Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU Kapcsolatok szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU Kapcsolatok szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU Kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖSSÉGI PROGRAMJAINAK ÉS A PÁLYÁZÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA EGY GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL GEOTHERMAL POWER PROJEKT AZ ÖTLET MEGSZÜLETÉSÉTŐL A SZERZŐDÉSKÖTÉSIG Készítette: Bognár Edina Gizella Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az Európai Unió támogatási programjai Strukturális Alapok Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések Közösségi Programok Intelligens Energiát Európának Keretprogram ( ) ALTENER II. bemutatása ALTENER II. pályázati feltételek Energiatermelés - A Geothermal Power projekt által megcélzott problémakör A Geothermal Power projekt A pályázási folyamat lépésről, lépésre Pályázat vagy más forrás? Adminisztratív és HR feltételek megteremtése A megfelelő program és pályázati forma kiválasztása Mi volt előbb? Ötlet vagy pályázati felhívás? Fontos gyakorlati szempontok a tervezés fázisában Dokumentumok, a pályázati csomag Nyílt pályázati felhívás A Geothermal Power pályázati felhívásának elemzése, értelmezése Munkaprogram Work Program Pályázati útmutató Guide for Proposers Partnerkeresés és konzorciumépítés A partnerkeresés legfőbb módjai Hogyan válasszunk partnereket? A jó konzorcium összetétele Konzorciumi munkamegosztás A pályázat szerkezete I. rész Adminisztratív, összefoglaló rész II. rész Munkafázisok, projekt folyamat leírása III. rész Projekt menedzsment, költségelemzés

3 5.7 A pályázat benyújtása Bírálati folyamat Ki lehet bíráló? A Geothermal Power pályázat bírálata Gyakori hibák a pályázásban Tipikus hibák a Közösségi Programok pályázataiban A pályázat benyújtásától a szerződéskötésig Szerződéskötési tárgyalások A szerződés megküldése és aláírása A szerződés aláírása után Összegzés és javaslatok Irodalomjegyzék Jogszabályi háttér Melléklet

4 Bevezetés Magyarország május elseje óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Forrásszerzés szempontjából a csatlakozásnak nagyon sok előnye van, csak tudni kell, hogyan használjuk ki ezeket az előnyöket. Csatlakozásunk óta már nem az Előcsatlakozási Alapokból, hanem a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból különít el az Unió Magyarország számára forrásokat. A korábbi 13 Közösségi Program helyett immáron 38 Közösségi Programban vehetnek részt a hazai szervezetek alanyi jogon. A magyarországi vállalkozásoknak igen jó lehetőség az uniós pénzforrásokra való pályázás, hiszen ezáltal hazai pozícióikat is erősíthetik, és az európai uniós piacon is megjelenhetnek termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal. A 2004-es és 2005-ös évek a pályázatok dömpingjéről szólnak, egyre többen dolgozzák ki projektötletüket, és próbálnak támogatást nyerni vele, és ha ez a tendencia a jövőben is folytatódik, akkor Magyarország tekintélyes anyagi támogatás elköltésére kap esélyt. Azért választottam szakdolgozatom témájaként az Európai Unió támogatási és pályázati rendszerének bemutatását, mert a sikeres pályázat elkészítése igen összetett, folyamatos munkát igénylő feladat, amelynek megvan a maga sajátos, szigorú szabályokhoz kötött folyamata, továbbá érdekel, hogy Magyarország a nyugat-európai tagállamokhoz képest hogyan, milyen hatékonysággal tudja kiaknázni a csatlakozás adta pénzügyi lehetőségeket. Szakmai gyakorlatom során a Geonardo Kft-nél bepillantást nyertem a pályázás rejtelmeibe, megismertem az unió támogatási programjait, és számos projekt tanulmányozása során nyomon követhettem egy projekt folyamatát a pályázati ötlettől egészen a projekt megvalósításáig. Szakdolgozatomban részletesen megvizsgálok egy konkrét Közösségi Programot, nevezetesen az Intelligens Energiát Európának Keretprogramot, amely az energetika témakörébe eső közép és hosszú távú fejlesztéseket támogatja. A program az Unió energiaimport függőségének enyhítésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvésből ered, a meglévő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására és a megújuló energiaforrások elterjesztésére törekszik. A program hangsúlyt fektet a létrejött kutatási eredmények nemzetközi elterjesztésére és a fejlődő országokkal közösen kialakított projektek támogatására. Ebből a programból nyert támogatást a Geothermal Power projekt, amelynek 6

