Tevékenységközpontú óvodai nevelés 1.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Átírás

1 1.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve : Fóti Boglárka Óvoda és Bölcsőde Székhelye : 2151 Fót, Bölcsőde u.2. Az intézmény fenntartója : Fót Önkormányzat Képviselő Testülete Az intézmény jogállása : Részben önálló Az intézmény működési területe: Fót óvodai körzete Az intézmény alaptevékenysége : Óvodai nevelés, bölcsődei ellátás Az intézményhez tartozó tagintézmények adatai : Központi óvoda: Bölcsőde u óvodai csoport Tagóvodák : Bölcsőde u óvodai csoport 2 bölcsődei csoport Eöri Barna u óvodai csoport Béke u óvodai csoport Óvodai csoportok száma : 17 Bölcsődei csoportok száma : 2 1

2 1.2 AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE Az óvodát Fót Tanács VB alapította 1958-ban. 3.sz.óvoda néven a Béke utcában 2 csoporttal, az időközben meginduló agglomerációs folyamat következtében bővíteni kellett, újabb 3 csoporttal a szülők aktív társadalmi munkájával épült fel, sajnos nem a megfelelő alapterülettel. Az óvoda közben folyamatosan korszerűsödött. A 70-es 80-as években a parcellázások hatására a főváros közelsége miatt tömegesen telepedtek le Fóton. Szükségessé vált egy új óvoda építése. Elkészült a Szent Benedek úton egy új, korszerű, 6 csoportos óvoda. Az akkori körzetesítések hatására 1980-ban a két óvodát összevonták, nevünk 2. sz. óvoda lett ben az Ökumenikus iskolában helyeztünk el egy óvodai csoportot ben óvodánkat összevonták a bölcsődével ban megépült egy igen korszerű 3 csoportos óvoda a Kónya Lajos utcában tól önállóan gazdálkodó intézményként működünk, ebben rejlő lehetőségeinket igyekszünk kihasználni szeptemberében kerül átadásra a Béke úti új, korszerű, 4 csoportos óvoda től nevünk: Fóti Boglárka Óvoda és Bölcsőde április 1-től részben önálló intézményként működik 2

3 1.3TÁRGYI (OBJEKTÍV) FELTÉTELEK Óvodánk a város területén 4 épületben működik. Óvoda külső-belső képe: - Az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyerekeket körülvevő környezet általában adott. - Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai program nem igényel különleges feltételeket. - Arra korlátozódik, hogy a Magyarországon és az EU-ban elfogadott szabályok alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelyiség, udvar valamint kiszolgáló helyiségek álljanak a gyerekek rendelkezésére. - Az óvónő önállóságára tartozik a belsőtér kihasználása, esztétikája I. épület Bölcsőde u. 2. központi épület (nyitva tartás ) 6 csoport 150 férőhely 13 óvodapedagógus 6 dajka Az óvoda 1980-ban épült. Csoportszobák, öltözők, mosdók, kiszolgáló helyiségek alapterülete a törvényben előírtaknak megfelelő ben tornateremmel bővült. Az épület teljes felújításra / kívül-belül/ szorul. Ebből megvalósult 2013-ban a tető átépítése. A villanyvezeték teljes cseréje szükséges. Vízvezeték, mosdók felújítása is sürgős feladat. Valamint a külső-belső festés elengedhetetlen. A csoportszobák és öltözők bútorzata is elhasználódott, ezért ezek cseréje is időszerű. A minden csoportszobában megtalálható galériák minőségileg és esztétikailag is jó minőségűek. Az eszköz ellátottság- ágy, asztal, szék- törvényben előírtaknak megfelelő. 3

4 Játékok, s a fejlesztést (tanulást) segítő eszközök folyamatos bővítésre vár. Az óvoda udvara a szabadidős tevékenységeknek megfelelően zöld terület, betonos rész megfelelő arányban és alapterületben a gyermekek biztonságos óvodai életét szolgálja. Árnyékos és napos részek egyaránt megtalálható. Nem elszeparált, biztosított a különböző korú gyermekek találkozása. A mászókák, csúszdák, kis házikók jó minőségű fából készültek, de felújításra szorulnak. Szükséges a folyamatos bővítés és az EU szabvány szerinti felülvizsgálat. A játékok, eszközök tárolása is megoldott az udvaron, mivel épült egy tároló ház. Minden csoport számára van elkülönített virágos kert is. II. épület Bölcsőde u. 1. óvoda és bölcsőde (nyitva tartás: ig) 2 bölcsődei csoport 20 férőhely 4 gondozónő 2 dajka 4 óvodai csoport 80 férőhely 8 óvodapedagógus 4 dajka Volt bölcsőde épülete. Jelenleg 2 bölcsődei és 4 óvodai csoport működik itt. 2013/14-es tanévben teljes felújítás kezdődik és 8 bölcsődei csoport lesz kialakítva. A beruházás EU támogatással valósul meg. III. épület Eőri Barna u. 17. óvoda (nyitva tartás: ig) 3 csoport 75 férőhely 6 óvodapedagógus 3 dajka Az épület 1993-ban épült, korszerű a törvényben előírtaknak megfelelő, melyhez tornaterem is tartozik ban minden csoportszoba új, vidám színekkel változott. 1 csoport-szobában galéria is található. Az eszköz ellátottság ágy, asztal, szék- a törvényben előírtaknak megfelelő. Fejlesztő eszközök folyamatos bővítését szükséges. 4

5 Az óvodához 2 udvarrész tartozik. Az utca felöli részen egy csoport látszik. Az udvar nagysága megfelelő, 2003-ban a régi fémjátékokat modern fajátékokra cseréltük. EU szabvány szerinti felülvizsgálat szükséges. Megfelelő árnyékos és napos résszel rendelkezik. Hiányosságnak érezzük a minimális füves területet. A belső udvaron 2 csoport játszik, szép tágas helyen ban itt is elkezdték az udvari játékok cseréjét. Ezen az udvaron is megfelelő a napos és árnyékos terület. Az udvari játékok tárolása is megoldódott egy kinti faház felállításával. Mindkét udvaron virágoskert található, ahol mindegyik csoport kedvére tevékenykedhet. Egy-egy gyümölcsfa ültetése, a füves részek megnövelése-felújítása jót tenne udvarainknak. IV. épület Béke úti óvoda (Nyitva tartás: ig) 4 csoport 120 férőhely 8 óvodapedagógus 4 dajka augusztus 20-án átadott új óvoda, amely a törvényeknek megfelelően korszerű épület. Az eszköz ellátottság - ágy, asztal, szék - a törvényben előírtakkal megfelelő. A játékok és a fejlesztést (tanulást) segítő eszközök folyamatos bővítése szükséges. Az udvarán jó minőségű, fából készül mászókák, csúszdák vannak. Itt is szükséges a szabadtéri játékok folyamatos bővítése, valamint EU szabvány szerinti felülvizsgálata. Eszközjegyzék megvalósítása Tárgyi feltételeink javítására az elmúlt 5 évben kevés összeg jutott a költségvetésből, elsősorban az alap felszerelési jegyzékben található eszközöket szereztük be, saját és pályázati pénzekből. Óvodánk működéséhez a szükséges alapvető eszközök és felszerelések és felszerelések rendelkezésre állnak. 5

6 A kötelező eszköz és felszerelési jegyzék követelményei még hiányosak, elsősorban taneszközök, audióvizuális eszközök beszerzése nem megoldott. Felújítási, karbantartási tervünk jelentős lemaradást mutat. 1.4 SZEMÉLYI FELTÉTELEK A bölcsődei férőhelyek száma: 20 Két bölcsődei csoport működik. Szakképzett gondozónők (4) foglalkoznak a gyermekekkel, munkájukat szakképzett dajka (2) segíti. Óvodánkban a férőhelyek száma: óvodai csoport működik. Minden csoportban 2-2 szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, munkájukat 1-1 szakképzett dajka segíti. Összesítve: Óvodapedagógusok száma Dajkák létszáma Óvoda titkár Kisegítő dolgozó Egyéb munkakörben foglalkoztatott 35 fő 17 fő 1 fő 5 fő 1fő 6

7 A nevelő testület jellemzői: szakképzettek aránya 100 % Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus Középfokú végzettségű óvodapedagógus Óvodapedagógusok összesen Ebből: Szakvizsgázott másod diplomás -Vezető óvodapedagógus -Fejlesztő pedagógus -Gyógytornász pedagógus -Környezet szakos pedagógus -Németszakos pedagógus -Tánc- és drámapedagógus -Tanügyigazgatási szakértő 30 fő 5 fő 35 fő 13 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 3 fő 7 évenkénti továbbképzési kötelezettségét a nevelői testület minden tagja teljesítette. Nyilvántartásban vezetjük, s az éves tervünkben tervezzük konkrétan kinek, mikor kell részt vennie a továbbképzéseken. Szintén az éves tervünkbe készítjük el a konkrét beiskolázási tervet. Pl.: 1. Felsőfokú képzésre jelentkezők 2. Felsőfokú kiegészítő képzésre jelentkezők 3. Dajkaképzésre jelentkezők stb. 7

8 1.5 GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Gyermekvédelmi munkánkat évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló rendelkezés alapján végezzük, két gyermekvédelmi felelőssel, a családokkal együttműködve. Feladataink: - a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítése - szülői kötelességek teljesítésére figyelem felhívás - a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése - a hiányzó szülői gondoskodás pótlására, intézkedés - a törvényben előírt anyagi juttatási lehetőségek ismertetése, javaslattétel - évente családlátogatások, helyzetkép elkészítése - szükség esetén javaslat a gyámhatóságnak intézkedésre Folyamatos kapcsolattartás az érintett gyermekek ügyében - Nevelési Tanácsadó - Polgármesteri Hivatal Humán csoportjával és a gyámügyi előadóval - Családvédelmi, családsegítő központtal - Gyermekvédelmi felelősök, csoportos óvónők A hatékony gyermekvédelem alapfeltétele a hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátrányos kompenzációban, mind a prevenciós munkában. Kiemelt feladatunk tehát a megelőzés, e munka során megelőzni, elhárítani, enyhíteni igyekszünk a gyermekeket érintő bármilyen károsító hatástól - segítségnyújtás a családokban élő gyermekek gondozásához, neveléséhez, anyagi támogatás és intézményi ellátás - a megelőzést segítik orvosok, védőnők, családsegítők, gyermekvédelmi felelősök 8

9 1.6 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Nagyobb hangsúly helyeződik az óvoda kapcsolataiban a szülők és az óvodai nevelést segítő intézményekkel történő együttműködésre. Szülők : Évente végzünk a szülők körében felmérést. Ennek eredményét figyelembe vesszük és beépítjük munkákba. Fontos, hogy az óvodapedagógus vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Iskolák: A Fóton működő iskolákkal kapcsolatunk folyamatos és rendszeres. Ennek formái: - nagycsoportos óvodások iskolalátogatása - iskolai programokon való részvétel - elsős tanítók óvodába látogatása - zeneiskola kihelyezett zenei előkészítő egész évben - bemutató foglalkozások, nyíltnapok (óvodákban, iskolákban) Bölcsőde : Az óvónők rendszeres napi kapcsolatot tartanak a gondozónőkkel, gyermekekkel. Közös játék és egyéb programok tartásával segítik a zökkenőmentes átmenetet az óvodába. 9

10 Partnereink még: Nevelési Tanácsadó: - Fejlesztő pedagógus - Logopédus Ők folyamatosan, rendszeresen, heti 2x látogatják óvodánkat. Műv. Ház, Könyvtár: értesítést kapunk, s részt is veszünk azokon. Rendezvényeikről (előadás, kiállítás stb.) rendszeres ÁENTSZ TÁKISZ Konyha 10

11 2. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS PROGRAM 11

12 2.1 A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI A tevékenységközpontú óvodai nevelési program, mint elnevezéséből is kitűnik, középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet a teljes nevelése folyamaton keresztül kiemelten kezeli. Hangsúlyozottabbá vált elvek: - Az óvodával szembeni elvárások változásait meghatározó elvek. - A társadalmi, ill. a közoktatási rendszer új kihívásait, különös tekintettel a családok életében és a családi nevelésben bekövetkezett változásokat meghatározó elvekre. - A hátrányos helyzetű-, a halmozottan hátrányos helyzetű-, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, továbbá az inkulzív-, az integrált-, a migráns (multikultúrális, vagy ahogy Európában nevezik interkultúrális) gyermekek nevelését- és a kompetencia alapú nevelést támogató szemlélet változásait meghatározó elvek. - Az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdök elve - A nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elvek A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Az óvoda nevelőintézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakozására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán megengedi, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt a tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja. 12

13 A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: - A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. - Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag alaphelyzetek megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenek előtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés mint tudatos értékválasztás a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekint a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósulhat meg. 13

14 Kiemelt szerepet kap az óvodai nevelés általános feladatai közül: Az egészségmegőrzés szokásainak alapelvei - az egészséges életmód alakítása A környezettudatos magatartás kialakításához-, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakításának alapelvei. Az érzelmi-, erkölcsi-, közösségi nevelés Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 14

15 2.2 A nevelési cél elérésének feltételei Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan szervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágasabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő határokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységeket, szerves, kölcsönös kapcsolatokat alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező 15

16 környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az egészséges életmód alakítása A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása (a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék) A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése A testápolás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása A helyes, egészséges táplálkozás fontosságának tudatosítása A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Ha szükséges megfelelő szakember bevonásával (a szülővel együttműködve) speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyikben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, 16

17 harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), tehát a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél különösen fontos az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és szocializáció biztosításának feladatai: A szeretet és kötődés képességének fejlesztése A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek, az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolatokat pozitív attitűd jellemezze Érzelmi biztonság, állandó értékrend vegye körül a gyermekeket A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, szokás és normarendszerének megalapozása Az élménybefogadás képességének fejlesztése Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése A gyermeki önérvényesítő törekvések mellett, a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet, Nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól A gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűd, A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyermekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. 17

18 2.2.2 A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: o Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze o Képesség felhasználás, képesség fejlesztés eszköze A nevelő hatás belső- a tevékenység tartalmából eredő feltételei: o az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg) o a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön o a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje) o a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból: elégítse ki a gyermekek akciószükségleteit oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig) A nevelő hatás pedagógiai feltételei: o A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. o A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyermekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyermekeknek). 18

19 o A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, a sikertelenség okai, a jól vagy rosszul választott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. o A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenység hierarchiájaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott, belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik, minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakozását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: - Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek) - A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára - Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban. 19

20 2.2.3 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jeleni, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. Ezt a kettős meghatározottságot a pedagógiának nem áll módjában megkerülni, a belső arányokon, a tendenciákon azonban lehet módosítani, az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenység teljes vagy részleges egybeesését elő lehet segíteni. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A nevelés a társadalmilag szükséges képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben egyszerre több részfunkciót teljesít: A nevelés: - orientáló tevékenység is, - tevékenységszervezés is, - képességfejlesztés is. Az első funkcióval korábban már foglalkoztunk. Most a harmadik részfunkció sajátosságait és teljesítésének feltételeit vizsgáljuk közelebbről. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen: ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön-külön formálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a nevelés szempontjából kitüntetett képességosztályok. A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók: 1. Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek. 2. A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek. 20

21 Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg. Más szóval: korántsem mindegy, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: - a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek) - a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság). - A tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók) - A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg). A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság és a képességre csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és kooperációra való képességet a gyermek, a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek, mint említettük, kitüntetett képességosztályok bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukban foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek több emberformáló folyamat, pl. a szocializáció, a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiek azonban itt is aktív szerepet töltenek be: szervezik, rendezik hatékonyabbá, teszik, stb. az egyén képességstruktúráját. 21

22 Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: - folyamatosan biztosítja a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. - A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. - A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. - Minden gyermek képességét önmagához a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni. 22

23 2.3 A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI, AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvoda pedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Objektív (külső) feltételek: Az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. Ebben a tekintetben a tevékenység központú óvodai nevelési program nem igényel különleges feltételeket. Csupán arra korlátozódunk, hogy a Magyarországon elfogadott szabályok alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelységek és udvar álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvónői önállóság kérdéskörébe tartozik, hogy a meglévő adottságokon belül milyen bútorzattal és hogyan alakítják ki az óvoda belső tereit és csoportszobáit. Szubjektív feltételek: Az óvoda pedagógus és a gyermek aktív együttműködése Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az aktív nevelés tevékenység központú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. 23

24 A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. Hangsúlyosabb a kognitív kompetenciák fejlesztésére, vagy (ha szükséges) a migrációs traumák hatásainak kezelése, az éntudat, a jövőkép gondozására gondolva, az érzelmi, az értelmi nevelés fejlesztésére irányuló feladatok. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. Az óvodapedagógus modell szerepe A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelés folyamatában. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja. Fontos az elfogadó, segítő, támogató attitűdje a gyermekekkel való kapcsolatában. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodás korban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. különösen 3-4 éves körben meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvoda pedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és az óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket a családból melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságát és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. 24