Áttekintés az Európai Unió Strukturális Alapjainak eddigi magyarországi eredményeiről a as programozási időszakban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Áttekintés az Európai Unió Strukturális Alapjainak eddigi magyarországi eredményeiről a 2007 2013-as programozási időszakban"

Átírás

1 Áttekintés az Európai Unió Strukturális Alapjainak eddigi magyarországi eredményeiről a as programozási időszakban

2 Tartalom: Bevezető 3. oldal 1. Megújult intézményrendszer 5. oldal 2. Egyszerűbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció 7. oldal 3. Kiemelt szempont az átláthatóság 8. oldal 4. A partnerség intézménye 10. oldal 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban 12. oldal 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként 13. oldal Környezetvédelem 13. oldal Hulladékgazdálkodás 14. oldal Szennyvízkezelés, ivóvízminőség-javítás, árvízvédelem 15. oldal Természeti értékeink jó kezelése 15. oldal Megújuló energiák, energiahatékonyság 16. oldal A közlekedési rendszerek fejlesztése 17. oldal Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása 18. oldal Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 18. oldal A térségi elérhetőség javítása 19. oldal Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 19. oldal A városi és elővárosi közlekedés fejlesztése 20. oldal Kerékpárutak épülnek országszerte 20. oldal Településrehabilitáció 21. oldal Turisztikai fejlesztések 22. oldal Gazdaságfejlesztés, vállalkozás-élénkítés 23. oldal A kis- és középvállalkozások fejlesztése 25. oldal Az üzleti környezet fejlesztése 26. oldal Pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak 27. oldal Kutatás-fejlesztés, innováció 29. oldal A közigazgatás megújítása 29. oldal Foglalkoztatási-képzési programok 30. oldal Az oktatás infrastrukturális fejlesztése 32. oldal Az oktatás tartalmi megújítása 33. oldal Egészségügyi fejlesztések 34. oldal Szociális programok, társadalmi kohézió 35. oldal Program a leginkább hátrányos helyzetűek felzárkóztatására 37. oldal Válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 37. oldal 7. Az előttünk álló időszak feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán 39. oldal 2

3 Bevezető január elsején új időszak vette kezdetét Magyarország számára. Olyan hétéves ciklus indult el, amely során évtizedekre előre megalapozhatjuk az ország fejlődését. Reményeink szerint 2013-ra (illetve az utolsó beruházások befejeztére, 2015-re) egy társadalmában és fizikai infrastruktúrájában is megújult Magyarországot teremthetünk. Ez azonban közös gondolkodást és munkát kíván minden szereplőtől: államtól és állampolgártól, pályázótól és pályáztatótól egyaránt. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői 2005 decemberében Brüsszelben állapodtak meg a 2007 és 2013 közötti időszak közösségi költségvetéséről. Az EU hétéves költségvetése arányaiban ugyan nem nagy, hiszen alig haladja meg a tagállamok összes jövedelmének 1 százalékát, összegét tekintve azonban mégis hatalmas: meghaladja a 862 milliárd eurót. Ennek a közösségi költségvetésnek nagyjából a kétötödét fordítja az Európai Unió a hátrányos helyzetű, elmaradott vagy problémákkal küzdő térségek felzárkóztatására, fejlesztésére. Így a szegényebb tagországok köztük Magyarország haszonélvezői az uniós büdzsének: több pénzt kapnak vissza fejlesztésre, mint amennyit tagdíjként be kell fizetniük a brüsszeli közös kasszába. Ez a pozitívum Magyarország esetében a 2004 és 2008 közötti időszakban megközelítette az 1200 milliárd forintot. Magyarország ebben a hétéves ciklusban az Európai Unió költségvetéséből a fejlesztési alapokon az úgynevezett strukturális alapokon és a Kohéziós Alapon keresztül 22,6 milliárd euró, vagyis az árfolyamtól függően mintegy 6 ezer milliárd forint fejlesztési forrásra jogosult. (Ezen felül a mezőgazdasági termelés támogatására és a vidékfejlesztésre további mintegy ezermilliárd forintot kap Magyarország 2007 és 2013 között. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait Magyarországon az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezeli.) Egy főre számítva ez a második legmagasabb összeg az Európai Unióban. Ezt az összeget a magyar adófizetők forintjaiból 15 százalékkal kell kiegészítenünk. Így adódik össze az a mintegy 7 ezer milliárd forint, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében ezekben az években fejlesztésekre, beruházásokra fordíthatunk Magyarországon. Ez nem jelent mást, mint hogy ebben a költségvetési ciklusban átlagosan évente fordíthatunk annyi európai uniós forrást fejlesztésekre, mint amennyit 2000 és 2006 között az előcsatlakozási alapokkal és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaival együtt összesen. Ahhoz, hogy ezeket a forrásokat használni lehessen, valamennyi tagországnak el kellett készítenie a saját, hét évre szóló nemzeti stratégiai referenciakeretét. Ez a dokumentum amely hazánkban az Új Magyarország Fejlesztési Terv címet kapta nem más, mint egy hét évre szóló országstratégia. Olyan fejlesztéspolitikai dokumentum, amely egy gondos helyzetelemzésre alapozva meghatározza a fejlesztések fő céljait és irányait, azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat koncentrálni szeretné. A nemzeti fejlesztési tervek elkészítéséhez az Európai Unió segítséget is ad: a Közösségi Stratégiai Iránymutatás című dokumentumot, amely az Európai Unió Lisszaboni stratégiájával összhangban a Közösség 3

4 egészének fő fejlesztési céljait, a regionális politika súlypontjait jelöli ki a következő hétéves időszakra. Az ebben meghatározott fő célokhoz különösképpen a fenntartható gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez természetesen valamennyi tagország hétéves fejlesztési tervének vagyis nemzeti stratégiai referenciakeretének igazodnia kell. A magyar kormány 2006 őszére készítette el hazánk 2007 és 2013 közötti nemzeti stratégiai referenciakeretét, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelynek összeállításában az összesen másfél évig tartó társadalmi egyeztetés keretében társadalmi és civil szervezetek, az önkormányzati szféra, a gazdasági élet és a tudomány világának képviselői vettek részt. Az előkészítő munka eredményeként Magyarország az elsők között írta alá az Európai Bizottsággal az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a németországi Hof városában. A dokumentum rögzíti, hogy milyen területekre mennyi pénzt költhet Magyarország a rendelkezésére álló mintegy 7 ezer milliárd forintból ebben a hétéves időszakban. Míg a nemzeti stratégiai referenciakeretek a fő stratégiai célokról szólnak, az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait az úgynevezett operatív programok tartalmazzák. Magyarországon a as időszakban 7 regionális és 8 ágazati operatív program van. Ezeket a programokat úgyszintén széles körű társadalmi egyeztetést követően, csaknem másfélezer partnerszervezet véleményét és javaslatait felhasználva 2006 decemberében véglegesítette a kormány. A tagállamok kormányainak mind a hétéves fejlesztési terveket, vagyis a nemzeti stratégiai referenciakereteket, mind pedig az operatív programokat be kellett nyújtaniuk Brüsszelnek és el kellett fogadtatniuk azokat az Európai Bizottsággal. Az EU 27 tagállama közül negyedikként Magyarország esetében hagyta jóvá az EU végrehajtó testülete valamennyi ágazati és regionális operatív programot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjain belül két évre szóló akciótervek rögzítik az egyes ágazatok konkrét feladatait, fejlesztéseit. A két évre szóló, ám évente felülvizsgálandó akciótervek tartalmazzák azt, hogy az adott operatív program céljaihoz illeszkedve a következő kétéves időszakban milyen nagyobb központi fejlesztéseket, konkrét beruházásokat valósítanak meg nem pályázati úton uniós forrásból. Emellett az akciótervek tartalmazzák azt is, hogy az adott ágazati vagy regionális operatív program keretében milyen területeken és milyen konkrét célokra írnak ki uniós pályázatokat az elkövetkező hónapokban. Az akcióterveket a szakmai és a társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetést követően a kormány fogadja el. A kormány 2007 nyarán döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv első akcióterveiről. A as akciótervek alapján milliárd forint értékű fejlesztés indulhatott, illetve indulhat el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektként. Az akciótervek elfogadását ugyancsak széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg. Az átlagosan 3 3 hétig tartó egyeztetések során több száz szervezet képviselői helyi önkormányzatok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, a tudományos és a civil szféra képviselői vettek részt, e szervezetek összesen 1777 konkrét javaslatot fogalmaztak meg az operatív programok összesen 65 társadalmi vitára bocsátott akciótervével kapcsolatban. 4

