- ~ I '" E = C. j -cn - - I -cn ~ ~ p cn

Átírás

1 - ~ I o o ;; ~ - -~ =- - ;{ p cn... h -1 -, '" = ~ ~ -~ r- a. cn - ft r- - ft M ft c: I '" E = C - - I -cn - " j -cn

2 "Cs-6." SZOLGÁLaTI u'lsnás a m. kir. közlekedési csendőrség számára. (Kut.) TERVEZET. H i val a los k i a d á s BUDAPEST, 1937.

3 3 TARTALOMJEGYZÉK. J Rövid (tések. Bevezető rendelkezések r. FEJEZET. Általános rész. Oldal Általános határozványok Közlekedési örsök Közlekedési csendörök kiválasztása, kiképzése és áthelyezése Személyi szabályok a közlekedési csendörök számára II 5.. Szabályok a gépjáróműves tisztek számára 12 Il. FEJEZET. Közlekedésrendészeti szolgálat. 6.. Szolgálatkezelés a közlekedési örsökön 7.. Közlekedési járörök feladatai B.. Szolgálati fellépés 9.. Szolgálati órák, pihenök és ellenörzések 10.. Téli szolgálat II.. Szolgálati havifüzet. Közlekedési szolgálati lap (ksu.) 12.. Gépjárómíivek vezetése 13.. Gépjáróművek felszerelése 14.. Gépjáróművek karbantartása 15.. Gépjárómü javítóműhely 16.. Abronesanyag kezelése 17.. Oldalkocsik kezelése IB.. Gépját'óművek tárolása 19.. Gépszín m. FEJEZET. Műszaki rész. IV. FEJEZET. Anyagi rész Oépjárómiivek beszerzése, kiutalása, igénybevétele és kiselejtítése Műszaki anyag leltári nyilvántartása és kezelése 3B 22.. Üzem és karbantartási anyagok Gépjáróművek fenntartása. Kilométerátalányok Eljárás üzemanyagigénylésnél és elszámolás nál Elját'ás anyagbeszerzéseknél Anyagszámadás vezetése Gépjárómiitörzskönyv B

4 4 5 V. FEJEZET. Vegyes rendelkezések Öltözet, felszerelés, fegyverzet Szabályok a gépjáróművekkel való kivonulásoknál 30.. Magángépjáróművek igénybevétele 31.. Szemletartás Minták. Oldal I. Őrjárati beosztás. 2. Közlekedési szolgálati lap. 3. Műbelyutalvány. 4. Műhelynapló. 5. Kimutatás a leltári csoportositáshoz. 6. üzemanyag elszámolás és igénylés. 7. Kilométerösszesités. 8. Kimutatás az anyagszámadás adatainak csoportositásához. 9. Anyagfelhasználási kimutatás. 10. Gépjárömütörzskönyv. 11. Málházási rend a közlekedési örsök raktár szekrény éhez. 12. Gépjáróművek málbázási rendje. 13. Kimutatás a gépjáróművekkel kapcbolatosan használt idegen kifejezésekről és azok magyar forditásáról. Rövidítések. Anyagszámadás = asz. Anyagfelhasználási kimutatás = afk. Benzin = B. Benzinszesz = Bsz. Beszerzési előlegkönyv = bekv. Forgalmi rendszám = lrsz. Gépjárómű = gjü. Gépjárómű törzskönyv = gtk. Gépjáröműves = gjüs. Gépkocsi = gk. Gépszín = gsz. Helyszínelő gépkocsi = hszgk. Javítás = jav. Kilóméter = km. Kilóméterátalány = kmát. Kilóméterösszesítés = kmösz. Közlekedési = k. Közlekedési és bíradó alosztály = közhiraioszt. Közlekedési szolgálati lap = kszl. Közlekedésrendészeti = kr. Motor = m. Motorkerékpár = mkp. Műhely = mű. Míibelynapló = mün. Műhelyutalvány = műu. Műszaki = műsz. Műszaki leltár = mlelt. Olaj = O. Oldalkocsi = ok. Oldalkocsis motorkerékpár = omkp. Selejt = sci. Számla = szia. Személygépkocsi = szgk. Szolgálati bavilüzel = szhf. Tehergépkocsi = tgk. Üzemanyag = üa. Üzemunyagelszámolás és igénylés = íiaig. üzemzavar = üzr. Vezető = vtő.

5 Bevezető rendelkezések. r l Ez az utasítás a m. kir. csendőrség gépjárómüves szolgalatát szabályozza és kiegészítő része a Cs-I. Szervezeti és Szolgálati Utasítás a m. kir. csendőrség számára címü szolgálati könyvnek. Ami a gépjáróműves csendőralakulatok szolgálatára nézve ebben az utasításban külön szabályozva nincsen, arra a csendőrség egyéb utasításaiban és szabályzataiban foglalt rendelkezések irányadók. Ezt az utasítást általánosságban, vagy egyes rendelkezéseit ennek szellemével össze nem egyeztethető módon magyarázni, önkényesen értelmezni, olyat, ami ebben előírva nincs, elrendelni vagy követelní és végül az utasítás egyes rendelkezéseit magyarázó vagy értelmező parancsokat kiadni tilos. Ha ennek az utasításnak és egyes rendelkezéseinek az értelmezése tekintetében kételyek merülnek fel, a belügyminiszter döntését kell (a személyi osztály útján) kérni. Általános érvény ft vagy elvi jelentőségű döntéseknek az utasításba való bevezetése vagy előjegyzése, illetve szükség esetében az utasítás kiegészítése iránt a belügyminiszter (személyi osztály útján) intézkedik. Természetüknél fogva változásnak kitett határozványokat ez az utasítás nem tartalmaz. Ezeket az utasítás fiiggelékei és rendeletek szabályozzák.

6 I. FEJEZET. Általános rész. l.. Általános határozványok. l. A m. kir. csendőrség működési területén a közlekedési, illetve gépjáróműves szolgálatot és a gépjáróművekkel kapcsolatos összes ügyeket a m. kir. csendőrség közlekedési és híradó alosztálya intézí, amely a m. kír. csendőrség nyomozó osztályparancsnokságának van alárendelve. Közlekedési, illetve gépjáróműves szolgálat mindaz, amit ennek az utasításnak a rendelkezései szerint a csendőrök gépjárómíívön vagy azzal kapcsolatban végezn ek. Szolgálati gépjárómüvekkel kapcsolatos ügyek alatt a cscndőrségi gépjárómíívek szakszerű használatát, karbantartását és javílasát, illell'e ezek ellenőrzését és felogyeletét kell érteni. 2.. Közlekedési örsök. 2. A rendeleti uton kijelölt ut hálózaton a közlekedéhendészeti szolgálatot a közlekedési örsök látják el. A közlekedési örsök működése azonban nem mentesíti a területileg illetékes örsöket ama kötelezettségük alól, hogya közlekedés rendjének a fenntartásáról örskörletükben önállóan gondoskodjanak. 3. A közlekedési örsök (különítmények) számát, állomáshelyét, rendszeresített létszámát és végül az útvonalakat, amelyeken szolgálatot teljesítenek, a m. kir. belügyminiszter (szolgálati osztály utján) állapítja meg. 4. A közlekedési örs minden tekintetben közvetlenül a közlekedési és híradó alosztály -, illetve ennek utján a nyomozó osztályparancsnokságnak van alárendelve. (A teruletileg illetékes parancsnokok rendelkezési jogát a Szolgálati Szabályzat I. Rész 64. pontja szabályozza.) A közlekedési örsök gazdászatkozigazgatási Ogyeit a nyomozó osztályparancsnokság gazdasági hivatala intézi.*) 5. A közlekedési örsök elnevezése pl.: "M. kir. csendőr közlekedési örsparancsnokság Székesfehérvár." Címnyomnjuk alakja és kivitele olyan, mint li többi örsé. ) Amig ez nem mllkődil" kiiltin!'l'udelet szerint.