5 célja egy integrált megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása arra vonatkozólag, hogy a Magyarországon fellelhető gőzkutak mennyire alkalmasak kis teljesítményű geotermikus erőművek gazdaságos működtetésére, figyelembe véve a további, komplex hőhasznosítást is. A kezdeményezés modellértékű megoldást kíván nyújtani az esetleges további alkalmazásokhoz az Európai Unió tagállamai részére, különös tekintettel a közép-kelet európai államokra. Maga a pályázás egy komoly, kooperatív munkát igénylő folyamat. Míg a pályázó eljut a projektötlettől a nyertes pályázatig ami már csak a megvalósításra vár számos feladatot kell megoldania, amik precizitást, pontosságot, szakértelmet és nemzetközi együttműködést igényelnek. A Geothermal Power projekt kapcsán a pályázati ötlet megszületésétől egészen a pályázat beadásáig illetve elbírálásáig nyomon követem a projekt életútját. Kutatásaim során többféle módszert is alkalmaztam az információszerzésre. Először másodlagos kutatást végeztem, amelynek segítségével az uniós támogatási rendszer, az egyes programok és a Geothermal Power Projekt elméleti hátterét dolgoztam fel. Számos könyv, folyóirat, uniós kiadvány volt segítségemre, de főleg a projekt felhívás nyújtott megfelelő háttéranyagot a dolgozat elkészítéséhez. Elsődleges forrásanyagok is rendelkezésemre álltak, úgymint a Geonardo Kft. ügyvezetőjével, Bodó Balázzsal folytatott beszélgetés a pályázási tapasztalatokról továbbá a Geothermal Power Projekt koordinátorával, Ádám Lászlóval való interjú készítése, az egyik konzorciumi partner, az Innoterm Kft. munkatársával, Edőcs Krisztiánnal való telefonbeszélgetés és nem utolsó sorban a projekt gyakorlati pályázatírási feltételeiből és a nyertes pályázatból merített információk. 7

6 1. Az Európai Unió támogatási programjai 1 Az Európai Unióban fejlesztési elképzeléseink megvalósításához szükséges külső pénzügyi forrás megszerzéséhez pályázatot nyújthatunk be valamelyik pénzügyi alaphoz. Csatlakozásunk óta pályázati lehetőségeink szép számmal bővültek. Az európai uniós pályázati források az alábbi négy nagyobb csoportba sorolhatók: - Strukturális Alapok, - Kohéziós Alap, - Közösségi Kezdeményezések, - Közösségi Programok. Az Európai Unión belüli területi fejlettségi különbségek mérséklését mindenekelőtt a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szolgálják. A regionális politika főleg ezen különbségek és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságának csökkenését valamint a gazdasági egység erősítését célozza. A regionális politika a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének növelésére törekszik, a fejlődéshez szükséges kedvező körülményeket próbálja megteremteni. Az 1970-es évek elején több okból is indokolttá vált a regionális politika közösségi szintre történő emelése. Egyrészt 1969-re létrejött a vámunió, amely tovább generálta a regionális különbségeket főleg a tagok között egyre növekvő verseny miatt. Másrészt tovább nőtt az egyes országok közötti fejlettségbeli különbség az 1973-ban csatlakozó országok felvételével, melyek közül Írország a Közösség legelmaradottabb részét képezte. Több reformkísérletet követően az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány a legfontosabb célok közé sorolta a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elősegítését, emellett a regionális politikát közösségi szintre emelte. Az 1888-ban elfogadott Delors I. csomag a költségvetés mellett a regionális politikát is alapvetően átalakította. A reform során összehangolták a regionális politika különböző alapjainak tevékenységeit, egységes alapelveket fektettek le, és a Strukturális Alpok feladataként öt alapelv szolgálatát határozták meg. 1 Hetényi, Stelbaczy, Zalai (2001); BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004) 8