5 Az így elkészült akciótervek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véglegesítette az egyes operatív programok pályázati kiírásait, kérve azokhoz is a potenciális pályázókat képviselő szakmai szervezetek véleményét, javaslatait is. 1. Megújult intézményrendszer Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának tapasztalataiból kiindulva a kormány a 2007 és 2013 közötti időszak uniós pályázati rendszerének működtetésére egy lényegesen egyszerűbb és átláthatóbb intézményrendszert alakított ki. Az intézményrendszerben a legnagyobb horderejű, stratégiai döntéseket az uniós szabályozásnak megfelelően továbbra is a kormány hozza. Így a kormány felelőssége a nemzeti stratégiai referenciakeret és az operatív programok tartalmának, illetve azok esetleges módosításainak elfogadása, valamint e dokumentumok benyújtása az Európai Bizottságnak. A kormány dönt a nagyon nagy összegű jellemzően 5 milliárd forintot meghaladó költségű fejlesztések, beruházások támogatásáról, valamint a kormány feladata a kétéves akciótervek jóváhagyása is. Az uniós pályázati rendszer működtetésének központi intézménye a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, melyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és az egyes operatív programoknak korábban más minisztériumoknál működő munkaszervezeteiből, az úgynevezett irányító hatóságokból hozott létre a kormány. Az ügynökség feladatai közé tartozik a nemzeti fejlesztési terv, az operatív programok és az akciótervek kidolgozásának koordinációja, valamint a pályázati kiírások és a támogatási szerződések mintáinak jóváhagyása, illetve a támogatandó fejlesztések, beruházások kiválasztását előkészítő bíráló bizottságok felállítása. Az ügynökség irányítja, ellenőrzi és értékeli a pályáztatást közvetlenül végző, úgynevezett közreműködő szervezetek munkáját, működteti a pályázati rendszert segítő informatikai rendszert, valamint felelős a fejlesztési terv egészének kommunikációjáért és a valamennyi operatív programra kiterjedő ügyfélszolgálat működtetéséért. A pályázókkal az úgynevezett közreműködő szervezetek állnak közvetlenül kapcsolatban. A közreműködő szervezetek többségi állami tulajdonban lévő szervezetek, költségvetési szervek, nonprofit kft-k vagy a szigorú előírásoknak megfelelő gazdasági társaságok is lehetnek. Főbb feladataik közé a pályázati kiírások és a támogatási szerződések tervezeteinek elkészítése, a pályázatok illetve projektjavaslatok befogadása és értékelése, a támogatási szerződések aláírása, a támogatott fejlesztések, beruházások ellenőrzése és a kifizetések engedélyezése tartozik. Az új intézmények felállítása természetesen önmagában nem teszi egyszerűbbé és gyorsabbá, vagyis összességében jobbá az intézményrendszert. Ahhoz az egyes intézmények működésének és együttműködésének szabályaiban is gyökeres változásokra volt szükség től az egyik legfontosabb változás a pályázók számára az volt, hogy fejlesztésük, beruházásuk megvalósítása során az eddigi gyakorlattal szemben nem két-három, hanem csak egyetlen közreműködő szervezettel állnak kapcsolatban. Ez az egy szervezet végzi valamennyi, az adott nyertes pályázat megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. 5

6 Fontos változás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinációjával, a szigorú minősítési eljárás során kiválasztott közreműködő szervezetek piaci alapon, vállalkozási szolgáltatási szerződésben rögzített feltételekkel, teljesítményalapú finanszírozás mellett végzik a munkájukat. Ebben a rendszerben csak a gyors és pályázóbarát munka jelent több bevételt a pályáztató szervezeteknek, és magasabb jövedelmet az ott dolgozóknak. Ezzel párhuzamosan a teljesítménymérés és a teljesítményalapú finanszírozás a pályázati intézményrendszer egészében általánossá vált. A potenciális pályázók információkkal történő ellátására, a korábban elkülönülten, párhuzamosan működő hálózatokra alapozva 2008 tavaszán létrejött egy új, átfogó szervezet: a Kistérségi Koordinációs Hálózat. A hálózatot alkotó kistérségi koordinátorok szolgáltatásai bárki számára díjmentesen elérhetőek az ország 174 kistérségében megtalálható Új Magyarország Pont irodákban. Minden kistérségben legalább egy, a hátrányos helyzetű 94 kistérségben pedig két koordinátor dolgozik. Emellett 16 kistérségben kifejezetten a roma kisebbség társadalmi és gazdasági integrációját elősegítő projektek megvalósításában is közreműködik egy-egy hálózati munkatárs. További koordinátorok segítik a hálózatban a fejlesztési programok összehangolását és megvalósítását a kiemelt fejlesztési területeken: a Balaton körül, a Velencei-tónál, a Tiszatónál, a Homokhátságon és a budapesti agglomerációban egyaránt. A hálózatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a regionális fejlesztési ügynökségekkel együttműködve irányítja. Az összesen csaknem 300 munkatárs kiválasztása nyilvános pályázatok útján, szigorú írásbeli és szóbeli felvételi rendszerben történt, azzal a céllal, hogy mindenhol a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési kérdésekben jártas, felkészült helyi szakemberek segítsék a pályázók ötleteinek megvalósítását. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a gyors, hatékony és szabályos támogatásközvetítési folyamatot egy az Európai Unióban is egyedülálló, saját fejlesztésű komplex informatikai rendszerrel, az EMIR-rel támogatja, amely amellett, hogy biztosítja az EU-val történő elszámolások alapját képező hatalmas mennyiségű adat nyilvántartását és rendszerezését, az intézményrendszert korszerű menedzsmenteszközökkel segíti a pályázatok feldolgozása során. Az EMIR ezen túl a pályázók és kedvezményezettek számára elérhető felületein keresztül nagyban hozzájárul a pályázati adatlapok, elszámolások és projektjelentések hibátlan kitöltéséhez, illetve látványos térképes és grafikus megjelenítésben folyamatos tájékoztatást nyújt mind a pályázók, mind a nyilvánosság számára, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv központi intézményrendszerének fejlesztését és működtetését nagyrészt az Európai Unió finanszírozza, a Végrehajtás Operatív Programon (VOP) keresztül. A VOP átfogó célja az ÚMFT hatékony és eredményes megvalósítása, a as időszakban felhasználható források teljes és időben történő abszorpciójának elősegítése. Ennek érdekében, az intézményrendszer működtetése mellett a fejlesztési programok végrehajtásához szükséges eszköz- és visszacsatolási rendszer biztosítására, az innovatív megoldások elősegítésére, illetve a kedvezményezettek helyi hálózaton keresztül történő segítésére is sor kerül az operatív programon keresztül. 6