7 Közlekedési csend örök kiválasztása, kiképzése és áthelyezése. 6. Közlekedési szolgálatra véglegesen csak azt a csendőrt szabad alkalmazni, aki a közlekedésrendészeti tanfolyam ot sikerrel elvégezte, vagy tanfolyam nélkül a vizsgát letette és gépjáróművezetői igazolványt kapott. Gépjáróművezet ők ideiglenes póilására csak olyan csend örök et szabad beosztani, akik a közlekedésrendészeli vizsgát ugyan még nem tették le, de a gépjárómüvezetöi igazolványuk és kellö gyakorlatuk megvall. 7. A közlekedési szolgálatra való beosztás elsösorban önkéntes jelentkezés alapján történik. 8. Közlekedési szolgálatra való jelenlkezés feltételei : a) Jó megjelenés. b) Legalább 3 évi örs szolgálat. e) Kerületi orvosfőnök által igazolt tesli alkalmasság. d) Legalább "jó " minősítés és három évi fenyitetlenség ulyan cselekmények kel vagy mulasztásokkal kapcsolatban, amelyekből szeszes ilalszeretetre, vagy más szolgálati megbízhatailanságra lehet következtetl11. A feltételek nek megfelelő jelentkezők kéreimét elbirálás végett a nyomozó osztályparancsnoksághoz kell eljuttatni. 9. Közlekedési szolgálatra jelentkezett vagy kijelölt olyan legénységet, amely az előző pontban felsorolt feltételek nek megfelel, a közlekedésrendészeti tanfolyam ba vezénylés elött a Cs-4. Utasítás 7 pontjában előírtak szerint a nyomozó osztályparancsnokságnál psychotechnikai felvételi vizsga alá kell vonni. A felvételi vizsgán főként a közlekedési szolgálat, illetőleg a gépjárómüvezetés testi és szellemi követelményeit kell szem előtt tartani. A vizsgabizottságot esetről-esetre a belügyminiszter (személyi osztaly ut jan) jelöli ki. 10. A közlekedésrendészeti tanfolyam helyét, időtartamat, tanrendjét,.oktatóit és segédoktatóit, valamint a vizsgabizottságot a belügymllltszter (személyi és szol!(álati osztály utján) határozza me" illetve jelöli ki. A tanfolyam befejeztével a csendőröknek bizottság elgtt közlekedésrendészeti és gépjárómüvezetöi vízsgát kell tenníök. Azok a csendőrök, akik a vizsgát sikerrel letették, gépjárómüvezetöi igazolványt kapnak. ll. A bizottság a vizsga eredményéhez mérten : Elsősorban alkal~as", "Másodsorban alkalmas" és "Nem alkalmas" ':negjeiölésckkcl osztalyoz és az alkalmasokat ~rdcmességük szerint a vizsga jcgyzőkönyvb~n sorrendbe szedt. Egyenlo. alkalmasság esetén elfmyllen kell reszesttem azt a lele~tkezot, aki Idegen nyelveket beszél. A vizsgajegyzií ~önyvet a blzottsag döntés végett a m. kir. csendőrség felügyelője úljan a belugymllllsztcrhez (személyi oszlály utján) terjeszti elo. 12. A vizsgázott legénység közlekedési szolgálatra való beosztására a javaslatot a közlekedési és hiradó alosztályparancsnok szolgálati uton terjeszti elö a belügyminiszterhez (személyi osztály utján). A legénység további áthelyezését a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság javaslata alapján a nyomozó osztályparancsnokság intézi. 13. A gépjáróművezetöi igazolvánnyal ellátott csendőröket három évenként meg kellvizsgáltatni, hogy gépjáróművezetönek egészségi tekintetben kifogástalanul allkalmasak-e. 14. Ha gépjáróműves szolgálatot teljesítő csendör erre a szolgálatra alkalmatlanná válik, más beosztása iránt a belügyminiszter (személyi osztály utján) intézkedik. 4.. Személyi szabályok a közlekedési csendörök számára. 15. A közlekedési csendőrnek nemcsak jó csendörnek, hanem jó gépjáróművezetiinek is kell lennie. Ismernie kell a gépjárómü részeinek és a hozzátartozó felszereléseknek, szerszámok nak a magyar elnevezését, írásban és szóban ezeket kell használnia. Megjelenése, magatartása, viselkedése, fellépése és öltözkiidése mindig kifogástalan legyen, mert szolgálata közben nemcsak a belföldi, hanem az országon átutazó külföldi közönség - sokszor szakszeríi - bírálatának is fokozott mértékben van kitéve. Igyekezzék mindazokat a hatósági személyeket megismerni, akikhez szolgálatánál fogva utalva van. 16. Gépjárómüvezetö csendör gépjáróművön, vagy a kö~lekedési csen dör közlekedést irányító ténykedés alatt tiszteletadást nem teljesít. A közönséggel való érintkezés kezde le és befejezésekor a közlekedési csendör katonai tiszteletadást teljesítsen. 17, A közlekedési örs parancsnoka az örsnek kiutal! uthálózat közlekedésrendészeti szolgálatáért, a gépjárómüvekben, a felszerelésekben fekvö kincslári vagyon gondos kezeléséért és megóvásáért felelős. Köteles az örs uthálózatát havonként legalább egyszer bejárni s ez alkalommal alárendetljeinek magatartása és szolgálatleljesitése iránt feltilnés nélkül érdeklödni. Esetriil-csetre ö határozza meg, hogy a jhör állószolgálatot az ulszakasl mely pontjai n mikor teljesítsen és pihenöt hol tarlson. A szolgálat vezénylésénél legyen figyelemmel a fllrgalm sabb napokra s ilyenlwr _ a szükséghez képest - több járórl IS vezén)'cljell. Szolgálatának teljesítése közben köleles az utl'onalan levö örsök parancsnokait személyesen felkeresni s avelllk I'aló érintkezés reven a közös swlgálalieljesítés eélszerüségét és zavarlalanságál állandóan blztositan i. Egyéb kiilelmeil illetően a Cs- I. Utasítas ának rendelkezései értelcmszcrüen irányadók. II

8 Szabályok a gépjáróműves tisztek számára. 18 A épjárómüves tisztek részére az utasítás egyéb helyein eid e It e k en I ' kgvu"1 I'ra'nyadó hogy csak olyan tiszt teljesíthet gépjár6müren I 'Iatot aki a gépjárómüves alosztalyparancsnokl allasra kepesltő ves szo olyamot ga, sikerrel elvégezte és akll1e. k a gep]ar." ó" muvezet é s b en legsza kt an f t'. b alább három évi gyakorlata van. Szükségből olyan Iszt IS eosztható ebbe a szolgálatba, aki a jelzett tanfolyamot n~~. vége~te e.l, de.aki.nek gépjáróművek vezetésében és kezelésében kellő ]artassaga es a gep]arómüvezetöi igazolványa már megvan. 19. Ha a gépjáróműves tiszt szakérlöként működik, javaslata vagy szakvé\emén)'e helyességéért, valamint a kincstár érdekeinek legmesszebbmenő szem előtt tartásaért anyagilag is felelős. Kérésére _ vagy hivatalból - még egy szakértőt lehet kirendelni ~ 1 az alosztály parancsnokság megkeresésére - az ügy természetéhez képest az ottani szárny - (nyomozó alosztály) - parancsnok, illet ő leg szakaszparancsnok vizsgálja ki 24. A gépjárómüves tiszteket a kincstár a legénységéhez hasonló védőruházatlal és felszerelési cikkekkel látja el. mellé. 20. A gépjáróműves beszerzésekl ől szóló s~ámlákat a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság rész letesen felülvizsgálja és a beszerzések szükségességére, valamint a szállított cikkek kifogástalan és hiánynélküli átvételére nézve záradékolja. Ezt a záradékot két tiszt írja alá, akik a záradékban foglaltak helyességéért anyagilag is felelősek. Az így záradékolt számlákat az utalványozásra jogosult parancsnokságnak keil bemutatni, amely a költségek kifizetése iránt, az illetékes gazdasági hivatal utján intézkedik. 21. A gépjárómüves tiszteknek a közlekedési örsök uthálózatát ismerniök kell, ebbő l a célból évenként legfeljebb 1500 kilométert szolgálati gépjárómüv5n bejárhatnak. Az ilyen bejárásokat egyéb szolgálati teendükkel a lehetöséghez lllérten össze kell kapcsoini. 22. A gépjárómüves tiszt kiszállásai alkalmával szolgálati gépjáróművet és vezetöt vehet igénybe. Ha azonban az az alakulat, amelyhez kiszáll, állomáshelyétöl 100 kilométernél nagyobb távolságra fekszik, vasuton IS utazhatlk. Ha szolgálati utazásai alkalmával saját gépjár6művét használja, az ugyanazon tipusú magángépjárómű után illetékes kilométerátalányt (147.) számolhat ja fel. ~ gépjár6müves tiszt gepjárómüv5n történő kiszállásai alkalmával óranként 50 kilomélernél nagyobb sebességgel utazni nem köleles. ~3. Csendőregyének vagy csendbrségi gépjáróművek sulyosal1b megserülésével. J' áró kr IZ I e k e d' esi. b aleseldet valamint olyan szalosmereteket. Igénylő fonte ) s ugye o< k c, t melyeknel.' a szolgálat vagy a kincslár anyagi.. enieke hozzáérló... köz remll.. ko< u ct' esd /, lesz. I szükségessé szakképzett tisztne k k ell. klvlzsgalm... Kisebb Je. I enloségu,... valamint.' olyan ü"ycket melyek 10-. vizsgaiasahoz külön sza k' er t C I cm nem feltétlenül szükséges, b '. Vidéke n -

