PANNON GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Rád

Átírás

1 A PANNON GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Rád 2011

2 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés I. Nevelési program I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1.1. Alapelvek és célok I.1.2. A középiskolai nevelés-oktatás alapvető céljai 1.3. A célok megvalósításában felhasználható eszközök és eljárások I.2. I.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.3.1. A közösségfejlesztési terv I.3.2. A tanórán kívüli nevelés szerepe I.3.3. A közösségfejlesztés színterei, eszközei I.4. I.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok I.5.1. Osztályfőnök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai I.6. I.7. I.8. I.9. I.10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola egészségnevelési programja 3

4 I.11. Az iskola környezeti nevelési programja I A környezeti nevelés színterei az iskolában I.12. A fogyasztóvédelem, a tudatos fogyasztóvá nevelés terve I A fogyasztóvédelmi oktatás alapelvei, célok I.13. I.14. I.15. I.16. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program Az áldozattá válás elkerülésének ismeretei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei II. A Pannon Gimnázium oktatási terve A kulcskompetenciák fejlesztése II.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények II.2. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái II.2.2. Az évközi értékelés sajátos, helyi szabályai II.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei II.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei II. 5. A tanulók felvételének rendje Záradékok 4

5 BEVEZETÉS A Pannon Gimnáziumot a Talentum Via Oktatási és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság alapította meg. Az alapító célkitűzése teljesült azzal, hogy felnőttképzési közoktatási intézményt hozott létre, fenntartja és működteti azt. A fenntartó olyan gimnáziumot alapít, amely érettségi előtti esti és levelező tagozatos iskolarendszerű középfokú képzéssel foglalkozik. A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A beiskolázás általános tantervű gimnáziumi osztályokba történik. A gimnázium nevelési-oktatási programjában általános célként fogalmaztuk meg az önművelés igényének kialakítását, a kreativitás és a kommunikációs készség fejlesztését, az absztrakt gondolkodás kialakítását. A kilencedik-tízedik évfolyam programjának tervezésekor a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv műveltségi területeinek követelményeit, a tanulók életkorából adódó biológiai és pszichológiai jellemzőit vesszük figyelembe. Valamennyi tantárgy keretében törekedni kell az absztrakt logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre, megoldási hipotézisek kezelésére, az egyéni adottságokra és képességekre épülő érdeklődési körök kialakítására, az általános műveltség leglényegesebb elemeinek elsajátítására. A tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam programját az érettségi vizsga követelményei, a felsőfokú iskolai továbbtanulásra felkészülés, a továbbtanulási szándéknak megfelelő egyéni érdeklődés, illetve a munka világába való bekapcsolódás vagy munkája magasabb szintű ellátásának igénye határozza meg. Az érettségi vizsga kötelező tantárgyait mindenki tanulja, a fakultációs program pedig választás alapján alakul ki. Az alapszintű érettségi vizsgára történő felkészítést tervezzük, de lehetőséget teremtünk természetesen az emelt szintű érettségi vizsgára. A gimnázium fontos jellemzője a rugalmas alkalmazkodás a megváltozott gazdasági feltételeknek, ezért nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy a következő tanévben többcélú, szakképzéssel is foglalkozó intézményt hozzunk létre. 5

6 Az igények megnövekedésével a tanulni vágyók létszámát tekintve, emelni szeretnénk a következő években a létszámot is, amely azonban nem befolyásolja a pedagógiai program tartalmát. 6

7 I. NEVELÉSI PROGRAM I. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1.1. Alapelvek és célok I Alapelveink Az iskolai élet minden területén, a tanítási órákon, az óraközi szünetekben, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős és programok keretében kívánjuk a tanulóinkat jóindulatú, kompromisszum kész, a világra nyitott, jó kommunikációs képességgel rendelkező, megfelelő vitakultúrájú emberekké nevelni. Az általunk kialakítandó emberkép egyik fontos lényegi jellemzője az autonómia, az életvezetés és az aktivitás belső ösztönzők által vezérelt jellege, az a sajátosság, amely megszünteti a személyiség és a magatartás szituációfüggő jellegét, s lehetővé teszi, hogy az egyén ne engedje magát sodortatni a váltakozó élethelyzetek által, ellenkezőleg, ő alakítsa sajátarculatának,igényeinek megfelelően a körülményeket. Másik jellemzője a közösségre orientált vonás. Ezek a tulajdonságok teszik képessé az egyént a személyes és a szűkebb körű csoport érdekein való felülemelkedésre. Harmadik hogy az egyén ne legyen manipulálható, önvezérlése folyamatos önkontrollal párosuljon. Törekvésünk az, hogy emberléptékű, iskolánkban a legmodernebb ismeretek mellett olyan erkölcsi értékeket is közvetítsünk, hogy ebben a folyamatban a felnőtt vagy fiatal felnőtt aktív közreműködő partner legyen, ne szenvedő alany. A demokráciára és a közéleti szereplésre nevelést alapvető fontosságúnak tartjuk. A középiskola külön figyelmet fordít a tanulók közösségbe való beilleszkedésére. Társadalmi kommunikációjuk fejlesztésével tanulmányaik befejezése után képesek lesznek a munka világában feladataik szakszerűbb, pontosabb, magasabb szintű elvégzésére. Középiskolánk a törvény által is előírtan világnézetileg semleges nevelést-oktatást valósít meg úgy, hogy diákjaink szabadon, önállóan és felelősséggel tudjanak dönteni esetleges vallási, politikai hovatartozásukról. Az iskolai élet minden területén érvényt szerzünk az esélyegyenlőség eszméjének, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az egyenlő bánásmódnak. 7

8 Törekszünk arra, hogy tanulóinkban kialakuljon a folyamatos önművelés, az élethosszig tanulás iránti igény. A helyes önismeretre nevelés, érzelmi kultúrájuk gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az emberi magatartás kulturált formáinak fejlesztése a középiskola egyik fontos alapelve. Szeretnénk kialakítani a nemzeti közösséghez, a családhoz, a természeti környezethez és az európai kulturális hagyományokhoz való kötődést. Az iskolai oktatás-nevelés egésze a színtere a minőségi munkavégzésre, megbízhatóságra, kritikai gondolkodásra való nevelésnek, a csapatban dolgozni tudás képessége elsajátításának. Egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra, esztétikára neveléssel elérjük, hogy a tanulók mindennapi életének részévé váljon az egészségük megőrzése, nemcsak testileg, de mentálisan is. I A középiskolai nevelés-oktatás alapvető célja A Nemzeti alaptanterv 2007-es módosítása felsorolja azokat az ún. kulcskompetenciákat, amelyekre az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezek a következők: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia; digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert a most középiskolába járó diákok az egész életen át tartó tanulást természetes folyamatnak tartják. Sok kompetencia részben fedi egymást, egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Oktató-nevelő munkánk alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését: az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Az iskolába érkező, gyakran komoly tudásbeli és motivációs különbséggel rendelkező tanulók egyre változatosabb módjait igénylik az ismeretszerzésnek. Felgyorsult világunkban meg kell tanítanunk őket a körülmények változásaihoz való alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésére. 8

9 A helyi célok (célrendszer) megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk: az iskola jelenét, jövőjét; hogy olyan piacképes, korszerű, konvertálható és továbbfejleszthető tudást nyújtsunk, amely a várható gazdasági-társadalmi elvárásoknak megfelel. Kiemelten gondot kell fordítani a 9. évfolyamra, ahova különböző előképzettséggel érkeznek a tanulók, s a beilleszkedés könnyítésével (segítésével) az iskolai célkitűzésekhez csatlakoztatjuk őket. Fontos az életkori sajátosságnak megfelelő műveltség biztosítása. A kívánatos értékrend tartalmazza: a humanizmus, a demokrácia, a tolerancia, a szolidaritás, a nemzeti identitástudat, az európaiság stb. eszmeiségét. A nevelés és oktatás folyamatában a pedagógiai és tanulói tevékenységnek egyaránt a tanuló személyiségfejlődését kell szolgálnia, még felnőttként is. Fontos céljaink közt szerepel, hogy tanulóink megismerkedjenek népünk múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. El kell mélyítenünk diákjaink hazaszeretetét, de meg kell őriztetnünk nyitottságukat más népek eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Különösen fontos erősítenünk az európai egység gondolatát, mert az ország boldogulásának ez is egyik előfeltétele lehet. Iskolánk az aktuálisan elérkező nemzeti ünnepek formájában megvalósuló ismertetési és megemlékezési alkalmakat szeretné a mindennapi nevelő-oktató munka részévé tenni, mindezekhez teret biztosítani a szaktárgyi órák során is. Felnőtt és fiatal felnőtt diákjaink tudjanak és merjenek fellépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus valamennyi megnyilvánulási formája ellen, legyen önálló elképzelésük a saját szerepükről hazánk és Európa jelenében és jövőjében. I Feladatok a célok megvalósítására Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek, összekötik az egyes műveltségi területek fejlesztési feladatait. Ezek a következők: Az énkép és az önismeret fejlesztése Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanítás-tanulás egész folyamatában 9

10 gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A hon- és népismeret fejlesztése Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait és jellegzetességeit. Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok érétkeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Más országok kultúrájának, hagyományainak megismerése együtt jár a magyarországi jellegzetességek felidézésével. Más nemzetek szemüvegén keresztül nézve más dimenziót kap a hazai kultúra is. Az európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra megismerésének fejlesztése Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztése 10

11 A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és a motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. A gazdasági nevelés fejlesztése A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. A környezettudatosságra nevelés fejlesztése A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmigazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. 11

12 A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait ahhoz, hogy ezeket a célnak leginkább megfelelően tudja alakítani. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Nyújtsanak támogatást a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, illetve leküzdésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata a fiatal felnőttek esetében, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészítés a felnőtt lét szerepeire Tudatosítanunk kell a minden tanulóban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos pedagógiailag tervezett fejlesztése További fejlesztési feladataink A fegyelmezett munkavégzés, az önálló felkészülés, az önellenőrzés képességének növelését minden tanórai munkánk részévé tesszük. 12

13 Minden tanítványunkban keressük az egyéni tehetséget, és az egyéni képesség kibontakoztatását szaktárgyi és tehetséggondozó órákon elősegítjük. A problémamegoldó és alkotóképesség fejlesztése minden tantárgy sajátja, fő fejlesztési területe a matematika és a vizuális kultúra tanterve. Iskolánk helyi tanterve elősegíti tanítványaink kommunikációs képességének fejlesztését, főképpen a magyar nyelv, az irodalom, az idegen nyelvek területén. Törekszünk a modern információhordozók (CD-ROM-ok, DVD-k, internetes keresőprogramok, videofilmek stb.) alkalmazására-alkalmaztatására a tudásbővítés területén. Az érettségi vizsgára készülő tanulóinkat kreatív gondolkodásra neveljük, minden törekvésünkkel állandó önművelésre késztetjük őket. Tanóráinkat a évfolyamon úgy szervezzük, hogy tanulóink hatékonyan készülhessenek fel az érettségi vizsgára. I.1.3. A célok megvalósításában felhasználható eszközök és eljárások A leírt célok és feladatok megvalósításához alkalmazott módszerek megválasztása a pedagógus joga és felelőssége. Ennek során köteles figyelembe venni: az iskolai célkitűzéseket, feladatokat, az osztályfőnökök, ill. az osztályban tanító tanárok pedagógiai terveit. A pedagógus módszerei nem ütközhetnek: emberi jogokkal, alkotmányos elvekkel, a polgári etikával, a pedagógia szaktudománya általánosan elfogadott eredményeivel. Így különösen tilos: a tanári pozícióval való visszaélés, a bosszúállás, 13

14 kivételezés. Ugyanakkor elvárható: a személyes példamutatás, a jóhiszeműség, a diákok életkoruknak megfelelő kezelése. Céljaink és feladataink megvalósításának garanciája a minőségi és összehangolt nevelő és oktató munka, a megfelelő stratégiák alkalmazása, a személyes példaadás. A célok elérésének és a feladatok megvalósításának színterét a tanórák illetve az iskolán kívüli tevékenységek jelentik. Az értékek közvetítése, a tanulók képességeinek fejlesztése, az ismeretek tárgyilagos közlése és változatos módon való tanítása érdekében, folyamatos önképzést és továbbképzést várunk el a nevelőtestület tagjaitól. Pedagógusainktól elvárjuk, hogy részt vegyenek a pedagógiai program tervezésében, értékelésében, elfogadásában. I. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A felnőttoktatásban is fontos szerepet kell, hogy kapjon a személyiségfejlesztés, melynek legfontosabb eleme a tanulók megismerése és a tanulók önismeretének fejlesztése, az önismeretre, az önfejlesztésre való igény felébresztése, támogatása. Fontos továbbá a társas érintkezésben is a toleranciára, egymás megismerésére való nevelés, hiszen egy-egy osztályközösségbe nagyon eltérő életkorú, előképzettségű, családi, kulturális valamint etnikai háttérrel rendelkező tanulók érkeznek. Fontos a társadalmi együttélés és a különbözőségből fakadó értékek megismerésének, elfogadásának hangsúlyozása. Ezek figyelembe vételével elsődleges feladataink: a tanulók önismeretének és önbizalmának fejlesztése, valamint ezen keresztül a korábbi iskolai kudarcok kompenzálása, a tanulók együttműködési készségének fejlesztése, jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása, 14

15 figyelem és érdeklődés felkeltése, a műveltség, tudás, és tanulás utáni vágy kialakítása, fenntartása, önálló tanulás képességének fejlesztése, az önképzés igényének kialakítása, egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása, fejlesztése, problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése, egészséges és kulturált életmód igényének kialakítása, elősegíteni, hogy az osztályok pozitív szocializációt megvalósító közösségekké alakuljanak, felelős társadalmi magatartás kialakítása. 15

16 I. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A jó közösség nevelésünk célja és egyben színtere is. A közösségformálás tehát munkánknak nem csak célja, hanem eszköze is. Az iskolai közösség különböző szintekből tevődik össze: iskolavezetés, tantestület, osztályok, a diákönkormányzat és a spontán szerveződő informális csoportok, baráti közösségek. Közös feladatunk, hogy pozitív érzelmi légkört fejlesszünk ki és tartsunk fenn az osztályokban, a tantestületben olyan iskolát, amelyben a pedagógusok is és a tanulók is biztonságban és jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet. A közösség, mint nevelési cél a szocializációs folyamat alkotóeleme és egyik feltétele. A közösségi nevelést az erkölcsi nevelés jelentős részének tekintjük. A jó közösségben alakul ki az egyéni szabadság, és fejlődik ki a markáns egyéniség. I.3.1. A közösségfejlesztési terv A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen kapcsolata, másrészt közvetett módon, a tanulóközösség ráhatásán keresztül valósul meg. A kívülálló szemszögéből nézve ennek a felnőttoktatásban már nincs létjogosultsága. Ám iskolánk fontosnak tartja a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók felkészítését a felelős társadalmi gondolkodásra. A tanulóközösségek fejlesztésével kapcsolatos alapvető feladataink: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, azok tudatos, tervszerű fejlesztése. A közösségek irányításánál alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A közösségek életkori heterogenitásából adódó nehézségek és konfliktusok megoldásának feladata az osztályfőnökre hárul, így az osztályfőnöki megbízást lehetőség szerint olyan pedagógus kapja meg, aki több éves gyakorlattal és eredményekkel rendelkezik a felnőttoktatás területén. A szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítása, a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, 16

17 konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi a diákot arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vehessen részt a közügyekben. Ki kell alakítanunk a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása), hogy akár nevelői segítséggel, akár annak elhagyásával a diákok közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, annak elérése érdekében összehangolt módon tevékenyen dolgozzanak, az elvégzett munkát értékelni tudják. A hatékony önálló tanulás magvalósítása során a tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára, tudásának másokkal való megosztására, és saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárokká nevelődnek diákjaink, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése segíti a tanulót a mindennapi életben és a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés során pozitív attitűdök, személyiségjegyek alakulnak ki, mint pl. a függetlenség, a kreativitás és az innováció. A közösséget irányító pedagógus feladata a tevékenységek tudatos tervezése és folyamatos szervezése, hiszen a közösség általi közvetett nevelés csak akkor érvényesül, ha a szervezett tevékenységekben a tanulók aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A testi és lelki egészség fejlesztése által, készítjük fel a tanulókat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. 17

18 Fontos szempont a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszerességének kialakítása, azok megőrzése, továbbvitele. Egy-egy osztály közösségformálási tervének kialakítása, ill. annak végrehajtása elsősorban az osztályfőnök feladata. Munkájához az iskolavezetés és a szaktanárok nyújtanak segítséget. Utóbbiak nevelő-oktató munkájuk során operatívan bekapcsolódnak az osztályfőnöki elképzelések megvalósításába. Az iskolavezetés elsősorban adminisztratív és technikai segítséget nyújt a feladat végrehajtásához. I.3.2. A tanórán kívüli nevelés szerepe a rendszeres foglalkozások (felzárkóztatás, diákkör), szervezett eseti foglalkozások (osztályprogramok, iskolai közösségi programok, tanulmányi kirándulás, egyéb kirándulások, szakmai kirándulások, színház- és mozi látogatás) önköltséges tanfolyamok (egyedi engedéllyel szervezhetőek). A tanulmányi kiránduláson, iskolai táborban, programokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a tanulók fedezik. Szociális rászorultság esetén támogatás kérhető a fenntartó Talentum Via Nonprofit Gazdasági Társaságtól. A támogatásról az társaság vezetőssége dönt. I.3.3. A közösségfejlesztés színterei, eszközei a Diákönkormányzat az iskolaújság, iskolarádió, osztályok közötti szellemi és sportvetélkedők, kirándulás, karácsonyi ünnepség, iskolai ünnepélyek: - évnyitó ünnepély, - állami ünnepekről való megemlékezés, - évzáró ünnepély 18

19 Az osztályon belüli és az osztályok közötti kapcsolatok kiépülésében, az együvé tartozás érzésének elmélyítésében jelentős szerepe van az iskolai rendezvényeknek. A társas együttlét tartalmas programjai meghatározó élményt nyújtanak, miközben a kulturált viselkedés gyakorlására is módjuk van. Az iskola közösségeinek állandó feladata, hogy a hagyományokat alakítson ki. A hagyományos ünnepségeink mellett az oktatási minisztérium minden évben, rendeletben határozza meg a kötelező megemlékezések (aradi vértanúk, holokauszt és kommunista diktatúrák áldozatai) időpontjait. Az ünnepségek, megemlékezések városi, iskolai, illetve osztálykeretben történhetnek, illetve beilleszthetők tantervbe is. Az iskolai megemlékezések javasolt időpontja a tanítási nap első vagy utolsó (6. vagy 7. ) órája. Egyéb rendezvények Osztályközösségi keretben klubdélután szervezhető. Karácsonyfa-állítás: ajándékozási lehetőség a szeretet jegyében. Szalagavató: a 11. évfolyam tanulói ünnepséget rendeznek a 12. évfolyamosoknak. A szalagtűzést nyitótánc és szalagavató bál követi. Farsang: a diákönkormányzat másik nagy rendezvénye, amely hagyománnyá válhat. Táborok, túrák: vízi tábor, sí tábor, gyalogtúrák, stb Diák önkormányzati nap: hagyományosan a tavaszi szünet előtti napon, de ettől el lehet térni. A diákönkormányzat szervezésében játékos, humoros, a diákok irányította nap. Szerenád: a 12. évfolyamos tanulók szerenádot adhatnak tanár kísérettel. Ballagás: a 11. évfolyamos diákok szervezik a végzős tanulóknak. Ebből az alkalomból meghívó és osztálytabló készülhet. Bankett: az érettségi vizsgát bankett zárhatja. Tanulmányi kirándulás: az ismeretek bővítésére, az osztályközösség formálására tanévenként 2-2 nap fordítható kirándulásra. Pedagógusnap: június elején a pedagógusok köszöntése. A tanulmányi kirándulások, a kulturális és sportrendezvények a Kt. 53. (2e) pontja és az értelmező rendelkezések értelmében tanítási napnak számíthatók. 19

20 I.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulóknál előfordulhat, hogy valamilyen magánéleti vagy családi probléma miatt átmenetileg gondok jelentkeznek. A fenti probléma általában tanulási nehézségekhez vezet, ritkán fordul elő önállóan, legtöbbször annak más formáival is párosul. Ez a tény fölhívja a figyelmet a probléma komplex jellegére. Alapelvünk: az iskola, amely emberségre, toleranciára akar nevelni, tanúsítson ilyen magatartást olyan tanulói iránt is, akinél valamilyen gond jelentkezik, különben az elvek és a gyakorlat közötti ellentét súlyos problémákhoz vezethet. A kedvezőtlen gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, a több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt a tanulókban növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Az intézményünk, a tantestület feladata a nehézségek azonnali felismerése: a negatív viselkedési megnyilvánulások okainak felderítése, lehetőség szerinti orvoslása egyéni bánásmóddal, személyes beszélgetésekkel, példaadással, szeretettel, rendszeres együttműködéssel, odafigyeléssel, diagnosztizálása, a szükséges terápiák kidolgozása, a közösség pozitív motiválásának pedagógiai felhasználásával, az iskolai pszichés ártalmak elhárításával (stressz, túl magas követelmények, túlzott engedékenység, megszégyenítés, stb.). Iskolánkban a magatartási, beilleszkedési problémák megoldásában kiemelt szerep jut a tanulóval történő gyakori egyéni elbeszélgetéseknek, az osztálytársak körében történő beszélgetéseknek és a szülőkkel való kapcsolattartásnak. Ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni, fontos feltétel, hogy a tanulónak jó kapcsolata legyen az osztályfőnökével vagy valamelyik tanárával, mert így könnyebben bevonható olyan iskolai tevékenységekbe (szakkör, sportfoglalkozás), ahol sikerélményhez jut. Olyan esetekben, amikor a segítő szándék, és az, amit az iskolán belül tenni tudunk, már nem elégséges, külső segítséget kérünk A büntetés ritkán vezet eredményre, ezért ahhoz csak rendkívül indokolt esetben folyamodunk. Súlyos és folyamatos fegyelemsértésnél azonban a jogszabálynak megfelelő büntetés kiszabását alkalmazzuk. 20