SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT Királyegyháza Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye Királyegyháza, Petőfi u. 64.

Átírás

1 Királyegyházai Óvoda Nevelési Programja A két legnagyobb dolog, amit a gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a szárnyak 1

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék oldalszám Az óvoda adatai 3 I Bevezető 4 I. 1. Az óvoda környezeti sajátosságai, helyzetkép 4 I. 2 Szocio- kulturális jellemzők 5 II. 1. Gyermekkép 6 II. 2. Óvodakép 6 II. 3. Óvodai nevelésünk alapelvei 7 III. 1 Az óvodai nevelés feladatai 7 III. 2. Egészséges életmód alakítása 8 III. 3 Az érzelmi nevelés és szocializáció 15 III. 4 Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés 19 IV. 1 Az óvodai élet megszervezésének elvei 23 IV. 2 Személyi feltételek 23 IV. 3 Tárgyi feltételek 23 IV. 4. Napirend 24 IV. 5. Hetirend 25 IV. 6. Az óvoda kapcsolatai 26 V.1 Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 33 V.2.Játék 33 V.3.Vers, mese 37 V.4.Ének, zene, énekes játék 40 V.5.Rajzolás, mintázás, kézi munka 43 V.6.Mozgás 45 V.7.Külső világ tevékeny megismerése 48 V.8.Munka jellegű tevékenységek 53 V.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 57 VI.Érvényességi nyilatkozat. 62 VII. Legitimációs záradék 63 2

3 Helyi Óvodai Nevelési Program HOP A fenntartó neve: Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Cím: Szentlőrinc Templom tér 8 Az intézmény neve: SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI- NEVELÉSI KÖZPONT SZONEK Cím: Szentlőrinc Ifjúság útja 5 Az tagintézmény neve: SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI- NEVELÉSI KÖZPONT Cím: 7953 Királyegyháza Petőfi u 64. OM azonosító: Max. Gyermek létszám: 50 fő 3

4 AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA I. Bevezető I. 1 Az óvoda környezeti sajátosságai, helyzetkép Királyegyháza Szentlőrinctől 5 km-re terül el, 1056 fős község. Az óvoda 1971-ben épült, a falu központjában, az iskola mellett található. Az óvoda épületéhez kapcsolódik az óvodát és iskolát ellátó konyha ben az óvoda nyílászárói, a fürdő és a teljes villamoshálózat felújításra került. Jelenleg 2 csoportban 50 férőhelyen 52 óvodáskorú gyermek harmonikus személyiségfejlesztését biztosítjuk érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkörben. A csoportok belső környezete igényesen kialakított és tárgyi feltételeiben jól ellátott. Minden szobában belső téri galéria növeli a játékteret és színesíti a játéklehetőséget. Eszközeink és felszereléseink javarészt természetes anyagból készültek, minden csoportban megtalálható az élősarok. A nagy, füvesített udvarunkon esztétikus fajátékok, homokozó várja a gyermekeket. Az óvoda udvara számtalan lehetőséget kínál a kísérletezésekre, tanulmányozásokra, illetve növények ápolására, pókok, békák, giliszták védelmére. Kis veteményeskertünket, virágoskertünket közösen műveljük, terméseinek együtt örülünk. Vegyes életkorú csoportjaink valódi fejlesztő hatással vannak a gyerekekre az együttműködés, a másikra való figyelés képességének kialakulásában. Nevelőmunkánkat a családi nevelésre Építjük. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, és a jó partnerkapcsolat Kialakítását. Lényegesnek tartjuk, hogy óvodánk gyermekközpontú legyen. Ezek szerint alakítjuk a szokásokat, szabályokat, melyek teljes mértékben megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, szükségleteinek. A nevelés eszközének a játékot mint- fő gyermeki tevékenységet - tekintjük. Az egyéni fejlettség figyelembe vételével, változatos módszerekkel, és a fejlődéshez szükséges feltételek biztosításával érjük el, hogy a gyermekek képességeiket kibontakoztathassák. Fokozott figyelmet fordítunk az egészséges életmód szokásainak és feltételeinek kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek illetve a cigány családokból jövő kisgyermekek 3-4 éves korban, óvodában legyenek, hogy az itt folyó nevelő-gondozó munkával segíteni tudjuk a hátrányaik csökkentését, felzárkóztatásukat./ IPR / A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása mindennapunk része. Az eltérő 4

5 kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkező gyerekek együttnevelésére, a multikultúrális és interkultúrális tartalmak átadásával a cigány gyermekek népi kultúrájuk-identitástudatuk, önazonosságuk megőrzésére dolgoztuk ki Etnikai, kisebbségi Program -unkat. Adaptálásra került 1999-ben Óvoda Helyi Programja az Óvoda, Iskola és Kultúra Háza Csempeszkopács egyes elemei I. 2 Szocio- kulturális jellemzők Az óvodánkba jelentkező gyermekek tükrözik a falusi népesség sokszínű rétegződését. Tapasztaljuk, hogy a családokkal, a családokon belül a gyermekeknek életkörülményei mennyire befolyásolóan alakítják óvodai nevelésünket. Ahogy szerte az országban észlelhető, a mi községünkben is nyomon követhetők a technikai fejlődésének hatása, a családokon belüli korlátozottabb lehetőségek, a családszerkezetek változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, s vonzatként az életszínvonal romlása, tartalékok felélése, a családi klímában fellelhető frusztráció. Mindezek ismeretében igyekszünk élmény gazdaggá formálni óvodai életünket, amelyben meghatározó erővé válhat a gyermekeket körülvevő tárgyi és személyi környezet. Óvodásaink jellemzően kis családokból (apa+anya+gyermek vagy gyermekek) érkeznek, de a több generációs családok is megtalálhatók. Évente változó számú az intézményünkben a csonka családból érkező gyermekek aránya. A gyermekek családi házakban élnek. A házak általában komfortosak, de főleg a Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyerekek nagyon rossz állagú, komfort nélküli körülmények között élnek. Vannak olyan gyermekeink, akik az óvodában ismerkednek először a W. C-vel, a folyóvízzel, csappal, a radiátorral, könyvvel. Az óvodánkban kevés az önálló szobával rendelkező gyermekek száma, általában testvérével, szüleivel osztozik meg egy szobán. A családok légköre egyre kevesebb családnál nyugodt, harmonikus, inkább zaklatott életvitelű családból járó óvodás korú gyermekek jellemzőek. A létszám arányában az anyák kevés hányada dolgozik, jelentős a gyesesek, főállású anyák aránya. A valamilyen községi segélyre rászorulók aránya számottevő. A segélyezés oka az alacsony kereset, vagy a szülő egyedülállósága valamint a munkanélküliség. A szülők döntő többsége szakmunkásképzőt végzett, kevés az érettségizett, ennél alacsonyabb végzettségűek vannak. Diplomás szülő nincs. A szülők fizikai munkát végeznek, kevés szülő, aki alkalmazott, 1szülő vállalkozó. A családok anyagi helyzete heterogén, a települések között nagy az eltérés, míg a Királyegyházáról érkező gyerekek körülményei, anyagi helyzete sokkal jobb, Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyermekek közül a többség nagyon nehéz körülmények közül érkezik többen a mély szegénységből. Az anyagiak léte vagy hiánya a társadalmi értékek, elsajátításában összefüggést mutat az iskolai végzettséggel. Nagyon kevés családban töltik együtt a szülők a gyerekekkel a szabadidejüket. A gyerekek szabadidejükben a ház körül szabadon játszanak. A férfiak a 5