7 A Strukturális Alapok öt alapelve a következő: Szubszidiaritás elve: Az egyik legfontosabb elv, miszerint minden döntést a lehető legoptimálisabb szinten kell meghozni. Törekedni kell a döntések decentralizálására és a regionális, tagállami ill. közösségi feladatok és kompetenciák elkülönítésére. Koncentráció elve: Elsősorban a regionális politika rendelkezésére álló pénzügyi eszközök koncentrációját értjük alatta, másodsorban a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását. Partnerség elve: Jelenti a tagállamok és a Közösség közötti együttműködést, a különböző döntéshozatali szervek együttműködését, ami a hierarchia háttérbeszorítását tartja szem előtt, továbbá területi egységek együttműködését, hiszen több kistelepülés együtt nagyobb projektek végrehajtására is képes lehet, mivel a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb és így a támogatás összege is nő. Programozás elve: Ez az elv az EU támogatási céljainak a végrehajtására vonatkozó, több szakaszban megvalósuló, szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat. Háromfokozatú programkészítés jellemzi: 1. a Nemzeti, Regionális Terv készítése, majd ezt követően 2. a Közösségi Támogatási Kerettervet fogadja el az Unió, végül kidolgozásra kerülnek 3. a Működési vagy Megvalósítási Programok. Addicionalitás elve: Ez az elv világosan rámutat arra, hogy az Unió által nyújtott támogatások kiegészítő jellegűek, azaz a tagállami támogatásokkal társfinanszírozásban valósulhatnak meg. Ennek érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. Az 1993-as Maastrichti Szerződés felállította a Kohéziós Alapot, melynek feladata a legfejletlenebb tagállamok felzárkóztatása. Az utolsó reformra 1999-ben került sor. Előzményeként az 1997-ben előterjesztett AGENDA 2000 szolgált. Az AGENDA 2000 tartalmazza a ig terjedő időszakra vonatkozóan a regionális politika működésének célkitűzéseit és költségvetését. Fenti szabályozásnak kiemelkedő szerepe van hazánk szempontjából is, hiszen csatlakozásunk óta, május 1-től a magyar rendszernek ezen szabályoknak kell megfelelnie. 9

8 1.1 Strukturális Alapok 2 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok legjelentősebb eleme, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb részét, hozzávetőlegesen 45 %-át kezeli. Az 1999 óta működő, jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az alap feladata a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztése. Támogatási területei: infrastruktúra, helyi fejlesztések, kisvállalkozásokat segítő programok támogatása. Európai Szociális Alap (ESZA) Legfőbb funkciója a humánerőforrás-fejlesztés támogatása. Feladata főként a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek támogatása, a munkaerőpiacra történő beilleszkedés elősegítése. Célja az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség előtérbe helyezése. Támogatási területei: tartós munkanélküliek visszaintegrálása a munkapiacra, képzési, oktatási programok, egyenlő esélyek megteremtése. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs részlege (EMOGA) Az alap a teljes költségvetés 15 %-ával rendelkezik. Célja a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és az elmaradott régiók fejlesztése. Támogatási területei: környezetvédelem, energiaforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, zajvédelem, légszennyezés, vízminőség javítás. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) Ez az alap a csökkenő halászat miatt lett létrehozva. Fő feladata a halászat modernizálása és az érintett területek szerkezetátalakítása. Továbbá célja a halállomány újratelepítése és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése. Magyarország európai uniós tagságával között jogosulttá vált mintegy 1300 mrd. forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. Hazánk a 2 Forman (2003) 10

9 források hozzáférése érdekében kidolgozta az Európai Bizottsággal együttműködve a támogatások elosztásának jogi-pénzügyi keretszerződését, a Közösségi Támogatási Keretet, valamint a időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) és az NFT-hez kapcsolódó ágazati/regionális Operatív Programokat. Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását az Operatív Programokhoz kapcsolódó ún. Programkiegészítő Dokumentumokban szabályozzák. 1.2 Kohéziós Alap 3 A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamainak felzárkóztatását támogatja. Az alap célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Kizárólag a hosszú távon megtérülő beruházásokat finanszírozza. Fő feladata az infrastruktúrával és környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások támogatása. A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyeknek egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90 %-át. Az alap támogatására jelenleg a korábban csatlakozott három tagállam, Görögország, Portugália, Spanyolország és az újonnan csatlakozott 10 tagállam, köztük Magyarország is jogosult. Írország már nem jogosult, de átmeneti támogatást kap még 2006 végéig. 3 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004) 11