7 2. Egyszerűbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció A kormány az I. NFT tapasztalataira alapozva, a pályázók, a pályázatírók véleményét és javaslatait kikérve egy átlátható és a korábbinál egyszerűbb, gyorsabb rendszert alakított ki az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználása érdekében. Az európai uniós pályázati rendszer egyszerűsítése érdekében, a döntéshozatal átláthatóvá tételén túl talán a legjelentősebb és a leginkább kézzelfogható változás a pályázati eljárások racionalizálása volt. A kormány átlátható, egyszerű és pontosan szabályozott módon meghatározta azokat az utakat, csatornákat, amelyeken keresztül az egyes fejlesztési ötletekből nyertes pályázat és uniós támogatással megvalósuló beruházás lehet. Az egységesítés egyszerűsítéssel is járt: a korábbi gyakorlattal összevetve nem egy esetben időt, pénzt, energiát és felesleges papírmunkát spórolhatnak meg az uniós forrásból fejleszteni szándékozó önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek. Jelentősen egyszerűsödött a kifizetésekhez kapcsolódó adminisztráció is, elkerülhetővé téve a késedelmes kifizetéseket. Kétségtelen, hogy az uniós források felhasználásához komoly adminisztrációs feladat hárul mind a pályázók, mind pedig a pályáztató intézmények oldaláról, és való igaz, hogy komoly adminisztratív munkát igényel egy-egy uniós pályázat összeállítása és egy-egy nyertes projekt levezénylése. A szigorú adminisztráció igénye azonban érthető, hiszen közpénzekről van szó. Az azonban kétségkívül baj, ha az adminisztratív teendők túlzottak, ha aránytalan terhet jelentenek a pályázóknak és lassítják az ügyintézést. E téren gyakorlatilag az I. Nemzeti Fejlesztési Terv indulása óta folyamatosan fejlődik, egyszerűsödik és válik a pályázóktól kapott visszajelzések szerint is egyre pályázóbarátabbá az intézményrendszer. A pályázók köztük is különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások gyorsabb támogatási forráshoz jutása érdekében az NFÜ fokozatosan terjeszti ki az úgynevezett normatív, tehát külön szakmai bírálati szakaszt nem igénylő pályáztatást minden olyan, a kkv-szektort érintő területre, ahol ez csak lehetséges. Mindezen túl pedig az ilyen egyszerűsített pályázati eljárásoknál egyszerűbbé vált a szerződéskötést is. Számos olyan dokumentumot, igazolást, ami korábban a szerződéskötés feltétele volt, ma már elegendő az első fizetési igényléssel együtt benyújtani vagyis e dokumentumok benyújtása nem a szerződéskötés, hanem az első kifizetés előfeltétele lett.. A megemelt összegű és gyorsabb átfutású előlegfizetés mellett egyszerűsödött és gyorsabb lett a támogatási összegek kifizetése azzal is, hogy a 25 millió forint alatti támogatási összegű projektek esetében az eddigi 100 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt hitelesített számlamásolatok helyett elegendő számlaösszesítőt benyújtania a kifizetéshez a kedvezményezettnek. Ez különösen a kis- és közepes vállalkozások kisebb pályázatainál fontos lépés. A 25 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló pályázatok esetén pedig 500 ezer forint lett az az értékhatár, ami alatti számlákat és a kapcsolódó dokumentumokat nem kell hitelesített másolatban benyújtani, hanem elegendő az 500 ezer forint alatti összegű számlák összesítője a kifizetés igényléséhez. 7

8 Legalább ennyire fontosak voltak a biztosítéknyújtás feltételeinek enyhítésére tett kormányzati lépések ez is jelentős adminisztratív és anyagi terhektől kíméli meg a pályázó vállalkozásokat. A korábbi 10 millió forintról 25 millióra nőtt a vállalkozásoknál a biztosítéknyújtás alóli mentesség felső határa ekkora pályázati támogatási összeg alatt ma már mentesülnek a vállalkozók a biztosítéknyújtás terhei alól. Nem kötelesek ugyanakkor biztosítékot nyújtani az alapítványok és intézményeik, a közalapítványok és intézményeik, a köztestületek, a társadalmi szervezetek és újdonságként a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok. Jelentős könnyítés volt a nyertes pályázók különösen a kis- és középvállalkozások számára az úgynevezett lépcsőzetes biztosítéknyújtás intézményének bevezetése is. Ez nem jelent mást, mint hogy az adott projekt megvalósítása során nem kell elejétől fogva a teljes támogatási összegre biztosítékot adni, hanem a biztosíték összegét elegendő a teljesített kifizetések összegével párhuzamosan, lépcsőzetesen növelni. Ennek a könnyítésnek a fontosságát felismerve uniós szinten is elindult a biztosítéknyújtással összefüggő szabályozás felülvizsgálata. Késedelmi kamat illeti meg 2009 áprilisa óta a nyertes pályázókat abban az esetben, ha a kifizetési határidő elmulasztása a támogatónak, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és közreműködő szervezeteinek felróható okból történik. A késedelmi kamat alapja a fizetési határidőn túl kifizetett számla támogatástartalma, mértéke a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat. A késedelmi kamatra az a nyertes pályázó jogosult, akinek a benyújtott kifizetési igénye formailag, tartalmilag megfelelő, akinek nincsen köztartozása, aki a kifizetési igényéhez kapcsolódóan eleget tesz a jogszabályi, pályázati kiírásban vagy támogatási szerződésben rögzített egyéb feltételeknek, és aki ellen nincs folyamatban szabálytalansági vagy más, kifizetés felfüggesztésével járó eljárás. 3. Kiemelt szempont az átláthatóság Számos fejlesztést valósított meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az átláthatóság, az egyszerűbb ügyintézés és a korrupció elleni harc jegyében az elmúlt időszakban. Az ügyfelek tájékoztatásának korszerűsítése, átláthatósága és egységessé tétele jegyében 2007 júliusában megújult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, amely immár elsődleges és központi információforrás az uniós pályázatokkal kapcsolatban. A honlapon elérhető pályázótájékoztató felület egyedülálló az Európai Unióban. A pályázók megtekinthetik a pályázatuk értékelőlapját és nyomon követhetik pályázatuk útját a rendszerben. A fejlesztések célja az is, hogy a pályázó az interneten keresztül érdemben tudjon ügyeket intézni akár a dokumentumok kinyomtatása és aláírása nélkül. Az NFÜ honlapja 2009-ben két díjat is elnyert az efesztiválon, amelyet a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) rendezett a hazai online és a multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztőinek. A MATISZ megmérettetésén a második helyezést ért el a Közérdekű információszolgáltatás / Tematikus szakportálok kategóriában, és ezzel elnyerte a Díjnyertes Digitális Alkalmazás cím viselésének jogát. A MATISZ kidolgozta a Felhasználóbarát 8