9 II, FEJEZET. Közlekedésrendészeti szolgálat. 6.. Szolgálatkezelés a közlekedési örsökön. 25. A közlekedési örs ut hálózatát örjáratokra kell beosztani (I, minta). Egy őrjárat (oda-vissza) a lehetőség szerint 50 kilométernél rövidebb és 200 kilométernél hosszabb ne legyen, Az őrjárati beosztásba felvett kőzségek és tereptárgyak távolságát az általános térkép alapján, az egyes községek és tereptárgyak közölt a menetidőt pedig 25 kilométeres óránkénti átlagos menetsebességnek megfelelően kell kiszámítani. Ahol a közlekedési vagy forgalmi viszonyok szükségessé vagy indokolttá teszik, külön nyári és téli őrjárati beosztást kell szerkeszleni. A nyári örjárati beosztás rendes körülmények között április 15-lől október 15-ig érvényes, Az ünnepi szolgálatot ugy kell vezényelni, hogy az örsre beosztottak abból egyformán vegyék ki részüket. Nagy idényforgalom esetén, ha a szolgálat és alétszámviszonyok ugy hozzák magukkal, hogy egyes közlekedési csendőröknek egymásután többször kelt ünnepnap külszolgálatot teljesiteniök, ezek részére az örsparancsnok egyik kisebb forgalmu hétköznapon pihenőt engedélyez. A pihenő napot a szolgálati havifuzetbe be kell vezetni. Ilyenkor a I<önnyitések olyanok, mint máskor szolgálat mentes ünnepnapon. 26. A közlekedési örsök az őrjárati beosztást jóváhagyás végett a közlekedési és hiradó alosztályparancsnoksághoz terjesztik fel. A jóváhagyott őr j á rati beosztás Illásolat;in~k e~y-egy példányával a közlekedési örsöt, a közlekedési és hil adó ahlsltalyparancsnokságot, a gazdasági hivatalt és a nyomozó osztályp1rancsnokságot kell ellátni. 27. A közlekedési őrsö n az örs uthálózatál a közlekedési és hiradó alosztály, valamint a nyomozó osztílyparancsnokságnál pedig az összes közlekedési őrsök lltllálózatát magába foglaló általános térképnek kell lennie. A térképen az egyes örjáratok utvonalait különböző színes Irónnal kell herajzolni. A térképen fel kell tüntetni azon területileg illetékes tlrsök Idirletének és il közigazgatási járások területének az utvonalba esö határait IS, amelyekre il közlekedési örs lit hálózata kiterjed, A területileg ri!etékes örskörletek határait fel<ete, a járáshatárokat pilos, a varos-

10 16 határokat kék egyezményes jelekkel kell rajzolni. A térképeket a közlekedési és hiradó aloszlályparancsnokság készíti el. A nyomozó osztály parancsnokság a közlekedési Öl sök utvonalairól az összes érdekell csendőrparancsnokságokat és rendőrhatóságokat értesíti. 28. Közlekedésrendészeti szolgálat tetjesítésére csak legalább két főből álló járőrt szabad megfelelő gépjárómüvön kivezényel ni. A gépjárómüvet állal ában saját törzskönyvezeti vezetője vezeti (104). Ez rendszerint a járörtárs legyen. Rendkivüli viszonyok között (hideg, hosszú ut) meg van engedve az is, l1<'gy a járőr tagjai - ha erre mindketlen képesítve vannak - felváltva vezessenek. 29. A szolgálati gép járóművekre a járőr tagjain kivül - a 42. pontban emjítetlek kivételével - senkit sem szabad felvenni. 30. A gépjárómiível kivezényeli csendőlöket közlekedési szolgálati lappal (kszl. 2. minta) kell ellátni. Ennek vezetésére vonatkozó rendelkezésekel a Il.. tarlalmazza. 31. A közlekedési járőrök eligazítása általánosságban az erre érvényben álló rendelkezések szerint történik azzal a különbséggel, hogy az örsparancsnok, ha az elindulás ideje előre ismeretes, egy órával az indulás előtt, különben pedig az eligazítás alkalmával, a szolgálatba induló gépjárómiívek üzemképességét, tiszta állapotát, felszerelését és az üzemanyag mennyiségét is ellenőrizni köteles. Éjjel utbainduló járőrök eligazifása tekintetében a CS.-I. Utasitás 258. pont 3. bekezdése irányadó A közlekedésrendészeti szolgálatban nappal legfeljebb 40 kilometer, a kötelező lámpagyújlástól pedig - jó látási viszonyok melletl - 50 kilométer óra sebességgel szabad haladni A közlekedési örsparancsnok a szolgálatot mindig a forgalom klva~alma1l1ak megfelelően írja elő, végrehajtásánál is ez a fő szempont. Az örsparancsnok a járőr számára minden közlekedésrendészeti szolgálatra val? kivezénylés alkalmával menet és jövet álló szolgálatot is IrJon. elő. Alló szolgálatot rendszerint az utszakasz egyes forgalmasabb pontja1l1, községekben, vasut- és utkeresztezéseknél, éles kanyarulatoknál st~. Illetve azok közelében, alkalmas helyen kell teljesíteni. Az álló szolralat legrövidebb Időtartama - rendes víszonyok között - 20 perc, ~g?osszabb tartama nyáron 2, télen l óra. Az álló szolgálatok teljesí ~ e~e ~e~ a módját a 37. és 47. pontok írják elő. Az álló szolgálatok clc Irasanal törekedni kell a változatosságra., ét 314. Ha a közlekedési örs ui hálózatában fekvő valamely helyen egyes k Iyek IV e k' es á alkalmakkor d I' nag yo bb f orgalomra lehet szamítani,. pl. ünnepéköteles, Ir n f-u t' as ok versenyek, g y iílé se k st. b alkalmaval,. az örsparancsnok nyítása :élj~~ó~os~~~aé a ktlzlekedési rend.fenntartása és a ktlzlekedés irányelni és I '1 s g szennl, eselleg az örs egész legénységét is kivezéa szo ga atot személyesen irányítani. 1 I ~ Ha a forgalom úgy kívánja, egyes utszakaszok ugyanabban a szolgálatban többször is portyázhatók. Mind az tlrsparancsnoknak, mind a járőrtlknek állandó kötelességük forgalmi események utáni tudakozódás. Ha olyan forgalmi esemény volna kilátásban, amely szélesebbktlrií intézkedéseket igényel, ezt a közlekedési és híradó alosztályparancsnokságnak a ktlzlekedési tlrs idejében bejelenteni köteles. 7.. Közlekedési járörök feladatai. 35. A közlekedési örsök, illet ő leg közlekedési járőrök feladata elsősorban az, hogy uthál6zatukon a közlekedés rendjére felügyeljenek. Ezért elsősorban maguk tartoznak pontosan alkalmazkodni az erre vonatkozó törvényes rendelkezésekhez. Feladatkörükön kivül eső közbiztonsági szolgálatot a ktlzlekedési tlrstlk csak a Cs- l. Utasítás 300. pont 2. bekezdése szellemében kötelesek teljesíteni. 36. A ktlzlekedésrendészeti szotgálat magában foglalja: a) ktlzutakon a közlekedés rendjének biztosítását; b) a járóműforgalom irányítását; e) az utak állapotának és jelzéseinek ellenőrzését; d) balesetek alkalmával az etső segélynyujtást; e) az aj-d) atatti szolgálatok közben vagy azokkal kapcsolatban észteit büntetendő cselekmények megszüntetését és feljelentését, végül I) a kérdezőskődőknek a szükséges felvilágosítás vagy utba:- igazítás megadását. 37. Közutakon a közlekedés rendjének biztosítása alatt - beleértve az utvonalbiztosifást is - annak a hathatós szorgalmazását kell érteni, hogy mind a gépjárómiívek, mind az egyéb járómüvek vezetöi, nemkültlnben a gyalog ktlzlekedők is, pontosan betartsák a ktlzlekedési szabátyokat és hogy büntetendő cselekmény vagy mulasztás által a közlekedés rendjét és a ktlzbiztonságot senki ne veszélyeztesse. Ezt a feladatát a ktlzlekedési járőr rendszerint menetktlzben teljesíti. Miután menetktlzben a figyelés nehezebb és főleg csak a szembejtlvő járómüvekre terjed ki, az tlrsparancsnok által a 33. pont szerint előírt helyeken és ideig álló szolgálatot is teljesíteni kell. 38. A járómiíforgalom irányítását a ktlzlekedési járőr állószolgálatban végzi. A közlekedési csendőrnek ismernie kell mindazokat a jeleket, amelyek a forgalom irányltására érvényesek. 39. Az utak állapotának ellenőrzése során a ktlzlekedési járőr terjessze ki figyeimét az utaknak és azok léteslt11lényeinek minden olyan megrongálódására, beszennyezésére és 11legváltoztatására, amelyek a 17