10 1.3 Közösségi Kezdeményezések 4 Olyan fejlesztési vagy akcióprogramok, amelyek az EU egészét érintő problémákra terjednek ki, a Strukturális Alapokból nem fedezett célokra összpontosítanak. Minden egyes kezdeményezést más-más alapból finanszíroznak. A os időszakban négy ilyen alap működik: INTERREG III. Az országok, régiók közötti együttműködés elősegítése a célja. Alapelve egy közös intézményi keret kialakítása, ami a partnerségen alapul. Három alprogramja van: az Interreg A a határmenti együttműködést, az Interreg B a transznacionális együttműködést, az Interrreg C pedig a régiók közötti együttműködést ösztönzi és segíti. URBAN II. Fő feladatai a városfejlesztés, a szerkezetátalakítás és az ipari modernizáció. A kezdeményezésnek mintegy 70 programját az ERFA finanszírozza. Az URBAN II. kezdeményezés helyszíneit a tagállamok választották ki meghatározott szociális és gazdasági mutatók alapján. A kiválasztott területek komoly szociális és gazdasági nehézségekkel küzdenek. A prioritások között említhető még a szociális kirekesztettség elleni fellépés, a közlekedés és az információs társadalom támogatása. LEADER + A Leader + program a vidékfejlesztés támogatására jött létre. Finanszírozására fordított közösségi forrás az EMOGA Orientációs szekciója. A programban csak uniós térség vehet részt. A Leader program célja, hogy serkentse a vidéki társadalmi és gazdasági élet szereplőit, hogy gondolkozzanak el térségük hosszú távú fejlődési potenciálján. A fenntartható fejlődést célzó integrált, jól kidolgozott eredeti stratégiák megalkotását és végrehajtását támogatja, amelyek a természeti és kulturális örökség megőrzésére, a munkahelyteremtés érdekében a 4 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, EU Kapcsolatok, Jegyzet (2004) 12

11 gazdasági környezet fejlesztésére, végül a helyi közösségek szervezési képességeinek erősítésére irányulnak. EQUAL A munkaerőpiacon jelentkező diszkrimináció és egyenlőtlenségek leküzdésével foglalkozó közösségi kezdeményezés. Költségvetését az ESZA fedezi. Az esélyegyenlőség támogatása mellett egészségügyi, oktatási és más szociális problémákkal is foglalkozik. 1.4 Közösségi Programok 5 A "Közösségi Programokon" az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. A Közösségi Programok eredeti célja, hogy közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót. A programok megismertetik a polgárokkal a közösségi politikák célkitűzéseit, a támogatásiújraelosztási rendszer működését, a miérteket és hogyanokat. Éppen ezért eredetileg a programokban csak tagállami intézmények vehettek részt. Jogilag ma már minden program nyitott Magyarország számára, de már akkor nyitott volt, mikor még hivatalosan nem csatlakoztunk az EU-hoz. A Bizottság minden egyes tagjelölt ország számára keret jellegű Társulási Tanácsi határozatokat dolgozott ki. Ez a keret tartalmazza az adott ország minden egyes közösségi programban való részvételének általános jellegű elveit, rendelkezéseit. Az egyes Programokban való részvétel specifikus rendelkezéseit, feltételeit, valamint a pénzügyi hozzájárulás mértékét pedig az országonként különböző Egyetértési Nyilatkozatok (Memorandum of Understanding) tartalmazzák, amelyet a Bizottság és az adott ország közötti kétoldalú egyeztetéseken alakítanak ki. Ez a dokumentum az Európai Bizottság és az egyes országok kormányainak illetékes hatóságai között kerül aláírásra. 5 Lajtai (2003); 13

12 Az uniós szakpolitikák szinte mindegyikéhez köthetünk Közösségi Programot. Közösségi szinten dől el, hogy mely területekhez kapcsolódóan milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú időszakra vezetnek be. Minden esetben egy-egy ciklusra ( évre általában) határozza meg az Európai Tanács a program költségvetését. Ez a keretösszeg szabadon pályázható, nemzeti kvóták nincsenek. A Közösségi Programok az Európai Unió polgárainak gazdasági-társadalmi életének szinte minden területét átfogják, íme néhány példa: adózás audiovizuális technológiák belügyi jogi együttműködés energia ifjúság információs társadalom kis- és középvállalkozások fejlesztése környezetvédelem közegészségügy közlekedés kultúra kutatás küzdelem az erőszak ellen oktatás polgárjog védelem szakképzés szociális politika vámügyek, stb. 14

