A szakroiliakális ízület károsodásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szakroiliakális ízület károsodásai"

Átírás

1 13. FEJEZET 435 A szakroiliakális ízület károsodásai A szakroiliakális ízület sérülése esetén a diszlokáció és az idegfonatok sérülése okozhat tartós károsodást. A diszlokáció nélküli törések esetén elôforduló radiculopathia gyakran maradványtünet nélkül vagy enyhe maradványtünettel gyógyul. A radiculopathiát klinikai vizsgálatokkal (perianális érzészavar) és elektromiográfiás vizsgálatokkal lehet kimutatni. A causalgia nehezen bizonyítható. A diagnózis egyébként klinikai vizsgálatokkal (Faber- és Patrichpróba), radiológiai vizsgálatokkal, CT-vizsgálattal, izotópvizsgálattal (okkult törés) állítható fel. Az egészségkárosodás kritériumai, értékelésük reziduális fájdalom: ÖEK 1 3%, pozitív Faber- vagy Patrich-próba, a CT által bizonyított ízületifelszín-változás, ízületirés-szûkület önmagában 3%-os össz-szervezeti egészségkárosodást jelenthet, a szakroiliakális ízület arthrodesise csak a csípôízület mozgáskorlátozottsága vagy neurológiai kiesés esetén jelent tartós károsodást. A diszlokált, az elülsô gyûrû törésével járó ún. Malgaigne-törések 10%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményeznek, mely kombinálódik a végtagrövidülés, az idegsérülés és a mozgáskorlátozottság értékeivel. Acetabulumtörés Az acetabulum a medencefenék három csontjából os ileum, os ischii és os pubis épül fel. A sebészi anatómia számára hasznos a Letournel által bevezetett két pillér elmélet. A hátsó pillér az os ileum és os ischii vázából épül fel, amíg az ennél sokkal hosszabb, gracilisabb elülsô pillér, a crista ilei, annak elülsô részébôl egészen a symphysisig terjed. A hátsó pillér alkotja az ún. vápafenék területet. A csípôízület sérülésével egyidejûleg gyakran találkozunk a nervus ischiadicus sérülésével, mely a foramen infrapiriformison lép ki, és a hátsó pilléren fut le közvetlen a csont felett. Az elülsô pillér elôtt, attól viszonylag távol elhelyezkedô arteria iliaca interna és externa a vénáikkal törés kapcsán nem sérülnek. Ez utóbbi képletek mûtéti feltárásnál sérülésre veszélyeztetettek. Diagnózis. A sérülés jelentôs erôbehatásra jön létre, az esetek fele politraumatizált, háromnegyed részüknél további sérülés is fellelhetô. Fizikális vizsgálat: a sérült csípôízület mozgása fájdalmas, beszûkült. Ficamos törésformáknál az alsó végtag kóros helyzetben áll, rugalmasan rögzített, jellemzô a medence kompressziós vizsgálata. Szükséges a végtag keringésének, a perifériás idegek mûködésének ellenôrzése, a térdízület, a láb és az ujjak extenziójának vizsgálata, a talált lelet és a negatív eredmények pontos dokumentálása. Képalkotó eljárások a medence a-p röntgenfelvétele és különféle speciális csípôízületi felvételek elkészítése, amelyet a medencesérülések fejezetben tárgyaljuk. A törés beosztása Judet-tôl, majd Letourneltôl származik. Öt alapforma ismert, mely a pontos kórisméhez és az ellátáshoz szükséges: hátsó peremtörés, hátsó pillértörés, elülsô peremtörés, elülsô pillértörés és haránttörés. Terápia. A kezelés célja az ízület kongruenciájának, funkciójának helyreállítása, a terhelési felszín kialakítása, az izomerô megtartása, a combfej keringésének megôrzése és a mielôbbi teljes ízületi mûködés elérése. Konzervatív kezelés azon sérüléseknél jön szóba, ahol a vápatetô megtartott, a lépcsôképzôdés az ízületi felszínen nem haladja meg a 2 mm-t és a medencegyûrû nem deformált. Amennyiben konzervatív kezelésre kényszerülünk, az extenziós kezelést 6 8 hétig tanácsos fenntartani. A módszer általában biztosítja a fájdalom megszûnését az elsô héten. Megkezdjük a sérült végtag fokozatos mobilizálását, kéthetenkénti röntgenellenôrzés mellett. Az ízületi felszínt érintô töréseknél a teljes terhelés 12 hét után jöhet szóba.

2 FEJEZET Mûtéti kezelés. Az ízület ficamos, darabos törésének pontos helyreillesztése csak feltárással biztosítható. A töréstípustól függôen az acetabulumot hátsó vagy elsô behatolásból tudjuk feltárni, a törést helyreilleszteni és az elért eredményt lemezekkel vagy csavarokkal helyben tartani. Korai mûtéti szövôdmény az idegképletek melléksérülése, fôleg az ülôideg károsodása, fertôzés, az implantátum kilazulása, tromboembóliás szövôdmények. Késôi komplikáció az ízület körüli ossificatio, a combfejnecrosis, az arthrosis kialakulása. A leggyakoribb késôi szövôdmény, különösen luxációs acetabulumtöréseket követôen, a combfejnecrosis kialakulása. Korai felismerését az izotóp- és az MR-vizsgálat lehetôvé teszi, ha a mûtét titániumimplantátummal történt. Egyéb rögzítô fémanyag beültetését követôen jó minôségû röntgenfelvétel és flebográfia biztosíthatja a korai kórismét. Különösen a fiatal betegeknél kell törekedni még fejnecrosisban is a combfej megtartására. A arthrosis a baleset során elszenvedett porckárosodás, esetleges incongruentia következtében lép fel. A mûtétet követôen, a csontos gyógyulás után, amennyiben az implantátum jó helyzetben rögzít, annak eltávolítását nem szorgalmazzuk. Meglazult, panaszt okozó fémek eltávolítása a csontos gyógyulást követôen indokolt. A munkaképesség elbírálása az anatómiai elváltozások és a funkciókárosodás alapján történik. A tartós károsodások, a végtaghosszkülönbség, az idegsérülések, a beszûkült csípômozgás vagy a kontraktúra az általános szabályok szerint értékelendôk. Traumás csípôficam Aránylag ritka sérülés, mert a vápa a combfej 2/3 részét magába foglalja, a csípôízületi tokot erôs szalagok erôsítik meg. Az ízület stabilitását a környezô erôs izomzat is fokozza. A hátsó ficamok kb. ötször gyakrabban fordulnak elô, a hátsó felsô ficam a luxatio iliaca, a hátsó alsó ficam a luxatio ischiadica. Az elsô csípôficamok közül a felsô a luxatio pubica, az elsô alsó a luxatio obturatoria. Ficam során sérülnek az ízületi szalagok és a tok, elszakad a ligamentum teres. Elülsô ficamnál a ligamentum Bertini rendszerint ép marad, a fej kilépése a vápából a szalag felett következik be. Amennyiben a szalag is elszakad, hiányzik a rugalmas rögzítettség és a fej feltûnôen magasan vagy laterálisan helyezkedik el. Hátsó ficamnál a rövid forgatóizmok sérülhetnek, letörhet a vápa pereme vagy nagyobb csontrész törik ki. Közvetlen csípôtáji sérülésnél szétrobbanhat az ízületi vápa alapja is. Ez utóbbi két esetben a ficam repozíció után inbstabil. Fiataloknál 16 éves korig ficam mellett az epiphysisfugában elôfordul a fej leválása. Felnôtteknél a ficamot kísérheti a fej gömbszeletének lenyíródása. A n. ischiadicus sérülésével fôleg késôn elvégzett repozíció után találkozhatunk, elülsô ficamnál a fej átmenetileg nyomhatja az arteria femoralist. Tünetek. A csípôficam jellemzô tünetekkel jár. A fájdalmas, befelé fordult, rugalmas rögzítettségû, enyhén flektált csípô a hátsó ficamra jellemzô. A kifelé fordult végtag elülsô ficamnál észlelhetô. Az elülsô ficamnál a bôrt rendszerint elôemeli a combcsontfej, a láb néha sápadt vagy cianotikus, ebben az esetben a perifériás pulzus nem vagy alig észlelhetô. A ligamentum Bertini szakadása esetén a rugalmas rögzítettség hiányzik. A radiológiai vizsgálat a klinikai észlelést igazolja, a részletes vizsgálat azonban a sérülés helyi érzéstelenítése, a sokktalanítás megkezdése elôtt nem végezhetô el. Minden esetben szükséges áttekintô medence- és oldalirányú csípôtáji felvételek készítése. Terápia. Pontos diagnózis birtokában, sokkprofilaxissal egyidejûleg lehet a repozíciót elvégezni, általános anaesthesiában. Magasan álló fejnél röntgenellenôrzés mellett hosszirányú kíméletes húzással lehozzuk a fejet az acetabulum magasságáig, majd a csípô flexiója mellett végezzük el a helyretételt. A repozíció után meggyôzô-

3 13. FEJEZET 437 dünk az ízület stabilitásáról. A sérültet laposan fektetjük, enyhe abdukciós csípôtartásban. Tiszta ficam után az ízület aktív tornája néhány nap után megkezdôdhet. Töréses ficam esetében az anatómiai rekonstrukció az esetek jelentôs részében mûtéti megoldással biztosítható. Szövôdmények: konzervatív kezelést követôen thromboembolia, ízület körüli meszesedés, idegkárosodás léphet fel. Késôi szövôdmény arthrosis, fejnecrosis lehet. A csípôízület arthrosisa Héjj Gábor Elôfordulása férfiakon 6 7%, nôkön 10% körüli, utóbbit valószínûleg a preartrózisos tényezôként leggyakrabban szóba jövô csípôízületi dysplasia nôkön gyakoribb elôfordulása (prevalencia 2% körül) magyarázhatja. 60 éves kor felett az arthrosisra (csípô, térd, kéz) utaló radiológiai jelek a népesség közel 80%-nál kimutathatók, de a diagnózis csak a típusos klinikai kép esetében állítható fel. Az arthrosis oka nem a porc fiziológiás öregedése, hanem az ízületet alkotó csont, porc és kötôszövetes alkotórészek együttes megbetegedése, melynek végeredménye a porc degenerációja, a csontok degeneratív és reparatív elváltozásai, elôrehaladott stádiumban szinte mindig kísérô synovitissel. Az életkor, a nôi nem, az ízületi dysplasia, az obesitas, az anamnesztikus trauma (akár mikrotraumák), a foglalkozási ártalom, a sportaktivitás kockázati tényezôt jelentenek. A munkával összefüggô balesetek mellett az ismételt mikrotraumák, egykori kis sérülések mint foglalkozási ártalmak is okozhatják a combnyakfej avaszkuláris necrosisát, szubkondrális töréseit (collapsusát). Súlyos teher viselésével kapcsolatos foglalkozásoknál ez az ártalom gyakrabban fordul elô. Tünetek. A fájdalom kezdetben többnyire terhelésre, a csípôtájon combba, térdbe sugárzóan jelentkezik (a csípôarthrosisok mintegy 20%-a a térdbe sugárzó fájdalommal kezdôdik!), nyugalomban megszûnik, ugyanakkor a folyamat elôrehaladtával egyre kifejezettebb indítási nehézség (reggeli felkelés, ülésbôl, tartós állásból elindulás) alakul ki. A kísérô synovitis okozta fájdalom a bursitishoz hasonlóan gyakran erôs éjjeli fájdalmat okoz. Vizsgálatok. A fizikális vizsgálattal aktív és passzív mozgáskorlátozottság észlelhetô, elôször az abdukció, a befele rotáció, az extenzió szûkül be. Ennek megfelelôen addukciós, extenziós, flexiós kontraktúra alakulhat ki, mely a relatív végtagrövidülés miatt sántításhoz vezet. Ezt fokozhatja a lépésnél jelentkezô terhelési fájdalom, a m. gluteus medius esetleges gyengesége, a leggyakrabban luxatio vagy combnyaktörés után kialakult Trendelenburg-pozitivitás (a medence az ép oldal felé lebillen). Az ankylosis kialakulása gyulladásos szisztemás betegségekre (RA, SPA, SNSA, JCA), illetve infektív eredetre utal. Röntgenvizsgálattal a porcdestrukció mértékétôl függô ízületirés-szûkületet, a femurfejben és az ízvápát alkotó csontokban degeneratív cystákat sok cysta akár a femurfej beroppanását is okozhatja szubkondrális sclerosist, az ízperemeken osteophyták kialakulását láthatjuk. Az MRI a betegség korai stádiumában kimutatja az ízületi porc kezdeti megvastagodását, majd elvékonyodását, degenerációját, a szubkondrális sclerosist, az osteophytaképzôdést. Differenciáldiagnosztika: az L5 vagy az S1 radiculopathia, illetve a n. femoralis, a n. obturatorius és a n. ilioinguinalis neuritise, neuropathiája okozhat a csípô különbözô részein jelentkezô fájdalmat. A combfejnecrosis általában hirtelen, hevenyen jelentkezô erôs csípôtáji fájdalmat okoz. Az anamnézisben diabetes mellitus, májártalom, szisztémás érrendszeri elváltozás, esetleg kortikoszteroid-terápia szerepelhet. Korai szakaszban röntgeneltérés rendszerint nincs, ilyenkor az MR-vizsgálat dönthet. Az avaszkuláris necrosis Ficat-szerinti stádiumbeosztását a táblázat mutatja be.

4 FEJEZET táblázat. Az avaszkuláris combcsontfej-necrosis stádiumai Ficat szerint Stádium Képalkotó eljárás rtg szcintigráfia MRI 0 1 korai elváltozások 2 porosis, sclerosis kontúrszakadozottság, collapsus, szekvesztráció súlyos ízületi destrukció + + A tranzitorikus coxitis általában fiatalkorban, szisztémás betegséget kísérô coxitis a fent felsorolt (ankylosisnál) betegségekben gyakori. A tranziens osteoporosis (algodystrophia) fracturát nem okozó trauma után, esetenként elôzmények nélkül jelentkezik, jellemzô az ízületet alkotó csontok foltos osteoporosisa. Terápia. A betegfelvilágosítás, az életmód-, munkakör-, illetve sporttevékenység-változtatás, a testsúlycsökkentés a progresszió szempontjából döntô jelentôségû lehet. Gyógyszeresen a fájdalomcsillapítás analgetikumokkkal, kísérô synovitis esetén nem szteroid gyulladáscsökkentôkkel, alapkövetelmény. Kortikoszteroidot intraartikulárisan csak ritkán adunk, a lokális adás azonban jelentôsen csökkentheti a kísérô bursitist, pericoxitist (megfontoltan, legfeljebb 2 3-szor adva). Kondroprotektív szerek megkísérelhetôk a korai stádiumban. A rendszeres célzott gyógytorna, úszás a rehabilitáció alapja, emellett a fizikoterápia, a balneo hidroterápia teljes tárházát felhasználhatjuk a fájdalomcsillapításra, az esetleges kontraktúra nyújtására (meleg kezelések). Utóbbiban nagyon jól beválik a korai hasonfekvés, mely az ízületet éjszaka passzívan nyújtja. Sebészi megoldásként preventíve a korai osteotomia, elôrehaladott esetben a csípôízületi protézismûtét jön szóba. A csípôprotézis beültetése, még ha teljes panaszmentességet és tökéletes funkciót biztosít is, bizonyos fokú alsó végtagi és össz-szervezeti egészségkárosodást jelent. A jó eredménnyel zárult teljes csípôpótlás ÖEK-értéke 15%, a mérsékelt eredmény 20%-ra, a rossz eredmény 30%-ra értékelhetô. A csípôtáji fájdalom egyéb okai A trochanter bursitis viszonylag gyakori, fôleg nôknél elôforduló betegség, mely mozgásra és éjszaka súlyosbodó fájdalmat okoz a csípô külsô részén. A trochanter major érzékeny, sántítást okozhat. Kialakulását elôsegítik az obesitas, a hátfájás, egyéb csípôbetegségek, a végtagok hosszának eltérései, ismétlôdô traumák. Terápia: nyugalom, nem szteroid gyulladásgátlók, fizikoterápia, lokálisan adott kortikoszteroidok, anesztetikumok. Az ischiogluteális bursitist a tuber ischii mechanikus ártalma (súrlódása) okozza ( szövôfenék ). Az adductor tendinitis atlétáknál fordul elô. A meralgia paraestheticát a n. cutaneus lateralis combon történô leszorítása eredményezi. Fájdalmat, paraesthesiát okoz a comb elülsô felszínén.

5 13. FEJEZET 439 A comb károsodásai A comb károsodásai három csoportra oszthatók, úgymint lágyrészsérülések, törések és kombinált sérülések. A combcsont törései A combcsont az emberi csontváz leghosszabb, legerôsebb és legnehezebb csöves csontja. A felnôtt ember magassága átlagosan a combcsont hosszának négyszerese. A combcsont töréseit felosztjuk csípôtáji, tompor-, diaphysis- és disztálisvég-törésekre. Combnyaktörés A combfej és a combnyak a combcsont diaphysistengelyével os szöget zár be, a combnyak mediális corticalisa az Adams-ívet alkotja. A trochanter minor mögött a combnyakra húzódó crista a calcar femoris, mely a combnyak statikájában jelentôs szerepet tölt be. A combnyak a diaphysissel mintegy 10 -os elôrenyitott szöget zár be. Jellemzô a combnyak és a trochantertáj trabekuláris szerkezete, melynek szerepe a csont stabilitásában meghatározó. Idôs korban és osteoporosisnál fokozatosan elvékonyodik, gyengül. A combfej és a nyak egy része az ízületi tokon belül található, az ízületi tok szélén lépnek be a fej ellátását biztosító arteria és vena cicumflexa erei. A trochantertáj jó vérellátású spongiózus csontállomány, felszínén fôleg a combot kirotáló izomzat tapad. Az acetabulum és a combfej által alkotott csípôízületben a mozgás háromsíkú. A combnyaktörés napjainkban a traumatológiai osztályok betegeinek mintegy nyolcadát érinti. A kórkép idôskorban gyakori, 200 törésre egy fiatalkori és minden ezer törésre egy gyermekkori törés fordul elô. Idôskorban egy egyszerû elesés is oka lehet a sérülésnek, fiatal és egészséges csontozatú egyénnél a törés bekövetkeztéhez nagy erôbehatás szükséges. A combnyak- és a tomportáji törések megoszlása hazánkban 2:3 arányú. Az eredményes kezelés feltétele a mielôbbi anatómiai repozíció, a combfej keringésének megtartása és a stabil rögzítés. Speed 1935-ben unsolved fracture, azaz megoldatlan törés elnevezéssel illette a combnyaktörést. A mûtéti eljárások elôrehaladásával új módszerek mindig felkeltik a reményt a törési szövôdmények megelôzésében. A combnyaktöréseket stabilitás szempontjából Pauwels osztályozta a törésvonal lefutása és a törésre ható erôk viszonya alapján. Pauwels I.: ezt tekintjük stabil törésnek, mert a törési sík a terhelési szintre merôleges, terhelésre a törési vonalra kompressziós erô hat. Pauwels II.: ennél a csoportnál már nyíróerô jelentkezik. Pauwels III.: a legkedvezôtlenebb típus, ahol a nyíróerô mellett billenôerô is érvényesül. A Garden-beosztás a törés primer elmozdulásának irányát és mértékét veszi alapul, amely a várható fejkeringés-károsodás szempontjából jelentôs. I. csoport: beékelt abdukciós törés. II. csoport: elmozdulás nélküli törés. Garden az I. és a II. csoportot tekinti stabil törésnek. III. csoport: a fej már varusirányba billen, a törés instabil. IV. csoport: a combfej varusbillenése mellett legalább félcsontnyi oldalirányú elmozdulás is van. Ez utóbbi csoportban a durva diszlokáció miatt károsodhat a fej vérellátása, emiatt a fejelhalás valószínûsége jelentôs. A prognózis és a kezelési terv elkészítése szempontjából a hazai és nemzetközi szakvélemény a Garden-beosztást veszi figyelembe. Biomechanikai szempontból az addukciós, a varustörések kedvezôtlenebbek. Diagnózis. A Garden I. és II. típusú töréseknél jelentôs elmozdulás nincs, a csípôízület mozgása fájdalmas, de lehetséges, a végtag állása változatlan. A III. és IV. csoportba tartozó töréseknél a

6 FEJEZET csípôtáji fájdalom mellett a végtag kifelé fordult és megrövidült állásban, a trochantertáj magasabban áll, a beteg képtelen a lábát felemelni. A kétirányú röntgenfelvételen a combnyak törése, annak jellege pontosan látható. Terápia. A törés kezelése az utóbbi évtizedben jelentôsen módosult. Egyértelmûen igazolt, hogy a combcsontfej életképessége a vérkeringésének függvénye, tehát a törtvégek mielôbbi helyretételével és stabil rögzítésével a megmaradt fejkeringés megtartható. Ma már rendelkezünk olyan eljárással, mely megfelelô stabilitást biztosít és nem okoz számottevô mûtéti megterhelést. Arra kell törekedni, hogy az idôs sérült lehetôleg 6 órán belül mûtétre kerüljön. A korszerû szemlélettel és eljárással biztosítható a fej életképessége, a sérült rövid idôn belül panaszmentessé válik, már másnap megkezdhetô az aktív utókezelés, megelôzhetô a tartós fekvés okozta számos szövôdmény. Sajnos még az orvosok körében sem tudatosult, hogy az idôs csípôtáji sérült késedelem nélkül kerüljön intézetbe. Mûtéti eljárás: extenziós asztalon röntgenkészülék segítségével a törés kíméletesen reponálható. Választott helyen bevezetett kanülált csavarokkal, szükség szerint toldaléklemezzel a megfelelô stabil rögzítés perkután módszerrel elvégezhetô. Mûtéti szövôdmény: technikai hibák, a rossz repozíció, instabilitás, fémtörés, rediszlokáció, vérömleny, gennyedés. Az idôs embert fenyegetô események, mint a húgyúti, a légúti fertôzés, a felfekvés, az immobilizációs következmények, tromboembóliás esemény. A combnyaktörések ritkán eredményeznek tartós károsodást, melyek a leggyakoribb késôi szövôdmények: a fejnecrosis, az álízület és a pszichés elváltozások következtében alakulhatnak ki. A sérülés elsôdleges ellátása, utókezelése biztosítja a jó eredményt. Az egészségügyi ellátórendszer jó együttmûködése képes ezt a feladatot maradéktalanul megoldani. Tomportáji törések A combnyaktörésnél gyakrabban elôforduló sérülés, mely ugyancsak eleséskor keletkezik, tünetei megegyeznek a combnyaktörésével. A törést követô néhány nap után a tomportájon vérömleny jelenhet meg, a sérült általános állapota a balesetet követôen romolhat, vérszegénnyé válhat, a lágyrészek közötti jelentôs szövetközti vérömleny kialakulása következtében. Terápia. A törés ellátásának elvei hasonlítanak a combnyaktörés kezeléséhez, törekszünk az elsôdleges mûtéti ellátásra. A korszerû eljárások biztosítják a stabil csontegyesítést, mûtét után az utókezelés megkezdhetô. Zavartalan gyógyuláskor a beteg segédeszközzel egy héten belül visszanyeri a járókészségét és a végtag 8 12 hét után fokozatosan ismét terhelhetôvé válik. A régió gyógyhajlama spongiózus csontállománya és jó vérellátása miatt jobb, mint a combnyaktörésé, ezért a 6 órán belüli végleges mûtéti ellátás nem olyan szigorú következmény. Az ellátás szövôdményei a rossz repozícióból, vérömlenybôl, fémanyagtörésbôl, fertôzésbôl, kilazulásból és immobilizációs ártalmakból adódnak. A maradványtünetek a mozgáskorlátozottság, a szögeltérés, a végtag megrövidülése tartós és járászavarokat okoznak. Subtrochanter törés. Jórészt a fiatalkor sérülése, mert a törés nagy erôbehatásra keletkezik, gyakori a darabos csontsérülés. Tünetei hasonlóak az egyéb tomportáji törésekhez, a proximális törtvég a rotatorok húzóhatása miatt jelentôsen abdukált, flektált, kirotált helyzetû. A diagnózist a kétirányú röntgenfelvétel igazolja. Terápia. Fôleg mûtéti, szögletlemezzel, gamma-szeggel, mert a viszonylag fiatal sérültek mielôbbi talpra állítása így biztosítható leginkább. Konzervatív, extenziós kezelése a törés jelentôs elmozdulása miatt egyébként is nehézkes. Direkt trauma vagy szakításos mechanizmus során ritkán találkozunk izolált nagytompor- és

7 13. FEJEZET 441 kistomportöréssel. A kórismét az anamnézis, a lokális fájdalom, de fôleg a röntgenfelvétel biztosítja. Kezelése jelentéktelen elmozdulás esetén ágynyugalom, a törés a csont jó vérellátása és spongiózus állománya miatt néhány hét alatt jól gyógyul. Jelentôs elmozdulás esetén szóba jöhet a mûtéti egyesítés. A femur diaphysistörése A diaphysis a kistomportól kezdôdik és a condylusok kiszélesedéséig tart. Lefutásában enyhe antecurvatio észlelhetô, legkeskenyebb a középsô harmadban, keresztmetszete csaknem kör alakú. A csonton végig erôs izomzat tapad. A kistomporon a m. psoas, a nagytomporon a gluteusok, a hátsó felszínén a mm. gluteus maximus, az abductor longus és brevis, elôl a m. vastus lateralis és medialis. A disztálisan tapadó izmok az abductor magnus, a hátsó felszínen eredô gastrocnemius medialis és lateralis feje. Mindezen izmok a törtvégek diszlokációjáért felelôsek. A csontsérülések keletkezéséhez nagy erôbehatásra van szükség, elsôsorban politrauma során, közlekedési baleset, magasból leesés következtében alakul ki. A törés az egyszerû vonalas forma mellett gyakran darabos, néha hajlításos ék, vagy egy csontszegmentum törik ki. A számottevô trauma nélkül keletkezett törés patológiás eredetû. Diagnózis. A combcsonttest törésének diagnózisa nem nehéz. A jellegzetes anamnézis, a sérült általános állapotának megváltozásán túl feltûnik a végtag kifelé rotáltsága, esetleg kóros állása. Zárt töréseknél is jelentôs a lágyrészek közötti vérzés, mely elérheti az ml-t. Megtaláljuk az aktív mozgás hiányát, a jelentôs fájdalmat. A nagy erôbehatás következtében létrejött sérüléseknél gyakori a combcsont proximális-, illetve disztálisvég-törése is, fôleg politraumatizált sérülések kapcsán. Korai szövôdménye a hipovolémiás sokk, a zsírembólia, esetleg az egyéb képlet sérülése. Terápia. Napjainkban a sérülések több mint 90%-ában mûtéti beavatkozás történik, a nem operálható betegeknél a konzervatív eljárás jórészt extenziós kezelésbôl áll. A mûtéti idôpont megválasztásában nyílt törésnél a haladéktalan beavatkozás szükséges. A mûtétek során a leggyakrabban alkalmazott eljárás a velôûrszegezés valamilyen formája. Darabos töréseknél a lemezes osteosynthesis, nyílt töréseknél a fentiek valamelyike vagy külsô rögzítés szükséges, a nyíltság fokától függôen. Gyermekkori töréseknél két éves korig a Weber által ajánlott extenziós kezelés célszerû, mûtéti beavatkozásnál figyelembe kell venni a növekedési porc nyitottságát. Mûtéti szövôdmények: gyulladásos folyamat, elhúzódó csontképzôdés, álízület, instabilitás, rotációs eltérés, egyéb iatrogén elváltozások. A gyógyulás általában 8 16 hét alatt következik be, az átlagos keresôképtelenség ideje 6 hónap. A zárt törések szakszerû kezelésre több mint 90%-ban meggyógyulnak. Az egészségkárosodás mértéke a funkciócsökkenés fokának függvényében állapítható meg. A femur disztális végének törései A csontsérülés lehet zárt vagy nyílt, extraartikuláris, metaphysistörés vagy az ízületbe hatoló törés. Ez utóbbiak egyszerû condylustörések vagy darabos impressziós T-, Y-felszín-törések. A sérülést általában csavarás, hajlítás, zömítés és direkt trauma hozza létre. Térdízülettáji sérüléseknél vezetô tünet a periartikuláris, intraartikuláris vérzés. Társsérülésként gyakori az ér- és az idegsérülés. A vérveszteség még zárt törés esetében is meghaladhatja az 500 ml-t. Terápia. Konzervatív eljárásnál kezdetben 6 8 hét extenzió, majd gipszrögzítés. Mûtéti kezeléshez napjainkban számos implantátum áll rendelkezésre, melyek képesek biztosítani a megfe-