9 Honlap minősítési rendszerét is, amelyet az NFÜ honlapja idén szintén magáénak tudhat, és ezzel két évig jogosulttá vált e kiváló minősítés használatára. Az átláthatóság rendkívül fontos és az NFÜ sokat tett és tesz is az átláthatóság érdekében. Az átláthatóság sok szempontból érvényesül az uniós források kapcsán. Egyrészt nagyon fontos az átláthatóság a tervezési folyamat során. Ez nem jelent mást, mint hogy a társadalmi partnerek és az NFÜ honlapján gyakorlatilag bárki hozzászólhatnak és javaslatot tehetnek a különböző fejlesztéspolitikai dokumentumok tartalmához. A javaslataira pedig tételes választ is kap a javaslattevő, vagyis tudhatja, hogy mely észrevételét fogadták el a tervezők, és tudhatja azt is, hogy amit nem fogadtak el, ott mi volt az elutasítás oka. Fontos, hogy ez az egyeztetés nem csak a fejlesztési terv egészére, de az operatív programokra és azok akcióterveire, sőt: magukra a konkrét pályázati kiírásokra is kiterjed. Legalább ennyire fontos az átláthatóság a konkrét pályázatok szintjén, vagyis ott, ahol konkrét összegekről döntenek. Az NFÜ honlapján a pályázók Európában egyedülálló módon ma már napi szinten megnézhetik, hogy éppen hol tart az elbírálásban a pályázatuk vagy hol tart a kifizetésre váró számlájuk a pályázati intézményrendszerben. Mindemellett fontos az átláthatóság a széles közvélemény számára is. Ezért alakított ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapján egy olyan rendszert, amelynek segítségével a különböző területi statisztikák mellett bárki napi szinten megnézheti azt is, hogy az egyes pályázatokon konkrétan kik és mennyi uniós pályázati forrást nyertek. Ezt a fokú transzparenciát dicsérte és követendő példaként említette a Transparency International is. A pályázati rendszer eredményeivel kapcsolatban gazdag háttérinformációval szolgál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a nyertes projektek adatait tartalmazó, a Google Maps-szel kombinált EUTÉR-alkalmazás, valamint az uniós projektek között régiós, megyei és kistérségi szintű adatbányászatot lehetővé tévő JELEK-rendszer. A 2010 elejére elkészült EUTÉR az euter.nfu.hu címen elérhető térinformatikai alkalmazás, amelynek segítségével az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamennyi operatív programjának nyertes pályázatai között lehet keresni. A EUTÉR valódi webkettes, interaktív alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a Google Maps térképen megjelenő európai uniós projektekhez képeket, videókat, honlapcímeket, bővebb leírásokat tölthessenek fel a projektgazdák a pályázati tájékoztató felületen keresztül. Az európai uniós pályázati rendszerhez kapcsolódó és az átláthatóságot segítő informatikai fejlesztések korántsem értek véget. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új szolgáltatást indított az európai uniós pályázati rendszer iránt kutatási, elemzési szándékkal érdeklődők számára. Az új szolgáltatás célja a transzparencia növelése, az uniós források felhasználásáról és hasznosulásáról szóló munkák elkészítésének a támogatása, valamint az egyre növekvő adatigények lehető legszélesebb körű kielégítése. Az NFÜ honlapján, Uniós adattár címen elérhető, új internetes szolgáltatás segítségével a gazdasági szakemberek, a kutatók és a széles közvélemény közvetlenül juthat információhoz az európai uniós források felhasználásáról. Az adatbázis az uniós források felhasználásának rendjéről szóló európai uniós és hazai jogszabályok, valamint az államháztartási törvény által maximálisan megengedett adatokat tartalmazza. Az újdonságot a 9

10 nyers, elemezhető adatbázis elérhetővé tétele jelenti, amelynek segítségével a felhasználók pontos képet alkothatnak az európai uniós támogatások felhasználásáról, azok területi megoszlásáról, arányáról és állapotáról. A negyedévente frissülő adatok alapján elemezhetők mind a Nemzeti Fejlesztési Terv ( ), mind pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) adatai. Az ügyfelek tájékoztatásának hatékonysága érdekében 2007-ben egyablakos ügyfélszolgálati rendszert vezetett be az ügynökség, így az NFÜ és a pályázatok kezelésében közreműködő szervezetek ügyfélszolgálatai egyetlen központi telefonszámon és -címen érhetőek el. Az ügynökség pályázati információs egysége ISO 9001:2001 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel működik áprilisában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ügyfél-elégedettségi felmérést végzett. A tanulmányt a TEQUA International Kft. független minőségügyi szakemberei és statisztikai szakértői végezték egy több mint 1100 fős mintán. A megállapítások visszatükrözik az NFÜ álláspontját: a válaszadók 71,6 százaléka szerint szabályosan működik a pályázati rendszer, és 89,4 százalékuk szerint az EU által nyújtott támogatások hozzájárulnak az ország felzárkóztatásához. 77,3 százalék ismer a lakóhelye közelében ÚMFT-s projektet. Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink udvariassága, együttműködő képessége, és ügyfélközpontúsága a kérdésekre adott válaszok szerint a 4-es minősítést vagy annál jobbat kapott! Felismertük ugyanakkor, hogy a 3,2-3,5 közötti átlagpontszámot kapott területeken, mint például a válaszaink teljes körűsége, az ügyintézés gyorsasága és rugalmassága terén még akad tennivaló. A beérkező javaslatok összesített rangsorában az ügyfelek fejlesztési javaslata vagy kritikai megjegyzése legtöbb esetben az információáramlás gyorsaságára vonatkozott. A fejlesztési javaslatok nyomán mára már működik a személyes ügyfélszolgálat, és a válaszadó munkatársak továbbképzési terveinek fejlesztése is folyamatban van második felében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség címmel új szolgáltatást indított, melynek célja az Európai Unióból származó források szabályos és átlátható felhasználásának elősegítése, és az esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos közérdekű bejelentések kivizsgálása. Ezen az internetes oldalon keresztül bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse és a megtett intézkedésekről tájékozódhasson. 4. A partnerség intézménye A stratégiai tervezésben való társadalmi részvétel fontosságát számos európai dokumentum hangsúlyozza, mindenekelőtt az Európai Parlament és Bizottság 1260/1999/EK rendelete. A társadalmi egyeztetés során az NFÜ figyelembe vette a 1159/2000/EK bizottsági rendelet tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó előírásait, valamint a társadalmi részvételre vonatkozó szabályok tekintetében az Európai Bizottság COM (2002) 704. számú állásfoglalását is. Az egyeztetés tervezése során útmutatóul szolgáltak a Világbank és az EBRD társadalmi részvételre vonatkozó ajánlásai, valamint az Aarhusi Egyezmény (UNECE, 1998) is, amely környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól. 10

11 Magyarország 2007 és 2013 közötti fejlesztési terve társadalmi egyeztetésének gyakorlati módszertanát 2005 tavaszán civil szervezetekkel karöltve, az ő javaslataik alapján dolgozta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) meghívására a hivatal partnetségért felelős munkatársai egy országos konferencia-sorozaton vettek részt, amelynek állomásain helyi civil szervezetekkel folytattak párbeszédet a partnerség és a társadalmi részvétel elveiről és módszertanáról. Már a koncepcióalkotás időszaka is széles körű társadalmi egyeztetés mellett zajlott az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi vitára bocsátását több mint egyéves, rendkívül intenzív partnerségi egyeztetés előzte meg, amely 2005 januárjában a Parlamentben egy partnerségi nyitókonferenciával vette kezdetét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koncepcionális keretét meghatározó, 2020-ig szóló Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK) 2005 júniusában bocsátotta társadalmi vitára a kormány. A dokumentumot interneten, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján tettük elérhetővé, valamint a kivonatából 20 ezer példányban egy kiadvány is készült, valamint 4 ezer példányban CD-ROM. Magát a dokumentumot mintegy 25 ezren töltötték le a honlapról. A társadalmi egyeztetés elindításához aktív sajtókampány kapcsolódott. Összesen csaknem félezer szervezet juttatta el a tervezőkhöz a kitöltött elektronikus kérdőíveket, illetve ezen felül, esszé formában a szöveges javaslatait. A véleményezők között volt a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a jelentősebb szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint az öt legjelentősebb magyarországi önkormányzati szövetség is. A partnerségi véleményekkel módosított Országos Fejlesztési Koncepciót 2005 decemberében határozatban fogadta el az Országgyűlés. Az OFK társadalmi egyeztetésének átláthatóságáról alapvetően elismerően szólt a Transparency International (TI) monitoring jelentése is, amely számos jobbító szándékú észrevétel mellett megállapította például, hogy Magyarországon a partnerség elve messze jobban érvényesült, mint a TI-kutatás során vizsgált új tagállamokban. A as időszakra szóló fejlesztési tervet első olvasatban 2006 márciusában bocsátotta társadalmi vitára a kormány. A dokumentumot két hónap alatt csaknem 40 ezren töltötték le a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapjáról. A fejlesztési terv első változatát megtárgyalták a legfontosabb makrofórumok, így az Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Országos Terület-fejlesztési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia. A társadalmi egyeztetés egy újabb szakasza indult el augusztus elsején, amikor a kormány immáron második olvasatban partnerségi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A társadalmi egyeztetés szeptember második feléig tartó szakaszában a dokumentumot az interneten mindenki számára elérhetővé tettük, alig egy hónap alatt csaknem 11 ezren töltötték le azt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4 és félezer szervezetet kért fel arra, hogy mondjon véleményt, tegyen javaslatokat a dokumentummal kapcsolatban. Az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait meghatározó operatív programokkal kapcsolatban csaknem 1350 szervezet juttatta el az NFÜ tervezőihez a javaslatait. Az 11