13 Intézményrendszer A programok felelősei általában az Európai Bizottság adott főigazgatóságai (Directorate Generale - DG). Céljuk az adott szakpolitikák elfogadott célkitűzéseinek, prioritásainak megvalósítása. A forrásokra bármely jogi személy (ritka esetekben magánszemély is) beadhatja pályázatát. Mind a beadás, mind a bírálat, elszámolás, a teljes adminisztráció az Európai Unió (DG-k) intézményrendszerén keresztül történik. A pályázás módja Pályázni legtöbb esetben csak konzorciumokban lehet általában minimum 2-3 EU tagállambeli szervezet részvételével. A pályázatok az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók. Ez azt jelenti, hogy 2004 májusa óta magyar nyelven is. A Bizottság a pályázatokat saját költségén, saját fordítóival lefordíttatja angolra. Az adminisztráció, elszámolás, stb. azonban kizárólag angol nyelven zajlik. Fontos megemlítenem, hogy érdemes a pályázatokat már eredetileg angol nyelven beadni, mert akkor biztosra vehetjük, hogy a Bizottság a mi eredeti ötletünket olvassa, mivel előfordulhat, hogy a hivatalos fordítók elferdítik a szavak jelentését, esetleg hibásan értelmezik a szakmai részt. A pályázók közvetlenül Brüsszellel állnak kapcsolatban, oda nyújtják be a pályázatukat, és onnan kapnak értesítést az eredményről. Ugyanakkor minden országban létrehoznak egy programirodát (vagy a program területéhez kötődő Minisztériumon belül, vagy egy külön szervezeten belül), amelynek feladata az információnyújtás és -közvetítés. Magyarország részvétele a Közösségi Programokban óta Magyarország 18 Közösségi Programhoz csatlakozott, beleértve azokat is, amelyek már kifutottak. Magyarország különösen sikeresen vett részt az oktatási-, ifjúsági-, képzési- és kutatási projektekben. Az Európai Környezeti Ügynökség volt az első, a 11 európai ügynökség között, amelyekben való részvétel lehetősége megnyílt a 10 KKE ország előtt

14 Magyarország január elseje óta vesz részt a közös munkában. A Közösségi Programok közül a legfontosabbak: EU6 K+F Keretprogram Kutatási és technológia-fejlesztési Keretprogram (2002- ENTERPRISE & SMEs Program a kis- és középvállalkozások támogatására 2006) LIFE III Természet- és környezetvédelem econtent Digitális tartalomfejlesztés a világhálón SOCRATES Európai együttműködés az IDA Adatcsere elősegítése a közigazgatásban oktatásban LEONARDO Európai együttműködés a Youth ( ) Együttműködés az ifjúsági programokban szakképzés terén KULTURA 2000 Európai együttműködés a kultúra területén Egészségügyi Keretprogram Akcióprogramok a közegészségügy területén Daphne Program a gyermekek, fiatalok és nők elleni Media Plus Az EU audiovizuális támogatási programja erőszak leküzdésére e-ten E-szolgáltatások elterjesztése Safer use of Internet Biztonságos Internethasználat Pericles Együttműködés az Euró védelmében Turizmus Turizmus és az Európai Unió Ten-Telecom ( ) Európai információs társadalom fejlesztése CUSTOMS 2007 Vámügyi együttműködés MARCO POLO II Nemzetközi teherszállítás fejlesztés Judicial cooperation Törvényszéki együttműködés ( ) Combating discrimination Társadalmi kirekesztés leküzdése ( ) Erasmus World Felsőoktatási együttműködés a III. Világ országaival Civil Protection Polgári jogvédelem Incentive measures Foglalkoztatáspolitika és szociális ügyek 16