11 18. f I t akadályozzák vagy annak biztonságát veszélyeztetik, közu!1 orga ma ' illetve a közizlést sértik. Az uton heverő nagyobb, vagy ~ fo.rgalomra '1 t' kat (kövek fatörzsek üveo' stb.) azonnal tavolitsa vagy vesze yes argya,,b. I'tt I Olyan rongálódásokról amelyeket maga azonnal helyretavo l assa e. '.... o' helyrehozatni nem tud, az utkaparot ertesltse. Az el nem h ozm vaoy.." f I l" f' I hárítható akadályok hoz - a községi előljarósag utjan - meg e e o Igyemeztetőt - éjjeli őrt - kell állítani. Az utbiztosok és utkaparók nevét, lakóhelyét és azt, hogy melyiknek melyik utszakasz áll a felügyelete alatt, továbbá a könnyen hozzáférhető utmenti távbeszélő állomásokat, javítóműhelyeket, veszélyes utrészeket vagy szakaszokat, balesetek leggyakoribb színhelyét, utbaeső csendőrörsöket és mentőállomásokat, közlekedési kihágások leggyakoribb helyeit és állószolgálatra alkalmas helyeket a jegyzékkönyvecskében nyilván kell tartani. A közlekedési j á rő rnek gépjáróművezetéssel el nem foglalt tagja fordítson figyelmet az utak mentén lévő távíró és távbeszélő vonalakra is. Az azokon észlelt rongálódásokat a legközelebbi postahivatallal kell (esetleg távbesz élő utján) közölni. 40. Hírül vett balesetek színhelyén közlekedési járőr késedelem nélktil jelenjen meg. Ott köteles a sebesülteknek elsősegély t nyujtani, a községi elöljáróság utján orvosi segítségről (el~zállításról) gondoskodni, a helyszíni szemlét megtartani, a baleset további nyomozásához és elbírálásához szükséges adatokat megállapítani (leírás, rajz, fényképezés utján) és végül az utvonal szabaddátéteiéről, esetleg egyes vagyontárgyak biztonságba helyezéséről gondoskodni. Ha sebesülteket kell elszállítani, erre a célra az utvonalon közlekedő alkalmas járóműveket vegye igénybe. Végső szükség esetében a járőr gépjáróművén is szabad sebesültet vagy orvost szállítani. Elsösegélynyujtás céljai ra a kincstári kötszerek is felhasználhatók s a felhasznált anyagot bevonulás után azonnal pótolni kell. A vezetésre nyilván képtelennek látszó egyéneket a gépjárómű vezetésében meg kell akadályozni.... Balesetek s~inhelyén főleg azoknak a körülményeknek a megállapltasa.ra törekedj ek a járőr, amelyek a balesetért való felelősség szem P?ntja~ÓI fontosak (fékezési és keréknyom ok, ut és időjárási viszonyok, jar.óm uve~ sér.ülései stb.) és amelyek később előreláthatóan nem len nének mar megallaplthatók. Ha lehet, a helyszínt eredeti állapotáhan le kell ~ényképezni. A fényképet szükségképpen vázlattal (pontos méretekkel) IS pótolhatja. közle!~é ~ ~ö:~e~edési csendőr az általa észlelt, vagy nála feljelentett tetendö c:~ie~m;:~o~lk~~ vagy egyéb, a közlekedés rendjét érintö büny pcsolatos nyomozást csak akkor és csak annyl-, ban teljesít, amint azt a helyszinen, illetve utközben el tudja végezni. Olyan nyomozó cselekmények teljesitésére, amelyeket a helyszinen nem lehet elvégezni (pl. távollévö gyanusítottak vagy tanuk kikérdezése), a területileg illetékes örsöt vagy rendörhatóságot kérdőpontokban keresi meg és a feljelentést az azoktól beérkezett feleletek ajapján teszi meg. A kihágási feljelentést mindig ahhoz a hatóság hoz kell címezni,.amelynek területén a kihágást elkövették. 42. Ha a közlekedési járörnek vagy örsnek olyan, a közlekedés rendjét nem érintő, hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény jut a tudomására, amelynek nyomozására és feljelentésére a területileg illetékes "örs hivatott, ezt haladéktalanul közli azzal. Ha azonban a késedelem veszéllyel jár, bármely súlyos természetű bűntett vagy közveszély tudomásul vétele után köte ~es a helyszínére sietni, de csak akkor, ha a távolság és az ut viszonyok olyanok, hogy a helyszínére előreláthatóan hamarébb fog megérkezni, mint a területileg illetékes örs j~röre. Ebben az esetben addig is, mig a területileg illetékes örs járőre megérkezik, köteles megtenni mindazokat a halaszthatatlan intézkedéseket, amelyek a közveszély elhárítása, vagy a bűncselekmény folytatása, színhelyének épségben lartása, a nyomok és bűnjel ek biztosítása, valamint a gyanúsitott azollnali üldözése és elfogása szempontjából szükségesek. Kisebb jelentöségű, vagy olyan bűncselekmények esetében, ame Iyeknél a helyszinen halasztást nem tűrő intézkedéseket nem kell tenni, a közlekedési j árő r a feljelent ő t az illetékes örshöz (hatósághoz) utasítja, illetőleg, ha a bűncselekmény t hivatalból kell üldözni, arról az illetékes örsöt (hatóságot) írásban értesíti. 43. Ha valamely idegen gépjáróművet az uton üzemzavar ér, a közlekedési járőr segítségét, szerszámait a gép kijavításához használatra ajánlja fel, hacsak szolgálata ebben nem akadályozza. Gépének felszereléséhez tartozó cikkeket vagy ilzemanyagot azonban átengednie nem szabad. A közönség felvilágositása és utbaigazítása céljából minden közlekedési j á rőr t el kell látni Magyarország gépkocsi térképével és közlekedési kézikönyvvel (nyelvfiizetekkel). Ezeket a közlekedési örsök számára a nyomozó osztály parancsnokság adja ki. Ezeket a segédleteket a málházási rendben megállapított 1~lyell, tisztán, bőr-könyvtokban kell tartani. 8.. Szolgálati fellépés. 44. A közlekedési járörnek szolgálatát különös tapintattal kell teljesítenie. Tartsa szem elött, hogy ö a közuti közlekedés megköllllyitésérc és sima lebonyolításának a biztosítására hivatctt, nem pedig arra, 19 2'

12 20 hogy a közlekedést a járómüvek vezetőinek szükségtelen zaklatásával megnehezitse... Intézkedései legyenek határozottak és ott, ahol szu~s~ges, erélye~ sek, de ne legyen senkivel szemben türelmetlen és szóvaitasba semml szín alatt se bocsátkozzék. A megállitott járómüveket feltartóztatni csak a szükségszabta legrövidebb ideig szabad...',,. Ne tekintse célnak, hogyafeljelentesek szarnat szapontsa. Mmél kevesebb feljelentéssel tudja a közlekedési örs a maga uthálózatának a közlekedési rendjét - a Cs-l. Utasítás 306. pontjában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával - fenntartani, annál inkább adja bizonyí léká t, hogy szolgálatát hozzáértéssel és az u:~sí.tás,?k szellemében telj.esiti. 45. Ha a közlekedési járőr valamely laromuvet meg akar alhtanl, gépjárómüvéről idejében leszállva a motor működését megállítja (gép járómüvét az ut baloldalára félreállítja) és a járómüvezetőnek kellő távolságról az.állj" jelet adja. Éjjel, ha a járómű világításában a csendőr különben nem volna látható, a megállásra, kinyujtott karral, a fej felett lengetett villamos zseblámpával ad jelt. Előtte haladó járómü megállitásánál a különleges hangjelzést kell használni. A különleges hangjelző készüléket kiilönben csak szolgálatban, vagy a szolgálat érdekében történő gyorsabb előrejutás céljából szabad használni. A gépjárómüre felszerel! szines jelzőlámpát közlekedésrend szeti szolgálat teljesítése közben használni tilos. 46. Megá.Jítás után a j árő rtárs úgy áll fel, hogy szükség esetén azonnal járőrvezetője segítségére sielhessen és saját gépjárómüvüket is szemmel tanhassa. Szolgálati ténykedés alatt nem szabad az idegen gépjárómü elé állani. 47. Álló szolgálat teljesítésénél a közlekedési járőr tagjai egymástól nagyobb lávolságra, lehetőleg rejtve és gépjárómüvüket is elrejtve, úgy álljanak fet, hogy egymá%al jelek utján (éjjeli időben zsebvillanylámpa segélyével fényjelzés utján) érintkezni tudjanak. A jarőr\'ezető a járör gépjáróműve mellett, illetve ahhoz közel foglal állást. Ha olyan járómü halad el a járőr valamelyik tagja elött, amelyen szabálytalanságot észlel, vagy amelyet gyanusnak talál, társának naplral kar-, éjjel zsebvillanylámpával adott fényjelzéssel, mindkét esetbe~,még ~ippal.is jel~i, hogya járómüvet állítsa meg. A járómíí megalhtasa utan larortársahoz siet és közli a megállítás okát. Közlekedésirányító szolgálat közben leulni vagy másként kényelembe helyezkedni nem szabad..48. Ha a. gépjárómű az adott jelzésre nem áll meg, illetőleg megszökik, azt a larörnek gépjárómüvön U1döznie nem szabad. Ilyen eset- ben, - ha lehetőség van rá - a legközelebbi távbeszélő állomásra siet és a gépjárómű feltartóztatására, illetőleg az azzal szemben szükséges intézkedések megtételére távbeszélő utján valamelyik utbaeső örsöt (m. kir. rendőrséget) keresi meg. A megkeresett örs (m. kir. rendőrség) a gépjárómíí vezetőjével szemben - a közlekedési járőr által közölt adatok figyelembe vétele mellett - önállóan jár el. 49. A gépjárómíí megállításánál a járőrvezető a rendszámot, a gyártmány t, járőrtársa pedig a kocsiszekrény szinét és alkatát, továbbá a gépjárómüvezetőt és a benneülőket figyelje meg. Az igazoltatásnak és a szükséges adatok feljegyzésének gyorsan kell történnie. Gépjárómüvezető igazoltatásánál okmányként csak a gépjáróművezetői igazolványt szabad elfogadni. Olyan büntetendő cselekmény elkövetése esetében, amelyet a közlekedési járőrnek fel kell jelentenie, a betétlapok egyikét a feljelentéshez csatolás céljából ki kell venni és arra a gépjárómü forgalmi rendszámát fel kell irni. Az elvett betétlapot a járőr a nála. lévő üressel azonnal pótolja. Külföldi gépjárómüveknél azok jelzései! és a belépőállomáson saját hatóságaink általokmányára rávezetett adatokat jegyezze fel a csendőr. Különöskép a külföldiek zaklatását kell kerülni, söt velük mindenkor a legnagyobb előzékenységgel kell bánni mindaddig, amig az ellenkezőjére okot nem adnak. 50. Járómüves egyének elővezetése és elfogása a következő módon történik: a) lófogatú járómü vagy kerékpáros a járőr előtt járómüvén halad, a közlekedési jár ő r gépjárómüvőn köveli ; b) a motorkerékpáros igazoló iratait az elővezetés idejére a járőrvezető magához veszi. A motorkerékpáros, ha gépét vezeti, legfeljebb 20 kilóméteres óránkénti sebességgel haladhat, a közlekedési járőr pedig gépjárómiivén követi. Ha célszerüne~. ~utatkozik, a közl~.~edési járőr egyik tagja a kisért egyén motorkerékpafjanak az oldalkocsilaban IS helyet foglalhat, a hátsó ülésre azonban nem,szabad felulnle;... e) ha a gépkocsivezető saját járómüvét vezetheh, a laror egyik tagja mellé Ol, a másik tagja pedig gépjáróművön követi. ~ megengedett legnagyobb sebesség ilyen esetben is óránként 20 kllometer~ A gép~ járónlűvezető igazoló iratait a szolgálati járómüvön ülő csendor veszi magához. Ha a gépjáróművezetőnek érvényes gépjárómcjve.zetői ig?zolv~nya nincs ha a gépjárómú jogos birása kétes, ha szökéstől vagy tamadastól tartal;i lehet, végol, ha a vezetö ittas, akkor a gépjáróművet őrizetbe kell venni, a vezetőt pedig - szükség esetén az utasokat is - elő kell vezetni vagy esetleg el kell fogni. Ilyenkor az elővezetendőt (elfogottat) a 21