12 akciótervek átlagosan 3 3 hétig tartó egyeztetésében több száz szervezet képviselői helyi önkormányzatok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, az egyházak, a tudományos és a civil szféra képviselői vettek részt. E szervezetek összesen 1777 konkrét javaslatot fogalmaztak meg a 7 ágazati és a 7 regionális operatív program összesen 65 társadalmi vitára bocsátott akciótervével kapcsolatban. A as akciótervek végleges változatát a partneri véleményeken túl befolyásolták az operatív programokról az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések is. A partnerség nyitottsága, nyilvánossága, mélysége, részletessége és interaktivitása egyaránt példa nélküli az Európai Unióban. 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az I. NFT tapasztalataira építve, annak tanulságait hasznosítva, a korábbiaknál egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb és hatékonyabb intézményrendszerrel indult útjára tavaszán büszkén jelenthettük, hogy az EU tagországai közül elsőként írtuk ki pályázatainkat a as időszak európai uniós fejlesztési forrásaira, és 2007 végén Magyarországon regisztrálhattuk e költségvetési időszak első pályázatos kifizetését is egész Európában. Az uniós JEREMIE-program részeként Európában elsőként Magyarországon indult el a mikrohitelprogram, és nálunk indul el elsőként az európai uniós kockázatitőke-program is. Az intézményrendszer erőfeszítéseinek eredményeként nem egészen két év alatt elérhetővé tettük a hét évre szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv teljes, több mint 7 ezer milliárd forintos keretének 55 százalékát, s ma már a teljes keret több mint háromnegyede elérhető a hazai pályázók számára. A pályázó vállalkozások, önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek pedig lelkesek: 2010 májusának közepén több mint 47 ezer pályázatot regisztrált a rendszer, összesen 6600 milliárd forintos forrásigénnyel májusában már 21 és fél ezer nyertes pályázata volt az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, a megítélt támogatások összege pedig meghaladja a 4000 milliárd forintot, az ÚMFT teljes keretének 51 százalékát. Az intézményrendszer munkájának felgyorsulását jelzi, hogy a megkötött támogatási szerződések száma és összege szorosan követi a megítélt támogatásokét: 2010 májusában több mint 17 ezer pályázónak volt megkötött támogatási szerződése, a szerződések összege pedig meghaladta a 3400 milliárd forintot, vagyis az ÚMFT teljes keretének nagyjából 44 százalékát. Egyszerűsödtek és felgyorsultak a kifizetések is: a szerződéssel rendelkező, több mint 17 ezer projektgazda közül több mint 12 ezer felé 2010 májusában már teljesített kifizetést az intézményrendszer, s az ÚMFT keretében kifizetett támogatások összege meghaladta a 950 milliárd forintot jóval meghaladva az I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt év alatt kifizetett, teljes keretét. A kormány 2010 májusáig több mint 350 kiemelt projektet támogatott összesen csaknem 2 ezer milliárd forint értékben. Ezek a jellemzően nagyobb volumenű beruházások különösen fontosak, 12

13 hiszen rövid időn belül jelentős megbízásokat adnak a mintegy 310 ezer főt foglalkoztató építőiparnak. A hazai fejlesztéspolitika sikere, hogy az Európai Unió tagországai között Magyarország 2010 tavaszán a második helyen állt az elfogadott nagyprojektek számát illetően. Eddig 17, az Európai Bizottság által elfogadott környezetvédelmi és közlekedési nagyprojektünk van, ezek összes támogatási értéke meghaladja a 616 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig több mint 890 milliárd forint. Előkelő helyen állunk a benyújtott nagyprojektek számát illetően is, 26 elbírálásra váró vagy jóváhagyott projektünket vizsgálta, vizsgálja az Európai Unió. Ha minden, jelenleg ismert nagyprojektünk megvalósul, úgy csaknem 1500 milliárd forint értékű fejlesztés válik valóra az országban. A magyar nagyprojektek gondos előkészítését igazolja, hogy míg a tagállamok által megvalósítani tervezett nagyprojekteknek alig 12 százalékát hagyta eddig jóvá Brüsszel, addig Magyarország esetében ez az arány 23,5 százalék. Nem csak a nagyprojektek számát tekintve teljesítünk a legjobbak között európai összehasonlításban. Az Európai Bizottság adatai szerint 2010 májusáig mind a 27 tagállam nyújtott már be időközi kifizetési kérelmet Brüsszelnek, s a Bizottság által teljesített időközi kifizetések alapján az átutalt összegek 60 százalékát öt tagállam köztük Magyarország jegyzi. A májusi adatok szerint hazánk az ötödik legjobban teljesítő tagállam e tekintetben: 2010 májusig az előlegeken felül 1412 millió eurót kapott meg a közösségi költségvetésből ez a Brüsszel által teljesített kifizetések 6,55 százaléka. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által támogatott projektek uniós finanszírozása tekintetében még jobban állunk: e téren Magyarország a 4. legjobban teljesítő tagállam az Európai Unióban. 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként Környezetvédelem Kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem az európai uniós fejlesztési források felhasználása során. A terület fontosságát jelzi, hogy míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az elmúlt négy évben megvalósult projektek összértéke 151 milliárd forint volt, addig a as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a környezetvédelmi beruházásokhoz nyújtott uniós támogatás összege csaknem tízszer ennyi, összesen mintegy 1500 milliárd forint. E keret nagyságrendje alapján állítható, hogy a magyar közműszektor még soha ekkora fejlesztési lehetőséget nem kapott. Az ezekben az években európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések eredményeképpen a vízügyi és hulladékgazdálkodási szektor több évtizedes lemaradása szűnik meg, az ország közműellátottsága pedig néhány éven belül nyugat-európai színvonalra fejlődik. A Környezet és Energia Operatív Programon belül olyan területek kaptak hangsúlyt, mint a települési hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, a szennyvízprogramok, az ivóvízminőségjavítás, az árvízvédelem, a vízminőség-védelem, a rekultiváció és kármentesítés, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának elterjesztése. 13

