig meghaladja a 250 milliárd forintot. Az összköltséget és a támogatás nagyságát tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP keretében valósul meg. A konvergenciarégiókban a ROP-ok keretében elsősorban gyűjtőutak, valamint a négy- és ötszámjegyű települési összekötőutak építése, illetve a településeken belüli terek, útszakaszok felújítása és komplex rehabilitációja valósul meg. Az elérhetőség javítását célzó fejlesztések részeként eddig több mint 1517 kilométer út felújítását és 311 kilométer új út építését vállalták szerződésben a kedvezményezettek. A as időszakban kiemelt szerepet kapnak a különböző közlekedési módozatok összekapcsolását, összehangolását célzó, sok esetben a logisztikai ágazat fejlesztését segítő, úgynevezett intermodális közlekedési fejlesztések. A Közlekedés Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében összesen 37 ilyen projekt esetében ítéltek meg eddig 34,3 milliárd forint támogatást, s az ezáltal megvalósuló beruházások összértéke meghaladja a 48 milliárd forintot. Az életminőség javítása szempontjából kiemelt jelentőségük van a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztését célzó európai uniós beruházásoknak. E téren mindezidáig 107 projekt a KÖZOP keretében 7, a ROP-okon belül pedig 99 kapott közel 400 milliárd forintos támogatást. A városi és elővárosi közlekedés fejlesztését célzó beruházások közül a legnagyobb a budapesti 4-es metró fejlesztése, amely önmagában 224 milliárd forint támogatást kapott. 17

18 Nagyobb hangsúlyt kaptak a as időszakban a kerékpárutak fejlesztését célzó programok is. E téren az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 108 projekt kapott összesen 12 milliárd forint támogatást. A kerékpárutas fejlesztések zöme a Regionális Operatív Programok keretében valósul meg, túlnyomórészt az alföldi régiókban és Közép- Magyarországon. A megvalósítás helyszínét tekintve egyaránt találunk településeken belüli, illetve településeket összekötő kerékpárutakat. A kerékpárút-hálózat fejlesztése kapcsán eddig 258 kilométernyi bicikliút megépítése van tervben Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása A közlekedés fejlesztésének legfontosabb célja a biztonságos elérhetőség javítása a globális és a regionális versenyképesség növelése, valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében. Az ország nemzetközi elérhetőségének javításában elsődleges szempont az Európai Unió országai közötti kapcsolatot szorosabbá fűző, úgynevezett TEN-folyosók közúti elemeinek fejlesztése, a gyorsforgalmi utak hálózatának kiépítése, amelyre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több mint 315 milliárd forint a rendelkezésre álló forrás. A régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítását célzó prioritás keretein belül jelenleg több nagyprojekt is előkészítés vagy megvalósítás alatt áll. A legfontosabb nagyprojektek között ott van az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítése, az M0-ás autópálya déli szektorának továbbépítése, valamint az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakaszának a megépítése. A hosszabb távú tervek között pedig az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszának kivitelezése, az M2-es gyorsforgalmi út Budapest és Vác közötti szakaszának megépítése szerepel. Az M4-es autópálya Abony és Nagykereki közötti szakaszának, az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti szakaszának, valamint az M8-as autópálya Körmend és az országhatár, illetve Abony és Kecskemét közötti szakaszának pedig az előkésztése zajlik ezekben a hónapokban, szintén az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Az Új Magyarország Fejlesztési Terv vasúti törzshálózaton belüli fejlesztései elsősorban a TEN- T hálózathoz tartozó szakaszok felújítására, rekonstrukciójára koncentrálnak. E beruházásokat komplex módon, a kapcsolódó informatikai, telematikai és biztonsági fejlesztések egészítik ki. A vasúti közlekedési beruházások megvalósítására a as időszakban a rendelkezésre álló forrás valamivel több, mint 526 milliárd forint, amiből a már megítélt támogatás összege 385,9 milliárd forint. Az ÚMFT keretein belül jelenleg zajló, legfontosabb vasútfejlesztési projektek között szerepel például a Sopron Szombathely Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése, a Szajol Püspökladány vasútvonal felújítása és a Kelenföld Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciójának I. üteme is, valamint a jelenleg előkészítés alatt álló Budapest Lőkösháza vasútvonal korszerűsítésének III/1. és III/2. üteme. 18

19 A térségi elérhetőség javítása A térségi elérhetőség javítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 327 támogatott projekt célozza. Az összköltséget és a támogatást tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP keretében történik, de a regionális operatív programokból is sok tízmilliárd forint vált elérhetővé az elmúlt időszakban az alsóbbrendű utak fejlesztésére. A KÖZOP térségi elérhetőség javítását célzó fejlesztései a régiók egyes térségeinek a gyorsforgalmi úthálózatra csatlakoztató közúti kapcsolatainak fejlesztését, valamint a főúthálózat műszaki állapotának és közlekedésbiztonsági helyzetének javítását célozzák. Kiemelt feladat a regionális főutak megerősítése és alkalmassá tétele a 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek forgalmának elviselésére. A cél az, hogy 2015-re az országban a 11,5 tonnás tengelyterhelésre megerősített főutak hossza érje el a 983 kilométert. Az elmúlt időszakban több ilyen beruházást már át is adtak a forgalomnak, köztük például a horvát-szlovén határ felé vezető, 61. számú főút zalai szakaszát, a 47. számú főút Algyő és Hódmezővásárhely közötti részének 4,5 kilométeren megerősített útszakaszát és az 51. számú főút Dunapataj belterület és Dunapataj Kalocsa ipartelepi út csomópont közötti szakaszát. A KÖZOP útrehabilitációs programjai mellett a konvergenciarégiókban, a regionális operatív programok keretében gyűjtőutak, négy- és ötszámjegyű települési összekötőutak építése, valamint az egyes településeken belüli terek, útszakaszok felújítása és komplex rehabilitációja valósul meg. A közlekedési rendszer fejlesztését esetenként körforgalmú csomópontok kialakítása, sávszélesítés, a sebesség csillapítása, illetve a közlekedésbiztonságot javító átkelőhelyek építése szolgálja. Csak a as akciótervi időszakban a regionális programokból összesen több mint 47 milliárd forintot ítéltek meg közút-felújítási projektekre. Ebből az összegből országszerte 1100 kilométernyi, többségében négy- és ötszámjegyű utat korszerűsíthetnek, ebből 880 kilométernyi útszakasz felújítása már be is fejeződött, 120 kilométeren jelenleg is zajlanak a kivitelezési munkálatok. A es akciótervi időszakban csak a regionális operatív programokból összesen 51 milliárd forint jut útberuházásokra Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete kiemelt lehetőségeket teremt a logisztikai ágazatban az ország az Európai Unió kapuja lehet a keleti piacok felé. A logisztikai ágazat fejlesztése azonban nem nélkülözheti az ahhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztéseket, a különböző közlekedési módok összekapcsolását és összehangolását intermodalitását célzó beruházásokat. A Közlekedés Operatív Program e prioritásának célja egyfelől a Magyarországon áthaladó áruszállítások jobb logisztikai kiszolgálásának, másfelől a gazdasági központokban működő vállalkozások piacra jutásának elősegítése a közlekedési infrastruktúra elemeinek a fejlesztése 19

20 révén. A támogatás a jelentős logisztikai tevékenységet végző intermodális és regionális logisztikai központok és ipari parkok fő közlekedési hálózathoz való fizikai kapcsolódásának fejlesztését, valamint az áruforgalmat bonyolító kikötők infrastruktúrájának korszerűsítését célozza. A KÖZOP keretében jelenleg az ország keleti kapuját jelentő Záhony térségében valósul meg két fejlesztés, komplex térségfejlesztési program részeként. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében intermodális logisztikai központok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése valósul meg, üzleti vállalkozások projektjeiként. A konstrukció KMOP-s tükörpályázata keretében három projekt megvalósítása kezdődhetett el A városi és elővárosi közlekedés fejlesztése Az életminőség javítása szempontjából kiemelt jelentőségük van a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztését célzó európai uniós beruházásoknak. E téren mindezidáig 107 projekt a KÖZOP keretében 7, a ROP-okon belül pedig 99 kapott közel 400 milliárd forintos támogatást. A KÖZOP közlekedésfejlesztési prioritásának célja az egyéni közlekedéssel szemben valódi alternatívát nyújtó, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható közösségi közlekedés megteremtése. A Budapesten, a vidéki nagyvárosokban, valamint az agglomerációkban jelenleg megvalósítás szakaszában lévő fejlesztések várhatóan 2014-ig befejeződnek. A városi és elővárosi közlekedés legnagyobb KÖZOP-os projektje a budapesti 4-es metró fejlesztése, amely 210,7 milliárd forintos támogatás mellett 353,7 milliárd forintos beruházással valósulhat meg. Három vidéki nagyvárosban, Debrecenben (15,7 milliárd forint), Miskolcon (33,7 milliárd forint) és Szegeden (25,2 milliárd forint) is ebből a keretből fejlesztik a villamoshálózatot, mindemellett előkészítés alatt áll tizenegy elővárosi vasútvonal köztük a Budapest-Esztergom és Budapest elővárosi vonal rekonstrukciója is. A prioritás célja 36,3 kilométer hosszúságú új kötöttpálya megépítése, illetve összesen 32,1 kilométer hosszúsági városi kötöttpálya felújítása. A regionális operatív programok részeként, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében fejlesztik a helyi közlekedési és vasúti forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert, illetve autóbusz-folyosókat alakítanak ki. A konvergenciarégiókban e téren elsősorban az autóbuszközlekedés infrastrukturális fejlesztése valósul meg, sok esetben autóbuszmegállók, buszvárók, autóbuszöblök kialakításával Kerékpárutak épülnek országszerte Már a os időszak Nemzeti Fejlesztési Tervében is kiemelt figyelem és 2,42 milliárd forint európai uniós pályázati támogatás jutott a kerékpárutak fejlesztésére. Ennek eredményeként az ország 11 pontján összesen 80 kilométernyi új bicikliútnak örülhettek a kerékpárosok. A as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az 20