13 22 járőr egyik tagja gyalog kiséri és az átadásnál go~dosk.~dik az.ő~izetb~vett gépjárómü elszállitásáról is. Ennek megtörténtelg a prőr maslk tagja a gépjáróművek őrzése végett a helyszínen mar~d Az elővezetendö (elfogott) gyalogos egyent a közlekedési Jaror egyik tagja gyalog kiséri, a másik a gépjárómüvel szakaszonként követi, vagy a legközelebbi örsről a tovább kisérés végett járőrt hoz. 51. A közlekedési járőr az elővezetett vagy elfogott egyént mindig csak a legközelebbi örsig kiséri és annak adja át. A tényvázlatot a közlekedési járőr által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az átvevő örs szerkeszti meg és adja át az el ő vezetett (elfogott) egyénnel együtt az. illetékes biróságnak vagy hatóságnak. Az ilyen eseteket - ha a közlekedési örsön más írott nyoma nem lenne - a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokságnak röviden jelenteni kell. 52. Őrizetbe vett járómüvekr ő l a jegyzéket a közlekedési csendőr késziti el. A jegyzékben fel kell tlintetni az őrizetbevett járómű nem ét, gyártmányát, forgalmi rendszámát, motor- és alvázszámát, a rajta lévőfelszerelési cikkeket és tárgyakat (pl. kézilámpa, bunda, takaró, csomag, szerszámok, tartalékalkatrészek stb.) vagy rakományt, továbbá a járóművön észlelt rongálódásokat, vagy hiányosságokat is. 9.. Szolgálati órák, pihenők és ellenőrzések. 53. Napi óra, illetve kilométerkiszabat rendes viszonyok között: beosztott ak 5 óra-50 km., örsparancsnok helyettes 4 óra-40 km., örsparancsnok 3 óra-30 km. A kilométerkiszabat a gépek teljesítő képességéhez mérten fokozható. A belső és külső szolgálati órák számának a meghatározására és felszámítására a Cs- J. Utasítás 37. -ában foglaltak értelemszerűen irányadók.. A.~özlekedési csendőrök oktatása a külön kiad ott tananyagbeosztas.al~pjan törtel1lk.. A vizsgáztatast a legkisebb közuti forgalmi napok egyiken - rendszennt hét közepén - kell megtartani A kö~lekedési csendőrök pihenőt lehet ő leg saját örsükön, egyebként. az utjukba e~ő örsökön tartsanak, ahol a gépjárómüvek olyan el.helyezéseről kell gondoskodni, hogya gépek az időjárás viszontagsagal ellen védve legyenek és avatatlanok hozzá ne férhessenek. Rendszeres pihenőhelyek l~tesít~sérői a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság,. a te:u1,:hleg Illetékes szárnyparancsnokkal együtt, gondoskodik. Pihenőt mmdlg olyan időben kell tartani, amikor a forgalom csö,kken. Helyét az örsparancsnok, megkezdésének idejét rendszerint a lárorvezető határozza meg. 55. A közlekedési járőröknek egymással vagy más csendőrjárőrökkel való találkozásnál értekezniök kell. Ennek megtörténtét a járőrvezetők a hely és időpont megjelölésével, szolgálati lapjuk lll/2., illetőleg IV/2. rovatában kölcsönösen igazolják. A közlekedési járőrök örsük állomáshelyén kivül fekvő és ut jukba esii örs (különítmény) parancsnokságokra értekezés, más csendör parancsnokságokra jelentkezés céljából betérni s a megjelenést igazoltatni tartoznak. Ez alól csak ott és csak akkor van kivétel, ha alaktanya nem az ut mellett fekszik és a mellékut gépjárómíível járhatatlan. 56. Az ellenőrző szolgálatra általánosságban ugyanazok a szabályok irányadók, amelyeket a Cs- I. Utasítás 39..-a megállapit. Ellenőrző szolgálat alkalmával álló szolgálatot csak szükség esetében kell teljesíteni. Ellenőrző járőr menetsebességét óránként 60 kilométer sebességig fokozhat ja Téli szolgálat. 57. A közlekedési örsök szolgálatát az október 15-e és április l5-e közötti időszakban - feltéve, hogy ez idő alatt az időjárás miatt az általános gépjáróműforgalom is csökken - az alábbi határozványok szerint lehet csökkenteni, esetleg teljesen be is szüntetni. A csökkentés a havonként teljesítendő szolgálati órák és kilométerek számának leszállításából áll. A leszállítás alsó határa a nyári időszakra előirt óraszá m, illetve kilométertávolság fele. Mindaddig, amig az utvonalon gépjárólllűvel közleked ni lehet, a közlekedésrendészeti szolgálatot beszüntetni nem szabad. 58. Azt az időt, amíg a közlekedési örs csökke~tett szolgálatot teljesít, vagy ha a külszolgálat szünetel, főként a gépjárólllűvek rendbehozatalára, általános javítására, továbbá a legénység műszaki és közlekedésrendészeti kiképzésére kell forditani. Tov ábbképző szaktanfolyalllokra és műhelygyakorlatra is főként a téli id őben kell a közlekedési csendő röket vezényelni. Hosszabb szabadságot lehetöleg csak téli időben szabad részükre engedélyezni. 1 t.. Szolgálati havifüzet. Közlekedési szolgálati lap (kszi.) 59. A közlekedési örsökön a szolgálati havifüzetet általában a Cs-2. utasítás 4 J. -ában előírt minta szerint kell vezetni. Eltérések a következők: A szolgálati gépjáról1lűvek gondozására és karbantartására fordított időt is be kell vezetni a havifüzetbe a gép forgalmi rendszámának s a végzett munkák nak a rövid feltüntetésével. Az abban résztvettek neve alá a jobb hasábon X jelet kell tenni. A 4. függélyes rovatban a kivezényelt gépjárómü forgalmi rendszámát is fel kell tüntetni. A havi- 23

14 24 füzet jobboldalán minden csendőr részére két függély~s r.ov~tot kell n~itni. E k k.. 1 baloldali ba a betűj'elzéseket és a szolgalah olakat, a jobbze ozu a.. k II b oldaliba pedig a külső szolgálatban megtett kilométerek szarnat e e- imi. é. 60. Minden gépjáróművel történt kivezényl.éshez "k~~leke? SI szo.~gálati lapu-ot (2. minta) kell kiállítani és azt a ]arőr (gépjarómu) vezetonek kell átadni. Ha ugyanabba a szolgálatba két, vagy több gépj~:ó;nű indul, akkor mindegyik részére kül ön-külön szolgálati lapot kell klalhtal;1. li~en eset~ ben az azonos számú szolgálati lapokat, valammt a klvezenylest római számmal kell alszámozni. PI. 186/1., 186/11. stb. Különösen sürgős esetekben a közlekedési szolgálati lap utólag is kiállitható. Azokban az esetekben, amikor a közlekedési örs járőreit gyalog vagy kerékpáron kell kivezé nyelni, szi ntén közlekedési szolgálati lapot kell kiállítani, melyet a Cs-2. Utasítás 42. -ában foglaltak szerint kell vezetni. 61. A közlekedési szolgálati lapok kiállítására a következők az irán yadók : Az I. rész kiállitása a Cs-2. Utasítás 168. pontja szerint történik. A II. részben a vezető nevét csak akkor kell feltüntetni, ha a gépjáróműv ö n kivezényelt csendőrök, vagy azok egyike a gép j á rómű n ek nem törzskönyvezett vezetője; ha mindketten azok, mindig a járőrvezetőt kell felelős vezetőnek tekinteni. A lll. részt ugy kell kitölteni, mint azt általában a Cs-2. Utasítás 168. pont ll. része előírja. Eltérések a következők: Ha a járört valamely őrjára t bejárására vezényelték ki, az örsparancsnoknak csai< azokat a községeket és tereptárgyakat (utkeresztezéseket) kell a szolgálati lapba bevezetnie : a) amelyek az utirány pontos meghatározása szempontjából támpontul szolgálnak (pl. utkeresztezések); b) ameiynél a járőrnek álló szolgálatot, jelentkezést vagy más meghagyást kell teljesítenie; e) amelynél a járör pihenőt tart. A szolgálati lapba bevezetett községek és tereptárgyak egymásközötti távolságát az őrjárati beosztás alapján kell feltüntetni. A szolgálati lap III. részének rovatait szétosztani nem szabad. Ha a rovat ok nem volnának elegendök, második szolgálati lapot kell az elsőhöz fűzni, melyben a szám feltüntetésén kivül csak a III. rész rovatait kell vezetni. A hozzáfűzést a "megjegyzésnél" jelenleni kell. A IV. részt a Cs-2. Utasítás 168. pont lll. része szerint kell kitölteni azzal a különbséggel, hogya 4. rovatba röviden a gépjárómüvel kapcsolatban történt eseményeket (üzemzavar, kerülő stb.) is he kell imi. \ \ J Az utközben előfordult üzemzavarokat mindig, egyéb munkákat csak.akkor kell tárgyalni, ha a j á rőrnek azok miatt kés nie kellett, vagy ha a szolgálatközben vagy utána javítás t tettek szükségessé. Az ut állapotát is be kell írni, ha annyira rossz volt, hogya gépjárómüvet erősen igénybe vette, a szolgálatot késleltette, vagy az előirt, illetőleg a legrövidebb utiránytól eltérést tett szükségessé, végül, ha az üzemanyag-tulfogyasztást okozott. A jelentést a járőrvezető (gépjárómüvezető) a rovat jobb sarkában keltezi és aláírja. A záradékot az örs parancsnok tölti kí, a hónapot római számmal kell beírni. A felszámítható kilométerszám beirásánál elsősorban a kilométermérő adatait kell alapul venni. A "Megjegyzés" rovatba az örsparancsnok esetteges észrevételeit írja be. 25

15 lll. FEJEZET. Műszaki rész Oépjárómüvek vezetése. 62. A gépjáróműves csendőr arra törekedjék, hogy lehelően harmadik, illetve negyedik (direkt) kapcsolás~al haladjon anélkül, hogy motorját ezáltal erőltetné. Az előre vagy visszakapcsolást mindig megfelelő lendületben kell végrehajtani. Ha léghűtéses motorral huzam osabb ideig kellene visszakapcsolva (2. és l. sebesség) haladnia, akkor a motor míiködését időközönként meg kell szüntetni, hogya kelleténél jobban fel ne meleged jék. 63. Lefelé haladásnál a lejtő kezdetén abba a sebességbe kell kapcsolni, amellyel a gép felfelé tudna haladni. A gázemellyűt zárni, s ha van leveg ő -em e ltyű, azt nyitni kell. Hossza bb lejt ő n a motort a fékek kel felváltva használjuk fékezésre, hogya fékek tulságosan fel ne melegedjenek. Üres járatra állított sebességváltóval lejtőn lefelé hal ad ni tilos. A hirtelen fékezést mindig kerülni kell. 64. A motort csak szükség esetén és akkor is csak la ssu ütemben szabad üresen járatni, huzamosa bb megállásnál meg kell a motor míiködését szüntetni és a benzin csapot el kell zárni. Ha a gépjárómíi kivételesen hosszabb ideig őrizetlenül marad, úgy kell lezárni, hogy avatatlan elindítani ne tudja. 65. A tengelykapcsolót az inditásn~1 szükséges mértéken felül csusztatni sohasem szabad. 66. Az ut megkezdésekor az elsö 5-10 kilométer után meg kell állni, a gépet át kell vizsgálni és az esetleg észlelt hibákat el kell oszlatni. Ezt mll1den további menetóra után meg kell ismételni. 67. Ha porlasztótüz (karburátorégés) keletkezik, a lehető leggyorsabban meg kell állni és a benzincsapot elzárva a motort magas fordulatszámra kell beállitani. Ha a tüz ekkor sem aludnék el, a kézi vegyoltókészülékkel, ennek hiányában por vagy laza' föld rádobásával, esetleg kéznél lévö vastagabb takaróval kell elfojtani.

16 Gépjáróművek felszerelése. 68. A csendőrségi gépjárómílveket ugy kell felszerelni, hogy azokon a szolgálatközben előadódó közönséges üzemzavarok eloszlatásához szükséges szerszámok és tartalék alkatrészek kéznél legyenek. A felszerelés mindíg tet jes és rendeltetésének megfelelően használható legyen. Ha szolgálatközben bármi elhasználódik vagy tönkre megy, bevonu tás után az örsön haladéktalanul pótolni kell. Az örsparancsnok gondoskodni köteles arrót, hogyakéziraktárban az előreláthatóan szükséges pótlás mindig rendelkezésre álljon. 69. A gépjárómílvek felszerelésének elrendezése az egyes géptipusokhoz kiadott málházási rend (12/a-e. minta) szerint történik. A málházási rendet pontosan be kell tartani Gépjáróművek karbantartása. 70. A gépjárómü szakszeríl és lelkiismeretes gondozásáért, valamint állandó üzemképességéért vezetői felelősek. Rosszakarat, hanyagság, mulasztás vagy gondatlanság folytán keletkezett károkért a kincstárnak kártériléssel tartoznak. 71. Szolgálatból való bevonulás után a gépjárómílvet azonnal rendbe kell hozni. Késő esti vagy éjjeli bevonulásnál az örsparancsnok megengedheti, hogy ez reggelre maradjon. K ésőbbre halasztani azonban nem szabad. Ilyen esetben is a bevonulás után azonnal, valamint nagypihenők előtt a gépet lehetőleg szárazra kell törölni. Bevonulás után a gép gondozására általában 2 óra fordítható. Ezt az időt azonban az örsparancsnok indokolt eselben meghosszabbíthatja Az örsparancsnoknak a gépet minden gondozás után általánossagban meg kell tekintenie. Minden héten egyszer - lehetöen szombaton - részletesen meg kell vizsgálnia. 73. A motorkerékpárok gondozása a következőképpen történik: A poros vagy sáros gép zománcozott részeit bő vízzel le kell mosni ~ogy a szennyező anyagok a zománcot meg ne karcolják. Amosásnál ugy~lnt kell arra,. hogyatengelykapcsolóba, a mágnesbe és a benzintartalyba, továbba a gépnek ama részeibe, amelyekböl nehéz eltávolítani vagy a.melyekben.üzemzavarokat okozhat (porlasztó, gyertya, fékek, lám~ pák) VIZ.ne kerti ljön. A motort fecskendezni tilos. A tisztára mosott gépet szarazra kell törölni. Ha a zománc v.alahol megsérül, ideiglenesen úgy javítjuk ki, ho a s~ro1t helyet letjsztjtva, zsirtalanítva, zománc festékkel gy vonjuk. vékonyan be- O A. nem zománcozott fémrészeket köolajos ecsettel kell tisztítani gyelm kell arra, hogya kőolaj a kenőanyagokhoz ne férkőzzék, meri kenőképességüket rontja. Azokat a helyeket, ahonnan a kőolajat teljesen nem lehet kitisztitani s ahol annak káros hatásától kell tartani (motorteknő, olajtartály, lánc), benzinnel, esetleg tllosóolajjat kell megtisztitani és utána újra kenni. A tisztításnál és egyébként is vigyázni kell, hogy a gumit olaj, zsír, benzin vagy kő o l a j ne érje. 74. A gép karbantartása nemcsak a ti,ztitásra terjed ki, hanem magában foglalja annak használatközben való szakszerű kezelését, gyakori megvizsgálását és a mutatkozó legcsekélyebb hiba haladéktalan eloszlatását is. Helyes és lelkiismeretes gondozás a gép élettartamát megsokszorozza és a vezetőnek biztonságot nyújt. 75. A vezető köteles a mozgó alkatrészek helyes működését, valamint a csavaro k állapotát is állandóan figyelemmel kisérni. Meglazult csavarral, biztositatlan anyával vagy forgócsappal a gépet használni nem szabad. A csavaranyák alá lemezes, illetőleg az állóknál rugós alátétet kell alkalmazni, hogy meglazulás ellen a lehet őség szerint biztositva legyenek. Koronás anyákat sasszeggel kell biztositani. A csavarokat feszes re kell húzni, de túlfesziteni nem szabad. Minden csavarhoz csak a megfelelő nagyságú kulcs használ ható. 76. A motorkerékpáron időnk é nt a következő karbantartási munkálatok szükségesek: a) minden IOJ-150 kilométer után, vagy állandó használat mellett naponta, a villa csúszó részeinek, a láncoknak és a motor szelepeinek kenése. A villát zsirral, a láncot száraz időben olajjal, nedves időben zsírral kell kenni. A szelepek kenése végei! az ilzemanyagba időnként kevés olajat kell keverni. A szelepfedők kicsavarása alkalmával a szelepveze tékhez ecry-két csepp olaja t juttatunk; b) n~indell kilométer után, vagy állandó használat mellett háromnaponként, az összes zsírozócsapokat kennt kell;. c) kilométerenként a láncokat le ~ell vennt: meg ~el.1 mosni és olvasztott grafitos faggyúban vagy gyengen melegttett sunt (differenciál) olajban fürdetni, ugyanakkor az emeltyílket is kenni, a tomlőket pedig sikporozni kell;. d) kilométerenkéllt a kerékagyakat és sebess~gvaltót utántölteni, a szabályozó huzalokat olajozni, a porlasztót, olaj- ~s be~zincsöveket pedig IÍsztJtani kell. A gyújtóvilágító készülék olajozo nytlasaiba pár csepp előírt olajat kell adagol ni. Amotorteknő 1500 km-en át használt olaját cserélni kell;. _ fj nlindcll 5000 kilométer után, feltéve, hogy. mar ~IObb" ~l~m It s üksécres a motort kikormozas, szelepcstszolas es atvtzs"alas, VO z '" b t' t'tá k' '11 illetőleg áttisztilás végett szét kell szedni. Ilye lj eset en a I~Z 1 son lvi m1l1dig mindazokat a munkálatokat (alkatré~z-cseréket) ~egre kell. hajtani, amelyek a gép legközelebbi szétszedéséig való ilzemblztonsága etde-