14 A es akciótervi időszakban az energia kivételével csaknem a teljes támogatási keretre kiválasztották a támogatott projekteket, amelyeknek a tervezése és az engedélyeztetése zajlik. Több nagyprojekt és jó néhány kisebb beruházás esetében az előkészítés befejeződött, és megkapták a támogató döntést a hazai bírálóbizottságoktól, illetve nagyprojektek esetén a brüsszeli döntéshozóktól is. A jelentősebb kivitelezések 2010-ben kezdődnek, ekkor várhatóak a KEOP keretéből a nagyobb összegű kifizetések is. A környezetvédelem terén az árvízvédelmi intézkedéseknek köszönhetően 1,2 millió ember lakókörnyezetének védelme oldódik meg. A természeti környezet helyreállítása és megóvása érdekében indított programok eredményeképpen ugyancsak 1,2 millió állampolgár életminősége javul majd. A megújuló energiák hasznosítására fordított európai uniós támogatások révén az ország villamosenergia-termelésében a megújuló energiák aránya a jelenlegi 4 5 százalékról 7 8 százalékra nőhet Hulladékgazdálkodás A Kohéziós Alap célkitűzéseinek megfelelően a közötti időszakban komplex térségi települési hulladékgazdálkodási rendszerek előkészítése és megvalósítása indulhatott el. Ezek a sokmilliárdos programok regionális lerakók kiépítését és régi lerakók rekultivációját, valamint a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások megvalósítását is tartalmazták. Ez alatt az időszak alatt 12 ISPA-projekt összesen 3,8 millió ember ellátását szolgálta. A as időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával további 5 jelentősebb nagyprojekt előkészítése, illetve kivitelezése kezdődhetett el, hozzájárulva további 1,5 millió ember egészségesebb lakókörnyezetének megteremtéséhez. Előkészítési fázisban tart 10 másik projekt is, amelyek ha elkészülnek, összesen 1,3 millió ember életminőségét érintik kedvezően. Az időközben megváltozott szabályozásnak megfelelően ezek a projektek a komplex települési hulladékkezelési rendszerek kialakítása, illetve továbbfejlesztése és a szelektív hulladékkezelés fejlesztése, valamint elterjesztése mellett a hulladék keletkezésének megelőzésére, illetve a biológiailag lebomló hulladékok elkülönített kezelésére is hangsúlyt fektetnek. A fejlesztések eredményeképpen a szakszerűtlenül megépített, védelemmel nem rendelkező, a környezetet terhelő hulladéklerakók száma jelentősen csökkent ben egy felmérés összesen települési hulladéklerakót tárt fel. Ezek közül mintegy ezer üzemelt még 2003-ban, de a programidőszakban a működő hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent ban már csak 212 ilyen lerakó működött, ebből további 132 lerakót július 15-ig kellett bezárni. Ebből következően a hulladékgazdálkodással kapcsolatos másik célkitűzés a korszerűtlen, bezárt, felhagyott, illetve illegális települési hulladéklerakók rekultivációja is. Az ISPA-projektek keretében összesen 328 lerakót rekultiváltak, aminek eredményeként a rekultiválandó lerakók száma 1500-ra csökkent. Ezek közül a támogatási szabályok értelmében valamivel több, mint 1100 lerakó rekultivációjára adható európai uniós forrás. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 14

15 keretében az e területen eddig beérkezett pályázatok mintegy közötti lerakó rekultiválását célozzák meg Szennyvízkezelés, ivóvízminőség-javítás, árvízvédelem A as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a szennyvízberuházásokra fordítható forrás összesen 400 milliárd forint. E keretből 2009 végéig 160 projekt kapott előkészítési támogatást. A pályázati forrásból minden 2000 lakosnál nagyobb település részesülhet, ahol a szennyvízkezelés nem megfelelően megoldott. A pályázati igények óriásiak, az önkormányzatok rendkívül elkötelezettek a szennyvízberuházások megvalósítása iránt, így minden megyében van legalább egy KEOP-os szennyvíz beruházás. Az elmúlt időszakban a legtöbb pályázat jellemzően Budapest agglomerációjából, valamint a Dél-alföldi régióból érkezett, de igen magas a pályázati aktivitás Debrecen környékén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is. A as időszakban eddig 4 városkörnyéki szennyvizes nagyprojekt kapott támogatást az Európai Bizottságtól is: Békéscsaba, Makó, Nyíregyháza és Székesfehérvár szennyvízprojektje. Emellett brüsszeli döntésre vár Nagykanizsa és a Tápió-vidék szennyvizes nagyberuházása is. Az ivóvízminőség javítására összesen 180 milliárd forint fordítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, amelyből az Alföldön, a Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint szórványosan az ország más tájain található arzénes, bóros, ammóniumos vízellátó rendszerek fejlesztése történhet meg. A program előkészítése a résztvevő önkormányzatok nagy száma csaknem 900 településről van szó miatt ugyan a vártnál kissé lassabban halad, de 2010 végén, illetve 2011-ben minden bizonnyal elkezdődhetnek ezek a beruházások is. A program speciális eleme Szekszárd és Miskolc városa, ahol a szennyezések miatt veszélyeztetett vízbázisok kiváltása, illetve védelembe helyezése történhet meg európai uniós támogatással. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának 160 milliárd forintos árvizes támogatási keretéből négy régóta tervezett árvízi tározó valósulhat meg a Tiszán: két projekt a Közép-Tiszán Szolnok fölött (a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi tározó), további kettő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Felső-Tisza mentén (a Beregi és Szamos- Kraszna-közi tározó). A tározókon túl jelentős töltésfejlesztéseket és mederrendezéseket végeznek el a Tiszán, a Dunán és a Dráván, emellett pedig lehetővé válik a vízkivezetést hasznosítani is képes tájgazdálkodási rendszerek infrastrukturális fejlesztése is. A komplex vízminőség védelem érdekében régóta halogatott vagy félbehagyott fejlesztések is megvalósulhatnak a Kis-Balatonon, a Ráckevei-Dunán, valamint a Szigetközben és a Tisza-tónál. E terület új támogatási jogcímként jelennek meg a KEOP-ban, jelezve az összetett környezet- és természetvédelmi fejlesztések prioritásának növekedését Természeti értékeink jó kezelése A KEOP természetvédelmi prioritásának fő célja a védett természeti területek, a Natura2000 területek és élőhelyek, illetve a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme és élőhelyük 15

16 biztosítása, a természet egyedi élettelen értékeinek barlangoknak, forrásoknak, földtani és felszínalaktani képződményeknek a megóvása, valamint a gyűjteményes növénykertek, arborétumok, történeti kertek védelme és helyreállítása. Hazánk kiemelkedő értékei a gyűjteményes és a történeti kertek, amelyek az ember és természet viszonyának élő múzeumai. A kertek értékes nemzeti vagyontárgyak és fontos tájelemek, amelyek kulcsszerepet játszanak a veszélyeztetett növényfajok élőhelyen kívüli védelmében is. A KEOP egy pályázati konstrukciója egyrészt a védett gyűjteményes növénykertekben található, természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és élőhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálja, másrészt a védett történeti kertek, kertépítészeti, kertművészeti és tájökológai értékeinek helyreállíthatását célozza. A természetvédelmi prioritás részét képezik még az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztései. Ezek fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdei iskola és erdei óvoda szolgáltatás színvonalának emelése a cél. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján eddig az arborétumok és történeti kertek pályázata volt az egyik legnépszerűbb a KEOP természetvédelmi prioritásán belül. Hazánk legjelentősebb arborétumai szinte mind adtak be már pályázatot és folyamatosan érkeznek további gyűjteményes kertek és történeti kertek pályázatai is. Az erdei iskolák és óvodák fejlesztése területén is folyamatosan zajlik a pályázatok elbírálása, sőt: a Seregélyesi Erdei Iskola projektje mostanra sikeresen le is zárult Megújuló energiák, energiahatékonyság Az Új Magyarország Fejlesztési Terv első energetikai témájú pályázati kiírásai 2007 szeptemberében jelentek meg az NFÜ honlapján. A meglehetősen széles pályázói és támogatható tevékenységi kör ellenére a beérkező pályázatok száma és értéke elmaradt a várakozásoktól. A as energetikai kiírásokra beérkezett pályázatok 45 százalékánál született pozitív támogatói döntés. A pályázatok iránti viszonylag alacsony érdeklődés miatt a KEOP Irányító Hatóság és az Energia Központ 2009 tavaszán jelentős átalakítást hajtott végre a pályázati konstrukciókban, növelve az elnyerhető támogatásokat és egyszerűsítve a pályázókkal szemben támasztott feltételeken. Az eredmények már a pályázati kiírások megjelenésének első hónapjaiban jelentkeztek, a beadott pályázatok száma növekedett, és a rendszer elérhetővé vált a kisebb léptékű projektek számára is. A legnépszerűbb konstrukció az épületenergetikai fejlesztésekre és a közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázat volt, amelyre február végéig 268 támogatási kérelem érkezett, mintegy 19,4 milliárd forintos támogatási igénnyel, szemben a konstrukció két évre előirányzott 6 milliárd forintos keretével, ezért megtörtént a 2 éves keret emelése is. A Megújulóenergia-alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometántermelés című konstrukcióra benyújtott pályázatok támogatási igénye elérte az 7,63 milliárd forintot. 16

17 6. 2. A közlekedési rendszerek fejlesztése Jelentős közlekedési fejlesztések indulhattak és indulhatnak el ezekben az években szerte az országban az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. E nagy, milliárdos beruházások kiegészülve a négy- és ötszámjegyű utaknak a Regionális Operatív Programok keretein belül zajló rekonstrukciójával lényegesen jobb és biztonságosabb közlekedési feltételeket teremtenek Magyarországon. A as időszakban összesen mintegy 1840 milliárd forintot fordíthat a közlekedés fejlesztésére a Közlekedés Operatív Program keretén belül, a közlekedési rendszerek korszerűsítésére Magyarország. Ebből a legnagyobb részt az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti és vasúti elérhetőségének javítását célzó projektek teszik ki, de legalább ennyire fontosak a térségi elérhetőség javítását célzó beruházások is. A régiók nemzetközi elérhetőségének javítására megítélt támogatások összege a kivitelezési konstrukción belül 8 támogatott KÖZOP-os projekt esetében összesen 578,3 milliárd forint, e projektek tervezett összköltsége pedig megközelíti az 646 milliárd forintot. A KÖZOP keretében 4 vasúti projektet hagyott jóvá a Kormány, ezekből egy projekt rendelkezik Brüsszel támogató határozatával, valamint 2 közúti nagyprojektet fogadott el az Európai Bizottság, és további 3 nagyprojekt kiküldését tervezik, melyek mind a nemzetközi elérhetőség javítását szolgálják. A térségi elérhetőség javítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig összesen 327 (62 KÖZOP-os és 265 ROP-os) támogatott projekt szolgálja. A KÖZOP projektek esetében a kötelezettségvállalás összege megközelítőleg 249 milliárd forint, e beruházások tervezett összköltsége pedig meghaladja a 250 milliárd forintot. Az összköltséget és a támogatás nagyságát tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP keretében valósul meg. A konvergenciarégiókban a ROP-ok keretében elsősorban gyűjtőutak, valamint a négy- és ötszámjegyű települési összekötőutak építése, illetve a településeken belüli terek, útszakaszok felújítása és komplex rehabilitációja valósul meg. Az elérhetőség javítását célzó fejlesztések részeként eddig több mint 1517 kilométer út felújítását és 311 kilométer új út építését vállalták szerződésben a kedvezményezettek. A as időszakban kiemelt szerepet kapnak a különböző közlekedési módozatok összekapcsolását, összehangolását célzó, sok esetben a logisztikai ágazat fejlesztését segítő, úgynevezett intermodális közlekedési fejlesztések. A Közlekedés Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében összesen 37 ilyen projekt esetében ítéltek meg eddig 34,3 milliárd forint támogatást, s az ezáltal megvalósuló beruházások összértéke meghaladja a 48 milliárd forintot. Az életminőség javítása szempontjából kiemelt jelentőségük van a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztését célzó európai uniós beruházásoknak. E téren mindezidáig 107 projekt a KÖZOP keretében 7, a ROP-okon belül pedig 99 kapott közel 400 milliárd forintos támogatást. A városi és elővárosi közlekedés fejlesztését célzó beruházások közül a legnagyobb a budapesti 4-es metró fejlesztése, amely önmagában 224 milliárd forint támogatást kapott. 17

18 Nagyobb hangsúlyt kaptak a as időszakban a kerékpárutak fejlesztését célzó programok is. E téren az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 108 projekt kapott összesen 12 milliárd forint támogatást. A kerékpárutas fejlesztések zöme a Regionális Operatív Programok keretében valósul meg, túlnyomórészt az alföldi régiókban és Közép- Magyarországon. A megvalósítás helyszínét tekintve egyaránt találunk településeken belüli, illetve településeket összekötő kerékpárutakat. A kerékpárút-hálózat fejlesztése kapcsán eddig 258 kilométernyi bicikliút megépítése van tervben Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása A közlekedés fejlesztésének legfontosabb célja a biztonságos elérhetőség javítása a globális és a regionális versenyképesség növelése, valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében. Az ország nemzetközi elérhetőségének javításában elsődleges szempont az Európai Unió országai közötti kapcsolatot szorosabbá fűző, úgynevezett TEN-folyosók közúti elemeinek fejlesztése, a gyorsforgalmi utak hálózatának kiépítése, amelyre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több mint 315 milliárd forint a rendelkezésre álló forrás. A régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítását célzó prioritás keretein belül jelenleg több nagyprojekt is előkészítés vagy megvalósítás alatt áll. A legfontosabb nagyprojektek között ott van az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítése, az M0-ás autópálya déli szektorának továbbépítése, valamint az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakaszának a megépítése. A hosszabb távú tervek között pedig az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszának kivitelezése, az M2-es gyorsforgalmi út Budapest és Vác közötti szakaszának megépítése szerepel. Az M4-es autópálya Abony és Nagykereki közötti szakaszának, az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti szakaszának, valamint az M8-as autópálya Körmend és az országhatár, illetve Abony és Kecskemét közötti szakaszának pedig az előkésztése zajlik ezekben a hónapokban, szintén az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Az Új Magyarország Fejlesztési Terv vasúti törzshálózaton belüli fejlesztései elsősorban a TEN- T hálózathoz tartozó szakaszok felújítására, rekonstrukciójára koncentrálnak. E beruházásokat komplex módon, a kapcsolódó informatikai, telematikai és biztonsági fejlesztések egészítik ki. A vasúti közlekedési beruházások megvalósítására a as időszakban a rendelkezésre álló forrás valamivel több, mint 526 milliárd forint, amiből a már megítélt támogatás összege 385,9 milliárd forint. Az ÚMFT keretein belül jelenleg zajló, legfontosabb vasútfejlesztési projektek között szerepel például a Sopron Szombathely Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése, a Szajol Püspökladány vasútvonal felújítása és a Kelenföld Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciójának I. üteme is, valamint a jelenleg előkészítés alatt álló Budapest Lőkösháza vasútvonal korszerűsítésének III/1. és III/2. üteme. 18

19 A térségi elérhetőség javítása A térségi elérhetőség javítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 327 támogatott projekt célozza. Az összköltséget és a támogatást tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP keretében történik, de a regionális operatív programokból is sok tízmilliárd forint vált elérhetővé az elmúlt időszakban az alsóbbrendű utak fejlesztésére. A KÖZOP térségi elérhetőség javítását célzó fejlesztései a régiók egyes térségeinek a gyorsforgalmi úthálózatra csatlakoztató közúti kapcsolatainak fejlesztését, valamint a főúthálózat műszaki állapotának és közlekedésbiztonsági helyzetének javítását célozzák. Kiemelt feladat a regionális főutak megerősítése és alkalmassá tétele a 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek forgalmának elviselésére. A cél az, hogy 2015-re az országban a 11,5 tonnás tengelyterhelésre megerősített főutak hossza érje el a 983 kilométert. Az elmúlt időszakban több ilyen beruházást már át is adtak a forgalomnak, köztük például a horvát-szlovén határ felé vezető, 61. számú főút zalai szakaszát, a 47. számú főút Algyő és Hódmezővásárhely közötti részének 4,5 kilométeren megerősített útszakaszát és az 51. számú főút Dunapataj belterület és Dunapataj Kalocsa ipartelepi út csomópont közötti szakaszát. A KÖZOP útrehabilitációs programjai mellett a konvergenciarégiókban, a regionális operatív programok keretében gyűjtőutak, négy- és ötszámjegyű települési összekötőutak építése, valamint az egyes településeken belüli terek, útszakaszok felújítása és komplex rehabilitációja valósul meg. A közlekedési rendszer fejlesztését esetenként körforgalmú csomópontok kialakítása, sávszélesítés, a sebesség csillapítása, illetve a közlekedésbiztonságot javító átkelőhelyek építése szolgálja. Csak a as akciótervi időszakban a regionális programokból összesen több mint 47 milliárd forintot ítéltek meg közút-felújítási projektekre. Ebből az összegből országszerte 1100 kilométernyi, többségében négy- és ötszámjegyű utat korszerűsíthetnek, ebből 880 kilométernyi útszakasz felújítása már be is fejeződött, 120 kilométeren jelenleg is zajlanak a kivitelezési munkálatok. A es akciótervi időszakban csak a regionális operatív programokból összesen 51 milliárd forint jut útberuházásokra Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete kiemelt lehetőségeket teremt a logisztikai ágazatban az ország az Európai Unió kapuja lehet a keleti piacok felé. A logisztikai ágazat fejlesztése azonban nem nélkülözheti az ahhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztéseket, a különböző közlekedési módok összekapcsolását és összehangolását intermodalitását célzó beruházásokat. A Közlekedés Operatív Program e prioritásának célja egyfelől a Magyarországon áthaladó áruszállítások jobb logisztikai kiszolgálásának, másfelől a gazdasági központokban működő vállalkozások piacra jutásának elősegítése a közlekedési infrastruktúra elemeinek a fejlesztése 19

20 révén. A támogatás a jelentős logisztikai tevékenységet végző intermodális és regionális logisztikai központok és ipari parkok fő közlekedési hálózathoz való fizikai kapcsolódásának fejlesztését, valamint az áruforgalmat bonyolító kikötők infrastruktúrájának korszerűsítését célozza. A KÖZOP keretében jelenleg az ország keleti kapuját jelentő Záhony térségében valósul meg két fejlesztés, komplex térségfejlesztési program részeként. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében intermodális logisztikai központok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése valósul meg, üzleti vállalkozások projektjeiként. A konstrukció KMOP-s tükörpályázata keretében három projekt megvalósítása kezdődhetett el A városi és elővárosi közlekedés fejlesztése Az életminőség javítása szempontjából kiemelt jelentőségük van a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztését célzó európai uniós beruházásoknak. E téren mindezidáig 107 projekt a KÖZOP keretében 7, a ROP-okon belül pedig 99 kapott közel 400 milliárd forintos támogatást. A KÖZOP közlekedésfejlesztési prioritásának célja az egyéni közlekedéssel szemben valódi alternatívát nyújtó, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható közösségi közlekedés megteremtése. A Budapesten, a vidéki nagyvárosokban, valamint az agglomerációkban jelenleg megvalósítás szakaszában lévő fejlesztések várhatóan 2014-ig befejeződnek. A városi és elővárosi közlekedés legnagyobb KÖZOP-os projektje a budapesti 4-es metró fejlesztése, amely 210,7 milliárd forintos támogatás mellett 353,7 milliárd forintos beruházással valósulhat meg. Három vidéki nagyvárosban, Debrecenben (15,7 milliárd forint), Miskolcon (33,7 milliárd forint) és Szegeden (25,2 milliárd forint) is ebből a keretből fejlesztik a villamoshálózatot, mindemellett előkészítés alatt áll tizenegy elővárosi vasútvonal köztük a Budapest-Esztergom és Budapest elővárosi vonal rekonstrukciója is. A prioritás célja 36,3 kilométer hosszúságú új kötöttpálya megépítése, illetve összesen 32,1 kilométer hosszúsági városi kötöttpálya felújítása. A regionális operatív programok részeként, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében fejlesztik a helyi közlekedési és vasúti forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert, illetve autóbusz-folyosókat alakítanak ki. A konvergenciarégiókban e téren elsősorban az autóbuszközlekedés infrastrukturális fejlesztése valósul meg, sok esetben autóbuszmegállók, buszvárók, autóbuszöblök kialakításával Kerékpárutak épülnek országszerte Már a os időszak Nemzeti Fejlesztési Tervében is kiemelt figyelem és 2,42 milliárd forint európai uniós pályázati támogatás jutott a kerékpárutak fejlesztésére. Ennek eredményeként az ország 11 pontján összesen 80 kilométernyi új bicikliútnak örülhettek a kerékpárosok. A as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az 20

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz Kódszám: KÖZOP-3.2.0/C-08-11 1 Tartalom A. A támogatás célja, rendelkezésre álló forrás... 3

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

Kifizetési igénylések gyakorlati tapsztalatai Székesfehérvár 2012.11.19.

Kifizetési igénylések gyakorlati tapsztalatai Székesfehérvár 2012.11.19. Kifizetési igénylések gyakorlati tapsztalatai Székesfehérvár 2012.11.19. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Kifizetések felgyorsítása - Gyakorlati tapasztalatok a Közép-Dunántúli

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben Amiről szó lesz Az európai uniós támogatásokat szabályozó főbb normák - pénzügyi szempontból

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

K&H Támogatási Értesítő 2013. évi 4. szám Április

K&H Támogatási Értesítő 2013. évi 4. szám Április K&H Támogatási Értesítő 2013. évi 4. szám Április Kérdése van? A Támogatási Értesítővel kapcsolatos észrevételeit, i jellegű kérdéseit, illetve készítési és projektmenedzsment szolgáltatásaink iránti érdeklődését,

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Norvég Alap Zöld ipari innováció

Norvég Alap Zöld ipari innováció Norvég Alap Zöld ipari innováció Célok Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld innovációk hulladék mennyiségének és a levegő, víz,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Petykó Zoltán elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzatok részére megítélt támogatás mértéke és megoszlása Megítélt támogatás 2007-10 között Mrd Ft Mrd Ft 1200 1000 800 600 400 200 0 139 177 190

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS)

INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS) INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS) ELŐADÁS TARTALMA - SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSOK - TÁMOGATÁS MENEDZSMENT INFORMATIKAI MEGOLDÁSA A 272/2014. (XI. 5.) KORM.

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Egyszerűbben, gyorsabban, átláthatóbban! Az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményi és támogatási rendszerének működése

Egyszerűbben, gyorsabban, átláthatóbban! Az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményi és támogatási rendszerének működése Egyszerűbben, gyorsabban, átláthatóbban! Az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményi és támogatási rendszerének működése 2007-2013 I. Bevezetés 2007. január elsején új időszak vette kezdetét Magyarország

Részletesebben

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Megújuló fejlesztéspolitika

Megújuló fejlesztéspolitika Megújuló fejlesztéspolitika Megújuló fejlesztéspolitika Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. január 14. Gyökeresen megújítjuk a fejlesztéspolitika

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei

A Széchenyi Programiroda tevékenységei A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Sikeresen végrehajtott fejlesztés Ügyfélkapcsolatok a Régióban

Részletesebben

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése (A foglalkozási rehabilitáció

Részletesebben

FAIR a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása. Háttéranyag

FAIR a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása. Háttéranyag FAIR a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Háttéranyag 1. A projekt adatai Projekt megnevezése: A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Magyarországon Operatív program neve:

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Bodor Ádám a Gazdasági és Közlekedési Miniszter kerékpáros ügyekért felelős megbízottja Budapest, 2007.12.06

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

(TK3) koncepciója. dr. Illés Viktória

(TK3) koncepciója. dr. Illés Viktória Az új LEADER (TK3) koncepciója dr. Illés Viktória Struktúra LEADER rendelet HVS (LEADER terv) 2 Az Egyszerűsítés fő irányai korábbi célterületek helyett HVS LEADER része (LEADER terv) szerinti kritériumok

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása

Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: Kocsis Beáta, Pénzügyi menedzser MAG Zrt. 2014. március 25. Budapest Szabályozási háttér 4/2011

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben