HULLADÉKTÁROLÓ FEJLESZTÉS A HOSSZÚ TÁVÚ BIZTONSÁG TOVÁBBI NÖVELÉSÉVEL
|
|
- Gabi Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HULLADÉKTÁROLÓ FEJLESZTÉS A HOSSZÚ TÁVÚ BIZTONSÁG TOVÁBBI NÖVELÉSÉVEL
2 Kedves Olvasó! A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (továbbiakban RHFT) hazánk egyik legfontosabb létesítménye, mivel az egyetlen olyan telephely, amelyik az egész országra kiterjedően nyújtja szolgáltatásait, ahol egyetlen helyen lehet az intézményi eredetű radioaktív hulladékokat biztonságosan elhelyezni, illetve azon hulladékok esetében, melyek nem kerülhetnek itt végleges elhelyezésre hosszú ideig átmenetileg tárolni. Erre a tárolóra azért van szükség, mert a gyógyászatban, az iparban, a mezőgazdaságban, a kutatásban, az oktatásban és a honvédelemben számos természetes és mesterséges radioaktív anyagot használnak melyek jelentős hasznot nyújtanak a társadalomnak ám ezen alkalmazások maradék anyagait biztonságosan el kell helyezni. Az első szállítmány március 1-jén érkezett a telephelyre. A tároló medencék 2005-ben azonban megteltek, az újabb hulladékszállítmányok fogadásához átmenetileg az üzemi épület pinceszintjén kialakított tárolóteret használjuk. A magyarországi intézményekben, a jövőben keletkező radioaktív hulladékok végleges tárolása továbbra is országos érdek, ezért meg kell teremteni a további elhelyezés lehetőségét, miközben el kell végezni a szükséges biztonságnövelő intézkedéseket is. A további üzemeltetés, illetve a majdani lezárás és felügyelet feltételeit ma kell megteremtenünk. A következő évek, évtizedek feladata tehát egy olyan program megvalósítása, melynek eredményeként biztosítható a tároló hosszú idejű zavartalan, megbízható és a hatósági előírásoknak minden tekintetben megfelelő üzemeltetése, illetve a tároló lezárását követően a hosszú távú környezetbiztonság fenntartása. Legújabb kiadványunk arról számol be, hogy az elmúlt három évben miként kerültünk közelebb ezen célkitűzésünk eléréséhez. Mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt a kis olvasmányt. Dr. Hegyháti József Ügyvezető igazgató
3 Előkészítés Előzmények Hulladékkitermelés Sugárforrások kezelése Hulladék válogatás Értékelés, tapasztalatok Átmeneti tárolás Hulladékfeldolgozás Újraelhelyezés
4 Előzmények Az RHFT egy felszíni, műszaki megoldásokkal megerősített tároló, ahol a tárolóteret négy területre osztották fel azért, hogy az eltérő hulladékfajtákat külön-külön helyezhessék el. A szilárd vagy szilárdított hulladékok elhelyezésére vasbeton medencék (A-típusú) szolgálnak. A 48 db, egyenként 70 m 3 -es vasbeton medence két sorban épült. Később bővítésként még további 12 db 70 m 3 -es és 6 db 140 m 3 - es medence létesült. Kezdetben a hulladékokat műanyag zsákokban, fémkannákban vagy ritkábban fémhordókban helyezték el tól csak fémhordóban helyeztek el hulladékot. A medencék egy részét egyáltalán nem, más részét részben vagy egészben a helyszínen betonhabarccsal töltötték ki július 1-től az üzemeltetési feladatok és a kezelői jog az ÁNTSZ-től a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társasághoz került. A Társaság egyik első feladataként egy elemző tanulmányt készített a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges magyarországi elhelyezésének lehetséges stratégiai változatairól. Az elfogadott előterjesztés alapján kezdődött meg az a szisztematikus munka, ami a tároló korszerűsítését, biztonságnövelését és további elhelyezési kapacitás biztosítását célozta.
5 A korábban elvégzett biztonsági elemzések egyértelműen rávilágítottak arra a tényre, hogy a tároló hosszú távú (az intézményes ellenőrzést követő) biztonságának garantálása érdekében további intézkedésekre van szükség. Az RHFT eddigi üzemeltetése problémamentes, a környezeti biztonság pedig a hatósági elvárásoknak megfelelő volt. A mesterséges korlátok távoli jövőbeli tönkremenetelét követően azonban bizonyos szándékolatlan emberi tevékenységek következtében a jelenlegi sugárvédelmi normáknak megfelelő követelmények nem feltétlenül teljesülnek. Emiatt beavatkozással kell biztosítani az 1000 és év közötti időszakban feltételezetten a telephely környezetében élő generációk megfelelő sugárvédelmét. A beavatkozásra célszerű jelenleg felkészülni és azt a közeli jövőben végrehajtani, mivel a tevékenység során a hulladékformák épsége még fennáll és támaszkodni lehet a jelenlegi üzemeltetők tapasztalataira is. Az RHFT biztonsági értékelését megalapozó vizsgálatok keretében 2000 márciusában sor került az RHFT eredeti kiépítésekor megépült, feltöltött, lezárt és ideiglenesen földtakarással lefedett tároló medencék közül az A5 és A6 feltárására. Az itt szerzett tapasztalatok megerősítik, hogy a medencék állapota alapján megfogalmazható volt egy olyan program, amely a medencékből a hulladékokat kiemelve, tömörítve és újracsomagolva nemcsak az elhelyezés hosszú távú biztonságát növelné, hanem jelentős tároló térfogatot is felszabadítana. A feltárás során jelentős mennyiségű olyan információ halmozódott fel (sugárzási viszonyok, hulladékcsomagok állapota, stb.), melyek nagyon jól hasznosíthatók a biztonságnövelő beavatkozás tervezése során. A kellő tapasztalatok megszerzése érdekében született az a döntés, hogy egy nagyobb léptékű beavatkozás elvégzése előtt célszerű egy ún. demonstrációs programot végrehajtani. Az itt szerzett tapasztalatok birtokában azután a szükséges módosításokat követően végezhetők el a további beavatkozások. A két jövőbeli feladat nevezetesen további elhelyezési térfogat biztosítása és a biztonság növelése összekapcsolható. A telephelyen nagyobb mennyiségű hulladék úgy is elhelyezhető, hogy újabb tárolókapacitást nem építünk ki, hanem a meglévő tárolótereket hatékonyabban használjuk ki. A hulladék átválogatásával, újracsomagolásával és rendezettebb újra elhelyezésével növelhető a hulladék stabilitása, a mérnöki rendszer időállékonysága, ugyanakkor jelentős tárolókapacitás szabadítható fel a létező térfogatokon belül.
6 Előkészítés A biztonságnövelő intézkedések megkezdésének fontos feltétele, hogy a telephelyen rendelkezésre álljanak a szükséges műszaki feltételek és hatósági engedélyek. A hatósági engedélyt megalapozó munkák során elvégeztük a tervezett beavatkozás környezeti elemekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát. Részletesen elemeztük a program folyamán tervezett feladatokat, műveleteket, eljárásokat. Az eredmények minden esetben arra vezettek, hogy a sugárvédelmi szabályok betartásával a személyzetet érő sugárterhelés jelentős tartalékkal a megengedett korlátok alatt tartható. Az RHFT biztonságnövelő programjának műszaki előkészítéséhez igénybe vettük a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Műszaki Együttműködési Programja keretében nyújtott segítséget is. Ennek keretében jutottunk egy válogatófülkéhez, mely elengedhetetlen a visszatermelt hulladékcsomagok tartalmának átválogatásához. A hulladék visszanyerési műveletek csak akkor kezdődhettek meg, amikor rendelkezésre álltak a visszanyert hulladékok kezelésére és tárolására szolgáló technológiák és helyiségek. A feladat több ütemben kerül végrehajtásra. A teljes program első lépése egy négy medencére kiterjedő demonstrációs fázis. A program végrehajtásával biztosítani lehet azt, hogy a hulladék visszatermelés minden egyes részletét kellően leteszteljük mielőtt hozzákezdenénk a teljes helyreállítási program megvalósításához. Ezzel pontosan meghatározhatók a költségek, a további hulladék elhelyezési kapacitások rövid- és középtávon, illetve az időbeli ütemezések. A demonstrációs program eredményei alapján lehet majd véglegesíteni az alkalmazandó eljárásrendeket és visszatermelési követelményeket. A demonstrációs program keretében a korábban elhelyezett hulladékcsomagok visszanyerése, minősítése, a biztonsági elemzés alapján kritikusnak ítélt izotópokat tartalmazó csomagok átmeneti tárolóba helyezése, az egyéb hulladékcsomagok lehetséges tömörítése és az ellenőrzött szükség szerint javított medencékbe történő visszatemetése a cél. A beavatkozás eredményeként olyan mértékben nőhet az RHFT hosszú távú biztonsága, amely megfelel a hatályos magyar jogszabályoknak és a nemzetközi ajánlásoknak. A térfogat felszabadítás pedig a tervek szerint annyi szabad helyet eredményezhet, amely még hosszú ideig biztosítja az intézményi hulladékok zökkenőmentes elhelyezését a telephelyen. A demonstrációra kiválasztott medencék közül háromban a hulladékot tartalmazó csomagok közti teret nem betonozták ki (azaz, nem visszatömedékelt medencék), míg a negyedikben a hulladékcsomagok közti tereket részben kibetonozták. A felnyitásra kijelölt első 2 db cella felett egy 10x7x4 m méretű fóliasátrat állítottunk fel, mely fölé egy további, nagyobb sátor került. A munkavégzés környezeti feltételeit a belső sátoron belül kellett létrehozni. A belső sátor közvetlenül két megnyitandó cella fölé került elhelyezésre. A belső sátorhoz csatlakozott egy konténer-légzsilip a személyzet közlekedésére, öltözésére. Egy másik hasonló méretű konténer biztosította a hulladékcsomagok ki- és beszállítását. A belső sátor szellőzését adó szellőző központ egy harmadik konténerben
7 került elhelyezésre. A kettős sátorból a levegő csak szűrést és ellenőrzést követően juthatott ki. A biztonságnövelő intézkedések megkezdésének fontos feltétele volt, hogy a telephelyen rendelkezésre álljanak az alábbi berendezések: Válogatófülke a medencékből visszaszedett hulladékcsomagok átválogatásának elvégzéséhez. Hulladéktömörítő prés a hulladékcsomagok újra feldolgozásához, a hordóba helyezett hulladékok térfogatának csökkentéséhez. Forró fülke az üzemi épületen belül, az elhasznált sugárforrások kondicionálására (a nyitottá vált források újra tokozása, több forrás egy torpedóba történő behelyezése, a visszanyerhetőség biztosítása érdekében egységes torpedók alkalmazása). A forró fülkében lehetővé válik a medencékből kiszedett hulladék átválogatásakor kikerülő nagyobb aktivitású elhasznált sugárforrások biztonságos kezelése, átcsomagolása. A felsorolt eszközök beszerzése megtörtént, azok üzembe helyezése időben befejeződött. A hulladék-visszatermelés és -feldolgozás megkezdéséhez átalakítási engedélyre volt szükség, amit az illetékes hatóság 2006 elején adott ki. A demonstrációs program végrehajtását egy hazai szakintézetekből szerveződött konzorcium végezte, melynek munkáját a telephely személyzete segítette. A medence feltárás, a hulladék-feldolgozás sugárvédelmi szakmai felügyeletére (szuperkontrolljára), a biztonságnövelő intézkedések szakmai támogatására, a felmerülő problémák megoldásában való szakértői közreműködésre szaktanácsadóként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete kapott megbízást. A szükséges előkészületeket követően 2007 áprilisában megkezdődött a demonstrációs fázis végrehajtása és 2009 őszén zárult.
8 Hulladék kitermelés Az A11-A14 tárlócellákhoz való hozzáférés biztosításához el kellett távolítani a fölöttük elhelyezkedő ideiglenes földtakarást, és a cellák födémpaneljeit borító lejt- és takaróbeton réteget. A földtakarást önálló depóniába rendezték az ellenőrzött zónán belül. A medencenyitással párhuzamosan számos sugárvédelmi célú mérés is történt: az eltávolított föld víztartalmának trícium aktivitáskoncentrációját két rétegben mértük; felvettük a dózistérképet a takaróbeton eltávolítása előtt, illetve után; gázmintát vettünk a négy medencéből; elvégeztük a gázminták mennyiségi és minőségi analízisét (gázösszetétel, trícium, radiokarbon aktivitásmérés, stabil izotóparány mérés); elvégeztük a sátor alatti levegő páratartalmának trícium aktivitáskoncentráció mérését három ponton, illetve az átadó konténerben, valamint egy külső referenciaponton a sátoron kívül; hordozható gamma-detektorral spektrumokat vettünk fel a dózisméréssel forrópontként azonosított helyeken (a födémpanel eltávolítása előtt). Ezen mérések alapján lehetett pontosítani a szükséges sugárvédelmi intézkedéseket (pl. a szellőzés mértékének meghatározását). A fedőlapok leemelése előtt a belső sátorban a hordók kiemelési helyére, egy jól dekontaminálható rozsdamentes lemezt helyeztünk el. A hulladékcsomagok kitermelése során folyamatosan mértük a zsákok felületi dózisteljesítményét. A munkavégzés egyik legnagyobb figyelmet igénylő eleme az egyes hulladékcsomagok lehetőleg sérülésmentesen történő kiemelése a medencékből. A hulladékok viszszatermelése először a kiviteli tervben szereplő módon, egy terheléselosztó talppal felszerelt létra segítségével történt, melyet lehetőségekhez képest stabilan helyeztek el a cellában. A személyzet egy erre kijelölt tagja megfelelő védőruhában lemászott a létrán a medencébe, hogy a zsákot a darura függesztett hordóba emelje. A későbbiekben radikálisan sikerült csökkenteni a személyzet közvetlen hulladékos zsákokkal való érintkezésének lehetőségét, ami sugárvédelmi szempontból volt előnyös. Ehhez egy 6 m-es rudat alkalmaztunk, melynek kampós végével a zsákok összekötözött száját meg lehetett ragadni, és a zsákok felett, mintegy 10 cm magasságban belógatott hordóba lehetett emelni a hulladékcsomagot.
9 Egyszerre csak egy zsák kiemelése volt megoldható. Az A14-es medencéből történő hulladék kitermelésekor a műanyag zsákokon kívül hordós hulladékokat is ki kellett emelni, továbbá ebben a medencében a korábban Solymárról származó kútgyűrűket is elhelyezték. Az 1 tonna tömeget meghaladó betonelemek kiemelésére külön munkaprogram készült. Az A13 medence esetében számolni kellett a térkitöltő beton felbontásával is, amely megnehezítette a hulladék visszatermelését. Ezen művelethez le kellett menni a medencébe, és kézi szerszámokkal kellett feltörni a csomagok közötti betont. A munkavégzés során külső levegőellátással rendelkező teljes arcmaszkot használtak a dolgozók. A csomagoktól származó dózisteljesítményt célszerű volt rögtön a kiemelés után megmérni, és a csomagokat az eredmények alapján elkülönítetten gyűjteni. Külön gyűjtőhordóba kerültek a magas gamma-dózissal jellemezhető csomagok, a mérhető gammadózisteljesítményt adók és azok, amelyek nem mutattak érzékelhető aktivitást. Ugyancsak külön konténereket kellett alkalmazni az egyedi hulladékformák gyűjtésére.
10 Hulladékválogatás A visszatermelt hulladékot tartalmazó hordókat a tárolómedence környezetéből gyűjtőhordóban a technológiai épületbe szállítottuk, ahol sort került az egyes csomagok előzetes minősítésére, válogatására, további feldolgozásukra és végső minősítésükre. Az osztályozást az üzemi épületben kialakított, elkülönített helyiségben (konténmentben) lévő válogató fülkében végeztük. A válogatás előtt a hulladékcsomagok béta- és gamma-sugárzó tartalmának gyors, előzetes vizsgálata történt meg. A pontos dokumentálás érdekében a vizsgált hulladékcsomagról fényképfelvétel készült, amely a mérési csomagazonosítót is tartalmazza. A vizsgálóasztalon lévő hulladékcsomagból vattapamacs segítségével egy, a csomagon vágott kis résen keresztül mintát vettünk. A vizsgálat célja az volt, hogy a folyadék szcintillációs (LSC) mérésre minta álljon rendelkezésre a hulladékcsomag belsejéből, annak megállapítására, hogy található-e a csomagban béta-sugárzó trícium, radiokarbon és radiostroncium. Az LSC vizsgálat eredményét mindig meg kellett várni azért, hogy megakadályozzuk a válogatóboksz jelentős elszennyezését. Amennyiben az LSC mérés azt jelezte, hogy a hulladékcsomag jelentős béta-aktivitást tartalmaz, a hulladékcsomag egy elkülönített hordóba került, és a későbbiekben fokozott sugárvédelmi intézkedések mellett dolgoztuk fel azokat. Meghatároztuk a hulladékcsomagok gamma-sugárzó izotóp-összetételét is. Ezen felül vizsgáltuk, hogy tartalmaz-e a csomag alfasugárzó izotópokat. Ennek érdekében az alfasugárzó izotópok mennyiségét közvetetten, a gamma-sugárzó leányelemeik mennyiségéből számoltuk. Amennyiben a számítás alapján alfa-sugárzóval szennyezett csomagot találtunk, akkor azt elkülönítetten kezeltük. Az így szelektíven gyűjtött hulladék akkor került a válogató fülkébe, ha fajtánként összegyűlt db hulladékcsomag. Az előzetes minősítést követően a hulladékcsomagokat a válogatófülkében bontottuk ki. A csomagok tartalmát az alábbi kategóriáknak megfelelően osztályoztuk: sugárforrás tömöríthető hulladék nem tömöríthető hulladék speciális hulladék (pl.: üveg) A válogatás során, amikor valamelyik hulladékfajtát tartalmazó hordó megtelt, azt cseréltük, a benne lévő hulladék pedig a fajtának megfelelően került további feldolgozásra.
11
12 Hulladékfeldolgozás A szétválogatott tömöríthető hulladékokat tartalmazó műanyag zsákokat egy 50 tonna nyomóerejű hidraulikus prés segítségével 200 literes fémhordókba tömörítettük. Ezáltal a tömöríthető hulladékmennyiség térfogatát átlagosan hatodára tudtuk csökkenteni. A tömörítés közben a csomagokból kipréselt vizet egy erre a célra használt hordóban gyűjtöttük, és folyékony radioaktív hulladékként kezeltük a továbbiakban. A medencék kiürítése után azok alján enyhén szennyezett víz- és iszapréteg maradt, melyet hordókba szivattyúztunk. A szennyezett víz egy részét az elhelyező konténerek cementezéséhez használtuk fel. Az összegyűjtött présvíz összesen huszonhét 200 l-es hordót töltött meg. A tömörítést követően a megtelt hordókat a pásztázó gamma-spektrométer forgóasztalára helyezve felvettük a hulladék gammaspektrumát. A mérések alapján a csomagokat három csoportba soroltuk:
13 Az RHFT területén véglegesen elhelyezhető, azaz a hulladékcsomagban az aktivitásérték minden izotópra a megengedett aktivitási korlát alatt van. A végleges elhelyezés vagy az átmeneti tárolás még további megfontolás tárgya. Ezen hordók esetében az aktivitás értéke az aktivitási korlát és annak tízszerese között mozog. Az üzemi épület alagsorában átmeneti tárolásra kerülő hulladékok, ezeknek az aktivitása az aktivitáskorlátot legalább tízszeresen meghaladja. Az üvegtartalmú és egyéb nem tömöríthető hulladékokat minősítést követően fémkonténerekbe helyeztük. A rövid és hosszú élettartamú radionuklidokat tartalmazó hulladékos hordókat külön tároltuk. A feldolgozást követően alapvetően három hulladékcsomag-típus maradt: hordóba, vagy lemezkonténerbe csomagolt hulladék, ami visszakerül a medencékbe elhelyezésre; sugárforrások, amelyeket az üzemi épület pinceszintjén kialakított csöves tárolóban kell átmenetileg elhelyezni; ezek először a forrókamrába kerültek értékelésre és szükség szerinti átcsomagolásra; további kezelést igénylő hulladékok (pl.: biológiai hulladék), melyeknél egyedi feldolgozásra volt szükség.
14 Sugárforrások kezelése A válogatás során a sugárforrásokat külön gyűjtöttük. A sugárforrásokat tartalmazó hordók átválogatásakor elkülönítettük a valódi sugárforrásokat az egyéb csomagolóanyagoktól. Összesen 514 db sugárforrást válogattunk ki a visszatermelt hulladékokból. A védelem nélküli, kis aktivitású sugárforrásokat a hulladékválogatásnál az élettartam, jelleg, nukleárisanyag tartalom alapján elkülönítve gyűjtöttük. A sugárforrásokat az RHFT által használt, megfelelő sugárvédelemmel ellátott konténerekkel szállítottuk a forrófülkéhez, tokozás céljából. A zárt sugárforrásokat a továbbiakban az érvényes Hulladékkezelési Szabályzat szerint kezeltük.
15 Találtunk olyan hordókat, melyekben bebetonozott zárt sugárforrások voltak. Ezeknél a hordó állapotától függően döntöttünk az elhelyezés előtti átcsomagolásról. A nagy (GBq-nél nagyobb aktivitású) és jelentős tömörtelenséget mutató 3 H és 14 C izotópokat tartalmazó források és egyéb hulladékok rozsdamentes konténerbe kerültek, amelyek fedeleit hegesztéssel hermetikusan zártuk le. Az átmeneti tárolásra kerülő forrásokat rozsdamentes, hermetikusan lezárt torpedóba helyeztük (tokoztuk).
16 Átmeneti tárolás Azon hulladékok esetében, amelyeknél a korszerű nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve nem alkalmazható a felszín közeli végleges elhelyezés, fel kellett készülni a hosszú idejű átmeneti tárolásra. Az RHFT hosszú távú üzemeltetésének és a biztonságnövelő intézkedések egy részének megvalósításához elengedhetetlen előfeltétel volt az üzemi épület átalakítása, és az átmeneti tárolók üzembe helyezése, ahol a hosszú felezési idejű és/vagy nagy aktivitású sugárforrások, illetve az ilyen típusú komponenseket tartalmazó radioaktív hulladékok ideiglenes, szelektív tárolása megoldható. Az RHFT területén csak átmenetileg tárolható hulladékcsomagok összesen 21 konténert és 111 darab 200 l-s hordót töltöttek meg. A csak átmenetileg tárolható hulladékok mintegy 50 m 3 -t tettek ki.
17 Az épület pinceterében kialakításra került 20 db 108 mm, 20 db 219 mm és 10 db 48,3 mm átmérőjű csőkút az elhasznált sugárforrások részére, több mint 1000 db 200 l-es fémhordó tárolására alkalmas térrész, valamint a nukleáris anyagok tárolására alkalmas helyiség. A központi átmeneti tároló puffer-tárolóként is szolgálhat, például olyan esetekben, amikor sürgősen kell nagyobb mennyiségű hulladékot fogadni a telephelyen. Az üzemeltető személyzet sugárvédelmét kiépített mérőhálózat is segíti. Mind a pincetérben, mind pedig a földszinten a sugárzás mértékét folyamatosan figyelő detektorok találhatók. Tűz esetén a füstérzékelők automatikusan riasztják a kezelő személyzetet, valamint a váci tűzoltóságot. A tároló automata tűzoltó berendezésekkel van ellátva.
18 Újraelhelyezés A hulladékcsomagoknak az A típusú medencékbe történő visszahelyezése előtt a medencék műszaki állapotának függvényében döntenünk kellett arról, hogy szükséges-e a medencék javítása (pl. szigetelés). A szemrevételezés alapján megállapítottuk, hogy beavatkozásra nincs szükség. A jobb vízszigetelés biztosítása érdekében azonban úgy döntöttünk, hogy a medencék falait bentofix paplannal béleljük ki. A visszahelyezésre kerülő hordókat kettesével acél konténerbe cementeztük, majd ezeket a konténereket a kibélelt cellába helyeztük el. A konténerekben a hordók körüli szabad helyekre nem tömöríthető hulladékot töltöttünk, majd pedig a medencébe történő leengedés után a konténerek közötti térrészt betonnal töltöttük fel. A medencékbe összesen 124 m 3 hulladék került vissza konténerekbe csomagolva. Az üzemi épület pinceszintjén még 59 db hordó vár végleges elhelyezésre, valamint a hulladék átvételi kritériumok alapján véglegesen nem elhelyezhető 157 db hordót és 23 db konténert tárolunk. A fentiek szerint leírt módon az A13, A14 és A11 medencékbe összesen 104 db konténerben került hulladék visszahelyezésre. Az A13 és A14 medencék teljesen megteltek db konténerrel, az A11-be egy sor (8 darab) konténer került.
19 A konténerezett radioaktív hulladékok közötti térrész cementes tömedék anyaggal való kitöltése azért is jelentős, mivel ezáltal lassul a konténerek korróziója, továbbá csökken az üregtérfogat, ami a radioaktív izotópok migrációja szempontjából kedvező. A cementhabarccsal visszatömedékelt medencékre rákerültek a beton fedőpanelek, majd takaróbeton, szigetelő bitumen és újabb takaróbeton réteget hordtunk fel. Az agyagos földtakarás kialakítására a későbbiekben kerül sor, hogy a medencesor egységes takarást kapjon. Valamennyi, a hulladékcsomagokra vonatkozó adatot és információt egy egységes számítógépes adatbázisban rögzítettük. Valamennyi csomag egy új jelölést (számozást) kapott, hordónként jelezve, hogy mely csomagok kerültek elhelyezésre az A típusú tárolómedencékben, illetve melyek hoszszú idejű átmeneti tárolásáról kell gondoskodni az épület pinceszintjén.
20 Értékelés, tapasztalatok A demonstrációs program célja az volt, hogy bebizonyítsa, hogy a medencékből való hulladék visszatermelés során lehetséges a végleges elhelyezés szempontjából kedvezőtlen jellemzőjű hulladékok elkülönítése, és a hulladékok kondicionálásával, tömörítésével felszabadítható a telephely további üzemeltetéséhez szükséges tárolókapacitás. Megállapítható, hogy a demonstrációs program jól elő volt készítve, a műveletek megtervezése, a szükséges eszközök, berendezések beszerzése, biztosítása jól sikerült, gondos előkészítésre utal. Menet közben csak néhány kisebb változtatásra volt szükség. A kialakított infrastruktúra lehetővé tette a tervezett munka biztonságos elvégzését, illetve a környezettől való megfelelő elszigetelést. Az eredmények alapján a műveleteket végzők is gondos munkát végeztek. A hulladék visszatermelés megkezdése előtti feladatok elvégzése (kivételi tervek készítése, szükséges infrastruktúra kiépítése, üzemi épületben a hulladékfogadó kiépítése, tárolótérnél a víz és elektromos betáplálás kiépítése, a kivitelezéshez szükséges gépek, eszközök, berendezések rendelkezésre állása, stb.) megfelelően megtörtént. A visszatermelt hulladékok minősítésével és válogatásával a hosszú élettartamú komponensek nagy részét eltávolítottuk. A rádium 87 %-a, a tórium 100 %-a és az urán több, mint 60 %-a az átmeneti tárolóba került. A négy felnyitott medence közül amelyekben korábban igen rossz térkihasználással helyezték el a hulladékcsomagokat most végleges elhelyezésre szánt hulladékkal kettő telt meg, a másik kettő készen áll a radioaktív hulladékok átmeneti vagy végleges befogadására. Az átmeneti tárolóban lévő és a medencékben elhelyezett hulladékok összes-térfogata kb. 200 m 3. Ez a hulladék mennyiség megfelel három medencében elhelyezhető hulladék térfogatának. A demonstrációs programban felnyitott négy medencéből tehát egy medence térfogata szabadult fel. A négy medencét érintő beavatkozásról megállapítható, hogy a hulladékok visszatermelése még a félig kibetonozott medence esetében is viszonylag egyszerűen megvalósítható volt. A munkavégzés során rendkívüli esemény nem történt.
21 Kollektív dózis (személy µsv) A11 A12 A14 A13 Mért kollektív dózis Kiviteli tervben számított dózis A demonstrációs programban résztvevők sugárterhelése alacsony volt. A sugárvédelmi szempontból legkritikusabb hulladék kiemelési műveletekben résztvevők dózisai nem érték el a tervezett szintet (mely a hatóságilag megengedett dózisterhelés kb. egyharmada volt). A telephelyi sugárvédelmi és környezetellenőrző rendszerek a program során folyamatosan működtek, és semmilyen említésre méltó eltérést nem regisztráltak a normál üzemviteli mérési adatokhoz viszonyítva. Mivel a hulladék feldolgozási műveletek csak ellenőrzötten történhettek, a radioaktív anyag tartalmú közegek (levegő, víz) kibocsátása nem növekedett a normál üzemi tevékenységhez képest, ezért a lakosságot többlet sugárterhelés nem érte. Összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy a demonstrációs program sikeres volt, mivel mindkét kitűzött cél szabad térfogat létrehozása további hulladék befogadása érdekében, valamint a hosszú távú biztonság szempontjából kritikus hulladékcsomagok jelentős részének azonosítása, és külön választása megvalósult.
22
23 A program folytatása A biztonságnövelő program folytatását egy újabb biztonsági elemzés alapozta meg. Ennek az elemzésnek a célja, hogy a demonstrációs program tapasztalatai alapján támpontot nyújtson arra vonatkozólag, hogy milyen körű beavatkozással lehet elérni a tároló a mai korszerű követelményeknek megfelelő hosszú távú biztonságát. Az egyes medencékre külön-külön meghatároztuk a rövid távú a medencékből történő hulladék kitermelés során a munkát végzőket érő sugárterhelést és a hosszú távra becsült lakossági dózisokat. A beavatkozás akkor indokolható, ha a munkavégzés nem jár indokolatlanul nagy sugárterheléssel. Az új biztonsági elemzés bázisán elkészült a javaslat az I. és II. medencesorok, azaz 48 db medence vonatkozásában végrehajtandó tevékenységekre. E szerint 24 db medencénél teljes, míg 20 db medencénél részleges hulladék visszatermelést ajánlott végrehajtani. Az átalakítási engedélyezési dokumentáció erre a terjedelemre június végére készült el. Az átalakításhoz az illetékes sugáregészségügyi hatóság 2010 októberében hozzájárult. Az átalakítási engedély és az elkészült kiviteli tervek alapján lehet megkezdeni a biztonságnövelő intézkedések folytatásának előkészítését, majd annak végrehajtását. A biztonságnövelő program kiviteli terveinek elkészítésekor messzemenőkig hasznosítani kell a demonstrációs program tanulságait, és feladatleírásokat ki kell egészíteni a tapasztaltakkal.
24 FELELŐSSÉGGEL BIZTONSÁGGAL GARANCIÁKKAL Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Felelős kiadó: DR. HEGYHÁTI JÓZSEF Ügyvezető igazgató Szerkesztő: DR. ORMAI PÉTER Társasági főmérnök Páskum Nyomda, Szekszárd Fotó: RHK Kft. archív, Madácsi Zoltán Tipográfia: Bátec december
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló üzemeltetési engedély kérelme. Közérthető összefoglaló
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló üzemeltetési engedély kérelme Közérthető összefoglaló Készítette: RHK Kft. 2016 1 Bevezetés 1.1 A Radioaktív Hulladékokat Kezelő
RészletesebbenIntézményi radioaktív hulladékok tárolása és elhelyezése
Intézményi radioaktív hulladékok tárolása és elhelyezése Hosszú távon is biztonságosan Kedves Olvasó! Magyarországon a radioaktív hulladékok begyûjtését 1960-ban kezdték meg. A tevékenység törvényi hátterét
RészletesebbenRadioaktív. Hulladék. Feldolgozó. és Tároló
Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló A püspökszilágyi tároló több mint harmincöt éve, 1976-ban kezdte meg működését. Társaságunk, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.)
RészletesebbenRadioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben
Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenA kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló
RészletesebbenSzabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter
PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása
RészletesebbenA RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.
A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenA püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése
A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése Baksay Attila, Benedek Kálmán XLI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2016. április 28. Az RHFT eddigi biztonsági
RészletesebbenFelkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére
Országos Atomenergia Hivatal 1.22. sz. útmutató Felkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére Verzió száma: 3. 2005. október Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója Budapest,
RészletesebbenNemzeti Radioaktívhulladék-tároló
Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Az atomenergia felhasználása közben sugárzó, radioizotóppal különböző mértékben szennyezett hulladék anyagok maradnak vissza, amelyek biztonságos kezelésére, tárolására
RészletesebbenTájékoztatás a személyes adatok kezeléséről Kötelező adatkezelés A közmeghallgatásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenAz elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása
Alap felett rendelkező megnevezése: Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Országos Atomenergia Hivatal Alap megnevezése: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Fejezet száma:
RészletesebbenA Központi Nukleáris Pénzügyi Alap évi költségvetési javaslata
Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Innovációs és Technológiai Miniszter Innovációs és Technológiai Minisztérium
RészletesebbenAz elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása
Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti fejlesztési miniszter Alapkezelő megnevezése: Országos Atomenergia Hivatal Alap megnevezése: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Fejezet száma: LXVI. Az elkülönített
RészletesebbenLXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Innovációs és Technológiai
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenLXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Fejlesztési Miniszter
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenAz RHFT múltja, jelene és jövője
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Felelősséggel Biztonsággal - Garanciákkal www.rhk.hu Az RHFT múltja, jelene és jövője a 2013. december 02-án bekövetkezett esemény tükrében XL. Sugárvédelmi
RészletesebbenA radioaktív hulladékok kezelésének kérdései
A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Az RHK Kft. programjai DR. KEREKI FERENC ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. Feladat Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
Részletesebben2013. szeptember 17.
NRHT KONFERENCIA 2013. szeptember 17. A radioaktív hulladékok kezelésének helyzete Magyarországon Dr. Kereki Ferenc ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ JOGI KERETEK: AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY Meghatározza
RészletesebbenA radioaktív hulladékokról
A radioaktív hulladékokról Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Miskolc, 2013. november 29. Radioaktív hulladékok forrásai Radioaktív izotópok széleskörű felhasználása (pl.: nukleáris energetika,
RészletesebbenIpari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év
Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenNagy aktivitású kutatás
B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges
RészletesebbenKIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE
KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE Készítette: KOCSIS ERIKA Témavezető: Prof. Kiss Ádám 2015. 01. 29. Célkitűzés A radioaktív hulladékok kezelésének és kategorizálásának
RészletesebbenRadioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft.
Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló Kft. Tisztelt Olvasó! Az intézményi radioaktív hulladékok kezelését és tárolását végző RHFT - jelen szakmai kiadványunk tárgya társaságunk megalakulásakor került
RészletesebbenLXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Fejlesztési Miniszter
RészletesebbenKözérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon
RészletesebbenKivonat FSU204_KIV_V02. Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.
FSU204_KIV_V02 Oldal: 1 / 7 Kivonat az FSU204 Sugárveszélyes tevékenységek felügyelete folyamatról FSU204_KIV_V02 Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.
RészletesebbenVÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal
VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal Hullán Szabolcs mb. főigazgató-helyettes, Országos Atomenergia Hivatal
RészletesebbenA NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK- TÁROLÓ ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYKÉRELME
A NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK- TÁROLÓ ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYKÉRELME AZ ELJÁRÁS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA KÉSZÍTETTE: ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL 2017. Kiadja az Országos Atomenergia Hivatal 1036 Budapest,
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenA radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete:
A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete: a 11/2010. (III.4.) KHEM rendelet Vajda-Katona Tünde, Sáfár József Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya Vajda-Katona@haea.gov.hu
RészletesebbenTájékoztatás a személyes adatok kezeléséről Kötelező adatkezelés A közmeghallgatásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor SOMOS Kft., Budapest RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ (DIPLOMAMUNKA BEMUTATÁSA) XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április
RészletesebbenLXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Fejlesztési Miniszter
RészletesebbenTŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV
TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Budapesti út 121/C. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2017. február 03. Ellenőrzés célja:
RészletesebbenRadioaktív hulladékok és besorolásuk
Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladéknak azokat a radioaktivitást tartalmazó anyagokat tekintjük, amelyek további felhasználásra már nem alkalmasak, illetve amelyek felhasználójának,
RészletesebbenKiégett KKÁT. Kazetták Átmeneti Tárolója
Kiégett KKÁT Kazetták Átmeneti Tárolója KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA Az atomerőmű szomszédságában álló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) fontos feladatot lát el: ide kerülnek a Paksi Atomerőműben
RészletesebbenFSU203_KIV_V01 Oldal: 1 / 5
FSU203_KIV_V01 Oldal: 1 / 5 FSU203_KIV_V01 Oldal: 2 / 5 KIVONAT az FSU203 jelű folyamathoz, VÁLLALKOZÓK részére 1. A folyamat célja A sugárzási viszonyok felügyeletének célja az atomerőmű technológiai
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenTLÜ502_KIV_V01 Oldal: 1 / 9
TLÜ502_KIV_V01 Oldal: 1 / 9 TLÜ502_KIV_V01 Oldal: 2 / 9 KIVONAT a TLÜ502 jelű folyamathoz, VÁLLALKOZÓK részére 1. A folyamat célja: A folyamat szabályozás célja, hogy a PA Zrt. ellenőrzött zónájában keletkező
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,
RészletesebbenHulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás
Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MAGYARORSZÁGI KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE
Bevezetés 518 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MAGYARORSZÁGI KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE Az atomenergia alkalmazása során keletkező radioaktív hulladékok kezelése Magyarországon is élettartamuktól és aktivitásuktól függően
RészletesebbenFichtinger Gyula, Horváth Kristóf
A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A Városfejlesztési, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság 2012. május 16-i ülésére
Iktató szám: Sz-308/2012. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS A Városfejlesztési, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság 2012. május 16-i ülésére Tárgy: Használtolaj-gyűjtő
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenAz R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:
Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE
RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a 240/1997.(XII.18.) Korm. rendelet, valamint 2414/1997.(XII.17.)
RészletesebbenTokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása
Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása Bujtás Tibor, Makovecz Gyula, C. Szabó István XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2014.05.13. Sérült fűtőelemek Ilyen volt a helyzet
RészletesebbenAz építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
RészletesebbenRubber Solutions Kft. Cégismertető
Rubber Solutions Kft Cégismertető Cégünk bemutatása Társaságunk 30 éves tapasztalattal végzi hulladékgazdálkodási tevékenységét. Telephelyünk 70 hektárnyi ipari területen helyezkedik el. 15 alkalmazottat
RészletesebbenTŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV
TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Összefogás sétány 6. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2017. február 03. Ellenőrzés célja:
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenDefiníciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH
Definíciók Források: 1996. évi CXVI. törvény //47/2003. ESzCsM// MSz 14344-1 Radioaktív hulladékok: Tovább nem használható, de aktív... Kiégett nukleáris üzemanyag: Reaktorban nem, de azon kívül újrahasznosítható,
RészletesebbenKörnyezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris
RészletesebbenTŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV
TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Futórózsa u. 90. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2016. október 14. Ellenőrzés célja: Bejárás
Részletesebben1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez
1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Nyilvántartó cégbíróság: Kecskeméti Törvényszék Cg.: 03-09-126039 Adószám: 24290054-2-03
RészletesebbenBátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása
Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT
RészletesebbenI. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. 2..
Szomor Község Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 13/2002.(XII.12.) számú rendelete. ( egységes szerkezetben ) Szomor Község Képviselő-testülete
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenSugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában
XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Készítette: Orbán Mihály
RészletesebbenRadioaktív hulladékkezelés tervezése
Országos Atomenergia Hivatal 3.8. sz. útmutató Verzió száma: 2. 2005. október Kiadta: Dr. Rónaky József!"#$"%&'"()*+#$+#,-.# Budapest, 2005. október. &"/*#01234"567$686$96,): Országos Atomenergia Hivatal
RészletesebbenRadioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás kiegészítése
Radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás kiegészítése TS Enercon Kft. Takáts Ferenc Baksay Attila TSO szeminárium, Budapest 2018. június 5. Feladat Országos Atomenergia Hivatal 2017.08.17-én
Részletesebben45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában
RészletesebbenRadioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.
amely egyrészről: Neve: M E G Á L L A P O D Á S (tervezet) Ügyfél-azonosító szám: --- Radioaktív Korlátolt Felelősségű Társaság. Radioaktív Kezelő Kft. Rövidített cégneve: Székhelye: 2040 Budaörs, Puskás
RészletesebbenHOZZÁSZÓLÁS A SUGÁRVÉDELMI HATÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁHOZ
HOZZÁSZÓLÁS A SUGÁRVÉDELMI HATÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Ballay László A SUGÁRVÉDELEM ÉS A NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JELENLEGI HATÓSÁGAI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI ÉS MŰSZAKI
RészletesebbenHÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye
HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
RészletesebbenKorszerűsítési projektek és az üzemeltetés kapcsolata
Korszerűsítési projektek és az üzemeltetés kapcsolata Magyar Vasút 2018 Konferencia 2018. szeptember 13. New York Palace The Dedica Anthology Győrik Balázs koordinációs főmérnök NIF Zrt. Tartalom Jelenlegi
RészletesebbenNRHT konferencia. Hosszú távú biztonsági modellezés. koncepcionális és számítási vonatkozások. Baksay Attila és Dankó Gyula, szeptember 17.
NRHT konferencia Hosszú távú biztonsági modellezés koncepcionális és számítási vonatkozások Baksay Attila és Dankó Gyula, 2013. szeptember 17. Tartalom Mi is az a biztonsági értékelés és mire is jó az?
RészletesebbenSugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben
Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -
RészletesebbenFrissítve: október :23 Netjogtár Hatály: 2019.X.7. - Magyar joganyagok - 4/2016. (III. 5.) NFM rendelet - az Országos Atomenergia Hivata 1
Magyar joganyagok - 4/2016. (III. 5.) NFM rendelet - az Országos Atomenergia Hivata 1. oldal 4/2016. (III. 5.) NFM rendelet az Országos Atomenergia Hivatal egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási
RészletesebbenRadioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Kedves Olvasó! Az iparilag fejlett világ országaihoz hasonlóan Magyarország is alkalmazza az emberek egészsége, életkörülményeinek javítása érdekében
RészletesebbenÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ OAH évindító sajtótájékoztató
ÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ 2015.01.27. OAH évindító sajtótájékoztató 1 Biztonság Megelőzés Kiemelten fontos a biztonságos üzemelés, az események, üzemzavarok és balesetek megelőzése a létesítményekben.
RészletesebbenRendkívüli felülvizsgálat és karbantartás
A beépített tűzjelző berendezések létesítésének aktuális kérdései 2 Az üzemeltetés buktatói Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás Téves
RészletesebbenRadioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. KKÁT kamrák létesítési engedélyének módosítása. Közérthető összefoglaló
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. KKÁT 25-33 kamrák létesítési engedélyének módosítása Közérthető összefoglaló Készítette: RHK Kft. 2016 1 Bevezetés 1.1 A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit
RészletesebbenRadiojód kibocsátása a KFKI telephelyen
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód
RészletesebbenTŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV
TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Összefogás sétány 11. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2017. február 03. Ellenőrzés célja:
RészletesebbenA hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása
A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet speciális szabályokkal egészült ki az egyes tevékenységekből
Részletesebben47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet
1. oldal 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló
Részletesebben1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor.
9 1. számú melléklet 23242526, 2728 1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 2) A települési
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenFöldbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy
Földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy - lágyfalú alsó ürítésű bélészsákkal (POLYFKON) Funkció: A földbe süllyesztett
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete
Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenTP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata
Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag
RészletesebbenProjektek minőségbiztosítása: Hogyan előzhetők meg / fedezhetők fel időben a garanciális problémák? Nyiri Szabolcs Szakértői Iroda vezető
Projektek minőségbiztosítása: Hogyan előzhetők meg / fedezhetők fel időben a garanciális problémák? Nyiri Szabolcs Szakértői Iroda vezető 2013.11.13. Tartalomjegyzék: Kivitelezési hibák, projekt végrehajtási
RészletesebbenDr. Pintér Tamás osztályvezető
Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE
RészletesebbenBátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft.
Sándor Csaba Hegedűs Tamás Váró Ágnes Kandi Előd Hogyor Zoltán Mott MacDonald Mo. Kft. tervezői művezetés Mecsekérc Zrt. geodéziai irányítás Az I-K1 és I-K2 tárolókamra építése során végzett optikai konvergencia-mérések
RészletesebbenLXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Fejlesztési Miniszter
Részletesebben