17 30 kében előreláthatóan szükségesek. A szelepcsiszolás csak tömítetlenség esetében indokolt. Jótállás ideje alatt a motorokat csakis a közl~kedési és hira?ó alosztályparancsnokság engedélyével szabad szétszedni. A motor szetszedé, énél ügyelni kell, hogya motorba idegen va~y szennyező anyagok ne kerüljenek. Összerakás előtt az összes mozgo, al~a~:é~zeket e~ a henger oldalát motorolajjal meg kell kenni. Dugattyugyur~ es csapagy csere után a motort kilométeren át bővebb kenes mellett kimélni ~'i. A motor szétszedése elvileg csak a gépet szállitó cég javító üzemében vagy a csendőrségi javitóműhelyben történhetik; g) kb kilométer után, feltéve, " hogy az alább ~elsorolt karbantartási munkálatok valamelyike már elobb IS nem volt szukséges a sebesséaváitót és a kerékagyakat a kenőzsír eltávolitása után,., k ' d tisztára kell mosni és a kenőtöltetet meg kell ujitani. A féke et szel sze ve tiszti t juk. Ilyenkor a forgócsapokat és mozgórészeket alaposan, a többi acélrészt pedig - a féktányér súrlódó felületének kivételével - a rozsdásodás meggátlása végett vékonyan bezsirozzuk. Kopott fékbetéteket a műhelyben kell cserélni; h) havonta a világító telepet meg kell vizsgáitatni és desztillált vizzel feltölteni; i) évenként a lemezrugókat szét kell szedni és teljesen letisztítva grafitos zsirral alaposan bezsirozni. Minden gépjáróművezetö köteles gépének karbantartási munkálatait a kelt és kilométeróra állásának megjelölésével folytatólag feljegyezni. Ezeket a feljegyzéseket az örsparancsnok havonként láttamozza. 77. A karbantartási munkálatoknál szem elött kell tartani még a következőket: A túlkenés Ozemzavarokat idézhet elö, a kene tlen ség károkat, kopásokat okoz. Piszkos, vagy bepiszkolódásnak kitett részeket kenés előtt mindig meg kell tisztítani. A zsírózócsapoknál mindig meg kell győződni, hogy azok nincsenek-e eltömődve, illetőleg a kenőzsir a kivánt helyre jut-e? Az állitható lökhárítók szorító csavarjait oly módon kell utánaigazítani, hogy lökésgátló (fékező) hatásuk szabadon érvényesolhessen. A lemezes lökháritóba kenöanyagnak nem szabad jutni. A fékezö lemezeket elkopásuk esetén cserélni kell. A lengelykapcsolót csak akkor szabad szétszedni, ha rendellenesen működik. Egyébként ügyelni kell arra, hogy csavarjai egyenletesen legyenek megszoritva, meg ne lazuljanak. A lemezek közé olaj vagy VIZ ne kerüljön. Rézaszbeszt beléteket kenöanyagtól óvni kell. A hátsó meghajtólánc úgy legyen beállitva, hogy kézzel való moz -gatásnál a közepén fel és lefelé kb mfm játéka legyen. Az elsőt is ennek megfelelően állít juk. Ha a lánc laza és emiatt a hátsókerekeket hátrább kell tenni, a hátsó fékrúd megfelelő utánaállításáról és a hátsókerék vonalbaállításáról megfeledkezni nem szabad. Ha a lánc túl nyúlott, akkor - megfelelő számú szem kivétele által - rövidíteni kell. Kikopott, többször szakadt, vagy fogak ra nem illeszkedö láncot ki kell cserélni. Az új láncnál egykét m/ m-el több játékot kell hagyni. 78. A gépjáróműves csendőrnek értenie kell hozzá, hogy az utközben előforduló kisebb hibákat felismerje, megtalálja és kijavitsa. Gépgondozás közben az örsön észrevett hibákat az örsparancsnoknak azonnal jelenteni kell, aki a gép megvizsgálása után a hiba kijavítása iránt intézkedik. Minden alkatrészcserével járó, vagy házilag el nem végezhető javítás elvileg a csendőrségi javítómű helyben (15..) történik. Csak, ha a gépjáróművet nem lehet beszállítani vagy a javítás olyan természetű, hogya csendőrségi javítóműhelyben nem lehet elvégezni és végül, ha a javitás helyben kevesebbe kerülne, szabad azt a közlekedési cs hiradó aloszlályparancsnokság előzetes engedélyével - valamely helyben vagy a közelben l é vő - katonai vagy kijelölt más javilóműhelyben elvégeztetni. Üzemképes gépjáróművön szükségessé vált nem sürgős javításokat lehetöen alkalmilag a csend őrségi javitóműhelyben kell - közlekedésrendészeti szolgálattal kapcsolatosan - elvégeztetni. 79. Ha a gépjárómüvet szolgálatban éri olyan sérülés, amelyet a csendőr nem tud rendbehozni, távbeszélön vagy távirón - esetleg alkalmi üzenet útján - tegyen örsparancsnokának jelentést, aki ~z el~zállításról gondoskodik. Ha a sérillt gép gördülöképes, bevonlatasa Iránt kell intézkedni. Vontatni csak megfelelő lassú ütemben szabad. Vasuton való szállításnál az Ozemanyagtartályokat ki kell üríteni s tartalmukat megőrzés végett át kell adni lehetően valemelyik örsnek vagy megbízható egyénnek, ahonnan alkalmilag el kell szállítani. Mind vonlatásnál, mind szállílásnál a megfelel ő legolcsóbb megoldást kell választani. 80. Alkatrészek pótlását a közlekedési és hiradó alosztálypar1incsnokságtól kell kérni s a sérll lt alkatrészeket is oda kell beszállítani. Gépet, alkatrészt vagy felszerelést csak kifogástalan álla~~tban sz~bad átvenni. Ezért az átvevő felelős. Ugyanez ali a ]avltasokra IS. A Budapesten javltotl gépet haswálatba vétel elő,ti ti.sz.t ~izsgálja felül. A gyujtómágnes, áramfejlesztő és világltótelep szetszedesevel ]aró munkálatokat csak müszerész végezheti. 31

18 Gépkocsi karbantartása és gondozása il; ájtalában ~ mo~orkerékpárokra előirt elvek alapján történik, de mindenkor a gyarak ajtai kiadot! kenési és kezelési utasításoknak megfelelőleg azzal, hogya gépkocsik fékeit csak műhelyben szabad újra állítani Gépjárómű javítóműhely. 82. A csendőrségi gépjárómű javítóműhely Budapesten van és a közlekedési és híradó alosztályparancsnokságnak van alárendelve. A közlekedési és híradó alosztály parancsnoka felelős azért, hogya műhely a kincstár szempontjából gazdaságosan működjék, az üzem és a munkaerő pedig a lehető legjobban és legcélsz.erűbben. kihasznájt~s~ék. A műhelynek műszaki szempontboi kifogastalan ]avltasokat kell végemie. _. 83. A műhelymunkákat művezetö vagy szakképzett csendor altiszt (műhelymester) vezeti, aki mellt' egy-két segéderő van beosztva. A közlekedési és híradó alosztályparancsnokság a műhelybe kisegítésképen esetről-esetre' a Budapesten beosztott szakképzett legénység közül ideiglenesen vezényelhet. A közlekedési örsök legénységének a téli időszakban mühelygyakorlatra való vezénylése kívánatos. Ha a javítás tartama alatt a munkában levő gépjárómű vezelője Budapesten tartózkodik, a munkálatoknál segédkezni köteles. Erre vonatkozóan esetenként a közlekedési és híradó alosztály parancsnoka intézkedik. 84. A csendörségi j avítómű helyben csak csendörségi kincstári gépjáróműveket szabad javítani. 85. A javítóműhely akadálytalan üzembentarlásával, munkarendjével, tisztaságával stb. kapcsolatos általános és részletkérdéseket, amelyeket ez az utasítás nem szabályoz, a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság "Műhelyrend" -b e foglalja és azt a műhelyben kifüggeszti. Ehhez mindenki alkalmazkodni köteles. 86. Műhelymunkát csak a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság utalványára (3. minta) szabad elfogadni. Az utalványokat a mühelymester beérkezésük sorrendjében a "Mű helynaplóba " (4. minta) vezeti be. A javítás befejezése után a műhelymester az utalványra rávezeti, hogya gépjárómüvön a műhely milyen munkákat végzet!, milyen anyagokat és alkatrészeket használtak fel, vagy cseréltek ki. Ezután a javítás adatait a mühelymester a műhelynaplóba bevezeti és a közlekedési és híradó alosztályparancsnokságnak bemutatja, ahol kézjegyet kapnak az adatok. A gépek javításáról szóló utalványt a felhasznált alkatrészek kiadásának átvezetése után mellékletként az anyagszámadáshoz (135. pont} kell csatolni. A gépjárómű üzemére kiható javításokat, a gépjárómű törzskönyvébe (140. pont) be kell vezetni Abroncsanyag kezelése. 87. A gumi érzékenységére, fontosságára és utánpótlásának költséges voltára való tekintettet az abroncsanyag kezelésére különös gondot kell forditani. A gé pjáróműveken a gumikat állandóan az előírt légnyomás alatt kell tartani, amit a feszmérövel kell ellenörizni. E szabályok alól csak akkor van kivétel, ha a terhelés lényegesen kisebb, mint amire a gumi szerkesztve van. A túlnyomás a gumira éppen olyan káros, mint az elöírtnál alacsonyabb légnyomás. 88. A külsö (köpeny) g umi szerelésénél ügyelni kell, hogy az acélbetét túlfeszítés következtében el ne szakadjon vagy meg ne görbüljön, ezért hosszú szerelövasat használni, a köpenyt kalapálni, feszegetni, vagy sarokkal betaposni tilos. Ha a köpeny annyira megsérül, vagyelkopik, hogy a szövet, esetleg már a tömlö is kilátszik, akkor az örsön tárolt készletből azonnal ki kell cserélni és a javítását kérni. A gumikopás ellenörzése végett minden vezetönek tudnia kell, hogy a gépére melyik gumi mikor került és hány kilométer utat tett meg. Ezeket az adalokat az új gumi igénylésénél, a gép számának megjelölésével jelenteni kell. A gumik megjelölése gyártmány, méret és gyártási számmal történik. 89. Minden gumiszerelésnél el kell távolílani a köpenyben lévő törmeléket és port, belsejét pedig sikporral be kell hinteni. A tömlőt is minden szerelés alkalmával szárazra és tisztára meg kell törölni és kellően be kell síkporozni. Hi rte len beálló gumíkiilrülés esetén a vezető ioyekezzék a lehető leggyorsabban megállni anélkül, hogy fékeit hirte I~n és erősen használná s ezállal gumiját és gépének az egyensúlyát veszélyeztetné. Levegő nélküh kerékkel menni tilos Oldalkocsik kezelése. 90. Az oldalkocsinak a gép hossztengelyével párhuzamosan és függölegesen kell állnia. Ezt a kapcsoló és a vázrudak állandó figyelemmel kisérése és esetleges elmozdulásának műhelyben való rendbehozatala ájtal kell bizlosilani. Az oldallwcsit úgy kell leszijazni, hogya szekrény feleslegesen ne dobálódjék. Az oldalkocsi málházá~ánál. fnr~tos a c~l~zer(i sorrend.ben malházatt tárgyak szoros csomagolasa, IIletöleg felerösllése, hog)' ~azódas kövelkeztében sem bennük, sem az oldalkocsi szekrcnyében kar ne essék. A szélvédőt esős, hclvös időben cs télen mindig el kell vinni. 3 33

19 Oldalkocsival fordulatnál, ha. az az oldalkocsival ellenkező., "k épet a fordulóban fekeznt kell; az oldalkocsi felé Iranyba törtem, a g, f 'd lób.. törteno,.. fordu I' ona 'I e 10" r e lassítunk, de a motorral mar a Ol u an ujra huzatni kezdünk, 18.. A gépjáróművek tárolása. 92. A motorkerékpárok tárolása a követke~ő:, A gép teljes letisztítása után a rozsdásodasnak kitett része~et vcbezslrozzu,, k a gépet (az oldalkocsit is), állványokra, vlzszmtesen konyan f l 'II't' k e's belakarva száraz és zárt helyen taroljuk. e a I JU 'I', 't I J I ' d H ' et rövidebb időre tároljuk, a VI aglto e ep a le yen mara, a a gep...., f.. It é ét de havonként kiméletesen ki kell SÜlnI, fel kell tolt~ni e.s a eszu s g, ellenőrizni, továbbá a folyadékot desztillált vizzei potolnt kell. Ilyen ~arolásnál a telep kimerülésének elkerülése végett az, esetleg nem klfogastalanul szigetelt villamosvezetéket ki kelloldant es elszlget~lnl. T?bb hónapra terjedő titrolásnál a világitótelepet le kell szerel nt es tovabbl kezelés végett műhelybe adni. 93. A tárotás alat! amotorokat - ha előzően nem lettek szétszed ve és kitisztítva - hetenként lassan járatni kell addig, amig a motor egyentetesen átmelegszik, Ha az abroncsanyag levétele nin~s et rendelve, a tárolás ideje alatt is a gépeken marad. A gumikat allandóan megfelelő légnyomás alatt kell tartani. 94. Gépkocsik tárolása ugyancsak a fenti elvek szerint történik, Befagyás veszélye esetén mindig, egyébként csak az üzemen kívül helyezett gépkocsi hütővizét kellleereszteni és a kiszárított hütőre " Hűt ő viz leeresztve" szövegű láblát kell tenni. A gépszínben használatra kész kézi tüzoltókészüléket, egy homokkal telt vödröt homokszóró lapáttal állandóan kéznél kell tartani. 98. A gépszínben a gépjáróműveken és azok közvetlen felszereléséhez tartozó tárgyakon kívül más tárgyakat tartani tilos. Hidegben a gépsiín ajtaját nyitva tartani nem szabad, 99. A gépszínbe idegeneknek bemenni tilos. Ha a gépszínben senki sem tartózkodik, az ajtaját be kell zárni, a kulcsot pedig "Gépszín" feliratú táblácskával ellátva az örs íróasztalállvány jobb oldalfalán kell felakasztani, 100. A jelen -ba foglalt szabályokat, valamint a hel yi viszonyok folytán ese Ileg még szükségessé váló részletintézkedéseket a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság által kiad ott.gépszínrend" tarlalmazza, melyet valamennyi gépszínben feltűnő helyre ki kell függeszteni Gépszín. 95. A csendőrségi gépjárómüveket erre a célra alkalmas, kincstári gépszínben kell tartani. A gépszínhez kézimühely és raktár is tartozik. A gépszínben lakni és idegen gépjárómüvet elhelyezni nem szabad, 96. A gépszín rendjéért és tisztaságáért a parancsnok feleles. Az egyes gépjáróművek állandó helyét ki kell jelölni. A gépszínben karbantartási és javítási munkákat csak akkor szabad végezni, ha sem más helyiségben, sem a szabadban nem volnának végezhetők, 97. Tűzveszély megelőzésére és elhárítására különös gondot kell fordítani, A gépszínben nem szabad dohányozni, nyilt lángot használni, a mot?rt be~t járatni és a gépjáróművekbe üzemanyagot tölteni. A padlózat ~lia~doan száraz legyen. Szemetet vagy olajfoltot azonnal el kell róla tavolitam. A gépjáró1l1üveket elzárt benzincsappal és eloltot! lámpákkaj kell a színbe állílani.

20 IV. FEJEZET. Anyagi rész Gépjárómüvek beszerzése, kiutalása, igénybevétele és kiselejtítése A m. kir. csendőrség részére szükséges gépjáróművek beszerzésénél műszaki követelmények tekintetében figyelemmel kell lenni a csendőrség i szolgálatban szerzett tapasztalatokra. Ezekről a közlekedési és híradó alosztályparancsnokság a beszerzés előtt abelügyminiszterhez (szolgálati osztály utján) jelentést tesz Oépjáróművek beszerzése a lll. kir. belügyminiszter (szolgálati osztály utján) esetröl-esetre kiadot! intézkedése alapján történik A gépjárómüvek átvéte le bizottságilag történik. A bizottság tagjai a következők: a) a lll. kir. belügyminiszter (szolgálati osztály) képviselője; b) a m. kir honvédelmi miniszterium szakértője; e) a közlekedési és híradó alosztály egy szakértö tisztje és d) a csendőrségi felszerelési anyagraktár átvevö tisztje. A gépjárómüvek átvételéröl a bizollság a próbaút megtétele után két példányban jegyzőkönyvet veszi fel. Az anyagraktárparancsnokság a jegyzőkönyv egyik példányát a beliigynllnisztcl hez (~zolgálati osztály utján) terjeszti fel, másik példányát pedig a közlekedési és hiradó alosztályparancsnokságnak kiildi meg. A közlekedési és hiradó alosztályparancsnokság a neki megküldött jegyzőkönyvből minden egyes gépre vonatkozó részt kütön másolatba veszi és ezt a gépjárómü törzskönyvéhez csatolja A közlekedési örsük legénységének a szolgálati gépjárómül'cket a közlckedési és híradó alosztályparancsnokság utalja ki és a névre történt kiutalást a gépjárómü törzskönyvébe (27. S ) bevezeti. A közlekedési örsön nlínden gépjárómünek egy, legfeljebb két törzskönyvezell vezetője legyen. A törzskönyvezett vezetökön kívüt más csak szükségképpen bízható meg a g~p vezetésével A közlekedési örsökre beosztott kincstári gépjarómüvek elsősorban kilzlekedésrendészcti szolgálatra I'annak rendelve; azokat szolgálaton kivül, vagy rendeltetés Uk től ellerü szolgálati célra hasziiáini nelll