8 FEJEZET lelô stabilitást. A prognózis függ a törés jellegétôl és a kezeléstôl. Funkciókárosodás fôleg ízületi törések után alakul ki. Az egészségkárosodás mértékét a megmaradt mûködés határozza meg. A combcsonttörések szövôdményei eredményeképpen elôforduló funkciókárosodások: avaszkuláris necrosis, mozgászavar, a végtag megrövidülése, kontraktúra. Értékelésük a kritériumok általános értékelési szabályai szerint történik. Önmagában a tökéletesen gyógyult combcsonttörés károsodásként nem értékelhetô. Hiányosan gyógyult, szögeltéréssel gyógyult vagy nem gyógyult törések össz-szervezeti károsodási értéke 10 15%, mely a konkrét károsodások értékével kombinálandó. Lágyrészkárosodások A lágyrészkárosodásokat azért tárgyaljuk ebben a fejezetben, mert a régiónak jelentôs a lágyrészborítása. Az itt leírtak a test valamennyi sérülésére érvényesek. A sérülés mechanizmusától, kiterjedésétôl függôen ítéljük meg a lágyrészelváltozást, ennek alapján megkülönböztetünk tompa, áthatoló és kombinált sérüléseket. A bôr folytonosságának megtartása mellett is lehet a lágyrészsérülés súlyos, a szubkután décollement okozhatja a bôr teljes elhalását is, a lágyrészköpenyt teljesen elemelheti alapjáról. Ez különösen töréssel együtt fordul elô. Az áthatoló sérülés, a kültakaró folytonosságának megszakadása lehet külsô behatás következménye, de kiszúrhatja a bôrt a tört csont éles hegye is. Amíg a kiszúrásos sérülés lehet könnyû, addig az áthatoló sérülés súlyosan károsíthatja a lágyrész vérellátását és fertôzés forrása lehet. Fontos megállapítani az életképes szövetek határát. A mechanikai trauma kombinálódhat hô-, vegyi és sugárkárosodással, mely a megítélésben külön szempontot jelent. A lövéses sérülés az áthatoló sérülések egyik különleges formája. A különbözô energiájú lövedékek jellegzetes, kiterjedt morfológiai elváltozást hoznak létre. A lágyrészek sérülései általában tartós károsodás nélkül gyógyulnak. Az izomsérülések után kialakuló izomfunkció-károsodásokat az ún. manuális izompróbák segítségével lehet kimutatni és súlyossági fokozatba sorolni. Meg kell említeni, hogy ezen vizsgálatok eredményeit jelentôsen befolyásolják a szubjektív tényezôk (fájdalom, a fájdalomtól való félelem, a motiváció). A lágyrészsérülések során károsodhatnak az egyes képletek, mint az izom, ideg és az ér, ezek funkciókiesése következtében jellegzetes elváltozásokat találunk, amely az egyes sérüléscsoport ismertetése során megtalálható. A térd károsodásai A térdízület az emberi test legnagyobb méretû, bonyolult felépítésû ízülete, amely nagy megterhelésnek és gyakori sérülésnek van kitéve. A térd az emberi szervezet legsérülékenyebb ízülete. Az összes sérülések mintegy 7%-a a térdet érinti, mert lágyrészköpenye vékony, másrészt a direkt és az indirekt trauma jelentôs része károsítja az ízületet A térdnek fontos biomechanikai szerepe van az állásban, a járáshoz szükséges mozgásban. A nyújtás és a hajlítás mellett az ízületben kisfokú végrotáció végezhetô. Az ízület stabilizálásában statikus és dinamikus elemek vesznek részt. Az elôbbiek az ízületet alkotó porcfelszínnel rendelkezô csontok, a meniscusok, az ízületi tok és a szalagok. Az utóbbiak az inak és a környezô izmok. A passzív és az aktív stabilizátorok a térd különbözô részein elhelyezkedve, komplex funkciót töltenek be. A mediális stabilizáló rendszer részei a mediális oldalszalag, a mediális meniscusszal összeköttetésben lévô ízületi tok, a hátsó ferde szalag, a musculus semimembranosus és a pes anserinus. A laterális stabilizálók a laterális oldalszalag, a laterális ízületi tok

9 13. FEJEZET 443 és a ligamentum arcuatum, a musculus biceps femuris. A hátsó ízületi tok a ligamentum popliteum obliquum, valamint a ligamentum arcuatum, továbbá a belsô centrális stabilizáló keresztszalagok. A mediális stabilizálók gátolják a valgus instabilitást és a berotációt. A dorzális és a centrális stabilizáló rendszer a túlfeszítést, a szagittális instabilitást akadályozza meg ( táblázat) táblázat. A térdízület aktív és passzív stabilizálói 1. Centrális csoport elülsô és hátsó keresztszalag belsô és külsô meniscus 2. Mediális csoport belsô oldalszalag, hátsó mediális tok pes anserinus és az ott tapadó izmok 3. Laterális csoport külsô oldalszalag, tractus iliotibialis musculus biceps femoris, musculus popliteus a külsô tokkal ligamentum arcuatum 4. A térd feszítô rendszere musculus quadriceps femoris patella, ligamentum patellae kétoldali retinaculum A térdtáji sérüléseknél prognosztikai szempontból rendkívül fontos az ízületi felszínek kongruenciája, az arthrosis mértéke, ezenkívül az esetleges szalagsérülések pontos meghatározása. A térdízület, a comb és a lábszár közötti kapcsolatot, az összeköttetést a sérülékeny tok és a szalagrendszer biztosítja. Az ízületi felszínek anatómiai sajátosságai, a kiterjedt porcfelszín, a meniscusok biztosítják a csontok összeilleszkedô felszínét, ugyanakkor maguk is mozgékonyak és sérülékenyek. A térdkárosodások vizsgálata Kórelôzmény: mikor és hogyan történt a baleset, mi a panasz, a fájdalom helye és jellege, volt-e térdzár, elôzô hasonló panasza. A sérülés jellegére utalhat kialakulásának mechanizmusa. A térdsérülések általában immobil boka és comb melletti kombinált rotációs, abdukciós-addukciós mozgások mellett jönnek létre, leggyakrabban valgusflexióban és külsô rotációban vagy varusflexióban és belsô rotációban. Az ismételt mikrotraumák is okozhatnak elváltozásokat így az ugrások ( ugrótérd ) vagy a futás ( futótérd ). Megtekintés: van-e duzzanat, sérülés nyoma, esetleges hegek, elszínezôdés, bevérzés. Hasznos információt nyújthat a páciens testtartásáról, járásáról, segédeszköz használatáról stb., ha jól megfigyeljük öltözését, vetkôzését. Sokszor már a megtekintés során felállíthatók bizonyos diagnózisok: a m. quadriceps szakadása, patellaín-szakadás, a patella diszlokációja, haránttörése, praepatelláris bursitis, Baker-cysta, spontán fióktünet a hátsó keresztszalag sérüléseinél. Tapintás: ízületi szabadfolyadék, bevérzés, nyomásérzékenység, a végtag keringési és érzészavara, a térdárokban tapintható-e kóros rezisztencia. Mozgásvizsgálat: az aktív és a passzív mozgásterjedelem vizsgálata, a szalagok vizsgálata, kóros mozgathatóság, instabilitás, van-e fájdalom a mozgás során, s ha igen, hol. A terhelési próba nem minden betegnél végezhetô el. A fenti vizsgálatokat az ellenkezô oldallal összehasonlítva végezzük el. Az aktív és a passzív mozgások vizsgálata során crepitatiót, retropatelláris súrlódást hallhatunk, mely porc- vagy patellakárosodásra utal. A térdzárat nehezen tudja szimulálni a beteg. Meniscussérülések, intraartikuláris idegentestek, keresztszalag-sérülés, hipertrófiás synovium

10 FEJEZET okozhatja. A mozgások indításánál vagy befejezésénél jelentkezô fájdalom meniscussérülésre utal. Az ízület rotációs kitérése súlyos intstabilitásra utal, mely keresztszalag-sérülés következménye. A térd mozgásainak vizsgálata során vizsgálni kell a comb izmait is azok kötöttsége, kontraktúrája, hypo- vagy atrophiája gyakran társul térdpanaszokhoz. A térdízület különbözô struktúráinak vizsgálatára számos speciális próba (teszt) használatos. Így: patellakárosodásokra: motilitás, facet-, kompressziós, Zohlen-jel stb.; meniscuskárosodásokra: fájdalomprovokációs próbák, Payr-jel, Steinmann-, Appley-, Böhler- stb. jelek. A térd instabilitása Nichales osztályozása szerint lehet: Egyszerû instabilitás (anterior, poszterior, mediális, laterális instabilitás). Komplex instabilitás. Ez esetben a rotációs instabilitás is jelen van: anteromediális rotációs (hátsó ferde, a mediális kollaterális és az elülsô keresztszalag károsodása), anterolaterális rotációs instabilitás (oldalsó hüvely, az elülsô keresztszalag sérülése), poszterolaterális rotációs instabilitás (hátsó-oldalsó hüvely, a hátsó keresztszalag sérülése), poszteromediális rotációs instabilitás (elsô, hátsó keresztszalag, mediális kollaterális szalag sérülése). Kombinált instabilitás. Az ízületben nincs ép szalag. anterolaterális-anteromediális rotációs instabilitás: az egyik leggyakoribb forma, ez esetben a hátsó keresztszalag ép, anteromediális vagy poszteromediális rotációs instabilitás: a mediális és a hátsó struktúrák, valamint mindkét keresztszalag károsodása. A térd stabilitásának vizsgálatára számos teszt ismert: a varus-, valgusirányú kóros mozgathatóság igazolása nyújtott, illetve 30 -os helyzetû térdtartásban, a nyílirányú kóros mozgathatóság igazolására az ún. asztalfiók-tünet elôre és hátra történô tartással, valamint a kóros rotációs mozgás ellenôrzése. Valamennyi mozgathatóságot összehasonlítunk az ép oldalival. Friss sérülésnél, amennyiben a térd a fájdalom miatt nem hajlítható be, nyújtott helyzetû elsô-hátsó nyílirányú mozgatással az ún. Lachmann-tesztet alkalmazzuk, valamint vizsgáljuk a hiperextendálhatóságot. Jerk-teszt: 90 -os térdízületi hajlítás mellett a lábszárat befelé forgatjuk és valgizáljuk. Ha ebbôl a helyzetbôl nyújtjuk a térdet, 30 -nál hirtelen ugrást érezhetünk, amikor a laterális tibiaplató a femur condylusszal szemben elôre szubluxálódik. Ez az anterolaterális instabilitásra jellemzô. Anterolateralis instabilitásra utal az ún. Pivotshift-teszt. A vizsgált térd teljesen nyújtott helyzetû. A vizsgáló egyik kezével megemeli a beteg sarkát, a másikkal a tibiafejet tartja meg hátul-kívülrôl. Amennyiben anterolaterális ínstabilitás esete áll fenn, a tibiafej elôre szubluxálódik, ha egyidejûleg valgizálunk, ebben a helyzetben rögzül a térdízület. Ha valgizálva hajlítani kezdjük a térdet, kb. 30 után ugrásszerûen reponálódik a térdízületi felszín (fordított Jerk-teszt). Az instabilitás kvantitatív meghatározására léteznek speciális mérôeszközök arthrométerek, goniométerek. A térdízület punctiója: akut vagy krónikus ízületi folyadékgyülem esetén hasznos lehet a folyadék leszívása és vizsgálata. A radiológiai vizsgálatok körül a standard ap-felvételek kimutatják az artritiszes elváltozásokat, az idegentesteket, a töréseket, a deformitásokat, a tumorokat és az egyéb anomáliákat. A standard laterális fevételeken láthatók a condylusok, a tibiafej és a patella, a fibulafej profiljai. A speciális beállítások a femur és a tibia ízületi felszínei, az osteophyták, az instabilitás, az egyes sérüléstípusok részletes vizsgálatára alkalmasak. Az artrográfia az MRI térhódítása miatt egyre inkább elveszíti jelentôségét. A komputertomográfia fô indikációját a tibiaplató és a femurcondylusok törései képezik.

11 13. FEJEZET 445 A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) elsôdleges indikációja a szalagok és a meniscusok traumás és degeneratív elváltozásai. A térd intraartikuláris törései Az intraartikuláris töréseket 4 csoportra lehet osztani, úgymint fractura intercondylaris, osteochondralis, a tibiaplató és a patella törései. Az interkondiláris törések általában jól gyógyulnak, nem eredményeznek tartós károsodást. A femur disztális részének ízületbe hatoló sérüléseinél már kedvezôtlenebb a helyzet gyakrabban fordul elô utánuk progresszív degeneratív arthrosis. Az oszteokondrális törésnek, mivel teherviselô felületet érint, rosszabb a prognózisa. Ezen esetek kezelése során követelmény az ízületi felszínek pontos rekonstrukciója. A tibiaplató törései általában diszlokációval, meniscus- és szalagsérüléssel járnak. A késôbbi idôszakban gyakran eredményezik az ízület degenerációját, vagyis tartós károsodást. A tibiaplató-törések különbözô típusait a ábra mutatja be ábra. A tibiaplató törései Szalagsérülések A szalagsérülések által eredményezett instabilitás formáit, vizsgálatuk módozatait az elôzôekben részletesen bemutattuk. A mediális és a laterális instabilitást okozó kollaterális szalagok károsodását az ún. rés-teszttel vizsgáljuk. A mediális kollaterális szalag károsodásait e vizsgálat során 4 fokozatba lehet sorolni: 1. fokozat: a rés nagysága 0 5 mm, a szakadás minimális, instabilitás nincs; 2. fokozat: a rés nagysága 5 10 mm, a szakadás részleges, enyhe instabilitás; 3. fokozat: a rés nagysága mm, a szakadás egyértelmû, mérsékelt instabilitás; 4. fokozat: 15 mm-nél nagyobb rés, komplett szakadás, jelentôs instabilitás. A keresztszalagok károsodásának fokát a Lachmann-próba alapján a femur és a tibia milliméterekben mért elmozdulása alapján lehet meghatározni: normális: 0 3 mm, I. fokozat: 4 5 mm, II. fokozat: 6 10 mm, III. fokozat: 10 mm-nél nagyobb kitérés. A térdízületi instabilitásra jellemzô az ízületi bizonytalanság érzete, az ismételt térdzár, a beékelôdés, amely lehet fájdalmas is, de bizonyos mozdulatokkal a beteg azt oldani képes. Az instabilitást ún. tartott helyzetû összehasonlító röntgenvizsgálattal igazolni tudjuk, a felvételhez célszerû olyan készüléket használni, amely a nyitást állítható módon, azonos erôvel végzi és a vizsgálóra nem jelent sugárveszélyt. Már 10 feletti egyoldali kóros nyithatóságnál a mûtéti megoldást kell mérlegelni, kombinált instabilitásnál a kezelés fokozott felelôsséggel jár. A mûtéti kezelés célja a sérült képletek rekonstrukciója. A számos sérüléskombinációval fejezetünkben nem foglalkozunk. Az elülsô keresztszalag sérülése instabilitást eredményezhet hajló, forgó mozgásoknál, ismételt subluxatiók fordulhatnak elô, következményes meniscus-, illetve ízületifelszín-károsodá-

12 FEJEZET sokkal. Tartós keresztszalag-károsodás esetén az alsó végtag csavarodásával, hajlásával, gyulladással, tördeléssel, nehéz teher emelésével járó munkák nem javasoltak. Sportoláshoz, az alsó végtag fokozott használatához térdortézis viselése ajánlott. A laterális szalagok károsodása a térd lazaságát eredményezi. Itt is érvényes az általános szabály, hogy szalagsérülés esetén MRI-t vagy artroszkópiát kell végezni, a társuló sérülések kizárása céljából. Meniscuskárosodások A térd stabilitásában, mozgásában kiegyenlítô szerepet játszó félhold alakú porcok a tibiaplatón a külsô és a belsô szélen helyezkednek el. A meniscus braditrop szövet, a porc perifériás részének egyötödén mutatható ki mikrocirkuláció. Ebbôl fakad könnyû degenerálódása és sérülékenysége. Ez az egyik leggyakoribb térdsérülés, fôleg rotációs traumáknál keletkezik. A belsô meniscus fokozott sérülékenységének oka a porc ízületi tokhoz való rögzültsége, melynek következtében hajlított térd mellett is jelentôs erôk hatnak rá. Tünetek. Jellemzôek: egyszerû haránt- vagy hosszanti repedés is térdzárat okozhat, ha a beszakadt porcrészlet az ízületi üregbe szorul. Már korán becsípôdést követô synovitist eredményezhet, következményes ízületi folyadékgyülemmel, izomatrophiával. Meniscussérülés gyanúja esetén az anamnesztikus adatok elemzése és klinikai vizsgálattal történô tisztázás, artroszkópia indokolt. A vizsgálat során a sérült meniscust különféle mûfogásokkal terhelésnek tesszük ki, melyre fájdalom jelentkezik. Ilyenek: Steinmann I-jel: külsô rotáció során belsô oldali fájdalom; Steinmann II-jel: vándorló fájdalom a térd hajlítása alatt; Bragardid-jel: nyomásérzékenység a belsô meniscus elsô szarva felett; McMurray-jel: tapintható pattogás az ízület külsô részén a térdízület ig történô mozgatása során; Appley-jel: a beteg hason fekszik, térdízületét 90 -ig behajlítjuk, térdét nyomás alatt rotáljuk. Mediálisan fájdalom jelentkezik. Payr-tünet: a beteg képtelen törökülésben elhelyezkedni, vagy ha igen, a belsô meniscus sérülése esetén fájdalmat jelez a térdfelszín megnyomására. A hason fekvô beteget vizsgálva a hátsó szarvak vetületében körülírt nyomásérzékenység észlelhetô. A meniscusok sajátos károsodásait a lemezek krónikus repedéseit, az ízület degeneratív elváltozásait okozzák a gyakran foglalkozással összefüggô mikrotraumák. A guggolás, a hajlás, a test csavarodása, a mászás, a térdelés, a nehéz terhek hordása azok a munkaelemek, melyek tartós, ismételt expozíció esetén ilyen sérüléseket okoznak. Az ilyen mozgásokkal járó foglalkozások a térdkárosodott egyének számára nem javasoltak. Térdízületi porckárosodás Gyakori sérülés. A fiatal sportolók bizonytalan térdpanaszainak forrása lehet. A porc sérülése gyakran szalag- és meniscussérüléshez társul, az ízületi felszín porca feltöredezik, szálkássá válik. A károsodott felszínbôl részek törhetnek ki, melyek térdzárat, az ízületi savóshártya gyulladását (synovitis) okozhatnak. A folyadékgyülem további porcpusztulást eredményez. Porcfekély és arthrosis alakul ki, annak klinikai és röntgenjeleivel. Ezért szükséges a porckárosodásokat is idejében felismeri és kezelni. A porckárosodás formái: beroppanás, felrostozódás, leszakadás, szabad ízületi porctest képzôdése, a krónikus porcártalom ismételt mikrotraumák után jön létre,

13 13. FEJEZET 447 a szabad test ismételt beékelôdést, térdzárat okozhat és recidiváló synovitist tarthat fenn. A patella ízületi felszínén létrejött porcpusztulásnál jellemzô, hogy 90 -ban hajlított térd mellett a patellára gyakorolt nyomás fájdalmat okoz, a lépcsôn járás nehéz. A sérült meniscus és az ízületi porcfelszín károsodásának spontán gyógyulása valószínûtlen. Az állapot további károsodás forrása lehet, így az elváltozást szükséges mielôbb kórismézni. Speciális röntgenfelvétellel, ultrahangvizsgálattal igazolhatjuk a meniscus, a porcfelszín károsodást, melyet kiegészítünk artroszkópiával. Az igazolt kórisme birtokában a szakszerû kezelés általában artroszkópos eltávolítás biztosíthatja a mielôbbi gyógyulást. A térdízület ficama Térdízületi ficamról akkor beszélünk, ha a szembenálló két nagy csont érintkezô ízületi felszínei elhagyják anatómiai helyzetüket. Ez a tartóelemek szakadása után lehetséges, sérülhetnek az ízület mellett haladó egyéb képletek is. A sérülés durva erô behatására jön létre, esetleg többszörös sérülést okozva. Tünetek. Deformált, fájdalmas térdízület, rugalmas rögzítettség. A ficam lehet elsô, hátsó (ez utóbbi az esetek 2/3 része) vagy oldalirányú és ezek kombinációi. A vizsgálat során az általános állapot megítélését követôen ellenôrizzük a térdízület lágyrészviszonyait, a végtag keringését, beidegzését. A röntgenfelvétel jól tájékoztat a létrejött elváltozásról. Ér-, illetve idegsérülés gyanúja esetén Doppler-, angiográfia, EMG-vizsgálatra is sor kerülhet. Terápia. A ficam mielôbbi helyretétele, melyet követôen megvizsgáljuk a társsérülések lehetôségét, a végtag keringését, beidegzôdését. A kiterjedt szalagsérülés mûtéti helyreállítása javítja a térdízület gyógyulási esélyeit. Az egészségkárosodás elsôsorban az elsô ellátástól és a sérülés kombinációitól függ. Ér- vagy idegkárosodás után a még idôben végzett szakszerû elsô ellátást követôen is jelentôs funkciókiesés várható. A térdkalács ficama A ficam feltétele a diszpláziás laterális femurcondylus. A bekövetkezett trauma során abdukcióban és rotációban lévô lábszár mellett fellépô hirtelen izomfeszülést követôen a patella laterál irányban ficamodik. A ficam késôbb ismétlôdhet, recidiválhat. Közvetlen térdízületi trauma határára jön létre, de keletkezésében veleszületett alkati adottság (lapos laterális femurcondylus, valgusállású térdízület, fejletlen patella) is szerepel. A sérülés felismerése könnyû, a fájdalmas térdkalács laterálisan tapintható, a térdízület rugalmasan, enyhén feszes flexiós állásban rögzített. Kétirányú röntgenfelvételen jól látható az elváltozás, de a patella helyzete kivetített röntgenfelvételen igazolható. A térdízület óvatos kinyújtására a ficam magától a helyére ugrik. A repozíciót követôen keresni kell a diszpláziás tüneteket. Az ízület 3 heti nyugalomba helyezését követôen megkezdhetô az aktív utókezelés. Ismétlôdô ficam után mérlegelni kell a korrekciós mûtét végzésének szükségességét. A térdkalács törése Leggyakrabban direkt traumára következik be, ugyanakkor a csont proximális végének leszakadása csaknem mindig a quadriceps ín degenerációja miatt alakul ki idôsebb betegeken. A ligamentum patellae proprium direkt ütésre is elszakadhat, fôleg fiatal korban. A kórismét az anamnézis, a jellegzetes körülírt fájdalom, az ízület duzzanata, rendszerint a törés helyének tapinthatósága egyszerûvé teszi. A sérült képtelen nyújtott térdízülettel felemelni a lábát. A kórismét a típusos röntgenfelvétel biztosítja.

14 FEJEZET Differenciáldiagnózis vonatkozásában gondot jelenthetnek a térdkalács különféle fejlôdési rendellenességei, a patella bipartita. A patella tripartita nem sérüléses eredetû, rendszerint a kraniális külsô patellarészlet áll külön. Szükséges az összehasonlító röntgenfelvétel. Terápia. A jelentôs elmozdulással járó patellatörés mûtéttel kezelhetô, mert a törtvégek az izomzat disztrakciója miatt nem érintkezhetnek, így csontos gyógyulás nem következhet be. Mûtéti megoldásként leggyakrabban feszítô hurkot alkalmazunk, mely stabil rögzítést biztosít. A sebgyógyulás követôen lehetôvé válik a korai mozgatás és a végtag terhelhetôsége. Mûtéti szövôdményként az ízületi felszínen lépcsôképzôdés, gyulladás, elhúzódó csontgyógyulás, álízület következhet be. A gyógyulás után visszamaradt egészségkárosodás a funkciók és az anatómiai képletek károsodásából határozható meg. Bursitis praepatellaris A térdkalács elôtt lévô bursa egyszeri direkt traumára létrejövô bevérzése, következményes gyulladásos reakciója válthatja ki. Leggyakrabban apró, többszöri trauma, foglalkozási ártalom válthatja ki, illetve tarthatja fenn. A klinikai képre jellemzô a térdízületet nem érintô, csak a bôr és a patella között elhelyezkedô, legtöbbször fájdalmas, feszülô rezisztencia. Az egyszeri traumát követô bursitis leszívása, nyugalomba helyezése gyógyulást eredményezhet. A krónikus bursitis megvastagodott tömlôjének mûtéti eltávolítása indokolt. A m. quadriceps és inának károsodása A patella- és retinaculumsérülések mellett a térd extenzor mechanizmusának károsodásához tartoznak a m. quadriceps és inának károsodásai. A négyfejû izom tépett, zúzott sérülései után gyakran maradnak vissza funkcióveszteségek az izomerô csökkenése, fibrosis, kontraktúra, mozgáskorlátozottság, atrophia. Az izom funkcióját manuális izompróbával lehet meghatározni. A patellaín sérülését mûtéti úton kell rekonstruálni, melyet 3 6 hetes immobilizációval kell kiegészíteni. Az extenzor mechanizmus tartós károsodása korlátozza a lépcsôn, a létrán járás, a magasból történô lejövetel képességét. Nem traumás eredetû térdízületi elváltozások Héjj Gábor A térdízület különféle eredetû gyulladásos folyamatai: akut vagy krónikus bakteriális gyulladások esetén a punctatum mikrobiológiai elemzése alapvetô. Elkülönítô kórisme szempontjából gondolni kell a következô betegségekre: Monarthritis gonorrhoica Bang-kór, gonarthritis tuberculosa, napjainkban már ritka. A térdízületre is lokalizálódó reumatoid arthritis, lupus erythematodes, mely nem egy esetben krónikus, recidiváló gyulladásos állapotot tart fenn. Anyagcsere-betegségek okozta arthritisek: ilyen a köszvény, az arthritis diabetica. Degeneratív kopásos arthrosisok, kóros térdállás, gyulladás utáni állapotok, kóros elhízás, kóros ízületi állás, fôleg genua valga. Daganatos betegségek, csont-, porc-, synoviaelváltozás. Jellegzetes a röntgenvizsgálat. A punktátum citológiai vizsgálata, biopszia indokolt. Differenciáldiagnosztikai gondot jelent: A meniscusok, ganglionok, általában a külsô oldalon körülírt nyomásérzékenység. A diszkoid meniscus nem traumás eredetû rendellenesség, mely rendszerint már serdülôkorban is panaszt okoz. A meniscus ilyenkor nem félhold, hanem korong alakú.

15 13. FEJEZET 449 A Baker-cysta a térdárokban tapintható, sima felszínû, feszülô terime. Fôleg a térd hajlítását akadályozza. A hason fekvô betegen kissé hajlított térd mellett vizsgáljuk. A cysta az alábbi bursák egyikének kóros tágulata: a m. gastrocnemius med. alatti bursa subtendinea, a bursa musculi semimembranosi és a bursa subpoplitea. Tartalmuk punctióval leszívható, kocsonyás, áttetszô bennékük nyomással a tokon áthaladó nyelükön át a térdízület felé préselhetô. A cysta kezelésénél lényeges a teljes eltávolítás, a kocsány lekötése és a tok varrata. Brodie-tályog: lezajlott, tünetszegény, hematogén osteomyelitis maradványa, serdülôés felnôttkorban egyaránt felismerhetô mint tömött, cystát utánzó röntgenkép a tibiafejben. A térdtájra lokalizált panaszok fôleg éjszakai fájdalom forrása lehet, kezelése sebészi. Heveny kórkép az akut hematogén osteomyelitis, mely általános tünetekkel, fájdalommal jár. Az anamnézisben bizonytalan trauma szerepelhet, a térdízület duzzadt, meleg tapintatú, mozgása fájdalmas, jellegzetes gyulladásos laboratóriumi tünetek szerepelnek. A röntgenfelvétel csak késôbb jelzi az elváltozást. Kórisméje azért is fontos, mert a folyamat a növekedési porcot is érintheti. Kezelése speciális gyermekgyógyászati, sebészeti beavatkozást igényel (rögzítés, antibiotikus kezelés), folyamatos ellenôrzés szükséges. A fenti elváltozásoknál a kórisme tisztázását követôen annak megfelelô szakellátása, a maradék tünetek elbírálása a funkciókárosodás mértékének megfelelôen történik. Jellemzô funkciókárosodások: izomgyengeség, kontraktúra, mozgáskorlátozottság, járászavar (lépcsôn, létrán való járás képtelensége). Értékelendôk az egyes károsodási kritériumok. A térd extenziójának teljes hiánya 10%- os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez. A térdízület arthrosisa Elôfordulása férfiakon 8, nôkön 11% körüli, 60 éves életkor felett a népesség közel 80%-ánál kimutathatók az arthrosisra (csípô, térd, kéz) utaló radiológiai jelek, de a diagnózis a térd esetében is csak a típusos klinikai kép esetében állítható fel. Patogenezis. A csípôarthrosisnál leírtaknak megfelelôen nem csak a porc, hanem az egész ízület együttes megbetegedése, melynek legkonzekvensebb jelensége a porcállomány károsodása (radiológiailag a porckárosodásra utaló kép klinikai tünetek nélkül a férfiak 20%-ánál, a nôk 35%-ánál mutatható ki). Rizikófaktorok: életkor, nôi nem, obesitas, részben a fentiekkel együtt járó statikai okok (fôleg valgusdeformitás), traumás anamnézis (az ízület bármely alkotórészének sérülése, gyakorisága miatt különösen a meniscusok léziója), foglalkozási ártalom (pl. kôfaragó, sporttevékenység). A Framingham-vizsgálat adatai bizonyították, hogy a térd degeneratív elváltozásai gyakoribbak bizonyos foglalkozásokban. Szisztémás betegségekben a synovitiseket követôen degeneratív elváltozások alakulnak ki. Tünetek. A fájdalom általában lassan erôsödve alakul ki, többnyire csak merevségérzéssel kezdôdik, mely reggel, illetve tartós ülés után néhány perc alattt megszûnik, a térd bejáratódik. Késôbb egyre inkább terhelési fájdalom jelentkezik, a lépcsôn járás, majd a sík talajon való közlekedés is nehezített lesz. A panaszokat több-kevesebb synovitis kíséri, a térd megdagad, mely a rejtett helyzetû csípôízülettel ellentétben jól látható. Másodlagosan a térdhajlatban Baker-cysta alakulhat ki. A Baker-cysta rupturája nemegyszer ijesztô mélyvénás thrombosis képét utánozhatja (az anamnézis valószínûsítheti a diagnózist, a Doppler-vizsgálat a keringési eredetet kizárhatja). Az állapot rosszabbodásával párhuzamosan az ízületben elôbb csak a hiperextenzió szûnik meg, késôbb flexiós kontraktúra alakul ki. A járászavart részben a terhelési fájdalom, részben a kialakult kontraktúra okozza. Éjszakai fájdalmat

16 FEJEZET általában a kísérô synovitis erôsödése mellett látunk. Vizsgálatok. Röntgenfelvételen a porcdestrukciónak megfelelô résszûkület mellett a szubkondrális csont sclerosisát, az ízperemeken osteophytákat, ritkábban a femur, illetve a tibia állományában az ízület mellett degeneratív cystákat láthatunk. A lágyrészelváltozásokat (meniscus, keresztszalagok, Baker-cysta) ultrahangvizsgálattal vagy MRI-vel verifikálhatjuk, az izotópvizsgálat az esetleges infekciózus eredet esetén nyújthat segítséget. A synovia vizsgálatával az infekciózus eredet, a kristályarthropathia (kalcium-pirofoszfát-dihidrát, húgysav) igazolható. Terápia. A betegfelvilágosítás és az ezt követô életmód-, munkakör-, illetve sporttevékenységváltoztatás a csípô arthrosisához hasonlóan itt is alapvetô fontosságú, a testsúly csökkentése a progresszió szempontjából még jelentôsebb lehet. Gyógyszeresen a fájdalomcsillapítás analgetikumokkkal, kísérô synovitis esetén de nem folyamatosan! nem szteroid gyulladáscsökkentôkkel alapkövetelmény. Az intraartikulárisan adott kortikoszteroid kritikával használva jó hatású lehet, a periartikuláris adás jelentôsen csökkentheti a kísérô panaszokat (ligamentum collaterale med. vagy lat. bursa vagy pes anserinus infiltrációja). A Bakercysta punctiója és kortikoszteroidinjekciózása önmagában, az ok megszüntetése nélkül nem oldja meg a problémát. Kondroprotektív szerek adása megkísérelhetô a korai stádiumban. A rendszeres, célzott gyógytorna, elsôsorban a quadriceps erôsítése a kezelés alapja, emellett a fizikoterápia, a balneo hidroterápia teljes tárházát felhasználhatjuk a fájdalomcsillapításra, az esetleges kontraktúra nyújtására (melegkezelések!). A kontraktúra nyújtására otthon is kiválóan alkalmazható a homokzsák a térdre helyezve. (A kezelésnél is vigyázzunk: a Baker-cysta említett rupturája thrombosist utánozhat!) Sebészi megoldásként preventíven a korai osteotomia, elôrehaladott esetben a térdízületi protézismûtét jön szóba (totális vagy felszínpótló). A teljes térdpótlás tünetmentes esetben, s tökéletes funkció mellett is tartós károsodásnak minôsíthetô: értéke 15%-os össz-szervezeti egészségkárosodás. Mérsékelt eredmény esetén a károsodás foka 20%, míg az eredménytelen térdpótlás ÖEK-értéke 30%. A lábszár károsodásai Záborszky Zoltán A lábszárat alkotó két igen különbözô erôsségû csont szoros egységben rugalmas szerkezetet képez, proximálisan és disztálisan szalagok, köztük a membrana interrossea biztosítja a szoros egységüket. Ez a rugalmas kapcsolat teszi lehetôvé a csontok egymáshoz viszonyított elmozdulását, a lábszár jelentôs lökésgátló szerepének betöltését. A tibia harántmetszete a középsô és az alsó harmadban háromszög alakú, melynek elsô-belsô felszíne közvetlen a bôr alatt fekszik. A másik két csontfelszínt izomköpeny takarja, azokat egységes fascia vesz körül. Az így képzôdött zárt rendszer lehetôvé teszi kóros folyamatok, így a rekesz- (kompartment) szindróma kialakulását. A csont egyetlen tápláló artériája a musculus soleus magasságában lép be, a csontvelôben futó ágai az alsó harmadban végartériákká válnak, ezzel magyarázható a csont alsó harmadának gyengébb vérellátása és gyakoribb törésgyógyulási zavara. A fibula statikai szerepe jelentéktelen. A proximális részrôl már szóltunk, a középsô szakasz jó gyógyhajlama miatt okozhat a tibián elhúzódó csontgyógyulást, a disztális szakasz a bokavilla alkotásában vesz részt, ott tárgyaljuk.

17 13. FEJEZET 451 A tibia condylusának törése A tibia proximális végének törése a gyengébb csontszerkezet miatt gyakoribb, mint a femurcondylus törése. A törésvonal rendszerint axiális irányú, az ízületi felszín sérülésével jár együtt, gyakran társul hozzá a szalagok vagy a meniscusok sérülése is. A törésforma lehet repesztéses, impressziós és ezek kombinációi, melyek az egyik vagy mindkét condylust érintik. Tünetek. A sérülést létrehozó körülmények a tibiafej körüli lágyrészekben duzzanat, vérömleny látható, sokszor ízületi vérömleny, jelentôs helyi fájdalom és mozgáskorlátozottság alakul ki. A tibiafej kiszélesedése különösen az elmozdult, darabos törések esetében jellemzô. A kétirányú röntgenfelvétel pontos felvilágosítást ad a sérülésrôl. Terápia. Az elmozdulás nélküli törések gyógyulása spongiózus állományuk miatt jó. Az idôs emberek sérülése konzervatív kezelést igényel, általában 6 8 hét rögzítésre van szükség. Az elmozdult ízületbe hatoló törések kisebb feltárásból helyreilleszthetôk és csavarral rögzíthetôk. Az impressziós darabos vagy a bikondiláris töréseknél a benyomódott darabok kiemelése, az üregek saját spongiosával való kitöltése mellett támasztólemezzel és csavarokkal végzünk rögzítést. A társuló szalag- és meniscussérülések ellátása ugyancsak szükséges. A sérült végtag utókezelését már a mûtétet követô napon megkezdjük, a terhelése azonban fokozatosan történhet. Stabil osteosynthesis esetén a sebgyógyulást követôen a mozgást lehetôvé tevô térdízületi tokot alkalmazunk. A lábsúllyal történô részterhelés a második héten megkezdhetô, a teljes terhelés fokozatosan, a sérülés kiterjedésétôl függôen 8 12 hét után lehetséges. Szövôdmény: az ízületi felszínen lépcsôképzôdés, poszttraumás arthrosis, instabilitás, fertôzés. A sérülés utáni egészségkárosodás minôsítése a megmaradt funkció alapján határozható meg. A fibulafej törése Izoláltan ritkán fordul elô, a sérülés jórészt szakításos erôbehatásra keletkezik, melynek során a musculus biceps femoris ína szakítja le a fibulafej csúcsát. Direkt traumára gyakori a darabos törés. Tünetek. A fibulafejen fájdalom, nyomásérzékenység, bevérzés, a laterális ízületi rés nyithatóvá válik. A fibulafej töréséhez gyakran társul a nervus peroneus sérülése. A kórisme pontos igazolásához a lábszár kétirányú röntgenfelvétele szükséges. Terápia. Az alsó végtagot dorzális sínben rögzítjük, majd gipsztokot helyezünk fel 4 hétre. A nervus peroneus sérülése esetén neurológiai vizsgálat dönti el a további kezelést, az ideg mûtéti feltárásának és varratának szükségességét. Az ideg károsodása miatt a végtag rögzítése mellett szelektív galvánkezelés szükséges. Lábszártörés A lábszártörés a tibia és a fibula együttes sérülése, mely a hosszú csöves csontok törései között a leggyakrabban fordul elô. A törés az esetek többségében indirekt mechanizmusra következik be, ilyenkor a törési felszín ferde vagy spirál. Direkt erôhatásra fôleg haránt, szilánkos, vagy darabos törés keletkezik, gyakori a nyílt törés. Az ún. stabil haránt- vagy elmozdulás nélküli töréseket helyben tartani viszonylag egyszerû, a többi törési sík elmozdulásra hajlamos. A diagnózis általában fizikális vizsgálattal is megállapítható, a törés klasszikus tünetei felismerhetôk. Szükséges leírni a végtag, a bôr állapotát, a keringési és a beidegzési viszonyokat. A típusos kétirányú röntgenvizsgálat megmutatja a lábszárat és mindkét környezô ízületet. A tibia törésének típusa mellett vizsgáljuk a fibulatörés meglétét, formáját és magasságát, mert mindez befolyásolja az ellátás módját.

18 FEJEZET A sérülés súlyosságát jelentôsen befolyásolja a lágyrészek állapota, mely az osztályozásnál is fontos szempont. Napjainkban a nyílt törésekre a Mendosa által bevezetett klasszifikációt használjuk. I. csoport: 1 2 cm-es lágyrészkárosodás, a sérülést leggyakrabban a csont okozza belülrôl. II. csoport: direkt behatásra kialakuló szenynyezett, roncsolt és hiányos lágyrész, periosteumsérüléssel, gyakran darabos töréssel. III. csoport: kiterjedt, roncsolt lágyrészkárosodás periosterum laceratióval, itt további hármas beosztás a szokásos. III. A típusú nyílt törés: kiterjedt sebzés. III. B típusú nyílt törés: kiterjedt izomsérülés, lágyrészhiány. III. C típusú nyílt törés: nyúzás (decollement). Terápia. Elsôsorban a sebzés ellátása, sebkimetszés, drén, nyitott sebkezelés. A törések kezelése konzervatív eljárással, repozíció, rögzítés gipsszel vagy extenzióban, majd gipszrögzítés hétig. A mûtéti megoldások aránya az utóbbi években jelentôsen megemelkedett. Az intramedulláris rögzítés számos formája ismert, mely figyelembe veszi a tibia vérellátását, a lágyrészviszonyokat (ún. biológiai osteosynthesis), de helyénvaló választott esetben a lemezes osteosynthesis, a külsô rögzítés, a velôûrsínezés. Zárt lábszártörések mûtéti kezelése kapcsán hazánkban a szeptikus szövôdmény aránya 4,1%, míg ugyanez nyílt törések esetén 13% körül van. A gyakori szövôdmény oka az anatómiai jellegzetességen túl a helytelen mûtéti technika és a kezelés nem ideális megválasztása. Kétségtelen, hogy a konzervatív kezelés is veszélyeket rejt magában, például thromboembolia, ízületi mozgáskorlátozottság. A zárt töréseket is a lágyrész állapota szerint az alábbi csoportokra osztjuk: I. csoport: minimális lágyrészzúzódás, II. csoport: kiterjedt lágyrészzúzódás, III. csoport: bôrelhalás, de a sérülés folytonosságában a bôr megtartott. A sérült minôsítése az anatómiai károsodás mértéke és a funkciókárosodás nagysága függvényében határozható meg. Az elbírálás során mindig gondosan mérlegelni kell, hogy van-e lehetôség az állapot javítására konzervatív vagy mûtéti beavatkozással. A tibia pilontörése A tibia disztális végének ízületbe hatoló töréseit pilontörésnek nevezzük. Az elnevezést egy francia radiológus, Destot alkotta meg, 1911-ben. Az elnevezés mozsarat jelent, mely a tibia disztális végének teherviselô ízfelszínének durva sérülését jelzi. A különféle sebészi iskolák egymástól eltérô kezelési módszert alkalmaztak, melyek célja az ízületi felszín pontos repozíciója, megfelelô rögzítése és a mielôbbi utókezelés. A pilontörések a bokatáji sérülések 1%-át teszik ki. A sérülést direkt, kis energiájú, általában rotációs trauma, sportsérülés, vagy nagy energiájú direkt erôbehatás, magasról esés, közlekedési baleset okozza. A diagnózis felállítása klinikai és röntgenvizsgálattal nem okoz gondot. Ha a keringéskárosodás jelentôs, szükséges Doppler-szonográfiával és angiográfiával kizárni az érsérülés meglétét. Kompartment tünetegyüttes gyanúja esetén indokolt a rekesznyomás mérése. A pilontörés AO-féle csoportbeosztásánál az I. típus: extraartikuláris forma, II. típus: ízfelszíni törés impresszió nélkül, III. típus: romzóna mellett zömülés, az ízületi felszín impressziós károsodása észlelhetô. A törés mellett az esetek jelentôs részében lágyrészkárosodás van, mely lehet fedett, az esetek 17%-ában nyílt sérülés fordul elô. Terápia. Lehet konzervatív vagy mûtéti. Elsôdleges cél a törés helyreillesztése és a súlyos lágyrészkárosodások mellett a gyulladásos szövôdmény kialakulásának megelôzése. Darabos porcfelszín-károsodás, csontsérülés miatt késôbb a sé-

19 13. FEJEZET 453 rültek jelentôs részénél indokolttá válhat az artrodézis elvégzése. Konzervatív eljárásnál a repozíciót és az extenziós kezelést gipszrögzítéssel egészítünk ki. Az ún. féloperatív módszernél kis feltárásból, perkután tûzôdrótokkal, csavarokkal adaptáljuk és rögzítjük az ízületi felszínt, majd a bokaízületet gipszkötéssel rögzítjük. A mûtéti kezelésnél a törtvégek feltárása, nyílt repozíció és az osteosynthesis valamelyik formája a jellemzô. Ennek részleteire nem térünk ki. Kiegészítô kezelés a tromboembóliás szövôdmény profilaxisa, az antibiotikus kezelés, a fájdalomcsillapítás, a hûtôkezelés, az oedema csökkentése. A pilontörés ellátása, a mobilizáció mindig egyéni, a tehermentesítési szükségességérôl, idejérôl is az adott esetben tudunk dönteni. A pilontörések tehermentesítés ideje általában 6 12 hét. A tehermentesítést a törés konszolidációjáig szükséges fenntartani. A belsô stabil rögzítés mellett a korai tornakezelés megengedhetô. A rediszlokáció leggyakoribb oka a gyulladás vagy az elégtelen stabilitás. A pilon tibiale kezelése során a legnagyobb veszélyt a szeptikus szövôdmény, a mélyfertôzés jelenti. Felléptekor a behelyezett lemezek vagy egyéb rögzítô anyag eltávolítására kényszerülhetünk. A poszttraumás arthrosis kialakulása reális veszélyt jelent e sérüléscsoportban. Az arthrosis súlyossága a primer porckárosodás mértékétôl, az ízületi felszín helyreállításának sikerétôl függ. A rossz funkció mellett súlyos fájdalom áll fenn, ebben az esetben a felsô ugróízület elmerevítését szükséges elvégezni. Ezt általában a törés konszolidációját követôen 8 10 hónap után javasolható. E súlyos sérültcsoportnál csak igen gondos mérlegelés után felállított kezelési tervvel elôzhetjük meg a szövôdményeket és érhetünk el jó funkcionális végeredményt. Fascia- és izomkárosodások A fasciasérülések különbözô erôbehatásokra önállóan is bekövetkezhetnek, máskor az alsó végtagok zúzódásához, töréséhez társulnak. Fasciasérülés miatt izomsérv keletkezik, melynek szélei kitapinthatóak a bôr alatt. Fedett izomsérülés fôleg nem megfelelôen elôkészített sportolóknál, ritkábban degeneratív izomelváltozások esetében következik be. Az izomszakadás lehet részleges vagy teljes, melyet különféle kiterjedésû vérömleny kísér. A vérömleny szervülését követôen hegszövet alakulhat ki, mely nagyságától függôen funkciózavart, meszesedést eredményezhet. A boka és a láb károsodásai Záborszky Zoltán A boka és a láb károsodásai a leggyakoribb munkával összefüggô egészségkárosodások közé tartoznak a nemzetközi adatok alapján a munkabalesetek 5 8%-a tartozik ebbe a körbe. Leesô tárgyak, jármûvek, az üzemi közlekedô utak rendezetlensége a leggyakoribb oka ezeknek a baleseteknek, melyekhez a zúzódások, a sebzések, a törések és a húzódások tartoznak. Különösen fontosak a zúzódásos sérülések, melyek jelentôs átmeneti és tartós károsodásokkal járhatnak. A nagy zúzódások a lágyrészek, az izmok, a bôr elhalását eredményezik, melyek után súlyos maradványtünetek érzészavar, mozgászavar, kontraktúrák, krónikus fájdalom maradhatnak vissza, bizonyos esetekben amputáció válik szükségessé. Ezen sérülések esetén a szakszerû gyógykezelés mellett nagy jelentôsége van a rehabilitációnak: a rehabilitációs célú rekonstrukciós mûtéteknek, a mozgásterápiának, az erôsítô gyakorlatoknak. A sérülés következtében kialakuló deformitások, a duzzanat, a fájdalom egyénre szabott gyógylábbeli készítését teheti szükségessé. Fontos a láb nedvességtôl, hidegtôl való védelme. Bizonyos esetekben a munkakörülmények megváltoztatására (az ülô munka, a gyaloglás, az állás, a teheremelés korlátozása stb.) kell, hogy sor kerüljön. Az egyszerû metszett, tépett vagy szúrt sebek általában károsodás nélkül gyógyulnak. A sebzések ér-, ín- és idegsérüléseket okozhatnak. Az ízü-

20 FEJEZET letbe hatoló sérülések szövôdménye a szeptikus arthritis. Az ínsérülések általában éles tárgyakba való lépés, rúgás, vagy azok leesése következtében jönnek létre, az esetek 3/4-ében az elôlábon. A II V. ujjak flexor- és extenzorinainak helyreállítása nem szükséges, míg a m. flexor és extensor hallucis longus, a m. tibialis anterior és posterior ínának rekonstrukciója indokolt. Törések esetén törekedni kell az ízületi felszínek helyreállítására, s a korai mozgatásra, ezért az utóbbi néhány évtizedben elôtérbe kerültek a mûtéti módszerek. A boka és a láb károsodásainak kimutatásában a hagyományos klinikai vizsgálat mellett nagy jelentôsége van a mozgásvizsgálatoknak: az aktív és a passzív mozgásterjedelem vizsgálatainak, melyeket ki lehet egészíteni speciális próbákkal (a fióktünet, a mediális és a laterlis stabilitás próbái). A neurológiai vizsgálatoknak része az izomés az érzékelési funkciók, a reflexfunkciók állapotának feltérképezése. A standard ap. és oldalsó röntgenfelvételek alkalmasak a legtöbb boka- és lábrendellenesség kimutatására. A speciális beállítások az egyes csont- vagy lágy struktúrák precízebb vizsgálatához szükségesek a ferde felvételek az ízületi felszínek vizsgálatára, a kitartott, rotációs felvételek a szalagok állapotának kimutatására. Hasonló szerepet tölt be a CT és az MRI. A boka felépítése és funkciója A boka és a láb három funkcionális egységre osztható. Ezek: a bokaízület és a szubtaláris ízületet alkotó struktúrák utóláb, a lábközép ízületeit alkotó részek lábközép, a metatarzofalangeális (MTP) és az interfalangeális ízületeket alkotó struktúrák elôláb. A fibulát a tibiához proximálisan szalagok, a lábszáron a membrana interossea, disztálisan az elsô és a hátsó syndesmosis szalagjai rögzítik, melyek minimális mozgást engednek meg. A talus ízületi felszíne elôl szélesebb, hátul keskenyebb, így az elôláb dorzálflexiójakor a szélesebb talusfelszín kerül a tibia ízületi felszíne alá, és a külbokát kissé laterál irányban feszíti. A syndesmosis szalagai is megfeszülnek, az elôláb képtelen a rotációs elmozdulásra. Az elôláb plantárflexiójakor a talus keskenyebb ízületi felszíne kerül a tibia alá, ekkor a syndesmosis szalagai ellazultak maradnak. A talus keskeny ízületi felszíne a tibia terhelô felszíne alá kerül és kisfokú rotációs elmozdulás is lehetséges. A régióban a következô mozgásfunkciókat lehet megkülönböztetni: bokaextenzió (dorzális flexió), normális értéke: 15 25, bokaflexió (plantáris flexió): 55, szubtaláris inverzió: 35, szubtaláris everzió: 20, lábközép-rotáció: 35, metatarzofalangeális, interfalangeális flexióextenzió: A bokát alkotó csontok törései A pronációs mozgás terjedelme: A pronációs sérülés ritkán okoz tiszta szalagsérülést, leggyakrabban külboka- és belbokatörést eredményez. Ez a sérüléstípus inkább az idôsebb korra jellemzô. A szupinációs mozgások egyéni adottságtól függôen 0 50 közötti terjedelmûek. A szupinációs sérülések a fiatalokra jellemzôek. A láb flexiója mellett addukció és inverziós mozgás is létrejön. Ennek során külbokatörés, a belboka törése és a tibia metaphysisére terjedô törés alakulhat ki. Kisebb erôbehatásra csak a szalagapparátus sérül. Esetleg az os naviculare törése, illetve az V. metatarsus bázisának szakításos törése jöhet létre. A Weber-féle bokatörés-beosztás nem veszi figyelembe a szagittális és a horizontális síkú elmozdulásokat, ugyanakkor tájékoztatást ad a kezelési mód megválasztásában. A frontális sík elmozdulása alapján a talus subluxatiója is megítélhetô ( ábra).

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék A LÁB SÉRÜLÉSEI. Prof. Dr.

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék A LÁB SÉRÜLÉSEI. Prof. Dr. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék A LÁB SÉRÜLÉSEI Prof. Dr. Záborszky Zoltán A lábszár distalis metaphysisének törései (Pilon-törés) Ok: magasból

Részletesebben

Alsó végtag csontjai

Alsó végtag csontjai Alsó végtag csontjai medenceöv: szabad alsó végtag: medencecsont (os coxae) keresztcsont (os sacrum) comb (femur) combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs (fibula) láb (pes) lábtő (tarsus)

Részletesebben

Térdízület és mozgásai

Térdízület és mozgásai Térdízület és mozgásai dr. Ruttkay Tamás Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2016. Femur Patella Tibia Fibula Articulatio genus Mechanizmusa szerint trochoginglymus csuklóforgó ízület (Felépítése

Részletesebben

Dr.Szolnoki János. Klinikus állatorvos, az MKOE tagja. Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS,

Dr.Szolnoki János. Klinikus állatorvos, az MKOE tagja. Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS, Orthopédia ESETISMERTETÉS Könyökízületi arthrodesiszsömi kutya Dr.Szolnoki János Klinikus állatorvos, az MKOE tagja Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS, www.hegyvidekiklin.fw.hu

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek

VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek A térd veleszületett rendellenességei összességében ritka kórképek, előfordulhatnak önálló elváltozásként, de időnként komplex fejlődési rendellenességek

Részletesebben

Coxarthrosis Asepticus combfej necrosis Csípőízületi arthroplastica. Dr. Győrfi Gyula DEOEC Ortopédiai Klinika

Coxarthrosis Asepticus combfej necrosis Csípőízületi arthroplastica. Dr. Győrfi Gyula DEOEC Ortopédiai Klinika Coxarthrosis Asepticus combfej necrosis Csípőízületi arthroplastica Dr. Győrfi Gyula DEOEC Ortopédiai Klinika Arthrosis Az ízületi porc szerkezete, integritása megváltozik A kollagén, proteoglikánok, víz

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Fáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István

Fáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István Fáradásos törések Prof. Dr. Berkes István Probléma Sportolók száma növekszik Sportterhelés fokozódik Képalkotó diagnosztika fejlődése Megfelelő prevenciós stratégia Után-vizsgálatok hiánya Definíció Túlterheléses

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

A MALLEOLARIS TÖRÉSEK

A MALLEOLARIS TÖRÉSEK Boka törések Malleoláris törések. Anatómia: A MALLEOLARIS TÖRÉSEK A talus ízfelszíne csonka kúp formájú Plantarflexio esetén a ízületben berotatio, dorsalextensio esetén pedig kirotatio jön létre. Az anatomiai

Részletesebben

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az

Részletesebben

IZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK LEGGYAKORIBB OKA A TÚLTERHELÉS, ILLETVE EBBŐL ADÓDÓAN AZ IZOMLÁZ, IZOMGÖRCS ÉS IZOMKONTRAKTÚRA RÉVÉN KIALAKULÓ IZOMSZAKAD

IZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK LEGGYAKORIBB OKA A TÚLTERHELÉS, ILLETVE EBBŐL ADÓDÓAN AZ IZOMLÁZ, IZOMGÖRCS ÉS IZOMKONTRAKTÚRA RÉVÉN KIALAKULÓ IZOMSZAKAD A SPORTOLÓK IZOMSÉRÜLÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK UH VIZSGÁLATTAL DR. KARDOS LÁSZLÓ, DR. BARTEK PÉTER PAMOK GYŐR, RADIOLÓGIA OSZTÁLY MRT XXVIII. KONGRESSZUS BUDAPEST, 2016.06.23-25 IZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK

Részletesebben

S SEK GYTORNA MÓDSZEREKKEL GYÓGYTORNA. Bély Zsófia gyógytornász

S SEK GYTORNA MÓDSZEREKKEL GYÓGYTORNA. Bély Zsófia gyógytornász LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK S SEK KEZELÉSE KÜLÖNBK NBÖZŐ GYÓGYTORNA GYTORNA MÓDSZEREKKEL Bély Zsófia gyógytornász Lágyrészek bőralatti kötőszövet inak ínhüvelyek íntapadások szalagok bursák tágabb értelemben ide

Részletesebben

Kisállat Ortopédia Sántaságvizsgálat. Ortopédia - Testegyenészet. Ismerd ellenségedet! Mi okozhat sántaságot? Nacionálé. Diagnosztika.

Kisállat Ortopédia Sántaságvizsgálat. Ortopédia - Testegyenészet. Ismerd ellenségedet! Mi okozhat sántaságot? Nacionálé. Diagnosztika. Kisállat Ortopédia Sántaságvizsgálat Ortopédia - Testegyenészet Az ortopédia az orvoslás tartó és mozgató apparátus betegségeinek megelőzésével, gyógyításával és kutatásával foglalkozó ága. prof. Dr. Vízkelety

Részletesebben

A térdízület (art. genus) elölnézet

A térdízület (art. genus) elölnézet A térdízület (art. genus) 3 csont alkotja: combcsont (femur) sípcsont (tibia) térdkalács (patella) combcsont (femur) térdkalács (patella) sípcsont (tibia) szárkapocs csont (fibula) elölnézet hátulnézet

Részletesebben

Dr.Tószegi Attila. reuma és fájdalomspecialista

Dr.Tószegi Attila. reuma és fájdalomspecialista ADHESIV CAPSULITIS Dr.Tószegi Attila reumatológus főorvos reuma és fájdalomspecialista Betegség megnevezésének synonimái: 1. Adhesiv capsulitis a vállízületben 2. Periarthritis humeroscapularis 3. "Befagyott

Részletesebben

Kulcscsonttörés. A betegség leírása

Kulcscsonttörés. A betegség leírása Kulcscsonttörés A betegség leírása A kulcscsont a vállöv része, ez köti össze a kart a törzzsel. Alatta fontos erek és idegek futnak ezek mégis igen ritkán sérülnek, ha a kulcscsont eltörik. Általában

Részletesebben

Jóga anatómia és élettan

Jóga anatómia és élettan Jóga anatómia és élettan Csont és ízülettan II. (alsó végtag) Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2016.11.5-6. Medenceöv Keresztcsont az öt keresztcsonti csigolya össznövése Medencecsont csípőcsont,

Részletesebben

Izületi és lágyrész sérülések. Wiegand Norbert PTE ÁOK Trauma Centrum

Izületi és lágyrész sérülések. Wiegand Norbert PTE ÁOK Trauma Centrum Izületi és lágyrész sérülések. Wiegand Norbert PTE ÁOK Trauma Centrum Lágyrészek: Bőr Subcutis Fascia Izom Szalag Ín Lágyrész sérülések Izolált Töréssel társult Bőr sérülések Sebek Égés Kémiai sérülés

Részletesebben

VI. A felnőttkori csípőízületi betegségek

VI. A felnőttkori csípőízületi betegségek VI. A felnőttkori csípőízületi betegségek VI./1. A csípőízület deformitásai praearthrosisok A fejezetben a csípőízület különböző anatómiai variációiról, deformitásairól lesz szó, melyek adott esetben klinikai

Részletesebben

IZOMROST FELÉPÍTÉSE IZMOK MR DIAGNOSZTIKÁJA ÉP IZOM MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA Ödéma - leggyakoribb!

IZOMROST FELÉPÍTÉSE IZMOK MR DIAGNOSZTIKÁJA ÉP IZOM MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA Ödéma - leggyakoribb! IZOMROST FELÉPÍTÉSE IZMOK MR DIAGNOSZTIKÁJA Dr. Somogyi Rita Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Radiológia ÉP IZOM MORFOLÓGIA Általában szimmetrikusak Külső kontúr éles, általában konvex T1 és T2 szekvencián

Részletesebben

A csípőízületi diszplázia klinikai vonatkozásai, szűrése

A csípőízületi diszplázia klinikai vonatkozásai, szűrése A csípőízületi diszplázia klinikai vonatkozásai, szűrése Diszplázia Roadshow 2007. május - június dr. Diószegi Zoltán SzIE ÁOTK Sebészet A csípőízületi dysplasia egy olyan örökletes fejlődési rendellenesség,

Részletesebben

VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei

VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei A fejezetben a lábat alkotó csontok számbeli többletét és hiányát, valamint méretbeli túl-, illetve alulnövekedését részletezzük. Az e fejezetben található

Részletesebben

palmaris lejtés: o

palmaris lejtés: o A. 15. tétel Prof. Dr. emer. Simonka János Aurél A RADIUS DISTALIS ÍZÜLETI VÉG TÖRÉSEK (TÍPUSOS RADIUS TÖRÉS) (FRACTURA RADII IN LOCO TYPICO) Anatómia: Radio-ulnaris szög: 25 o palmaris lejtés: 10-14 o

Részletesebben

Fizioterápia a csípőtáji töröttek ellátásában. Dr. Harsányi Zsolt Kenézy Kórház-Rendelőintézet

Fizioterápia a csípőtáji töröttek ellátásában. Dr. Harsányi Zsolt Kenézy Kórház-Rendelőintézet Fizioterápia a csípőtáji töröttek ellátásában Dr. Harsányi Zsolt Kenézy Kórház-Rendelőintézet A csípőtáji törések az időskorúak és töréseik számának nagyfokú növekedésével (kb. 180-200 időskorú törésére,

Részletesebben

Csípőproblémák fiatal felnőttkorban. Dr Gunther Tibor Traumatológiai,Ortopédiai és Kézsebészeti szakmacsoport vezető főorvos

Csípőproblémák fiatal felnőttkorban. Dr Gunther Tibor Traumatológiai,Ortopédiai és Kézsebészeti szakmacsoport vezető főorvos Csípőproblémák fiatal felnőttkorban Dr Gunther Tibor Traumatológiai,Ortopédiai és Kézsebészeti szakmacsoport vezető főorvos Tematika: A csípőízület normális fejlődése Funkcionális anatómia Biomechanika

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

ORSZÁGOS SPORTORVOSI KONFERENCIA LENYÓ LUX és Fizioterápia kombinációja MÁV Kórház Ortopéd - Trauma Osztályán

ORSZÁGOS SPORTORVOSI KONFERENCIA LENYÓ LUX és Fizioterápia kombinációja MÁV Kórház Ortopéd - Trauma Osztályán ORSZÁGOS SPORTORVOSI KONFERENCIA 2007.05.30. LENYÓ LUX és Fizioterápia kombinációja MÁV Kórház Ortopéd - Trauma Osztályán LENYÓ LUX és Fizikoterápia kombinációja Extrém alacsony intenzitású elektromos

Részletesebben

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése traumás poroticus pathologias craniocervicalis, cervicalis,

Részletesebben

REUMATOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ. Sokízületi gyulladás

REUMATOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ. Sokízületi gyulladás REUMATOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ Reumatoid artitisz Sokízületi gyulladás Mi is az a reuma? A köznyelv a reuma kifejezésen lényegében a mozgásszervi megbetegedéseket érti. A reumatológiai vagy reumás kórképek

Részletesebben

Nagyízületi protézis fertőzések

Nagyízületi protézis fertőzések Nagyízületi protézis fertőzések Dr. Fényes László Péterfy Kh. és Baleseti Központ Nem beszélünk róla, pedig igény lenne rá! Lehet, hogy olyan egyértelmű a kezelés, mint femur diaphysis haránt törésnél

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. Érvényességi terület

Részletesebben

MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016

MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016 MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016 MANUÁLTERÁPIA A manuális medicinát, különösen annak un. Manipulációs kezeléseit csakis e téren képzett orvos végezheti. Ugyanakkor a természetgyógyásznak

Részletesebben

Utánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence

Részletesebben

3. FEJEZET - MANUÁLTERÁPIA 3/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS

3. FEJEZET - MANUÁLTERÁPIA 3/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS 3. FEJEZET - MANUÁLTERÁPIA 3/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS 1. A csúszó mozgás: A) forgó haladó mozgás, amikor az ízület egyik oldalán tractio, a másik oldalon compressio jön létre B) egyenes vonalú haladó

Részletesebben

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. A gyógytorna speciális módszerei A családorvosok elmondása szerint a betegeik mintegy 60%-a mozgásszervi

Részletesebben

A COMBFEJ KERINGÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA COMBNYAKTÖRÉS UTÁN

A COMBFEJ KERINGÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA COMBNYAKTÖRÉS UTÁN A COMBFEJ KERINGÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA COMBNYAKTÖRÉS UTÁN OSTEOSCOPIÁVAL Dr. Nyárády József 2014. március 26. Régmúlt Ambroise Paré (XVI. sz) A combnyaktörés felismerése Nem ficam, hanem törés! Cooper (XIX.

Részletesebben

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43 A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1. vizsgafeladat. 2012. augusztus 08.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1. vizsgafeladat. 2012. augusztus 08. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Égéssérült gyermekek rehabilitációja Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom

Részletesebben

A caries következményes betegségei. Differenciál diagnosztika

A caries következményes betegségei. Differenciál diagnosztika A caries következményes betegségei Differenciál diagnosztika A caries következményes betegségei Reverzibilis pulpitis (hyperaemia) Irreverzibilis pulpitis Acut pulpitis Partialis pulpitis Totalis pulpitis

Részletesebben

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Dr. Páva Hanna A minősítő beosztása: főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Központi

Részletesebben

X./2. Fejezet: Infantilis cerebrális parézis

X./2. Fejezet: Infantilis cerebrális parézis X./2. Fejezet: Infantilis cerebrális parézis A következőkben az infantilis cerebrális parézis különböző klinikai megjelenési formáit mutatjuk be. A fejezet áttanulmányozásával elsajátítható a betegség

Részletesebben

Konzervatív töréskezelés. Urbán Ferenc

Konzervatív töréskezelés. Urbán Ferenc Konzervatív töréskezelés Urbán Ferenc Böhleri elvek Repozíció Retenció Rehabilitáció KONZERVATÍV KEZELÉS Nem minden konzervatív kezelés funkcionális, de a funkcionális töréskezelés konzervatív! KONZERVATÍV

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Habituális patella ficam. Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Habituális patella ficam. Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Habituális patella ficam Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe ortopédia

Részletesebben

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll.

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. NS 1 Normális lábfej Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. Hossz: (Pternion-Akropodion): 24 cm. Magasság: 13 cm., Szélesség: 26 cm., Mélység: 10 cm., Súly: 450

Részletesebben

Rehabilitációs protokoll külbokaszalag-sérülések után

Rehabilitációs protokoll külbokaszalag-sérülések után Rehabilitációs protokoll külbokaszalag-sérülések után A protokoll használatával lerövidül a külboka-szalagsérülések gyógyulási ideje, a sportolók hamarabb visszatérhetnek korábbi aktivitási szintjükhöz.

Részletesebben

Csigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta

Csigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta Csigolyatörések gyógytornája Készítette: Tihanyi Renáta Traumás csigolyatörések A fizioterápiás kezelés függ: cervikális, thorakális, v. lumbalis szakasz érintett gerincvelő sérülésével,v. sérülése nélkül

Részletesebben

Rheumatoid arthritis - reumás ízületi gyulladás (RA)

Rheumatoid arthritis - reumás ízületi gyulladás (RA) Rheumatoid arthritis - reumás ízületi gyulladás (RA) Ízületvédelem Az ízületekre károsan ható erők lehetőség szerinti kikapcsolása. Feladata: izmok erejének gazdaságos felhasználása biomechanika, struktúra,

Részletesebben

Térd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

Térd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Térd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Szeptikus csont-ízületi betegségek Többnyire bakteriális fertőzés

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Budapest Ortopédiai Klinika. Mozgásszervi tumorok differenciál diagnosztikája az alapvető röntgen és UH vizsgálattal.

Semmelweis Egyetem Budapest Ortopédiai Klinika. Mozgásszervi tumorok differenciál diagnosztikája az alapvető röntgen és UH vizsgálattal. Semmelweis Egyetem Budapest Ortopédiai Klinika Igazgató: Dr. Szendrői Miklós egyetemi tanár Mozgásszervi tumorok differenciál diagnosztikája az alapvető röntgen és UH vizsgálattal. K. Köllő Képalkotó diagnosztikánál

Részletesebben

Gerincvelősérült betegek decubitusainak plasztikai sebészeti módszerekkel történő gyógyítása - 10 éves utánkövetés -

Gerincvelősérült betegek decubitusainak plasztikai sebészeti módszerekkel történő gyógyítása - 10 éves utánkövetés - Gerincvelősérült betegek decubitusainak plasztikai sebészeti módszerekkel történő gyógyítása - 10 éves utánkövetés - Both Béla*, JósvayJános**, Klauber András* * Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet,

Részletesebben

Csontgyógyulás és annak zavarai. Wiegand Norbert

Csontgyógyulás és annak zavarai. Wiegand Norbert Csontgyógyulás és annak zavarai Wiegand Norbert A traumatológia 2/3-a a csonttörések gyógyítása Meg kell érteni: A csont szerkezetét Működését Gyógyulását A csont alkotó elemei Sejtek Osteocyták Osteoblastok

Részletesebben

Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában

Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában Ács Józsefné Ildikó* Zöldi Edina** Dr Barta Zsuzsanna Ildikó*** *Fizioterápiás asszisztens, gyógymasszőr/ előadó **Fizioterápiás

Részletesebben

Fizioterápiás képzés 1. Betegvizsgálat. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu

Fizioterápiás képzés 1. Betegvizsgálat. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu Fizioterápiás képzés 1. Betegvizsgálat Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu Miért kell nekünk egyáltalán vizsgálni? Az állapot változását tudjuk vele kimutatni Javulás

Részletesebben

III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek

III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek III./2.1. Spondylolysis, spondylolisthesis III./2.1.1 Definíció Spondylolysis a csigolyaív pars interarticularisanak megszakadása, mely lehet egy, vagy

Részletesebben

Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése

Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Az elektív csípő- és térd-protézis műtéten résztvevő betegek tájékoztatásának vizsgálata Készítette: Fehér Mónika MSc ápoló hallgató Az elektív csípő- és térd-protézis

Részletesebben

Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során

Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során Készítette: Halder Ágnes B.A.Z. Megyei Kórház és EOK Szikszó, Gyógytornász Terrier-féle

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I.

KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I. Egészségtudományi Közlemények, 3. kötet, 1. szám (2013), pp. 113 121. KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I. NAGY ÁGNES 1, NEMESI ERIKA 1, DR. LOMBAY BÉLA 1,2 Összefoglalás: A csontok

Részletesebben

Felső végtag sérülései

Felső végtag sérülései Felső végtag sérülései Fractura claviculae leggyakrabban indirekt erőbehatásra Konzervatív kezelés: lépcsőképződés, vállöv megrövidül, bőrt előemelő csontos callus, esztétikai, funkcionalis hátrány, vállfunkció

Részletesebben

FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TRAUMA

FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TRAUMA FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA A femur diaphysis törések An: Pm: Cl: Kl: Dg: Th: az emberi test legerősebb csontja, ventralis irányban doború nagy energiájú traumára törik,

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

Kovács Balázs és Magyar Péter. Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika november 24.

Kovács Balázs és Magyar Péter. Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika november 24. Kovács Balázs és Magyar Péter Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika 2009. november 24. 1 Olyan helyzet, amiben fennáll az életveszély, vagy maradandó károsodás azonnali esélye 2 3 óra

Részletesebben

A sérvekről általában A sérvek sebészete kisállatokon Dr. Németh Tibor PhD egyetemi docens SZIE, ÁOTK Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Fogalma Részei valódi sérv- álsérv reponábilis- irreponábilis

Részletesebben

A MEOSZ közlekedőképesség-minősítési rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslata

A MEOSZ közlekedőképesség-minősítési rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslata Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 1032 Budapest, San Marco utca 76. +36 1 388 2387, +36 1 388 2388 meosz@meosz.hu www.meosz.hu MELLÉKLET A MEOSZ közlekedőképesség-minősítési rendszer

Részletesebben

Amedencesérülések oka mintegy 60%-ban. A medencesérülések diagnosztikája. Németh Katalin A NATÓMIA, PATOLÓGIA

Amedencesérülések oka mintegy 60%-ban. A medencesérülések diagnosztikája. Németh Katalin A NATÓMIA, PATOLÓGIA ASSZISZTENSI FÓRUM Összefoglaló közlemény A medencesérülések diagnosztikája Németh Katalin Medencesérülések, -törések leggyakrabban közlekedési balesetek és magasból esés kapcsán keletkeznek. A súlyos,

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele Az időskorúak orvosi rehabilitációjáról csípőtáji törések után

Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele Az időskorúak orvosi rehabilitációjáról csípőtáji törések után Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele Az időskorúak orvosi rehabilitációjáról csípőtáji törések után Készítette: A Rehabilitációs Szakmai Kollégium A rehabilitáció fogalmát ma sokféleképpen és

Részletesebben

Akut és krónikus osteomyelitis, gennyes ízületi gyulladások. Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinika

Akut és krónikus osteomyelitis, gennyes ízületi gyulladások. Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinika Akut és krónikus osteomyelitis, gennyes ízületi gyulladások Debreceni Egyetem 1 Az osteomyelitis jelentősége Az antibiotikumok felfedezése előtt gyakran halálos betegség volt. Napjainkban is látszólagos

Részletesebben

48. Wéber Erika: O-láb, X-láb, Kardvádli

48. Wéber Erika: O-láb, X-láb, Kardvádli 48. Wéber Erika: O-láb, X-láb, Kardvádli Gyermekeknél már az óvodában, majd az iskola alsóbb évfolyamaiban meg kell kezdeni a láb elváltozásainak megelőzését. Ekkor zajlik le ugyanis a második alakváltozás

Részletesebben

A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN

A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN Doktori Ph. D. Értekezés A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN Dr. Gunther Tibor Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Semmelweis Egyetem, Testnevelési

Részletesebben

A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2

A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2 Nagy Ildikó 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2 Mindennapokban előforduló járáshibákra hívom fel cikkemben a figyelmet. A járás fázisainak részletezése után

Részletesebben

dr. Farkas Tamás, dr. Réti Gyula, dr. Kiss Ákos, dr. Bársony Péter, dr. Papp János

dr. Farkas Tamás, dr. Réti Gyula, dr. Kiss Ákos, dr. Bársony Péter, dr. Papp János A térdízületet alkotó csontok osteochondralis törése gyermekkorban A miskolci Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály 10 éves beteganyagának retrospektiv vizsgálata. dr. Farkas Tamás, dr. Réti

Részletesebben

Könyöktáji törések. dr. Szebeny Miklós márc

Könyöktáji törések. dr. Szebeny Miklós márc Könyöktáji törések dr. Szebeny Miklós Könyöktáji törések Distalis humerus Proximalis alkar: radius fej olecranon processus coronoideus Humerus distalis vég törése Felnőttkorban relative ritka : 2% Therapia

Részletesebben

Kutyák térdkalács (patella) ficama

Kutyák térdkalács (patella) ficama Kutyák térdkalács (patella) ficama Mi a térdkalács és mi a szerepe? A kutya térdkalácsa, vagy más néven patellája az emberek térdkalácsával megegyező képlet. A térdízület első részén helyeződik, a térdízület

Részletesebben

Használati utasítás Genu Direxa Stable. Térdortézis

Használati utasítás Genu Direxa Stable. Térdortézis Használati utasítás 8357 Genu Direxa Stable Térdortézis Jelmagyarázat 1 Funkció Stabilizáló és tehermentesít térdortézis. Mediális és laterális policentrikus alumínium sínek. Könnyen felvehet és levehet,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Meniscus sérülések arthroscopos ellátása HBCS 398A. Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Meniscus sérülések arthroscopos ellátása HBCS 398A. Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Meniscus sérülések arthroscopos ellátása HBCS 398A Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokoll érvényességi

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 10. Oszteokondrózis (szinonimái: oszteonekrózis, avaszkuláris nekrózis) 10.1 Mi ez? Az oszteokondrózis" szó csontelhalást"

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ÁLTALÁNOS OSTEOLÓGIA Testünk szilárd állományát csontok alkotják (10% testtömeg).

Részletesebben

A deréki gerincszakasz

A deréki gerincszakasz A deréki gerincszakasz Áttekintés A krónikus hátfájdalom gyakori tünet, különösen a gerinc deréki szakaszán (alsó hát). Feltételezhetően az emberek 75 %-ánál jelentkeznek a tünetek alkalmanként, vagy folyamatosan.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Az Ultralieve Pro készülék...2. Az ultrahang előnyös hatásai...2. Milyen problémák kezelésére használható a készülék...

Tartalomjegyzék. Az Ultralieve Pro készülék...2. Az ultrahang előnyös hatásai...2. Milyen problémák kezelésére használható a készülék... Tartalomjegyzék Az Ultralieve Pro készülék...2 Az ultrahang előnyös hatásai...2 Milyen problémák kezelésére használható a készülék...2 A készüléket tilos használni...3 Az Ultralieve Pro részei...4 Az ultrahang

Részletesebben

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA 2014 XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ORVOS, CSONTKOVÁCS, FÁJDALOM SZINDRÓMA

Részletesebben

Tóthné Steinhasz Viktória Pécsi Tudományegyetem Egészség Tudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központ Fizioterápiás tanszék

Tóthné Steinhasz Viktória Pécsi Tudományegyetem Egészség Tudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központ Fizioterápiás tanszék Sportsérülések fizioterápiájában alkalmazott extrém alacsony elektromágneses impulzusokat kibocsátó készülékekkel (LENYO készülékcsalád) szerzett tapasztalatok Tóthné Steinhasz Viktória Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Anisocoria. Anisocoria

Anisocoria. Anisocoria Anisocoria Orvosa anisocoriát állapít meg. Ebben az esetben a jobb és a bal szem pupillája nem azonos nagyságú. Kisfokú anisocoria, azaz a pupillák méretének különbözősége, fiziológiás. Előfordul, hogy

Részletesebben

Foglalkozások, melyek leggyakrabban okoznak mozgásszervi megbetegedéseket

Foglalkozások, melyek leggyakrabban okoznak mozgásszervi megbetegedéseket Foglalkozások, melyek leggyakrabban okoznak mozgásszervi megbetegedéseket Dr Szendrői Miklós Foglalkozás-egészségügyi szakmai továbbképzés 2019.03.02. Tetőfedő, burkoló Bursitis prepatellaris: patella

Részletesebben

TRIGGER- ÉS TENDERPONT

TRIGGER- ÉS TENDERPONT TRIGGER- ÉS TENDERPONT - SPECIÁLIS MANUÁLIS TERÁPIA - Írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, manuálterapeuta, sportfizioterapeuta Kanyó Ildikó - 2015.05.20. - Dornterápia - Speciális gerincterápia PhysioVit

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

33 815 02 0010 33 02 Lábápoló Kéz- és lábápoló, műkörömépítő

33 815 02 0010 33 02 Lábápoló Kéz- és lábápoló, műkörömépítő A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Foglalkozási mozgásszervi megbetegedések megítélése az igazságügyi és biztosítás orvos szempontjából

Foglalkozási mozgásszervi megbetegedések megítélése az igazságügyi és biztosítás orvos szempontjából Foglalkozási mozgásszervi megbetegedések megítélése az igazságügyi és biztosítás orvos szempontjából Dr. Keller Éva Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet Foglalkozási mozgásszervi

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben