Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat Módosítva: május oldal

2 Impresszum: Az eredeti Szabályzatot kidolgozta: Dr. Dobos István Péter Mayer Márton Dobos Balázs Mihalovics Éva Tömöri Balázs Valamint közreműködött: Baditz Máté Bali G. Bettina Csillag Gabriella Farkas Boglárka Fehér Ajándok Harangi Rita Kotormán Ábel Kovács Réka Laurán Apolka Mayer Zsolt Técsi Zoltán Zahemszky Péter Felhasznált irodalom: A magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve (Magyar Waldorf Szövetség, 2006) SüNi Természetismereti nomád táborok szervezésének praktikuma (Pangea Egyesület, 2008) Tegzes Az iskolai nomád táborozás kézikönyve (Fernengel András, 1995) Tördelte: Felelős szerkesztő: Észrevételek, javaslatok, kérdések: Dobos Balázs Laurán Apolka info@termiktabor.hu Impresszum 2. oldal

3 Tartalomjegyzék: I. rész: Általános bemutatkozás oldal 1. Bevezető (miért van szükség erre a dokumentumra?) oldal 2. A TERMIK Tábor története, vázlatos bemutatása oldal 3. Általános célkitűzések, alapelvek oldal 4. Szakmai Credo oldal Bevezető oldal Cselekvő környezetvédelem oldal Dráma oldal Élőhely-program oldal Földanya kincsei oldal Földtan oldal Konyha, táplálkozástan oldal Madarászat oldal Néprajz, kézimunka oldal Túlélés a természetben oldal Magasabb szintű, Higher Level programok oldal 5. Pedagógiai Credo oldal II. rész: A tábor előkészítése oldal 1. Szervezeti felépítés, döntési mechanizmusok, jogkörök oldal Szervezői csapat oldal CoreTeam oldal Táborvezető(k) oldal 2. A tábor helyszínének kiválasztása oldal 3. Szervezési feladatok az előkészítés során oldal 4. Szervezői találkozók oldal 5. Hogyan lehetek szervező vagy segítő? oldal 6. A táborozók kiválasztásának rendszere oldal III. rész: A tábor lebonyolítása oldal 1. A tábor menete oldal Első nap oldal Normál, szakmai napok oldal Kutatónap oldal Utolsó nap oldal Tartalomjegyzék 3. oldal

4 2. Feladatok, felelősségek és viselkedési normák oldal A szervezőcsapat egészére vonatkozó szabályok oldal Családfők oldal Szakik oldal Konyhai személyzet oldal Beszerző oldal Orvos oldal DSK oldal Segítői prefektusok oldal Táborvezető(k) oldal A táborépítés koordinátora oldal Vendégek oldal Táborozók oldal 3. A táborhely és a létesítmények használati rendje oldal Az egész táborhelyre kiterjedő szabályok oldal Szersátor oldal Konyha és konyhasátor oldal Elsősegély és táborvezetői központ oldal Social sátor oldal Vizesblokk oldal 4. Protokollok oldal Baleset, egyéb vészhelyzet oldal Extrém időjárás oldal Evakuálás oldal Tűzvédelem oldal Környezetvédelem, hulladékkezelés oldal Szervező pótlása oldal Konfliktuskezelés oldal 5. Pontozási rendszer, jutalmazás és büntetés oldal IV. rész: Értékelés, visszacsatolás oldal 1. A résztvevő gyermekek értékelése oldal 2. A tábor általános értékelése oldal 3. A segítők és szervezők munkájának értékelése oldal 4. Az értékelések feldolgozása, visszacsatolás oldal V. rész: Vegyes és záró rendelkezések oldal VI. rész: Elfogadó nyilatkozat oldal Tartalomjegyzék 4. oldal

5 I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS BEMUTATKOZÁS Bevezető (miért van szükség erre a dokumentumra?) A TERMIK Tábor létrejöttét sok éves közösségi tevékenység előzte meg. Elsősorban a Gödöllői Waldorf Iskola tanulói és szülői körén belül formálódott az a kis csapat, amely ma szervezetünk legfőbb mozgatórugója. Kirándulások havonta, környezetvédelmi szakkör, családos nyári táborok, rendszeres sporttevékenység, országos versenyek és további számtalan közös, önkéntes alapon létrehozott projektet tudhatunk a hátunk mögött. Az egyre növekvő létszámú aktivistában a közös célok, személyi átfedések és egy esetleges kooperáció nyújtotta új lehetőségek 2008-ra jelentettek olyan közös alapot, mely indokolttá tette egy alapítvány létrehozását. Így született a Magonc Alapítvány, mely azóta magában foglalja tevékenységünk minden ágazatát. Az új, immár hivatalosan is bejegyzett közösséggel egy további, kiemelkedő fontosságúnak tartott cél is hatékonyabb támogatásban részesülhet: ez a minden nyáron megrendezésre kerülő TERMIK Tábor, mely célkitűzéseink összpontosulását, önkéntes munkánk egyik fő állomását jelenti. Az első komoly, önálló szervezői csapat által létrehozott táborunk 2008 nyarán valósult meg, gyakorlatilag néhány gimnazista vezetésével és további lelkes aktivisták közreműködésével. Azonban az idő múlásával, ahogy a tábor mindinkább fejlődött és az előkészítési-lebonyolítási folyamatokban egyre többen vettek részt, természetszerűleg kialakult sajátos szervezői csapata és ennek jórészt szokásjogra alapuló strukturáltsága. Az alapító tagok és a később csatlakozottak között is komoly igény alakult ki arra, hogy áttekinthetővé tegyük a tábor menetét, a feladatokat és felelősségeket, a döntések meghozatalának módját, valamint lefektessük a tábor során alkalmazandó alapelveket és egyéb szabályokat. A dokumentum célja tehát nem a túlszabályozás, a tábori bürokrácia és a rendőrködés feltételeinek megteremtése, hanem a szervezőcsapat minden tagja számára elérhető biztos információforrás biztosítása az előző bekezdésben említett témakörökben. Ezért ahol lehet, igyekeztünk a hasonló dokumentumokban szokásos helyett szöveges módon, minél inkább kifejtve és érthetően fogalmazva kialakítani a fejezeteket. Ahol mégis pontokba szedve, szabályként szerepelnek az információk, az az egyértelműség és a könnyű hivatkozhatóság miatt van úgy. Végezetül még egy nagyon fontos dolog: úgy gondoljuk, hogy minden szituáció annak összes résztvevőjével és elemével együtt más és más kezelési módokat igényelhet. Ezért a józan ész és belátás sok esetben fontosabb kell, hogy legyen, mint a jelen dokumentumban foglalt általános szabályok! I. rész 1. fejezet 5. oldal

6 2. fejezet: A TERMIK Tábor története, vázlatos bemutatása: A TERMIK Tábor története valamikor 2002 tavaszán kezdődhetett, amikor két 11 éves gyerek kinyitott egy Süni magazint, és az abban talált hirdetés alapján jelentkezett a Pangea Egyesület Süni táborába Néhány Süni tábor után ugyanis igényük lett arra, hogy a saját közösségükre támaszkodva egy hasonló jellegű tábort hozzanak létre, amely a Waldorf-pedagógia szabadabb szemléletére épül. Nem egy más gépezetben jól működő fogaskerekek szerettek volna lenni, hanem saját szájízük szerinti rendszer megalkotását tűzték ki célul. Az önálló tábor megszervezésének gondolata először 2006-ban egy nyári kenutúra alkalmával merült föl, és hamarosan össze is állt a lelkes főszervezői csapat, az akkor 15 éves diákokból álló első CoreTeam; név szerint: Diószegi András, Dobos Balázs, Farkas Boglárka, Kovács Réka és Mayer Márton. Ekkor született meg a tábor neve is: TERMIK. Később Mayer Marci így magyarázta a névválasztást: A termik egy, a környező levegőhöz képest magasabb hőmérsékletű és ezért emelkedő légtömeg, amely a légkör alacsonyabb rétegeiben keletkezik. A feláramló levegőben köröző nagyobb testű madarak magasságot nyernek, ahogy a légáramlat "felfelé húzza" őket, hosszabb távú vonulásuk így válik lehetővé. Szeretnénk most mi a TERMIK szerepét betölteni, egy tábor keretében rámutatni az emberiség és a természet kölcsönösen előnyös, harmonikus együttélésének hasznosságára, így segítve a résztvevők tudatosan gondolkodó, felelősségteljes, a környezetüket ismerő emberré válását. Az így megfogalmazott célok szerint komoly tábor-előkészítő munka vette kezdetét, a szülők nem kis megdöbbenésére tehát nem csak egy egyszeri fellángolás volt a dolog. Motiváltságunkat több dolog vezette: egyrészt a környezetünkben lévő fiatalokhoz képest nagyon hamar felismertük a tág értelemben vett környezet épségének fontosságát, és magunk is tenni akartunk valamit az ember sokszor másokat semmibe vevő, pusztító magatartása ellen. Azt szerettük volna és szeretnénk most is, hogy a természet elemeit, jelenségeit és az általa kínált, fenntartható módon hasznosítható lehetőségeket meg tudjuk ismertetni a gyerekekkel. Nem utolsó sorban pedig be akartuk bizonyítani a környezetünknek és önmagunknak, hogy nem csak a felnőttek, hanem mi is képesek vagyunk minőségi, profi módon megszervezni és lebonyolítani egy nagyobb volumenű tábort. Felismertük és ez azóta be is igazolódott, hogy az ebben a folyamatban szerzett, nem a környezeti neveléssel kapcsolatos tapasztalataink is hasznosíthatóak lesznek később az élet számos területén. I. rész 2. fejezet 6. oldal

7 Általánosságban elmondható, hogy aki valóban aktívan kivette/kiveszi részét a szervezési munkálatokból, az 18 éves korára biztosan képes lett bármilyen rendezvényszervezői pozíció ellátására, vagy akár egy civil szervezet, cég munkájának koordinálására! Két főszervező egyéb 2007 nyári elfoglaltsága miatt az első tábor időpontja végül 2008 nyarára tolódott. Szeptemberben kezdődtek az első évben kéthavonta tartott szervezői találkozók ( meetingek ), ahol az előzőleg beosztott felelősök beszámoltak az általuk végzett munkáról, valamint megbeszéltük a további teendőket, kidolgoztuk a tábor alapvető célkitűzéseit, működésének kereteit. A szervezőcsapat felállítása az első évben komoly feladatnak bizonyult. Mindenki saját ismeretségi köréből keresett szakmai programvezetőket, 8-9 gyerek tábori istápolására alkalmas családfőket, beszerzőt, orvost, délutáni játék-vezetőt. Szomorúan tapasztaltuk, hogy nagyon sok ember akkor hátrált meg a tábori szerepvállalás elől, mikor megtudta, hogy a szervezők önkéntesen tevékenykednek... Szépen lassan aztán összeállt a csapat, az ország minden részéből érkeztek waldorf-tanárok és szülők, Greenpeace aktivisták és egyéb szervezetek önkéntesei. A sikeres szervező- és táborozó-toborzás után július között 60 táborozó és 17 szervező töltött el tíz napot egy Varbó nevű bükki falucska melletti réten, az első TERMIK Táborban. A második évben már komplett szervezőgárdával és tapasztalt koordinátorokkal, sokkal gördülékenyebben ment a szervezés. Egyik fő újításképp bevezettük a segítő szerepkört; ők a tábor célkorosztályából kinőtt, év közötti fiatalok, és az egyes szervezőkhöz beosztva segítik munkánkat ben a Bodrogzugban, egy Tokaj és Sárospatak között elterülő Zalkod nevű zsákfalu mellett már 62 gyerek, 20 szervező és 15 segítő; tehát a vendégekkel együtt mintegy 100 fő táborozott velünk ben kicsit elszakadva a teljesen waldorfos tábor szemlélettől, a tábor plakátjai a Gödöllő-környéki iskoláktól kezdve a Parlamentig számos helyre kikerültek, hirdettünk internetes keresőkben és különböző nagy látogatottságú honlapokra is felkerültünk (MME, Greenfo, Port.hu). A reklámhadjárat sikere a jelentkezők számában is meglátszott, hiszen először a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére komoly túljelentkezés volt a Szokolya közelében megrendezett táborra. Egy évvel később az előző táborok vívmányai alapján és ezeket tovább is gondolva, Bakonybél mellett, a Szömörke-völgy egyik árnyas fákkal és patakkal szegélyezett idilli tisztásán táboroztunk, immár legalább 110-en. Az előkészítés során állítottuk össze a tábor Szervezeti és Működési Szabályzatát, a lebonyolítás egyik legnagyobb újítása- és sikereként pedig bevezettük a fakultatív délutáni Higher Level szakmai programokat. I. rész 2. fejezet 7. oldal

8 2012-ben az ötödik TERMIK Tábor valósult meg Drégely várának tövében, a jubileumi alkalomból dunai hajózással, Sisa Pista egykori betyárvilágának megismerésével és egyéb különlegességekkel készültünk a táborozóknak ban a Zemplén-hegységben, Mogyoróska és a regéci vár közelében táboroztunk, immár a hatodik alkalommal megtartott TER- MIK Táborban óta összességében 350 fő vett részt valamilyen szerepkörben a táborban, ami úgy gondoljuk, szép eredmény. Ez azt jelenti, hogy bizonyára hol több, hol kevesebb sikerrel ugyan, de ennyi emberhez bizonyosan eljutott a tábor mondanivalója ; a természet értékeit (el)ismerő, azzal együtt élni tudó ember gondolata I. rész 2. fejezet 8. oldal

9 3. fejezet: Általános célkitűzések, alapelvek: PREAMBULUM: A tábor alapvető küldetése, hogy rámutasson az ember és a természet kölcsönösen előnyös, harmonikus együttélésének hasznosságára, így segítve a résztvevők tudatos, felelősségteljes, a környezetüket ismerő emberré válását. Célunk egy olyan tábor megvalósítása, ahol a táborozó gyermekek és a szervezők együttesen, a nagyvárosi környezettől távol ismerhetik meg a táborhely környékének élővilágát, a helyi népszokásokat és mesterségeket, megtanulják nem kártékony módon hasznosítani a természeti adottságokat és erőforrásokat, elsajátítják a tájékozódási ismereteket, és mindeközben egy jól működő, összetartó, szociális közösséget alakítanak ki. Hiszünk a fenntartható fejlődésben és annak fontosságában, valamint abban, hogy ennek eléréséhez komplex, integrált szemlélet szükséges. A fenntartható fejlődés az a fejlődés, mely úgy igyekszik a jelen szükségleteit és törekvéseit kielégíteni, hogy közben nem veszélyezteti ugyanezt a jövőben. A tábor alapelveiben ezért egyaránt elismerjük az optimális szociális-, tág értelemben vett természeti- és gazdasági környezet szükségességét. A fenti három részterület meghatározó eleme táborunk jellegének és működésének: Táborunk közösségének családokra való tagozódása azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők a kisebb csoportosulások keretében egyéni képességeikhez mérten, önállóan bontakozhassanak ki, léphessenek az önmegvalósítás felé, mindemellett szoros emberi kapcsolatokat alakíthassanak ki társaikkal. A tábor mikrotársadalmát jellemzi az egyéneknek járó kölcsönös tisztelet megadása, illetve az individuumok szabadságának (de nem szabadosságának) elismerése. Feladatunknak tartjuk, hogy tevékenységünk során egyaránt rávilágítsunk az önálló munka és felelősségvállalás, valamint a közösségi együttműködés szükségességére és értékeire. A jó hangulat és a csapatmunka erősítésének célját szolgálják többek között az össz-tábori játékok, az ún. családépítő foglalkozások és az esti tábortűz körüli programok. A szakmai programok és a résztvevők táborbeli életvezetése összhangban áll az ember és a természet harmonikus együttélésének elvével. A tág értelemben vett természet élő és élettelen elemei egyenlő prioritással jelennek meg a tábor programjaiban. Tehát a növények, állatok, a domborzati formák, élőhelyek, a víz, a levegő, a helyi adottságok, valamint néprajzi értékek tisztelete és védelme egyaránt szerves részét képezik táborunk filozófiájának és gyakorlati tevékenységünknek. Ennek megfelelően próbáljuk meg mi is átélni és a gyermekeknek átadni azt a személetet, mely szerint környezetünkre ne pusztán kihasználandó erőforrásként, hanem hosszútávú partnerként, egészséges életvitelünk alapvető feltételeként tekintsünk. I. rész 3. fejezet 9. oldal

10 Táborunk intézményesített, hivatalos szervezeti keretét a 2008-ban bejegyzett, közhasznú minősítéssel rendelkező Magonc Alapítvány nyújtja. Az előkészítés és lebonyolítás folyamán közreműködő személyek önkéntes formában segítik céljaink elérését, munkájukért semmilyen anyagi juttatásban nem részesülnek. Ebből következik, hogy a tábor nem nyereségorientált. A mindenkori részvételi díjat a tábor megfelelő működéséhez ténylegesen szükséges anyagi források, valamint a jelentkezők szociális és gazdasági hátterének teljes figyelembevételével állapítjuk meg. ALAPELVEK: A tábor programjainak, szabályainak és működésének részletes kidolgozásakor az alábbi fő irányvonalakat, értékeket és megállapításokat vesszük figyelembe: 1. Tiszteljük és értékként kezeljük a természet minden elemét. Mindent megteszünk azért, hogy az élő és élettelen természeti elemekben a táborozás során a lehető legkisebb mértékű kárt okozzuk. Tevékenységünkkel csak olyan beavatkozásokat végzünk, amelyek nem gátolják meg tartósan a tábor környezetének természetes sokszínűségét, vitalitását. 2. Az erőforrásokat hatékonyan, takarékosan használjuk. Csak abból fogyasztunk, amire valóban szükségünk van. 3. A hulladékképződést lehetőség szerint megelőzzük, illetve a legalacsonyabb szinten tartjuk. A keletkező hulladékot szelektíven gyűjtjük és szállítjuk el. 4. A természet sokféleségét, azaz a biodiverzitást kiemelt értékként kezeljük és óvjuk. 5. Táborunk csak akkor lehet sikeres, ha minden résztvevő rá tud hangolódni a környezetet partnerként kezelő, önálló gondolkodásra és cselekvésre ösztönző életvitelre. Ennek alapvető feltétele a közvetlen tapasztalást segítő természetes környezet, azaz a túlcivilizált, nagyvárosi jellegtől való elszakadás. A TERMIK Tábor ezért nomád stílusú, annak minden előnyével és esetleges nehézségével együtt. A résztvevők így valóban közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő világról, illetve a gondosan kiválasztott táborhelyek természetes-civilizációmentes hangulata hozzájárul a tábor jellegzetes, pozitív atmoszférájának kialakulásához. 6. Amennyiben lehetséges, a tábor igényeit helyben termelt és árusított alapanyagokkal, illetve helyi szolgáltatásokkal elégítjük ki. 7. Egyik fő célkitűzésünk, hogy a természetben eltöltött néhány nap öröm- és élményteli legyen, hiszen ez határozhatja meg a gyermekek természethez és egymáshoz való viszonyát a későbbiekben. I. rész 3. fejezet 10. oldal

11 8. A tábori élet során nagy hangsúly kerül a személyes tapasztalásra, a közvetlen megfigyelésekre. 9. Szervezeti felépítésünkből adódóan kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a fiatalabb generációkat fokozatosan bevonjuk a szervezési és lebonyolítási folyamatokba. Valljuk, hogy a szervezői képesség nem függ feltétlenül az életkortól, így a szervezőcsapatba való bekerülésnek nem feltétele a nagykorúság. 10. A tábor környezetében, a létesítményekben és az általunk készített eszközökben a praktikum és esztétikum elve egyaránt érvényesül. A táborhely közelében legyenek sokszínű, valamint a szakmai programok szempontjait is kielégítő természeti és kulturális értékek. 11. Látva a mai változó világ sokszor kevéssé igényes és építő zenei fősodrát, egyik fő törekvésünk, hogy a táborban résztvevő fiatalok számára a népzenéből merítve találjunk az ő igényeiket is kielégítő, ám mind intellektuálisan, mind érzelmileg és művészetileg megfelelő zenei alternatívát. A szervezőcsapat ezért minden évben új, egyedülálló daloskönyvet állít össze a tábor résztvevői számára. Ebbe a fiatalok számára és a tábori közegbe illeszkedő közismert népdalokon kívül, mindig az adott táborozási terület környékére jellemző énekek is bekerülnek ezzel is segítve a környék népi hagyományainak fennmaradását, a fiatalok általi továbbvitelét. 12. A tábor és közösségünk legfontosabb célkitűzései között említendő az a törekvés, hogy a gyermekeket ne valamiféle hipotetikus álomvilágba ringassuk, hanem egy természetközeli, de reális keretek között megvalósítható és a mai kor kihívásainak is megfelelő életvitelre neveljük őket. Olyan életre, amelyet szabadon, de felelősségteljesen és önállóan irányítanak. I. rész 3. fejezet 11. oldal

12 4. fejezet: Szakmai Credo 1. alfejezet: Bevezetés éves gyermekek esetében ők a TERMIK tábor célkorosztálya a szakmai program legfontosabb célja, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a természet egészével és egyes elemeivel; a lexikális tudás tudományos jellegű átadását nem tartjuk elsődlegesnek. Célunk, hogy minél több kötődést teremtsünk a gyerekek és a természet között, az így megismert és megszeretett természeti elemek védelmét, megóvását érezzék fontosnak és saját felelősségüknek. Ismerjék meg a táborhely környékén előforduló jellemző fa-, cserje-, madár- és rovarfajokat, a gyógynövényeket és alkalmazási módjaikat, az adott hegységet felépítő kőzetanyagokat, a patakban élő vízi gerincteleneket, egyszerűen elkészíthető tábori ételeket, a helyben élő emberek régi és mai életét, sajátítsák el a tábortűzgyújtás és a tájékozódás módszereit, mindenközben pedig csoportmunkára, felelősségvállalásra és együttműködésre neveljük őket. A programok során több asszociációs lehetőséget és az érzelmi kötődést segítő módszert alkalmazunk a jelenségekhez kapcsolódó dalok, legendák, népi hiedelmek, mesék, valamint különböző természetismereti játékok felhasználásával. Természetesen a programok összeállításánál mindig figyelembe kell venni az adott évi táborhely környezeti és egyéb sajátosságait. Ennek megfelelően az alábbi programok csak ajánlásul szolgálnak, lehetőség van a fentiek alapján más típusú tevékenységeket szervezni; de csak alapos megfontolás és indokok alapján. Erre az esetre jó példa a 2009-es zalkodi tábor, ahol a környezeti feltételek számunkra nem tették lehetővé a geológia szakmai program élményszerű megtartását, így helyette kenuzáson vehettek részt a táborozók. Az adott évi szakmai programok kiválasztása a CoreTeam joga. Persze a programok módosításának oka lehet valamilyen különösen kedvező körülmény, táborhely-közeli látványosság megléte is (tó, vár, stb). Az alábbi program-leírásokkal a szakikat nem irányítani, hanem segíteni kívánjuk; így ezektől a szaki személyes habitusától és saját prioritásaitól függően kisebb mértékben el lehet térni. Az ún. élőhely program a legflexibilisebb, minden évben változó tematikával és hangsúlyozással. Az ártéri élettől kezdve az erdő titkain keresztül egy patak komplex átvizsgálásáig számos témakör beleférhet. I. rész 4. fejezet 12. oldal

13 2. alfejezet: Cselekvő környezetvédelem A Föld éghajlata jelentős változáson megy keresztül, amihez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul és felgyorsítja azt. Az emberiség fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) elégetéséből nyeri ki az energiát, amivel üvegházhatású gázokat juttat a levegőbe, ezzel jelentősen elősegítve a globális felmelegedést. A keletkező egyre nagyobb mennyiségű hulladék szennyezi a talajt, a vizeket és a hulladékégetés következtében a levegőt is. A fenti folyamatok ellen számos dolgot tehetünk, például: a lehető legnagyobb mértékű hulladékmegelőzés és a keletkező hulladék szelektív gyűjtése, a fosszilis energiák megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése, az energiafelhasználásunk csökkentése és/vagy az energiahatékonyság növelése, a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, vagy akár az erdőtelepítés. Mit tehet egyetlen ember a saját közvetlen lakókörnyezetében, élőhelyén? A szakmai programon belül bemutatjuk, hogy igenis számít, hogy egy ember mit tesz a környezetéért. Szeretnénk rávezetni a táborozókat, hogy fontos figyelniük közvetlen és tágabb környezetük védelmére egyaránt. A szakmai program az általános környezetvédelmi témákat érintve vezeti a táborozókat a környezettudatosság felé mind a táborban, mind a hétköznapi életben. A táborozókat a következő cselekedetekre szeretnénk ösztönözni: Az energiafelhasználás csökkentése Az ivóvíz elhasználásának, pazarlásának csökkentése Szelektív hulladékgyűjtés Házi praktikák alkalmazása (csapok elzárása, villany lekapcsolása, stb.) A hulladék kreatív újrahasznosítása Megújuló energiaforrások használata A program során a nagy egységtől, a világ állapotától el kell jutnunk egy ember mindennapjaihoz. Ehhez van segítségünkre a tábor infrastruktúrája: az emésztőgödör, a szelektív hulladékgyűjtők, a közelben lévő patak, a tábort szervező alapítvány napelemes töltői, a környéken lévő megújuló energiaforrások és azoknak megismerése. A patakban több mérést végezhetünk; megmérjük a víz nitrát és nitrit szintjét, a PH-értékét, a különböző bioindikátorokról írunk feljegyzéseket. A táborhely kukáit kiborítva megvizsgálhatjuk, hogy mennyire ismerik az itteni lakók, hogy melyik anyag hova kerülhet. A csomagolások összehasonlítása: melyik visszaváltható vagy nem visszaváltható, de szelektíven gyűjthető, és melyik az, amelynek mindenképpen a lerakóba vagy az égetőbe kell kerülnie. Ezáltal otthonukban is tisztában lesznek azzal, hogy melyik szemetet hova dobják. I. rész 4. fejezet 13. oldal

14 A Nap, a szél, a víz felhasználása a nagyvilágban: erőművek, kollektorok, turbinák és a hétköznapokban: napelemes töltők, lámpák, vízzel működő számológép, mini szélkerék, stb. A program célkorosztályából és időtartamából is következően természetesen nem szigorúan szakmai, és főleg nem lexikális jellegű. A cél egy játékokkal, kreatív tevékenységekkel teletűzdelt, érdekes információkat átadó és remélhetőleg a gyerekek környezettudatos attitűdjét megalapozó program. 2. alfejezet: Dráma A drámaelőadások alapja mindig az azévi keretmese. Az esténként a tábortűznél felolvasott egy-egy fejezetet fogja másnap a sorra kerülő család előadni úgy dolgozva fel a szöveget, ahogy nekik tetszik, azt hozva ki belőle, ami nekik fontos, hangsúlyos. A családok teljes szabadságot élveznek e kérdésben. Nehezítheti a feladatot, hogy ami este, a tábortűznél kellemes ritmusban folydogáló mesének hangzott, abból most pörgő cselekményű, párbeszédes szerkesztésű valamit kell faragnunk, akkor is, ha nem az. Nyugodtan húzzunk a szövegből, illetve amit csak lehet, alakítsunk párbeszéddé, akcióvá. A családfő úgyis már legalább egy nappal előbb tudja, hogy melyik szövegrészlettel fognak dolgozni, tehát lesz ideje elkezdeni a szöveg átalakítását, családraszabását. A gyerekeknek remek ötleteik szoktak támadni, szerencsére a tapasztalatok szerint jó páran vannak megáldva dramatikus vénával. Ne feledjük, hogy a drámafoglalkozás igazi célja és lehetősége, hogy a családok jobban megismerhessék egymást az egész napos munka közben. Pontosan a közösségképző erő miatt szükségszerű, hogy ezen a napon minden család (kizárólag) a saját papijával-mamijával dolgozzon, hiszen a színházi előadásra készülve fejleszteni lehet a gyerekek és a családfő-gyerek(ek) közötti együttműködést, hatékony kommunikációt persze nem utolsósorban az esti előadás hatalmas sikerélmény lehet az egész csapat számára. Egy egész napot eltölteni a dramatizálásra szánt meserészlettel egyrészt komoly lehetőséget jelent, másrészt nem kis feladatot. A tábor területén kell dolgozni, lehetőleg diszkréten, úgy, hogy az esti közönség ne láthasson túl sokat előre az előadásból. Többnyire az érdemi munkával meg szokták várni a családok, hogy a többiek elinduljanak napi túrájukra. Mindenképp hasznos, ha bemelegítő, energetizáló-jégtörő-bizalomerősítő játékokkal készülünk fel a tulajdonképpeni munkára. I. rész 4. fejezet 14. oldal

15 A családfőnek, családnak joga és lehetősége van eldönteni, hogy milyen formában és stílusban dramatizálja a mesét, valamint joga van azt is eldönteni, hogy milyen szereposztással, stábbal dolgozik. Fontos eldöntendő kérdés például, hogy kell-e egyszemélyes rendező? És jó ötlet-e, ha a rendező a családfő? Vagy van olyan gyerek a családban, aki szívesen csinálná és jól is menne neki? Kell-e technikai stáb? Jelmezes, díszletes, netán világosító? Lehet, hogy szükség lesz rájuk vagy másra, de az is lehet, hogy nem. Az nagyon fontos, hogy minden gyereknek, a család minden egyes tagjának legyen (találjunk) komolyan vehető szerepet. Ha nincs elég szereplő a jelenetben, lehet technikai személyzetté avanzsálni, vagy lehet görög tragédiásan kórust alakítani, vagy új szerepet hozzáírni a meglevőkhöz, statisztákat keresni, stb. Úgy sokkal könnyebb hatékonyan dolgozni, sikerélményt szerezni, ha mindenkinek van normális feladata. Amit ő annak tud érezni. Örömfoglalkozásnak kell lennie a drámás napnak ha van olyan gyerek a családban, akinek inkább kínzás a szereplés, akkor az a legjobb, ha megmondja, mit tud, mit szeretne vállalni a közös munkából. Nomád táborról lévén szó a díszletezési, jelmez, világítási és egyéb technikai lehetőségek igen korlátozottak. De erre úgy is tekinthetünk, mint hatalmas előnyre. A szersátorból beszerezhető alapanyagok (papírok, filcek, olló, illetve akár komolyabb tábori felszerelési tárgyak) a gyerekek kezében bármivé át tudnak változni és át is szoktak. Nehezebbé teszi a munkát az, hogy tipikusan a dél körüli kánikulában is kénytelen a család az előadással foglalkozni. Ezt célszerű észben tartani a napi munkára felkészülve, az időkeretek kijelölésekor. Jó próbahelyet kell találnunk, ahol van árnyék, lehet pihenni is, és elég hely van mind a színpadi mozgás lejárásához, mind a jelmez- és díszletkészítéshez. Elég intenzív testi-lelki-szellemi koncentrációt igényel a drámafoglalkozás, mindenképpen figyelni érdemes, hogy a gyerekek ne váljanak túl fáradttá, és mivel fáradtan nem megy a munka, ezzel ingerlékennyé, frusztrálttá. Az, hogy melyik család mennyit, milyen ütemezésben dolgozik, csak a családtagok életkorától, állapotától, egyebeitől függ. Ehhez jó, ha tudunk alkalmazkodni. Ebéd után nagyobb szünet következik, ki lehet szakadni az aznapi munkából, hogy aztán este még egyszer-kétszer elpróbálhassák a darabot. Ilyenkor fontos figyelembe venni a fényviszonyok megváltozását; mind a szereplők és kellékek láthatósága, mind az esetleges felolvasandó szöveg szempontjából. És mivel a lényeg a közös örömzenélésen van, a kisebb bakik nem számítanak, sőt, csak emelik az előadás értékét! I. rész 4. fejezet 15. oldal

16 3. alfejezet: Élőhely-program Évről-évre fontosnak tartjuk egy olyan szakmai program levezetését, ami mindig az adott táborhely környezetére specializálódik. A helyi értékek ezen keresztül összességükben, komplex formában jelennek meg a gyermekek számára. A foglalkozásokat rendszerint egy bizonyos élőhelytípus köré építjük fel, ezért használjuk általánosságban az Élőhely-program elnevezést rá. Mint a címéből is kiderül, egy nagyon átfogó szakmai programról van szó, ennek összes hátrányával és előnyével. Lehetőség nyílik a természetet a maga egészében látni és láttatni: minden mindennel összefügg. Ugyanakkor aki sokat markol, keveset fog! Tehát célszerű megfogalmazni egy konkrét célt, s aköré fölépíteni a programot. Elengedhetetlen a többszöri terepszemle, az adott hely a tábor időpontjában megfigyelhető flórájának és faunájának minél alaposabb ismerete. A könyvekben, interneten található információkon kívül célszerű fölvenni a kapcsolatot a helyszínt jól ismerő szakemberrel is! Ajánlott egy Útvonalterv készítése, ami a következőket tartalmazza: helyszín, térképvázlattal időtartam (résztávokra lebontva) táv (résztávok) cél megfogalmazása eszközlista a résztávok programjai (alternatívákkal a különböző időjárási körülményekhez) Néhány téma a sok közül: Hol vagyunk? (Melyik nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben, stb.) Élőhelyismeret a MÉTA-program segítségével Az adott helyen megtalálható különleges fajok Természet és ember kapcsolata (tájhasználat) Vizes élőhelyek vizsgálata Gyógy-, és festőnövények Természet-, és környezetvédelmi szempontok Segítőnket célszerű már a tervezési folyamatba is bevonni! I. rész 4. fejezet 16. oldal

17 4. alfejezet: Földanya kincsei A Földanya kincsei program során szeretnénk, ha a gyerekek megismerkednének a táborhely környezetében fellelhető természeti erőforrásokkal, illetve ezek étkezésben, gyógyításban, háztartásban, akár kozmetikában való felhasználásával. Ismerjék meg a táborhely környékének ehető, gyógyító növényeit, az elkerülendő mérges gombákat és az ártalmatlan bogyókat. A természet ajándékainak felhasználása könnyebbé teheti mindennapjainkat is, ám ezek az ajándékok sok szem előtt rejtve maradnak. Szeretnénk, ha a gyerekek a mindennapokban tudatosan és a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradását is szem előtt tartva tudnák használni az itt szerzett tapasztalatokat, éljenek akár vidéki tanyán vagy egy nagyváros szívében. A gyerekeket a fenti ismeretek elsajátítása mellet arra próbáljuk rávezetni, hogy a természet kizsákmányolása helyett azzal harmóniában is lehet élni. A fenntartható fejlődés gondolatvilágát követve szeretnénk megérteni a táborozókkal, hogy hosszú távon a fejlődés nem mehet természeti környezetünk rovására. A program lényegi eleme szakmai törzsanyaga, hogy a gyerekek megismerjék a természet által nyújtott lehetőségeket: a gyógynövényeket, az ehető erdei gyümölcsöket, bogyókat, valamint a vadon gombáit. Fontosnak tartjuk, hogy a táborozók a tábor végére a gyógynövények gyakorlati hasznával tisztában legyenek, felismerjék őket és megismerjék gyógyhatásukat (különböző jellemző gyógyteák, pl. kakukkfű, orbáncfű, zsálya, stb.). Az a célunk, hogy a szakmai program után a gyerekek ne csak felsorolni tudják a táborhely környezetében lévő élővilág elemeit, hanem azok felhasználásával is tisztában legyenek. Tudják melyik növény vagy gomba ehető, vagy épp mérgező, melyiket tehetjük a sebre és melyik jó a görcsbeállt izmokra. Amikor hazaérnek, otthonukban tartsanak egy-egy olyan növényt, amelynek felhasználási módjával tisztában vannak. Ezzel olyan hasznos tudás birtokába kerülnek, amely erdei séták, táborok, hosszabb expedíciók és a mindennapok során is felhasználható. A szakmai programon résztvevő csapat életkorát, érdeklődését is figyelembe véve, kiegészítő szorgalmi témakör lehet a fenntartható erdőgazdálkodás. A fenntartható erdőgazdálkodás alapvető célja az erdő védelme annak érdekében, hogy az megőrizze biológiai változatosságát, termő- és felújuló képességét és megfeleljen a társadalmi igényeknek. Növelni kívánja az erdőknek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni stabilitását és ellenálló képességét, egyben csökkenti az erdőtüzek és viharok előfordulásának és a kártevők pusztításának kockázatát. I. rész 4. fejezet 17. oldal

18 Célunk, hogy a résztvevők érezzék át: a természetes erdő sokkal több, mint fával borított táj. Az erdő életközösség. Az itt élő növények, állatok, gombák és különféle mikroszervezetek; hosszú évezredek változó körülményei között csiszolódtak egymáshoz, kialakítva azt a sokféleséget, amelyet mindannyian felismerünk, mikor az erdőbe lépünk. Az erdő nem csak az élet sokszínűségét őrzi, de olyan szolgáltatásokat is biztosít nekünk, amelyek értéke szinte felbecsülhetetlen. Talajt hoz létre, javítja a környező táj klímáját és vízháztartását. Tisztítja a vizeket és a levegőt. Nem csak fával, vadhússal, vadgyümölcsökkel, gombával látja el a háztartásokat, de itt töltjük el szabadidőnk jelentős részét is. Az erdő mindannyiunk életéhez hozzátartozik. Nagyszüleink őrizték meg számunkra, mi pedig meg kell hogy tartsuk az unokáinknak. Lehetőség szerint még gazdagabban, mint ahogyan kaptuk. 4. alfejezet: Földtan A geológiai képződmények szerves részét képezik a természeti környezetnek. Az egyes növénytársulások majd ennek függvényében az állatvilág elterjedése és előfordulása, valamint a táj alapvető arculata nagyban függ attól, hogy az adott területnek milyen geológiai jellemzői vannak, milyen geológiai formációkat találhatunk ott. Sok, az életünkhöz elengedhetetlenül fontos feltétel teljesüléséhez járulnak hozzá ezek a képződmények. Belátható, hogy a sok millió év alatt keletkezett geológiai értékek rongálása, nem megfelelő vagy túlzott használata, az ezekkel való gondatlan bánásmód visszafordíthatatlan folyamatokat eredményez. Amit mi pár évtized alatt elhasználunk vagy tönkreteszünk, az emberi mértékkel felfoghatatlan idő alatt keletkezett, sok esetben egyedi és megismételhetetlen környezeti feltételek mellett. A geológia szakmai program fő pedagógiai-szakmai célkitűzése, hogy a gyermekek megértsék a fenti gondolatok súlyát, és így hozzájáruljunk ahhoz, hogy geológiai környezetük iránt is felelős felnőttekké váljanak. Ezen program során különösen fontos a gyakorlati, élményszerű tapasztalatszerzés. A lentebb tárgyalt elméleti ismereteket lehetőség szerint a valóságban megkeresve és bemutatva, esetleg otthonról hozott bemutatódarabokon, vagy szemléletes, játékos példákon keresztül szerzik meg a táborozók. A foglalkozás szerves részét képezi a geológus kalapács önálló használata, ennek biztonságos mikéntjét a program elején a szaki ismerteti. Nagyon fontos, hogy az elméleti ismeretek átadása után/közben hagyjunk időt a gyermekeknek önálló keresgélésre, az általuk talált érdekes geológiai képződményeket a gyermekekkel közösen határozzuk meg, és természetesen igény esetén bővebben is meséljünk róluk az érdeklődőknek. A programon nagyobb hangsúlyt kapnak bizonyos típusú geológiai képződmények, attól függően, hogy a tábor környékén milyen kőzetek a leggyakoribbak. Főként magmás vagy I. rész 4. fejezet 18. oldal

19 vulkáni kőzetek előfordulása esetén jól lehet szemléltetni pl. az ásvány és kőzet közötti különbséget; üledékes kőzetek esetében viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kaphat az adott kőzet képződési környezete, az ősmaradványok bemutatása és vizsgálata. A program során a gyermekek a következő ismereteket, képességeket szerezzék meg: A három fő kőzettípus (magmás, metamorf, üledékes) ismerete és elkülönítése, a hozzájuk kapcsolódó jellegzetes domborzati formák Az alábbiak közül a tábor környékén jellemző részletes, a többi érintőleges bemutatása: o Vulkanizmus; jellegzetes kőzetei, ásványai, hazai megjelenései o Az üledékes kőzetek; jellegzetes fajtái, felhasználásuk o A metamorf kőzetek; jellegzetes fajtái, felhasználásuk A következő fogalmak ismerete: ásvány, kristály, kőzet, kavics, ősmaradvány és ezek biztos elkülönítése A Föld felépítése vázlatosan, a rétegek arányainak érzékeltetése A Föld kora; a földtörténeti idő és a történelmi idő közötti szakadék kihangsúlyozása érzékletes példákkal Az adott hegység és közvetlen környezetének földrajzi alapjai: főbb települések, legmagasabb pont, vízfolyások és tavak, jellegzetes időjárás, domborzati viszonyok, geológiai jellemzők, esetleg egyéb érdekességek A geológia gyakorlati művelésének alapjai, a kőzetek és ásványok felismerésének praktikái. Például: o Geológus kalapács, nagyító szakszerű és balesetmentes használata o A mészkőre sósavat cseppentve pezsgést tapasztalunk o A bauxit hozzátapad a nyelvünkhöz o Két kovakövet egymáshoz ütve égett szagot érzünk I. rész 4. fejezet 19. oldal

20 5. alfejezet: Konyha, táplálkozástan A szakmai program elsődleges célkitűzése és elvárt produktuma, hogy megfelelő menynyiségű és minőségű élelemmel lássa el a tábor minden résztvevőjét. Ebbe a folyamatba a gyermekeket bevonva nem csak jelentős segítséget, dolgozó kezeket kapunk a főzéshez, hanem szándékunk szerint fejlesztjük a táborozók önállóságát és önellátóságát, valamint rámutatunk arra, hogy a közösségek hosszútávú fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges minden egyén munkája és energia-befektetése. Az egyik nap elvégzett munkáért cserébe más napokon a többiek munkájának gyümölcsét fogyaszthatják a gyermekek. Fontos feladatunk és nem titkolt célunk, hogy a program során minden táborozó megtalálhassa a magának tetsző és való feladatot; ezáltal önkéntes feladat- és felelősségvállalásra, a későbbiekben akár otthoni aktivitásra ösztönözzük őket. A táborozókat már a munkafolyamatok kezdetébe bevonjuk, így képet kapnak az egyes ételekhez szükséges alapanyagokról; átérzik, hogy az otthonihoz képest mennyivel komolyabb szellemi és anyagi erőforrásokat kíván egy 100 fő fölötti nomád tábor élelmezése. Fontos állomás a szükséges alapanyagok beszerzése. Ennek során pénzügyi és logisztikai lehetőségeinkhez mérten igyekszünk előnyben részesíteni a helyi termelőket és a helyből származó alapanyagokat, de legalábbis a helyi kereskedőket. Ezáltal követendő példát mutatunk a táborozóknak, hiszen a komoly környezetvédelmi előnyök mellett a táborhely környéki (jellemzően kis)település gazdasági fejlődését támogatjuk a multinacionális cégek helyett. Az alapanyagok összeállítását és sikeres megérkezését követően többféle, egyaránt nagy figyelmet és koncentrációt igénylő feladat várja a táborozókat (és persze a konyhai személyzetet): a tűz meggyújtása, majd folyamatos táplálása a szervezők és segítők által épített zárt égésterű bronzkori tűzhelyekben; az alapanyagok előkészítése (zöldségpucolás, reszelés, szeletelés, ), a szükséges mennyiségek kimérése, vízmelegítés, a folyamatosan használt konyhai eszközök tisztítása (mosogatás), az étkezésekhez a táborozók összekolompolása, majd az adagok kiosztása (mindenkinek jusson!), és még sorolhatnánk Fontos, hogy amellett, hogy a táborlakókat minden étkezésre pontosan elkészülő, egészséges és elegendő táplálék várja, a konyha szakmai programon résztvevők gazdagodjanak konyhaművészeti és táplálkozástani ismeretekkel is. Azaz mondjuk el nekik, hogy miért olyat és miért úgy főzünk, ahogy. Az ételek készítése közben térjünk ki arra, hogy milyen tényezőkre kell ügyelni az egész-ség tartós megőrzése érdekében (pl. növényi rostok szükségessége a belek stimulálására, a táplálkozási ritmus, nehéz ételek után a testmozgás és a fürdőzés elkerülése). A gyermekek I. rész 4. fejezet 20. oldal