15 E-Learning Oktatási és képzési TACIS Határmenti ill. rendszerfejlesztés demonstrációs projektek a FÁK országaival Intelligent Energy for Intelligens Energiát ALTENER Alternatív energiával Europe Európának kapcsolatos demonstrációs projektek SAVE Energiahatékonysági STEER Energia a szállításban Program COOPENER Megújuló energia Fiscalis Adóügyi felhasználása együttműködés 1. ábra Forrás: A következő oldalakon részletesen az Intelligens Energiát Európának programmal foglalkozom tovább, azon belül is az ALTENER akcióprogramot dolgozom fel. 2. Intelligens Energiát Európának Program ( ) 7 Az Európai Unió első támogatási programja az energiahatékonyság és megújuló energiák terén, a SAVE 1991-ben indult. Majd 1993-ban állították fel az ALTENER programot a megújuló energiák fejlesztésére. Ezt követően 1998-ban hozták létre egy többéves keretprogramot az energia területén megvalósítandó akciók összefogására, amelynek időhorizontja 1998-tól 2002-ig terjedt. A keretprogram a SAVE és ALTENER mellett négy másik akcióprogrammal egészült ki: SYNERGIE, ETAP, SURE, CARNOT. A 2002-ben véget ért Energia Keretprogramot 2003-tól egy új program váltotta fel, az "Intelligent Energy for Europe" elnevezésű többéves keretprogram ( ). A programot az Európa Parlament és Tanács június 26-án fogadta el, július 15-én került meghirdetésre az Európai Unió hivatalos közlönyében, és augusztus 4-én léptették életbe

16 Az általános cél az európai gazdaság és piac hatékonyságának javítása és ennek eléréséért az alábbi alcélokat tűzi ki a program: az energiahatékonyság javítása évente 1%-kal, a megújuló energiaforrások arányának növelése 6-ról 12%-ra 2010-re, a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos áram arányának növelése 22,1%- ra, kogenerációval termelt elektromos áram mennyiségének növelése, a megújuló energiaforrás-potenciál fejlesztése, Kyoto mechanizmusok támogatása. A javasolt új akcióprogramok: marad és megerősödik a SAVE és az ALTENER, a COOPENER akció keretében újrairányozzák a nemzetközi erőfeszítéseket, a hatékony energiafelhasználás és megújuló energiaforrások terén egy új terület nyílik meg: 'energia a szállításban' - STEER Az IEE Program legelső pályázatait december 2-án hirdették meg. Ebben a fordulóban Magyarország nem vett részt, az Európai Unió tagállamain kívül Bulgária, Litvánia, Románia és Szlovénia csatlakozott a programhoz. Hazai szervezetek május elsejétől pályázhatnak az energetikai keretprogramban. Az Intelligens Energia Európának Keretprogram az energetika témakörébe eső közép- és hosszú távú fejlesztéseket támogatja. A program az Unió energia-függőségének enyhítésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvésből ered, a meglévő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására és a megújuló energiaforrások elterjesztésére törekszik. A program hangsúlyt fektet a létrejött kutatási eredmények nemzetközi elterjesztésére és a fejlődő országokkal közösen kialakított projektek támogatására. A program költségvetése 215 millió euró 4 évre, amely a bővítést követően 50 millióval gyarapodott. A program pályázati eszközei prioritási területenként: ALTENER, SAVE, STEER, COOPENER. 18

17 ALTENER: a megújuló energiaforrások központosított és decentralizált termelésének támogatása, integrációjuk a városi környezetbe, az ide vonatkozó jogszabályok előkészítése és alkalmazása. (86 millió euró) SAVE: az ésszerű energiafelhasználás és kereslet menedzsment javítása különösen az építőipari és az ipari szektorban, magában foglalva a jogszabályok előkészítését és alkalmazását. (75 millió euró) STEER: a közlekedés energetikai szempontjaihoz kötődő kezdeményezések támogatása, az üzemanyagok diverzifikálása, megújuló energiafajták a közlekedésben, energiahatékonyság, magában foglalva a jogszabályok előkészítését és alkalmazását. (35 millió euró) COOPENER: az energiahatékonyságot és a megújuló energiák felhasználását célul kitűző nemzetközi projektek támogatása különösen a fejlődő országokban. (19 millió euró) A Közösségi Programokon belül, az energia területét támogató, hasonló költségvetésű program nem létezik. Egyedül a LIFE Környezet és Természetvédelmi Programja áll a legközelebb az Intelligens Energiát Európának programhoz. A LIFE által támogatott tevékenységek a környezetvédelem, a természet megőrzése és a harmadik országok. E három területből álló eszközrendszernek külön külön megvannak a prioritásai, mégis mindhárom terület a környezet javítását célozza meg. Ez természetesen az energia hatékony felhasználásának célja is egyben. A LIFE ( ) költségvetése 640 millió euró. Idén meghosszabbították két évvel, és erre az időszakra további 317 millió euróval toldották meg a támogatási keretet. A Geothermal Power projekt 2002-ben nyert támogatást az ALTENER II programból, amely még az Energy Framework keretein belül működött. Ezért én a projekthez tartozó ALTENER II programot mutatom be. A jelenleg futó ALTENER III program pályázati feltételein azonban alig változtattak, így a projektből nyerhető tapasztalatok szinte módosítás nélkül alkalmazhatók. 19