6 munkahelyükön dolgoznak, kevés családban segítenek a nőknek. A nők látják el a ház és az állatok körüli teendőket. A ház körüli munkákban a gyerekek is kapnak feladatokat. A gyerekek általában az anyákhoz ragaszkodnak, és az apáktól tartanak. Az apáknál főleg a testi fenyítés a nevelés eszköze. A család érzelmi életében a nő a meghatározó személy. Meghatározónak tartjuk, hogy az óvoda légköre szeretetteljes, családias, gyermekközpontú legyen és segítse a gyermekek fejlődését. Hangsúlyosabbá válik az óvó, védő ellátó gondozó funkció és előtérbe kerül az egészség megőrzése érdekében a prevenció. A szülők az óvodával szembeni elvárásaikat a családias légkörben történő, egyre hosszabb nyitvatartási idővel a személyiséget tiszteletben tartó neveléssel, gyermekvédelemmel és pedagógiai felvilágosító tevékenységgel kapcsolatosan fogalmazták meg. II. 1 Gyermekkép Óvodánkban a nevelés központjába a gyermeket és a pedagógust kívánjuk állítani. Felvállalva a 3 7 éves gyermek fejlődésének támogatását és személyiségük fejlesztését. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre, és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. Olyan gyermeki személyiséget kívánunk nevelni, aki: derűs, boldog, nyitott, érdeklődő, kreatív, jól kommunikál, valamint társakat kereső, különbözőséget elfogadó, a szűkebb és tágabb környezetében biztonságosan eligazodó, tudásvággyal rendelkező személyiség megalapozásán munkálkodunk. II. 2. Óvodakép A környezet igényeihez és lehetőségeihez igazodva a gyermekek differenciált személyiségfejlesztését és a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Olyan óvodát biztosítunk gyermekeinknek: - amely sok irányba nyitott, - barátságos légkört biztosít a gyermekek, pedagógusok, szülők számára, - ahol tisztaság, rend, esztétikus környezet veszi körül, mely segíti a környezettudatos magatartás kialakulását - amelyben testi-lelki szükségletei életkorának és fejlettségének megfelelő szinten, sokoldalúan kiteljesedhetnek, - ahol a gyermeket körülvevő felnőtt magatartásában kifejezésre jut a szeretet, a befogadás és elfogadás, a támogatás, a megerősítés és a bizalom, - ahol a tevékenységeken keresztül biztosított az önmegvalósítás, önérvényesítés lehetősége. 6

7 III. Óvodai nevelésünk alapelvei: - Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve biztosítja a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. - A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, az egyéni képességekre alapozva, az egyéni érési ütem és szükségletek figyelembevételével biztosítjuk. - Előnybe részesítjük a személyes választás szabadságát, a saját gyökerű követelményválasztást, a környezet feletti kompetencia erősítését és a személyes tér védelmét. Közösségi szinten egymás és a különbözőség elfogadását, tiszteletét és szeretetét. - A játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem pótolható alaptevékenységnek tekintjük, - Nevelésünk kerete a rugalmas, évszaknak megfelelő napirend, esztétikus és biztonságos környezet. - Intézményünk működésének meghatározó eleme az egyén védelmét szolgáló titoktartás, valamint a nyilvánosság, amely a hatékony partnerközpontú működés záloga. - Biztosítjuk a különböző családokból érkező gyermekek önazonosságának megőrzését, multikultúrális nevelési gyakorlatot fordítunk. IV. 1. Az óvodai nevelés feladatai Sajátos megközelítés Az óvoda helyi programja a testi - lelki szükségletek kielégítésével, tevékenységi formák és fejlesztési tartalmak, meghatározásával épül fel. Az óvoda gyakorlatában e területek nem különülnek el, hanem a gyermekek napi és heti rendjében szerves egységet alkotnak. A program segíti a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, az integrált nevelésre javasolt enyhén sérült gyermekek beilleszkedését. Fontosnak tartjuk a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Vegyes csoportban dolgozunk, amiben különböző életkorú gyerekeknek más-más lehetőséget kell biztosítani a fejlődéshez. Nagy jelentősége van az egyéni bánásmódnak, azonban időnként szükséges, hogy azonos korcsoportba tartozó gyerekek egyszer-egyszer külön összeüljenek. Nagy a felelősségünk a családi neveléssel kapcsolatban, hiszen a családi nevelés hagyománymegtartó hatása megingott, a családi élet hiányosságai egyre inkább sürgető szükségleteket hoznak létre, érzi ezt a 7

8 szülő, nevelő egyaránt. Már a szülők nagyrészt maguk sem hagyományosan nevelkedtek, és nem tudják maradéktalanul betölteni az ehhez szükséges szerepkört, ezért az intézmények felé fordulnak fokozott igényükkel. A nevelők és a szülők nagy része is tudja, hogy ennek a fokozott igénynek csak közösen lehet eleget tenni. Egyértelmű tendencia a családok elvárásai az óvodával szemben, melyben a gyerekek neveltségi szintjét a szülő fontosnak tartja, de az ehhez szükséges teendőket nem kívánja igazán visszavinni a családi élet falai közé. Cél: A éves gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A gyermek hatékony, az egyéni fejlődési ütemet figyelembevevő fejlesztése, identitástudat erősítése, az egészséges életmód alakítása,- az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításával. Szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés. Természetszeretet és védelem kialakítása. Népi hagyományok folyamatos beépítése az óvoda életébe. Tartalom: o o o Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és szocializáció Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés Az óvodai nevelés feladata egyebek mellett a gyermek testi fejlődésének elősegítése: IV. 2. Egészséges életmód alakítása Az egészségnevelés olyan pedagógiai tevékenység, melynek során az egészséges életmód céljainak megvalósítását tűzzük ki magunk elé. A célok megvalósítását nem elég magunk elé tűzni, ismernünk és alkalmaznunk is kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével ezek a célok megvalósulhatnak. Az egészségnevelésünk célja A higiénés kulturáltság szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység biztosítása, ami a tapasztalatot majd az ismeretet aktív magatartássá formálja, és annak minden elemével a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálja. A gondozás és a szokások alakításával segítjük a gyerekek 8

9 szükségleteinek kielégítését, elősegítjük fejlődését. Mindez hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, és a nevelési hatások érvényesüléséhez. Az egészségmagatartás kialakulása természetesen nem az óvodás korban és nem az óvodában kezdődik. Alapvető hatása van rá a családi környezetnek, a szülők követendő példaként szereplő egészségmagatartásának és az e téren való elvárásainak is. Az óvodába lépő gyermek már hoz magával bizonyos egészségmagatartást, amit az óvodában tudatossá, értelmes tevékenységgé kell fejleszteni, illetve ha az otthonról hozott szokások nem felelnek meg a korszerű egészségmagatartás követelményeinek, akkor azokat a szülőkkel, családtagokkal közreműködve közösen helyes irányba tereljük. Egészségnevelésünk gyakorlatának egyedüli eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a példamutatás, vagyis az egészségnevelés lényegében személyiségformálás. Az egészségnevelés, az egészségmagatartás aktív alakítása pozitív hatással van a gyermek fejlődésére. Kedvezően befolyásolja a növekedést és a testarányok helyes alakulását. Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés a, Testápolás,higiénés nevelés Személyi higiénés nevelés: testünk ápolása, egészséges ruházkodás, toalettre nevelés, testi kontaktus az óvodapedagógus és gyermekek, illetve a dajka és gyermekek között. A higiénés testápolásban nagy szerepe van az utánzásnak, bemutatásnak, a gyermek által végzett próbálkozásoknak és a felnőtt példamutatásának. Környezet higiénés nevelés: - a csoportszoba, a felszerelések tisztán, rendben tartása; - az udvar: balesetmentes mászókák, homokozó tisztasága, sérülésveszély megelőzése, - prevenció: világítás, fűtés, víztisztító, párologtató - a környezet élővilágát rendszeresen gondozzák, ápolják az év minden szakában. - az udvaron tartózkodás fokozott óvónői felügyeletet igényel! 9

10 - az udvaron az óvónő a gyermekekkel együtt élő, együttes élményt kereső, olykor együtt játszó, mindenképpen tevékenységet irányító személy! b, Betegségek megelőzése A fertőző betegségek megelőzésére nevelés az óvodapedagógus preventív feladata: - rendszeres kézmosásra szoktatás - fertőtlenítő eljárások ismerete, alkalmazása - beteg gyermek elkülönítése Egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzése: - érzékszervi hibák kialakulásának megelőzése (látás, hallás) - beszédhibák felfedezése, korrekciója - tartási rendellenességek c, Étkezés, táplálkozás A korszerű táplálkozás feltételeinek megteremtése: A mellettünk levő konyha a gyermekek étkeztetését a biztosítja. Van beleszólásunk az étlap tervezésében, ahol kiegyensúlyozott étrendet szem előtt tartjuk. Havonta többször gyümölcssaláta napot tartunk d, Testmozgás A szervezet edzése, testnevelés: - mozgásszokások alakítása - főleg a szabadban (3-4 óra naponta) - biztonságérzet biztosítása - balesetmentesség, higiénia - rendszeres testedzés - hideg-meleghez szoktatás - fokozatos fizikai megterhelés: - alapvető mozgástevékenységek begyakorlása 10

11 - harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása - mozgásgyakorlatok megkedveltetése - Az óvodapedagógus feladata a szülők felvilágosítása, aktivizálása arra, hogy a gyermekekkel közösen kiránduljanak a szabadban és biztosítsanak otthon is a mozgásra, mozgásos játékokra lehetőséget. e, Baleset megelőzésre nevelés - balesetveszélyes helyek és helyzetek bemutatása, helyes magatartás, eszközhasználat megtanítása - közlekedési baleset megelőzésére nevelés: szabályismeret, helyzetismeret - felnőttek, szülők számára elsősegélynyújtás helyes technikája (tekintettel az otthoni gyermekbalesetekre) - veszélyhelyzetben a követendő helyes magatartás alakítása Lelki szükségletek A lelki egészség az egészséges személyiségfejlődést biztosítja, megóvja a személyt az idegrendszerre és lelki életre ható káros túlzásoktól, devianciától, az idegrendszeri-pszichés túlterheléstől, kimerültségtől. a, Egészséges életrend -egészséges napirend kialakítása - a szervezet bioritmusának megfelelően (óvodánkban az évszaknak megfelelően is változik) -hibás viselkedési programok megelőzése: magatartászavarok, felnőttek felülkerekedése, büntetés, agresszió, balesetveszély -családi életre nevelés: családi munkamegosztásra nevelés, anya-apa szerepre felkészítés, gyermekszületés testvér b, Stressz elhárítás - stresszre adott helytelen válaszok kiküszöbölése: káros környezeti hatások, rossz berendezés, fokozott mozgáskorlátozás, türelmetlenség -a stresszhatás kompenzációja: feszültségek feloldása, az elfáradás okozta pszichés megterhelés megelőzését szolgáló óvodai testedzés, udvari szabad levegőn mozgás, fizikai megterhelés, relaxáció...stb.veronika zeneprojekt 11

12 c, Az egészségre káros hatások csökkentésére törekvés - az óvodai dolgozók nem dohányoznak. - édesség helyett gyümölcs, zöldség fogyasztása Cél: Tapasztalják meg és váljék igényükké az egészséges életvitel. Érezzék magukat biztonságban. Váljon igényükké a rendszeres mozgást, pihenést, táplálkozást, testápolást, öltözködést tartalmazó életritmus Szervezet ellenálló képességének növelése /mindennapi mozgás a szabadban/. Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére A környezet tisztán tartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása. Helyes táplálkozási szokások alakítása /vitaminsaláta és gyógyteák fogyasztásával, egészséges, változatos étrend, táplálkozás alapjainak megteremtése./ Egészségmegőrző szokások alakítása. A kultúrált étkezés illemszabályainak megismertetése. Hiányzó szokások alakítása. Tartalom A napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje /az időbeni, szerialitás eseteire való odafigyelés/. Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken. - A csoportszoba berendezéseinek, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása. - Az épület egyéb helyiségeinek, berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése, és helyretétele, és azok használatának tanulása: - táplálkozás, étkezésnél terítés - tisztálkodáshoz szükséges felszerelések - játékeszközök 12

13 - öltözködés rendje - foglalkozásokhoz szükséges felszerelések - mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök - pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezések - A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje - Differenciált segítségnyújtás: - a sajátos törődést igénylő gyerekekre - mozgás a nehezen mozgó gyerekek részére - speciális eszközöket igénylő gyerekeknek /pl. szemüveg/ Értékelés: Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek pozitív megerősítése, kiemelése dicsérettel. Feltételek A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek: - tágas, világos, virágos csoportszoba, - higiénikus, gondozott mellékhelyiségek, - sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar, - változatos, vitamindús étrend, - saját öltözőszekrények, - a családdal való együttműködés /szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéné, - öltözködés, napirend, étkezési szokások, - együttműködés a védőnővel, orvossal. 13

14 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló: A tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában. A WC használatakor. A fogápolásban. Öltözködésben képes megválasztani a helyes sorrendet is. Önkiszolgáláskor. Kimerített étel mennyiségének megítélésében. Az adott hőmérsékletű viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. Tud: -cipőt fűzni és kötni, -gombolni, -teríteni, -hajtogatni /szalvéta, takaró, ruházat/, -ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, -természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. Megfelelően használja: - az evőeszközöket, /kés, villa, kanál/ a játék és egyéb eszközöket, - az óvoda és az épület egyéb helyiségeit, -környezet tisztántartására szolgáló eszközöket /lábtörlő, takarítóeszközök/. 14

15 Ismeri: - a kultúrált étkezés szokásait /csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára/, - a zsebkendőhasználat módját, - a ruházatának tisztántartási lehetőségeit, - a rendetlenség megszüntetésének módjait. Segít: A környezet tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben. A kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. III. 3. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának előfeltételei: Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus, a dajka és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Az óvodapedagógusok szemléletében a gyermeki önkifejező és önérvényesítő törekvések helyett kapnak. Az óvodapedagógus személyisége, jelzései, hatásai, mintája az erős érzelmi kötődés alapján jelentős szerepet tölt be az énkép formálásában. Az énképet befolyásolják a társak megnyilvánulásaikkal, jelzéseikkel. A jelzések okoznak konfliktusokat amelyek megoldására élettechnikákat kell megtanulniuk, ezek biztosítják a közösségi élet tartós zavartalanságát! 15

16 Az egyént körbefonó szeretetteljes légkör, harmonikus alaphangulat kialakítása nagyon fontos erősíti a gyermekben a pozitív képet, nyitottabb lesz társai felé és könnyebben beilleszkedik. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; és nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A nagy fejlődési eltérésekkel érkező a gyerekeket, tolerálni kell, elengedhetetlen a felnőttek empátiás viselkedése. Az utánzásos tanulásra építünk, főként a cigánygyerekeknél, és a sérülteknél erős visszajelzéseket kell kapniuk, hogy biztonságérzetük ki legyen elégítve. A szocializáció során a gyermek a társadalmi szerepeket, értékeket elsajátítja tevékenységeken keresztül, vagyis megtörténik a kultúra átadása A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának megalapozása: Az óvodába lépés előtt, és szükség szerint családlátogatást végzünk. Amikor a gyermek az óvodával ismerkedik, akkor ebbe a folyamatba bevonjuk a szülőket is, a nevelési év kezdetén mindkét óvodapedagógussal részt veszünk ebben a tevékenységben. Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. Nyílt napokat szervezünk az érdeklődő szülőknek, lehetőséget adunk a HOP céljainak megismerésére. Számos programokkal célunk, hogy gyermekeink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja (kirándulások, bábszínházba utazás, Kölyökpark). Biztosítjuk, hogy ebben az időszakban, ha a gyermek igényli, akkor a meglévő tárgykapcsolatai megmaradjanak az óvodában is. 16

17 Feszültségoldó technikák alkalmazása Egyszerűbb pszichoterápiás módszerek alkalmazása: - beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, kibeszélés", meghallgatás lehetőségének megteremtése - a család és az óvoda közötti nevelési feszültség feloldása (kettős nevelés) - a szülők egészségnevelési kultúrájának emelése - közös élményekre épülő közös tevékenység végzése Cél: o o o o o o Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása, a kötődési hajlam erősítése /kuckók/. Erősödjön az erkölcsi, érzelmi és akarati készsége,(tulajdonságok fejlesztése, figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés) Erősödjön az együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség készség. Társas kapcsolataiban, egyszerű konfliktusait legyen képes megoldani; Legyen a felnőttekkel és a társaival együttműködő, hozzáértő és független A más népek kultúrájának, életmódjának, hagyományainak, ételeinek megismertetése az előítéletek kezelésében, a különbözőség elfogadásában, a tolerancia javításában, a multikultúrális tartalmak megvalósulásában fontos szerepet kap. Feladat: Egymás közötti bizalom kiépítése, óvónő- gyerek, gyermekdajka, gyermek-gyermek között. A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során: Alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. Egymás iránti tolerancia alakítása, alapozása. Folyamatosan kommunikálunk a gyermekekkel, biztosítjuk az állandó személyes érintkezést, erre biztatjuk őket társas kapcsolataikban, vagyis kifejező képességének fejlesztése Közös tevékenységeket szervezünk, közös élményszerzést biztosítunk. - az élménybefogadás képességének fejlesztése Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével, projektnapok szervezésével A gyermekekkel együtt alakítjuk a közösségi szokásokat, szabályokat, az együttműködés, az együttjátszás, 17

18 Tartalom: együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.(kooperatív) Fokozatosan, tervszerűen ismertetjük meg az udvarias viselkedés szabályait, normáit. Egymáshoz való alkalmazkodás tanulását segítjük. - a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztését A gyermekeknek a konfliktusok megoldására élettechnikákat kell megtanítanunk, ezek biztosítják a közösségi élet tartós zavartalanságát! Támogatjuk a gyermekek barátkozását. Biztosítjuk és támogatjuk a családos óvodakezdést Óvodába lépés előtti családot látogatunk felvételt nyert gyermeknél. Mintakövető magatartással adunk példát a gyermekeknek és a szülőknek. Napirend szerinti tevékenykedések /játék, munka a tanulás/. Befogadás:A leválási nehézségekkel küzdő gyerekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében/az óvoda nyitott, a szülő addig lehet gyermekével, amíg a gyermek ezt igényli az óvodában/. Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálás. Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők /haláleset, válás, kistestvér születése/ feltárása. Játéktevékenységek, játszóházas napok Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek. Reális ismeretek nyújtása. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása /a felnőttek kérésének elfogadása/ Munkatevékenysége, a természetes környezet óvása. 18

19 Értékelés: -A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló: A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: Kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás. Véleménynyilvánításban, döntésekben. Választásokban. Vállalt feladatai elvégzésében. Tisztelettudó a viselkedése. Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit, igazmondásra törekszik. Megkezdett munkáit befejezi. Képes a belátásra. Észreveszi a környezet rendjét, megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek. Fejlődés várható eredménye Felajánlja segítéségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, érdeklődik társai és a felnőttek iránt /a csoporton belül/. Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt. Igyekszik - a szituációtól függően - elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. 19

20 III. 4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A gyermekek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok játékos, mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kezdeményezünk, mert a tevékenységek közben, a lehetőségek biztosításával elérhetjük, hogy egyre több mindent fedezzenek fel, ismerjenek meg, egyre nagyobb legyen az érdeklődésük és tudásvágyuk. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész embert. A tevékenységeket mikrocsoportos formában, gyakran egy időben párhuzamosan szervezzük, így az egyéni képességek fejlesztésére jobban tudunk figyelni, a feladatokat egyénre szabottan, a gyermek fejlettségének megfelelően lehet irányítani. Az egyéni differenciálás érdekében, szorosan együttműködünk a családdal. A tapasztalatszerzést úgy szervezzük, hogy egy adott témakörben évről-évre ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg. A többszöri megfigyelés, tapasztalatszerzés után azokat alkalmazni tudja cselekedeteiben, tevékenységében, ezt beszéddel kíséri, beszédfejlődése, gondolkodása új irányt ad a gyermeknek. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermekek értelmi szintje észlelésének, megfigyelőképességeinek fejlettsége. A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban a tevékenységekben figyelhető meg, illetve a fejlesztése is a tevékenységekben hatékony. A tevékenységek során külön figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetben és hátrányos helyzetben élők fejlesztésére, az arra rászoruló gyermekek esély egyenlőségének biztosítását segíti elő a differenciált egyéni fejlődést elősegítő felzárkóztató nevelési program. Teret hagyunk a kiemelkedő képességű gyermekek elmélyült tevékenységeinek gyakorlására egyéni differenciált fejlesztést, biztosítunk. A kisebbeknél elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük és ehhez szükséges képességeket, fejlesztjük (pl. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet stb.) Manipulációs játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Ezáltal a gyermekek a világról egyre több információt szerezhetnek érdeklődésüknek és egyéni fejlettségüknek megfelelően. A nagyobbaknál az értelmi fejlesztés, a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések, a képzelet, a valóságnak megfelelő ellenőrzése irányába tolódik el. A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak. Probléma helyzetekben a többféle megoldásra ösztönözzük őket. A gondolkodás és fogalomkör kialakulására a környezet erősen rányomja a bélyegét. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat, különbségeket. Az elemző-képesség az analízissel, szintézissel egy adott tárgy, vagy jelenség tulajdonságainak tevékenységek útján szerzett tapasztalataival fejlődik. A megértés és gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a gyermek az újonnan szerzett ismereteit összefüggésbe tudja hozni a 20