18 2.1 Az ALTENER II. bemutatása 8 Az ALTENER II. program a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben történő alkalmazását segíti elő. Összköltségvetése a időszakra 86 millió euró. Az ALTENER általános célkitűzései a következők: a megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi direktívák megvalósítása és végrehajtása, a megújuló energiapiac" termékeinek és technológiáinak támogatása, az infrastruktúrafejlesztés támogatása a befektetői bizalom növelésének érdekében, a megújuló energián alapuló technológiák elfogadásának ösztönzése és az ágazat versenyképességének javítása, a tájékoztatás hatékonyságának növelése minden szinten, az ágazat érvényesítése a piacon, a megújuló energiaforrások termelő kapacitásának növelése. Az ALTENER főleg multiregionális projekteket támogat. Az ilyen jellegű projektek ösztönzik a technológia- és tudástranszfert, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatók kedvezőbb feltételekkel állapodhassanak meg a fogyasztókkal, és juthassanak egyéb külső finanszírozáshoz. Az ALTENER olyan energiaforrásokra összpontosít, amelyek már alkalmazhatók, illetve közel állnak az alkalmazhatósághoz: biomassza (erdészeti, mezőgazdasági termékek és kommunális hulladék felhasználása), napenergia (napkollektor és fényelektromos rendszerek), kis volumenű vízenergia (10 MW kapacitás körüli vízerőművek), szélenergia (modern szélturbinákkal termelt energia), geotermális energia (termálvíz energiafelhasználás)

19 2.2 Az ALTENER II. pályázati feltételei A Program széles célközönségre vonatkozik, mind a köz-, mind a magánszférát igyekszik bevonni. Az egyetemek, kutatóközpontok, európai, nemzeti, helyi, regionális és városi ügynökségek, testületek s az egész vállalati szektor részvételére számítanak, gyakorlatilag mindenkire, aki érintett a megújuló energiaforrások részarányának és az energiahatékonyságnak a növelésében. Az elbírálásnál előnyt élveznek a kis- és középvállalkozások. A Program és a támogatandó projektek kivitelezésében a végrehajtó ügynökség segédkezik, mintegy kapcsolattartó intézményként a Bizottság és a Programban résztvevő partnerek között. A támogatandó projektek hasonlóan más kiírásokhoz maximum 50%-os támogatásban részesülhetnek. Az Intelligens Energiát Európának Keretprogram szükségességét az Unió jelenlegi és a jövőben tovább növekvő energiaimport függősége és a Kiotói Egyezményben foglalt előírások indokolják. Tekintettel az energiafelhasználás sokrétűségére a program egyfajta ötvözete az eltérő szakterületek energetikát érintő stratégiáinak, így a közép és hosszú távú energiaellátás biztosításának, a fenntartható fejlődésnek, a környezetvédelemnek és a közlekedésnek. 2. Energiatermelés 9 - A Geothermal Power projekt által megcélzott problémakör Az energiatermelésnek illetve -fogyasztásnak egyaránt jelentős hatása van a környezetre. A környezetvédelem az EU egyik prioritása. A környezetvédelmi megfontolásoknak így hatással kell lenniük azokra az uniós döntésekre, amelyeket az energia szektor jövőjével kapcsolatosan hoznak meg. Az üvegházhatás elleni küzdelem sürgőssé vált. Az ember által generált széndioxid kibocsátás túlnyomó többsége az energia és a közlekedési szektornak tulajdonítható. A fuvarozás illetve a villamos energia / hőtermelés felel a széndioxid kibocsátás durván egy-egy harmadáért. Az utóbbi évtizedben az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, stb.) ember felelősségéhez kapcsolható részéről már elismerték, hogy ezek komoly veszélyt jelentenek bolygónk 9 Hegedűs Miklós: Az energiapolitika főbb irányai a világon és Magyarországon = Fejlesztés és Finanszírozás Development and Finance 2004/1 21

20 időjárására. A kibocsátás volumenének növekedése gyorsabb és jelentősebb arányú, mint ahogyan azt eredetileg előrevetítették. Az EU felelős a világ széndioxid kibocsátásának 14 százalékáért. Az 1997-es Kyotói Konferencián az EU vállalta, hogy 2003 és 2012 között az üvegház hatású gázkibocsátását az 1990-es adatokhoz képest 8% - kal csökkenti. A jelenlegi trend 5%-os növekedést mutat. Az üvegházhatású gázokon túlmenő gázok kibocsátásának csökkentése további gazdasági kihívást jelent az Unió számára. Az európai jogi szabályozás egyre több és egyre szigorúbb korlátozásról rendelkezett azon tevékenységeket illetően, amelyek az alábbi területeken szennyeznek: az üzemanyagok minősége, a hulladékfeldolgozási munkálatok illetve a savasodó gázokra vonatkozó nemzeti kibocsátási plafonok. Az Európai Unió elfogadott továbbá egy a megújuló energiaforrásokból termelt energia előmozdítását célzó törvényt is. A 2001/77/EC Irányelv a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia előmozdításáról főként azt célozta meg, hogy kidolgozzon egy keretet, amely szerint 2010-re az EU által az 1997-es Kyotói Jegyzőkönyvben az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésére vonatkozóan vállalt kötelezettségekkel összhangban a bruttó villamos energiafogyasztásban 14%-ról 22%-ra növelje a környezetbarát villamos energia arányát. Az Intelligens Energiát Európának program a Kyotói mechanizmusok fő támogatója, a megújuló energiaforrások használatának növelésére törekszik. A mai uniós energiapolitika három nagyobb célkitűzésen nyugszik: a versenyképesség fenntartása, a környezet védelme érdekében a racionális és hatékony energiafelhasználás, az energiaellátás biztonságának megőrzése. 22

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Projektötlettől a megvalósításig - Geothermal Communities - FP7 Theme 6, Energy

Projektötlettől a megvalósításig - Geothermal Communities - FP7 Theme 6, Energy Projektötlettől a megvalósításig - Geothermal Communities - FP7 Theme 6, Energy Intelligens Energia Európa Nemzeti Információs Nap Pécs, 2010.04.09. Csekő Adrienn Geonardo Kft. Geonardo Kft. - www.geonardo.com

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek Vámosi Gábor igazgató Tartalom Nemzetközi pályázati rendszerek bemutatása 1. ELENA 2. JESSICA 3. LIFE + program

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Pályázati dokumentáció. Antoni Györgyi antoni.gyorgyi@rekthiv.elte.hu

Pályázati dokumentáció. Antoni Györgyi antoni.gyorgyi@rekthiv.elte.hu Pályázati dokumentáció Antoni Györgyi antoni.gyorgyi@rekthiv.elte.hu Pályázati dokumentáció legfontosabb elemei: 1. Pályázati felhívás 2. Pályázati útmutató 3. Adatlap 4. Mellékletek A pályázati felhívás

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28.

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. KKV-knak szóló pályázati lehetőségek Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. 1. FP7 - Research for the Benefit of SMEs 2. Konzorcium építő pályázat 3. Bonus pályázat 4. Marie Curie Actions 5. KKV-knak szóló

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser IEE háttereh EU 2020 : Versenyképesség Fenntarthatóság Energiabiztonság Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan A változáshoz

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A pályázati koordináció az alábbi főbb feladatok elvégzését követeli meg a fejlesztéspolitikai és pályázati referensek részéről:

A pályázati koordináció az alábbi főbb feladatok elvégzését követeli meg a fejlesztéspolitikai és pályázati referensek részéről: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése ^jj^aú±b^^ BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET Budapest, MM--WÁ+-H KŐBÁNYI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Tárgy; Javaslat a Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Közvetlen uniós források H2020 pályázatok

Közvetlen uniós források H2020 pályázatok Közvetlen uniós források H2020 pályázatok I. Közvetlen brüsszeli pályázatok közös jellemzői Alapvető követelmény a nemzetközi partnerség, együttműködés: más - nemcsak EU-s - tagországokkal külföldi iparági

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben